Szabályzatminták: HÁZIREND TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

A KÉZIRAT INTERNETES KIADVÁNYA Jelen kiadványunk kézirat, mely kisebb mértékben eltér a 2004-ben nyomdai úton, B/5ös formátumban kiadott könyvünktől. Ennek oka a nyomdai előkészítő munkák során végzett változtatások, illetve egyes részeket töröltünk. Az internetes kiadás mellett azért döntöttünk, mert szükségesnek tartottuk, hogy az érdeklődők ezúton is tájékozódhassanak alapvető társasházi működtetési kérdésekről, meggyőződhessenek arról, hogy társasházi tanácsadási munkánkat megalapozottan és tudatosan, a gyakorlati tapasztalatok alapján végezzük. Természetesen a készlet elfogyásáig a könyv megvásárolható. A társasházi törvény módosításairól szóló 7. sz. internetes kiadványunk megvásárlása esetén az 1. sz. könyvet a készlet erejéig térítésmentesen adjuk. Felhívom a figyelmet arra, hogy a kiadványban foglaltak a szakmai egyeztetések és a gyakorlati tapasztalatok alapján is változtak! Budapest, 2012. 01. hó Mile Bálint Okl. mérnök-közgazdász VIKTÓRIA Kft Ügyvezető igazgató

A honlapon fellelhető információkat a VIKTÓRIA TÁRSASHÁZ RENDSZER, mint társasház-kezelési modell dokumentációinak felhasználásával dolgoztuk fel. A rendszer dokumentáció fejlesztése folyamatos és a mindenkori fejlesztési stádiumot tükrözik.



MINDEN JOG a Viktória Kft. tulajdonát képezi. A honlapon lévő információkat, dokumentumokat, illetve annak részeit tilos reprodukálni, vagy bármilyen módon másolni, adatrendszerben tárolni, bármely formában, vagy eszközzel a jogtulajdonos írásos engedélye nélkül felhasználni, közölni.

4.

Szabályzatminták: HÁZIREND TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Mottó: „Előbb azt kell tudnunk, hogy mit nem ismerünk”

© VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT SZÉKHELY: 1077 BUDAPEST, ROTTENBILLER U. 42. TELEPHELY: 1082 BUDAPEST, CORVIN KÖZ 4. TEL.: 210-3841

: VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT

1

Szerző: Mile Bálint

Jogi szakértő: Dr. Nagy-Dani Károly

Kiadja: VIKTÓRIA KFT. Székhely: 1082 Budapest, Corvin köz 4. Tel/Fax: 210-3841 Telephely: 1077 Budapest, Rottenbiller u. 42.

MINDEN JOG a Viktória Tanácsadó, Szolgáltató Kft. tulajdonát képezi. Jelen könyvet, illetve annak részeit tilos reprodukálni, vagy bármilyen módon másolni, adatrendszerben tárolni, bármely formában, vagy eszközzel a jogtulajdonos írásos engedélye nélkül közölni. Az ezen műben fellelhető információkat a VIKTÓRIA TÁRSASHÁZ RENDSZER, mint társasház-kezelési modell dokumentációinak felhasználásával dolgoztuk fel. A rendszer dokumentáció fejlesztése folyamatos és a kézikönyvek a mindenkori fejlesztési stádiumot tükrözik.

Készült: COMPRESS-PRINT Könyvműhely Kft Tel.: 257-2422

DTP: sticker.hu

2. Átdolgozott kiadás az új társasházi törvénynek megfelelően. Lezárva: 2004. február hó

2

ELŐSZÓ Tisztelt Olvasó! A társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 1998. március 1.-i hatályba lépése óta eltelt idő már önmagában, de a tapasztalatok is indokolttá tették, hogy új társasházi törvény készüljön, melyet az Országgyűlés 2003. december 8-án fogadott el és 2003. évi CXXXIII. számon jelent meg. Az új törvény terjedelmében és tartalmában jelentős változásokat hozott az előző szabályozáshoz képest. Mindezek feldolgozása és a gyakorlatban történő helyes és hatékony alkalmazása megfelelő ismereteket kíván meg. A már megjelent és a várhatóan megjelenő szakkönyvek ehhez nyújthatnak segítséget. Jelen kézikönyv a 2001. óta megjelenő Társasházi Kiskönyvtár Sorozat része, mely A TÁRSASHÁZ MŰKÖDÉSE ÉS SZERVEZETE összefoglaló címet viseli. Ebből az elmúlt években 1. kiadásban hét kötet jelent meg és összesen mintegy 15.000 példányban jutott el az olvasókhoz. A Társasházi Kiskönyvtár sorozat újabb kötetei 2. kiadásban építenek az előző kötetekben megjelenő gondolatokra, ugyanakkor mind tartalmában, mind az egyes kötetek szerkezetében és maga a sorozat összeállítása is azt a célt szolgálja, hogy a társasházak a kötetek segítségével sokkal önállóbban és eredményesebben tudják elvégezni szabályozási feladataikat, ezen keresztül is a társasház működtetését. A társasházi kiskönyvtár sorozat „hasznos tagja” kíván lenni a társasházi szakirodalomnak és egyúttal hiánypótló is, mert más módon közelít a kérdésekhez. A most közreadandó kézikönyv alcíme: „Szabályzat minták: HÁZIREND, TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT”, mely több dolgot is jelez. A kötet egy a gyakorlat által visszaigazolt házirend, valamint egy társasházra „szabott” tűzvédelmi szabályzat mintát mutat be. A mintákban foglalt szabályok néhánytól eltekintve általában felhasználhatók, szinte valamennyi társasháznál alkalmazhatók és természetesen az adott társasház sajátosságainak megfelelő eltérő szabályok pedig beépíthetők. A kézikönyv „hasznosításához” fel kell hívni a figyelmet arra, hogy jelen kötet hogyan kapcsolódik a Társasházi Kiskönyvtár sorozat többi kötetéhez. Az 1. kötet az új társasházi törvény alkalmazását elősegítő tudnivalókon és értelmezésen túl igyekszik közreadni olyan ismereteket, amelyek a társasházi szabályzatok elkészítéséhez szükségesek, ezen belül azt, hogy mit és miért kell szabályozni. A 2. kötet az alapító okiratnak a társasház működési „szabályozásában” betöltött szerepével az alapító okirat készítésének követelményeivel és módosításának eseteivel foglalkozik, mivel a szervezeti – működési szabályzat elkészítéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az alapító okiratban foglaltak a törvényi rendelkezéseknek, valamint a társasház adottságainak megfelelően „feldolgozásra” és a szükséges módosítások megfelelő módon elvégzésre kerüljenek. A 3. kötet SZMSZ mintát mutat be. A 4. kötetben ugyancsak mintaszabályzatok olvashatók, melyek különböző módon kapcsolódnak az SZMSZ-hez. A házirend az új társasházi törvény szerint az SZMSZ része, ugyanakkor nemcsak tulajdonosokat érintő szabályokat tartalmaz, ezért indokolt az SZMSZ mellékleteként kezelni. Ez az alapvető oka, hogy külön kötet tartalmazza a HÁZIREND mintát. A tűzvédelmi szabályzatról ugyancsak rendelkezik az SZMSZ, de ez egy „szakmai” szabályzat és adott esetben a számvizsgáló bizottság fogadja el, tehát ezért „önálló” szabályzatként kell kezelni. Remélhetőleg az olvasók jelen kötetet is hasznosítani tudják az eredményes társasházi működés biztosításához, melyhez sok sikert kívánok. Budapest, 2004. február hó

dr. Csiha Judit BM Lakáspolitikai Kollégium Elnöke

: VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT TEL./FAX: 210-3841, 06-30-6345-060 [email protected] [email protected] www.tarsashazitanacsadas.hu

3

TEMATIKUS TARTALOMJEGYZÉK 1.

A TÁRSASHÁZ SZABÁLYOZÁSI RENDJE 1.1. 1.2.

2.

A TÁRSASHÁZ HÁZIRENDJE, MINT SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZ A TÁRSASHÁZ TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA, MINT SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZ

A TÁRSASHÁZ HÁZIRENDJE /SZABÁLYZAT MINTA/ 2.1.

3.

MINTA A LAKÓK TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLÓ „HIRDETMÉNYRE”

A TÁRSASHÁZAKAT ÉS A HÁZIRENDET ÉRINTŐ NÉHÁNY RENDELET A VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TÁRSASHÁZAKAT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEI 3.1.1 A 12/1996. (IV.26.) számú önkormányzati rendelet az építményadóról 3.1.2 A 34/1196. (1997.I.10) számú önkormányzati rendelet Az önkormányzati tulajdonban lévő közterületek használatáról és rendjéről 3.1.3 Az 7/2000. (IV.25.) számú önkormányzati rendelet a közterületen történő szeszesital fogyasztásának korlátozásáról 3.1.4 A 33/2000. (XII.23.) számú önkormányzati rendelet az állattartás rendjéről 3.1.5 A 49/2001. (XI.16.) számú önkormányzati rendelet a zaj és rezgésvédelem helyi szabályozásáról 3.1.6 A 3/2001. (II.16.) számú önkormányzati rendelet a növénytelepítési támogatási alapról és annak felhasználásáról 3.1.7 A 47/2001. (XI.30.) számú önkormányzati rendelet a mellékvízmérők felszerelésének önkormányzati támogatásáról 3.1.8 Az 1/2003. (01.27.) számú önkormányzati rendelet a Közterület Felügyeleti Rendszer létrehozásáról 3.1.9 A 24/2003. (VI.23.) számú önkormányzati rendelet a földgáz alapú fűtési rendszerek kiépítéséhez nyújtható önkormányzati támogatások megállapításának feltételeiről és szabályairól 3.1.10 Az 1/2004. (II.1.) számú önkormányzati rendelet a társasházaknak nyújtandó visszatérítendő kamatmentes, és vissza nem térítendő rehabilitációs támogatásról 3.2. KIVONAT: AZ 1996 ÉVI XXXI. TÖRVÉNY A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉSRŐL, MŰSZAKI MENTÉSRŐL ÉS A TŰZOLTÓSÁGRÓL 3.2.1 Kivonat: a 35/1996 ( XII.29.) BM rendelet az országos tűzvédelmi szabályzat kiadásáról

5 6 8

10 14

15

3.1.

4. I. I.1. I.2. I.3.

II.

15 15 17 20 20 24 27 29 31 32 33 39 39

A TÁRSASHÁZ TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA (SZABÁLYZAT MINTA)

40

AZ ÉPÜLET TŰZVÉDELME

40

A LAKÓHÁZ TŰZVÉDELMI HELYISMERETE TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS FONTOSABB TŰZVÉDELMI JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

40 40 42

ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK

42

II.1. TEENDŐK TŰZ ESETÉN (TŰZRIADÓ TERV) II.2. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK II.2.1. Használatra vonatkozó előírások II.2.2. Közlekedési utak, kijáratok II.2.3. Raktározás, tárolás II.2.4. Tüzelő, fűtőberendezések tűzvédelmi szabályai II.2.5. Villamos világító és erőátviteli berendezések, villámhárítók II.2.6. Szellőztetés II.2.7. Gépjármű tárolás II.3. TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS TŰZVÉDELMI, HASZNÁLATI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK II.3.1. Tűzveszélyes tevékenység , munkavégzés szabályai II.3.2. A dohányzás szabályai II.4. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

42 43 43 43 43 43 44 44 44 44 44 45 45


4 II.4.1. II.4.2.

III.

Tűzoltó-készülékek, felszerelések Propán-bután gázpalackok kezelése szállítása, tárolása

TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK

III.1. KÖZÖS TULAJDONÚ HELYISÉGEK III.1.1. Az épület folyosói, lépcsőházai III.1.2. Az épület villamos kapcsoló helyisége III.1.3. Az épület padlástere III.1.4. Az épület pince tárolói III.1.5. Az épület liftgépháza III.1.6. Az épület kazánháza III.1.7. Az épület gázfogadó helyisége III.1.8. Az épület gépjármű tárolója III.2. KÜLÖN TULAJDONÚ HELYSÉGEK III.2.1. Az épület lakószobáit III.2.2. Az épület szociális helyiségei III.2.3. Az épület konyha helyiségei

IV.

A LAKÓHÁZ TŰZVÉDELMÉÉRT FELELŐSÖK

45 45

45 45 45 45 46 46 46 47 47 47 48 48 48 48

49

IV.1.1. A tűzvédelmi jogszabályokban, szabványokban, szabályzatokban, utasításokban előírt rendelkezések betartásáról 49 IV.2. TULAJDONOSOK, BÉRLŐK TŰZVÉDELMI FELADATAI 49 IV.3. SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG TŰZVÉDELMI FELADATAI 49 IV.4. KÖZÖS KÉPVISELŐ TŰZVÉDELMI FELADATAI 49 IV.4.1. Közös tulajdonú részben 49 IV.4.2. Külön tulajdonú részben 50 IV.5. HÁZGONDNOK TŰZVÉDELMI FELADATAI 50


5

1.

A TÁRSASHÁZ SZABÁLYOZÁSI RENDJE A társasházaknál elégséges kellene lennie egy etikai kódexnek, amely a konvenciók erejével hatna. Azonban ez ma különböző okok miatt nem járható út, nem érett meg a helyzet az ilyen típusú megoldásra. Ezért szükség van olyan - a társasházközösség által elfogadott - dokumentumokra, amelyek a jogszabályok alapján pontosítják, részletezik, kiegészítik (bővítik) a Társasházi Törvényben foglaltakat, valamint figyelembe veszi a társasház speciális adottságait. Ezek a dokumentumok a társasház szervezet- működési szabályzata (SZMSZ), üzemeltetési és házirendje, tűzvédelmi szabályzata, valamint ügyrendje. A társasház ezen keresztül biztosíthatja az eredményes működést, valamint az együttélés szabályainak betartását, betartatását. A tapasztalatok szerint a társasház életére van egy olyan jótékony hatása, miszerint egyáltalán a tulajdonosok és a társasházban élők és dolgozók megismerik a kötelezően betartandó szabályokat és ez visszatartó erejű lehet a "fegyelmezetlenségek" szempontjából.

A TÁRSASHÁZ MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA

Eseti szabályozás

TÖRVÉNYEK

Ptk

TÁRSASHÁZI Tv. (Ttv.)

RENDELETEK (Kormány, miniszteri, önkormányzati)

Alapító Okirat

IGEN

D O K U

TÁRSASHÁZ SZERVEZETIMŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) HÁZIREND TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

M E N T Á L T

TÁRSASHÁZ ÜGYREND

A fenti ábra bemutatja a különböző szintű szabályozási eszközöket, azok összefüggéseit. Erről részletesebben a Társasházi Kiskönyvtár sorozat 1. sz. kötete szól. Emlékeztetőül a szervezeti- működési szabályzat célja, hogy szabályozzon minden olyan kérdést, amely a tulajdonosok között „várhatóan vitára” adhat okot, illetve a tulajdonosokat közvetlenül érintő eljárási, végrehajtási feladat, szabály. Ez az SZMSZ tartalmazza a Ttv. (és más törvények), az alapító okirat vonatkozó szabályait és rendelkezik az üzemeltetési és házirendről, a tűzvédelmi szabályzatról, a társasház ügyrendjéről. Az új társasházi törvény a házirendet rendelkezései a következők: A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait a közösség szervezeti-működési szabályzatában kell megállapítani.[13.§ (1 A szervezeti-működési szabályzatnak - e törvény keretei között - tartalmaznia kell: c) a társasházi lakóépület házirendjére, …...vonatkozó részletes szabályokat. .[13.§ (1)]


6

A szervezeti-működési szabályzat meghatározza a külön tulajdonban lévő lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának szabályait a lakóépület céljának, működésének megfelelően.

[17.§] A szervezeti-működési szabályzatban meg kell határozni a külön tulajdonon belüli építési-szerelési munka, és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait (a továbbiakban: házirend). [26.§ (1)] Az e törvény hatályba lépéséig már bejegyzett társasház közgyűlése - az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezéseinek hatálytalanításával egyidejűleg - határozatával a szervezeti-működési szabályzatot megállapítja, illetőleg a meglévő szervezeti-működési szabályzatát e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítja. [62.§ (1)] Kötelező tehát a szervezeti-működési szabályzat készítése és a házirendet az SZMSZ részeként kell kezelni. Emlékeztetőül a szervezeti- működési szabályzat célja, hogy szabályozzon minden olyan kérdést, amely a tulajdonosok között „várhatóan vitára” adhat okot, illetve a tulajdonosokat közvetlenül érintő eljárási, végrehajtási feladatokat. Ez az SZMSZ tartalmazza a Ttv. (és más törvények), az alapító okirat vonatkozó szabályait és rendelkezik az üzemeltetési és házirendről, valamint a tűzvédelmi szabályzatról és adott esetben a társasház ügyrendjéről. Természetesen – különösen az üzemeltetési és házirend vonatkozásában – alapvetően figyelembe kell venni a társasház adottságait, a tulajdonostársak szándékát a szabályozás módjára, illetőleg tartalmára vonatkozóan. Ha nem utólag a „vitára” okot adó események - felmerülésekor próbálkozik a társasház a szabályozással (eseti szabályozás) akkor lehetőség szerint minden eseményre előre szabályozni szükséges. Ez a gyakorlatra olyan jótékony hatással bír, hogy mind a közgyűlés, mind a közös képviselő, de a számvizsgáló bizottság is a szabályok ismeretében megfelelő módon járhat el, nincs késlekedés, nincsenek felesleges viták. A „teljes körű” szabályozásnak azonban olyan ára van, hogy jelentős oldalszámú (terjedelmű) dokumentumokat kell készíteni.

1.1.

A TÁRSASHÁZ HÁZIRENDJE, MINT SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZ

Az üzemeltetési és házirend megalkotásának célja, hogy meghatározza a társas együttéléshez nélkülözhetetlen alapvető szabályokat, a lakók egymás iránti - kötelezően elvárt - magatartását valamint, hogy rögzítse a ház rendeltetésszerű használatára, állagának védelmére szolgáló szabályokat és követelményeket. A házirend SZMSZ belüli külön (mellékletként) való kezelése azért indokolt, mert a nem tulajdonos lakókra (bérlőkre) is vonatkozik. Ezt a bérlők / használók is kézhez kapják. Így a bérlők / használók is tisztában lesznek a társasház működtetésével összefüggő kérdésekkel, és az esetleges szankcionálási lehetőségekkel. A társasház üzemeltetési és házirendje megnevezés némi magyarázatot igényel. Miután a társasházban nemcsak tulajdonosok laknak, nyilvánvaló, hogy a bérlőknek, lakáshasználóknak is ismerniük kell az üzemeltetési rendre vonatkozó szabályokat. Ezen rendelkezéseket vagy a szervezeti- működési szabályzatban lehet elhelyezni, vagy készül egy nem hagyományos házirend, hanem egy üzemeltetési szabályokat is tartalmazó úgynevezett Üzemeltetési és Házirend. Amennyiben szerkezetileg az SZMSZ-ben kerülnek szabályozásra az üzemeltetési renddel kapcsolatos kérdések, úgy rendelkezni kell arról is, hogy vagy a tulajdonosok gondoskodjanak arról, hogy a lakásban lakók értesüljenek a szabályokról, vagy egyéb más eljárási szabályt kell előírni. A tapasztalatok szerint a tulajdonosok inkább a hagyományos házirend formát választják, ezért a továbbiakban ezt a fogalmat használjuk még akkor is, ha üzemeltetési típusú szabályokról is szó van. A 2. fejezetben bemutatott HÁZIREND, mint szabályzatminta tartalmaz üzemeltetési típusú szabályokat. Az alábbi ábra egy társasház lehetséges szervezeti felépítésének sémáját mutatja be, mely sémából is érzékelhető, hogy a társasház működése kapcsán a függelmi viszonyok sajátosak és a társasház működtetésében, üzemeltetésében „sokan” működnek közre. Vannak olyan társasházak, ahol a tulajdonosok kifejezetten kérik, hogy konkrét adatokkal a szervezeti séma szerepeljen a házirendben, vagy arról rendelkeznek, hogy a faliújságra kifüggesztésre kerüljön.


7

Bérlők

TÁRSASHÁZ (Tulajdonostársak közössége)

KÖZGYŰLÉS

SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG

Jogi szervezeti struktúra KÖZÖS KÉPVISELŐ Munkaszervezeti struktúra Műszaki gyorsszolgálat

Ügyvéd

Gazdasági vezető (könyvelő)

Társasházkezelő

Házgondnok

Liftkezelő

Gyorsszolgálat, karbantartó

Fűtő

Gyorsszolgálat, karbantartó

Karbantartók

Biztosító

Ábra: Egy társasház szervezeti felépítésének sémája A továbbiakban ismertetésre kerül néhány olyan tevékenységi kör, amely a társasház közvetlen üzemeltetési feladatainak ellátását, illetőleg az üzemeltetési háttérfeltételek biztosítását célozzák. A közvetlen üzemeltetési feladatok alatt a házgondnoki (takarítói), a felvonókezelői, a fűtői, a kertészeti, stb. tevékenységek értelmezhetőek, továbbá figyelembe kell venni az üzemeltetési háttérszolgáltatásokat is. E feladatok részletezése a házirendben (vagy az ügyrendben) adott esetben indokolt lehet (a tulajdonosok kérik). Példák: A házgondnoki feladatkör kialakításának célja, hogy a rábízott társasházat jó gazda módjára gondozza, személyes munkájával biztosítja a társasház közös helyiségeinek és felszerelésének zavartalan működését és a tisztaságot, a kultúrált környezet kialakítását. Az ügyfélszolgálati tevékenységet tágan kell értelmezni és minden olyan szervezet és személy tevékenységét bele kell érteni, akik a társasház működésében valamilyen formában részt vesznek (társasházkezelő), gazdasági vezető, házgondnok, liftkezelők, számvizsgáló bizottság tagjai, fűtő gyorsszolgálatok, karbantartók, stb.). Az ügyfélszolgálati tevékenységet korszerűen meg kell szervezni, és össze kell hangolni, mely illeszkedik a társasház életéhez és a kapcsolattartási formákról minden érintettnek tudomása kell, hogy legyen. Az ügyfélszolgálati tevékenységben kiemelkedő funkciója van a közös képviselőnek, ezért erről célszerű a házirendben rendelkezni. Több módszer is alkalmazható, mely lehet telefonon előre egyeztetett időpontban végzett ügyfélszolgálati tevékenység vagy kijelölt időszakban.


8

A gyorsszolgálati típusú tevékenységre célszerű, ha a közös képviselő köt keretszerződéseket, adott esetben a szolgáltatási díj (pl. ügyeleti díj) a közös képviselő kezelési díjának része. A házirendben vagy a faliújságon szolgáltatás leírásán kívül a vállalkozó neve, elérhetősége és az eljárási szabályok szerepelhetnek. Az épületbiztosítás megoldása versenyeztetés alapján történhet keretszerződéssel megteremtve az egységes feltételeket. Ezt követően társasházanként kerülhet megkötésre az épületbiztosítás. A biztosító megnevezésén és a kötvény számon túl az eljárási szabályokat adott esetben a házirendben is lehet rögzíteni. A társasház tehát döntési helyzetben van a tekintetben, hogy az üzemeltetési rend, illetőleg a házirend típusú kérdéseket hol, hogyan kívánja szabályozni. A tartalmi kérdéseken túl figyelembe kell venni a különböző megoldásokhoz kapcsolódó döntéshozatali és eljárási szabályokat is. Míg a házirend elfogadása az SZMSZ „sorsát” osztja, vagyis az összes tulajdoni hányad legalább egyszerű szavazattöbbségű döntést igényel, addig az SZMSZ-ben, illetőleg a HÁZIREND-ben információknak a faliújságon való elhelyezésére vonatkozó rendelkezések végrehajtása a közös képviselő feladata. Ez a megoldás könnyebbé teszi a változások naprakész nyomon követését. Külön ki lehet függeszteni a faliújságra a társasházakat és házirendet érintő törvények, rendeletek, ezen belül az önkormányzati rendeletek vonatkozó szabályait is. Ez utóbbira példaként a VII. kerületi önkormányzati rendeleteket mutatja be a 3.2. fejezetrész.

1.2.

A TÁRSASHÁZ TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA, MINT SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZ

A társasház tűzvédelmi szabályzatának elkészítését törvény és BM rendelet írja elő (lásd 3.3. fejezetrészt). Az alábbi ábra a tűzvédelmi szabályzat elkészítésére vonatkozó alapvető információkat tartalmazza, míg jelen kötet 4. fejezete bemutat egy tűzvédelmi szabályzat mintát.

• •

Az 1996. évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről A 35/1996. (XII.29) BM rendelet

-

KÉSZÍTŐ: Tűzvédelmi szakértő

JÓVÁHAGYÓ: SZVB

-

TARTALOM: társasház működésének is megfelelő legyen

Aláírja a dokumentumot Szakmailag felel a szabályzatban foglaltakért

-

-

Az SZVB ellenőrző funkciójához kapcsolódó döntési jogosítvány (végrehajtók: lakók, közös képviselő, házgondnok, „tevékenységet” folytatók)

Az épület tűzvédelme (helyismeret, tűzveszélyességi osztályba sorolás, fontosabb tűzvédelmi jogszabályok) A lakóház tűzvédelméért felelősök (tulajdonosok, bérlők, SZVB, közös képviselő, házgondnok-takarító). Általános tűzvédelmi szabályok ( tűzriadó terv; használatra – tárolásra, stb. vonatkozó előírások; tevékenységekkel kapcsolatos szabályok, egyéb rendelkezések). Tűzvédelmi használati szabályok (közös tulajdonú helyiségekre, külön tulajdonú helyiségekre).

