Strukturális családterápia
Salvador Minuchin (1960 körül): javítóintézetben megfigyelte a fiatalkorú bőnözık családjának jellegzetességeit: a családtagok szerepének és funkciójának hiánya a szülıi és gyermeki alrendszerek meghatározatlansága a munkamegosztás hiánya stb.
Pszichoszomatikus családokkal (1970-) Túlstrukturáltság jellemzıi: laza határok, túlvédés, rigid szabályok, konfliktuskerülés.
Következtetés Összemosódott (enmeshed) a családi struktúra: az egyes alrendszerek nem különülnek el. Terápiás cél: ún. destrukturálás, majd restrukturálásra (lebontás, majd funkcionálisabb minták kialakítására).
A strukturális családterápia szerint a család: Élı szervezet, mely folyamatosan fejlıdik, alkalmazkodik a változó körülményekhez, újra és újra átalakul, de közben tagjai számára a folytonosságot biztosítja. Alrendszerekbıl tevıdik össze: szülıi, házastársi, gyermeki alrendszer. Állandósult viselkedési láncok jellemzik.
Mentálisan egészséges család Képes tolerálni a viselkedések és vélemények széles skáláját. A családtagok nagy mozgásszabadsággal rendelkeznek. A család mint egész egyensúlyát nem csökkentve tevékenykedik. Képes új megoldások találására problémák jelentkezése esetén.
A család strukturális jellemzıi: Határok = Azok a szabályok, melyek meghatározzák, hogy milyen helyzetben ki kivel van kontaktusban. A határok elég erısek kell legyenek ahhoz, hogy biztosítsák az egyének egészséges fejlıdését, és elég átjárhatóak is ahhoz, hogy az alrendszerek tagjai kapcsolatban lehessenek egymással. A határok pontos meghúzása sokkal fontosabb, mint az, hogy ki vesz részt egy-egy alrendszerben. Családlátogatás tapasztalatai.
A határok patológiás esetben (diszfunkció): túl rigidek, merevek (disengagement): pl. a pár tagjai nem teremtenek kapcsolatot egymással; diffúz (enmeshment, beolvadás): pl. egymás helyett beszélnek, átveszik egymás érzelmeit stb.
A család strukturális jellemzıi: Hierarchia A család hierarchikus elrendezıdését azok a szabályok határozzák meg, melyek elıírják az egyes alrendszerek és személyek döntéshozó funkcióját. A hierarchia állandó változásban van a család fejlıdésével párhuzamosan.
A hierarchia patológiás esetben: koalíciók köttetnek a hierarchia szintjein keresztül; ezek újra és újra ismétlıdnek, rendszeressé válnak; titkosak. Pl. anya - lánya az alkoholista apa ellen; apa - fiú a migrénes anya ellen.
Szövetség és koalíció: Szövetség: két személy egyetért vagy közös érdeket képvisel (kétszemélyes jelenség). Koalíció: két személyt egy harmadikkal szembeni kritikájuk köt össze. Ez általában titkos, nyílt színen nem vállalható.
A család strukturális jellemzıi: Viselkedési láncok = Állandósult interakciós folyamatok a családtagok között. A család az egymásközti megnyilvánulásokban állandóságra, az együttmőködés elıre valószínősíthetı mintázottságára törekszik. A rögzült, ismételten visszatérı együttes mőködések kedveznek a problémák kialakulásának, fennmaradásának.
Funkcionális viselkedési láncok A családtagok feszültségének levezetését vagy csökkentését szolgálják. Pl. a gyerek esti lefektetése. Pl. a férfi stresszhelyzetben van a munkahelyén, hazajön, támadja a feleségét, a feleség visszavonul, majd néhány perc múlva ismét megjelenik, hogy a férjét támogassa.
Diszfunkció, tünetek = strukturális egyensúlyvesztés Zavart hierarchiaviszonyok. Tisztázatlan határok. Maladaptív válasz a fejlıdési és környezeti kihívásokra. A család nem tudja betölteni azt a szerepét, hogy segítse tagjai egyéni növekedését. Pl. életciklusváltás.
Diszfunkcionális család Alulszervezett család: - a határok rigidek - nagy érzelmi távolságok a családtagok között - késleltetett válaszok, szőkös kontaktusok - a szülık irányító funkciójának hiánya
Összemosott család: - Összeolvadás (enmeshment) - Túloltalmazás (hiperprotektivitás) - Rigiditás, merevség - A konfliktusmegoldás hiánya - A gyermek bevonása a szülıi konfliktusba
Összeolvadás (enmeshment) A családtagok kölcsönösen túlságosan bevonódnak. Hajlamosak befurakodni a többiek gondolataiba, érzéseibe, tetteibe és kommunikációiba. Az önállóság nagyon ritka. A generációs és az egyének közötti határok gyengék, a szerepek, feladatok összekeverednek.
