Szakadáti László hozzászólása Biatorbágy polgármesterének értékeléséhez

Szakadáti László hozzászólása Biatorbágy polgármesterének értékeléséhez A 2006. október 1-jei választás óta a 14 fős Képviselő-testületet, benne magával a polgármesterrel, egyenlő arányban alkotják a Szövetség Biatorbágyért Egyesület (SZBE) tagjai és a Fidesz-KDNP pártszövetség tagjai. A szakbizottságokba ugyancsak ezen szervezetek jelölték a „nem képviselő”, úgynevezett külsős tagokat is. Az utóbbi két évben, 2007-2008 folyamán ebben a felállásban működött a képviselő-testület és a bizottságok. A polgármesteri anyag véleményezése azért fontos, mert ha nem válaszolunk rá kellő alapossággal, olybá tűnhet, mintha egyetértenénk vele. Pedig erről szó sincs. Az elemzés alapvetően hibás alapállású és káros következtetésekre jut. Ezt követően remélhetőleg mások is megfogalmazzák és közreadják nézeteiket. Polgármester úr vitaanyaga ugyanis kiváló alkalom az őszinte beszédre és a helyes következtetések levonására. A teljes polgármesteri anyagot megismétlem fekete színnel írva és keretbe foglalva. Véleményemet piros színnel és más betűtípussal fűzöm hozzá. B I A T O R B Á G Y VÁ R O S PO L G Á RME S T E R E 2051 Biatorbágy, Baross Gábor u. 2/A. Tel: 23/310-174; Fax: 23/310-135; E-mail: [email protected], Honlap: www.biatorbagy.hu

Biatorbágy Város Képviselő-testület 2007-2008. évi munkájának értékelése Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Biatorbágyiak! Az önkormányzati választási ciklus négy esztendős, 2008. októberében a ciklus felét, 2008. december végén pedig két teljes naptári évet, vagy költségvetési év végét értük meg. Ez alkalmat ad arra, hogy mintegy kötelességünkként értékeljük, elemezzük az önkormányzatban Biatorbágy lakosságáért, közösségeiért végzett munkánkat, hogy ami jó benne, azt folytassuk, ami pedig hibás azt kijavítsuk. A megszólításból következik, hogy ezt az értékelést a képviselő-testületnek éppúgy szánom, mint a biatorbágyiaknak, akik ezt a képviselő-testületet választották és közügyeink intézésével megbíztak minket. Képviselő-testületünk munkáját az Alkotmány, az Önkormányzati Törvény, más országos szintű jogszabályok, továbbá saját rendeleteink és határozataink, főképpen a Szervezeti és Működési Szabályzat, a település Helyi Építési Szabályzata és az éves költségvetési rendelete szabályozza. Ezen kívül természetesen vannak határozataink és szóbeli megállapodások, amelyek nem mindig tartoznak a munka lényegéhez és könnyebben meg is változtathatók. A legutóbbi mondat kissé zavaros, és többféle értelmezést sejtet. Én valójában így írtam volna le: „természetesen vannak határozataink és szóbeli megállapodásaink is. ”- pont. Hiszen a munka lényegéhez tartoznak ezek is, azért jönnek létre. Másrészt nem szabad könnyebben megváltoztatni a határozatokat és a szóbeli megállapodásokat, mert éppen ezen a ponton bomlik meg a szavak és a tettek egysége. A jelen előterjesztésben, értékelésben elsőként a Képviselő-testület bizottsági munkáját ismertetném és elemezném, másodikként a Képviselő-testület formális tevékenységét, harmadsorban az intézmények és közszolgáltatások működtetéséről lesz szó, a negyedik fejezetben pedig a biatorbágyi fejlesztések és a jövő tervezésében elért eredményeket ismertetném. Előterjesztésem alapján mellékelni fogok döntéstervezeteket, amelyek célja, hogy a tapasztalatok alapján munkánkat és eredményességét jobbá tegyük. 1

I. Képviselő-testület bizottsági munkája A Képviselő-testület programjában leírtuk, hogy a bizottsági munkába külsős tagokként törekszünk a szakmai részérdekek, egyes érdekcsoportok véleményének bevonására is, amelynek érvényesülnie kell a külsős tagok kiválasztásánál. Ez ellentmondásba került azzal a törekvéssel is, hogy a kislistás szavazásnál a képviselő-testületből éppen kimaradt tagok, akik lemondás után képviselő-testületi taggá válhatnak, ismerősek legyenek a képviselő-testület ügyeivel, kerüljenek be a bizottsági helyekre. Ezt az ellentmondást most sem sikerült feloldani, néhány esetben azonban találkozott a kettős követelmény, megvalósulhatott az elvi szándék. Egyetértek a szerző megállapításával. A követelmény ugyanis az, hogy a bizottságokba mind a belsős, tehát a képviselő tagok, mind a külsős tagok lehetőleg legyenek szakemberek, hozzáértők, de egyben legyenek aktív közéleti emberek is. Ez csak azért tűnik ellentmondásnak, mert sok szakember nem szívesen vállal közéleti feladatot, illetve a közélet iránt érdeklődők szaktudása nem mindig konvertálható, nem mindig hasznosítható. Ezért aztán bekerülnek megfelelő szakemberek is, például az Oktatási és Kulturális bizottságba pedagógusok, de például a Településfejlesztési bizottságba már egyetlen építészmérnök sem jutott. Az elnöke Tajti László (SZBE), villanyszerelő, a képviselő tagok közül Barabás József (SZBE) kőműves, Szakadáti László (Fidesz-KDNP) gépészmérnök, mérnöktanár. A külsős tagok közül Dömötör Béla (SZBE) informatikus, Mezey Gabriella (Fidesz-KDNP) közgazdász. Nem sikerült ilyen eredményesen a bizottságok számának, méretének és feladatainak a meghatározása, a bizottságok feladatai korántsem arányosak, nem szolgálják a település érdekeit, működtetésük pedig felesleges munkát és kiadást jelent. Ezzel a bővített mondattal már előreszalad a szerző, már levonja azt a következtetést is, amit még nem alapozott meg. Már öt negatív minősítést kapnak a bizottságok, mielőtt az olvasó megismerhetné őket. Éppen a feladataikat, majd a számukat, méretüket, jelentőségüket. A „felesleges munka”, a „felesleges kiadás” kijelentések, a „nem szolgálják a település érdekeit” sommás megállapítás után az olvasó akár be is fejezhetné az olvasást, mert eljutott a végeredményhez. Ez azonban nincs így. A Képviselő-testület megalakulásának időszakában komoly pártpolitikai vita és alkudozás előzte meg a bizottságok megalapítását, a tisztségviselők megválasztását és ennek eredményeként hét képviselőtestületi bizottság jött létre, hat bizottság öt (három képviselő és két külsős taggal), egy bizottság pedig hét (négy képviselő és három külsős taggal). Az önkormányzati rendszer működése óta ez a legnépesebb bizottsági összetétel, mind a bizottságok számát, mind a bizottságok létszámát illetően. Ez növelte a képviselői és bizottsági tagi tiszteletdíjak mértékét is, a hivatal által a bizottsági munkához biztosított referensek számát és növelte a kiküldendő írásos anyagok, levelezés, kézbesítés feladatait, így költségeit is. A választás eredményeképpen bejutott 7-7 képviselő teljesen természetes módon, A FideszKDNP által kezdeményezett tárgyalásokon, egyeztetéseken keresztül jutott arra az eredményre, hogy a politikai, hatalmi kiegyenlítődés így valósítható meg. Korábban nem állt szemben egymással ilyen két egyenlő létszámú csoport a testületben, tehát erre korábbi példa nincs. Egyébiránt a polgármester lehetősége és felelőssége volt akkor is a működési rend kialakítása, tehát az ő szándéka és akarata is benne van a mai állapotokban. 2

Érthetetlen, hogy ennek az egyéként két éven át működő rendnek most miért éppen a működési költségeit látja és láttatja a polgármester, hiszen természetes, hogy van valamilyen költsége ennek is, de ennek nagyságrendje egyáltalán nem hajmeresztő. Egyébként normális körülmények esetén a 2006 novemberi megegyezés után a politika fegyvertárát a szögre lehetett volna akasztani, és csak a feladatokra koncentrálni, de nem így történt. A hatalmi szempontok, a különböző életszemlélet, az állandó polgármesteri kioktatások, majd az azokra adott válaszok állandóan napirenden tartották ezt a kérdést. A lakosság erről keveset tudhatott – csak azok, akik magukat sem kímélve be-bejöttek a testületi ülésekre, vagy igazi önkormányzati nyilvánosság nem lévén, a Biatorbágyi Krónika látásmódja szerinti értelmezést olvasgatták el. A hét bizottságból két bizottságnak gyakorlatilag nincs feladata. A Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság az egyik. Mezőgazdasági feladat- és hatásköre a helyi önkormányzatoknak gyakorlatilag nincsen, ami ilyen feladattal mégis összefügg, azt a településfejlesztéssel foglalkozó bizottságnak amúgy is tárgyalnia kell. A tapasztalat azt mutatja, hogy olykor mondvacsinált témákat keres elő a bizottság elnöke, és hogy ezek a bizottsági ülések nem tíz perc alatt érnek véget, az csak annak köszönhető, hogy „vérre menő” ügyrendi és személyeskedő viták folynak a bizottsági ülésen. No itt álljunk meg egy kicsit. Az ítélet ugyan már megint készen van, és az egyenlő mérce elvét sem találjuk. Nézzünk kissé alaposabban a színfalak mögé. Először is ha a szerző, mint állította: „elsőként a Képviselő-testület bizottsági munkáját ismertetném és elemezném”, akkor minden egyes bizottságot elemezzen sorba. Ne szaladjon előre, ne osztogasson pofonokat vizsgálat nélkül. Éppen ebből világlik ki az írás végső, mégpedig politikai szándéka, a több, mint két éves önkormányzati működés alapjául szolgáló hatalmi egyensúly megváltoztatása. Mégpedig szakmai és viselkedési kifogásokkal tarkított köntösben, költségérzékenységre hivatkozva. Ez egy hibás alapállás. Ha a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi bizottságunk még egy feladatkört magához vehetett volna, amit a korábbi években már birtokolt, a Külterületi jelzőt és feladatkört, akkor egy nagyon is fontos és gazdag feladatkörű bizottság lenne, de ez ellen a polgármester ágált leginkább. Most meg kijelenti, hogy nincs rá szükség! Ez azért átlátszó manőver! A másik ilyen bizottság a Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság, amely az Oktatási és Kulturális Bizottság, illetve a Népjóléti Bizottság által amúgy is tárgyalandó ügyeket hívja magához, továbbá a Faluház vagy a Polgármesteri Hivatal, netán a polgármester feladatkörébe tartozó döntéseket kíván hozni, mintha ezek a szervek, illetve maga a Képviselő-testület nem is léteznének. Itt is álljunk csak meg, mert polgármester úr fenti, bővített mondata hemzseg a valótlanságoktól. Először is az általam vezetett Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottságnak (röviden, KIS bizottságnak) is van a tagok által elfogadott éves munkaterve, és aszerint dolgozunk. Ahogyan az életben is szinte minden összefügg mindennel, úgy az önkormányzati területek is helyenként átfedik egymást. A mezőgazdasági területek, a külterületek és a környezetvédelem ügye természetesen összekapcsolódik a Településfejlesztési bizottság területrendezési, útépítési, út-és épületjavítási, épület beruházási témaköreivel, főleg ha az utóbbi bizottság hatáskörét is a település határáig toljuk ki. 3

Vegyük például az iskola–és sportkoncepció megvalósulásának ügyét. Azzal a Településfejlesztési bizottságon kívül az Oktatási és Kulturális bizottság is foglalkozik, de a KIS bizottságra is tartozik. Vagy nézzük az ifjúságnevelés, az egészséges életmód kérdését. Ez közművelődési, de egyben egészségvédelmi és olykor szociális ügy is, és még a sportéletet is érinti. Természetes, hogy a Népjóléti és a KIS bizottság is foglalkozik vele. Vagy éppen a Faluházunk működése, amelyiknek vannak kifejezetten kulturális rendezvényei, és vannak olyanok is, amelyek a szélesebben értelmezett közművelődés területére tartoznak, mint a szabadtéri rendezvények, a Gyermeknapok, a Majálisok, az ünnepek. Vannak tehát itt is átfedések, de a legtöbb átfedés minden bizottságnak a Pénzüggyel van, lévén, hogy szinte minden pénzbe kerül. A sportélet szinterei, a füves és a műfüves pályák ügye éppúgy érintik a Településfejlesztést, mint a KIS bizottságot, amely a sportértékekre figyel. Általánosságban elmondható, ahogyan az élet más területein is, valamit lehet szemlélni az igények oldaláról és lehet szemlélni a források, a megvalósíthatósági módozatok felől. A fenti polgármesteri megállapítások a KIS bizottságnak tulajdonítják a többi felsorolt bizottság és a Faluház témáinak kisajátítását, holott ezt fordítva is lehetne mondani, ha ugyanilyen szűklátókörűen szemlélnénk a dolgot. Azonban erről nincsen szó. Arról van szó inkább, hogy fontos szempont-e az, hogy az egyes témaköröket az egyes bizottságok saját üléseiken, 3-4 óra alatt alaposan körbejárva mélységében is átlássák, az adott témakört minél gazdagabban, minél több oldalról megismerjék, hogy ez alapján szülessenek javaslatok és döntések, vagyis komolyan vegyék-e szerepüket vagy sem? Ha nem veszik komolyan szerepüket, és megmaradnak az általános szellemi restség kényelmes állapotában, ahogyan az bizony egyeseknél gyakran előfordul, akkor inkább másra hagyatkoznak a bizottsági tagok. A Hivatalra, a jegyzői és a polgármesteri tapasztalatra, a külső szakértőkre, csak éppen saját szemükre, fülükre és eszükre nem! Sajnálatos módon polgármester urat nagyon zavarja a bizottsági munkák, a bizottsági szerepkörök komolyan vétele. Az a jó képviselő, aki nem kérdez, nem válaszol, aki nem húzza az időt. Polgármester úrnak nincs már türelme kivárni, amíg mások is megértenek valamit, ha ő már tudja mit kell tenni, úgyis azt teszi meg, akárki akármit mond és ír. De a demokratikus berendezkedés, a választások és a bizottsági szerkezet is éppen a gazdagodás, a többsíkúság érdekében jött létre, nem pedig arra, hogy egyre kevesebb személy, éppenséggel 2-3 személy kezébe kerüljön minden döntés. Polgármester úr nyilvánvalóan és nyíltan ebbe az irányba akarja kényszeríteni a döntési folyamatokat. Ez egy nagyon lényeges szemléletbeli különbség közöttünk. Nem kívánom kivonni magamat a felelősség alól, mert annak ellenére, hogy magam a négy-öt bizottságos szisztémát tartom és tartottam alkalmasnak a Képviselő-testület döntés-előkészítő munkájának segítésére, mégis a Képviselő-testület működésének megindítása és a békesség kedvéért elfogadtam ezt a rendszert. Most azonban megfontolásra ajánlom a Tisztelt Képviselő-testületnek, hogy vizsgálja felül a ciklus eleji döntését. Bizony erről van szó. A 2006 novemberéig tartó egyeztetéseknek éppen az volt a jelentősége, hogy a kiegyenlített politikai helyzetet, a választók által megszavazott 50%-50%-os részvételt hogyan váltsuk át jól működő gyakorlattá, békés alkotó munkává. Erről történt megállapodás. Ma már nem fontos szempont talán a békesség, az alkotó munka folytatódása? A mindennapi működés kereteiben egyeztünk meg, tehát éppen a bizottságok számában és méretében, a bizottságokat alkotó belső és külső tagok személyében, a bizottsági feladatokban. De az alpolgármesterek számában, személyében is. Több engedményt tett mindkét oldal, hogy a megállapodás létrejöhessen. 4