Ábra: Miért és hogyan kell elkészíteni a társasház tűzvédelmi szabályzatát A Tűzvédelmi Szabályzat megalkotásának célja a ház lakói testi épségének, a személyek, szervezetek tulajdonának védelme a lakók és az épületben bármilyen tevékenységet folytató személyek, szervezetek, valamint a ház működtetésében résztvevők tűzvédelmi feladatainak, kötelezettségeinek szabályozásával. A tűzvédelmi szabályzat elkészítése tűzvédelmi szakértő bevonását igényli, hiszen ez egyértelműen speciális szakmai ismereteket igényel. Tehát nem fogadható el az a gyakorlat, hogy a közös képviselő saját maga gondolja elkészíteni a tűzvédelmi szabályzatot, illetőleg „egy kaptafára készült” tűzvédelmi előírásokat tartalmazó plakátokat vásárol. Ez utóbbihoz tartozik az a megjegyzés, hogy a tűzvédelmi szakembernek is meg kell ismernie a társasház működési sajátosságait, mert különben e nélkül „ipariul” készül el a társasház tűzvédelmi szabályzata. A tűzvédelmi szabályzatban foglaltakért a készítő, vagyis a tűzvédelmi szakember felel szakmailag, s ezt a felelősséget vállalja akkor, amikor a dokumentumot alá kell írnia. A tűzvédelmi szabályzatot jóvá kell hagyatni. Elvileg a közgyűlés dönt minden kérdésben, kivéve, ha ezt a jogosítványt nem adja a közös képviselő, vagy a számvizsgáló bizottság hatáskörébe. Amennyiben közös képviselő vezeti a


9 társasházat, úgy célszerű, ha a tűzvédelmi szabályzatot a számvizsgáló bizottság hagyja jóvá. Ez a jóváhagyás nem jelent „felelősségvállalást”, hiszen a jóváhagyással a tűzvédelmi szabályzat életbeléptetéséről rendelkeznek. A tűzvédelmi szabályzat tartalmát illetően feltehetik azt a kérdést, hogy miért kell tevékenységeket, eszközöket érintő szabályokat előírni, ha adott esetben nem folyik olyan tevékenység a társasházban. Ennek az az alapvető oka, hogy a szabályozás a lehetséges esetekre is ki kell hogy térjen, továbbá tudni kell azt is, hogy adott esetben arra a helyiségre külön tűzvédelmi szabályzatot is kell készítenie a helyiség használójának.


10

2.

A TÁRSASHÁZ HÁZIRENDJE /SZABÁLYZAT MINTA/

A

1___ Budapest, ______________u._____sz. TÁRSASHÁZ

HÁZIRENDJE A HÁZIREND célja, hogy rögzítse a ház, mint lakóépület rendeltetésszerű használatára, állagának védelmére szolgáló szabályokat, követelményeket, valamint meghatározza a társas együttéléshez nélkülözhetetlen alapvető szabályokat, a lakók egymás iránti - kötelezően előírt - magatartását. 1. A Házirend előírásainak betartása mindazon személyekre kötelező érvényű, akik a házban laknak, dolgoznak, vagy valamely lakónál ideiglenesen tartózkodnak, melyek betartásáért a házban állandó jelleggel tartózkodók felelnek. 2. A lakóépület állagának védelme minden lakót/használót arra kötelez, hogy − a lakásokat és a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, − a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket, valamint a közösségi helyiségeket, − a lakóépület központi berendezéseit és tartozékait ( kaputelefon, kábeltelevízió hálózat, stb.) rendeltetésének megfelelően, a környezet sérelme nélkül, gazdaságosan használja. 3. A lakóépületben (lakásokban) és a hozzátartozó közösségi és közös használatra szolgáló helyiségekben és területeken napszaktól függetlenül tartózkodni kell minden, mások nyugalmát zavaró magatartástól és tevékenységtől. − Televízió, rádió, lemezjátszó, videó- és egyéb berendezések úgy működtethetők, hogy mások nyugalmát ne zavarja. − Zajt okozó háztartási és egyéb gépek használata, valamint zajjal járó építési, szerelési munka végzése: munkanapokon: 8 és 19 óra szombaton: 8 és 14 óra vasárnap és ünnepnapokon: 9 és 13 óra között engedélyezett. Ez a szabályozás nem érinti az azonnali beavatkozást igénylő hibaelhárítási vagy életveszély elhárítására irányuló munkavégzést. 4. A tulajdonostárs, a lakó köteles fenntartani és szükség szerint felújítani a külön tulajdonában álló lakást. Ha a tulajdonostárs, illetőleg a lakó nem tesz eleget fenntartási, felújítási kötelezettségének, úgy a közös képviselő a számvizsgáló bizottság egyetértő véleménye mellett felszólíthatja a tulajdonostársat, a lakót kötelezettsége teljesítésére, illetve köteles a szükséges intézkedéseket megtenni. (pl.: hatóságok értesítése). Nagymértékű rovarfertőzés esetén ennek megszüntetése érdekében a használó a lakásban, helyiségben a rovarmentesítési munkákat köteles elvégezni, illetőleg az illetékes közegészségügyi hatóság kötelezése, vagy a társasház közgyűlési határozata alapján azt eltűrni. A tulajdonostárs, a lakó köteles a lakásában tervezett építkezésről értesíteni a közös képviselőt. A közös tulajdonú épületszerkezetet érintő építkezés, ill. hatósági engedélyhez kötött építkezés esetén a közös képviselő köteles közgyűlési határozatot kérni az építkezéshez való hozzájáruláshoz és ennek eredményéről 30 napon belül értesítenie kell az építkezőt. Ha a tervezett építkezés nem érint közös tulajdonú részt és nem engedélyköteles, úgy a közös képviselő hirdetmény útján értesíti a tulajdonosokat, lakókat az építkezésről (főbb tartalma, kezdete, várható befejezése). 5. A tulajdonostárs, illetőleg a lakó köteles lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben, a szükséges ellenőrzés, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából, arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bennlakó szükségtelen háborítása nélkül. A közös képviselő, ill. megbízottja (a műszaki ügyeletes, a gyorsszolgálat, a karbantartó, stb) csak a közös tulajdont és üzemeltetést érintő ügyekben kötelesek ellenőrizni a külön tulajdonban lévő épületrészeket, berendezéseket, különösen a következő esetekben:  élet- és balesetveszély elhárítása (pl.: csőtörés miatt, födémkárosodás, gázszivárgás).  mellékvízmérőórák hitelesített működése  vizes berendezések állapota  higiénia. A közösség, illetőleg a tulajdonostárs köteles megtéríteni a külön tulajdonú lakásban a beavatkozással okozott kárt kivéve a biztosító által megtérített részt, valamint a külön tulajdonú rész meghibásodása okozta kárt. A közös tulajdonú részben (pl.:


11 nyomó – ejtő vezeték) történt meghibásodás következtében szükségessé váló - a társasházat terhelő - helyreállítási kötelezettség a kőműves helyreállító, illetőleg a biztosító által elismert kárösszegnek megfelelő munkáig terjed. 5. Minden helyiséghasználó a takarékos vízfogyasztás érdekében köteles a vizes berendezéseket olyan állapotban tartani, hogy műszaki meghibásodás miatt vízelfolyás ne legyen, anyagi kárt gondatlanságból (szándékosan) ne okozzon. Ha igazolható módon nem tette meg a szükséges intézkedéseket, vagy gondatlanságból, esetleg szándékosan indokolatlan többlet vízfogyasztás következik be, vagy más anyagi kár (pl.: beázás) éri a társasházat, úgy annak anyagi következményeit a károkozó köteles viselni. 5. Szükséghelyzet esetén (pl.: csőtörés, gázszivárgás) a közös képviselőnek, ill. a tulajdonostársnak a távollévő más tulajdonába való bejutáshoz értesítenie kell a rendőrséget és az elhárítást végző szervezetet, valamint biztosítani kell az ingatlan őrzését vagy megfelelő lezárását. A bejutás, lezárás, körülményeiről két tanúval aláírt jegyzőkönyvet kell felvenni. A költségek a saját hibájából szükséghelyzetet okozó lakótársat terhelik. 5. Minden tulajdonostárs (lakótárs) jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs (lakótárs) ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. A közös tulajdonú épületrészeket, helyiségeket, területeket alapvetően csak rendeltetésszerűen lehet használni. 5. A házgondnok személyes munkájával biztosítja a társasház közös helyiségeinek tisztaságát, felszerelésének zavartalan működését. Feladatai : a., Munkanapokon az utcai járda naponta reggel 8 óráig történő felseprése, hetente (5 Co) felett fellocsolása, télen hó eltakarítás, síkosság-mentesítés (sózás). b., A kapualj, lépcsőház, lift tisztántartása, minimum 2 naponta felseprése, hetente felmosása vegyszeres vízzel, állami ünnepek előtt nagytakarítás (udvar, körfolyosó, fémtárgyak, lépcsőkorlát: igény szerint részletezve). c., A szállítási napokon a szeméttároló edények kiüríttetése, szükség szerinti tisztítása, fertőtlenítése márciustól októberig minimum havonta, télen két havonta. d., Havonta a központi (közösségi) villany és vízóra leolvasása és az adatok továbbítása, valamint meghibásodásuk jelzése a társasház szervizmenedzserének. e., A kapunyitó-záró szerkezetek (brano, zár) szükség szerinti beállítása, kiégett villanyégők cseréje. f., Az épület műszaki és tűzvédelmi állapotának figyelemmel kísérése, havonta a pincétől a padlásig ellenőrzése, a hibabejelentő naplóban a megállapítások rögzítése és továbbítása a szervizmenedzsernek. Sürgős esetben a meghibásodásról a VIMÜSZ értesítése. g., Önkormányzati rendelet szerinti időpontban az épület fel-lobogózása. 5. A felvonókezelő feladata, hogy a társasházban működő felvonót üzemképes állapotban tartsa, gondoskodjék a biztonságos üzemeltetésről. Vészjelzés esetén azonnal be kell avatkoznia és meg kell tennie a szükséges intézkedéseket. A felvonó üzemeltetésére és használatára a felvonók létesítéséről, üzemeltetéséről és ellenőrzéséről szóló jogszabályi rendelkezésben foglaltak az irányadók. A felvonó felügyeletével megbízott személy nevét és tartózkodási helyét a közös képviselő jól látható módon köteles kifüggeszteni. 5. A fűtő feladata a társasház központi fűtésének, az előírt hőfoknak a biztosítása a fűtési idényben, az üzemképes állapot ellenőrzése, üzemelésre előkészítés és beüzemelés, hiba esetén intézkedés az elhárításra. 5. A lakóépület kapuját állandóan zárva kell tartani. Az épületbe való bejutást a kaputelefon és távműködtetésű kapunyitó szerkezet biztosítja. Senki nem engedhet be - se a távműködtetővel, se a saját kulccsal történő be - vagy kimenetelnél – számára ismeretlen személyt a házba. 5. A lakóépülethez kapcsolódó közterületek, ajtók, ablakok, redőnyök, kapuk, cégtáblák, reklámtáblák, stb., tisztántartására a köztisztaságról szóló rendelet szabályai az irányadók. Napközben - nyitva tartási időben - az üzletek kötelesek a járda tisztaságáról gondoskodni. 6. Tilos a lakóépületben szemetelni. A háztartási szemetet a lakók az erre rendszeresített tároló edényekbe helyezik el és onnan a közös képviselő szállíttatja el. A tároló edényekbe kizárólag háztartási szemét önthető. A nem háztartási szemét (elhasznált berendezés, bútorok, nagyobb tárgyak, törmelékek, stb.) elszállításáról a lakó köteles gondoskodni. Az évenkénti lomtalanításról a közös képviselő időben értesíti a ház lakóit. 7. Porképződéssel járó takarítást végezni, lakástextíliát porolni, tisztítani:


12 munkanapokon: 9 és 18 óra szombaton: 9 és 12 óra között lehet. Az így okozott szennyeződést a lakónak, a tisztítás befejezését követően azonnal el kell távolítania. 8. Az épületből tárgyakat kidobni, bármilyen folyadékot kiönteni tilos. Közös tulajdonú részeken növényeket ápolni csak mások érdeksérelme nélkül szabad. 9. Aki bármilyen anyag szállítása vagy lerakása által a közös használatú helyiséget vagy területet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén haladéktalanul megszüntetni. 10. A lakóépület közös tulajdonú részein (épület tetőzetén, homlokzatán, falfelületén) hirdető-berendezés, kirakatszekrény, hirdetmény, falragasz, cég és címtábla, antenna, klíma-, elszívó-, és egyéb berendezések elhelyezése csak a közgyűlés hozzájárulásával, határozata szerint és/vagy bérleti szerződés, illetőleg megállapodás kötésével történhet. Ez a hozzájárulás nem mentesít egyéb jogszabályban megkövetelt hatósági engedély beszerzése alól. Az engedély (hozzájárulás) nélkül elhelyezett tárgyakat, plakátokat, az elhelyező saját költségén köteles eltávolítani vagy a közös képviselő távolíttatja el az elhelyező költségére. 11. A közös használatra szolgáló helyiségeket (pince, padlás, stb.) a használat idején kívül zárva kell tartani. A közös használatra szolgáló területek csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. Ezeken a területekenmeghatározott céllal ideig, és helyen - bútorok és egyéb tárgyak, valamint építkezésből származó anyagok és tárgyak tárolását a közös képviselő engedélyezheti a Számvizsgáló Bizottság véleményének kikérésével a megbeszélt időpontig. Korláton ruhát szárítani tilos. 12. A társasház szervezeti - működési szabályzatának felhatalmazása alapján a Számvizsgáló bizottság jóváhagyta a lakóépület tűzvédelmi szabályzatát, melynek 1 példányát minden lakásba el kell juttatni, át kell vetetni, kivonatát ki kell függeszteni. A tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat valamennyi lakónak tudomásul kell vennie, és be kell tartania, illetve tartatnia. Tűzveszélyes anyagokat raktározni, tárolni, tűzveszélyes tevékenységet folytatni csak a társasház tűzvédelmi szabályzatában előírt módon lehet. 13. Az udvarnak gépkocsi tárolásra való használatának engedélyezése és tárolási szabályainak megállapítása a társasház közgyűlésének hatásköre (Alternatíva: a házirendben, vagy külön mellékleteként a gépkocsi parkolás szabályainak rögzítése). 13. A lakóépület közös használatra szolgáló helyiségeiben és területein állatot tartani, a lakásban tartott állatot oda kiengedni, etetni, kóbor állatot, valamint madarat az épületbe szoktatni nem szabad. A lakásban tartott állat okozta szennyeződést, annak gondozója haladéktalanul köteles feltakarítani. Egyekben pedig az állattartás rendjére vonatkozó kerületi Önkormányzati rendelet szabályai szerint kell eljárni. 14. A közös képviselő ügyfélszolgálati tevékenysége: Személyesen…………nap ………. óra, 10... Bp. ………………u. ……….. Telefoni egyeztetés alapján (tel.: ………………………………….) 15. Közösségi problémákkal a Számvizsgáló Bizottsághoz lehet fordulni. A Számvizsgáló Bizottság dönti el, hogy mely kérdések rendezhetők egymás között és melyeket kell a szükséges intézkedések megtétele miatt a közös képviselő, illetve az Önkormányzat, vagy más hatóságok felé továbbítani. 16. A műszaki gyorsszolgálat feladata, hogy 24 órás telefonos ügyeleti rendszerben biztosítsa alapvetően a közös tulajdont érintő, sürgős hibaelhárítást a gyorsszolgálatok mozgósításával. Eljárási szabályok : a., A gyorsszolgálat alapvetően gyorsszolgálati beavatkozást igénylő ügyekben intézkedik (csőtörés, duguláselhárítási, vakolatomlás, stb.) b., A gyorsszolgálat ügyeletese hibabejelentési naplót, a gyorsszolgálati hibaelhárítók munkalapot vezetnek. c., A gyorsszolgálat telefonszáma állandó, élő kapcsolatot jelent a lakókkal és az ügyeleti intézkedésnek, illetve a gyorsszolgálati hibaelhárítás megkezdésének 3 órán belül meg kell történnie. d., A lakók bármilyen - elsősorban a közös tulajdont érintő - gyorsszolgálati tevékenységet igénylő ügyben hívhatják a gyorsszolgálatot. A gyorsszolgálat csak a közös tulajdont érintő ügyekben jogosult és köteles intézkedni. Amennyiben közös tulajdonban lévő hibaelhárítás történt, úgy a lakó aláírásával a munkalapon csak a munka elvégzésének tényét igazolja. A számla kiegyenlítése a közös képviselő feladata, mely előtt a társasház szervizmenedzsere ellenőrzi a munkát.


13 Amennyiben külön tulajdont érintő hibaelhárítás történik, úgy azt a munkát a lakónak kell kifizetnie. Sürgős hibaelhárítási szolgáltatással kapcsolatos információkat, eljárási szabályokat a közös képviselő külön tájékoztatóban teszi közzé. 17. Az épületbiztosítással kapcsolatosan a kárbejelentést a közös képviselőnek, illetve a ……………………….Biztosító Rt. munkatársának (…………………………………….., telefon:……………………………………) kell bejelenteni. Az épületbiztosítással kapcsolatos eljárási szabályok Az épületbiztosítás kiterjed - az ingóság, ill. balesetbiztosítás kivételével - a lakásokra és a közös tulajdonú részekre:  alapbiztosítás (elemi események)  kiegészítő biztosítások (felelősség, üveg, vízkárok) (Megjegyzés : nincs szükség - ingóság és balesetbiztosításon kívül - másik lakásbiztosításra.) Eljárási szabályok : a., A közös tulajdont érintő biztosítási eseményt a lakók az észleléstől számított 1 munkanapon belül kötelesek bejelenteni a társasház szervizmenedzserének. b., A külön tulajdont érintő biztosítási eseményt a ……………Biztosító kárszakértőjének kell bejelenteni. Amennyiben a lakó kívánja a kártérítési díjat felvenni, úgy arról nyilatkoznia kell. c., A kárbejelentéstől számított 5. napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben szabad változtatni. d., A tűzesetet és robbantást a tűzrendészeti hatóságnak azonnal jelenteni kell. e., Ha a bejelentési kötelezettség megszegése miatt a biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, úgy a kártérítés a bejelentési kötelezettséget elmulasztót terheli. 18. A kert a lakók pihenését szolgálja. Tilos a kertbe háziállatot vinni, valamint labdázni és kerékpározni. 19. A házirend megsértőivel szembeni eljárási szabályok: A házirend be nem tartásának jogkövetkezményeit a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kell érvényesíteni. A gyermekek házirendet sértő magatartásáért, az általuk okozott kárért - a Ptk. rendelkezései szerint - gondozójuk, kivételes esetekben maga a károkozó felel. A cselekmény súlyától, jellegétől függően bírósági vagy szabálysértési eljárás kezdeményezhető, illetve kártérítés követelhető. A lakhatás nyugalmát sértő magatartás, tevékenység folytatása esetén a tulajdonosok, lakók, SZVB közvetlenül, míg a közös képviselő a lakó(k), SZVB írásbeli kérésére birtokvédelmi eljárást vehetnek igénybe. 20. A lakóépület házirendje a ____/____ sz. közgyűlési határozattal _______év_______hó ____nappal lép hatályba. A közös képviselő /intézőbizottság elnöke a társasház költségére köteles lemásoltatni, és valamennyi lakásba eljuttatni a lakóépület házirendjét, illetve 1 pld-t a falitáblán el kell helyezni. A napi élettel kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket, a lakóépület üzemeltetésében közvetlenül közreműködő személyeket (szervezeteket) és kapcsolatrendszerüket, a közreműködők nevét, főbb tevékenységét és telefonszámát a faliújságon (plakáton) külön is ki kell függeszteni.

--------------------------------------------------------közös képviselő

--------------------------------------------------------SZVB elnöke


14

2.1.

MINTA A LAKÓK TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLÓ „HIRDETMÉNYRE”

Tevékenység Vízhálózat (nyomó-ejtő vezeték) – gyorsszolgálat – karbantartás Kaputelefon-, villanyszerelés Veszélytelenítés

Név

Telefon

Felvonó karbantartó Gázkazán karbantartó Épület karbantartás, felújítás Épület karbantartás, felújítás (tetőfedő, ács, bádogos, kémény, kőműves, festő, stb.) Épület karbantartás, felújítás (tetőfedő, ács, bádogos, kémény, kőműves, kertészet, stb) Tűz és munkavédelmi szakértő Lakatos munka Üveges Ajtózár mentés (24 órás) Műszaki ellenőr Házgondnokok (épülettakarítás)

Jogi tevékenység Épületbiztosítás - kapcsolattartó - kárbejelentés Bank Üzemeltetés Hitelezés

Lakástakarékpénztár

……….Rt Bp. VII,……………………. Számlaszám: ………Rt Bp. VII,……………………. Számlaszám:…………….. ………Rt Bp. VII,……………………. Számlaszám:……………..

……………………….. ……………………………..

…………………………..

Fénymásolás


15

3. 3.1.

3.1.1

A TÁRSASHÁZAKAT ÉS A HÁZIRENDET ÉRINTŐ NÉHÁNY RENDELET A VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TÁRSASHÁZAKAT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEI A 12/1996. (IV.26.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL

A Budapest, VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 1. §. (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel (továbbiakban Htv.), valamint a Fővárosi Közgyűlés 19/1991. (IX.05.) számú, illetve a 21/1994. (IV.29.) számú rendeletével módosított 5/1991. (II.19.) számú rendeletének (továbbiakban Fkr.) 1. §. (2) bekezdésében foglaltakra, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) 16. §-ának (1) bekezdésében biztosított jogkörénél fogva az alábbi rendeletet alkotja. 1. §. Az Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. kerület Erzsébetváros közigazgatási területén - határozatlan időre - építményadót vezet be. Adókötelezettség 2. §. Adóköteles az 1. §-ban megjelölt területen lévő – a Htv. 11. § (1) bekezdésében meghatározott - lakás és nem lakás céljára (1)1 szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). (2)2 (3)3 Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik a Htv. 11. § (2) bekezdésében meghatározott földrészlet. A helyben szokásos mérték tekintetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet rendelkezései az irányadók. (4)-(5)4 Az adó alanya 3. §.5 Az adó alapja és mértéke 4. §. (1)6 Az építményadó alapja az adóköteles lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett alapterülete. Az alapterület számításakor a kerekítés szabályai szerint kell eljárni. (2)7 Az építményadó évi mértéke a Károly krt., a Rákóczi út, az Erzsébet krt., a Baross tér, a Thököly út, a Madách tér és a Madách utcai építményeknél 900,- Ft/m2/év, az egyéb utakon, utcákon, stb. lévő építményeknél 750,-Ft/m2/év. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 5. §. (1)8 Az adókötelezettség az építményre kiadott használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy a nélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Megszűnik az adókötelezettség az építmény megszűnési évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében való megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (3)9 Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó megállapítása és megfizetése 6. §. (1)10 Az adókötelezettséget érintő változás esetén az adóbevallást a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell az adózónak az előírt nyomtatványon benyújtani. (2)11 (3)

Az adóalanyok az építményadót - külön értesítés nélkül - évi két egyenlő részletben, március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizethetik meg adópótlék-mentesen. Az 1996. július 01. és 1996. december 31. közötti időtartamra vonatkozó építményadót 1996. szeptember 15-ig kell megfizetni.

1

Módosította a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 1.§. (1) bekezdése. Hatályos 2003. május 27-től. Hatályon kívül helyezte a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 8.§. (2) bekezdése. Hatályon kívül 2003. május 27-től. 3 Módosította a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 1.§. (2) bekezdése. Hatályos 2003. május 27-től. 4 Hatályon kívül helyezte a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 8.§. (2) bekezdése. Hatályon kívül 2003. május 27-től 5 Hatályon kívül helyezte a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 8.§. (2) bekezdése. Hatályon kívül 2003. május 27-től 6 Módosította a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 2.§. Hatályos 2003. május 27-től. 7 A 36/2000.(XII.23.) számú önkormányzati rendelet módosította 8 Az 1/2000.(01.21.) számú önkormányzati rendelet módosította 9 Módosította a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 3.§. Hatályos 2003. május 27-től. 2

10 11

Módosította a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 4.§. Hatályos 2003. május 27-től. Hatályon kívül helyezte a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 8.§. (2) bekezdése. Hatályon kívül 2003. május 27-től


16 (4)

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része az adótartozás egészére. Adómentesség 7. §.12 (1) Mentesek az építményadó alól a Htv. 3. § (2) bekezdésében és a 13. §-ban meghatározott személyek. (2) Mentes az építményadó megfizetése alól az a magánszemély, akinek az ingatlana az ingatlan-nyilvántartásban lakásként van nyilvántartva és a lakást kizárólag lakás céljára használja.” Kedvezmények 8. §.13 (1)-(2) 14 15 (3) 16,17 (4) (5) Magánszemély adózók közül a fizetendő adóból 100% kedvezményben részesül a hadigondozott, vagy vak adóalany. (6) A (5) bekezdésben szereplő, adókedvezményre jogosító tények meglétét írásban, hitelt érdemlően igazolni kell. (7)18 MÉLTÁNYOSSÁGI ELJÁRÁSOK Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése 9. §.19 Adómérséklés, méltányosság 10. §.20 Az adó mérséklése, elengedése tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 134. §-a az irányadó 10/A. §21 A Htv. 45. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat rendeletében megállapított helyi adók körében feltárt és beszedett adótartozásból származó bevétel alapján, a Htv-ben meghatározott személyeket anyagi érdekeltségű juttatás illeti meg. (1) Anyagi érdekeltségű juttatásként az (1) bekezdésben meghatározott éves bevétel 20 %-a használható fel. Az anyagi érdekeltségű juttatás mértékéből a mindenkori társadalombiztosítási, munkaadói és egyéb járulékokkal csökkentett összeg 20 %-a az adóhatóság vezetőjét illeti meg. A fennmaradó 80 %-ot az adóhatóság vezetője az adóigazgatási feladatokat végző köztisztviselők részére – figyelemmel a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/N. § (3) bekezdésében, illetőleg az éves költségvetési törvényben foglaltakra is – teljesítmény-arányosan állapítja meg. (2) Az anyagi érdekeltségű juttatásra fordítható bevételből a tárgyév december 31-éig előleg, az adóévet követő év június 30-áig elszámolt juttatás és az előleg különbözete kerülhet kifizetésre.

(1)

Záró és átmeneti rendelkezések 11. §.22 Az e rendelettel nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. törvény, valamint a módosított, a helyi önkormányzatok szerveinek feladatés hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az e rendeletben használt fogalmakra az (1) bekezdésben említett jogszabályok értelmező rendelkezései az irányadók.

(2) (3)-(4)23 (5) Ezen önkormányzati rendelet 1996. július 01-én lép hatályba. Budapest, 1996. április 25. A kihirdetés napja: Budapest, 1996. április 26.

