Szállodakomplexumok téli célellenőrzése A téli időszak eljöttével a katasztrófavédelem képviselői bizony megjelenhetnek a szállodákban, panziókban és eseti jelleggel ellenőrizhetik a tűzvédelmet érintő kérdéseket. Ezzel kapcsolatosan felsorolok néhány tipikus hibát, illetve annak jogszabályi és szankcionálási hátterét. A hatóság az alábbi dokumentumokat kéri el az ügyféltől: - Tűzvédelmi szabályzat - Tűzjelző karbantartási napló, karbantartási szerződés - Hő- és füstelvezető berendezések karbantartását igazoló dokumentumok - Tűzgátló nyílászárók időszakos karbantartását igazoló dokumentumok - Tűzvédelmi szabványossági elektromos felülvizsgálat - Villámvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv - Tűzoltó készülékek, tűzoltóvízforrások nyilvántartása - Dolgozók tűzvédelmi oktatását igazoló dokumentumok - Biztonsági világítás negyedéves ellenőrzési naplója - Pánikzárak, vészkijárati zárak negyedéves ellenőrzési naplója Tételezzük fel, hogy az ellenőrzés során a tűzvédelmi hatóság az alábbi tényeket rögzíti: 1. A tűzvédelmi szabályzat mellékletét képező tűzriadó terv nem tartalmazza az 50-nél nagyobb befogadó képességű önálló rendeltetési egységek, helyiségek kiürítésszámítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt befogadóképességét. 2. A tűzjelző féléves karbantartása utoljára 2015 januárjában történt, több bejegyzés a naplóban nem található. A karbantartási napló másolata, valamint az karbantartásról szóló érvényes szerződés a jegyzőkönyv mellékletét képezi. 3. A tűz- és füstgátló nyílászárók időszakos karbantartását igazoló dokumentumot a helyszínen bemutatni nem tudták. Az épületben 8 db 1 órás tűzállóságú tűzgátló ajtó található. A tűz- és füstgátló nyílászárók időszakos karbantartását hitelt érdemlő módon igazolni nem tudták. 4. A karbantartó műhelyben található 6 kg-os ABC porral oltó készülék (típusa: GLORIA 6 kg-os ABC porral oltó, gyártási száma: 2011/834535) felülvizsgálata a rajta található matrica alapján 2013 májusában történt. 5. A tűzriadó terv gyakoroltatásáról szóló jegyzőkönyvet a helyszínen bemutatni nem tudták. A tűzriadó terv gyakoroltatását hitelt érdemlő módon igazolni nem tudták. A fenti hiányosságok azok, melyek a gyakorlati életben általában előfordulnak. A példában szereplő szállodán keresztül igyekeztem a legjellemzőbb hibákat felsorolni. Ezek közül több szankciót von maga után. Az alábbiakban bemutatom, hogy az egyes hiányosságoknak mi a jogszabályi háttere, illetve milyen szankciókra lehet számítani és hogyan lehet azokat kiküszöbölni.
1. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. tv. 19. § (1) bekezdése szerint: „A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy az ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.”. Jelen esetünkben 50-nél több személy befogadására alkalmas a létesítmény, így tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett. A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 3. § i) pontja szerint a szabályzatnak tartalmaznia kell a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli helyiségcsoport (építményrész) esetében a – kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt – megengedett maximális befogadóképességet. 2. Használatba venni csak olyan tűzvédelmi berendezést szabad, melynek az üzemeltetője rendelkezik karbantartási szerződéssel. A tűzjelzők karbantartása alapvetően két részre osztható: a) Üzemeltetői karbantartási tevékenység Az üzemeltető által megbízott személy naponta ellenőrzi a rendszer működőképességét, a központ valamennyi állapotjelzőjét, illetve ha hibajelzés történt, gondoskodik annak kezeléséről (amennyiben hatáskörébe tartozik, pl.: téves riasztás), vagy az üzemeltetőn át értesíti a karbantartásért felelős személyt. Havi ellenőrzés során a napi tevékenységen túl ellenőrizni kell az üzemeltetési napló vezetését (napi bejegyzések), illetve hogy a központ nyomtató egysége rendelkezik-e a működéshez szükséges papírral, nyomtatófestékkel. Háromhavonta átfogóan kell ellenőrizni a rendszert. Meg kell vizsgálni, történt-e a létesítményben változás (technológia, logisztika, rendeltetés változása egyes helyiségeknek stb.), továbbá vizsgálni kell a kézi jelzésadók hozzáférhetőségét, az érzékelők érzékelési tartományának megfelelőségét (intelligens rendszerek jelzik az érzékelő koszolódásának mértékét), illetve a hangjelzők hatásosságát. b) Szakvizsgával rendelkező személy által végzett karbantartási tevékenység Féléves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során az üzemeltető legalább hathavonta biztosítja, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkező személy ellenőrizze a tűzjelző berendezés üzemeltetési feltételeit, értékeli az üzemeltető általi észrevételeket, tesztel zónánként legalább 1 érzékelőt, hangjelzőt, kézi jelzésadót. Ellenőrzi továbbá a rendszer tápforrását, a tűzjelző központ funkcióinak működőképességét (pl.: átjelzés, távkijelzők, alközpontok stb.), illetve végrehajtja a gyártó/forgalmazó által előírt karbantartási munkákat. Évente kell biztosítania, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkező személy a féléves felülvizsgálati feladatokon felül ellenőrzi az összes érzékelőt (ezt éves bontásban szétbonthatja a féléves felülvizsgálatokra, tehát 50-50% vagy negyedéves
feladatként 25-25%), megvizsgálja az épületen történt változások függvényében, hogy az érzékelők, jelzésadók megfelelően vannak-e elhelyezve, rögzítve. Tűzesetet, illetve téves riasztást követően vizsgálni kell a rendszer működését. Téves riasztáskor tisztázni kell, hogy mi volt az a körülmény, ami azt kiválthatta. Fontos figyelni a berendezés felülvizsgálatára! Amennyiben az üzemeltető azt tapasztalja, hogy a karbantartó nem végzi a feladatát, haladéktalanul fel kell szólítani a rendszer karbantartására, vagy más szolgáltatóhoz kell fordulni, mert ebben az esetben igen súlyos bírságtételekkel kell számolni. 3. A tűzszakaszhatárokon használt tűzgátló ajtók füstgátló határértékkel is rendelkeznek, ezért azok csukódását vizsgálni kell és ezt a tűzvédelmi üzemeltetési naplóban kell vezetni. Ezt az OTSZ 18. melléklet 14-15. sorában találhatjuk meg.
A 2
B Üzemeltetői ellenőrzés
1 Érintett műszaki megoldás
Dokumentálá s szükségesség e és módja tűzvédelmi 1 hónap üzemeltetési napló nincs követelmény Ciklusid ő
14
15
tűzgátló lezáráso k
tűzgátló nyílászáró k tűzgátló záróeleme k
C Időszakos felülvizsgálat
Ciklusid ő 6 hónap (+ 1 hét) 6 hónap (+ 1 hét)
Dokumentálá s szükségesség e és módja tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló
D Karbantartás
Ciklusidő az időszakos felülvizsgálatta l egyidejűleg az időszakos felülvizsgálatta l egyidejűleg
Dokumentálá s szükségesség e és módja tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló
4. Az OTSZ 264. § (5) bekezdése alapján „a készenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült, kiürített tűzoltó készülékek újratöltéséről”. A karbantartási ciklusidők számításánál fontos, hogy ˗ az alapkarbantartás esetében a legutolsó karbantartástól, ˗ az első alapkarbantartás esetén a gyártási vagy végellenőrzési időponttól, ˗ a közép- és teljes körű karbantartás esetén a tűzoltó készüléken feltüntetett gyártási időponttól történik. Abban az esetben, ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, akkor az adott év január 31-ét, ha a gyártás éve és negyedéve van megjelölve, akkor mindig az adott negyedév első hónapjának utolsó napját kell gyártási időpontként figyelembe venni. A 18. melléklet 3. sora szerint a tűzoltó készülékek üzemeltetői ellenőrzésének ciklusideje 3 hónap, amelyet a tűzvédelmi üzemeltetési naplóban kell rögzíteni. A készülékek alapkarbantartásának ciklusideje 12 hónap, a középkarbantartás 5 évente a teljes körű karbantartás pedig 10 évente szükséges. Ezeket a karbantartásokat szintén rögzíteni kell a tűzvédelmi üzemeltetési naplóban.
