SZAEADVÁRY LÁSZLÓ" llevıııeleıı

KÖZÉP- ÉS KELET-MONGÓLIA TALAJVIZTÁROLÓ SZERKEZETEI ÉS AZOKNAK GEOELEKTROMOS ˇ KUTATÁSAÍ* Kivonat

SZAEADVÁRY LÁSZLÓ" oki. ızeofizikıısmernö-knek

ı Nulıómmrl Mûuvukl Egyetem Bányamérnöki Karához benyújtott és elfogadott doktori értekezéséböl An c':ı`lokezés birúlól:

"

Ur. Hankó Ferenc, lıızv. egyetemi docens, a föld- és ásv. tud. knndıdaluıa; Hr. Pıdkdı Jdnoı. tızv. egyetemi tanár, a fiz. tud. kandidátusa. A Vlvııııublzotlıúı tagjai: Imı=ıılııı~ıy Jdnoı, eıyotoml docens, dékánhelyettes, elnök;

Hr Munka Furuııv, tıızv. egyetem! docens, a föld- és ásv. tud. lıııııılmñttıııı;

In ı'ııııkı|ı .Iıııııııı ıııv. egyetem! tanıfır, a fiz. tud. kandidátusa; Pmııııı ziııılrııı, ngwlvml ııdjunktus. \» ıëılıëlııflım lıt*|ıI|l\In`lI1ll|( ldÖp0l'lU1lI 1964. január 23.

A. eııı-Iwfõı olrıııııılñınnıık időpontja: 1964. november 3. ıuzıı mi f.. .zımızıı ıı ılımfııı Wıkımıló It rpedlcló dolgozik Mongóliában. A fúróıt. Iguııı ri mıılıııkııı ımlwııı ıeııflıhfıl dlld rıcıporl Mon ólid vízızegény terüle-túl!! d0l-

Iı vı en fenn nı ınıılyıılgıl mııııııklml mrjıı fel a mllyıztntú vizeket a Góbl-ılvaLan ılylıııı ımmıh F 0 pwıeıııımléhıı Alıllım tanulmány a fúrás telepítéséhez vegigıııiılıımmııı huıımlı vfeúıııçııuıll fııglulln (Inu. ı ennek alapján ismerteti a J!! etıilgflıı Hıılldıılıı gıııılılúmılll

I llevıııeleıı edge teçıılelëııelı iıaıvıılıh ı`eım |l0l|...1500 m

l

ii I eme he rlánwıiı eıııallwılııek Isl. Az oreıhı;ıı_nı=h ai zı ,in jewııla l ea Mlııvulnııl terülejm ııwıı íıñıgtheliı s-ıılehoıı nma annó! In

más af . be ııılnneıı. A ııı ıeıiııleımı ı.-ıak ıdõ` F

Li?

L

Í__

ld

Q

ˇ 1-*Qt l

I

Íif- iiiëgı lıggeõıl §`.=Iu1`ızıf

till-I iı ııınhmı

lëaffaikái Iaišıı-mııãiı liâıíııızıııesıı ııımıhaıaııa

IHJI

_,

_)

Z

3-

Á.

I

....

I

..|,.--

Q...

-

--..ı.„-ız.

"` “I

H

C

KJ*

,ˇI

I

-vv '\ -_ 'I Ă _/-Hubsıwı . "'II 33

I E

_

_ b__ P_

I

`! °`iŠÍr.-;f' Í_ Ji`J»~=.

I .um-I 'fdllll

\

V5

I

' 1« °

I

,

-

ıd r

~24

/ˇ/

I

crm Ü

Í-

/

I Év

T" "iz K

ˇ

I'

xx , Beier

,Á

z .-

Y1,/I

1

ˇ I

I

I

\

/If

O /f az

`|

4

4'\

4 I

f

[I \ G

}

\

4 J

ı

-Y

E

Il

_ G 0

I"---`.._,

N

.___

II

I 95°

.I90`

A

N

I

Cso ıalszeno I “len

I A ._,.

`\ . BW-,._[0_`

ı>~

f

V`

I

45]

Szajn-Sand Q

`

.

M O rı g 0

B

S

I

Dale]-fõ

"ffi

0'ˇ7--

I

I

.

L

( I

ˇI

ı<=f

0

_Šˇz"_3f

.N ' -Í'

II

0 `&ý_M

»ii ˇI __._-Ã lt

'

\

fr_ ~.`"'`

': .«:~`**

gfÍI`)

\' \~`~ 4 .-„..-"-

n

JI

-I

fi ıipıı

Ál . 3-'ıiiıı

/v

fr

.Il

""\

\ /<`-lv

Ste

I 0

T* I

„

J

,_

-A '_-ŠTÁ _-

/ . HGFÍOÍUHQD QQÓÕOO

0

`Ü `

Ílffgfir-1'0' I

'\ ol

f Í

"'\`~..

I ,II

MM geıan-Dzf9'J "`

---

“K

C

., J-

..

ı

I

l

4

100- /

5 O

I

.SI

\

-

I°

. I_„5ı

0

R

0

S

1` I I`

D

,

L r4 J

'\_ á\

bl

A

.

If'

_..-------'

JP'/$

.J."`/ 1105'

.

0im yo 180 270 Jõakm ıırıtxvszı

Wa'

1 . ábra

90° I

9:

I I

X ÁI 3 \

I.

.'ı ~~ı

I

lf

` Vfe-fi I

.

.f__

\

\

(r

I

4-.

`

\

.--.- -_

I

`“-ff..--._ r

I Í .If

R.

3

E

I

3

Í`

='

I \

:fo

I

I

/

I

ıı-

I

I

. ._ ,

an-Bafar

\„ \"

I

J

o \

,H'H-..

,O-` : \`

J

`-

-

I/

`Iz'

\z"`__„. f

ıf\

Í

I

Šiııl II

ı ı

II ı

r

`\

/II

I

k

' ~-- A

II

If;

I \ I

f

I/

I

I

`_\*\\

`II. „f,.„1"'11I_ 'o -"..~` lço

(J

.-1__ .. I

K„ - M-_! II

41-Ü ci

Undír-:lan

.-

Hua

0,..

1

Í

"ıI

I

`\

Iıııı,

`

`-*1.,/` .

Z

_z

'

rä

\

Q (I,

___.

/

.

_

/

_

J

§

° ˇ

.

L„\

_

I -L

I

`

,,_109~./ 6 _/. -

'

~`\í' J B A L 5 Z A

I

`

i

S

V jjéı

\ 3,!! _

. -Í I

,oo

*Q_

°

Č 51°

Q,

-

f Barun-Uff

/

I I

y

I

fn: xvsgt

I $ O sv f8ç__g:v .ıõozm

L

2. ábra ,. .. , _. „1 te A mıa.gya`r exp-edí-ció m-uk-odes-.i teru e

I .24

I °\ .-` _ 1

'

2

,__`_

` `JI____,f

(AN `5~. Á D__ı_-

"\`

it

/

4

rf

\

t":;'K;

I

" ,(

__ 6 „Tf'°GO UJ L___I_ 054. )Í \ _ .-1

Íz

I

G W ,.. za.:

Qyšíf «/F

1

ı

H EIN TE J I

Iz _' _,-ıv

É-

I

\_

rvqf erg

_ __7fL“ I

I

` ~:-\ I

I. I

)I

I”-

\Í

\

/

+_ __

ı

I „_

\ /

_;

`\ `\1 \

\

ı

___`\

`\ `

I

I ( 3

\__`..._"

\:J_”

.L

_

|

-

\CsaüaBz

Sı dıl

___' Ha-

..

l

`__`

-F*-_

1

,çı, .J

W*

/

\

ı-I

'

`ı

G-'Á`

,.'

\-.

I

I'

/ı

I

.

Í

*foI

I

I

`I šııf

* 15* OI

I

I

Š

Éš \`

N

I

ˇ

l

sa

III

105

.

l

I

I."

-I nı l

.`

f \.

NI

ˇ"" ha

\

' lılı

I

fa

„L ./ˇf ...if/ I I

O

Y- 3 (co

\/

I

.

A Góbl-ıtvatag enyhén' lejt a kinai határ fele. morfológiai arculata: hullttmoı ıinııılıviıiók. ieioiyáıtalan medencókkel és száraz vöigyekkel, nyugat felé jeilegzoteıı alwılııgl iıagyvldékkei. Földtunllug: ősi köztetek kibúvásai, vulkáni kúpok áı lávaıtılmmlt vállalkoznak egészen fiatal - fõleg terresztrlkua - hordalákkal. Mmıgóiln E-i részén az évi átlag hőmérséklet 0 fok alatt van. Emiatt az átfuıırııil talajt a rövid nyár 40 . . . 50 °C-os melege sem tudja felolvasztani. Az áıott kulnlılıni llirtónñ vizellátúst ez igen megnehezíti. Magában a Góbi-sivatagban az óvt fıllnı hõmérséklet +4 °C. itt fagyott talaj helyett sivatagi homok, teljesen kiızánıdt agyag ııeiıozill meg a vizellátást. É-on a fagyott talaj, D-en a felszínközeli sivatagi ı lag elekirunıoıı fajlagos ellenállása nagy (100...500 ohmm). Geoelektromoo mór Dalma! nılndkettti árnyékoló rétegként jelentkezik,_ a kutatás elvégzését ez nagymérıelılıan megnehezíti.

1.1 A magyar expedtctó működési területe

A ıiııaıtyar expı-.~d.ieió --~ mongol munkatársaival együttesen - komplex

luvvikenyıó .t folytatott; a fúrás földtani-geolfiztikai telepítését, lemélyitévmi. ıııeIy'i'tII'ëá.ııli ge-oiizikai vizsgálatát, vizıkúttá történő kizképzését az

ı ıın-fi|eiı'ı ktlitlnbtizö reazlegei folyamatosan, egymás után végezték el. Az

"“"'”"` z<"ˇI.zınn .“'"““'I -.“ "z
»me a

nımlyra jlıtottıí llentej. Ubumangaj és Csoj-balszan tartományban kevesebb tflıılılráııın volt szükség (2. ábra). Három év (1958-1960)"' alatt összesen

lt imént. ııtólyltetlek le. Ezek közül 35 fúrást zmélyítettetk elõzetes geoelektımnm luılnlázı niııujáıı. olyan tertileteken, ahol a monfológia kedvezőtlen vteitllıllaııl felepil

L jelzett.

Mar mi aluli i't'ıráAok után látszott. -hogy a nagšszıerkezeti viszonyokzmlı mi egy -egy Iuı°l.ınıntı:ıyı*eız lliititıınl telepítésen ) a fúrás telepitésénál „Ila van |ıiieıılItıû e, eıııııil sokkal lonztonıııbb a földtani kíaezıerkezeteık szeıepe /'H wıel it IlIIıIııô|Y\lw'll klt'Iıl`|t_Y

10 . . . 20 km űb lérőjű -- Zárt Viz-

avııım ıııaıimnalıilıal vu l ıiniaiııık. A helyi mo-cleneelk aljzıta, mint perem, iz-iljeezz

r'

te vie e

lıllıtliwllıı ıı ııımlı1lwı'ıkı~i. e'r.tëı'l. tl I'úl'šl-t)I\'. IQIHP bãlënél döntő Elm-

*`..: "`."`:":.`: `.Il:l`i.*;" .: “í`.*.?.'.`:. “í*.i"l“.*.t„':'* "' „.„l.`;*.tt”l2:ii2li tl Iúróborın-

e ta

H if-ıı

~

'

zezznı mi ızı. la 9 a sivatagi lt-nap miatt elitllml- „tó

`

»levaeelı lı-gieliımlı Illll ııı. ai alıvıttlrlll ÜWM. bb 300 ffi ıııeivõegıu Iılr ııılmıh.

le! A jıtıtııııt oıtelmıúız

l eltérõ

ren koncentIo llláıa ııok-

ılrhoı. hogy a ien-

fe megismerjük. Ile intervııiiumokat, me-

125

iyvlt I\/lııııgfıiiıı sziı'-Isıˇisı'-gırs viszonyai közepette jt-IIOııı`/.övk zı kőzolck (rı'-i.oızı ~14) v I '/. i. :-ˇı ı it ı I ıˇı kL'*p(_`-ssúg-Ó ı`-0.

1.21 A viztárolásra rendszerint alkalmatlan geoelektromos aljzat

A medencealjzatot alkotó kőzetek, ill. kőzetösszletek általában 200 ohmm-nél nagyobb ellenállásúak, ritkábban jelentkeznek 100 . . . 200 ohmm közötti értékkel.

A geofizikai mérések: eredményeinek vizföldtani érttékelésénél alapul szolgált az la tapasztalat, -hogy ezelkre az úgynevezeli „geoelektromos alj-

zat” kőzetekre vízfúrás nem telepíthető. Ilyen »kőzebként Mongóliában leggyakrabban a gránit és egyéb intruzív kőzet, kristályos pala, bazalt. andezit, riolit fordult elő. Ezek ellenállása területenleént változó, esetenként nagy (1000. . . 2000 oihmim) ellenállásúak is voltaik, de közös jellemzőjük; ellenálliásuk sohasem 'kisebb 100 ohmm-nél. Ez a megáll-apítás körülbelül 1000 megfigyelésen alapszik. A földtanii értelmzezés alapját -telhát az képezi, hogy a :medencealjzat

1-epedésr=endszerére nem érdemes fúrást telepíteni, bár némely esetben ilyen fúrások (grán-itib.a n I) is s-ikerrel jártak. Ezt azonban inkáıblb kivétzellnek kell telkfintenünlk. Az aljzatra lmélyitett fúrások kellő vízhozama mindig kétség-es, a meg-felelő repedések hiánya, vagy a repedés eltömödése miatt. Az elégséges menny-iségü, jó vízhozamú réteget nem itt kell keresni, ez az aljzatot :borító laza üledékösszletben van. Amennyiben ilyen fedöösszlet a lakott település közelében ni-ncs, Mongólia jelenlegi települési viszonyai között egyszerűbb és olcsóbb a települést -- még egy szamon-központot is ~ a fúráıssal könnyen elérhető vízhez telepíteni, mint fordítva. Az eddigiek :során a tömött szövetű vulkáni kőzeteket vízkutatás szempontjából első köz-elitésben rneddőnek tekrinbettük. Ha azonban részletes en vizsgáljuk e kőzet t=u1=ajIdo2nságaít, kitüní-ki, hogy ez csak akkor «éirvé-nyes. ha a kőzet el«lenállása 100. . _ 200 ohmim-nél nagyobb és vastagsága (ta felszíntől ıszıármítva) meghaladja a 200 m-t (-Moıngólziáıban gyakoriak a nagy kiberj-edlésű -- több :száz km?-es -- bazalttakarólk, melyek alatt jól kimutatható a kis ellenállású üledékes rétegsor). Az elöbbiektől meg kell különböztetnünk a kisebb vastagságú bazalttalkarólkat és más, rítlkáfbban előforduló vulkáni kőzeteiket. Ezek korántsem te-kinthetők çvíztárfolás sˇˇzernpontjából eleve meddíönek, különösen ha repedezettek vagy fhólyagos kifeijlödésüek. Kedvező település mellett (pl, ha a takaró kőzet alatt vízzáró agyag települ és a repedések, haısacl-ékok vízzel teltek), ezekiből jelentős mennyiségű víz nyerlhetö. Ilyen helyeken különösen jól alkalmazható ta geoelektromos kutatás, mivel a vízzel telített repedések következtében az egész kőzet ellenállása 30 . . _ 80 olhimm-ne csökik-en. A kőzet tehát elkülöníthető a környező 100 . _ . 200 ohimm-nél nagyobb elleinállású tömött (üdébb) kıőzebektől, és megkülönböztethető a vízzáró, fekvő üledékes közetektől is, mert ezelk ellenállása 10 ohmm körül van.

1.22 Viztárolásra alkalmas, fedőösszlet jellegű kőzetek A geoelektromos 'mérési eredmények vizföldtani értékelésének másik

kulcsa, hogy a viztárolásra alkalmatlan, laza üledékes kőzetek ellenállása 126

vlıımııylag alacsony: 10 . . . 70 ohmm. A geoelektromos aljzat és a laza illazlalmıı _fertör(~tegelc között lényeges ellenálláslcülönbség van, minek alapján lı Ile! összlet elkülöníthető egymástól. Vagyis a geoelektromos mérések ıımılııl mlnıık éppen annalk a két közetősszletnek térbeli meghatározá-seáı`u. malyukTıf~k vlzlúrás telepltésénél alapvető szerepük van. Az ílledf'-kes fedőösszlet geoelektroımos k-utatásánál számolni kell egy Magyarországon sem ismeretlen, Mongóliában pedig főként a pleisztolen ızánmfllldl üleclékekkel töltött medencékben gyaıkori - sajátsággal: a faılñöıızlet sűrűn rétegzett, általában 1---5 m vastagságú, agyag-homokhaving ıwätzegek változásából áll. Az egyes összetevő rétegek önmagukban aeııı lmıııııgének, mlkroszövetük szinte 10 cm-ként változik. Ezért a felszíni zellaımlldııırıëlrénsel sohasem az összetevő rétegek, hanem a fedőben levő, vlifılrıi rétagakből álló összletet mutatjuk ki. Az ősszletet helyettesítő „geo-

elalılrııınmı ı'él.eg" fajlagos ellenállása az összetevő vízzáró és víztároló rétegek ıııonnylııógl arányának és ellenállásának a függvéfnye (an-izotrópia öszssalılagıäsvkl). Geoeloktromos 'kutatá-snál ezt az eredő fajlagos ellenállást haıñmvııık nwg, és amikor víztároló vagy víztánoláısra alkalmas geoelekt...mm ı'f>le14ekı`(ll beszélünk, ezen mindig a most meghatározott ös-szletet

aııııılı

Ar lmazleleıı belül vendszıerint nem -mutatható ki -geoeleıktromos réteglzalar. kalvúwı. wmlkm' nagy fácieskülönbséggel találkozunk: pl. egy -szinte aısaı fılag ııgyaglxäl álló boltengeri összletre szárazrföldi eredetű, uralkodóan lammlın .. lmvlvaııı llsmzlvt telepü.-1.

4

mi sflzmumlııllak ım~|.z+nzıı`bják a felszíni geoelektromos vízkutatás geo-

fısıbaı ıııııılellylal Mıımgolıábıeın nincs mód a tényleges víztároló réteg mélyfeëeııalı az wıslzıgaágáıııık köz-votlen meghatározására. A mérések mindig A ıel_|ea ıllz=ılf'=lu~s fveazlelt vastngsılgát határozzák meg és a teljes összlet zfzzzllıä Iaurıaııu ı~Ilı~ııúllñaa.ıınk. valıımlnt az ellenállás vízszintes irányú vál~~»§a-zeıiııai ıeııwı„|alıı~ıı kflfvı~lkr~v.llı-l.(lfnk arra. hogy az összlet tartalmaz-e iflãırılfieıa ııllmllııım I1"lı*|.zf*l

l'ÍZl Il m dűlll ll ÍI_Y8'l(O-l`l&l'„ Ígazlûllšaí 25 ÍÚPÉS.

asıırlzz lwl lll ıılııımı ııül ım|J,_Vııl)l), (lv 70 nıhımım-nél l-('iSeb"b eredő ellenállású

tıeesıeılzëč mf=Ivılı=||ıflı. H ııwlvvk Ikllzlll 24 fúrás adott vizıet.