12

Módosította a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 5.§. Hatályos 2003. május 27-től A 36/2000.(XII.23.) számú önkormányzati rendelet módosította 14 Hatályon kívül helyezte a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 8.§. (2) bekezdése. Hatályon kívül 2003. május 27-től 15 A bekezdést a 46/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte 16 Szövegét a 20/2001.(IV.20.) számú önkormányzati rendelet 1. §-a módosította 17 A bekezdést a 46/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte 18 Hatályon kívül helyezte a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 8.§. (2) bekezdése. Hatályon kívül 2003. május 27-től 19 Hatályon kívül helyezte a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 8.§. (2) bekezdése. Hatályon kívül 2003. május 27-től 20 Módosította a 38/2003.(2004.I.01.) számú önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2004. január 1-től. 21 Beiktatta a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 7.§. Hatályos 2003. május 27-től 22 A 12/1996.(IV.26.) számú önkormányzati rendelet módosító rendeletek: 18/1998.(XII.21.) 1/2000.(01.21.)a kihirdetése napján lép hatályba 13

36/2000.(XII.23.) kihirdetése napján lép hatályba 20/2001.(IV.20.) a kihirdetése napján lép hatályba 46/2001.(XI.30.) a kihirdetés napján lép hatályba 3/2002.(I.25.) 2002. január 01. napjával lép hatályba 20/2003.(V.19.) 2003. május 27-én lép hatályba 38/2003.(2004.I.01.) 2004. január 1-jén lép hatályba 23 Hatályon kívül helyezte a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 8.§. (2) bekezdése. Hatályon kívül 2003. május 27-től


17 3.1.2

A 34/1196. (1997.I.10) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN LÉVŐ KÖZTERÜLETEK HASZNÁLATÁRÓL ÉS RENDJÉRŐL

A közösségi célokat szolgáló közterületek megóvásának és fejlesztésének érdekében Erzsébetváros Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében megállapított szabályozási jogkörében a fővárosi közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló Fővárosi Közgyűlés 59/1995.(X.20.) számú rendeletének (Főv.R.) 2. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, annak végrehajtására az alábbi rendeltet alkotja. 1. § A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya kiterjed: a./ Az Erzsébetvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő és az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként nyilvántartott belterületi földrészletre, b./ Az Erzsébetvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő belterületi földrészlet és építmény közhasználatára, illetve a gyalogos forgalom céljára átadott részére. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterületek jegyzéke a Polgármesteri Hivatalban megtekinthető. 2. § A közterület használata és a közterület-használati hozzájárulás A rendelet hatálya alá tartozó közterületek használatára és rendjére az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Főv. R. előírásait kell alkalmazni. 3. § A Főv. R. 4. §. (4) bekezdésének a/, c/, f/, g/ pontjában meghatározottak szerint közterület-használati hozzájárulás nélkül végezhető közterületi igénybevétel előtt egy nappal, legkésőbb azonban a használat megkezdésekor - a Polgármesteri Hivatalban be kell jelenteni. 4. §24 A Főv. R. 5. §. (1) és (2) bekezdésében foglalt korlátozáson túl nem adható közterület-használati hozzájárulás: a./ a 6 négyzetméter alapterületet meghaladó zárt szerkezetű pavilonok létesítéséhez, b./ üzemképtelen gépjármű vagy gép egy hónapot meghaladó időtartamú közterületen való tárolásához, c./ árusító, kereskedelmi és szolgáltató célokat szolgáló nyílt szerkezetű pult és állvány létesítéséhez, kivéve az egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi árusítást, d./ mozgó árusító valamint szolgáltató tevékenység végzéséhez, e./ épületek homlokzatán mobil kihelyezésű árubemutatóra, f./ úttest és járda feletti reklámhordozó átfeszítésekre. 5. §25 A közterület-használattal kapcsolatos eljárási rend (1)26 A közterület-használati hozzájárulásra vonatkozó kérelem elbírálásáról a Polgármester dönt. (2)27 A közterület-használati hozzájárulásra vonatkozó eljárásban az 1990. évi LXV. törvény 109. §-ának keretei között az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény az irányadó. (3)28 A közterület használati hozzájárulással kapcsolatos adminisztratív és nyilvántartási feladatokat a Polgármester a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el. (4)29 Erzsébetvárosban működő, de a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő (3. sz. melléklet szerinti) közterületen elhelyezkedő pavilonok tulajdonosai részére a jogviszony folytatásához szükséges nyilatkozatot a Polgármester adja ki. 6. §30 A közterület-használati hozzájárulás kérelmezése (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemnek - a Főv.R. 6. § (7) bekezdésében foglaltakon túl - tartalmaznia kell: a./ a természetes személy kérelmező születési adatait és anyja nevét, b./ a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát az eredeti okirat bemutatása mellett, c./ a közterület használatához egyéb jogszabályokban előírt hatósági, illetve szakhatósági engedélyeket, illetve hozzájárulásokat, (2) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell a Polgármesteri Hivatalban benyújtani. 7. § A közterülethasználati díj (1) A Főv. R. 13. §. (2) bekezdése alapján a jogosultnak a közterületek használatáért az e rendeletben meghatározott közterület használati díjat kell fizetni. (2) A közterületek használatáért fizetendő díjak mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A mellékletben szereplő díjak általános forgalmi adó nélkül értendők. (3)31 A közterület-használati díjat a közterület használatára jogosult - a tényleges használattól függetlenül - a közterület használati hozzájárulásban meghatározott időtartamra és feltételekkel köteles megfizetni az Önkormányzat számlájára. (4) Időszakos, eseményhez kötött vásár esetén a közterülethasználati díjat versenytárgyalás során kell meghatározni. 8. § 24

A paragrafus pontjait a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet módosította, illetve egészítette ki A paragrafus címét a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet módosította 26 Szövegét a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet módosította 27 Az új (2) bekezdéssel a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet egészítette ki 28 A paragrafus számát (2)-ről (3)-ra a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet módosította 29 A paragrafus számát (3)-ról (4)-re a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet módosította 30 A paragrafust címmel a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet egészítette ki 31 Szövegét a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet módosította 25


18 (1) (2)

(3)36 (4)

(1)

(2)

(3) (4)

Nem hosszabbítható meg a közterület-használati hozzájárulás érvényessége, ha a meghosszabbítást kérőnek közterület-használati díjhátraléka van. A közterület-használatára díjmenetesség állapítható meg: a./ az Erzsébetvárosi Önkormányzat érdekében végzett építési, felújítási munkálatok; a társasházak által, az ingatlanuk közös tulajdonú részén végzett veszélytelenítési, karbantartási és felújítási b./32,33 munkálatok; c./34 az Erzsébetvárosi Önkormányzat saját szervezetei (intézmények, közhasznú társaságok, közalapítványok) által szervezett rendezvények; d./35 humanitárius és karitatív célok érdekében végzett non-profit tevékenység esetében. A közterület használatát biztosító hozzájárulás megszüntetése esetén, a jogosult által már befizetett díj időarányos részét számára vissza kell fizetni. A közterület használója az igénybevételt követően köteles a közterület eredeti állapotának visszaállítására. 9. §.37 Záró és vegyes rendelkezések Aki e rendelet hatálybalépésének időpontjában korábban megszerzett, érvényes és határozatlan időre szóló közterület-használati hatósági engedéllyel, tulajdonosi hozzá-járulással rendelkezik és közterület-használati jogviszonyát folytatni kívánja, e rendelet hatálybalépését követő 6 hónapon belül köteles e rendelet szerint közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet benyújtani. Ebben az esetben a kérelmező a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem elbírálásáról szóló értesítés kézhezvételéig jogosult a közterület adott részét a korábbi feltételekkel használni. Aki az (1) bekezdés szerint a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet nem nyújtja be, illetve a benyújtott kérelem alapján a közterület-használati hozzájárulást nem kapja meg az a közterület adott részét a korábbi feltételekkel e rendelet hatálybalépését követő 6 hónapig jogosult használni. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés előtt indult és folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok elhelyezésének, hasznosításának és bérbeadásának feltételeiről szóló 11/1994. (IV.25.) számú rendelete, valamint a közterületek használatának engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 16/1994. (VI.27.) számú rendelete.

1. számú melléklet BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK POLGÁRMESTERI HIVATALA Építésügyi és Településüzemeltetési Iroda 1073 Budapest, VII. ker. Erzsébet krt. 6. II. em 200-209 szoba Tel. : 462-3117 Fax : 3214-008 (Postacím : 1984 Budapest, Postafiók 3.) KÉRELEM A VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában levő közterület használatához Gazdasági társaságok, társadalmi és egyéb szervezetek és egyéni vállalkozók esetén : Kérelmező neve: Székhelye: ………………….………………………… …………...……………………………… Bankszámlaszáma: …………………………………………………………………………… Adóigazgatási azonosító száma : …………………………………………………………… Számláját vezető pénzintézet neve: Kérelmező telefonszáma: ……………… …………………………………………… Magánszemély esetén : Kérelmező neve: Anyja neve: ………………….………………………… …………………………… Születési helye és ideje:………………………………………………………… Lakcíme: ……………………………………………………………………………………… Kérelmező telefonszáma: …………………………………………………………

Fenti adatok közlése a közterület használati hozzájárulás kiadása iránti eljárásban szükséges, az adatokat az eljárásban részt vevő szervek dolgozzák fel. A közterület használat célja: ………………………………………………………………………………………………… Az igényelt közterület mérete : …………….. m x ……………. m = ………………….. m2 A használat ideje : …év ………hó ……naptól … év ……… hó …… napig A közterület használat helye : ………………………………………………… 32

Az új b./ ponttal a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet egészítette ki A pont szövegét a 7/2002.(II.22.) számú önkormányzati rendelet módosította 34 A pontot b./-ről c./-re a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet módosította 35 A pontot c./-ről d./-re a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet módosította 36 Szövegét a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet módosította 37 a 34/1996.(1997.I.10.)számú önkormányzati rendeletet módosító rendeletek 45/2001.(XI.30.) 2001. december 1-jén lép hatályba, az ezután indított eljárásokban kell alkalmazni 7/2002.(II.22.) kihirdetés napján lép hatályba, az ezután indított eljárásokban kell alkalmazni 33


19 A közterület használat alkalmából folytatott tevékenység rövid leírása: ……………………………………………………………………………... A kérelmezett közterületen folytatni kívánt tevékenységben részt vevő tagok, családtagok, alkalmazottak és megbízottak : …………………………………….. név ……………………………………….lakcím A kérelmező tudomásul veszi, hogy : a kérelem benyújtása nem jogosítja fel a közterület használatára, valamint azt is, hogy aki a közterületet hozzájárulás nélkül használja, az 59/1995. (X.20.) Főv. Kgy. számú rendelete 15. § (4) bekezdése alapján szabálysértést követ el. A Budapest Főváros Közgyűlésének a fővárosi közterületek használatáról és rendjéről szóló 59/1995. (X.20.) Főv. Kgy. számú rendelete 13. § (1) bekezdése szerint a közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni. A díjat jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni. A kérelemhez igénylőnek az alábbi mellékleteket kell csatolnia: A közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat egyszerű másolatát az eredeti egyidejű bemutatása mellett. (vállalkozói igazolvány, cégbírósági bejegyző végzés vagy 30 napnál nem régebbi cégkivonat, nyilvántartásba vételi okirat) Az igényelt területre vonatkozó helyszínt ábrázoló vázlatrajzot, az igényelt terület méreteinek feltüntetésével. Az elhelyezni kívánt létesítmény, berendezés, műszaki leírását. Közút igénybevétele esetén a helyszínre vonatkozó forgalomtechnikai hozzájárulást. A közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges, egyéb jogszabályokban előírt, szakhatósági hozzájárulásokat. Budapest, ………… év ……………… hó ………. nap …………………………. Kérelmező aláírása

Illetékbélyeg helye 2. számú melléklet

DÍJTÁBLÁZAT Sorszám

Közterületfoglalás célja

1. 1/a. 1/b. -

1/c. 1/d. 1/e. 1/f. 1/g. 2. -

KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ ÉS VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGEK Pavilon 2.000.- Ft/hó/m2 Árusításra szolgáló ideiglenes asztal,guruló kocsi, állvány képeslap, virág zöldség-gyümölcs zsűrizett iparművészeti termékek 1.500.- Ft/hó/m2 2.000.- Ft/hó/m2 900.- Ft/hó/m2 Idényjellegű árusítás 500.- Ft/hó/m2 Alkalmi árusítás ünnepek előtti vásár 800.- Ft/nap/m2 40.- Ft/nap/m2 heti vásár és piac Vendéglátás előkert, terasz 1.400.- Ft/hó/m2 Film- és televíziófelvétel 400.- Ft/nap/m2 Reklámcélú vagy vállalkozási rendezvények 150-1.500.- Ft/nap/m2 REKLÁMHORDOZÓK FELÜLETE ÉS ÁRUBEMUTATÁSOK óriásplakát hirdetőtábla, hirdetőoszlop üzlethomlokzat, portál, vitrin árubemutató üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet

3. 4.

Díj

SZÓRAKOZTATÓ TEVÉKENYSÉG (MUTATVÁNYOS) KULTURÁLIS ÉS SPORTESEMÉNYEK - ideiglenesen kiépített színpad és egyéb elkerí-tett terület - karitatív tevékenység vagy közérdekű díjmen-tes szolgáltatás - jegyárusító fülke (max. 1m2)

15.000.2.200.1.500.1.500.250.-

Ft/hó/db Ft/hó/db Ft/hó/m2 Ft/hó/m2 Ft/hó/m2

150.- Ft/m2/nap 15.- Ft/nap/m2 15.- Ft/nap/m2 100.- Ft/nap/m2

5.

- egyéb elkerített terület

6.

ÉPÍTÉSI, SZERELÉSI MUNKÁLATOK - állvány, építőanyag és törmelék tárolása, munkaterület biztosítása - építési konténer elhelyezése

7.

ÜZEMKÉPTELEN JÁRMŰ

8.

EGYÉB

350.- Ft/nap/m2 100.- Ft/nap/m2 1000.-Ft/nap/db 20.000.- Ft/hó/db egyedi elbírálás alapján

Fentiekben megállapított díjtételeket az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv.


20 3. §. a./ pontja alapján általános forgalmi adó terheli. 3. számú melléklet A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek a Fővárosi Közgyűlés 59/1995. (X.20.) számú rendelete alapján Baross tér Damjanich utca Dózsa György út Erzsébet körút Károly körút Rákóczi út

3.1.3

AZ 7/2000. (IV.25.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A KÖZTERÜLETEN TÖRTÉNŐ SZESZESITAL FOGYASZTÁSÁNAK KORLÁTOZÁSÁRÓL

A Budapest Főváros VII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a közterületeken történő szeszesitalfogyasztás korlátozására a következő rendeletet alkotja: 1. § A rendelet területi hatálya a Budapest Főváros VII. kerületének közigazgatási területére, személyi hatálya e területen bármilyen jogcímen tartózkodó személyekre terjed ki. 2. § Értelmező rendelkezések E rendelet alkalmazásában a) közterület a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt része. (pl.: az árkádok alatti terület, a ház lépcsőjének bejártig terjedő része.) b) szeszesital: minden alkoholtartalmú ital, kivéve: a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonata, valamint ezek felhasználásával készült termékek, továbbá az 1,2 %-nál kevesebb alkoholtartamú üdítőitalok. 3. § A szeszesitalfogyasztás tilalma (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a közterületeken tilos a szeszesital fogyasztása. (2) Nem tiltott a szeszesital mérsékletes fogyasztása a) az érvényes közterület-használati megállapodással rendelkező vendéglátó egységekben (közterületen lévő kerthelyiség, kitelepülés területén) a nyitvatartási időben, b) az engedéllyel szerzett és engedéllyel rendelkező alkalmi rendezvények területén, a rendezvény idején. 4. § Záró rendelkezés (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti a 27/1999. (X.22.) sz. rendelet.

3.1.4

A 33/2000. (XII.23.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET AZ ÁLLATTARTÁS RENDJÉRŐL

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás rendjéről az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya Budapest Főváros VII. kerület közigazgatási területén kiterjed: a) a kedvtelésből tartott állatokra, b) sport célra tartott állatokra, c) a vakvezető és jelzőebekre, d) a veszélyes vagy annak minősített állatokra, e) a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóbor állat), f) az őrző-védő állatokra, g) a vadállatokra. (2) A rendelet hatálya azon természetes és jogi személyekre terjed ki, akik az (1) bekezdés szerinti állatokkal rendelkezni jogosultak, az állat tulajdonosai, illetve akik az állatot, állatokat felügyelik (a továbbiakban: állattartó). (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a cirkuszra, az állatkiállításra, az engedéllyel működő telephelyekre, állatkórházra, Állatorvosi Egyetemre, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok segítésére tartott állatokra. (4) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt és a lakásban legfeljebb 15 napig tartott baromfi. Értelmező rendelkezések 2. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállatok: a) nagyállat: - ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, bivaly; b)38 kisállat: - baromfi: tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka és húsgalamb; - házinyúl; 38

A 32/2001.(X.01.) számú önkormányzati rendelet 1. §-a módosította


21

(2) (3)

(4) (5) (6) (7) (8) (9) (10)

(11)

(12) (13)

(1) (2) (3) (4)39 (5) (6) (7) (8)

(9) (10) (11) (12)

(1) (2)

39

- prémesállat: nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki és ezüstróka, nyérc és görény, b) méh. Vadállat: vad és vadon élő emlős és szárnyas állatok. Lakásban tartható állat: a) eb, b) macska, c) díszmadarak, d) díszhalak, e) kisemlősök és rágcsálók (pl. szíriai aranyhörcsög, tengeri malac, vadászgörény stb.), f) hüllők, g) kétéltűek, h) gerinctelenek. Őrző-védő kutya az, amelyet egyéni vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az őrzött intézmény vezetője igazolja. Vakvezető az az eb, amelyet speciálisan erre a célra képeztek ki és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolványával elláttak. Jelzőeb a halláskárosultak segítését szolgálja, melynek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani. Sport és vadászállat: a Magyar Vadászkamara és a Magyar Kutyafogat-hajtó Sportszövetség igazolása alapján az ott szereplő előírások szerint tartott állat. Kutyasétáltatás fogalmán, közterületen az állatnak pórázon történő vezetése értendő, a kutya gazdájának felelőssége mellett. Kutyafuttatásnak minősül az állat szabadon engedése az erre kijelölt területeken. Közterületnek minősül: a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét. Közterületi rend: a közterület rendeltetésszerű használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályok megtartása. Közös használatra szolgáló helyiségnek minősül általában: a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC (árnyékszék), a gyermekkocsi-és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince és padlásrekeszek kivételével) az épületben lévő lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben. Közös használatra szolgáló terület általában: a lift, a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó, az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, tovább az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része. Közösségi helyiség: az olyan közösségi célt szolgáló helyiség, amelyet a kezelő megállapodás alapján enged át a lakóközösségnek (pl. barkácsműhely, hobbiszoba). Többlakásos épületnek számít, ha egy építményen belül legalább három önálló lakás van. Az állattartás általános szabályai 3. § Az állattartó köteles folyamatosan betartani a közegészségügyi, a környezetvédelmi, a közbiztonsági, az állatvédelmi, az állategészségügyi előírásokat és tartózkodni a környezetében élők nyugalmának zavarásától. Az állattartó köteles biztosítani az állat számára szükséges életfeltételeket és gondoskodni az állat megfelelő, biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról. Az állattartó az állat egészségének megóvása érdekében köteles gondoskodni az állategészségügyi rendelkezések betartásáról, illetve az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről. A kerület közigazgatási területén vadállat nem tartható. A hazánkban nem honos, továbbá a természet védelme alatt álló állatok egyedi engedély alapján, az Állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv. (továbbiakban: Átv.) 20. §-a szerinti feltételek között tarthatók. Az élelmiszer-előállító és értékesítő egységek, az egészségügyi intézmények területén állatot tartani nem szabad. Szállodák területére állatot bevinni csak az intézmény vezetőjének, igazgatójának engedélyével lehet. Az állattartást meg kell tiltani, ha: a) az állattartó a szükséges engedélyekkel nem rendelkezik, b) az állattartás körülményei az előzetes felszólítás ellenére nem felelnek meg a szakhatósági előírásoknak, c) az állattartás a lakóépület lakóinak nyugalmát zavarja. Állatvédelmi bírságot köteles fizetni, aki tevékenységével, mulasztásával az állatok kíméletére, védelmére vonatkozó jogszabályokat, vagy a hatósági határozat előírásait megszegi. A gazdátlan, elhagyott, kóbor állatok befogása, elszállítása, a közterületen található állathullák begyűjtése a Fővárosi Közterület-felügyelet feladata, melyet a Fővárosi Állategészségügyi (Ebrendészeti) Telepe útján lát el. Aki rendellenesen viselkedő kóbor ebet, macskát, vagy vadon élő állatot észlel, az köteles bejelenteni az állatorvosnak vagy a kerület jegyzőjének. Közterületen, közparkban állatot etetni tilos. Az ebtartás szabályozása 4. § Vakvezető és jelzőebek kivételével társbérlet, albérlet, bérlőtársi jogviszony esetén az ebtartáshoz szükséges a társbérlő, főbérlő, vagy a bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulása. A veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartása és a tartás engedélyezésének szabályaira a 35/1997.(II.26.) Korm. rendelet az irányadó.

A 32/2001.(X.01.) számú önkormányzati rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte


22 (3) (4)

Ebtulajdonos bárki lehet, de ebtartásra kizárólag nagykorú személy jogosult. Az ebet az ebtartó köteles az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. tv. és annak végrehajtási rendelete szerint megfelelően tartani. (5) Az ebet az ebtartó úgy köteles tartani - szükség esetén megkötve zárt helyen -, hogy az elkóborolni, felügyelet nélkül közterületre kijutni ne tudjon. (6) A 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet értelmében: „A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartására szolgáló ingatlan be-, illetve kijáratain: „Vigyázat! Veszélyes eb!” feliratú táblát kell elhelyezni. A szöveg mellett támadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szükséges. A táblát jól látható helyen, megfelelő módon kell elhelyezni.” (7) Bekerítetlen ingatlanon és közös használatra szolgáló területen ebet szabadon tartani nem szabad. Az eb tartónak kötelessége gondoskodnia arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait vagy a lakás területét önállóan ne hagyhassa el. 5. § (1) Közterületen ebet sétáltatni kizárólag pórázon vezetve, illetve 30 cm marmagasságnál nagyobb és a 4. § (2) bekezdésében megjelölt ebek esetében szájkosárral lehet. (2) Veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebeket csak a 4. § (2) bekezdésében említett rendelet 8. § (1) bekezdésben szabályozottak szerint szabad a közterületre kivinni, továbbá az ebek felügyeletéről gondoskodni. A veszélyes és veszélyesnek minősített eb felügyelete - beleértve a sétáltatást is - 18 év alatti személyre ideiglenesen sem ruházható át. (3) Közterületen való tartózkodáskor az oltást igazoló műanyag lapocskát az ebnek nyakörvére erősítve kell viselnie. A sétáltatónak saját személyét hitelt érdemlően kell igazolnia az ellenőrzésre jogosultaknak. Ellenőrzésre jogosultak: a rendőrség, a közterület-felügyelők és a hatósági állatorvos. (4) Az ebtartó vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni a közterületen, valamint a lakóház közös területein, illetve helyiségeiben az eb által keletkezett szennyeződés haladéktalan eltávolításáról. (5) Közterületen a 30 cm marmagasságot meghaladó ebet kizárólag 14 évnél idősebb személy sétáltathat. 6. § (1) A vakvezető és jelzőkutya, továbbá külön jegyzői engedély rendelkezése kivételével nem szabad ebet beengedni, bevinni, illetve megtűrni: a) egészségügyi intézmények területére, valamint kegyeleti helyre, b) ügyfélforgalmat bonyolító középületbe, c) uszodába, d) önkormányzati intézményekbe. (2) Az (1) bekezdésben leírt létesítményekbe, illetve területekre, amennyiben azt az ingatlan védelme szükségessé teszi, az őrzővédő kutyák bevihetők. (3) A 218/1999. (XII. 28.) Korm rendelet rendelkezése szerint nem lehet ebet a) élelmiszer-elárusító üzletben, b) közfürdő területére, c) játszótérre beengedni, illetőleg bevinni. 7. §40 Bejelentési kötelezettség és nyilvántartás 8. §41 (1) Az eb tartója – meghatározott eseteket kivéve – köteles a jegyzőnek bejelenteni, ha az állata a) három hónapos kort elérte, b) elhullott vagy elveszett, c) tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy d) új tulajdonoshoz került. (2) A jegyzőnek a bejelentett ebekről nyilvántartást kell vezetnie, amelyben az ebtartó adatain kívül (név, lakcím) az eb azonosításai adatait (fajtáját, születési évét, nemét, színét, ha van jelölési számát) és a veszettség elleni legutóbbi védőoltás időpontját is fel kell tüntetni. Állategészségügyi kötelezettségek 9. § (1) A tartó évente legalább egy alkalommal az eb féregtelenítését is köteles elvégezni, melynek megtörténtét az oltási igazolványban kell feltüntetni. (2) Amennyiben az állat marást vagy egyéb sérülést okoz, akkor az állatot közegészségügyi szempontból is aggályosnak kell tekinteni, függetlenül attól, hogy oltva volt-e vagy sem. (3) Az embert mart eb tartója, a marás megtörténtéről - a megmart személy adataival - az ebtartás helye szerinti hatósági állatorvost és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatkerületi Intézetét köteles haladéktalanul értesíteni. Ebek eltávolítása, elkobzása 10. § Amennyiben az ebtartó a rendeletben foglaltakat megszegi, és írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat, az eb tartását meg kell tiltani. Ez esetben az eb eltávolításáról az ebtartó köteles 15 napon belül gondoskodni. Ennek elmaradása esetén ezt a feladatot az ebtartó költségére köteles a jegyző határozattal elrendelve haladéktalanul elvégezteti. Állatvédelmi szabályok 11. § (1) Amennyiben az ebtartó nem szándékozik vagy nem tudja az ebet tovább tartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni. Az ebet eladhatja, elajándékozhatja, valamint a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi (Ebrendészeti) Telepének vagy bármely állatvédő szervezetnek átadhatja. 40 41

A 32/2001.(X.01.) számú önkormányzati rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte A 32/2001.(X.01.) számú önkormányzati rendelet 4. §-a módosította


23 (2) (3) (4)

(1) (2)

(3)

(1)

Az ebek kínzásával, valamint a gazdátlan, kóbor ebekkel kapcsolatban a hatóság az állatok védelméről szóló jogszabály alapján intézkedik. Az ebtartó köteles az ebét gondozni, és fajtájának megfelelő mozgásigénye kielégítéséről gondoskodni. Az ebek szabad mozgásának biztosítására, póráz nélküli futtatásukra a kerületi önkormányzat, az illetékes szervezetek bevonásával forgalommentes, elkülönített területet jelöl ki. Az eb futtatójának, a kutyafuttatás alkalmával is gondoskodni kell az összes veszély, körülmény figyelembevételével a szájkosár használatáról. A kerületben jelenleg kijelölt kutyafuttatók helyét az 1. számú függelék tartalmazza. A futtatók takarítása és időszakonkénti fertőtlenítése az önkormányzat által megbízott szervezet feladata. Egyéb előírások 12. § Az ebtartó köteles az ebét úgy tartani, hogy az a házban, illetve a szomszédságban a lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt, félelmet ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen, a köztisztasági előírásoknak eleget tegyen. Az ebet közterületen, lakóház udvarán, valamint az épületek közös használatú területein és helyiségeiben csak olyan hosszúságú pórázon szabad vezetni, amely megakadályozza, hogy az eb kárt, félelmet okozzon, illetve amely őt is megvédi az esetleges veszélyektől. Harapós ebet a marás lehetőségét kizáró zárt szájkosárral kell ellátni. Veszélyes, vagy veszélyessé minősített ebeket csak külön engedély alapján szabad tartani. A macskatartás szabályozása 13. § A macskatartásra az állattartás általános szabályai vonatkoznak. A tartásra vonatkozó szabályok megsértőivel szemben el kell járni. Amennyiben a macska tartója az előző bekezdésekben foglaltakat megszegi és előzetes írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat, a macska tartását meg kell tiltani.

