SZABÁLYOSSÁGI ÖSSZEFOGLALÓ

SZABÁLYOSSÁGI ÖSSZEFOGLALÓ

i

Szabályossági összefoglaló

ii

Tartalomjegyzék I.

BEVEZETÉS ......................................................................................................................... 6 1.

Előszó ........................................................................................................................... 6

2.

Fontosabb jogszabályok ............................................................................................... 6

3.

Összefoglaló elnevezések.............................................................................................. 6

4.

Jelmagyarázat .............................................................................................................. 7

II.

A FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELLENŐRZÉS ................................................................................. 8 1.

A szabályossági eljárás ................................................................................................. 8

2.

Nem támogató szabályossági tanúsítvány kiadását követő eljárás.............................. 9

III.

AZ ELLENŐRZÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK ............................................... 10

1. Az értékelés során keletkezett minden dokumentum csatolva” státusz elérését követően kiadott első hiánypótlás.............................................................................. 10 2.1.

Dokumentálás, kapcsolattartás .............................................................................. 12

2.1.1.

Dokumentálás ............................................................................................... 12

2.1.2.

A jegyzőkönyvek............................................................................................ 12

2.1.3.

Kapcsolattartás ............................................................................................. 12

3.

„Az értékelés során keletkezett minden dokumentum csatolva” státusz elérését követően kiadott második hiánypótlás ....................................................................... 13

4.

A hiánypótlások közös elvárásai ................................................................................. 14

IV.

A

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOSSÁGI TANÚSÍTVÁNY ELKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KIFEJEZETTEN SZAKMAI ELVÁRÁSOK .................................................................................. 15

1.

Az ellenőrzés megkezdése ........................................................................................... 15

2.

Az eljárás megindítása, az ajánlattételi határidő ........................................................ 15 2.1.

Az eljárást megindító dokumentumok megfelelése a Minőségellenőrzési Tanúsítványban foglaltaknak ................................................................................. 15

2.2. Az ajánlattételi határidő ......................................................................................... 16 2.3. A közvetlenül megküldött felhívások elküldése, a megküldés igazolása................ 16 2.4. Dokumentáció rendelkezésre bocsátása ................................................................ 17 2.5. A Közbeszerzési Döntőbizottság tájékoztatása....................................................... 17 3.

Kiegészítő tájékoztatás, és erre tekintettel az ajánlattételi határidő meghosszabbítása .......................................................................................................18 3.1.

Kiegészítő tájékoztatás ...........................................................................................18

3.2. Az ajánlattételi határidő meghosszabbítása a kiegészítő tájékoztatásra tekintettel ............................................................................................................... 19 4.

Helyszíni bejárás/konzultáció.................................................................................... 20

5.

A felhívások és/vagy dokumentáció módosítása, ajánlattételi határidő meghosszabbítása ...................................................................................................... 20 5.1.

A felhívás és/vagy dokumentáció módosítása....................................................... 20 iii


5.2. Az ajánlattételi határidő meghosszabbítása .......................................................... 22 6.

Ajánlatok bontása ...................................................................................................... 22 6.1.

Bontás tárgyalás nélküli eljárásokban ................................................................... 22

6.2. Bontás tárgyalásos eljárásban ............................................................................... 23 6.3. Elkésett ajánlatok bontása .................................................................................... 24 7.

Ajánlatok értékelése ................................................................................................... 24 7.1.

Ajánlatok átvétele .................................................................................................. 24

7.2. Hiánypótlási felhívás ............................................................................................. 24 7.3. A hiánypótlások, felvilágosító kérdésre adott válaszok átvétele ........................... 27 7.4. A beérkezett hiánypótlások és felvilágosítás kérdésre adott válaszok értékelése, ismételt hiánypótlás .............................................................................................. 27 7.5. Önkéntes hiánypótlás ............................................................................................ 29 7.6. Az elektronikus nyilvántartások vizsgálata ........................................................... 29 8.

Aránytalanul alacsony ár............................................................................................ 30 8.1.1.

Aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokoláskérés ............................... 30

8.1.2.

Aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolás vizsgálata ........................ 31

8.2. Lehetetlen vagy túlzottan magas, alacsony mérték vagy kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalás .................................................................................. 31 9.

Számítási hiba javítása ............................................................................................... 32

10.

Tárgyalásos eljárások ................................................................................................. 32

10.1. A tárgyalásos eljárások specifikumai .................................................................... 32 10.2. A tárgyalás ............................................................................................................. 33 11.

Ajánlati kötöttség vizsgálata ...................................................................................... 34

12.

Előzetes vitarendezés ................................................................................................. 35 12.1.1.

Alkalmasság, hiánypótlás tartalmának megítélése ...................................... 35

12.1.2.

Offshore cégek ellenőrzése........................................................................... 36

12.1.3.

A Kbt. 74.§ (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti érvénytelenség megállapítás ................................................................................................. 36

12.1.4.

Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata ........................................................ 37

12.1.5.

A rendelkezésre álló anyagi fedezet vizsgálata és annak függvényében a követendő eljárásrend.................................................................................. 37

13.

A döntés...................................................................................................................... 38

14.

Az összegezés.............................................................................................................. 38

V.

A VIZSGÁLT KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK . 39 1.

Egyéb (Különösen a Kbt. alapelveinek és a 1083/2006. EK rendelet 14. cikkében meghatározott „hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének” való megfelelés) ................................................................................................................. 39

2.

Az eljárás során keletkezett jegyzőkönyvek tartalmának megfelelősége ................... 39

3.

Az elbírálás során a bírálóbizottság által hozott javaslatok megfelelősége................ 40

4.

Az eljárás lefolytatása megfelelt-e a Kbt. rendelkezéseinek ...................................... 40 iv

5. VI.

Egyéb észrevételek, javaslatok ................................................................................... 40 MELLÉKLET ....................................................................................................................... 41

v


I. BEVEZETÉS 1. Előszó Jelen összefoglaló a 2014. és 2015. évben a hazai és külső ellenőrző szervek által lefolytatott audit tapasztalatok, és az audit ellenőrzések lefolytatásakor hatályos jogszabályi környezet alapján került előkészítésre. Az összefoglaló tartalma a mindenkori audit ellenőrzések megállapításai alapján módosulhat. Az összefoglaló célja, hogy az ellenőrzéshez kapcsolódó általános elvárásokat és a tanúsítványok kiadásával kapcsolatos szakmai elvárásokat fogalmazzon meg, illetve segítséget nyújtson a szabályossági eljárások során a benyújtott dokumentumok ellenőrzéséhez. Bemutatja az ellenőrzés lépéseit, a vizsgálandó dokumentumok körét, és felhívja a figyelmet azokra a tipikus hibákra, amelyeket az ajánlatkérők az eljárás lefolytatása során elkövetnek. Az ellenőrzést számos Közbeszerzési Döntőbizottsági határozat és bírósági ítélet ismertetésével is segíti.

2. Fontosabb jogszabályok Ép.r. Épkiv.r.

306/2011 (XII. 23) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

Kbt.

a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény

Kiz.r.

310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról

Közp.r.

168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről

Közszolg.r. 289/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról Ptk.

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Régi Ptk.

a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény

Tám.r.

4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről

ÚjTám.r.

Elektr. r.

272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról

3. Összefoglaló elnevezések A „felhívás” az eljárást megindító ajánlati/részvételi/ajánlattételi, nemzeti eljárásrendben az eljárást megindító felhívást, kétszakaszos eljárásokban az ajánlattételi szakaszban kiküldött ajánlattételi felhívást és a keretmegállapodásos eljárások második részét megindító felhívást jelenti.

6

Bevezetés

A „dokumentáció” a kiegészítő iratokat és a dokumentációt jelenti. Az „ajánlattevő” a részvételre jelentkezőt és a (közös) ajánlattevőt jelenti. Az „ajánlat” az ajánlatot és a részvételi jelentkezést jelenti. Az „ajánlattételi határidő” az ajánlattételi és a részvételi határidőt jelenti. Az összefoglaló elnevezéseket az adott eljárásfajtára vonatkozóan, értelemszerűen kell

4. Jelmagyarázat Az adott kérdéssel összefüggésben ellenőrizendő dokumentumok felsorolása



Az adott kérdéssel összefüggésben releváns gyakorlati példák (tipikus hibák, megoldási javaslatok)

Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai, bírósági ítéletek

7


II. A FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELLENŐRZÉS A folyamatba épített ellenőrzés célja a támogatásból megvalósuló – meghatározott értékhatárt elérő1 – közbeszerzési eljárások törvényességi szempontú vizsgálata, amely során különös figyelmet kell fordítani a közpénzek felhasználásának megfelelőségére. A folyamatba épített (közbeszerzési-jogi) ellenőrzés a központi koordinációs szerv2 feladata.3 A folyamatba épített ellenőrzésnek két szakasza van, a minőségellenőrzés és a szabályossági eljárás.

1. A szabályossági eljárás A szabályossági eljárás célja az eljárás törvényességének vizsgálata, azaz annak, hogy az ajánlatkérő a Kbt. és a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseit maradéktalanul betartotta-e az eljárás során, és figyelembe vette-e az alapelveket. A minőségellenőrzéshez hasonlóan a szabályossági eljárás során is a vizsgálat elsődleges szempontját a közpénzek felhasználásának megfelelősége képezi. Szabályossági eljárás lefolytatására az európai uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében kerül sor, a (támogató vagy feltételes/feltételekkel támogató) Minőségellenőrzési Tanúsítvány kiállítását követően. A központosított közbeszerzési rendszer keretén belül lefolytatott keretmegállapodásos eljárás esetében az eljárás második részének az értéke az irányadó az ellenőrzése tekintetében. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást abban az esetben indíthatja meg, ha a KFF a közbeszerzési dokumentumokat ellenőrizte, és erről (támogató vagy feltételes/feltételekkel támogató) Minőségellenőrzési Tanúsítványt, továbbá a közreműködői szervezeti feladatot ellátó szervezet támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozatot állított ki. Az ajánlatkérő az eljárás megindításával egyidejűleg az eljárást megindító végleges dokumentumot a közreműködői szervezeti feladatot ellátó szervezet, valamint a KFF részére megküldi. A közreműködő szervezet, illetve a KFF egyet nem értése esetén kezdeményezi a szabálytalansági eljárás lefolytatását, illetve Kbt. szerint jogorvoslati eljárást. Az ajánlatkérőnek írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatjania kell a KFFet, valamint a közreműködő szervezeti feladatokat ellátó szervezetet a végleges dokumentumokban történt esetleges változásokról. Amennyiben ugyanis a módosítás jelentős, pl. alkalmasságot és/vagy műszaki tartalmat érint, a KFF ezt még a szabályossági döntés keretében kezelni tudja. Amennyiben a döntés megszületett, csak a szabályossági tanúsítványban van lehetőség a módosítás megfelelőségét észrevételezni. Az ajánlatkérő a Kbt. szerinti bontási eljárás időpontjáról legalább 10 nappal korábban tájékoztatja a KFF-et a MIR-en keresztül. A KFF a közbeszerzési eljárásba megfigyelőt jelöl, erről az ajánlatkérőt egyidejűleg értesíti. A megfigyelő az eljárásban a bírálóbizottsági üléseken való személyes részvétellel, illetve a közbeszerzési eljárás iratainak vizsgálatával jogosult részt venni. Az ajánlatkérő a megfigyelőt a közbeszerzési eljárás lefolytatása során valamennyi eljárási cselekményről megfelelő időben írásban tájékoztatja, illetve az eljárás során keletkezett dokumentumokat, különösen a felvett jegyzőkönyveket, az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó dokumentumokat, jogorvoslat esetén az azzal összefüggésben keletkezett

Európai uniós értékhatárokat elérő értékű áru és szolgáltatás, valamint nettó 300 millió forintot elérő értékű építési beruházás és építési koncesszió esetén. 2 A központi koordinációs szerv a Miniszterelnökség. 3 A szabályossági eljárás részletes szabályait a Tám.r. 40/A.-43.§ tartalmazzák. 1

8

A folyamatba épített ellenőrzés

dokumentumokat, valamint az ajánlatkérői döntéseket, döntési javaslatokat tartalmazó dokumentumokat a megfigyelő részére megfelelő időben megküldi. A KFF az eljárás eredményét tartalmazó összegezés megküldését megelőzően, több szakaszból álló eljárás esetén valamennyi eljárási szakasz vonatkozásban az eljárás során keletkezett dokumentumok kézhezvételét követő 15 napon belül közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állít ki (Tanúsítvány), amelyet megküld az ajánlatkérő, valamint a közreműködő szervezet részére. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lezáró döntését akkor hozhatja meg, ha a KFF az eljárás lefolytatását ellenőrizte és erről közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állított ki. A közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület a Kbt. szerinti írásbeli szakvélemény és döntési javaslat, valamint a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltak figyelembevételével hozza meg az eljárást lezáró döntését. Amennyiben a döntési javaslatban a döntéshozó a bírálóbizottság javaslatának elfogadását a KFF jóváhagyásához köti, azt a KFF a Tanúsítványban észrevételezi. Az ajánlatkérőnek a Kbt-ben foglalt előírásokat is be kell tartania, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata alapján (D.471/12/2014.) az eljárás eredményét az ajánlati kötöttség – meghosszabbított – ideje alatt ki kell hirdetnie, akkor is, ha a Tanúsítványt nem kapta még meg. Amennyiben lejárt a meghosszabbított ajánlati kötöttség, a KFF támogató, illetve nem támogató tanúsítványt is kiküldhet. Ajánlatkérőnek egyrészt lehetősége van az összegezés módosítására, másrészt pedig a Kbt-ben meghatározott esetekben mentesülhet a szerződés megkötésének kötelezettsége alól. Az ajánlatkérő a bírálati összegezést – annak megküldésével egyidejűleg – valamint – eltérő vélemény esetén – a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltakkal kapcsolatos álláspontját a KFF részére megküldi. A KFF egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás lefolytatásáról, illetve jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről. A megfigyelő ellenőrzi, hogy az összegezés, a kihirdetett eredmény adatai valóban megfelelnek-e a Tanúsítványban foglaltaknak. Erről szóló döntése a végleges szabályossági döntés.

2. Nem támogató szabályossági tanúsítvány kiadását követő eljárás Nem támogató szabályossági tanúsítvány kiadását követően a KFF – szükség szerint – szabálytalansági eljárást kezdeményez, belső szabályainak megfelelően.

