SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN
1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtását, illetve az atomerőműi sugárvédelem szervezését döntően a Sugárvédelmi Osztály végezte, de a Sugárvédelmi Szolgálat is fontos szerepet játszott a sugárvédelmi tevékenységben. A sugárvédelem legfontosabb feladatai közé tartozott a 2. blokki 1. számú akna helyreállításában való közreműködés. 2006. október 15-én megkezdődött a 2. blokki 1. számú aknában lévő sérült fűtőelemek eltávolítása, amely 2007-ben is folytatódott, majd a sérült fűtőelemek eltávolítása után megkezdődött a szennyezett eszközök, berendezések dekontaminálása, az 1. számú akna megtisztítása és üzemi állapotának helyreállítása. Az eltávolítási és a felszámolási munkák alatt biztosítottuk a folyamatos sugárvédelmi felügyeletet, elvégeztük a szükséges méréseket és ellenőrzéseket, hozzájárulva ezzel az eltávolítási munkák sikeres végrehajtásához. 2. MUNKAHELYI SUGÁRVÉDELEM A munkahelyi sugárvédelem alapfeladatai 2007-ben is a dolgozók sugárterhelésének korlátozása, az indokolatlan sugárterhelések kizárása és a sugárterhelés optimalizálása voltak. A munkahelyi sugárvédelmi tevékenységünk legfontosabb céljaként az elmúlt évben is a sugárterhelés optimalizálását jelöltük meg. A munkahelyi sugárvédelem programja alapvetően nem változott. A programban meghatározó szerepet a személyi dozimetriai ellenőrzés, a dozimetriai engedélyezés, az ellenőrzött zóna sugárzási és kontaminációs viszonyainak rendszeres ellenőrzése, a dózistervezés, a fokozottan sugárveszélyes munkák kiemelt kezelése és a sugárvédelmi tapasztalatok munkavállalók felé történő visszacsatolása kapott. A munkahelyi sugárvédelemre vonatkozó legfontosabb sugárvédelmi mutatót a dolgozók sugárterhelését 2007-ben is döntően a munkaterületek sugárzási viszonyai, az elvégzett munkák mennyisége, illetve a sugárvédelmi intézkedések hatékonysága befolyásolta. A sugárterhelés ellenőrzése az elmúlt évben is kiterjedt mind a külső, mind a belső sugárterhelésre, illetve az atomerőműben munkát végzők teljes körére, tehát a külső vállalkozók dolgozóira is. A személyi dozimetriai ellenőrzésben 2007-ben két jelentős változás történt, egyrészt 2007. január 15-én bevezettük a PassPort rendszer Dozimetriai modulját, csatlakoztunk az atomerőmű integrált műszaki rendszeréhez, másrészt 2007. május 01-től az egyhavi viselési idejű hatósági film-dózismérést megszüntettük. Ezt követően minden dolgozó kéthónapos viselési idejű dózismérőt használt. 2007-ben összesen 26108 db hatósági film-dózismérőt készítettünk elő és adtunk ki, ami 2468 darabbal kevesebb az előző évinél. Ezenkívül kiadtunk 28678 db TL-dózismérőt, 1888 db munkaszintű neutron-dózismérőt és 41 db lokális-dózismérőt a munkavállalóknak.
2
Az elmúlt évi legnagyobb egyéni sugárterhelés 16,3 mSv, amely jelentősen az 50 mSv/év hatósági dóziskorlát alatt volt, és nem érte el az atomerőmű egyéni sugárterhelésre vonatkozó saját célkitűzését (< 20 mSv/év) sem. A legnagyobb egyéni sugárterhelés tehát az elmúlt évben sem volt jelentős. Az elmúlt évben is fontos sugárvédelmi cél volt a sugárterhelés minél homogénebb elosztása és a kiugróan magas dózisok elkerülése. Az elmúlt évben 158 munkavállaló éves sugárterhelése érte el az 5 mSv-t, ami magasabb a 2006-os értéknél. Az 5 mSv feletti sugárterhelést kapott dolgozók számának változása szoros összefüggésben van a kollektív dózis változásával. A film-dozimetriai ellenőrzés alapján 2007-ben a kollektív dózis 2459 személy mSv volt, amelyhez további 45,5 személy mSv a csak TL-doziméterrel ellenőrzött dolgozók sugárterheléséből, 2,29 személy mSv belső sugárterhelésből adódott. Neutron-sugárzásból származó sugárterhelés 1,44 személy mSv volt. A teljes, 2508 személy mSv kollektív dózisból a PA Zrt. munkavállalói 34 %-kal, míg a külső vállalkozók munkavállalói 66 %-kal részesedtek. A kollektív dózis az előző évhez képest növekedett, 695 személy*mSv-tel több a 2006-os értéknél. A növekedés alapvető oka az, hogy míg 2006-ban a 4. blokkon volt nagyjavítás 439 személy*mSv kollektív dózissal, addig 2007-ben az 1. blokkon volt nagyjavítás, ami 995 személy*mSv kollektív dózissal járt. Ha figyelembe vesszük az elmúlt évben elvégzett – tervezett, illetve előre nem tervezett – többlet-munkákat megállapítható, hogy a 2007. évi kollektív dózis nagysága indokolt volt.