(2)42 (3) (4)

Nem tartható és nem etethető macska a társasházi közösség beleegyezése nélkül a közös használatú helyiségekben. Nem szabad beengedni, bevinni, illetve tűrni a macskát: a) élelmiszert árusító helyiségben, vásárcsarnok, illetve piac területén, b) egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területén, valamint kegyeleti helyen, c) ügyfélforgalmat bonyolító középületben, d) uszodában, e) játszótéren, f) önkormányzati intézményekben. (5) A társasházakban szabadon élő macskák utáni köztisztaságért a közös képviselő felelős. (6) Az épületekben elszaporodott kóbor macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, kezelője köteles gondoskodni, lehetőleg az állatvédő szervezetek bevonásával. (7) Közterületen macskát etetni tilos. (8) Az embert mart, karmolt macska tartója, a marás, karmolás megtörténtéről - a saját és megmart, megkarmolt személy adataival a macskatartás helye szerinti hatósági állatorvost és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kerületi Intézetét köteles haladéktalanul értesíteni. Egyéb állatok tartásának szabályozása 14. § A rendeletben fel nem sorolt egyéb lakásban tartható állatokra vonatkozóan az Átv. és ennek végrehajtási rendeletei, valamint a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998.(I.23.) Korm. rendelet, továbbá a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999.(VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletének rendelkezései az irányadóak. Szabálysértési előírások 15. § A külön jogszabályban meghatározott állatkínzás, köztisztasági, közegészségügyi, veszélyeztetés kutyával, állatbetegség elleni védekezés elmulasztása, a házirend megsértése szabálysértésen túlmenően szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az a személy, aki a) közterületen állatot etet (3. § (12) bek.); b) a 6. § (1) bekezdésében felsorolt helyekre ebet bevisz, vagy beenged; c) 43 d) ebét úgy tartja, hogy az a házban, illetve a szomszédságában lakók nyugalmát indokolatlanul zavarja (12. § (1) bek.); e) az ebnek a közterületen, lakóházak közös területén való vezetésére vonatkozó előírásokat (póráz, szájkosár, oltást igazoló műanyag lapocska) és bekerítetlen telken való tartás előírásait megszegi (4. § (8) bek., 12. § (2) bek.); f) tiltott helyre macskát visz be, illetve megtűr (13. § (5) bek.). Átmeneti rendelkezések 16. §44 Záró rendelkezések 17. §45

42

A 32/2001.(X.01.) számú önkormányzati rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte

43

A 32/2001.(X.01.) számú önkormányzati rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte A 32/2001.(X.01.) számú önkormányzati rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte 45 A 33/2000.(XII.23.) számú önkormányzati rendeletet módosító rendeletek: 32/2001.(X.01.) 2001. október 1-jén lép hatályba 44


24 (1) (2)

(3)

3.1.5

E rendelet hatálya alá tartozó eljárások során a szabálysértési törvény előírásait, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló többszörösen módosított és kiegészített 1957. évi IV. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben: − az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény, − az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, − a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény, − a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997.(II.26.) sz. Korm. rendelet, − a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998.(I.23.) sz. Korm. rendelet, − az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998.(XII.31.) sz. Korm. rendelet, − a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998.(XII.31.) sz. Korm. rendelet, − az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) sz. FM rendelet, − a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999.(VIII.13.) sz. KöM-FVM-NKÖMBM együttes rendelet, − a lakóépületek, ingatlanok házirendjéről szóló 45/1994.(VIII.1.) sz. Főv.Kgy. rendelet, − a Fővárosi Közterület-felügyelet feladatáról szóló 79/1995.(XII.13.) sz. Főv. Kgy. rendelet szabályait kell alkalmazni. E rendelet 2001. január 01-én lép hatályba.

A 49/2001. (XI.16.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Budapest, Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testülete a zaj- és rezgésvédelemről szóló módosított 12/1983.(V.12.)MT sz. rendelet 27.§-ában, valamint az 1991. évi XX. tv. 85.§.(1)bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján az 1995.évi LIII. tv. 48.§.(1) bekezdésével összhangban a zaj-és rezgésvédelem helyi szabályozására az alábbi rendeletet alkotja. RENDELET HATÁLYA 1.§ A rendelet hatálya kiterjed Budapest, VII. kerület Erzsébetváros közigazgatási területén minden, az emberi környezetet és egészséget veszélyeztető zaj- és káros rezgés elleni védelemre. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2.§ (1) E rendelet alkalmazásában zajforrásnak minősülnek a) alkalmilag illetve rendszeresen szabad, vagy zárt térben működő, zajt előidéző üzemi létesítmények, berendezések, gépek, egyéb tevékenységek (emberi magatartás, utcai hangoskodás, autóajtó-csapkodás, stb.), b) épületek rendeltetésszerű üzemeltetését, használatát biztosító különböző technikai berendezések (pl. felvonók, kazánok, szivattyúk, szellőző- és klímaberendezések, stb., c) az épületen belül, vagy azzal szomszédos, illetve egybeépített létesítményekben folytatott szolgáltató, üzemi tevékenységek és egyéb gépi berendezések, d) létesítmények zárt tereiben hangosító berendezések működtetése, zene szolgáltatása. 46 (2) E rendelet alkalmazásában a) lakóépület: lakhatást (otthont), szálláshely szolgáltatást nyújtó létesítmény lakóhelyiségét magába foglaló épület, b) kommunális épület: közigazgatási-, irodai-, szociális-, egészségvédelmi-, művelődési-, oktatási-, egyházi-, valamint vendéglátó-, szórakoztató-, kulturális-, sportszolgáltatást nyújtó létesítmény helyiségét magába foglaló épület, c) középület: az állam és a helyi önkormányzatok választott testületei közigazgatási feladatokat ellátó szervei, a Kormány hivatalai, az állam, illetve a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatokat ellátó intézmények helyiségét magába foglaló épület, d) zárt belső udvar: homlokzatokkal (épületszárnyakkal), vagy homlokzatokkal és tetővel négy oldalról részben vagy egészben körülhatárolt épületrész, ide értve az épületben vezető átjárót (passzázs) is.” (3)47 Üzemi létesítménynek minősülnek a) ipari létesítmények és tevékenységek, b) kereskedelmi- és vendéglátó létesítmények és tevékenységek, c) közösségi és kulturális szolgáltatást nyújtó intézmények, d) építőipari gépek, berendezések, tevékenységek. (4)48 Létesítményt, berendezést telepíteni, üzemeltetni, bővíteni, bármilyen tevékenységet folytatni csak úgy szabad, ha a működéssel együtt járó zaj a veszélyes mértéket nem haladja meg. A rendelet alkalmazása szempontjából: Veszélyes mértékű zajnak kell minősíteni minden olyan zajhatást, amelyre a) zajterhelési, illetőleg zajkibocsátási határérték került meghatározásra és ezt az értéket meghaladja, b) a zajterhelési, illetőleg zajkibocsátási határértéket nem haladja meg, de a környezeti zajterhelés nagyságát a háttérterheléshez képest 6 dB/A értéket meghaladó módon megemeli. 3.§

46

Beiktatta a 22/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2003. július 18-tól. Számozását (2) bekezdésről (3)-ra változtatta a a 22/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2003. július 18-tól. 48 Számozását (3) bekezdésről (4)-re változtatta a a 22/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2003. július 18-tól. 47


25 Zajt, illetve rezgést előidéző új létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást (a továbbiakban együtt: üzemi létesítmény) csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglévőt üzemeltetni, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint bontási- és építési munkát végezni, hogy azok rendeltetésszerű használata, illetőleg a bontási-, építési munka végzése során keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg. ZAJVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK 4.§ A környezeti zajterhelés vizsgálatát és minősítését az országos hatáskörű és hatályos jogszabályok szerint kell elvégezni. 49 A zajtól védendő területeken üzemi létesítménytől, valamint kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zajterhelés nem haladhatja meg a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete szerinti határértékeket (LTH). 50

(4)51 Kommunális- és lakóépület zárt belső udvarában, légudvarában, légaknájában az üzemi létesítménytől származó zaj terhelési határértékei a következők: Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre Nappal 700-tól 1800-ig Este 1800-tól 2200-ig Éjjel 2200-től 700-ig 50 dB 45 dB 40 dB Az előírás értelmezése és ellenőrzése az MSZ 18150–1 szerint, a zajkibocsátási határértékek meghatározásához alkalmazása az MSZ– 13–111 történik. A megítélési idő a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos nappali 8 óra, esti 2 óra, éjjeli 0,5 óra. (5)52

A zaj terhelési határértékei lakás, diák-, szociális otthon, munkásszálló, szálloda, panzió lakószobájában: Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre Nappal 700-tól 1800-ig Este 1800-tól 2200-ig Éjjel 2200-től 700-ig 40 dB 35 dB 25 dB

Az előírás értelmezése és ellenőrzése az MSZ 18150–1 szerint történik. A megítélési idő a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos nappali 8 óra, esti 2 óra, éjjeli 0,5 óra (6)53 Lakó- és középület helyiségeiben a rövid ideig ható zajesemények (zajimpulzus) megítélési legnagyobb A hangnyomás szintje: Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre Nappal 700-tól 1800-ig Este 1800-tól 2200-ig Éjjel 2200-től 700-ig 50 dB 45 dB 40 dB Az előírás értelmezése és ellenőrzése az MSZ 18150–1 szerint történik. A megítélési idő a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos nappali 8 óra, esti 2 óra, éjjeli 0,5 óra. 5.§ (1)

A vendéglátó egységekhez tartozó teraszok üzemeltetése 22°° óra és 6°° óra között tilos.

(2)

Tilos lakóépületekben 20°° és 7°° óra között zajos tevékenység végzése.

(3)

Tilos gépi munkavégzéssel és gépjárműforgalommal együtt járó építési és bontási tevékenységet végezni, hétköznap 20°° és 7°° óra között, szombaton és vasárnap, valamint munkaszüneti napokon egész nap.

(4)

A (3) bekezdés rendelkezéseit mind az építési telkeken, mind a felvonulási területeken, mind a közterületeken (járda-, útburkolat bontás) végzett tevékenységek esetén is alkalmazni kell.

(5)54 (6)55 6.§.56 (1)

Az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról szóló 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó berendezés szabadtéren (kültéren) csak a rendelet szerinti megfelelőségi vagy típusvizsgálati tanúsítvány birtokában, a megfelelőségi jelöléssel ellátva üzemeltethető.

49

Módosította a 22/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2003. július 18-tól. Hatályon kívül helyezte a 22/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályon kívül 2003. július 18-tól. 51 Módosította a 22/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos 2003. július 18-tól. 52 Módosította a 22/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos 2003. július 18-tól. 50

53

Módosította a 22/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos 2003. július 18-tól. Hatályon kívül helyezte a 22/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályon kívül 2003. július 18-tól. 55 Hatályon kívül helyezte a 22/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályon kívül 2003. július 18-tól. 56 Beiktatta a 22/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos 2003. július 18-tól. 54


26 (2)

Szabadtéri (kültéri) munkák végzése során a környezetvédelmi hatóság az engedélyest kötelezheti arra, hogy a zajterhelést okozó, de a határértéket túl nem lépő gépét, berendezését csak zajt csökkentő üzemmódban vagy/és felszereléssel (tokozás, árnyékolás) üzemeltesse.

(3)

Nem lehet elhelyezni, üzemeltetni hangerősítő berendezést, hangszórót a)

ingatlan közterület felőli határvonalán és előkertjében,

b)

(1)

épület közterülettel határos vagy arra néző homlokzatán, tetején, tetőfelépítményén, műtárgy szerkezeti egységén. ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK 7.§57 58 A szolgáltató tevékenységet ellátó új- és működő létesítmény esetén a polgármester az első fokú közegészségügyi hatóság (ÁNTSZ) véleményének figyelembevételével elrendelheti a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenység korlátozását, felfüggesztését, ha a kötelezett nem tartja be az üzemi létesítményre megállapított zajkibocsátási határértéket, illetve nem tartja be annak teljesítésére előírt határidőt és a mulasztásból a környezetre közvetlen, súlyos veszély származhat.

(2)

A szolgáltató tevékenységet ellátó új és működő üzemi létesítményeknél a zajkibocsátási határérték megállapítása, illetőleg a zaj- és rezgésbírság tekintetében az első fokú környezetvédelmi hatósági jogkört a jegyző gyakorolja.

(3)

Az egyéb üzemi létesítmény esetén, illetőleg abban az esetben, amikor az üzemi létesítmény szolgáltató és egyéb tevékenységet egyaránt ellát, az első fokú környezetvédelmi hatósági jogkört a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség gyakorolja. 8.§59 Zajt előidéző új létesítmény, vagy zajforrás telepítése, valamint zajjal járó tevékenység végzése ezen rendeletben előírt határértékek betartásának igazolásával engedélyezhető. Az építési engedélyezési tervdokumentáció részeként a tervezési programnak kötelező jelleggel és tételesen tartalmaznia kell az építés- és üzemelés-technológiai leíráson alapuló zaj- és rezgéshatások vizsgálatát és szükség esetén azok csökkentésére vonatkozó javaslatot. Rendeltetési mód változás engedélyezése, zeneszolgáltatás bejelentés során mellékleteként csatolni kell akusztikai- zajvédelmi szakvéleményt, mely tartalmazza a) a szomszédos védendő helyiség közötti épületszerkezet léghang, lépéshangszigetelés vizsgálatát, meghatározva a határértékek betartását biztosító megoldást, b) annak igazolását, hogy a tevékenység folytatása során keletkezett zaj az - egyéb zajforrások hatását és figyelembe véve - megfelel e rendeletben megállapított határértékeknek. A kérelemben meg kell jelöli a zajos tevékenység napjainak egy hónapra eső számát, a zajos tevékenység napi kezdésének és befejezésének időpontját, valamint a zajkeltés módját. Bárminemű építési-bontási tevékenység csak a zajkibocsátási határértéket előíró jogerős és végrehajtható határozat birtokában kezdhető el.

(1) (2)

(3)

(4) (5) (6)60 (7)

A zajkibocsátási határértékek várható teljesülését számításokkal kell igazolni. A tervezőnek és kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a megvalósítandó létesítmény, illetőleg tevékenység a hatályos környezetvédelmi követelményeknek, az általános, valamint a helyi zaj- és rezgésvédelmi jogszabályok előírásainak megfelel. 9.§61

(1)

Használatbavételi engedély akkor adható, ha az engedély jogosultja szakértői véleménnyel igazolja, hogy veszélyes mértékű zajhatások a használat során nem keletkeznek.

(2)

Használatbavételi engedély kézhezvételét követő 60 napon belül építtető, illetve üzemeltető mérési eredményeken alapuló szakvéleménnyel köteles igazolni az előírt határértékek teljesülését.

(3)

Az előírt szakvéleményt szakértői névjegyzékben szereplő és az adott szakértői tevékenység végzésére és környezetvédelmi minősítésre is jogosult zajvédelmi, akusztikai szakértő készítheti.

(4)

62

10.§63 A rendelet hatálybalépését követő 2 éven belül valamennyi, a rendelet hatálya alá tartozó zaj- és rezgésforrás üzemeltetőjének be kell szereznie a 8.§ (1) bekezdés szerinti környezetvédelmi minősítést tartalmazó szakvéleményt. 11.§64 (1)

A rendelet hatálya alá tartozó meglévő és üzemelő zajforrásnál lakossági bejelentésre indított vizsgálat során az üzemeltetőnek kell igazolnia azt, hogy tevékenysége nem jár veszélyes mértékű zajkibocsátással.

57

Számozását 6.§-ról 7.§-ra változtatta a a 22/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos 2003. július 18-tól. Módosította a 40/2003.(XII.22.) számú önormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2003. december 22-től. 59 Számozását 7.§-ról 8.§-ra változtatta a a 22/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos 2003. július 18-tól. 60 Hatályon kívül helyezte a 40/2003.(XII.22.) számú önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályon kívül 2003. december 22-től. 61 Számozását 8.§-ról 9.§-re változtatta a a 22/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos 2003. július 18-tól 62 Hatályon kívül helyezte a 40/2003.(XII.22.) számú önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályon kívül 2003. december 22-től. 63 Számozását 9.§-ról 10.§-ra változtatta a a 22/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos 2003. július 18-tól 64 Számozását 10.§-ról 11.§-ra változtatta a a 22/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos 2003. július 18-tól 58


27 a)

Amennyiben az üzemeltető rendelkezik a 8.§.(1)bekezdés szerinti szakvéleménnyel, de a vizsgálat megállapítja, hogy változás következett be, akkor a szakvéleményt az üzemeltetőnek 30 napon belül meg kell újítania.

b)

Meglévő, működő létesítmények esetében,- amennyiben az üzemeltető nem rendelkezik a 8.§.(1)bekezdés szerinti szakvéleménnyel, akkor azt az üzemeltetőnek 60 napon belül pótolnia kell.

(2)

A zavaró, de a veszélyes mértékűnek nem minősíthető zajhatások vonatkozásában a birtokvédelem szabályai szerint kell eljárni.

(3)

A létesítményre, a meglévő zajos berendezésre, továbbá zajt okozó tevékenységre vonatkozó bejelentés esetén a jegyző az üzemeltetőt a zajvizsgálat elvégeztetésére kötelezheti.

(4)

A zaj- és rezgésterhelés vizsgálatát a jegyző is elvégeztetheti.

(5)

A vizsgálatok költségei - amennyiben azok eredménye a határérték túllépését igazolja, illetve, ha az épületszerkezetek hanggátlása, hangszigetelése a használati előírásoknak nem felel meg - az üzemeltetőt terhelik. 12.§65

(1)

Abban az esetben, ha az ipari, szolgáltató tevékenységet végző nem teljesíti a rendeletben előírt követelményeket, továbbá felszólítás ellenére sem teszi meg a szükséges intézkedéseket, a jegyző az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra a tevékenység telephelyen történő gyakorlását felfüggeszti, vagy korlátozza. A meghatározott időtartam eredménytelen elteltét követően a jegyző a telepengedély visszavonásáról határoz.

(2)

A jegyző a rendelet szerinti éjszakai ismételt és veszélyes mértékű zajkeltés esetén a nagy- és kiskereskedelmi, vendéglátóipari, idegenforgalmi üzletek éjszakai nyitvatartását korlátozza, kereskedelmi szálláshelyekre is vonatkozóan kötelező zárvatartási időszakot rendel el. 13.§66

A jogerős engedély az engedély jogosultját nem mentesíti a környezetben élők egyéb jogos érdekeinek védelmét szolgáló, de csak polgári peres eljárások keretében érvényesíthető (kártérítési, értékcsökkenési stb.) jogszabályi követelmények teljesítési kötelezettsége alól. Az engedélyezési határozatokban erről az engedélyre jogosultat külön figyelmeztetni kell. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 14.§67 Jelen rendelet 2001. december 1-én lép hatályba. Jelen rendelet 5. § (3) bekezdését a rendelet hatályba lépését követően valamennyi – a kerületben folyamatban lévő – építési beruházásra alkalmazni kell. Hatálybalépésével egyidejűleg a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének 32/1994.(XI.28.) számú rendelete hatályát veszti.

3.1.6

A 3/2001. (II.16.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A NÖVÉNYTELEPÍTÉSI TÁMOGATÁSI ALAPRÓL ÉS ANNAK FELHASZNÁLÁSÁRÓL68

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a kerületi lakóközösségek, önkormányzati intézmények növényesítési támogatása érdekében a következő rendeletet alkotja:69 Lakóközösségeknek nyújtandó növénytelepítési támogatási alap 1. § (1)70 Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat) saját közigazgatási területén, vissza nem térítendő támogatást nyújt; elsősorban az épület utcai homlokzatának növényzettel (színes virágokkal) történő díszítéséhez, az udvarokon történő növénytelepítéshez (elsősorban fás szárú dísznövények) és az udvari körfolyosó korlátokon történő virágdísz elhelyezéséhez, az alábbiak részére: a) társasházak, b) lakásfenntartó szövetkezeti házak, c) önkormányzati lakóépületek (a, b, c együtt: lakóközösségek) d) önkormányzati intézmények, e) a helyi környezetvédelmet gyakorlatban felvállaló, bejegyzett és adószámmal rendelkező, helyi egyesületek és szövetségek (továbbiakban: egyesületek) számára a növénytelepítést elősegítő feladatok, ezzel összefüggő tevékenységek (rendezvények, növénytelepítési akciók) támogatására. (2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározottak teljesítése céljából lakóközösség növénytelepítési támogatási alapot (továbbiakban: Alap) hoz létre. 65

Számozását 11.§-ról 12.§-ra változtatta a a 22/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos 2003. július 18-tól Számozását 12.§-ról 13.§-ra változtatta a a 22/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos 2003. július 18-tól 67 Számozását 13.§-ról 14.§-re változtatta a a 22/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos 2003. július 18-tól 68 Módosította a 6/2003.(III.1.) számú önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2003. március 1-től. 69 Módosította a 6/2003.(III.1.) számú önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2003. március 1-től. 70 Módosította a 6/2003.(III.1.) számú önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2003. március 1-től 66


28 (3)

Az Alap tárgyévi forrásai: - az Önkormányzat költségvetésében évente meghatározott támogatási összeg, - az Alapból korábban fel nem használt összegek és ezek kamatai, - a Szép Erzsébetvárosért Közalapítvány anyagi hozzájárulása, - egyéb befizetés. (4) Az Önkormányzat mindenkori, éves költségvetésében határozza meg az Alap támogatására fordítandó összeget. (5) Az Alap pénzeszközeit elkülönített bankszámlán kell kezelni. A bankszámla kamatai az Alap bevételei. A bankszámla költségei az Alapot terhelik. Az Alap felhasználása 2. § (1) Az Alap felhasználása a jelen rendeletben és a rendelet mellékletét képező szabályzatban meghatározott feltételek szerinti pályáztatás útján történik. (2) Az éves pályázati keret az 1. § (3) bekezdésben foglaltak, valamint a pályázat lebonyolításával, az Alap működtetésével kapcsolatos kezelési költségek különbözete. (3) A tárgyévben elnyert, de a szerződéskötési határidő lejártát követően fel nem használt összegek a pótpályázat kiírása során új támogatásra fordíthatóak. (4) Az Alap felhasználásáról a Közrendvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság beszámol a Képviselő-testületnek a tárgyévet követően. 3. § (1)71 Az egyes lakóközösségeknek, egyesületeknek és önkormányzati intézményeknek nyújtandó legmagasabb támogatási összeget a rendelet 1. sz. mellékletét képező szabályzat tartalmazza. (2)72 A támogatás feltétele: közgyűlési határozat, vagy közgyűlési határozat felhatalmazása alapján a társasházi képviselő, önkormányzati lakóépületek esetében – felhatalmazás alapján - az épületkezelője, önkormányzati intézmények esetében – a kezelő hozzájárulása alapján – az intézmény vezető, egyesületeknél a képviselő írásban tett nyilatkozata a pályázaton történő részvételről, megfelelő önrész biztosítása, amely a bekerülési összköltség legalább 50 %-a. a Pályázati Adatlap 2. számú függelékben meghatározott forma szerinti kitöltése, illetve a munkálatok megtörténtét igazoló számlák határidőn belül történő benyújtása. Társasházi és Önkormányzat lakóépületi, intézményi önrészként elfogadható az e célra elkülönített pénzalapról szóló közgyűlési határozat, közös képviselői nyilatkozat, épületkezelői, illetve intézménykezelői nyilatkozat, banki igazolás és/vagy olyan fél évnél nem régebbi számlával igazolt beruházás, amely a növényesítés elősegítését célozza, vagyis: a) balkonláda vásárlás b) növénytartó edényvásárlás c) kertiföld vásárlás d) kiemelt szegélykészítés (burkolt és burkolatlan udvaron) e) burkolatfelbontás és földcsere f) pergola kialakítás, támrendszer létrehozás növényzetesítéshez Az egyesületek önrészeként a benyújtott költségvetésben önrészként megjelölt költség vagy érték kerül elfogadásra. (3)73 A támogatás összegét az Önkormányzat átutalással biztosítja a lakóközösség, Önkormányzati intézmény, illetve egyesület által megadott bankszámlára. (4)74 A támogatás a növényesítési tervben szereplő munkálatok elvégzése után, a pályázati kiírás előtt 6 hónapnál nem régebbi, tárgyév december 15–ig leadott számlák kiegyenlítésére adható. (5) Az éves támogatás kerete erejéig minden évben a költségvetés elfogadását követő 2 héten belül pályázatot kell kiírni. (6) A pályázat kiírását, benyújtásának feltételeit, az elbírálás és megvalósítás szabályait a rendelet 1. sz. mellékletét képező szabályzat tartalmazza. (7) A beérkezett pályázatok elbírálásának előkészítését a Polgármesteri Hivatal végzi. A pályázatokat a Közrendvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság bírálja el. (8) A Polgármesteri Hivatal a nyújtott támogatásokról nyilvántartást vezet, ellenőrzi a növényesítési munkálatok elvégzését és az azokkal kapcsolatban benyújtott számlákat. Vegyes rendelkezések 4. §75 E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

71 72

Módosította a 6/2003.(III.1.) számú önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos 2003. március 1-től. Módosította a 6/2003.(III.1.) számú önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos 2003. március 1-től.

