Még több energia megtakarítási lehetőség, komfortosabb lakás, lépjünk tovább a panelkorszerűsítésben…
SUGÁRZÓ MENNYEZETFŰTÉS Az iparosított technológiával készült épületek energiatakarékossági programjának szinte a kezdetektől részese vagyok kivitelezőként. Székesfehérváron 361 pályázattal több, mint 20 000 lakás, 313 épület érintett a panelprogramban. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy az egyes beavatkozások hány épületet, illetve lakást érintettek. A vízszintes tengely feliratai jelzik, hogy homlokzat, nyílászáró, fűtés, pince, villany, felvonó, szellőzés, melegvíz, lépcsőházi nyílászáró felújítására került sor, a függőleges értékek pedig az egyes műveletekben résztvevő épületek és lakások számát mutatják. Természetesen az egyes technológiák által érintett épületek és lakások összege nagyobb, mint az összes épületek és lakások száma, hiszen számos épületen több féle felújítási munka is elvégzésre került. Az épületek és lakások száma alapot teremt arra, hogy következtetéseket vonjunk le az eddigiekből és talán korrigálhatók is lennének a jövőbeni lépéseink . Mi volt a szándék, mi volt a cél : 1. Fogyasszon kevesebbet az épület, javítsunk a határoló szerkezetek hőszigetelő képességén. Cseréljük ki a nyílászárókat, szigeteljük a homlokzatot, a tetőt és a pince (alsó szint) födémjét. 2. A lakó tudja szabályozni és mérni a saját energia felhasználását. Ennek érdekében az egycsöves átfolyó rendszerű fűtést átkötő szakaszossá kell alakítani és minden rendszernél valamennyi radiátort termosztatikus szeleppel és költségosztóval kell felszerelni.
Mit értünk el eddig: -elkezdtük – van annyi tapasztalat, hogy mérlegeljünk és korrigáljunk; -épületszerkezeti célok és tettek jók,(de nagyon kismértékű a tető és pince felújítás, tehát nem zárt a szerkezet és hiányzik a célok közül a lábazat szigetelése) csökkent az épületek energia felhasználása; -nem volt következetes az ösztönzés és az eddigi gyakorlat-és a tudat sem- abban, hogy a szerkezet és a fűtés korszerűsítése együtt történjen; -a fűtéssel nem mint rendszerrel, hanem mint részlettel bántunk, azzal sem koncepcionálisan. Nem ösztönöztük radikálisan a - gazdaságosabb energiahordozó, - a szállító hálózat, a -hőközpont és -különösen nem a hőleadó hatékonyabbá tételét. -Csináltunk valamit a fűtéssel, de konzerváltuk a régi rendszert.- már ahol egyáltalán történt valami. Mit tegyünk? - Ismerjük fel azt, ami az eddig történt lépésekben és szándékokban jó. Csináljuk azt, amit erre építve érdemes tenni. - - Valóban csökken az épületek energia szükséglete – más hőleadó felület alkalmazható. - Legyen koncepcionális a fűtési rendszer átalakítása, tényleg legyen korszerűsítés. - Lépjünk előre a hőleadó korszerűsítésében úgy, hogy az azonnal eredményezzen további energia megtakarítást és legyen képes később változtatás nélkül fogadni a gazdaságosabb alternatív energiaforrások felhasználását. Az említett cél érdekében az egyik legalkalmasabb megoldás a felületfűtés, annak is a mennyezetfűtés változata. A jobb hőszigetelés által lényegesen csökkenő fűtési-hűtési hőigény a külső fal belső felületén, a mennyezeten, a vakolaton vagy más burkolaton belül elhelyezett, alacsony hőmérsékletű felület fűtési- hűtési rendszerrel is pótolható. Ezzel elérhető, hogy hőleadás szempontjából radiátorokra nem lesz szükség. Mit jelent a felületfűtés-hűtés fogalom? A felületfűtés/-hűtés elnevezés hűen kifejezi azt, hogy az épületen belül, sőt azon kívül is szinte bármilyen felülettel megoldhatók a fűtési és hűtési feladatok. Az egyes felületek elhelyezésétől és az üzemelési paraméterektől függően különböző arányú konvektív hőleadás, illetve hőelvonás alakul ki, az alábbi ábra szerint:
Még több fűtési költség megtakarítható! A sugárzó mennyezetfűtés nem látszik, csak fűt. A már hőszigetelt épületben utólag, a felújításra kerülő épületben, lakásban a felújítás folyamatába beillesztve, új épületben pedig előre betervezett módon elkészíthető a leghatékonyabb fűtési megoldás, amely további fűtési költség csökkenést eredményez és jobb közérzetet biztosít. Mitől olcsóbb az üzemeltetés? Sugárzó fűtés esetén 2-3 °C-kal alacsonyabb levegő hőmérséklet szükséges ugyanolyan hőérzet eléréséhez, mint konvektoros fűtés esetén. Ez 15-18 %-kal kevesebb energia bevitelét igényli. Egyenletesebb a hőleadás, nem fűtünk feleslegesen légteret. A sugárzó fűtés egészségesebb! Minél nagyobb a konvekció (a fajsúlykülönbség miatt fellépő légmozgás), annál nagyobb a szervezetünk porterhelése. A fűtés beindulásával sokkal többet krákogunk, köhögünk. A fűtési szezont a tüdőnk is visszajelzi számunkra. Ugyanezt tapasztaljuk, ha a „szokásos” hűtéssel kerülünk szembe. Felületfűtés-hűtésnél miután lényegesen kisebb a hőmérsékleti lépcső, a hőközlés csökkentett hőmérsékletemeléssel és csökkentéssel jár, ezért a por gyakorlatilag nem mozog, nem irritálja légzőszerveinket. Megfelelően méretezett rendszerek esetében azt sem érzékeljük, hogy a hő, a hőelvonás honnan érkezik. „Csak úgy” kellemesen érezzük magunkat. - Nem jön létre légmozgás, így nem száll a por a lakásban, nem irritálja légzőszerveinket és kevesebbet kell takarítani. - Javítja a komfortérzetet, hogy a gipszkarton automatikusan részt vesz a helyiség páratartalmának szabályozásában. - Nagyobb lesz a lakás, mert nincsenek radiátorok és belső térben vezetett csövek . Hűtési lehetőség hangtalanul
A felület hűtésére is használható. Hideg közeg áramoltatása esetén a felület sugárzással hűt, nem fújja a levegőt, nem „zörög” a ventillátor, nem fogyaszt többlet áramot. A felülethűtés hangtalan légáramlás nélkül biztosítja a kellemes hőérzetet, s mindössze az az igénye, hogy 16 °C-nál magasabb hőmérsékletű vizet juttassunk a rendszerbe, s akkor a párásodástól, kicsapódástól sem kell tartanunk Miből áll a hőleadó rendszer? A mennyezeti sík alá, acél szerkezetű tartóbordákra kerül a fűtőpanel, amely 2,5 cm hőszigetelésből, a fűtéscsövek rögzítésére is alkalmas acéllemez hőtükörből és gipszkarton burkolólemezből áll. A csövek átmérője 10-12 mm, sűrűségük 10 cm. A szerkezet a belső magasságból mindössze 40 mm-t vesz igénybe. Bármilyen födémszerkezetre rögzíthető. A gipszkartonfelület tetszés szerinti felületkezelést kaphat. A hőközponttól a felszálló vezetékek a lépcsőházakban kerülnek vezetésre, a lakások egyenként elzárhatók, mérhetők és szabályozhatók.
szerelés közbeni állapot
kész felület
a fűtőfelület hőképe Felhasznált anyagok, minősítések: • A függesztés, tartószerkezet kialakítás gipszkarton burkolás minősített szárazépítési rendszer – RIGIPS. • A fűtőpanel kialakítás és szerelés szabadalommal védett FÜTSZIG és LINDNER rendszer, ÉMI minősítéssel rendelkezik. • A felhasznált csővezeték műanyag oxigéndiffúzió mentes, ÉMI minősítéssel rendelkezik. Távfűtéses lakásoknál: A rendszer jól alkalmazható. A megfelelő előremenő fűtőközeg a hőközpont kismértékű átalakításával biztosítható. Levegős hőszivattyú, napkollektor csatlakoztatható, amely még gazdaságosabb fűtést, melegvíz ellátást biztosít és lehetővé teszi a hűtést is. Egyedi gázfűtéses lakásoknál: A rendszer lakásonként alkalmazható, a megfelelő előremenő fűtőközeg kondenzációs kazánnal biztosítható, amely további 10-15 % gázfogyasztás csökkenést eredményez. Eltűnik a konvektor, eltűnnek a csövek. A rendszer megfelelő alternatív energiahordozó alkalmazásával még gazdaságosabban működtethető és a fűtés mellett melegvízellátást és hűtést is biztosít. További előnye a rendszer alkalmazásának, hogy javítja a lakások közötti födém hőszigetelő képességét. Amennyiben a belmagasság lehetővé teszi, a hőszigetelés vastagságának a növelésével ez a tulajdonság ég fokozható. A fűtőcső és a hőtükör elhagyásával a szerkezet a lakáselválasztó falaknál előtétfalként szerelhető, ezzel javítani lehet a lakások közötti hőszigetelést. Ennek a megoldásnak az alkalmazásával elérhető, hogy a különböző hőmérséklete használó lakások között minimálisra csökken a hőátadás és reálisabbá válhat a fogyasztásmérés és költség megosztás.
Az átalakítás költségeihez támogatás igényelhető: Az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása keretén belül 1/3, vagy 2/3 mértékig, 2/3, vagy akár 1/3 önerővel. . A témában segítséget nyújt és készséggel áll az Ön rendelkezésére, partnereivel együtt: Kiss Lajos Telefon: 06-22 507-329, Fax: 06-22 507-330 E-mail:
[email protected] Mobil telefonszám: 06 20 955-6522
Kiss Lajos
