ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ

FIGYELMEZTETÉS:

Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy a Tájékoztatóval kapcsolatosan a Kibocsátó, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a Forgalmazó felelőssége nem egyetemleges.A Kibocsátó kevesebb, mint egy éve működik, ezért nem rendelkezik lezárt pénzügyi évvel és auditált éves beszámolóval, ezt meghaladóan a Kibocsátó időlegesen a saját tőkéjét meghaladó mértékben fektethet részvényekbe, összességében a Kibocsátó részvényeibe befektetés kockázata az elérhető magas hozammal arányos, így a Tpt. 38.§ (4) alapján a részvény forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatúnak minősül. A jegyzés sikertelensége esetén a már kibocsátott 95.000,- db törzsrészvény technikai bevezetésére a jelen Tájékoztató alapján nem kerül sor. A Tájékoztatóban foglaltakért a teljes felelősséget a Kibocsátó viseli.

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ

Amely Összevont Tájékoztató tartalmazza az ALTERA Nyrt. újonnan kibocsátásra kerülő, minimum 200.000 darab, maximum 1.250.000,- darab, egyenként 1000 forint névértékű, névre szóló, dematerializált törzsrészvénye nyilvános forgalomba hozataláról és legalább 295.000 darab, legfeljebb 1.345.000,- darab egyenként 1000 Ft névértékű, névre szóló dematerializált törzsrészvényének a Budapesti Értéktőzsde Részvény Szekciójának Részvények „B” kategóriába történő bevezetéséhez a Tpt. 21. § (1) bekezdésében és a 26. § (4) bekezdésében előírt két Tájékoztató egységes szerkezetű szövegét, a hatályos 2004. április 29-i 809/2004 EK bizottsági rendeletben előírt tartalommal.

Forgalmazó: Jogi Tanácsadó:

Dr. Loósz Tamás Ügyvédi Iroda

A jegyzéshez és a szabályozott piacra bevezetéshez készített Összevont Tájékoztató közzétételét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete H-KE-III-720/2012. számú határozatában 2012.12.15-én engedélyezte. 2012. november 29. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

1

TARTALOMJEGYZÉK 1. ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................ 6 A. szakasz - Bevezetés és figyelmeztetések .............................................................. 6 B. szakasz – A Kibocsátó ........................................................................................ 6 C. szakasz – Az Értékpapírok .................................................................................. 8 D. szakasz – Kockázatok .......................................................................................12 E. szakasz – Ajánlattétel........................................................................................21 2. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK......................................................................................25 2.1. Politikai és gazdasági jellegű kockázati tényezők .............................................25 2.2. Iparágra jellemző kockázatok .......................................................................25 2.2.1. Kulcsfontosságú vezetők és alkalmazottak elvesztésének kockázata .............26 2.2.2. Adókockázat .........................................................................................26 2.2.3. Értékelésből eredő kockázat ....................................................................26 2.2.4. A Befektetési eszközökből fakadó kockázatok ............................................26 2.3. A részvényre és a részvénybefektetésre jellemző kockázatok............................26 2.3.1. A részvénypiac kockázata .......................................................................26 2.3.2. Árfolyamváltozás kockázata ....................................................................27 2.3.3. Likviditási kockázat ................................................................................27 2.3.4. Osztalékfizetés kockázata .......................................................................27 2.3.5. Kereskedés kockázata ............................................................................27 2.3.6. A részvények szabad átruházása korlátozásának kockázata ........................27 2.3.7. Adózási szabályok változásának kockázata ................................................28 2.3.8. Felvásárlás és Kivezetés kockázata ..........................................................28 2.4. Az értékpapír értékesítésének kockázata ........................................................28 2.4.1. A kibocsátás a Tpt. szerint a szokásosnál eltérő kockázatú ..........................28 2.4.2. A részvényjegyzés a harmadik munkanapot követően lezárható ..................29 2.5. Kibocsátóval kapcsolatos további kockázatok ..................................................29 2.5.1. Befektetési célpontokkal kapcsolatos csőd,- ill. felszámolási kockázat ...........29 2.5.2. Likviditási kockázat ................................................................................29 2.5.3. A Kibocsátó megszüntetése.....................................................................29 2.5.4. Határidős ügyletek kockázata ..................................................................29 2.5.5. Deviza kockázat ....................................................................................30 2.5.6. Részvénypiaci kockázat ..........................................................................30 2.5.7. Infláció illetve kamatszint csökkenése miatti kockázat ................................30 2.5.8. Származtatott ügyletekből adódó kockázatok ............................................30 2.5.9. Nyilvános forgalomba hozatal sikertelenségének a kockázata ......................30 2.5.10. Nyilvános forgalomba hozatal további kockázatai .....................................31 2.5.11. Cégbírósági bejegyzés elhúzódásának a kockázata ...................................31 2.5.12. Hibás, vagy megkésett közzététel kockázata ...........................................31 2.5.13. Informatikai kockázat ...........................................................................31 2.5.14. Bevezetés elmaradásának kockázata ......................................................31 2.5.15. Árfolyamváltozás kockázata ..................................................................32 2.5.16. A szavazatelsőbbségi részvényekben foglalt kockázat ...............................32 3. FELELŐS SZEMÉLYEK ........................................................................................32 4. BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓK .........................................................................33 5. KIEMELT PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK .....................................................................33 6. NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATAL ...................................................................33 6.1. Kulcsfontosságú információk .........................................................................33 6.1.1. A nyilvános forgalomba hozatal a szokásostól eltérő kockázatú………………….…34 6.1.2. Az ajánlattétel okai és a bevételek felhasználása .......................................34 6.2. A forgalomba hozandó/bevezetendő értékpapírokra vonatkozó információk ........34 6.2.1. A forgalomba hozatalra és bevezetésre kerülő értékpapírok fajtája és osztálya ....................................................................................................................34 6.2.2. Az értékpapírok kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok .........................34 6.2.3. A részvények előállítása, típusa és fajtája .................................................35 6.2.4. A kibocsátás pénzneme ..........................................................................35 2 ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

6.2.5. A részvényekhez kapcsolódó jogok ..........................................................35 6.2.6. Nyilatkozat azokról a határozatokról, engedélyekről és jóváhagyásokról, amelyek alapján a részvényeket előállították és/vagy kibocsátották, illetve a jövőben előállítják és/vagy kibocsátják. .........................................................................37 6.2.7. A részvények kibocsátásának várható időpontja ........................................38 6.2.9. A részvényekkel kapcsolatos kötelező átvételi ajánlat és/vagy kiszorítási és/vagy kényszereladási rendelkezések .............................................................38 6.2.10. Az előző pénzügyi évben vagy a folyó pénzügyi évben a Kibocsátó saját tőkéjére vonatkozó nyilvános vételi ajánlat ........................................................38 6.2.11. A részvényekből származó jövedelem forrásadója, tájékoztatás arról, hogy a Kibocsátó vállalja-e a felelősséget a forrásadó levonásával kapcsolatban................38 7. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI ...........................................................................39 7.1. A nyilvánosan forgalomba hozható részvény mennyiség.………………………………….…39 7.2. A lehetséges részvényjegyzők köre ...............................................................40 7.3. Jegyzési időszak..........................................................................................40 7.4. Jegyzési helyek listája..................................................................................41 7.5. A jegyzés feltételei ......................................................................................42 7.5.1. Dematerializált értékpapírok nyilvántartására alkalmas értékpapírszámla. ....42 7.5.2. Részvényjegyzési ív kitöltése, (cégszerű) aláírása ......................................42 7.5.3. Részvényjegyzés ellenértékének megfizetése ............................................43 7.5.4. Aluljegyzés, a jegyzés érvénytelensége ....................................................43 7.5.5. Jegyzési garanciavállalás ........................................................................44 7.5.6. Túljegyzés, allokáció ..............................................................................44 7.5.7. Elállási jog ............................................................................................44 7.5.8. Értesülés a jegyzés eredményéről ............................................................44 7.5.9. A részvények jóváírása a jegyzők értékpapírszámláin .................................45 7.5.10. Kifizetési ügynökök és letétkezelők ........................................................45 8. A RÉSZVÉNYEK NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATALÁVAL ÉS TŐZSDEI BEVEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK ...........................................................46 9. TŐZSDEI BEVEZETÉS ÉS KERESKEDÉS ................................................................46 9.1. Tőzsdei bevezetés .......................................................................................46 9.2. Stabilizáció .................................................................................................47 10. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA .............................................................................47 10.1. A Kibocsátó története, kialakulása ...............................................................47 10.2. Társasági jogi információk ..........................................................................47 10.3. Befektetések .............................................................................................49 10.4. A Kibocsátó által követett felelős vállaltirányítási gyakorlat .............................49 11. AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ÁTTEKINTÉSE ............................................................49 11.1. ALTERA Hibrid Modell .................................................................................49 11.1.1. Célcsoport ...........................................................................................50 11.1.2. Küldetés, stratégia ...............................................................................50 11.1.3. Alapelvek ............................................................................................51 11.2. A Kibocsátó befektetési politikája, termékstruktúra, főtevékenység .................51 11.2.1. A Kibocsátó eszközallokációja ................................................................52 11.2.2. Stratégiák ...........................................................................................52 11. 3. Főbb piacok .............................................................................................54 11.4. A Kibocsátó vezetésének megállapításai a versenyhelyzettel kapcsolatban ........54 11.5. Kockázatkezelés, döntéshozók, biztosítékok ..................................................55 11.5.1. Tőkeáttétel..........................................................................................55 11.5.2. Likviditás ............................................................................................55 11.5.3. Diverzifikáció .......................................................................................55 11.5.4. Partnerkockázat ...................................................................................56 11.5.5. A portfóliók lehetséges elemei ...............................................................56 11.5.6. Az egyes befektetési eszközök minimális, maximális és tervezett aránya ...56 11.5.7. Befektetési korlátok .............................................................................57 11.5.8. A kölcsönzés és terhelhetőség szabályai .................................................57 ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

3

11.5.9. Likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya, a felvett hitelre vonatkozó szabályok .......................................................................................58 11.5.10. A befektetők rendszeres és rendkívüli tájékoztatása ...............................58 11.5.11. A portfólió egyes elemei értékelésének szabályai....................................59 11.5.12. Felelősségbiztosítás ............................................................................61 12. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ...................................................................................62 13. TÁRGYI ESZKÖZÖK .........................................................................................62 14. A KIBOCSÁTÓ VEZETÉSÉNEK ELEMZÉSE AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉGRŐL ÉS A PÉNZÜGYI HELYZETRŐL ........................................................................................62 14.1. A gazdálkodás és a vagyoni, pénzügyi helyzet összefoglaló adatai ...................62 14.2. Árbevétel..................................................................................................63 14.3. Nyilatkozat a működő tőkéről ......................................................................63 14.4. Pénzforgalom - Cash flow ...........................................................................63 15. TŐKÉSÍTÉS ÉS ELADÓSODOTTSÁG ...................................................................63 16. TRENDEK .......................................................................................................64 16.1. Kilátások, növekedési lehetőségek ...............................................................64 17. VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK ..............................................................................64 17.1. Igazgatóság ..............................................................................................65 17.2. Felügyelőbizottság .....................................................................................67 17.3. Audit Bizottság ..........................................................................................68 17.3.1. Az Audit Bizottság hatásköre: ................................................................68 17.4. Javadalmazás és juttatások ........................................................................68 17.5. Nyilatkozatok az összeférhetetlenségről .......................................................69 17.5.1. Családi kapcsolatok ..............................................................................71 17.5.2. Részvényesekkel kötött megállapodás ....................................................71 17.6. Testületi tagsággal kapcsolatos gyakorlat .....................................................72 18. FŐ RÉSZVÉNYESEK .........................................................................................72 19. KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKKAL FOLYTATOTT ÜGYLETEK ....................................76 20. PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK ................................................................................76 21. OSZTALÉKPOLITIKA ........................................................................................76 22. BÍRÓSÁGI ÉS VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK ..............................................77 23. ADÓZÁS ........................................................................................................77 23.1. A Részvényekhez kapcsolódó adózási kérdések .............................................77 23.2. A legfontosabb adózási szabályok belföldi magánszemély befektetők esetén .....78 23.3. Külföldi magánszemélyek adózása ...............................................................81 23.3.1. Árfolyamnyereség ................................................................................82 23.3.2. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem ................................82 23.3.3. Osztalék .............................................................................................82 23.4. Belföldi székhelyű társaságok adózása .........................................................82 23.4.1. Árfolyamnyereség ................................................................................82 23.4.2. Osztalék .............................................................................................82 23.5. Külföldi székhelyű társaságok adózása .........................................................83 23.5.1. Árfolyamnyereség ................................................................................83 23.5.2. Osztalék .............................................................................................83 24. A MAGYAR ÉRTÉKPAPÍRPIAC ............................................................................83 24.1. A Tőkepiaci törvény ...................................................................................83 24.2. Befolyásszerzés nyilvánosan működő részvénytársaságban.............................83 24.3. A Tájékoztatóra vonatkozó szabályozás ........................................................86 25. FELHÍGULÁS ...................................................................................................90 26. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK .............................................................................90 26.1. Részvénytőke bemutatása ..........................................................................90 26.2. A Kibocsátó alapszabályának ismertetése .....................................................91 26.2.1. A Kibocsátó cégneve és székhelye ..........................................................91 26.2.2. A Kibocsátó tevékenysége és időtartama ................................................91 26.2.3. A részvényekhez kapcsolódó jogok: .......................................................92 26.2.4. Közgyűlés, szavazatok ..........................................................................93 26.2.5. Alaptőke emelés, alaptőke csökkentés ....................................................94 ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

4

27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

26.2.6. Hirdetmények ......................................................................................95 26.2.7. Egyéb rendelkezések ............................................................................95 A SZOKÁSOS ÜZLETMENETEN KÍVÜLI LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK ..........................96 HARMADIK SZEMÉLYTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK ...........................................96 EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK ...................................................................97 MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK ..................................................................98 A TÁJÉKOZTATÓBAN SZEREPLŐ FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA .............................98 KERESZTHIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE................................................................ 101 MELLÉKLETEK ............................................................................................... 120

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

5

1. ÖSSZEFOGLALÓ A. szakasz - Bevezetés és figyelmeztetések Elem A.1.

1. ÖSSZEFOGLALÓ Az Összefoglaló a Tájékoztató bevezetőjének tekintendő és a Tájékoztató fejezeteiben szereplő információkon alapul, ezen fejezetekkel, illetve a Tájékoztató Mellékleteiben bemutatott pénzügyi beszámolókkal együtt értelmezendő. A Részvényekbe befektetni szándékozók számára elengedhetetlen a jelen Tájékoztató egészének alapos áttanulmányozása és mérlegelése. Befektetési döntéseik meghozatalakor a Befektetőknek jelen Tájékoztatóban foglaltakon túl a befektetés kockázatait és előnyeit maguknak kell mérlegelniük. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy a Tájékoztatóval kapcsolatosan a Kibocsátó, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó a felelőssége nem egyetemleges, A Kibocsátó kevesebb, mint egy éve működik, ezért nem rendelkezik lezárt pénzügyi évvel és auditált éves beszámolóval, ezt meghaladóan a Kibocsátó időlegesen a saját tőkéjét meghaladó mértékben fektethet részvényekbe, így a Tpt. 38.§ (4) alapján ezért a Részvény forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatúnak minősül. A Tájékozatóban foglaltakért a teljes felelősséget kizárólag a Kibocsátó viseli. Ha a Tájékoztatóval kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a magyar jogszabályok alapján a Tájékoztatóval kapcsolatban a bírósági eljárás megindítását megelőzően a felmerülő fordítási költségeket a felperes befektetőnek kell viselnie.

B. szakasz – A Kibocsátó

Elem B.1. B.2.

B.3.

Alapinformációk a Kibocsátóról Az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A Kibocsátó székhelye: 1068 Budapest, Benczúr utca 43. II/3.; jogi formája nyilvánosan működő részvénytársaság, nyilvántartja a magyar társasági jog szabályai szerint a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága;cégjegyzékszáma: 01-10-047350) A Kibocsátó főtevékenysége: TEAOR 08 6420 Vagyonkezelés (holding). A Kibocsátó azoknak a kis és középbefektetőknek nyújthat kiváló befektetési lehetőséget, akik a reálgazdasági sokkok, és a középtávú fellendülés nélküli időszakokban is szeretnének a kockázatmentesnek tekintett hozamok feletti teljesítményt elérni, ugyanakkor magasabb kockázatviselő képességgel és magasabb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeznek. Az ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

6

általuk preferált befektetési időtáv minimum 3, akár 5 év feletti időtartam, de szükség esetén szeretnék nyitva hagyni a lehetőséget a befektetés eladására, amit a részvények bevezetését követően a Budapesti Értéktőzsdén tehetnek majd meg. B.4.a.

A Kibocsátó úgy látja, hogy az elkövetkezendő 10 évben a fejlett piacok gazdaságában nem várható fellendülés, sőt számos országnak a GDP csökkenésével, az állampolgárok életszínvonalának csökkenésével kell szembesülnie. Az OECD országok nagy része nyomasztó államadósság teher miatt mind a költségvetési deficitek csökkentését, az elsődleges pozitív egyenleg kialakítását kell elérnie, amely a reálgazdaságra természetszerűleg visszafogó hatást gyakorol. Eközben a növekvő államadósság kockázatok az állampapír hozamokat felfelé nyomják, ami tovább nehezíti az adósság újrafinanszírozását. A helyzetre a monetáris politika oldaláról is bekövetkezhet egyfajta reakció. A pénznyomtatás, illetve a kvantitatív könnyítés esetleges újabb hullámai komoly inflációt generálhatnak, amely által az államadósságok relatív nagysága lecsökkenhet. A válság folytatódásának ezen forgatókönyve miatt önmagában a fix kamatozású eszközök vásárlása sem jelent biztosítékot a túlélésre. A globális gazdaság tekintetében a Kibocsátó ennél optimistább . Úgy gondoljuk, hogy a feltörekvő piacok súlyának növekedési tendenciája fennmarad, sőt a fejlett világ lassulása miatt ennek üteme még fokozódik is. Számos olyan vállalat van, amelynek árbevétele globális szinten is jelentős, így a fejlett országok gyenge fogyasztói és beruházási keresletét bőven ellensúlyozzák az elsősorban Ázsiában, és Latin-Amerikában lévő gazdaságok. Ezen folyamatok összessége egy szétváló, de globális szinten lényegesen el nem mozduló részvényárfolyamokat jelentő évtized lehet. Az ALTERA ezen folyamatok mellett, az allokációs stratégiája, illetve a megfelelő eszközválasztás mellett érdemi eredményeket érhet el.

B.5. B.6.

Nem értelmezhető! A Kibocsátóban 5%-ot elérő, vagy meghaladó részesedéssel rendelkezők: Szavazat tulajdoni arány Venczel Gábor 5161 db 5.16% 5.16% Szilágyi Lászlóné és további magánszemélyek, Szilágyi László (an.: Vareca Margit), Szilágyi László (an.: Antal Erika), Szilágyi Gergely,Szilágyi Tamás közös tulajdonában 5000db 5% 5% Salamon Béla 5000 db 5% 5% Szemes Árpád 5000 db 5% 5% Mercer Ltd. 22650 db 22,65% 22,65% Gablini Gábor 5000 db 5% 5% Nagy Imre 15000 db 15% 15% ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

7

Dr. Kőrös Attila 5000 db 5% 5% A Kibocsátó főrészvényesei megkülönbözetett szavazati joggal nem rendelkeznek. A Kibocsátó feletti ellenőrzés: Nem értelmezhető! B.7.

2012.01.13.-2012.05.31. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (Vagyonkezelési tevékenység) RÁFORDÍTÁSOK ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ADÓZOTT EREDMÉNY MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY SAJÁT TŐKE

Összefoglaló pénzügyi adatok Ezer Forintban 5811 1816 3995 400 3595 3595 203595

A mai napig a Kibocsátó pénzügyi helyzetében nem történt lényeges változás A Kibocsátó kilátásai szempontjából nem történtek jelentős hátrányos változások.

B.8. B.9. B.10. B.11.

A Kibocsátó kereskedelmi helyzetében a korábbi pénzügyi információkkal lefedett időszak óta nincsenek lényeges változások. Nem értelmezhető! Nem értelmezhető! Nem értelmezhető! Nem értelmezhető!

C. szakasz – Az Értékpapírok C. C.1. C.2. C.3.

C.4.

Értékpapírok névre szóló, dematerializált „C” sorozatú törzsrészvény. A Jegyzésben érintett részvénysorozat ISIN kódja HU0000115308. Magyar Forint (HUF) A Kibocsátó jelenleg 2500 db dematerializált, névre szóló osztalék,és 2500 db dematerializált, névre szóló szavazatelsőbbségi részvénnyel, valamint 95.000,db, dematerializált, névre szóló törzsrészvénnyel rendelkezik, melyek mindegyike 1000 Ft névértékű és melyek ellenértékét teljes egészében befizették a Kibocsátó javára. A részvényekhez kapcsolódó jogok Osztalékjogok A részvényest a Kibocsátónak az irányadó jogszabályok szerint felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményből a részvényei névértékére jutó arányos hányada (osztalék) illeti ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

8

meg. A közgyűlés az osztalékfizetésről a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg, az Igazgatóság javaslatára határoz. A részvényest megillető osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként is teljesítésre kerülhet. Osztalékra az jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában a részvénykönyvben szerepel. A Kibocsátó köteles az Ex-kupon nap (Ex-kupon napnak a Budapesti Értéktőzsde Zrt. mindenkori szabályzataiban ekként meghatározott fogalmat kell tekinteni) előtt 2 (kettő) tőzsdenappal nyilvánosságra hozni az osztalék végleges mértékét. Az Ex-kupon nap legkorábban az esedékes osztalék mértékét megállapító közgyűlést követő 3. (harmadik) tőzsdenap lehet. Az osztalékhoz való jog annak esedékességétől számított 5 (öt) év elteltével évül el. A Kibocsátó a saját részvényre nem fizet osztalékot, az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedés meghatározásakor a saját részvényre eső osztalékot nem veszi figyelembe. Az osztalék az évi rendes közgyűlés megtartásakor válik esedékessé oly módon, hogy az osztalék kifizetés kezdési időpontjáról rendelkező közgyűlési határozat kelte és az osztalékfizetés kezdési időpontja között legalább 10 (tíz) munkanapnak kell eltelnie. A Kibocsátó az osztalékot kizárólag banki átutalással fizeti ki. A Kibocsátó a banki átutalást a részvényes (közös képviselő) vagy az általa megjelölt személy(ek) részére teljesíti a részvényes által megjelölt bankszámlára vagy ügyfélszámlára. Az osztalék után a Kibocsátót kamatfizetési kötelezettség nem terheli. A Kibocsátó Közgyűlése két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban – a Gt.-ben foglalt feltételekkel - osztalékelőleg fizetéséről határozhat. Az osztalékelőleg fizetésére az osztalék kifizetésére vonatkozó szabályok – a Gt. szerinti eltérésekkel – megfelelően irányadók. Szavazati jogok Egy törzsrészvény egy szavazatra jogosít. Elsőbbségi jog az azonos osztályú értékpapírok jegyzésekor A Kibocsátó alaptőkéjének pénzbeli hozzájárulás útján történő (nyilvános vagy zártkörű) felemelése esetén a Kibocsátó részvényeseit – ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező részvényeseket, majd az átváltoztatható és velük együtt egy sorban a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait, ebben a sorrendben – jegyzési-, illetve a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog illeti meg. A Kibocsátó Igazgatósága az alaptőke pénzbeli hozzájárulás ellenében történő felemeléséről szóló döntést követő 2 (kettő) ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

9

munkanapon belül a Kibocsátó hirdetményi helyein tájékoztatja a részvényeseket a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának lehetőségéről, a jegyezhető részvények névértékéről, illetve kibocsátási értékéről, valamint e jog érvényesítésére nyitva álló 15 (tizenöt) napos időszak kezdő és zárónapjáról. A Kibocsátó a részvényes ez irányú, elektronikus levélben közölt kérése esetén, a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának feltételeiről elektronikus levélben is tájékoztatást ad. Amennyiben a jogosultak írásbeli nyilatkozata alapján, az átvenni vállalt részvények száma meghaladja a tervezett alaptőke-emelés során forgalomba hozandó új részvények számát, az új részvények átvételére – részesedésük arányában először az elsőbbségi jogukkal élni kívánó részvényesek, majd az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosai – ebben a sorrendben – jogosultak. Tört szám esetén – tehát ha az összeg egy részvény névértékét nem teszi ki – a részvényeket a tulajdoni arányok nagyságának csökkenő sorrendjében, és a jogosultság törvényi sorrendisége alapján kell elosztani. Ha a jogosult az elsőbbségi jogra vonatkozó nyilatkozatát elmulasztja megtenni, vagy azt nem a megadott határidőn belül nyújtja be, az Igazgatóság úgy tekinti, hogy elsőbbségi jogával nem kíván élni. Amennyiben az alaptőke felemelése új részvények zártkörű forgalomba hozatalával történik, és egyik erre jogosult sem él törvényi elsőbbségi jogával, vagy a beérkezett írásbeli nyilatkozatok alapján az átvenni vállalt részvények mennyisége nem éri el az alaptőke emelés tervezett mértékét, a Közgyűlés illetve az Igazgatóság jogosult kijelölni azokat a személyeket, akiket az általuk tett vételi szándéknyilatkozatuk alapján, tulajdoni részesedésük arányában feljogosít az új részvények átvételére. A Közgyűlés - az Igazgatóság írásbeli előterjesztése alapján - a jegyzési -, illetve a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog gyakorlását kizárhatja. Ebben az esetben az Igazgatóságnak az előterjesztésben be kell mutatnia a jegyzési elsőbbségi jog kizárására irányuló indítvány indokait. Az Igazgatóságnak indokolásában elő kell adnia azokat az előnyöket, amelyek a jegyzési elsőbbségi jog kizárása esetén a részvénytársaságnál jelentkeznek. Egyebekben az előterjesztés tárgyalásának szabályai megegyeznek a közgyűlési előterjesztések tárgyalásának általános szabályaival. Az előterjesztés elfogadásáról a közgyűlés az elsőbbség kizárásáról szóló határozati javaslattal együtt szavaz. Az Igazgatóság a közgyűlés vonatkozó határozatát a cégbíróságnak megküldi, és egyidejűleg gondoskodik a határozat tartalmának megfelelő közlemény Cégközlönyben történő közzétételéről.