9


III. AZ ELLENŐRZÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK 1. Az értékelés során keletkezett minden dokumentum csatolva” státusz elérését követően kiadott első hiánypótlás Az első körben a KFF azt ellenőrzi, hogy a Kedvezményezett valamennyi szükséges dokumentumot csatolta-e. Az ellenőrzésre kerülő kiállításához a következő:

dokumentumok

köre

szabályossági

tanúsítvány

10

Az ellenőrzéssel kapcsolatos általános elvárások

11


2.1. Dokumentálás, kapcsolattartás 2.1.1.

Dokumentálás

Az eljárás dokumentálásának meg kell felelnie a Kbt. eljárások dokumentálására és a kapcsolattartásra vonatkozó előírásainak. Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban, vagy az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása esetén külön, a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerint elektronikusan köteles dokumentálni. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő magyar nyelven rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági nyilvántartásból ingyenesen jogosult, ilyennek minősülnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény4 szerinti nyilvántartások is.5 Az ellenőrzés dokumentumait a közbeszerzési eljárás iratai között ajánlatkérőnek meg kell őriznie. 2.1.2. A jegyzőkönyvek A közbeszerzési eljárás során keletkezett mindegyik jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell -

a jegyzőkönyv keltének helyét és idejét,

-

az eljárás tárgyát,

-

az eljárási cselekményt, amelyről a jegyzőkönyv készült,

-

az eljárási cselekmény során történt eseményeket,

-

a jelenlévőket (megfelelő a csatolt jelenléti ív is),

-

a jegyzőkönyv készítő (szükség szerint hitelesítő) aláírását,

-

a bírálóbizottsági ülésről készült jegyzőkönyvek esetében azt is, hogy az egyes tagok milyen „minőségben” vannak jelen: milyen szakértelemmel; szavazati joggal vagy tanácskozási joggal.

Emellett tartalmaznia kell az adott eljárási cselekményre vonatkozó törvényi előírások szerinti elemeket. 2.1.3. Kapcsolattartás Az írásbeli nyilatkozatok – ahol kifejezetten valamely kapcsolattartási formát a Kbt. nem kíván meg – teljesíthetőek: (a) postai vagy közvetlen kézbesítés útján, de ez csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe (b) faxon (c) elektronikus úton. Az ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, amely azonban nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A kizárólag elektronikus úton történő nyilatkozattétel – az elektronikus árlejtés esetének kivételével – nem követelhető meg az ajánlattevőktől. 1. Amennyiben az ajánlatkérő postai utat vesz igénybe, vizsgálni kell, hogy ez indokolt volt-e (pl. se faxszáma, sem pedig e-mail címe nincs az ajánlattevőnek).

42009.

évi LXXVI. törvény A Közbeszerzési Hatóság Elnökének útmutatója a Kbt. 36.§ (5) bekezdése szerinti elektronikus, hatósági nyilvántartások köréről és Internetes elérhetőségéről (KÉ 2014. évi 57. szám, 2014. május 16.) 5

12

Az ellenőrzéssel kapcsolatos általános elvárások

2. Amennyiben az ajánlatkérő faxon küldi meg a dokumentumokat, vizsgálni kell, hogy egyidejűleg minden érintettnek, és valóban az érdeklődő gazdasági szereplő/ajánlattevő által a kiegészítő tájékoztatás kérésben, a jelentkezésben vagy az ajánlatban megadott faxszámra küldte-e el ezeket. Amennyiben a visszaigazolásból nem állapítható meg a faxszám, a megküldés nem szabályos, nem fogadható el. 3. Elektronikus út alkalmazása esetén a következőkre kell figyelemmel lenni a vizsgálat során: Elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást és -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása. A Kbt. előírásai szerint a nyilatkozat benyújtható legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, vagy a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában. E-mailen történő kapcsolattartás esetén tehát a fokozott biztonságú elektronikus aláírás meglétét vizsgálni kell.6 Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2.§ 15. pontja szerint a fokozott biztonságú elektronikus aláírás: „elektronikus aláírás, amely (a) alkalmas az aláíró azonosítására, (b) egyedülállóan az aláíróhoz köthető, (c) olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak, és (d) a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden – az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett – módosítás érzékelhető.” "Ilyennek minősül a minősített elektronikus aláírás, amely olyan – fokozott biztonságú – elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített Tanúsítványt bocsátottak ki”.7 Elektronikus dokumentum: a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály szerinti elektronikus másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály rendelkezései szerint készített hiteles elektronikus másolat. Abban az esetben, ha a KFF nem tudja a PDF. formátumban csatolt dokumentumokból megállapítani, hogy a dokumentum fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott levélnek minősül-e, az ajánlatkérőt erre vonatkozóan nyilatkoztatni kell. 3. „Az értékelés során keletkezett minden dokumentum csatolva”

státusz elérését követően kiadott második hiánypótlás Ez az ún. tartalmi hiánypótlás. Ebben a körben a dokumentumok a Kbt.-nek és a kapcsolódó rendeleteknek, és az alapelveknek történő megfelelését szükséges ellenőrizni, esetlegesen Kedvezményezettet hiánypótlásra felhívni. A hiánypótlás nyomán előfordulhat, hogy a Kedvezményezettnek az eljárásban további eljárási cselekményt kell lefolytatnia. Éppen ezért, amennyiben reparálható jogsértés kerül észlelésre a dokumentumok ellenőrzése során, akkor azt haladéktalanul – nem a Tanúsítvány kiállításakor, vagy a kiállításra rendelkezésre álló határidő leteltekor – szükséges jelezni a Kedvezményezettnek. Amennyiben az eljárási cselekményeket a Kedvezményezett elvégzi, a Tanúsítványt már ennek figyelembevételével kell elkészíteni. A bírálóbizottsági döntési javaslatának, illetve az azt tartalmazó jegyzőkönyvnek a javítását (ezáltal újabb bírálóbizottsági ülés tartását) abban az esetben kell kérni, ha az nem megfelelő, 6 7

Kbt. 35.§ (4) bekezdése alapján. 2001. évi XXXV. törvény 2.§ 17. pontja

13


nem tényszerű, nem derül ki belőle a szükséges adat, ajánlatkérő nem hivatkozott a megfelelő dokumentumra, jogszabályi rendelkezésre, vagy azóta újabb eljárási cselekmény történt (például a KFF hiánypótlása alapján tájékoztatás, vagy felvilágosítás kérés). Adminisztrációs, az eljárás eredményét nem befolyásoló hiba miatt nem szükséges a bizottságot újból összehívni, észrevételnek azonban helye van a Tanúsítványban.

4. A hiánypótlások közös elvárásai A hiánypótlási felhívásnak egyértelműnek kell lennie, pontosan meg kell határozni, hogy a KFF milyen irat becsatolását várja. A KFF célja, hogy legfeljebb kettő alkalommal kerüljön sor hiánypótlásra a fentiek szerint. Törekedni kell az egyszerűbb megítélésű ügyekben a tartalmi hiányosságoknak már az első körben történő hiánypótlására. Az „egyesével” kiadott, illetve az olyan tartalmú hiánypótlások, amelyek már az előző hiánypótlás során is kiadhatóak lettek volna, kerülendők. Fő szabály szerint az eljárás során nincs helye ugyanazon hiányt vagy hiányosságot érintő ismételt hiánypótlási felhívás kibocsátásának. Ez alól kivétel lehet, ha pl. valamely ajánlattevő hiánypótlása, kiegészítő tájékoztatás iránti kérelme, indokolása a KFF kérésére sem került megküldésre, de a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítható, hogy léteznek ilyen dokumentumok.

14

A közbeszerzés szabályossági tanúsítvány elkészítésével kapcsolatos kifejezetten szakmai elvárások

IV. A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOSSÁGI TANÚSÍTVÁNY ELKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KIFEJEZETTEN SZAKMAI ELVÁRÁSOK 1.

Az ellenőrzés megkezdése

Az ellenőrzés megkezdésekor meg kell állapítani, hogy az eljárás megindításakor a Kbt. és a vonatkozó rendeletek melyik változata volt hatályos. Ez különösen a keretmegállapodásos eljárások (ideértve a központosított közbeszerzés keretében megkötött keretmegállapodásokat is) második részében lebonyolított eljárások esetében fontos, mert a két eljárás megkezdése között több év is eltelhet. A keretmegállapodásos eljárás második részeként lefolytatott eljárások során a keretmegállapodásos eljárás megindításakor hatályos Kbt.-t kell alkalmazni A keretmegállapodásos eljárás 2. részében megkötendő szerződésekre a Ptké. (2013. évi CLXXVII. törvény) 50. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint a régi Ptk-t kell alkalmazni. Amennyiben a becsatolt iratok között nem található olyan dokumentum, amelyből az első részt megindító felhívás feladásának napja megállapítható, azt hiánypótlás keretében be kell kérni az ajánlatkérőtől. Amennyiben kétszakaszos eljárások második szakaszát ellenőrzi a KFF, vizsgálni kell, hogy ajánlatkérő a részvételi szakasz összegezését megküldte-e a Közbeszerzési Hatóságnak.8 Keretmegállapodásos keretmegállapodás.



eljárás

első

részét

megindító

felhívás,

adott

esetben

A bontási eljárás során 2013. július elsejét megelőzően indult eljárásokban az anyagi fedezet összegét, a július elseje után indult eljárásokban már a fedezet és a becsült érték összegét is ismertetni kell. Ezeket az előírásokat a keretmegállapodásos eljárások második részében attól függően kell alkalmazni, hogy az első részt megindító felhívás mikor került feladásra. Fővárosi Ítélőtábla 4. Kf.27.771/2010/5. számú ítélete „Sem az első, sem a második rész önállóan nem testesíti meg a keretmegállapodásos eljárást, e két rész egymástól elválaszthatatlan, egységes egészként valósítja meg azt… Az első részre irányadó rendelkezéseknek kifejezett eltérést előíró törvényi – akár átmeneti – rendelkezés hiányában a második részben is hatályosulniuk kell.” (Ajánlatkérő közszolgáltatói tevékenység végzésére irányuló keretmegállapodásos eljárás második részében a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításakor hatályos Kbt.-t alkalmazta.)

2.

Az eljárás megindítása, az ajánlattételi határidő

2.1. Az eljárást megindító dokumentumok megfelelése a Minőségellenőrzési Tanúsítványban foglaltaknak A felhívás és dokumentáció hibáit a minőségellenőrzési szakasz észrevételezi, majd a végleges dokumentumok Minőségellenőrzési Tanúsítványnak való megfelelőségét a szabályossági döntés rögzíti. Előfordulhat azonban, hogy a KFF a szabályossági szakaszban észleli a felhívás és/vagy a dokumentáció hibáját, hiányosságát. Amennyiben a KFF által jóváhagyott dokumentumok hibája, hiányossága, vagy a KFF feltételeinek nem, vagy nem megfelelő átvezetése kihat az eljárás eredményére, ezt észrevételezni kell a Tanúsítványban. Amennyiben a KFF jóváhagyását követően az ajánlatkérő által elvégzett módosítás(ok) 8

Kbt. 77.§ (6) bekezdés

15


(felhívásban vagy dokumentációban) hibája, hiányossága hat ki az eredményre, a KFF az észrevételezés mellett - szükség szerint – javasolja szabálytalansági eljárás megindítását. 2.2. Az ajánlattételi határidő Minden esetben vizsgálni kell, hogy az ajánlattételi határidő meghatározása megfelelt-e a Kbt. előírásainak. A hirdetmények feladásának, illetve a közvetlenül megküldött felhívások megküldésének a napja nem számít bele a határidőbe. A törvény által napokban megadott határidőnek teljes egészében rendelkezésre kell állnia az ajánlatok elkészítéshez. A Kbt.-ben előírt határidőket csak a törvény által meghatározott esetekben lehet rövidíteni, ha ilyenre sor került, ennek megfelelőségét vizsgálni kell. Amennyiben a határidő előzetes vagy időszakos előzetes tájékoztató közzétételére hivatkozással került rövidítésre, és ez a hirdetmény az iratok között nem található, akkor azt hiánypótlás keretében be kell kérni az ajánlatkérőtől. A dokumentációnak a Kbt. 83.§ (6) és 88.§ (3) bekezdése szerinti rendelkezésre bocsátásához kapcsolódó határidő rövidítés feltételeinek megfelelőségét a felhívásban kell ellenőrizni. A Kbt. meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásokban kivételesen indokolt és sürgős esetben lehetővé teszi „gyorsított” eljárás lefolytatását, amely során a törvényben meghatározott rövid határidők alkalmazhatók. A gyorsított eljárás alkalmazásának indokát a felhívásnak tartalmaznia kell, ez a minőségellenőrzési szakaszban ellenőrzésre kerül. Amennyiben a Kbt. nem ír elő minimális ajánlattételi határidőt, az ajánlatkérőnek minden esetben annyi időt kell biztosítania, amennyi elegendő a megfelelő ajánlat elkészítéséhez és benyújtásához. Közszolgáltatói szerződés megkötésére irányuló meghívásos és hirdetménnyel induló tárgyalásos közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezők megállapodásban is rögzíthetik. Amennyiben az ajánlattételi határidő megállapítása nem volt megfelelő, a Tanúsítványban ezt jelezni szükséges. Megjelent hirdetmények, közvetlenül megküldött felhívások, adott esetben előzetes összesített tájékoztató vagy időszakos előzetes összesített tájékoztató.



-

A Kbt. által napokban megadott határidőnek teljes egészében rendelkezésre kell állnia az ajánlatok elkészítéshez, így pl. 45 napos ajánlattételi határidő esetén a határidő lejártának időpontja nem eshet a 45. napra.

-

A megfelelő ajánlat elkészítéséhez szükséges határidőt többek között az adott eljárás tárgya, az alkalmassági feltételek összetettsége, az értékelési szempont/részszempontok és a benyújtandó szakmai ajánlat/költségvetés összetettsége, a benyújtandó dokumentumok köre alapján kell meghatározni. Tipikus hiba, hogy keretmegállapodásos eljárás második részében csak néhány napos határidőt adnak ajánlatkérők az ajánlat elkészítésére, amely sértheti a tisztességes verseny és az esélyegyenlőség alapelvét is.