ıeısıaııılçõaızı ııllııılmııa ıılı~ıl:'«kf~~ı ll.~ır.~ızlvt ellenállásának meglıatározása zz-eeeeıı Ílllll ııırg:flg_1_\fFlwıı*Iı ıılnplll

A tatai ıfıııuelelıes xflzflamlfılı lılmııyııs ltı~lv|ıíllı'~8l sajátságai lényegesek 1 Ezııaıaelıaız Pl lııselılı vnlavoklwıı az tllmlekcfs fodőösszlet ellenállása iëessëiiiëêslaeıı van a viılgva_;f=llfll (Iıımlı*ııH~a?:êll(ll) Való tılvnlsággûl. Hasûnló

ieleiıseãsi a líesälıläes emel;

as i=|4vı-8 m~ı`lu~zvlllpusokfkal kapcsolatban

lé-%§ë-ël;äzelfhe!ı ls ııeneıılnlı ëlëelıııfflı ıı |ı~lı~ııaı'-gekııok és egyáltalában Šlaiëll lçeıbııai ıeiıılëıuesıissıe azzal! lım ııııı, ım-.ı`l lanwı`(*lü*kben nemÍ il tb ñgâiıjfa. fefihhefı lıaman ml mes: ffırml program gaz; ligás aslııll lenilelezıı ıılvım *lıvlyı-v kerül. ahol fillg' el lgêiwel ıfagfls lmmıvfliı fı`ıı*lıals(ı ı~(*-l,ep.fscıı`-

aaës ffıızlızeasmzl lıishısıı

l

g

r ã alá s lıı

Í-l' .Íf§l*t`=ñČl Íflielilı' ellamíllıãsil Íacl

qıflnl

f "_g __ gšlëigýllësiilgÍeılñiasaëlellel lıuialãialııli aıırılng ı`ll.-

„ iëiäëligsëıe úll fpãiëýitf eilël ëseıml ai ılgvwı llııııel ätñ__ agyııgfëlëgstiı l ëllauaëo a aıeíıíıëë lezleplleım-a l;*.'

:ı|k:ılııı:ıll:ııııık. l°{ı`.ˇıl<"ııılı-g'ı~.~+ vsvt, :uııikor sos -ui;:r::f'l. t.ı'lt. h„n`mııl\`ı'ı"tvg;ı'k l.:ıl:ˇıl-lıaılok ıı ı`ıˇ~tı-;_*_.×`fıı`bıın; -ez ıılúbbiaık :ız zıgyaghoz h:ı.sonlı'ı;ııı kis vlllı~ıı:'ıll;'ısıˇı;ık.

Vi7.`l`ı`ıı`:'ıs tırloplítéséro ez-ok sem alkalmasak, mert sótaı`ta.ılımık ı`Err1(rlszı~ı`iııt :ı«k`koı`zı, hogy a víz -ívásra alkalmatlan. 1.24 Az alapvető kutatási modellnél nem tárgyalt kőzetelc Néhány kőzet viselkedés-e nem követi az eddig ismertetett szazbályokat. Ilyen elsősorban a homokkő, a konglomerátum és a vulkáni tufa. Ezek ellenállása szövetlüktöl és oementező .anyazgukitól -naigy mértélkben füg. Pl. 10 ohmm ellenálláısú fhomokkö mellett elöforldzult 200 ohmfm-es its. Laza homokkő és kongl~om-erátum jó vízadó lehet, hasonlóképpen a porózus tufa is. Töfmött homokkőlből viszont nem termelfhető víz, amellett néha nehezebb átfúrnfl, mint egy magmás kőzetet. Ezek a kőzetek ~ellen,állá.~s-fufk alapján általáıbıan nem az onofsítzhatók. Nem lehetetlen ellenben, *hogy a 'kıörnye-ző, sata-bíl ellenállású közetek elhelyezkedése alapján közvetve következitetheslsünk rájuk. Szerencsére ritkán fordul elő, mert szinte leküzdhetetl-en nehézsé„f.-:et okoz a vastag, tömött, harmadídőszakí vagy ennél idő-sebb márga. Az -eddigi tapafsztalatok szerint nem tartalmaz, víziadó rétegeket. E11-enállása 20 . . . 70 ohmm, teihát egyezik .a víztározz „„í___izz„ z.„„„, lássa alkalmas fedőösszlet ellen""ˇ"1'_ áll-ásával (lásd később a Bajan Cagan-í területet). Nem be:szél1tünk eddig a kü_ lönböző korú mészkövekről és HE GYS E G dolomitokról. Elle-nállásuk ma__ A gas, a rendelkezésre álló néhány f `\ z, adat .alapján 200 . . . 400 ohmm. / Geoel-ektromosan aljzatkéznt vi\ G ,_______l 3% selkednek. Vízlflúrás l«emélyí`té) É) _f° / \ :sére ilyen területen nem került l~ (D Co / \__/ sor, mert karsztosodásukra, tö*É 0`// QÍ” / -.__-::__. _ V _ ` “`f°ff*~`f .„ redezettségükre vonatkozóan Q -_. I _. -Í\lıul\)- D.

\.

/Š

FI

Q) 0*-A

`h1--"/

S 3 h-1 'T_“:`_ _. _. _ _í;,_

íx

L \\ li \`

_ 5' 3

,

of

-5

adataınk nem voltak.

'H-ı. .,_.-ı-"-"'I-Í

G . -9

Y/I /

\2 ,/" za'f / \ `,/ 7 ` ` 14

IŐ

2. Vízfúrásra alkalmas . szerkezetek

5.

fz

l

2.1 Hegysëgben. fekvõ

ff *R C fõ "“”`ˇ"ˇ

.A 1.

D 0 M 9'

., . -ek h l ,.

'K

A

, xv.szL Jfynz

3_

ˇ

kisebb medencék, völgyek

E ábra _ III,

Ú \, V \`\

\j O

~

_

nban,

A mongol felvidék néhány kml! kiterjedésű völgyeít övező , hegysegek 100 . . . 500 m-re] emelkednek„a 800 . .1 . I.1800 ..m „ magasan fekvo„ Vo~lgy.sz1nt Íole. . A . , ,

2. Éebőãıãlirtílazıãos asíãııldãííigqohelye;

V}ZSzga1t,Üen` 'fftreSZle'k'en a,Z 'egesz

3. geoelektromos szelvényvonal; 4. völgyhatár

Vldffk 16` Y“989b'9I1 T1'1f'=1gTfL33„ mi*

128

l.:ııııoı`l` kı"ızvtrkb<ˇ'ıl áll. l'lz«~k :ıllmtják a völgyek pL.~ı`vím<'~t és t.:ılp:'ıl;, ıı'/.:ız ıı vıˇıl;..{y!`vı1él< til-u(lı'~l<«L~iı`ı-rk :.ıljz.:,ıtz'ıt is. Gyakori. hogy E1 völgyl`vm'+-l< lvgıııı'-lyı-lılı ı`ıˇ~s`/.ı'-n sincs számottevő vastagságú laza ül-edék, a magmás-motmnoı`l` :ıl_i`/.ııl lı'-ııylı-gó-bon a IÍ-elszín~en van. Vízfúrásrıa azok a völgyek a.lk.alm.Eısal<. :ılıol :ı |`ı-«döös-szlet vastagsága legalább 50...80 m, kiterjedése 5...10 km". A völgy vizgyüjtő területén-ek nıagysága is fontos, kb. 10 . . . 30 kml* a minimum, ez már biztosítja a porózufs rétegekből kitermelt víz utlánpól.lás:'ıl. E terül-etek jellemző példájtaként a Halzan szamonban (Szuhe-Batoı` lıırtofmány) vizsgált völgy rétegtelepülési viszonyai említhetök. A völgy lı~ı`i.'ılot~e kb. 10 km? (3. ábra). Három oldalon hegység, D-en enyhén emo!lu~dö domb-olk határolják. A hegyfslég gránzitból épül fel, helyenként bazzı ll iııtrúzfiók járják át. A gránit ellenállása 130.. .500 ohmm (4. és 5. ábra). Magában ta völgyben és a D-i dom_bs-orokon 20 . . . 60 ohmm ellenállású rı'-l.zı~g borítja a gránitot, va<stagsá.ga 40. . .80 m. Ez a réteg nem a völgylwn. hanem a D-i dombsoron a legvastagabb. Fúrás telepítésére morfológiailag legalkalmasabb hely a völgy 8-as és I 1-os pontja közötti rész. A geoelektromos aljzat ismeretében azonban célszvı-ű bb a fúráıst a 20-as pontra telepíteni (6. ábra). A fúrás helyén az aljzatot a geoelektromos mérések 48 m Í 10 Ü/0 mély-.fgbon mutatták ki, A lemélyitett fúrás 45 m-ben bazaltot ért (7. ábra). :ııııvly valószinűl-eg telér a gránitban, tehát aljzat. A 20 . . . 60 ohmm-os mi-l1ı~gso1` helyén a fúrás nagyrészt durva kőzettörmelékes agyagot haránml l.. 42 . _ . 45 im mélységben homok és durva kőzettörmelék jelentkezett. :ııııoly vízadónak bizonyult. A fúrás vízhozama 150 liter/perc. A halzzanihoz hasonló völgyek Mlongóliában sok helyütt találhatók, s .ız vgyik leggyakrabban előforduló, vízfúrásra alkalmas szerkezetet képvi-..z-l i k. A geoelektromosan vizsgált területek 26 Ü/'0 -a (16 terület) volt ilyen. A ll-lepi tett fúrások eddig minden esetben ere-dményesnek bizonyultak, leg|.zyııkoı`ibb vízhozamuk 30. . . 80 liter/perc, kivételesen 200 liter/perc. Ez zı ıııı-ıınyiség M~ongóliáb-an, különösen a sivıatagos részen, szokatlanul nagy vızlıozsımnak számít. A vízadó rétegek mélysége általában 30 . . . 40 m, nélıı ıl ıı mélység eléri ta 70 m-t is. Ren~dszerint jóval az .aljzat fölött találtunk ııılılı vízadó réteget is, ritkán volt szükség arra, hogy a fúrást egészen az zıl_|-ml..ig mélyítsék le, hogy az »e fölött majdnem mindig megtalálható törıııı~lı'-lcből term-eljék a vizet. “ Az említett völgyekbena geoelektromos kutatás könnyen elvégezhető ı-« ıız 1-ı`od mények jól zszemléltetik a földtani viszonyokat. A felszíni árnyélu ıln ıétog kivételével az egész üledékes összlet egy geoelektromo-s réteglı vı ıl jı~lentk~ez:ik, amelynek ell-enállása 20 oihmm-nél ritkán kisebb és zı HH olıııım-t rendszerint nem haladja meg. Az aljzat ellenállása ennél nagyzı;.zı~ı~ıı(lclol nagyobb, 1-eggyafkrabban 300. _ . 1000 ohmm. A két közeg hatáıfııı _1ı~lı~ntkezö -nagy ellenállás különbség lehetővé teszi, 'hogy az üle-dékos ız-I ı ~g.-tıı ır vízıszrintes és mé1y“ségb=e-li kiterjedését az ellenállásméréss-el elıˇ-ı`hı-ln ımıximális pontossággal határozzuk meg, Az onılíltett völgyekben a geofizikai adatok földtani értelmezése sem „lom l<ülönö«so~b«bl nehézséget, a víztárollásra alkalmas (20 . . .A 80 ohmm-vs) ııí-ıı~;z:s>ı° Ogywtclmúen elkülöníthető a lényegesen nagyobb ellenállású mollı-ııı°ı~ııl_iznl.zl.ól.

A vizl4'ıı`olı'ısı`ıı alkalmas rétegsor túlnyomórészt agyagból és durva közı-I |„ı`~ııı<~lı'-kos agyııgır`étegb«Öl áll. Ezek közé ágyazódnak a viszonylag véko.

13')

JO

30

`

_ _

zo M

1

„._

,_

f00

„__ __ _.__._._..- _ ,T -,

...__

_

30

100

.„____,„__.______ ,_ _ __

.-

JO

__ __ _..

__

50

!00

_„ _ _

_

__ _»__ _ ._

Ü

..,

„_

P1

,.

_

-

20?

_

_

\ __

1

4

-14

w

`

\

2\

\ Z-1

U 1

X

`W-

._...

8_

1

_ `

\

\

_ _

A

\

-\

_

}

`

...___ ,___

,l

I

` .„|

X

\

.

É_

'h

~-Š3

*_-*É

-_»__._._ _.. „__ i ı

+-«-~W

y------«`

*

\

....__..

_._. _

W 1.--1 - » ------- ~>-~i-

ohınm

_

L_„_i

f.„-„___ J __L__Ü,„_l C_-i-H- vT

2

Ü

4

K

7/

A

c '_

5

-ıı--ıı

80

if/

Q

ff 20 7

f |3$

f

'I

\\§`

ı I

I2

I.”

22 30

Š

\\

6

4

1 _”

100

W"

*

4 I fa

%

_/ '_

360

/ / .$731 /

4

-I-

4. ábra

I-Izalzan szamoınban- mért „A” geoelektromos ré1aeg`sze1vén.y, néhány jellemző mélységű sze-lvénygörbével.

// 900 m

\\..„

\

%ë ëv

ŠŠŠŠŠ “_ *§a

71000 HI

05

17

C

V

Ǥ\\\Vxg \\\

/Ő7_//f

7

ız

2

9 - 900

1* 800

\ ..,-I

IZÍJ = 20-Jo 0/»mm % =ı2o-:aa awmm 5 . ábra „B” és „C” rétegszelvézny (-Halza-nf)

130

Í -4

H

_A__

ııyııbb homok-, _k:ıvicsı`1'~t(~p_{-ok. Tuifa, homokkő, -kolnglomcwátum, i_}s.~`.z(~cvım~ııl<~zı~l.1. gi'ıı`;_{ote;_{ sem ritka. A homokkő és .a konglomerátum 1'ı.ll.al.„1'ıbzm lu/ı'ıl>b és jó vízadó, Az Összıeoementezett görgeteg tömött változatb-an is elöl lorıslulz :_'ıLl`úı`ása komoly nehézséget jelent. \/íz;fL'ı1`ás telepítésére a tel-epülési viszonyoktól is függően az rı ır«l~lA~p,`.~ı<>sı` a legalkalmasabb, amelynek ellenállása 20 ohımm-nél nagyobb. ılı- ıı 40 ohmfm-t nem haladja meg. Az eddigi tapaszıtallatolk szenint az ilyen ı-1'-Legsorban az agyagrétegek mellett számos víztárolásra alkalmas réteıg (homo-k, kavics stb.) valn, nagyobb vastagságú kemény közetne, pl. az emlilvlt ös-szeoementezett görgetegre viszont nem kell szsámitani. Meg kell jegyezni, hogy az ellenállás számszerű zértékéböl nem szabad ııılzott következtetéseket levonnunk ga rétegsor viztároló képességére voııııtkozóan. Egy alacsony ellenállású rétegsor ellenállásának növekedése ııjzyunis nem szükségképpen jelent .agyagrétegek közé települt nagyobb _-.wfılıııú homok-kavics réteget. Erdene Szant szamonban (Ubunhangaj tartoıııı'ı_ııy, lhegyv idék) a fúrás helyén az üledékes rétegsor ellenállása 67 ohmm, líıırvan-Cajhan szamonban (Közép-Gólbi tartomány, sík vidék) 26 ohmm. .\ k (_-L fúrás viszont egyforma rétegsort harántolt, amelyben az „_-ur/.<`-s vastagság 90 0/0 -át agyag, 10 % -át homok (kavics) rétegek tették ki. .+\ jelenség oka valószinűleg az, hogy a völgyek üledékes rétegsorában .ı Iu"ıı`nyezŰ hegységből -- nagyobb mennyiségű tönmelék gyűlik össze. I-1-/_ zı törmelék nem alkot önálló viztermel-ésre alkalmas réteget, hanem az .ıjzyııgba ágyazódfva megnöveli az egész rétegsor ellenállását. Erre a jelen.. -me főképpen a völgyoldalak közelében -- tehát a hegyo-ldalról lefelé irá-

ny ııló törmelékmozgás elsődleges gyűjtőlhelyénél _ kell tekintettel lenııılırk.

a

A 20 . . . 80 oıhmm ellenállású összlet anizo-trópiája nagyobb a Magyarııı`:ızı*ıgoln észlelt általános értéknzél. P1. la darhanháni (Szuhe Batoıızıı~l ı nnány) üledékes rétegsorában a karo-ttázs-mérések 25 m és 90 m kö-. ıl l_ csaknem 40 különlböző ellenállású ı`éteget mutattak ki (8. ábra). Az anizotrópia számszerű értékét eddig három - a medencealj zatol „ll-ı~l_ - fúrás .alapján határoztuk meg. E szerint az ül-edékıes fedöös-szlol. .ıııivııtrópiája /Í = 1,50 Í100/0.

2.2 Nagyobb medencêlcben, sík vidéken fekvő területek A medencék igen változó kiterjedésűek, területük leggyakrabban neIızıııy ezer k:rn`-2, de olykor a több tízezer km?-t is elérik. Felszinük általáImıı sik, helyenként 5 . . . 50 m relatív magasságú dombok találhatók. Vízı„lıll:ıni vonatkozásban .a nagyobb medencéket két csoportra kell bon taıııııık.

Egy nészükön a jelenlegi medencehatár megfelel azt ös`föl«drajzi hatáızzkıııılc. Ezek a lefolyástalan medencék egészen fiatal korúak, rendsz-oı`int z -zu la :ı pleisztooénben alakultak ki. A medence üledlékösszílete szárazföldi f.„'ıı~ııızızas-ú, időszakos vízf-olyás-ok hordalékából, kisebb tavak üledékéből lılzıkııll, k`i. A medencét határoló hegység enylhzén lejt a medence felé, lejıf~»z«“-ll ıı l`(:-lszín alá süllyedve sem változtatja meg, ennek következtébozlı zı ııı<~
Ioııııllıık ıı merlencr-o:ıl_jzat mélységér-e, szerkezeti elhely0zk(~(l(\sı'~H~. .„

!.'H

D. 0.

4*

C3

810'

zzgımm

J

IP

ima'

*ya

I

_20f1*~zzzz

I

Q

2 l l .h

_

ıL-L+-- -

z _-

'

Š-

f ' >-:z

Š Í-U OılN -m-t*

ı

__

__ . __J._

_

_„_r „_„_

_1;_;_______ _ _.-_:

u

- -~-

--~

L_

Í_ l_ __l_.____ “`--*_` Y--I -4--

'

Hin

_

_ ..„..,

-______„__ __

z

s-»Íl _

z

.I

ı

l

_ _Í_ _Lı-_`-_`- “" ___

ı.zzı` f ~- ~ z ~:- valpárhuzamos me'lyse'gı`QČOÍ

jl

Íűű m

H A38 0 Zűfvăzőűaâûfd

l ı-

4'„,_

1320

20

\_~-

j NH! “M stl

rr.

