SZABOLCS TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 2017
Tartalomjegyzék:
1. Bevezetés, köszöntő 2. A település bemutatása, általános településkarakter 3. Örökségünk Településképi szempontból meghatározó építészet műemléki táji és természeti értékek, településképi jellemzők
4. Településképi szempontból meghatározó területek Eltérő karakterű területek lehatárolása, arculati jellemzők bemutatásával, történeti településrész, átalakuló új településrész, beépítésre nem szánt terület
5 . Ajánlások Történeti településrészre, az átalakuló településrészre, lakóterületre, és a beépítésre nem szánt területre. A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások, építészeti útmutató telepítés, terepalakítás, tetőhajlásszög, tetőforma. szín, tornácok, ajtók, ablakok, homlokzat, anyaghasználat, részletek, kerítések, térfalak, kertek, közterületek, településkép, utcák közparkok, közterek
6. Jó példák épületek 7. Jó példák sajátos építményfajták
2
1. Bevezetés, köszöntő. Tisztelt Szabolcsiak! Tisztelt Látogatók és Építkezők! Tisztelettel köszöntöm Önöket ősi magyar településünkön Szabolcs községben! Településünk célul tűzte ki, hogy felmérve épített örökségi és természeti értékeit, adottságait figyelembe véve meghatároz olyan irányelvet mely alapján a településképi arculati kézikönyvbe történő rendszerezése a település számára fontos. Fontosnak tartom, hogy páratlan lehetőségeinket számba véve, bemutassuk eredményeinket, valamint meghatározzuk, milyen irányban kívánunk haladni, milyen épületeket szeretnénk látni községünkben. Meg kell fogalmazzuk a településképhez kapcsolódó lakossági elvárásokat. A település évezredes múltja arra kötelez bennünket, hogy hagyományos építészetünkkel kapcsolatban a település polgárai, a helyi közösségek átgondolhassák, milyen környezetben szeretnének élni. Reményeim szerint a Kézikönyv Szabolcs település értékeinek bemutatásával azok feltárásával, szolgálni fogja azt a célt, hogy az útmutató és ajánlások részben foglaltak szerint a településen olyan épületek épüljenek, amelyek tovább gazdagítják a települést és formálják a helyiek és látogatók ízlésvilágát. Bízom benne hogy együttgondolkodásunk eredményeként sikerül a településünkön élők életét szebbé, harmonikusabbá tenni. Szeretettel várjuk Önöket ősi hagyományokat őriző kicsiny falunkban.
Csegei László Szabolcs község polgármestere
3
2. A település bemutatása, általános településkép, településkarakter
Szabolcs a magyarság egyik legrégebbi települése, a Nyírség északnyugati peremén fekszik. Határát északról a Tisza ártéri síksága, a Bodrogköz határolja. Szabolcs község Nyíregyházától mintegy 30 km távolságban helyezkedik el, Tokaj város szomszédságában. A község igazgatási területének szomszédjai, Kenézlő, Zalkod, Tímár, Balsa települések. Igazgatási területe
588 km2
Ebből belterület:
76,9 km2
A település lakosainak száma :
379 fő
A településen található lakóépületek száma:
191 db
A község nagyon jó adottságokkal rendelkezik, melynek fő eleme az ország egyik legjobb állapotú földvára. A történelmét több műemlék igazolja és a központjának egyedi a szerkezete.
4
Intézmények: polgármesteri hivatal, óvoda, könyvtár, múzeum, orvosi rendelő, Szabolcsi Településüzemeltetési non profit kft. Rekultivált hulladéklerakó Köztemető Lakóterületek: utcára merőleges telekosztással, lakó és gazdasági épületei nemcsak a régi időkben, még a XIX. század végén is túlnyomórészt ártéri agyagból, földből, és vályogtéglából készültek. Közutak: a településen, a belterület déli részén kelet-nyugati irányban halad át a 3821 számú Rakamaztól – Nagyhalászig tartó összekötő út. A falu határának tájhasználata (erőforrás-hasznosítás) az Árpád-kori alapokon fejlődött tovább. A terület jellemző talajtípusa az alföldi mészlepedékes csernozjom, víz és tápanyag gazdálkodása kiváló. Vízfelületek: A Tisza folyó és hullámtere, a Kis-Tisza holtág, valamint a Halász ( Kerek ) tó és a Morotva. Erdőterületek: Keményfás ártéri ligeterdők, égeres puhafás jellegű erdők, gazdasági és védelmi célú erdők.