2.3. A közvetlenül megküldött felhívások elküldése, a megküldés igazolása A közvetlenül megküldött felhívás elküldésének megfelelőségét minden esetben vizsgálni kell. A felhívást mindegyik ajánlattevőnek egyidejűleg, faxon, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott e-mailben vagy elektronikus dokumentum (lásd 2.1.3. pont) formájában, kivételes esetben postán kell az ajánlatkérőnek megküldenie. 16


Keretmegállapodásos eljárás második része esetében ellenőrizni kell, hogy a keretmegállapodásban részes összes ajánlattevőnek megküldésre került-e a felhívás. Amennyiben közszolgáltatói szerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárást időszakos előzetes tájékoztatóval vagy előminősítési hirdetménnyel indítja az ajánlatkérő, vagy előminősítési rendszert működtet, ellenőrizni kell, hogy minden szándéknyilatkozatot benyújtó, illetve az előminősítési listára felvett vagy az előminősítési rendszerben az előminősített jelentkezőkről vezetett listán szereplő gazdasági szereplőknek megküldte-e az ajánlatkérő a közvetlen felhívást. Közvetlenül megküldött felhívások elküldésének igazolása.



A központosított közbeszerzési keretében megkötött keretmegállapodások esetében a közbeszerzési vevőszolgálati adatlap tartalmazza a felkérendő ajánlattevők adatait.

2.4. Dokumentáció rendelkezésre bocsátása Vizsgálni kell, hogy az ajánlatkérő a felhívásban előírtak szerint bocsátotta-e rendelkezésre a dokumentációt. Ha a dokumentációt postán vagy elektronikus úton küldte meg az ajánlattevőknek, ellenőrizni kell, hogy mindegyik ajánlattevőnek egyidejűleg küldte-e azt meg. Amennyiben ajánlatkérő nem tette a dokumentációt teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton hozzáférhetővé, és egy ajánlattevő írásban kérte a dokumentáció megküldését, vizsgálni kell, hogy az ajánlatkérő a kérésnek a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül eleget tett-e. Amennyiben bármely dokumentumból (pl. előzetes vitarendezés) a KFF azt állapítja meg, hogy a dokumentáció nem állt a Kbt. 49.§ (5) bekezdésében előírt határidőben rendelkezésre, azt a Tanúsítványban észrevételezni kell. A dokumentációért csak a nyertes ajánlattevőtől lehet ellenértéket kérni, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azonban a nyertestől sem. Amennyiben ezen előírást az ajánlatkérő megsérti, azt a Tanúsítványtban észrevételezni kell. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő előírta, hogy a dokumentációt ajánlatonként vagy részvételi jelentkezésenként legalább egy ajánlattevőnek vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozónak át kell vennie, vagy elektronikus úton el kell érnie, vizsgálni kell, hogy csak olyan ajánlattevő nyújtott-e be ajánlatot, aki, vagy akinek nevesített alvállalkozója átvette vagy letöltötte a dokumentációt. Dokumentáció átvételi elismervényei/megküldésének igazolása/a letöltés megtörténtének igazolása. 2.5. A Közbeszerzési Döntőbizottság tájékoztatása Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása esetén – kivéve, ha az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben a Kbt. 122.§ (7) bekezdés a) pontja alapján indít eljárást – az ajánlattételi felhívás megküldésével egyidejűleg (tehát ugyanabban az időben) tájékoztatni kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot az eljárás megindításáról. Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy ennek a kötelezettségnek az ajánlatkérő eleget tett-e, és ha nem csatolta fel a MIRbe a tájékoztató levelet és annak megküldése igazolását, akkor ezeket hiánypótlásban be kell kérni. Az ajánlatkérőt minden esetben nyilatkoztatni kell arra vonatkozóan, hogy a MIR-be ugyanazokat a dokumentumokat csatolta-e fel, mint amelyeket a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz megküldött, és arról is, hogy indult-e jogorvoslati eljárás. A Döntőbizottságnak megküldött tájékoztatás tartalmát és az iratok körét nem szükséges ellenőrizni, az esetleges hiányosságokat a Döntőbizottság pótoltatja. Amennyiben az

17


ajánlatkérő nem, vagy nem az előírt határidőben értesítette Döntőbizottságot, arra minden esetben utalni kell a Tanúsítványbanban.

a

Közbeszerzési

Közbeszerzési Döntőbizottságnak megküldött tájékoztató levél, a megküldés igazolása.



-

A Kbt. 100 § (2) bekezdése a 94.§ (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti tárgyalásos eljárás esetében írja elő, hogy az ajánlatkérő telefaxon vagy elektronikus úton köteles a Közbeszerzési Döntőbizottságot tájékoztatni, egyéb esetben a tájékoztatás történhet postán vagy személyes benyújtással is.

-

A Kbt. 94. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása esetén azt, hogy az ajánlattételre felkért ajánlattevő rendelkezik-e a kizárólagos joggal – pl. szerződi jog – a minőségellenőrzési szakaszban kell vizsgálni, illetve ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság is ellenőrzi. Amennyiben a szabályossági eljárás során a KFF észleli, hogy az ajánlattevő - szerzői joggal nem rendelkező - közös ajánlattevőt, vagy alvállalkozót vont be az eljárásba, és az ajánlatkérő az ajánlatot nem nyilvánította érvénytelennek, ezt észrevételezni kell a Tanúsítványban. A hivatkozott eljárás jogalapja ugyanis az, hogy a szerződés kizárólag egy meghatározott szervezettel, személlyel köthető meg, mert a teljesítésre csak ő képes.

3. Kiegészítő tájékoztatás, és erre tekintettel az ajánlattételi határidő meghosszabbítása 3.1. Kiegészítő tájékoztatás Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy az ajánlatkérő mindegyik beérkezett kérdésre válaszolt-e, és a válaszokat határidőben, a Kbt. 45.§ (5) bekezdésének előírásai szerint küldtee meg az ajánlattevőknek. A Kbt. főszabályként azt írja elő, hogy a kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül meg kell adni, ajánlatkérő tehát „nem várhatja be” a kérdéseket. Amennyiben a dokumentációt egy érdeklődő gazdaság szereplő a kiegészítő tájékoztatás(ok) kiküldését követően veszi át, részére a kiegészítő tájékoztatás(oka)t át kell adni, illetve meg kell küldeni. Ennek határidejét a Kbt. nem határozza meg, de az esélyegyenlőség és egyenlő elbánás alapelvére tekintettel ennek a dokumentáció átvételekor, vagy azt követően haladéktalanul meg kell történnie. A kiegészítő tájékoztatás célja, hogy elősegítse a megfelelő ajánlattételt. Ezért az ajánlattétel feltételeinek tisztázására irányuló konkrét ajánlattevői kérdésekre az ajánlatkérőnek konkrét és megfelelő választ kell adnia. Főszabályként a kiegészítő tájékoztatással sem a felhívás, sem pedig a dokumentáció nem módosítható, ezért a válaszok megfelelőségét ebből a szempontból ellenőrizni kell. A Kbt. csak a 45.§ (6) bekezdése szerinti esetekben teszi lehetővé kiegészítő tájékoztatás keretében a dokumentáció módosítását, akkor is, ha csekély, és akkor is, ha jelentős változtatásra kerül sor. Így építési beruházás esetében a költségvetés módosítására is csak a dokumentáció módosításával kerülhet sor, kiegészítő tájékoztatás keretében a költségvetés sorai és mennyiségei nem változtathatók meg. Kiegészítő tájékoztatás keretében az eljárást megindító felhívás módosítására nincs lehetőség. Amennyiben a kiegészítő tájékoztatás nem volt megfelelő, különösen, ha befolyásolta az ajánlattételt, a Tanúsítványban ezt jelezni szükséges.

18

A közbeszerzés szabályossági tanúsítvány elkészítésével kapcsolatos kifejezetten szakmai elvárások Kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmek, kiegészítő tájékoztatások, a tájékoztatás megküldésének igazolásai, a dokumentációt később átvevő ajánlattevők számára a kiegészítő tájékoztatások rendelkezésre bocsátásának igazolásai.



-

Nem fogadható el, ha pl. az ajánlatkérő egy uniós nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt 35 nappal beérkezett kérdésre csak az ajánlattételi határidő lejárta előtt 6 nappal válaszol.

-

Nem fogadható el, ha ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás keretében feltett kérdésekre általános, „semmitmondó” válaszokat ad.

-

Tipikus hiba, hogy ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás keretében módosítja a műszaki leírást, vagy oly módon „értelmezi” az alkalmassági feltételeket, hogy az már módosításnak minősül, illetve építési beruházások esetében módosítja vagy kiegészíti a költségvetést.

D.670/12/2011. „A Kbt. tételes szabályai közül kiemelendő a kiegészítő tájékoztatás jogintézménye, amelynek alapvető célja és rendeltetése az, hogy biztosítsa a közbeszerzések nyilvánosságához és a verseny tisztaságához fűződő alapvető érdekre tekintettel azt, hogy az érvényes ajánlattétel feltételeinek tisztázására irányuló konkrét ajánlattevői kérdésekre az ajánlatkérő konkrét és megfelelő értelmezést adjon.” D.245/12/2011. „A kiegészítő tájékoztatás Kbt.-ben rögzített rendeltetése a felhívás és dokumentáció feltételeinek értelmezése a megfelelő ajánlattétel érdekében, melynek korlátja az, hogy a törvény által meghatározott eseteket kivéve nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását.” Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.33.237/2013/5. számú ítélete „A kiegészítő tájékoztatás nem pótolhatja a felhívásban vagy a dokumentációban szabályozandó kérdéseket és követelményeket… Nyilvánvaló, hogy a kérelmező nem volt olyan ismeretek birtokában, amelynek alapján jogszerű ajánlatot tehetett volna, ugyanis azok a kiegészítő tájékoztatásban szereplő adatok, amelyeket a felperes megadott, az ajánlati felhívásban illetve dokumentációban nem szerepel.” (Az ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatás keretében közölte az ajánlattevőkkel, hogy a személyi számítógéphez és laptophoz kapcsolódóan hány felhasználói darabszámot kíván beszerezni, hogy az ajánlati árban az ajánlattevőknek hány darab felhasználói licenccel kell kalkulálniuk. Ezen adatokat sem a felhívás, sem pedig a dokumentáció nem tartalmazta.)

3.2. Az ajánlattételi határidő meghosszabbítása a kiegészítő tájékoztatásra tekintettel A Kbt. 45.§ (3) bekezdésében megadott határidőket követően benyújtott kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmekre az ajánlatkérő nem köteles válaszolni, de megadhatja a tájékoztatást. Ha a válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, ajánlatkérő meghosszabbíthatja az ajánlattételi határidőt. Amennyiben a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem a Kbt. 45.§ (4) bekezdése szerinti határidőben érkezett, és az ajánlatkérő az előírt határidőben nem tudja megadni a választ, ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidőt meghosszabbítani. A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmek beérkezésének időpontját minden esetben vizsgálni kell, hogy az ajánlattételi határidő meghosszabbításának jogszerűsége vagy a jogszerű meghosszabbítás hiánya megállapítható legyen. Az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról hirdetménnyel induló eljárások esetében főszabályként hirdetményt kell feladni. Amennyiben azonban ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásra tekintettel hosszabbít határidőt, és a felhívásban előírta, hogy a dokumentáció átvétele az eljárásban való részvétel feltétele, a hosszabbításról elegendő közvetlenül tájékoztatni az érdekelt gazdasági szereplőket. A dokumentáció átvételére vonatkozó rendelkezést a felhívásokban ellenőrizni kell. 19


Az eljárásban érdeklődő gazdasági szereplőket/ajánlattevőket minden esetben haladéktalanul és írásban kell tájékoztatni a határidő hosszabbításról, akkor is, ha ajánlatkérő hirdetményt tesz közzé a módosításról. A tájékoztatás megtörténtét vizsgálni szükséges. Azokat a gazdasági szereplőket, akik a határidő meghosszabbításakor még nem vettek át dokumentációt, a dokumentáció átadásával egyidejűleg kell a határidő meghosszabbításáról tájékoztatni, mind a Kbt. 45.§ (3), mint pedig a (4) bekezdése szerinti esetben. A határidő hosszabbítás időtartamára és számára vonatkozóan nincs törvényi rendelkezés, így a Kbt. 41.§ (1) bekezdése szerinti szabályt kell alkalmazni. Írásbeli tájékoztatás a határidő meghosszabbításáról, a tájékoztatás megküldésének igazolása, az eljárást megindító felhívás, adott esetben a határidő meghosszabbításáról szóló hirdetmény, a dokumentációt később átvevő gazdasági szereplők számára a tájékoztatás rendelkezésre bocsátásának igazolása.



Jogsértőnek minősül, ha az ajánlatkérő meghosszabbítja ugyan a határidőt, de az ténylegesen nem elegendő a válaszok figyelembevételéhez.

4. Helyszíni bejárás/konzultáció Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy ajánlatkérő a helyszíni bejárást/konzultációt a felhívásban megadott időben és helyen tartotta-e meg, készített-e jegyzőkönyvet, az tartalmazza-e a szükséges adatokat, és 5 napon belül, aKbt. 45.§ (5) bekezdésében előírt szabályoknak megfelelően küldte-e meg az eljárás iránt érdeklődésüket kifejező gazdasági szereplőknek/ajánlattevőknek. Amennyiben a dokumentációt egy gazdasági szereplő a helyszíni bejárás/konzultáció után vette át, ellenőrizni kell, hogy a jegyzőkönyvet az ajánlatkérő a rendelkezésére bocsátotta-e. A helyszíni bejárás célja az, hogy az érdeklődésüket kifejező gazdasági szereplők/ajánlattevők megismerjék a szerződés teljesítésének helyszínét, de kérdéseket csak a kiegészítő tájékoztatás kérésre előírt módon, írásban lehet a bejárást követően feltenni. Kiegészítő tájékoztatás tehát a bejárás során nem adható. Amennyiben erre a jegyzőkönyvből megállapíthatóan sor került, azt észrevételezni kell a Tanúsítványban. Konzultáció tartása esetén ajánlatkérő megadhatja a választ a feltett kérdésekre (ezeket a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell), de lehetősége van arra is, hogy a kérdésekre, vagy azok egy részére a konzultációt követően (kiegészítő tájékoztatás kérésére irányuló megkeresésként értelmezve) adjon választ.

Felhívás, helyszíni bejárás/konzultáció jegyzőkönyve, jelenléti ív, a jegyzőkönyv megküldésének igazolása, a dokumentációt később átvevő ajánlattevők számára a jegyzőkönyv rendelkezésre bocsátásának igazolása.

