Szállítás

MAGYARORSZÁG ELLENI FOLYAMATBAN LÉVŐ KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSI ELJÁRÁSOK

2013. FEBRUÁR

C-473/10 Bizottság kontra Magyarország / 2010. szeptember 29. / Szállítás A vasúti közlekedésről szóló uniós szabályok értelmében vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújtó szervezet nem hozhat menetvonal-kijelöléssel kapcsolatos döntést, és nem vehet részt a kapacitáselosztási feladatok elvégzésében. Ilyen szervezet azonban végezhet infrastruktúraüzemeltetést. A Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást hazánkkal szemben, mert Magyarországon a vasúti forgalomirányítást vasúttársaságok, a MÁV és a GySEV végzik. Márpedig a Bizottság szerint a forgalomirányítás szükségképpen együtt jár azzal, hogy a forgalomirányító részesévé válik a menetvonal-kijelöléssel, illetve kapacitáselosztással kapcsolatos döntéshozatali folyamatnak. Ez pedig a piaci verseny torzulásához vezethet, mivel e döntéshozatali folyamat keretében a forgalomirányító részletes ismereteket szerez meg a versenytárs vasúttársaságok által nyújtott szolgáltatásokról, azok mennyiségéről és időpontjairól. Magyarország szerint a forgalomirányítás nem jár együtt menetvonal-kijelöléssel, illetve kapacitáselosztással, hanem az infrastruktúra-üzemeltetés része. A tárgyalás 2012. május 23-án volt. 2012. szeptember 6-án megtett indítványában Jääskinen főtanácsnok annak megállapítását javasolta a Bíróságnak, hogy Magyarország nem teljesítette teljes körűen a vasúti közlekedés területén alkalmazandó uniós jogból eredő kötelezettségeit. Az ítélethirdetés 2013. február 28-án lesz.

C-288/12 Bizottság kontra Magyarország / 2012. június 8. / Alapjogok Az uniós adatvédelmi irányelv értelmében a tagállamok adatvédelmi felügyelő hatóságai feladataik gyakorlása során teljes függetlenségben járnak el. 2012. január 1-jét megelőzően az adatvédelmi felügyelő hatóság Magyarországon az adatvédelmi biztos volt, akinek a helyébe az említett időponttól kezdve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság lépett. Az említett változtatással egyidejűleg a hivatalban lévő adatvédelmi biztosnak, Jóri Andrásnak a megbízatása is véget ért annak ellenére, hogy az rendes körülmények között 2014 szeptemberéig 1

tartott volna. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság élére pedig nem őt, hanem Péterfalvi Attilát nevezték ki. A Bizottság az adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetése miatt kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bíróságon Magyarország ellen. Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.

C-310/12 Bizottság kontra Magyarország / 2012. június 27. / Környezetvédelem A hulladékokról szóló 2008/98. sz. irányelv az ágazatra vonatkozó legfontosabb uniós jogszabály, amely többek között meghatározza a hulladékgazdálkodásban irányadó alapfogalmakat, például hogy mit kell érteni hulladék, újrafeldolgozás vagy hasznosítás alatt. Továbbá a keretirányelv előírja a tagállamok számára, hogy azok hulladékgazdálkodási és hulladékmegelőzési programokat fogadjanak el, valamint hogy alkalmazzák a hulladékhierarchia és a hulladékmegelőzés elvét. Ezen kívül bevezeti a kiterjesztett gyártói felelősség meghatározását, valamint 2020-ra kitűzött újrahasználati és újrafeldolgozási célok elérésnek kötelezettségét is tartalmazza. A keretirányelv meghatározta, hogy a tagállamoknak legkésőbb 2010. december 12-ig át kellett ültetniük a nemzeti jogukba annak rendelkezéseit. Mivel a Bizottság nem kapott információkat arról, hogy Magyarország elfogadta volna-e az irányelv átültetéséhez szükséges intézkedéseket, ezért úgy döntött, hogy az Európai Bírósághoz fordul. A Lisszaboni Szerződést követően a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy a valamely irányelv átültetésének hiánya miatt indított kötelezettségszegési eljárás keretében pénzbírság kiszabását is kérje a mulasztó tagállamra az Európai Bíróságtól. Erre korábban csak a kötelezettségszegésnek az Európai Bíróság általi megállapítása után, egy második eljárás kertében volt mód. Ezen új lehetőséggel élve a Bizottság a kötelezettségszegést esetlegesen megállapító ítélet kihirdetésének dátumától kezdve napi 27316,8 euró kényszerítő bírság kiszabását kéri Magyarországgal szemben. Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.

