STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
alapfogalmak egy ismérv szerinti elemzés két ismérv szerinti elemzés standardizálás indexszámítás idősorok A FELADATOK MEGOLDÁSAIT A www.mateking.hu OLDALON A STATISZTIKA 1 MENÜPONTBAN TALÁLOD TÉMAKÖRÖK SZERINT. A FELADATSZÁMOT A SCROLLOZHATÓ RÉSZBEN KERESD!
1. ALAPFOGALMAK 1.1. Egy iskolai büfé napi vevőszámának alakulása az elmúlt 20 napban az alábbi volt. Határozzuk meg a móduszt és a kvartiliseket. 1000 3500 5000 2500
2000 1000 1500 3000
7000 5000 3000 1500
9000 3000 8000 8500
11500 12000 9000 3000
1.2. Az alábbi táblázat egy város havi gázfogyasztóinak eloszlását tartalmazza, a fogyasztók számát ezer főben megadva. Havi fogyasztás (köbméterben megadva) 0-49 50-99 100-149 150-199 200-249 a) b) c) d)
f
f’
g
g’
3 4 15 0 0,25
töltsük ki a hiányzó részeket. Adjuk meg a móduszt és a mediánt! Adjuk meg az átlagot és a szórást! Vegyük a legalább száz köbmétert fogyasztó felhasználókat. Mekkora esetükben az átlag? Mekkora a szórás?
1.3. Az alábbi táblázat egy bevásárlóközpont üzlethelyiségeinek alapterület szerinti megoszlását tartalmazza. alapterület
fi
0-99 100-199 200-299 300-399 400-
4
f i
gi
g i
9 12 34 50
a) Töltsük ki a hiányzó adatokat! b) Mekkora a tipikus üzlethelyiség alapterülete? c) Mekkora az átlagos üzlethelyiség alapterülete? Mekkora a szórás?
© www.mateking.hu
[email protected]
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
2
1.4. Egy évfolyam négy különböző szakán az alábbiak ismertek: Szak
Nők
A B C D Össz.
30% 20% 18% 32% 100%
100 férfira jutó nők száma szakonként 120 130 110 140 -
Határozzuk mag a 100 férfira jutó nők számát a teljes évfolyamra. Határozzuk meg a 100 nőre jutó férfiak számát!
1.5. Egy város lakosainak száma 2009-ben 760 ezer, míg 2011-ben 758 ezer. Az alábbiakat tudjuk: év
Orvosok száma 2009=100%
2009 2010 2011
100
Háziorvosok Egy háziorvosra jutó száma (%) lakosok száma (%) 2010=100% 105 100 100 120 83
Háziorvosok részaránya (%) 7 6,8 6
Töltsük ki a hiányzó részeket!
1.6. Egy szupermarket valamelyik pénztáránál fél óra alatt 20-an fizettek az alábbi összegekért: 1100 3500 5000 2500
2000 5000 1600 3000
7300 1000 3000 1500
9200 3000 8000 8500
11500 12000 9000 3000
Állapítsuk meg az adatsor néhány alapvető statisztikai mutatóját. Ezek a módusz, a medián, a kvartilisek, majd helyezzük el az adatokat egy gyakorisági sorban 2500 forintonkénti osztályközökkel. Készítsük el a statisztikai sorok típusait.
1.7. Az elmúlt 20 évben a villamos által elgázolt járókelők száma évente a következőképpen alakult: 10, 11, 8, 7, 12, 9, 8, 6, 12, 8, 5, 3, 4, 2, 4, 1, 0, 5, 1, 1 Adjuk meg a kvartilis-eloszlást, a kvintilis-eloszlást és a decilis-eloszlást. (A kvartilis-eloszlás négy egyenlő csoportra osztja a növekvő sorrendbe rendezett adatokat, a kvintilis-eloszlás öt, és így tovább.)