Kialakulása és története A XVIII. századra kialakult és stabilizálódott az a környezetgazdálkodási rendszer, amely korunkra átöröklődött. A Tisza alacsony síkságán ártéri erdő és gyep, a tájhatáron az ártéri és a hordalékkúp – síkság találkozásánál a belsőség, vagyis az épített környezet és a kertek. A Nyírség magasabb térszínén a szántóföldek és homoki erdők képezték a racionális környezetgazdálkodás egy-egy övezetét. A településen belvízveszélyes terület nem található, a település magassága miatt 110 m Bf. árvízvédelmi szempontból nem veszélyeztetett. Geológiai, geomorfológiai adatok, a kistáj az egykori hordalékkúp-síkság peremén a Nyírség és a Hortobágy között helyezkedik el. Futóhomokkal löszös homokkal tagolt enyhén hullámos síkság, mely magassága 93-162 m között alakul. A történelem a község fejlődésében minden korszakban megfigyelhető, fellelhető. A várispánság különböző rendű-szintű tisztviselői, szolgálatot teljesítő várjobbágyok hol laktak, a várnegyedben, vagy annak közelében, a régészeti nyomokat hol kell keresni? A település bármely terület potenciális lelőhelyként kezelendő. A XIX. század tekintélyes urai Szemere György, Mudrány János, Tőrös Miklós, Tőrös László, Tőrös Péter, Dobozy Attila, Pető Gábor, Gogh István kúria jellegű épületei megtalálhatók a településen. A történelem számos ponton van jelen a település életében, 1092. május 20.-án I. (Szent) László király elnökletével itt összeült egyházi zsinathatározatai a magyar jogtörténet kiemelkedő alkotása, László király I. törvénykönyve néven maradt ránk. A település infrastruktúra ellátottsága teljes körű.
5
Milyen értékei vannak a településnek? A történelme, országos műemlékek természeti területek, szorgalmas vendégszerető lakossága. Tervezett elképzelés Szabolcs település Nemzeti Emlékhellyé nyilvánítása.
Általános településkép: A Földvár településszerkezetet meghatározó felszínalaktani, illetve tájképi értéket képviselő kulturális örökségi elem. A X. században épült földvár , amely az ősi közlekedési folyosó energikus pontját a tiszai átkelőhelyet is védelmezte, már komoly környezet átalakító munkálatokat kívánt. Szabolcs és a várgazdasághoz tarozó szolgáló falvak az Árpád-kori település és a gazdasági fejlődés magterületét alkották.
A földvár bejárata.
Településkarakter: a településkép védelme szempontjából meghatározó területek: -
műemlékek területe a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe, történeti terület. - átalakuló terület,lakóterület,régészeti lelőhelyek területe, természeti területek - NATURA 2000 terület, országos jelentőségű természetvédelmi terület, különleges madárvédelmi terület A Szabolcs vezér úttól északra, és délre fekvő területek településszerkezetének eltérő vonásait fedezhetjük fel. 6
Az északi területen meghatározza a településszerkezetet a földvár mint felszínalaktani tájérték, és az utcák történeti múltban kialakult nyomvonalvezetése, és a kialakult telekszerkezet. A régi utcák a Tisza kanyarulatait is követve, egyedi méretű és alakzatú telkek alakultak ki. Ez tette lehetővé, hogy az épületek különböző méretűek és elhelyezésűek legyenek. Jellemzőek a saroktelkek és a két utcára nyíló telkek. Az épületek közt még megtalálhatóak a régi parasztházak, egy részük már felújított és részben felújításra váró állapotban. A később épült házak közt előfordulnak ikerházak, sátortetős és tetőtér beépítéses épületek is. A belterület fő utcája a Szabolcs vezér út, amelyből északi irányban nyílik a Petőfi Sándor utca, melyről megközelíthető a földvár, a település történelmi épületei és a váralja lakóterületeinek megközelítésére szolgál. A Tiszafolyó utcával folytatódva levezet a Tisza folyóhoz, ill. a kikötőhöz. Ebben a tömbben ( földvár, Petőfi Sándor u.) lakóterület és településközponti terület található. Ez a terület település történeti magját alkotja. Itt található a református templom, a Mudrány kúria és a Tomory kúria. Ebben a tömbben találhatók felújított és még felújításra váró lakóházak és új korszerű intézmények, panzió, református gyülekezeti ház. A Petőfi utca és a Tiszafolyó utca kereszteződésénél található egy emlékmű. A Rákóczi utca elején került kialakításra a játszótér. Ezen területegységen belül található az a nagy közösségi tér, amely a rendezvényeknek biztosít helyszint, faszerkezetű színpadi építmény a földvár tövében, valamint a felújított vadászház. Ez a terület mint a település egésze szépen gondozott. A Szabolcs vezér úttól délre fekvő területen már az egyenes utcák és egységes, keskeny telkek találhatóak. Jellemző az előkertes, oldalhatáron álló, téglalap alakú földszintes épületekkel történő beépítés. A településen a kiskerteket általában művelik, de nem jellemző az állattartás. A település közműellátottsága teljes, a lakóingatlanok minden közművel el vannak látva. Az utcák keskeny aszfaltsávval burkoltak, sok a zöldfelület, de nincsenek járdák a kerítések mellett. Nem jellemző a máshol egyre gyakrabban előforduló fémlemez fedés, a tetőtér beépítése és az utcafrontról nyíló gépkocsi tároló.
7
Településképi jellemzők: Szabolcs község területén a történelmi magban, a műemlékileg védett területen a műemlékek állnak, környezetük tiszta, gondozott. Az övezetben a lakóházak telekstruktúrája a múltban kialakult, a Petőfi Sándor u. telkeinek jellemzője, hogy az utcára közel merőleges telkek, melyeken a lakóházak az utcára merőleges nyeregtetővel épültek. A lakóházak általában földszintesek. A településképi jellemzők meghatározásánál a területi lehatárolást tekintjük kiindulásnak.
Petőfi Sándor u. hangulata
A múlt örökségét őrző utca egységességét az egyszerű épülettömeg, a fehér vakolat, pácolt barna faszerkezetek és a nagy zöldfelületek adják. Ezen anyagok használata a mai épületeken is javasolt, az arányos illeszkedés betartásával.