Hogy csak egyetlen példát vegyek elő. A választás után, a hét SZBE képviselőből egy személy polgármester lett, természetes lett volna, hogy a hét Fidesz-KDNP-s képviselőből választ a testület (a polgármester jelöl, a testület szavaz) egy főállású alpolgármestert. Erről Palovics Lajos hallani sem akart. És ő, mint tudjuk kitart akarata mellett mindaddig, míg a környezete vagy enged, vagy beledöglik. Ezért aztán végül is lett két mellékállású alpolgármesterünk, Wágenszommer István (SZBE) és dr. Lelkes Péter (Fidesz-KDNP) személyében. Mivel a polgármester és az alpolgármesterek sem lehetnek bizottsági tagok, ebből következik, hogy így maradt 5 SZBE képviselő, és 6 Fidesz-KDNP-s képviselő akik bizottságokat vezethettek illetve tagként alkothattak. Emiatt lett 4 Fidesz-KDNP-s vezetésű bizottság, és 3 SZBE vezetésű bizottság, a megfelelő számú további tagokkal. Csakhogy, a bizottságok sem egyenlő rangúak. A stratégiailag legfontosabb bizottságok, a Pénzügyi, az Ügyrendi, a Településfejlesztési mindegyike SZBE vezetésű. Az úgynevezett humán területek bizottságait vezetik a Fidesz-KDNP tagok, a már említett Oktatási és Kulturális bizottságot (Varga László), a Népjóléti bizottságot (dr. Győri Gábor), A Mezőgazdasági és Környezetvédelmi bizottságot (Kecskés László), a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottságot, röviden KIS bizottságot (Szakadáti László). Ezen gondolkodás mentén töltődtek fel a bizottságok a további külsős tagokkal, mindkét fél delegált minden egyes bizottságba külsős tagokat is. Ha polgármester úr elégedetlen valamely területen a feladatok teljesítésével, akkor azt jogosan szóvá teheti, de a politikai kereteket, amelyek valójában a választási eredményeken nyugszanak, önhatalmúlag nem módosíthatja. Úgy is lefordíthatjuk, hogy a munkavégzés színvonalát illetően élhet kifogásokkal, kritikával, de a kereteket csak egy újabb politikai egyeztetés változtathatja meg, mert erre hatalmazták fel a választók. Szakmainak nevezett, de erősen vitatható ítéletek alapján ilyen alapvető változtatásnak még a gondolata, a szándéka is sértő, és mondjuk ki, alattomos szándékra vall. Most, 2009. februárjában az a polgármesteri megfogalmazás, hogy valójában ő a „négy-öt bizottságos szisztémát tartom és tartottam alkalmasnak”, igencsak árulkodó és az újabb hatalmi terjeszkedés irányába mutat. Szóban már ez a szám is pontosításra került, négy bizottságra. A négy bizottságos rendszerben elég lenne az öt SZBE képviselő a bizottsági feladatok vezetéséhez, és a bizottsági többség kialakításához. Négyen vezetnének egy-egy bizottságot, a bizottsági elnökön kivüli maradék négy fő egyike alkothatná a második tagot a bizottságokban, akik mellé csak egy külsős tagot választva minden bizottság 2+1 SZBE taggal működhetne, és így borzasztóan takarékos lenne. A Fidesz képviselők meg azt csinálnak amit akarnak, ha belépnek mégis egy bizottságba, akkor melléjük téve még egy, akár Fideszes külsős tagot is, úgyis kisebbségben maradnak. Így használja fel a hatalmi ösztön a takarékosság jelszavát. Ilyen polgármesterünk van. A bizottságok ülésezése úgy alakult, hogy nyolc-tíz nappal a képviselő-testületi ülés időpontja előtt tartjuk meg. Szokás szerint néhányat ebből a rendből, a tárgyalandó témák sajátossága miatt, más időpontban megtartott bizottsági üléssel tartjuk meg. Szervezeti és Működési Szabályzatunk szerint a bizottsági ülés egyszerűsített jegyzőkönyvét negyvennyolc órán belül kell elkészíteni a referensnek és hitelesíteni a bizottság elnökének, hogy ezek az egyszerűsített jegyzőkönyvek a képviselő-testületi anyaggal a pénteki napon postázásra kerülhessenek. Két bizottság, a Településfejlesztési és a Közművelődési, Ifjúsági és Sport (rövidítve KIS) Bizottság gyakorlatilag soha nem tartotta be ezt a követelményt, a referens által elkészített egyszerűsített jegyzőkönyvet számos ponton kibővítik, a szószerintit megközelítő részletességgel mutatják be a bizottsági ülésen tárgyaltakat. 5

Már megint össze lett keverve a szezon a fazonnal. Az első a 48 órás határidő. A KIS bizottság szerdán 17-órától ülésezik, rendszerint este 8-kor 9-kor ér véget az ülés. Innen számolva pénteken este 8-kor, 9-kor jár le a 48 órás határidő, de akkor már régen nincs senki a Hivatalban. De ez csak az egyik fele a történetnek. Ha a referens, aki a Hivatal dolgozója, aki a jegyzőkönyvet saját jegyzetei illetve a hangfelvétel alapján elkészíti, nem tud vele másnap foglalkozni, mert a Hivatalban más sürgős munkája is van, akkor éppen pénteken délután – vagy esetleg csak hétvégén -- küldi el elektronikusan a bizottsági elnöknek a jegyzőkönyvet ellenőrzésre és elfogadásra. A bizottsági elnök ezt megteszi, majd szintén elektronikus formában visszaküldi a referens hivatali postafiókjába, aki azt az első munkanap reggelén kibontja. A Településfejlesztési bizottság szerdán 15-óráról ülésezik, a jegyzőkönyv vezetője maga Guttmann Szilvia osztályvezető asszony, aki a jegyzőkönyvet már a helyszínen a számítógép klaviatúrájába gépeli be. Hogy ez a jegyzőkönyv miért nem jut el pénteken délig a Hivatalba, azt nem tudom, ennek Tajti László bizottsági elnök úr a megmondhatója. A másik témakör a úgynevezett „Egyszerűsített Jegyzőkönyv” kérdése. Ennek nincsenek meghatározva minden részletre kiterjedően a szabályai. Polgármester úr azon megállapítása, hogy „a referens által elkészített egyszerűsített jegyzőkönyvet számos ponton kibővítik”, nem negatív jelző, hanem egy belső igény a referens és a bizottsági elnök részéről az értékes hozzászólások megőrzésére. Teljesen szó szerinti jegyzőkönyvet már csak az egybefüggő élőbeszéd időnkénti megszakadása, kimaradása, és az érthetetlen részek miatt sem lehetséges, de azért sem, mert így egy 3-5 órás bizottsági ülésnek 30-40 oldalas jegyzőkönyve lenne. A bizottságokban kialakult egy sajátos gyakorlat, ami jellemző az adott témakörre, az előkészítettség színvonalára. Másképpen lehet jegyzőkönyvet írni egy tájékoztatóról, egy „A” vagy „B” változatot felkínáló előterjesztésről, vagy éppen egy először megrendezendő Sportnap szervezéséről, ahol 18-an szólnak hozzá. A valóságban 3-10 oldalas jegyzőkönyvek születnek, időnként kiegészítő táblázatokkal, listákkal. Bárki megnézheti és elolvashatja ezeket az Önkormányzat honlapján. Bárki értékelheti ezeket érthetőségük, átláthatóságuk alapján. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ezek a szószerintit megközelítő, bő jegyzőkönyvek igen gyakran nem szó szerinti hitelességűek, több bizottsági ülésen résztvevő jelzése nyomán egyértelműnek látszik, hogy a bizottsági elnök otthoni szerkesztő munkája nyomán megjelenik a „költészet” is. További problémának érzem, hogy újabban más bizottságok elnökei is szeretnének ebbe az irányba elmenni, ami személyes torzsalkodásokhoz vezet és ahhoz, hogy a tisztségviselők és a hivatal munkatársai nem tudják feldolgozni, határozati javaslat vagy rendelettervezet formájába átültetni a bizottsági javaslatokat, állásfoglalásokat. A legkevesebb, amit ezzel kapcsolatban javasolhatok, hogy a Közművelődés, Ifjúsági és Sport Bizottság szerdáról hétfőre tegye át ülését, hiszen szerdán amúgy is a bizottság tagjainak más bizottsági ülésük is van, továbbá ebben az esetben több idő állna rendelkezésre az egyszerűsített jegyzőkönyv elkészítésére, tehát feldolgozható és megfelelő időben kiküldhető lenne. A drasztikusabb, egyben a jelenleg egyedül jogos megoldás pedig az lehet, hogy csak a Szervezeti és Működési Szabályzatunknak megfelelő módon elkészített bizottsági jegyzőkönyveket engedem kiküldeni. Szeretném valamennyi bizottsági elnököt arra kérni, hogy a többségi szavazattal elfogadott, bevált Szervezeti és Működési Szabályzat szerint járjanak el.

6

Az SZMSZ, a Szervezeti és Működési Szabályzat a bizottsági munkával és a jegyzőkönyvekkel kapcsolatban a következőket írja: 46.§. (1) A bizottsági munka ügyviteli teendőit a Polgármesteri Hivatal látja el. Ennek biztosítása érdekében a jegyző a hivatali dolgozók közül minden bizottság mellé szakreferenst jelöl ki, aki tanácskozási joggal részt vesz a bizottság ülésein. Feladata: előterjesztések készítésében való részvétel, az ügyviteli és egyéb, működési feltételek biztosítása, a bizottság üléséről szóló egyszerűsített jegyzőkönyv elkészítése. (2) A bizottság üléseiről egyszerűsített jegyzőkönyvet kell készíteni. Az egyszerűsített jegyzőkönyv tartalmazza: (a.)a megjelent bizottsági tagok és meghívottak nevét, b.)a tárgyalt napirendi pontokat, c.)kérésre a kisebbségi véleményt, d.)a szavazás számszerű eredményét, e.) a hozott döntéseket, állásfoglalásokat. 3) A bizottsági ülésről szóló egyszerűsített jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyv készítője írja alá. (4) A bizottsági ülésről szóló egyszerűsített jegyzőkönyv eredeti példányát a bizottság anyagában kell tárolni. (5) A bizottsági ülés jegyzőkönyvének másolatát meg kell küldeni a bizottság nem képviselő tagjainak. Tehát a jegyzőkönyvnek az SZMSZ szerint nem kell tartalmaznia a dátumot, az illető bizottság nevét, a meghívottak címét és rangját, vagy éppen a hozzászólások lényegét sem? Ez az a kőkemény szabály, amihez most polgármester úr ragaszkodik? De hát ez hibás, ennek nincs értelme. Ha úgy értelmezzük, hogy a felsoroltakat mindenképpen tartalmaznia kell az Egyszerűsített Jegyzőkönyvnek, azokon kívül, amit a referens és a bizottsági elnök fontosnak tart, hiszen végül is rájuk van bízva az ülés, akkor már jobb lehet a helyzet, de polgármester úr ez utóbbiról hallani sem akar. Szinte kényszerzubbonyt akar húzni minden bizottsági elnökre. Ezt tökéletesen bizonyította a március 26-i testületi ülésen. A jegyző úr a fentiekben idézett 46§-os paragrafusra készített egy javított változatot. Ez a testület mindkét oldalán ülő képviselőknek tetszett a hozzászólások szerint. A bizottsági szerkezet átalakítására vonatkozó polgármesteri javaslatok 7:6 arányú elutasítását követően azonban, amikor éppen a bizottságok munkájának színvonalát célzó módosításokról, közöttük a 46§ módosításáról szavazhattunk volna, a polgármester hirtelen levette a témát a napirendről. Jó lesz tehát még a régi hibás SZMSZ a neki nem tetsző képviselők piszkálására. Hiába, ez a kedvenc játéka. Az egyes bizottságokról A Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottságról szólva sommásan kijelentettem már, hogy nincs szükség rá. Ez volt a véleményem más ciklusok idején is, amikor ilyen bizottság működött. Valamennyi témáját legalább két bizottság tárgyalni szokta. Egy, talán extrémnek tekinthető példát azonban megemlítenék: a kutyák bőr alá beültetett mikrochippel való ellátásának kérdését - elnöki megbeszélésen elhangzottak szerint - kérte tárgyalni a bizottság elnöke a Közművelődés, Ifjúsági és Sport Bizottsággal. Ennek a bizottságnak az elnöke fel is vetette a kiküldendő meghívóra ezt a napirendet és a hét tagnak és referensnek, a jegyzőkönyv mellékletének mi rendelkezésére is bocsátottuk az ezzel kapcsolatos anyagot. A KIS Bizottság ülésének napirendjének megszavazásakor az elnök javaslatára a KIS Bizottság egyhangúan levette napirendjéről a kutyachip kérdését. Nagyon szeretném, ha ilyen fölösleges munkát és kiadásokat, aminek sok példája van, a jövőben elkerülhetnénk. Volt eset rá, hogy a meghirdetett bizottsági ülés időpontját az elnök hirtelen megváltoztatta, ezért határozatképtelen ülés is előfordult. 7