5. A tűzriadó terv gyakoroltatását évente egyszer végre kell hajtani. A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. évi (XII. 6.) BM. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tűzriadó tervet kell készíteni a kereskedelmi szálláshelyeken. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdésében foglaltak alapján: „A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell.”. A tűzriadó tervet állandóan hozzáférhető helyen kell tárolni. A tűzriadó terv gyakoroltatása alapvetően abból áll, hogy a létesítményben tűzriasztást szimulálunk, majd vizsgáljuk az épületből való biztonságos kimenekítés körülményeit, illetve a dolgozók feladatmegoldó képességét, továbbá végrehajtjuk a tűzriadó tervben foglaltakat. A tűzvédelmi szabályzatban az egyes felelősségi köröket beosztásokhoz kötik. A létesítményben mindenkinek feladatai, kötelességei vannak tűzeset esetén (még a vendégeknek is, hiszen nekik a tüzet haladéktalanul jelezni kell). A tűzriadó terv gyakoroltatása során feltételezzük, hogy az épületben valahol tűz keletkezik, ezt követően a kézijelzésadóval vagy hangos „Tűz van!” felkiáltással riasztjuk az épületben tartózkodókat. A dolgozók megkezdik a felelősségi körükbe tartozó feladatok végrehajtását. Ezek lehetnek például: - A lobby bár pultosa gondoskodik, hogy a bárból mindenki kimeneküljön. - A recepciós ellenőrzi a tűzjelzés valódiságát, riasztja a tűzoltóságot (átjelzés esetén is, hiszen szükséges az adatok pontosítása) stb. - A gyakorlat során a koordináló méri az épület teljes kiürítéséhez szükséges időt, ezzel vizsgálva a kiürítés hatékonyságát. Ezek végeztével a gyakorlat során szerzett tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzítik. Ilyen megállapítások lehetnek például: - A 4. emeleten a 401-420-as szobáig a hangjelzés nem működött. - A szálloda vendégei és dolgozói az épületet 8 percen belül elhagyták és biztonságos térben tartózkodtak. A fenti szabálysértésekhez a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletben (továbbiakban: R.) találhatók meg azok a bírságtételeket, melyeket a jogszabályban rögzítettek alapján akár kötelezően ki kell szabnia a hatóságnak. Amennyiben a tűzvédelmi szabályzatból valamiféle kötelező tartalmi elem hiányzik, a R. 1. sz. melléklet 31. sorát kell alkalmazni: Tűzvédelmi szabálytalanság
Ha a külön jogszabályban kötelezettek tűzvédelmi szabályzatából jogszabályban előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy a tűzvédelmi helyzetre kiható változást nem tartalmazza
Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke (Ft) 60 000
Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke (Ft) 200 000
A tűzjelző és tűzoltó berendezések karbantartásának hiányosságait a R. rendkívül tág keretek között bünteti, az ilyen jellegű hiányosság alapján a R. 1. sz. melléklet 17. sora az irányadó. Amennyiben az üzemeltető észlelte a hiányosságot, haladéktalanul tegye meg az intézkedéseket a hiányosság megszüntetésére. Azaz bizonyítható módon tegyen lépéseket az eszköz felülvizsgálatára, hibáinak kijavítására, ez adott esetben egy levél a karbantartást végző szervezetnek. Ezt a hatóság pozitívan értékeli. Tűzvédelmi szabálytalanság
Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés készenlétben tartásának, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása, ha a védett tér
2 a) legfeljebb 100 m alapterületű 2 b) 101-500 m alapterületű: 2 c) 500 m feletti alapterületű:
Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke (Ft)
Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke (Ft)
200 000/rendszer
1 000 000/rendszer
400 000/rendszer
2 000 000/rendszer
400 000/rendszer
2 000 000/rendszer