8
A településkép meghatározó eleme a földvár. A Tiszafolyó utca melletti füves terület alkalmas a fogathajtó versenyek megtartására.
Közösségi rendezvényeknek helyet biztosító faszerkezetű részben színpadi tér,melyen legutóbb a Dr.Erdő Péter bíboros prímás , esztergomi-budapesti érsek celbrált szentmisét.Emlékezve I.László királyra, és az 1092-es szabolcsi zsinatra. A méltóságteljes ünnepség résztvevői megtöltötték a teret. A szinpad mellett, a vár tövében áll a vadászház igényesen felújított épülete
A játszótér.
9
A Rákóczi utca
A Tiszafolyó utca melletti erdősáv.
A Kis Tisza.
10
3. Örökségünk, településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők
A településen található országos védettségű műemlékek:
Honfoglalás kori földvár, egyedi tájérték, országos műemlék. Háromszög alakú meredek földsáncokkal készített földvár a Tisza árterülete szélén.227-303-349 m hosszúságú és mintegy 1012m magas három sánc hatalmas üres udvart zárt körül. Az utóbbi időkig temetőnek használták. Legkorábban Anonymus emlékezik meg róla, elmondja, hogy a hatalmas faszerkezettel megerősített földvár honfoglalás kori és a X. században épült, az ősi közlekedési folyosó energikus pontját a tiszai átkelőhelyet védelmezte, már komoly környezet átalakító munkálatokat kívánt.
11
IX-X század, Református templom, román stílusú műemlék. Románkori eredetileg háromhajós épület, amelynek jelenlegi tágas hajójához kelet felől széles ívű apszis csatlakozik, a széles hajót meredek zsindellyel fedett sátortető, a szentélyt szintén félkúp tetőzet koronázza.A részben faragott kövekből épült vakolt templom déli főnézetén ablak világítja meg.A két tölcsérbélletes záradékukban legyezőszerűen kövekből készült románkori kis ablak található.
Mudrány- kúria késő barokk, XVIII. század vége műemlék az épületközepén konyha és zárt előtér kivételével valamennyi helyiség menyezetét kun és magyar fejedelmek királyok festett képei díszítik.A kúriát a XIX. sz végétől egészen 1978-ig református lelkészlakként használták. Ma kiállítás látható benne.
12
A kúria utcára néző homlokzata, jelenleg művelődési ház.
Tomory kúria,jelenleg intézményi szerepkörrel működik, ma óvoda, kultúrterem működik benne. Tomory Zoltán 1944-ben hagyta el 10 szobás lakását. A nemesi birtokhoz tartozó épület feltehetőleg az 1900-as években épült. Különösen jellegzetes stílusjegyeket nem tartalmaz, de a település egyik meghatározó épülete Jelenlegi állaga miatt felújításra szorul. A birtokhoz tartozó melléképület a főépület mellett található. Tomory Zoltán a község főbírója volt, okleveles gazda, földbirtokos. Az épület helyi védelmét inkább a tulajdonoshoz való kötődés alapozta meg, mintsem az épület valódi értékei
A kúria belső várra néző homlokzata, jelenleg óvoda.
A műemléki védettség határai, valamint a régészeti lelőhelyek a szabályozási terven feltüntetésre kerültek, a belterületen a várispánság környezetében feltétezhető a régészeti kutatások alapján az, hogy a X. században a leggazdagabb magyar nagyfejedelmek szállása, és a vármegye itt kiépült központjában a várnépek nyugvóhelye volt
13
Szabolcs község területhasználata, bel és külterületen. A belterület területhasználata: A belterület területhasználata jellemzően lakóterület, településközponti vegyes terület, üdülőházas terület, különleges terület, beépítésre nem szánt különleges terület, zöldterület, közlekedési terület A belterületen lévő gazdasági zóna megszüntetése folyamatban van. A külterület területhasználata: Természeti terület, NATURA 2000 madárvédelmi terület, mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási terület, erdőterület, gazdasági terület, zöldterület, különleges terület, közlekedési terület
A Fekete gólya, a Barna rétihéja és a Haris
14
4. Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása. (arculati jellemzők bemutatásával, történeti településrész, átalakuló új településrész, falusias lakóterület, beépítésre nem szánt terület.)
Településképi szempontból meghatározó jellegű területek lehatárolása.
15
TÖRTÉNETI TERÜLET ( műemléki környezet) A Szabolcs vezér úttól északra, és délre fekvő területek településszerkezetének eltérő vonásait fedezhetjük fel. Az északi területen meghatározza a településszerkezetet a földvár mint felszínalaktani tájérték, és a Tisza folyó, az utcák történeti múltban kialakult nyomvonalvezetése , és a kialakult telekszerkezetet. A belterület fő utcája a Szabolcs vezér út amelyből északi irányban nyílik a Petőfi Sándor utca, mely a földvárhoz vezet, és a Tiszafolyó utcával folytatódva, a váralja lakóterületeinek megközelítésére szolgál, és levezet a Tisza folyóhoz. Ebben a tömben ( földvár, Petőfi Sándor u.) lakóterület és településközponti terület található. Ez a terület település történeti magját alkotja. Itt található a református templom, Mudrány kúria, a Tomory kúria. Ebben a tömbben találhatók felújított és még fel nem újított lakóházak, új korszerű intézmények , panzió,református gyülekezeti ház. Ezen területegységben belül található az a nagy közösségi tér amely a történelmi eseményeknek biztosít helyszint, faszerkezetű színpadi építmény a földvár tövében, a vadászházzal, a terület mint a település egésze szépen gondozott.