Jó a felhozott példa, mert tanulságos. A Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottságban Kecskés László elnök mellett Németh László agrármérnök a Fidesz-KDNP külsős jelöltje, míg vele szemben Tajti László, Barabás József SZBE képviselők és Kőrössy Sándor SZBE külsős jelölt ül. Kecskés László tehát saját bizottságában kisebbségben van. Ha egy fontos témát napirendre akar venni, és azt a bizottság három tagja nem támogatja, akkor nem tudja tárgyalni az ügyet. Amikor ez többször is megismétlődik, akkor nyilvánvaló az akadályozó tendencia. Tajti László és az SZBE bizottsági tagok rendre sportot űznek abból, hogy hárman bármit, akár az ülést is meg tudják akadályozni. Így történt ez a „kutyachip” témakörrel is. Arra az ötletre jutottunk, hogy akkor vegye fel egy olyan bizottság napirendjére a kutyachip ügyet, amelyben a Fidesz-KDNP többségben van, mert akkor lehet belőle valami. Ezért vette fel napirendjére a Közművelődés, Ifjúsági és Sport Bizottság, ahol természetesen Kecskés Lászlót hívtuk volna meg előterjesztőnek. És lám csodák csodája, megmozdult az állóvíz. A következő Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottsági ülésen, két nappal a KIS bizottság ülése előtt, sikerült napirendre vetetni és megtárgyalni a témakört, tehát a KIS bizottságban már „okafogyottá” vált az ügy, ezért levettük a napirendről. A cél azonban megvalósult, sikerült a témakört megtárgyalni. „Nagyon szeretném, ha ilyen fölösleges munkát és kiadásokat, aminek sok példája van, a jövőben elkerülhetnénk.”- írja polgármester úr. Én meg szeretném, ha Tajti László és az SZBE képviselői nem gáncsoskodnának folyton a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottságban, hogy leszoknának arról a reflexükről, hogy ami nekik nem tetszik, azt már el sem tűrik. Ez lenne csak az igazi takarékoskodás, nem csak papírral és az idővel, hanem az épp agysejtekkel is. A Pénzügyi Bizottság munkájával kapcsolatban különös nehézségek nem tapasztalhatók. A határozatképességgel, jelenléttel nem szokott gond lenni. Ez is tanulsággal szolgál, nem kellene olyan gyorsan továbbszaladni. Ebben a bizottságban dr. Csontos János az elnök (SZBE), párttársa külsősként Kanaki Lefter (SZBE) és velük szemben Fekete Péter és Tarjáni István Fidesz-KDNP képviselők, illetve dr. Juhász Andrea külsős tag a Fidesz-KDNP jelöltjeként. Vagyis a Pénzügyi bizottságban, az egyik legfontosabb bizottságunkban, a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi bizottsággal ellentétesen, éppen Fidesz-KDNP jelöltek vannak többségben, miközben az elnököt itt az SZBE adja. A légkör nyugodt, konstruktív, személyeskedések nélküli. Ezt a bizottsági elnök is így szokta jellemezni hozzátéve, hogy nem mindenben értenek egyet, de nagyon elégedett saját bizottságával. Vajon miért nem veszi észre polgármester úr, ha már elemzésre és jobbításra vállalkozott, mint követendő példát, hogy a Fidesz többségű bizottságokban egészséges alkotói légkör van! A Népjóléti Bizottság kedden kora délután ülésezik. A bizottsági ülés időpontjával kapcsolatban nehézségek vannak, ezért a határozatképesség állandóan fenyegetett. A bizottsági elnök gyakori távolléte miatt a Szervezeti és Működési Szabályzatunkban nem szabályozott módon dr. Győri Gábor elnök az ülés vezetését gyakran átadta Tarjáni István bizottsági tagnak, aki nemcsak az üléseken, hanem a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó rendezvényeken és szervezetekkel való kapcsolattartásban az elnök feladatait ellátta. Dr.Győri Gábor munkahelyi elfoglaltsága, gyakori külföldi utazásai, némely esetben pedig szabadsága miatt helyettesíttette magát Tarjáni Istvánnal, ugyanakkor nem tudott részt venni a ciklus egyik Semmelweis napi ünnepségén, illetve Egészségnapján sem. Nem beszélek más községi ünnepségekről, ahol csak akkor jelenik meg, ha ő az ünnepi szónok. Az elnöki értekezletekre gyakran nem jön el, a KIS Bizottságon a részvétele 2/5 résznyi, onnan is hamar megy el. 8

No ez megint nem igazi elemzés, egymásba rohanó állításokkal. A képviselői állás nem főfoglalkozásunk, hanem alapvetően a munkaidőn túli foglalkozásunk és kötelezettségünk. Ezt el kellene fogadni és jól kellene alkalmazkodni is ehhez a helyzethez minden részvevőnek. A polgármesteri Hivatalnak éppen úgy, mint polgármester úrnak is, aki 18 éve főfoglalkozás szerűen gyakorolja mesterségét. Egy ilyen kényelmes állásban élő polgármester részéről azzal a ténnyel „revolverezni”, hogy valaki a főfoglalkozásával is sokat törődik, különös vezetőre és különös emberre vall. Dr. Győri Gábor (Fidesz-KDNP) kétségtelenül elfoglalt ember, népes családját, öt gyermekét el kell tartania. Állása is gyakran szólítja külföldre, mindez igaz, összességében véve eddig évi egy-két bizottsági ülésen nem tudott jelen lenni. A bizottságban rajta kívül van még Tarjáni István (Fidesz-KDNP) képviselő, aki villamosmérnök, dr. Kelemen Gáspár (SZBE) szintén villamosmérnök, a külsős KDNP tagok egyikét, dr. Lehel István orvost a Fidesz-KDNP jelölte, a másik személyt, dr. Kerkovits Gábor orvost pedig az SZBE. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a bizottság alapvetően a helyi KDNP által korábban kidolgozott „Egészséges Biatorbéágyért” koncepciót valósítja meg, akkor jól látható mind a politikai, mind a szakmai alapállás. A bizottságnak csak képviselő lehet az elnöke, ezért dr. Győri Gábor távollétében Tarjáni Istvánon kívül csak dr Kelemen Gáspár helyettesíthetné, de ő az Ügyrendi bizottság elnöke. Mivel egy képviselő csak egyetlen bizottságban lehet elnök, így csak Tarjáni István lehetne a helyettesítő. Ez így rendben is van. Az ügy másik olvasata. Korunkban már jól lehet telefonálni, elektronikus úton levelezni. Ha Biatorbágy polgármestere akarná, akkor a meglévő helyzetben könnyedén és gyakorta tudna dr. Győri Gáborral kapcsolatba kerülni, egyeztetni, konzultálni, de nem akar. Palovics Lajos alapvetően nem telefonál, sem ő maga, de a titkárnőin keresztül is ritkán, hanem „makacsul köti az ebet a karóhoz”, hogy mindenki, aki erre a közéleti szerepre vállalkozni merészelt az úgy viselkedjen, ahogyan ő elképzeli. Mint aki mindig ráér, mint aki egész nap ott fontoskodik az önkormányzatban. De azért ezt sem szabad mindenkinek. Csak a saját példámat tudom felhozni erre az ellentmondásra. Ha történetesen bemegyek napközben, munkaidőben a Hivatalba és beszélgetek 1-2 órát azokkal a dolgozókkal, akikkel egyébként is munkakapcsolatom van, akkor már azt mondja polgármester úr, hogy „egyesek rendszeresen bejárnak és feltartják a munkában a dolgozókat”. Tajti László úgy jár-kel a Hivatalban minden nap, mint egy páva, mintha az övé lenne már az épület is, neki úgy látszik szabad. Egy konstruktív, az értékekre figyelő polgármester könnyedén tudná ezt a helyzetet kezelni, ha értékelné, ha becsülné dr. Győri Gábort, szakmai és emberi képességeit. A KIS bizottságban például dr. Győri Gábor értékes munkát végez, jó meglátásai vannak, számítunk véleményére. Ami a polgármester úr által tartott elnöki megbeszéléseket illeti, azok bizony inkább hasonlítanak egy temetésre, mint egy érdekes egyeztetésre. Polgármester úr elmorogja a minimálisat, aztán mi bizottsági elnökök elmondjuk, hogy mit is akarunk tárgyalni, amiből ő egyből kihúzza azt, amit nem akar tárgyaltatni, aztán mehetünk is haza. Jól kihasználtuk a délutánt. A főmunkahelyen a munkát félbehagytuk, időben hazasiettünk, átöltöztünk, hogy a nekünk kora, polgármester úrnak késő délutáni 16 órára beérjünk, és úgy tegyünk, mintha hevesen dolgoznánk. Rosszkedvűek és alacsony szintűek ezek az egyeztetések. Ha valaki nem hagyja magát a semmitmondó válaszokkal lerázni, akkor polgármester úr keményen és ha kell üvöltve is „rendre” utasítja. Ezen feltétlenül változtatni kellene! 9

Dr. Győri Gábor orvosként, Fekete Péterrel és Varga Lászlóval azon kevesek közé tartozott, akik nem szavazták meg az Egészségház felépítésének meggyorsítását célzó határozatot. A Fidesz Híradó/2. 2008 novemberi számában részletesen beszámoltunk az Egészségház építési munkáinak újraindításáról és arról is, hogy a Népjóléti bizottság mennyit fáradozott azért, hogy az építkezés felgyorsuljon. Arra a váratlan fordulatra senki nem számított, hogy a rendszerből valahogyan eltűnt, elfogyott 100 millió forint önkormányzati pótlása után oldódik meg a rejtély, és indul be az építkezés. A Fidesz támogatta ezt a megoldást is, de nem hagytunk kétséget afelől, hogy továbbra is nyugtalanítónak tartjuk ezt a helyzetet. Ez az aggodalom jelent meg a három ellenszavazatban. A bizottsági elnöki tevékenység jobb ellátása érdekében, illetve, hogy Dr. Győri Gábort sok más irányú, nem önkormányzati jellegű elfoglaltságában kevésbé akadályozzuk, az a javaslatom, hogy a Népjóléti Bizottság elnöki feladatait a képviselő-testület Tarjáni Istvánra ruházza. Javaslom továbbá, hogy a bizottság tagjai gondolják át a kedd délutáni ülés időpontjának megváltoztatását is, a bizottsági tagok próbáljanak meg új, megfelelőbb időpontot találni, annál is inkább, mivel a velük közel egy időpontban ülésező Településfejlesztési Bizottság is nagy létszámú külső érdeklődővel tanácskozik, és a kistárgyaló teremben ülésező bizottság mindenképpen helyszűkében van. A bizottság munkájának segítéséhez jelenleg két referens működik. Feleslegesnek tartom a két referens bizottság mellé rendelését. Tapasztalatok szerint gyakran előfordul, hogy „két bába közt elvész a gyerek”, vagyis nem készül el az előkészítendő anyag, mert a másikra várnak. Ehhez most hozzájött a Népegészségügyi Program felelőse. A Polgármesteri Hivatalban indítványozom, hogy egy „gazdája” legyen ennek a bizottságnak. Tarjáni Istvántól úgy tudom, hogy villamosmérnökként nem akar négy doktor és három orvos között elnökölni egészségügyi – és szociális témakörben. Valójában egy jobb, derűsebb, egészségesebb, az emberi és szakmai értékeket becsülő polgármesteri hozzáállással lehet elsősorban a helyzeten változtatni. Az időpontok változtatása nehéz, mert sok ember életét befolyásolja. A Településfejlesztési Bizottság a legtöbb napirenddel, a legtöbb témával működő bizottság, mivel az emberi élet és közügyeink mindegyike is valamilyen épület, építmény vagy infrastrukturális feltételrendszerhez kapcsolódva működik. Fontos tehát, hogy ennek vitái és állásfoglalásai konkrétak, rövidek, tényszerűek legyenek. A már említett egyszerűsített jegyzőkönyv jelentékeny bővítése, nem egyszer témához nem tartozó részletek felidézésével ebben a bizottságban is előfordul, ezt szükséges lenne mellőzni és a Szervezeti és Működési Szabályzatnak megfelelő jegyzőkönyvet kellene közreadni. A bizottság sok és eredményes munkát végez, de ez a fentiek miatt nagyon sokszor nem látszik. A bizottság munkája több esetben helyszíni szemlét is megkíván, kívánatos volna, hogy a helyszíni szemléken és fórumokon a bizottság tagjai lehetőleg teljes létszámban megjelenjenek, különösen azok a személyek, akik ezeket a helyszíni szemléket és fórumokat kezdeményezték.