73

Módosította a 6/2003.(III.1.) számú önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos 2003. március 1-től. Módosította a 6/2003.(III.1.) számú önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos 2003. március 1-től. 75 A 3/2001.(II.16.) számú önkormányzati rendeletet módosító rendeletek 28/2001.(VI.1.) a kihirdetés napján lép hatályba 50/2001.(XI.30.) 2001. december 01. napján lép hatályba 6/2003.(III.1.) 2003. március 1-én lép hatályba 74


29

3.1.7

A 47/2001. (XI.30.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET FELSZERELÉSÉNEK ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁRÓL

A

MELLÉKVÍZMÉRŐK

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a mellékvízmérők felszerelésnek önkormányzati támogatásáról az alábbi rendeletet alkotja. 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a vízvételi hellyel rendelkező: a.) Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő épületben lévő lakásokra, valamint az itt lévő közös használatú helyiségekre és területekre, b.) az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott, az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra, c.) az Önkormányzattól megvásárolt lakásokat és helyiségeket magában foglaló épületek társasházi osztatlan közös tulajdonú és közös használatú helyiségeire és területeire, d.) az Önkormányzattól vagy jogelődjétől megvásárolt lakásokra. A rendelet hatálya kiterjed továbbá azokra a társasházakra, ahol a társasházi osztatlan közös tulajdonú és közös használatú (2)76 helyiségeken, vagy területeken a bekötési vízmérő áthelyezése szükséges. 2. § A rendelet alkalmazásában: a.) Bekötési vízmérő: az ellátásba bekapcsolt ingatlanok vízhasználatának mérésére szolgáló, a bekötővezeték végpontjára telepített vízmérő b.) Épület: olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés - jellemzően tartózkodás - céljából. c.) Az épület megbízottja: a közös képviselő (intéző bizottság) vagy az, akit a tulajdonostársak többsége a mellékvízmérő beszerzéséve, felszerelésével, műszaki leírás és a tervrajzok elkészítésével vagy ezek megszervezésével, illetve az Önkormányzattal kötendő támogatási megállapodás megkötésével megbízott és meghatalmazott. d.) Ingatlan: az 1. §-ban megjelölt épültek, lakások. Magántulajdonú lakás: az a lakás, amely nincs az önkormányzat tulajdonában, függetlenül attól, hogy kinek (mely szervezetnek) a tulajdona. e.) Mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített vízhasználat mérésére szolgáló vízmérő. f.) Mellékvízmérő felszerelése: a lakások mellékvízmérőkkel való ellátása a mellékvízmérők beszerzése, felszerelése, valamint a műszaki leírás és tervrajzok elkészítése és engedélyeztetése. g.) Műszaki leírás: amely tartalmazza a megrendelő, a tervező és a kivitelező azonosítására alkalmas adatokat, a beépítésre kerülő mérőberendezések típusát, főbb jellemzőit h.) Tervrajzok: ha) az érintett ingatlan házi ivóvízhálózatát, ezek tartozékait feltüntető vázrajz a mérőbeépítés helyének megjelölésével, mely azonosításra, valamint helykiválasztás helyességének megítélésére alkalmas; hb) a tervezett mérőbeépítés szerelési rajzai olyan léptékben, amely a műszaki megoldás elbírálhatóságát lehetővé teszi. j.) Vízvételi hely: a vizet szállító vezeték azon része, ahol a beépített szerelvények rendeltetésszerű használatával a vezetékből víz fogyasztása lehetséges. k.) Tulajdonos: a lakások tulajdonosai és bérlői, valamint jogszerű használói 3. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonosok részére pályázat útján elnyerhető, vissza nem térítendő támogatást nyújt a lakások mellékvízmérőkkel való ellátásához. (2) Az épület közös tulajdonú és közös használatú részein és területein végzett olyan munkálatok költségeit, amelyek mellékvízmérőknek lakásokban való létesítéshez szükségesek, az épületben lévő lakások között a tulajdoni hányad arányában kell felosztani. (3) Az (2) bekezdésben meghatározott költségeket úgy kell tekinteni, mintha közvetlenül a mellékvízmérők lakásokban való létesítésével kapcsolatban merülnének fel. Azokat a költségeket, amelyeket a mellékvízmérő létestésével érintett lakások tulajdonosaira nem háríthatók át, az Önkormányzat viseli. (4) A támogatás mértéke mellékvízmérőnként nem haladhatja meg a mellékvízmérők felszerelésére kiírt önkormányzati pályázaton, az adott kerületrész tekintetében kiválasztott nyertes vállalkozó által - mellékvízmérőnként - ajánlott felszerelés költségeinek az 50 %át. 4. § (1)77 A képviselő-testület a mellékvízmérők felszerelésére és a bekötési vízmérők áthelyezésére adható támogatás összegét és a pályázatra fordítható pénzösszeg ütemezését az éves költségvetés elfogadásakor határozza meg. A képviselő-testület a pályázat kiírásával és lebonyolításával a Kerületfejlesztési Bizottságot bízza meg. (2) A pályázati kiírásban közzé kell tenni, hogy a kiírás alapján támogatást igénylők között milyen összeg kerül felosztásra. (3) A pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal, az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Rt, az Erzsébetvárosi Kft hirdető tábláján, az Erzsébetvárosi Televízióban és az Erzsébetváros című lapban kell közzé tenni. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a kiírás szövegét a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján és az Önkormányzat említett gazdasági társaságainál az érdeklődők át is vehessék. (4)78 A pályázat kiírásáról szóló Kerületfejlesztési Bizottsági döntést követő 15 napon belül a Polgármesteri Hivatal a (3) bekezdésben meghatározott módon köteles tájékoztatást adni a kerület lakosainak az adott évben igénybe vehető támogatás mértékéről. 76

Az új (2) bekezdéssel a 4/2002.(I.25.) számú önkormányzati rendelet egészítette ki Szövegét a 4/2002.(I.25.) számú önkormányzati rendelet módosította 78 Módosította a 18/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2003. május 19-től. 77


30 (5)79 A Kerületfejlesztési Bizottság különös méltánylást érdemlő esetben, indokolt kérelem alapján, egy alkalommal engedélyezheti a pályázati kiírásban szereplő számla benyújtási határidő meghosszabbítását. 5. § (1) A pályázaton egyénileg, társasházként és önszerveződés útján kialakított tulajdonosi (bérlői) közösségként lehet indulni. (2) Arról, hogy a támogatást a lakás tulajdonosa vagy a bérlője (használója) veszi-e igénybe, a tulajdonos és a használó írásban állapodnak meg. Értelemszerűen nincs szükség ilyen megállapodásra az önkormányzat tulajdonában lévő lakás esetében. 6.§ (1) Ha a társasház közgyűlése nem hozott még döntést a mellékvízmérők épületben való felszereléséről, a társasház tulajdonostársai által előterjesztett támogatási kérelem alapján, a mellékvízmérők felszerelésének a koordinálásának keretében a Polgármesteri Hivatal a kérelmezőket felkéri, hogy a kezdeményezzék a társasház közgyűlésnek a döntését. A döntés elmaradása a támogatásnak nem akadálya, de a társasházi és a tulajdonosi közösségek által előterjesztett kérelmeket a pályázatok elbírálása során elsőbbségben kell részesíteni. (2) Ha a társasház közgyűlése nem kötelezte a közös képviselőt (intéző bizottság), hogy szervezze meg a társasházban a mellékvízmérők létesítését – és a tulajdonostársaknak legalább a 10%-a már pályázott a támogatásra – a Polgármesteri Hivatal felkéri a pályázókat, hogy egymás közül jelöljék ki az épület megbízottját. A megbízottnak a támogatásról szóló megállapodás megkötésére megbízást és meghatalmazást adókat kell egy tulajdonosi közösséghez tartozóknak tekinteni. (3) Értelemszerűen a (2) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha az Önkormányzat tulajdonában álló épületben lévő lakások bérlőinek legalább a 25%-a kéri a támogatást, és úgy nyilatkozik, hogy viseli a mellékvízmérők létesítésének támogatásból nem fedezett költségeit. (4) Ha az épületben a jelen rendelet alapján a mellékvízmérők létesítése már megkezdődött a támogatás iránti további igényekre az (2)(3) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 7. § (1) Az odaítélt támogatás folyósításáról a támogatást igénybe vevő lakástulajdonossal, illetve bérlővel (jogszerű használójával) különkülön megállapodást kell kötni. A megállapodást társasház közös képviselője és az egyes tulajdonosok nevében – meghatalmazással - a tulajdonosi közösség képviselője is aláírhatja. (2) A megállapodásban a lakástulajdonosnak, illetve bérlőnek vállalnia kell a ház – lakásokon kívüli - közös vízfogyasztásához való hozzájárulást. (3)80 A támogatás folyósítása a mellékvízmérő felszereléséről szóló – a Polgármesteri Hivatal által igazolt – számla és a Vízművekkel kötött szerződés bemutatása alapján történik, a számla és szerződés benyújtásától számított 30 napon belül. (4) Ha a felszerelést a mellékvízmérők felszerelésére kiírt önkormányzati pályázaton kiválasztott nyertes vállalkozó végzi, a támogatás folyósításánál a vele kötött vállalkozási szerződésben foglaltakat is figyelembe kell venni. (5)3 A támogatás folyósítható, ha a társasház közgyűlése úgy dönt, hogy a pályázaton elnyert és a társasházban felszerelt hitelesített mellékvízmérők segítségével belső aránymegosztás alapján fizetik a tulajdonosok a vízdíjat. A mellékvízmérők felszerelését igazoló részletes számlát a Polgármesteri Hivatal igazolja. 8.§ (1) 81Nem nyújtható támogatás annak a pályázónak, akinek a pályázat benyújtásakor a társasház felé két havi összeget meghaladó közös költség és/vagy bármilyen összegű víz- és csatornadíj, illetve az Önkormányzattal szemben bármilyen összegű lakbér vagy víz- és csatornadíj tartozása van (2) Az (1) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a tulajdonos és a használó megállapodása alapján a használó veszi igénybe a támogatást és a tulajdonosnak a társasház felé két hónapot meghaladó közös költség és/vagy víz- és csatornadíj tartozása van 9. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások esetében kezdeményezni kell a bérleti szerződések olyan értelmű módosítást, amely lehetőséget ad a bérbeadónak, hogy a bérleti szerződést a bérlőnek felróható okból felmondja, ha a bérlő a mellékvízmérőn mért fogyasztás víz-és szennyvíz díját nem fizeti meg, a mellékvízmérő leolvasását, ellenőrzését vagy hitelesítését nem teszi lehetővé, illetve ha a mellékvízmérőn vagy annak vezetékein a valós fogyasztás leolvasását lehetetlenné tevő beavatkozást végez. (2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás használata keretében kért bármilyen bérbeadói nyilatkozat kiadásnak feltétele, hogy a bérlővel az (1) bekezdésben foglaltakról a megállapodás előzetesen létrejöjjön, kivéve azokat a bérbeadói nyilatkozatokat, amelyeknek a feltételeit jogszabály határozza meg. 3 A 2/2003.(01.27.) sz. rendelet egészítette ki új (5) bekezdéssel (3) Ha az Önkormányzati lakás bérlője a szerződés (1) bekezdés szerinti módosításáról nem állapodik meg, a bérleti szerződés módosítását a bíróságtól kell kérni, ha lakásban a mellékvízmérő már felszerelésre került. (4) Az (1) bekezdés szerinti kikötést az újonnan kötött bérleti szerződésekben is rögzíteni kell. (5) Az (1) bekezdésben jelezetteket a közös képviselővel – intézőbizottsággal illetve az önkormányzati tulajdonban lévő épület kezelőjével együttműködve rendszeresen (legalább évente egyszer) ellenőrizni kell.

(1) (2) (3) (4)

9/A § Azokban az épületekben, amelyekben a bekötési vízmérő áthelyezése szükséges, a társasház külön pályázat útján támogatásban részesülhet. A pályázat benyújtásának feltétele a társasház közgyűlésének döntése a társasház tulajdonosai által előterjesztett támogatási kérelem alapján. A pályázatban az áthelyezés indokát fel kell tüntetni. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a felszerelési költség 50 %-át. Az odaítélt támogatás folyósítására a Vízművek által elvégzett műszaki engedélyeztetést követően kerül sor. 10. §82

79

Beiktatta a 18/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2003. május 19-től. Módosította a 18/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2003. május 19-től. 81 Módosította a 18/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos 2003. május 19-től. 82 A 47/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendeletet módosító rendeletek: 80


31 4 5

A folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kell a 7. §. (5) bekezdését. E rendelet 2003. február 1. napján lép hatályba.

3.1.8

AZ 1/2003. (01.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A KÖZTERÜLET FELÜGYELETI RENDSZER LÉTREHOZÁSÁRÓL

A Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő Testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. 16. § (1) bekezdésében, a közterület felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. tv 1. § (3), a személyi adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. 3. § (1/b) bekezdés felhatalmazása alapján VII. kerület közrendjének, közbiztonságának, köztisztaságának közintézményei vagyonának és más ingatlanok védelmének biztosítása a kerület lakosok, az itt dolgozók, a kerületbe látogatók biztonságérzetének javítása, a jogsértések visszaszorítása és megelőzése érdekében a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros közigazgatási területére az alábbi rendeletet alkotja: 1. § (1) Az Önkormányzat Budapest Főváros VII. kerületi illetékességgel létrehozza a Közterületi Felügyeleti Rendszert (továbbiakban: Rendszer) (2) Budapest Főváros VII. ker. Erzsébetváros Önkormányzata a közigazgatási területén létesített, a közterületi felügyelet keretében működtetett térfigyelő Közterületi Felügyeleti Rendszer (a továbbiakban: Rendszer) működtetésére megbízza Budapest Főváros VII. ker. Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének Polgármesteri Hivatalát. (3) A Rendszer azon műszaki eszközök összessége, amely biztosítja a közterületi kép- és hangfelvétel jogszabályban előírt módon történő rögzítését és továbbítását. 2.

§

A Rendszer működtetésének célja: a. a közterület általános rendjének, a köztisztaság biztosítása, az önkormányzati, közintézményi vagyon megóvása, felügyelete; b. a közrendet különösen befolyásoló bűncselekmények és szabálysértések megelőzésének elősegítése; c. a közterület-felügyelet tevékenységének, a rendőrség bűnüldöző munkájának segítése, ezáltal az együttműködés erősítése; d. a kerületi lakosok, a kerületben dolgozók, a kerületbe látogatók biztonságérzetének növelése, a jogsértések visszaszorítása e. a tárgykörbe tartozó közérdekű adatoknak a nyilvánosságra hozatala, a tömegkommunikációban történő felhasználása, a kerület lakosainak szakszerű tájékoztatása; (1) (2)

(1)

(2)

(3)

3. § A Képviselő Testület a 2. §-ban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros közigazgatási területén adatkezelést és adattovábbítást rendel el a Rendszer keretében. A közterület felügyelő az intézkedéssel érintett személyről, az intézkedés vagy az eljárás szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet, amely kizárólag az adott eljárásban, jogszabály előírásai szerint használható fel. 4. § Az adatkezelő – a jogszabályban meghatározottakon túl – az alábbi adatfajták esetében kép- és hangfelvétel rögzítésre jogosult: a./igazoltatás, intézkedés alá vont személy(ek) neve és címe b./helyszínbírságolással kapcsolatos körülmények, esetek-, c./KRESZ szabályokat megsértő gépjárművek adatai d./közterület, a parkolás rendjét megsértők adatai e./közterület foglalás f./önkormányzati és egyéb vagyon védelmével kapcsolatos adatok g./köztisztasággal kapcsolatos mulasztás adatai h./állat- egészségügyi és eb rendészeti rendeletek megszegésének adatai A cselekmény előkészületének, illetőleg elkövetésének bizonyítására olyan technikai megoldást kell alkalmazni, amely lehetővé teszi a felvétel elindítását megelőző 15 percnyi időtartam eseményeinek rögzítését. A kép és hangfelvételt, amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy hatósági vagy rendőrségi eljárásban történő felhasználása nincs szükség, azonnal meg kell semmisíteni az Adatkezelési és Működési Szabályzatban leírtak szerint. Az adatok a jogszabályban meghatározottak részére Adatkezelési és Működési Szabályzat szerint továbbíthatók. 5. § Az érintettek jogai és azok érvényesítése a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltak szerint történik. 6. §

4/2002.(I.25.) 2002. február 1-jén lép hatályba. 18/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet, mely kihirdetése napján lép hatályba 4-5 A 2/2003.(01.27.) számú önkormányzati rendelet módosította.


32 A rendeletben szabályozott adatkezelési feladatokat a Polgármesteri Hivatal Ügyrendjében meghatározott – a közterület felügyeleti feladatokat ellátó – szervezeti egység végzi a Jegyző által Kiadott Adatkezelési- és Működési Szabályzat alapján. 7. § Jelen rendelet 2003. február 15. napján lép hatályba.

3.1.9

A 24/2003. (VI.23.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A FÖLDGÁZ ALAPÚ FŰTÉSI RENDSZEREK KIÉPÍTÉSÉHEZ NYÚJTHATÓ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSOK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL ÉS SZABÁLYAIRÓL

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a földgáz alapú fűtési rendszerek kiépítéséhez nyújtható önkormányzati támogatások megállapításának feltételeiről és szabályairól a következő rendeletet alkotja: I. FEJEZET Általános rendelkezések A rendelet célja 1.§ E rendelet célja, hogy Erzsébetváros önkormányzata – összhangban a szociális ellátásokról szóló többször módosított 19/2000. (VI.16.) számú önkormányzati rendeletben foglaltakkal -, támogassa a szociálisan hátrányos helyzetben lévő, életvitelszerűen VII. kerületben élő és itt lakóhellyel rendelkező lakókat takarékos, gazdaságos és környezetkímélő földgáz alapú fűtési rendszerek kiépítésében, vissza nem térítendő pályázati támogatás formájában. A rendelet hatálya 2.§ (1) E rendelet hatálya az erzsébetvárosi önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, s életvitelszerűen itt élő lakosokra terjed ki, akik megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek. (2) E rendelet hatálya Erzsébetváros illetékességi területén elhelyezkedő azon lakásokra terjed ki, melyekben nincs földgáz alapú fűtési rendszer, de legalább a lakást magába foglaló épület rendelkezik földgáz ellátással. Értelmező rendelkezés 3.§ Család: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993.évi III. tv. (továbbiakban: sztv) 4.§ (1) bekezdésének a) pontja szerint. Eljárási rendelkezések 4.§ (1) A földgáz alapú fűtési rendszer kiépítésére adható önkormányzati támogatást a Szociális Bizottságnak címzett és a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtott pályázattal lehet igényelni. (2) A pályázatok elbírálására a Szociális Bizottság (továbbiakban: bizottság)jogosult. (3) A pályázathoz be kell nyújtani: a) a kitöltött pályázati űrlapot, b) a kérelmező és családja jövedelmi viszonyaira vonatkozó, egy hónapnál nem régebbi, s – a (4) bekezdésben szabályozott nyugdíjszerű ellátások kivételével – a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozó igazolást, c) a lakás használatára vonatkozó jogviszony 30 napnál nem régebbi hiteles igazolását (tulajdoni lap, bérleti szerződés) d) a beruházási összeg legalább 50 %-ának meglétét igazoló dokumentumot (pl. bankszámlakivonat) e) a tervezésre, kivitelezésre jogosult szakember által elkészített költségvetést és kiviteli tervet. f) a szükséges szakhatósági, hatósági engedélyeket (pl. kéményseprő szakvélemény, gázközmű nyilatkozat, építési engedély, tulajdonosi hozzájárulásokat). (4) Nyugdíjszerű ellátások esetében jövedelemként a kérelem beadásának hónapjában érvényes összeget kell figyelembe venni. (5) A benyújtott pályázatokra adandó támogatás mértékéről a bizottság a rendelkezésre álló adatok és szükség szerint, az arra kijelölt tagjai, vagy a jegyző által kijelölt személy által készített környezettanulmány alapján dönt. (6) A bizottság évente legalább két alkalommal ír ki pályázatot, melyről a kerület lakosait a helyben szokásos módon értesíti. Jogosultsági feltételek 5.§ (1) Ezen rendeletben meghatározott pályázati támogatás állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki az eddig meghatározott feltételeken túl: a) családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum (továbbiakban: ÖNYM) 500 %-át (2003-ban 109.000.- Ft-ot), b) már legalább 3 éve megszakítás nélkül VII. kerületi lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt tartózkodik, c) a pályázattal érintett lakás bérlője, vagy tulajdonosa, d) életvitelszerűen abban a lakásban él, melyre a pályázatot benyújtotta, e) rendelkezik a kivitelezés igazolt költségeinek legalább 50 %-ával, f) a földgáz üzemű fűtési rendszer kiépítéséhez már rendelkezik arra jogosult szakember által elkészített kiviteli tervvel, költségvetéssel és szakhatósági engedélyekkel. g) A lakás olyan épületben található, mely rendelkezik földgáz ellátással. Kizáró feltételek 6. § (1) Nem állapítható meg a földgáz alapú fűtési rendszer kiépítéséhez való támogatás, ha a) azt olyan lakásra kérik, melyben már van földgáz alapú fűtési lehetőség, b) a kérelemmel érintett lakást albérlet, fizetővendéglátás, vagy egyéb módon hasznosítják,


33 c) d)

ha kérelmező, vagy családtagja az sztv. 4.§ (1) bekezdése szerinti vagyonnal rendelkezik, a pályázattal érintett lakásra olyan pénzintézeti, vagy egyéb önkormányzati támogatás van érvényben, mely érinti a lakás fűtési rendszerének kiépítését is. A támogatás mértéke 7.§ (1) A földgáz alapú korszerű fűtési rendszerek kiépítéséhez pályázat útján nyújtható összeg maximum 375.000 Ft, de a támogatás nem haladhatja meg a fűtési rendszer kiépítésére szóló költségvetés összegének 50 %-át. (2) A támogatás összegét a bizottság állapítja meg a pályázat során értékelhető adatok számbavétele után. (3) A földgáz alapú fűtési rendszerek kiépítésére fordítható támogatási előirányzat az Önkormányzat költségvetésében a Fővárosi Gázművek Rt. által az önkormányzatnak folyósított, elkülönítetten kezelt átvett pénzeszközökből, valamint az önkormányzat saját forrásából áll. A megállapított támogatás együttesen tartalmazza az önkormányzat és a gázművek által biztosított összegeket. (4) A pályázat útján elnyert támogatási összeg csak a kivitelezés költségeire fordítható, a tervezés költségeit az igénylő viseli. A tervezés költségei nem számíthatók be a kérelmező által igazolandó, az 5.§ (1) bekezdés e) pontja szerinti önrész összegébe. A megállapodás szabályai 8.§ (1) A nyertes pályázóval az önkormányzat megállapodást köt, melyben a felek rögzítik: a) a támogatásban részesülő adatait, b) a pályázatot elbíráló bizottsági döntés számát, c) a pályázattal érintett lakás adatait, d) a támogatás és az önrész összegét, e) a támogatás felhasználásának feltételeit, f) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén a visszakövetelés szabályait az sztv. 17.§ (1) bekezdésének a) pontja szerint, g) a támogatás folyósítására vonatkozó szabályokat, h) egyéb, a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételeket. (2) A megállapodást a nyertes pályázóval a polgármester köti meg. A megállapodás előkészítése és lebonyolítása a Polgármesteri Hivatal feladata. (3) A pályázat nyertesével való megállapodást a döntés közlésétől számított 30 napon belül kell megkötni. Amennyiben a megállapodás határnapon belüli megkötésére a pályázónak felróható okból nincs lehetőség, úgy a bizottság támogató határozata harminc nap leteltével hatályát veszti. (4) Az önkormányzat a nyertes pályázók adatait közli a pályázati támogatásban részt vevő Fővárosi Gázművek Rt-vel. A támogatás folyósításának szabályai 9.§ A pályázaton elnyert támogatás, a földgáz alapú fűtési rendszer kiépítéséhez nyújtandó utólagos hozzájárulás, melyet az önkormányzat a munkálatok elvégzését igazoló számla benyújtása után, 30 napon belül folyósít a kedvezményezett számára a 8.§ (1), (2) bekezdése szerinti megállapodásban rögzített módon. Záró és hatályba léptető rendelkezések 10.§ (1) E rendelet 2003. július 1. napján lép hatályba. (2) A támogatás céljára szolgáló előirányzatot minden évben az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A Fővárosi Gázművek Rt. nemrégiben egy együttműködési ajánlattal kereste meg Önkormányzatunkat a földgáz alapú fűtési rendszerek kiépítéséhez nyújtható támogatások ügyében. Előzetes ajánlatuk szerint, amennyiben az Önkormányzat helyi rendeletben szabályozza a földgáz alapú fűtési rendszerek kiépítéséhez nyújtandó támogatás módját, úgy a részvénytársaság meghatározott összeggel – eddigi gyakorlatuk szerint egyedi fűtés kialakításához 150.000.- Ft-tal, központi fűtőrendszer létesítéséhez 200.000.- Ft-tal – hozzájárul a családok e célra fordított költségeihez. (Beterjesztett rendelettervezetünk 6.§ (1) bekezdésében meghatározott támogatási összeg már tartalmazza a Gázművek Rt. várható támogatási összegét is). Kerületünkben még jelentős számú lakásban használnak a lakók a gázfűtésnél költségesebb fűtési rendszert, így a gázművek ajánlata kedvező helyzetet teremthet önkormányzatunk számára is, hogy ezekben az esetekben – a rendelet által szabályozott módon – támogatást nyújthassunk a korszerűbb fűtési rendszerek kiépítéséhez. 3.1.10