© www.mateking.hu
[email protected]
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
3
2. EGY ISMÉRV SZERINTI ELEMZÉS 2.1. A statisztika vizsga 5 feladatából a vizsgázók által teljesen megoldott feladatok eloszlása. Számítsuk ki a móduszt, mediánt, átlagot és szórást. Megoldott feladatok száma
Vizsgázók száma
0 1 2 3 vagy több
60 70 80 40
60 130 210 250
2.2. Egy újságárus havi lapeladásait tartalmazza a következő táblázat. Napok száma 2 4 2 5 8 7 3
Eladott mennyiség 215 217 218 220 222 225 230
Mekkora az átlagos napi lapeladás? Határozzuk meg a mediánt és a móduszt.
2.3. Húsz napon át figyelték egy alpesi kisváros sípályáinak összesített napi forgalmát. A kapott értékek a következők voltak: 1000 3500 5000 2500
2000 1000 1500 3000
7000 5000 3000 1500
9000 3000 8000 8500
12500 13000 9000 3000
Állapítsuk meg az adatsor néhány alapvető statisztikai mutatóját, a móduszt, mediánt, átlagot. Készítsünk leveles-ág ábrát illetve doboz-ábrát. Helyezzük el az adatokat egy gyakorisági sorban 2500-as osztályközökkel. Szemléltessük hisztogrammal a forgalom mértékét.
© www.mateking.hu
[email protected]
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
4
2.4. Az alábbi táblázat egy üzem által gyártott, illetve elszállítás előtt raktározott üveges pálinkák mennyiségét tartalmazza. Töltsük ki. Mármint a hiányzó részeket a táblázatban. Állapítsuk meg az átlagosan előállított mennyiséget és az átlagos raktárkészletet. Előállított mennyiség jan.=100%
jan. febr. marc. apr.
Raktározva
előző hónap=100%
(a hónap elején) marc.=100% előző hónap=100%
db
120
125 3500 3750
150
110
db
1100
87,5
2.5. Egy áruház raktárkészlete valamely termékből az alábbiak szerint alakult: Készlet hónap
Jan=100%
Előző hónap=100%
Változás %-ban február=100%
Változás februárhoz képest (db)
Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl.
100
-
-20
-10
Aktuális készlet a hónap végén (db)
110 +16 600 80 130
a) Töltsük ki a hiányzó részeket! b) Mekkora volt az átlagos raktárkészlet ebből a termékből a második negyed
é
v
b
e
n
?
2.6. Az alábbi táblázat a lakosság életkor szerinti megoszlását tartalmazza Németországban és Törökországban. Hasonlítsuk össze a két megoszlást a középértékekkel, a doboz-ábrával illetve hisztogrammal.
ÉLETKOR 0-14 15-34 35-64 65-75 75-
© www.mateking.hu
[email protected]
Németország
Törökország
NÉPESSÉG (%)
NÉPESSÉG (%) 13,5 25 41,5 15 5
26,9 45 21,9 5,2 1
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
5
2.7. Egy cég dolgozóinak fizetésük szerinti megoszlása a következő: Fizetés (USD) 0-1000 1001-2000 2001-2500 2501-3000 3001-
Létszám 110 215 40 20 15
Jellemezzük a fizetések megoszlását helyzetmutatókkal, szóródási mutatókkal, alakmutatókkal.
2.8. Egy taxitársaságnál a telefonos rendeléstől a helyszínre érkezésig eltelt idő egy hét leforgása alatt az alábbi volt: Helyszínre érkezésig eltelt idő (perc) 0-4 5-9 10-19 20-
Esetek száma 1654 2470 680 46
Jellemezzük a várakozási időt helyzetmutatókkal, szóródási mutatókkal, alakmutatókkal.
© www.mateking.hu
[email protected]
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
6
3. KÉT ISMÉRV SZERINTI ELEMZÉS 3.1. A népesség legmagasabb iskolai végzettségük és nemük szerinti megoszlása reprezentatív felmérés alapján 2001-ben Magyarországon az alábbi volt. Állapítsuk meg a nem és a legmagasabb iskolai végzettség közti kapcsolat szorosságát. Legmagasabb iskolai végzettség
Nő
Férfi
Total
8 általános vagy kevesebb
84
82
166
Érettségi, vagy szakiskolai
1892
2055
3947
586
561
1147
2562
2698
5260
Felsőfokú Total
3.2. A következő táblázat egy város szállodáinak ár és besorolás szerinti megoszlását tartalmazza. Elemezzük az ismérvek közti kapcsolatot.
