OROSZ MÁTÉ, LEED AP
❶
– GELESZ ADRIENN, LEED AP ❷
Stadionok LEED-minősítésének speciális kérdései ●
KIVONAT
Az UEFA/FIFA ajánlásának megfelelően az új/felújított stadionoknak fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve kell épülniük. A labdarúgó szövetségek által javasolt két minősítő rendszer, melyek követelményrendszerét alkalmazni lehet, az amerikai eredetű LEED és az európai eredetű BREEAM. A cikk a LEED for New Construction and Major Renovations (LEED-NC 2009) minősítő rendszer alkalmazhatóságát vizsgálja, illetve tárgyalja azokat a követelményeket, amelyek nehezebben, vagy csak alternatív módon teljesíthetők. Kulcsszavak: LEED, fenntarthatóság, stadion, sportlétesítmény ●
ABSTRACT
According to the UEFA/FIFA’s recommendation, the new/renovated stadiums have to incorporate sustainability principles. The football associations suggest applying two rating systems, the LEED developed in the U.S. or the BREEAM developed in Europe. This article investigates the applicability of the LEED for New Construction and Major Renovations (LEED-NC 2009) rating system, and examines the requirements that are more difficult to meet or can be fulfilled on an alternative path only. Keywords: LEED, sustainability, stadium, sports facility.
1. BEVEZETÉS Egy környezettudatos elvek szerint épült sportlétesítmény két módon is pozitív hatást gyakorol a környezetére. Egyrészt a kisebb energia- és vízfelhasználás, a hulladék szelektív gyűjtése csökkenti az épület ökológiai lábnyomát, másrészt az épület népszerűsíti a környezettudatos gondolkodást mind a sportolók, mind a szurkolók körében (Blankenbuehler, Kunz, 2014). Ennek okán az UEFA/FIFA (Botta, DelMont, Reddy, 2011 / Fenwick, Bornø, Favre, Tusell, 2011) ajánlást fogalmazott meg, amely szerint az új/felújított stadionoknak meg kell felelniük a fenntarthatósági követelményeknek. A szövetségek által javasolt két minősítő rendszer, amelyek a tervezés során alkalmazhatók, az amerikai eredetű LEED és az európai eredetű BREEAM. A LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) egy olyan környezettudatos építési minősítő rendszer, melyet a US Green Building Council (USGBC) fejlesztett ki 1998-ben. A minősítő rendszer elérhető új, illetve meglévő épületekre, valamint funkció szerint is differenciál, úgymint irodaépületek, iskolák, egészségügyi létesítmények, lakóépületek. Sportlétesítményekre eddig nem készült speciális változat (Vanderweil, 2008), ezért ilyen esetekben az – eredetileg elsősorban irodaépületekre kidolgozott – LEED for New Construction and Major Renovations (LEED-NC) szerint van lehetőség minősíteni. A LEED-NC minősítés során az épületnek és környezetének 5 fő kategóriában kell teljesíteni a minimumkövetelményeket, valamint alkalmazni a választott környezettudatos elveket. Ez utóbbiakhoz pontokat rendelnek, amely
❶ ❷
BME, Magasépítési Tanszék ABUD Mérnökiroda Kft.