5. A felhívások és/vagy dokumentáció határidő meghosszabbítása

módosítása,

ajánlattételi

5.1. A felhívás és/vagy dokumentáció módosítása Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy a felhívások és a dokumentáció módosítására az ajánlattételi határidő lejárta előtt került-e sor. Különös figyelmet kell fordítani a jogszabályi előírások betartására, ha az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt a Kbt. 45.§ (3) vagy (4) bekezdése alapján meghosszabbította, és a módosításról szóló felhívást/tájékoztatót ezen meghosszabbított időszak alatt tette közzé/küldte meg.

20


Uniós eljárásrendben vizsgálni kell, hogy a hirdetménnyel induló eljárások esetében a határidő lejárta előtt a hirdetmény megjelent-e, és ajánlatkérő a közzététellel egyidejűleg tájékoztatta-e az érdeklődésüket kifejező gazdasági szereplőket a módosításról. Nemzeti eljárásrendben a módosításról szóló hirdetményt csak fel kell adni a határidő lejárta előtt, annak a határidő lejártáig nem kell megjelennie. Hirdetmény közzététele nélkül induló eljárások esetében ellenőrizendő, hogy a módosított felhívást vagy dokumentációt az ajánlatkérő a határidő lejárta előtt küldte-e meg az ajánlattevőknek. Vizsgálni kell, hogy a felhívás vagy a dokumentáció módosításakor ajánlatkérő eleget tett-e a Kbt. 42.§ (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, amelyek főszabályként kötelezővé teszik az ajánlattételi határidő meghosszabbítását. Az új határidőt úgy kell meghatározni, hogy minden esetben megfelelő időtartam, hirdetménnyel induló eljárások esetében legalább a módosító hirdetmény feladásának napjától a Kbt. által előírt minimális ajánlattételi határidő fele rendelkezésre álljon az ajánlat benyújtására. A határidő hosszabbítás megfelelőségét vizsgálni kell. Amennyiben kizárólag a dokumentáció módosul és az ajánlattételi határidőt a Kbt. előírásai szerint nem kell meghosszabbítani, a főszabálytól eltérően hirdetménnyel induló eljárásban sem kell hirdetményt közzétenni, elegendő a módosításról, vagy a módosított dokumentáció rendelkezésre bocsátásáról közvetlenül tájékoztatni azokat a gazdasági szereplőket, akik a dokumentációt átvették. A közvetlen tájékoztatás megfelelőségét ellenőrizni kell. A módosított dokumentáció átvételére vonatkozó információkat a módosító hirdetménynek illetve a közvetlenül megküldött módosító felhívásnak tartalmaznia kell. Ha a dokumentáció módosítása nagyobb terjedelmű, a módosításokkal egységes szerkezetbe kell foglalni. Azt, hogy a változás mikor minősül „nagyobb terjedelműnek”, mindig az adott esetben kell megvizsgálni, általános szabály nem adható. Ha a dokumentáció részét képező terv, műszaki leírás vagy az árazatlan költségvetés nem változik, azt nem kell a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt dokumentációban újra átadni. A módosítás tartalmára vonatkozóan a Kbt. csak meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás második szakaszában határoz meg korlátokat, ezért ellenőrizni kell a Kbt. 43.§ (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést: -

a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában nem módosítható az ajánlattételi felhívás vagy a dokumentáció olyan eleme, amely már a részvételi felhívásban is szerepelt.

-

hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban nem módosítható úgy az ajánlattételi felhívás vagy a dokumentáció, hogy az eljárás korábbi szakaszában közölt feltételek olyan jelentős mértékben változzanak, amely torzítaná a versenyt vagy sértené a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen, ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes ajánlatot tenni.

A Kbt. a felhívás és a dokumentáció módosításának a számát nem korlátozza. Keretmegállapodásos eljárásban a módosítás során figyelemmel kell lenni az első részben megkötött keretmegállapodásban foglaltakra. Módosításról szóló hirdetmények, a módosításról szóló tájékoztatások és a tájékoztatások megküldésének igazolása, hirdetmény nélkül induló eljárások esetében a módosító felhívás és a felhívás megküldésének igazolása, dokumentáció módosulása esetén a módosított dokumentáció és rendelkezésre bocsátásának, átvételének igazolása.

21




Gyakori eset, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt a Kbt. 45.§ (3) vagy (4) bekezdése alapján meghosszabbítja, és ezt követően a felhívást/dokumentációt ezen meghosszabbított időszak alatt módosítja. Ilyen esetben hirdetménnyel induló eljárások esetében azt kell vizsgálni, hogy uniós eljárásrendben a módosító hirdetmény még a meghosszabbított határidő lejárta előtt megjelent-e, illetve nemzeti eljárásrendben még a meghosszabbított határidő lejárta előtt feladták-e azt közzétételre. Hirdetmény nélkül induló eljárások esetében azt kell ellenőrizni, hogy a meghoszabbított határidő lejárta előtt a módosító felhívás megküldésre került-e.

5.2. Az ajánlattételi határidő meghosszabbítása Az ajánlatkérő egy alkalommal, indokolt esetben meghosszabbíthatja az ajánlattételi határidőt. Ez olyan hosszabbítás, amely nem kapcsolódik sem a felhívás vagy a dokumentáció módosításához, sem pedig a kiegészítő tájékoztatáshoz. A határidő hosszabbítás minimális vagy maximális időtartamát a Kbt. nem határozza meg. Uniós eljárásrendben vizsgálni kell, hogy a hirdetménnyel induló eljárások esetében a határidő lejárta előtt a hirdetmény megjelent-e, illetve a hirdetmény nélkül induló eljárások esetében a hosszabbításról szóló értesítést az ajánlatkérő a határidő lejárta előtt küldte-e meg az ajánlattevőknek. Nemzeti eljárásrendben hirdetménnyel induló eljárások esetében a hirdetményt csak fel kell adni a határidő lejárta előtt, annak a határidő lejártáig nem kell megjelennie. Ellenőrizni kell, hogy az ajánlatkérő a felhívásban megadta-e a határidő hosszabbítás indokát. A Kbt. nem határozza meg, milyen indok fogadható el. Amennyiben több ajánlattevő jelzi, hogy a megadott határidő nem elegendő az ajánlatok összeállításához, a határidő meghosszabbítható. Amennyiben azonban a határidő lejárta előtti időszakban egy ajánlattevő kéri a meghosszabbítást, a verseny tisztaságát és az egyenlő elbánás alapelvét sérti, ha az ajánlatkérő ennek eleget tesz. A meghosszabbítás indokát minden esetben egyedileg kell vizsgálni. Határidő hosszabbításról szóló hirdetmények, közvetlenül megküldött tájékoztatások, a tájékoztatások megküldésének igazolása.



Amennyiben uniós eljárásrendben a határidőt meghosszabbító hirdetmény nem jelenik meg az ajánlattételi határidő lejárta előtt, de az ajánlatokat, vagy azok egy részét az eredetileg megadott határidőben benyújtják, ajánlatkérő nem bonthatja fel az ajánlatokat. A jogsértő eljárásra tekintettel ajánlatkérőnek jogorvoslati eljárást kell indítania a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, kérve a felhívás és a dokumentáció megsemmisítését.

6. Ajánlatok bontása 6.1. Bontás tárgyalás nélküli eljárásokban Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy az ajánlatkérő -

a felhívásban megadott időpontban bontotta-e fel az ajánlatokat,

-

a bontás megkezdése előtt közölte-e az eljárás becsült értékét és a rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, részajánlattétel biztosítása esetén részenként,

-

a bontási jegyzőkönyv tartalmazza-e az általános információkon kívül az ajánlatok azon adatait, amelyek ismertetését a Kbt. 62.§ (2), illetve (5) bekezdése előírja.

22


A bontáskor ismertetett fedezetnek meg kell egyeznie a benyújtott fedezetigazolásban megadott összeggel. Amennyiben a kettő között eltérés van, erre vonatkozóan az ajánlatkérőt nyilatkoztatni kell. A bontáskor ismertetett becsült értéknek meg kell egyeznie az ajánlatkérő által a MIR-ben közölt becsült érték összegével. Amennyiben a kettő között eltérés van, erre vonatkozóan az ajánlatkérőt nyilatkoztatni kell. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 40.§ (3) bekezdése alapján indította meg, a becsült értéket kell közölnie, a fedezetre vonatkozóan pedig tájékoztatást kell adni a támogatás iránti kérelem benyújtásáról. Ellenőrizni kell, hogy a bontási jegyzőkönyvet az ajánlatkérő 5 napon belül megküldte-e az ajánlattevőknek. Bontási jegyzőkönyv, jelenléti ív, a bontási jegyzőkönyv megküldésének igazolásai, fedezetigazolás.



-

A Kbt. szerint a becsült értékre és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegére vonatkozó adatokat az ajánlatkérő a bontási eljárást megelőzően is közölheti, pl. a felhívásban. Támogatásból lefolytatott közbeszerzési eljárásokban ez nem javasolt.

-

Keretmegállapodásos eljárás második részének lefolytatása esetén a bontási jegyzőkönyvnek nem kell tartalmaznia az anyagi fedezet összegét, ha a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás megindításakor hatályos Kbt. ezt az előírást nem tartalmazta.

-

Amennyiben a bontáson jelenlévő valamely ajánlattevő kéri, betekinthet a Felolvasólapokba. Ez a lehetőség szigorúan a Felolvasólapra korlátozódik, az ajánlat egyéb részeit nem nézheti meg.

6.2. Bontás tárgyalásos eljárásban Tárgyalásos eljárások esetében ajánlatkérő két bontási eljárást folytat le: az első, ajánlati kötöttséggel nem terhelt ajánlatok és a végső ajánlatok bontását. A 6.1. pontban foglaltakat mindkét bontási eljárás esetében alkalmazni, és így ellenőrizni kell, azzal az eltéréssel, hogy a becsült értéket és a fedezetet csak a végső ajánlatok bontása előtt kell ismertetni. Az ellenőrzés során kiemelt figyelmet kell fordítani a végső ajánlatok megtételének és bontásának időpontjára és körülményeire. Ennek az ajánlatkérő által előre meghatározott módon és időben kell megtörténnie. A Kbt. 62.§ (4) bekezdése szerint az utolsó tárgyaláson csak akkor van lehetőség a végső ajánlatok megtételére, ha ezt az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban lehetővé tette, és az eljárásban csak egy ajánlattevő tett ajánlatot. Ebben az esetben nem készül külön bontási jegyzőkönyv, a végső ajánlatot a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmazza. A becsült értéket és a fedezet összegét – részajánlattétel biztosítása esetén részenként – azt követően kell ajánlatkérőnek ismertetnie, hogy az ajánlattevő megtette végleges ajánlatát. Több ajánlattevő esetében, vagy ha ajánlatkérő egy ajánlattevő esetében sem tette lehetővé a végső ajánlatnak az utolsó tárgyaláson történő megtételét, az ajánlattételi felhívásban/utolsó tárgyalási jegyzőkönyvben megadott időpontig kell az ajánlatokat benyújtani és azokat az általános szabályok szerint kell felbontani, arról jegyzőkönyvet készíteni.Tekintettel arra, hogy a Kbt. nem határozza meg tárgyalásos eljárásban az ajánlattételi határidőt, a végső ajánlatok benyújtásának határidejét ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez. Ezt vizsgálni szükséges.

23


Abban az esetben, ha az ajánlattevő nem nyújt be végső ajánlatot, akkor az első, ajánlati kötöttséggel nem terhelt ajánlatát kell elbírálni. Amennyiben az ajánlatkérő a többi ajánlattevővel tartott tárgyalás során módosította azokat a feltételeket, amelyekre vonatkozóan előre közölte, hogy tárgyalni fog, és az első ajánlat ezeknek nem felel meg, illetve ezek elfogadásáról az ajánlattevő nem nyilatkozott, az ajánlata érvénytelen. Ezt azonban minden esetben egyedileg kell vizsgálni. Bontási jegyzőkönyvek, jelenléti ívek, a bontási jegyzőkönyvek megküldésének igazolása, adott esetben tárgyalási jegyzőkönyv és megküldésének/átvételének igazolása.



-

A Kbt.-nek a végső ajánlatok benyújtására vonatkozó előírásai többször változtak, így keretmegállapodásos eljárások második részében vizsgálni kell a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás megindításakor hatályos Kbt. előírásait.

-

Tipikus hiba, hogy ha az eljárásban csak egy ajánlattevő tesz ajánlatot, ajánlatkérő lehetőséget ad a végső ajánlatnak a tárgyaláson történő megtételére, akkor is, ha ezt sem a felhívásban, sem pedig a dokumentációban nem tette lehetővé.

6.3. Elkésett ajánlatok bontása Amennyiben az elkésett ajánlatot még a bontási eljárás során nyújtják be, az elkésettségre vonatkozó információkat a bontási jegyzőkönyvnek kell tartalmaznia. Amennyiben az ajánlat már a bontási eljárás lezárását követően érkezik, azt főszabály szerint nem lehet felbontani, de az ajánlat átvételét jegyzőkönyvezni kell. Abban az esetben, ha az ajánlattevő neve és címe a boríték/csomagolás alapján nem állapítható meg, az ajánlat ezen adatok megismerése céljából felbontható. Erről is jegyzőkönyvet kell felvenni, de ez nem minősül „bontási jegyzőkönyvnek”, így nem kell megküldeni az ajánlattevőknek jelentkezőknek. Az elkésett ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek az eljárás során keletkezett dokumentumokat nem kell megküldeni, csak az összegezést. Természetesen az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján tájékoztatni kell az ajánlattevőt. Jegyzőkönyv az elkésett ajánlat átvételéről, adott esetben bontásáról. Tájékoztató az elkésett ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról.

7. Ajánlatok értékelése 7.1. Ajánlatok átvétele Az ajánlatok átvételének időpontját minden esetben ellenőrizni kell. Az átvételi elismervény formájára nincs jogszabályi előírás, de az átvétel pontos időpontjának (év, hónap, nap, óra perc) megállapíthatónak kell lennie. Amennyiben az ajánlatkérő futártól veszi át az ajánlatot, vagy az ajánlat az iktatóba érkezik, értelemszerűen nincs átvételi elismervény, de az átvétel pontos időpontjának valamely iratból (boríték, futártól átvett elismervény, stb.) ki kell derülnie. Ajánlatok/részvételi jelentkezések átvételének igazolása.