Árak
Szálloda típusa ** *** ****
Total
37 15 10 4 66
46 58 55 41 200
(EUR/fő/éj)
0-50 51-100 101-150 151-200 Total
8 40 33 22 103
1 3 12 15 31
3.3. Néhány ország középfokú iskolai képzésének egy diákra jutó oktatási ráfordítása illetve az éves egy főre jutó GDP adatai láthatók az alábbi táblázatban. Állapítsuk meg a két ismérv közti kapcsolat szorosságát, adjuk meg a regressziós egyenest. X ország Ausztria Belgium Csehország Franciaország Görögország Hollandia Lengyelország Magyarország Németország Svájc
© www.mateking.hu
[email protected]
AT BE CZ FR GR NL PL HU DE CH
Y
GDP/fő
Oktatási ráfordítás
(EUR)
(Középfokú képzés diák/EUR)
28 30 15 26 17 28 10 13 28 31
978 349 216 656 941 669 135 767 232 987
76 61 33 57 59 61 30 33 65 60
900 000 800 600 200 500 700 000 300 400
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
7
3.4. Egy cég dolgozóinak keresetéről az alábbiakat tudjuk: Alkalmazottak száma (%) Nő Férfi Összesen
Bruttó jövedelem (USD) átlag szórás 2000 510 2500 360
56 44 100
Hány százalékban magyarázza meg a nem a bruttó jövedelem szórását? Milyen szoros a kapcsolat a nem és a kereset között?
3.5. Egy 40 lakásos társasház átlagos napi gázfogyasztása a téli időszakban a lakások szobáinak száma szerint a következő:
Fogyasztás (köbméter) 3 4 5 6 Total
Szobák száma 1 2 3 4 8 2 14
1 2 7 10 20
2 4 6
Total 5 10 11 14 40
Mennyiben magyarázza a szobák száma az elfogyasztott gáz mennyiségét?
3.6. A következő táblázat néhány ország egy főre jutó GDP adatait illetve a nők első házasságkötésük kori életkorát tartalmazza. Állapítsuk meg a két ismérv közti kapcsolat szorosságát, adjuk meg a regressziós egyenest.
ország
Y
GDP/fő
Nők életkora házasságkötéskor
(EUR)
Ausztria Belgium Csehország Franciaország Görögország Hollandia Lengyelország Magyarország Németország Svájc Ismeretes, hogy
X
d
© www.mateking.hu
[email protected]
AT BE CZ FR GR NL PL HU DE CH 2
28 30 15 26 17 28 10 13 28 31
978 349 216 656 941 669 135 767 232 987
26,6 29,8 28,9 31,6 26,9 26,9 25,3 29,7 31 29,4
X 579 956 336
d Y 38,8 dX dY 56 484 2
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
8
3.7. Egy város lakosairól készült felmérés alapján az alábbi adatok álnak rendelkezésre: Alkalmazottak száma (ezer fő) Pénzügyi szféra Szolgáltatói szféra Állami szféra Termelői szféra Összesen
120 140 90 130 480
Bruttó jövedelem (USD) átlag szórás 2000 520 1500 340 1000 210 980 220
Mekkora a felsorolt szektorok átlagbére? Mekkora a szórás? Egy lakos foglalkozása hány százalékban magyarázza bruttó jövedelmének nagyságát?
3.8. Egy kábelgyárban megvizsgálták a 150 dolgozó neme és iskolai végzettsége közötti kapcsolatot. Az alábbi adatokat kapták: A dolgozók 80%-a férfi. A férfiak 15%-a szakképzett, míg 25%-uk csak 8 általánost végzett. A szakképzettek közül minden harmadik nő. A gimnáziumi végzettségűekre teljesül a függetlenség feltétele. Adjuk meg az iskolai végzettség és nem szerinti megoszlást. Jellemezzük a kapcsolat szorosságát.
3.9. Egy városban a családi házban lakók átlagosan 80 percet, míg a társasházban lakók 72 percet töltenek naponta utazással. Milyen szoros a kapcsolat a lakás típusa és az utazással eltöltött idő között, ha minden ötödik lakos családi házban lakik és az összes lakos utazással töltött idejének szórása az átlag 10%-a?