-I

CJOPGÍIÍWW

SÍČÍVČOÍUÍZQIS

' Í

azSa: 38

Q ._ .._

`f'

_ N „„ı.„u„fz..„«*` '

_____.____

__&;_.Í_*

zzz

É c1 __;

5:

~-v«-

„_...--_íQ`

fn

3 --

9

-4-----1----4

l

21--az-~ *fm f

+ y___-+. _ -_. --4-

'

l.-

_.4» _.__.

_'____1„_ *

„L _._- j ___ _„___ .__k.__,

_ QŠILuıl. A,-I* "*f“ır~"*

-_-H-°~

_____...._-„

„ .k

g„;„;„„„

6. ábra

J'

v v \ \\\\ fvvıu f U' U vu `\\\\\\ V ܡ r" 4 vvvű

-

\\\\\\)ı \fı0'U_

A furas-ponton mert mé-lys-égi sze-lvénygörbék

(Halzan)

I

.,„.\

!`

W

" 1

m

I

VVUU

-`~\\\\\` ÍV V U'Ü

4/, U, ' vvvv \\\\\\\ Vvvv

Iı»

zzz///: .vvvvr

4

bvvv

D

1\\\\\\~

-


Í/ll/0

ı>

im

J

Vvvv N\\\\\ vvvı .amaz

`

O

1

Uvvv

l

\\\\\\\ vvvv mi __ 7////Ă VVV _

l Ő __ m _'

\\\\\\\

,U vvv. ıı//1//~ bvıv \\\\\\ _,VVUY , IÍÍÍÍÍ: vvvvp. m \\\\\\\l

vvvj

1-bmd,

Čhêiñ F('z*ˇs:„=`-`l_-z"'.e/z' 5ı2 9"L drnye.-1„ı'a` foleg

a 1 . _

hbmalr

`-'>"-42

l _ !30Qm ! Feat' 1 ráfeçsar

J l

-

Fvvv' \\\\ \`j_ .ıı vw Y///ııı Ivvv t\'\\\\\\

-

Ágyag |_.__`;! /fõrmılelk `l l _` 3' I ' Í. Í __S

|

í

\

l

1z

49!/Ha Agyag nmakos)

_ _ bt

Homok '_+.=_zl42 Bara/Í/(õrm) 45 Baza/I/ha'/_9a_qa;) ČTT 47

++ `9

, |

Í | 98.*--.--»J

1

f

J

ı`

f

„y

/

/ I jl90iQm_j 6808/elrframas Í70ml

Mix! ig o ""5"“L`

Í ,'

6_iEloe/vkf/-ıslınos .rzeíıfëny

7. ábra a halzani fúrás földtani szelvé-nye T) I

lıı

/////11 Vvv

VVV El//Il., VV! \\\\\\\ YVVV

YU/J/f bfvv Aı \\\ ,

_

80

>

Q

_

-

I

Í l ` m._=.`__l_____ ID

-..'.„

hhnyokas aga; [jzlfkıngı

EÉEEJ őmnif murva | Nu: x_vı;3_L

8. ábra A -darhaınhánzi fúrás karottá_zs-szelvénye '

Mıˇısi-k csopoı`Lm'ıl a peıvılıılı-egység mwodolcen süllyod a felsziıaı :ılú ıí-.-A vlı'.~: 'm't.őm'l lıat.ı'ıı`ovlja a mod-oncét. Ilyen hely-on l(-:gtöbbször pl-oisztorı'~ıııııˇ~l ıılıˇisobb kitöltósú süllyedérkzkel vlan dolgunk, ahol a morfológiai m«oflonvı-lı:ıl.:'ıı` nonı osilk egybe egyklori üledélkgyújt-Ő határaival. M-agában ıı nuz|lı~ıı<°ı'~bon száı`azLE«ö+1d_i k-épződlmények mellett - renldszerint sok száz ıııı'~t-ol' vastagságú beltengeri üled'ék_öss`z1~et is található. A medenoót -h.=.ıt:'ı-ı-ı ıló votőd-és gyakran csaknem függőleges sík, ennek Iklövetkeztében a moılvnov üledékes rétegslora már a hegy láibától egy-két száz méterre több _-.zúz méter vastagságú, Az itt telepített fúrásnál a medeneealjz.at elh«(~:«lyezlu~ılı'~sóı`e (kivéve a vető helyét) nem kell tekintettel lennünk, mivel azt nagy mélysége miatt la fúrázssal úgysem énhetjük el. llasonlóképpen érdektelen a medeıncealj zati el“hely-ezlkedése medencék Mi:-«'»p.8-(5 'részén telepített vízffúrásnál, ha az aljzat a fúrás 200 méteres hatóıııı'~lysóge alatt van. Míg a „terasz jellegű” modellnél a georfizikai kutatás ı-|_~zz"ı.~:(>ı`blan arra irányul, hogy a medencealjzat pontos elhelyez.ked-ését hataı-ozzıı meg, addig „vetődéses szerkezetnél”, illetve medence középső részlón ıı ku tatásnak más a feladata. Itt részben az üledélkösszlet ellenállásának ıııı~g«határozlásla, az ellenállás vízszintes irányú változásának jellege alapj án Iz i 'ıvvl.ll<-czt»ethetünık` az üledék víztároló klépeszsfégére, m.ásr»ész.t az ül-edók..-z+:v.l<~fteln belül esetleg kimutatható geoelektromos határfelület elhelyez\-.ı-ılı'~sı~ jelzi a víztároló szerkezetet. 2.21 A ,,temsz típusú” modell A Cagan-Delger-i medence (Közép-Góbi tartomány, 9. ábra) földtani I z-|ı'~| ıi l_ó:.»o jellemző erre. A hegys-égben és a medencében az erufptívusm elllenállása 200. . . 400 Hlıııım (10. ábra). A 16-os ponttól K-re az eruptívum a felszínen van, Ny-ı`:ı

I.

0

E

2

mi

Q

/I

1

kı

co \

'f

/

0 ı

-_

.-

E

É

R:

0

'Ö

ıa W

13

7

Í/

"`~\ õ: 1

-K

G S ı

5. A ÍH2

~J

\

G

\ \ \ If

I

I

1/

V

8

\

\

`2`

//,Í-kh

nkizpon!

, /5 .

1

Íz* .Q

\.

\ \

'*

/

\\

az

č` Ő

, --\

õ

f e <"

,/'

fu

G

R\

l!1 _>1«_a_L

.\.

E Í

9. ábra

Hı-!\`wıııı`ıı_)z ıı (`:ıg4ır`ı I)eflgeı`-i mérósekről; 1. fúrás; 2. geoelektromos szon-flúzlˇıs

Iıvlyı-; IL u,eoelel
r0l8 _ 2

l

2

I

l

J

,

II

l

5

5

az

-L..

I

H

I

1

,

M- L

__.__.____ „1-,

_ „

l

l

I

11 I

F- . T`.--.. -

_

_..

Ár `

~

~

_ 7

1

Il I

_

J

Ű

2

3

.'ı

,

,I

H

|

1

ff),

."0ı*'ımfn

'ÍQı

1

__l__-.J

I

____.___...m_._.__,I I

*_ _ `

\

,

~

__ _ ___ ,Í I I

__

Í

,

I

,

I . ı '

I

I

I I

\

l

í _.

I

`

Il

I`

(1 I

I

L.,

I

2

~

li-J.,-_-.-„_ ..j

,

4*

.

l__-.-.,-__.i_--_.`. _

I

1+- - --- -~---+-i~ I ` l

y

_ I'lL_ˇ

ÍŰ,

fu.

I

lv W 2

2

f\)

.

_]

l-

fű,

,

'

`

-«i

:_.._ --

.

li__._ _

3-I*

~šl

dm .I I 2.:-

`

_ 4 IH'“"':L'“““""'--*~-_ I. 'l '_ ll, I I l I lg, -ıı- --i | .I , I -IL). - 1-Š_E_ -l If-× *L -.-..._-__~_::: F2,-ˇ

_.kZ_"°"""'“_ I

~s1

.-is=-z

"°-:

15

i___-_

66 /

is

/ z: // .-

///

77~ "'

' 200-400 ohmm (

EI"B* HŠ

_

“

MI” ff!

6 ' 7 ölım m 10- IS obmm

főx

---

"<<` -- '

1

I

8

a*`*"ˇ __-_--_-41.-Tzf _, , -

.` û

VI " zi/ Š4

fog \`/ý` z' '" /

/ 0

\

\fT

4

//z fi/ /

z\~

//

' .z

am

-=-=-

j_m-:E xv.szL '

10. ábra A Cagan Delger-i terasz-jellegű modell néhány jellemző mélységi szelvénygörbével.

la felszín alá süllyed, s fokozatosan egyre mélyebbre kerül. A medencében 3 km-es szakaszon 100. . .200 m mélységben csaknem vízszintes teraszt alkot és csak ezután süllyed mélyebbre. A magmás aljzattól elenállás alapján élesen elütnek la változatos, lencsés településű medenceíiledékek. A nagy kiterjedésű, 10 . _ _ 15 obmm ellenállású ös-szletben llencseszlerűen helyezkedik el egy 6 . _ _ 7 oh-mm és egy 40 . . _ 100 oh-mm ellenállású réteg. Fúrás telepítése-nél ügyelni kellett la 6 _ _ . 7 ohmm ellenállású, vízzárónak feltételezett betelepülés elkerülésére, ezért a fúrás a 4-es pontra került. A medenoealjzat (geoelektromosan meghatározott) 140 m i150/0 -os mélysége itt biztosítja egyrészt a fedőlöslszl-et elegendő vastagságát (a fúrás eléri a medencében mélyebben várható vízadó szintet), másrészt - ennek hiányában -- a 200 m hlatómélységű fúrás elérheti a magmás aljzıatot, ill. az erre települő (ún. optimális vízadó) tö-rmelékes szintet. A lemélyitett fúrás (11. ábra) 113 . . . 121 m mélységben harántolt 100 liter/perc vízhozamú kavicsréteget. Az átfúrt rétegek) összes vastagságánák 80 Ü/0 -át agyag, tufás-kavicsos agyag tette kí, 20 0/0 -a homok és kavics volt. A 100 méternél kisebb mélységben fekvő homok- és kavicsrétegeknek nem volt kimutatható víztartalma. . 2.22 A peremlhegység alkotta „vetődéses szeTl<:ezet” A modell típusaként Deren szamon (Közép-Gó-bi tartomány) környéke említhető. A település közelítöen 100 km? nagyságú medence szélén fekszi k (12. ábra). A hegylánc paleozoós gránitból áll; a gránit a felszínen, ill. I ı34'

ııı'-lıılııy nı vııslırıg ııııˇıllııılúk. lı-jlöLi`ıı'ıııvlı'r~k ıılzıtl van. Ellenállása 100. . . 250 „Iıııı.ııı (13. ı'ıbı`u). A szunıonközpunt teı`ülete'*n a gránit :meredek vetövel 200

ııımı-ı°ıı«'-l nagyobb melységbe süllyed; a vetőtöl K-ne már csak a medence ıı|f«~ılı'~llw.~< ı°ı'=t.cgui mulatıhatók ki. Ezek ket geoelektmmos rétegre oszlanak. ıııı-lyek l<ı"ızötL nincs lényeges ellenlállásklülönzbségz az egyik réteg ellenfılleı-ııı 5 . . . 15 ulhmm, a ~másike 15 . . . 25 olhmm. Az 5. . . 15 oıhmım-es réteg

lwl lıı-lyı-rı ls <~lől`Ordul, egyrészt közvetlenül a gránıít vetöje mentén, a vvlı"ıvı~| lılııı~|.zı~|.zy4.~*z.Ö meredek dıöılésse-l; másrészt a medencé|wıı_ ııılnl Iblszinklözeli, a medefıwe közzefpe felé va«s`taAgo»dó wlvıg. A 15 . . . 25 Ohmm-es az előbb említett két reıvg lcüzlllll. lewlymzıkedikl el; a 14-es és 10-es pont között a Iı-Izzılııw buklkıın. ettöl K-re az említett felszinközelí réteg wmlıı;4mIı'ı.~u'mıık .mep;fele1Öen, egyne m~é:ly«ebbıre kerül. Az ı~lııılllı~l.L két geoelektromos réteg közül vízfúráfs telv ı|lı'w«*»ı`<- ıı 15 . . .20 ohmm-es réteg az alkalmaısabıb. Az «~I|ı~ııı*ı|lıäu r'~ı°l.ı'~k<~ alapján ez olyan 1'-étegsomak értelmez-

ma.” ãmmmm zzz1„'„„ zzıı„`„y [ãgãfii gy V *°”:_W 'Í Ál y l `

-C*-Ciıšu

5% l 3 "--z

'õ=_ı;i„š_ f>

|ız~m_ ııım-Iylwıeı az ugyagnétegek között víztároláera alkal„mu X1 ım-ı.ıı,~ı ı~<'-tvgvk vannak.

5 `ˇ_*za-jíííı `"“5-ˇ;

fııı`ı'm u ll)-ı~.~ı pontra került, ahola 15 . . . 25 ohmm-es mıızlg ıııı'-14 vmıkıımıı ıı fe-llszínfig nyúlik, de már 200 méter-

Ji”-_5

N

mzl vımlııgulılı. A fL`|ı'l'ı..H`t 57 m mélységig mélyíbe bék 1~e.

ııı ııı ııwlym'-|.zl>ı~ıı uv. ııgyııgıfvtegek 4,5 m vastaglságú I.-ıııııılııı'~|ı-gel Iım'ı`ıııtul«l.ıık, amely jó vízadónak bizonyult;

ı„@z_zvz.l

z ız-elııımııııı HH! |llı°ı"|ıı*ı'<'.

11-_áb1ˇ"“

M umgvıyı-ııılü: u (lı~ı`vni allalaj a vízadószıínt mzély»aza „.«ı=ııı|uııılj:'ılı'ıI ııuııı jvlkmızıő a medencepeıremre, az

gÍš1_ŠaÍgâÍ'áBD .l'?1 latos föıdwni'

ımëııl ıııı`\|\'aı'=;4 l(|Vı'~l.ı@llwk Hvdímlt. A Vizzad-Ó Szint általıárbalı

szelvénye

ll

'

az 00

i

1'

n ..

0

.,. Iı

égi

Li

<*

ll

ze z ez I-FE f

'

I;

Ár.

~l'~ A.ıP\)- ı

M

'

`

3:,

I'

J

_z«aıí

A

Š

_

H E

z

_

8

HI! It 3;

J H

*

ñlän

M

I ;„

NHL„mi

4 pıaıelwklııııııııõ ııııııılúmu 4

ıtilgfhalaı IEÍL,

ı :Í

,„ m

.

_ Át

_

-|° J

.,_

~. ~<>

,.._"!:ı y '

f

».

.ze

-LF-

._A4E* _.

- ---z

-

10" Á__

A.-

ılb' Í

l

.|

„l

ı

Š I

.

§ -,

..___lm_„__._

.'

``

.___

`-

|

.

8

ãN

N ?*- -

Á

: _.

_

-___

_

__

I'

_._-.,__ .z~,

us-aá _

+--LA --

1 gá;

F" Šos

_

--

}

.

„_ _ _

__

EFT*„1“`ñčûf>`

fi g;;_cc*J_kiŠ_

_*_ ki1-*-ma..

_

1_. T.-. .Á-. _.-f`, I

_.

.

.__

ˇl__“*i

IEÍLLz_,.l

Í;

.`|

._

:ı

lı

ı

Co4 ___-. -z-s.L-4-~__ ıÁ _» S ._mÍ-4 i -o-_-+1 -

M:

A„na _Á___;_

Š

..__..L.

_

.

iii 1

ru--1-e -"""\

» 0

,Q Nm

_

_`\

I „____,___

//` / /,.' /' a /" -A Q

/ /////'

Š E'//»"

:Šmh

"" J__

×\ 1z\`%xÁX×`;~\\§>`;`~×`:»li10×i:«í`}l`>==Á Á,z;,/ /

/I

"

z

_____

L____J -

3

`

//_./d_-/_ `-,__„/ 3./ „

/'-' Q.

8Š )ç 1,” /1/fa/az

`\ק `\~_j_\\\

///l/:

\ \

m3Í`\\š\\ f” U1;,.«z /_/ _ '2 /,/K //I1

\„\Í:\-_`_`;\\`._`-._:` \ _-;\\ .`ı.

I

_\_`

\

û3,

`./\~»zs>z
Q

`=»f_\

I `-.ı //

x1 :_t~;\„4 `§_`. \:

Ü

\\

C\.`\`-

.

„

.`\7`\.___\

4a;zc

' V.` //.Á/_z

--._\_Á\-..Á\._

/ / I/ Í/ Í/ dı

-

\ -ı`,%'L/Liz 4 ıY. // ,///////u

\\

4//at« »zz'““"E”Íe,zÍ;_/,zf

×

"?1`«\_ lI/

"/"

Š l/

x.I, /L//,

Í' -I* "`

\

^'___Í az.nl.'_„_

xx. /z/ I/

A_L_l ı;ı_A_ ıbvıı - -mi ı.

/

\` `

\„

._`\

200 \

mm

z f2 - 25 ohmm

0 _

Z -700-250 ahmm

500,"

lgı_ı1§xı»'.sıL

"

m

13. ábra A de-reni vetődéses szerkeze-1; né-hány jellemző mélységi szelvénygörbéve-l

100 _ . _ 150 m mlély:s«ég*b~en hely«ezkze~dik el. Pl. Bujlcmt Obo szıamonban (Közép-Góbí tartomány - ez a terület a Góbí-sivatag középső részén fekszik és erősen Vizzszegény - .a derenihez teljesen hasonló szerkezeten mélyítettek le lvízffúrálst Kis~e`blb mélységben :szám-oıs homokcnéteget harántolltalk.

_

vizet azonban csak a 1 10 méter-4-«~ QŠ škım Á 1 1- i; 10/44Á W] Á 2 1

q"§
Q2

E5A Q

2 *Á

` Á AL

5 Í čzm *-cam.-õ Í

„Át i

Á

A ; Í " l « i Í

_

Á 2 _, Á ,, Á Í„„,_,,,,, 7

136

N

"s

--Cu

l W

`

1'

' 1

A A is Í

c čızm cum-ı~<„

Á 2 Í _; * _ 4 l Á 4;ı„„,„,

Lu í

nél rn_élyebben fekvő rétegek adA-6+

“-01

-e

l l l l *Š | I l Á

1 c

Á l l l 'Á Á Á el Í

*'f * _ Á l l ÁÁ Á ` „ _l ___ °==-90' 0-25° 4___~H 1v-S=l _ 14_ ábra A dereni fúráson mert görbék.

ft

a

.