7.2. Hiánypótlási felhívás Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, a hiányokat megállapítani és a pótolható hiányokra hiánypótlási felhívást kiküldeni. Amennyiben már a bontás során egyértelmű válik, hogy ajánlatkérő nem rendelkezik elegendő fedezettel, az értékelést ebben az esetben is el kell

24


végeznie, és meg kell állapítania, mely ajánlatok érvényesek, illetve érvénytelenek. A hiányokat tehát ebben az esetben is pótoltatni kell. Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy az ajánlatkérő -

minden hiányt és minden ajánlattevőnél pótoltatott-e,

-

valóban hiányzó dokumentumokat, vagy azok hiányosságait kérte pótolni, azaz a hiánypótlás nem terjed-e ki olyan dokumentumokra, információkra, amelyeket sem a Kbt., sem pedig az eljárást megindító felhívás vagy a dokumentáció nem követel meg,

-

olyan hiányt pótoltatott, amely a Kbt. 67.§ (8) bekezdése alapján ténylegesen pótolható, azaz nem minősül szakmai ajánlatnak9 (pl. értékelési részszempontra adott ajánlat),

-

csak átalánydíjas kivitelezési szerződés esetén pótoltatta-e a szakmai ajánlat részeként benyújtott árazott költségvetés tételeit és egységárait (a hiánypótlás során az értékelésre kerülő ajánlati ár nem változhat!),

-

egyértelműen és pontosan meghatározta-e a hiányok körét,

-

megfelelő határidőt adott-e a hiányok pótlására,

-

a hiánypótlási felhívást egyidejűleg küldte-e meg az összes ajánlattevőnek (annak is, akinek nem kell hiányt pótolnia),

-

tárgyalásos eljárásban a hiánypótlást és annak határidejét a Kbt. 93.§-a illetve 98.§-a alapján határozta-e meg.

A Kbt. 67.§-ának előírásai alapján az ajánlatkérő akkor is köteles a hiányokat pótoltatni, ha az ajánlatnak egyéb olyan hibája van, amely érvénytelenséget jelent (pl. az ajánlattevő nem a felhívásban foglaltak szerint adta meg az értékelési résszempontokra az ajánlatát). Ajánlatok/részvételi jelentkezések, hiánypótlási felhívás(ok), hiánypótlási felhívások megküldésének igazolása.

Tipikus hibák: -

Ajánlatkérő – bár a felhívásban nem írta elő - kéri becsatolni a Kbt. 54.§-ában foglaltakra vonatkozó nyilatkozatot (a Kbt. csak tájékozódási kötelezettséget ír elő, nyilatkozattételit nem).

-

Ajánlatkérő -bár a felhívásban nem írta elő - hiánypótoltatja a pénzügyi alkalmasság igazolására bevont szervezet kezességvállaló nyilatkozatát (a Kbt. ennek benyújtását korábban előírta, de a hatályos törvény már nem).

-

Ajánlatkérő nem vizsgálja, hogy ha a kapacitást nyújtó és egyben alvállalkozó magánszemély az önéletrajza szerint az ajánlatban meg nem jelölt céggel áll munkaviszonyban, akkor az ajánlattevő a magánszeméllyel, vagy a céggel köt-e alvállalkozói szerződést. Amennyiben az állapítható meg, hogy a céggel, akkor ajánlattevőnek kérnie kell a cég kapacitást nyújtó szervezetként történő megjelölését.

-

Ajánlatkérő nem az adott eljárásrendre vonatkozó előírások szerint kéri hiánypótolni a kizáró okokra vonatkozó dokumentumokat (pl. nemzeti eljárásrendben külön nyilatkozatot kér a Kbt. 56.§ (2) bekezdésére - de ezt a felhívásban külön nem írta elő), vagy az alvállalkozóktól/alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetektől is kér igazolást a kizáró okok fenn nem állására (kivéve, ha ajánlattevő azt nyilatkozta, hogy a Kbt. 57.§ (1) bekezdésében előírt kizáró okokra vonatkozóan nem ő nyilatkozik).



A Kbt. 67.§ (7) bekezdés b) pontja szerint szakmai ajánlat a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat 9

25


-

Ajánlatkérő nagyon rövid határidőt ad a hiánypótlásra. A Kbt. a hiánypótlási határidőt nem határozza meg, de ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie többek között a hiányosságok mennyiségére, arra, hogy a dokumentum más szervezettől szerezhető csak be (pl. NAV, referenciát adó szervezet), az ajánlattevő külföldi, stb. Az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó közösségi előírásokat tartalmazó 1182/71/EGK, Euratom rendelet 3. cikkének (5) bekezdése szerint minden két vagy több napos időtartamnak legalább két munkanapot tartalmaznia kell. Ezt a hiánypótlási határidő megállapításakor is alkalmazni kell.

-

Szakmai felelősségbiztosítás fennállásának előírása esetén ajánlatkérő biztosítási kötvényt kér a hiánypótlásban, annak ellenére, hogy a szerint a biztosítás fennállásáról szóló igazolást (pl. fedezetigazolás) is el kell fogadni.

-

Az előírt alkalmassági feltételnek a közös ajánlattevők egyike önállóan megfelel, de ajánlatkérő a másik ajánlattevőtől is kéri az alkalmasságot igazoló dokumentumot.

-

Az ajánlati biztosíték nem megfelelő rendelkezésre bocsátása miatt az ajánlat csak a Kbt. 74.§ (2) bekezdés c) pontjában megadott okok miatt lehet érvénytelen (az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő által előírt határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre). Egyéb fogyatékosság esetében a biztosítékot hiánypótoltatni kell.

Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy az ajánlatkérő -

valóban olyan tényállás tisztázására kérte fel az ajánlattevőket, amely nem volt egyértelmű, és amely az ajánlatok elbírálása érdekében szükséges,

-

megfelelő határidőt adott-e a válasz megadására,

-

egyértelműen és pontosan meghatározta-e, hogy milyen ellentmondás feloldását kéri, illetve mire vár magyarázatot,

-

a felvilágosítás kérést egyidejűleg küldte-e meg az összes ajánlattevőnek (annak is, akitől nem kérdezett),

-

amennyiben a hiánypótlási felhívással egy dokumentumban küldte meg a felvilágosító kérdést, elkülönítette-e ezeket a dokumentumban.

A Kbt. 67.§-ának előírásai alapján az ajánlatkérő akkor is köteles a nem egyértelmű kijelentésekkel kapcsolatban felvilágosítást kérni, ha az ajánlatnak egyéb olyan hibája van, amely érvénytelenséget jelent (pl. az ajánlattevő nem a felhívásban foglaltak szerint adta meg az értékelési részszempontokra az ajánlatát). Építési beruházások esetében ajánlatkérőnek felvilágosítást kell kérnie azon tételekre, amelyek esetében az ajánlattevő nulla forint ellenértéket határozott meg. A válasz függvényében dönthető el, hogy az ajánlat érvénytelen-e, azaz az ajánlattevő valamenyi tételre tett-e ajánlatot. Ha pl. nulla forintot írt az anyagköltséghez, és az ténylegesen nem merül fel az adott munkánál, a nullás megajánlás elfogadható. Átalánydíjas kivitelezési szerződés esetén pedig a szakmai ajánlat részeként benyújtott árazott költségvetés tételei és egységárai pótolhatóak, módosíthatóak, kiegészíthetőek vagy törölhetőek, feltéve hogy a javítás a teljes ajánlati ár vagy annak értékelés alá eső összege változását nem eredményezi. Amennyiben a Felolvasólapon és az ajánlat egyéb részében szereplő (pl. költségvetés), értékelés alá eső adat eltérő, és nem áll fenn számítási hiba, az ajánlat érvénytelen, a hiba még felvilágosítás kéréssel sem orvosolható. Amennyiben az ajánlattevő akár a hiánypótlási felhívásra, akár a felvilágosító kérdésre vonatkozóan észrevételt tesz, vagy kérdéssel fordul ajánlatkérőhöz, ajánlatkérőnek az alapelvek tiszteletben tartása mellett kell eljárnia. Amennyiben a hiánypótlás/kérdés valóban nem egyértelmű, akkor lehetősége van annak pontosítására. Amennyiben 26


azonban az ajánlattevő annak visszavonását kéri, annak jogosságát vitatja, ezt csak előzetes vitarendezés keretében teheti meg. A felvilágosítás megadására előírt határidő hosszabbítására a hiánypótlási határidő hoszabbítására leírtak vonatkoznak.



-

Tipikus hiba, hogy az ajánlatkérők nem határozzák meg egyértelműen, hogy milyen ellentmondás feloldását, nem egyértelmű kijelentés magyarázatát várják az ajánlattevőktől, pl.: Kérjük, oldja fel az ellentmondást a referencia igazolás és a referenciákat összesítő táblázat között.

-

Nem kérhető olyan felvilágosítás, amely a Kbt. 67.§ (8) bekezdésébe ütközik.

-

A kétszeres hiánypótlás tilalma nem kerülhető ki azzal, hogy a második, ténylegesen egy korábban már megjelölt hiány pótlására irányuló felhívást az ajánlattevő már nem hiánypótlásnak, hanem felvilágosító kérdésnek nevez.

-

A hiánypótlási felhívás és a felvilágosító kérdés egy dokumentumban is kiküldhető. Hiba azonban, ha az ajánlatkérő nem különíti el ezeket a jogintézményeket, így az ajánlattevő számára nem egyértelmű, hogy mit várnak el tőle.

-

Amennyiben a Felolvasólapon számmal és betűvel is szerepel az ajánlati ár, de eltérően, viszont az ajánlat más részéből megállapítható a helyes adat, akkor az ajánlat – egyedi vizsgálatot követően – érvényes lehet. Amennyiben viszont a megfelelő adat az ajánlat más részéből nem állapítható meg, az ajánlat érvénytelen.

7.3. A hiánypótlások, felvilágosító kérdésre adott válaszok átvétele A hiánypótlások, felvilágosító kérdésre adott válaszok átvételének időpontját minden esetben ellenőrizni kell. Az átvételi elismervény formájára nincs előírás, de az átvétel pontos időpontjának (év, hónap, nap, óra perc) megállapíthatónak kell lennie. 7.4. A beérkezett hiánypótlások és felvilágosítás kérdésre adott válaszok értékelése, ismételt hiánypótlás Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak. Amennyiben nem, vagy ha a hiánypótlás/felvilágosítás elkésett, illetve az ajánlattevő nem hiánypótolt, az eredeti ajánlatot kell értékelni. Önmagában tehát az a tény, hogy az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, nem eredményezi az ajánlat érvénytelenségét. Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni arra vonatkozóan, ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás. Ezzel a lehetőséggel az ajánlatkérő csak akkor élhet, ha a felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem, vagy csak az általa a felhívásban megadott korlátozással rendel el újabb hiánypótlást. Sem a hiánypótlás, sem pedig a felvilágosítás megadása nem járhat az alapelvek sérelmével vagy az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat módosításával. A hiánypótlás során ajánlatkérő csak a nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó olyan hiba javítását fogadhatja el, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá 27


eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. Átalánydíjas építési beruházás esetén vizsgálni kell, hogy a költségvetésben történt módosítás, javítás megfelel-e a Kbt. előírásainak, azaz a benyújtott árazott költségvetés tételei és egységárai oly módon kerültek-e pótlásra, módosításra, kiegészítésre vagy törlésre, hogy a javítás a teljes ajánlati ár vagy annak értékelés alá eső összege változását nem eredményezte. Az újabb hiánypótlások/felvilágosítás kérések megküldésére és átvételére a 7.2-7.4 pontban foglaltak irányadóak. Abban az esetben, ha a KFF észleli, hogy az ajánlatkérő rossz hiánypótlási felhívást küldött ki, de ez az eljárás eredményére azért nem volt kihatással, mert ajánlattevő megfelelő hiánypótlást csatolt, vagy bár nem csatolt hiánypótlást, de ajánlatának eredeti tartalma szerint érvényes, vagy az ajánlat egyébként is érvénytelen, akkor észrevételt kell tenni a Tanúsítványban. Ha a hiba az eljárás eredményére is kihatott, akkor valószínűleg a tanúsítvány nem támogató tartalmú (magas kockázatú hibánál), vagy támogató tartalmú lesz, amelyhez gyanúbejelentő készül. Amennyiben a hiba még reparálható, akkor a KFF hiánypótlás keretében felhívja az ajánlatkérőt újabb hiánypótlási felhívás/felvilágosítás kérés kiküldésére. Amennyiben az ajánlatkérő nem küldött ki hiánypótlást, de ez az eljárás eredményére azért nem volt kihatással, mert ajánlattevő megfelelő önkéntes hiánypótlást csatolt, vagy ajánlata egyéb okból is érvénytelen, akkor észrevételt kell tenni a Tanúsítványban. Ha a hiba az eljárás eredményére is kihatott, akkor valószínűleg a tanúsítvány nem támogató tartalmú (magas kockázatú hibánál), vagy támogató tartalmú lesz, amelyhez gyanúbejelentő készül. Amennyiben a hiba még reparálható, akkor a KFF hiánypótlás keretében felhívja az ajánlatkérőt újabb hiánypótlási felhívás/felvilágosítás kérés kiküldésére. Beérkezett hiánypótlások, válaszok, újabb hiánypótlási felhívás(ok), felvilágosítás kérések, újabb hiánypótlási felhívások/kérdések megküldésének igazolása, beérkezett újabb hiánypótlások/válaszok és ezek átvételének igazolása. -

A Közbeszerzési Döntőbizottság jelentős hibának minősítette pl. a termék hiányzó egységárának a pótlását, a műszaki tartalom és az ehhez kapcsolódó költségek pótlását, konkrét típusok hiánypótlás keretében történő megváltoztatását.

-

A kétszeri hiánypótlás kapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottság 135/14/2013 számú határozata alapján, amennyiben az ajánlatban/jelentkezésben egy adott dokumentum, igazolás, nyilatkozat stb. egyáltalán nem került benyújtásra (teljes hiány), abban az esetben a részletes hiánypótlási felhívás alapján benyújtott dokumentumot tartalmilag/formailag ellenőrizni kell. Mivel korábban a tartalmi/formai hiányosság megállapítására/észlelésére nem volt, nem lehetett mód (dokumentum hiányában), így tartalmi/ formai hiány esetén újabb hiánypótlás lehet szükséges. A határozat értelmében, ha az első hiánypótlás magára a dokumentum pótlására irányult, majd a következő hiánypótlás ugyanezen dokumentum tartalmára vonatkozik, az nem jelent kétszeres hiánypótlást és nem ütközik a Kbt. 67. (5) bekezdésében foglalt szabályba, mely szerint a korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók.