AZ 1/2004. (II.1.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A TÁRSASHÁZAKNAK NYÚJTANDÓ VISSZATÉRÍTENDŐ KAMATMENTES, ÉS VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ REHABILITÁCIÓS TÁMOGATÁSRÓL

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján a kerületi épületállomány állagának javítása érdekében a következő rendeletet alkotja. Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén lévő 1990. év előtt épült társasházakra, és lakásfenntartó szövetkezeti házakra (továbbiakban: társasházak). (2) Ahol a rendelet felújítási támogatást, illetve felújítási pályázatot ír, azon rehabilitációs támogatás, illetve rehabilitációs pályázat értendő. A rendelet célja


34 2. § A rendelet célja, hogy Erzsébetváros Önkormányzata támogatást nyújtson a VII. kerületi társasházak részére a felújítási munkák elvégzéséhez az épületállomány állagának és biztonságának javítása érdekében. A támogatás forrása, mértéke, módja 3. § (1) Az Önkormányzat a társasházak részére visszatérítendő kamatmentes-, és vissza nem térítendő támogatást nyújt a mindenkori éves költségvetésben meghatározott keretösszegig. Az egyes társasházaknak nyújtandó támogatás összege legfeljebb a társasház által elfogadott felújításra vonatkozó költségvetés 50 %-a lehet, de az Önkormányzattól kapott támogatás mértéke nem haladhatja meg az 5.000.000 Ft-ot, homlokzat felújítás esetén a 6.000.000 Ft-ot. (2) Az éves támogatás kerete erejéig minden évben a költségvetés elfogadását követően a Kerületfejlesztési Bizottság írja ki a pályázatot. (3) A pályázat kiírását, benyújtásának feltételeit, az elbírálás és megvalósítás szabályait a rendelet 1. számú mellékletét képező szabályzat tartalmazza. A pályázat lebonyolítása 4. § (1) A beérkezett pályázatok elbírálásának előkészítését a Polgármesteri Hivatal végzi. (2) A pályázatokat a Kerületfejlesztési Bizottság bírálja el. A támogatás felhasználása 5. § (1) Az elfogadott pályázat esetén a Társasházzal szerződést kell kötni a felújítási támogatás felhasználásáról és visszafizetésének feltételeiről. (2) A Polgármesteri Hivatal a nyújtott támogatásokról nyilvántartást vezet, ellenőrzi a visszafizetéseket. Társasházak támogatása 6. § Az Önkormányzat a jelen rendelet 2. § és a 3. § (1) bekezdésében meghatározottak teljesítése céljából társasházak felújítására támogatási keretet határoz meg az éves költségvetésében. A támogatási keret felhasználása 7. § A támogatási keret felhasználása a jelen rendeletben, a rendelet mellékletében szereplő szabályzatban meghatározott feltételek szerint kiírt pályázat útján történik. Vegyes rendelkezések 8. § (1) E rendelet 2004. február 1-jén lép hatályba (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a többször módosított 6/1997. (VI. 16.) önkormányzati rendelet hatályát veszti, de a folyamatban lévő ügyekben még ezen rendelet előírásait kell alkalmazni. 1. számú melléklet A társasházaknak nyújtandó visszatérítendő kamatmentes és vissza nem térítendő rehabilitációs támogatás szabályzata 1. Általános rendelkezések 1.1. Az Önkormányzat a rendelet hatálya alá tartozó társasházak részére visszatérítendő kamatmentes és vissza nem térítendő támogatást nyújt az 1. számú függelékben szereplő pályázati kiírás alapján, az adott évre tervezett keretösszegig. A visszatérítendő kamatmentes és a vissza nem térítendő támogatás csak együttesen nyújtható, ahol a vissza nem térítendő rész a megítélt összeg 60 %-a az épületek közterület felöli homlokzat felújítása; 50 %-a az épületek udvari homlokzat felújítása, életveszély elhárítása, gáz alapvezeték korrózióvédelme, gombásodás megszüntetése esetén, födémek, függőfolyosók, erkélyek, lépcsők szerkezeti felújítása, alap megerősítése, tető szerkezeti felújítása, kémény felújítása; 25 %-a, de legfeljebb 1 M Ft statikai vizsgálatok esetén; 25 %-a az épületek egyéb, közös tulajdonban lévő részeinek felújítása esetén: központi fűtés korszerűsítési munkái víz-, csatorna alap- és felszálló vezetékek felújítása elektromos vezetékek felújítása lift javítása egyéb javítási munkák (ablak, kapu, térburkolat) lépcsőház-, kapualjfestés új lift létesítése tető egyéb javítása 1.2. A költségvetés elfogadásával egyidőben, miden évben a „társasház-felújítási pályázat” kiírásra kerül, melynek benyújtási és elbírálási határidejét a Kerületfejlesztési Bizottság határozza meg, a pályázati kiírásban. 1.3. A társasház évente nyújthat be új pályázatot. 2. A pályázat kiírása, elbírálása 2.1. A pályázatot a Kerületfejlesztési Bizottság írja ki és teszi közzé. 2.2. A pályázati dokumentáció átvétele és beadása ingyenes. 2.3. A pályázat elbírálását követően a támogatást nyert társasházakkal a szerződést a Polgármester (megbízottja) és a társasház megbízott képviselője írja alá. A támogatást kizárólag az elfogadott felújítási munka finanszírozására lehet felhasználni. Ha a pályázat beadását követően a szerződés megkötéséig a társasházban más élet-, és balesetveszélyes körülmény adódott – amit a társasház Építésügyi Műszaki Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő szakvéleményével igazolja – a változtatásról a Bizottság dönt. Az új munkára adható összeg nem lehet több a pályázaton elnyertnél.


35 A be nem nyújtott szakvéleményekre való utólagos hivatkozást a Bizottság nem veheti figyelembe. 2.4. Amennyiben a társasház az elnyert támogatásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 75 napon belül neki felróható okból a szerződést nem írja alá, az elnyert támogatást elveszti. 2.5. A Kerületfejlesztési Bizottság a pályázat elbírálásáról írásban tájékoztatja a Képviselő-testületet és döntését a helyben szokásos módon nyilvánosságra, hozza. 2.6. A pályázat elbírálásának főbb szempontjai: a.) a pályázat megalapozottsága, ( a Hivatal véleményezi) b.) a kért támogatás társasházi fedezetének megléte, és igazolása. Egy hónapnál nem régebbi banki igazolás, mely tartalmazza, a társasház működési számlájától elkülönítetten az önrész fedezetét. c.) a felújítás legalább egy főszerkezetre terjedjen ki, kivétel: ha statikai vizsgálat vagy gombásodás megszüntetése a cél, d.) a társasház magántulajdoni arányának mértéke, e.) az elvégeztethető munkák köre a 2. számú függelékben található. A Bizottság a munkák támogatási sorrendjét a „Pályázati kiírásban” évente határozza meg. 3. A pályázat általános feltételei 3.1. A pályázatot az Ügyfélszolgálati Irodában beszerezhető, vagy az Önkormányzat honlapjáról letölthető, jelentkezési lap hiánytalan kitöltésével, és az előírt mellékletek csatolásával lehet benyújtani. 3.1.1. A pályázat benyújtásának formai és tartalmi előírásai: a) a pályázati anyagot az alább előírt sorrendben összefűzve, laponként sorszámozva, zárt borítékban, 1 példányban kell benyújtani, b) a borítékra rá kell írni: "200.. évi társasházi pályázat", és a társasház címét. c) a pályázati anyag összeállítási sorrendje a következő legyen: kitöltött „Jelentkezési lap”, megjelölve, hogy fővárosi pályázatra is jelentkezett-e, tartalomjegyzék a pályázati feltételeknek megfelelő hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv, közgyűlési jelenléti ív (3.6./ b) pont szerint), önrészt bemutató igazolások (lásd 2.6/b). Amennyiben nem áll rendelkezésre akkor a 3.3 bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. közgyűlés által elfogadott a pályázati munkákhoz tartozó költségvetést (-eket), a „Jelentkezési lapon” azonosítani kell. több munka esetén a költségvetés munka szerinti összegzést is tartalmazzon. Műszakilag önálló munkák költségvetései nem vonhatók össze. műszaki, és statikai szakvéleményeket mellékelni kell, ha a pályázatban ilyen hivatkozás van. (A „Jelentkezési lapon” ezt fel kell tüntetni.) 3.2. A visszatérítendő támogatást az Önkormányzat a társasház által vállalt időre - legfeljebb 5 évre - kamat-mentesen biztosítja. 3.3. A társasháznak rendelkeznie kell a felújítás költségvetésének 50 %-ával, amelyet elkülönítetten kezel (felújítási számla, értékpapír, egyéb önálló számla, lakástakarékossági számla). Amennyiben a pályázat beadásakor a felújítási munka önrésze kiegészítésre szorul – külön befizetés szükséges – a társasház közgyűlési határozatban vállalja, hogy a szerződés megkötésig ez megtörténik. Eredményes pályázat esetén a szerződés csak akkor köthető, ha a társasház az önrészt igazolja. 3.4. A pályázaton az a társasház vehet részt, amelynek nincs olyan tartozása, amely a támogatás visszafizetését veszélyeztetné. Erről a társasháznak közgyűlési határozattal nyilatkoznia kell. Hiteltartozásnak nem tekinthető a pénzintézettől felvett társasházi felújítási hitel. 3.5. a.) A pályázat felújítási költségvetésében szereplő munkákon és az ott megjelölt összegen felül mindennemű többletköltség a tulajdonosokat terheli. b.) A munkák megfelelőségének ellenőrzésére, igazolására felelős műszaki vezetővel rendelkező vállalkozót kell megbízni; továbbá a társasháznak az „Építési Műszaki Ellenőri Névjegyzékben” szereplő műszaki ellenőrt (továbbiakban: műszaki ellenőr) kell alkalmazni, kivéve a szakági felügyeletet igénylő munkákra az alábbiak szerint: ba) Felelős műszaki vezetőt, és műszaki ellenőrt igénylő munkák: baa) Tartószerkezetet érintő munkák: - alapok, - felmenő falak, pillérek - födémek, függőfolyosók, - lépcsők, - tűzfal megerősítés, - tetőszerkezet, tetőborítás stb. bab) Egyéb munkák: - homlokzatok - elektromos hálózat, - kéményépítés, felújítás, javítás, - víz-csatorna alap-, felszálló vezeték stb. - felvonószerkezet építés bb) Szakági felügyeletet igénylő munkák: - felvonó berendezés javítás, létesítés - elektromos, betápláló kábel, - kéménybélelés, - gázvezeték korrózióvédelem. bc) Műszaki ellenőrt igénylő munkák - egyéb javítási munkák (ablak, kapu, térburkolat javítása) - lépcsőház, kapualjfestés


36 A felelős műszaki vezető igazolja hogy a kivitelezési munkát (-kat), az érvényes jogszabályoknak, és szabványoknak megfelelően végezték el. A munkák elvégzése után a társasház műszaki ellenőre igazolja a munkák mennyiségi és minőségi elvégzését. A részszámlákhoz és a végleges elszámoláshoz mindkét nyilatkozatot csatolni kell. 3.6. A jelentkezés feltételei: a.) a társasház alapító okiratát a Földhivatalnál bejegyezték, (erről a közös képviselő a jelentkezési lapon nyilatkozik a földhivatali bejegyzés hivatkozási számával) b.) a közgyűlés a felújítási munkát és a szükséges határozatokat legalább 2/3-os többséggel megszavazta. Megismételt közgyűlés esetén a határozat akkor fogadható el, ha a tulajdonosok legalább az 50 %-os tulajdoni hányadnak megfelelő számban jelen voltak és 2/3os többséggel fogadták el a pályázat benyújtását. Írásos szavazás esetén a tulajdoni hányad szerinti 2/3-os többségű szavazatarány szükséges (a szavazás két fajtája együttesen nem alkalmazható). A közgyűlési határozatoknak tartalmaznia kell: a pályázaton való indulás szándékát, a pályázati feltételek elfogadását, az ügyintézésre a közös képviselő felhatalmazását, a felújítási munkák megnevezését, az elfogadott árajánlat szerinti összeget, a kért támogatás összegét (ami legfeljebb az árajánlat 50 %-a). hiányzó önrész esetén nyilatkozatot, hogy vállalják a hiányzó összeg pótlását a szerződéskötésig (3.3. pont szerint) Közgyűlési határozatban kell nyilatkozni arról, hogy: a háznak nincs olyan tartozása, ami a támogatás visszafizetését veszélyezteti, a társasház a számlavezető pénzintézetnél a kapott támogatás összegére azonnali inkasszót engedélyez az Önkormányzat részére, a társasház a munkák ellenőrzésére – a 3.5. b) pontban foglaltak szerint –műszaki ellenőrt alkalmaz. 3.7. A pályázat érvénytelen, ha az alapító okirat bejegyzése nem történt meg, a szükséges közgyűlési határozatok hiányoznak (3.1., 3.4, 3.6 pontok szerint), beadási határidőt elmulasztják, a 3.1.. 3.3., 3.4., pontban foglalt előírások nem teljesülnek illetve minden olyan esetben, ha a rendelet egyéb előírásainak nem felel meg. 4. A pályázat célja /támogatható tevékenységek/ 4.1. A ház homlokzatának felújítása. 4.2. Tető, tetőszerkezet héjalás, bádogozás, kémények, tűzfalak, szellőző aknák részleges vagy teljes felújítása; pince szellőztetés megoldása, pincei vízzáró szigetelés kialakítása. 4.3. Födémek, függőfolyosók, erkélyek, lépcsők szerkezeti felújítása, alap megerősítése. 4.4. Közös tulajdonban lévő gépészeti, elektromos vezetékhálózat teljes vagy részleges felújítása (kivéve központi antenna, kaputelefon, kábeltévé vezetékeinek felújítása). 4.5. Központi berendezések, kazán telep, felvonó részleges és teljes felújítása. 4.6. Statikai vizsgáltok elvégzése; gombás fertőzés megszüntetése. 4.7. Az épület közös tulajdonban lévő egyéb részeinek felújítása. 4.8. Új lift létesítése. 5. A támogatás pénzügyi visszafizetés szabályai 5.1. A pályázaton elnyert összegnek az 1. számú melléklet 1.1. pont szerinti része vissza nem térítendő támogatás. 5.2. A visszatérítés megkezdése a felújítás befejezését követő harmadik hónap első napja. 5.3. A visszafizetés havonta egyenlő részletekben történik az Önkormányzat számlájára. 5.4. Az Önkormányzat a meghatározott törlesztő részlet elmaradása esetén a.) 2-4 havi elmaradás esetén az önkormányzat12 % késedelmi kamatot számít fel; b.) Négyhavi törlesztést meghaladó elmaradás esetén az Önkormányzat a társasházzal kötött szerződést azonnali hatállyal felmondja, egyidejűleg intézkedik a tartozás, valamint 20%-os mértékű kamatainak egyidejű visszafizetése iránt. 5.5. A társasház a támogatás visszafizetésének garanciája céljából a számlavezető pénzintézeténél a kapott támogatás összegére az önkormányzat javára szóló azonnali inkasszóengedményezési nyilatkozatot ad ki. 5.6. A felújítást a szerződés megkötésétől számított 1 év alatt be kell fejezni. Előre nem látható műszaki okok felmerülése esetén a Polgármesteri Hivatal javaslata alapján a Kerületfejlesztési Bizottság a munkák befejezésére 6 hónap haladékot adhat, ha azt a szerződésben meghatározott határidő letelte előtt kérik. A műszaki indokokat a felelős műszaki vezető és a társasház megbízott képviselője aláírásával igazolja. 5.7. A visszatérítendő támogatás folyósítása elfogadott (ellenőrzött) számlák alapján történik. Az Önkormányzat a felújítás ideje alatt rész-számlát (számlákat) a támogatás 50 %-áig befogad a következő megoszlásban: Támogatás mértéke rész-számlák db. száma 0 Ft 500.000 Ft-ig 1 db - 1 millió Ft-ig 2 db 2 millió Ft-ig 3 db - 3 millió Ft-ig 4 db 6 millió Ft-ig 6 db 5.8. Az adott költségvetési évre elhatározott munkákra, a közgyűlési döntés után készült számlák elfogadhatók. 5.9. Az igazoló jegyzőkönyv felvételénél az Önkormányzat képviselőjének jelen kell lennie. A felújítást követően a társasház átadja a számlamásolatokat és a mellékleteket. A számlák átvételét követően – annak elfogadása esetén – a támogatás fennmaradó összegét az Önkormányzat 30 napon belül átutalja a társasháznak.


37 5.10. A szerződéskötésig pótolható hiányosság: fedezetigazolás abban az esetben, ha a benyújtott közgyűlési határozatban nyilatkozatok ennek vállalásáról 5.11. A szerződéskötéskor be kell nyújtani: a megállapodást az azonnali inkasszó jogáról, az építési engedély köteles munkákra az építési engedélyt, de legalább annak benyújtásáról szóló igazolást műszaki ellenőrrel kötött szerződést annak igazolását, hogy az 50 % önrész elkülönített számlán megvan. 5.12 A kivitelezési munkák megkezdéséig a Polgármesteri Hivatalhoz be kell nyújtani a kivitelező felelős műszaki vezető nevét, elérhetőségét, a felelős műszaki vezetői jogosultságát igazoló okirat másolati példányát 6. Önkormányzatot megillető jogok 6.1. A társasház rehabilitációs munkáinak elvégzését a Polgármesteri Hivatal ellenőrizheti. Ezzel nem vállalja át a felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr feladatait. 6.2. A szerződést érintő kérdésekben minden okiratba történő betekintésre a Hivatal illetékes irodáinak és a Kerületfejlesztési Bizottságnak van joga. 6.3. Azonnali hatályú szerződésbontás esetén az Önkormányzat jogosult a felmondás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül a rész-számlákra már kifizetett támogatás teljes összegének visszafizettetésére. 1. számú függelék Társasház-felújítási pályázat ……évre A Kerületfejlesztési Bizottság …/2004. (01. …..) számú önkormányzati rendeletében (továbbiakban: rendelet) biztosított jogkörében eljárva pályázatot ír ki a társasházak felújítására. Az Önkormányzat Képviselő-testülete …… évi költségvetésében ……… millió forintot különített el a jelen pályázaton résztvevő és nyertes társasházak részére. A pályázati feltételeket, a benyújtás, elbírálás, valamint a támogatás felhasználásának szabályait az Önkormányzat rendelete – a társasházaknak nyújtandó visszatérítendő kamatmentes és vissza nem térítendő rehabilitációs támogatásról – tartalmazza. A pályázatot a következő felújítási munkákra lehet benyújtani: életveszélyt, balesetveszélyt megszüntető felújítás (6 hónapon belül megszüntetendő veszély-helyzet); tartószerkezet felújítása; tetőszerkezet felújítása; épületgépészeti berendezések felújítása, korszerűsítése (lift, víz-, villanyvezeték, stb.); épületek közterület felöli, és belső homlokzata; egyéb felújítások, statikai vizsgálatok, gombásodás megszüntetése. új lift létesítése A munkák támogatási sorrendje 200… évben: közvetlen életveszély elhárítása, közterület felöli homlokzat felújítás ... ... A pályázati anyag benyújtási határideje: 200… év ….. hó….. nap A pályázatot a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján (Bp. VII. ker. Erzsébet krt. 6.) lehet benyújtani. A pályázati anyagot döntésre a Polgármesteri Hivatal készíti elő. A pályázatot a Kerületfejlesztési Bizottság bírálja el. A pályázati anyag elbírálási határideje: 200… év ….. hó….. nap A felújítási pályázat lebonyolításának módja: A felújítási pályázatot a rendelet előírásai szerint kell benyújtani. Jelentkezési lap a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján (Budapest, VII. kerület Erzsébet krt. 6.) kapható, vagy az Önkormányzat honlapjáról (www.erzsebetvaros.hu) letölthető. A szabályok be nem tartása a pályázat érvénytelenségét eredményezi. Az Önkormányzat a nyertes társasház megbízott képviselőjével köt szerződést. Amennyiben a társasház a támogatás elnyeréséről szóló értesítés kézhezvételétől számított 75 napon belül neki felróható okból a szerződést nem írja alá, az elnyert támogatást elveszti. A Kerületfejlesztési Bizottság döntését a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján nyilvánosságra hozza. Minden pályázó értesítést kap az őt érintő döntésről. A pályázattal kapcsolatban, hivatali munkaidőben további felvilágosítást adnak: - Vagyongazdálkodási Iroda munkatársai (Budapest, VII. kerület Kazinczy utca 9., tel: 352-7298) - Kerületfejlesztési Bizottság elnöke ( Budapest, VII. kerület Erzsébet krt. 6., tel: 462-3130) Budapest, 200… ……………………………hó ….nap Kerületfejlesztési Bizottság 2. számú függelék Pályázható munkák körének elvi sorrendje: életveszélyt, balesetveszélyt megszüntető felújítás homlokzatok felújításai: - utcai – közterület felöl látható homlokzatok - udvari – belső homlokzat épületszerkezetét érintő munkák: - veszélyes állapotot megelőző sürgős munkák


38 - több épületszerkezetet érintő sürgős munkák - egy épületszerkezetet érintő sürgős munka víz, csatorna vezetékek és központi fűtés rendszer felújítása gáz alapvezeték korrózió védelme elektromos ellátás, házvilágítás felújítása meglévő felvonók felújítása új felvonó létesítése egyéb felújítási munkák (udvari térburkolatok, kéménybélelések, kerítés, épületalkotó elemek egyes részei, kéményseprőjárda, stb.) kapualj – lépcsőház (-ak) felújítása Indoklás A társasházaknak nyújtandó visszatérítendő és vissza nem térítendő rehabilitációs támogatásról szóló önkormányzati rendelethez. Általános indoklás Az épített környezet védelme – „A helyi önkormányzatok”-ról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – különösen kiemelt feladatát képezi a települési önkormányzatnak. A hivatkozott törvény 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/1997. (VI. 16.) számon rendeletet alkotott a társasházaknak nyújtandó visszatérítendő kamatmentes és vissza nem térítendő felújítási támogatásról, elősegítve ezzel Erzsébetváros társasházainak felújítását, az épületállomány állagának biztonságának javítását, egész kerületünk rehabilitációjának felgyorsítását, a kerületben lévő épített környezet értéknövelését és a kerület környezeti minőségének felértékelődését. A pályázatok értékelésének tapasztalatai szükségessé tették a hivatkozott rendelet többszöri módosítását. Az új rendelet megalkotása azért vált szükségessé mert a többször módosított 6/1997. (VI. 16.) számú „A társasházaknak nyújtandó visszatérítendő kamatmentes és vissza nem térítendő rehabilitációs támogatás”-ról szóló önkormányzati rendeletben a változások száma már az érthetőséget befolyásolta. A jelen rendelet tartalmazza mindazokat a módosításokat, amelyeket a Képviselő-testület a korábbi években jóváhagyott, valamint a 2003. évi pályázat tapasztalatai alapján szükségessé vált módosításokat.


39

3.2.

KIVONAT: AZ 1996 ÉVI XXXI. TÖRVÉNY A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉSRŐL, MŰSZAKI MENTÉSRŐL ÉS A TŰZOLTÓSÁGRÓL

A MAGÁNSZEMÉLYEK, A JOGI SZEMÉLYEK, VALAMINT A MAGÁN- ÉS JOGI SZEMÉLYEK JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ SZERVEZETEINEK TŰZVÉDELEMMEL ÉS MŰSZAKI MENTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI

A magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 15. § (1) A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. (2) A magánszemélyek kötelesek gondoskodni az (1) bekezdésben felsoroltaknak a jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban meghatározott tűzvédelmi felülvizsgálatáról, és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. 16. § A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket. 17. § A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a 15. § (1) bekezdésében foglalt tűzvédelmi ismereteket megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt.

3.2.1

(1)

(2) (3)

(4)

KIVONAT: A 35/1996 ( XII.29.) BM RENDELET AZ ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT KIADÁSÁRÓL VII. Fejezet Egyes létesítmények és járművek használatára vonatkozó tűzvédelmi szabályok Lakó- és szállásépületek 57. § A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intéző bizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról. Lakó- és szállásépületben a főrendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységeken túlmenően "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységet folytatni nem szabad. Az épületben, illetőleg helyiségeiben nem szabad éghető anyagot olyan mennyiségben és módon tárolni, illetőleg azzal olyan tevékenységet folytatni, továbbá olyan tűzveszélyes cselekményt végezni, amely az épület, illetőleg helyiségeinek rendeltetésszerű használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat. A lakásban, üdülőegységben az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból legfeljebb 20 liter, a "C"-"D" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból nemzeti szabványban meghatározott, annak hiányában legfeljebb 60 liter mennyiség tárolható.


40

4.

A TÁRSASHÁZ TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA (SZABÁLYZAT MINTA)

A __________________________________ sz. TÁRSASHÁZ

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA Készült: Budapest, ____ év _______ hó ____ nap. Készítette: Gyuris János munka és tűzvédelmi szakember Jóváhagyta: A SZMSZ .....pontjának felhatalmazása alapján a számvizsgáló bizottság 200. ...... napján .............................