10

Ez valóban egy stratégiai bizottság lehetne, ha az épített környezet legfontosabb változtatását, alakítását követné, de ehelyett rengeteg apró ügyet tárgyal, amivel jól elfárad és aztán a legfontosabb témaköröket már nem is igényli. Nagyon alapos előkészítést kap a bizottság, minden napirendi téma írásos előterjesztéssel van indítva, mondhatjuk úgy is, hogy „előre jól meg van rágva”. A jegyzőkönyv-vezető maga a Városgazdálkodási osztály vezetője, aki maga is építészmérnök szakember, de rendszerint bent ül a bizottságban a főépítész asszony, a jegyző úr, polgármester úr, a pénzügyi osztály vezetője, tehát az egész csúcsvezérkar. Erre a bizottságra van rátestálva minden olyan téma, amit polgármester úr jó kezekben akar látni, ahol minden szavazás támogatja, erősíti a polgármesteri szándékokat. Az igazi nagyberuházásainkat a polgármester-jegyző páros alakítja, a bizottság ezek támogatására van kitalálva, és Tajti László szolgai viselkedésének, tudálékosságának és az ügyek kidolgozottságának köszönhetően ez rendre sikerül is. Tajti László olyan következetes elnök, és egyben olyan arrogáns, mint egy határőr őrmester. Az SZMSZ-t magától polgármester úrtól tanulja, szinte szájából veszi ki a szót és a stílust. Aki betéved erre a bizottságra olyan elrettentésben lesz része az önkormányzatot, a közéleti kultúrát illetően, hogy nehéz lesz bele újra bizalmat csöpögtetni. Tajti elnök úr önhatalmúlag és szabadon ítélkezik, ha úgy látja jónak, akár meg sem szavaztatja annak a bizottsági tagnak a javaslatát, akire éppen dühös. Ha az illető reklamál, rendre utasítja! Bizony, keményen és határozottan rendre utasít, vagy éppen mesterétől tanulva durcás lesz és berekeszti az ülést. Ha valaki egy építési területen lakik, de neki ez nem tetszik, akkor közli, hogy majd ő megmutatja, nem szabad neki engedélyt adni. Olyan nagyképű, hogy már magának sem köszön, és ezt szó szerint kell érteni. Kecskés Lászlónak se köszön, nekem sem köszön jó ideje. Mi azért köszönünk neki, „diódát játszunk egy áramkörben” , hátha egyszer megmozdul benne az élet. Amikor senkinek nincs se kérdése, se véleménye, akkor szinte várja az én véleményemet is a bizottsági ülésen, ha nem tetszik a hozzászólásom, akkor rosszallóan számolja megszólalásaim számát. Eddig már háromszor „rekesztette be” az ülést, mert annyira kiakadt, rendszerint az én megszólalásaimtól. Ezek igazából nem hangos megjegyzések, de annyira igazak, annyira „szíven ütik”, hogy ilyenkor semmire és senkire sincs tekintettel, akár 8-10 napirend megtárgyalását is veszni hagyja. Aztán megnyugszik és érkezik tőle a válasz. Bár ő az elnök, ő rekeszti be az ülést, többségben is vannak, mégis magabiztosan fogalmazza meg a rendkívüli ülés meghívójában, hogy a „rendetlenül viselkedő képviselő magatartása miatt megszakadt ülést” újra összehívja. Tehát nem ő szakította félbe, hanem megszakadt! Az új időpontot -- egyeztetés nélkül -- rendre hétköznap reggel 8.15-re hívja össze a sokat citált SZMSZ-t sutba dobva. Semmilyen hozzáértés, semmilyen harmónia nem csökkenti önbizalmát, ő mindent jól csinál, sőt nagyon jól. Rajta kívül Barabás József nyugdíjasként el tud menni akár reggel hatra is a bizottsági ülésre, a Hivatalban dolgozó, a „hivatali megrendelésekből” élő Dömötör Béla helyben van, másra meg nincs is szüksége, a három ember elég a többséghez egy öttagú bizottságban. Remekül ki van találva a helyzet megoldása. Megsértődik, mert olyat mondtak neki, az ülés folytatását reggelre tűzi ki, amelyen ők többségben vannak. Ezután meg, ha a másik oldali képviselő illetve külsős tag nem megy el, mert nem ér rá, akkor hónapokig lehet szapulni az illetőket, hogy nem járnak el a bizottsági ülésekre, csak felveszik a tisztelet díjat. Ugyanez a helyzet a „helyszíni szemlékkel is”, amelyek rendszerint délelőtt vannak. Vállalom a súlyos megállapítást, hogy Tajti László teljesen alkalmatlan emberi közösségek vezetésére és ennek a bizottságnak az élére is. Ahol ő bizottsági elnök, vagy bizottsági tag (Mezőgazdasági és Környezetvédelmi bizottság) ott ellehetetlenül az élet. Minden más 11

bizottságunkban, függetlenül attól, hogy ki az elnök és kik vannak többségben, személyeskedés nélküli konstruktív munka folyik. Ha polgármester úr rendet akar tenni, akkor ezt kellene felismernie és Tajti Lászlót leváltania. Tapasztalataim szerint polgármester úr ezt jól tudja Tajti Lászlóról, de hagyja, sőt „lovat ad alá”. No ez igazán kárára van Biatorbágy városnak. A bizottsági munka nem kellő színvonala miatt, az egészségtelen közéleti légkör miatt, az energia pazarlás miatt. Kinek is jó ez? Az Oktatási és Kulturális Bizottság feladat- és hatáskörébe négy intézmény (három oktatási és egy kulturális) tartozik. Átruházott hatásköreinek vitelével a Képviselő-testület munkáját nagyban segíti ez a bizottság. Nehézség a bizottság munkájának, hogy a bizottság elnöke és egyik tagja szintén szerdai napon ülésező másik bizottságok tagjai is. Ez azt a nehézséget jelenti, hogy a szóban forgó személyek vagy nem tudnak mindent végig tárgyalni az Oktatási Kulturális Bizottság ülésén, vagy pedig a másik bizottságok néhány témájának tárgyalásáról maradnak le. Célszerűnek látszik itt is az ülések időpontját újra egyeztetni a másik bizottságokkal, illetve a bizottságok tagjainak egymás között. Ennél a bizottságnál jelent meg a rossz példa követésének igénye nem régiben. Kérem, hogy a bizottság tartsa magát a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakhoz. Így a bizottság javaslatai, állásfoglalásai az eddig eltelt időszak nagy részéhez hasonlóan továbbra is jól érvényesülhetnek a Képviselőtestület döntéseiben. Pontosan ez a bizottság az, személy szerint Varga László (Fidesz-KDNP) elnök, aki fölfedezte, hogy a sokat emlegetett SZMSZ-t pontosan betartva olyan hibás jegyzőkönyv írható, amelyikben például nincs dátum, és nincs neve sem a bizottságnak .. stb. Az SZMSZ sajnos hibás. De ha hibás, akkor miért nem javítja ki a testület, mondjuk éppen a polgármester úr javaslata alapján, kb. 5 perc alatt. Hát akkor mivel lehetne a nem tetsző képviselőket, bizottságokat „piszkálni, rágalmazgatni”, alkotó energiákat lekötni, pocsékolni, a hatalmat mutogatni, blöffölni? Úgy látszik, hogy ez polgármester úr részéről egy fontos cél. Lelke rajta! A bizottságot az elnökön kívül Fekete Péter (Fidesz-KDNP) és Koósné Lévai Ildikó (SZBE) képviselők alkotják, továbbá a két külsős tag közül Tóthné Gyarmati Magdolna tanárnőt a Fidesz –KDNP, míg Pénzes Krisztina pedagógust az SZBE jelölte. A bizottságban nyugodt alkotó munka folyik, igen sokszor hoznak döntéseket teljes egységben. Az Ügyrendi Bizottság szerda késő délutáni üléseinek problémája, hogy egyik tagja a közvetlen előtte ülésező Oktatási és Kulturális Bizottság ülésén vesz részt és gyakran emiatt késve érkezik az Ügyrendi Bizottság ülésére. A szokásostól eltérő, tehát minden más bizottsági ülést megelőző időpontban való ügyrendi bizottsági ülés is elvi követelmény, különösen a pályázatok, személyi ügyek jogszabályoknak és pályázati kiírásoknak megfelelő elbírálása miatt. Ugyanakkor az is elvi követelmény, hogy tisztségviselői, bizottsági javaslatok, állásfoglalások jogszerűségét minden bizottsági vélemény birtokában, azok után, de még a képviselő-testületi ülés előtt értékeljék. Ebből egyik követelményt sem tudjuk maradéktalanul teljesíteni, még leginkább az első példa érvényesülhet, de már a keddi-szerdai bizottsági ülések eredményét az Ügyrendi Bizottság ülésén legfeljebb csak szóban ismertethető. Az Ügyrendi Bizottság helyzete a más bizottságoktól jövő javaslatok ügyrendi, jogi értékelésében nagyobb eredményességű volna, ha a bizottságaink nagyobb arányban tartanák hétfői-keddi napokon az üléseiket. Az Ügyrendi Bizottságban folyó munkát személyesen nem ismerem, mert éppen egy időben van az ülés saját bizottságommal, de a jegyzőkönyvek alapján úgy érzem, hogy rendes 12

munkát végeznek. Polgármester úr megállapításai a bizottsági ülések idejére vonatkozóan helytállóak, de egy új időbeosztáshoz minden résztvevőt meg kell kérdezni. A Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság esetében a bizottsági munka általános értékelésénél már volt szó a jegyzőkönyvkészítés szabálytalanságáról. A rendkívül bő, a bizottság elnöke, Szakadáti László által szinte mindig újrafogalmazott jegyzőkönyvvel kapcsolatban érkezett a legtöbb tartalmat kifogásoló észrevétel, meghívottak, képviselők, intézményvezetők részéről. A Képviselő-testület többsége megegyezett a ciklus elején abban, hogy a bizottsági üléseket 9 órakor, a képviselő-testületi üléseket 10 órakor befejezi. A ciklus elején a bizottság elnöke szinte soha nem tartotta be ezt az általa is aláírt feltételt, 2008.második felében már viszont ez a megállapodás érvényesült. Igaz, hogy valószínűleg annak köszönhetően, hogy az ülés végére 8 és 9 óra között az ülésen résztvevők száma rendszeresen megfogyatkozott. Na ez már rólam szól és az általam vezetett bizottságról. Vegyük sorra polgármester úr megállapításait. Először is kijelentem, hogy a KIS bizottság jegyzőkönyve nem szabálytalan, hanem inkább alapos és gazdag, igen sok munkám van benne. Sokat megtudhat a bizottsági munkáról bárki, aki elolvassa. (www.biatorbagy.hu) A bizottságunk hét tagú, mert a sport, az ifjúsági témakör és éppen a közművelődés területe szerte ágazó. Rendszerint bejönnek az alpolgármester urak, időnként polgármester úr vagy a jegyző úr, de a sportnap szervezésekor, vagy éppen a helyi televíziózás beindítása című témakörre 18-an is voltunk. Az általam „…szinte mindig újrafogalmazott jegyzőkönyv” megállapítás igaz, valóban sokszor és sok mindent kell pontosítanom a referens által készített jegyzőkönyvben, de ennek is oka van. Egyrészt a közművelődés témaköréhez sokan és sokféleképpen szólnak hozzá, a referens sokszor nem is tudja követni azt, hogy éppen mi a lényeges és mi a kevésbé, másrészt többször előfordul, hogy fárad már a figyelmünk úgy este 8 körül. Mind a ketten folyamatosan jegyzetelünk ugyanis, de amikor én beszélek, akkor én ugyebár nem írok, és akkor az ő jegyzetei adják az alapvető visszajelzést. De ezen kívül, ezeken túlmenően készül hangfelvétel is. Mégpedig a referens részére is készül egy hangfelvétel és én magam is felveszem az ülést és ennek alapján pontosítom a jegyzőkönyvet. Teljesen kizárt és hamis tehát polgármester úr állítása, hogy „ a jegyzőkönyvvel kapcsolatban érkezett a legtöbb tartalmat kifogásoló észrevétel, meghívottak, képviselők, intézményvezetők részéről”. Egyszer hiányolta a jegyzőkönyvből hozzászólásának teljességét Benkő Cs. Gyuláné igazgató asszony, de ő akkor olyan halkan beszélt és annyi zavaró hang volt még a felvételen, hogy nem értettük tisztán, ezért ezeket a részeket nem írtuk le. Hogy tartalmilag idézzem „…a bizottság elnöke a ciklus elején szinte soha nem tartotta be azt, hogy a bizottsági ülések este 9-kor véget érjenek.” Ez a „szinte soha” azért túlzás, másrészt tudja kedves polgármester úr még a bizottsági munkára is igaz a régi mondás, hogy „szüzen is maradni, meg szeretkezni is egyszerre, azt bizony nem lehet”. Ha délután ötkor kezdünk, és sok téma van a napirenden, meg sokan és sokat szólnak hozzá, példának okáért Ön is lassan és komótosan fejti ki a véleményét, többnyire mindig valakit alaposan kioktatva, vagy éppen alaposan megsértődve valamin, ezekkel bizony telik az idő. Ha alaposságra törekszünk, meg tiszteletben is akarjuk tartani mindenki jogát a megszólaláshoz, akkor meg pláne. Meg aztán ha 40 egyesület pályázati anyagát értékeljük 6-7 másik napirend megtárgyalása után, akkor bizony időben „kisodróthat” az ember, de ez évente egyszer van, a bizottság tagjai ilyenkor is derekasan helyt szoktak állni. Én is egyre jobban növelem a tempót, úgyhogy ez a mutatónk sem olyan rossz már. Egyébként saját időnkből áldozunk, a tiszteletdíj ugyanannyi, a papírfogyás nem növekszik, esetleg egy kis villanyszámla többlettel járunk, de talán ezt még kibírjuk. 13