[mSv]
40
33,8
33,2
35
29,8
30
23,8
25
25,1 20.6
20
17,7 13,4 13,2
15 11,0
14,3
12,7
19,4
18,3 15,8 13,5
15,5
15,3 13,1
16,6
14,9
16,6 16,1 16,3
10 5
4,8
0 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
2000-től az adat személyi dózisegyenértékben /Hp(10)/ megadott
1. ábra Éves legnagyobb egyéni dózisok alakulása a Paksi Atomerőműben (hatósági dozimetriai ellenőrzés alapján)
3
[személy*mSv]
4500 4025
3729
4000
3645 3356
3500
3332 2933
3000 2307
2500
2294
2137
2000
2121
2067
1732
1615
2515
2343
2459 2189 1807 1759
2026
1588
1500 10121039
1000 560
500 25
0 1983
1985
1987
1989
1991
1993
1995
1997
2000-től az adat személyi dózisegyenértékben /Hp(10)/ megadott
1999
2001
2003
2005
2007
2. ábra Éves kollektív dózisok alakulása a Paksi Atomerőműben (hatósági dozimetriai ellenőrzés alapján) A külső sugárterhelés mellett a belső sugárterhelés mind az egyéni, mind a kollektív dózisok tekintetében jelentéktelen mértékű volt 2007-ben. A Sugárvédelmi Osztály Személyi Dozimetriai Laboratóriuma az elmúlt évben 4799 egésztestszámlálást és ugyanennyi vizelet trícium-koncentráció vizsgálatot végzett. A feljegyzési szint feletti vizelet trícium aktivitáskoncentrációkból számolt összes lekötött effektív dózis 2,14 személy*mSv.
3. KÖRNYEZETI HATÁSOK A paksi atomerőműben folyó sugárvédelmi tevékenység másik fő területe a nukleáris környezetvédelem. Alapvető sugárvédelmi cél 2007-ben is az volt, hogy a környezet vonatkozásában is érvényesítsük az optimalizálás követelményét, azaz a radioaktív anyagok kibocsátását és ezen keresztül a környezeti hatások nagyságát az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten tartsuk. A fentiekben megfogalmazott célok elérése érdekében a Sugárvédelmi Osztály széleskörű ellenőrzési és felügyeleti programot hajtott végre, illetve szükség szerint intézkedéseket hozott. Az ellenőrzési programot 2007-ben is a kétszintű ellenőrzés jellemezte. A kibocsátás- és környezetellenőrzésben alkalmazott távmérőrendszerek mérési adatait a mintavételes ellenőrzéssel kapott izotópszelektív, és a kibocsátott izotópok kémiai-fizikai formáira is felvilágosítást adó mérési eredmények egészítették ki, illetve pontosították. Az elmúlt évekhez hasonlóan a kibocsátás- és környezetellenőrzést az atomerőmű mellett, a hatóságok is végezték. 2004-től életbe lépett a 15/2001. (VI.8.) KöM rendelet által előírt új kibocsátási korlátozási rendszer, amely az atomerőműre meghatározott dózismegszorításból (90 μSv/év) származtatott izotópspecifikus kibocsátási korlátokhoz hasonlítja mind a folyékony, mind a légnemű kibocsátásokat. Az 1. táblázatban csoportokba foglalva szerepelnek az összesített kibocsátási
4
adatok és az azokhoz tartozó kibocsátási határérték kritériumok. Összességében elmondható, hogy a PA Zrt. 2007. évben 0,28 %-ban használta ki a kibocsátási korlátot (kibocsátási határérték kritérium: 2,81 x 10-3), ebből 0,185 %-al a folyékony, míg 0,096 %-al a légnemű kibocsátások részesedtek. Összehasonlítva, 2006-ban a kibocsátási határérték kritérium értéke 2,21 x 10-3 volt, tehát az atomerőmű 2006-ban 0,22 %-ban használta ki a kibocsátási korlátot, tehát a korlát kihasználásunk igen kis mértékben meghaladta az előző évit. A paksi atomerőmű kibocsátásainak nemzetközi adatokkal történő összevetésére a 2. táblázat ad lehetőséget, amely a paksival azonos elven működő úgynevezett nyomottvizes atomerőművi blokkok (PWR típusú blokkok) energiatermelésre normált kibocsátási adatait mutatja be a paksi hasonló adatok tükrében. Nemzetközi adatok csak az 1995. és 1997. közötti időszakra állnak rendelkezésre, az UNSCEAR (United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation) 2000. évi jelentésében ezeket az adatokat publikálta (kivéve a radiokarbon kibocsátásra vonatkozó adatok, melyek