Foglalkoztatási Partnerség ROP 3.2.1.-2004-08-0009/33 Tolna Megyei Munkaügyi Központ
Stratégiai munkakapcsolat Fenntartható foglalkoztatáspolitika Tolna megyei megalapozása
Foglalkoztatási Partnerség Tolna Megyei Munkaügyi Központ
Tolna Megyei
3K Alapítvány
Munkaerőpiac és képzés Készítette: 3K Alapítvány 2006. Készült a ROP 3.2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása intézkedés, 1. komponense „A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése” keretében megvalósuló Stratégiai munkakapcsolat Fenntartható foglalkoztatáspolitika Tolna megyei megalapozása, ROP-3.2.1.-2004-08-0009/33 számú projekthez kapcsolódóan
Gazdasági-foglalkoztatási helyzet és folyamatok Tolna megyében I. • •
•
•
•
1988-hoz viszonyítva több, mint 30000 munkahelyre lenne szükség Számos veszélyeztetett iparág működik, amely a jövőben is létszámkibocsátó: – mezőgazdaság, – textil-, ruha-, és cipőipar Lassan, de egyes térségekben növekszenek a gépipari-, és műszeripari (vállalkozások) tevékenységek , amely szakképzett munkaerőhiánnyal küzd Lényegében a megye minden kistérsége vállalkozás /ill. munkaerőhiányos, amely feloldását csak külső tőkebevonással lehet megoldani A megye mezőgazdasági termékszerkezet változásra kényszerül: szántóföldi termelés csökkenése- új gyümölcstermelési és feldolgozási ágak beindítása •
AZONBAN , MINDEHHEZ STRATÉGIAI LÉPÉSEKRE VAN SZÜKSÉG
Stratégiai tennivalók • Külső tőkebevonás • Meglévő mikró és kisvállalkozások komplex fejlesztése • Szakképzés fejlesztése /struktúraváltása • Új termelési-, és munkakultúrák megalapozása • A FEJLESZTŐ SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGÉNEK ÖSSZEHANGOLÁSA A HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES FEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN
A kistérségi foglalkoztatás ágazati szerkezettípusai, valamint a nagyvállalati központok és telephelyek elhelyezkedése
A nagyvállalati központok és telephelyek száma ágazatonként
Az aktivitási szint
Mezőgazd, élelmiszer, könnyűipar Faipar, nyomdaipar Fémfeldolgozás, gépgyártás Műszeripar Építőiar, vegyipar, villamos ipar Kereskedelem, vendéglátás Szállítás Pénzügy, ingatlan, oktatás, eü.
Átlag alatti aktivitási szint, erősen túlsúlyos hanyatló iparágak (20) Átlag alatti aktivitási szint, túlsúlyos hanyatló iparágak (28) Átlag alatti aktivitási szint, kiegyenlített hanyatló-perspektivikus ipari arány (18) Átlag feletti aktivitási szint, erősen túlsúlyos hanyatló iparágak (14) Átlag feletti aktivitási szint, túlsúlyos hanyatló iparágak (29) Átlag feletti aktivitási szint, kiegyenlített hanyatló-perspektivikus ipari arány (26) Átlag alatti aktivitási szint, túlsúlyos perspektivikus iparágak (12) Átlag alatti aktivitási szint, erősen túlsúlyos perspektivikus iparágak (2) Átlag feletti aktivitási szint, túlsúlyos perspektivikus iparágak (14) Átlag feletti aktivitási szint, erősen túlsúlyos perspektivikus iparágak (5)
Tolna megye és kistérségei foglalkozásiszakmaszerkezete vezetők és felsőfokú szakemberek középfokú végzettségű szakalkalmazottak szakmunkások összesen gépkezelők, összeszerelők Egyébb szakképzettséget nem igénylő munkakörök Bonyhádi