C-462/12 Bizottság kontra Magyarország / 2012. október 12. / Távközlés Az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló irányelv szerint a távközlési szektorban működő vállalkozások számára igazgatási díj fizetése írható elő a nemzeti telekommunikációs szabályozó hatóságnak a szabályozási és engedélyezési rendszer fenntartásával és a távközlési tevékenység nyújtásához kapcsolódó használati jogok megadásával összefüggő tevékenységei finanszírozása céljából. Magyarországon 2010-ben a költségvetés egyensúlyának javítása érdekében különadót vetettek ki többek között a távközlési tevékenységet folytató vállalkozásokra. Az adó alapja a vállalkozások 2

éves nettó árbevétele, mértéke pedig 500 millió forintot meg nem haladó árbevétel után 0%, az árbevétel 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5%, az árbevétel 5 milliárd forintot meghaladó része után pedig 6,5%. A Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert álláspontja szerint a távközlési vállalkozásokra kivetett különadó valójában olyan igazgatási díjnak minősül, amely – az irányelv előírásaival ellentétben – nem a szabályozási és engedélyezési rendszerhez kapcsolódó költségek fedezésére, hanem a központi költségvetés bevételeinek növelésére szolgál. Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy a távközlési szektorra csak a valamennyi gazdasági ágazatot egységesen érintő adók (pl. társasági adó) és az igazgatási díjak vethetőek ki, kizárólag ezen ágazatot sújtó különadó azonban nem. Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.

A MÁR LEZÁRT ÜGYEK C-30/07 Bizottság kontra Magyarország / 2007. január 29. / Harmadik országok állampolgárai A Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert hazánk az előírt határidőig, 2006. január 23-ig, nem teljesítette a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló irányelvből eredő kötelezettségeit, mivel nem hozta meg az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, illetve e rendelkezésekről nem tájékoztatta a Bizottságot. Miután a Bizottság elállt a keresetétől, az Európai Bíróság elnöke végzéssel törölte az ügyet a nyilvántartásból.

C-148/07 Bizottság kontra Magyarország / 2007. március 13. / Versenyjog Ezen ügyben a magyar médiatörvény azon rendelkezését kifogásolta a Bizottság, amely a kábelszolgáltatók műsorelosztási jogát akkora területre korlátozta Magyarországon, amelyen nem több mint a lakosság egyharmada él. A Bizottság szerint ez a megoldás az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló közösségi irányelvbe ütközik. Miután a Bizottság elállt a keresetétől, az Európai Bíróság elnöke végzéssel törölte az ügyet a nyilvántartásból.

C-270/08 Bizottság kontra Magyarország / 2008. június 24. / Környezet és fogyasztók Az Európai Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, mivel álláspontja szerint hazánk nem ültette át határidőre a nemzeti jogába a belső piacon az üzleti 3

vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló irányelv rendelkezéseit. Miután a Bizottság elállt a keresetétől, az Európai Bíróság elnöke végzéssel törölte az ügyet a nyilvántartásból.

C-374/08 Bizottság kontra Magyarország / 2008. augusztus 13. / Letelepedés szabadsága Az Európai Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, mivel álláspontja szerint hazánk nem ültette át határidőre a nemzeti jogába a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló irányelv rendelkezéseit. Miután a Bizottság elállt a keresetétől, az Európai Bíróság elnöke végzéssel törölte az ügyet a nyilvántartásból.