220
meghatározza a megszerezhető szintet. A fő kategóriák: fenntartható építési helyszín és telekhasználat, hatékony vízhasználat, energia és légkör, építési anyagok és hulladékkezelés, valamint a beltéri környezet minősége. Ezen kategóriákon belül összesen 100 pont adható. További 10 pont szerezhető egyéb innovatív megoldásokért, illetve a helyi viszonyok között kiemelt követelmények figyelembevételéért (1. ábra). A legalacsonyabb szintű - LEED Certified – minősítéshez minimum 40 pontot kell elérni, a magasabb Silver, a Gold, illetve Platina fokozatok 50, 60 illetve 80 ponttól kaphatók. Jelenleg 79 LEED-minősített stadion, illetve sportlétesítmény van világszerte, nagyrészt az Egyesült Államokban (http://www.gbig.org). A világ első LEED-minősített vb-stadionja a brazíliai világbajnokságra felújított, több, mint 60 rtalezában (1. kép). Az eredeti stadion, mely 1973-ban épült, a felújítás után LEED Certified szintet ért el. Ugyancsak a vb-re készült el Dél-Amerika legnagyobb stadionja,
1. ábra: A LEED pontszámok és kötelező kreditek megoszlása az NC rendszerben
2014. 5. szám
MAGYAR ÉPÍTŐIPAR
lója, vagy maximum negyed mérföldnyire (400 m) legalább 2 buszvonal megállója legyen. A stadionok esetében a megközelíthetőség kiemelt szerepet kap, amely során nagy hangsúlyt fektetnek a tömegközlekedéssel való megközelíthetőségre is. A LEED-minősített stadionok és sportlétesítmények által elért átlagos ún. transit score a USGBC adatai alapján 87/100, ami kiváló szintet jelent. (A transit score a tömegközlekedéssel való ellátottságot jelzi egy 0–100 skálán.) (http://www.gbig.org/ collections/14992, 2014.09.02.)
1. kép: Castelão Arena, Brazília, a világ első LEED-minősített vbstadionja (LEED Certified) (Forrás: http://9worldcup.com/castelaofortaleza-world-cup-2014-stadiums/, 2014.09.02)
a Maracanã, mely LEED Silver minősítést kapott. A 2018as oroszországi világbajnokságra a stadion-fejlesztések szintén környezettudatos elvek szerint történnek, itt azonban elsősorban BREEAM minősítésre törekszenek. (edieEnergy, 2014) A globális trendeknek megfelelően a hazai építőipari gyakorlatban is egyre elterjedtebb a minősítő rendszerek követelményeinek figyelembe vétele (Gelesz, Reith, 2011), így stadionépítés során is figyelmet kapnak a környezettudatos elvek; a már elkészült, illetve építés alatt álló stadionok között találhatunk példát a LEED és a BREEAM irányelveinek alkalmazására is. A stadionok funkciójukból adódóan időszakosan nagy embertömegek befogadására alkalmasak. Ugyanakkor a lelátó alatti területeken önálló, folyamatosan üzemelő rendeltetési egységek is gyakran helyet kapnak, úgymint hotel, iroda, étterem, mozi, kaszinó stb. A stadionok gyakran működnek olimpiai felkészítő központként is, több különböző sportágat is befogadva. A vegyes funkció, valamint a fluktuáló létszám a minősítése során speciális kérdéseket vet fel. A LEED a speciális kérdéseket ún. CIR-reken keresztül tisztázza. A CIR (Credit Interpretation Request/Ruling) egy olyan eljárás, mely során a USGBC hivatalos álláspontot fogalmaz meg egy adott követelmény teljesítését illetően. Az álláspont projekt specifikus, nem teremt automatikusan precedenst. A precedensteremtő CIR-rek átkerülnek a LEED Interpretation kategóriába, és elérhetővé válnak a USGBC honlapján. A továbbiakban egyrészt azokat a követelményeket vizsgáljuk, amelyek nehezebben vagy csak alternatív módon teljesíthetők; ezeket elsősorban benyújtott és elfogadott CIR-kérelmek, illetve saját minősítői tapasztalatunk alapján mutatjuk be. Kitérünk továbbá azokra a követelményekre is, amelyek a stadion funkcióból adódóan viszonylag könnyen teljesíthetők.
2. FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉSI HELYSZÍN ÉS TELEKHASZNÁLAT Megfelelő tömegközlekedési ellátottság (6 pont) Az épület bejáratától maximum fél mérföldre (800 m) kötött pályás közlekedés (metró, elővárosi vonat stb.) megálA BME MAGASÉPÍTÉSI TANSZÉK CÉLSZÁMA
Biciklitárolók és zuhanyzók létesítése (1 pont) Az épület bejáratától maximum 200 yardra (200 m) az épületet használók legalább 5%-ának kerékpártárolót, valamint a dolgozói létszám 0,5%-ának zuhanyzót és öltözőt kell kialakítani. A LEED nem tesz különbséget sportesemény és sporteseményen kívüli időszakok között, és a méretezést a mindenkori legnagyobb létszámra kell elvégezni. A magas nézőszám miatt ugyanakkor gyakran irreális méretű, több ezer bicikli befogadására alkalmas tárolót kellene kialakítani. Ennek kapcsán a USGBC-hez több CIR-kérelem érkezett be, alternatív megoldást javasolva. Ezek részben vagy módosításokkal elfogadásra kerültek, és stadionok esetében alkalmazhatók. (http://www.usgbc.org/leed-interpretations). A javaslatok alapvetően abból indultak ki, hogy a nézők általában csoportosan, valamint nem kerékpárral érkeznek a sporteseményekre. Különösen igaz ez, ha a rendezvények este vannak. Továbbá feltételezhető, hogy a nézők a létesítmény csak egy adott körzetéből utaznak kerékpárral, valamint bizonyos hányaduk (pl. mozgáskorlátozottak), vagy a média munkatársai más közlekedési módot választanak. Ezen feltételezések mellett, stadionok esetében lehetséges megoldás, hogy csak a nézők nélküli létszámra biztosítanak biciklitárolót, és – egy, az Egyesült Államokban elterjedt megoldást követve – egy kerékpártároló szolgáltató cég („bicycle valet service program”) ingyenesen biztosít további ideiglenes tárolási lehetőséget sport, ill. koncert események alatt. Megoldás lehet az is, ha a helyi nonprofit biciklis egyesület statisztikai adataira támaszkodva, vagy a leendő személyzet és bérlettulajdonosok körében végzett felmérés alapján határozzák meg a szükséges tárolókapacitást. Zöldterület és/vagy gyalogos burkolt felületek növelése (1 pont) Ha a területre van a helyi szabályozásban előírt zöldfelületi mutató, akkor ezt 25%-kal növelni kell. Ha a területi szabályozás nem tartalmaz előírást a zöldfelületre vonatkozóan, akkor a terület legalább 20%-át kell zöld/gyalogos burkolt felületként kialakítani; területi szabályozás hiányában az épület területével azonos zöldfelület alakítandó ki. Megfelelő beépítési sűrűség esetén a gyalogos burkolt felületek is beszámíthatók. A stadionok környezete a nagy embertömegek fogadására jellemzően magas burkolt felületaránnyal kerül kialakítása, ami korlátozza a természetes növényzet biztosítását. Gyepes pálya esetén, ennek megfelelően, kérdésként merül fel, hogy ez beszámítható-e e zöldfelületbe. A USGBC hivatalos álláspontja szerint erre a projekt csapat döntése alapján van lehetőség, ugyanakkor a LEED megköveteli a következetességet, azaz, ha a pályát itt figyelembe veszik, 221
akkor azt az összes releváns követelmény során is figyelembe kell venni, így az öntözővíz csökkentésére irányuló LEED kredit (2–4 pont) esetében is. (Lásd: Hatékony vízhasználat) A stadionok esetében a gyalogos burkolt felületek aránya általában viszonylag magas, és így a követelmény a fentiekkel könnyen teljesíthető. Gyalogos felületek esetén célszerű vízáteresztő burkolatot kialakítani, ez ugyanis csökkenti a területről lefolyó csapadékvíz mennyiségét, és így a csatornahálózat terhelését is. A területről lefolyó csapadékvíz mennyiségének csökkentése (1 pont) Ha a fejlesztési terület eredetileg legalább 50%-ban vízáteresztő, akkor az építés utáni állapotban lefolyó csapadékvíz mennyisége és lefolyási rátája nem haladhatja meg az építés előtti, 1- és 2-éves gyakoriságú 24-órás záporhoz tartozó értékeket. Ha a terület ennél kisebb részben