3.10 A népesség legmagasabb iskolai végzettsége és munkája szerinti megoszlása egy 1000 fős reprezentatív felmérés alapján az alábbi volt. Legmagasabb iskolai végzettség 8 általános Érettségi, vagy Felsőfokú Total
Munka típusa Total
Nehéz Fizikai 92
Könnyű fizikai 23
Szellemi 10
125
47
280
163
490
6
74
305
385
145
377
478
1000
a) Adjuk meg a peremeloszlások alapján a munka típusa és az iskolai végzettség közötti kapcsolat eloszlását abban az esetben, ha a két ismérv független lenne. b) Állapítsuk meg, a munka típusa és az iskolai végzettség közötti kapcsolat szorosságát.
© www.mateking.hu
[email protected]
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
9
3.11. Egy cég dolgozóinak keresetéről az alábbiakat tudjuk: Nők
Férfiak
Kifizetett összes bér (USD) 47 040
Átlagbér
Létszám
Átlagbér
(USD) 840
(fő) 78
(USD) 960
Az egyes dolgozók keresete átlagosan 25%-al tér el az összes dolgozó átlagkeresetétől. Hány százalékban magyarázza meg a nem a kereset szórását? Milyen szoros a kapcsolat a nem és a kereset között?
3.12. A következő táblázat egy cég alkalmazottainak havi béreit tartalmazza három országban. Elemezzük az ismérvek közti kapcsolatot.
Bérek
Ország DE AT
HU
Total
5 10 70 12 95
120 530 230 15 895
165 650 950 177 1940
(EUR)
500-699 700-899 900-1099 1100Total
40 110 650 150 950
3.13. Egy cég dolgozóinak keresetéről az alábbiakat tudjuk: Az nők és férfiak keresete átlagosan 14 euróval tér el a nők és férfiak átlagkeresetétől, míg a az összes dolgozó keresete 12%-al tér el az összes dolgozó 240 eurós átlagkeresetétől. Hány százalékban magyarázza meg a nem a kereset szórását? Milyen szoros a kapcsolat a nem és a kereset között?
© www.mateking.hu
[email protected]
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
10
4. STANDARDIZÁLÁS 4.1. Egy gyár dolgozóinak bérei a következőképpen alakultak 2010-ben és 2011-ben. Vizsgáljuk meg az átlagos bérváltozást standardizálással. Gyár dolgozói
vezetők szellemi fizikai Össz.
Dolgozók átlagbére (EUR) 2010 2011 5000 2000 1100
5200 2300 1250
Létszám összetétele 2010
2011
4 fő 36 fő 350 fő
0,75% 8% 91,25%
4.2. Egy cég dolgozóinak a fizetését tartalmazza az alábbi táblázat. Hasonlítsuk össze a férfi és női dolgozók átlagbérének különbségét standardizálással. férfiak Termelés helye
nők
Alkalmazottak száma
Egy főre jutó átlagkereset (USD)
10 50 350 25
5 200 4 000 1 200 750
vezetők középvezetők beosztottak személyzet Total
435
Kifizetett teljes bérköltség 15 24 748 36
000 500 000 000
Egy főre jutó átlagkereset (USD) 5 000 3 500 1 100 750
823 500
4.3. Az egyik egyetem két büféjében húsz napon át figyelték a vásárlások értékét.
vásárló Hallgató Oktató Egyéb Össz.
I. büfé Vásárlók Átlagos Száma (fő) Vásárlás (EUR/fő) 1200 2 400 2,5 400 3 2000
II. büfé Vásárlók Átlagos Száma (fő) Vásárlás (EUR/fő) 1600 1,8 600 2,2 800 2,7 3000
Hasonlítsuk össze a két büfében a vásárlások átlagos költségét és az erre ható tényezőket!
© www.mateking.hu
[email protected]
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
11
4.4 Két borgazdaság termelési adatait tartalmazza a következő táblázat. Elemezze a szőlők termésátlagának különbségét standardizálással! Szőlőfajta
Termőterület (ha) I. II.
furmint hárslevelű oremus összesen
250 100 150 500
Termésátlagok Különbsége II.-I. (kg/ha)
600 250 150 1000
1000 600 400 800
4.5. Egy üzem dolgozóinak bérei a következőképpen alakultak 2010-ben és 2011-ben. Vizsgáljuk meg az átlagos bérváltozást standardizálással. Üzem dolgozói
vezetők szellemi fizikai Össz.