16
A református templommal szemben álló, felújításra váró régi lakóház, a népi szép példája. A lakóépülettel egybeépült az istállóval és mögötte még meg van a csűr és a kukorica kas.
A Petőfi utca A település egy jellegzetes utcája, a keskeny aszfaltozott úttal, a füvesített árokkal, a deszka kerítéssel és az ingatlanok előtt ültetett fákkal.
A Tiszafolyó u. a Petőfi u vároldali épületei, a történeti terület határa. Az arányos illeszkedés jó példája az épülettömb. Az utca levezet a Tisza folyóhoz A zöld sövénykerítés mögött megbúvó épületek vannak.
17
ÁTALAKULÓ TELEPÜLÉSRÉSZ Ebből a tömbből zöldterület ( játszótér) mellett jutunk el a Rákóczi F. utcára, amelynek déli oldalán új épületek jelennek meg. A település belterületének Rákóczi F.u. és tőle délre eső területek Szabolcs-vezér útig jelenlegi és tervezett beépítéseivel szintén önálló egységként kezelendő, átalakuló településrész. Az átalakuló új településrészeket általános besorolású területként kell kezelni.
Játszótér a kicsiknek, árnyas fák alatt sokféle a gyermekek mozgását célzó fajátékokkal .Említésre érdemes kerítése is. A tér melletti úton jutunk el a Rákóczi útra, ahol talán leginkább megfigyelhető a múlt épületei mellett, megjelennek az új lakóházak, és intézmény is.
A Rákóczi utca utcaképe mutatja hogy Szabolcs múltja és jelene hogy kapcsolódik szervesen össze, jobb oldalon új lakóházak épültek, épülnek,míg a baloldalon az utca nagy részét a régi lakások. vannak. Ez a terület nem szomszédos a műemléki területtel, de az itt épült épületek is építészetileg igényesen kialakítottak. A régi és az új együtt. A Rákóczi Ferenc és a Szabadság u. közötti telektömb ugyancsak az utcára merőleges telkein a déli oldalon megfigyelhetjük a modern építészeti kialakítású épületeit, amelyek a mai kor követelményének megfelelő anyaghasználattal és településképi jellemzőkkel, de ugyanakkor visszafogott építészeti kialakítással épültek.
18
Szépen, példaértéküen felújított lakóházak a Rákóczi utcán. A „sánckas” kerítés átmenetet képez a zöldsövény kerítés, és a beton kerítések között.
A Kápolna a közelmúltban épült, de egyszerű épülettömege, a fehér fal, a cserépfedés és a kerítése is jól illeszkedik a település utcaképébe.
Polgármesteri Hivatal átépítésre váró épülete.
19
ÜDÜLŐTERÜLET: A belterület határán üdülőterületek vannak a Tisza közelségében. Az üdülő területet, hétvégi házas területet általános besorolású területként kell kezelni.
A kert faragott fa oszlopai az üdülőkertben.
Üdülőépületek
20
FALUSIAS LAKÓTERÜLET
Kossuth utca
Dózsa György u. Még egyoldalú beépítés a település szélén, itt már megjelennek a hagyományosnak nem mondható, de az elmúlt ötven év sátortetős palafedésű lakóházai.
Szabolcs- vezér u. Kossuth Lajos u. kereszteződése, szemben a Petőfi utcával.
21
Régi épület a Szabolcs-vezér u.1. sz. alatt, a múltat idéző szépen gondozott falusi lakóház a Szabolcsvezér és a Kossuth Lajos utca sarkán. a hagyományokat őrző épület felújításánál a meglévő építészeti értékeket meg kell tartani, homlokzat nyílászárók osztása, tetőforma.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET Az igazgatási területen lévő mezőgazdasági terület, gazdasági terület,természeti terület A gazdasági terület a mezőgazdasági területbe ékelődve, de a közigazgatási terület határában találhatók, ezért azok településképet nem befolyásolják, mivel jelentős távolságban vannak a védett területektől,az uj épületek telepítésük során az előírt háromszintes növényzettel lesznek takarva. Mindenképpen a településkép szempontjából rendezett megjelenésük sokkal szebb látványt mutatnak, ugyanakkor a kisközség munkahelyteremtése szempontjából nagyon fontos a beruházások indítása.
Gazdasági , ipari terület épülő építménye. A tájkarakter őrzése elsődleges legyen, a növénytakarással, a biológiai aktivitásérték biztosításával az épített elemek mellett.
22
TERMÉSZETI TERÜLETEK:
A Tisza folyó lejárata a Tiszafolyó útról, kikötésre alkalmas hely, amely fogadja Tokaj városából az ideérkező turistákat, vendégeket.