2.23 Medencék belterületének -vízföldta/ni felépítése A medencék belterületei geoelektromos jellemzőik szerint két osopolrtbza oszthatók. Az első csoporrtnál a medence üledékes Összlete két geoelektromos rétegre oszlizk. A két réteg között nagyságınendet megköszelítő ellenálláıskülönbség van, vagyis elhelyezkedléısük kıönnyen és egyértelműen határozható meg (,,k~étréteges model1”). Az ilyen mede-ncék rendszıerint idősebb sülylyed-ékek, ahol .a felszínközeli geoelektromoıs néteg szárazföldıi

fi'/.:'ıı`ıTı_:ı?.`:'ı_seú A homlok-, k.avi(:s-_ agyıagı`LÍ~t-ogekböl álló l`iatal_«abb koı`ıˇı «ı_~-._-:7,lL~t, mely a pleilsztocénfnél idős-obb, t»ong~ori üled~ı'>köslszl~etı`lo t«clı~pı`_'ıll__ lûv. utóbbi a mélyebben fekvő geoelektromols réteggel azonosítható, v:ı_ı:yi.~ı ıı g<~oel-cktromos határfelület a fácies változását jelzi. A második cs=op~ortn.ál az üledékes összlet egyetlen geoelelctrmnos 11'-rvg, ben ne száımottevő e{llenállásh.atár nem észlelhető. Ez uitóbbia-k rendwz_ı~ı`int pleí:szto»cén medencék, ahol a medencealj zat fölötti üledlélkösszlel; lvl j es egész-é:b-en szárazföldi fszánmlazáısfú. . Az első cs»o«portb«a tartozilk Naranbadrahinusz területe. Ez a Kelet-Góbi |.~ıı`l<ımá_nyi szaıimzo-n több ezer km? területű -medencében fe+k:szi~k. A medencv fo Ü

20 -

zo Í

40

70

1

_

-év--ir

10

_

l

40

-

-z --

l

,__

M08

_

f

---i->

20

z----~---

„_,

-----

--

400. A

N _____l `ˇ

Í

1

8

„+4

+70

l “za

34

.Ász

Ő?

I

_'

_

Él"

L3; 23 „af 'F7

/

I

'F`

57

/z

`

/,ll

\\\ ý'ý..//;z-ll zš//3 Í5,-/'/ff\aı

/ / /I///W//' /ˇ

I

3 +

I

„

_

*K is

z '/'z'"/ /'_/' _-*Í /./ '_

_

*

5

_/

_

,

M

/

.

+07 T

Ez

55

i I

I/

-14- 23 ohmm

1

_ z

zI

1' /l/

mo

,ll

\ \\”//Y „Ál

0

0 0

4 23

/Í Ă

,

l:l - 30-100 A/:mm

Q.

__ _

R

lő isa 53 58

-

r

Ãlz

125

153

Í'_Š` Mmm

fis-

* A f 5 ff 2

*

40

___

l

__)

ZŰ

_. _.____

10

_

~

_

1

6 „

_ `

/

---«»

L

;ÍÍ 7

Ff

10

--Áz--eb

1 1

f-

6

Š

_

___1â

Fs-

e-

..;_

l *"' H' 9 Á_ _

ÍŰ

l

Š

70 ~ ~~ „z„. 1-;

2

70

__z

1

40 _

20

yi--~-»--~

1

-'200

m 500

im: xv. su.

_

15. ábra

,,Kétré~te=ges“ meden.ce.sze_rkezet (Naranbadfrazhimusz)

lıl««ı|ı“~lu~~s összlete geoelektromos szempontból (15. ábra) két részre oszlik. .f\ ill-I.-.z-.Ü rész ellenállása 30.. _ 100 ohmm, az al.-sóé pedig 15 _ _ . 25 ohmm. \ |ııı~:'ı.~:1_ a szelvény D-i részére telpítették (az „5” pontra), .a bemélyedés ızılzg |lvlLı'~telezlv-er, hogy viz a 30 _ _ _ 100 ohmm-es rétegsor porózuls rétegellz-zl \-:'ıı`lı»:ıtó, de csak mélyebb települérszb-ein. A vizadónalk tekıintett 30 _ _ _ 100 „ıııııııı -vs ı`éL~eg_s«or a geoelektrofmols mérések szerint 137 m (i200/0) vastag. «\ Iııı`:'ıs az alsó réstleget 114,4 m mélységben harántolta (16, és 17. ábra). A 30 _ _ _ 100 ohmm-es rétegwsorban 1 _ _ _ 10 m vasltaglságú agyag- és Iz-»ııı„l<ı`l'~l„ı~gek váltzakozztazk efgyınással. A 15 _ _ _ 25 oh-mzm-es rétegben a fú„vz lhll m mólyiséglig hatolt és kizárólag agyagot harántolt. A 30 _ _ _ 100 Hlııııııı -vs ıéteg al-só határán a fúrás díszkordanci.át jelzett. A legalsó hoz„..lz ı z~ıı~g~ı~k 103 _ _ _ 114 fm m~élységb~en bizonyultak.vízadólnak (vízhozam 100 mm |>ı~ı`v). A mııgasablblan fekvő Lhomokrétegek nem adtak vizet. 137

Vízelöl`oı`dul:'ı:s s'/_onvıpoı'ıLjál)ól a n.aı`.aı`ıbıı(_lr.ahinu»s7.inzˇıl lı'~ı1yogos<~ıı kı-clv(~7.zÖtlcfnebb az olyan szelvıˇrny, amely ıfgyetlcrı. gffoıflvkt.'roTn.os Tét(.'_ql_JÖl (ill.

Az egyetlen réteg nem jelenti a szelvény teljes ellenállás-holmogeniLását (:ı vízszintesben és Ílügg-.őleg«eslbe=n)_ Kisebb ellenálláskül~ö|n'bségek jelen llkoznek, ezek azonban nem jellemzőek, vizföldtani jelentőségük nincs. Ilyen település mellett a mérések nem adják meg a talajviztárolásra alkalmas rétegek vastagságát, kiterjedését és dőlésfviszonyait. Megadjásk ellenben az ösıszlet elektromos ellenállását, amelynek ismeretében következtetni lehet víztrároló l<épes:ségére_ Ez különösen .a meddő területek felismeréséhez nyújt segítséget pl. olyan helyen, ahol az üledékes összlet kizárólag vastag agyagrétegekböl áll. 70 1.„í__z ı_sag„r__a_J+§eg=

2 ____ __

D Fdrdsı .çzdvëny Geaelektramos gzgävëny

1-rom is-__ ___

1

É

.j;.l ˇ

__ !___

_

_ _

a-..

iımıı Wzldro/Ő refegsaf

:

_

'

'

ˇ

1

Š l

L

_ ' '

......_-__l

i

E ' 1

__A '

č3:_
_*

;z `

---

_...

2 ----7

_

~----z-- --

l

in

F

l

--

~

ı ı --A

-

”_;_;“_;í;Át;`f___ ý________

°f<„ U<"'ı~c~:â°c

`

f

_ -------» -

A

ˇ

`

l

a=f20_' i ~ ~- - ---l

~-f~`~~~~~~~~~~----ˇ-~-~ ~Í---`

_

._-.-_-Í T."' . _;-.`.'|

2

s »--;

_

______„_ _„__

0- 222' "“" "'""`"“

_

.

-_ _______:__

_

_

5 _

2 _. ___„_

_ __

__i_

Í

_'

EÍÍ

|"-'-

-___

4999 lízizl mi-J;

.lziz ~~.-walllw~Im/am: rıımzzf

_ |NH|'_ IH S:L

29'"

16. ábra

A fúrás vázlatos földtani szelvénye (Na#raba.dra.h`inu-sz)

_

zsízfe

_

_

"`

___:

1

LL.__

___________ ___ -l .

, 1

ssse re erre-1 I »T8 .T

;NMí_§_V.$ıl

17. ábra

91, 92, 93 típusú szelvénygörbék (nzaranbadrahinuszi-) fúrás

Az egyréteges területek geológuısnaik és geocfizikusnak egyaránt sok problémát o'ko~zna*k, péld-aképpen Ong-on szamoln emlithető (Szulize-Blator tartomány, 18. ábra). Az üledékes összlet 9 _ _ _ 25 ohmm ellenállású kőzetből épül fel. Ellerıállása függőleges és vízszintes irányban szabálytalanul változik, a kőzetek la kis ellenállászkülönlbség alapján nem korrelálhatók. Eltekintve a felszfinközeli takarórétegtől, nagy kiterjedésű egységes geoelelktromos szint nem található. . A vízföldtani értékelés abból indult ki, hogy az ellenállás szeszélyes változását több tényező is okozhatja, ez alapján nehéz következtetni az összlet földtani felépítésére. Fúrás telepitésénél ezért egy elvi megfontolásra lehetett támaszkodní: vízadó réteg ott valószinűbb, ahol az összletben ellenállású rétegek vannak, s ezek között olyan ellenállású is van, ami alapján a viztároló képesség feltéte-lezhető. I 38

I]-Í

~=~~ffe

~

-

J ıı. "

ı..„__

___l___

J' ___.z'

--~~~--A

Q

šˇ<~ˇ?ã"

s 1:00

-ı-.

Q;

J-..„az

3 “° ki

3 9

č`:.~.`'Š

feisfz.-_

_____,_Í_â_ _ _`: __

ı~M.=.8Ks=i

___,

___________l______________________E

LÍJ 9-zs zzı„„z„

0

soom

J

”'

1@..ı.

18. ábra Az ongoní ,,eıgyrét~e:ges” (hom-okkıő-) modell geoe ek`t1`-omos rétegszelvénye.

A .fúrást az 1-es ponton mélyítették. A m vastag felszíni homokı~ıi-lvgtöl és két 6 m vastag agyagrétegtöl eltekintve. kizárólag változatos Iıı ımdkıkövet harántolt. Vízadó laza ihomokkövet 112 117 m mélységben ıõılúltak. Vízhozıa-ma 60 liter/perc. A példa is szemlélteti, hogy la felszín-í ellenállás-mérések értelanezésv nv. ilyen „egyréteges” rszelvénynél a legbLizonytala`nabb. Nem szaıbad azonhun elfelej tenünfk, hogy fúrás vagy egyéb feltárás hiányában lényegében vv. az egyetlen olyan támasz. vízfúrás telepitésénél, amıi a felszíni földtani zu Iııtokon kivül a rendelkezésünkre áll, és ami mély*ben;i körzetek viztároló lz «'-|><~sséyg«éről - ha nem is sofk -, d-e legalább valami felvilágosítást ad. 2.24 Medencében (sik vidéken) fekvő víztáfroló szerkezetek jellemzőinek: összefoglaliása A medencében fekvő víztároló szerkezetek (fbeleértve a medence szewıı fekvör :szerkezfeteket is) .a v`ízhOz.azm megítélése sz@empoEn.«'rjáıb«ól Változa\„.-ııık. Ha mod van rá, fúrás kijelölésénél medence- szélén előfnyben kell M-.~;z<~síten`ün-k a t-erasz típusú szerkezetet (Cagıazn Delger), medence belseyr~Iwn pedig a ,,két'réteges” szerkezetet (Narıanbadra`hinus`z); kedvező, ha .ı viztárO«lásra alkalmas rétegsor vastagsága eléri a 100 . . . 150 m-t. A'/. M I yı -n szerkezete?ken mélyített fúrások vizıhozama jelentő-s, elérheti ıı ml _ . . 150 liter/percet is. Kedvezőtlen-ebbe, de gyazkoriságsa miatt fúrás telepítésénrél :számolnunk Lu-ll zı medence szélén fekvõ vetődéses sze-rlcezettel. Ezeknél a vizhozamoi. ız~ı ıyı~gese=n befolyásolja a peremıhegység alkotta vető elhelyezkedése, vamıııint az üledékes összlet azgyzagtartalma. Az utóbbira ellernállásának szám»~z-ı-ı"ı értékébföl k*ö«vetkeztethetün~k. Eddig minden vetös szerkezeten mélyített fúrás eredményes volt, nu-14 Iz « *ll :ızonban jegyeznfıi, *hogy töibb a geoelektro«m+Os kutatás által problenııı-A ııluısnak jelzett területen a fúrást nem mélyítették le. Vizfúrásra legvkzedvezötle-nebbek az „egyréteges” szelvények. Ily:-ıı L׫~n`kOzeten két fúrás bizonyult meddönek, de ha eredményes volt is, :ı ıflrlııızam ritkán haladta meg a 30. . .40 liter/percet. Megjegyzefndö, hrıgy zı _|ı-lı-fnleg rendelkez»ésı`,i~n»kLre álló ada-tok alkalmasak túlzottan 'rossz ('vrlA'--Iu-If'-.~+ı`<~, lehet hogy több adat és a szerfkezettípusnak megfele-lő fejletteb h I 3*)

|`ı~l(lıılguz:'ıs l>iı`l.uk:ˇıl);ııı az ..vgyı`ıˇ~l.ı-gı~s" :~;'/.zl-lvı'*ııy<~l(ı`('ıl lcı-tlvı"/.ölılı Vı'\lvım'~ny :ılııkul ki

/l _r;(.>oelel<:troTnos l<1u.tatú..~; m.edencél<:l)en való allenlıımzúsfiruılc l.L~glőbb előnye, hogy se-gít.s«égévfel az egyes szerkëezettípusok jól elldıliinítlhetők egymástól, A szeı“kezetet alkotó közetek e-llenálláskülö-nbségétől függ a mıÍ~lységadato«k megbíz1h.aıtósága, ami általában Í10 . . . 20% pofntatlan.sá~gú. Az üledékes összlet amzostrópiájára vo«natkoz.ó.a.n kevés a-datunk van. Viszonylag legjolbbain tisztázott a ,,k.étréteges” szelvény modellje. A viztárolásra alkalmas 30. . . 100 ohmm -ellenállású rétegsorra /Í = 1,78 Í20 Ü/0 anizotróp-ia értéket kap-tunk. A vízfőldtanfi értelmezéssel az egyes víztároló szer*kezettízpus-oknál foglalkoztunk. Általánosságban, medencékberı fekvő területekre vonatkozóan a követklezőke-t mondhatjufk: a) Medence szélén gyakori jelenség az üledékes rétegsor ellenállásának vízszintes irányú fo-ko-zıatos változása. Az aljzat felszín`re búvásáh-oz közel a rétegsor ellenállása nagy, 50. . . 100 ohmm. A medence belseje felé haladva az ellenállás foko-zatosan csökken, a per-em-től számítva 1 _ . . 3 km távolságban .mi`nimu.m értéket (10 . . .20 ohmm) ér el, és - kisebb ingadozásoktól eltekintve - ezt az értéket a medence távolabbi részein is megtartja. _ Az ell-enállásnak ez a sziszte-mıaitikus változása a medence-üledék kép-ződésének jellegével hozható kapcsolatba, ami főkép-pen a terasz típusú modellre jellemző. A medence szélén -durva törmelék rakó-dik le-. Befelé haladva -ezt fokozat-osa-n kisebb szemnagyságú kavics, majd homok váltja fel. Az üledékgyűjtő tehát osztályozza üledékeit: a környező h-egy.ségekb-ől ide áramló felszíni vízfo-lyások szállítóképessége fordítva arányos a sze-mnagysággal. A hegységtől távolodva a kavics-, homoklerakódás is gyérül, .a réte-gsorban az agyagos fá-cies válik uralk-odóvá. Az ellenállás minimumot és ennešk st.abiliz.álód.ásá`t az agyagos rétegsornál érjük el. b) A durva törmeléknek, a kavicsnak és ho-mo-knak két megjelenési formája van. Egyr-ész-t -Ö-náll-ó réteg-eket alkot, ilyenkor mélyebb szintjei jó vízadók, másrészt az agyagba ágyazódik, ilyenkor vízadóként nem jö-het számba. A 'rétegsor e-llenállásának kialakítására mindkét forma hatása csaknem azo-nos. A. mé-rés-ek vízföldtani értéke-lésénél ez természetesen nehézséget okoz. Me-gkönnyíti a proiblémát, hogy egy rétegs-oron belül rendszerint mindkét forma megvan, vagyis meg.felelő ellenállású

rétegsor majdënem biztosan vízadó réteget jelent. Az .agyagba ágyazott törmelék e1lenállás`növelő hatására inkább az erősen agyago-s medencék peremén kell tekintettel l-ennünk, pl. n-em szabad fúrá.s-t telepíteni vető közelébe, ha a medenceüledékek ellenállása 5. . _ 10 o-hmm, s az ellenállás -"növekedése a vető környezetében sem lényeges (pl. nem tö-bb, mint 15 . . . 20 ohmm). c) Me-dencék belsejében le-ginkább az agyag-os fácies az uralkodó. Ilyen helyen az üledékösszlet ellenállásából az előbbieknél lényegesen megbízhatóbban következtethe-tün-k a lithológíai felép-ítésre; az. agyagba ágyazott törmelékk-el ugyanis kevésbé kell számolnunk. A relatív ellenállá.snö-vekedés például (nagyobb területre vonatkozóan) általában homo-krétegeket jelez. d) Ho-mokkő, márga, ko-nglomerát előfordulása esetén a homokkő összletrendszeriën-t nagy va-stazgság;ú (tö-bb száz méter). Az eddzigi tapasztalatok alapjáın az ongoni eil-őfoır-dulásınzak megf-el~eılŐen „egyr-éteges” modell-t .a.l.kotnak, az egyetlen geoelektro-mo-s rétegen belül kismértékű, szeszélyes ellenállásváltozás jelentkezik. Márgás rétegsor meddőnek te-kintend-ő (lásd a meddő t-erület-e-knél). Konglo-merátum gyakran fordul elő, de általában vékony rétegben, így hatása a rétegsor ellenállásának kialakításában nem lényeges. A. laza konglo-merátum egyébként több ízben jó vízadó rétegnek bizonyult. ~ -

2.3 Neovullcáni kőzetekıben lemélyitett vízfúrások Mongóliában a harmadkorbarn jelentős vulkáni tevékenység volt. A bazalt. -(alárend-eltebben andeziit, riolit) takarók, i_lletve dagadó kúpok ma is a lmorfológia számottevő kialakitói. Ugynevezett bazalt-sivatagok 140

l:ılı'ıl+li:ıl.ı'ık, ahol sok sz.z'ız l<ın`-Í--es Lwiiluten lb~az.-ıılt van ıı f-vlszí.nvn. A b:ı'/.nll-|.~ık:ıı`ı'ı :ılatl lv-kszik néha sok száz meteı` mélységben A ~ az .időslı~bl.ı iilv ılıi~l
im m mélységű fúrás 520 lit-erfperc vizet adott..

.`- _ _ « _ -`\\

6

0

oo

-Ă /.

'\z 'Í

f c

FW-

.~l".Cu!'\J.-\

//` "\ /\

A //

""`-.

~”`-. ""lIıı_ııPí

'°o

\,f

Š)

""--.

7

\

.° /

\\\

§

“Ã owonko"'pnf

fõ, \~

\

_ _..

__` A Q .

ft/;\

// /'ff

\ \-ı~`.` .\`

Q

\

_--

/

o „.\-

\` 0:3/ I/ OM

,f.Ă _

\`~

t*V-

$.9o ;>`\ `*$ı\Íl-.°=\--"~.Q `c_\;,e-_<:„. _ fr

5.123 \\ 0%

6)/I ^/Í

\\` \.` \___I.'I\ \ 0\

\` \\ .\\\

0 ' 5:/ él/IL X

ff/

/ t

'

ez

12

l

,~. //

\

\

-

_

_

e-.,t0J”

\\ I";`.`

.