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

10

Likvidációs hányadhoz való jog A Kibocsátó jogutód nélküli megszűnése esetén a Részvények tulajdonosai jogosultak a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonra a részvényeik névértékének a Kibocsátó alaptőkéjével arányos részére. Osztalékelsőbbségi jog A Kibocsátó 2500 darab 1000 Ft névértékű névre szóló dematerializált osztalékelsőbbségi részvényt bocsátott ki. Ezen részvények mindegyike egy részvénysorozatba tartozik és a Budapesti Értéktőzsdére bevezetésre nem kerül. Az osztalékelsőbbségi jogot biztosító részvényosztályba tartozó részvények a részvény tulajdonosát a törzsrészvénytől eltérő mértékű osztalékra jogosítják akként, hogy amennyiben a Kibocsátó a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti adózott eredménye pozitív, úgy az osztalékelsőbbségi részvényre jutó osztalék mértéke a Kibocsátó nem konszolidált adózott eredményének 20%-a. Ezen felül a Közgyűlés által évente meghatározott osztalékalapból további osztalékra is jogosult az osztalékelsőbbségre jogosító részvény mindenkori tulajdonosa a részvény névértékével arányos módon. Szavazatelsőbbségi jog A Kibocsátó 2500 darab 1000 Ft névértékű, névre szóló elsőbbségi részvényfajtába, ezen belül szavazatelsőbbségi részvényosztályba tartozó dematerializált részvényt bocsátott ki, amely az Alapszabály 7.10. pontjában meghatározott módon szavazatelsőbbséget (vétójogot) biztosít, oly módon, hogy elsőbbségi részvényfajtába tartozó szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény a részvény névértékéhez igazodó szavazati jogot biztosítja, ennek megfelelően a Kibocsátó minden 1000 Ft névértékű, szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvényfajtába tartozó részvénye 1 szavazatra jogosít, azzal a megkötéssel, hogy Közgyűlési határozat csak a szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény igenlő szavazata mellett hozható meg. Ezen részvények mindegyike egy részvénysorozatba tartozik és a Budapesti Értéktőzsdére bevezetésre nem kerül. C.5. C.6.

A jegyzés során megszerezhető, valamint a tőzsdei bevezetéssel érintett törzsrészvények szabadon átruházhatóak. A Kibocsátó 2012. július 11-én tartott közgyűlése 6/2012. (VII.11.) számú határozatban elhatározta a Kibocsátó nyilvános forgalomba hozatal útján lebonyolítandó alaptőke felemelését és a 8/2012. (VII.11.) számú határozatban a „C” részvénysorozatba tartozó valamennyi törzsrészvényének tőzsdei bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére. A tőzsdei bevezetés várható időpontja 2012. decembere, a jegyzési eljárás lebonyolítását követően. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

11

C.7.

A Kibocsátónak 2500 db osztalékelsőbbségi részvénye van, amely a következő jogokat garantálja: A Kibocsátó osztalékelsőbbségi jogot biztosító részvénysorozatba tartozó részvényei a részvény tulajdonosának a törzsrészvénytől eltérő mértékű osztalékra jogosítják akként, hogy amennyiben a Kibocsátó Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti adózott eredménye pozitív, úgy az osztalékelsőbbségi részvényre jutó osztalék mértéke a Kibocsátó nem konszolidált adózott eredményének 20%-a. Ezen felül a Közgyűlés által évente meghatározott osztalékalapból további osztalékra is jogosult az osztalékelsőbbségre jogosító részvény mindenkori tulajdonosa a részvény névértékével arányos módon. Osztalékra az jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlést megelőző tulajdonosi megfeleltetés során részvényesként kerül azonosításra, továbbá az a részvényes, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában a részvénykönyvben szerepel. A fentieket meghaladóan a Kibocsátónak előre meghatározott osztalékpolitikája a Tájékozató aláírásának időpontjában nincs. A Kibocsátó vezetése a rendelkezésre álló eszközök és források, valamint a beruházási, befektetési és akvizíciós lehetőségek mérlegelése után tesz javaslatot a Közgyűlés számára az adott évi eredmény felosztásáról.

D. szakasz – Kockázatok D. D.1.

Kockázatok 1. Politikai és gazdasági jellegű kockázati tényezők 1.1. Makrogazdaság A Kibocsátó működése és eredményessége összefügg Magyarország nemzetgazdasági folyamatainak alakulásával. Amennyiben a hazai makrogazdasági helyzetben negatív változások következnek be, a gazdasági növekedés üteme csökken, a külső és belső egyensúlyi pozíciók romlanak, akkor az esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen folyamatok hatásától a Kibocsátó sem függetlenítheti magát. 1.2. Szabályozás A magyar gazdaságban az utóbbi években nem voltak ritkák a szabályozási környezet előre meg nem jósolható, váratlan változásai, a kormányzati gazdaságpolitika erőteljes fordulatai. A ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

12

gazdaságpolitika, ezen keresztül az infláció, az árfolyam-politika és a kamatkörnyezet alakulása erőteljesen befolyásolhatja a részvénybefektetések megtérülését. A gyakran változó hazai jogi szabályozási környezet is kockázatot jelent, a változások jelentős hatást gyakorolhatnak a Kibocsátó üzleti tevékenységére, az elérhető adózás előtti és utáni eredményre. 1.3. Hazai és regionális politikai kockázat A Kibocsátó működésére és eredményességére a hazai és regionális politikai helyzet általában ugyan csekély befolyást gyakorol, de nem zárható ki olyan helyzet kialakulása, amely nehezíti vagy kedvezőtlen esetben akár meg is akadályozhatja a Kibocsátó zavartalan tevékenységét. 1.4. Gazdasági, szabályozási és politikai kockázatok A cél-országok - amelyekbe a Kibocsátó befektetései irányulnak mindenkori politikai stabilitása, helyzete időről-időre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek negatívan befolyásolhatják a Kibocsátó működése során ezen országokban megszerzett befektetéseinek értékét, és az ezen befektetések nyilvántartására szolgáló valuták forinttal szembeni árfolyamát. A magyar illetve a külföldi kormányok, valamint az egyes cél-országok nemzeti bankjainak politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek a Kibocsátó eszközeinek hozamára és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről-időre a Kibocsátó portfóliójában szerepelhetnek. A cél-országok gazdasági növekedése, külgazdasági pozíciója, árfolyam politikája, költségvetési hiányának mértéke és kamatszintje az eszközök értékét befolyásolja, és így kedvezőtlenül is érintheti. 1.5. Iparágra jellemző kockázatok 1.5.1. Kulcsfontosságú elvesztésének kockázata

vezetők

és

alkalmazottak

A Kibocsátó üzleti teljesítménye és sikere jelentős részben a Társaságot irányító vezető tisztségviselőkre épül A befektetések hozama és a kockázatok kezelése nagymértékben függ e tapasztalt szakemberek tudásától, hozzáállásától. A Kibocsátó versenyképes feltételek biztosításával igyekszik ezen kulcs szakembereket megtartani, de nincs biztosíték arra vonatkozóan, hogy egy vagy több tapasztalt szakembert nem veszít el a jövőben . 1.5.2. Adókockázat ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

13

Az adóhatóság jogosult arra, hogy átvizsgálja a társaságok adóügyeit az adott adózási évtől számított öt évig. Egy jövőbeli adóvizsgálat során nem zárható ki, hogy a Kibocsátónál számottevő kiadást jelentő megállapításokra kerülhet sor. Az iparűzési adó és a többi helyi adónem esetében nem zárható ki, hogy a jogszabályi változások miatt emelkednek az adóterhek.

1.5.3. Értékelésből eredő kockázat A Kibocsátó a törvényi előírások betartásával úgy igyekezett meghatározni az eszközök értékelési szabályait, hogy azok a lehető legpontosabban tükrözzék a befektetések aktuális piaci értékeket. Előfordulhat azonban, hogy egyes értékpapírok nyilvános árfolyama forgalom hiányában régebbi, ezért az eszközök átmeneti alul- vagy felülértékeltséget mutathatnak. 1.5.4. A Befektetési eszközökből fakadó kockázatok A Kibocsátó likvid eszközei között lehetnek bankbetétek, valamint állampapírok. A bankbetétek kockázata abban rejlik, hogy a betétet elfogadó bank fizetésképtelenné válhat, amely esetben a betét megtérülése bizonytalan. A Kibocsátó betéteire nem vonatkozik állami garancia. Az állampapírok esetében elhanyagolható a vissza nem fizetés kockázata. Az állampapírok lejárat előtti eladásakor a kockázata az eladási árfolyam bizonytalansága. 1.5.5. Befektetési célpontokkal kapcsolatos csőd,- ill. felszámolási kockázat Tekintetbe kell venni, hogy a portfólióban lévő értékpapírok Kibocsátói - kedvezőtlen esetekben - rossz gazdasági eredményeket produkálhatnak – csőd vagy felszámolási eljárás alá kerülhetnek -, amely a Kibocsátó portfólióját és a Befektetőket a hozamok elmaradása, árfolyamveszteség, vagy alacsony piaci érték formájában hátrányosan érintheti. 1.5.6. Likviditási kockázat A portfólió egyes elemeinek értékesítése - főleg a hosszabb lejáratú kötvények esetében - nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges. A likviditási kockázat a szabad pénzeszközök befektetése esetén is korlátozó tényező lehet. Emellett az értékpapírok árát az erősen ingadozó piaci kereslet és kínálat fokozottan képes befolyásolni. A likviditás hiány a befektetésekre kedvezőtlen hatást gyakorolhat, amelynek mértéke mindig az aktuális tőkepiaci helyzet függvénye ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

14

1.5.7. A Kibocsátó megszüntetése A Kibocsátó működése során előfordulhat szituáció, amely a Kibocsátó megszűnéséhez esetben a befektetők a megszűnéskori – csökkentett – eszközérték rájuk eső befektetésükért.

olyan kedvezőtlen vezethet. Ebben az kötelezettségekkel részét kaphatják

1.5.8. Határidős ügyletek kockázata A kockázatfedezeti célból megkötött – az összetett pozíció vonatkozásában a lejáratkor fix hozamot biztosító - határidős pozíciók értéke lejáratig a piaci változások függvényében veszteséget mutathatnak. 1.5.9. Deviza kockázat Az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a gazdasági, illetve a mindenkori kereslet-kínálati viszonyok következtében változik. Ennek következtében az egyes devizákban kifejezett érték magyar forintra konvertálva az adott deviza és a forint közötti árfolyam ingadozásától függően változhat. Ezáltal a Befektetőknek bizonyos esetekben a portfóliót alkotó egyedi értékpapírok devizanemei magyar forinttal szemben meghatározott árfolyam ingadozásának kockázatával kell szembenézniük. 1.5.10. Részvénypiaci kockázat A befektetések között lesznek részvények. A nemzetközi és hazai részvény-befektetésekkel kiemelkedően magas nyereséget lehet elérni, általában azonban a legkörültekintőbb elemzésekkel sem lehet biztonsággal megjósolni a részvényárfolyamok jövőbeni alakulását, időnként esetleges veszteséggel is számolni kell, amely negatívan befolyásolhatja a Kibocsátó jövedelmezőségének alakulását. 1.5.11. Infláció kockázat

illetve

kamatszint

csökkenése

miatti

Mivel az értékpapír portfólióban hitelviszonyt megtestesítő és egyéb kamatjellegű jövedelmet nyújtó értékpapírok is kaphatnak helyet, így az általuk nyújtott hozam jelentősen befolyásolja az elért eredményt. Ezen instrumentumok hozama azonban mindig a piaci kamatlábaktól függ, amelyek viszont részben az inflációs várakozásokkal összhangban alakulnak. A Kibocsátó értékére a kamatlábak változása kedvezőtlen hatással is lehet. 1.5.12. Származtatott ügyletekből adódó kockázatok ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

15

A Kibocsátó származtatott ügyletet befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre. A származékos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb és speciális kockázatokat hordoznak magukban, mint a tőkeáttételt nem igénylő befektetési formák. Ezen termékek likviditása rövid időn belül erősen visszaeshet, ezért előfordulhat, hogy a Kibocsátó a nyereséget nem tudja realizálni, illetve likviditási veszteséget kénytelen elkönyvelni. További kockázatot jelenthet az elszámoló árak változása, vagyis rövidtávon előfordulhat, hogy az árak nem tükrözik a piaci viszonyokat. Ezen kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetőek, azonban teljes mértékben ki nem zárhatók. 1.5.13. Jegyzés sikertelenségének a kockázata Előfordulhat, hogy a jegyzés során nincs a Tájékoztatóban megjelölt minimális mennyiségre sem elegendő kereslet, vagy egyéb okból a jegyzés egésze érvénytelen, sikertelen lesz. Ebben az esetben a befizetett összegek visszajárnak, de a befektető elmaradt kamatot lesz kénytelen elkönyvelni, továbbá eredeti befektetési szándéka sikertelennek minősül majd. A jegyzés sikertelensége esetén a már kibocsátott 95.000,- db törzsrészvény technikai bevezetésére a jelen Tájékoztató alapján nem kerül sor. 1.5.14. Jegyzés további kockázatai A részvényjegyzésre nyitva álló időszak a tájékoztatóban foglaltak feltételek megvalósulása esetén a harmadik munkanapot követően lezárható. Előfordulhat, hogy a tervezett részvényjegyzés ideje előtt a jegyzés lezárásra kerül, és így nem tud részvényt jegyezni az ügyfél. A részvényjegyzés során a jegyzőnek lehetősége van a részvényjegyzést követően a jegyzett részvények ellenértékének a jegyzési időszak végéig történő megfizetésére. Abban az esetben, ha a jegyző nem számol a korábbi lezárás eshetőségével, érvényesen nem tud fizetést teljesíteni, és így jegyzése teljes egészében elutasításra kerül. 1.5.15. Cégbírósági bejegyzés elhúzódásának a kockázata A jegyzés lezárultát követően a Cégbíróságnak be kell jegyezni a tőkeemelést és az újonnan kibocsátott részvények számát, illetve sorozatát. Ennek idejére a Kibocsátónak nincs befolyása, így a tőzsdei kereskedés is jó néhány hét elteltét követően indulhat meg, ami az újonnan jegyzett részvények eladását ez idő alatt lehetetlenné teszi. Emellett a bejegyzés lezárultáig a Kibocsátó nem tud a frissen befolyt tőkével új befektetésekbe kezdeni, ami elmaradt esetleges hozamok miatt alacsonyabb nyereséget jelenthet a részvényből jegyzők számára. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

16

1.5.16. Hibás, vagy megkésett közzététel kockázata A Kibocsátó Igazgatósága valamennyi jogszabályt és hatósági ajánlást betartva, továbbá a Kibocsátó Közzétételi Szabályzatában leírtakra tekintettel mindent megtesz, hogy valamennyi tájékoztatási kötelezettségének eleget tegyen. Emberi mulasztás vagy technikai hiba miatt előfordulhat, hogy ezen közzétételek késnek, ami a részvényekkel kapcsolatos befektetési döntések meghozatalára negatív hatással lehet. 1.5.17. Informatikai kockázat A Kibocsátó vezetősége mindent megtesz azért, hogy a befektetési döntéshozatal, az adminisztráció, befektetők tájékoztatása, és a szokásos üzletmenet során az informatikai háttér és döntéstámogatás mindvégig rendelkezésre álljon. Emellett a Kibocsátó az adatbiztonságot is kiemelt jelentőségűnek tartja. Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy az informatikai rendszerek hibás működése hátráltatja a döntéshozatalt, amely a befektetési döntések meghozatalára, és ezen keresztül a nyereség nagyságára is kihat. 1.5.18. Bevezetés elmaradásának kockázata A Kibocsátó leghatározottabb törekvése, hogy a jegyzést követően bevezesse a részvényeket a Budapesti Értéktőzsdére. Ugyanakkor előre nem látható tényezők, például de nem kizárólagosan hatósági vagy tőzsdei döntések, a pénzügyi piacok súlyos egyensúlytalanságai és egyéb tényezők meghosszabbíthatják a tőzsdei bevezetés idejét, illetve akár teljes mértékben meg is akadályozhatják ezt. 1.5.19. Árfolyamváltozás kockázata A részvény árfolyamát a nyílt piacon, így a Budapesti Értéktőzsde „B” kategóriájában is a kereslet és kínálat viszonyai szabályozzák. A Kibocsátó rendszeresen közzéteszi nem auditált, és az adott pillanatban rendelkezésre álló információk alapján az egy részvényre jutó saját tőke értékét, de nem tud azért semmilyen garanciát vállalni, hogy a tőzsdén ettől akár jelentős mértékben eltérő árfolyam alakuljon ki. A részvény árfolyama az egy papírra jutó saját tőke értékétől lefelé is jelentős mértékben eltérhet, érdemi veszteséget okozva a részvény tulajdonosának. 1.5.20. A kockázat A

szavazatelsőbbségi

Kibocsátó

Közgyűlésén

részvényekben

érvényes

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

határozat

foglalt

csak

a 17

szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvények igen szavazata mellett hozható meg, ugyanez vonatkozik az osztalékfizetés tárgyában hozható határozatra is.

D.3.