A bizottság elnöke gyakran kért olyan tájékoztatást, ami nem közművelődési, ifjúsági vagy sportcélú, illetve alkalmilag berendeli az egyes intézményvezetőket, társadalmi szervezetek vezetőit, képviselőit beszámoltatásra. Az intézmények az éves költségvetési beszámolóban, illetve a munkatervük végrehajtásáról évente egyszer kötelezettek beszámolásra, amely a képviselő-testületi ülés előtt a bizottságokhoz, átruházott hatáskör esetén az SZMSZ szerint illetékes bizottsághoz kerül. Több esetben fordult elő olyan eset, amikor az Oktatási és Kulturális Bizottság már az intézmény beszámolóját, munkatervét elfogadta, és akkor kezdte tárgyalni ugyanezt a Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság. A társadalmi szerveztek, amelyek autonómak és az önkormányzattól függetlenek, csak abban az esetben kell, hogy beszámoljanak munkájukról, amennyiben pénzbeli támogatást kaptak, vagy pénzbeli támogatást kérnek. Nem értek egyet tehát a Viadukt SE vagy pedig az Ifjúsági Egyesületünk évközbeni „ugráltatásával”. Hasonlóképpen a Képviselő-testület és a hivatal tisztségviselői is meghatározott munkatervben és országos vagy helyi jogszabályokban meghatározott beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Nem vagyunk kötelesek minden alkalommal minden iratot lemásolni és újra meg újra kiküldeni valamely üggyel kapcsolatban, különösen nem, hogy ha ezeket már több példányban elektronikus és papír adathordozón kiküldtük, továbbá, hogy ha a bizottság valamennyi tagja személyesen is tapasztalhatta, hogy pld. a sportpálya kerítésén keletkezett lyukat időközben kijavították. Polgármester úr egyik kedvenc mondása, hogy „egy bizottság azt tárgyal, amit napirendre vesz”! Most meg azt rója fel, hogy megtárgyaltuk, amit felvettünk a napirendre. Bizottságunk alapvetően az elfogadott munkarendje szerint dolgozik, ez alapján kérünk tájékoztatásokat is, és ezt a polgármester minden hónapban a bizottsági egyeztetéseken ellenőrzi is. Megkérdezem polgármester urat a nyilvánosság előtt, hogy szerinte nekünk mindig csak valamilyen rendeletnek kell megfelelnünk, meg azon igyekezzünk állandóan, hogy polgármester úr hisztériáit elkerüljük? Nem kellene inkább törődnünk a való élettel? De bizony! Én például minden év áprilisában megkérdezem a Viadukt SE elnökét, hogy hogyan állnak a Majális előkészületeivel, mert ez a városi szintű rendezvény éppen rájuk van bízva. Megkérdezem, hogy van-e valamilyen önkormányzati segítségre szükségük, és ugyanezt teszem a Fiatalok a Fiatalokért Egyesülettel is május hónapban, mert alapvetően fontosnak tartom, hogy bizottságunk őrködjön egy közéleti rendezvény színvonala felett. A Családsegítő Központban, az Ifjúsági Pont-ban dolgozóktól is megkérdezzük legalább egyszer egy évben, hogy „mire van szükségük”, hogyan lehetne munkájukon javítani? Nem „ugráltatunk” senkit sem, csak éppen komolyan vesszük a feladatunkat! Sokkal inkább aggasztó viszont az információk irányunkban történő gyakori és rendszeres visszatartása, a napirendi témakörök előkészítésének hiánya. Polgármester úr rendszeresen magára hagyja a bizottságot, sértődötten dúl-fúl, hogy aztán majd kiöntse bánatát és elégedetlenségét. Valahogy olyan nagycsoportos óvodás viselkedés ez! És minek nevezzük azt a jelenséget, amelyre a megfelelő szakirodalom az „abesszin makaó” kifejezést használja. Előfordul, hogy egyáltalán nem tájékoztat olyan történésekről, változásokról, ami a bizottságra is tartozik. Találjam ki, hogy történt-e valami – szokta volt mondani polgármester úr, amúgy kedvesen: „maga úgyis olyan okos, hát akkor találja ki magától”. Ilyen a mi koordinációnk.

14

Számos példája van tehát a bevezető általános részében elmondottaknak, hogy ez a bizottság lényegi feladat nélkül van, helyét keresi és csak az a jelentősége, amely egyben komoly hátrány is, hogy több képviselői és bizottsági tiszteletdíjat kell kifizetni. A bizottsági munkával kapcsolatos javaslatom hasonló a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság esetében javasoltakhoz, hogy a bizottság munkájára ezzel a feladatkörrel nincs szükség. A kulturális elemeket az Oktatási és Kulturális Bizottság amúgy is felvállalja, hasonlóképpen a az ifjúsági és sportfeladatok a Népjóléti, a Településfejlesztési és Oktatási Bizottságon jelen vannak. Az egyesületekkel való kapcsolattartás az Ügyrendi és Népjóléti Bizottságon szintén jelen vannak. Az egyesületi támogatások anyagi részeit pedig szintén gondozza a Pénzügyi Bizottság. Amennyiben ez a javaslatom nem nyeri el a szükséges többséget, akkor is javaslom, hogy legalább az ülésnapot hétfőre helyezze át a KIS Bizottság. Ez a bizottság tagsága számára nem jelent ütközést, illetve a jelenlegieket megszünteti. Tisztelt polgármester úr! Elhiszem Önnek, hogy az Ön koordináta- rendszerében nincs szükség egy ilyen bizottságra, de Biatorbágy Város életében nagyon is szükség van! Csak szeretni kellene már megtanulni végre Uram! Ha engem nehéz elfogadnia, akkor legalább az életet, a közösségeket, a jövőt, a reményt! Nem lehúzni mindent a maga lelki, szellemi magányába, és mindent az akadémikusi ítélőszéke elé vonni! Ha ennyi más bizottságnak kellene a mi feladatainkat átvenni, akkor bizony éppen elég feladatunk van. A bizottsági ülés időpontját, ha kerül másik alkalmas időpont, elvileg át lehet tenni. Ön még nem beszélt senkivel, de máris tudja, hogy „a bizottság tagjai számára nem jelent ütközést”. A kérdést megvizsgáltuk, és arra a következtetésre jutottunk, hogy az Oktatási és Kulturális bizottság ülését 1 órával, a Népjóléti bizottság ülését pedig fél órával célszerű előbb kezdeni. Ezeknek van értelme. Minden egyéb időpont borogatás csak káoszt okoz, nem javulást. Pont. II. A Képviselő-testület munkája 2006. októberétől 2008 évvégéig. A Képviselő-testületet 2006. október 1-jén választották meg. A választás eredményeként hét FIDESZ-KDNP közös jelölt került a Képviselő-testületbe, amelyből két fő FIDESZ-tag, négy fő a FIDESZ által támogatott képviselőjelölt volt és egy fő KDNP-tag. Hat képviselő és a polgármester a Szövetség Biatorbágyért Egyesület jelöltjeként és tagjaként lett a Képviselőtestület tagja. A Képviselő-testület alakuló ülése után a bizottsági munkáról szóló részben már említett hosszas alkudozást követően került sor az alpolgármesterek és a külsős bizottsági tagok megválasztására. Az akkor még két egyenlő számú, egymással szemben álló félként jellemezhető csoportosulás kölcsönös engedményekkel szavazta meg a két társadalmi megbízatású alpolgármestert és választotta meg a külsős bizottsági tagokat. Ezt követően kétnapos „képviselői tanfolyamot” szerveztem a képviselőknek és külsős bizottsági tagoknak, amelyen szinte mindegyik képviselő és több külsős bizottsági tag részt vett. Sajnálatos, hogy nem mindenki vette szívesen ezt a felkészítő oktatást. Ez már megint egy hamis állítás. Lehet, hogy valakinek nem volt jó az időpont, vagy más halaszthatatlan dolga akadt, de én nem emlékszem olyan meghívottra, aki nem fogadta volna szívesen a „felkészítő oktatást”.

15

A Képviselő-testület tagjai és a bizottsági tagok a képviselő-testületi munkához szükséges valamennyi alapdokumentumot, a Képviselő-testület koncepcióit, a hatályos rendeleteket, költségvetési beszámolókat és tájékoztatókat az alakuló ülés után megkapták. A képviselők – tiszteletdíjuk mellett – a képviselő-testületi munkáról szóló, annak jogi és tartalmi elemeit összefoglaló könyvet kaptak. Rendszeresen megkapták a Képviselők Közlönyét, amely a jogszabályi változásokról tájékoztatja őket. Munkájukhoz kapnak – alkalmilag – határidő naplót, jegyzetfüzetet és rendszeresen megkapják a Képviselő-testület támogatásával kiadott helyi vagy más kiadványokat, CD-ket. Tájékoztatást kapnak és részvételi lehetőséget továbbképzésekről, konferenciákról, valamint természetesen a települési vagy testvérvárosi ünnepségeken – előzetes jelentkezésük alapján – a külföldi testvértelepülések ottani találkozóiról. Igen, ez mind így igaz! A Képviselő-testület összetételében némi csípősséget ad az a tény, hogy a polgármesteren kívül négy további korábbi polgármesterjelölt is tagja a Képviselő-testületnek Tajti László a Szövetség Biatorbágyért Egyesület képviselőjelöltjeként, Dr. Győri Gábor, Kecskés László és Szakadáti László a FIDESZ képviselőjelöltjeként jutottak a Képviselő-testületbe. Így az utóbbiak gyakran érvelnek a polgármester alkalmatlanságával, ami személyes élt ad az ügyek tárgyalásának és a lényegi érvektől messzire viszi a viták egy részét, a munka eredményességét ezzel gátolják. Ezt valószínüleg csak polgármester úr éli meg „csípősségként”, mert az ember hamar túlteszi magát ezen. A mérkőzés egykoron eldőlt, mindaz már múlt, most az előttünk álló feladatokra és időszakokra figyelünk. Én nem azért bírálom a polgármestert, mert 2006-ban én is jelölt voltam. Azért bírálom, amit 18 éve rosszul csinál. Amivel gyengíti és nem erősíti a települést. A közösségekkel foglalkozó minden mértékadó munka kiemeli az „úgynevezett társadalmi tőke” fogalmát és jelentőségét. Ez nem más, mint a közösség tagjai közötti bizalom, egyetértés, összhang mértéke. A közös célokért vállat közös alázat. Ahogyan Magyarországon, országos szinten, nagyon rossz a társadalmi tőke állapota, úgy Biatorbágyon is az. Ezt ugyanis nemhogy folyamatosan javították volna az évek során, hanem inkább gyengítették a mértékadó személyek. És ne mutogasson senki sem másra, meg összevissza. Ebben a legnagyobb felelőssége és egyben legnagyobb lehetősége a polgármesternek volt és van. Ha bármilyen okból elnyerte a polgármesteri címet, vagyis a legmagasabb fokú közbizalommal ruházták fel, akkor azzal rögtön kezébe kapta ennek a „társadalmi tőkének” a kezelését, erősítését, a kulcsát is. dr. Palovics Lajos ezzel nagyon rosszul sáfárkodott az elmúlt 18 évben, és az sem lehet menekülés, hogy vajon más, másvalaki jobban csinálta volna–e?. Hegyeket mozdíthatnánk meg, de a lehető legkicsinyesebb problémázgatásban fárasztjuk egymást, ahogyan ez a vita is az. De ennek a vitának a szintje is onnan indul, ahonnan a polgármester elindította. Hátha sikerülne most valamelyest kiszorítani a Fideszt a bizottságokból. Palovics Lajos egy ugrásra kész sólyom gyorsaságával reagált a KDNP január végi Hírlevelére, úgy érzi, hogy most végre van mit keresnie a Fidesz és a KDNP viszonyában kialakult változás nyomán.

16

A képviselő-testületi munkában való tapasztalatlanságnak és a nagypolitikából, az Országgyűlés munkája hibás elemeinek megtanulásából fakadtak 2006-2007. fordulóján azok az események, amikor a korábbi FIDESZ-KDNP-jelöltek kivonulásukkal határozatképtelenné tették a Képviselő-testület ülését, vagy amikor a FIDESZ-jelöltek, hatan nem készítvén el a január 31-i határidőre vagyonnyilatkozatukat a február elején tartott képviselő-testületi ülés munkájából kizárták magukat. Szerencsére ezt a helyzet, különösen, hogy az első néhány esetet kivéve dr. Lelkes Péter már nem követte a FIDESZ-esek kivonulását, már nem tudja határozatképtelenné tenni az ezután következő képviselő-testületi üléseket. Tehát nagyobb teret kellett adni a vitáknak, érveknek a helyi FIDESZ jelöltjei részéről is. Valóban, annyi tapasztalata senkinek sincs közöttünk, mint Palovics Lajosnak, ez kétségtelen, hiszen ő főállásban tanulja és gyakorolja az önkormányzati rendszer szabálytengerét immáron 18 éve, de ugyanakkor senki nincs úgy beleszorulva, bele ragadva ebbe a gondolatkörbe, mint ő. A testületi ülésről való kivonulás is egy lehetséges -- bár kétségtelenül nem elegáns – módja ellensúlyozni alkalmi kisebbségünket, amit a nagy tapasztalatú polgármester azonnal kihasznál arra, hogy terveinket kisiklassa. Lelkes Péter ehhez való hozzáállásának egy mondaton belüli múltidejű és jövő idejű („már nem tudja”) szóhasználata polgármester úr vágyát tükrözi. Szerintem a valóság nem ilyen sablonos. Kivonulás a testületi ülésről nincs összefüggésben a Fidesz aktivitásával. A Fidesz 2006 október 1-je óta alapvetően aktív és termékeny a bizottságokban és a testületben is. Az előzőekben jelzett események a következők: A 2006. október 1-jei választást követően a Képviselő-testület 6 ülést hirdetett meg, amelyből a november 10-i esetben, amikor dr. Győri Gábor és Kecskés László képviselők a napirend megszavazásakor nem voltak jelen, a napirend megszavazását követően öt képviselő kivonulásával határozatképtelenné tették az ülést a FIDESZKDNP jelöltként megválasztott képviselők. Az új Képviselő-testület 2006-ban 30 határozatot hozott és 6 rendeletet alkotott. 2007-ben a Képviselő-testület 18 ülést tartott, ezen kívül 1 meghirdetett ülés hét képviselő távolléte miatt nem volt megtartva. 2007.február 8-án történt, hogy hat képviselő nem adta le január 31-ig, de a képviselő-testület megkezdéséig sem a vagyonnyilatkozatát, ekkor a képviselőtestület határozatképesen tartotta meg ülését. 2007. május 3-án dr. Lelkes Péter távollétében a 6. napirend a Slough Estate Group kérelmének tárgyalása közben szintén a FIDESZ-jelölt hat képviselő tette határozatképtelenné a képviselő-testületi ülést. Az emiatt május 7-re újra összehívott képviselőtestületi ülés volt az, amelyet hét képviselő távollétében nem lehetett megkezdeni. 2007. december 6án volt még egy kísérlet (?) a képviselő-testületi ülés napirendjének el nem fogadásával a munka akadályozására, itt a polgármester felhívta a figyelmet a meghívóban szereplő napirendi pontok tárgyalásának fontosságára, így a megismételt szavazáskor már el lehetett kezdeni a munkát. Polgármester úr könnyűszerrel megfeledkezik arról a tényről, hogy neki kell biztosítania a mindenkori többséget a testületi munkához. Ha persze arrogáns és kioktató, akkor válaszolhatjuk azt is, hogy tessék, csinálja nélkülünk. És akkor meglepődik és dühöng, és évekig őrzi ennek emlékét és készül a visszavágásra, mert meg mertük tenni. Általában fel is szoktuk hívni a figyelmét, hogy mi lesz, ha nem változtat. Így történt ez 2007. december 6-án is, amikor megkértük, hogy két napirendi pont tárgyalását cseréljük fel. Megtagadta, ezért nem szavaztuk meg az egész napirendet, azt hiszem világos és egyáltalán nem durva választ adtunk neki. Sajnos polgármester úr nem csak gyakran sértődő típus, de még gyakrabban játssza is a sértődött, a szegény, az ártatlan, a bántott polgármester szerepét. 17

