STEP4All Regionális jelentés (Magyarország)

Regionális jelentés

STEP4All

Leonardo Da Vinci 2012-1-IT1-LEO04-02901 1

STEP4All Regionális jelentés (Magyarország)

Hozzáférés: Szerző(k):

Nyilvános PAPANITZ Anett BOZA Pál KOMORÓCZKI Máté

Partner: Dátum:

HDI Consulting Kft. 2013. 06. 30.

Ez a projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. Ez a kiadvány a szerző álláspontját tükrözi, és a Bizottság nem vállal felelősséget a feltüntetett információk helyességéért.

Regionális jelentés (Magyarország)

STEP4All

COPYRIGHT © Copyright 2013 The STEP4All Consortium Konzorciumi partnerek: EUROCREA MERCHANT SRL SPIS REGIONAL DEVELOPMENT AGENCY KOCAELI EU PROJECTS COORDINATION CENTRE HDI CONSULTING LTD. AVACA TECHNOLOGIES STICHTING BUSINESS DEVELOPMENT FRIESLAND BULGARIAN CONSTRUCTION CHAMBER TEMÁTICA POSITIVA EUROPEAN LEADERSHIP INSTITUTE Ez a dokumentum semmilyen célból nem sokszorosítható, újragyártható vagy módosítható sem részben, sem egészben a STEP4All Konzorcium írásos engedélye nélkül. Továbbá a szerzők elismeréseként a dokumentum és annak valamennyi kiegészítő mellékletének felhasználása során a szerzői jogok tiszteletben tartása érdekében kérjük, minden esetben jelölje meg a forrást. Minden jog fenntartva. A dokumentum figyelmeztetés nélkül megváltozhat.

DOCUMENT HISTORY Version

Date

Comment

01 02 03

1


STEP4All

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ........................................................................................................ 3 2. Európai alapokhoz való hozzáférés ................................................................. 3 3. Kezdeményezések az EU projektmenedzsment képzési szakadékok áthidalására ..................................................................................................... 8 4. Az uniós pályázati felhívásokhoz kapcsolódó információhoz való hozzáférés 12 5. A magyarországi felmérés előzetes megállapításai ....................................... 13 6. A partnerek közvetlen tapasztalati ................................................................. 18 7. Jó gyakorlatok ................................................................................................ 20 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................. 24

2


1.

STEP4All

Bevezetés

Napjainkban a nemzetgazdaság fejlesztésének egyik legfontosabb eleme a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, mivel a világ országai kölcsönös egymásrautaltsággal egyetlen közös rendszert alkotnak. Az egyes országok fejlődését meghatározzák a rendszer elemei közötti kapcsolatok, a rendszer felépítése és hatékonysága. A nemzeti és a nemzetközi gazdaság minidig összefügg. Magyarország egy relatíve kis ország, nyitott gazdasággal, így jövőjét csakis nemzetközi kontextusban határozhatja meg. Az EU-csatlakozást követően Magyarországnak meg kellett tanulnia, hogyan éljen az új lehetőségekkel és pénzügyi eszközökkel a lehető leghatékonyabb módon, az ország gazdasági fejlődésének előmozdítása érdekében. Mindazonáltal az EU-integráció kiterjesztése és elmélyülése megváltoztatta az európai gazdasági kapcsolatokat.1 Magyarország egy tengerpart nélküli állam számos szomszéddal – Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria, melyek közül Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak, Szerbia tagjelölt ország, míg Horvátország csatlakozó. Szlovákia és Szlovénia Magyarországgal együtt 2004-ben vált az EU tagállamává.2 2.

Európai alapokhoz való hozzáférés

Amióta 2004-ben Magyarország az EU tagjává vált, az elérhető, különböző finanszírozási lehetőségek jelentősen megnövekedtek. Összevetve a 2004-2006-os időszakot (4,6 milliárd euró) az új 2007-2013-as programozási időszakkal (22,4 milliárd euró3), Magyarország ez utóbbiban lényegesen nagyobb támogatást kapott az Európai Uniótól a Strukturális Alapokon és a Kohéziós Alapon keresztül. Az uniós támogatások felhasználása három célkitűzést szolgál: 1. Konvergencia célkitűzés; 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés; 3. Európai Területi Együttműködés. A konvergencia, valamint a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzések keretében elérhető források lényegesen jelentősebbek: a Magyarország számára elérhető, összes uniós forrás 98%-át fedi le ez a két kategória. Konvergencia célkitűzés: A legfontosabb prioritás a legfejletlenebb régiók támogatása munkahelyteremtés céljából, valamint a társadalmi kohézió erősítése és a gazdasági növekedés fenntartása. A hét magyar NUTS 2-es régióból hat jogosult a regionális politika forrásaira (a térképen piros 1

Majoros (2008) www.europa.eu 3 Nemzeti Fejelsztési Ügynökség - Statisztikák 2

3


STEP4All

színnel jelzett területek): Nyugat-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl.