A Tisza 4,7-4,8 kilométer hosszan szegélyezi a falu közigazgatási területét. A folyó mentén néhány lefűzött holtág( morotva)jelzi a társadalom tájformálókörnyezetalakító tevékenységét.A levágott Kis Tisza a legjelentősebb, mai –feltöltődő- állapötában is mintegy egy kilométer hosszú, és 40-50 méter széles.A Kerek- tó és a hozzá kapcsolódó mélyedés egykori medermaradvány.
A Tisza hullámterében ártéri mocsárrétek, nemesnyár ültetvények és puhafás ligeterdők vannak. Általános madártani jellemzés. Itt él Közép- Európa legjelentősebb ( legnagyobb sűrűséggel fészlelő) partifecske állománya. Jelentős az ártéri madárközössége és nagy számban találkozunk a területen vonuló kóborló gémekkel. Jelentős még a feketególya vonuló hely.
23
Kis Tisza holtág, ma intenzív horgászvíz, a település határában. A Kis Tisza holtágat a Tisza árhullámai töltik fel. A holtágat igen értékes öreg fákból álló fasorszegélyezi. Kitünő és kedvelt hely, ezen részen főleg ponty, amur,süllő csuka fogható.
A Kis-Tisza szépsége és egydülálló élő és növényvilága sok kirándulót vonz. A csend és a szépséges környezet páratlan értéke a településnek.Védett növényei,luca öröm,vízitök,fehér tündérrózsa, sulyom, védett állata a vidra.
A területén település találhatók madárvédelmi területek is, amelyek gazdagítják a terület természeti értékeit. Ilyen a Morotva melletti erdős terület.
24
Morotva természeti terület gazdag növény és állatvilága, a madár lesből teljes kilátás nyílik a gyékénnyel szegélyezett vízfelület egészére, Élővilága a reggeli és az esti órákban a leglátványosabb. Az ártéri erdőket folyamatosan célszerű lenne az őshonos fajokkal kiváltani, kocsányos tölgy, hazai nyár, fűz, szil( mezei, vénic) A területén település találhatók madárvédelmi területek is amelyek gazdagítják a terület természeti értékeit. Az erdők közül a településen jellemzőek a tölgy- szil- kőris ligeterdők, a tatárjuharos lösztölgyesek. NATURA 2000 különleges madárvédelmi terület található a településen. A Natura 2000-es különleges madárvédelmi terület kijelölésének alapjául szolgáló faj és állománya a haris, rendszeres előforduló fajok a fekete gőlya, barna rétihéja, hamvas rétihéja.
A kiváló minőségű mezőgazdasági területek, folyamatosan művelés alatt vannak.
Rekultivált hulladéklerakó, környezetkímélő megoldása.
25
5. Ajánlások a településkép minőségi formálására. építészeti útmutató, telepítés, terepkialakítás, tetőhajlásszög, tetőforma, szín, tornácok, ajtók, ablakok, homlokzat, anyaghasználat, részletek, kerítések, kertek,közterületek településképi útmutatója - utcák, terek, közparkok, közkertek. A település közterületei gondozottak, ápolt növényzettel ellátott parkok, zöldterületek várják a pihenni vágyó településre érkezetteket. A belterületen lévő nagy zöldterületek, a Mudrány kúria parkja, a földvár növényzettel borított lejtői, a református templom környezete, a szabadtéri rendezvényeknek helyet biztosító zöldterület, valamint a Tisza folyót övező őshonos fákkal borított árnyat adó erdői. A lakóterületek udvarai, a közterületek, előkertek példásan virágosak, gondozottak, az itt élő emberek tudatában benne van az igény a lakóterületeik, kertjeik szépítésére, ehhez járul hozzá Szabolcs község önkormányzatának példaértékű figyelme a meglévő zöldterületek folyamatos gondozására.
5.1 AJÁNLÁSOK A TÖRTÉNETI TERÜLETEN: A történeti településrészt területi építészeti védelemre javasolt területként szükséges kezelni. ÉPÜLETEK: A református gyülekezeti ház új meghatározó épülettömbje , a műemléki templom szomszédságában. Tömege, anyaghasználata, és nyílászáróinak aránya belesimul környezetébe. Azzal hogy a helyszínrajzi elhelyezés az utcafronttól kissé bentebb került telepítésre, egy nagy zöldterület került kialakítása az épület előtt. Homlokzata letisztult. Jól megválasztott oromzat fafelületei mértéktartó színvilágával a történeti táj hangulatához szervesen kapcsolódik.
A tájba illesztés során a hagyományos településkép megőrzése a cél.
26
Törös udvar panzió az uj épület arányos homlokzatszerkesztésével, anyaghasználatával, a nyílászáróival a történeti településrészen méltán a terület egyik meghatározó épülete. A hagyományos telepítési struktúrától kissé eltérően ugyan, de a két főhomlokzatát sikerült igényesen kialakítani. Különösen kiemelendő hogy a parkírozás lehetőségét is sikerült megoldani,mint ahogy az épület mögötti melléképülete is.
Régi felújításra váró lakóház a templommal szemben. A felújítás során az épület értékeit meg kell őrizni, a tetőforma, a tetőhajlásszög, a nyílászárók karaktere,a tornác újragondolásával tovább vihetjük a hagyományt otthonunkba. A melléképület hasznosítása is a település karakterének megfelelően a mai kor igényeit.