vízáteresztő, akkor 25%-al kell csökkenteni a 2-éves gyakoriságú, 24-órás záporból származó vízlefolyás mennyiségét. A stadionok méretükből és funkciójukból adódóan nagy tető- és burkolt felületekkel rendelkeznek, amely alapvetően megnehezíti a követelmény teljesítését. Megoldás lehet az esővíz tározása és (részben) pályalocsolásra és/vagy WC öblítésre való felhasználása. Ez jelentkezhet kényszerként is, hiszen a lefolyó nagy mennyiségű csapadékvizet gyakran a csatornahálózat sem képes befogadni, és a tározás mindenféleképpen elkerülhetetlen. További megoldást jelent áteresztő burkolatok alkalmazása. Zöldtető vagy magas fényvisszaverési értékű tetőfelület (1 pont) A gépészettel le nem fedett tetőfelületek minimum 50%-a zöldtető vagy 75%-a magas SRI-értékű felület (SRI: felület fényvisszaverési értéke), vagy ezek kombinációja legyen. A stadionok nagy fesztávú tetőszerkezete nem teszi lehetővé zöld tető létesítését, a tervezés során magas SRI-értékű tetőfelület kialakítása megfontolandó a hősziget-hatás csökkentése érdekében (2. kép). Éjszakai fényszennyezés csökkentése (1 pont) A kültéri világítás beépített teljesítményének, és a telekhatáron és annak meghatározott távolságában mérhető
megvilágítási értékeknek korlátozása. A homlokzati helyiségekben a belső világítás éjszakai fényszennyezésének csökkentése este 11 és hajnali 5 óra között automatikus lekapcsolással, 50%-ra csökkentett bemeneti teljesítménnyel, vagy a homlokzati nyílások eltakarásával. A televízió-közvetítések miatt meghatározott mértékű fényerőt kell biztosítani a játékok ideje alatt, ezért a nem zárt stadionok esetében ez a követelmény nem teljesíthető (Vanderweil, 2008). Ezen kívül a stadionok reprezentatív épületek, díszkivilágítást kapnak, így az éjszakai „fényszennyezés” zárt épület esetén is nehezen elkerülhető. A brazíliai stadionok közül egyik sem szerezte meg ezt a kreditet.
3. HATÉKONY VÍZHASZNÁLAT Ivóvíz öntözési célú felhasználásának csökkentése (2–4 pont) Minimum 50%-kal csökkentendő az öntözésre felhasznált ivóvíz mennyisége (2 pont). Ha az öntőzés kizárólag esőés/vagy szürkevízzel történik, vagy ha a területen nem tervezett állandó öntözés (xeriscaping), további 2 pont szerezhető. Ha a sportlétesítmény rendelkezik magas öntőzési igényű gyepes pályával, annak kizárólag esővízzel/szürkevízzel történő öntözése az egyenlőtlen csapadékeloszlás, illetve a szürkevízképződés rendszertelensége miatt (ami érdemben csak sportrendezvények alatt van) nehézségekbe ütközhet. A nagyobb tározók helyigénye és többletköltsége problémát jelenthet. Ezért célszerű lehet a pálya figyelmen kívül hagyása a számítás során; ekkor azonban az összes releváns követelmény esetében is figyelmen kívül kell hagyni, így a zöldfelületbe sem számítható be. (Lásd: Fenntartható építési helyszín) Szaniterekben felhasznált ivóvíz csökkentése (2–4 pont) A kiválasztott szanitereket úgy kell megválasztani, hogy az összesített vízfogyasztás minimum 20%-kal legyen kevesebb, mint a referenciaépületre meghatározott vízfogyasztás. A fogyasztás további csökkentésével (30–40%) 2–4 pont szerezhető. E kredit teljesítése során a közönségforgalmi területeken olyan szaniterek beépítése szükséges, melyek egyszerre rendelkeznek alacsony kifolyási értékekkel („Dual-flush” WC, nyomógombos és/vagy infravezérelt csaptelepek) és ugyanakkor „vandálbiztosak”. Az esővíz/szürkevíz felhasználása javasolt. A Castelão Arena például 67,61%-kal csökkentette az ivóvíz-felhasználását, amiért +1 pont járt Innováció kategóriában is (USGBC, 2009).
4. ENERGIA ÉS LÉGKÖR
2. kép: Arena Fonte Nova, Salvador, Brazília (LEED Silver); Magas fényvisszaverési értékű tetőfelület. (Forrás: Itaipava Arena Fonte Nova – March 2013” by ME/ Portal da Copa/ Março de 2013 – http://copa2014.gov.br/pt-br/galeria/arenafontenova, 2014. 09. 02.)