5-5* _! _” _

""~-l

'

I

`“

\

10 \

N pxv szi

\// Í\\ /.

_

`~\

O

`-

A7 8 O

/r

19. ábra He-lyszínrajz (Ulbajarı :szamoEn); 1. fúrás; 2. geoelc--kI`roı`no.s szzondázás helye: 3. geoelek-tromos

.

s.zclvónyvfma.l; 4. vö-lgy`ha.tá;r.

I-H

m J!) l

.50

100

..

,

7

§;f,z

200

Í

i

D

20

A .

7001,

.60

.-L_-

200 ~f~- -f

'

1

20

50

100

fű

20

50

\\:\\el

íz _-

A A .

z--Š

1

AI

)!___-_. „

.---

1

§q`“3z___e_

-ffi

/'

,' .

100 0/'ımm

.-.'

f- -*-~-

i

z

\ _

10

-

i...

. Q1-' \×,r~. 6% /

P00

l.Í;“5íÍ.i-i

.-.._.l„_.

1' 00 i_.__.____L

760

@;"1'r*lt"`lp"

ˇ

\; / f/

Í0

ff

z / ,z W

Õ

'Í

.__--___ ._. ._...„-.

z fõ

--._

0

L `

z/z/fšwf'.

4' ///// ff/ r'

'

A -----z»----zz

fő

.

20

„ E~ 1l

1

- 2

-1

Í_____@ fo-20 »mm

-

150- 300 aămm

/8

l 1

.

ı

200

20. ábra Az ulbazjani `oaz-al`ttaık.arón mért I. rétegszelvény. 5'

'R 9 3

5 Í 'J//

J/

,

/,z f

'63 ;/;--

ız/ / /

9

117

E

--

_<_---~.

l:;l

._„.-._

0

,Í

`20 K FŠÉ Č/

'

///*

2::

._ _ amf

L

2

-4 'Í

tãk

..----„»-ıı-iz.

_

mo

čš -ı-mi

fn

Ü -20 abmm

Z 150-aoozzfı Q__

'"'"

saom

mi

21. ábra

Harárn-tszelvény az ulbajani völgyben

2.4 Víz_fúTás telepítése lakott területen Bányamüvek, nagyobb települe'.sek fej.lődésé~vıel pánhuzazrnosan egyre többször kerül előtérbe a „helyhez kötöltt fL'u`ás köve-telménye, ahol csak

néhány 100 m-es körzetben van sz.abad.ságunk -telepítését fontolgatni. Ilyen területeken rendszerint van működő vízkút, s az a feladat, hogy a meglevő fúrás .adıatainak felhasználásával - lehetőleg kedvezőbb helyen ~ kísérelj üfk meg az új vízfkút ki-képzését. Pl. ilyen terület volt Arvajihefre város U.burha.ngaj tarıtományban. Beépített belterületén az aljzat 500-1300 ohmrn ellenállıású kristályos pala, amely számos helyen .a felszínen is megtalálható (22. ábra). A geoelektromos mérések kimutatták (29. ábna), *hogy a kristályos pzalá-bašn néhány száz 142

ım'-lA~ı` szı'~l(.*s, 40. _ _ 70 m mély, valószinűleg eróziós eredetű bt-t(i~mOtt~tl. mlgy húzódik. A völgyet kitöltő hordalék ellenállása 60...l00 ohmlııı. .\ gi-oı.~lektı`ofmos kutatás előtt már két fúrást mélyítettek. Az egyikˇkel vi-lı~l.l(~nül ~- - megtalálták az eróziós völgyet, egy sekély részen. Ez a fúı`ú.~: '.20 lil.vı`/peı`c vizet ad. A másik - későbbi - fúrásnál a véletlen már nem Iu-ılvvzett; a fúrás kristályos palába “hatolt és meddőnek bizonyult.

0

_/

g

5001::

/'

/' / K _

_____

,_

/ Q)" -A

\\`j

`"`ŠÍf\\\\.\

\\ ~.\" \ _` 'Q`

/`-.n_U"\_ _.\` `-.N-~._\\\` -A

„_

\fs`~/Ü

/\ `°«`z.\_

\\ la \\~`\.

*L

\ `\ `\\ \.

×\\

2'

\_\ \\ .

`\

J/ ˇ* z ///' fi

,É

74/ 0

f

/`

Í

/

/

?_f> _n _-

\\\\///

6

ı

/

á`

8

~(

R '

I

0ı4"*-IN.-

2.2. ábra Arv aj Here város horfdıalékkal feltölztött eróziós völgye .a geoelektromos mérések sızerinit; 1. fúrás; 2. :régi fúrás; 3. geoelektromos szond-ázás helye; 4. geoelektromos sızelvényvona-1; 5. -eróziós völgy határa; 6. eróziós völgy területe; 7. 500... 1300 ohmm-es kőzet a felszínen.

.-\ z Li j ha rmadik fúrásra .a v.áı`osfk*öz«pontb«an, a tanácsház közelében fõ-Il .-iziikség. A geoelektromos szelvény szerint erre a 10-es pont volt a ıızgulluılmasabb. amely az eróziós völgy középső részén, 68 m vastag horflalı'-lmı l<m`ült. A 47 m mélységű fúrás törmelék, lhomok, kavics és homoi„ı~. ;ı;.~_y.:ıgı`~ı'~1.vglı~k+vt *h.aı`án1.olt.. Vízadó réteget 37. . .47 m mı'-lysı'-glwn lumllzılr. ıı lúı`:'ıs vízhozafma 7120 lite-ı`«"perc. HI!

'Á

ff

'U

ÉI

0

Á*

1 f` -

""\_

_____"'\ı

Š

L

l

*.___-

"'\

Š.)

1"'

f

8~.. “"\I

-=-„

*Ü

D '_

8

N

Š

\ Q_

ˇ"""ˇ"_`_É' _ _

.\`

f_\-_`-._

.\

%

ff k

17

1

ÍŐ

É 'i

l

\ë=éŰ

9

I zoo

300

69

`\ lÍ\ \§\ \

ex

0

l

És go

/

//

Íšëëi ë.~i \í

\\`

Ű

230

1800

z

4-Q -I-Iw -*_'í'1___

.

ÍŰ

_.

....`..-.'...._...::..

11._.1_L...`:`_

`*"f“_*"".“ '“ "'-*'<`

/

_

Í... 4.1' l

i

l ŐU - ÍÍŰ 0/Imf

_

/« // - 100 /zĂČ

`

506'-X300 a mm

. z z ///'

zt H Q:q

\ \

Ü ta

."\ kh \

\ \\\.\\;\

3%

Š l A.\

sv~//Ă///Í /Ã///z~
'“:~..\*

y

/ \\\°" \` ~Í~'4,\`~"§_j×.j,~Í× is \\8"`\`
,

_,

/ .-Í,

z

/

rı

1 xl/

/,z "

,

/

Iz ///

-il

f ff/ / /`

Š

//

\

~\\

s..§. .`\&`fr L_l_;_ L_L .ı .L_L_ı_Lı_ı_ı_1_š

sm ö׫_ szi

23. ábra A völgytengellyel párhuzamos és erre merőleges rétegszelvények Arvaj Here városban.

3. Vízfúrás telepítésére alkalmatlan szerkezetek, ill. területek Vízffúrás telepítés érte, vagyis vízny-erésre leginkább .azok a területek alkalmatlanok, ahol az idős kőzetekzből álló (többnyire magmás vagy kristályos pala) aljzat .a felszínen, ill. a felszínközielben van. A terület vizfúrásra való allkıalmatlanságát a víztıároló üledékes összlet hiánya, vagy kis vastag=ság.a, ill. k-orlátozott [kiterjedése okozza. A g«eofizliikai mérések elsőrendű feladata ezeknek a területeknek a feli.smerése és körülihatárolása. 4 . . . 8 mélységi szelvényezéssel könnyen elvégezlhető. A meddőnek minősíthető területekre tipusonként az Uburhanlgaj tartományban fekvő Ulzijt sz.a+moznközzp~ont lkinálkozik. A település 1 km szélességű, 7 km hosszúságú völgyben fekszik (24. és 25. ábra). A völgy aljzata 500 . . _ 2000 ohmm ellenállású, amely a völgyoldalb-an felszínen is megtalá.l«ható. Az aljzatot .a völgy középső részén 8 . . . 20 m vastagságú, 60 . . . 200 o-hmım ellenállrású törmel-ékes összlet takarja, ennek kiterjedése mindössze 1 km3, ellenállása 60 ohmm. Vízfúrás telepítésére már cs ak kis vastagsága miatt sem alkalmas. A meddő területek másik jellegzetes tipusa nagy kiterjedésű üledékes medencékbenl fordul elő. Két formája különlböztethető meg. Az egyik jelllegze-tes ,_.egyrféteges"” összletként jelentkezik. Ennél az üledékes rétegsor szinte kizárólag belten-ge-ri agyagrétegekből áll. A ge-oelektromos mérésekkel előzetesen nem kutatott Altansire -szam~onban (Kelet-Góbi tar`tomány_) 164 m mélységű medıdő fúrást mé.lyítettek le. A fúrás végig agyag-, iszaprétegeket harántolt. Közöttük egyetlen I-M

E

_

, .

/\ 1

..._-ı.@

';`00m H E

G Y

_ _ ._

...Í_. .

ııı.cAa;'.~ı~ı

.S E

G

, --\

., ~ 84.94 Í.0N ı H/mi Ű f lrııül ÍOIııı

szcmfny

;i

\ \

&u“0

l

I -_"""~„

l

/"-._""`--

y

/Í I

6'

I ____.

ı-

0

l

-

I

_l_('0.,._l„

"-_-Í"*-ıı

`<

\

Á

ol

,@zamankózpanf

wo

/ /

//z ,ff '\

Q~

, *is iii."

Ü É2:.

.E

'

// f/

,/'

~

O~,

\ \

J*

Ü

.

" '_" `- .

_...---

.80

-ı I

ëf 'ŠE-

- gz-.; ë„f;šl- e kiakiigs "'*lı

(N \`

6

ˇ""

l

g

l

L .

v ˇIT'

"“.-_{r„0+t„___.-.L„,__..;Í;

"--„

-L /'ff

Š-u : ı-I- -. . , ____ \

\ \

°

l `i iı

\

>ıK

.

2 \\

I

1 I,f

\

\l l l

\

,f

/'I

, 1

'

Lıaaı-ls-if"

il-.Í M40

-_..--ı ıı..

\\\ )

/I

.rt Í M20 _

Q~

1-_

(U

ˇ l

il

l

`-_Í:_]:/Igyag :NME XV. S:

\

28. ábra

z Vastag agyagreteget harántol-ó fúrás karottázs szelvén-ye (Altan-sire)

_, imiši

I \ \ \ \

24. ábra A mé.rések he-lyszínrajza Ulzij-t szamonban; l. geoelektromos szondázás helye; 2. geoelektr-o.-mos szelvényvonal-; 3. V-ölgyhatár.

10

Us 0.

Á

Ã. _."i_ . _-

...1_

.ı

.

ûhmm 7” C“ˇ a 23°

\l

"

ez:lífã -

--I P_

-..l_.__.i

ı |ı

..

.l

iii

.

= ;

ˇ

-<

I

.a

lyL

/

E :300 /„ .

R5

,

/

I

Llínzt

94-u

. /_ _ // J `wl\)

LAŠ

,z

4

s*q“

*` e“ \š'-

/I

\\

`×.'~2>\x

fA

/

2000

/

'

l

`<$L-z'~zs-ı<~s\~zozL„

ft../,seo

2

/

l l

Us

/_,/

/{./'// ., //, .:/,/ , \§ j_` .\

|

///

_ i

g ı

l. 1

000

_,,„, 1 / 4 „Í "I

ÜZÍH 500 -2000 ahm m

gym

/,\ six

\` g\.. . '_§x\\ ×\„\

i

AT: 4

-2'

I77

M

1~r?§.>sv su '

líšfi

25, ábra ı ls/.ıııkozclben Olhelyezkedo eruptıvumon mért ıétegszelvérıy (Ulzijt)

27 ábra Vastag agyagrétegen mért mélység! SZ`0lVÓI1YEÖI`b0 (Csu1ut 7 pont)

1 45

vızlaı-ol:'ısı`õ.ı alk:.ılmas ı`(~t,e-g s-uın volt, A l`úı`a.sban végz-vti. ıırııˇ-lyl`úı`asi gml`i/.ikai v'iz`sgál.at gyako-ı`l-atílag egy 1'éteg`nek jelezte az egész ı'ıtl'úı`l. ősszlv-

lvl: fajlagos »ellenállásá.t közelít-ően 5 ohmm-nek határozlıa meg (26. ábra). llasonló ,,egy1`-éteges” szelvényt mutattak ki a -geoele-ktı`omos niérése-k a ınáı' említett Csulat sza-monban (Közép-Góbi tartomány). Az itt mért mélysógi szelvénygörbe (lásd 27. ábra) gyakorlatilag egvenes. Azt jelzi, hogy zı 200 méternél vastagabb rétegsor fajlagos ellenállása 7 ohmm. Az alacsony ellenállásra való tekintettel a rétegsor víztárolásra alkalmat, . lannak minősült; fúrást nem is mélyítettek bele. EA f?....--.ÉÜŰ'” °© Az üledékes medencék vízfú_-of- »NTrásra alkalmatlan másik változata Talin Ceoeg szamonbzan (Közép` /' \ Góbi tartomány) fordul elő, „ G // \ x A fúrás itt 10 ohmm ellenállái l' '! S „ \lI Q sú, 200 méternél vastagabb üledé/ 1! -Ă Í/ .10 Í-U ) Q kes rétegisorrra települt. Az ellenállás viszonylag kiicsiny értéke elQ ×/// /ll Z (Q ..: ˇ Q Í sősorban agyagot jelzett, egészen vékony fhomokrétegekkel. A fúrás O U2) $x .\_. ezt nem igazolta, a vártnál sokkal `f_Íz' -í“~f* '~Š\'_׊_z`i \ O nagyobb volt a homok, laza homiH \LA zamonkozpmf 5 \ Í ffQ/ \ mokkő rétegek száma. Összesen 20 ilyen réteg jelentkezett: összvasI .f 7 fa z '. QÍZ ,I tagságuk, 52 m-t tett ki, szemben az agyag, ag`yagmárgıa rétegek 138 Í/ Í méteres özsszvaıstagságával. A ho-/ {\ / mokrétegek egy része nem tartalmazott vizet, más része kevés, erő/. sen sós vizet adott. A rétegsor ala00 csony ellenállását a homokréteg M90 iguanas sósvízrtartalma okozta. Végered/\' ményben a fúrást - nagy sótar28. ábra talmú vize miatt nem lehetett A Bajan Cagan-ban végzett geo-eleki;rotermelő kúttá kiképezni. mos kutatás hely-színrajza; 1. fúrás; Nehéz megadni, mi az a faj la2. geoele-k-tr-omos szon-dázás helye; 3. geoelektromos szelvényv-ofnaıl; gos -ellenállás küszöb érték, ame4. v-öl=gyh.a-tár. lyen alul az üledékes rétefgsort tiszta agyagnak, illetve sós vizzel telített homokrétegekből állónak kell értehneznünk. Az 1960. évi mérések; során 10 olhmm-nek fogadtuk el ezt az értéket, de ez a meghatározıás meglehetősen önkényes, a -későbbi tapasztalatok módosíthatj-ák. Végleges és minden esetben «he1ytá.ll-ó küszö-bért-ék azonban a későbbiek során sem lesz megadható, mert bármilyen kicsiny is a rétegsor ellenállása, az .agyagrétegek között csekély számú és kis vastagságú, édes vizet tároló ho-mokréteg telep-ülhet. Egy 100 m mélységben fekvő, .agyag közé települt. édes vi zet tartalmaz-ó 2 m vastagságú *homo-krét-eg felszíni ellenÍ

|

I

É

'\

I

\ 'K

Q

_"'1*=-..

`»,"y ._` .\

/

Q~`."`-\É`\` `\

f

J

\

"

:_ Q

"@.-_-_-§`

`

/

Mt.-Z

I -1-6

'

:ıllı'ı.s.ıııı'~ı`ı'~ssı~l jvlvııle;.: nvm ıTıLıtat.hat.ı'ı ki. zl: ııttun.~:i.1`ı*ilı('z :is '1`rıHn (`ı' ı-1-yi-ıˇIı.('.:' h,u.s`mıI.ı} 'ırw(id.f`i t,ı+tı`T`ıˇ.tctıfh.`(fn tıflıtcitt crsfıkı stcıti.~:zti!<:ıLs ıf1`cd7ııı'~ıı_ı;ı'.~ı «w;;ı'ı~ tö~ı`clcc(ilıctünlc. Ez itt azt jelentii, hogy -eleve turdatiában vu;.zyuıı«k Aıııııık. hogy ilyen területen 1-emélyítzett számos fúrásnak csak elcny(~szöı~ıı |<ı:; .~r/.E'ız.altéka lesz eıedményes. Más szóval: ha a rétegzsor e1l»(-mállás-a bl'/.ıı« ııjvı is ıfrrtéknté-1 kiseldb, a fúrás eredmeny-ess~ég«é-nıek nem nagyofbtb »a vulı*ı-~ zl ı ıiiségie, mintha tömör eruptívumra telep=íten~érık. A vízfúrásra alkalmatlan t-erül-etetk krözül nehezen i-sm-érhetők fel azok, iılıul zı Laza üledékek alatt vastag, hfO«mO~gén márgıarétegeëkt felkfszenek. Ezek ıızuk a területek, afhol az elõztes földtani és geOelekt.rOmOs kutatás még .ı lııımokfkö területeıknél its kevesebb «seg`ítség~eft tud nyújtani a meddő fúrás ıııı ~g<~l özésében. 1

14 3'

2

87

si

`\

6

H

\ /

3

12

4-

K 5 »Í am

j 2(1\~iF'\§í§'\__;__\__\?_i;Šl\§':

Í

Š 'z`. 'ÍFj/ŠŠ' Í

ë \\

I” “H

" l“*:/ti/Íiýzë.