A Képviselő-testület 2007-ben 222 határozatot hozott és 21 rendeletet alkotott, 2008-ban 15 ülést tartott, 226 határozatot hozott és 22 rendeletet alkotott. Sajnos továbbra is meg kell küzdeni azzal, hogy több képviselőtársam tapasztalatlansága, a jogszabályok és a település bizonyos jellemzői nem ismerése miatt rossz döntésekre tesz javaslatot és ennek visszautasítása miatt sértve érzi magát. Ez felerősítve a személyi vetélkedés miatti szembenállással nem teszi ideálissá a munkánkat. Számos esetben éri személyemet, de másokat is az a szemrehányás, hogy kioktatók vagyunk, de ha különösen kevés idő áll rendelkezésre és adott képviselőtársam az ezzel kapcsolatos alapinformációkat már megkapta, de nem sajátította el, akkor kénytelen vagyok rövid úton, puszta tényközlésre szorítkozni. Polgármester úr – aki egyébiránt a mindennapi munkában szorgalmasan és szívósan dolgozik --, gyakran emlegeti tanári diplomáját, csak éppen a pedagógiai gyakorlatban elengedhetetlen türelemmel, belátással, megértéssel áll hadilábon. Kiváró típus, aki vezető mivolta ellenére előzetesen nem vázol tág horizontot, hátteret, nem vázol okokat, okozatokat, változatokat, nem fektet energiát a felvezetésbe, az értelmezésbe, hanem kivár. Másoktól várja mindezt, a törvények, a szabályok, az általa gyakorolt viselkedés alapján. Van aki sokáig nem is fogja fel, hogy ha beszél mondott-e valamit, van aki hallja már, de még mindig nem érti, és aztán vannak a vájt „eszűek”, akik ráéreznek még a hiányzó, a soha el nem mondott, de létező gondolatokra is. Nehéz ember, mert valójában nem vezet, nem megy elől őrizve az értékeket és mutatva az utat, hanem vár, kivár, belül beszél, belül halad és ha nem haladnak vele, akkor rádörrent az illetőkre, hogy felkészületlenek, meg hogy nem ismerik a törvényt. Ilyenkor követel és számon kér és időnként ordít. De ez legalább javára válik, mert ekkor felszakad az a jégpáncél lelke. És akkor mi is egy kicsit megértjük, ő is belátja, hogy kissé elragadtatta magát, és esetleg azon az estén már nem lesz ilyen. De ha mégis lesz, akkor már mindenki nagyon megkeseredik. Egyébként ilyenkor dől el, hogy ki lesz az ellensége és ki lesz a barátja. Aki behúzott „farokkal” reagál, annak nem lesz bántódása, aki viszont határozottan és nyilvánosan visszautasítja ezt a politizálási, viselkedési stílust, ezt az alapállást, abból évekre ellenség lesz!. Ezt meg kell tanulnia mindenkinek. Ővele és körülötte valószínűleg már nem lesznek jobb emberi és szakmai viszonyok a biatorbágyi közéletben. Ő így tud élni, így tud dolgozni, őt már végérvényesen így kell elfogadni. De ez az út már lényegében véget ért! Függetlenül a 2010-ben szavazók számától, ez az állapot már ma is túlérett, túlhaladott és nagyon kártékony! Polgármester úr tudása alapos, memóriája kiváló, egyáltalán nem öregember, de lelkileg teljesen kifáradt és kifárasztotta a környezetét is. Napjainkban most már sorra elnyüvi azokat, akik a közelében élnek, minél közelebb állnak hozzá, annál inkább. Igen sok embert túlélt a közéletben, de most már azzal kellene foglalkozzon, hogy „szépen, törésmentesen letegye a repülőgépet a leszálló pályára”. Egy új nemzedéket, néhány új embert kellene már helyzetbe hoznia, akik egyébként úgyis a saját fejük után menve, saját lelkülettel folytatják. Nem azzal kellene már foglalkozzon, hogy egy bizottsági jegyzőkönyvből, ahol egyébként bent sem ült, kihúz néhány mondatot. Ugyan. Ennek tarthatatlanságára rá kellene már valakinek ébresztenie. 18

A Képviselő-testület működésében a kezdeti fentebb vázolt nehézségek jobbára megszűntek. A Képviselő-testület munkájában azonban tetten érhető, hogy az elmúlt esztendők sikerei miatt a valóságosnál kedvezőbben értékeli a képviselő-testület anyagi helyzetét. Számos olyan kedvezményt adnak vagy tartanak fenn, amelyek nem indokoltak, az intézmények működtetését, a közszolgáltatásokat, azok hatékonyságát nem segítik elő, sok esetben nem a települési önkormányzat feladatához tartoznak, nem hordoznak különösebb értékeket, mégis a Képviselő-testület többsége különböző okok miatt ezeket megítéli. Takarékossági, ésszerűsítési javaslataim több esetben elbuktak egyes, főként FIDESZ-jelölt (bár nem FIDESZ-tag) képviselő népszerűség-keresése miatt. Más esetben az időhúzás és az észszerűtlen követelések miatt a bevételtől is elesett a Képviselő-testület. Jelen nehéz helyzetben - Biatorbágyon ugyanis válság még nincsen – viszont fehéren-feketén látni lehet azokat a pontokat, ahol minden eddigi eredmény és érték megőrzése, sőt növelése mellett a költségek visszafogása éppen a célszerűség és az eredményesség érdekében indokolt és végrehajtható. Erre a költségvetési koncepció és a költségvetés tervezete lehetőséget is ad. Újra és újra ugyanaz jön elő. Igaza van abban, hogy az intézmények, a közszolgáltatások minősége, hatékonysága nem mindig javul a több támogatással, de azt már nem ismeri fel, hogy a kevesebb pénzzel meg végképp nem javul. Ahhoz, hogy egy sokkal jobb minőség jöjjön létre úgy, hogy optimális legyen a költsége is, ahhoz az adminisztratív, a szabályokra épített szervezeti rendszer önmagában nem alkalmas. A fenti mondatokban jól veszi észre, ezért itt már nem a Fideszt emlegeti, hogy a „képviselő-testület többsége” mégis megítéli a támogatásokat. Ő sem jár mindig élen a hatékonysággal, a célszerűséggel. Ő is tékozolt már eleget és tékozol is, de magát nem látja. A környezete jól tudja, hogy igazából nem spórol ő sem, csak másokkal spóroltatna. Az árak egyébként megkínozzák a mai embert, ezért kellett volna már régen biztonságos arányokat kitalálni a sport, a kultúra, a közösségek számára, hogy a pénzügyi rendszerünkben benne legyen a szabályozás. Azt sem veszi észre, amikor éppen ő a legfőbb időhúzó, aki miatt bevételektől esünk el, vagy éppen ő maga fél legjobban attól – valamilyen rémkép alapján --, hogy tárgyaljon, alkudozzon, spóroljon. Ezt tapasztalva a környezete nem fog spórolni, inkább a vállrángatást választja. A polgármester érzi és látja is ezt, csak éppen azt nem érti, hogy az ő személye, az ő személyes példája az a minta, amihez 18 év alatt ez a település hozzáidomult. A szorgalma, az ereje még megvan, és ez megértést, esetleg sajnálatot is ébreszt még, de a tartósan hiányzó bizalom és remény sugárzása mással már nem pótolható. Biatorbágy felé is közeledik a gazdasági válság, mert nincsenek anyagi tartalékai, és nincsen társadalmi tőkéje sem, ellenben vannak hitelei és erőn felüli kötelezettségvállalásai, és nagyon sok felhalmozott, megoldásra váró szorító gondja. A biatorbágyi jelen és a jövő tervezési alapjai sincsenek rendben. A legfőbb mutatóinkat, a lakosságszám alakulását, az ehhez tartozó eltartó képességet nem elemezzük, nem vizsgáljuk, mert nem lehet, mert nem engedik. Az időnként elhangzó jegyzői szakvélemény alapján úgy tűnik, hogy a most alakuló nagyberuházások (Aldi, Tó Park,..) újabb jelentős adótöbbletet hoznak majd be, és az majd megoldja a gondokat. Szinte az adóbevételek megduplázódását remélik. Komolyabb stratégiai tervezésre lenne szükség, de ahhoz legalább az eddigi béklyókat le kellene már vetni magunkról. 19

III. Intézményeink, közszolgáltatásaink működtetése A Képviselő-testület működteti a Polgármesteri Hivatalt, továbbá három oktatási intézményt: az óvodát, az általános iskolát, és a Pászti Miklós Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, valamint egy közművelődési és közgyűjteményi intézményt, Faluház és Karikó János Könyvtár néven és egy szociális intézményt, a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat néven. A Polgármesteri Hivatalhoz tartoznak az általános közigazgatási ügyek. Ezen belül a Képviselőtestület működésével, munkájának segítésével kapcsolatos tevékenységek és költségek, valamint a jegyző feladat- és hatáskörébe utalt államigazgatási ügyek vitele. A Képviselő-testület döntései nyomán az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal foglalkozik számos közszolgáltatás megszervezésével és működtetésével is. Ezek közül a víz- és csatornaszolgáltatás, szennyvíztisztítás Önkormányzatra rótt feladatait a többségi önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltatóval, a Biatorbágyi Víz- és Csatornaszolgáltató Kft-vel láttatja el. Biatorbágy Képviselő-testülete, amikor az Érd és Térsége Viziközmű Kftben lévő tulajdonrészét több társtulajdonos önkormányzat eladta, ezekkel a döntésekkel nem értett egyet, ezért az önkormányzati vagyonrész megtartása és a jobb közműszolgáltatás biztosítása érdekében kivált az ÉTV Kft-ből és létrehozta a Fövárosi Vízművek Zrtvel a viziközmű szolgáltató gazdasági társaságát. A Biatorbágyi Víz- és Csatornaszolgáltató Kft. nem tulajdonosa a biatorbágyi viziközmű rendszernek, hanem csak üzemeltetői és vagyonkezelői tevékenységet folytathat. A biatorbágyi közterületeken fekvő víz- és csatornahálózat, a szennyvíztisztító teljes egészében Biatorbágy Önkormányzatának tulajdonában van és marad. Az új vízmű szolgáltató hosszabb előkészületek után 2007. október 16-án kezdhette meg működését, az átadás-átvétel után szükség volt a viziközmű vagyon új felmérésére és az Önkormányzat vagyonmérlegébe való beillesztésére. Ez 2008. évvégéig történt meg és már szerepelni fog a tavalyi évre vonatkozó költségvetési beszámolóban. Más közszolgáltatásokat az Önkormányzat szintén hosszú távú szerződésekkel biztosít. Ezek közül kiemelendő a szilárd hulladékszállítás helyzete, amelyben 2007-2008 fordulóján, illetve 2008-2009 év fordulóján jelentős változtatásokat, reformokat vezettünk be. Ezek részben a szolgáltatási színvonal már korábban megcélzott fokozatos minőség javításából, részben pedig jogszabályi változások támasztotta követelmények miatt történt. Az áremelkedéseket – nyilvánvalóan – nehezen viseli a lakosság és a vállalkozások, de jogszabály előírása miatt a szolgáltatónak közvetlenül a háztartási hulladék termelőjével kellett, hogy szerződést kössön. A Képviselő-testület, amint korábban is bizonyos tevékenységek ellenszolgáltatását magára vállalta. A lakosoknak azonban nagy könnyebbség a szelektív hulladék egy részének háztól történő elszállítása is. A zöldterületek fenntartása, gondozása is közbeszerzés útján kiválasztott vállalkozás feladata. A szolgáltató cég és a lakosság együttes tevékenységének köszönhető, hogy a „Virágos Magyarországért” mozgalomban 2007-ben pénzjutalomban részesültünk, 2008-ban pedig az Önkormányzati Minisztérium különdíját nyertük el. Magánszemélyek megjegyzései mellett a várossá-avatás ünnepségén, neves személyiségek megdicsérték Biatorbágy közterületének kinézetét, virágoskertjeit. A magas színvonalon megépített utak karbantartása is egyre nagyobb feladatot jelent az Önkormányzatnak, szintén közbeszerzési eljárással kiválasztott vállalkozás folyamatos útjavító tevékenysége biztosíthatja a jó közlekedési feltételek fenntartását, a jelentkező hibák minél gyorsabb kijavítása pedig gátját szabja a további károsodásoknak. Az egészségügyi alapszolgáltatások közül közvetlen önkormányzati tevékenység a védőnői, illetve anya- és csecsemővédelmi szolgálat működtetése. Folyamatos létszámbővítést igényelt a megnövekedett lakosságszám, ezen belül a születések számának, összességében a gyermeklétszámnak a növekedése. Ebben a ciklusban három új védőnői körzetet alakítottunk ki, 2008-ban született meg a döntés a 6. védőnői szolgálat 2009-ben való működtetésére. A korábban létrehozott, Etyeken és Herceghalmon is szolgáltatást nyújtó összevont orvosi ügyelet jelenlegi szolgáltatóját közbeszerzési pályázaton választottuk ki és folytatjuk a nőgyógyászati 20