1. sz. ábra: Magyarország NUTS 2-es régiói

Forrás: Europa.eu

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés: Cél a gazdaság strukturális változtatásainak támogatása a termelékenység és a foglalkoztatottság növelésével. Egyedül a Közép-magyarországi régió (a térképen világos kékkel jelzett terület) jogosult erre a forrásra. 15 operatív program van Magyarországon a 2007-2013 programozási időszakra:  Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP)  Közlekedés Operatív Program (KÖZOP)  Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)  Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)  Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)  Államreform Operatív Program (ÁROP)  Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP)  Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP)  Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP)  Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP)  Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP)  Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP)  Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP)  Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP)  Végrehajtás Operatív Program (VOP)

4


STEP4All

4

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

2. sz. ábra

3. sz. ábra5

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Ahogy az a 2. sz. ábráról leolvasható, jelentős különbségek vannak az egyes operatív programok büdzséi között. A legnagyobb programok költségvetése meghaladja az 2,5

4 5

Átváltási árfolyam: 1 €=300 HUF 2013. június 17-ei adatok alapján.

5


STEP4All

milliárd eurót, úgy mint a Közlekedés OP, a Környezet és Energia OP, a Társadalmi Megújulás OP és a Gazdaságfejlesztési OP esetében, miközben az Elektronikus Közigazgatás, az Államreform, a Közép-Dunántúli, a Nyugat-Dunántúli és a Végrehatási Operatív Program költségvetése egyenként nem éri el a 0,5 milliárd eurót. A rendelkezésre álló források és a megítélt támogatások arányát mutatja a 3. sz. ábra, melyről a kiutalt támogatások összege is leolvasható. Négy operatív program esetében a keret 70%-a már kimerült, míg a Környezet és Energia OP esetében ez az arány nem éri el a 40%-ot, mindössze 1,3 milliárd euró került felhasználásra. Európai Területi Együttműködés: cél az Európán belüli határok jelentőségének csökkentése, elsősorban az országok között, hogy összehangolják a regionális együttműködéseket. Az együttműködésnek három különböző típusa létezik: határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködés. Magyarországnak hét határon átnyúló, kettő transznacionális és a négy interregionális együttműködési programja van. Határon átnyúló programok:  Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program  Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program  Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program  Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program  Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program  Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program  Magyarország – Szlovákia – Románia - Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttműködési Program

4. sz. ábra: Határon átnyúló együttműködési programok Magyarországon6

6

www.nfu.hu

6


STEP4All

Transznacionális programok:  Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program  Közép-Európai Transznacionális Együttműködési Program A 2002-2006-os időszakban futott az INTERREG IIIC Program, a jelenlegi, INTERREG IVC 2007-2013 Program, melyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszíroz, ezt követi.7 Egyéb, nem uniós források Léteznek más, kisebb források, melyek szintén elérhetők Magyarország számra: EGT és Norvég Alapok, valamint a Svájci Hozzájárulás. Ez előbbi a 2009-2014-es időszakra 153,3 millió eurót bocsát Magyarország rendelkezésére, míg ez utóbbi megközelítőleg 105 millió eurót8 biztosít Magyarország számára 2013-2017 között.

Kitekintés

5. sz. ábra: Az Európai Unióban hozzáférhető források (fókusz az energiaszektoron)

7 8

www.interreg4c.eu Átváltási árfolyam: 1 CHF=0.81 €

7


3.

STEP4All

Kezdeményezések az EU projektmenedzsment képzési szakadékok áthidalására

Magyarországon számos projektmenedzsment-képzés elérhető azok számára, akik érdeklődnek az uniós pályázatok iránt, illetve a kapcsolódó pénzügyi és projektmenedzsment tevékenységek iránt. Ugyanakkor a legtöbb szakértő ezek nélkül a képzések nélkül vált projektmenedzserré, különösen így volt ez az EU-csatlakozást megelőzően. A legelső magyar projektmenedzserek a szükséges tudást a projektek megvalósításán keresztül sajátították el, nem pedig könyvekből vagy szemináriumokról. Az Európai Közösség döntés értelmében Magyarország 1990-2003 között pénzügyi támogatást kapott a PHARE programból (Pologne, Hongrie Aide à la Reconstruction Économique). Ezt az előcsatlakozási alapot 1989-ben hozták létre azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a piaci átalakuláshoz Lengyelország és Magyarország számára a szükséges szakemberek képzésével. 2005 novemberének végére Magyarország 1,42 milliárd euró értékben írt alá szerződéseket 200 ágazati és regionális fejlesztési program támogatására. Következésképp számos projektmenedzser ez alatt az időszak alatt szerzett szakmai gyakorlatot. Az utóbbi években egyre több és több képzés és kurzus érhető el díjmentesen, de költségtérítéses képzések is léteznek. A képzések időtartama alapján rövid és hosszú kurzusokat különböztethetünk meg. A hosszú kurzusok az iskolákban jellemzők. A magyar diákok a bolognai rendszernek köszönhetően felvehetnek szabadon választható kurzusokat. Így megismerkedhetnek olyan speciális tantárgyakkal is, amelyek alapvetően nem kötődnek közvetlenül tanulmányaikhoz. Több főiskola és egyetem indít kurzusokat, hogy növeljék a hallgatók tudását és érdeklődését az Európai Unió iránt. Mindazonáltal néhány intézmény (jellemzően a legnagyobbak, mint például a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem stb.) indít BA vagy MA képzést azoknak, akik elkötelezettek a nemzetközi kapcsolatok iránt, beleértve az Európai Unió gazdasági kapcsolatait. Ugyanakkor meg kell jegyezzük, hogy a különbség ezek között a képzések között igen jelentős, mivel minden intézmény igyekszik saját profiljához alakítani a képzést. Így a gazdasági iskolák előnyben részesítik a gazdasági tanulmányokat, míg más karokon a társadalmi oldalra helyeződik a hangsúly. Ez idáig a legtöbb hallgató (50-70%) térítésmentesen tanult Magyarországon. A kormány döntése értelmében bizonyos képzési programokat már nem támogat az állam. Így példának okáért ma valamennyi kommunikáció és médiatudomány alapszak csak költségtérítéses formában elérhető, ám a korlátozás érinti a nemzetközi tanulmányok / nemzetközi kapcsolatok képzéseket is. Így várhatóan azoknak a szakértőknek a száma, akik speciális ismerteket szerezhetnek az uniós finanszírozásról, az uniós jogokról és intézményekről, projektdokumentációról, regionális fejlesztésről, pályázatírásról, közügyekről, EU programokról és projektekről drámaian lecsökken a közeljövőben. Viszont a hallgatók egy része ki tudja fizetni a képzés díját, és mint arról már korábban szó esett,