Bérek összetétele (EUR) 2010 Havonta kifizetett összes bér 50 000 20 000 880 000 950 000
Létszám összetétele 2011 Átlag bér 5200 2300 1250
2010
2011
10 10 800 1000
5% 8% 89%
4.6. Egy biztosító biztosítási káreseteire vonatkozó adatait tartalmazza az alábbi táblázat 2011-ben illetve a bázis évnek választott 2001-ben. Állapítsuk meg, hogyan változott meg a kifizetések átlagos összege és milyen hatások következtében. Üzletágak
Élet- balesetbetegbiztosítás Lakásbiztosítás (lakossági) Ipari ingatlanok és eszközök Össz.
© www.mateking.hu
[email protected]
A kifizetett teljes összeg megoszlása 2011-ben
Egy biztosítási káresetre fizetett átlagos összeg (EUR) 2001 2011
30%
800
1000
50%
1200
2000
20%
100 000
160 000
100%
1100
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
12
4.7. Egy gyorsétterem forgalmi adatai a 2010-es és a 2009-es évben az alábbiak voltak: Egy vásárlóra által fizetett összeg 2010 2009 házhozszállítás Helybeni fogyasztás összesen
2500 1800 2200
A forgalom megoszlása 2010-ben
2400 1500 2000
10 000 6000 16 000
Hasonlítsuk össze a forgalmi adatokat standardizálással.
4.8. A következő táblázat egy alpesi városka szállodaárait tartalmazza. Hasonlítsuk össze az átlagos árszint változását standardizálással. 2010 Vendégéjszakák száma (ezer db) 1200 400 400 2000
Szálloda típus *** **** ***** Össz.
Ár (EUR/fő) 50 70 80
2011 Vendégéjszakák száma (ezer db) 1600 600 800 3000
Ár (EUR/fő) 52 70 84
4.9. Egy kft háromféle termék előállításával foglalkozik. A termelésre vonatkozó adatok az alábbiak: Termékek
Összes termelési költség megoszlása 2011-ben (%)
A B C összesen
30 50
Önköltség (ezer forint/db) 2010-ben
Változás 2010-ről 2011-re (ezer forintban)
10 20 25 22
+1 -2 +5 +2
Elemezzük a termékcsoport átlagos önköltségének változását és az arra ható tényezőket.
4.10. Egy terméket két üzemben állítanak elő üzemek
A-üzem B-üzem összesen
Termelési költség 2010-ben Változás (ezer forint) 2010=100% 36 700 124% 42 720 87%
Termelés 2010-ben (db) 800 960
önköltség 2011-ben Forint/db 47 710 48 950
Változás 2010=100% 104 110
Elemezzük az önköltség alakulására ható tényezőket standardizálással
© www.mateking.hu
[email protected]
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
13
4.11. Egy terméket három különböző üzemben állítanak elő. Önköltség változása 2010=100%
üzem A B C összesen
107 105 106 102
Termelés költségének változása 2010=100% 107 110 108
Termelés költsége 2010 (%) 24 32 44 100
Hogyan változott az előállított termék önköltsége 2010-ről 2011-re? Elemezze az önköltség változására ható tényezőket.
4.12. Egy városban a síelési szezon három időszakból, előszezonból, főszezonból és utószezonból áll. Elemezzük az egy vendég által átlagosan eltöltött vendégéjszakák számának változását 2010-es szezonról a 2011-es szezonra standardizálással. szezonok
Vendégéjszakák számának megoszlása 2011-es szezonban
Főszezon
60%
5
5,1
Előszezon
15%
4,4
4
Utószezon
25%
3,2
3,6
100%
4,3
Össz.