A részvényre kockázatok

és

a

részvénybefektetésre

jellemző

3.1. A részvénypiac kockázata A magyar részvénypiac (BÉT) viszonylag kis mérete és főleg nyitottsága, a külföldi befektetők nagy szerepe miatt jelentős mértékben reagál a nemzetközi tendenciákra és követi a részvénypiacok globális folyamatait. Teljesítményének alakulására kifejezetten erősen hatnak a nemzetközi, ezen belül is főleg az amerikai, az európai és a fejlődő piaci tőke- és pénzpiaci mozgások. Az aktív külföldi intézményi befektetők magas aránya erősíti a tőzsdei árfolyamok volatilitását és fel is nagyíthatja a nemzetközi tendenciákat a hazai piacon. A BÉT forgalmának 75-85%-át a négy legnagyobb kapitalizációjú társaság részvénye adja, elsősorban a külföldi befektetők ezen értékpapírokra összpontosuló kereslete és ezen társaságok mérete miatt. A Kibocsátó a BÉT-re történő bevezetést követően a kis és közepes kapitalizációjú társaságok közé tartozik majd. Ezen társaságok részvényeinek kereskedését általában az átlagosnál alacsonyabb likviditás és az árfolyam átlagosnál nagyobb volatilitása, vagyis érzékenysége és ingadozása jellemzi. 3.2. Árfolyamváltozás kockázata A Részvények árfolyamát a tőzsdén a piaci kereslet és kínálat változása alakítja, az árfolyam ezért előre nem jelezhető irányban és mértékben változhat, jelentősen ingadozhat. A Kibocsátó működési eredményeiben bekövetkező változások, így többek között a tényleges és a várható eredmény és pénzügyi helyzet; a versenytársak által bevezetett új termékek; a részvényelemzők várakozásainak módosulása és azok Kibocsátó általi nem teljesítése; a befektetők magyarországi befektetésekre vonatkozó megítélése; az általános hazai és globális piaci körülmények egyaránt negatív hatással lehetnek a Részvények piaci árfolyamára. 3.3. Likviditási kockázat A Tájékoztató kibocsátását megelőzően nem folyt nyilvános kereskedés a Részvényekkel. A Részvényeket a Kibocsátó tervei szerint bevezetik a BÉT-re, ám semmilyen biztosíték nincs arra, ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

18

hogy a másodpiacon a Részvényeknek kialakul likvid piaca. Illikvid piac kialakulása negatív hatással lehet a Részvények árfolyamára és növelheti volatilitásukat. 3.4. Osztalékfizetés kockázata A Kibocsátó belátható időn belül nem tervezi osztalék kifizetését, a nyereséget vissza szeretné forgatni a további befektetések megvalósításához. A Kibocsátó a későbbiekben is akkor fizet osztalékot részvényeseinek, ha megfelelő mennyiségű szétosztható nyereséget termel meg egy adott pénzügyi évben. A fizetendő osztalékról a Kibocsátó közgyűlése határoz. Nincs biztosíték arra, hogy minden évben osztalékfizetésre kerül sor. 3.5. Kereskedés kockázata A Kibocsátó üzletmenetét jelentősen befolyásoló hírek nyilvánosságra hozatala, információközlési hiányosságok vagy egyéb a vonatkozó törvények, rendeletek és szabályzatokban előírt kötelességek elmulasztása miatt a PSZÁF, továbbá a Bevezetési és forgalomban tartási szabályzatban meghatározott esetekben a BÉT felfüggesztheti a Részvények kereskedését. 3.6. A részvények szabad átruházása kockázata

korlátozásának

Az értékpapírok szabadon átruházhatók, a Kibocsátó alapszabálya nem tartalmaz erre vonatkozó korlátozásokat. Ugyanakkor a Tpt. bennfentes kereskedésre vonatkozó rendelkezései (201. § - 203. §) egyes időszakokban egyes vásárlók részére megtiltják az értékpapírokkal kapcsolatos üzletkötéseket. Más, esetleg későbbiekben hatályba lépő törvények is megfogalmazhatnak egyes időszakokra egyes vásárlók vagy vásárlói csoportok számára részvényvásárlási vagy eladási korlátozásokat. Az esetleges korlátozásokról szóló aktuális törvények, rendelkezések megismerése a részvényvásárlók, illetve eladók feladata. 3.7. Adózási szabályok változásának kockázata A Részvényekkel a BÉT-en való kereskedés során elért árfolyamnyereség magánszemélyek számára a Tájékoztató aláírásának időpontjában érvényes jogszabály (SZJA törvény) szerint tőzsdei ügyletnek minősül és az adóalap után az adó mértéke 16%-os. A BÉT-re bevezetett értékpapír osztaléka adójának mértéke 16%. Nincs biztosíték azonban arra, hogy az adózásra vonatkozó szabályozás a jövőben változatlan marad, az esetleges jövőbeli változás érintheti a Részvények hozamát. 3.8. Felvásárlás és Kivezetés kockázata ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

19

A Kibocsátó részvényeire a hatályos jogszabályok szerint nyilvános kötelező vételi ajánlat tehető, mely elfogadása esetén a Kibocsátó felett az ajánlattevő jelentős, vagy minősített befolyást biztosíthat. A Kibocsátó felvásárlása megváltoztathatja a vezető tisztségviselők személyét, vagy a kitűzött üzleti stratégiát. A szabályozott piacra bevezetett nyilvános társaságok részvényei kivezethetők a nyilvános piacról és a Kibocsátó zárt társasággá is alakítható. Nincs biztosíték arra nézve, hogy a jövőben egy esetleges meghatározó tulajdonos nem vezeti ki a Részvényeket a Budapesti Értéktőzsdéről. 3.9. Az értékpapír értékesítésének kockázata 3.9.1. A kibocsátás a Tpt. szerint a szokásostól eltérő kockázatú A Tpt. 38.§ (4) rendelkezései alapján az ALTERA részvények forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatúnak minősül, mivel a Kibocsátó az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó felelőssége a tájékoztatóval kapcsolatosan nem egyetemleges. A Kibocsátó kevesebb, mint egy éve működik, ezért nem rendelkezik lezárt pénzügyi évvel és auditált éves beszámolóval, ezt meghaladóan a Kibocsátó időlegesen a saját tőkéjét meghaladó mértékben fektethet részvényekbe, összességében a Kibocsátó részvényeibe befektetés kockázata az elérhető magas hozammal arányos, így a Tpt. 38.§ (4) alapján a részvény forgalomba hozatala a befektetők szempontjából az itt felsorolt körülmények miatt is a szokásostól eltérő kockázatúnak minősül. A jegyzés sikertelensége esetén a a már kibocsátott 95.000,- db törzsrészvény technikai bevezetésére a jelen Tájékoztató alapján nem kerül sor. A Tájékozatóban foglaltakért a teljes felelősséget a Kibocsátó viseli. 3.9.2. A részvényjegyzés követően lezárható

a

harmadik

munkanapot

A részvényjegyzésre nyitva álló időszak a tájékoztatóban foglaltak feltételek megvalósulása esetén az eredetileg meghirdetett jegyzési időszak vége előtt is lezárható, a harmadik munkanapot követően. Abban az esetben, ha a jegyezni szándékozó ügyfél a jegyzési időszaknak a harmadik napot követő részében tervezi jegyzését, előfordulhat, hogy a tervezett részvényjegyzés ideje előtt a jegyzés lezárásra kerül, és így nem tud részvényt jegyezni az ügyfél. A részvényjegyzés során a tájékoztatóban leírtak szerint a ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

20

jegyzőnek lehetősége van a részvényjegyzést követően a jegyzett részvények ellenértékének a jegyzési időszak végéig történő megfizetésére. Mivel a részvényjegyzési időszak a tájékoztatóban foglaltak feltételek megvalósulása esetén az eredetileg meghirdetett jegyzési időszak vége előtt is lezárható, a harmadik munkanapot követően, abban az esetben, ha a jegyző nem számol a korábbi lezárás eshetőségével, és az eredetileg meghirdetett jegyzési időszak harmadik napon túli részében kívánja az ellenértéket megfizetni, a jegyzés korábbi lezárása miatt érvényesen nem tud fizetést teljesíteni, és így jegyzése teljes egészében elutasításra kerül.

E. szakasz – Ajánlattétel

E. E.1.

Ajánlattétel A kibocsátás teljes nettó összege legalább 200000 (kettőszázezer) darab egyenként 1.000,- forintos névértékű, azaz legalább 200.000.000,- Ft (kettőszázmillió) forint össznévértékű és legfeljebb 1.250.000 (egymilliókettőszázötvenezer) darab, azaz 1.250.000.000,- (egymilliárd kettőszázötvenmillió) forint össznévértékű, névre szóló, dematerializált „C” sorozatú törzsrészvényből tevődik össze. A Kibocsátó alaptőke emelése minimálisan 200.000.000,- forint, azaz kettőszázmillió forint és legfeljebb 1.250.000.000,-, azaz egymilliárd-kettőszázötvenmillió forint lehet. . A kibocsátandó részvények névértéke 1.000,- Ft, kibocsátási értéke minimum 2.000,- Ft, legfeljebb 2400,- Ft között lesz. Az Igazgatóság a „C” sorozatba tartozó 1.250.000 db törzsrészvény nyilvános kibocsátása során a végleges kibocsátási árat a 2.000-2.400 forint/részvény ársávon belül legkésőbb a nyilvános forgalomba hozatali eljárás kezdőnapját megelőző 5. nap tőzsdezárásig határozza meg és az Alapszabály hirdetményekre irányadó 8., pontja szerint közzéteszi. A jegyzéshez, illetve a tőzsdei bevezetéshez kapcsolódó eljárási díjak, hirdetési költségek, forgalmazói jutalékok értéke a kibocsátás nagyságától függően várhatóan 2,46% és 3,89% között alakul

E.2.a.

A Kibocsátó a jelenlegi ajánlatból befolyó részvénytőkét arra fogja felhasználni, hogy a befektetések összegét növelje és az összegyűjtött tőkére a befektetési stratégia szerint a tranzakciós költségek optimalizálása mellett a legjobb elérhető tőkearányos ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

21

nyereséget biztosítsa. A Kibocsátó fenntartja a jogot, hogy a befektetési politika céljainak megfelelően kötvénykibocsátás formájában-akár éven belül- további tőkebevonást valósítson meg. A Kibocsátó konkrét vállalatok felvásárlására nem törekszik, ilyen megállapodást a Tájékoztató aláírásának napjáig nem kötött. A jelen ajánlat alapján megszerzett tőke nem szolgálja tartozások kiegyenlítését. E.3.

A részvények ellenértékét kizárólag (1) készpénzben a jegyzési helyen vezetet ügyfélszámlára történő befizetéssel, vagy (2) a jegyzési helyen vezetetett ügyfélszámlára történő átutalással lehet megfizetni, oly módon, hogy a jegyzési íven a részvényjegyző átvezetési megbízást ad a Forgalmazónak, vagy a Társforgalmazónak arra, hogy az ügyfélszámlát terhelje meg és az ellenértéket a jegyzéshez kapcsolódóan az ERSTE Bank Zrt-nél nyitott 11600006-00000000-58122415 számú letéti számlára utalja át; , a teljes kibocsátási érték a jegyzéssel egyidejűleg, de legkésőbb a jegyzési időszak végéig- figyelembe véve akár a 3. munkanap utáni lezárás lehetőségét isteljesítendő. A részvények jegyzésére lakossági és kedvezményes jegyzőknek lesz lehetősége. A lakossági jegyzés feltételei: - legalább 500 db részvény jegyzése lakossági áron - a jegyezni kívánó személy rendelkezik értékpapírszámlával valamely, a részvénykibocsátásra szerződött forgalmazónál Kedvezményes jegyzés feltételei: - a Kibocsátó jelenlegi törzsrészvényesei minimum 1 db legfeljebb a jegyzést megelőzően 1 héttel a Kibocsátó részvénykönyvében a tulajdonukként nyilvántartott részvények kétszeresének megfelelő számú - részvényt jegyezhetnek kedvezményes áron. A jogosultság ellenőrzéséhez a Kibocsátó a részvénykönyvi kivonatot a jegyzést lebonyolító befektetési szolgáltatók részére átadja. A Kibocsátó részvényese személyén kívül más magánszemélyt, illetve jogi személyt is kijelölhet a jelen pont szerinti kedvezményes jegyzési jog gyakorlására, legfeljebb a jogvesztő hatályú utolsó jegyzési nappal bezárólag. A kijelölésre vonatkozó nyilatkozatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és a jegyzéssel egyidőben a jegyzés helyén le kell adni. - a Kibocsátó jelenlegi elsőbbségi részvényesei, minimum 1 db legfeljebb a jegyzést megelőzően 1 héttel a Kibocsátó részvénykönyvében a tulajdonukként nyilvántartott elsőbbségi és törzsrészvények kétszeresének megfelelő számú - részvényt jegyezhetnek kedvezményes áron. A jogosultság ellenőrzéséhez a Kibocsátó a részvénykönyvi kivonatot a jegyzést lebonyolító befektetési szolgáltatók részére átadja. A Kibocsátó részvényese ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

22

személyén kívül más magánszemélyt, illetve jogi személyt is kijelölhet a jelen pont szerinti kedvezményes jegyzési jog gyakorlására, legfeljebb a jogvesztő hatályú, utolsó jegyzési nappal bezárólag. A kijelölésre vonatkozó nyilatkozatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és a jegyzéssel egyidőben a jegyzés helyén le kell adni. - egyéb befektető, aki legalább 50.000 db részvényt jegyez kedvezményes áron. A részvényekből legfeljebb 400.000 db, azaz négyszázezer darab jegyezhető kedvezményes kibocsátási áron. A később meghatározott lakossági kibocsátási árnak 90%-a a kedvezményes kibocsátási ár. A fennmaradó mennyiséget lakossági tetszőleges darabszámban lehet jegyezni.

kibocsátási

áron

A Tpt. 27. § (2) b) pont alapján jelen tájékoztató a forgalomba hozandó részvény maximális árát tartalmazza, tehát a részvényjegyzőt a visszalépés joga nem illeti meg. E.4. E.5. E.6.

Nem értelmezhető! Nem értelmezhető! A Kibocsátó jegyzett tőkéjét az értékesítés előtt 95 000 darab törzsrészvény („C” sorozat), továbbá 2.500-2.500 darab „A” és „B” sorozatú elsőbbségi részvény testesíti meg. Az „A” és „B” sorozatú elsőbbségi részvényekből új nem kerül kibocsátásra, így azok esetében felhígulási hatás nincs. Amennyiben az értékesítés során a tervezett valamennyi új törzsrészvény (azaz 1 250 000 darab) kibocsátására sor kerül a maximális árfolyamon, akkor az értékesítés egy (1) darab jelenlegi (azaz értékesítés előtti) törzsrészvénynek a Kibocsátó teljes jegyzett tőkéjéből képviselt %-át az alábbiak szerint fogja csökkenteni: Az értékesítés előtt (a) és az értékesítés után (b) 1 (egy) darab törzsrészvény a Kibocsátó jegyzett tőkéjének a következő %-át képviseli: a: 0,001000% b: 0,000074% A fentiekre tekintettel amennyiben a jelenlegi részvényesek az értékesítés során nem szereznek új törzsrészvényt a Kibocsátóban, akkor a Kibocsátóban fennálló részesedésük (a Kibocsátó jegyzett tőkéjének %-ában számolva) a fentiek szerinti mértékben fog csökkenni (feltéve, hogy az Értékesítés eredményeképpen valamennyi, azaz 1 250 000 darab új törzsrészvény kibocsátásra kerül). A Részvények értéke kapcsán megjegyzendő, hogy önmagában az a körülmény, hogy egy jelenlegi törzsrészvény a Kibocsátó teljes jegyzett tőkéjéből alacsonyabb %-ot fog képviselni az értékesítést követően nem feltétlenül jelenti azt, hogy a ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

23

E.7.

törzsrészvények (piaci) értéke csökkenne, tekintettel arra, hogy az Új törzsrészvények kibocsátása révén a Kibocsátó saját tőkéje növekedni fog. A jegyzéshez, illetve a tőzsdei bevezetéshez kapcsolódó eljárási díjak, hirdetési költségek, forgalmazói jutalékok értéke a kibocsátás nagyságától függően várhatóan 2,46% és 3,89% között alakul

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

24

2. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 2.1. Politikai és gazdasági jellegű kockázati tényezők 2.1.1. Makrogazdaság A Kibocsátó működése és eredményessége összefügg Magyarország nemzetgazdasági folyamatainak alakulásával. Amennyiben a hazai makrogazdasági helyzetben negatív változások következnek be, a gazdasági növekedés üteme csökken, a külső és belső egyensúlyi pozíciók romlanak, akkor az esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen folyamatok hatásától a Kibocsátó sem függetlenítheti magát. 2.1.2. Szabályozás A magyar gazdaságban az utóbbi években nem voltak ritkák a szabályozási környezet előre meg nem jósolható, váratlan változásai, a kormányzati gazdaságpolitika erőteljes fordulatai. A gazdaságpolitika, ezen keresztül az infláció, az árfolyam-politika és a kamatkörnyezet alakulása erőteljesen befolyásolhatja a részvénybefektetések megtérülését. A gyakran változó hazai jogi szabályozási környezet is kockázatot jelent, a változások jelentős hatást gyakorolhatnak a Kibocsátó üzleti tevékenységére, az elérhető adózás előtti és utáni eredményre. 2.1.3. Hazai és regionális politikai kockázat A Kibocsátó működésére és eredményességére a hazai és regionális politikai helyzet általában ugyan csekély befolyást gyakorol, de nem zárható ki olyan helyzet kialakulása, amely nehezíti vagy kedvezőtlen esetben akár meg is akadályozhatja a Kibocsátó zavartalan termelését és értékesítését. 2.1.4. Gazdasági, szabályozási és politikai kockázatok A cél-országok - amelyekbe a Kibocsátó befektetései irányulnak - mindenkori politikai stabilitása, helyzete időről-időre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek negatívan befolyásolhatják a Kibocsátó működése során ezen országokban megszerzett befektetéseinek értékét, és az ezen befektetések nyilvántartására szolgáló valuták forinttal szembeni árfolyamát. A magyar illetve a külföldi kormányok, valamint az egyes cél-országok nemzeti bankjainak politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek a Kibocsátó eszközeinek hozamára és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időrőlidőre a Kibocsátó portfóliójában szerepelhetnek. A cél-országok gazdasági növekedése, külgazdasági pozíciója, árfolyam politikája, költségvetési hiányának mértéke és kamatszintje az eszközök értékét befolyásolja, és így kedvezőtlenül is érintheti. 2.2. Iparágra jellemző kockázatok ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

25

2.2.1. Kulcsfontosságú kockázata

vezetők

és

alkalmazottak

elvesztésének

A Kibocsátó üzleti teljesítménye és sikere jelentős részben a Társaságot irányító vezető tisztségviselőkre épül (részletesebben a Tájékoztató 17. fejezetében). A befektetések hozama és a kockázatok kezelése nagymértékben függ e tapasztalt szakemberek tudásától, hozzáállásától. A Kibocsátó versenyképes feltételek biztosításával igyekszik ezen kulcs szakembereket megtartani, de nincs biztosíték arra vonatkozóan, hogy egy vagy több tapasztalt szakembert nem veszít el a jövőben . 2.2.2. Adókockázat Az adóhatóság jogosult arra, hogy átvizsgálja a társaságok adóügyeit az adott adózási évtől számított öt évig. Egy jövőbeli adóvizsgálat során nem zárható ki, hogy a Kibocsátónál számottevő kiadást jelentő megállapításokra kerülhet sor. Az iparűzési adó és a többi helyi adónem esetében nem zárható ki, hogy a jogszabályi változások miatt emelkednek az adóterhek.

2.2.3. Értékelésből eredő kockázat A Kibocsátó a törvényi előírások betartásával úgy igyekezett meghatározni az eszközök értékelési szabályait, hogy azok a lehető legpontosabban tükrözzék a befektetések aktuális piaci értékeket. Előfordulhat azonban, hogy egyes értékpapírok nyilvános árfolyama forgalom hiányában régebbi, ezért az eszközök átmeneti alul- vagy felülértékeltséget mutathatnak.

2.2.4. A Befektetési eszközökből fakadó kockázatok A Kibocsátó likvid eszközei között lehetnek bankbetétek, valamint állampapírok. A bankbetétek kockázata abban rejlik, hogy a betétet elfogadó bank fizetésképtelenné válhat, amely esetben a betét megtérülése bizonytalan. A Kibocsátó betéteire nem vonatkozik állami garancia. Az állampapírok esetében elhanyagolható a vissza nem fizetés kockázata. Az állampapírok lejárat előtti eladásakor a kockázata az eladási árfolyam bizonytalansága. 2.3. A részvényre és a részvénybefektetésre jellemző kockázatok 2.3.1. A részvénypiac kockázata A magyar részvénypiac (BÉT) viszonylag kis mérete és főleg nyitottsága, a külföldi befektetők nagy szerepe miatt jelentős mértékben reagál a nemzetközi tendenciákra és követi a részvénypiacok globális folyamatait. Teljesítményének alakulására kifejezetten erősen hatnak a nemzetközi, ezen belül is főleg az amerikai, az európai és a fejlődő piaci tőke- és pénzpiaci mozgások. Az aktív külföldi intézményi befektetők magas aránya erősíti a tőzsdei árfolyamok volatilitását és fel is nagyíthatja a nemzetközi tendenciákat a hazai piacon. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

26

A BÉT forgalmának 75-85%-át a négy legnagyobb kapitalizációjú társaság részvénye adja, elsősorban a külföldi befektetők ezen értékpapírokra összpontosuló kereslete és ezen társaságok mérete miatt. A Kibocsátó a BÉT-re történő bevezetést követően a kis és közepes kapitalizációjú társaságok közé tartozik majd. Ezen társaságok részvényeinek kereskedését általában az átlagosnál alacsonyabb likviditás és az árfolyam átlagosnál nagyobb volatilitása, vagyis érzékenysége és ingadozása jellemzi. 2.3.2. Árfolyamváltozás kockázata A Részvények árfolyamát a tőzsdén a piaci kereslet és kínálat változása alakítja, az árfolyam ezért előre nem jelezhető irányban és mértékben változhat, jelentősen ingadozhat. A Kibocsátó működési eredményeiben bekövetkező változások, így többek között a tényleges és a várható eredmény és pénzügyi helyzet; a versenytársak által bevezetett új termékek; a részvényelemzők várakozásainak módosulása és azok Kibocsátó általi nem teljesítése; a befektetők magyarországi befektetésekre vonatkozó megítélése; az általános hazai és globális piaci körülmények egyaránt negatív hatással lehetnek a Részvények piaci árfolyamára. 2.3.3. Likviditási kockázat A Tájékoztató kibocsátását megelőzően nem folyt nyilvános kereskedés a Részvényekkel. A Részvényeket a Kibocsátó tervei szerint bevezetik a BÉT-re, ám semmilyen biztosíték nincs arra, hogy a másodpiacon a Részvényeknek kialakul likvid piaca. Illikvid piac kialakulása negatív hatással lehet a Részvények árfolyamára és növelheti volatilitásukat. 2.3.4. Osztalékfizetés kockázata A Kibocsátó belátható időn belül nem tervezi osztalék kifizetését, a nyereséget vissza szeretné forgatni a további befektetések megvalósításához. A Kibocsátó a későbbiekben is akkor fizet osztalékot részvényeseinek, ha megfelelő mennyiségű szétosztható nyereséget termel meg egy adott pénzügyi évben. A fizetendő osztalékról a Kibocsátó közgyűlése határoz. Nincs biztosíték arra, hogy minden évben osztalékfizetésre kerül sor. 2.3.5. Kereskedés kockázata A Kibocsátó üzletmenetét jelentősen befolyásoló hírek nyilvánosságra hozatala, információközlési hiányosságok vagy egyéb a vonatkozó törvények, rendeletek és szabályzatokban előírt kötelességek elmulasztása miatt a PSZÁF, továbbá a Bevezetési és forgalomban tartási szabályzatban meghatározott esetekben a BÉT felfüggesztheti a Részvények kereskedését.

2.3.6. A részvények szabad átruházása korlátozásának kockázata ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

27

Az értékpapírok szabadon átruházhatók, a Kibocsátó alapszabálya nem tartalmaz erre vonatkozó korlátozásokat. Ugyanakkor a Tpt. bennfentes kereskedésre vonatkozó rendelkezései (201. § - 203. §) egyes időszakokban egyes vásárlók részére megtiltják az értékpapírokkal kapcsolatos üzletkötéseket. Más, esetleg későbbiekben hatályba lépő törvények is megfogalmazhatnak egyes időszakokra egyes vásárlók vagy vásárlói csoportok számára részvényvásárlási vagy eladási korlátozásokat. Az esetleges korlátozásokról szóló aktuális törvények, rendelkezések megismerése a részvényvásárlók, illetve eladók feladata. 2.3.7. Adózási szabályok változásának kockázata A Részvényekkel a BÉT-en való kereskedés során elért árfolyamnyereség magánszemélyek számára a Tájékoztató aláírásának időpontjában érvényes jogszabály (SZJA törvény) szerint tőzsdei ügyletnek minősül és az adóalap után az adó mértéke 16%-os. A BÉT-re bevezetett értékpapír osztaléka adójának mértéke 16%. Nincs biztosíték azonban arra, hogy az adózásra vonatkozó szabályozás a jövőben változatlan marad, az esetleges jövőbeli változás érintheti a Részvények hozamát. 2.3.8. Felvásárlás és Kivezetés kockázata A Kibocsátó részvényeire a hatályos jogszabályok szerint kötelező nyilvános ajánlatot tenni (Tpt. 68-71.), illetve önkéntes nyilvános vételi ajánlatot kell tenni (tpt. 68-71.§) , mely elfogadása esetén a Kibocsátó felett az ajánlattevő jelentős, vagy minősített befolyást szerezhet . A Kibocsátó felvásárlása megváltoztathatja a vezető tisztségviselők személyét, vagy a kitűzött üzleti stratégiát. A szabályozott piacra bevezetett nyilvános társaságok részvényei szerint kivezethetők a nyilvános piacról , és a Kibocsátó zárt társasággá is alakítható. Nincs biztosíték arra nézve, hogy a jövőben egy esetleges meghatározó tulajdonos nem vezeti ki a Részvényeket a Budapesti Értéktőzsdéről. 2.4. Az értékpapír értékesítésének kockázata 2.4.1. A kibocsátás a Tpt. szerint a szokásostól eltérő kockázatú A Tpt. 38.§ (4) rendelkezései alapján az ALTERA részvények forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatúnak minősül, mivel a Kibocsátó az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó felelőssége a tájékoztatóval kapcsolatosan nem egyetemleges. A Tájékozatóban foglaltakért a teljes felelősséget a Kibocsátó viseli. A Kibocsátó kevesebb, mint egy éve működik, ezért nem rendelkezik lezárt pénzügyi évvel és auditált éves beszámolóval, ezt meghaladóan a Kibocsátó időlegesen a saját tőkéjét meghaladó mértékben fektethet részvényekbe, összességében a Kibocsátó részvényeibe befektetés kockázata az elérhető magas hozammal arányos, így a Tpt. 38.§ (4) alapján a részvény forgalomba hozatala a befektetők szempontjából az itt felsorolt körülmények miatt is a szokásostól eltérő kockázatúnak minősül.