-

Amennyiben az ajánlatkérő megfelelő tartalommal, a hiányokat egyértelműen megjelölve küldte ki a hiánypótlási felhívást, de az ajánlattevő ennek ellenére a hiányokat nem megfelelően pótolta, újabb hiánypótlásra a kétszeri hiánypótlás tilamára tekintettel nincs lehetőség.



28


7.5. Önkéntes hiánypótlás A Kbt. 67.§ (4) bekezdése szerint önkéntes hiánypótlásra addig van lehetőség, ameddig bármely ajánlattevő számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására határidő van folyamatban. Az önkéntes hiánypótlás keretében az ajánlattevő csak olyan hiányokat pótolhat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra. Az önkéntes hiánypótlás sem járhat az ajánlati kötöttség megsértésével, tehát ami a Kbt. szerint nem pótolható, azt önkéntes hiánypótlás keretében sem lehet teljesíteni. Amennyiben ajánlatkérő sem hiánypótlást, sem felvilágosítást nem kér, a Kbt. 67. § (4) bekezdése alapján nincs lehetőség önkéntes hiánypótlásra. A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.099/2012/6. számú ítélete alapján azonban ez nem lehet korlátja az önkéntes hiánypótlásnak. Tekintettel arra, hogy az ítélet nem határozza meg az önkéntes hiánypótlás határidejét ilyen esetekben, és erre vonatkozóan nincs kialakult Döntőbizottsági gyakorlat, így az önkéntes hiánypótlás elfogadhatóságát egyedileg kell vizsgálni. Önkéntes hiánypótlás, átvételének igazolása, hiánypótlási felhívások.

Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.099/2012/6. számú ítélete „Ebből okszerűen azonban az is következik, hogy az önkéntes hiánypótlás alkalmazásának a korlátját nem jelentheti az, hogy ha az ajánlatkérő hiányt nem észlelt, ekként hiánypótlást el sem rendel. Nem lehet az önkéntes hiánypótlást időelőttiség miatt sem kizárni, ha azt olyan időben teljesíti az ajánlattevő, amikor az ajánlatkérő még nem döntött a hiánypótlás szükségességéről.”

7.6. Az elektronikus nyilvántartások vizsgálata Azon elektronikus nyilvántartásokban való szereplés tényét, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő magyar nyelven rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági nyilvántartásból ingyenesen jogosult, az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejárta és az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek való megküldése, vagy – több szakaszból álló eljárásban – a részvételi határidő lejárta és a részvételi szakasz eredményéről szóló értesítés részvételre jelentkezőknek való megküldése között egy alkalommal ellenőrzi, továbbá az ellenőrzés tényét és eredményét a közbeszerzési eljárás iratai között megőrzi. A KFF-nek vizsgálnia kell a nyilvántartások ellenőrzésének dokumentumait is, különösen a kizáró okok fenn nem állásának igazolására előírt nyilvántartásokét. Ezeket a Közbeszerzési Hatóság útmutatója sorolja fel10. Amennyiben ajánlatkérő nem nyújtotta be az ellenőrzést igazoló dokumentumokat, hiánypótlás keretében be kell ezeket kérni, pontosan megjelölve, hogy a KFF mely nyilvántartásra vonatkozó dokumentumot kéri. A nyilvántartások ellenőrzésének időpontját is vizsgálni kell, megfelel-e a Kbt. előírásainak. Abban az esetben, ha a KFF észleli, hogy az ellenőrzésre a bírálóbizottság utolsó ülését követően került sor (például a KFF hiánypótlása alapján), fel kell hívni ajánlatkérőt arra, hogy ismételten tartson bírálóbizottsági ülést, mert a nyilvántartások ellenőrzésének meg kell előznie az ajánlatok érvényességére vonatkozó javaslattételt. Ezek nélkül ugyanis nem dönthető el, ki kell-e zárni bármelyik ajánlattevőt az eljárásból. Amennyiben a bírálóbizottság ülése és a KFF vizsgálata közötti időszakban jut az ajánlatkérő tudomására, hogy valamely elektronikus nyilvántartás adatai alapján az ajánlatok bármelyike érvénytelen, az ajánlatkérőnek új bírálóbizottsági ülést kell tartania.

A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 56-57.§-ában, valamint a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2-3.§-ában hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában (KÉ 2014. évi 57. szám; 2014. május 16.) 10

29


8. Aránytalanul alacsony ár 8.1.1. Aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokoláskérés Első lépésként azt kell ellenőrizni, hogy ajánlatkérő vizsgálta-e a Kbt. 69.§ (2) bekezdésében foglaltak fennállását, különösen a 20%-os eltérést (részajánlattételi lehetőség esetében részenként). Aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolást ennél kisebb eltérés is esetén is lehet kérni, de ennek az indokát rögzíteni kell. A Kbt. olyan ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében teszi lehetővé az indokoláskérést, amely a Kbt. 71.§-a szerint önállóan értékelésre kerül. Tehát, ha maga az ellenérték nem minősül aránytalanul alacsonynak, csak annak egyes (önállóan nem értékelt) eleme(i), akkor ajánlatkérő nem kérhet indokolást. Ajánlatkérőnek azonban ilyen esetekben is meg kell győződnie az ajánlat megalapozottságáról, így pl. építési beruházás esetében felvilágosítást kell kérnie arra vonatkozóan, hogy miért szerepel nullás tétel a költségvetésben, vagy ha ajánlattevő a jogszabályban megállapított minimális rezsióradíjnál alacsonyabb díjjal számolt, hogyan tud eleget tenni a törvényben foglalt minimálbér és járulékfizetési kötelezettségének. Amennyiben ajánlatkérő ilyen felvilágosítást nem kért, akkor a KFF hiánypótlás keretében felhívja, hogy tisztázza az ajánlattevővel a nem egyértelmű adatokat. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő aránytalanul alacsonynak minősítette az értékelésre kerülő ellenszolgáltatást, kötelező az ajánlattevőtől árindokolást kérnie. Ennek tartalmát konkrétan meg kell adnia, nem fogadható el, ha ajánlatkérő csak a Kbt. vonatkozó rendelkezésére hivatkozik. Pontosan meg kell határozni, hogy a vizsgált ellenszolgáltatás esetében az értékelés szempontjából mely lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint ezekre vonatkozó indokolást kér. Építési beruházás esetén az Ép.r. előírja, hogy ha a rezsióradíj mértéke az eljárásban önállóan értékelésre kerül, akkor aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél.11Amennyiben a rezsióradíj nem kerül önállóan értékelésre, de az ajánlatkérő az értékelés alá eső ellenszolgáltatásra vonatkozóan indokolást kér, ennek keretében köteles arról is tájékoztatást kérni, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes – az Épkiv.-ben12 meghatározottak szerint az építőipari minimális rezsióradíj elemeit képező – költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe. Vagyonvédelmi szolgáltatás megrendelése esetére is irányadók a fenti előírások13, azzal az eltéréssel, hogy a rendészetért felelős miniszter rendeletében meghatározott minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíjat kell figyelembe venni.14 Tárgyalásos eljárásokban az ajánlatkérő csak a végső ár esetében vizsgálhatja, hogy az aránytalanul alacsony árnak minősül-e. Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy az ajánlatkérő az indokoláskérést mindegyik ajánlattevőnek egyidejűleg küldte-e meg, annak is, akitől nem kért indokolást. Amennyiben az ajánlatkérő az önállóan értékelésre kerülő ellenszolgáltatásnak a becsült értéktől való 20%-os eltérése esetén sem kért indokolást, hiánypótlás keretében a KFF felhívja az ajánlatkérőt az indokoláskérésre. Amennyiben az ajánlatkérő nem küldött ki indokoláskérést, de ez az eljárás eredményére azért nem volt kihatással, mert az ajánlattevő ajánlata egyéb okból is érvénytelen, akkor észrevételt kell tenni a Tanúsítványban. Abban az esetben, ha a KFF észleli, hogy az ajánlatkérő nem megfelelő, formális indokoláskérést küldött ki, de ez az eljárás eredményére azért nem volt kihatással, mert 1130/2014.

(IV. 10.) BM rendelet (IX. 15.) Korm. rendelet 13 2005. évi CXXXIII. törvény 72/B.§ 14 Ez a rendelet még nem került elfogadásra. 12191/2009.

30


ajánlattevő ajánlata egyébként is érvénytelen, vagy az ajánlattevő megfelelő indokolást nyújtott be, akkor észrevételt kell tenni a Tanúsítványban. Ha az ajánlattevő válasza a formális indokoláskérésre szintén formális, és nem állapítható meg belőle a gazdasági megalapozottság, hiánypótlás keretében kell felhívni az ajánlatkérőt, hogy további tájékoztatáskérést küldjön ki a megfelelő döntés meghozatala érdekében. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha ajánlatkérő formális, nem megfelelő tartalmú indokoláskérésére formális válasz érkezik, de azt az ajánlatkérő nem fogadja el. 8.1.2. Aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolás vizsgálata Az ajánlatkérő a beérkezett indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Amennyiben az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő köteles írásban tájékoztatást kérni az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlattevő indokolása csak abban az esetben fogadható el, ha objektív, adatokon, tényeken alapul. A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár – a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel – nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldését megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Építési beruházás esetében az ajánlatkérőnek figyelembe kell vennie az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékét15, és ha az ajánlatban alkalmazott rezsióradíj annál alacsonyabb, különös figyelemmel kell vizsgálnia munkabérre és a közterhekre vonatkozó előírások betartást. Vagyonvédelmi szolgáltatás megrendelése esetére is irányadók a fenti előírások16, azzal az eltéréssel, hogy a rendészetért felelős miniszter rendeletében meghatározott minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíjat kell figyelembe venni.17 A KFF közbeszerzési-jogi ellenőrzést végez, ezért az egyértelműen közbeszerzés tárgya szerinti, illetve pénzügyi szakértelmet igénylő kérdések megítélése főszabályként nem feladata. Ugyanakkor közbeszerzési-jogi aspektusból meg kell vizsgálni a beérkezett árindokolások megfelelőségét. A nyilvánvaló jogsértéseket a KFF részéről észrevételezni kell (például nincsenek az indoklásban konkrét adatok, számok, az indokolás objektivitását, megalapozottságát igazoló bizonyítékok, a kapott kedvezményeket az ajánlattevő nem támasztotta alá dokumentumokkal), és hiánypótlás keretében kell ajánlatkérőt felkérni az árindokolás ismételt vizsgálatára, szükség szerint további tájékoztatás kérés kibocsátására. 8.2. Lehetetlen vagy túlzottan magas, alacsony mérték vagy kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalás Lehetetlen, vagy túlzottan magas, vagy alacsony mértékű, vagy kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást csak összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén vizsgálhat az ajánlatkérő, és csak ellenszolgáltatásnak nem minősülő részszempont esetében (pl. jótállás, kötbér maximuma). Nem kérdezhet tehát rá az aránytalanul magas ajánlati árra. Tárgyalásos eljárásokban a vállalásokat csak a végső ajánlat tekintetében lehet vizsgálni. Amennyiben az ajánlatkérő nem zárta ki, akkor a kötelezettségvállalásokról a felek tárgyalhatnak is, de a végső vállalást az ajánlattevő természetesen az általános szabályok szerint jogosult megtenni. Lehetetlen, vagy túlzottan magas, alacsony mértékű vagy kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalás esetében kötelező az indokoláskérés. Nem fogadható el, ha ajánlatkérő a Kbt. vonatkozó rendelkezésére hivatkozik csak. Konkrétan meg kell ugyanis határoznia, hogy 1530/2014.

(IV. 10.) BM rendelet 2005. évi CXXXIII. törvény 72/B.§ 17 Ez a rendelet még nem került elfogadásra 16

31


a vizsgált kötelezettségvállalás esetében milyen adatokat, mire vonatkozó indokolást köteles az ajánlattevő benyújtani. Az ajánlatkérő a beérkezett indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Amennyiben az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő köteles írásban újabb tájékoztatást kérni az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlattevő indokolása csak abban az esetben fogadható el, ha objektív, adatokon, tényeken alapul. Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy az ajánlatkérő az indokoláskérést mindegyik ajánlattevőnek egyidejűleg küldte-e meg, annak is, akitől nem kért indokolást. Annak megállapítása, hogy a vállalás túlzott-e, ajánlattevő feladata. Amennyiben azonban a KFF nyilvánvalóan kirívó vállalás esetén azt állapítja meg, hogy ajánlatkérő nem kért indokolást, hiánypótlás keretében felhívja az ajánlatkérőt ennek pótlására.

9. Számítási hiba javítása A számítási hibát ajánlatkérő akkor köteles javítani, ha az kihat az értékelés eredményére. A hibát minden esetben az ajánlatkérő javítja, azt az ajánlattevő önkéntesen sem teheti meg. A Kbt. 67.§ (8) bekezdésében foglalt esetben, amikor az ajánlattevő átalánydíjas építési beruházás esetén hiánypótlás keretében a költségvetés tételeit és/vagy egységárait pótolja, módosítja, kiegészíti vagy törli, a módosított költségvetésben szereplő számítási hibát ajánlatkérő sem javíthatja. Az ajánlatkérő akkor is javíthatja a számítási hibát az ajánlatban, ha a hiba nem az ellenértékben, hanem valamely – értékelésre kerülő – más mennyiségi adatban fordul elő. Ellenőrizni kell, hogy ajánlatkérő a számítási hiba javításáról minden ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül és haladéktalanul értesített-e. Amennyiben ajánlatkérő az értékelésre kiható számítási hibát nem javította, a KFF hiánypótlás keretében felhívja az ajánlatkérőt ennek elvégzésére.



A számítási hiba kifejezetten egy rossz matematikai művelet eredménye, pl. 3+4=8. Az elírások, a tizedesvessző rossz helyre történő írása, a szükségesnél több nulla, az egységárak nem megfelelő módon történő meghatározása, stb. nem tekinthető számítási hibának. A hibát az alapadatok alkalmazásával kell javítani, a matematikai művelet eredményéből nem számolhat vissza az ajánlatkérő, az alapadatokat nem változtathatja meg.