8


STEP4All

rövid képzések is léteznek, illetve a bolognai rendszernek köszönhetően a diákok külföldön is tanulhatnak. Ráadásul annak lehetősége, hogy ezeket az ismereteket a hallgatók szabadon választható tantárgyak keretében sajátítsák el, még mindig biztosított. Ezeknek a kurzusoknak a munkanyelve általában magyar vagy angol, esetenként francia. A PMI (Project Management Institute) Budapest, Magyar tagozat fő célja a projektmenedzsment szakma támogatása az elismertség növelése révén, minősítés biztosításával. A Magyar Tagozat könyveket szerkeszt, vizsgákat, konferenciákat, előadásokat rendez stb., hogy növelje a tudástranszfert. A PMI Budapest, Magyar tagozat együtt a Magyar Projektmenedzsment Szövetséggel mint civil szervezetek létrehoztak egy listát azokról az intézményekről, amelyekben a projektmenedzsment a felsőoktatás szintjén jelenik meg. Közülük néhány alább kerül bemutatásra. Budapesti Corvinus Egyetem Aktuális posztgraduális képzések: Projektmenedzsment szakközgazdász Projektmenedzsment specialista Képzés időtartama: 4 szemeszter Költségtérítés: 285.000 Ft/szemeszter Ezekről a képzésekről további információt talál az egyetem hivatalos honlapján.9 Ebben a 2012/2013 tanítási évben, a tavaszi szemeszterben a projektmenedzsment kurzus szintén elérhető az egyetemen. „A kurzus a stratégiaorientált projektmenedzsment paradigmáján alapul.” A kurzus részletes leírása, a tematika, a módszertan és a teljesítés feltételei az egyetem honlapján megtalálhatók.10 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ez az intézmény több képzést is kínál, amelyek közel állnak a projektmenedzsmenthez, noha a fókusz minden esetben a módszertani megközelítésre kerül. Speciális kurzusok keretében a diákoknak lehetőségük nyílik projekttervezésre, monitoring tevékenység folytatására, kockázatelemzés készítésére stb. A képzések és kurzusok leírása az alábbi linkeken keresztül érhető el: http://www.mvt.bme.hu/index_en.shtml http://www.bme.hu/?language=en https://www.iit.bme.hu/en/department-control-engineering-and-information-technology További képzések Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi kar: http://gtk.uni-miskolc.hu/eng Széchenyi István Egyetem: http://uni.sze.hu/en_GB/home Az EDUTUS Főiskola különleges képzési programokat nyújt felnőttek számára. http://www.edutus.hu/cikk/training_programs/. Ugyanakkor a felnőtt emberek számára több rövid program is létezik. Az EFEB Felnőttképzési Oktatási Központnak külön 9

http://kti.linett.hu/20.htm http://portal.uni-corvinus.hu/index.php?id=p5900093

10

9


STEP4All

projektmenedzser képzése van, amelynek időtartama két hónap. A képzés díja 80.000 Ft. Ráadásul ez a képzés E-learning formában is elérhető.11 A fent megnevezett kurzusok és képzések közvetlen oktatási intézményekhez kapcsolódnak. Habár azok, akik projektmenedzserként vagy ahhoz hasonlóként diplomáztak, nem minden esetben tudnak elhelyezkedni ebben a szektorban. A mindennapi életben a projektmenedzserek a gyakorlatban szerzik meg szakértelmüket, és csak kiegészítik ezt a tudást 1-5 napos tréningekkel. Ezeket a képzéseket rendezhetik profitorientált vállalkozások, vagy bármilyen más állami ügynökségek. Ennek a piacnak a főszereplője valószínűleg Magyarország Nemzeti Fejlesztési Ügynöksége (www.nfu.hu). Az ügynökség rendszeresen műhelymunkákat tart az érintettek számára, és időről időre megjelennek EU-társfinanszírozott pályázati felhívások, melyek támogatják a helyi kezdeményezéseket, annak érdekében, hogy tájékoztassák a helyi érdekgazdákat, döntéshozókat és potenciális kedvezményezetteket. Mindennek megfelelően a rövid képzéseket három kategóriába sorolhatjuk: vállalatok által rendezett tréningek (megrendelésre); a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és közreműködő szervezetei által rendezett tréningek; uniós projektek keretében rendezett tréningek. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2013. június 13-án rendezte meg az Uniós Fejlesztések nyílt napját, hogy bemutassa a legújabb eredményeket mint a támogatott magyar projektek jó példáit. Az Államreform Operatív Program keretében különleges projekteket valósítottak meg országszerte, hogy partnerségek építsenek, és új projektötleteket generáljanak a jelenlegi és a jövőben várható felhívásoknak megfelelően. Ezek a műhelymunkák alkalmat nyújtottak az ötletelésre, a téma szakértőinek közreműködésével. Ezáltal a résztvevők elsajátíthatták az uniós projekteknél szükséges menedzsment ismereteket, így például a projektgenerálás módszertanát (logikai keretmátrix, Gantt-diagram, problémafa-elemzés stb.) miközben naprakész információt kaptak a pályázati felhívásokról. Érdemes azonban megemlíteni, hogy Magyarország más nemzeti felügyeleti intézményei is rendeznek workshopokat és tréningeket, elsősorban kedvezményezettjeik és/vagy tanulóik számára, mint a Tempus Közalapítvány (http://english.tpf.hu/), amelynek profilja lefedi az oktatást. A Tempus Közalapítvány célja: 1) támogatni azokat a kezdeményezéseket, amelyek az oktatás, a képzés modernizálását és minőségének javítását szorgalmazzák, valamint a K+F és az emberi erőforrások fejlesztését; 2) ösztönözni a nemzetközi együttműködést és mobilitást; 3) erősíteni az európai dimenziót ezeken a területeken.12