Dombóvári
Paksi
Szekszárdi
24,8
Tamási
23,8
18,3
Tolna megye
23,5
19,2
0
40
10,4
10,5
13,1
9,9
11,1
37,3
10
10,6
36,6
9,4
11,3
33,6
20,6
20
8,7
38,9
18
21,3
8,2
38,9
18,5
23,9
9,6
39,7
18,3
22
60
80
100
Tolna megye és kistérségeiben a vezetők aránya a teljes foglalkozási szerkezetben és a vezetők belső arányai kistérségenként
vezetők összesen
Bonyhádi
64,9%
Bonyhádi
Tulajdonos, dolgozó vezetők
11,2 Dombóvári
4,5% 4,5%
Dombóvári
26,1%
63,9%
12 Paksi
Paksi
Szakmai vezetők
59,6%
4,9% 4,9%
10,8
Vezető, gazdasági végzettséggel
Szekszárdi
6,4% 6,4%
Szekszárdi
26,2%
27,5%
64,8%
12,1 Tamási
Tamási
61,7%
4,9% 4,9%
11,5
Tolna megye
5,2% 6,1%
Tolna megye
25,4%
27,0%
63,2%
11,7 5,1% 5,1%
0
2
4
6
8 10 12 14
26,5%
Vezető, műszaki végzettséggel
Szakmunkások aránya a teljes foglalkoztatási szerkezetben szakmunkások Nyomdaipari
0,1
Műszeripari
0,2
1,8
Ruházati, bőr-, cipő-, textilipari
7,2
2,4
1,1 3,8
1,9 7
3,4
0,7 3,7
6,4
6,6
3,8
0,9
1,6
0,1 2,3
7,9
2,7
Tolna megye
0
2
7,8
3,6
Építőipari
0,2 1,9
7,2
Tamási kistérség
Szekszárdi kistérség
0
1,7
Kohászati-, gép és fémipari
Élelmiszeripari
Paksi kistérség
Dombóvári kistérség
Bonyhádi kistérség
3,3
1,3
1,7
1,1
2
3
Bútoripari
0,5
0,4
0,5
0,5
0,6
0,5
Építőanyagipari
0,2
0,5
0,2
0,3
0,5
0,3
Mezőgazdasági
5
3,8
Kereskedelmi, vendégl. szem. szolg.
8
12
0
4
8
9,5
6,1 12 0
5,5
9,4
5,1
6 4
2,6
10,9
8,6
Egyéb fizikai fogl.
0
4,5
4
8
9,8
5,6 12
0
4
8
3,8 9,6
5,7 12
0
4
8
5,7 12
0
4
8
A kékgallérosok aránya a teljes foglalkoztatási szerkezetben 40 30 20
39,6
38,9
38,8
10
9,6 0
Bonyhád
10,4
8,2
10,5
Dombóvár
szakmunkások összesen
37,1
33,5 8,7
13,1
Paks
gépkezelõk, összeszerelõk
9,9
11,1
Szekszárd
36,5 10
Tamási
10,6
9,4
11,3
Tolna megye
Egyébb szakképzettséget nem igénylõ munkakörök
12
Az iskolarendszer feladata 1. a társadalom oktatással, képzéssel kapcsolatos elvárásainak való megfelelés 2. a helyi munkaerőpiac szakemberigényének kiszolgálása
y Jelenleg az oktatási intézmények csak az első követelménynek igyekeznek megfelelni y A piaci és közfoglalkoztatók keresletével szemben vagy nem áll elegendő kínálat, vagy súlyos túlkínálat van y Nem az igényelt mennyiségben és szakmai tartalommal folyik a képzés
A középfokú képzés szerkezete 2001 és 2005 között • a gimnáziumi képzés választók száma közel 10 százalékkal nőtt 2001-hez képest • csökkent a szakközépiskolát és a szakiskolát választók száma
A szakképzés aránytalanságai I. nyomdaipar közlekedés elektronika fémipar mezőgazdaság ügyvitel könnyűipar 0
2
4
6
foglalkoztatottak
8
10
12
végzettek
• A középfokú végzettséget igénylő foglalkozásiszakmacsoportok foglalkozási szerkezetben belüli korrigált aránya és a 2005-ben a munkaerőpiacra kilépők szakképzetség-szerkezetének összehasonlítása
A szakképzés aránytalanságai II. gépészet k e re s k e d e le m , m a rk e tin g egészségügy közgazdaság v e n d é g lá tá s , id e g e n fo rg a lo m 0
2
4
6
fo g la lk o z ta to tta k
8
10
12
v é g z e tte k
• A középfokú végzettséget igénylő foglalkozásiszakmacsoportok foglalkozási szerkezetben belüli korrigált aránya és a 2005-ben a munkaerőpiacra kilépők szakképzetség-szerkezetének összehasonlítása
A szakképzés aránytalanságai III.