222
Optimalizált, hatékony energiafelhasználás (1–19) Az ASHRAE 90.1-2007 szabvány szerinti energiamodellezés elvégzése, mely igazolja a referenciaépülethez képesti energia-megtakarítást: kötelezően minimum új építés esetén 10%, felújítás esetén 8%. További pontok szerezhetők további megtakarítással. Sportfunkciók esetén átlagosan 24% energia-megtakarítást értek el az eddig minősített épületek, amellyel új épület esetén 7 pont, meglévő esetén 9 pont szerezhető. 2014. 5. szám
MAGYAR ÉPÍTŐIPAR
(http://www.gbig.org/collections/14992, 2014.09.02.) Az energiahatékony megoldások kialakításának korlátai lehetnek a nagy területet lefedő fedett-nyitott, nyithatóvá tehető területek, a kötött világítási követelmények, illetve a szakaszos üzemű használat, amely a beruházások megtérülésének idejét növeli. Emellett a szabvány szerinti energiamodellezés során a technológiai energiafogyasztást a tervezett és a referenciaépületben állandónak kell tekinteni, így a magas technológiai terhekkel rendelkező épülettípusok esetén az épület energiahatékonysága kevesebb megtakarítást jelent. Tipikus technológiai fogyasztók a pálya üzemeltetésével kapcsolatos fogyasztók: pályafűtés, napoztatás, -szellőztetés, illetve a rendezvények idején üzemelő fogyasztók: pálya-megvilágítás, színpadtechnika, díszkivilágítás. Az energiahatékonyság növelés mellett, ennek megfelelően, a megújuló energia-hasznosítás kaphat nagyobb szerepet, azon belül is elsősorban a napenergiahasznosítás, amely esetén a stadionok nagy, egybefüggő tetőfelülete kifejezetten előnyös (3. kép).
letet. Ekkor az elbontandó szerkezetekből általában nagy mennyiségű betonhulladék keletkezhet, melynek darálás utáni újrahasznosítása teljesítheti a követelményt. Az Arena Fonte Nove például a maximális 2 pontot érte el. (http://www.gbig.org/activities/leed-1000010288/dashboard, 2014. 09. 02.) Újrahasznosított anyagok használata (1–2 pont) Az anyagköltség legalább 10–20%-ában újrahasznosított anyagtartalmú termékek kerülnek kiválasztásra. A meglévő épület bontásából származó betonhulladék újrahasznosítása hozzájárulhat a kredit megszerzéséhez (Vanderweil, 2008). Emellett stadionok esetén különösen fontos a nagy fesztávok áthidalása miatt alkalmazott acélszerkezetek újrahasznosított tartalma. Míg alapesetben ezek 25%-a újrahasznosítottnak minősül, ennél magasabb %-ok is igazolhatók a konkrét esetekben. Az Arena Fonte Nove itt is a maximális 2 pontot érte el. (http://www.gbig. org/activities/leed-1000010288/dashboard, 2014. 09. 02.)
6. BELTÉRI KÖRNYEZET MINŐSÉGE Hőkomfort biztosítása (1 pont): Az épület komfort paraméterei feleljenek meg az ASHRAE 55-2004 szabványnak (1 pont); Stadionok esetében a kültér és beltér definiálása nem egyértelmű, a helyiségek egy része – például a nézőközönséget kiszolgáló büfék – részben vagy teljesen nyitottak, illetve a nézőtér is több esetben elhúzható tetővel kerül kialakításra. Az ilyen terültek termikus komfortjának biztosítása és annak szabályozhatósága kérdéses.
3. kép: Estadio Mineirão, Belo Horizonte, Brazília. Az elektromos ellátását teljes mértékben napelemek biztosítják. (Forrás: ,,Novo mineirão aérea” by Luan S.R. http://en.wikipedia.org/wiki/Brazil_ v_Germany_%282014_FIFA_World_Cup%29, 2014. 09. 02.)