11 12

http://www.efeb.hu/felnottkepzes/projektmenedzser http://english.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=2

10


STEP4All

Ezeknek az intézményeknek a rendszer mozgatórugóikent meghatározó szerepük van a tudásmegosztásban és a tudatosság növelésében a projektmenedzsment tekintetében és az uniós forrásokhoz való hozzáférést illetően.

11


4.

Az uniós pályázati hozzáférés

STEP4All

felhívásokhoz

kapcsolódó

információhoz

való

A potenciális kedvezményezettek általában részt vesznek egy-egy workshopon, amelyet például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (vagy annak valamely szervezete) rendez, mivel ők rendelkeznek információval az aktuális és a jövőbeni pályázati felhívásokkal kapcsolatban. Ezeket az eseményeket az NFÜ meghirdeti és közzéteszi hivatalos honlapján. Azokban az esetekben, amikor konkrét célcsoportot érint a rendezvény, az ügynökség gyakran küld meghívót az érintetteknek e-mailben. A közszektort tekintve, a legtöbb szervezetnek van olyan alkalmazottja, aki a pályázatokért felel. Ha a szervezet nem rendelkezik a szükséges humánerőforrással, jellemzően alvállalkozót bíznak meg e célból. Nyilvánvalóan ez a leghatékonyabb mód a szervezeti célok elérésére, hiszen a megbízott vállalkozás alkalmazottállománya speciális tudással rendelkező szakértőkből áll, kiterjedt kapcsolatokkal a szektorban. A beérkező pályázatok mennyisége és a kiválasztási folyamat miatt az NFÜ-nek és Közreműködő Szervezeteinek (KSZ) gyakran kell elutasítaniuk olyan pályázatokat, amelyek alapvetően jó gondolatokat és ötleteket tartalmaznak. Az uniós pályázati felhívásokkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférés biztosított. Számos információs csatorna fellelhető az interneten, különös tekintettel a kisebb tanácsadó cégek honlapjaira, linkgyűjteményekre stb. További adatokat a magyar projektmenedzserek információs forrásairól a pályázati felhívásokkal kapcsolatban az 5. A magyarországi felmérés előzetes megállapításai c. fejezetben talál.

12


5.

STEP4All

A magyarországi felmérés előzetes megállapításai

A STEP4All projekt keretében 2013 márciusában valamennyi partner elküldött egy kérdőívet saját partnerkörének a projektmenedzsment tapasztalatra és tevékenységre vonatkozóan. A felmérés naprakész információt szolgáltat a magyar projektmenedzserek jelenlegi szokásairól és észrevételeiről. Magyarország esetében 25 szakértő töltötte ki a kérdőívet, amelynek kutatási eredményeit alább részletezzük. A válaszadók 44%-a több mint 10 éve uniós projektekkel foglalkozik, 20% 4-9 éves tapasztalattal rendelkezik, 32% 1-3 éves tapasztalattal bír, és mindössze 4% (egyetlen ember) munkatapasztalata kevesebb, mint 1 év. A magyar projektmenedzserek számos EU társfinanszírozott programban érdekeletek, ám a legnépszerűbb program az INTERREG, bár az utolsó INTERREG IVC felhívás két éve lezárult.13 A TEMPUS, az Intelligent Energy Europe és a 7th FP, az Enterprise and Industry szintén jelentős részesedéssel bír.

6. sz. ábra Ugyanakkor több uniós program is van, amelyet Magyarországon mellőznek, mint például a MEDIA, a PROGRESS, a DAPHNE, a Civil Justice, a Fundamental Rights vagy a Citizenship, a HERCULE, a MARE, a Health and Consumer’s. Van még egy kategória az egyéb EU társfinanszírozott programok számára, amely jelentős részesedést ér el a maga 37%-ával. A válaszadóknak lehetőségük volt kiegészíteni a

13

http://i4c.eu/fourth_call.html

13


STEP4All

programok listáját. Különböző EU társfinanszírozott nemzeti programokat neveztek meg, és több korábbi programra is hivatkoztak, mint a 5th and 6th FP. Ezek a válaszok megemlítik Magyarország transznacionális programjait (South East Europe, Central Europe), illetve szót ejtenek az EGT és Norvég Alapokról és a URBACT-ról.