C-530/08 Bizottság kontra Magyarország / 2008. december 2. / Személyek szabad mozgása Az Európai Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, mivel álláspontja szerint hazánk nem ültette át határidőre a nemzeti jogába a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv rendelkezéseit. Miután a Bizottság elállt a keresetétől, az Európai Bíróság elnöke végzéssel törölte az ügyet a nyilvántartásból.

C-253/09 Bizottság kontra Magyarország / 2009. július 8. / Uniós alapszabadságok Magyarországon lakástulajdon vásárlásakor a vevőnek, ha egy másik lakástulajdonát bizonyos időszakon belül eladja, az illetéket nem a vásárolt lakástulajdon teljes értéke, hanem a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének különbözete után kell megfizetnie, de csak abban az esetben, ha az eladott ingatlan Magyarország terültén fekszik. A levonás tehát nem alkalmazható, ha az eladott ingatlan az EU valamely más tagállamában található. A Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást hazánkkal szemben, mivel álláspontja szerint a fent említett magyarországi szabályozás nincs összhangban a közösségi joggal. Az ügyben a tárgyalás 2010. szeptember 23-án volt. 2011. december 1-jén kihirdetett ítéletében a Bíróság megállapította, hogy a lakástulajdon vásárlásához kapcsolódó illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó magyarországi szabályok összhangban vannak az uniós joggal

C-274/10 Bizottság kontra Magyarország / 2010. június 1. / Adózás 4

A Bizottság a magyar ÁFA törvény adóvisszaigénylési szabályai miatt indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen. E szabályok szerint a cégek az államkasszába befizetendő ÁFA összegéből levonhatják a beszerzéseik után megfizetendő ÁFA-t, és amennyiben a levonható ÁFA összege meghaladja a befizetendő adóét (nagy gyakorisággal pl. exportőröknél), úgy a vállalkozás a különbözet visszatérítését kérheti az államtól. Abban az esetben viszont, ha a cég valamely beszerzése ellenértékét a hozzá kapcsolódó ÁFA-val együtt ténylegesen még nem fizette meg üzleti partnerének, úgy az ezen ügylet keretében felszámítandó ÁFA összegével csökkentenie kell az államtól visszaigényelhető adó összegét. Az el nem számolt ÁFA összege ekkor csak a következő adómegállapítási időszakban lesz visszaigényelhető, de csak akkor, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette a kérdéses beszerzés számláit. A Bizottság szerint a magyar szabályozás nincs összhangban a közös hozzáadottértékadórendszerről szóló uniós irányelvvel, mivel lehetővé teszi a cégek adóvisszaigénylési joga érvényesítésének vég nélküli elhalasztását, annak ellenére, hogy az irányelv ezt csak egy alkalommal engedi meg. Ráadásul a magyar szabályozás oly módon sújtja az adóvisszaigénylési jog gyakorlásának elhalasztásával a vállalkozásokat, hogy közben a cégeket már az általuk szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások ellenértékének kézhezvétele előtt kényszeríti az ÁFA megfizetésére úgy, hogy az adó értékét az ügylet megfizetéséig az ügyletben részt vevő mindkét féltől elvonja. Mindezzel a magyar jogszabály indokolatlan terhet hárít a vállalkozásokra, azok pénzügyi likviditását és profitabilitását csökkentve. Mivel az ügyben a hazánkkal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a Bizottság az Európai Bírósághoz fordult. Az ügyben a tárgyalás 2011. április 14-én volt. 2011. július 28-án meghozott ítéletében az Európai Bíróság kimondta, hogy a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó ÁFA visszatérítését kizáró magyar szabályozás nincs összhangban az uniós joggal. Ez volt egyébként az első olyan ügy, amelyben a Bíróság kötelezettségszegési eljárás keretében elmarasztalta Magyarországot az uniós jog megsértése miatt.