Egy vendég által átlagosan eltöltött éjszakák száma 2010-es szezon 2011-es szezon
4.13. Egy légitársaság forgalmi adatait tartalmazza a következő táblázat. Elemezzük az egy járatra eső átlagos utas-szám változást 2011-ről 2012.re. Desztináció
Utasforgalom összesen 2012 (%)
Összes utasforgalom változás 2011=100%
Belföldi
24%
+7%
+5%
Külföldi
76%
+4%
-2%
100%
+5%
+1%
Össz.
© www.mateking.hu
[email protected]
Járatok számának változása 2011=100%
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
14
4.14. Az egyik egyetem három campusán az egy tanárra jutó tanulók számát vizsgálták.
campus
Egy tanárra jutó tanulók száma 2013
Tanárok megoszlása 2014
Egy tanárra jutó tanulók számának változása 2013=100%
A
25
12%
94 %
B
24
25%
86 %
C
27
63%
96 %
Az egy tanárra jutó tanulók száma a három campuson együttesen 7%-al csökkent. Elemezzük az egy tanárra jutó tanulók számának változására ható tényezőket.
4.15. Egy üzemben háromféle terméket állítanak elő. Elemezzük az egy termékre jutó átlagos előállítási költség változását standardizálással. A termelés összértékének megoszlása 2011-ben (EUR)
Az egyes termékek előállítási költsége a 2010-es százalékában
A
52%
102%
B
36%
104%
C
12%
105%
100%
103%
termékek
Össz.
© www.mateking.hu
[email protected]
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
15
5. INDEXEK 5.1. Az alábbi táblázat az 5, 4 és 3 csillagos szállodák szobaárait és az egy hónapra jutó vendégéjszakák számát tartalmazza. Állapítsuk meg, hogy a szektorban mekkora volt az infláció, mely szállodatípusokban volt az áremelkedés infláció alatti, melyekben azok feletti. Állapítsuk meg a volumenindexet és értelmezzük az eredményt.
5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos
Szobaárak éjszakánként (átlag) 2010 2011 100 000 120 000 60 000 68 000 25 000 30 000
Vendégéjszakák havi száma (átlag) 2010 2011 350 300 600 500 700 650
5.2. Egy irodaház háromféle irodatípussal rendelkezik, premium, classic+ és classic. A négyzetméterenkénti bérleti díj és a forgalom alakulását 2010 és 2011-ben az alábbi táblázat tartalmazza. Ezen kívül tudjuk még, hogy 2010-ben a havi átlagos bevétel irodatípusonként 10 000, 16 000 és 12 000 euró volt. irodatípus
Ár (p)
Bérelt négyzetméterek Változása (2010=100%)
premium classic+ classic
(EUR, négyzetméterenként) 2010 2011 10 9 8 6 5 5
(havi átlag) 90% 80% 95%
Állapítsuk meg, hogy a szektorban mekkora volt az infláció, mely irodatípusokban volt az árváltozás infláció alatti, melyekben azok feletti. Számítsuk ki a bázisidőszaki súlyozású volumenindexet és értelmezzük az eredményt.
5.3. Egy könyvesbolt értékesítési adatai 2010-ben és 2011-ben az alábbiak, 2010-ben az árbevétel 611 000 USD volt.
könyv cd-dvd térkép össz.
Árbevétel megoszlása 2011-ben
2011-es árak (2010=100%)
2011-es volumen (2010=100%)
60% 30% 10% 100%
104% 106% 108%
110% 100% 98%
Hány százalékkal változott a bolt árbevétele termékcsoportonként és együttesen? Hány százalékkal változtak az árak és a volumenek együttesen? Hány dollárral nőtt a bolt árbevétele az árváltozás miatt?
© www.mateking.hu
[email protected]
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
16
5.4. Az alábbi táblázat egy városban működő három taxi társaság km árait tartalmazza. Tudjuk továbbá, hogy az összforgalom értéke 2010-ről 2011-re 10%-al emelkedett. Társaság neve
A forgalom értékének megoszlása %-ban 2010 2011
A B C
40 20 40
Árak változása (2010=100%)
50 25 25
105 108 110
Számítsuk ki a bázis- és tárgyidőszaki árindexeket és a Fischer-féle volumenindexet!