.............................. ................................. számvizsgáló bizottság tagjai

A ház lakóinak testi épsége, a személyek, szervezetek tulajdona védelme érdekében a ház lakóinak, az épületben bármilyen tevékenységet folytató személyeknek, szervezeteknek, valamint a ház kezelőinek tűzvédelmi feladatait, kötelezettségeit TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATBAN határozzuk meg. Az utasítás hatálya kiterjed az épület egész területére, az ott folytatott tevékenységre, továbbá szállításra és tárolásra, valamint az épület területén bármilyen céllal tartózkodó, vagy tevékenységet folytató személyre. Az utasítás végrehajtásáért valamennyi bérlő, és tulajdonos anyagilag, és büntetőjogilag felelős. Az utasításban foglaltak végre nem hajtása szabálysértési, vagy büntetőeljárást vonhat maga után. Ezen utasítás a kiadás napján lép hatályba. I. AZ ÉPÜLET TŰZVÉDELME I.1. A LAKÓHÁZ TŰZVÉDELMI HELYISMERETE A lakóház tűzvédelmi helyismerete Gáz főelzáró: Az épület …………….krt. felöli oldalán az úttesten található Villamos főkapcsoló: A kapu alatt található Közös helyiségek kulcsainak elhelyezése: (név) (név) (név) Tűzoltó készülék elhelyezése: liftgépházban 1db poroltó, kazánházban 1db poroltó

I.2.

(cím) (cím) (cím)

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS A 35/1996 (XII.29) BM rendelet 3§ alapján az épület tűzveszélyességi osztályba sorolása

Padlástér sorsz 1 2 3

megnevezés

A

B

lépcsőház liftgépház padlástér Összes m2 Területi %

C

D

E

összes 5,3 10,5 386,5 402,3 100

D 58,9 74,3 39,8 104,8 84,4 77,4

E

összes 58,9 74,3 39,8 104,8 84,4 77,4

5,3 10,5 386,5 386,5 96,1

15,8 3,9

IV. emelet (III., II.) sorsz 1 2 3 3 4 5

megnevezés 1 2 2/a 3 4 5

A

B

C


41 6 8 9 10 11

1/a főlépcsőház melléklépcsőház függőfolyosó I függőfolyosó II Összes m2 Területi %

35,6 23,7 12 17,7 19,5 548,1 100

35,6 23,7 12 17,7 19,5 548,1 100

I. emelet sorsz 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

megnevezés 1 2 2/a 3 4 5 1/a főlépcsőház melléklépcsőház függőfolyosó I függőfolyosó II légudvar légudvar légudvar légudvar Összes m2 Területi %

A

B

C

megnevezés 1 2 melléklépcsőház függőfolyosó szerelőakna Összes m2 Területi %

A

B

C

megnevezés divatműhely komputer szalon étterem 1 2 3 belépő kapualj előtér főlépcsőház felvonóakna tároló belső udvar I belsőudvar II melléklépcsőház előtér WC WC Összes m2 Területi %

A

megnevezés lépcső közlekedő I tároló gázfogadó helyiség elektromos kapcsoló h. kazánház közlekedő II. pincerekeszek közlekedő III pincerekeszek tároló

A

D 57,3 78 59,8 82,8 83,9 75,2 33,3 23,7 12 17,7 19,5 2,8 2,3 0,7 0,7 549,7 100

E

összes 57,3 78 59,8 82,8 83,9 75,2 33,3 23,7 12 17,7 19,5 2,8 2,3 0,7 0,7 549,7 100

D

E

összes 34,3 33,7 12,3 19,1 0,2 99,6 100

D

E

összes 128,3 173,9 155,2 15,4 24,4 41,1 0,8 12,5 16,5 16,6 2,3 4,2 63,9 89,6 7,8 3,5 0,9 0,9 757,8 100

E

összes 4,6 18 34,7 5,7 6,7 70,6 11 16,6 27,2 40,8 8,8

félemelet sorsz 1 2 3 4 5

34,3 33,7 12,3 19,1 0,2 99,6 100

földszint sorsz 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

B

C 128,3

173,9 155,2 15,4 24,4 41,1 0,8 12,5 16,5 16,6 2,3 4,2 63,9 89,6 7,8 3,5

132,5 17,5

623,5 82,3

0,9 0,9 1,8 0,2

pince sorsz 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

B

C

D 4,6 18

34,7 5,7 6,7 70,6 11 16,6 27,2 40,8 8,8


42 12 13

óvóhely raktár + liftakna Összes m2 Területi %

198,7 145,3 246,2 41,8

5,7 1

198,7 145,3 588,7 100

336,8 57,2

Területi összesítő sorsz 1 2 3 4 5 6 7 8

megnevezés padlástér IV emelet III. emelet II. emelet I. emelet félemelet földszint pince Összes m2 Területi %

A

B

5,7 5,7 0,15

C 386,5

132,5 246,2 765,2 18,9

D 15,8 548,1 546,8 546 549,7 99,6 623,5 336,8 3266,3 80,9

E

1,8 1,8 0,05

összes 402,3 548,1 546,8 546 549,7 99,6 757,8 588,7 4039 100

Az épület a 35/1996 (XII. 29.) BM rendelettel életbeléptetett OTSZ 4 § alapján a "D" mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik I.3. FONTOSABB TŰZVÉDELMI JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE Törvényi szint 1. 2.

1996 évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságról Az 1997 évi LXXVIII törvény az épített környezet alakításáról, és védelméről

Kormányrendeleti szint 1. 2. 3. 4.

116/ 1996, ( VII. 24. ) Korm rendelet a tűzvédelmi bírságról 118/ 1996 ( VII.24.) Korm .rendelet a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról 119/1996 (VII.24. ) Korm. rendelet az önkéntes tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról 253/1997 (XII.20) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

Miniszteri rendeletek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

6/1990 ( IV. 12. ) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről 11/1994. ( III. 25.) IKM rendelet az éghető folyadékok és olvadékok tároló tartályairól 27/1996 ( X.30.) BM rendelet a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 30/1996 ( XII.6 ) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről 35/1996 ( XII.29.) BM rendelet az országos tűzvédelmi szabályzat kiadásáról 13/1997 ( II.26 ) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról 27/1997 ( IV.11 ) BM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról 32/1997 ( V.9 ) BM. rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről 46/1997. ( XII.29 ) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról 10. 2/2002. ( I. 23. ) BM rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról

II. II.1.

ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK

TEENDŐK TŰZ ESETÉN (TŰZRIADÓ TERV)

A tűzriadó jelzése kolompolással és" tűz van , tűz van " kiáltással történik. A tűz oltását a meglévő eszközök igénybevételével azonnal meg kell kezdeni. Akik a tűz oltásában nem vesznek részt a riasztás elhangzása után rendben a pánik elkerülésével az épületet elhagyják.

Az észlelt tűz esetén haladéktalanul riasztani kell: Tűzoltókat 105 telefonszámon Esetleg a Mentőket 104, illetve a Rendőrséget 107 telefon számon Közös képviselőt: …………………..telefonon

Az épület kiürítési terve a következő : A tűz keletkezési helyének figyelembe vétele alapján a negyedik emeleten lakók kezdik meg az épület kiürítését. Őket követik a harmadik, a második, és az első emeleti, félemeleti és a földszinti lakók. A kisebb udvar felől lakók a hátsó lépcsőházat, míg a nagyobb udvari részen lakók a főlépcsőházat használják az épületből való kijutásra. Az elsőként érkező lakó a ház kapuját kitárja, így teszi lehetővé az épület gyors és biztonságos elhagyását. Menekülésre a liftet használni tilos ! Biztosítani kell a kiérkező tűzoltóknak hogy az épület elektromos hálózatának főkapcsolóját, biztosíték tábláját, gázvezeték főelzáróját szükség esetén lezárhassák.

Tűzoltás 1.

2.

Aki a tüzet észleli köteles az épületben tartózkodókat riasztani, illetve a tűzesetet a tűzoltóság felé jelenteni. A tűz oltását mindig az éghető anyag tulajdonságainak, a tűz terjedelmének figyelembevételével a rendelkezésre álló alkalmas eszközök segítségével kell megkezdeni: - éghető folyadékot letakarással fojtással ( pokróc, vastag pléd ) - elektromos tűz oltását csak áramtalanítás után kezdjük meg (az áramtalanított TV készülék, monitor nem szabad vízzel oltani) - szilárd éghető anyagok tüzét a rendelkezésre álló vízforrás segítségével oltjuk - tűzoltó készülék alkalmazása esetén, ha nem ismerjük működését, olvassuk el a rajta lévő használati utasítást Sikertelen oltási kísérlet esetén, az épület valamennyi nyílászáróját ( ajtó, ablak ) a tűz tovaterjedésének megakadályozása érdekében csukjuk be


43 3. 4. 5. 6.

Az épület elhagyása előtt gondoskodni kell a gázcsapok elzárásáról, elektromos főkapcsoló lekapcsolásáról A füstgázok ellen a légzőnyílások elé helyezett átnedvesített textilneművel védekezzünk A tűzoltóság kiérkező egységei részére biztosítani kell az épület megközelíthetőségét, a vízszerzési helyek hozzáférhetőségét Égő épületbe visszamenni tilos !

II.2.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

II.2.1. a/

HASZNÁLATRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Az épület helyiségeit csak a használatbavételi engedélyben meghatározott célra szabad igénybe venni, attól eltérően használni nem szabad Azon helyiségek, ahol tűz, illetve robbanásveszélyes anyagot tárolnak, szabványos figyelmeztető táblákkal kell ellátni A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából valamennyi helyiséget, veszélyességi övezetet, létesítményt tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. Aki a tulajdon, bérlemény részét nem lakás céljára használja / szállás, iroda, üzlet, műhely, stb. / köteles a vállalkozásnak megfelelő tűzvédelmi utasítást készítetni, és azt mellékelni a lakóépület tűzvédelmi utasításához Aki tüzet észlel az köteles értesíteni az állami tűzoltóságot, valamint az épület közös képviselőjét Az állami tűzoltóság telefonszáma: 105 A tűz jelzése a következőket tartalmazza: tűzeset pontos helyét mi ég, mi van veszélyeztetve életveszély van -e bejelentő nevét, címét.

b/ c/ d/ e/ f/ g/

II.2.2.

KÖZLEKEDÉSI UTAK, KIJÁRATOK

Az épület területén a közlekedési utakat állandóan szabadon kell hagyni (főbejáratot és környékét, egyéb helyiségek ki és bejáratát valamint a helyiségeket összekötő folyosókat, lépcsőházakat). A felsorolt helyeken anyagot tárolni még ideiglenesen sem szabad

II.2.3. a/ b/ c/ d/

RAKTÁROZÁS, TÁROLÁS A helyiségekben csak az ott folytatott tevékenységhez feltétlen szükséges mennyiségű tűzveszélyes anyagot szabad tárolni, Tetőtérben, talajszínt alatt tűz és robbanásveszélyes anyagot éghető folyadékot tárolni nem szabad, A raktározás, és tárolás területét , környezetét az éghető hulladéktól rendszeresen meg kell tisztítani, "A" , "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt, vagy "C." és "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együttesen - amennyiben állami szabvány ettől eltérően nem rendelkezik - nem tárolhatók, Olyan anyagokat melyek egymásra való hatása tüzet vagy robbanást okozhat csak elkülönítve szabad tárolni, Öngyulladásra hajlamos anyagokat más éghető anyaggal együtt tárolni nem szabad, a veszélyes felmelegedést meg kell előzni, Raktárhelyiségben állványos tárolás esetén az éghető anyag csak nem éghető anyagú állványon, polcon, szekrényben tárolható, "A” és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat csak a jogszabályban előírt, szabványban meghatározott, vagy a tűzvédelmi hatóság által jóváhagyott zárt csomagolásban , edényben szabad tárolni szállítani, Az "A" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag csomagolóanyagát, vagy edényzetét " Fokozottan tűz és robbanásveszélyes! " a "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag csomagoló anyagát, vagy edényzetét " Tűz és robbanásveszélyes!" a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadék csomagoló anyagát, edényzetét " Tűzveszélyes! " felirattal kell ellátni A tűzveszélyes anyagokat anyagnemenként csoportosítva kell tárolni Éghető folyadékot, savat, vegyszert tartalmazó edényt: - feldőlés ellen biztosítani kell - kiömlő nyílással felfelé, légmentesen lezárva, veszélyes felmelegedéstől és mechanikai sérüléstől védve kell elhelyezni, kezelni, szállítani - csak 97%- ig. szabad megtölteni Pincében az ablak közelében tűzveszélyes anyagot csak akkor lehet tárolni, ha az ablak betörésének lehetősége és kívülről való meggyújtás veszélye nem áll fenn. (üvegbeton ablak, dróthálós üveg) A raktárakban az ott tárolt anyag tűzveszélyességi osztályától, a tárolt anyag mennyiségétől valamint egyéb körülményektől , tűzterheléstől függően az ott keletkezett tűz oltására alkalmas tűzoltó készülék, eszköz , felszerelés, oltóanyag biztosításáról gondoskodni kell "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal alkalomszerűen csak szabadba, vagy jól szellőztetett olyan helyiségben szabad dolgozni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs.

e/ f/ g/ h/ i/

j/ k/

l/ m/

n/

II.2.4. a. b. c. d. e. f.

TÜZELŐ, FŰTŐBERENDEZÉSEK TŰZVÉDELMI SZABÁLYAI Tüzelésre csak engedélyezett típusú kifogástalan műszaki állapotú tüzelőberendezést szabad használni, melynek füstcsövei is légtömörek Füstcsövet csak kéménybe szabad csatlakoztatni, falhüvely és rózsa alkalmazásával. A füstcsövet 1,5 méterenként rögzíteni kell az előírás szerinti lejtéssel felszerelve. Az égéstermékek elvezetésére csak a vonatkozó szabvány előírásait kielégítő kéményt szabad használni, illetve létesíteni A tüzelő és fűtőberendezések kéményeit rendszeresen tisztíttatni kell, és ki kell égetni A kémények koromzsák ajtói jól záródóak és épek legyenek. A nem használt kémény nyílásokat, koromzsák ajtókat be kell falazni a kéményseprő szakvéleménye alapján Azokat a kéményeket amelyek a környezetet veszélyeztetik, valamint az alkalmi tűzhelyek kéményeit hatékony szikrafogóval kell ellátni


44 g. h. i. j. k.

II.2.5.

Tüzelőberendezésektől, füstcsövektől éghetőanyagot olyan távolságra kell elhelyezni, hogy annak hőmérséklete a 60 oC -ot ne haladja meg Tűzveszélyes folyadékkal , illetve gázzal üzemelő tüzelőberendezést a használati, illetve kezelési utasításban rögzítettek alapján lehet üzemeltetni Villamos főzőlapot, hőfejlesztő készüléket, melegítőt csak nem éghető anyagú szigetelő alátéten szabad elhelyezni, üzemeltetni Villamos berendezést csak a bekapcsolt állapotot jelző ellenőrzőlámpával szabad üzemeltetni Hősugárzó működtetése esetén a sugárzás irányába 1 méter , egyéb irányban 80 cm távolságot kell tartani

VILLAMOS VILÁGÍTÓ ÉS ERŐÁTVITELI BERENDEZÉSEK, VILLÁMHÁRÍTÓK

a.

Villamos berendezéseket csak a vonatkozó szabványok figyelembevételével, az egyes helyiségek jellege szerint szabad létesíteni, üzemeltetni b. Villamos berendezéseket csak rendeltetésük és terhelhetőségüknek megfelelően szabad használni. c. Az erőátviteli és munkagépeket, továbbá minden elektromos úton üzemelő gépet, a KI - BE kapcsolás állapotát jelzőtáblán, kapcsolón a szabványnak megfelelően fel kell tüntetni. d. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók, biztosítékok elosztók, tokozott szerelvények rendeltetését, teljesítményét, mit működtetnek fel kell tüntetni , eltorlaszolásuk szigorúan tilos ! e. Villamos berendezések közelében éghető anyagot olyan távolságra szabad elhelyezni, hogy az éghető anyagra gyújtásveszélyt ne jelentsen f. Villamos berendezések rendszeres tisztításáról, karbantartásáról, ellenőrzéséről gondoskodni kell g. A villamos berendezéseket a vonatkozó szabvány alapján felül, kell vizsgálni "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiséget 3 év "C" " " " " 6 év "D" és "E" " " " " 9 év h. Villamos berendezést csak megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy javíthat i. Üzemszüneti időszakra a létesítmények villamos berendezéseit feszültség mentesíteni kell. j. A feszültségmentesítésre használt főkapcsolók helyét feltűnően jelezni, megközelítését mindenkor biztosítani kell k. "C" Tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben (pince, padlás) tüzet nem okozó zárt világítást, szabad téren nedves párás helyiségekben robbanást nem okozó világítást szabad alkalmazni l. A vezetékek nem lehetnek sérültek. A megrongálódott , hibás vezetéket áram alatt tartani nem szabad. m. A csatlakozó vezetékek (hosszabbító) ne legyenek 5 méternél hosszabbak n. Csak szabványos és a megengedett legnagyobb zárlati áramra méretezett biztosítékot szabad használni . A biztosítékot átkötni túlbiztosítani nem szabad. o. Elektromos tüzet vízzel oltani nem szabad p. A létesítmény villámvédelmét az 2/2002 BM rendelet előírásainak megfelelően kell biztosítani

II.2.6. a/ b/ c/ d/ e/

II.2.7. a/ b/ c/ d/ e/

II.3.

SZELLŐZTETÉS Azokban a helyiségekben , ahol tűz és robbanásveszélyes gőz , gáz, keletkezik , hatékony szellőztetésről kell gondoskodni. Elszívó, szellőztető berendezéseket úgy kell létesíteni , illetve kialakítani, hogy üzemelésekor gyújtásveszélyt ne okozzon. Azokban a helyiségekben , ahol a természetes szellőztetés nem elegendő és tűzveszélyes, illetve tűz és robbanásveszélyes gőz, gáz van jelen, keresztirányú, illetve alsó - felső kellően méretezett szellőzőnyílásokat kell létesíteni. A szellőző rendszer nyílásait eltorlaszolni, lezárni nem szabad. Tűz és robbanásveszélyes anyagot , gőzt , gázt, folyadékot, vagy ilyen anyagot tartalmazó vizet a közcsatornába önteni nem szabad.

GÉPJÁRMŰ TÁROLÁS Gépkocsi kapubejáratban csak akkor tárolható, ha annak egyik oldalán legalább 2 m széles közlekedési út szabadon marad. Épület udvarában gépjárművet csak akkor szabad tárolni, ha biztosítható, hogy ajtótól, ablaktól, kiürítésre, menekítésre szánt lépcsőtől legalább 2 m távolság legyen. Gépjármű tároló helyiségben tűzveszélyes folyadékot tárolni, - a jármű tankjában lévő mennyiségen kívül - üzemanyagot lefejteni, járművet üzemanyaggal feltölteni tűzveszéllyel járó javítást, egyéb tevékenységet végezni tilos. PB gázüzemű gépjárművet - olyan épületben, ahol pincehelyiség, akna, vízzár nélküli csatornaszem, illetve olyan helyiség melynek teljes levegő cseréje nem biztosítható - tilos elhelyezni. Az épület közelében található tűzcsapokat gépkocsival eltorlaszolni tilos!

TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS TŰZVÉDELMI, HASZNÁLATI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK

Az épület területén történő más jellegű használat, átalakítás, vagy új tárolási módszerek bevezetése esetén, a bevezetés előtt a tűzvédelmi hatóságot tájékoztatni kell. Az épületet csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni.

II.3.1. a/ b/ c/

TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG , MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI Nyílt lánggal járó munkát csak szakképzett, tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező dolgozó végezhet kifogástalan állapotban lévő berendezéssel. Az alkalmi tűzveszélyes tevékenységhez kiadott engedélyt mindig a helyszínen kell tartani, ellenőrzéskor fel kell mutatni, és a munka befejezése után az engedélyt a kiadónak vissza kell adni. Alkalmi tűzveszélyes tevékenység végzéséhez kiadott engedélyeknél a következőket kell figyelembe venni - A helyiségben robbanóképes elegy nem lehet - 6 méteren belül éghető anyag , gázpalack nem lehet - Szomszédos helyiségek kapcsolata, hővezetése - Helyi adottságok, sajátosságok


45

d/

II.3.2. a/ b/ c/ d/

II.4.

- A munkát végző rendelkezik-e érvényes tűzvédelmi szakvizsgával - A keletkezhető tűz oltásához van-e szükséges tűzoltó felszerelés. A hegesztés és egyéb tűzveszélyes munkák befejezése után a helyszínt és a környezetet át kell vizsgálni tűzvédelmi szempontból, és meg kell győződni, hogy nem maradt-e tüzet okozó körülmény. E tényt átadás előtt az engedélyre rá kell vezetni.

A DOHÁNYZÁS SZABÁLYAI Az "A" "B" "C" tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben tilos a dohányzás és a nyílt láng használata . A fenti tilalmat a bejárati ajtóknál a vonatkozó szabvány szerinti táblával kell jelölni ( MSZ 15631). Égő gyufát , dohányneműt papírkosárba, továbbá olyan helyre dobni nem szabad, ahol az tüzet okozhat Ágyban dohányozni nem szabad. Tűz gyújtására alkalmas eszközöket gyermekek elől gondosan el kell zárni.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

II.4.1. a. b. c.

d. e.

II.4.2. a. b. c. d. e. f.

TŰZOLTÓ-KÉSZÜLÉKEK, FELSZERELÉSEK Tűzoltó készülékeket, berendezéseket, felszereléseket állandóan üzemképes állapotba kell tartani A tűzoltó készülékeket jól láthatóan, könnyen hozzáférhető helyen a kijárat illetve a veszélyeztetet hely közelében kell elhelyezni. Azokat indok nélkül helyükről eltávolítani, vagy rendeltetésüktől eltérő célra használni tilos Az egyes helyiségekben az alábbiak alapján kell tűz oltókészüléket elhelyezni "A" és "B" tűzveszélyességi osztályban 50m2 "C" " " 200m2 "D" " " 600m2 - "E" " Szükség szerint A kézi tűzoltó készülékeket félévenként ellenőriztetni kell, 5 évenként fel kell újítani és nyomáspróbára kell küldeni Tűzoltó berendezések javítását, ellenőrzését csak az ezzel megbízott szakipari vállalat szakemberei végezhetik el, akik az ellenőrzésről írásban nyilatkoznak

PROPÁN-BUTÁN GÁZPALACKOK KEZELÉSE SZÁLLÍTÁSA, TÁROLÁSA A gázpalackok kezelésénél, tárolásánál és szállításánál 2/2002 BM rendelet, valamint GOMBSZ előírásait kell betartani. E szabványban foglaltak alapján az alábbi megelőző tűzvédelmi követelmények a következők : A PB gázpalackot pincében, illetve talajszint alatt tárolni tilos! Raktározási helyen, vagy helyiségben semmiféle más éghető anyagot tárolni nem szabad, a helyiség szellőzését pedig mindenkor a gáznak a levegőhöz viszonyított súlya figyelembe vételével kell biztosítani. ( a PB gáz nehezebb a levegőnél ) Különböző fajtájú gázokat egymástól elkülönítve, a gyúlékony gázokat mindenféle más éghető anyagtól elkülönítve, kell tárolni, Gázpalackokat a nap hevétől, egyéb sugárzó hőtől, a mechanikai sérüléstől - ütés, nyomás- hatástól védeni kell, A palackokat elzáró szerkezetükkel felfelé, üzemelés közben 450-nál nagyobb szögben kell tárolni,

III. III.1.

TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK

KÖZÖS TULAJDONÚ HELYISÉGEK

III.1.1.

AZ ÉPÜLET FOLYOSÓI, LÉPCSŐHÁZAI Az épület folyosóit , lépcsőházait a "D " tűzveszélyességi osztályba soroljuk. A "Mérsékelten tűzveszélyes" helyiségekre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartását az alábbiak szerint rendeljük el:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A tűzvédelmi rendelkezéseket külön felhívás vagy intézkedés nélkül is köteles mindenki végrehajtani és a szükséges megelőző ellenőrzéseket elvégezni. A térséget úgy kell berendezni és használni, hogy a szabad közlekedés, a közművek és a tűzvédelmi felszerelések működtetési lehetősége folyamatosan biztosítva legyen. Ezeket leszűkíteni vagy eltorlaszolni tilos. Csak szabványos és hibátlan villamos berendezéseket szabad használni, javítást csak villanyszerelő végezhet. A "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó területeken a tűzmegelőzési követelmények megtartása mellett a dohányzás megengedett. A szükséges figyelmeztető és tiltó jelzéseket, feliratokat jól láthatóan, kellő gyakorisággal, az MSZ 15631 szabványban előirt módon kell elhelyezni. Meglétüket és jó állapotukat szükség szerint ellenőrizni kell. Azokon a területeken, ahol a dohányzás megengedett, az égő dohánynemük és gyufaszálak eloltására, illetve gyűjtésére hamutartókat kell elhelyezni. Ezek csak nem éghető anyagúak lehetnek. A területeken a rendet és a tisztaságot folyamatosan fenn kell tartani, zsúfoltságot okozni, anyagtárolást végezni nem szabad. A keletkező szemetet és hulladékot szükség szerint de legalább naponként el kell szállíttatni. A térségben éghető folyadékot használni még kis mennyiségben is tilos! Takarításhoz és tisztításhoz csak éghető folyadékot nem tartalmazó készítmények használhatók.

III.1.2.

AZ ÉPÜLET VILLAMOS KAPCSOLÓ HELYISÉGE Az épület villamos helyiségét a "D " tűzveszélyességi osztályba soroljuk. A "Mérsékelten tűzveszélyes" helyiségekre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartását az alábbiak szerint rendeljük el:

a. b.

A tűzvédelmi rendelkezéseket mindenki külön felhívás vagy intézkedés nélkül is végrehajtani és a szükséges megelőző ellenőrzéseket elvégezni köteles. A térséget úgy kell berendezni és használni, hogy mindenben megfeleljen a biztonságos üzemi feltételeknek, az azokra vonatkozó szabvány előírásoknak MSZ 2364, és a tűzvédelmi előírásoknak:


46 c.

d. e. f. g. h.

i.

III.1.3.

1. 2. 3. 4.

5. 6. 7.