• A középfokú végzettséget igénylő foglalkozásiszakmacsoportok foglalkozási szerkezetben belüli korrigált aránya és a 2005-ben a munkaerőpiacra kilépők szakképzetség-szerkezetének összehasonlítása
A szakképzés és a foglalkoztatás
A középfokú végzettséget igénylő foglalkozásiszakmacsoportok foglalkozási szerkezetben belüli korrigált aránya és a 2005-ben a munkaerőpiacra kilépők szakképzetség-szerkezetének összehasonlítása
A felnőttképzésben részt vevők
• A TMMK által finanszírozott képzésekben részt vevők száma szakmacsoportonként (fő)
Gazdaságszerkezeti átalakulás folyamatai y Stagnálás, nincs iránya: y Tamási és Dombóvári kistérségek
y Lassú, változatlan szerkezet, növekvő követelményekkel y Paksi kistérség
y Kényelmesen változó, gépipari, műszeripari irányba y Bonyhádi és Szekszárdi kistérségek Az átalakulás követelményeit alig érzékelik : – a képző intézmények , a tanulók, pályaválasztók és munkavállalók
Feszültségek y Magas, és nem megfelelő szerkezetű a felsőoktatásba törekvés y Magas az iskolarendszert szakképzetlenül elhagyók aránya Pl: jelenleg a regiszterben y 200 általános iskolai végzettségű y 600 érettségizett y Hiányok: forgácsolók, CNC esztergályosok, hegesztők, lakatosok, elektronikai szakmák, közép és felsőfokú műszaki végzettségűek y Konvertálhatósági problémák: leépülő mezőgazdasági-, élelmiszeripari-, ruhaipari szakmacsoportokban dolgozók
Kiterjedésében elégtelen pozitívumok • Nagyvállalatok fokozottabb részvétele a képzésben • Gyakorlatorientált, munkahelyi szakképzés-, átképzés növekszik • Kisebb és közepes vállalatok is érdekeltté váltak a szakképzésben
Elérhetőség I. • Az egyes térségekben oktatott, vagy hiányzó szakmák kijelölik a gazdasági fejlesztés irányait és gátjait • A fizikai / kékgalléros szakképzettséggel pályára lépők társadalmi csoportja a leginkább helyhez kötött: • lakóhely változtatási-, társadalmi kapcsolatteremtő képességük, bérszínvonaluk korlátozza mobilitásukat
Elérhetőség II. A középfokú oktatás Tolna megyében
Dunaföldvár
Felsőnyék Magyarkeszi Fürged Nagyszokoly Iregszemcse
Tamási Újireg
Simontornya Ozora
Tolnanémedi
Pincehely
Németkér
Pálfa Kisszékely
Értény Nagykónyi Koppányszántó
Keszőhidegkút Udvari
Regöly
Gyönk Szárazd
Szakcs Várong
Kocsola
Lápafő
Bikács
Paks
Belecska Nagyszékely Sárszentlőrinc Györköny Miszla
Gyulaj
Bölcske
Madocsa
Nagydorog Pusztahencse Kajdacs
Diósberény Szakadát Kölesd Varsád Szakály
Tengelic Dunaszentgyörgy
Gerjen Kalaznó Kistormás Hőgyész Fadd Szedres Felsőnána Dúzs Medina Csibrák Murga Fácánkert Döbrököz Kurd Tevel Dombóvár Kapospula Tolna Harc Kéty Mucsi LengyelZávod Zomba Sióagárd Attala Kisdorog Nagyvejke Kisvejke Szekszárd Bogyiszló Bonyhádvarasd Kakasd Mucsfa Csikóstőttős Bonyhád Aparhant Kaposszekcső Izmény Jágónak GyöreNagymányok Grábóc Őcsény Nak
Dalmand
Kismányok gimnázium szakközépiskola szakiskola
Váralja
Szálka Decs MőcsényAlsónána Várdomb Cikó Sárpilis Mórágy Bátaapáti
Alsónyék
Bátaszék
Pörböly
Báta
• Egy- egy térségben a gimnáziumok a könnyebben, a bővebb szakmakínálattal rendelkező szakközépiskolák és szakiskolák nehezebben érhetők el • A hátrányos helyzetű tanulók és családjuk az esetek többségében nem tudnak, nem akarnak, vagy nem képesek egy, a lakóhelytől távol eső képzést választani
Elérhetőség III. • Az oktatási rendszert minden képzési szinten, minden településről elérhetővé kell tenni • Szükség van Tolna megyében, Szekszárd mellett egy második, teljes képzési kínálattal rendelkező szakképzési központra. • Fejleszteni kell a kollégiumok hálózatát és az iskolabuszok rendszerét