C-575/10 Bizottság kontra Magyarország / 2010. december 9. / Közbeszerzések Az uniós közbeszerzési irányelvek értelmében egy vállalkozás a közbeszerzési eljárás során az odaítélendő szerződés egyes feltételeinek teljesítésére való alkalmasságát úgy is bizonyíthatja, hogy bemutatja más gazdasági szervezetek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a szükséges erőforrásokat az ajánlattevő rendelkezésére bocsátják. A magyar jog szerint az ajánlattevőtől eltérő gazdasági szereplőknek az erőforrások biztosítására irányuló kötelezettségvállalása csak akkor vehető figyelembe, ha az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között többségi befolyás áll fenn. A Bizottság szerint a magyar jog által előírt többletkövetelmény az uniós közbeszerzési irányelvekbe ütközik, mivel ezek kifejezetten úgy rendelkeznek, hogy az ajánlattevők más gazdasági szereplők kapacitására az azokkal fennálló jogi kapcsolatuk jellegétől függetlenül támaszkodhatnak. Emellett a Bizottság úgy véli, hogy a magyar szabályozás a gyakorlatban 5

különösen a külföldi ajánlattevők részvételi lehetőségét korlátozza, mivel azok általában nem rendelkeznek a teljesítéshez szükséges valamennyi erőforrással a szerződés teljesítési helyén és ezért tőlük független, helyi cégekre támaszkodnának. A vitatott rendelkezések tehát közvetve diszkriminatívak lehetnek a külföldi ajánlattevőkkel szemben. Miután a Bizottság elállt a keresetétől, az Európai Bíróság végzéssel törölte az ügyet a nyilvántartásból.

C-286/12 Bizottság kontra Magyarország / 2012. június 7. / Szociálpolitika 2012. január 1-jét megelőzően hazánkban a bíráknak, az ügyészeknek és a közjegyzőknek lehetőségük volt arra, hogy az általános nyugdíjkorhatár elérése után 70 éves korukig még folytathassák tevékenységüket. 2012. január 1-jével azonban a szabályozás úgy módosult, hogy az említett foglalkozások gyakorlóinak az általános nyugdíjkorhatár, azaz a 62. életév betöltésekor megszűnik a szolgálati viszonya, tehát nyugdíjba kell menniük. A Bizottság e változtatások miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bíróságon. A brüsszeli szerv különösen azt kifogásolja, hogy az új szabályozás bevezetését megelőző legfeljebb másfél éves átmeneti időszak rendkívül rövid, tekintettel a szolgálati viszony kötelező felső korhatárának 70 évről 62 évre történő, drasztikus csökkentésére. Továbbá a Bizottság szerint az átmeneti időszak nem koherens a Magyarországon folyamatban lévő általános nyugdíjreformra tekintettel, amely az általános nyugdíjkorhatárt a 2014-től 2022-ig terjedő nyolcéves időszakban 62 évről 65 évre fogja emelni, ami – egy mindössze kétéves időszakot követően – a szolgálati viszony kötelező felső korhatárának ismételt emelkedéséhez is vezet. A Bizottság szerint a szabályozás hirtelen és az általános nyugdíjreformmal nem koherens megváltoztatása a most nyugdíjazott bírákat, ügyészeket és közjegyzőket az életkorukon alapuló indokolatlan hátrányos megkülönböztetéssel sújtja a szolgálatban maradó pályatársaikhoz képest. Márpedig az egyenlő bánásmódról szóló 2000/78 sz. irányelv tiltja a foglalkoztatás és a munkavégzés során az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés alkalmazását. A Bizottság kérésének helyt adva az ügyet gyorsított eljárás keretében bírálja el a Bíróság. A tárgyalásra 2012. október 1-jén került sor. 2012. november 6-án meghozott ítéletében az Európai Bíróság megállapította, hogy a magyar bírákra vonatkozó nyugdíjkorhatár radikális leszállítása az életkoron alapuló, nem igazolható hátrányos megkülönböztetésnek minősül. A Bíróság szerint ezen intézkedés nem áll arányban a magyar jogalkotó által elérni kívánt, a közszolgálatba tartozó foglalkozásokra vonatkozó nyugdíjkorhatár egységesítésére és az igazságszolgáltatáson belül kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányuló célokkal.

6