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

28

2.4.2. A részvényjegyzés a harmadik munkanapot követően lezárható A részvényjegyzésre nyitva álló időszak a tájékoztatóban foglaltak feltételek megvalósulása esetén az eredetileg meghirdetett jegyzési időszak vége előtt is lezárható, a harmadik munkanapot követően. Abban az esetben, ha a jegyezni szándékozó ügyfél a jegyzési időszaknak a harmadik napot követő részében tervezi jegyzését, előfordulhat, hogy a tervezett részvényjegyzés ideje előtt a jegyzés lezárásra kerül, és így nem tud részvényt jegyezni az ügyfél. A részvényjegyzés során a tájékoztatóban leírtak szerint a jegyzőnek lehetősége van a részvényjegyzést követően a jegyzett részvények ellenértékének a jegyzési időszak végéig történő megfizetésére. Mivel a részvényjegyzési időszak a tájékoztatóban foglaltak feltételek megvalósulása esetén az eredetileg meghirdetett jegyzési időszak vége előtt is lezárható, a harmadik munkanapot követően, abban az esetben, ha a jegyző nem számol a korábbi lezárás eshetőségével, és az eredetileg meghirdetett jegyzési időszak harmadik napon túli részében kívánja az ellenértéket megfizetni, a jegyzés korábbi lezárása miatt érvényesen nem tud fizetést teljesíteni, és így jegyzése teljes egészében elutasításra kerül. 2.5. Kibocsátóval kapcsolatos további kockázatok 2.5.1. Befektetési kockázat

célpontokkal

kapcsolatos

csőd,-

ill.

felszámolási

Tekintetbe kell venni, hogy a portfólióban lévő értékpapírok Kibocsátói kedvezőtlen esetekben - rossz gazdasági eredményeket produkálhatnak – csőd vagy felszámolási eljárás alá kerülhetnek -, amely a Kibocsátó portfólióját és a Befektetőket a hozamok elmaradása, árfolyamveszteség, vagy alacsony piaci érték formájában hátrányosan érintheti. 2.5.2. Likviditási kockázat A portfólió egyes elemeinek értékesítése - főleg a hosszabb lejáratú kötvények esetében - nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges. A likviditási kockázat a szabad pénzeszközök befektetése esetén is korlátozó tényező lehet. Emellett az értékpapírok árát az erősen ingadozó piaci kereslet és kínálat fokozottan képes befolyásolni. A likviditás hiány a befektetésekre kedvezőtlen hatást gyakorolhat, amelynek mértéke mindig az aktuális tőkepiaci helyzet függvénye 2.5.3. A Kibocsátó megszüntetése A Kibocsátó működése során előfordulhat olyan kedvezőtlen szituáció, amely a Kibocsátó megszűnéséhez vezethet. Ebben az esetben a befektetők a megszűnéskori – kötelezettségekkel csökkentett – eszközérték rájuk eső részét kaphatják befektetésükért. 2.5.4. Határidős ügyletek kockázata ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

29

A kockázatfedezeti célból megkötött – az összetett pozíció vonatkozásában a lejáratkor fix hozamot biztosító - határidős pozíciók értéke lejáratig a piaci változások függvényében veszteséget mutathatnak. 2.5.5. Deviza kockázat Az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a gazdasági-, illetve a mindenkori kereslet-kínálati viszonyok következtében változik. Ennek következtében az egyes devizákban kifejezett érték magyar forintra konvertálva az adott deviza és a forint közötti árfolyam ingadozásától függően változhat. Ezáltal a Befektetőknek bizonyos esetekben a portfóliót alkotó egyedi értékpapírok devizanemei magyar forinttal szemben meghatározott árfolyam ingadozásának kockázatával kell szembenézniük. 2.5.6. Részvénypiaci kockázat A befektetések között lesznek részvények. A nemzetközi és hazai részvénybefektetésekkel kiemelkedően magas nyereséget lehet elérni, általában azonban a legkörültekintőbb elemzésekkel sem lehet biztonsággal megjósolni a részvényárfolyamok jövőbeni alakulását, időnként esetleges veszteséggel is számolni kell, amely negatívan befolyásolhatja a Kibocsátó jövedelmezőségének alakulását. 2.5.7. Infláció illetve kamatszint csökkenése miatti kockázat Mivel az értékpapír portfólióban hitelviszonyt megtestesítő és egyéb kamatjellegű jövedelmet nyújtó értékpapírok is kaphatnak helyet, így az általuk nyújtott hozam jelentősen befolyásolja az elért eredményt. Ezen instrumentumok hozama azonban mindig a piaci kamatlábaktól függ, amelyek viszont részben az inflációs várakozásokkal összhangban alakulnak. A Kibocsátó értékére a kamatlábak változása kedvezőtlen hatással is lehet. 2.5.8. Származtatott ügyletekből adódó kockázatok A Kibocsátó származtatott ügyletet befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre. A származékos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb és speciális kockázatokat hordoznak magukban, mint a tőkeáttételt nem igénylő befektetési formák. Ezen termékek likviditása rövid időn belül erősen visszaeshet, ezért előfordulhat, hogy a Kibocsátó a nyereséget nem tudja realizálni, illetve likviditási veszteséget kénytelen elkönyvelni. További kockázatot jelenthet az elszámoló árak változása, vagyis rövidtávon előfordulhat, hogy az árak nem tükrözik a piaci viszonyokat. Ezen kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetőek, azonban teljes mértékben ki nem zárhatók. 2.5.9. Jegyzés sikertelenségének a kockázata Előfordulhat, hogy a jegyzés során nincs a Tájékoztatóban megjelölt minimális mennyiségre sem elegendő kereslet, vagy egyéb okból a jegyzés egésze érvénytelen, sikertelen lesz. Ebben az esetben a befizetett összegek ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

30

visszajárnak, de a befektető elmaradt kamatot lesz kénytelen elkönyvelni, továbbá eredeti befektetési szándéka sikertelennek minősül majd. A jegyzés sikertelensége esetén a már kibocsátott 95.000,- db törzsrészvény technikai bevezetésére a jelen Tájékoztató alapján nem kerül sor. 2.5.10. Jegyzés további kockázatai A részvényjegyzésre nyitva álló időszak a tájékoztatóban foglaltak feltételek megvalósulása esetén a harmadik munkanapot követően lezárható. Előfordulhat, hogy a tervezett részvényjegyzés ideje előtt a jegyzés lezárásra kerül, és így nem tud részvényt jegyezni az ügyfél. A részvényjegyzés során a jegyzőnek lehetősége van a részvényjegyzést követően a jegyzett részvények ellenértékének a jegyzési időszak végéig történő megfizetésére. Abban az esetben, ha a jegyző nem számol a korábbi lezárás eshetőségével, érvényesen nem tud fizetést teljesíteni, és így jegyzése teljes egészében elutasításra kerül. 2.5.11. Cégbírósági bejegyzés elhúzódásának a kockázata A jegyzés lezárultát követően a Cégbíróságnak be kell jegyezni a tőkeemelést és az újonnan kibocsátott részvények számát, illetve sorozatát. Ennek idejére a Kibocsátónak nincs befolyása, így a tőzsdei kereskedés is jó néhány hét elteltét követően indulhat meg, ami az újonnan jegyzett részvények eladását ez idő alatt lehetetlenné teszi. Emellett a bejegyzés lezárultáig a Kibocsátó nem tud a frissen befolyt tőkével új befektetésekbe kezdeni, ami elmaradt esetleges hozamok miatt alacsonyabb nyereséget jelenthet a részvényből jegyzők számára. 2.5.12. Hibás, vagy megkésett közzététel kockázata A Kibocsátó Igazgatósága valamennyi jogszabályt és hatásági ajánlást betartva, továbbá a Kibocsátó Közzétételi Szabályzatában leírtakra tekintettel mindet megtesz, hogy valamennyi tájékoztatási kötelezettségének eleget tegyen. Emberi mulasztás vagy technikai hiba miatt előfordulhat, hogy ezen közzétételek késnek, ami a részvényekkel kapcsolatos befektetési döntések meghozatalára negatív hatással lehet. 2.5.13. Informatikai kockázat A Kibocsátó vezetősége mindent megtesz azért, hogy a befektetési döntéshozatal, az adminisztráció, befektetők tájékoztatása, és a szokásos üzletmenet során az informatikai háttér és döntéstámogatás mindvégig rendelkezésre álljon. Emellett a Kibocsátó az adatbiztonságot is kiemelt jelentőségűnek tartja. Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy az informatikai rendszerek hibás működése hátráltatja a döntéshozatalt, amely a befektetési döntések meghozatalára, és ezen keresztül a nyereség nagyságára is kihat. 2.5.14. Bevezetés elmaradásának kockázata A Kibocsátó leghatározottabb törekvése, hogy a jegyzést követően bevezesse a részvényeket a Budapesti Értéktőzsdére. Ugyanakkor előre nem látható ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

31

tényezők, például de nem kizárólagosan hatósági vagy tőzsdei döntések, a pénzügyi piacok súlyos egyensúlytalanságai és egyéb tényezők meghosszabbíthatják a tőzsdei bevezetés idejét, illetve akár teljes mértékben meg is akadályozhatják ezt. 2.5.15. Árfolyamváltozás kockázata A részvény árfolyamát a nyílt piacon, így a Budapesti Értéktőzsde „B” kategóriájában is a kereslet és kínálat viszonyai szabályozzák. A Kibocsátó rendszeresen közzéteszi nem auditált, és az adott pillanatban rendelkezésre álló információk alapján az egy részvényre jutó saját tőke értékét, de nem tud azért semmilyen garanciát vállalni, hogy a tőzsdén ettől akár jelentős mértékben eltérő árfolyam alakuljon ki. A részvény árfolyama az egy papírra jutó saját tőke értékétől lefelé is jelentős mértékben eltérhet, érdemi veszteséget okozva a részvény tulajdonosának. 2.5.16. A szavazatelsőbbségi részvényekben foglalt kockázat A Kibocsátó Közgyűlésén érvényes határozat csak a szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvények igen szavazata mellett hozható meg, ugyanez vonatkozik az osztalékfizetés tárgyában hozható határozatra is. 3. FELELŐS SZEMÉLYEK A 809/2004/EK rendelet I. és III. mellékletének 1. pontja, valamint a 2001. évi CXX. Törvény (Tpt.) 29.§ (1) bekezdése értelmében az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága; cégjegyzékszáma: 01-10-047350; székhelye: 1068 Budapest, Benczúr utca 43. II/3.) mint Kibocsátó felelős a Tájékoztatóban szereplő információkért és a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért. Alulírott, mint a Tájékoztatóban szereplő információkért felelős személy kijelenti, hogy az elvárható gondosság mellett, a lehető legjobb tudása szerint a jelen Tájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek, a jelen Tájékoztató a valóságnak megfelelő tényeket és adatokat tartalmaz, és nem mellőzi azon körülmények bemutatását, amelyek a Kibocsátó részvényei és a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, illetve befolyásolhatnák az információkból levonható következtetéseket.A Tájékoztató nem tartalmaz félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást vagy elemzést, és nem hallgat el olyan tényt, amely a részvényekbe való befektetés megalapozott megítéléséhez szükséges. Kelt: Budapest, 2012. szeptember26. Szabó Barnabás ALTERA Nyrt. Igazgatóság elnöke ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

32

4. BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓK A Kibocsátó könyvvizsgálója a Tájékoztató által lefedett teljes időszakban az AUDIT-SERVICE Könyvszakértő, Adó- és Vezetési Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság volt. Cégjegyzékszám: 01-09-078084 Székhely: 1022 Budapest, Bimbó út 3. A Könyvvizsgáló társaság kamarai bejegyzésének száma:001030. A könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős természetes személy neve: dr. Serényi Iván Kamarai nyilvántartási száma: 003607. Helyettes könyvvizsgáló neve: Horányi Márton 5. KIEMELT PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK Az alábbi táblázat összefoglaló pénzügyi információkat tartalmaznak a Kibocsátó alakulásától, azaz 2012. január 13-tól 2012. május 31-ig lezárt, számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján készített, auditált pénzügyi beszámoló alapján. Az összefoglaló pénzügyi adatok az 2. sz. mellékletben szereplő, a Tájékoztató aláírásának napjáig elkészített auditált pénzügyi beszámolókkal, illetve a jelen Tájékoztató 11. fejezetében (A Kibocsátó vezetésének elemzése az üzleti tevékenységről és a pénzügyi helyzetről) foglaltakkal együtt értelmezendőek. A Kibocsátó kereskedelmi, pénzügyi helyzetében, üzleti kilátásaiban a legutolsó pénzügyi információk elfogadása óta lényeges hátrányos változás nem történt. 2012.01.13.-2012.05.31. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (Vagyonkezelési tevékenység) RÁFORDÍTÁSOK ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ADÓZOTT EREDMÉNY MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY SAJÁT TŐKE

Összefoglaló pénzügyi adatok E Ft. 5811 1816 3995 400 3595 3595 203595

6. NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATAL 6.1. Kulcsfontosságú információk A Kibocsátó kijelenti, hogy a saját tőkéje és a jelen ajánlat alapján bevont tőke elegendő a működés jelenlegi tőke szükségletéhez. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

33

6.1.1. A nyilvános forgalomba kockázatúnak minősül

hozatal

a

szokásostól

eltérő

Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy a Tájékoztatóval kapcsolatosan a Kibocsátó, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó a felelőssége nem egyetemleges, A Kibocsátó kevesebb, mint egy éve működik, ezért nem rendelkezik lezárt pénzügyi évvel és auditált éves beszámolóval, ezt meghaladóan a Kibocsátó időlegesen a saját tőkéjét meghaladó mértékben fektethet részvényekbe, összességében a Kibocsátó részvényeibe befektetés kockázata az elérhető magas hozammal arányos, így a Tpt. 38.§ (4) alapján a részvény forgalomba hozatala a befektetők szempontjából az itt felsorolt körülmények miatt is a szokásostól eltérő kockázatúnak minősül A Tájékozatóban foglaltakért a teljes felelősséget a Kibocsátó viseli. 6.1.2. Az ajánlattétel okai és a bevételek felhasználása A Kibocsátó a jelenlegi ajánlatból befolyó részvénytőkét arra fogja felhasználni, hogy a befektetések összegét növelje és az összegyűjtött tőkére a befektetési stratégia szerint a tranzakciós költségek optimalizálása mellett a legjobb elérhető tőkearányos nyereséget biztosítsa. A Kibocsátó fenntartja a jogot, hogy a befektetési politika céljainak megfelelően kötvénykibocsátás formájában-akár éven belül- további tőkebevonást valósítson meg. A Kibocsátó konkrét vállalatok felvásárlására nem törekszik, ilyen megállapodást a Tájékoztató aláírásának napjáig nem kötött. A jelen ajánlat alapján megszerzett tőke nem szolgálja tartozások kiegyenlítését. 6.2. A forgalomba információk

hozandó/bevezetendő

értékpapírokra

vonatkozó

6.2.1. A forgalomba hozatalra és bevezetésre kerülő értékpapírok fajtája és osztálya A Kibocsátó alaptőkéje jelenleg 2.500 db egyenként 1.000,- Ft névértékű, zárt körben kibocsátott „A” sorozatú szavazatelsőbbségi részvényből, 2.500 db egyenként 1.000,- Ft névértékű zárt körben kibocsátott „B” sorozatú osztalékelsőbbségi részvényből, valamint 95.000 db, egyenként 1.000,- Ft névértékű, dematerializált formában előállított, névre szóló „C” sorozatú törzsrészvényből áll. A jelen Tájékoztató alapján nyilvános forgalomba kerül további, minimum 200.000 db, legfeljebb 1.250.000 db „C” sorozatú törzsrészvény, amely a korábban kibocsátott törzsrészvényekkel egy sorozatot képez. A törzsrészvények ISIN kódja: HU0000115308 6.2.2. Az értékpapírok kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok Az értékpapírok kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. (Tpt.) és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.).

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

34

6.2.3. A részvények előállítása, típusa és fajtája A részvények névre szóló, dematerializált értékpapírok. A dematerializált értékpapír a Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módón tartalmazó adatösszesség. A dematerializált értékpapírokat Magyarországon a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (1075 Budapest, Asbóth u. 9-11.) tartja nyilván. 6.2.4. A kibocsátás pénzneme A kibocsátás pénzneme HUF (magyar forint). 6.2.5. A részvényekhez kapcsolódó jogok 6.2.5.1. Osztalékjogok A részvényest a Kibocsátónak az irányadó jogszabályok szerint felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményből a részvényei névértékére jutó arányos hányada (osztalék) illeti meg. A közgyűlés az osztalékfizetésről a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg, az Igazgatóság javaslatára határoz. A részvényest megillető osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként is teljesítésre kerülhet. Osztalékra az jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában a részvénykönyvben szerepel. A Kibocsátó köteles az Ex-kupon nap (Ex-kupon napnak a Budapesti Értéktőzsde Zrt. mindenkori szabályzataiban ekként meghatározott fogalmat kell tekinteni) előtt 2 (kettő) tőzsdenappal nyilvánosságra hozni az osztalék végleges mértékét. Az Ex-kupon nap legkorábban az esedékes osztalék mértékét megállapító közgyűlést követő 3. (harmadik) tőzsdenap lehet. Az osztalékhoz való jog annak esedékességétől számított 5 (öt) év elteltével évül el. A Kibocsátó a saját részvényre nem fizet osztalékot, az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedés meghatározásakor a saját részvényre eső osztalékot nem veszi figyelembe. Az osztalék az évi rendes közgyűlés megtartásakor válik esedékessé oly módon, hogy az osztalék kifizetés kezdési időpontjáról rendelkező közgyűlési határozat kelte és az osztalékfizetés kezdési időpontja között legalább 10 (tíz) munkanapnak kell eltelnie. A Kibocsátó az osztalékot kizárólag banki átutalással fizeti ki. A Kibocsátó a banki átutalást a részvényes (közös képviselő) vagy az általa megjelölt személy(ek) részére teljesíti a részvényes által megjelölt bankszámlára vagy ügyfélszámlára. Az osztalék után a Kibocsátóot kamatfizetési kötelezettség nem terheli. A Kibocsátó Közgyűlése két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban – a Gt.-ben foglalt feltételekkel osztalékelőleg fizetéséről határozhat. Az osztalékelőleg fizetésére az osztalék kifizetésére vonatkozó szabályok – a Gt. szerinti eltérésekkel – megfelelően irányadók. 6.2.5.2. Szavazati jogok Egy törzsrészvény egy szavazatra jogosít. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

35

6.2.5.3. Elsőbbségi jog az azonos osztályú értékpapírok jegyzésekor A Kibocsátó alaptőkéjének pénzbeli hozzájárulás útján történő (nyilvános vagy zártkörű) felemelése esetén a Kibocsátó részvényeseit – ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező részvényeseket, majd az átváltoztatható és velük együtt egy sorban a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait, ebben a sorrendben – jegyzési-, illetve a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog illeti meg. A Kibocsátó Igazgatósága az alaptőke pénzbeli hozzájárulás ellenében történő felemeléséről szóló döntést követő 2 (kettő) munkanapon belül a Kibocsátó hirdetményi helyein tájékoztatja a részvényeseket a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának lehetőségéről, a jegyezhető részvények névértékéről, illetve kibocsátási értékéről, valamint e jog érvényesítésére nyitva álló 15 (tizenöt) napos időszak kezdő és zárónapjáról. A Kibocsátó a részvényes ez irányú, elektronikus levélben közölt kérése esetén, a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának feltételeiről elektronikus levélben is tájékoztatást ad. Amennyiben a jogosultak írásbeli nyilatkozata alapján, az átvenni vállalt részvények száma meghaladja a tervezett alaptőke-emelés során forgalomba hozandó új részvények számát, az új részvények átvételére – részesedésük arányában - először az elsőbbségi jogukkal élni kívánó részvényesek, majd az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosai – ebben a sorrendben – jogosultak. Tört szám esetén – tehát ha az összeg egy részvény névértékét nem teszi ki – a részvényeket a tulajdoni arányok nagyságának csökkenő sorrendjében, és a jogosultság törvényi sorrendisége alapján kell elosztani. Ha a jogosult az elsőbbségi jogra vonatkozó nyilatkozatát elmulasztja megtenni, vagy azt nem a megadott határidőn belül nyújtja be, az Igazgatóság úgy tekinti, hogy elsőbbségi jogával nem kíván élni. Amennyiben az alaptőke felemelése új részvények zártkörű forgalomba hozatalával történik, és egyik erre jogosult sem él törvényi elsőbbségi jogával, vagy a beérkezett írásbeli nyilatkozatok alapján az átvenni vállalt részvények mennyisége nem éri el az alaptőke emelés tervezett mértékét, a Közgyűlés illetve az Igazgatóság jogosult kijelölni azokat a személyeket, akiket az általuk tett vételi szándéknyilatkozatuk alapján, tulajdoni részesedésük arányában feljogosít az új részvények átvételére. A Közgyűlés - az Igazgatóság írásbeli előterjesztése alapján - a jegyzési -, illetve a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog gyakorlását kizárhatja. Ebben az esetben az Igazgatóságnak az előterjesztésben be kell mutatnia a jegyzési elsőbbségi jog kizárására irányuló indítvány indokait. Az Igazgatóságnak indokolásában elő kell adnia azokat az előnyöket, amelyek a jegyzési elsőbbségi jog kizárása esetén a részvénytársaságnál jelentkeznek. Egyebekben az előterjesztés tárgyalásának szabályai megegyeznek a közgyűlési előterjesztések tárgyalásának általános szabályaival. Az előterjesztés elfogadásáról a közgyűlés az elsőbbség kizárásáról szóló határozati javaslattal együtt szavaz. Az Igazgatóság a közgyűlés vonatkozó határozatát a cégbíróságnak megküldi, és ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

36

egyidejűleg gondoskodik a határozat Cégközlönyben történő közzétételéről.