;

É

“

N!

mig-

QD CD -_iz„

1

'53'

3

7

V ,

M i

9\

'

13

/1

9

10

+\\\ >Q\\Š§ l”?ë.\.`ŠÍ;`Š\`z_\_il7;š\. X

t

s /

\\'«č->"'

l”

/Ă)

ní

`

Í

H 0m

36 I

§;`

_ I \. `„`

320,”

[šj 8.f-300/Imm

0

[if] =35- 70 ahm m [ZZ Z] 8100-200 0/Im m

-z:--=z-

/'/,ˇ

.__.._.__L-.á-A- L-L-Á-*-L-^-**

500,”

|ı~ıHE xv. SıL

~ 29. ábra A Bajan. Cagan-i vető-déses szerkezet geoeleıktrotmfo-sz rétegszelvényefí

lűnnek kettős Oka van. Az ilyen mázrgtaré-ttegtel-net e-gyr<éiszt (1egt„ÖbbszÖr) „ız -I ı:'ı rı y 10 m vastag üledékösıszlét borítja, s a felszínen nem lehet követlu-1.1:-l,ni jelecnltétükre; másrészt a márga ellenállása 20 _ _ . 70 Ohmm, éppen ııwyzı -gyeziik a víztárolásra legalkalmaısabb üledékes rétegsor ellenállásával, I:-Iıfı t ıı geoelektromos megkü.1öntbözitetés lehetősége sem áll fenn. Ezekerı A lı-ı-íilvteken jelenlegi módsziereífnkkel nem tudjuk elkerülni a meddő fú„zzlt (pl. Btaja-n-Catgan, 2-8. és 29. ábra). 4. Összefoglalás |.víı`z'ısainkat és következtetéseínket 63 geoezleflitromos kutatási területen nyert. tu....»„»ııı|ıılıı-l<ı`:ı alapoztuk. Meırmyiségi adatait az I. táblázat évenként és háT0m(~vv.~ı tisz. -.-vmit'-_-.lıı~ı`ı tünteti fel. Az adatok szerint a ge-OOlelsít.Lrttel< fúrásra alkalmatlannalc, vagyis a területelc 19%-át. Nvııı szabml természetesen elfelednünk, hogy geoelektromos mérésckct csıık nt! ~z-W-.-,lı-Ie, ııhul ıı ınOı.:olı"ızö földtani térképezés kedvező indikációt ígért. A vÍzfı'ıı`ı'ını`ıı H-ıuıll\ıılııı4ıtl:ıı`ıul>l> tm`ülcıt.cl-ten ıgeoclclctxomos l~:uta.tásra. tehát már sor sem lcvrtlll ııı'

'fi' ?

I. lábláztll

A

Iuıtııtus évi*

i

A g0oo1oki`ı`uınoszııı _ _, ~kutatott teruletck

5

kûzul

1 fúrásra I all-calm-as

1958 1959 1960

10 19 22

Összesen:

51

I .

.A 1.1112. lıtizmm L big

'_`-`"~"`~

“`__"“-"`"__"""_`l

`nem

5 i

fúrásra `befe- -- _ ' alkalmatlan ljezt-ék Íãfšeâe

33%'

2 6

760/0

85% _ Í 4 12 31°/0

1 70/'ru 24°/O

10 13 '

ı1_ı

1 50/0

12

6 4-|-6

19%

351

10+6

A ıııı-tyııvıı tıırıısola Im/.ill

l .

kis hu'/.iıınlı ÜÍ'(3dm'Ű`

nyes

10 ıoowz

Vzıgy

fııı„}(l(lı'ı

f 1-1 S08 V /'L .__-

i

.Z-.

-@_

11

840/EU

1

80,1%

1

10

0,1' Ü

2

1 7 UJÍU

""'

"'““

3 l._

3

g jlj

l.

Í 1..-'31 |

880/EÜ 7 7

8“.f`f(|ı

Éppen ezért n-ehéz aká`r kö-zelitő b-ecslést adni arró-l, hogy Mongólia szóban forgó területeinek mekkora hányada alkalmatlan vízfúrás lemélyítésére. Ez a becslés már csak azért sem lenne reális, mert a.- kérdéses tartomány-ok -ös-szeıs terü.lete -több százezer kmz, s. ehhez viszo-nyítva a 920 mé-lységi szelvénygörbe és a. 35 fúrás -elenyésző-en kevés. A hároméves munka alapján azonban határozottan cáfolható az a régebbi elképzelés, miszerint Mongólia bizonyos részein, pl. ct Góbi-sivatagban vagy néhány magmás kőzetből álló - fennsilcon a vízellátás fúrással sem oldható meg. Nincs Mongóliának egyetlen olyan területegysége, amelynek valamelyik részén ne lenne lemélyíthető eredményes vízfú`rás. A probléma csak az, hogy .a fúrást nagyobb terül-etre kiterjedő, -előzetes földtani és geofizikai mér-és-ek alapján te-lepítsék. A geoelektromosan. vizsgált 63 terület közül 51-en java.-soltuk a fúrás mélyitését (az összes területek 81"/0-án). 196-1. év végéig -ezek közül a már említett 3-5 fúrást

fejezték be. Ezeknek 88%-a eredményes, 3%-.a meddő, 9%-át p-edig a kis vízhozam, vagy a víz nagy sótartalma miatt nem képezték ki vízkúttá. Feltűnő, hogy 1958. évben a fúrás-ok 10-00/Ü-a eredményes. lett, az 1959. és 1960. évben viszont csak 84%-.a, ill. 83°/0-a. Kétségtelen része van ebben a szerencsének is - mint vízfúrásnál teljesen el nem hanyagolhat-ó tényezőnek - emellett azonban tény, hogy amíg a fúrások telepítése az első évben .a lehető legnagyob-b b-iztoınsággal történt, a második és harmadik -évb-en kérdéses- terület-eke-n is mélyített-ek kísérleti jellegű fúrásolcat. Ezeknek fő-ként a jövőt tekintve- van jelentőségük; céljuk az volt, hogy kedvezőtlen, de bizonyos megfontolások szerint -e=re-dményt ígérő viztároló szerkezeteke-t ismerjü`nk meg. Ilyen volt pl. a Bajan. Cagan-li, Arvaj Here-i, ulbajani fúrás. Mongóliában va`n lehetőség a meddő fúrások számának jelentős csökkentés-ér-e, s a kutak vízhoza.má`nak tekintélyes növe-lésére. Ha a fúrás telepítését megfelelő földtani és geofizikaí kutatás előzi meg, akkor - még a Góbi-sivatagban és az ezt övező arid peremvidéke-ken is - a régebbi 30%-o~s eredményesség 80... 85%-ra növelhető. Ez a szám alap-o-san m-egfo-nt-olt, inkább szerény. Valójában az eredményesség - elméletileg - akár a 90. . .95°/0-ot is elérheti, ha eltekintünk a kisé-rleti fúráso-któl. A mong-óliai geoelekt`romo-s terepi kutatáso-knál 1958-ban Kremszner Miklós geofizikusmérnök, 1959--1.960--ban HO-bot József bányageo-lógusmérnö-k, a M. Áll. EötvösLoránd Geofizikai Intézet munkatársai, továbbá Goncsig Handaj mongol fizikus működtek közre-. Mun-kájukat e helyen is e-lísmerés illeti.

CTPYKTVPA xPAHı×mı×ıLu rPyHToBsıx 8011 B cPE,i1HEI?ı ızı BocToLiı-ıoıär Mouronızm vi ızıx ı`EoaJıEı{TPı/ıLıEcHA9ı PA38E,uı{A ˇ

H-p Jl. Caőarleapu

~

PEBIOME

C 1958 roııa E Monronmı Haxoııı-rrcz Eeıirepckaz akcneııiıurısi öypmıızııiıııcftıız, is Koropoizi pa6oTaeT 1-1 81-ıaııane oiuia, a is HacToEıu1ee apemsi Hec1
148

ı`ıu"ı1-M:ı'ı`Iı~ırı`ı<ııil ı`vııı|ııı:ııı'ıı-ı`ı<ııii

|ı:ı:ııu-Jiıcıı, Hmı|ı:ııı.ııı~ııııoii ıı.`ı ııııııcıuı ıırı,`ı,ı.ı,

ııu.ı`ııı.\w

ızıızııııı |ın,.`L:ı ıı1~|ı1-|ı.'ıı»<ı`ı`ıfıı ııiwııııııı-ı`ııı~>ı M;ı'ı`L~|`ııı:ııı;ı ıırmı-pcııııii ı<:ı:ı:ıJı;ıi`ı. ııı-.fıı-roıııı|ı;ı:ııııııi li ıı:ır`ımıııı1-ii |ı.`ıı'ıo'ı`L~. ıı~ orııouu ıııım-|ıcııııii ııcpısısx Tpcx .HL-'ı` ııñryııuii-ııı.ı ırııııııııılıı-ı ı~ııı- mııııı-ııııoc`ı`ıı Mııııımııııı ıı ı`ıpoı»ı:sıscJıfııa ııoı`ıı,ııı(a uxaDaı<'ı`upıı8oıı:ı`ı`ı„ c ıııı.\ıuıııı.ııı ıi-ı„|ııı:ııılırrıcııx ıı:ıp:ı.\ıc'ı`p(m c'ı`pyı<'ı`ypy xpamııııiuı rpyirroııızıx ı1o.f1ııyc'ı`ı.ııııı I`ımıı ıı „ı.|ı_\fiı<.'ııoııiııx cu erciıcii. GRUNDWASSERSPEICHERNDE STRUKTUREN Ml'l"l`l*IL- UND OST-MONGOLIENS UND II-IRE GEOELEKTRISCHE FORSCIIUNG

Dr. L. SZAEADVÁRY

A

ZUSAMMEFNFASSUNG

Soit -dem Jaihr 1958 betätigit sich eine ung-arisfche Exp-e-dition für Wasserbo»hı;`uı`ı;; ııı Mongolien, in d-es-sen Rahmen anfangs eine, späte-r mehr-ere geoe-le-ktrische Grup|„-ıı arbeiteten, um auf dem Gebiet mit stark aridem Klima die Durchführung der Wıı.~A.×~vı`bo-hrunge-n zu erleíchtern. In Mongolien Wurden bisher keine geop-hys~ik:.ıli-..-lıi-ıı l«"orsc'hungen hinsichtlích des Wassersystems durchgeführt, deshalb schien cs zwı-vlcmässig, da-s zur Verfügung stehende Messmaterial von diesem Standzpıunkt aus .-ıı lıvarbeiten. Der Aufsatz befasst si-ch auf Grund der Messungen der ersten drvi lzı.lıı`ı~ mit den geologischen Besonderheiten Mongoliens, verısuzoht die Wasserspol. Iıı-ı-ıı-de St1`u~kt.uren der G-obi-Wüszt.e und deır umgebenden Stefprpen durch geophysilciııı-.vlıoıı Patramet-er zu ch.aLrafkte=ris-ierre~n.. GROUND WATER RESERVING STRUCTURES OF MIDDLE AND EAST MONGOLIA AND THEIR GEOELECTRICAL EXPLORING Dr. L. SZABADVÁRY SUMMARY

Since 1958 a Hungarian ground Water boring expedition has been acting in ~\ı„ıı;z«ıiiıı in the frame of Which at first one and now more ge-oelectri-cal groups ız.ı\-ı- haon working in order to make easier the looating of bo-ring Water wílls nl. ıhı- ııricl climate-. Up till no-W in Mongolia no systematica-1 ge-o«phy.s=ical exploı`a1.ioıı „I wulvr has been effe-cted for the reason of Which it semed to be resonable to pro.. ~i-. in such a Way the- ob-tainable -data of measurem-ents. Based on the me-asurements ..-ıı ılı-il out in the first three years the paper deals With the gieologioal peculiaritios -ı iVl:ıııgoli.a trying. to- chara-cterize the Wate-r reserving struictures -of the Go-bi desert ...zl its vncircl-ing steppes by th-e ge-o-physic-al para.meters.

l.l°IS RÉSERVOIRS D'EAU SOUTERRAINE DE MONGOLIE CENTRALI-I ET' ORIENTALE ET LEUR EXPLORATION GÉOÉLECTRIQUE Dr. L. SZABADVÁRY RÉSUMÉ

lıvpuis 19-58 une expédition hongro-is-e de sondage hydrol-o-gique travulllv vıı \ı..„,z„I|ı~ dans le cadre- de laquelle, au déib-ut, un seul grouzpe géoélectriquo ıı 1'-tó .„ ıı|', luııılis qu`á p`ı`é-sent déjä plusieurs en contrib-uent a faciliter Ie~mplacOmı~nl ılwı ..ı„lı--z lıy|ws l'vn1our:ıni,

HU

A NEHÉZIPARI ıvıŰszAKı EoYı«;'ı`ı«;M K(äzı,ı«:M ENYE1 XV.KoTET A Nehézí-paı`i Műszaki Egyetem okt-atói altal a tudo-nıányok doktora, tudománvok

kandidátusa fokozat, ill. do-liltori cím elnye1`-és-e«é1`t benyújtott és elfogadott disszertációk, továbbá a Ne-hézíparí Műszaki Egyetem Bánya-, Ko~h-ó- és Gép-ész=mé1`n-öki Karán megvédett egyetemi -doktori disszertácíól~: rövid kívon.ataí az 1964--66-os évek-böl

Szeıflıesztö Bizottság: Dr. BÉDÁ GYULA felclús szerkesztő

Dr. l"AI.K RICHARD

Dr. GELEJI SÁNDOR

Dr. KÁLDOR MIHÁLY

Dr. il`j. SÁLYI ISTVÁN

Dr. TAKÁCS ERNÕ

Dr. TERPLÁN ZÉNÓ

Dr. VINCZE ENDRE

.1\'i[.SI~lUl.(`. l§Hiˇı

Az ábrák legtübfbjét a szerkesztői; irányításával

HERCZEG ISTVÁNNÉ mtˇiszaki rajzoló

kés zl'tette

Sajtó alá rendezte

Dr. TEIRPLÁN ZÉNÓ egyetemi tanár

irányításával Dı`. VINCZE ENDRE egyetemi docens

(ii Nehézipafi M~ıˇi.szak.«-i Egyetem., Miska-lc

I'/\("ll*`.ˇl ll.\\lll`lJl/\ll(`!\ 'l`U||l(HX l)JlllUl'())l||l»|X
B cncııızıanbnoñ .m×ıTepaType npvıaeııcn pac1ıeT ızımneııanca cmıouı bıx q1cppO.1ı:ııııı1`ı`~ mzıx maTepı«ıa.nOE 8 nepcmennoıvı MarHnTHOM none, T. e. Onııcan cnylıaí/'ı, npvı ıcO1`u|mA1 8ııcıK1-ıJu
'

Dr. Gy. T-EVAN ZUSAMIVIENFASSUNG

In der Faıdhliteratur ist auí die Ber-e-chnung d-eır Impedanz massiver Ic'ı`.ı`ııııı.ıı.ı netischer Stofíe in magnetischem Weczhselfeld. hingewiesen, .also den Fall, l`><_-I zlvııı die ele~kt.romagnetisc-he W-elle im Stoíif vo-llkommen gedämpít Wir-d, Der Aufmıtv. IwÍasst :sich mıit d-er Impe-d.a.nz1b~ere1c'hn.ung düfncner fearrorrnıagfıızetisıchefı' M-etallplııl l.ı~ıı und Röhren in stark magneztischem Feld und mit der Dimeırısionierung's1mc-thmlv :ml che-r i;n. d-er chamzisfcıhien Indu:sz'E.Ti-eı üblıicher in-duktivefn Wänmveeitnzrfichtıın-p;cn, wı 1. ı ı ll Flüssi gkeıi'te1n indzire-kt erwä-rmt W-erdlezn. CALCULATING THE IMPEDANCE OF THIN HOMOGENEOUS FERROMAGNETIC METAL SHEETS AND TUBES LOCATED INTO STRONG ALTERNATING MAGNETIC FIELD Dr. Gy. TEVAN SUMM=AR.Y

Cailculatíng the faflftfernati-ng :m.agn.e-tic ft'L=e11-d impedance of cO.m.<pac;t; fcmııııııızıız 111m:ıt.Lc`ı"s may be found in tıhe tech»nicaA1 Jliteıratuıre i. e. the case iln Which 1-hv 1-lı-«-H-„ nızıgnvtic wave- is Wholly absorbed. by the material. Pazper contains the crılı-1ıl1ıHı1ıı nl' iırıpvclııncc of thin fe'r1`Ofrnagne1tic'.meta-I sLhee1:s and tuãbes being vallfid in .-1lı-111114 ıı11ı;.',`ııvl.iv fivıld :ıml -:ıs appıI`.i.c-aftıi-Orn of the method for -dıimemısio-ninig zi-nductivc lıvııllııg cqulpnıı-.nis :ıpplicnble in the chemical industry by Which liquid is indirccily hı-ıılı-ıl.

SH!

(IALCIIL DE UIMPÉDANCE DES PLAQUES MÉTALLIQUES ET TUYAUX MINCES HOM_0GÉNES, FERROMAGNÉTIQUES PLACÉS DANS UN CHAMP MAGNÉTIQUE D'INTENSITÉ VARIABLE

Dr. Gy. TEVAN RÉSUMÉ La littérature technique connait de-s mé-thodes d-e cal-culer Iirnzpédence des matiëres ferromagnétiq-ues solides placées dans un champ magznétique variable, done des méthod-ezs de caleul pour le cas Oû Ionde électromıagnétique est complët-ement absorbée p-ar la matiêre. Eétude Íait connaítre une méthode .se prêtant au caleul de Iimpédence en cxham-p magnétique inten-se de minces plaques et tuyaux métalliques fezrromagnétiques et décrit., comme un exempíle pour soın application, une méthode pratíque p-our le -dimensionn-em-ent d-es équipements de chauffage dinduction á utiliser dans Iindustrie chimique, et, á Iaide desquels des Iiquides peuvent être indjreciement réchauffés.

582

A Nl'Illl7l7.ll'/\Hl MÜh"/.Alil l'1(iYl'l'l"'l*l-M M/\(}YAl{ .NY.l'}I.\/Ü K()Zl„l`1IÍMFlN\'l'll

TARTALOMJEGYZÉK Dr Böcfker Tivadar, okl. b-ányamérfnök: Nyírádi bauzitterület hidrogeo-lógíai viszonyai 1 1- 1 1 « 1 -Dr Gulyás József, tudományos munkatárs: Különböző arány-ú négyszög alakú prizmák duzzasztásánál fellépő feszültségek és alakváltozások elméleti és kísérleti vizsgálata 1 1 1 Dr Némé-di Varga, Zoltán, okleveles geoló-gus-m.é-rnök: A hosszúheté-nyi feketeköszén-terület földtani és hegységszerkezetí vizsonyai 1Dr Somos László, okleveles ge-O-lógusmé-rn-ö-k:A Mecsek hegysé-gi (Dél-Magyaı`ország) felső triász és a kőszéntelepes alsó liász rétegs-or földtani leírása Dr Hosszú Miklós, egyetemi tanár, a matematikai tudományok doktora: Algebrai rendszerekené-rtel.mezett fü-gg.vé`nyegye-nletek, I.V. A disztributivitás -és autodisztributivitás függvényegyenlete Dr Mo-csy Árpád, okleveles vaskohómérnőkz Egyszerű -és bonyo-lelt alakú szürkevas-öntvények lehűlési viszo-nyainak vizsgálata » Dr Remport Zoltán, okleveles ko-hómérnök: -Melegen hengerelt acéllem-ezek mechanikai anizotrópiája ~ ~ 1 1 Dr. Wéber József, tudományos munkatárs: A Parkes-eljárás vizsgálata - D1' Verő József, okleveles ge~ofizizkusm-érnök: A. földi elektro-mágneses tér pctípu.sú pulzációinak vizsgálata .a Nagycenk melletti Obszervatórium adatai alapján 1 D1' Egerszegi Pál, egyetemi adjunktus: Geoelektr-omo-s .szondázásnál véges kiterjedésű, felszink-özeli földtani alakzatok zavaró hatásának kiküszöbölése, tektonikai vonalak kimutatása 1 1

.F 1 O

7 ll lift

-I7 IH H5 li!!