7. sz. ábra A mintában szereplő projektmenedzserek 90%-a használ online forrásokat az aktuális pályázati felhívásokról való információszerzésre Magyarországon, így ez a legfontosabb információs csatorna. Mindazonáltal a személyes kapcsolatoknak szintén figyelemre méltó részesedése van (60%). A nemzeti ügynökségeknek is meghatározó a szerepe e tekintetben (28%), de a tanácsadók és fórumok is a kommunikáció releváns szereplőivé váltak 20%-os részesedésükkel. Az információs központok már kevésbé népszerűek (mindössze 8%). Néhány válaszadó átugrotta az információhoz való hozzáférés nehézségeire vonatkozó kérdést. 14-ből 11 embernek nincsenek nehézségei, a többiek az alábbi észrevételekre tértek ki: Muszáj, hogy külön-külön kutassanak az egyes programok honlapján. A tapasztalatlan munkatársaknak problémát jelenthet a szükséges információ felkutatása, míg az idősebbek (akik már meglehetősen jól kiismerik magukat ezeknek a prgramoknak a honlapjain) ez a tevékenység nagyon is időpazarló. Túl sok elavult, érvénytelen információ található az interneten. Több mint a válaszadók fele úgy véli saját tapasztalatai alapján, hogy a rendszerben nagy adminisztratív terhek vannak. Mindössze 12%-uk tartja úgy, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés meglehetősen egyszerű, 28%-uk gondolja úgy, hogy az elérhető

14


STEP4All

útmutatók könnyen érthetőek, míg azoknak az aránya, akik egyetértenek az állítással, miszerint egyértelműen körülhatárolt, hogyan kell kitölteni a pályázati űrlapokat, 36%. 24% véli úgy, hogy egyértelmű, mit várnak el a finanszírozó intézmények a monitoring és pénzügyi jelentésekkel kapcsolatban, ami összességében csak kis hányadot képvisel. A megkérdezett projektmenedzserek 28%-a jelzett nehézségeket a támogatási szerződés aláírásával kapcsolatban az Európai Bizottság és ügynökségei esetében. Jó példaként, illetve jó változásként a South East Europe transznacionális programot említették, amelynek tisztán lefektetett szabályai és segítőkész JTS személyzete van, továbbá a 7th FP KBBE felhívásait, amelyek szintén jól megtervezettek. Mindent összegezve, a projektmenedzserek szempontjából az adminisztratív terhek jelentik a rendszerben a legnagyobb nehézséget.

8. sz. ábra A következő kérdés az ideális projekttervező, projektmenedzser szükséges kompetenciáit tisztázza. A legfontosabb képesség, amellyel egy ideális projekttervezőnek, projektmenedzsernek rendelkeznie kell, a kiváló angol nyelvtudás, mivel a magyarországi operatív programok keretében benyújtott pályázatok kivételével, a pályázatok munkanyelve az angol. Így az angol nyelv használata elkerülhetetlen a projektjavaslatok kidolgozása során. A második legfontosabb képesség a feladatkoordinációs készség. Egy ideális projektmenedzsertől szintén elvárás, hogy kimagasló kommunikációs és kapcsolatépítési készséggel rendelkezzen, hogy projektciklus-menedzsment ismertekkel

15


STEP4All

bírjon, és egyéb kompetenciákkal rendelkezzen a pénzügyi jelentés és menedzsment tekintetében. Az EU-hoz kapcsolódó tanulmányok nem kifejezetten fontosak ezekhez a tevékenységekhez. A válaszadók kiemelték továbbá a türelmet, a kitartást és a képességet, hogy az útmutatókban foglaltakat a projektmenedzser a gyakorlatban is képes legyen alkalmazni. A legnagyobb és/vagy leggyakoribb hibák, amelyeket egy EU projektmenedzser vét Lehetséges válaszok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Szakértelem és tapasztalat hiánya Formai hibák (hiányzó aláírások, hibásan benyújtott dokumentumok) A projektleírás egyértelműségének hiánya Szűkös alkalmazási terület / A pályázat hatása kétes Nem kellően innovatív projektjavaslatok A javaslatoknak muszáj a munkaprogramhoz igazodniuk Túl kevés idő a projektek megtervezésére A projekteredmények kétes kihasználása / Fenntarthatóság hiánya Partnerek elégtelen száma / nem megfelelő típusa Egyéb 1. sz. táblázat