Természetes benapozás és szabad kilátás biztosítása az épületből (1+1 pont) A gyakori használatú terek 75%-ának kell megfelelő természetes megvilágítással rendelkeznie, és 90%-ából az ülő helyzetben lévő dolgozóknak kilátást kell biztosítani az épületből. A követelmények a stadionfunkciók sokszor részben föld alá süllyesztett kialakítása, valamint a lelátószerkesztésből adódó mély épülettömegek miatt nehezen teljesíthetők.
5. ÉPÍTÉSI ANYAGOK ÉS HULLADÉKKEZELÉS Szelektív hulladékgyűjtő helyiség kialakítása (Alapkövetelmény) Szelektív hulladékgyűjtő helyiség létesítendő legalább az alábbi 5 hulladéktípus számára: papír, karton, üveg, műanyag, fém. Egy multifunkciós stadionban a szelektív gyűjtést funkciónként külön kell megoldani, az 5 hulladékcsoport üzemelés közbeni különválogatása megoldható. A rendezvények esetén azonban a szelektív gyűjtés általában nehezebben megvalósítható. Ekkor megoldás lehet, ha a hulladékot keverten gyűjtik, majd egy erre kialakított, megfelelő helyiségben szelektálják. A bontási és kivitelezési hulladékok újrahasznosítása vagy felhasználása (1–2 pont) A keletkező építési hulladék tömegének vagy térfogatának 50/75%-át kell legalább újrahasznosítani. Stadionok esetében gyakori, hogy nem egy új létesítményt építenek, hanem felújítanak egy már meglévő épüA BME MAGASÉPÍTÉSI TANSZÉK CÉLSZÁMA
7. ÖSSZEFOGLALÁS A stadionok környezeti hatása jelenetős, ezért a környezettudatos elvek figyelembe vétele kiemelkedően fontos. Ezek betartását a FIFA/UEFA is megköveteli mind az új, mind a felújított létesítményeknél. A cikk a LEED minősítő-rendszer alkalmazhatóságát vizsgálja; és rámutat arra, hogy a sportesemények és a sporteseményeken kívüli időszakok jelentős létszámkülönbsége, valamint a folyamatosan üzemelő, de különböző funkciójú rendeltetési egységek megléte speciális kérdéseket vetnek fel a minősítés során. Ennek ellenére nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy a LEED egy alkalmas eszköz arra, hogy fenntartható, környezetbarát stadionok épüljenek, amelyek jó példaként szolgálnak mind a sportolók, mind a szurkolók számára. HIVATKOZÁSOK Blankenbuehler, M., Kunz, B.M., 2014. Professional sports compete to go green, In: DeLong, Edmiston, Hightower ed. 2014, Once Retro Now
223
Novel Again, 2014 Annual Spring Conference Proceedings 2014. ISSN 2325-3568 (Print), ISSN 2325-3576 (Online), Marketing Management Association Spring 2014 Proceedings, pp.89-94. Botta, R.C., DelMont, R., Reddy, R. (Fédération Internationale de Football Association), 2011. Football stadiums, Technical recommendations and requirements, 5th edition
2014.08.28. edieEnergy, 2014. Russia goes green with 2018 World Cup preparations 2014.09.02. Fenwick, M., Bornø, T., Favre, T., Tusell, J., 2011. UEFA Guide to quality stadiums 2014.08.28. Gelesz, A., Reith, A., 2011. Arany, Ezüst, vagy Zöld? Környezettudatos épü-
224
letminősítések értékelése Magyarországon, In: Környezettudatos Energiatermelés és felhasználás, II. Környezet és Energia Konferencia, Debrecen, 2011. november 25-26. (ISBN 978-963-764-27-2), p. 341–346. LEEDuser, 2014 2014.09.02. usgbc.org, 2014. Addenda database 2014.09.02. USGBC, 2009. LEED Reference Guide for Green Building Design and Construction, For the Design, Construction and Major Renovations of Commercial and Institutional Buildings, Including Core & Shell and K12 School Projects, 2009 Edition Vanderweil, P., 2008. Greening stadiums: Study of Environmentally Responsible Methods of Building and Retrofitting Stadiums, MSc in Real Estate Development, Massachusetts Insitute of Technology 2014.09.02.
2014. 5. szám
MAGYAR ÉPÍTŐIPAR