27
UTCÁK
Petőfi utca A településre jellemző, hogy a lakóterület minden utcája keskeny aszfalt burkolattal ellátott, de járdák nincsenek. A járdák megépítése a kerítések mentén túl költséges lenne és a több helyen vízgyűjtő árkok megszüntetésével és fák kivágásával lehetne csak megoldani. Jó megoldás lehet, hogy az aszfalt burkolatú utak egy vagy két oldalt, térkő burkolattal kerülnek megszélesítésre. A burkolt sávon első sorban a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedhetnek, de szembe jövő forgalom, estén a gépkocsik is lehúzódhatnak rajta A településrész fő utcájának Petőfi utca szélessége nem alkalmas a kétirányú forgalom lebonyolítására, az utca új burkolatának megvalósításával egyidejűleg javasolt a leállósávok megtervezése is a forgalom biztonsága érdekében. Az utca burkolatának megválasztásánál figyelembe kell venni a történeti településrészre, és korhű burkolat anyagának megválasztásával. Külön figyelmet érdemel az infrastruktúra hálózat elemeinek kiépítése, nyomvonalvezetése,a felszín és a felszín alatti elemeinek tájba illesztése. A történeti településrészen az árkok fontos településképi elemek.
28
KÖZTEREK, KÖZPARKOK, KÖZKERTEK A zöldterületek, közterek, közparkok, közkertek közül javasolt olyan növények telepítése, amelyek nemcsak virágukkal, de levelükkel is színesítik a környezetüket.
A teresedések, térformálás kialakításának szép példái a területen lévő közterek, közösségi terek. Különös figyelmet érdemelnek a történeti terület parkjai szobrai, amelyek megállásra ösztönzik az arra járókat kiemelten szépen gondozottak környezetük.
A vársáncrafelvezető út mellett állították fel 1996-ban a település névadójának Szabolcs vezérnek a bronzszobrát. Az életnagyságú szobor egy 80x200x150 cm-es andezit sziklán áll.
29
Szent László szobra a református templom kertjében. A Milleniumi emkékmű a szabolcsi zsinatnak (1092) is emléket állító emlékmű.
A Mudrány kúria kerjében lévő síremlékek, a Törös család, Mudrány János és András,valamint Gúthy Mátyás 48-as honvédtiszt síremléke.
Köztéri emlékműt körülvevő fák, és cserjék szerves kapcsolatot teremtenek a természettel, a növények hangulatteremtése megállásra készteti az arrajárót.
30
Gondozott környezet, frissen ültetett virágok, valamint a belterületi kiskerteket jó például szolgál,az itt élők gondosságát mutatja a rendezett utcarészlet is.
A zöld sövénykerítések a településen visszatérnek.A növények hangulatteremtő szerepe dícsérendő.
31
5.1 ÖSSZEFOGLALÓ AJÁNLÁSOK A TÖRTÉNETI TERÜLETRE:
A meglévő történetileg kialakult telekstruktúra megtartása, lakóházak, és egyéb építmények elhelyezése lehetőleg oldalhatáron álló beépítéssel történjen. A környezetben az utcára merőleges hosszanti elrendezésű épületek helyezhetőek el. Az épületek aránya és kialakítása a népi építészet jegyeit hordozza. Az épületek földszintesek legyenek, nem lehet az utcafronton a gépkocsi tároló, javasolt a tornác, vagy terasz kialakítása. A település központi részén a földszintes, hosszanti kialakítás javasolt, de már a modernebb és egyedi formák is elfogadhatóak. A lakóházak magassága közel azonos legyen, a meglévő épületekhez való igazodás szükséges. Tetőhajlásszög hasonló legyen mint környezetükben, de ne legyen 40 foknál magasabb. Tetőforma egyszerű nyeregtető, anyaga sötétebb árnyalatú égetett agyag. Anyaghasználat legyen visszafogott, a meglévő épületekhez igazodó. Nem elfogadható feltűnő szín használata és a fémlemezfedés sem. Tornácok arányos megjelenéssel erősíthetik a hagyományok átvitelét. Ajtók ablakok inkább hosszanti kialakításúak legyenek. Reklámhordozó elhelyezésénél különös gondossággal kell eljárni a történeti településrészen, önállóan antennatartó szerkezet ( torony) nem jelenhet meg. Kerítés az épített örökség elemei, kialakítása ritkított deszkázatos, vagy áttört, amit növényzettel lehet átláthatatlanná tenni, illetve javasolható kerítés növényelválasztásból. Zöldterületek különösen ápolt gondozott közterületek vannak a területen. A házak méreteinek érzetet növényzettel kívánatos befolyásolni. Javasolható díszesen gondozott előkertek.
32
Épületek elhelyezése A településen a családi lakóházak elhelyezése, a telken általában oldalhatáron álló és utcára merőleges tetővel fedett. Az elfordított, ill. az utcával párhuzamos elhelyezés nem javasolt. Az épületek az előkert megtartásával kezdődjenek és a ház mögött legyen a pihenőkert.
Tetőhajlásszög A keskeny hosszú épületeken a középmagas tető az elfogadott. Az egyságes utcakép megtartása miatt. nem javasolt a túl magas és a túl alacsony hajlásszügű tető. Az élület szélességétől függően, a 40o körüli meredekség a megfelelő.