Elért százalék 25% 25% 41.7% 16.7% 33.3% 54.2% 66.7% 41.7% 8.3% 4%

A fenti táblázatra tekintve nyilvánvaló, hogy a legnagyobb problémát az időfaktor jelenti. A projektmenedzserek, főleg a fiatalabb szakértők, nem tudják felbecsülni a projekt részletes kidolgozásához szükséges időt. Ebből eredően a projekttervezési folyamat egy nagy vágtához hasonlít, és a projektjavaslat egyes részei kidolgozottak, más részei pedig vázlatosak, ami bukáshoz vezethez az értékelési folyamat vagy a projekt megvalósítása során. Egy rosszul megtervezett projekt (pl. hibák a költségvetésben vagy a projektütemezésben) később komoly problémákat okozhat. A munkaprogramok gyakran korlátozzák a pályázók lehetőségeit, így azok kénytelenek felvállalni olyan speciális tevékenységeket is, amelyek nem feltétlenül relevánsak a tervezett projekt esetében. Csak azok a projektek részesülhetnek támogatásban, amelyek szinte teljes egészében megfelelnek az adott munkaprogramnak. A projektleírás egyértelműségének hiánya szintén jelentős hiba, csak úgy, mint a fenntarthatóság hiánya, vagy a projekteredmények kétes kihasználása. A projektmenedzsreknek fel kell mérniük és meg kell tervezniük a projekt kimeneti termékeit, eredményeit már a kezdetektől fogva, máskülönben a kockázatok megnövekednek. Szükséges meghatározni a mérföldköveket, a határidőket, a projektcsapat tagjait stb., hogy biztosítani tudjuk a projekt fenntarthatóságát a végrehajtás alatt. Különös problémát jelent az innováció, illetve az innovatív ötletek hiánya, de sok más hiba is előfordul, mint a szakértelem hiánya, vagy a formai hibák stb. Ráadásul a formai hibák

16


STEP4All

egyre gyakoribbak az adminisztratív terhek miatt. A tendencia a felméréstben résztvevő országokban hasonló, de a magyar projektmenedzserek állásfoglalása az átlagosnál határozottabb. A válaszadók 88%-a egyetlen EU projektmenedzsment képzést sem ismer Magyarországon. Néhányan úgy gondolják, ez csak a gyakorlatban sajátítható el, de azért megemlítették az egyetemek képzéseit, amelyek legalább elméleti alapot nyújtanak hozzá. Ráadásul, a projektmenedzserek kiterjedt tapasztalata szerint bizonyos tréningek nem is olyan hasznosak. Az ismert képzések között megemlítették a PMI, az Eurpa Media 14 és a Budapesti Kommunikációs Főiskola képzéseit.15 Ezek a válaszok megerősítik azt a nézetet, miszerint a jelenlegi projektmenedzserek ezt a szakmát gyakorlaton keresztül tették magukévá, noha ez nem jelenti azt, hogy a szakma nem megtanulható az iskolában. Arra a kérdésre, hogy a válaszadók miként szerezték meg a szükséges projektmenedzsment kompetenciákat csak 20 válasz érkezett, de az uralkodó nézet a „learning by doing” (szabad fordításban: tanulás a tettek által). Csoportosítva a beérkező válaszokat, két kategórába sorolhatjuk őket: klasszikus „learning by doing”, uniós projektekkel dolgozva (korábbi kapcsolódó tanulmányok nélkül):14 “learning by doing” képzésen keresztül (BA/MA/ MBA/PhD/házon belüli képzés): 6 Továbbá négy figyelemreméltő észrevétel érkezett a válaszadóktól:

„Szükség van egy EU projektre a kompetens, tapasztalt emberek bevonására, amely egy oktatási központra fókuszál. A projekt az EU és a projektmenedzsment szervezetek együttműködésével jön létre annak érdekében, hogy mindenki, aki pályázatokkal foglalkozik, a frainchise rendszerekhez hasonlóan, szisztematikusan menedzselje a pályázatokat.” „A transznacionális és közvetlen projektek gyakran különböznek a hazai, EU finanszírozott projektektől, ezért ezekhez a projektekhez más gyakorlat és kompetenciák szükségesek.” „A pályázati felhívásoknak sokkal gyakorlatiasabb témákra kellene fókuszálniuk, és a programok területi kiterjesztését felül kellene vizsgálni (például túl nagyok a gazdasági, társadalmi különbségek az egyes projektekben együttműködő országok között, ami visszavetheti a projekt megvalósítását.).” „A közvetítőknek segítőkész visszajelzést kellene adniuk az elutasított projektekről, amely valós, megoldandó problémákra világít rá, de a leírás nem biztosított elég információt az értékelőknek a támogatáshoz.” Mindent összegezve megállapítható, hogy feltételezéseink és várakozásaink megerősítést nyertek a felmérés által, bár a kérdések minden partnerország esetében egyformák voltak. Összefoglalva a kérdőív eredményeit, az alábbi megállapításokat tehetjük: 14 15

www.europamedia.org/events_and_trainings.php http://www.bkf.hu/en/

17


STEP4All

A legnépszerűbb EU-s programok Magyarországon: o TEMPUS o Intelligent Energy Europe o Enterprise and Industry o 7th FP o INTERREG o egyéb, a listán nem szereplő programok (különös tekintettel: Central Europe, South East Europe programok, EGT és Norvég Alapok, források az ERFA-ból) Az uniós pályázati felhívásokkal kapcsolatban a legfontosabb információs forrás az internet és a személyes kapcsolatok a magyar projektmenedzserek számára. Az internetről származó információk megbízhatósága és érvényessége általános problémát jelent. A tapasztalt projektmenedzsereknek nincsenek nehézségeik az uniós felhívásokhoz, programokhoz kapcsolódó információhoz való hozzáférést illetően. 52%-a a válaszadóknak véli úgy, hogy nagy adminisztratív terhek jellemzik a pályázati rendszert. A projekttervezők, projektmenedzserek legfontosabb kompetenciái (fontossági sorrendben): o kiváló angol nyelvtudás; o feladatkoordinációs készség; o kiváló kommunikációs készség; o kapcsolatépítési készség; o pénzügyi jelentéssel kapcsolatos kompetenciák. A projektmenedzserek, projekttervezők leggyakoribb hibája az ütemezés (időtényező), mivel nincs elég idejük megtervezni a projektet. A magyar projektmenedzserek általánosságban nem ismerik az EU projektmenedzsment képzéseket, noha több lehetőség is adott az országban és az Európai Unió területén egyaránt. A legtöbb magyar projektmenedzser „learning by doing” módon sajátította el kompetenciáit, és csak néhányuk folytatott kapcsolódó tanulmányokat korábban. 6.