Habár a tűz- és füstgátló ajtók időszakos felülvizsgálatára nincs külön bírságtétel, a R. 1. sz. melléklet 11. sorában található kitételt lehet alkalmazni. Hiszen tudjuk, hogy abban az esetben, ha egy tűzvédelmi eszköz nem rendelkezik érvényes felülvizsgálattal vagy karbantartást igazoló címkével, az nem tekinthető működőképesnek, azaz működése akadályoztatva van. Ez a logika jogász szemszögből közelíti meg a problémát, azonban sok esetben ilyen szemléletmódot kell alkalmazni a jogszabályok értelmezésekor. Tűzvédelmi szabálytalanság
Tűzvédelmi bírság Tűzvédelmi legkisebb mértéke bírság (Ft) legnagyobb mértéke (Ft)
Jogszabály vagy hatóság által előírt, a tűz- vagy füstszakasz határon beépített tűz- vagy füstgátló műszaki megoldás megszüntetése, eltávolítása, működésének akadályoztatása
60 000
200 000
A tűzoltó készülékek karbantartása mindenki számára ismert és köztudott kötelezettség, mégis sokszor előfordul, hogy a felülvizsgálatokból kimarad egy-egy tűzoltó készülék. Célszerű mindig készenlétben tartani néhány, érvényes felülvizsgálattal rendelkező készüléket (a létesítmény nagyságától függően), amelyeket elő tudunk venni abban az esetben, ha észrevesszük, hogy valamelyik készüléket nem vizsgálták felül, vagy a hatóság észleli ezt és felhívja rá a figyelmünket. Így a problémát azonnal megoldjuk, és ezzel az intézkedéssel alapvetően 30 000 Ft/készülékes bírságtételt tudunk elkerülni, amit a R. 1. sz. melléklet 16. sorában találunk meg. Tűzvédelmi szabálytalanság
Tűzvédelmi bírság mértéke (Ft)
a) Tűzoltó készülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével)
50 000/készülék
b) Tűzoltó készülék karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével)
30 000/készülék
A tűzvédelmi szabályzatban foglaltak betartása nemcsak célszerű, hanem kötelező is. A tűzriadó terv gyakoroltatásának legnagyobb haszna a dolgozók számára van, hiszen a szállodákban minden évben újabb és újabb vendégekkel találkoznak, és évente begyakorolhatják azokat a fontos teendőket, mozzanatokat, amelyek segítségével a megfelelő helyismerettel nem rendelkező személyeket, gyermekeket biztonságosan és hatékonyan ki tudják menekíteni az épületből. Bár nehéz lehet a vendégekkel megértetni a gyakorlat megtartását, azonban véleményem szerint megfelelő PR tevékenységgel körítve még a vendégek is „örömüket” lelhetik a gyakorlat végrehajtásában. Ennek elmulasztása azonban 20 000 és 60 000 Ft közti bírságot von maga után a R. 1. sz. melléklet 40. sora alapján. Tűzvédelmi szabálytalanság
Tűzvédelmi Tűzvédelmi bírság legkisebb bírság mértéke (Ft) legnagyobb mértéke (Ft)
Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén
20 000
60 000
Tűzijáték Annak érdekében, hogy a tűzijáték termékek felhasználása, az óévbúcsúztató önfeledt élményt nyújtson, elengedhetetlen az alábbi 25 szabály betartása! 1. Az 1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai terméket 14. életévüket betöltött személyek engedély nélkül megvásárolhatják, felhasználhatják és összesen 1 kg nettó hatóanyag-tartalomig tárolhatják. 2. A 2. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai terméket 16. életévüket betöltött személyek engedély nélkül megvásárolhatják, felhasználhatják és összesen 1 kg nettó hatóanyag-tartalomig tárolhatják. 3. 14. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel 1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai terméket. 4. 16. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel 2. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai terméket. 5. A 3. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai terméket 18. életévüket betöltött személyek december 28. – 31. közötti időtartamban engedély nélkül megvásárolhatják és összesen 3 kg nettó hatóanyag-tartalomig tárolhatják. 6. Magánszemély által 1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termék az év bármely napján felhasználható. 7. Magánszemély által 2. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termék az év bármely napján felhasználható. 8. Magánszemély által 3. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termék december 31. 18 óra és január 1. 6 óra közötti időtartamban használható fel engedély nélkül.