Túloltalmazás (hiperprotektivitás) A család minden tagja nagy gondoskodást és kölcsönös érdeklıdést tanúsít. Az autonómiatörekvéseket letörik (pl. serdülı). Pl.: amikor a beteg tünete megnyilvánul, az egész család összefog, hogy megvédje - gyakran ebbe a folyamatba fojtják a családon belüli konfliktusokat.
Rigiditás A családban erıs az ellenállás a változással szemben. A merev szabályokat mindenáron be kell tartani. A külvilággal való kapcsolat ritkább, a család begubózik saját homeosztázisának fenntartásába.
A konfliktusmegoldás hiánya A családok konfliktustőrı képessége igen alacsony. Tagadják az egyet nem értést és a különbözıségeket. A tünethordozó ebben alapvetı szerepet játszik, a tünet megjelenítésével sikerül leállítania a konfliktust, magára vonnia a családtagok aggódó figyelmét. Pl.: Collins család.
Diszfunkcionális viselkedési láncok A családtagok olyan interakciós mintái, melyek a problémát nem oldják meg. Konfliktushelyzetben változtatás nélkül ismétlıdnek, fenntartják a feszültséget. Azok a változtatások, melyek helyreállítanák a funkcionális egyensúlyt (pl. a családtagok újracsoportosítása, szabályok elfogadása), lehetetlenné válnak.
Egy tipikus háromnemzedékes konfliktus A nagymama gondoskodik az unokájáról és kritizálja, felelıtlennek nevezi az anyát → anya visszavonul → a gyermek rosszalkodik vagy tüneteket mutat → a nagymama panaszkodik → az anya gondoskodni kezd a gyerekrıl → nagymama kifogásol, beavatkozik → anya visszavonul → gyermek tüneteket mutat → → →
Általános családterápiás célok A szülıi alrendszer erısítése Tiszta, rugalmas határok kialakítása Alternatív minták mobilizálása Krízis indukálása a változás érdekében
Terápiás szerzıdés Terápia céljában közös megegyezés A család s a terapeuta mást-mást akar: - a család: kiküszöbölni a problémás viselkedést, tünetet, de a család struktúráját megtartani - a terapeuta: kiküszöbölni a problémát a család struktúrájának megváltoztatásával
Eredmény A család struktúrájának tervezett megváltoztatása megváltoztatja a családtag benne elfoglalt pozícióját → változnak a tapasztalatai → változik a viselkedése → változik a struktúra
A strukturális családterápia Akció-orientált, változás-orientált. A jelenre centrál. A terapeuta legfontosabb szerepe a határok kialakítása: tisztázza a diffúz határokat, felnyitja a túlságosan mereveket. Helyreállítja az egyértelmő generációs hierarchiát.
A család strukturálása = terápia Ülésrend mit fejez ki, átültetés Egymás meghallgatása, közbeszólások leállítása (elıbb megfigyelhetjük a viselkedési láncokat) Mindenki egyes szám elsı személyben beszéljen Viselkedési láncok megfigyelése („jelenítsük meg”) Generációk szétválasztása Kölcsönös kérések
A család strukturálása = terápia Határozottan eltérı feladatok a szülıknek és a gyermekeknek Szülıknek és gyermekeknek egyaránt hangsúlyozzuk az egyedül eltöltött idı értékét Mindenkinek legyen módja saját késztetéseinek követésére Megerısítjük az elkülönülés és a saját területi igény szükségletét (pl. zárt ajtók, családi feladatok, személyes feladatok, felelısségek)
A család strukturálása = terápia Megerısítjük a szülık szerepét gyermekeik fegyelmezésében (autonómia és kontroll kérdése). Ösztönözzük a szülıket, hogy kortársaikkal, vagy szakértıkkel beszéljék meg a problémáikat, ne a gyerekeket vonják be. Támogatjuk a szülıket abban, hogy el tudjanak távolodni az „éberen ırzı” szereptıl.
A család strukturálása = terápia A szülık javasolt viselkedésváltoztatása A szülıi kontrollt, beavatkozásokat a gyermekeik dolgába redukálni. A gyermekeik életkori szükségleteinek megfelelı viselkedés erısítése. Az életkoruknak megfelelı követelmények és felelısségek kialakítása.
A család strukturálása = terápia A családi struktúra kényszereinek megfelelıen kommunikációs módokat fejlesztenek ki, másokat elnyomnak. Terápiás cél: az elnyomott kommunikációs módokat felszabadítani, erısíteni, gyakoroltatni.
A család strukturálása = terápia Házi feladatok adása: - kölcsönös kérések - alrendszerek szétválasztását szolgáló feladatok - együttmőködéssel kapcsolatok erısítését szolgáló feladatok - krízis provokálása - paradox feladatok (tünet vagy viselkedés elıírása)
Javasolt irodalom Goldenberg, H. és I.: Áttekintés a családról. Animula, 2008. II. 10.fej. Minuchin,S.-Rosman, B.L. – Baker L.: Pszichoszomatikus családok. Animula