szakrendelést, amely számos biatorbágyi asszonynak, leánynak spórolja meg a budapesti rendelőbe való beközlekedést. A vállalkozói formában működő házi gyermekorvosi, felnőtt háziorvosi és fogorvosi praxisok, rendelők működéséhez és fejlesztéséhez is folyamatos segítséget nyújt az Önkormányzat. Az önkormányzati épületben működő praxisok rezsiköltségét visszatéríti, illetve minden praxis iparűzési adóját is, annak elszámolását követően működési, illetve fejlesztési célra visszajuttatja és további egészségügyi fejlesztési alapból nyújt támogatást rendelőépítésre, felújításra, egyéb fejlesztési kiadásokra. Kiemelendő még az Önkormányzat működtetési kötelezettségvállalása a sportpályák és sportöltözők üzemeltetésével kapcsolatban. Az iharosi sportöltöző és a Kolozsvár utcai sportpálya gondnoki teendőit és a sportpályák rezsiköltségeit nagy részben vagy egészben viseli, és sportegyesületeknek, magánszemélyeknek és természetesen oktatási intézményeink tanulóinak térítésmentesen biztosítja a sportpályák és öltözők használatát. A fentiek eredményekben gazdag területről szólnak és valósághű a beszámoló is. Csak egy megjegyzésem van. A közterületeink rendezése, ápolása, és az utcák folyamatos javítgatása körüli közbeszerzési eljárások során – amelyek egyébként válság ide, válság oda, a szerződések alapján négy évre előre biztosítják a megrendelést a nyertes vállalkozásoknak -mind a jegyző, mind a polgármester, mind a Szövetség Biatorbágyért Egyesület képviselői olyan kapkodásba, olyan átlátszóan sürgető kényszerpályára sodorták a képviselő testületet a döntéshozó folyamat során, hogy önkéntelenül is adódik a gyanú. Milyen gazdasági érdekek állnak itt valójában a háttérben? Vagy éppen az aránytalanul drága útépítéseink, beruházásaink, a pocsék ételeket szállító cégek védelme mögött vajon miféle akciók zajlanak? Polgármester úr úgy tesz, akárhányszor is idézzük ezeket fel, mintha nem venné észre őket! Pedig ezek ma már nagyon is szemet szúróak! Biatorbágyi Napköziotthonos Óvoda 2001-től nemcsak vándorlási nyeresége származott Biatorbágynak a nagyarányú beköltözésekből, hanem pozitívba fordult a népmozgalom más tényezője is. A településen a természetes fogyást újra szaporodás váltotta fel, a születések száma meghaladta, meghaladja a halálozások számát. Ennek következtében a legfiatalabb korosztályok létszáma jelentősen megnőtt és igen gyorsan szükség lett új óvodai csoportok elindítására. A kínálkozó könnyebb lehetőséget, a konténeróvodák használatbavételét az ÁNTSZ megtiltotta (érdekes módon ugyanez a hatóság Diósdon engedélyezte ilyen óvoda létrehozását), ezért közvetlen anyagi források híján vállalkozás által épített óvoda bérbebevétele mellett döntöttünk 2005-ben. Így indulhatott el a Dévay utcai óvoda működése 2006. őszén, három óvodai csoporttal. Egy év múlva 2007. szeptemberében elindult a negyedik, 2008. szeptemberében az ötödik és 2009. januárban a hatodik óvodai csoport is. A Dévay utcai óvoda nemcsak a gyermekek és az óvodai dolgozók, hanem a szülők között is nagy tetszésre talált. Az óvodába fel tudjuk venni a negyedik, ötödik évét betöltött valamennyi gyermeket, azokat a hároméveseket, akiknek nincs kisebb testvérükkel otthon az édesanyjuk és az arra illetékesek által valamilyen veszélyeztetettség vagy hátrányos helyzet miatt erre jogosult gyermekeket. A Képviselőtestület további intézkedéseket tervez nagy létszámú óvodai korosztályok befogadására annak ellenére, hogy a kötelező előírásokat magasan túlteljesítjük, mivel a lakossági igények a kötelező előírások szerinti szolgáltatásokat meghaladják. A régi óvodaépületek is hasonló közkedveltségnek örvendenek, hogy ez megmaradjon, minden esztendőben 10 milliós nagyságrendű felújítási munkákat végeztettünk el az óvodai épületingatlanokon, miután korábban az oktatási intézmények eszköz- és felszerelésjegyzéke szerinti követelményeknek mindegyiket megfeleltettük. 21

Ezek mind igazak, de mégsem a teljes igazságot olvashatjuk. Óvodai férőhely szűkében van Biatorbágy már legalább 25 éve, ezt a biztos pontot a saját példám alapján tudom. Polgármester úr és csapata eltékozolta az önkormányzat több, mint 7 hektáros földterületét az 1998-2002 között beindított Nyugati- lakóövezet engedélyezésekor. Nem baj, hogy ez a lakóövezet létrejött, de baj, hogy ilyen feltételekkel jött létre. Sokan és sokféleképpen mondtuk és írtuk akkor is, hogy legalább a saját területeket ne vigyék bele az osztatlan közös tulajdonba, és legalább egy óvoda—bölcsőde épületegyüttest követeljen ki az önkormányzat a beruházóktól. Ezeket a lépéseket nem tették meg. Most meg szorgalmasan ír polgármester úr a „hősies küzdelemről” a növekvő gyermeklétszám miatti folyamatos férőhely biztosítási erőfeszítések érdekében, miközben lassacskán 200 óvodáskorú gyermeknek nem jut hely Biatorbágyon. A Dévay utcai óvoda nagyon jó hogy megépült, de az árából kettőt lehetett volna építeni. Polgármester úr erről is hallgat. 2006-ban adtuk át rendeltetésének, de még 2010-ben is 270 millió forinttal tartozunk érte. A pénzügyi mozgásterünket az 1998-2002 közötti időszak és a 2004-2006 közötti időszak gondolkodásmódja teljesen beszűkítette. Ebben a két ciklusban volt egyébként polgármester úrnak abszolút többsége a testületben. Ezen korszakok következményeit nyögjük most, és még sokáig. A Biatorbágyi Általános Iskolában két épületben folyik a tanítás. A biai Szentháromság téri épület, az egykori Sándor-kastély része jelentős műemlékvédelmi kötöttséggel és ebből fakadó használati, illetve fejlesztési korláttal. Ebben az épületben tizenhat tanulócsoport elhelyezésére van lehetőség. A torbágyi épület 1975-ben készült el. A tizenhat normál tanulócsoport mellett két kis létszámú tanulócsoport is elhelyezést nyert. Ez utóbbi épületben működik a német nemzetiségi tagozat is. Budapest közelsége miatt igen nagy a vonzereje a 8 és 6 osztályos gimnáziumoknak, ezért a felső tagozatos osztály létszáma igen gyakran erőteljesen lecsökken. Nagyon sok esetben a tanulócsoportokat megbontják, szinte kizárólag így folyik az idegen nyelv és számítástechnika oktatása, nagyon sok esetben a matematika és a magyar nyelv és irodalom oktatása is. Összességében ez helyszűkét eredményez, miközben sok esetben a 30-40 főre méretezett osztálytermekben nyolcan, tízen vannak csak. A felső tagozatos osztálylétszám csökkenés legerőteljesebb a nemzetiségi osztályokban. Ennek az az oka, hogy a nemzetiségi osztályokba nemcsak a sváb származású szülők íratják gyermekeiket, hanem első sorban azok, akik már első osztálytól kezdve magasabb óraszámmal szeretnék idegen nyelvre taníttatni gyermekeiket. Ezeknek a gyermekeik és az iskola iránt nagy igénnyel fellépő szülőknek az ötödik, illetve hetedik osztály megkezdése előtt adódó lehetőség a nyolc vagy hatosztályos gimnázium, ahová éppen innen viszik el gyermekeiket, amúgy magas színvonalon oktató iskolánkból. A jó színvonalú oktatás bizonyítékai, amellett, hogy a felső tagozatos osztályok legjobb tanulóit a nyolc évfolyam befejezése előtt szüleik elviszik az iskolába, hogy a tantárgyi felméréseken átlag fölött teljesít a biatorbágyi iskola, továbbá, hogy számos térségi, megyei és országos versenyen tanulóink számos első és más jó helyezést értek el, érnek el. Mint a többi oktatási intézményt is, évente 10 milliós nagyságrendű felújításokkal tartjuk jó színvonalú, használatra alkalmas állapotban, továbbá jelentős összegeket költünk az eszközök és felszerelések pótlására, illetve újak beszerzésére. Kiemelendő ezek közül a számítástechnikai tantermek folyamatos megújítása. Számos szakkört, tanulmányi kirándulást és táborozást finanszíroz az Önkormányzat az iskola tanulóinak. Az állami hozzájárulásokon túl az Önkormányzat jelentős összegeket biztosít a tanárok számára a kötelező és ajánlott továbbképzéseken való részvételhez. A felső tagozatos elvándorlás mérséklésére és megállítására rövidtávú intézkedési tervet készíttetett az iskola 22

igazgatójával a Képviselő-testület. Hosszabb távon ennek megoldása lehet az új, komoly sportcentrummal kombinált általános iskolai és művészeti iskolai épületegyüttes jövőbeni megvalósítása. Ezek is többnyire mind igazak, de sok minden a szőnyeg alá van seperve. Jól tudjuk, 15 éve figyelem én is az iskoláinkat, hogy az elhelyezési körülményeink nagyon szűkek, a modernizálásra nagyok a kötöttségek, értékeink elismerése mellett észre kell venni, hogy a felső tagozatos létszámcsökkenés valójában iskolánk versenyhátrányát jelzi. Ezúttal nem ismételgetve a múltat, a megoldás irányába a kiinduló pontot a képviselő-testület 2007 májusi döntése jelentette, amelyben új iskola építését döntöttük el. Polgármester úr és csapatának érdeme is, hogy drága tanulmányokat készíttetve, ezek segítségével is ez a döntés teljesen egyöntetűen megszületett. És hol tartunk ma, 2009 február végén, közel két esztendővel később? Még nincs iskola építésére alkalmas területünk, még nincs terület megvételére pénzünk, még nem lehetünk biztosak abban sem, hogy a kiszemelt területet meg tudjuk venni egy közbeszerzési eljárás kikerülése nélkül. Már beszélünk a tervezésről, de a beruházás valódi pénzügyi konstrukciójáról, meg a kivitelezésről még csak nem is beszélünk. Eltékozoltunk megint legalább egy teljes évet. Polgármester úr alapvetően kiváró, hezitáló, valamilyen célból időt húzó, ráérő magatartása most is döntőnek bizonyult, az élre álló, bátran irányt mutató, a folyamatokat serkentő, lelkesítő magatartás helyett . A részleteket leírtuk és közreadtuk a Fidesz Helyi Híradó 2. számában 2008 novemberében. (www.biatorbagy.fidesz.hu) Biztos vagyok abban, hogy nem jó úton indultunk el, mert megint a kézi vezérelt, a háttérben gomolygó erőhatásoknak kedvez ez a helyzet és nem egy önmagát a megoldás irányába szabályzó, belső kényszerből folyamatosan tisztuló, hatékony döntésfolyamati rendszert indítottunk útjára. Ennek pedig megvoltak és megvannak a lehetőségei. De ahhoz fontosabb szempontnak kellene legyen az idő. A nemzedékek felnőnek, egyszer 6, 7 vagy éppen 10 éves egy emberpalánta, nem várhat tétlenül akármeddig a „tehénszekéren érkező korszerű iskolára”. Most ismét egy gyönyörű víziót vetít az égre jegyző úr: Mindenki a mi iskolánkba akar majd járni, olyan gyönyörű helyen van, és olyan lesz, amihez hasonló nem épült még az országban. A képviselő testület SZBE oldala a megszokott módon, a Fidesz-KDNP oldalból pedig dr. Lelkes Péter hagyatkozott rá erre a kiváró, lassan lépegető megvalósítási útra. Ez volt a döntő momentum. Amikor ez eldőlt, akkor már valamennyien támogattuk ezt a modellt is, mert hát iskolát végül is muszáj építeni! A Pászti Miklós Alapfokú Művészeti Intézményre különösen büszkék lehetünk, mert amit mi már régóta tudunk, azt egy igen szigorú minősítő eljárás is bebizonyított, hogy itt kiemelkedő művészeti képzés folyik. A művészeti iskola minősítése minden tanszak, a zenei és képzőművészeti képzés, valamint a magyar néptánc oktatása kiváló minősítését eredményezte. A bábművészetet oktató tanárnő nyugdíjba vonulása miatt és a bábművészeti tanár főiskolai diplomáját megkövetelő új jogszabályi előírás miatt (a bábművészet gyakorlása és oktatására Magyarországon nem volt és jelenleg sincs felső oktatási szintű képzés!). A bábművészeti oktatás jelenleg szünetel. A művészeti oktatás minden tekintetben társbérlet jelleggel folyik a Faluház és a Közösségi Ház, valamint az általános iskola és a Dévay utcai óvoda épületeiben. Tizenhetedik esztendejét kezdő művészetoktatási 23

intézményünknek már sok tanulója került szakmai középiskolába és hangszeres zenét, valamint képzőművészetet tanuló diákjaink közül már többen felsőfokú tanulmányokat is folytatnak.