HI

Hill

Dr Sz-abadfváry László, okleveles g-eofizikus-mérnök: Közép- és. Kelet-Mon.gó1i1ı

talajvíztároló .szerkezetei és azok geoelektromos kutatása - - - Dr. Molnár Pál, -Okleveles bá-nyazrnérnök: A rudabá.nyai EK-i kutatási terülvl földtani és teleptani viszonyai 1 1 D1 Tóth. Lajos, tudományos munkatárs: A hengerl-és kísérő jelens-égei és befolyásoló tényezői közötti összeıfüggések vizsgálata 1 1 D1 Benyó Tibor, okleveles k-ohómérnök: Üzemi kísérletek a nyervas oxigénbvfúvásos deszilicirozására -1 1 1 1 1Dr. Boros An-dor, -okleveles gépészmérnök: Hi-draulik-us sebességstabilizátorok néhány ü`ze1mta.n.i -és .méretezési kérdésérőfl 1

1

11 ~

Bocsáxn-czy János, tanszékvezető egyetemi tanár, a műszaki tuclományolc *ka-ndidátusa: A széngyalulás folyamata és a jövesztőszerszá.m. =kiala'l<ítás1'ı-nak irányelvei. ~ -1 1 -1 1 1 1 11 1--Dı Taky Ferenc, -ny. egyetemi tanár, a műszalki tu-do-mzá.nyO1l< kan-did1'ı1.usıı: A D»un.ai Vasmű éfríntésvédelme z 11-Iˇ)ı' Pmnfızi I.„a_ios, egyetemi a-djuniktus, a műszaki tudományok k1.ın(lid1'1L1ıs1ı: /\<`l:ılékok az általános kettős kar-dáncsuklós tengelykapcsoló elmč-lul.ı'-ılıı-v.

D1

I):

lZ'.II llll WD lll HH!

Í

!'I.lt.vr Pál, okleveles |l<-ohómérnökz A mangán kéntelenítő `hat1-'ıszı a nyersvııslmıı 1 1 1 -- 11-

LH!! ZH? 22| Llllñ

58!!

l)ı` lf`('iy Gyula, egyetemi docens, a fizikai tudományok kandidátusa: E.lméleti vizsgálaloli a tüzeléstechnika köréből 1 - --- 1-1 I)ı` Zoltán Győző, tudományos munkatárs: Ka-pilláris tulajdonság-ok szerepe a

spontán olaj-kiszorítás hatásfokában

-

--1

1-

1

249 253

Dr Asszonyi Csaba, okleveles gépészfmérnökz Approximációs módszerek nem-

lineáris termeléstervezési problémák megoldásáz-hoz

1-

1

257

Dr Csabalik Gyula, mb. egyetemi docens: Kisrnéretű acéltuskó tápfejének 'ter-

mikus vizsgálata 11

-

1

1 1 1 1

1 `

1 1

1

289

Dr Horváth Dezső, okleveles ko-hómér-nők: Úrlkúti :mangánércek metallurgiai

feldolgozási lehetőségeinek kritikai vizsgálata 1 - 1 1- 1 f Dr. Takács Ernő, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa: Magnetotelluriikus műszer- és módsz.erfejles.ztési vizsgálatok, valamint alkal-mzazás-uk a geofizikai ıkutatásban 1 Dr Vincze Endre, egyetemi docens, .a `rnatema:ti|kai tud-om.á.nyo`k` ka-n-didátusa: Egy általános 'módszer üggvé-nyegye-nletek néhány osztályának megoldására 1 11 1 Dr. KBSSBTŰ Zsolt, okleveles bány.am-érnök: Szilárdít-ott kő-zetköpenyre és utána .beépített bizt-osítzószenkezeftre ható kőzetnyomás v`iz.sg.álata vízdús homo-klban 1

1

1 1

1

1 1

- »

Dr. Mato-lcsy Mátyás, okleveles gépészm-ér-n-ök: Új módszer a fámsztóvizzsgálatok val-ószínűségelıméleti értékeléséhez Dr. Kulcsár József, okleveles gépészmérnök: Kerámia forgázc.so-lólapkák köszö`rülő megmunkálása gyé`mánts.zemc.s-és koronggal. Gy-émántszem.csé.s köszörűkorong vizsgálata ' 1 1 1 Dr. Tompos End-re, egyetemi adjunktus: A Dunai Vasmű kokszszenének petrográfiai v-izsgál-ata és a koksz minőség.ének .szelektív aprítás.sal elérhető jav-ulá-sıa 1 1 , Dr Draho-s István, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa: A Wildhaber-Novikov-fo-gazás általánosítása forgási körgyűrűfelülettel lefejtett fogfelületek esetére Dr. Farkas József, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa: Egy oldalon, két irányban egyenletesen bordázott, megoszló terhelésű négyzetlemezek tervezési .kérdései 1 Dr. Szabó Szilárd, mb. egyetemi docens: Ponthegesztés -k-ondenzá-t-ortelepben tárolt energiával 1 1 Dr Vida György, mb. egyetemi docens: A hőátadási ténye-ző meghatározása Diesel-1m-o-t.o-r hen-gerében - Dr Terplán Zénó-, tanszéikvezető egyetemi tanár, a műszaki tudo-mány-ok doktora: A f-o-gas-ke-r-`ék-bolygóiművek méretezési kérdései Dr Béres Lajos, egyetemi .a-djunktus: T'ermit'heges-zt-éssel készült sín-köt.ése-k sz.ívós;s.ágána1k fo-k-ozá.sa J 1 1 Dr Lévai. I`-m.re, e-g.y-etemi docens, .a 'műszaki tud-o:m-ányok kandidátusa: Kitérőte.n-gelye-k közzö-tt változó mozgásátvitelt megvalósító - egyenesélű szerszámmal lefejthető - fo-gazott kerekek ~ Dr. T-ajnafőí, J-ó-zsef, egyetemi docens, a műszaki tudományok kan-didátusa: Sze`r.sz.ámgépek mozgásleképző tulajdonságainak elvei és néhány alkalrnazása 1 11 1 1 - 1 1 Dr. Steiner Ferenc, egyetemi adjunktus, a -műszaki tudomány-ok kandidátusa: Bougner-t-ér.képek elemzése 1 Dr Simon Sándor, tanszékvezető egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora: Vizsgálatok az oxigénes acélgyártásban végbemenő kénoxidáció termodinamikai és redukciókinetik.ai törvényszerűségeinek feltárására Dr Tevan György, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa; Erős váltakozó mágneses térbe helyezett vékony, homogén ferromág1nes-es fémlemezek és csövek impedanciájának szárnítása 11 F'

J

84

317

321

325

3-29 351

381

385

389

405 423 435 449 467

469

489 509

531

553

'l`l'.\')ll1| Mll|l|l{()Jll.l|_l{(.)l`() lI()J|l--`1'l`l"I)(lll`l'llŠCl(l)|`U ll|l(Í'l`l'lˇl`B`ˇˇI`/\ 'I`§l}l(lŠJlUl"l llPOMlıllllJllı`l||lUC'I`H (lll`lIll`|'l|$l)

COJÍLEIPHÍAHIKIE

ll-P T. Eefcep: Fnııporeonormıeckne ycnosna Htnpancsoro MecTOpo>1<ıLeı~ıı-ısı GunCHTOB

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

'll

.11-P FI. Fyűaıa: Teopemlıeckoe H aKcneprıMeHTaJn-.Hoe rıccneııosamzıe ,ııetlıopmaıuıll .H-P ll-P ll-P

Il-P

Í.:-lel? -1: -:s-cs .Il-P ll-P .Il-P

il-D ll-P

rı aanomsennñ, Eoaaıfıxaıoıınfıx ı1pı×ı Haõyxanrm npı»ı8M c LıeT1„ıpexyı`oJ1ı.1ıı.ıM ocnosaımem pa:-mızııınoro cOOTHOıueHı×m . . . . . , . . 3. Hamöu Bapea: l`eoTeıı1o'LeHn§1 Kameanoro yrnsı . . . . . . Jl. Hlomouı: Feonormıeckoe onnca ne Tonıuvı Eepxaero Tpzaca Melıencıcııx rep (lO>ı1 Benrpvıiı) n H1zı>K1~ıe1`O neriaca Kamesaoyronsnoro 1vıecTopO>ı<;Le1ııı>1 M. Xoccy: fbynsıınonansasıe ypasaenrın, ncTonKoBaHHsıe E aın`eõpaı1-mecıcııx cncrcmax, IV. qıyakuı-ıoHa.1nzHoe ypasrıeıme ,1n»ıcTpı×ı6yTı»ısH0cTn 14 anroıuıeıpnõyTızı8HocTı×ı . _ . . . . . _ . . . . . A. Malta: Idccneıiosasne ycnosrırı oxnancnenna lıyrynasıx OTHMEOK ııpocnıll H cıı0>lKeHHOi×i õnns Haııbnenıczı . . Il. Seepceeu: 3/cTpaHeHı×ıe Memaıonıero Bnızıi-laza 6.1m8Kı×ıx ı_< no8epxııOc'ı`ı»1 ı`eo.rıorızılıecıoıx clıopmauvıifı c Koneqnsım pacnpocrpanemıem npızı reo3fıe1<1`pı-ı'ıecKom sonnnposannn, oõnapyzfeıme TeKTOı~ıı×ıLıec1<ı»ıx .Tıı«ıHı»ıi'ı . . . Il. Caõaôeapu: CTpyı
ı

ı

ı

ı

O

0

ı

O

ı

0

ı

ı

ı

ı

il P

A. b'ı'prıu: U ıı1-ı<1ı'ı`opı.ıs nonpocax npnmenean M pacLıeTa rımpaıııııılıccıcııx e'ı`:1Gıı.ıııı:ı:ı`ı`ı1|ı1ııı L`ıc11|ıuc'ı`1-1 . _ . . . . . . . . J l-11 bl. I»'n~mm;u.- llpııııvı-e c'ı`|1oı`:ıı1m1 yrnsı 11 ııızıpeıcrmiızırıo cosııaııızııo pe_>1 JI. l!w1m.m.- Jlıııımııııı'ı`ı-,:ıı.ıı1.11: Jı:ıııııı.ıe ııo 'ı`eopı»1ı-11 oõıııel-'ı JLııoi'ıHol'ı ıfzıpiuıııııııll 1\1yı|ı`ıı.ı rılı-ııııvıııısı . . . . . . . . . . . . ll. l!11.«ıı.ı1ıı°[I.(lflı~1`ı-1-|ııı1ı:ıı1ııııı-1' ıızıııııııııc m:ı|1ı`;ııııL:ı ıı lıyryııe . . »N .ll-P Jl- f!>zm.- '|'ı-1ı|ıı~ııı~1ı-1-ıfııv ııı-ı`fıl`.1lıııı:ı1ııı1ı ıı ııı'ı.1ı:ıc'ı`ı×ı 'ı`oı1o\ıııı.ıx ııpoceccoıı .

M111

7 ll Il!"ı

fl 'I lll lıfı llll lll

lııfı l'.lIl

lfıl l'll'ı Hm llılı

2111 '.*.l'l Í'Z'| Llllfı

'Jılll

JL. .lfuırmım l'ıı.1ıı. ı~.`ııı11fııı1ı|ııı1.ı11 ı-ııııllvııı ıı ı-. 11.11. mımoııpoı-ı:1ııoJıı.ı1oı`o ııı.ı'ı`1-1'-1

ııvııııiı 111-ı|ı`ı`ıı

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

'.'.f`ıÍl

'IMS

,ll-|ı ll. _-`l1`1.`fmı.ı1.-Aııııpoıccıımaıuıoııııı..ıe .\1cTOJL1„1 pcıııeıımı ı-ıe.1ıı111eliHı>ıx ııpoöncm ıı.ıı:ıııııpoııaııı-ızı ııpoıısı1oJıeTBa _ _ _ _ _ _ _ _ _ . ,I 1-|ı Jl. lluõaxıııızcz 'l`ep11nıLıccKoc ı×ıcı1sıTaHHe ııonnsnızıx npuõsıneü Heöonızumx craııızııı.ıx cııız1TıKHocTeı`?ı MeTaıı.rıyprı×ı\1ec1'1 õarapen _ _ _ TÍÍÍÍ1 ~1:1-cs 12183 Baôa: Onpeıleneane 11<eHı×ı;1 Me>KJıy pacxonsmnmncz Eanamı, cnıznzıaemsıe 1zıHcTpy1v1eHTo.~1ı c npamoü ı<poMKoä _ _ JJ.-p I7l. Taăaag eu: Hpnnuıfınizı H HeKoTop1z1e npızımepızı ncnonssosanns cBoı`»icTsa ızıHcTpy1\«1eHTafı1„H1zıx cTa1-mos, saknımıaıneroca E Konnposa Hun ııEı×ı>1<eHn;ı _ If,-p LLI_ IIIu_1»:OH.- I/Iccneııosaana no _vcTaHoBneHı«ııo Tepmoıinnamnuecımx 14 peaKunoKızıHeTr1L1ec1<ızıx 3a1
586

257 289 317' 321 325 329 351 381

385 389

405 423 435 449 467 469 489

509 531

553

lVll'l"l`iI'Ill_llN(il*1N lllûll 'l`l*1(Í|lNlS(_Tlll*}N UNl.Vl:)ltSl"l`Ã'l` FÜR l)ll:I SC!IWI*Jl{-lNl)US'l`ltIl'.1, MISKOLC (UNGAR-N)

INHALTSVERZEICHNIS Dr. T. Böclcer: Hyd-rogeol-og.i1sehe Verhältnisse des Bauxitgebiets von Nyirád Dr. J _ Gulyás: 'I`-heoretische und experimentelle Prüfung der Spannu.ngen und Verformungen, die 'bei der Sıc-hwellung von Prismen mit verschiede-n proportio-nierten viereckigen Grundflächen aufteren 1` 1 11 Dı`. Z. Némedi Varga: Geologisohe und gebirgsstrukturelle Verhältnisse des Steinkohflen-gebiets von Hosszúhetény » 1 1 -1 Dr. L. Somos: Geolo-gische Beschreib-u-ng der kohleführenden oberen T`rias- und unteren Liassc1hicl"ıftenfol1ge im Meosek-Geb-inge (Siü-d-U-ngarn) -

-

-

Il

7 ll Il.'"ı

Dr. M. Hosszú: Fun1'ktio.nal:gle'ichu.ngen gedeutet An-hand von algebraischen Systemen IV.; F-unktio-nalıgleic-hung der Distributivität und Autod1ist.ri1buti-

Dr. Dr. Dr. Dr. Dr.

vität - 1 A. Mocsy: Pr-üıfung der Abikühlu-n.gsVerhältni.sse von Graugüssen mit einfa-ohen und koımplizierten Formen Z. Remport: Mechanische Anisotro-pie Warmgewalzter Stahl-platten - J. Wéber: Prü-fung des Parkes-Verfahrens 1 J_ Verő: Prüfung der P-*ulsationen des elek~troımagneti.sohe.n Feldes der Erdo vom Typ P-C auf Gr-und der Angaben des Observatoriums. -bei Nagycenk P. Egerszegi: Die E'li1mi-nierung der stö-nenden Winkfungen o.berflächennaheı1 geologischer Fonmationen mit endlioher Ausdehnun-g bei geoelektı`ischeı` Sondierung, Nachweis tektonischer Linıien 1

-11: lll Ilfl llll

ll1."ı

Dı`. L. Szabadváry: Gr»un~dWas.serspichernde Stru.kturen Mittel- und Ost-lVloıı-

go-liens und iihre geoelektrische Forsohung Dr. P. Molnár: Die geologischen bzw. Flözverhaltnisse des nordösllicheıı Schünfgebiets vo-n Rudabánya

-

1

1

Dr. L. Tóth: Pırüfuzng der Zusammenhänge zwischen den F-olgeersc.heinunı.zı-.11 und beeinflussenden Faíkto-ren des Walzens 1 - --1 Dr. T. Bangó: Betrie-bsversu-che zur Entsilizierung -des Roheisens duroh Einblıısein von S:'ıue1`stoi`.*f

1

~

1

l'_!fl

I"ıl

I'l'1 lllñ

Dr./1\. Boros: Eini.ı.:e bet1`ieb1liche und Dimensio-n1ierung.sprobleme hydı`1ıı.ıll--sche.-1' (les-chwi1`1c|igke.ilsstabilisatoren - 1 1 l)ı`_ .I. Ilocsáııazy: Voı~.1.;1ı1ı;.; des Kohlenhobelns und Pr-inzipien der Ausgeslnllung (les (iewlııııuııtzswerlczeugs l)ı°. l-`. 'l`alcy: llvrílIıı`ıııı|,.;ssı-lııılz Im „Donau-Eisenwerk” --1-

l)1`. l... l'mmi.:l.,- llellı`ll1_u~ 1/.ııı` 'l`1lı1-oriu der allgemei-nen doppelzka1`d1ıı`ılsclıı-ıı Kıı|ı|ılıı1ı;.1--1 1 1 l)ı`. P. l'llrı*r: lúııtsı-Iıwe|'ı~lııııaswl1`l1ıııı1.z :los Mnngans in Roheisen - - - -

lllll Zllll 1!l'l' 11') l 'Jil Ft

l)ı`.(1y. l«'(i1|;: 'l"lı1~ıı111-ll_~1ı-Iıo llı1lvı*s11ı"Iıl|1ıLl1`ıı uus dem Gebiet der Fcue1`ıı1114Hf1~

'.!1lll

llr. (ly. Zoltán: l'Ilıı|'lı1s.~1 ılı-11 l111|ıll|11ı`uıı I1Il|„zı-11.111-lııılleıı 1ıu.i` den W.iı`l|lı`lı-Im 1 -1 --1 -«

1'..*`1Íl

l.0(;-|ı|ıl|(

-

1

-

-

--

---

1

z

11

-~

587

l)ı`

(`.~„`, z1s.s`:m:1;i.' {\|)1)ı`ııx-i.ıTı:ıl.iııı'ı:~sınL~IhııÍLlOı*ı zur Iuiisurıu ııiclıl.liıwEıı`vı` Pl:ıııuııı.::~a|ıı'ıılılı'm0 (lor Pı'(ı(__lul{1iı)-n