5.5. Az alábbi táblázat egy áruház éves eredményeit tartalmazza 2007-től 2011-ig az egyes évek árain számolva.
p q i
2007 2008 2009 2010 2011
P
a) b) c) d) e) f)
q
j
2007 230 231 233 235 240
2008 250 254 255 258 261
2009 262 264 265 267 267
2010 260 263 265 264 266
2011 261 262 264 265 267
Számítsuk ki a 2007-es súlyozású bázis-árindexsor elemeit. Számítsuk ki a 2009-es súlyozású bázis-volumenindexsor elemeit. Számítsuk ki a változó súlyozású Laspeyres-féle lánc-árindexsor elemeit. Számítsuk ki a változó súlyozású Paasche-féle lánc-árindexsor elemeit. Számítsuk ki a változó súlyozású Paasche-féle lánc-volumenindexsor elemeit. Számítsuk ki a lánc-értékindexsor elemeit
5.6. Egy étterem háromféle sört forgalmaz, eladási adataik 2010-ben és 2011-ben az alábbiak: 2010-hez viszonyított változás %-ban
A B C
Forgalom értéke 140% 120% 140%
Forgalom értéke 2010-ben (EUR)
Ár 105% 112% 110%
20 000 12 000 15 000
Számítsuk ki a kétféle súlyozású árindexet és a Fischer-féle volumenindexet.
© www.mateking.hu
[email protected]
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
17
5.7. Egy szupermarket értékesítési adatai 2010-ben és 2011-ben az alábbiak, 2010-ben az árbevétel 850 000 USD volt.
élelmiszer illatszer vegyiáru össz.
Árbevétel megoszlása 2011-ben
2011-es árak (2010=100%)
2011-es volumen (2010=100%)
58% 16% 26% 100%
+6% +8% +7%
+4% -5% -4%
Hány százalékkal változott a bolt árbevétele termékcsoportonként és együttesen? Hány százalékkal változtak az árak és a volumenek együttesen? Hány dollárral nőtt a bolt árbevétele az árváltozás miatt?
5.8. Egy cipőbolt forgalmára vonatkozó adatok az alábbiak: Termékek
A forgalom értéke 2010-ben (millió forint)
Férfi cipő Női cipő Gyerek cipő összesen
2300 2870 1760
2010/2011 Árváltozás Volumenváltozás (%) (%) 105 101 109 103 102 100
Hány százalékkal változott a forgalom termékcsoportonként és együttesen? Mennyivel nőtt a bolt forgalma együttesen? Hogyan változott a bolt árszínvonala 2010-ről 2011-re? Hogyan változott a volumen?
5.9. Egy áruház éves értékesítése néhány évben az alábbi volt: év
Értékesítés az adott évi áron számolva (millió forint)
2008 2009 2010 2011
2008 420 421 415 410
2009 425 422 418 411
2010 426 423 420 416
2011 428 425 420 417
Határozzuk meg a lánc értékindex-sor elemeit! Határozzuk meg a változó súlyozású lánc volumenindex-sor elemeit Paasche-formában!
© www.mateking.hu
[email protected]
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
18
5.10. Egy cég termelési értéke 2008-ban 400 millió forint volt. 2010-re a termelés értéke 10%-al, volumene (Paasche) 2%-al emelkedett. Hány forinttal emelkedett a termelés értéke az árak változása miatt?
5.11. Négyféle termék árusításával foglalkozó cég 2010-es árbevétele 220 millió, 2011es árbevétele 230 millió. termék A B C D összesen
2010-es Árbevétel (%) 30 18 25 27 100
2011-es Árbevétel (%) 23 12 32 33 100
Árváltozás 2010=100% 105 103 102 105
a) Mekkora volt az átlagos árváltozás 2010-ről 2011-re? b) Mekkora a volumenváltozás Fischer-féle indexe? c) Az árbevétel növekedéséből mekkora rész tulajdonítható az árváltozásnak?
5.12. Háromféle termék forgalmazásával foglalkozó cég forgalmáról az alábbiak ismertek: termék A B C összesen
2010-es forgalom (ezer USD) 350 200 450 1000
2011-es forgalom (%) 43 16 41 100
2011-ben eladott termékmennyiség a 2010-es %-ában 110 116 104
A forgalom növekedése 2010-ről 2011-re 64 000 USD a) Mekkora volt az átlagos volumen változás 2010-ről 2011-re? b) Mekkora a Fischer-féle árindex? c) Az forgalom növekedéséből mekkora rész tulajdonítható a volumenváltozásnak?