tartalmának

megfelelő

közlemény

6.2.5.4. Likvidációs hányadhoz való jog A Kibocsátó jogutód nélküli megszűnése esetén a Részvények tulajdonosai jogosultak a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonra a részvényeik névértékének a Kibocsátó alaptőkéjével arányos részére. 6.2.5.5. Osztalékelsőbbségi jog: A Kibocsátó 2500 darab 1000 Ft névértékű névre szóló dematerializált osztalékelsőbbségi részvényt bocsátott ki. Ezen részvények mindegyike egy részvénysorozatba tartozik és a Budapesti Értéktőzsdére bevezetésre nem kerül. Az osztalékelsőbbségi jogot biztosító részvényosztályba tartozó részvények a részvény tulajdonosát a törzsrészvénytől eltérő mértékű osztalékra jogosítják akként, hogy amennyiben a Kibocsátó a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti adózott eredménye pozitív, úgy az osztalékelsőbbségi részvényre jutó osztalék mértéke a Kibocsátó nem konszolidált adózott eredményének 20%-a. Ezen felül a Közgyűlés által évente meghatározott osztalékalapból további osztalékra is jogosult az osztalékelsőbbségre jogosító részvény mindenkori tulajdonosa a részvény névértékével arányos módon. 6.2.5.6. Szavazatelsőbbségi jog: A Kibocsátó 2500 darab 1000 Ft névértékű, névre szóló elsőbbségi részvényfajtába, ezen belül szavazatelsőbbségi részvényosztályba tartozó dematerializált részvényt bocsátott ki, amely az Alapszabály 7.10. pontjában meghatározott módon szavazatelsőbbséget (vétójogot) biztosít, oly módon, hogy elsőbbségi részvényfajtába tartozó szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény a részvény névértékéhez igazodó szavazati jogot biztosítja, ennek megfelelően a Kibocsátó minden 1000 Ft névértékű, szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvényfajtába tartozó részvénye 1 szavazatra jogosít, azzal a megkötéssel, hogy Közgyűlési határozat csak a szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény igenlő szavazata mellett hozható meg. Ezen részvények mindegyike egy részvénysorozatba tartozik és a Budapesti Értéktőzsdére bevezetésre nem kerül. 6.2.6. Nyilatkozat azokról a határozatokról, engedélyekről és jóváhagyásokról, amelyek alapján a részvényeket előállították és/vagy kibocsátották, illetve a jövőben előállítják és/vagy kibocsátják. A Kibocsátó 2012. július 11-én tartott közgyűlése 3/2012. (VII.11.) számú határozatban elhatározta a Kibocsátó nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulását. A Kibocsátó 2012. július 11-én tartott közgyűlése 6/2012. (VII.11.) számú határozatban elhatározta a Kibocsátó nyilvános forgalomba hozatal útján lebonyolítandó alaptőke felemelését és a 8/2012. (VII.11.) számú határozatban a „C” részvénysorozatba tartozó korábban kibocsátott 95000 db, valamint újonnan kibocsátandó minimum 200.000,- legfeljebb 1.250.000,-db, egyenként 1000,- Ft ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

37

névértékű, dematerializált formában előállított, névre szóló „C” sorozatú teljes törzsrészvény sorozat bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére. A jegyzéshez és a tőzsdei bevezetéshez készített összevont Tájékoztató és a Hirdetmény közzétételét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete H-KE-III720/2012. számú határozatában 2012.12.15-én engedélyezte. 6.2.7. A részvények kibocsátásának várható időpontja A Kibocsátó 95.000 db törzsrészvénye már korábban kibocsátásra került. Az újonnan kibocsátandó részvények esetében az allokált dematerializált részvények keletkeztetésére az alaptőke-emelés cégbírósági bejegyzését követően kerülhet sor. Az alaptőke-emelés cégbírósági bejegyzése és a KELER Zrt-nél történő részvény-keletkeztetés az allokációt követően legkésőbb 40 napon belül történik meg. A keletkeztetés napján, illetve legkésőbb a keletkeztetést követő első munkanapon a számlavezetők jóváírják az értékpapírszámlákra az allokált részvényeket. 6.2.8. A részvények szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások Az értékpapírok szabadon átruházhatók, a Kibocsátó alapszabálya nem tartalmaz erre vonatkozó korlátozásokat. Ugyanakkor a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. bennfentes kereskedésre vonatkozó rendelkezései (201. § - 203. §) egyes időszakokban egyes vásárlók részére megtiltják az értékpapírokkal kapcsolatos üzletkötéseket. Más, esetleg későbbiekben hatályba lépő törvények is megfogalmazhatnak egyes időszakokra egyes vásárlók vagy vásárlói csoportok számára részvényvásárlási vagy eladási korlátozásokat. Az esetleges korlátozásokról szóló aktuális törvények, rendelkezések megismerése a részvényvásárlók, illetve eladók feladata. 6.2.9. A részvényekkel kapcsolatos kötelező átvételi ajánlat és/vagy kiszorítási és/vagy kényszereladási rendelkezések A részvényekkel kapcsolatban nincs kötelező átvételi ajánlat, illetve nincsenek kiszorítási illetve kényszereladási rendelkezések. 6.2.10. Az előző pénzügyi évben vagy a folyó pénzügyi évben a Kibocsátó saját tőkéjére vonatkozó nyilvános vételi ajánlat Nem volt sem az előző pénzügyi évben, sem a folyó pénzügyi évben a Kibocsátó saját tőkéjére vonatkozó nyilvános vételi ajánlat. 6.2.11. A részvényekből származó jövedelem forrásadója, tájékoztatás arról, hogy a Kibocsátó vállalja-e a felelősséget a forrásadó levonásával kapcsolatban Az adózási szabályok jelen Tájékoztató 23. fejezetében találhatóak.

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

38

7. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI 7.1. Nyilvános forgalomba hozható részvény mennyiség A Kibocsátó alaptőke-emelése minimálisan 200.000.000,- forint, azaz kettőszázmillió forint, legfeljebb 1250.000.000,-, azaz egymilliárd kétszázötvenmillió forint lehet. A Nyilvános forgalomba hozatalra legalább 200000 (kettőszázezer) darab egyenként 1.000,- forintos névértékű, azaz legalább 200.000.000,- Ft (kettőszázmillió) forint össznévértékű és legfeljebb 1.250.000 (egymillió-kettőszázötvenezer) darab, azaz 1.250.000.000,(egymilliárd kettőszázötvenmillió) forint össznévértékű „C” sorozatú törzsrészvény kerülhet, melynek kibocsátási értéke minimum 2.000,- forint, legfeljebb 2.400,-Ft. A részvények ellenértékét kizárólag (1) készpénzben a jegyzési helyen vezetet ügyfélszámlára történő befizetéssel, vagy (2) a jegyzési helyen vezett ügyfélszámlára történő átutalással lehet megfizetni, oly módon, hogy a jegyzési íven a részvényjegyző átvezetési megbízást ad a Forgalmazónak, vagy a Társforgalmazónak arra, hogy az ügyfélszámlát terhelje meg és az ellenértéket a jegyzéshez kapcsolódóan az ERSTE Bank Zrt-nél nyitott 11600006-0000000058122415 számú letéti számlára utalja át; , a teljes kibocsátási érték a jegyzéssel egyidejűleg, de legkésőbb a jegyzési időszak végéig- figyelembe véve akár a 3. munkanap utáni lezárás lehetőségét isteljesítendő.A részvények jegyzésére lakossági és kedvezményes jegyzőknek lesz lehetősége. A lakossági jegyzés feltételei: - legalább 500 db részvény jegyzése lakossági áron - rendelkezik értékpapírszámlával valamely, a részvénykibocsátásra szerződött forgalmazónál Kedvezményes jegyzés feltételei: - a Kibocsátó jelenlegi törzsrészvényesei minimum 1 db - legfeljebb a jegyzést megelőzően 1 héttel a Kibocsátó részvénykönyvében a tulajdonukként nyilvántartott részvények kétszeresének megfelelő számú - részvényt jegyezhetnek kedvezményes áron. A jogosultság ellenőrzéséhez a Kibocsátó a részvénykönyvi kivonatot a jegyzést lebonyolító Forgalmazó, vagy Társforgalmazó részére átadja. A Kibocsátó részvényese személyén kívül más magánszemélyt, illetve jogi személyt is kijelölhet a jelen pont szerinti kedvezményes jegyzési jog gyakorlására, legfeljebb az utolsó jegyzési napig, amely jogvesztő hatályú. A kijelölésre vonatkozó nyilatkozatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és a jegyzéssel egyidőben a jegyzés helyén le kell adni. - a Kibocsátó jelenlegi elsőbbségi részvényesei, minimum 1 db - legfeljebb a jegyzést megelőzően 1 héttel a Kibocsátó részvénykönyvében a tulajdonukként nyilvántartott elsőbbségi és törzsrészvények kétszeresének megfelelő számú részvényt jegyezhetnek kedvezményes áron. A jogosultság ellenőrzéséhez a ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

39

Kibocsátó a részvénykönyvi kivonatot a jegyzést lebonyolító társaságok részére átadja. A Kibocsátó részvényese személyén kívül más magánszemélyt, illetve jogi személyt is kijelölhet a jelen pont szerinti kedvezményes jegyzési jog gyakorlására, legfeljebb az utolsó jegyzési napig, amely jogvesztő hatályú. A kijelölésre vonatkozó nyilatkozatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és a jegyzéssel egyidőben a jegyzés helyén le kell adni. - egyéb kedvezményes befektető, akik legalább 50.000 db részvényt jegyez kedvezményes áron. A részvényekből legfeljebb 400.000 db, azaz négyszázezer darab jegyezhető kedvezményes kibocsátási áron. A később meghatározott lakossági kibocsátási árnak 90%-a az kedvezményes kibocsátási ár. A fennmaradó mennyiséget darabszámban lehet jegyezni.

lakossági

kibocsátási

áron

tetszőleges

Az Igazgatóság a „C” sorozatba tartozó maximum 1.250.000 db törzsrészvény nyilvános kibocsátása során a végleges kibocsátási árat a 2.000-2.400 forint/részvény ársávon belül legkésőbb a nyilvános forgalomba hozatali eljárás kezdőnapját megelőző 5. nap tőzsdezárásig határozza meg és az Alapszabály hirdetményekre irányadó 8. pontja szerint közzéteszi. A Tpt. 27. § (2) b) pont alapján jelen tájékoztató a forgalomba hozandó részvény maximális árát tartalmazza, tehát a részvényjegyzőt a visszalépés joga nem illeti meg. A Kibocsátó vezető tisztségviselői nincsenek kizárva a jegyzésből. A Kibocsátónak nincs tudomása azon személyekről, akik az ajánlattételben megjelölt mennyiség több, mint 5%-át kívánják lejegyezni. 7.2. A lehetséges részvényjegyzők köre A lehetséges befektetői kör: (deviza) belföldi és (deviza) külföldi intézményi befektetők, természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. A részvényjegyzők a lakossági és kedvezményes jegyzési feltételek közül választhatnak. 7.3. Jegyzési időszak A részvények forgalomba hozatalára jegyzési eljárás keretében kerül sor. A tervezett jegyzési időszak hossza minimum 3 munkanap, legfeljebb 15 munkanap. A jegyzési időszak várhatóan a Tájékoztató jóváhagyását követő 3 ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

40

hét után kezdődik, előreláthatólag 2013. március 4.-től – március 22-ig tart, de még a teljes forgalomba hozandó mennyiséget meghaladó jegyzés (túljegyzés) esetén sem zárható le 2013. március 6. előtt. Az egyes jegyzési helyeken az ügyfélfogadásra nyitva álló időszakban történhet a jegyzések leadása. A jegyzés a teljes forgalomba hozandó mennyiséget – 1.250.000.000,- Ft össznévértékű részvény – elérő, illetve meghaladó túljegyzés esetén a meghirdetett jegyzési időszak vége előtt is lezárható. A jegyzés esetleges jegyzési időszak vége előtti lezárásáról a Kibocsátó (www.alterart.hu) és forgalmazó (www.budacash.hu) internetes honlapján a lezárást megelőző munkanapon közleményt tesz közzé. 7.4. Jegyzési helyek listája A Kibocsátó a Részvények Tőzsdei Bevezetésére és a forgalmazói feladatok ellátására és a forgalmazói konzorcium vezetésére megbízta – a Tpt. 23.§ (1) bekezdése szerint – a Buda-Cash Brókerház Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (székhelye: 1118 Budapest, Ménesi út. 22.; nyilvántartja a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság; cégjegyzékszám: Cg. 01-10-043344) („Forgalmazó”). A Forgalmazó konzorciális megállapodást kötött az értékpapír jegyzés lebonyolítására a HUNGÁRIA ÉRTÉKPAPÍR Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt-vel (székhely: 1075 Budapest, Károly krt. 11.) továbbiakban: „Társforgalmazó”. A Buda-Cash Zrt. mint Forgalmazó fiókhálózata: Az ügyfélpénztár a budapesti fiókirodában az üzleti nyitva tartással megegyező ideig van nyitva, a nem Budapesten lévő fiókirodák ügyfélpénztárai a délutáni üzleti nyitva tartás végét megelőzően fél órával, 16.30–kor bezárnak. Fiókiroda megnevezése

Fiókiroda címe

Központi Iroda

1118 Budapest, Ménesi út 22.

Bajai Fiókiroda

6500 Baja, Vörösmarty u. 5. I/2.

Békéscsabai Fiókiroda

5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 2-4.

Debreceni Fiókiroda

4025 Debrecen, Piac utca 31. I/2.

Győri Fiókiroda

9022 Győr, Széchenyi tér 7. I.em

Kecskeméti Fiókiroda

6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 2. II. emelet

Miskolci Fiókiroda

3530 Miskolc, Arany János tér 1.

Pécsi Fiókiroda

7624 Pécs, Barbakán tér 5.

Szegedi Fiókiroda

6720 Szeged, Feketesas u. 28

Veszprémi Fiókiroda*

8200 Veszprém, Virág Benedek u. 4.

Zalaegerszegi Fiókiroda

8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 5. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

41

*a veszprémi fiókirodában nem lehetséges a készpénzfelvétel illetve befizetés Üzleti nyitva tartás: Hétfő 9:00 - 12:00 Kedd 9:00 - 12:00 Szerda 9:00 - 12:00 Csütörtök 9:00 - 12:00 Péntek 9:00 - 12:00

és és és és és

13:00 13:00 13:00 13:00 13:00

-

17:00 17:00 17:00 17:00 17:00

A HUNGÁRIA ÉRTÉKPAPÍR ZRT, mint Társforgalmazó fiókhálózata Fiókiroda megnevezése

Fiókiroda címe 1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: 269-7811.

Hungária Értékpapír Zrt. Üzleti nyitva tartás: Hétfőtől péntekig 8:45 – 17:15* *pénztár:

9:00 - 15:00

7.5. A jegyzés feltételei 7.5.1. Dematerializált értékpapírok nyilvántartására értékpapírszámla a részvénykibocsátás lebonyolítására forgalmazónál illetve társforgalmazónál.

alkalmas szerződött

Mivel a részvények dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra, a részvényjegyzés feltétele, hogy a részvényjegyző dematerializált értékpapírok nyilvántartására alkalmas értékpapírszámlával rendelkezzen a részvénykibocsátás lebonyolítására szerződött forgalmazónál illetve társforgalmazónál. A Forgalmazó és Társforgalmazónál történő számlanyitáshoz szükséges bizonylatok részletes felsorolását a Forgalmazó Üzletszabályzata tartalmazza (mely megtalálható a Forgalmazó fiókirodáiban és a Forgalmazó internetes honlapján, a www.budacash.hu internetcímen). A Forgalmazó, vagy a Társforgalmazó a jegyző részére technikai jellegű ügyfélszámlát vezet, amelyen a jegyzés során befizetett ellenértéket az ERSTE Bank Zrt-nél nyitott 11600006-00000000-58122415 számú letéti számlára utalja, valamint az ügyfélszámlára történik a visszautasított jegyzésre befizetett ellenérték visszautalása is. lejegyzett részvényeket nyilvántartja, a jegyzés lezárultával a részvényeket és/vagy a jegyzőt megillető fennmaradó pénzösszeget a jegyzés lebonyolításában részt vevő konzorciumi tag számára visszautalja, majd a fenti techikai jellegű ügyfélszámlát megszünteti.

7.5.2. Részvényjegyzési ív kitöltése, (cégszerű) aláírása ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

42

A részvényjegyzés további feltétele a részvényjegyzési ív kitöltése, (cégszerű) aláírása a jegyzési helyeken a részvényjegyzésre nyitva álló időszakban. A részvényjegyzési ív kitöltésére és aláírására a jegyzőnek személyesen vagy meghatalmazott útján van lehetősége. Meghatalmazással történő jegyzés esetén a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és a meghatalmazásnak a részvényjegyzés lebonyolítására kell vonatkoznia. Nincs lehetőség meghatalmazással történő részvényjegyzésre abban az esetben, ha az ügyfél sem a Forgalmazónál, sem a Társforgalmazónál nem rendelkezik dematerializált értékpapírok nyilvántartásra alkalmas értékpapírszámlával, és a jegyzést megelőzően meghatalmazott igénybevételével szeretne a Forgalmazó és Társforgalmazónál dematerializált értékpapírok nyilvántartására alkalmas értékpapírszámlát nyitni, mivel a számlanyitás csak személyes megjelenés esetén lehetséges. A részvényjegyzési ív aláírásával a jegyző – illetve meghatalmazottja – feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal arra, hogy a jegyzési íven szereplő mennyiségű részvényt lejegyzi és a jegyzési ellenértéket megfizeti. Abban az esetben, ha a jegyző részvényjegyzését követően a jegyzési időszak alatt a Kibocsátó és a Forgalmazó az összevont tájékoztató módosítását kezdeményezi, a jegyző visszavonhatja részvényjegyzését. 7.5.3. Részvényjegyzés ellenértékének megfizetése kizárólag (1) készpénzben a jegyzési helyen vezetet ügyfélszámlára történő befizetéssel, vagy (2) a jegyzési helyen vezett ügyfélszámlára történő átutalással lehet megfizetni, oly módon, hogy a jegyzési íven a részvényjegyző átvezetési megbízást ad a Forgalmazónak, vagy a Társforgalmazónak arra, hogy az ügyfélszámlát terhelje meg és az ellenértéket a jegyzéshez kapcsolódóan az ERSTE Bank Zrt-nél nyitott 11600006-00000000-58122415 számú letéti számlára utalja át; , a teljes kibocsátási érték a jegyzéssel egyidejűleg, de legkésőbb a jegyzési időszak végéig- figyelembe véve akár a 3. munkanap utáni lezárás lehetőségét isteljesítendő.A megfizetendő ellenérték egyenlő a jegyzett részvények darabszámának és a részvények árának, *… Ft/db szorzatával. Abban az esetben, ha a jegyzés ellenértékét a jegyző a jegyzésre nyitva álló időszak végéig nem fizeti meg a fent ismertetett fizetési módok valamelyikével, a jegyző jegyzése érvénytelen. Abban az esetben, ha a jegyző a jegyzési íven szerelő részvénymennyiség vételáránál alacsonyabb összeget fizet jegyzési ellenértékként, úgy a teljes jegyzése érvénytelen. Abban az esetben, ha a jegyző által befizetett összeg meghaladja a jegyzési íven szereplő részvénymennyiség vételárát, a jegyző részvényjegyzése érvényes, és a többletként befizetett összeg a jegyzés lezárását követő 7 napon belül költségmentesen visszafizetésre kerül a jegyző részére. *a végleges kibocsátási árat az Igazgatóság később határozza meg 7.5.4. Aluljegyzés, a jegyzés érvénytelensége Abban az esetben, ha a jegyzésre nyitva álló időszakban a forgalomba hozandó minimális részvénymennyiséget – 200.000.000,- Ft össznévértékű részvény – nem jegyzik le a részvényjegyzők, a jegyzés meghiúsul, a befizetett ellenérték a jegyzők részére a jegyzés lezárását követő 7 napon belül a jegyző Forgalmazó és Társforgalmazónál vezetett ügyfélszámlájára, illetve a jegyzési íven megadott számlaszámra jóváírásra illetve költségmentesen átutalásra (visszafizetésre) kerül. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

43

7.5.5. Jegyzési garanciavállalás A jegyzés során sem a Forgalmazó, sem más befektetési vállalkozás vagy pénzintézet nem vállal garanciát az értékpapírok minimálisan forgalomba hozandó mennyiségének megvásárlására. 7.5.6. Túljegyzés, allokáció Abban az esetben, ha a részvényjegyzők érvényes részvényjegyzései meghaladják a forgalomba hozandó teljes részvénymennyiséget – azaz 1.250.000.000,- Ft össznévértéket –, allokációra kerül sor. Túljegyzés esetén a megszerezhető részvények mennyiségének emelésére nem kerül sor, hanem a jegyzési igények részleges elfogadását eredményező allokáció kerül lefolytatásra. Az allokáció a kártyaleosztás elvén alapul, egy-egy allokációs körben minden részvényjegyző kap egy-egy darab részvényt részvényjegyzése kielégítéséig, illetve addig, amíg minden részvényjegyző részére 1-1 darab részvény kiadható. Abban az esetben, ha a fennmaradó részvények száma már nem teszi lehetővé minden, még teljesen ki nem elégített részvényjegyzéshez egy-egy darab részvény kiosztását, a fennmaradó részvények kiosztására véletlenszámgenerátor segítségével kerül sor. Az allokációnál a fent leírtak alapján az azonos nagyságú érvényes részvényjegyzésekre kiosztott részvények száma maximum 1 db-bal térhet el egymástól. Az allokáció során minden részvényjegyzési helyen leadott jegyzés azonos jogokat élvez, nem kerül megkülönböztetésre az allokáció során. Az egy jegyző által több részvényjegyzési ív kitöltésével végrehajtott többszörös jegyzés jegyzései az allokáció során nem kerülnek összevonásra. A jegyzési idő mint allokációs rendező elv nem kerül figyelembe vételre. Az allokáció során visszautasított jegyzésekre befizetett ellenérték a jegyzés lezárását követő 7 napon belül a jegyző Forgalmazó és Társforgalmazónál vezetett ügyfélszámlájára, illetve a jegyzési íven megadott számlaszámra jóváírásra illetve költségmentesen átutalásra kerül. Az allokációra várhatóan a jegyzés lezárását követő első vagy második munkanapon kerül sor. Az allokáció során kedvezményes csoportok nem lesznek. 7.5.7. Elállási jog A Tpt. 33. § (1) szerint, ha a tájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt az értékpapír lejegyzésére vagy megvásárlására megállapodást kötött, jogosult elfogadó nyilatkozata visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő tizenöt napon belül gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a Kibocsátó köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő tizenöt napos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le. 7.5.8. Értesülés a jegyzés eredményéről A jegyzés eredményéről a Forgalmazó listát készít, mely lista a Forgalmazó (www.budacash.hu) illetve a Kibocsátó (www.alterart.hu) internetes honlapján ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

44

lesz hozzáférhető. A listán a jegyzési ív száma, a jegyzett részvények száma és az elfogadott részvények száma kerül feltüntetésre. A lista az allokációt követő első munkanapon kerül közzétételre a honlapokon. A jegyzők részére az allokációt követően a Forgalmazó és Társforgalmazó az elfogadott részvényjegyzésekről ún. „beszerzési ár igazolást” (jegyzési elszámolást) készít, melyet postai úton megküld a részvényjegyzési íven szereplő értesítési címre. 7.5.9. A részvények jóváírása a jegyzők értékpapírszámláin Az allokált dematerializált részvények keletkeztetésére az alaptőke-emelés cégbírósági bejegyzését követően kerülhet sor. Az alaptőke-emelés cégbírósági bejegyzése és a KELER Zrt-nél történő részvény-keletkeztetés az allokációt követően legkésőbb 40 napon belül történik meg. A keletkeztetés napján, illetve legkésőbb a keletkeztetést követő első munkanapon a számlavezetők jóváírják az értékpapírszámlákra az allokált részvényeket. 7.5.10. Kifizetési ügynökök és letétkezelők A részvények esetleges tőzsdei forgalmazása esetén, esetleges osztalékfizetéskor a kifizetés a KELER Zrt. közreműködésével azokon az értékpapírszámla vezető befektetési vállalkozásokon és pénzintézeteken keresztül fog történni, akik az ügyfelek dematerializált értékpapírok nyilvántartására alkalmas értékpapírszámláit vezetik.