Ez mind így igaz, külön kiemelném azok érdemét, köztük polgármester úrét is, akik ezt az intézményt létrehozták. Nagyon előrelátóak voltak és erre valóban büszkék lehetnek. A helyszűke, a társbérleti jelleg azonban nyomorítja ezt az iskolát is. A megoldást az új iskola adja, tehát – a fentiek alapján -- várjanak a tehetséges gyerekek és a tanárjaik is türelmesen. A Faluház és Karikó János Könyvtár, mint közművelődési intézmény és közgyűjtemény hasonlóképpen kiemelkedően végzi munkáját. A Faluház nagyterme 2006. augusztus szeptemberi használatbavételével új távlatok nyíltak az intézmény előtt, teljesülni látszik a térségi kulturális intézmény szerepkörének álma. A Nagyterem kiváló akusztikája lehetővé tette csodálatos komolyzenei rendezvények megrendezését. Egy ilyen alkalommal az itt kórust vezénylő, nem régen elhunyt Baross Gábor azt mondta, ilyen nívójú hangversenyterem Budapesten kívül 100 kilométeres körzetben csak Vácott és Székesfehérváron van. A nem éppen az udvariasságáról híres világhírű karnagy e kijelentése természetesen feladatokat is ró ránk, amelynek a jelek szerint az intézmény munkatársai meg is felelnek, jelentős látogatottságú rendezvények vannak, amelyek közül igen sok a költségeit is behozza. Jó lehetőséget nyújt az intézmény a települési kulturális csoportok és társadalmi szervezetek számára is. Büszkén mondhatjuk el, hogy ez annak is köszönhető, hogy Biatorbágy Pest megye településeihez képest, akár lélekszám, akár költségvetés-arányosan nézzük, magasan kiemelkedő összeget biztosít közművelődési intézménye működtetésére. (Szakadáti László kijelentését, amely szerint Biatorbágy kulturálisan elmaradott, ezen kívül ékesen cáfolják a Pest Megyei Közművelődési Intézet által kiadott éves jelentések is.) Igen alacsony színvonalú rágalmazás az én számba adni egy ilyen lapos közhelyet. Azt javaslom, hogy amikor ilyet mond, vagy ír polgármester úr a jövőben, előbb emelje fel mindkét kezét, nehogy az ég rászakadjon. Tény viszont, hogy a Faluház-Nagyterem megépítését polgármester úr 1999-tól 2003 év végéig húzta, nyúzta, késleltette, akadályozta. Először igazából 2002-2003-ban, a képviselő testületbe beválasztott Polgári Együttműködés Egyesület képviselői alapozták meg munkacsoportjukkal az építkezést, amely végül is 2006-ra készült el. Nagyon drága épület lett ez is, több kivitelezési hibával, sőt műhibákkal is. Végül is örülünk neki, és annak is, hogy egyre több a jó program és egyre többen látogatják városunk „Faluházát”. A Képviselő-testület finanszírozásán kívül a Faluház rendezvényekre és felszereléseire is pályázik. Egyebek között az önkormányzati költségvetés arányában juttatott ún. érdekeltségnövelő támogatásokból is tud új és újból eszközökhöz jutni. Az Önkormányzat az elkészült épület további felszerelését folytatta a ciklus első felében. Ezek közül kiemelkedik a berendezések mozgatásához szükséges teherszállító lift elkészítése is. Az elmúlt két év alatt jelentkező kivitelezési hibákat garanciális eljárás során kijavíttattuk, így ezek az Önkormányzatnak nem kerültek további pénzébe. Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Az 1999-ben létrejött intézmény a korábban a Faluház által működtetett szolgáltatásokat vette át és bővítette azokat. Azóta a 24

szolgáltatásaiban és létszámában is bővült, bár az intézmény alapításkor is szűkös helyen egyre kevésbé férnek el, ezért az Ifjúsági Pontot már szintén csak társbérletben, a Közösségi Házban tudják működtetni. További létszám- és szolgáltatás bővítés már csak az ún. Egészségház elkészültét, az oda való beköltözést követően képzelhető el. Az intézmény szoros kapcsolatban van a településen működő más szociális szolgáltatókkal, így a Boldog Gizella Otthonnal, a Táncsics utcai műhellyel, illetve a Dr. Vass Miklós Alapítvánnyal, továbbá a Budaörsi Többcélú Kistérségi Társulás szervezeteivel. A Képviselő-testület az intézmény és a Polgármesteri Hivatal dolgozói terepismeretére és szakértelmére támaszkodva, velük készítteti el Biatorbágy szociális térképét, amely első olvasatban most kerül a Képviselő-testület elé. Fontos igényeket elégít ki ez az intézményük is. Az új egészségházba költözve, ami az előre jelzések szerint az év második felében beindul, végleges helyükre találnak. A Családsegítő Központ felügyeletébe tartozó Ifjúsági Pont és más, az ifjúság életének keretet adó Közösségi terek ide helyezése már korántsem biztos, hogy jó ötlet. Itt még több változat lehetséges. IV A Képviselő-testület 2006-2008. évi nagyobb beruházásai Az előző ciklus több nagy beruházás befejezését eredményezte. Ilyen volt az 1992 óta tervezett Faluház Nagyterem megépítése, illetve a még régebben a már nyolcvanas évektől előbb az Államtól kért - Szentháromság téri csomópont átépítés, környezetrendezés. Az óvodánál már esett szó a PPP-konstrukcióban (PPP = Public Privat Partnership, vagyis Közcélú és Magánerők Partnersége) megépült óvodai beruházásról, amely szintén 2006 őszén fejeződött be. Csekély pályázati támogatással fejeződött be 2007 elejére a Biai Gáspár utca, Jókai Mór utca útépítése. A 2007-es útburkolat építési pályázaton évvégén nyertük el a Bethlen Gábor és a Kinizsi utca burkolatépítési támogatását (137 millió Ft összköltséggel, 25,7 millió Ft. pályázati támogatással), így 2007-ben azt is teljesíteni tudtuk. 178 millió forintba került a Tópart, Vörösmarty, Ponty, továbbá a Munkás és Ady Endre utcák út- és csapadékvíz rendezése, járda építése, illetve a zöldterületi sávok rendezése. 2007-ben kátyúzási és útjavítási munkákra 22 millió Ft-ot fordítottunk. Harmincnégy autóparkolót építettünk a Bajcsy-Zsilinszky óvoda környékén és mintegy 700 méter járdát, 20 millió forint költséggel. A Kolozsvári utcai sportpályán 14,7 millió forinttal (a kerítés és járdaépítés, bútorzat, felszerelés, valamint tereprendezés munkái kerültek ennyibe) egészítettük ki a Biatorbágyon működő gazdasági társaság által finanszírozott öltöző építés költségeitAz iharosi sportpálya közel 10 milliós költséget jelentett a pályafelújítás út- és közműáthelyezés költségeivel. Az intézmény-felújítások 2007. évi munkálataiból kiemelkedőek a két iskolaépület és a három régi óvodaépület nagyobb arányú felújítása mellett a Viadukt díszkivilágításának kijavítása. 2008-ban a Dózsa György utca templom felőli oldalának útépítési és csapadékvíz-elvezetési munkálatait végeztettük el, mint az előző nagyobb beruházásokat is közbeszerzési pályázat eredményeképpen. Ugyanekkor épület meg az Ybl Miklós sétány, Március 15. utca és Szent László-Viadukt utca közötti szakasza is. Jelentős és nagyarányú támogatási lehetőséget kínált a földutak burkolattal való ellátásának pályázata, ahol a biai és torbágyi régi településrészek egy-egy utcacsoportjával pályáztunk és közel 216 millió forintot nyertünk egy összességében 390 milliós összköltségű út- és közműépítésre, a torbágyi Szalonna és a biai Zugor utcák és környékük rendezése céljából. A munkák közbeszerzési eljárás lezárta után 2008 őszén megkezdődtek a Szalonna utca és környéke kivitelezésével, ahol a munkák nagy része 25

megvalósult. A Zugor utca csoportjában a kivitelezés tavasszal indul meg nagyobb arányban a nyár közepére tervezett befejezéssel. Az intézmény-felújítások közül kiemelkedő az iharosi sportpálya régi öltözőépület felújítása, illetve a Kolozsvári utcai sportpálya pályavilágításának, viziközmű bővítésének és labdafogó háló építésének megvalósítása, illetve a ún. Kunyik pince felújításának megkezdése. Szinte valamennyi régi épületen is egykét milliós nagyságrendben végeztünk felújításokat, az intézmény-felújítások kivitelezési összköltsége 57 millió forint körül alakult. Saját erőből építettünk műfüves edzőpályát az Iharosi sporttelepen és átadtuk a Viadukt SE-nek. (Sajnálatos, hogy Szakadáti László kijelentései, illetve a FIDESZ Helyi Híradóban és Füzes Honlapon olvasható cikkek kedvét szegik a Viadukt SE-t és Biatorbágy sportéletét segíteni szándékozó vállalkozásoknak, gazdasági társaságoknak, amikor képviselő-testületi, polgármesteri vetélytársaik lejáratása céljából ezeket a szervezeteket is besározzák). De polgármester úr! Nehogy ne lehessen már véleményt mondani, a véleményeket leírni és közre adni? Micsoda indirekt gáncsolása ez a demokrácia legalapvetőbb vívmányának? Egyébiránt nem hallottam egyetlen gazdasági társaságot sem panaszkodni a Fidesz Helyi Híradóra, vagy éppen a www.fuzes.hu közéleti honlapra. Az ő számukra is nyitva van a közéleti nyilvánosság. Kérem polgármester urat, hogy ha ismeri ezeket a háttérben „segíteni szándékozó” vállalkozásokat, akkor bíztassa őket is véleményeik nyílt vállalására. Még a tavalyi esztendőben készíttettük el a Táncsics utcai Fogyatékos Műhely átalakításának tanulmány tervét, és nyújtottunk be pályázatot a fogyatékosok nappali ellátására, családi napközi és játszóház létesítésének támogatására pályázati kérelmet. A pályázati támogatás kedvező elbírálásáról 2009. év elején kaptunk visszajelzést. A kisebb összegű pályázatra benyújtott 50 milliós igényünket elfogadták. Más beruházások előkészülete is folyik, amelyeket régebben kezdtünk előkészíteni, amelyekre vonatkozóan a végrehajtásukhoz szükséges összegük megszerzéséhez továbbra is különféle külső forrásokat próbálunk elnyerni. A Képviselő-testület beruházásaival kapcsolatosan, ezeket összefoglalóan értékelve elmondható, hogy bár az Önkormányzat anyagi forrásait a néhány évvel korábbihoz képest nagyobb arányban kell az intézmények és közszolgáltatások működtetésére fordítani, még így is jelentős nagyságrendű fejlesztéseket tudtunk végrehajtani. V Összefoglaló Az előző fejezetekben számos problémát vetettem fel az eltelt, mintegy két esztendő történéseit elemezve, értékelve. Mindezzel együtt azonban bátran megállapíthatom, hogy Biatorbágy ez alatt a kettő esztendő alatt is terjesztette és növelte jó hírét. Sok, itt nem is említett személyes, intézményi és települési elismerésben részesült. Egy példát kellene kiemelni a már említetteken kívül: a HVG 2008-ban elemezte a magyarországi városok közbiztonsági mutatóit. A nyilvánosságra került bűnestek számát tekintve mindegyik környékbeli város rosszabb mutatókkal rendelkezi, nagyobb számú bűneset fordult elő ezekben a városokban. A 274 kisváros közül csak 9 településnek jobbak az ezer lakosra jutó bűncselekmény mutatói. Még jobb Biatorbágy helyzete akkor, amikor a helyi lakos bűnelkövetők szerint vizsgálja a településeket a statisztika. Biatorbágy és Törökbálint 10001000 lakosára három bűnelkövető jut 2007-ben, ennél csak Bóly bűnügyi fertőzöttsége enyhébb, ahol csak két gyanúsított jut 1000 lélekre. Hogy csak Pest megyei összehasonlítást tegyek, a Pest megyei Monoron és Örkényben ugyanaz a mutató: Monoron 24 fő, Örkényben 26 fő 1000 lakosra. 26

Tegyük hozzá a fentiekhez, hogy a közbiztonság folyamatos javítása, a szaporodó lakás feltörések hatékonyabb megakadályozása érdekében évek óta kéri tőlünk a helyi rendőri csoport a közterületi biztonsági kamerák felszerelését, amit mind ez ideig polgármester úr makacsul ellenzett. Ennek ellenére a 2009 évi költségvetési tervezettbe is javasoltam a Településfejlesztési és a KIS bizottság ülésén is 5 millió Forint összeget az induláshoz. A javaslatomat a Településfejlesztési bizottság nem támogatta, a KIS bizottság egyhangúan támogatta. A botnak is két vége van. Vajon ki melyiket fogja? A testület végül idén sem támogatta a biztonsági kamerák felszerelését. De azért polgármester úr csak büszkélkedjen! Ezzel a példával is igazolva látom azt az állításomat, amelyet a hozzánk költőzők nagy száma, a tőlünk elköltözők kis száma is mutat: Biatorbágyon jó élni. Az önkormányzati rendszer 18 esztendei munkája és eredményei arra kell indítsanak minket, hogy ehhez hasonlóan folytassuk képviselő-testületi munkánkat, eredményeinknek örüljünk, viszont felismert hibáinkat kijavítva a Képviselő-testület az önkormányzati dolgozókkal, a helyi vállalkozásokkal, társadalmi szervezetekkel és lakosokkal karöltve dolgozzon tovább valamennyiünk közös, jó jövőjéért. Biatorbágy, 2009. február 13. Dr. Palovics Lajos polgármester Igen, minden probléma ellenére jó Biatorbágyon élni, főleg akkor ha hiszünk rendületlenül a biatorbágyi egészséges élettérben és ennek megtartó erejében. Abban, hogy a főváros közelség adta előnyök, az eddigi és a remélt további anyagi fejlődés alapján, a szép lakókörnyezet, a beszívható levegő mellett egyszer majd a közéletben is teret hódít a bizalom és az egyetértés levegője, a közös értékek mentén! Amikor utak- hidak épülnek végre, az emberek között is! Biatorbágy, 2009.03. 29. Szakadáti László önkormányzati képviselő, Fidesz

27