© www.mateking.hu
[email protected]
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
19
5.13. Egy cég háromféle termék forgalmazásával foglalkozik. A forgalomról az alábbiakat tudjuk: termék
2010-es forgalom %-os megoszlása
2011-es forgalom %-os megoszlása
20 30 50 100
25 15 60 100
A B C összesen
Eladási ár változása 2011/2010% 104 109 102
A forgalom 2010-ben 16 ezer USD volt, ami 2011-re 12%-al nőtt. a) Mekkora a Laspeyres-féle és a Paasche-féle árindex? Mi okozza az eltérésüket? b) Mekkora a Fischer-féle volumenindex? c) Az forgalom növekedéséből mekkora rész tulajdonítható az árváltozásnak?
© www.mateking.hu
[email protected]
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
20
6. IDŐSOROK 6.1. Az alábbi táblázat egy üzem által gyártott, illetve elszállítás előtt raktározott üveges pálinkák mennyiségét tartalmazza. Töltsük ki. Mármint a hiányzó részeket a táblázatban. Állapítsuk meg az átlagosan előállított mennyiséget és az átlagos raktárkészletet. Előállított mennyiség jan.=100%
jan. febr. marc. apr.
előző hónap=100%
Raktározva db
120 150
(a hónap elején) marc.=100% előző hónap=100%
125 3500 3750
110
db
1100
87,5
6.2. Egy részvény árfolyamának alakulását 20 napig figyeltük. Illesszünk az adatokra három napos mozgóátlagolású trendet, majd lineáris trendet. Számítsuk ki a változás átlagos napi mértékét és hasonlítsuk össze a lineáris trend megfelelő paraméterével. nap 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Részvény ára (USD) 90 91 88 87 87 86 88 91 93 94 93 95 97 98 97 100 99 102 98 95
© www.mateking.hu
[email protected]
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
21
6.3. Egy új termék piacra történő bevezetésének adatai az alábbiak voltak. 1000 emberből a termékkel rendelkezők száma év I. negyedév
II. negyedév
III. negyedév
IV. negyedév
2008
y1 10
y2 12
y3 14
y4 15
2009
y5 17
y6 19
y7 20
y8 21
2010
y9 23
y10 25
y11 28
y12 30
2011
y13 35
y14 39
y15 43
y16 46
Illesszünk az adatokra lineáris, majd exponenciális trendet és döntsük el, hogy melyik illeszkedik jobban. Mindkét esetben vizsgáljuk meg a szezonalitást.
6.4. Egy üzem termelése három egymást követő évben az alábbiak szerint alakult. Illesszünk az adatsorra lineáris majd exponenciális trendet, vizsgáljuk meg, hogy melyik illeszkedik jobban, és adjuk meg a szezonalitást. ÉV
2011
TÉL TAVASZ NYÁR ŐSZ 2012 TÉL TAVASZ NYÁR ŐSZ 2013 TÉL TAVASZ NYÁR ŐSZ
© www.mateking.hu
[email protected]
termelés (1000 tonna)
120 142 164 196 240 256 324 360 420 512 576 600
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
22
6.5. Egy üzem sörtermelése három egymást követő évben az alábbiak szerint alakult. Illesszünk az adatsorra lineáris majd exponenciális trendet, vizsgáljuk meg, hogy melyik illeszkedik jobban, és adjuk becslést a következő év sörtermelésére a jobban illeszkedő trend alapján, szezonalitással korrigálva. ÉV
termelés (1000 liter)
első
TÉL TAVASZ NYÁR ŐSZ második TÉL TAVASZ NYÁR ŐSZ harmadik TÉL TAVASZ NYÁR ŐSZ n
yt 6983 t 1
n
560 576 590 565 558 581 602 579 567 598 607 600
t yt 45 824 t 1
© www.mateking.hu
[email protected]
n
lg yt 33,176 t 1
n
t lg y t 1
t
215,97
STATISZTIKA 1. PÉLDATÁR
23