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

45

8. A RÉSZVÉNYEK NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATALÁVAL ÉS TŐZSDEI BEVEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK A nyilvános forgalomba hozatalhoz illetve a tőzsdei bevezetéshez kapcsolódó eljárási díjak, hirdetési költségek, forgalmazói jutalékok értéke a kibocsátás nagyságától függően várhatóan 2,46% és 3,89% között alakul.

9. TŐZSDEI BEVEZETÉS ÉS KERESKEDÉS 9.1. Tőzsdei bevezetés A sikeres forgalomba hozatalt követően a Kibocsátó és a Forgalmazó kezdeményezi a teljes „C” részvény sorozat bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére, a Részvény Szekció Részvények „B” kategóriába, a Kibocsátó korábbi közgyűlési határozatának megfelelően. A jegyzés sikertelensége esetén a már kibocsátott 95.000,- db törzsrészvény technikai bevezetésére a jelen Tájékoztató alapján nem kerül sor. A bevezetés kezdeményezése ugyanakkor nem jelenti a részvények automatikus tőzsdei bevezetését, a bevezetésre csak a Budapesti Értéktőzsde bevezetési és forgalomban tartási szabályzatában (Szabályzat a bevezetési és forgalomban tartási szabályokról) leírt bevezetési eljárás sikeres végrehajtásának eredményeként kerülhet sor. A bevezetési eljárás elhúzódhat, illetve akár meg is hiúsulhat, ami a részvényjegyzők számára megnehezítheti részvényeik értékesítését. A Kibocsátó a Részvények Tőzsdei Bevezetésére és a forgalmazói feladatok ellátására megbízta – a Tpt. 23.§ (1) bekezdése szerint – a Buda-Cash Brókerház Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (székhelye: 1118 Budapest, Ménesi út. 22.; nyilvántartja a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság; cégjegyzékszám: Cg. 0110-043344) („Forgalmazó”). A Kibocsátó nem kívánja a részvényeket más tőzsdékre illetve azzal egyenértékű piacra bevezetni. A Kibocsátó jelen Tájékoztató alapján nem kívánja bevezetni Részvényeit az Európai Unió más tagállamának, valamint Ausztrália, Kanada vagy Japán egyetlen tőzsdéjére sem és ezen országokban nem kívánja Részvényeit más formában sem nyilvánosan forgalomba hozni. A részvények az Amerikai Egyesült Államokban a módosított 1933. évi „Securities Act” („Amerikai Értékpapírtörvény”) hatályos rendelkezései szerint nem szerepeltek, és nem fognak szerepelni a jegyzett és nyilvántartott értékpapírok között, és az Amerikai Egyesült Államokban nem kerülnek sem közvetve, sem közvetlenül felajánlásra, értékesítésre, átruházásra vagy továbbításra, kivéve olyan ügyleteket, amelyekhez a részvények nyilvántartásba vétele az Amerikai Értékpapírtörvény értelmében nem szükséges. A PSZÁF a tőzsdei bevezetésre vonatkozó Tájékoztató közzétételének jóváhagyása során a Tájékoztatóban szereplő adatok és információk valódiságát ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

46

nem vizsgálta, és azokért nem vállal felelősséget. A Tőzsdei Bevezetés során senki sem jogosult a jelen Tájékoztatóban szereplő, a Kibocsátóra vagy a Tőzsdei Bevezetésre vonatkozó adatokon kívül más információkat vagy adatokat szolgáltatni. A Tájékoztatóban nem szereplő adatok a Kibocsátótól származó megerősítés nélkül nem tekinthetők hitelesnek. A befektetni szándékozóknak figyelembe kell venniük, hogy a Kibocsátó ügyeiben a Tájékoztató közzététele után változások következhetnek be. A Tájékoztató közzététele és a Részvényekkel való tőzsdei kereskedés megkezdése közötti időszak alatt esetlegesen bekövetkező, a Kibocsátó működését és megítélését érdemben befolyásoló lényeges változások esetén a Kibocsátó a Tpt. 32.§-ában szereplő rendelkezéseinek megfelelően kezdeményezi a Tájékoztató kiegészítését és azt a Tájékoztatóval megegyező módon közzéteszi. A Tájékoztatót olyan személyek, akik erre nem jogosultak, üzleti ajánlatként nem használhatják fel. 9.2. Stabilizáció Sem a Kibocsátó, sem az Eladó részvényes nem kíván élni az árfolyamstabilizáció jogszabályok és tőzsdei szabályok adta lehetőségével, így a Forgalmazó ilyen célból nem fogad el megbízásokat.

10. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA 10.1. A Kibocsátó története, kialakulása A Kibocsátó 2012. január 13-án jött létre és a létrehozatalkor az alapítók célja volt, hogy a megcélzott tőkearányos hozam eléréséhez szükséges optimális tőkét az alakulást követő legrövidebb időn belül a tőkepiacról szerezzék meg. A Kibocsátó számviteli beszámolóval lezárt üzleti évvel még nem rendelkezik. 10.2. Társasági jogi információk A cég elnevezése:

ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

A cég rövidített elnevezése:

ALTERA Nyrt.

Székhely:

1068 Budapest, Benczúr utca 43. II/3.

Székhely országa

Magyarország

Telefonszám:

36-1-442-46-40.

Levelezési cím:

1068 Budapest, Benczúr utca 43. II/3.

A Kibocsátó honlapja : www.alterart.hu

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

47

A bejegyzés helye és kelte:

Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2012. március 19-én jegyezte be.

Cégjegyzék száma:

01-10-047350

Irányadó jog:

magyar

A Kibocsátó működésének időtartama: határozatlan Üzleti év: naptári

A

Az ALTERA Nyrt. alaptőkéje:

Kibocsátó évvel.

üzleti

éve

megegyezik

a

2500 db egyenként 1000,- Ft névértékű, zártkörben kibocsátott „A” sorozatú szavazatelsőbbségi részvényből, 2500 db egyenként 1000,- Ft névértékű zárt körben kibocsátott „B” sorozatú osztalékelsőbbségi részvényből, valamint 95000 db, egyenként 1000,- Ft névértékű, dematerializált formában előállított, névre szóló „C” sorozatú törzsrészvényből áll.

A Kibocsátó főtevékenysége:

TEAOR08 6420 Vagyonkezelés (holding)

A Kibocsátó Igazgatóságának tagjai:

Szabó Barnabás (elnök), Faluvégi Balázs, Bundik Csaba

A Felügyelőbizottság tagjai:

Szeles Nóra (elnök), Dr. Bodnár Zoltán, Iváncsics Pál, Jáger Lajos, Oblath Gábor

A Kibocsátó könyvvizsgálója:

AUDIT-SERVICE Könyvszakértő, Adó- és Vezetési Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság

Cégjegyzékszám:

01-09-078084

Székhely:

1022 Budapest, Bimbó út 3.

Kamarai nyilvántartási száma:

001030.

A könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős természetes személy neve:

Dr. Serényi Iván

Kamarai nyilvántartási száma:

003607

Helyettes könyvvizsgáló neve:

Horányi Márton

A nyilvános forgalomba hozatalt jóváhagyó közgyűlési határozat száma és kelte:

A Kibocsátó 2012. július 11-én tartott közgyűlése 3/2012. (VII.11.) számú ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

48

határozatban elhatározta a Kibocsátó nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulását. A Kibocsátó 2012. július 11-én tartott közgyűlése 6/2012. (VII.11.) számú határozatban elhatározta a Kibocsátó nyilvános forgalomba hozatal útján lebonyolítandó alaptőke felemelését és a 8/2012. (VII.11.) számú határozatban a „C” részvénysorozatba tartozó korábban kibocsátott 95000 db, valamint újonnan kibocsátandó 1250000 db, egyenként 1000,- Ft névértékű, dematerializált formában előállított, névre szóló „C” sorozatú teljes törzsrészvény sorozat bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére. A Kibocsátó a tevékenységét.

cégbírósági

bejegyzését

követően

kezdte

meg

üzleti

10.3. Befektetések A Tájékoztató aláírásáig a Kibocsátó az alapításkori alaptőkéjét, azaz 100000000,- forintot a befektetési stratégiájának megfelelően diverzifikáltan, pénzpiaci eszközökben és értékpapírokban helyezte el. 10.4. A Kibocsátó által követett felelős vállaltirányítási gyakorlat Amennyiben a Társaság részvényei bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére, a Kibocsátó közgyűlése az Igazgatóság előterjesztése alapján a számviteli beszámolóval egyidejűleg elfogadja a Budapesti Értéktőzsde „felelős társaságirányítási ajánlások” alapján elkészített felelős társaságirányítási jelentést. A Felelős Társaságirányítási jelentésről a Kibocsátó Közgyűlése külön határoz, mely a Felügyelőbizottság jóváhagyása nélkül nem terjeszthető a Közgyűlés elé. A Kibocsátó részvényei még nincsenek bevezetve a Budapesti Értéktőzsdére, továbbá a nyilvános részvénytársasági időszakról először 2013. április 30-ig kell számviteli beszámolót készíteni, így a Kibocsátó közgyűlése a felelős társaságirányítási gyakorlatról szóló jelentést is 2013. április 30-ig fogadja el első alkalommal. A Kibocsátó egyebekben a székhely szerinti jog vállalatirányítási rendszer követelményeinek eleget tesz. 11. AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ÁTTEKINTÉSE 11.1. ALTERA Hibrid Modell ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

49

A Kibocsátó az első olyan hazai vagyonkezelő társaság, amely kifejezetten válságálló befektetési stratégiát alkalmaz, és várhatóan éves 12-20% saját tőke arányos nyereséget termel. A Kibocsátó a kelet-európai régióban elsőként dolgozott ki egy olyan befektetési konstrukciót, amely kimondottan a jelenlegi pénzügyi válságból és a részvénypiacok hektikus mozgásaiból kíván minél nagyobb nyereséget elérni. A konstrukció, amely az ALTERA Hibrid Modell nevet kapta, öt olyan eszközkategóriát kombinál, amelyek külön-külön is nagyobb stabilitást biztosíthatnak, mint egy hagyományos befektetési alap vagy vagyonkezelés, azonban ezek egyidejű használata különleges, egyedi stratégiát, kiszámíthatóbb hozamokat eredményezhet. Az ALTERA – a szó változást, különbözőséget jelent – megtestesíti azt a szükségszerű reagálási képességet, amelyet az utóbbi évek egyre kiszámíthatatlanabb gazdasági környezete hívott életre. A változóban lévő világ új megoldások kidolgozására kényszerít. A korábbi módszerek újragondolása, a megváltozott körülményekhez igazítása az egyik út, amely ahhoz vezet, hogy a bizonytalanságokat csökkentsük. Az ALTERA a válság idején is létező, a reálhozam elérésére törekvő befektetői réteg kiszolgálására alakult. A Kibocsátó célja emellett, részvényeseinek a piaci átlagot meghaladó hozamot érjen el. Az Igazgatóság csak sikerdíjban részesedik a megtermelt nyereség alapján. Az ALTERA Hibrid Modell, a tőzsdei jelenlét transzparenciája, és az Igazgatóság eredményszemlélete teszi a Kibocsátót különlegessé, egyedivé és innovatívvá. 11.1.1. Célcsoport A Kibocsátó azoknak a kis és középbefektetőknek nyújt kiváló befektetési lehetőséget, akik a reálgazdasági sokkok, és a középtávú fellendülés nélküli időszakokban is szeretnének a kockázatmentesnek tekintett hozamok feletti teljesítményt elérni, ugyanakkor magasabb kockázatviselő képességgel és magasabb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeznek. Az általuk preferált befektetési időtáv minimum 3, akár 5 év feletti időtartam, de szükség esetén szeretnék nyitva hagyni a lehetőséget a befektetés eladására, amit a részvények bevezetését követően a Budapesti Értéktőzsdén tehetnek majd meg. Fontos kiemelni, hogy az ALTERA befektetéseit alacsony tőkével nem lehet hatékony módon replikálni a magas elemszám, és a stratégia komplexitása miatt. 11.1.2. Küldetés, stratégia A Kibocsátó fő célja, hogy a befektetői számára válság idején is biztonságos befektetést, és a magas hozam lehetőségét nyújtsa. A befektetési stratégiát ennek szellemében alkotta meg. Az ALTERÁ-t a válság hozta létre. Az ALTERA vezetése arra számít, hogy a következő 3-5 év hasonló gazdasági környezetet fog hozni. Hektikus részvényárfolyam változások, hirtelen emelkedések és zuhanások, kiszámíthatatlanság és bizonytalanság jellemzik majd a piacokat. A hatalmas ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

50

tőzsdei zuhanások ugyanis óriási lehetőségeket is jelentenek. Egy jó befektetési stratégiával ezeken a piacokon rendkívüli hozamokra van lehetőség. A Kibocsátó egy olyan befektetési modellt dolgozott ki, mellyel ki lehet aknázni a jelenlegi piacokban rejlő lehetőségeket. A Kibocsátó célja, hogy folyamatos dinamikus növekedéssel a kelet-európai régió meghatározó befektetési társasává váljon. 11.1.3. Alapelvek Az ALTERA Hibrid Modell © lényege, hogy öt különböző befektetési stratégiát alkalmaz, amelyek más-más jellegű félreárazott és magas hozamú eszközöket keres, és más okokból bizonyulnak válság idején is eredményesnek. A stratégiák eltérése mind az időzítést, mind a beszállási pontokat, mind az eszközöket érinti.

11.2. A Kibocsátó befektetési politikája, termékstruktúra, főtevékenység A befektetési politika elsődleges célja a tőke védelme, és a válság idején is a csökkenés elkerülése. A másodlagos cél a kockázatmentesnek tekintett hozamok jelentős mértékben történő felülteljesítése, a jelenlegi hozamkörnyezet fennmaradása esetén 12-20%-os éves tőkearányos nettó eredménye (ROE) elérése. Tekintettel a pénzügyi piacok változékonyságára, az ALTERA befektetési céljai nem teszik lehetővé, hogy kötelezettséget vállaljon akár tőkegarancia, akár bármilyen mértékű hozamgarancia nyújtására. A Kibocsátó eszközeinek egy részét olyan eszközökbe helyezi, amelyek értéke nem garantált, árfolyama a piaci körülményeknek és külső befolyásoló tényezőknek betudható okok miatt akár jelentős mértékben is ingadozik. A Kibocsátó a hozam maximalizálása, a befektetési politika hatékonyságának fokozása, valamint a Kibocsátó napi működéséhez szükséges költségek biztosítása érdekében eszközeinek egy igen szűk részét, de legalább 2 millió Ftot bankszámlán tartja. A Kibocsátó két fő portfólióba különíti el az eszközeit. Az elsőben kizárólag kötvények vannak, amelyek a zuhanó részvényárak, és a reálgazdaság válsága idején is folyamatos készpénzáramlást, valamint a futamidő végéig a tőke visszafizetését ígérik. A kötvény portfólió hátralévő átlagos futamideje nem haladhatja meg az 5 évet. Az örökjáradék jellegű befektetések esetén a számítást 10 éves futamidővel végezzük. A másik fő portfólió elsősorban, de nem kizárólag részvény, vagy részvény alaptermékkel rendelkező befektetési eszközöket tartalmazhat. A részvény portfólión belül a Kibocsátó diszkrecionális alapon dönt a megvásárolni kívánt eszközök tranzakcióiról. Ezen döntések meghozatala előtt technikai elemzés alapján felméri a globális részvénypiaci trendeket, és ez alapján az alábbi befektetés-értékelési típusú részvények között dönt: magas osztalékhozamú, érték alapú, magas növekedésű papírok, továbbá részvény alapú bónusz certifikátok. Az egyedi értékpapír döntések esetén a Kibocsátó köteles bizonyos alap kritériumokat figyelembe venni, amelyek az adott papír vagy az ahhoz ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

51

tartozó alaptermék kapitalizációját, volatilitását, és adott esetben árbevételének, eredményének, osztalékhozamának mértékét és historikus trendjét monitorozza. A Kibocsátó jogosult a részvény portfólión belül alportfóliókat létrehozni, amelyet az Igazgatóság adott tagja egyéni döntés alapján alakíthat ki. Az alportfólió aránya nem haladhatja meg a részvény portfólió értékének 25%-át a létrehozás pillanatában. A két fő portfólió közötti megosztást az ALTERA mechanikus allokálási szabályok alapján végzi. Az allokáció a Dow Jones Global Stock Index aktuális értéke, valamint az utóbbi 12 év szintjeinek szélsőértékei alapján kerül meghatározásra. A Kibocsátó Befektetési szabályzata a jelen Tájékoztató 7. sz. mellékletét képezi.

11.2.1. A Kibocsátó eszközallokációja Az allokáció elsőszámú célpontját a kötvények eleme jelenti. A befektetett tőke minimum 20%-a, maximum 100%-a kerül ebbe a csoportba. Az allokáció a kötvény és részvényalapú csoport között aszerint dől el, hogy a globális részvénypiacok az utóbbi két hossz és bessz időszaka során elért minimumokhoz és maximumokhoz képest miként alakultak. Ez megfelel annak az előfeltételnek, amely szerint elhúzódó válság várható, ahol eső és emelkedő középtávú részvénypiacok követik egymást. Ezért taktikai előnyt jelent, ha a széles sávban oldalazó piacok esetén a sáv aljánál növeljük a nagyrészt részvényalapú eszközök arányát, a kötvényekével szemben, ugyanakkor a sáv tetején inkább a magas kötvényarányt célozzuk meg. Az allokáció aktuális szintjének meghatározásához a Dow Jones Global Index, korábbi nevén Dow Jones World Index adatai lesz az alap. Az index komponensek kapitalizációja jelenleg közel 40 000 milliárd dollár, amely az indexben jelen lévő országok piaci kapitalizációjának mintegy 95%-a, a világ teljes becsült részvénypiaci kapitalizációjának 72%-a, így a globális részvénypiaci helyzet reprezentálására teljes mértékben alkalmas. Amennyiben az árfolyam átlépi valamely határt, az nem jelenti az allokáció azonnali módosítását, ez előre meghatározott algoritmus alapján fokozatosan történik meg, így elkerülhető az, hogy gyakorta kelljen tranzakciókat feleslegesen végrehajtani. A dinamikus részen belül a Kibocsátó a középtávú trendek és a volatilitás indexek alapján diszkrecionális jelleggel súlyoz a stratégiák között. Emelkedő piacon inkább a növekedési és alulértékelt papírok, míg oldalazó piacon az osztalékfizető részvények és a bónusz certifikátok kerülnek előtérbe. A Kibocsátó az árfolyamok esésekor főként az osztalékfizető részvények és a technikai elemzés alapján is a nyomást jól tűrő növekedésorientált vállalatokba fektet. 11.2.2. Stratégiák 

A stratégia legnagyobb súlyú elemét a vállalati kötvények jelentik. A válság során olyan események következtek be a kockázatok értékelésében, amely alapvető módon kérdőjelez meg korábbi paradigmákat. Ez az oka annak, hogy amíg számos vállalat még mindig jelentős bázispont felárral bocsát ki kötvényeket az adott ország állampapír hozamaihoz képest, addig a CDS árfolyamok nem egy esetben ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

52

alacsonyabbak, mint az államadósságok esetén. A Kibocsátó szerint a vállalati szektor egyes kötvénykibocsátásai mind a hozam, mind a kockázat tekintetében sokkal inkább attraktív lehetőséget kínálnak. Ez az oka annak, hogy az ALTERA a kötvény stratégiába allokált tőke jelentős részét nem állampapírokba, hanem lényegesen magasabb hozamú vállalati kötvényekbe helyezi. Természetesen szigorú elemzési, kockázatkezelési és monitoring szabályok szerint. Tekintve a magyar hozamszinteket, mind az esetleges állampapír, mind a preferált vállalati kötvényportfólióba elsősorban hazai papírokat vásárol. A kötvények többségét lejáratig szeretnénk tartani, a megcélzott jellemző hátralévő átlagos futamidő 2,81 lesz, de ezt a mindig aktuális piaci fejlemények tükrében a Kibocsátó rugalmasan alakítja majd. A kötvényportfólió részben átváltható kötvényeket is tarthat, azonban legfeljebb a részvényre váltás időpontjáig. 

A modell második elemét a válság idején is magas árbevétel növekedéssel, stabil és egészséges szintű eredményhányadokkal rendelkező vállalatok részvényei adják. Itt kiemelt szerepet kapnak az adott cég termék és szolgáltatás spektrumának fejlődési lehetőségei, a növekedési lehetőség távlatai és megalapozottsága. Tekintve a folyamatos pénzügyi és reálgazdasági sokkokat, valamint a részvénypiacon fennálló magas korrelációt, az indexalapok és ETF-ek kötelező arányait, illetve az intézményi szinten is egyre gyakrabban alkalmazott stop-ok létét, a magas növekedésű vállalatok esetén a Kibocsátó nem fog kizárólag a fundamentális elemzés alapján dönteni. A beszállási pontok meghatározásában, csak úgy, mint a kockázatkezelés és exit esetén, a technikai elemzés eszköztára is alkalmazásra kerül. A Kibocsátó szerint egy esetleges, akár csak középtávú részvénypiaci fellendülés esetén ezen részvények árfolyama emelkedhet legnagyobb mértékben. A Kibocsátó ezen befektetési eszközkategória esetén külön kiemeli, hogy nem kizárólag tőzsdén vagy akár OTC piacon kereskedett részvényeket keres és tart a fókuszában.



A harmadik részelem az árfolyam zuhanások miatt nagyon alacsony értékeltségi mutatókkal rendelkező részvények vásárlása, a klasszikus ’value investing’ megközelítés. Itt elsősorban a relatív értékeltséget vesszük figyelembe, fair értéket nem határozunk meg. A Kibocsátó a piaci hatások miatt, a növekedési részvények csoportja esetén is alkalmazza a technikai elemzés szűrést.



A negyedik portfólió elem a magas osztalékhozamot fizető részvényeké. A Kibocsátó úgy véli, hogy nehéz piaci szituációkban, vagy oldalazó, ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

53

alapvetően iránytalan piacokon jó cash-flow-t jelenthet az ALTERA számára ezen részvények birtoklása. Itt kiemelten fontos, hogy régóta fennálló, rendszeresen magas osztalékot jelentő részvény kerüljön a Kibocsátó portfóliójába. Valamennyi részvénybe fektető stratégia esetén meghatározott peremfeltételek és egyéb irányadó paraméterek fennállása szükséges a kiválasztáshoz, illetve a beszállás időzítéséhez. Ez az egyes stratégiáknál azok jellegéből fakadóan eltér, viszont minden esetben alapfeltétel a 10 milliárd forintnak megfelelő kapitalizáció, és az, hogy az elmúlt hónap átlagos napi forint értékben számított forgalma legalább az ötvenszerese legyen az adott társaság papírjaiba fektetett összegnek. 

Az ötödik elem eszközeit a bónusz certifikátok jelentik. Ezek akkor teljesítenek jól, ha nem történik extrém nagyságú mozgás az alaptermék árfolyamában a megjelölt időszak alatt. Ebben a csoportban szinte csak részvény alaptermékek certifikátjait elemezzük és vesszük meg, ettől egyes árupiaci termékek esetén nagyon kivételes helyzetben térünk csak el.