10. Tárgyalásos eljárások 10.1. A tárgyalásos eljárások specifikumai Tárgyalásos eljárásokban ellenőrizni kell, hogy az ajánlatkérő -

határidőben vette-e át és a felhívásban megadott időpontban bontotta-e fel az első ajánlatokat, a bontásról készített-e jegyzőkönyvet (jelenléti ívvel) és azt 5 napon belül küldte-e meg az ajánlattevőknek,

-

elvégezte-e az ajánlatok első értékelését, az ezzel kapcsolatos eljárási cselekményeket (hiánypótlás, felvilágosító kérdés),

-

megállapította-e, hogy mely ajánlatok érvényesek, különös tekintettel arra, hogy a felhívásban megjelölt-e a szakmai ajánlattal kapcsolatban olyan elemeket, amelyekről nem fog tárgyalni,

32


-

csak az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőket hívta-e meg a tárgyalásra (ha az ajánlatkérő nem megfelelően értékelte az ajánlatokat, és így nem hívott meg minden érvényes ajánlattevőt a tárgyalásra, vagy a tárgyaláson részt vett ajánlattevő ajánlatát már korábban érvénytelenné kellett volna nyilvánítani, az nem támogató oknak minősül).

-

az érvénytelen ajánlatot tevő ajánlattevőket értesítette-e a Kbt.-ben előírt 3 munkanapon belül ajánlatuk érvénytelenségéről,

-

megfelelően tájékoztatta-e az ajánlattevőket a tárgyalási fordulókról,

-

valós tárgyalásokat folytatott-e le ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy tárgyalásos eljárást csak ténylegesen fennálló, a Kbt-ben meghatározott okok esetén lehet indítani,

-

a végső ajánlat bekérésére a Kbt.-ben előírt szabályoknak megfelelően került-e sor,

-

ha a végső ajánlat benyújtása nem a tárgyaláson történt, ajánlatkérő a végső ajánlatokat határidőben vette-e át és az előírt időpontban bontotta-e fel, közölte-e a becsült értéket és a fedezet összegét, a bontásról készített-e jegyzőkönyvet (jelenléti ívvel) és azt 5 napon belül küldte-e meg az ajánlattevőknek,

-

elvégezte-e a végső ajánlatok második értékelését (aránytalanul alacsony ár vizsgálata, lehetetlen vállalás vizsgálata, értékelési szempont szerinti vizsgálat, stb.).

A tárgyalásos eljárásokban az ajánlattételi határidőt, a tárgyalási fordulók számát, a tárgyalások közötti időtartamot a Kbt. nem szabályozza. A túlzottan hosszú ideig tartó tárgyalási szakasz, különösen, ha a tárgyalások között indokolatlanul sok idő telik el, sértheti az alapelveket, és kihatással lehet a végső árra. A tárgyalási időközök megfelelőségét egyedileg kell vizsgálni. Indokolatlannak olyan időtartam minősül, amely alatt nem történik eljárási cselekmény, azaz pl. nem készül egységes dokumentáció, átdolgozott ajánlat, illetve az ajánlatkérő elfogadható indok nélkül nem tart tárgyalást. A forrásbiztosítás miatti időelhúzódás, ha az ajánlatkérő mindent megtesz a gyors ügyintézés érdekében, elfogadható. 10.2. A tárgyalás Vizsgálni kell, hogy -

az ajánlatkérő a tárgyalást az ajánlattételi felhívásban/tárgyalási meghívóban foglaltak szerint folytatta-e le (tárgyalási időpontok, fordulók száma, több ajánlattevő esetében a sorrend, stb.),

-

készített-e jegyzőkönyvet és azt a Kbt. előírásai szerint küldte-e meg az ajánlattevőknek,

-

a tárgyalás során betartotta-e azokat az előírásokat, amelyek meghatározzák, hogy a közbeszerzési eljárás tárgya és feltételei milyen korlátok között módosíthatók (Kbt. 92.§ (5) és 97.§ (2) bekezdése),

-

betartotta-e a saját maga által előírt szabályokat, amennyiben a felhívásban megjelölte, hogy a szakmai ajánlattal kapcsolatban melyek azok az elemek, amelyekről nem fog tárgyalni,

-

amennyiben az ajánlattevőkkel külön-külön tárgyalt, az egyes tárgyaláson elhangzott, az ajánlat tartalmát, a műszaki leírást és a szerződést érintő minden változásról minden ajánlattevőt megfelelő módon és határidőben tájékoztatott-e,

-

a tárgyalások előtt, illetve a tárgyalások során megadott-e minden szükséges információt, különös tekintettel arra, hogy mikor zárja le a tárgyalást és mikor kell végső ajánlatot tenni, 33


-

amennyiben az ajánlattételi felhívás erre vonatkozóan nem adott pontos információt – az ajánlatkérő egyértelműen előzetesen az ajánlattevők tudomására hozta-e, hogy mikor fogja a tárgyalásokat lezárni,

-

a végső ajánlatokat a Kbt.-ben előírt módon kérte-e benyújtani,

-

amennyiben közbenső árajánlatokat kért be (ártárgyalást tartott), biztosította-e az esélyegyenlőséget és a tisztességes verseny alapelvét. (pl. nem megfelelő eljárás, ha egy megadott kör után már csak az azonos ajánlatot adó ajánlattevőktől kért be ajánlatot).

11. Ajánlati kötöttség vizsgálata Az ajánlati kötöttség kezdő időpontját és időtartamát a Kbt. határozza meg. Az ajánlatkérőnek a kötöttség ideje alatt kell az ajánlatokat elbírálnia és az eljárás eredményét kihirdetnie. Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 60 napot. A jogszabály szövegéből nem egyértelmű, és Döntőbizottsági gyakorlat sincs rá, de a Kbt. vonatkozó előírásainak lehet olyan értelmezése, hogy a kötöttség nem csak egy alkalommal hosszabbítható meg a 60 nap alatt. Az ellenőrzés során minden esetben vizsgálni kell, hogy mikor jár le az eredeti ajánlati kötöttség. Amennyiben a Tanúsítvány kiadására nagy valószínűséggel nem kerülhet sor az eredeti kötöttség lejárta előtt, az ajánlatkérőt hiánypótlás keretében fel kell szólítani a kötöttség meghosszabbítására. Amennyiben a meghosszabbított ajánlati kötöttség a KFF vizsgálata alatt jár le, a KFF ezt észrevételezi a tanúsítványban. Ajánlatkérőnek azonban a Kbt. szerint ki kell hirdetnie az eredményt. Amennyiben az ajánlati kötöttség lejárt (az nem került meghosszabbításra, vagy a meghosszabbított ajánlati kötöttség is lejárt) és ajánlatkérő nem hirdetett határidőben eredményt, úgy a KFF nem támogató tanúsítványt bocsát ki. Amennyiben az ajánlatkérő meghosszabbította a kötöttséget, vizsgálni kell, hogy a meghosszabbításra még az eredeti határidő lejárta előtt került-e sor, a meghosszabbítás megfelelő időtartamra szól-e, és ha volt ajánlati biztosíték, annak meghosszabbítását kérte-e az ajánlatkérő. A kötöttség a Kbt. alapján akkor is meghosszabbodik, ha az ajánlattevő az előírt határidőn belül ajánlatának fenntartásáról nem nyilatkozik. Ha az eljárásban ajánlati biztosíték került előírásra, annak időtartamát is meg kell hosszabbítani (amennyiben nem bankszámlára történő befizetéssel került rendelkezésre bocsátásra). A meghosszabbított időtartamú biztosítékot az ajánlattevőnek be kell nyújtania, akkor is, ha egyébként az ajánlata fenntartásáról nem nyilatkozik. Ha ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget, az ajánlata érvénytelen. A biztosíték nem megfelelő, ha a kötöttség lejártának napján nem 24:00 óráig érvényes, azaz az ajánlati kötöttség utolsó napján banki nyitva tartáshoz kötött, 16:00 óráig érvényes biztosítékot nem lehet elfogadni. Amennyiben a KFF szólítja fel az ajánlatkérőt az ajánlati kötöttség meghosszabbítására, a hiánypótlás során fel kell hívni a figyelmet az ajánlati biztosítékra vonatkozó fenti előírásokra.

34


Ajánlattevő határidőben nyilatkozott ajánlata fenntartásáról

Nem volt előírva ajánlati biztosíték

Az ajánlat értékelhető

Ajánlattevő határidőben nem nyilatkozott ajánlata fenntartásáról

Nem volt előírva ajánlati biztosíték

Az ajánlat értékelhető, mert ha ajánlattevő nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja


Az ajánlati biztosítékot meghosszabbította

Az ajánlat értékelhető


Az ajánlati biztosítékot nem hosszabbította meg

Az ajánlat érvénytelen

Ajánlattevő határidőben nem nyilatkozott az ajánlati kötöttség fenntartásáról

Az ajánlati biztosítékot meghosszabbította

Az ajánlat értékelhető, mert ha ajánlattevő nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja

Ajánlattevő határidőben nem nyilatkozott ajánlata fenntartásáról

Az ajánlati biztosítékot nem hosszabbította meg

Az ajánlat érvénytelen

Ajánlattevő nyilatkozott, hogy ajánlatát nem tartja fenn

Volt/nem volt ajánlati biztosíték előírva

Az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során az ajánlatot figyelmen kívül kell hagyni.

12. Előzetes vitarendezés Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy az ajánlatkérőhöz érkezett-e előzetes vitarendezési kérelem, és arra az ajánlatkérő a Kbt.-ben előírt 3 munkanapon belül megfelelő választ adotte. A kérelemre adott érdemi, a törvényi követelményeknek megfelelő válaszról az ajánlatkérőnek a kérelem benyújtási módjával megegyező módon kell a kérelmet benyújtót tájékoztatnia, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi – általa ismert – ajánlattevőjét is tájékoztatni kell. Ha a MIR-ben benyújtott dokumentumokból nem állapítható meg, hogy az eljárásban nyújtottak-e be előzetes vitarendezést, az ajánlatkérőt erre vonatkozóan nyilatkoztatni kell. 12.1.1. Alkalmasság, hiánypótlás tartalmának megítélése A KFF közbeszerzési-jogi ellenőrzést végez, ezért az egyértelműen közbeszerzés tárgya szerinti szakértelmet igénylő kérdések megítélése főszabályként nem feladata. Ugyanakkor közbeszerzési-jogi aspektusból meg kell vizsgálni a szakemberek alkalmasságát, referenciák, stb. megfelelőségét is. A nyilvánvaló jogsértéseket a KFF részéről is észre kell venni (például pedagógus végzettség az előírás, de a megjelölt szakember közgazdász). Az egyenértékűség 35


kapcsán tartalmi hiánypótlás keretében vissza kell kérdezni ajánlatkérőnél (például az előírás cölöpözés referenciára irányult, a becsatolt referencia jet cölöpözést tartalmaz, ebben az esetben fel kell hívni ajánlatkérőt arra, hogy igazolja/igazoltassa a két típus közötti egyenértékűséget). A KFF nem hívja fel a referenciát nyújtó szerződő feleket, a könyvvizsgálói záradékot adó személyt annak érdekében, hogy ellenőrizze a dokumentumok valóság tartalmát. Az iratok valóságnak való megfelelését ajánlatkérő szükség esetén ellenőrizheti. 12.1.2. Offshore cégek ellenőrzése Ajánlattevő a kizáró okok közül a Kbt. 56.§ (1) bekezdés kc) pontja, valamint az 56.§ (2) bekezdése szerint nyilatkozik tényleges tulajdonosairól. A KFF a tényleges tulajdonos azonosítását a Közbeszerzési Döntőbizottság 1/2014. (VI.27.) számú állásfoglalása szerint kéri: amennyiben az ajánlattevő/részvételre jelentkező nyilatkozik arról, hogy olyan társaságnak minősül, amelyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén és tulajdonosai között nincs a Pmtv. 3.§ ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy, akkor az ajánlattevő/részvételre jelentkező tulajdonosa vezető tisztségviselőjének a nevét és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani a Kbt. 56.§ (1) bekezdés k) pont kc) alpontja szerinti kizáró ok igazolására. A fenti állásfoglalással ellentétes ajánlatkérői gyakorlat is létezik, mely a Pmtv. vonatkozó rendelkezéseit úgy értelmezi, hogy az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének adatait kell megadni. Amenyiben ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban kifejezetten ezen adatok megadását kéri, és ezt a KFF a minőségellenőrzési szakaszban nem észrevételezte, az ajánlatban ilyen tartalommal benyújtott nyilatkozatokat el kell fogadni. A Pmtv. 3.§-ának értelmezése eltérő és a gyakorlat is változott abban a tekintetben, hogy tényleges tulajdonos hiányában az ajánlattevő vagy az ajánlattevő tulajdonosának vezető tisztségviselőjét kell-e megnevezni. Ezért amennyiben ajánlatkérő bármelyik változatot alkalmazza, azt a KFF elfogadja. Ajánlattevőnek azonban a Kbt. 60.§ (1) bekezdése alapján úgy kell eljárnia, ahogy azt az ajánlatkérő kéri (amennyiben a felhívást nem támadja), ezért ajánlattevő nyilatkozata csak akkor fogadható el, ha a felhívásban foglaltak szerint jár el. Amennyiben ajálatkérő ellentmondást észlel a benyújtott nyilatkozatban illetve a cégkivonatban szereplő vezető tisztségviselők száma, neve, címe között, erre felvilágosítást és szükség szerint hiánypótlást kell kérnie. 12.1.3. A Kbt. 74.§ (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti érvénytelenség megállapítás A felhívásban a Kbt. 55.§ (1) és (2) bekezdése alapján előírt alkalmassági követelményekre vonatkozó elvárások megfogalmazása és az ajánlatban (és/vagy a hiánypótlás/felvilágosítás során) benyújtott igazolások, nyilatkozatok összevetése alapján kell eldönteni, hogy adott esetben az ajánlatnak a d) vagy az e) pont szerinti érvénytelensége állapítható-e meg. a) Abban az esetben, ha az ajánlattevő által benyújtott dokumentumok (ajánlat, hiánypótlás, felvilágosítás) alapján az ajánlatkérő minden kétséget kizáróan meg tudja állapítani, hogy ajánlattevő nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, d) pont szerinti érvénytelenséget kell javasolni. b) Abban az esetben, ha az ajánlattevő nem nyújtja be az összes szükséges dokumentumot, vagy a benyújtott dokumentumok tartalma ellentmondásos és újabb hiánypótlás, vagy felvilágosítás kérésére már nincs mód, vagy az sem hozott ebben változást, és az ajánlatkérő a rendelkezésére álló dokumentumokból (ajánlat, hiánypótlás, felvilágosítás) nem tudja minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy ajánlattevő megfelel-e a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, akkor nem állapítható meg az alkalmatlanság, így emiatt az e) pont szerinti érvénytelenséget kell javasolni minden esetben.