A szakképzés feladatai I. • A szakképző intézményekbe az általános iskolát igen gyenge eredménnyel elvégzők kerülnek • A középfokú oktatásnak fel kel készülnie az összes, általános iskolában végzett tanuló fogadására • Ki kell alakítani a megfelelő eljárásokat és eszközöket a tanulási nehézséggel küzdő, hátrányos helyzetű réteg sikeres oktatására • Alternatív, szakma és tevékenység-orientált képzési formákkal kell a képzés rendszerét a változó igényekhez igazítani (termelő iskola, gyakorlatorientált képzés, munkahely közeli képzési formák) • A szakképzés átalakítása nem járhat újabb belépési korlátok felállításával és nem növelheti a szülők és családok kiadásait
A szakképzés feladatai II. y Az alkalmazhatóság feltétele az alapos, begyakorolt szaktudás. y A szakképzés és a foglalkoztatók együttműködését a szakképzés során minden tanuló esetén létre kell hozni y A nem megfelelő szakismeret presztízsveszteséggel jár, ami a szakmák és a szakiskolai végzettség értékét jelentősen csökkenti
Hiányszakmák képzése y A középfokú szakképzésben visszaszorult a gépfémfeldolgozó és elektronikai szakmák képzése y ezek a szakmák a helyi munkaerőpiacon jelenleg is hiányszakmának minősülnek y A képzésük elősegítése érdekében létre lehetne hozni a tanuló – gyakornok státuszt/programot, amely : y y y y y y y
a szakképzés utolsó 2 évében és az azt követő 2 évben mentoráló, felkészítő, támogató háttérrel ösztöndíjjal a tanulmányi időszakban azt követően bértámogatással álláslehetőségek felkutatásával szükség esetén továbbképzéssel, kiegészítő képzésekkel a Munkaügyi Központ, a szakiskolák, a felnőtt képzők és a foglalkoztatók szoros együttműködésével
y biztosítja nagyobb számú tanuló belépését, pályán maradását és elhelyezkedését a térségi munkaerőpiacokon a hiányszakmákban
A lemorzsolódás • A szakképzésben a beiratkozott tanulók jelentős, el nem hanyagolható hányada nem szerez szakképesítést, az iskolarendszertől kiesve ’lemorzsolódik’ • A lemorzsolódás a legfontosabb szakmák, képzések területén csökkenti a kritikus szint alá a munkaerőkibocsátást • A lemorzsolódó tanulók – életre szóló, súlyos egzisztenciális problémákkal terhelten - a munkaerőpiacon mint potenciális munkanélküliek jelennek meg • Nyomon követő vizsgálattal számon kell tartani a lemorzsolódókat • Meg kell teremteni az iskolaváltás lehetőségét, vagy a felnőttképzésbe való átlépés lehetőségét a lemorzsolódással fenyegetett tanulók részére • Kidolgozott mentoráló, készségfejlesztő, támogató hátteret kell létrehozni a hátrányos helyzetű tanulók részére
A gazdaságfejlődés irányai és szakember ellátottság • A jelenlegi képzési szerkezet mellett a fém- és gépipari ágazat 2005-ös foglalkoztatási szintjének megőrzése is veszélyben van
• Nem képzelhető el további fém- és gépipari munkahely-bővítés Tolna megyében a jelenlegi szakember-utánpótlási szint mellett
• Rendkívül alacsonynak mondható az elektrotechnikával, elektromossággal kapcsolatos képzésekre beiskolázott tanulók száma
• a szakképzett elektronikai és gépipari munkaerő utánpótlásának egyre kevésbé bázisa a nappali, iskolarendszerű szakképzés
• A szakképzés rendszerébe lépők körének kibővítése szükséges
• Az iskolarendszert érettségivel, de szakképzetlenül elhagyókkal • A jelenleg munkaerőpiacon lévő, de elavult szakképesítéssel rendelkezők bevonásával • A szakképzetlenek motiválásával
A technikusképzés • A munkaadók a szakképzésből kikerülő tanulóktól magas szintű gyakorlati ismereteket várnak el • a technikusképzés tartalma jelenleg nem illeszkedik a munkaerőpiaci igényekhez
• A technikusképzésből kikerülő tanulók gyakorlati ismeretei messze elmaradnak a munkahelyi megfeleléshez szükséges szinttől • A technikusok szakmai ismeretei már nem tartalmazzák az alapvető szakmunkásismereteket és még nem éri el azt a szintet, ami az egyszerűbb mérnöki feladatok ellátásához lenne szükséges