11. 3. Főbb piacok A befektetések megvalósításának lehetséges piacai a hazai és a nemzetközi pénzpiacok. A Kibocsátó befektetéseinek lehetséges piacai:         

Hazai és külföldi állampapírpiac Bankközi pénzpiac Vállalati kötvény-, jelzáloglevél piac Befektetési jegyek piaca Magyar részvénypiac Hazai és külföldi származékos piac (kiemelt tekintettel a bónusz certifikátok piacára) Külföldi részvénypiac Bankközi devizapiac Kereskedelmi bankok és hitelszövetkezetek által kínált bankbetétek

11.4. A Kibocsátó kapcsolatban

vezetésének

megállapításai

a

versenyhelyzettel

Bár az ALTERA Hibrid Modell tartalmaz szubjektív, diszkrecionális döntéshozatalon alapuló elemeket, a stratégia főbb részei tesztelhetőek, így jó megközelítéssel előzetesen megállapítható, hogy adott részvénypiaci szituációk esetén milyen eredményeket tudunk majd elérni. A tesztek alapján amennyiben a részvénypiac emelkedése 3 év során évi 14% alatt marad, akkor az ALTERA stratégiája magasabb hozamot hoz, mint egy diverzifikált részvény portfólió. Abban az esetben, ha a globális részvénypiac évi 21%-nál nagyobb mértékben esik, egy állampapír portfólió magasabb hozamot ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

54

ér el az ALTERA eredményeihez képest. Így a kidolgozott stratégia nagyon széles sávban történő részvénypiaci mozgás esetén képes felülteljesíteni a kockázatmentesnek tekintett hozamokat, miközben a részvények teljesítményét is felülmúlja. Rossz eredményt kizárólag hosszan tartó, kiugróan erős vagy gyenge időszakok után érne el, de a véleményünk szerint a következő években globális szinten sem a nagyon pesszimista, sem az extrém optimista forgatókönyv nem fog érvényesülni. A célunk az elkövetkezendő három évre az évi 12-20%-os hozam biztosítása a részvényesek számára, 12-14% maximális drawdown mellett. A cél elérése a változó tőkepiaci környezet miatt nem garantált, így a Kibocsátó nem vállal sem hozam, sem tőkegaranciát. 11.5. Kockázatkezelés, döntéshozók, biztosítékok A folyamatos, operatív működést, és a napi, heti szintű befektetési döntést az Igazgatóság két tagja, Faluvégi Balázs és Szabó Barnabás végzik. A stratégia végrehajtásának áttekintése rendszeres Igazgatósági üléseken, ennek ellenőrzése a Felügyelő Bizottsági üléseken történik. A teljesítmény mérése mutatószámok segítségével történik. A benchmark az RMAX teljesítménye. Az alkalmazott mutatószámok: Treynor, Sortino, MAR, Time Off Peak. 11.5.1. Tőkeáttétel A Kibocsátó a kötvény és bónusz certifikát portfóliók esetén nem alkalmaz tőkeáttételt, míg az alulértékelt, a növekedési, és az osztalékfizető részvények esetén maximálisan háromszoros tőkeáttételt vállalhat, az alternatív költség alapelveket figyelembe vevő finanszírozási költségek mellett. A portfólió szintű tőkeáttétel is a fentiekből fakadóan maximálisan 2,6-szoros lehet. 11.5.2. Likviditás Az alacsony költségarány, továbbá az outflow technikai és jogi okokból fennálló hiánya miatt a Kibocsátónak nincs szüksége az egyébként is alacsonyan tartott rendszeres költségek miatti likvid eszköz arányra, ennek mértékét a teljes portfólió 1%-án tervezzük tartani. Likvidnek tekintünk minden olyan eszközt, amelyet 1 munkanapon belül, 1% alatti explicit és implicit költség mellett értékesítve számlapénzzé lehet tenni. 11.5.3. Diverzifikáció A kötvényportfólió esetén a megcélzott diverzifikáció alapján hosszú távon minimum 10 elemű portfólió kerül kiépítésre, emellett a kibocsátói kockázat limitálása érdekében egy vállalatnak maximum 2 különböző sorozatú kötvénye vásárolható. Amennyiben nincs kellő számú célpont, a Kibocsátó a fennmaradó összeget a kötvény részarányon belül rövidtávú állampapírokba fekteti. A másik négy stratégia esetén feltétel, hogy egyetlen eszközbe a vállalat rendelkezésére álló teljes tőkének maximum a 2%-a kerüljön, így a teljes portfólió elemszáma 10-50 közötti. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

55

11.5.4. Partnerkockázat A Kibocsátó a befektetések kezelésének és a tranzakciók végrehajtásának hatékonysága, továbbá az alacsony költségszint fenntartása érdekében a számláit a lehető legkevesebb pénzintézetnél, illetve befektetési szolgáltatónál vezeti. Az emiatt fellépő magasabb elméleti partnerkockázatot az adott partner fokozott monitoringja, illetve informális úton történő tájékozódás által kezeljük. A partnerek kiválasztása során kiemelt figyelmet fordítunk a régóta, legalább 10 éve működő vállalatokra, továbbá a prudenciális szabályok betartására. 11.5.5. A portfóliók lehetséges elemei a) tőzsdén vagy más elismert piacon jegyzett értékpapír; b) olyan értékpapír, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapír fél éven belüli, bármely az a) pont szerinti piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya; c) olyan, az a)-b) pontokban meghatározott feltételnek meg nem felelő tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amelyre a vételt megelőző harminc napon belül folyamatosan legalább egy befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tett közzé; d) az a)-b) pontokban meghatározott feltételnek meg nem felelő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; e) állampapír; f) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények, jelzáloglevelek, kincstárjegyek betétek; repo megállapodások stb. g) deviza; h) származtatott termék. Ezektől eltérő bármely befektetési eszközbe történő pozíció felvétel kizárólag az Igazgatóság döntése alapján, különleges helyzetben alkalmazható. 11.5.6. Az egyes befektetési eszközök minimális, maximális és tervezett aránya eszköz típusa

minimális arány (%)

tervezett arány (%)

maximális arány (%)

készpénz és más likvid eszközök lekötött betét, visszavásárlási ügyletek állampapírok

0

nincs meghatározva

100

0

nincs meghatározva

100

0

nincs meghatározva

100

kollektív befektetési eszközök részvények

0

nincs meghatározva

80

0

nincs meghatározva

2401

tőzsdei határidős

0

nincs meghatározva

80

1

Az itt jelzett mérték az igénybe vehető tőkeáttétel mértékét fejezi ki. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

56

ügyletek tőzsdei opciók

0

nincs meghatározva

80

devizapozíciók

0

nincs meghatározva

60

0

nincs meghatározva

100

jelzáloglevelek

0

nincs meghatározva

60

Bónusz certifikátok

0

nincs meghatározva

60

Vállalati kötvények

11.5.7. Befektetési korlátok A következő befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfólióelemek ügylet kötéskori piaci értékének a Kibocsátó ügyletének kötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján. A Kibocsátó köteles a befektetési korlátoknak megfelelő helyzetet 30 napon belül helyreállítani, ha a befektetési korlátok az értékpapír forgalomba hozatalakor annak körülményei miatt előre nem látható okból nem érvényesíthetők. Ha az értékelési árak változása következtében valamely portfólióelem aránya jelentősen (több mint 25 százalékkal) meghaladja a szabályzatban szereplő korlátot, a Kibocsátó köteles 30 napon belül legalább a megengedett szintre csökkenteni az adott portfólióelem arányát. Az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más elismert értékpapírpiacon jegyzett értékpapíroknak a saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20 %-ot, kivéve az Európai Unió vagy az OECD-tagállam által kibocsátott állampapírokat, a jelzálogleveleket. Az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más elismert értékpapírpiacon jegyzett, megfelelő likviditással rendelkező értékpapíroknak a saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20 %-ot. (Megfelelő likviditással rendelkezőnek minősül az a tőzsdén jegyzett vagy elismert értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, amelynek az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.) Az egyenként a saját tőke 10 százalékát meghaladó összegű és megfelelő likviditással rendelkező, különböző kibocsátók által kibocsátott értékpapírok saját tőkére vetített összesített értéke nem haladhatja meg a 40 százalékot. Az Európai Unió vagy az OECD-tagállam által kibocsátott azonos sorozatba tartozó állampapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg az 50 %-ot. 11.5.8. A kölcsönzés és terhelhetőség szabályai A Kibocsátó a tulajdonában lévő értékpapírokat legfeljebb a saját tőke 30 százaléka erejéig kölcsönadhatja. A Kibocsátó a származtatott ügyletekhez jogosult az eszközei terhére óvadékot nyújtani. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök megvásárlásánál a Kibocsátó az eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat.

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

57

11.5.9. Likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya, a felvett hitelre vonatkozó szabályok A Kibocsátó jogosult hitelt felvenni, a saját tőkéjének legfeljebb 30 százaléka erejéig, legfeljebb 180 napos lejárati időszakra. A Kibocsátó jogosult óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként. A Kibocsátó jogosult kötvénykibocsátásra legfeljebb a saját tőke 100 %-áig. 11.5.10. A befektetők rendszeres és rendkívüli tájékoztatása A Kibocsátó a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségeit, valamint egyéb hivatalos közleményeit a Közzétételi helyen teszi közzé. A Kibocsátó legalább a tárgyév lezárása esetén négy hónapon belül köteles éves jelentését elkészíteni és a Befektetők számára hozzáférhetővé tenni, továbbá a Közzétételi helyen közzétenni az éves jelentés elkészültének tényét, megtekintésének helyét és idejét. A Kibocsátó közleményeinek közzétételi helyei: a www.alterart.hu honlap, és a www.kozzetetelek.hu honlap, valamint a tőzsdei bevezetési kérelem benyújtását követően a www.bet.hu honlap. A Tpt. 53. § szerint a Kibocsátó köteles évente a Felügyelet részére megküldött összefoglaló jelentésben feltüntetni, illetőleg felsorolni mindazt az információt, amit az összefoglaló jelentés közzétételét megelőző tizenkét teljes naptári hónap során közzétett, így különösen a társasági eseményekkel kapcsolatos információkat, a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátói részére jogszabályban vagy a szabályozott piac szabályzatában előírt tájékoztatás keretében közzétett információkat, és a számviteli jogszabályok által előírt kötelezettségek teljesítése során közzétett információkat. A Tpt 54. § előírása szerint a Kibocsátó a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A Kibocsátó a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét a) féléves jelentés, b) éves jelentés, c) nyilvánosan forgalomba hozott részvény kibocsátója időközi vezetőségi beszámoló formájában teljesíti. A féléves jelentés az adott időszak végét követően mielőbb, de legkésőbb két hónapon belül a pénzügyi év első hat hónapjára vonatkozó adatokat tartalmaz. A Kibocsátó a pénzügyi év első, illetve második hat hónapjában időközi vezetőségi beszámolót köteles közzétenni az adott hat hónapos időszak kezdete utáni hetvenedik nap és a vége előtti negyvenkettedik nap közötti időszakban, az adott hat hónapos időszak kezdete és ezen beszámoló közzétételének napja közötti időszakra vonatkozóan, kivéve, ha legalább a féléves jelentésre vonatkozó követelményeknek megfelelő tartalmú negyedéves jelentést készít és azt közzéteszi. A Kibocsátó minden naptári hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles közzétenni a részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számát sorozatonként, a ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

58

saját részvény állományok feltüntetésével, és az haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon.

alaptőke

nagyságát

A Tpt. 55. §-szal összhangban a Kibocsátó rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatja a nyilvánosságot minden, az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról. A Kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni. A Kibocsátó megkülönböztetés mentesen és a gyors hozzáférést biztosítva hozza nyilvánosságra a fent felsorolt szabályozott információkat, amelyért díjat nem számít fel. Az időközi jelentések megtekintését a közlemény megjelenésétől számított legkésőbb hét nap elteltével kell lehetővé tenni. A Kibocsátó havi jelentésében köteles azon nyílt piac, tőzsde szabályai szerinti tájékoztatásokat is közzétenni, ahova részvényei bevezetésre kerültek. A Kibocsátó a Közzétételi Szabályzatában rögzítettek szerint a befektetők tájékoztatása és működésének átláthatósága érdekében önként közzéteszi a sajátos tevékenységére jellemző, a tipikus, kiemelt és a 24/2008. (VIII.15.) PM rendeletben előírt tájékoztatási kötelezettségeken felül vállalt rendkívüli közzététel körébe eső információkat. A Közzétételi Szabályzat a jelen Tájékoztató 6. sz. mellékletét képezi. 11.5.11. A portfólió egyes elemei értékelésének szabályai Az alábbi értékelési szabályokat a havonta közzétett jelentések során kell alkalmazni. Az éves beszámolóban, negyedéves vagy egyéb tájékoztatásokban ettől eltérések lehetnek, a jogszabályok, továbbá a Kibocsátó számviteli politikája miatt. Folyószámla

A folyószámlán elhelyezett pénzösszegek értékelésekor az adott napi folyószámla-egyenleget az előző kamatfizetés óta adott napig eltelt időszakra jutó elhatárolt kamatok összegével meg kell növelni

Bankbetét

A lekötött betétek összegét az adott napig elhatárolt kamatok összegével kell megnövelni. a) az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett (3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású állampapírok, illetve diszkont kincstárjegyek esetén az Államadósság Kezelő Központ (a továbbiakban: ÁKK) által az E-napon, illetve az azt megelőző legutolsó banki munkanapon közzétett legjobb vételi és eladási nettó árfolyamok számtani átlaga; b) a 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű fix kamatozású államkötvények, diszkont kincstárjegyek és MNB-kötvények – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – esetén az ÁKK által az E-napon, illetve az azt megelőző legutolsó banki munkanapon közzétett 3 hónapos referenciahozam felhasználásával kell a piaci értéket meghatározni. a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egységesen az utolsó nyilvánosságra hozott nettó árfolyam és a fordulónapig számított felhalmozott kamatok összegeként kell értékelni; b) ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, Jelzáloglevelek

Hitelviszonyt megtestesítő banki és vállalati értékpapírok

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

59

beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetése óta a fordulónapig felhalmozott kamatokat. Tőzsdére bevezetett kollektív befektetési értékpapírok

Tőzsdére be nem vezetett kollektív Befektetési értékpapírok

Tőzsdére bevezetett részvények, értékpapírok

Deviza

Repo ügyletek

Állampapírok Kamatozó értékpapírok Diszkontkincstárjegyek

A tőzsdére bevezetett kollektív befektetési értékpapírok aktuális napi piaci értékét a tőzsdén kialakult T-1 napi záróárfolyammal kell meghatározni. Amennyiben az aktuális piaci napon a tőzsdén nem volt üzletkötés az adott értékpapírra, akkor a legutolsó rendelkezésre álló tőzsdei záróárfolyam – amennyiben ez 30 napnál nem régebbi – alapján kell meghatározni. Amennyiben nincs a kollektív befektetési értékpapírok értékeléséhez használható – 30 napnál nem régebbi – tőzsdei záró árfolyam, úgy a közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéket kell figyelembe venni. A nyíltvégű befektetési jegyeket a befektetési jegy kibocsátója által közzétett – visszaváltási jutalékkal csökkentett – legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni. A zártvégű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyeket – Amennyiben az értékpapír a tőzsdén kívüli kereskedelemben forog és regisztrált árfolyammal rendelkezik és ez az árfolyamadat nem régebbi 30 napnál – úgy a közzétett nettó átlagárfolyam felhasználásával kell értékelni. Amennyiben a zártvégű jegynek nincs tőzsdén kívüli kereskedelemben (OTC) regisztrált árfolyama vagy 30 napnál régebbi, úgy a befeketetési jegy kibocsátója által közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéket kell figyelembe venni. A tőzsdére bevezetett részvények, értékpapírok a T-1 napi záróáron kerülnek értékelésre. Ha az adott napon nem történt kötés, a részvények, értékpapírok a legutolsó tőzsdei záróárfolyamon kerülnek értékelésre. Tőzsdei bevezetés esetén amennyiben egy adott részvényre, értékpapírra nem született még tőzsdei kötés, a részvény, értékpapír beszerzési értéken kerül értékelésre. A külföldi befektetések révén keletkezett pozíciók devizában kifejezett adott napi értékét az adott napon közzétett, ennek hiányában a legutolsó nyilvánosságra hozott MNB középárfolyam felhasználásával kell forintban kifejezni. A repo ügyletek során az eladási és visszavásárlási ár közötti árfolyamnyereséget/veszteséget időarányosan kell T-1 napi esedékességgel elszámolni. Állampapírok esetében az ÁKK által nyilvánosságra hozott fordulónapi legjobb vételi ajánlatból számított bruttó vételár alapján értékeli. Kamatozó értékpapírok esetén, a nettó árfolyamot T-1 munkanapig az T-1 munkanapon érvényes árfolyamhoz tartozó, felhalmozott kamatokkal kell megnövelni Diszkont kincstárjegyek az ÁKK által közzétett referenciahozam alapján számított hozammal T-1 munkanapra diszkontálva értékelheti. A diszkont kincstárjegyeket az ÁKK Rt. által közzétett referenciahozam alapján a következő képlet alapján kell értékelni:

CFi E  i 1,2 (1  H * ni / 365) 1

Ahol: E: az adott papír T-1 napra számított eszközértéke CFi: névérték H: az ÁKK Rt. által közzétett referenciahozam alapján számított hozamráta ni: az értékelés napjától i-k kifizetésig fennálló napok száma ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

60

Származékos, Határidős ügyletek

Határidős eladással fedezett részvények értékelése Külföldi futures ügyletek

A H hozamrátát az ÁKK Rt. által nyilvánosságra hozott állampapír piaci referenciahozamból kell kiszámítani. A számított referenciahozam megegyezik az adott értékpapír lejárati idejéhez legközelebb eső két referenciahozamnak a lejárati időre számított számtani átlagával. A határidős ügylet eredményét hozzá kell adni a nettó eszközértékhez a következők szerint: Határidős vétel eredménye: az T-1 munkanapi elszámoló ár mínusz a kötési árfolyam, ha elszámoló ár nem áll rendelkezésre, akkor az T-1 munkanapi prompt nettó piaci árfolyam mínusz a kötési nettó árfolyam pillanatnyi hozamgörbe alapján kalkulált T-1 munkanapi jelenértéke. Határidős eladás eredménye: a kötési árfolyam mínusz az T-1 munkanapi elszámoló ár, ha elszámoló ár nem áll rendelkezésre, akkor a kötési nettó árfolyam pillanatnyi hozamgörbe alapján kalkulált T-1 munkanapi jelenértéke mínusz az T-1 munkanapi prompt nettó piaci árfolyam. A határidős eladással fedezett részvény ügyletek során a prompt vételi és a határidős eladási ár közötti árfolyamnyereséget/veszteséget időarányosan lehet T-1 napi esedékességgel elszámolni. A T nap végén meglévő nyitott kötésállományt az instrumentum vezető piacának szabályai által meghatározott – T napi – hivatalos árfolyamon (elszámoló ár, záró árfolyam, stb.) kell értékelni. Amennyiben T napi ár nem áll rendelkezésre, úgy a legutolsó árfolyamot kell alkalmazni. A devizában kifejezett értéket* az MNB által közzétett T napi deviza középértéken kell forintra átszámítani.

Külföldi tőzsdei opciós ügyletek

A T nap végén meglévő nyitott kötésállományt az instrumentum vezető piacának szabályai által meghatározott – T napi – hivatalos árfolyamon (elszámoló ár, záró árfolyam, stb.) kell értékelni. Amennyiben T napi ár nem áll rendelkezésre, úgy T-1 napi árfolyamot kell alkalmazni. Ha az árfolyam T-1 napnál korábbi, akkor: • az európai opció értékét a legutolsó elérhető árfolyam alapján számított implikált volatilitás (implied volatility) felhasználásával a Black-Scholes modell szerint kell kiszámítani, • az amerikai vételi opció értéke az alaptermék T-1 napi prompt árfolyamának és a kötési árnak a különbsége, feltéve, hogy a különbözet pozitív, ellenkező esetben az opció értéke nulla, • az amerikai eladási opció értéke a kötési árnak és az alaptermék T-1 napi prompt árfolyamának különbsége, feltéve, hogy a különbözet pozitív, ellenkező esetben az opció értéke nulla. A devizában kifejezett értéket* az MNB által közzétett T napi deviza középértéken kell forintra átszámítani.

Rövid pozíciók értékelése

Alaptermékek (nem származtatott termékek) short pozíciójának T napi értéke a kölcsönvett eszköz T napi értékének mínusz egyszerese.

11.5.12. Felelősségbiztosítás A Kibocsátó a Felügyelőbizottsággal egyetértésben a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok tevékenységével kapcsolatos szándékos, vagy gondatlan károkozásra 2012. október 1-i hatálybalépéssel szakmai felelősségbiztosítást kötött a Chartis Europe S. A. Magyarországi Fióktelepével káreseményenként 100000000 forint összegre. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

61

12. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A Kibocsátónak nincsenek leányvállalatai és nem tartozik vállalatcsoporthoz sem. A Kibocsátó alapvető tevékenysége a pénzügyi eszközök vásárlásában megvalósuló befektetések megvalósítása, de nem zárja ki annak lehetőségét, hogy reáleszközöket, társasági részesedéséket vásároljon, de csak rövid és közép távra befektetési céllal. A Kibocsátó a belső szervezeti felépítésében is a költségek minimalizálásának elve alapján áll, irodát csak a legszükségesebb mértékben tart fenn, jelentős tárgyi eszközei nincsenek, alkalmazottakat nem foglalkoztat, munkaszervezete az Igazgatóságon kívül kizárólag szerződéses alvállalkozókból áll. 13. TÁRGYI ESZKÖZÖK A Kibocsátónak nincsenek tárgyi eszközei, a működésének alapfeltételeit alvállalkozók biztosítják. A székhelyét az AWM Pénzügyi Holding Zrt-től bérli, amely utóbbi bérbeadó társaság Szabó Barnabásnak, az Igazgatóság elnökének kizárólagos tulajdonát képezi.

14. A KIBOCSÁTÓ VEZETÉSÉNEK ELEMZÉSE AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉGRŐL ÉS A PÉNZÜGYI HELYZETRŐL Az alábbi elemzést a Tájékoztató 2. fejezetében bemutatott kockázati tényezőkkel és a Kibocsátó tevékenységének bemutatását tartalmazó 11. fejezettel együtt ajánlott olvasni. 14.1. A gazdálkodás és a vagyoni, pénzügyi helyzet összefoglaló adatai Ezer Forintban PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (Vagyonkezelési tevékenység) RÁFORDÍTÁSOK ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ADÓZOTT EREDMÉNY MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY SAJÁT TŐKE

5811 1816 3995 400 3595 3595 203595

A Kibocsátó adózott eredménye 1,79%-os, nem évesített saját tőke arányos eredményt jelentett az alig több, mint 4 hónapos időszakra. A befektetések ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

62

teljesítménye 2,9% volt, amely a fix kamatozású, alacsony kockázatú eszközportfólió mellett jó eredménynek mondható. A kettő közötti különbözetet a Kibocsátó működési költségei, továbbá az arányaiban most még magasabb egyéb költségek okozták, amelyek az alapítással, továbbá a nyilvános kibocsátás előkészítésével vannak összefüggésben. A Kibocsátó kereskedelmi, pénzügyi helyzetében, üzleti kilátásaiban a legutolsó pénzügyi információk elfogadása óta lényeges hátrányos változás nem történt. 14.2. Árbevétel A Kibocsátó pénzügyi eszközökbe fektet, gyártási, kereskedelmi tevékenységet nem folytat. A Befektetéseinek egy részvényre jutó kalkulált értékét rendszeresen közzéteszi, de a befektetések hozama még nem realizált állapotban van. 14.3. Nyilatkozat a működő tőkéről A Kibocsátó saját tőkéje 100%-ban befizetésre került és a társaság rendelkezésére áll. A Kibocsátó bankhitellel nem rendelkezik, így az eszközei tehermentesek. A jelenlegi ajánlat alapján bevont tőke megterhelésének korlátait a 11.5.1-11.5.9. pont tartalmazza. 14.4. Pénzforgalom - Cash flow Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow): Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow): Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash flow): Pénzeszközök változása:

-1655000 Ft -506000 Ft 200000000 Ft 197839000 Ft

A Kibocsátó cash-flow-ja az alapítástól a 2012 május 31. terjedő időszakra nagy mértékben pozitív volt, azonban ez a tőkebevonásból befolyó összegekre vezethető vissza, ez értelemszerűen a Finanszírozási cash-flow során található meg. A működési cash-flow enyhén negatív értéke abból adódik, hogy a vagyonkezelési tevékenység miatt árbevétel nincs, ugyanakkor a Kibocsátó költségeket alacsonyan tartó stratégiája ellenére valamennyi ráfordítás kifizetése megtörtént. A jövőben a tevékenység jellege miatt itt hasonló módon várhatóan a Kibocsátó saját tőkéjéhez viszonyítva enyhén negatív értékek szerepelnek majd. Bár a Befektetési cash-flow negatív, ez annak tudható be, hogy az érdemi nyereséget felmutató pozíciók lejárata a fordulónap után következett be, így annak összege még nem folyt be.