36


12.1.4. Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata A Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. A b) pont szerint pedig akkor is érvénytelen, ha lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz. A 8.1. és 8.2. pontok részletesen tartalmazzák, mely esetekben lehet egy ajánlat érvénytelen a fenti okok miatt, ajánlatkérőnek milyen vizsgálati kötelezettségei vannak, és mikor minősül az indokolás gazdaságilag ésszerűtlennek, illetve elfogadhatatlannak. 12.1.5. A rendelkezésre álló anyagi fedezet vizsgálata és annak függvényében a követendő eljárásrend Kbt. 76.§ (1) bekezdés c) pontja alapján szükséges vizsgálni -

a rendelkezésre álló fedezetet,

-

a nyertes, vagy nyertesként kihirdetni javasolt ajánlattevő ajánlati árát,

-

a bírálóbizottság döntési javaslatát,

-

az ajánlatkérő által benyújtott nyilatkozatokat a fedezettel összefüggésben, illetve

-

azt a körülményt, hogy az eljárás a Kbt. 40.§ (3)-(4) bekezdése szerint került-e lefolytatásra és a szerződéstervezet a hatályba lépes feltételeként tartalmaz-e előírásokat.

Amennyiben a rendelkezésre álló fedezetet meghaladja a nyertes ajánlati árat, és az ajánlatkérő részéről nem áll rendelkezésre nyilatkozat, hogy a szükséges többletforrást biztosítja, illetve az eljárás nem a Kbt. 40.§ (3)-(4) bekezdése szerint került lefolytatásra, abban az esetben a bírálóbizottság csak feltételes döntési javaslatot fogalmazhat meg és ajánlatkérő nem hirdethet eredményt, azaz nem küldheti ki az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést eredményes eljárásról, mindaddig, amíg nem áll rendelkezésére a többletforrás. A fedezettel kapcsolatos fenti esetben hiánypótlási felhívásban kell kérni az ajánlatkérőt, igazolja, hogy a fedezetet megemelte18. Amennyiben a fedezet biztosításáról nem születik döntés a KFF határidejének lejártáig, úgy a KFF észrevételt tesz a Tanúsítványban, amelyben felhívja ajánlatkérő figyelmét, hogy eredményes eljárásra vonatkozó döntés csak abban az esetben hozható, ha a fedezet emelése biztosított.

-



-

-

18A

Tipikus hiba, hogy az ajánlatkérő nem vizsgálja, hogy az alkalmasság igazolásában részt vevő szakemberek az ajánlattevő munkavállalói-e, így nem állapítható meg, hogy a szakemberek alvállalkozónak és egyben kapacitást nyújtó személynek minősülnek-e. Keretmegállapodásos eljárások második részében ajánlatkérők nem vizsgálják, hogy az ajánlattevő a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tett-e. A Kbt.-ben meghatározott érvénytelenségi okok köre nem bővíthető, így az ajánlat nem lehet amiatt érvénytelen, hogy “az ajánlattevő nem pótolta a hiányokat”.

Közbeszerzési Döntőbizottság 1/2014. (IV.4.) számú állásfoglalása a pótlólagos anyagi fedezet biztosításának jogszerűségéről

37


13. A döntés A bírálóbizottság javaslatát a döntéshozó személy vagy testület fogadja el. A javaslatot a bizottságnak (vagy egyik tagjának) kell előterjesztenie, a javaslatot tartalmazó jegyzőkönyv mellett a bírálati lapokat is a döntéshozó rendelkezésére kell bocsátani. A döntésről szóló aláírt dokumentumot a szabályossági szakaszban nem lehet bekérni, a döntés tervezetét viszont igen. A döntéshozónak – tekintettel arra, hogy a Kbt. 24.§ (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő nevében eljáró személynekminősül (testületi döntés esetén a tagok is), összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tennie. Ezt a szabályossági szakaszban szintén nem kell bekérni, de fel kell hívni az ajánlatkérő figyelmét, hogy ezeket a dokumentumokat a kiküldött összegezéssel együtt fel kell csatolnia a MÍR rendszerbe. A KFF ezt a végleges szabályossági döntés meghozatalakor ellenőrzi.

14. Az összegezés Az összegezést a 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet 9., illetve 10. melléklete szerinti formában kell elkészíteni, ajánlatkérő „saját” formátumú és tartalmú összegezése nem fogadható el. Vizsgálni kell az összegezés tervezetének megfelelőségét, a bizottsági javaslattal való egyezőségét, és különösen azt, hogy mindegyik érvénytelenségi ok szerepel-e benne, és ezeket ajánlatkérő egyértelműen és pontosan indokolta-e. Amennyiben nem számszerűsíthető értékelési részszempontot is bírált az ajánlatkérő, a kapott pontszámok indokolásának az összegezés 9.b) pontjában, a táblázat alsó részében (vagy ha terjedelmes, egy mellékletben) szerepelnie kell.

38

A vizsgált közbeszerzési eljárással kapcsolatos következtetések, javaslatok

V. A VIZSGÁLT KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Tanúsítványban tett esetleges észrevétel, vagy adott esetben a nem támogató tartalmú Tanúsítvány kiállítása indokának egyértelműen ki kell derülnie, azaz pontosan rögzíteni szükséges, hogy melyik rendelkezés vagy eljárási cselekmény nem felelt meg a Kbt. vagy kapcsoló rendeletek előírásainak és miért.

1. Egyéb (Különösen a Kbt. alapelveinek és a 1083/2006. EK rendelet 14. cikkében meghatározott „hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének” való megfelelés) Itt azokat a hibákat kell rögzíteni, amelyek miatt kvázi többletköltsége, vagy jogalap nélküli kifizetési kötelezettsége keletkezne az EU-nak. Ide sorolhatóak például a következő esetek: -

Ajánlatkérő az eljárás előkészítése során nem megfelelően járt el, és ez kihatott az eljárás eredményére. Például olyan félreérthetően határozta meg a műszaki leírást, illetve a beszerzés tárgyát, hogy az ajánlati árak szórása széles spektrumú (ld. becsült érték 50M, legalacsonyabb ajánlati ár 18M, legmagasabb 155M);

-

Ajánlatkérő a szakmai ajánlatok nem átlátható értékelése útján befolyásolja az eljárás eredményét, amely pénzügyi érdeksérelemmel jár.

-

Ajánlatkérő az olcsóbb ajánlattevő ajánlatát jogtalanul nyilvánította érvénytelennek és így a magasabb ellenértéket tartalmazó ajánlat nyertessé nyilvánításával keletkezik pénzügyi érdeksérelem;

-

Ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot nyilvánított érvényesnek és az eljárás nyertesének.

A fenti példák nem taxatívak, körük folyamatosan bővülhet. Az alapelveknek megfelelés vizsgálata mindig az eset összes körülményének vizsgálatát jelenti, kifejezetten a pénzügyi érdeksérelmet keresünk. Ha ebben a pontban az alapelvek sérelme rögzítésre kerül, úgy minden esetben szükséges gyanúbejelentőt készíteni és az IH részére továbbítani. A fenti elvek sérelme mindig magas kockázatú hiba.

2. Az eljárás megfelelősége

során

keletkezett

jegyzőkönyvek

tartalmának

Itt az alábbi jegyzőkönyvek hibája merülhet fel: -

helyszíni bejárásról felvett jegyzőkönyv;

-

konzultációról felvett jegyzőkönyv;

-

bontási eljárásról felvett jegyzőkönyv;

-

tárgyaláson felvett jegyzőkönyv;

-

bírálóbizottsági ülésről felvett jegyzőkönyv.

A hibák az egyszerű dátum hibától, a nem a valóságnak megfelelő tények rögzítésén át, az érvénytelenség nem megfelelő pont szerinti rögzítéséig előfordulhatnak. Nagy valószínűséggel az itt részletezett hibára a 3., vagy a 4. pontokban is utalni szükséges majd.

39


3. Az elbírálás során a bírálóbizottság által hozott javaslatok megfelelősége A javaslatok megfelelőségét ebben a pontban kell értékelni, és a nem megfelelő javaslatokat indokolni.

4.

Az eljárás lefolytatása megfelelt-e a Kbt. rendelkezéseinek

A Tanúsítványban részletesen ismertetni kell azokat az okokat, amelyek miatt az eljárás lefolytatása nem felelt meg a Kbt. rendelkezéseinek. Amennyiben a szabálytalanság indokolja, a KFF intézkedik a szabálytalansági eljárás megindítása érdekében.

5.

Egyéb észrevételek, javaslatok

A Tanúsítvány ezen pontjában kell hivatkozni arra, ha pl. az ajánlattevő ugyanazon dokumentumot kétszer csatolta fel a MIR-be, és a KFF a legutolsó változatot vette figyelembe. Itt kell felhívni a figyelmet arra is, hogy a döntéshozó összeférhetetlenségi nyilatkozatát a megküldött összegezés felcsatolásakor mellékelni kell, stb.

40

Melléklet

VI. MELLÉKLET Eseti tapasztalatok –támogató Tanúsítvány mellett a gyanúbejelentő indokai COCOF útmutató tényezői

1

Szabálytalanság típusa

Korrekciós

Kedvezmény

mérték

lehetősége

KFF gyakorlata

A szerződési hirdetmény és ajánlattételi dokumentáció

1

Nem tettek közzé hirdetményt (pl. EU Hivatalos Lapjában) 100%

2

3

Építési beruházásra/ szolgáltatás nyújtásra/ árubeszerzésre vonatkozó szerződések mesterséges megosztása (felosztás, hogy kikerüljön az irányelv hatálya alól) Ajánlattételi határidő megfelelő megállapítása

25% amennyiben nem hivatalos lapban, de közzétették, és az elérhető volt másik tagállam vállalkozásának is

10 %/ 5% az idő rövidségétől függően 25%

4

Ajánlattevőnek nem áll rendelkezésére elegendő idő a dokumentáció megszerzésére 25%/10%

5

Ajánlatkérő ajánlatok határidejét

6

Nem tették közzé az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő meghosszabbítását

lerövidítette az beérkezésének

Kedvezmény esetén észrevétel és gyanúbejelentő.

Szabályossági szakaszban elviekben már nem merül fel (minőségellenőrzés szűri)

100%

nem

Nem támogató Tanúsítvány

A dokumentáció megszerzéséhez szükséges idő kevesebb, mint 50 %/60%-a állt rendelkezésre

Észrevétel és gyanúbejelentő (a szabályossági döntés meghozatalakor kiderül az alaphatáridő, a módosítások esetén a határidőt a szabályossági szakaszban vizsgáljuk) Észrevétel és gyanúbejelentő (a szabályossági döntés meghozatalakor kiderül az alaphatáridő, a módosítások esetén a határidőt a szabályossági szakaszban vizsgáljuk)

25%/10%/5%

A határidő lerövidítésének mértékétől függően

Észrevétel és gyanúbejelentő

10%/5%

A jogsértés súlyosságától függően


41


7

Nem indokolt a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás

8

Honvédelem és biztonság területén a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések odaítélése esetében a hirdetmény közzétételének nem kellően indokolt elmaradás

9

Nem határozták meg az alkalmassági feltételeket a hirdetményben és/vagy az értékelési szempontokat (+ azok súlyszámait)

10

Jogellenes és/vagy diszkriminatív feltételek/bírálati szempontok

11

Az alkalmassági feltételek nem kapcsolódnak a szerződés tárgyához és azzal nem arányosak

12

Diszkriminatív műszaki leírás

25%/10%/5%


100%/25%/10 %/5%


25%/10%/5%

25%/10%/5%

25%/10%/5%

25%/10%/5%

13

A szerződés tárgyának elégtelen meghatározására

10%/5% 100%- ha nem megállapítható , a potenciális ajánlattevőkne k a tárgy és az elvégzett építési munkákat nem tették közzé

A részletességtől függően csökkenthető


Csökkenthető súlyosság függvényében

a



a



a

Észrevétel és gyanúbejelentő Bár a szabályossági szakaszban elviekben már nem merül fel (minőségellenőrzés szűrné a KSZ révén is), mégis kiderülhet a vitarendezési kérelemből, kiegészítő tájékoztatás iránti kérelemből, stb.


42

Melléklet

Az ajánlatok elbírálása:

1

2

Az alkalmassági feltételeknek az ajánlatok bontása utáni olyan megváltoztatása, amely alapján olyan ajánlattevő ajánlata lesz érvényes, akié egyebekben nem lett volna az

25%/10%/5%


Az alkalmassági feltételek bontás utáni megváltozatása, ami szerint olyan ajánlattevő ajánlatát nem fogadták el, akinek az ajánlata érvényes lenne

25%/10%/5%


3

Az értékelés jogellenes alkalmassági feltételek vagy bírálati szempontok alkalmazásával történt

25%/10%/5%


4

Átláthatóság és/vagy egyenlő bánásmód alapelve nem érvényesül az eljárásban (az értékelés nem átlátható/nincs bírálóbizottsági javaslat)

25%/10%/5%


5

Az ajánlatot az ajánlatkérő engedélyével módosították az értékelési folyamatban

25%/10%/5%


6

Tárgyalás az értékelési szakaszban (nyílt vagy meghívásos eljárásban az értékelési szakasz alatt tárgyal ajánlatkérő az ajánlattevőkkel, aminek az eredménye, hogy jelentősen megváltoznak a hirdetményben szereplő feltételek)

25%/10%/5%


Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a hirdetményben /dokumentációban lévő feltételek olyan mértékben változnak, hogy új eljárás indítása lett volna szükséges

25%/10%/5%


8

Aránytalanul alacsony az ár, de az ajánlatkérő nem kér részletes bemutatást /indoklást

25%


9

Összeférhetetlenség (illetékes bíróság/közig szerv állapította meg kedvezményezett/ajánlatkérő oldalán)

100%

Nem támogató Tanúsítvány

7

43

SZABÁLYOSSÁGI ÖSSZEFOGLALÓ

Recommend Documents