A partnerek közvetlen tapasztalati

A HDI Consulting Kft. helyzete egyedi, mivel rendelkezik az uniós projektekhez kapcsolódóan a képzésszervezéshez szükséges kompetenciákkal, ám csak akkor szervez tréninget, ha egy másik intézmény erre felkéri. Ebből adódóan a HDI Consulting Kft. 2012-ben tartott utoljára képzést. Ez a projektmenedzsment képzés az Alliance Française megbízásából a hangsúlyt az Európai Unió pályázati felhívásaira, és az Alliance Française magyarországi szerepére helyezte. Alapadatok a PM képzésről: Képzés nyelve: magyar, francia Előadók: Boza Pál – közgazdász and Dr. Mike Friderika – jogász Időtartam: 2 nap

18


STEP4All

Résztvevők: az Alliance Française képviselői Részvételi díj: díjmentes (a részvételi díjat az Alliance Française átvállalta) Fő témák: o az Európai Unió o a Visegrádi Alap o Frankofónia Nemzetközi Szervezete (Organisation Internationale de la Francophonie) A képzés céljai: a projekt alapú civil finanszírozási kultúra megteremtése - a Francia Kulturális Egyesületek a sikeres átmenet útján; a Magyarországon bejegyzett szervezetek rendelkezésére álló Európai Uniós forrásokról tájékoztatás a tudatosság növelése érdekében; projekt-előkészítés és projektmenedzsment módszertanának átadása. A HDI Consulting Kft. előzetes információkkal rendelkezett a potenciális résztvevőkről, így képes volt meghatározni a célcsoport számára leginkább releváns EU programokat és forrásokat.

1. nap A Magyarországon rendelkezésére álló általános bemutatása

A képzés programja Hogyan építsük fel finanszírozási stratégiánkat? bejegyzett szervezetek finanszírozási struktúrák Új Széchenyi Terv (ÚSZT) határonmenti programok transznacionális programok speciális frankofón programok: o Francia Intézet o OIF (International Organisation of La Francophonie)

2. nap

Projektgenerálás

Módszertani bevezetés SWOT-analízis logikai keretmátrix Gantt-diagram Projekt-előkészítés Információforrások és projekt monitoring rendszerek Hogyan építsünk partnerséget? Hogyan találjuk meg partnereinket? (eszközök, networking) Hogyan alakítsuk ki projektünk tartalmát?

19


STEP4All

Hogyan tervezzük meg a költségvetést? adminisztratív kérdések (hivatalos dokumentumok, EMIR, PADOR, IMIS) Projektmenedzsment menedzsment technikák Hogyan készítsünk projektjelentést? Projektötletek kidolgozása workshop keretében A vállalat jelentős projektfejlesztési szakértelemre tett szert (helyi/regionális/országos és nemzetközi szinten), az EU finanszírozott fejlesztési programok keretében (ERFA, EGT és Norvég Alapok, transznacionális programok), projektek előkészítésében, a fejlesztési programok stratégiai tervezésében (pl. Környezet és Energia Operatív Program, EGT és Norvég Alapok, Gazdaságfejlesztési Operatív Program), program- és projektértékelésben, monitoring tevékenységben. Általános szakértői tanácsadást nyújt projektek előkészítéséhez, projektmenedzsment tevékenységhez, és képzéseket, workshopokat, információs napokat szervez a vállalat fent megnevezett tevékenységeihez kapcsolódóan. Napjainkban a HDI Consulting Kft. a nemzetközi lehetőségekre fókuszál az energia szektorban. 2012-ben a vállalat szakértői tanácsadást nyújtott több fejlesztési ügynökségnek és önkormányzatnak projektötleteikre vonatkozóan. Így a vállalat képviselte a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget, amely NUTS2-es szintű tevékenységet lát el, a Közép-dunántúi Inovációs Ügynökséget és a kidolgozta az Energiahatékonyság Programot az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 20092014 keretében, Magyarország Nemzeti Fejlesztési Ügynöksége számára. Ebben az évben a cég más vállalatok számára nyújtott támogatást Intelligent Energy Europe projektjavaslataik kapcsán, és együttműködött a MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központtal a Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F pályázatainak értékelésében.

7.