A szabad közlekedést folyamatosan biztosítani kell, a helyiségeket bezárni vagy bereteszelni addig nem szabad, amíg azokban személyek tartózkodnak, a közművek elzáró szerkezeteinek és a tűzvédelmi felszereléseknek működtetési lehetőségeit állandóan biztosítani kell, Csak szabványos és hibátlan villamos berendezéseket szabad használni, a kezelési utasításuknak megfelelően. A villamos üzemi berendezések kezelőszerkezeteinél a rekonstrukciós munka során rendelkezésre bocsátott használati utasításokat el kell helyezni Csoportosan elhelyezett működtető berendezéseket, biztosítékokat el kell látni a hozzátartozó berendezés megnevezését tartalmazó felirattal. Az erőátviteli berendezés leválasztó kapcsolóját feliratozni kell. Villamos berendezéseket csak rendeltetésüknek és méretezésüknek megfelelően szabad használni. Ha a világítási eszközt éghető anyagok közelében kell elhelyezni, akkor a következő előírásokat kell betartani : 100 W-os izzólámpáig legalább 10 cm 101-1000 W-s izzólámpáig legalább 30 cm A tevékenység befejezése után, de még eltávozás előtt minden tűzvédelmi utóellenőrzést kell tartani, és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet vagy robbanást okozhatna.

AZ ÉPÜLET PADLÁSTERE Az épület padlásterét a "C " tűzveszélyességi osztályba soroljuk. A " Tűzveszélyes " helyiségekre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartását az alábbiak szerint rendeljük el: Tűzvédelmi rendelkezéseket külön felhívás vagy intézkedés nélkül is köteles mindenki végrehajtani és a szükséges megelőző ellenőrzéseket elvégezni. A térségekben nyílt lánggal járó tevékenységet végezni, dohányozni tilos. Az erre utaló figyelmeztető és tiltó jelzéseket jól láthatóan ki kell helyezni, meglétüket és jó állapotukat rendszeresen ellenőrizni kell. A padlásterekben éghető anyagokat tartani vagy tárolni tilos ! Más anyagok tárolásánál fokozott gondossággal kell eljárni, a térségekben az anyagtárolást csak a szigorú követelmények megtartásával indokolt esetben szabad elvégezni. Folyamatosan szabadon kell tartani a közlekedési utakat és a kijáratokat, a közművek elzáró szerkezeteihez és a tűzvédelmi felszerelésekhez, valamint a szellőző ablakokhoz vezető utakat. Ezeket állandóan használható állapotban kell tartani. Eltorlaszolni, vagy leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. A térségekben éghető folyadékot használni tilos ! A padlástérség elhagyása előtt minden esetben tűzvédelmi utóellenőrzést kell végezni, és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet vagy robbanást okozhatna. Távozás előtt minden esetben utóellenőrzést kell tartani és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet vagy robbanást okozhatna.

III.1.4. AZ ÉPÜLET PINCE TÁROLÓI Az épület pince tárolóit a 35/1996.(XII.29) BM rendelet 3§ - a értelmében a " C " tűzveszélyességi osztályba soroljuk. A " Tűzveszélyes " helyiségekre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartását az alábbiak szerint rendeljük el: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A helyiségben a nyílt láng használata tilos ! Ezt a körülményt az ajtón és a helyiségben feltűnő helyen tilalmi táblával jelölni kell. A pince teljes hosszában a közlekedési utat szabadon kell hagyni, azt eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. A helyiséget úgy kell berendezni és használni, hogy a szabad közlekedés folyamatosan biztosítva legyen, az ajtót bezárni, vagy bereteszelni nem szabad, amíg a helyiségekben személyek tartózkodnak. A helyiségben tűz- és robbanásveszélyes folyadékokat öngyulladásra hajlamos anyagokat elhelyezni nem szabad. A födémszerkezet és tárolt anyagok között legalább 0,5 m tűztávolságot kell biztosítani. Csak szabványos és hibátlan villamos berendezéseket szabad használni, javítást illetékes szakember - villanyszerelő végezheti. Ha működtetésük nem szükséges, kikapcsolásukat minden esetben el kell végezni. A bútorok tárolását kellő rendezettséggel kell végezni, zsúfoltságot okozni, lomanyagokat gyűjteni tilos! Szükség esetén intézkedni kell a lomtalanítás végrehajtására. A terület elhagyása előtt tűzvédelmi utóellenőrzést kell minden esetben tartani, és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet vagy robbanást okozhatna.

III.1.5.

AZ ÉPÜLET LIFTGÉPHÁZA Az épület liftgépházát a "D " tűzveszélyességi osztályba soroljuk. A " Mérsékelten tűzveszélyes " helyiségekre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartását az alábbiak szerint rendeljük el: a. b. c. d. e. f. g. h. i. j.

Tűzvédelmi rendelkezéseket külön felhívás vagy intézkedés nélkül is köteles mindenki végrehajtani és a szükséges megelőző ellenőrzéseket elvégezni. A helyiségben nyílt lánggal járó tevékenységet végezni, dohányozni tilos. Az erre utaló figyelmeztető és tiltó jelzéseket jól láthatóan ki kell helyezni, meglétüket és jó állapotukat rendszeresen ellenőrizni kell. A helyiségben éghető anyagokat tartani vagy tárolni tilos! Más anyagok tárolásánál fokozott gondossággal kell eljárni, a helyiségben az anyag tárolást csak a szigorú követelmények megtartásával indokolt esetben szabad végezni. Folyamatosan szabadon kell tartani a közlekedési utat és a kijáratot. Ezeket állandóan használható állapotban kell tartani. Eltorlaszolni, vagy leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. A helyiségben éghető folyadékot használni tilos ! A bejárat ajtóját zárt állapotban kell tartani, a kulcsokat a házgondnoknál, a liftkezelőnél valamint a számvizsgáló bizottságnál kell elhelyezni. A helyiségbe beengedni csak illetékes személyeket szabad, kíséretükről szükség szerint gondoskodni kell. Távozás előtt minden esetben utóellenőrzést kell tartani és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet vagy robbanást okozhatna. A rendelkezések betartásáért az ott dolgozók felelősek. A gépházban 1 db 5A és 34B oltóképességű tűzoltó készüléket kell elhelyezni. A helyiségben a lift kezelésére és működtetésére utaló használati utasítást ki kell függeszteni.


47 III.1.6.

AZ ÉPÜLET KAZÁNHÁZA Az épület kazánházát a "D " tűzveszélyességi osztályba soroljuk. A " Mérsékelten tűzveszélyes " helyiségekre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartását az alábbiak szerint rendeljük el: a. b. c. d. e. f. g. h. i. j.

A helyiséget úgy kell berendezni és használni, hogy a szabad közlekedés folyamatosan biztosítva legyen, az ajtókat bezárni, vagy bereteszelni nem szabad, amíg a helyiségekben személyek tartózkodnak. A közművek elzáró szerkezeteit és a tűzvédelmi felszereléseket állandóan használható állapotban kell tartani, megközelítési lehetőségüket korlátozni még átmenetileg sem szabad. Csak engedélyezett típusú, szabványos és megfelelően ellenőrzött, kifogástalan műszaki állapotban lévő tüzelőberendezést szabad használni, a kezelési utasítás előírásai szerint. A kezelési utasítást a helyiségben ki kell függeszteni. A fűtőberendezéseket megfelelő képesítéssel rendelkező cselekvőképességükben nem korlátozott személyek kezelhetik. A fűtési idény megkezdése előtt a fűtőrendszer minden részét, tartozékát felül kell vizsgálni és intézkedni kell a feltárt hibák kijavítására. A kazánház területén éghető folyadékot tárolni még kis mennyiségben is tilos! A kazánház ajtajának kulcsát könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Az éghető anyag tárolásánál a hőtermelő berendezésekre való figyelemmel a kellő tűztávolságot meg kell tartani. Bejárat közelében jól látható és könnyen hozzáférhető helyre 1 db 13A és 89B porraloltó tűzoltó készüléket kell a falra felszerelni, melyet eltávolítani, eltorlaszolni, még átmenetileg sem szabad. Távozás előtt minden esetben utóellenőrzést kell tartani és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet vagy robbanást okozhatna, az ajtókat zárni kell.

III.1.7.

AZ ÉPÜLET GÁZFOGADÓ HELYISÉGE Az épület gázfogadó helyiségét a "A " tűzveszélyességi osztályba soroljuk. A " Fokozottan tűz és robbanásveszélyes " helyiségekre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartását az alábbiak szerint rendeljük el: a.

b. c. d. e. f. g. h. i.

A helyiségben a dohányzás és a nyílt láng használata tilos. A tilalom betartása érdekében a bejárati ajtóra kívülről jól látható helyen " NYILT LÁNG HASZNÁLATA ÉS A DOHÁNYZÁS TILOS! " feliratú, vagy ennek megfelelő biztonsági szín-és alakjelű kell elhelyezni A helyiségben csak a kezeléssel, karbantartással, ellenőrzéssel megbízott dolgozók léphetnek be. A bejárati ajtóra kívülre „Idegeneknek tilos a bemenet!” feliratú táblát el kell helyezni. A helyiségben éghető anyagokat és éghető folyadékokat ideiglenes jelleggel sem szabad tárolni. A bejárati ajtó előtt anyagokat, felszereléseket tárolni, illetve a bejáratot eltorlaszolni tilos! A gázfogadó szelepének nyitó- záró szerkezetén fel kell tüntetni a nyitási és zárási irányt és felirattal jelezni kell a szelep rendeltetésének megnevezését A gázfogadó gáz fővezetékének az épületen kívül eső főelzáró szelepének kulcsát a főelzáró szelep közelében , könnyen hozzáférhető helyen kell tartani, hogy tűz vagy egyéb műszaki hiba esetén a fővezetéket el lehessen zárni A helyiségben olyan villamos berendezést használni ami nem robbanás biztos kivitelű nem szabad A helyiség szellőzését biztosítani kell . A szellőző nyílásokat eltömíteni nem szabad, azokat állandóan tisztán kell tartani Gázfogadó helyiség tűzvédelmére 1 db 13A és 89B oltóképességű kézi tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a bejárat közelében

100m3/h felett!!! Az épület gázfogadó helyiségét a "D " tűzveszélyességi osztályba soroljuk. A " Mérsékelten tűzveszélyes " helyiségekre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartását az alábbiak szerint rendeljük el: a. b. c. d. e. f. g. h. i. j.

A helyiséget csak a rendeltetésnek megfelelően szabad használni, abban idegen agyagokat tárolni, raktározni tilos! A bejárati ajtó előtt anyagokat, felszereléseket tárolni, illetve a bejáratot eltorlaszolni tilos! A helyiségben tűzveszélyes tevékenységet, éghető folyadékokkal műveleteket végezni, vagy azok tároló edényeit elhelyezni, raktározni tilos!. A helyiségben a dohányzás tilos! A helyiségben csak a kezeléssel, karbantartással, ellenőrzéssel megbízott dolgozók léphetnek be. A bejárati ajtóra kívülre „Idegeneknek tilos a bemenet!” feliratú táblát el kell helyezni. A bejárati ajtónál kívülre, és a helyiségben belülre a bejárattal szemben, jól látható helyre "Tűz- és robbanásveszély! Nyílt láng használata és a Dohányzás tilos!" feliratú táblát kell felszerelni. A helyiség villamos vezetékrendszerében, a gázmérőben és vezetékrendszerében javítást, karbantartást, bekötést csak szakember végezhet az ide vonatkozó előírások maradéktalan betartásával. A mérőhelyiség ajtajának kulcsát könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Rendellenesség esetén az Energiagazdálkodási Osztályt, illetve a Gázműveket azonnal értesíteni kell. A gázvezetékrendszeren és szerelvényeken javítást, karbantartást csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező szakember végezhet. Bejárat közelében jól látható és könnyen hozzáférhető helyre 1 db 5A és 34B oltóképességű porraloltó tűzoltó készüléket kell a falra felszerelni, melyet eltávolítani, eltorlaszolni, még átmenetileg sem szabad.

100m3/h alatt!! III.1.8.

AZ ÉPÜLET GÉPJÁRMŰ TÁROLÓJA Az épület gépjármű tárolóját a "D " tűzveszélyességi osztályba soroljuk. A " Mérsékelten tűzveszélyes " helyiségekre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartását az alábbiak szerint rendeljük el a. b.

A gépjárműtárolót csak rendeltetésnek megfelelően lehet használni. Talajszint alatti gépjárműtárolóban PB gáz meghajtású jármű nem tárolható, a tiltást a lehajtónál jelölni kell.


48 c.

A gépjárműtároló kijárati kapuival szemben teljes hosszban legalább 4 méter széles szabad közlekedési utat kell biztosítani, melyet eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. d. A tároló területén tűzveszélyes tevékenységet, valamint éghető folyadékokkal műveleteket végezni tilos! e. Éghető folyadékot, vagy azok tároló edényzetét /kivéve üzemanyagtartály/ a helyiségben elhelyezni, tárolni tilos! f. A gépjárműtárolóban nyílt lángot használni és dohányozni tilos! g. A gépjárműtároló bejáratainál kívülre jól látható helyre "Nyílt láng használata és Dohányzás tilos!" feliratú táblákat kell felszerelni. h. A gépkocsikat úgy kell elhelyezni a gépjárműtároló két hosszanti oldalfalánál, hogy egyik oldalon a gépkocsik ajtaja teljes szélességében nyitható legyen. i. Üzemképtelen járművet úgy kell tárolni, hogy a többi jármű mozgását ne akadályozza j. A beépített fali tűzcsapszekrényt eltorlaszolni tilos! k. A helyiségben éghető folyadék, vagy azok tároló edényzete nem tárolható. l. A gépjárművekből elcsöpögött kenő- és üzemanyagot azonnal fel kell takarítani és a helyiségből el kell távolítani. m. Tárolás alatt a járművek villamos berendezését feszültségmentesíteni kell! n. A villamos kapcsolókat, főkapcsolókat, biztosítékokat azonosítási "KI-BE" kapcsolási felirattal kell ellátni. o. A villamos berendezéseket, valamint vezetékrendszerében javítást, karbantartást, bekötést csak szakember végezhet az ide vonatkozó előírások szigorú betartása mellett. p. A gépjárműtároló rendszeres takarításáról gondoskodni kell. q. A helyiség oldalfalaira 2 db 13A és 89B porraloltó tűzoltó készüléket kell felszerelni, jól látható és megközelíthető helyre, melyeket eltávolítani, eltorlaszolni még átmeneti jelleggel sem szabad.

III.2.

KÜLÖN TULAJDONÚ HELYSÉGEK

III.2.1.

AZ ÉPÜLET LAKÓSZOBÁIT Az épület lakószobáit a "D " tűzveszélyességi osztályba soroljuk. A "Mérsékelten tűzveszélye " helyiségekre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartását az alábbiak szerint rendeljük el:

1. 2. 3. 4. 5.

Rendszeresen felül kell vizsgálni az elektromos, hálózatok, készülékek, berendezések műszaki állapotát, hogy meghibásodásból rövidzárlat ne keletkezhessen. Az elektromos és gázüzemű fűtőberendezések karbantartásáról a használati utasításnak megfelelően rendszeresen gondoskodni kell. A lakóépületben keletkezet tűz esetén, a tűzjelzésről gondoskodni kell, és a rendelkezésre álló eszközöket a tűz oltására fel kell használni. A tűz keletkezésekor, azon személyeknek, akik a tűz oltásában nem vesznek részt, a kiadott tűzvédelmi utasításnak megfelelően, az épületet rendben, fegyelmezetten , a pánik elkerülésével el kell hagyni. Azokat a tüzeket, amik eloltásra kerültek, be kell jelenteni az illetékes tűzoltóság felé.

III.2.2.

AZ ÉPÜLET SZOCIÁLIS HELYISÉGEI Az épület szociális helyiségeit a "D " tűzveszélyességi osztályba soroljuk. A "Mérsékelten tűzveszélyes" helyiségekre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartását az alábbiak szerint rendeljük el:

l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

A helyiségeket csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. A helyiségekben öngyulladásra hajlamos anyagokat még ideiglenesen sem szabad tárolni. Elektromos berendezéseket, biztosítékokat cserélni csak az előírások szigorú betartásával szabad. A használat után a helyiségek áramtalanítását el kell végezni. A "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó területeken a tűzmegelőzési követelmények megtartása mellett a dohányzás megengedett. Az elektromos berendezéseket meghibásodás esetén azonnal javíttatni kell. A fenti helyiségekben a közlekedési utakat állandóan szabadon kell hagyni. Azokat eltorlaszolni, átmenetileg sem szabad. A mosdó és fürdő, valamint zuhanyozó helyiségekben a megvilágításra szolgáló elektromos berendezést az MSZ 1600-3.sz. szabvány /nedves, párás helyiségekre vonatkozó IP X4 / előírások szerint kell szerelni, karbantartani. Fenti helyiségekben csak tömített kapcsolókat szabad használni. A kapcsolók, kezelők fogantyúja csak nem nedvszívó anyagból készülhet. A fürdők és mosdó helyiségek kapcsolóit és biztosítékait csak a helyiségen kívül szabad elhelyezni.

III.2.3.

AZ ÉPÜLET KONYHA HELYISÉGEI Az épület konyha helyiségeit a "D " tűzveszélyességi osztályba soroljuk. A " Mérsékelten tűzveszélyes " helyiségekre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartását az alábbiak szerint rendeljük el: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A konyhában és területén , a hozzátartozó helyiségekben folyamatosan rendet, és tisztaságot kell tartani. A napi szemetet és hulladékot folyamatosan el kell távolítani. Gázmelegítők használatát gázfogyasztók kezelését minden lakónak ismernie kell. Gáztűzhely, gázégővel rendelkező készülékek csak jól szellőztethető helyiségben üzemeltethetők, ahol a szükséges levegő csere biztosítható. Ha gázszagot érzünk, elektromos berendezést ne kapcsoljunk se be, se ki a lakás szellőztetését haladéktalanul kezdjük meg és ezzel egyidejűleg a gázcsapokat, esetleg a gáz főelzáró csapját el kell zárni. Ételt felügyelet nélkül a tűzhelyen hagyni nem szabad. Tűzhelyet használat után el kell zárni. Kenyérpirító, kávéfőző, elektromos főzőlap alá hő, illetve tűzálló alátétet kell elhelyezni.


49 IV.

A LAKÓHÁZ TŰZVÉDELMÉÉRT FELELŐSÖK

IV.1.1.

A TŰZVÉDELMI JOGSZABÁLYOKBAN, SZABVÁNYOKBAN, UTASÍTÁSOKBAN ELŐÍRT RENDELKEZÉSEK BETARTÁSÁRÓL

SZABÁLYZATOKBAN,

- a tulajdonosok ( bérlők, családtagok ) - a számvizsgáló bizottság - a ház közös képviselője - a házgondnok - a liftkezelő a területén - a fűtő a területén kötelesek gondoskodni.

IV.2. 1/ 2/ 3/ 4/ 5/ 6/ 7/

IV.3. 1/ 2/ 3/

IV.4. IV.4.1.

TULAJDONOSOK, BÉRLŐK TŰZVÉDELMI FELADATAI Kötelesek a tulajdonukat, bérleményüket rendeltetésének megfelelően használni, más jellegű használat megkezdése előtt a szükséges engedélyeket beszerezni, és erről a közös képviselőt tájékoztatni. A tűzvédelmi előírások végrehajtásában való részvétel, illetve az előírások betartása / raktározás, dohányzási tilalom, közlekedési utak stb. /. Az általuk felismert, vagy tudomásukra jutott tűzvédelmi hiányosságok, szabálytalanságok jelzése a közös képviselő, illetve a számvizsgáló bizottság felé. A tűzvédelmi szabályzat megismerése, amit aláírásával jegyzőkönyvben megerősít. Köteles lehetővé tenni az évenkénti rendszeres kéményellenőrzést. Azokban a helyiségekben, ahol tűzveszélyes anyagot tárolnak a helyiségek bejáratánál jól látható helyen szabványos táblával jelezni a veszélyt. A ház lakói, bérlői, tulajdonosai képességükhöz mérten kötelesek a tűz oltásában, műszaki mentésben részt venniük.

SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG TŰZVÉDELMI FELADATAI A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából valamennyi helyiséget, veszélyességi övezetet, létesítményt tűzveszélyességi osztályba sorolnak tűzvédelmi szakember javaslata alapján. Az épület közös helyiségeinek kulcsait megőrzik, szükség esetén biztosítják ezekbe a helyiségekbe való bejutást (mentés). Ellenőrzik a tűzvédelmi szabályzatban előírtak betartását.

KÖZÖS KÉPVISELŐ TŰZVÉDELMI FELADATAI KÖZÖS TULAJDONÚ RÉSZBEN

a.

Biztosítja, hogy az épület közös tulajdonú részét csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni b. Az épület területén történő más jellegű használat, átalakítás, megkezdése előtt a tűzvédelmi hatóságot tájékoztatja c. A számvizsgáló bizottság tudta nélkül az épületben építkezést, átalakítást, bővítés végzését, gép, készülék üzembe helyezését nem engedélyezi d. Tájékoztatja a lakóközösséget az épület tűzvédelmi helyzetéről és az elvégzett munkákról e. Felelős az épület tűzvédelméért, valamint a szabályzatnak a tulajdonosokhoz való eljuttatásáért, hogy megismerhessék és betarthassák Az általános rendelkezéseket az épületben jól látható helyre kihelyezi f. Adatszolgáltatással közreműködik a tűzvédelmi szabályzat elkészítéséhez g. Tűzveszélyes munkavégzés megkezdése előtt felhívja a figyelmet az épület területén érvényes tűzvédelmi szabályzat betartására h. Megköveteli, hogy az épület területén alkalmi tűzveszélyes tevékenységet végző vállalkozó rendelkezzen a munka végzéséhez szükséges feltételekkel (megfelelő szakértelem, érvényes tűzvédelmi szakvizsga ) i. A hegesztés és egyéb tűzveszélyes munkák befejezése után a helyszínt és a környezetet átvizsgálja tűzvédelmi szempontból, és meggyőződik, hogy nem maradt-e tüzet okozó körülmény. j. Gondoskodik az előírt tűzvédelmi eszközök, felszerelések berendezések megfelelő állapotáról k. Megszervezi a villamos berendezések, gépek időszakos biztonsági felülvizsgálatát, intézkedéseket tesz a feltárt hiányosságok felszámolására l. Megőrzi a tűzvédelemmel kapcsolatos ügyiratokat és szükség esetén az ellenőrzést végrehajtó szerveknek rendelkezésére bocsátja A közös képviselő, köteles az épületben rendszeresen megvizsgálni, hogy a jogszabályokban , szabványokban, tűzvédelmi utasításokban elrendeltek megtartásra kerülnek. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie: takarítási munka elvégzésére közlekedési utak szabadon tartására raktározás körülményeire elektromos berendezések állapotára hulladék gyűjtésére, tárolására, eltávolítására tűzoltó készülékek megközelíthetőségére tűzoltó készülékek időszakos vizsgálatára, használhatóságára tűzveszélyes munkavégzés, tevékenység szabályainak megtartására m. Évente a lomtalanítás megkezdése előtt az épületben tűzvédelmi szempontból ellenőrzést végez, az itt szerzett tapasztalatairól értesíti a lakókat n. Szabálytalanság észlelése esetén intézkednie kell az okok azonnali megszüntetésére o. Az épület közös helyiségeinek kulcsait megőrzi, szükség esetén biztosítja ezekbe a helyiségekbe való bejutást ( karbantartás, mentés) p. Intézkedik, hogy az épületben lévő helyiségek a megfelelő azonosító számmal el legyenek látva


50 q. r.

s. t.

u. v. w. x. y.

IV.4.2. 1/

IV.5. 1/ 2/ 3/ 4/

Azokat a helyiségek, ahol tűz, illetve robbanásveszélyes anyagot tárolnak, szabványos figyelmeztető táblákkal kell ellátnia A raktárakban az ott tárolt anyag tűzveszélyességi osztályától , a tárolt anyag mennyiségétől valamint egyéb körülményektől , tűzterheléstől függően az ott keletkezett tűz oltására alkalmas tűzoltó készülék, eszköz , felszerelés, oltóanyag biztosításáról gondoskodni kell A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók, biztosítékok elosztók, tokozott szerelvények rendeltetését, teljesítményét, mit működtetnek fel kell tüntetnie, eltorlaszolásukat meg kell tiltania. A villamos berendezéseket a vonatkozó szabvány alapján felül, kell vizsgáltatni "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiséget 3 év "C" " " " " 6 év "D" és "E" " " " " 9 év A feszültségmentesítésre használt főkapcsolók helyét feltűnően jeleznie, megközelítését mindenkor biztosítania kell Tűzoltó készülékeket, berendezéseket, felszereléseket állandóan üzemképes állapotba kell tartani A tűzoltó készülékeket jól láthatóan, könnyen hozzáférhető helyen a kijárat illetve a veszélyeztetet hely közelében kell elhelyezni. Azokat indok nélkül helyükről eltávolítani, vagy rendeltetésüktől eltérő célra használni tilos A kézi tűzoltó készülékeket félévenként ellenőriztetni kell, 5 évenként fel kell újítani és nyomáspróbára kell küldeni Tűzoltó berendezések javítását, ellenőrzését csak az ezzel megbízott szakipari vállalat szakemberei végezhetik el, akik az ellenőrzésről írásban nyilatkoznak

KÜLÖN TULAJDONÚ RÉSZBEN Szükség szerint a Társasházi Törvény 20§ (1) c) pontja alapján, ha szükséges, a tűzvédelmet érintő ellenőrzéseket elrendeli, elvégezi.

HÁZGONDNOK TŰZVÉDELMI FELADATAI Biztosítja a közös helyiségek kulcsainak megőrzését, szükség esetén rendelkezésre bocsátja a kulcsokat illetve biztosítja a helyiségekbe való bejutást. Gondoskodik az épület megfelelő világításáról, elvégzi a szükséges izzó cseréket, meghibásodásokat, rongálódásokat jelzi a közös képviselő felé. Intézkedik az épület közlekedési utjainak szabadon hagyásáról, az elektromos kapcsoló szekrény megközelíthetőségéről, ha az intézkedése nem jár eredménnyel értesíti a közös képviselőt. Biztosítja, hogy az épület közös használatú helyiségei rendszeresen takarítva legyenek, valamint a szemét tároló edények kiüríthetőségét.


Szabályzatminták: HÁZIREND TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

Recommend Documents