Í

Í

~~~

Í~

Íz*

:Í

ÍÍ

Íf

Dr Gy. Csabalilc: Thermis-che Prüfun-g des Gíessıkop-fes kleiıner Stahlklötze -l.)ı` D. Horváth: .Kritiszche Prüfung der meta-llurgis-chen Bearbeitungsmöglichkeiten der Mn-Erze vor Urkút zz Í ÍÍ Í ~Í Í Dr E. Takács: Untersuc-hungen zur Entwicklung fmzagnetot-ellurischer Geräte

und Mebh-Oden und ihre Anwendung in der geophysikalischen Forschung

257 289 `317 321

Dr E. Vincze: Eine allge-meine Methode zur Lösu-ng einiger K.1assen von Funk-

tiOn.a1«g1eichu.n-gen

Í

Í Í ÍÍ

Í

Í

Í

Í

325

Dr. Zs. KesseTű.` Untersuchung des Gebirgsdrucks der in Wassereichem Sand

Dr. D-r

Dr. Dr

D`r

Dr

Dr Dr

auf verfestigten G-ebirgsrnantel und nachher eingebaute Ausbaukonstruktionen W.i.r.k«t Í Í Í Í Í Í ÍÍ M. Matolcsy: Neue Methode zur WahrscheinliÍc'h.keitstáheoretisohen Bewertung der Efrm:üdu:nzgsprüÍu=ngen zzz f ÍÍ Í Í ÍÍ Í J . KUJC'-Sáf: Sc=h1eiıfbearbe`it=ung Von kera.mís.cÍhen Sip.anungsıp1ät.tzchen mit Dıi.-am:a.nzt.szcihleiifseheibe-n; Prüfung van Di.a.~m.antscfhleifscheiben - - E. Tom-pos: Pet.rO-graphis-cfhe Ufntersu-c-hungi der K-Okskohle ıdes DOnau-Eis.enWerks und die durch selektive Zerkleinerung erreichbare Qualitätsbesserung des Kokıs-es 3 Í Í I. Draho-s: Verallge-rnein-erun-g der Wizldiha:bezr+-fN~O-vi'k-ov-`Kre-isb»O«.g.enprOEE`i.1Verzahnung für den Fall einer mit Kreisringfläche abgewälzten Zahnflädhe Í ÍÍ -Í J. Farkas: Berechnungsproble-me der in Zwei Richtungen einse-itig und regelmäszsig Versteirften Qua-dratplatten ıazu~f g1eichm.ässig. Verteil-te Querbelastiung Sz_.Szabó: P-u.nk`tscÍhWeissen mit einer in Kondensa-tOrb.atterÍie gespeicherten Energie Í Í » Gy. Vida: Besti-mmung des Wärmeüb~erÍgabeÍfaktOrs im Zyli-nder des Diesel-1Vl'Ot.Or.s ~ Z. Terplán: Di-mensionierëungsprobleme der Zahnrad-Planetengetríebe -

329 351. 381

385

389

405 423 435 449

Dr L. Béres: Erhöhung der Zähigkeit der mit Thermitschweissung hergestellten Schienenverbindun gen Dr. I. Lévai: Prüfung gezahnter Räder, die zwischen ausweichenden Achsen

Dr. Dr Dr

Dr

5

eine veränderliche Bewegungzs-übertÍr.agung ve-rwirkliczhen und mit geradek;an~tigemÍ Gerät abwälzbar sind Í J. Tajnafői: Pninzipien der bewegungsabbi-1-dende`n Eilgeznscha-f`t der Werkzeugmaschínen und ihre A-nwendungen . F. Steiner: Analyse der B-O-uguer-Atlass-e Í Í S-_ Simon: UntÍe1`.sucÍhun-gen z-um Auafs-ehliessen von t=herm«Odynam.isc-hen u.n-d reaıkti-O-nsk-ínetis-che.n Ge.sÍet`z:mässigkei-ten der bei der S~tah1gewıi.nnun.g .mit SauerstOt f-Efinblasen vo-r gehen-den Schw-efelfo-xydat.i~On Gy. Tevcm: Berec-hung der Irnpedanz in stark magnetıis-ches Wechseif-eld geÍ.s.te11tÍer Dü-nner, ho-mogener ferrO«Tnfag:netische'r`Metıa1*1p1atten und R-öıhren

467

469 489 50-9

531 553

PlJHl.l(`A'l`|l)Nh' UI" 'l`lIl*1 'l`l'l(.`HNl(.Í/\l, UNlVl'.`.liSl'I`Y ()l" 'l`Ill'1 I|.l'l/\VY INl)U`S'l`I{ll'.lS MISK()LC (l"IUNGARY)

INDEX Dr. T. Böcker: Hydzrogeological relations of the bauxit-field in Nyirád - Dr. J . Gulyás: Theoretical and experimental ex.ami.nation -of s-tresses and dcform-ati-ons taıking place W-hen swelling tetragonal based prisirns with difffere-nt -proportions Í Í Dr. Z. Némedi Varga: Geo-lo-gical and mountain s--tructural relations of black coal field at Hosszúhetény Í Dr. L. Somos: Geolo-gical Des.cÍriptÍion of the upper triassic and of tıhe lowvı' lliassic strata Witıh coal seams at the Mountain Mecsek (South Hungmy)

Dr. M. Hosszú: Function.al equatiozns defined on algebraic systems IV. The functional equation of distributivity and autodistributivity - - Dr. Á. Mocsy: Exarninating the c-ooling relatio-ns Off si-mfply and so-phisticatudly shaped gray iron casti-n«gs Í -Dr. Z. Remport: Mechanic-al anisotropy of steel sheets made by hot rolllnı.: Dr. J . Weber: Invesztígıation into 'the parkes pro-ce-ss - ÍDr. J . Verő: Inves-tigzatinıg into the PC type pÍ-ulsatio-ns of the elekıtro-magnı~1.|ıf fıíeld of earth based on the data of the observactory at Nagycenk - Dr. P. Egerszegi: In e fectin-g geoeiectrical sounding the liquizdaftion of the (listurbing effect of »geological formzations With finibe extension lying ncıır to the sur-face and the pointinfg out of the tectonical lines -- - - Dr. L. Szabadváry: Ground Water reserving stru-ctures of Middle and Emıi. Mongolia and their geolectrical exploring Dr. P. Molnár: Geological - stratigraphical relations of t-he nortih-e:ıslı~ı`ıı exploration field at Rudaıbánya Í Í - - « - Í Dr. L. Tóth: Investi-gati-on in=t-o the relati-oins between the ac-c-ompanying phı~ııomona and influen-cing fact-ors of rollling f Í-f Dr. T. Benyó: Operating test.s -on desilizcization oıf pig iron by Oxygen-bluwlmz DP. A. BOTOS: Some operating and di-mensionıing problems off hydra-ulic :~ı|`n~ı-(I stabiÍlizatoı`s » Í “Í Dr. .I. Bocsánczy: Procc:~:s of coal plou-ghing and principles of developlng wlııning tool Í Í » -ÍÍ l')ı`. F. Taky: Protection ııg:ılı`ıst cloctric shock hazard of Uhe Danubizın lrıııı Wm`k3--

Dr. Dr. lI)ı`. l)ı'.

--

-

--

ÍÍ

ÍÍ

-»Í

I... Pomázi: Coııtribullııııs lo lhv theory of the general double cardıııı Jolııl P. Pčltcr: Dc.~:ulı|'uı`|7.ln-1.: v-|”.I'vvl of ıııunı.:ıınese in pig iıro-n » 1 - Gy. Fáy: 'I"hcorol|cul tv.~4l.~ı lıı l'ııvl1ı-ı-|`ıı`ıic Í - - -Gy. Zoltán.: l~`to'lo ol' Iıhv cıııılllnızv ı°|ıııı`ııclı-ı`I.~õ1.ics in teh e ficlcncy of lılw

'z ıı HD

-ıv lll HH IH! IH

HID

llifl l l 170 HID IIIII 21!! 21'! 'Jill L!Ilñ 24|!

--

25!!

Dr. Cs. A8.~ızonui.` Apprııxlıııııllıııı ııwllııııl.-4 fııı- .~uılvlı`ıg the not lineaı' producllıııı plıımılııgpı`<ılilı.~ıı`ı.~4- -- -~ -- ~-Í - -- -- - - - - - -

2M

Hıjıtılılılıwmıs ııll (||.~ı|)lıı(fı~-ıııvııl --

--«-

~Í-

-

« -

--

-

_

l)ı'. (ly. (,.`su.lm.lilc: Thcrmical ínvestigation of the [eeding heat of small dimen.siım steel sımall ingots - Í~ÍÍ ÍÍ ÍÍ Í -Í- ---

289

Dr. I). I-Iorvtáh: Critical exa-mıinati-O-n of the milling .possibilities of metallurgic.a'l Mn ores of Úrkú-t Í

Í

Í

Í

Í

-_

Í Í

Í

-

317

Dr. E. Takács: Ma-gnetotelluzri-c device an-d method -de-veloping investigations, their application in the ge-op'hys`i.c.al -pr-o-sıpecting Í Í Í Í ~ Dr. E. Vincze: A general method for solving some classes of functioinal equati-ons. Í Í Í Í Í ÍÍ Í Í Í Í Dr. Zs. Kesserű: Invesliigation into rock pressure on strengthened rosk shell and on supports set afterwa-rds in Water-beari-nig sand - - - Dr. M. Matolcsy: A new method for evaluating. the pr-obability theory of fati-

gue testings

Í

Í Í Í

Í-Í-

Í Í Í

ÍÍ

Dr. J. Kulcsár: Grinding processing OEE ceramic cutting ti-p.s by diamo-nd granular Wheel, inve-stigıating into dfíam-Ond fgnanular grindin-g' Wheel - Dr. E. Tompos: Petrographical examination of coking coals of the Danwbian Iro-n Works and the improving of the c-oke quality to be -oÍb-taine-d by selective crusıhing Í Í Í ~ Í D.-r. I. Dfrahos: Ge-neralizin-g the Wildhaber--Nowiıkow teetihıin-g for to-ot-h s.urfaces hobbed by r-otıational circular th-oroid surface f Í Dr. J. Farkas: Desig.n problems -of square plates reg ula-rly stiffened on one side in two directions un-d-er uniform normal loadi`ng Í Dr. Sz. Szabó: Spot welding by energy stored in con-denser-b.atteÍr~ies - - Dr. Gy. Vida: Determinati-on of the heat transfer fac-t-or in the cylinder of Diesel engine

Í

Í

Dr. Z. Terplárn: Diimensionin-g problems -of planet gears Í Í Dr. L. Béres: Incerasing the toughness of rail bonds by thermite welding Dr. I. Lévai: T-oothed Wheels - which may be hobbed by straight edged tool

321 325 329 351 381

385 389 405 42-3

435 449 467

- realizing changing drive between deviating shafts Dr. J. Tajnafő-i: Principles and some examples of application of the movement

469

forming properties of .machine-tools Í ~ ÍÍ Í Dr. F. Steiner: Analyzing Bouguer”s maps Í Dr. S. Simofn.: Investifgations on -discover of thermodynzamúc-al and re:acti-on-kineti.c `regu`1za-rities of sulfur-oxidation in oxygenia.n steel-:making - - Dr. Gy. Teoan: Calculating the imıpedanzce of thin homogenous feÍrro-mzaıgnet-ic metal sheets. and tu`bes located into strong .alternating magnetic field

489 509

500

531 553

ANN/\lAl*1H l)l'1 l.'UNlVI'IÍ|{Hl'l`l7I DE III-NTJUSTRIE L()URl)zl*l DI:) Mlbšilšl H4 (ÍHONGRIE)

TABLE DES MATIERES T. Böcker: Conditions hydrogéologiques du gisement de bauxite a Nyı'ı`:ˇı<| J. Gulyás: I.nvestiÍgatiÍo=ns th-éÍoÍrique et practiques des dÍéformatioÍns 01 lı-ıı sions se produisant lors du gonflement des prismes de base c:ıı`ı`('-v :ıııx profp-ortions diõ ferentes Í Í -Í Z. Némedi Varga; Les conditions géologiques et géostructur:ılc_~; ılıı Risim-en.t .houi-ller de Hoss.zúIhe`tény A Í -L. Somos: Description géologique du gisement tri-assique supóı-iı-ııı- el ılıı Ígisement houill-er triassique inférieur de la Montagne 'Mecsek (llııııp, rie Méridionale)

Í

Í

~Í

Í

-Í Í Í

Í

Í

Í

--

'I Il .N

ÍÍ

M. Hosszú: Équations fonctionelles int-erprétées pa-r des sysl.Í('~Íıııv.~ı :ılp,ı'-Iı riques IV. Les équations fonctionelles de la distributivile vi. (lv |':ıııl„ distr.i.bu`tivi'té Í Í Í Í Í Á. Mocsy: Étude -des conditions de refroÍidissemeÍnt des l`onl.vs iıı`i.-„W ılııformze simple et Ícomplexe Í Í Í Í«- Í Z. Remport: L”a-nisotropie mécanque des toles d'acier lamim'-vs iı vlııııızl J. Weber: L'-étude du procédé de Parkes --Í Í Í ---Í J. Verő: Uexamen -de la puls.atiÍon de type PC -du champ élecl.oı`ııı:ıp,ıı«'-iIqıızterresÍtre par des donné-es .livrées par l”o'bsÍervatoríe prés -de N:ıı.:_r<-i-ıılc P. Egerszegi: Liéliımıination de 1'effet t-r-oublıaint des fromes géologlqııı-8 suli surfaciales pouÍr des sondages géoéilectriqu-es et démÍonstı`ati<ııı ılvs llıiııı-Ír tectoniques Í Í Í Í Í L. Szabadváry: Les réserviors d'eau souterraine de Mongolic (fvıılı-ıılv vı Orientale et leur exÍp.l-oration géoélectrique Í -Í ÍP. Molnár: Les conÍdiÍtions géographfi-co-stratigrzaphiques de la zoııv (|'ı-x ploit.ationÍne de Rudabánya Í Í . Í Í Í -L. Tóth: L*étude des relations entre les phénomzénes complémentıılrvs ılıı l.amina.ÍgÍe et les factures l'iÍn.Ífulenc.ant Í -~ T. Benyó: Essai á l'échelle industrielle pour la désilicisation de la |`ıııılı~ |ıiıı` insu.f.fla.tion d'oÍxyg'ene Í Í Í -- A. Boros: Contributions a 1'étude de l.a ımarche. et du di-mensioı`muÍnıÍı-ııI ılı-Íi .stabilisateurs de vitesse hydrauliques Í J. Bocsánczy: Le processıus du rabotage et les prinÍcipÍeÍs diı°ecl.ouı`s :le In mise au point de ..l”ou`t`i1 d'extraction Í -Í Í F. Taky: Protectiion contre l'éllect.rocution a 1'usine Siderurgique l`)uıı:ı -L. Pomázy: Contribution a l`Íétude thÍéoı`ique de Paccouplement :ıı`!.|cıılı'(lo-uble de type géÍn(:Írzıl

ı.5

-Í

-rr HI HW llll

Hm l`.r.ı lwı I'ln l'ı:i ııııı

::ı`ı 91'! 29|

P. Piltcr: I..'o|':lˇe1. de la pré.sOnce du dósulfurant de .mzııızganóse dans lzı fıııılv

'..Ill\

Gy. Fáy: I*lssııis thóoı`iquvs (lııns le domëıine de la teohniquc du (:lı:ıııl*l'.'ıi.-.v

.!-HI

Gy. Zol.t.áÍ1ı: livlııilons vnire los |)ı`opı`iı':l„ó=s c:.ıÍ|)illııires et. lv ılif-lıil. ıl`Iııı|lv .\'|)(ıııl.iııı('~ııımı| (li-f|ı'lz|(-ı_'~(~-Í

„z

L-

-Í

--

_

_-

-_

Llflfl ıl :H I'

(ls. Asszorı-yi: lVl`út..l`ıo<.le.s d`appı`oximation pour la .s`olul.ion des pı`oblı.'~ıııc:~i ıl`oı`(lı`c de prévision non-linéafire de la production Í Í Í Í

257

Gy. Csab-ali-lc: Étude -thermique de la -massel-oÍtÍte aux dimensions ımëduites

aesıingoiõ zzracier

Í

Í

ÍÍ

Í

Í

Í

D. Horváth: L'exa;men critique des_po.ssi=bilités du traitement mé-tal1uı`gique des mineralis de -maniganése de Urkút --Í Í Í _ Í ~E. Talcács: I.nves:tigatio-ns pour d-évelopper des m-ëth-O-des et instruments. magnéto-telluriques et leur application dans les explorations géophysiques -Í Í z z ~- ÍÍÍ Í Í~Í E. Vincze: Mıétho-de gén.-érale pour rés-o-uÍdre quelques type.s d'ÍéquatiÍon. fonctionnelle

Í

Í Í

Í-

-

-

--

~

---

Í Í

- Í

Í

281) 317

321 325-

Zs. Kesseri'i: L”eÍxame-:n de la pression d-es terrains agissant dans des sa.bles aquiif-éres .sur des -éléfm-ents. de souté-nem-ent posés. ul`terieure.ment sur un ma-nteau -de roche cimentée Í

-

-

-

329-

-

M. Matolcsy: Methode nouvelle dünterprétation des résultats pour des essais de fatigue .d” a-prés la th-éorie de -probabilité Í Í Í J. Kulcsár: L”af`ıfutage des plaquettes de coupe céramique -par disque diamanté. L'examen d'Íun disqu-e d'a futage diamanté

„

381

E. Tompos: Liétu-de p-étrographique des. cokes utilisés -dans -l'-usine .sid-érurgiques Duna et l'afm-é~.l`iorati-on anticip-é-e de l.a quaílité du coke par concassa.ge .sélectif z -Í I. Urahos: G-énéralisati-on de la méthode de Wi1dhabe.r et Novi-kov ta tailler des engrenages pour le cas des. flancs taillés en dévelo-ppante par une -surface de Ícouronne de rota-ti-on Í J. Farkas: Questions de calcul des plaques carrées a deux families Orthogon.ales de nervuers dissymetriques, soumises a une ch.arge uníforme Sz. Szabó: Sou-d-ure par .points u`ti-lisant Penergie accwmulée -d”une batterie -de condensateur Í Gy. Vida: -Détermination du facteur de tran.smissi-on de ohaleur pour le cylindre d”u.n moteur Diesel

Í

Í

.

-

Z. Terplán: Questions relatives au dimensionnement -des engrenages planétaires Í L. Béres: L'augm-entation de Pendurance de Passemblage des rai1.s fait par sou-dure a thermite Í Í Í Í . I. Lév-ai: Roues dent-ées a tailler en -développante par un outil a taillan-t -dro-it et :réalisant une transmissi-on alternative de mouvement entre arbres déviants

Í

~

Í

351

Í

J. Tajnafői: Principes et quelques domaines d'a-ppl-ication des propriétés projectric-es des ima-chines-outils _ _ F. Steiner: L”ana1yse des carte.s de Bouguer Í ~ S. Simon: Essais pour découvrir les régularités thérmodynamiques et r-eacti-oncinétiques d afnhydrizdation .sulfureuse au c-ours de la fab-rication d'acier p.ar oxigé-ne Gy. Tevan: Oalcul de Piımzpédance des plaques mzéta-lliques et tuyaux miinces hom-og-énes, Eferromagnétiques plaeés da-ns un champ magnétique d'i-ntensité variable Í

Felelős ki.adó: Dr. B-éda Gyula Megjelent 500 példányban, 516/8 A/'5 ív terjedelemben Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat, 'Miskolc -- 1968 - 10163' Felelős vezető: Szemes István

385-

389"405 423 435449 467

469 489' 509

531

55-3