csak 1990-1994. közötti időszakra állnak rendelkezésre). Sajnos az UNSCEAR 2000-ben adott ki utoljára UNSCEAR Reportot (www.unscear.org), az UNSCEAR 2006 kiadása a honlap tájékoztatása szerint csak 2008. első félévében jelenik meg, így újabb adatok nem állnak rendelkezésre. Az összevetésből kitűnik a korróziós és hasadási termékek adatainak látszólagos a növekedése. Az új szabályozás szerint a kibocsátási adatokat izotópszelektív mérésekből határozzuk meg, a nem mért izotópokat pedig a kimutatási határértékkel vesszük figyelembe. A korábbi évek gyakorlatában ezen adatok összes béta-sugárzás mérésével lettek meghatározva. A légnemű radiokarbon kibocsátása másfélszerese a világátlagnak, amely túl régi adat (1991-1995) ahhoz, hogy tételes összehasonlításra alkalmas legyen. A folyékony kibocsátásban mind a korróziós és a hasadási termékeknél, mind a tríciumnál a paksi adatok a nemzetközi átlag alatt vannak. 1. táblázat A kibocsátások összefoglaló adatai 2007-ben Izotóp-csoportok
Összes kibocsátás [Bq]
Kibocsátási határérték kritérium
Légnemű kibocsátások Korróziós hasadási termékek Radioaktív nemesgázok Radiojódok Trícium Radiokarbon Összes:
és
7,44 x 108
4,22 x 10-4
1,65 x 1013 3,60 x 107 2,78 x 1012 5,65 x 1011
2,57 x 10-4 3,54 x 10-6 1,60 x 10-5 2,61 x 10-4 9,60 x 10-4
Folyékony kibocsátások Korróziós hasadási termékek Trícium Alfa-sugárzók Összes:
és
1,56 x 109
1,13 x 10-3
2,08 x 1013 3,07 x 105
7,16 x 10-4 4,36 x 10-7 1,85 x 10-3
5
2. táblázat A Paksi Atomerőműből kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége az UNSCEAR világadatok tükrében Paks [GBqGWe-1év-1]
Radionuklid
2007
1983-2007
PWR [GBqGWe-1év-1] 1995-1997
Légnemű kibocsátás Korróziós és hasadási termékek aeroszolban
4,7 x 10-1
6,0 x 10-1
1,3 x 10-1
I egyenérték
2,3 x 10-2
1,1 x 10-1
1,7 x 10-1
Összes nemesgáz
1,1 x 104
1,2 x 105
1,3 x 104
Összes trícium
1,8 x 103
2,1 x 103*
2,4 x 103
Összes radiokarbon
3,6 x 102
5,69 x 102**
2,2 x 102***
131
Folyékony kibocsátás Korróziós és hasadási termékek
9,8 x 10-1
1,5 x 100
8,1 x 100
Trícium
1,3 x 104
1,1 x 104
1,9 x 104
Megjegyzés: –
A nemzetközi adatok a Paksi Atomerőművel azonos elven működő nyomottvizes erőműi blokkokra vonatkoznak (UNSCEAR Report 2000);
* : 1985-2007 átlaga; ** : 1988-2007 átlaga; *** : 1991-1995 átlaga.
Az atomerőmű környezeti hatásairól a folyamatosan működő távmérőrendszerek mellett a mintavételes ellenőrzés szolgáltatott adatokat. Az elmúlt évben kb. 4000 minta elemzését végezte el a Környezetellenőrző Laboratórium. A távmérések és a mintavételes ellenőrzés adatai egyaránt azt mutatták, hogy az atomerőmű üzemeltetésének hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható volt az elmúlt évben is. A Sugárvédelmi Osztály a kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználásával 2007-re is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelés 2007-ben 52 nSv. Ezt az 52 nSv sugárterhelést a lakosság minden tagja kb. 10 perc alatt megkapja a természetes háttérsugárzásból. 4. A SÉRÜLT FŰTŐELEMEK ELTÁVOLÍTÁSÁNAK SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉSE A 2. blokki 1. számú aknában lévő sérült fűtőelemek eltávolítása 2007-ben folytatódott és be is fejeződött. A sérült fűtőelemek eltávolításának munkái alatt igen kedvezőek voltak a sugárzási viszonyok. A személyzet sugárterhelése ennek megfelelően alacsony volt, mind a kollektív dózis, mind az egyéni maximális sugárterhelés kedvezően alakult. A radioaktív kibocsátások is igen alacsonyak voltak, az ebből számolható lakossági többlet sugárterhelés elhanyagolható mértékűnek nevezhető. Összegezve a nukleáris környezetellenőrzés mérési eredményeit, kijelenthető, hogy a helyreállítás hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból jelentéktelen volt.