9. A hibás vagy lejárt felhasználhatósági idejű tűzijáték terméket a vevő köteles a vásárlás helyére, vagy a forgalmazó által megjelölt helyre visszaszállítani, ahol azt kötelesek térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni. 10. A fel nem használt 3. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai terméket 2016. január 5-ig a vevő köteles a forgalmazónak visszaszállítani, aki ezt köteles térítés nélkül visszavenni. 11. Pirotechnikai termék tömegközlekedési eszközön csak zárt csomagolásban szállítható. 12. A tűzijáték helyszínét úgy kell kiválasztani, hogy a felhasználandó pirotechnikai termékek – csomagoláson feltüntetett – védőterületén belül potenciális veszélyforrás ne legyen. 13. A vetőcsőből működtethető pirotechnikai termékeket a megfelelő vetőcsőbe kell helyezni. A pirotechnikai termékeket a felhasználási útmutatóban meghatározottak szerint kell a vetőcső aljára helyezni. 14. Tűzijáték termékek telepítésekor ügyelni kell arra, hogy a lövés irányában akadály ne legyen. Személyek felett átlőni, illetve irányukba működtetni tűzijáték terméket tilos. 15. Erős szélben a pirotechnikai termékek felhasználásának lebonyolítását el kell halasztani. 16. A működésbe hozott, de nem teljesen elműködött tűzijáték termékeket megközelíteni a működésük befejezésétől számított legalább 10 perc várakozás után lehet. 17. Használat előtt a tűzijátékbombák, római gyertyák vetőcsöveinek alsó 1/3 részét célszerű a fölbe temetni vagy egy függőleges szilárd rúdhoz erősen hozzárögzíteni. 18. A rakéták esetében a vezetőpálca a rakéta része, ezért kizárólag úgy működik rendeltetésszerűen, ha a vezetőpálca is a rakétatesttel tud repülni. Ennek érdekében a rakétát olyan helyről szabad indítani, amely lehetővé teszi a vezetőpálca könnyed és akadálymentes elrepülését. Ezek a helyek lehetnek például szilárdan rögzített üres pezsgősüveg, üres papír- vagy fémcső stb. 19. Rakéták csak akkor lőhetők fel, ha vezetőpálcájuk nem törött, illetve ha nincs viharos szél. A rakéta mindig a széliránnyal szemben repül! A vezetőpálca nem ég el, az minden esetben visszahull! 20. Talajon forgó, ugráló stb. termékeket kizárólag stabil, egyenletes, a tűznek ellenálló talajon használja. Ez biztosítja, hogy a termékek akadálytalanul tudjanak forogni, felrepülni stb. Ügyeljen arra, hogy a termékek közelében ne legyenek olyan dolgok, amelyek meggyulladhatnak. 21. Tűzijáték telepeket használat előtt egyenletes, vízszintes talajra tegye, ahol majd működés közben nem tudnak felborulni. A telepet támassza meg
oldalról téglával vagy nagyobb kővel vagy egy szilárd rúdhoz rögzítse a stabilitás érdekében. Használat előtt mindig olvassa el a termékek használati utasítását. A működtetés során mindig óvatosan, körültekintően járjon el. Soha ne hajoljon működésbe hozott tűzijáték termék fölé. 22. Mindig tartsa be a biztonsági utasításokat! A termékeket úgy használja, hogy közben Ön és mások biztonságát ne veszélyeztesse. 23. Tartsa tiszteletben embertársai és kedvencei nyugalmát, mivel a tűzijáték-robbanások, durranások érzékenyen érinthetik őket. 24. Soha ne működtessen pirotechnikai terméket alkohol vagy drog befolyása alatt. 25. Soha ne kézben tartva működtessen pirotechnikai termékeket!
A hatékony megelőzés érdekében javasoljuk, hogy a fenti tanácsokról beszélgessenek családtagjaikkal, rokonaikkal, barátaikkal és így biztonságosan telnek az ünnepek mindannyiunk számára.