33
Tetőforma A településen lévő épületek tető egyszerű. Új házak építésénél a kialakult arányokat és formákat kell figyelembe venni, az illeszkedés elve szerint. Amennyiben az építési telek körül kialakult egy nyeregtetős házakból álló utcakép, úgy oda netördelt tetőformájú épület kerüljön, hanem a szomszédokhoz hasonló nyeregtetős tetőformájú. Amennyiben az az építési telek körül kontyolt, ill. sátortetős épületek állnak, úgy oda netördelt tetőformájú épület kerüljön, hanem a szomszédokhoz hasonló tömegű és formájú.
Kerítés Elsősorban az utcafronton ajánlott az áttört kerítés és atermészetes anyagok használata.
Javasolt a telekhatárra telepített sövényből, bokrokból kialakított természetes kerítés létesítése.
34
Terepalakítás A településen előfordulonak nagy szintkülönbségek, ezért az épületek tervezésénél lejtős telkre is kell számítani. Nem elfogadható az épület földbe vágása, vagy a teljes kiemelése, mert a ház nagyon eltünik, ill. nagyon kiemelkedik a szomszédos épületek közül. Jó megoldás a terepalakításnál ház részleges bevágása. Az így kiemelt földböl kialakítható aplató másik rész, így kevesebb földett kell mozgatni. Elfogadható megoldás, ha az épület eleve a terepbe van illesztve, így a legjobb a kapcsolata a környezetével és a földmunka is minimálisra csökkenthető.
Magasság Szabolcs községben az átalakuló településrészen a családi házak magassága közel azonos. A meglévő épületek közé épülő új lakóházak hasonló magaságúak legynek, mint a környezetükben lévő épületek. A túl magas házak nem illeszkednek Szabolcs község telpülésképébe.
35
5.2
AJÁNLÁSOK AZ ÁTALAKULÓ UJ TELEPÜLÉSRÉSZRE
ÉPÜLETEK
Új épület a területen, mértéktartó formakialakításával, és a településen sok helyen megtalálható sövény kerítéssel. A tetőforma és anyaghasználat teljes összhangban van a területen lévő épületekkel. A részletek közül kiemelendő a tornác, ami a arányos megjelenésével erősíti a szabolcsi hagyományok továbbvitelét. Az épület udvarát zöld sövénykerítés takarja.
Intézmény a Rákóczi utcán, az épület tetőszerkezetének elemei visszafogott stilusuak.
Lakóház a Rákóczi uton, a főépülettel egybeépített melléképület építészeti kialakítással, valamint a „sánckas” kerítés.
36
KERÍTÉSEK:
A zöld sövénykerítések jellemzőek Szabolcs településen, de megjelennek újszerű kerítések is,új anyaghasználattal, és formavilággal. Az áttört kerítés hagyja látni az épületet, így az utcakép látványa jobban érvényesül, így ezek alkalmazása javasolt. Nyitottabb átlátszó kerítés javasolt.
ZÖLDTERÜLETEK: Szabolcs településen a kertek, közterületek kialakítására és gondozására fokozott figyelem van. A kert az épített környezet része, a növényzet megválasztásával el kell érni, hogy kellő mértében takarja az épületet, árnyat adó fák, használói számára biztosítsa a virágos környezetet díszes előkertek, az és adjon teret az aktív kikapcsolódásnak. Olyan fafajok válaszása kívánatos, amelyek gyökerei nem nőnek bele az infrastruktúra hálózatokba.
A Tisza folyó Guti köz felöli lejárata.
37
5.2 ÖSSZEFOGLALÓ AJÁNLÁSOK AZ ÁTALAKULÓ TELEPÜLÉSRÉSZRE: A település átalakuló településrészeinek építészeti és környezeti szempontjai. A régi épületek mellé kerülő új épületek legyenek visszafogott megjelenésűek. A településkép egységességét a hasonló karakterű épületek többsége erősítheti ( anyaghasználat,forma, színezés, nyílásosztások) Magastetős kialakítással ne legyenek az épületek a településen megszokottnál magasabbak. Kerülendő túlzottan tördelt tetőforma. Anyaghasználata legyen visszafogott. Színvilága ne legyen kihívó. Nyitottabb átlátszó kerítés javasolt. A kert az épített környezet része, a növényzet megválasztásával el kell érni, hogy kellő mértében takarja az épületet, árnyat adó fák, használói számára biztosítsa a virágos környezetet díszes előkertek, az és adjon teret az aktív kikapcsolódásnak. Olyan fafajok választása kívánatos, amelyek gyökerei nem nőnek bele a felszín alatti infrastruktúra hálózatokba, és nem nőnek bele a felsővezetékekbe. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények műtárgyak elhelyezése a területen nem javasolt. A sajátos építmények településképet zavaró módon ( adótorony, homlokzatra szerelt műszaki eszközök ) nem jelenhetnek. A településrészen a lehulló csapadék zárt csatornában történő elvezetésű legyen. Az állattartás nem elterjedt a településen. Ha igény van rá, akkor a tervezett hulladéklerakó és a régi tsz telep közelében javasolt az elhelyezése. A településre érkező turista, a főútról lekanyarodva könnyen megtalálja a földvárat, a kúriákat, körbe tudja járni a település központját és le tud menni a Tisza partra a kikötőhöz. Helyismeret nélkül nem lehet eljutni a természeti értékeihez: Kerek tó, Morotva, Kis-Tisza és a Fecske part. A Tisza part közelében egy burkolt sétánnyal lehetni ezeket összekötni, amit elő sorban kerékpárosok és gyalogosok használhatnának. A Kis-Tisza alatti rész, a folyó egy kanyarulatának a külső ívéhez esik, ezért a part ezen a részen évente több métert is leszakadhat. Ez hamarosan eléri a magánterületeket és a Kis-Tisza is veszélybe kerülhet. Megfelelő partvédelemmel ez a folyamat lelassítható lenne.