• Szükséges lenne a gyakorlati képzés technikusképzésen belüli megerősítése • A technikusképzés tananyagában a szakterület legalább egy szakmájának megjelenítése • Munka melletti technikusképzés kialakítása, a vállalok által „küldött” szakmunkások részére
Pályaorientáció y Az iskolák beiskolázási kínálatának kialakításakor preferálni kell a látható munkaerőpiaci igényeknek megfelelő ajánlatot y A pályaorientáció során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a mauniális-, illetve gyakorlati készségekkel rendelkezőkre y Az általános iskolai tevékenység részeként fejleszteni szükséges a gyakorlati készségeket y Széles körben fel kell hívni a tanulók és szüleik figyelmét a y Pályaválasztás és munkaerőpiaci igények közötti összhang fontosságára y az egyéni képességeknek, készségeknek megfelelő iskolaválasztás fontosságára y a fehérgalléros túlképzésre
Munkaerőpiaci információk I. • A közép és felsőfokú szakképzési- oktatási rendszer szereplőinek nincsenek sem kidolgozott eszközei, sem pedig világosan körülírt szándékai • a munkaerőpiaci igények figyelemmel kisérésére, • a képzések megfelelő átalakítására, • az igényekhez való alkalmazkodásra • A piaci és közfoglalkoztatók keresletével szemben vagy nem áll elegendő kínálat, vagy súlyos túlkínálat van
Munkaerőpiaci információk II. • Olyan információs rendszerekre van szükség, ami tájékoztatja a tanulókat, oktatási intézményeket és fenntartóikat, valamint a foglalkoztatókat • a munkaerőpiaci keresletről, • a munkaerő szaktudásával szembeni változó elvárásokról • képzésből kilépők elhelyezkedéséről • A várható kereseti viszonyokról • A munkavégzés emberi-társadalmi körülményeiről
Hátráltató tényezők , megoldandó problémák • Gyenge a tudatos gazdaságfejlesztés szerkezetátalakítás • Hiányoznak az ismeretek a munkaerőpiaci folyamatokról s ezért tanulóknak és felnőtteknek nincs kapaszkodójuk a szakmaválasztáshoz • Az iskolarendszerben nem fordítanak figyelmet a manuális készségekre, a gyakorlat- alapú elméleti képzésre • A mikró vállalkozások alig vesznek részt a szakképzésben • A munkaügyi szervezetnek nincs elegendő kapacitása a képzésbe vonáshoz szükséges motiválásra • A felnőttképzés (intézményei) nem (tudnak) alkalmazkodni az igényekhez • A társadalom jövedelem és státusz elvárásai és a valóságos lehetőségek között nincs összhang
Tennivalók y Pro aktív gazdaságfejlesztés-szerkezetátalakítás, foglalkoztatási válságok tudatos megelőzése y Információnyújtás erősítése y Nyomon követő adatfelvételek: lemorzsolódás, továbbtanulás, első munkába lépés területein y Pályaorientáció erősítése az iskolákban y Vállalkozások és szakképzés, felnőttképzés közötti kapcsolat erősítése y Képzés a vállalkozói ismeretekre: iskolarendszerben és felnőtt képzésben y Erősíteni kell a szakképzést munkahelyi környezetben y Képzés vállalkozói ismeretekre y Képzés a hiányszakmákra y Meg kell oldani a szakképzetlenek motiválásának problémáit
Projekttervek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Információs rendszer felállítása a munkaerőigények és a képzések közelítésére Az iskolákból kilépők nyomonkövető vizsgálataitanulságok levonása ( ált. isk, középfokú-, lemorzsolódók) A lemorzsolódást csökkentő eljárások, eszközök kidolgozása Pályaorientációs pedagógiai tevékenység Gyakorlatorientált szakképzés fiatal szakképzetlenek részére (hátrányos helyzetűek) Hiányszakmák képzésére irányuló eszközök kialakítása Vállalkozói készségek fejlesztése a középiskolákban A vállalatok és a szakképző intézmények közötti kapcsolatok fejlesztése a szakképzés tartalmának folyamatos megújítása érdekében
Köszönöm a figyelmet!
1125 Budapest, Diósárok 2. Tel:(36 1) 356-1081, Fax: (36-1) 214-6187 e-mail:
[email protected]