Jó gyakorlatok

HEALTOUR - Egészségturizmus Csereprogram

A projektet román, magyar és spanyol partnerek valósították meg a CALYPSO előkészítő intézkedés keretében. A CALYPSO előkészítő intézkedés (végrehajtója a DG Enterprise and Industry) az alábbi célokat tűzte ki: gazdasági aktivitás és növekedés ösztönzése Európa-szerte a turizmus szezonalitásának csökkentése Európa-szerte, elsősorban a turizmus szociálpolitikai szerepén keresztül több és jobb munkahelyek teremtése a turisztikai szektorban az európai polgárság gondolatának erősítése

20


STEP4All

A HEALTOUR projekt Pályázat benyújtása: 2011 tavaszán Projekt időtartama: a projekt 2012 januárjában a budapesti kick off meetingen indult, és 2012 novemberében a bukaresti zárókonferencián fejeződött be Projekt költségvetése: 177 561 euró Projektpartnerek: Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (KDRFÜ, Magyarország) mint koordinátor Nemzeti Turisztikai Kutatási Intézet (INCDT, Románia) mint társkedvezményezett Európai Yuste Akadémia Alapítvány (FAEY, Spanyolország) mint társkedvezményezett A projekt célkitűzése volt 1) a partnerek támogatása a Calypso programnak megfelelő projektek, rendszerek kialakításában, erősítésében a saját országukban; 2) kapcsolatteremtési lehetőség biztosítása az együttműködés fokozásával a célból, hogy támogassák a szezonon kívüli turisztikai cseréket a Calypso célcsoport számára; 3) kapcsolódó tanulmányok kidolgozása, amelyek növelik a tudásbázist és elősegítik a szezonon kívüli cseréket; 4) annak bemutatása, hogy a projekt eredményei miként lesznek összekapcsolhatók a tervezett webes felülettel. A projekt célcsoportjai nagyon hasonlók a program célcsoportjaihoz: 65 év felettiek vagy nyugdíjasok / korai nyugdíjasok, akik valamilyen jellegű juttatásban részesülnek; 18-30 éves fiatalok; fogyatékkal élő felnőttek kísérővel (ha szükséges); igazoltan nehéz szociális helyzetben (anyagi nehézségek, fogyatékkal élő családtag) lévő családok (gyerekek, szülők és/vagy nagyszülők). A HEALTOUR projekt magában foglalt egy promóciós és disszeminációs kampányt, valamint a kidolgozását hét tanulmánynak a gyógyturizmushoz kapcsolódóan. 1-3. Tanulmányok a célrégiókban meglévő egészség- és szociális turisztikai kínálatról 4. Tanulmány a finanszírozási, támogatási mechanizmusokról és a szimmetrikus, aszimmetrikus turisztikai cserék lehetőségeinek felméréséről 5. Gyógyturusztikai szállók kínálatának felmérése különböző országokba 6. A támogatott, főszezonon kívüli csereprogramok vizsgálata, illetve, ha lehetséges, együttműködés kialakítása a nemzeti biztosítótársaságok között 7. Tanulmány a szociális turizmus címke létrehozásáról

21


STEP4All

A HEALTOUR projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg a CALYPSO előkészítési intézkedés keretében. További információért látogasson el a program hivatalos honlapjára: http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/tourism/calypso/index_en.htm vagy http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/tourism.

MLEI GeoKec – Kecskemét

Geotermális hőtermelési rendszer kiépítése Kecskeméten Kecskemét Bács-Kiskun megye székhelyeként az ország egyik gazdasági, közigazgatási, oktatási és kulturális központja. Lakossága meghaladja a 113.000 főt, a háztartások száma több, mint 42.500. Az önkormányzat energiastratégiájának célkitűzései a következők:  környezetbarát energetikai megoldások disszeminációja a megújuló energia felhasználás támogatásával;  a CO2 kibocsátás csökkentése;  középtávon az energiaszámlák csökkentése a helyi háztartásokban élők és a helyi ipar számára. Ezeknek a céloknak az elérése érdekében az önkormányzat energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos projekteket indít és fejleszti a meglévő távhőrendszert, illetve átalakítja a helyi tömegközlekedést elektromos és hibrid járművekkel. Az Intelligent Energy Europe által támogatott projekt keretében az önkormányzat és a projektpartnerek megtervezhetik az alábbi beruházásokat:  a két különálló távhőhálózat összekapcsolása, finanszírozás a Környezet és Energia Operatív Programból (Strukturális Alapok);  geotermális hőenergia felhasználása a távhőrendszerben;  a régi kazánok lecseréséle új, hatékony gázkazánokra;  helyi fogyasztók, illetve ipari fogyasztók bevonásával a távhőrendszer kiterjesztése lehetséges és megfontolandó.

22


STEP4All

9. sz. ábra: Végrehajtás fázisai

23


STEP4All

IRODALOMJEGYZÉK Intézmények és szervezetek hivatalos honlapja Budapesti Corvinus Egyetem www.uni-corvinus.hu Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola www.bkf.hu/en/ Budapesti Műszaki Egyetem www.bme.hu Edutus Főiskola www.edutus.hu Europa Media www.europamedia.org/events_and_trainings.php Europai Bizottság – Vállalkozáspolitika és Ipar http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/tourism Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.nfu.hu PMI Budapest, Magyar Tagozat www.pmi.hu Tempus Közalapítvány www.tka.hu

Statisztikák, jelentések, tanulmányok Innovation and Environment Regions of Europe Sharing Solutions (INTERREG IVC) http://www.interreg4c.eu/accueil_en.html Pál Majoros: Magyar külgazdasági stratégia, 2008 European Union Cohesion Policy 2007-2013 - Eligible areas under the Convergence Objective and the Regional Competitiveness and Employment Objective http://ec.europa.eu/regional_policy/atlas2007/hungary/index_en.htm Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – Statisztikák http://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=kozv_1_1 Dátum: 2013. június 17. Ábrák 4. sz. ábra: http://www.nfu.hu/altalanos_informaciok_az_ete_rol

24

STEP4All Regionális jelentés (Magyarország)

Recommend Documents