38
ÜDÜLŐTERÜLET:
A hétvégi házas beépítésű területen nagy zöldterülettel biztosítják a felüdülést. Az épületek padlószint magassága a mértékadó árvízszintnek megfelelőek.
5.3AJÁNLÁSOK AZ ÜDÜLŐTERÜLET BEÉPÍTÉSÉRE Az üdülőházas területen javasolt laza beépítéssel, nagy zöldterülettel kialakított épületek megvalósítása. A szükséges mértékben a padlószint megemelése. Az előkertben elhelyezhetők medencék. A növényzet megválasztásánál a nagyobb lombkoronájú fák telepítése, amelyek árnyékot biztosítanak.
FALUSIAS LAKÓTERÜLET: A Szabolcs-vezér utca déli oldalán kialakult úthálózat, és telekstruktúra már szabályosabb. A településrész általános beépítési területként kezelendő. Itt falusias lakóépületek vannak. Ezen területegységen belül korábbiakban gazdasági terület kijelölésére került sor, de felülvizsgálata, megszüntetése folyamatban van, így a gazdasági zóna kikerül a település belterületéből, a különleges terület létjogosultsága továbbra is megmarad.
39
5.4 ÖSSZEFOGLALÓ AJÁNLÁSOK A FALUSIAS LAKÓTERÜLETRE: A településrészen a földszintes, hosszanti kialakítás javasolt, de már a modernebb és egyedi formák is elfogadhatóak. A lakóházak magassága közel azonos legyen, a meglévő épületekhez való igazodás szükséges. Tetőhajlásszög hasonló legyen mint környezetükben. Tetőforma egyszerű nyeregtető, anyaga sötétebb árnyalatú égetett agyag. Anyaghasználat legyen visszafogott, a meglévő épületekhez igazodó. Az 1970 évek sátortetős házainak átalakításánál, illetve uj lakóházak építésénél az illeszkedési szabályok betartásával a heterogén településképet rendezettebbé, szebbé lehet tenni a korszerű anyaghasználattal, formaképzéssel, az előkert és a kerítések átgondolt tervezésével.
5.5 AJÁNLÁSOK A TERMÉSZETI TERÜLETEN: Az okológiai hálózat magterülete a NATURA 2000 terület, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő, reklámhordozó, nem helyezhető el, a jogszabályokban meghatározottak kivételével. A természetközeli területek túlhasználata, szennyezése nem megengedett. A változatos élőhelyeket biztosító tájelemek védelme szükséges. Az adventív invazív fajok,terjedésének megakadályozása ( akác,gyalogakác,sokvirágú napraforgó, japán keserűfű, ) Reklámhordozók építése nem indokolt.
Természeti
40
6. Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek ( ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés) kerítések, kertek, zöldfelületek)
Épületek:
Példaértékűen szép karakterű épület példája a lakóház. Visszafogott anyaghasználatával, szép nyílászáró osztásaival, és a település ezen részén a nem túl magas falazott oszlopok közötti kerítéselemei is jól illeszkednek a környezetébe. Háttérben a földvár sáncai láthatók, jól kivehetően a szabolcsi zsinat emlékoszlopával.
Felújított ház „ belakott „ tornácos udvara, a burkolt és a zöldterületek aránya összhangban.
41
Tornácok ajtók, ablakok:
ABLAKOK
42
KERÍTÉSEK:
ZÖLDTERÜLETEK, KÖZTEREK, KÖZPARKOK:
43
Millenniumi idősek parkja a Balsa felől a településre érkezőket az út mellett ez a park fogadja.
Zöldterület, a nagy lombkoronájú fák mellett figyelmet érdemel a sövénykerítés, mely visszafogottságával dekoratív színfoltként jelenik meg.
Szabolcs község temetője, a ravatalozóval.
44
7. Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések
Esőbeálló a kerékpárút mellett, itt megpihenhet a kerékpáron érkező is, mielőtt a településre érkezne. Közművek.
45
Nyílt csapadékcsatorna a kerítés mellett, gondozott zöldterülettel.
Megjelölt horgászhely a tiszai holtágnál.
46
IMPRESSZUM SZABOLCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA http://www.szabolcs.hu Kapcsolat: Szabolcs Petőfi út. 6 Magyarország 4467
[email protected] Tel:0036 (42)720 102
Polgármester: Csegei László Készítette:
mb. főépítész Dályai Józsefné
Munkatárs:
Beszterci Béla
Felhasznált irodalom: Dr Németh Péter: Szabolcs száz magyar falu Szabolcs község településszerkezeti terve és helyi építési szabályzata Építészeti útmutató ábrái: Lechner Tudásközpont területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit kft. A kézikönyvben felhasználásra kerültek a Magyarszéphely Településképi Arculati Kézikönyv 2017. egyes szövegrészletei.
47