15. TŐKÉSÍTÉS ÉS ELADÓSODOTTSÁG

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

63

A Kibocsátónak a Tájékoztató aláírásának időpontjában nincs adóssága, és egyetlen olyan megállapodása sem, amely bármilyen jellegű hiteltartozást, kamatkötelezettséget jelentene. A pénzügyi beszámolóban szereplő adatok között a rövid lejáratú kötelezettségek között kizárólag már kiszámlázott, de még le nem járt számlák értéke szerepel.

16. TRENDEK 16.1. Kilátások, növekedési lehetőségek A Kibocsátó úgy látja, hogy az elkövetkezendő 10 évben a fejlett piacok gazdaságában nem várható fellendülés, sőt számos országnak a GDP csökkenésével, az állampolgárok életszínvonalának csökkenésével kell szembesülnie. Az OECD országok nagy része nyomasztó államadósság teher miatt mind a költségvetési deficitek csökkentését, az elsődleges pozitív egyenleg kialakítását kell elérnie i, amely a reálgazdaságra természetszerűleg visszafogó hatást gyakorol. Eközben a növekvő államadósság kockázatok az állampapír hozamokat felfelé nyomják, ami tovább nehezíti az adósság újrafinanszírozását. A helyzetre a monetáris politika oldaláról is bekövetkezhet egyfajta reakció . A pénznyomtatás, illetve a kvantitatív könnyítés esetleges újabb hullámai komoly inflációt generálhatnak, amely által az államadósságok relatív nagysága lecsökkenhet. A válság folytatódásának ezen forgatókönyve miatt önmagában a fix kamatozású eszközök vásárlása sem jelent biztosítékot a túlélésre. A globális gazdaság tekintetében a Kibocsátó ennél optimistább . Úgy gondoljuk, hogy a feltörekvő piacok súlyának növekedési tendenciája fennmarad, sőt a fejlett világ lassulása miatt ennek üteme még fokozódik is. Számos olyan vállalat van, amelynek árbevétele globális szinten is jelentős, így a fejlett országok gyenge fogyasztói és beruházási keresletét bőven ellensúlyozzák az elsősorban Ázsiában, és Latin-Amerikában lévő gazdaságok. Ezen folyamatok összessége egy szétváló, de globális szinten lényegesen el nem mozduló részvényárfolyamokat jelentő évtized lehet. Az ALTERA ezen folyamatok mellett, az allokációs stratégiája, illetve a megfelelő eszközválasztás mellett érdemi eredményeket érhet el.

17. VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK Az ALTERA Nyrt. az ALTERA Zrt. átalakulásával jött létre. Az ALTERA Zrt. alapító részvényeseit a 18. pont tartalmazza. Az alapítók a Gt. 288.§ (3) bekezdés e) pontja szerint alapítói előnyöket nem tartottak fenn a saját javukra. Az ALTERA Nyrt. operatív irányító szerve az Igazgatóság. Az Igazgatóság felelős a Kibocsátó irányításáért. Ennek részeként meghatározza a Kibocsátó stratégiai irányelveit, felügyeli Kibocsátó működését. Az Igazgatóság feladata és hatásköre minden olyan a Kibocsátó irányításával és üzletmenetével kapcsolatos kérdés, ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

64

amely az Alapszabály vagy a Gt. rendelkezése folytán nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Jogosult minden olyan döntést a saját hatáskörébe vonni, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A Kibocsátó működésének jogszerűségét a Felügyelőbizottság ellenőrzi, mely a Közgyűlésnek beszámol a tevékenységéről. A Felügyelőbizottság a vezető tisztségviselőktől és a Kibocsátó vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Kibocsátó könyveit és iratait megvizsgálhatja. A Felügyelőbizottság köteles továbbá megvizsgálni a Közgyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A Kibocsátó munkaszervezetének vezetője az Igazgatóság elnöke, aki a Gt. 28. § (2) bekezdése alapján gyakorolja a munkáltatói jogokat a Kibocsátó munkavállalói felett. A Kibocsátó a működési költségek minimalizálása érdekében munkavállalót nem foglalkoztat. Az Igazgatóság Elnöke vezeti és ellenőrzi a Kibocsátó munkáját a jogszabályok és az Alapszabály keretei között, illetve a Közgyűlés és az Igazgatóság döntéseinek megfelelően. Az Igazgatóság Elnöke hatáskörébe tartozik mindazoknak az ügyeknek az eldöntése, amelyek nincsenek a Közgyűlés, az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe utalva. Az Igazgatóság Elnöke a Kibocsátó feladatainak teljesítése érdekében szerződéseket köt, képviseli a céget harmadik személyekkel szemben. A Kibocsátó vezető tisztségviselői a társaság alapításától kezdve, határozott időre, 2014. május 31-ig, ill. december 31-ig vállalták a Kibocsátó vezetését. 17.1. Igazgatóság Az Igazgatóság felelős a Kibocsátó irányításáért. Ennek részeként meghatározza a Kibocsátó stratégiai irányelveit, felügyeli a Kibocsátó működését. Az Igazgatóság 3 tagból áll. Az Igazgatóság tagjait a közgyűlés választja határozott időtartamra. Az Igazgatóság tagjai: SZABÓ BARNABÁS Közgazdász, az ARTEON INVEST Pénzügyi Tanácsadó Zrt. alapítóvezérigazgatója. 2010-ben a WorldTopInvestor tőzsdeverseny mintegy 1000 kereskedője közül a nemzetközi TOP 10-ben végzett. Több mint 10 éves pénzügyi múlttal rendelkezik – az igazgatóság elnöke, elsődlegesen az operatív és stratégiai vezetésért, másodlagosan a befektetési politikáért felel. FALUVÉGI BALÁZS Közgazdász, a Bridge Wealth Management Zrt. tanácsadó cég tulajdonos vezetője, az Access Alapkezelő portfólió menedzsere, a www.hedgefund.hu oldal szerkesztője, elismert hazai hedge fund szakértő, VAP, EFFAS, CMT Level III, CFT Level I vizsgákkal rendelkezik – az igazgatóság tagja, elsődlegesen a befektetési ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

65

politikáért, másodlagosan a befektetői és médiakapcsolatokért, valamint a BÉT és PSZÁF riportokért felel. BUNDIK CSABA, MBA Közgazdász, menedzsment tanácsadó. Üzleti tanulmányait a Németországban és az USA-ban végezte. Tapasztalatait a General Electricnél, majd start-up cégek vezetőjeként, innovációs menedzserként, később Délkelet-Ázsiában majd Németországban szerezte. Előadó a németországi European University Viadrina MBA kurzusán és a MOME-n, rendszeresen publikál a Világgazdaságban – az igazgatóság tagjaként elsődlegesen az üzletfejlesztésért felel, másodlagosan a stratégiai tanácsadás a feladata.

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

66

17.2. Felügyelőbizottság A Kibocsátó 5 tagú Felügyelőbizottsággal működik. A Felügyelőbizottság 3 tagját a Kibocsátó alapításakor, határozott időre jelölték ki, míg 2 tagja a nyilvánosan működő részvénytársasági közgyűlésen vállalta a tisztséget, szintén határozott időre. SZELES NÓRA, közgazdász (Corvinus Egyetem Budapest), MBA (Purdue Egyetem, USA), okleveles vagyonkezelő (Bankárképző Központ, Budapest) Első munkahelyén, a Budapesti Értéktőzsde Piacfejlesztési Főosztályának vezetőjeként a határidős kereskedelem bevezetését irányította 1994-től. 1997– től a Concorde Értékpapír Rt. származékos piaci üzletágvezetője, tőzsdei üzletkötő. Ezt követően két befektetési alapkezelőnek is vezető tisztségviselője. Az Európai Tőzsdeszövetség 2001-ben az Év Fiatal Kutatójának választotta. Jelenleg üzletfejlesztési és termékfejlesztési tanácsadással foglalkozik, tanít a Corvinus Egyetemen, ahol a Heller Farkas pénzügyi Szakkollégium tiszteletbeli tagja. Számos tankönyv, tanulmány és újságcikk, a Tőzsde születik és a Tőzsdesztori című könyvek szerzője. Angolul és németül beszél.

IVÁNCSICS PÁL, MBA Pályáját 1986-ban az MTA KFKI-nál kezdte kutatóként, majd 15 éven keresztül a Westel/T-Mobile informatikai vezérigazgató helyettese volt. 2008-2009 között a Magyar Telekom innovációs technológiai igazgatója. Jelenleg a Dataneum Zrt. igazgatósági tagja, a Centrál-Fund Kockázati Tőkealap, az EME Zrt. és a PBG Investment Zrt. tanácsadója. JÁGER LAJOS 1995-2001 között Németországban épített fel az alapoktól egy 60 fős építőipari vállalatot, majd 2002-2008 között az Állami Számvevőszéknél dolgozott számvevőként. 2008-2010 között a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. belső ellenőrzési osztályvezetője, 2010-2011 között a KIM Igazságügyi Szolgálata költségvetési főosztályvezetője. Jelenleg az Expertive Kft. Tanácsadóprojektmenedzsere. BODNÁR ZOLTÁN, DR Jogász, a Magyar Nemzeti Bankban alelnökként, és a CIB Banknál vezérigazgatóként töltött be hosszú időn át vezető pozíciókat. Betöltötte a Világbank és az EBRD alkormányzói tisztét. Legutóbb, 2010-ig vezette a Magyar Export-Import Bank Zrt-t és 2002 és 2005 között a Nemzeti Autópálya Rt-t. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi adjunktusaként pénzügyi jogot is oktat. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

67

OBLATH GÁBOR Közgazdász, tudományos főmunkatárs, az MTA-KTI kutatója, 2009-2010 között a Költségvetési Tanács tagja, előzőleg az Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanács tagja, ezt megelőzően a Kopint-Datorg IT konjunktúrakutató intézet elnöke és kutatója volt. Szakterülete többek között a makroökonóma, gazdaságpolitika és az euróövezet válsága. Káldor- és Fényes Elek-díjas. Gazdasági társaságban tulajdonrésze , tisztsége nincsen. 17.3. Audit Bizottság A Kibocsátó a 2012. július 11-én tartott közgyűlés 5/2012.(VII. 11.) számú határozatával 3 tagú Audit Bizottság létrehozásáról döntött. Tagjait a Felügyelő Bizottság független tagjai közül választották meg. Az Audit Bizottság tagjai: JÁGER LAJOS, DR. BODNÁR ZOLTÁN, OBLATH GÁBOR. 17.3.1. Az Audit Bizottság hatásköre: a) a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése; b) a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatának nyomon követése; c) javaslattétel a könyvvizsgálóra és díjazására; d) a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítése, az alapszabály felhatalmazása alapján a részvénytársaság képviseletében a szerződés aláírása; e) a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények, összeférhetetlenségi és függetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendők ellátása, a könyvvizsgáló által a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatán kívül a részvénytársaság részére nyújtott egyéb szolgáltatások figyelemmel kísérése, valamint - szükség esetén a Felügyelőbizottság számára intézkedések megtételére való javaslattétel; f) a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére; g) a Felügyelőbizottság munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében; valamint h) a belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszer hatékonyságának a figyelemmel kísérése. 17.4. Javadalmazás és juttatások A Kibocsátó Igazgatósága díjazásban nem részesül. A Felügyelőbizottság és az Audit Bizottság díjazását a Közgyűlés 4/2012.(VII. 11.) és a 6/2012.(VII. 11.) határozata állapította meg.

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

68

Az Igazgatóság az osztalékelsőbbségi részvényein eredményétől függő osztalékelsőbbségre jogosult.

keresztül

a

Kibocsátó

A Felügyelőbizottság díjazása: A Közgyűlés a Felügyelőbizottság elnökének 2012. évi díjazását a Kibocsátó 2012. december 31, 23.00-kor meglévő saját tőkéjének 0,04%-ában, míg a Felügyelő bizottsági tagok díjazását tagonként a Kibocsátó 2012. december 31, 23.00-kor meglévő saját tőkéjének 0,03%-ában állapította meg. Az Audit Bizottság juttatása: A Közgyűlés az Audit Bizottság tagjainak 2012. évi díjazását tagonként a Kibocsátó 2012. december 31, 23.00-kor érvényes saját tőkéjének 0,01%-ában állapította meg. A Kibocsátó Igazgatósági tagja, Szabó Barnabás tulajdonában álló AWM Pénzügyi Holding Zrt. székhelyszolgáltatást nyújt a Kibocsátó javára, havi 50000,-,- Ft értékben, valamint irodai adminisztratív szolgáltatást biztosít havi 50000,Ft+ÁFA összegben. A vezető tisztségviselők juttatásban a Kibocsátótól.

más

érdekeltségen

keresztül

nem

részesülnek

17.5. Nyilatkozatok az összeférhetetlenségről Szabó Barnabás, az Igazgatóság elnöke kijelenti, hogy a Kibocsátó szempontjából lényeges társaságnak nem volt és jelenleg sem tagja, sem vezető tisztségviselője, sem felügyelő bizottsági tagja, sem igazgatósági tagja a nyilatkozata aláírását megelőző öt évben, kivéve: -

ALTERA Zrt.: Igazgatósági tag 2012. január 13-tól

-

AMEA Bt., 90%-os tulajdonos, ügyvezető

-

AWM Pénzügyi Holding Zrt, 100%-os tulajdonos, vezérigazgató

Sem a megelőző öt évben, sem ezen időszakot megelőzően nem ítélték el csalárd bűncselekmény elkövetése miatt. Nyilatkozata aláírását megelőző öt évben nem volt és jelenleg sem tagja, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, igazgatósági tagja olyan gazdasági társaságnak, amely ellen csőd vagy felszámolási eljárás volt, illetve van folyamatban. Nyilatkozata aláírását megelőző öt évben ellene büntetőeljárás nem volt folyamatban, bírósági ítélettel nem tiltották el foglalkozástól. Ellene büntetőeljárás, vagy egyéb felügyeleti eljárás jelenleg sincs folyamatban. Az említett időszakban szabályozó hatóság, szakmai ellenőrző szervezet vele szemben szankciót nem alkalmazott. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

69

Magánjellegű érdekei illetve esetleges más jellegű összeférhetetlenek a társaság részére végzett feladataival.

feladatai

nem

Faluvégi Balázs, az Igazgatóság tagja kijelenti, hogy a Kibocsátó szempontjából lényeges társaságnak nem volt és jelenleg sem tagja, sem vezető tisztségviselője, sem felügyelő bizottsági tagja, sem igazgatósági tagja a nyilatkozata aláírását megelőző öt évben, kivéve: -

Bridge Wealth Management Zrt. - vezérigazgató, 80%-os tulajdonos

-

Bridge Investment Consulting Kft. - ügyvezető igazgató, tulajdonrész nincs

-

Access Befektetési Alapkezelő Zrt. - portfólió menedzser, tulajdonrész nincs.

Sem a megelőző öt évben, sem ezen időszakot megelőzően nem ítélték el csalárd bűncselekmény elkövetése miatt. Nyilatkozata aláírását megelőző öt évben nem volt és jelenleg sem tagja, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, igazgatósági tagja olyan gazdasági társaságnak, amely ellen csőd vagy felszámolási eljárás volt, illetve van folyamatban. Nyilatkozata aláírását megelőző öt évben ellene büntetőeljárás nem volt folyamatban, bírósági ítélettel nem tiltották el foglalkozástól. Ellene büntetőeljárás, vagy egyéb felügyeleti eljárás jelenleg sincs folyamatban. Az említett időszakban szabályozó hatóság, szakmai ellenőrző szervezet vele szemben szankciót nem alkalmazott, ellene eljárást nem indított. Magánjellegű érdekei illetve esetleges más jellegű összeférhetetlenek a társaság részére végzett feladataival.

feladatai

nem

Bundik Csaba, az Igazgatóság tagja kijelenti, hogy a Kibocsátó szempontjából lényeges társaságnak nem volt és jelenleg sem tagja, sem vezető tisztségviselője, sem felügyelő bizottsági tagja, sem igazgatósági tagja a nyilatkozata aláírását megelőző öt évben, kivéve: - CETA Consulting Kft. 100% tulajdonos. Sem a megelőző öt évben, sem ezen időszakot megelőzően nem ítélték el csalárd bűncselekmény elkövetése miatt. Nyilatkozata aláírását megelőző öt évben nem volt és jelenleg sem tagja, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, igazgatósági tagja olyan gazdasági társaságnak, amely ellen csőd vagy felszámolási eljárás volt, illetve van folyamatban. Nyilatkozata aláírását megelőző öt évben ellene büntetőeljárás nem volt folyamatban, bírósági ítélettel nem tiltották el foglalkozástól. Ellene büntetőeljárás, vagy egyéb felügyeleti eljárás jelenleg sincs folyamatban. Az említett időszakban szabályozó hatóság, szakmai ellenőrző szervezet vele szemben szankciót nem alkalmazott, ellene eljárást nem indított. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

70

Magánjellegű érdekei illetve esetleges más jellegű összeférhetetlenek a társaság részére végzett feladataival.

feladatai

nem

Kisgergely Sándor a Kibocsátó részvényese és egyben a tulajdonosa a Kalibra Kft-nek, amely a Kibocsátó könyvelési szolgáltatója. A Kibocsátó Felügyelőbizottságának tagjai, Szeles Nóra (elnök), Dr. Bodnár Zoltán, Iváncsics Pál, Jáger Lajos, Oblath Gábor kijelentikk, hogy a Kibocsátó szempontjából lényeges társaságnak nem voltak és jelenleg sem tagjai, sem vezető tisztségviselői, sem felügyelő bizottsági, sem igazgatósági tagjai a nyilatkozata aláírását megelőző öt évben, kivéve: Szeles Nóra (elnök): One Vision Tanácsadó és Oktató Kft tulajdonos és ügyvezető. Dr. Bodnár Zoltán Honesta Kft. kereskedelmi igazgató Iváncsics Pál: Jelenleg a Dataneum Zrt. igazgatósági tagja, a Centrál-Fund Kockázati Tőkealap, az EME Zrt. és a PBG Investment Zrt. tanácsadója. Zinerath Zrt, igazgatósági tag, ügyvezető a következő cégeknél: SPES Consulting Bt, IPBG Befektetési Kft., Bella96&Blossom Kft, Don’t Tell Michelle kft, Muzzia Hungary Kft. Jáger Lajos: nincs érdekeltsége gazdasági társaságban. Oblath Gábor: nincs érdekeltsége gazdasági társaságban. A Felügyelő Bizottság tagjait sem a megelőző öt évben, sem ezen időszakot megelőzően nem ítélték el csalárd bűncselekmény elkövetése miatt. Nyilatkozatuk aláírását megelőző öt évben nem voltak és jelenleg sem tagjai, vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, igazgatósági tagjai olyan gazdasági társaságnak, amely ellen csőd vagy felszámolási eljárás volt, illetve van folyamatban. Nyilatkozatuk aláírását megelőző öt évben ellenük büntetőeljárás nem volt folyamatban, bírósági ítélettel egyikőjüket sem tiltották el foglalkozástól. Ellenük büntetőeljárás, vagy egyéb felügyeleti eljárás jelenleg sincs folyamatban. Az említett időszakban szabályozó hatóság, szakmai ellenőrző szervezet vele szemben szankciót nem alkalmazott, ellene eljárást nem indított. 17.5.1. Családi kapcsolatok Az Igazgatóság és a részvényesek, valamint a Felügyelőbizottság, és az Audit bizottság tagjai között családi kapcsolatok nem állnak fenn. 17.5.2. Részvényesekkel kötött megállapodás A Kibocsátó megállapodást köt az 50.000 db törzsrészvényt meghaladó számú törzsrészvénnyel rendelkező részvényesekkel, hogy a jegyzés során kedvezménnyel jegyzett részvényeiket a jegyzés lezárásától számított 2 éven belül ne idegenítsék el. A megállapodás megkötését a Kibocsátó a hirdetményekre irányadó szabályok szerint közzéteszi. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

71

17.6. Testületi tagsággal kapcsolatos gyakorlat A vezető tisztségviselőket a Kibocsátónál határozott időre, általában 2 évre választják. Az alapításkor kijelölt Igazgatósági tagok megbízatása 2014. december 31-ig és felügyelő bizottsági tagok 2014. május 31-ig, míg a kibővített Felügyelőbizottságba és az Audit bizottságba delegált két új tag megbízatása 2014. december 31-ig tart. Az Igazgatóság tagjai nem állnak munkaviszonyban a Kibocsátóval és munkaviszonyt a későbbiekben sem kötnek. Az Igazgatóság tagjai csak az osztalékelsőbbségi részvényeiken keresztül részesülnek javadalmazásban. Az Audit Bizottság tagjait és a bizottság hatáskörét, feladatait a 17.3 pont rögzíti. 18. FŐ RÉSZVÉNYESEK A Kibocsátó tulajdonosi szerkezete a Tájékoztató aláírásának időpontjában: A Kibocsátó alaptőkéje 2500 db egyenként 1000,- Ft névértékű, zárt körben kibocsátott „A” sorozatú szavazatelsőbbségi részvényből, 2500 db egyenként 1000,- Ft névértékű zárt körben kibocsátott „B” sorozatú osztalékelsőbbségi részvényből, valamint 95000 db, egyenként 1000,- Ft névértékű, dematerializált formában előállított, névre szóló „C” sorozatú törzsrészvényből áll. Részvényes

Részvény típusa

Száma

Részesedés

Szavazati hányad

Bundik Csaba

Elsőbbségi A+B

500

0.50%

0.50%

Faluvégi Balázs

Elsőbbségi A+B

1 250

1.25%

1.25%

Szabó Barnabás

Elsőbbségi A+B

3 250

3.25%

3.25%

Tóth József

Törzs

1 250

1.25%

1.25%

Mándoki Anita

Törzs

1 622

1.62%

1.62%

Váraljai Márton

Törzs

1 250

1.25%

1.25%

Iváncsics Pál

Törzs

1 000

1.00%

1.00%

Füredi Zoltán

Törzs

1 000

1.00%

1.00%

Zsoldos Marianna

Törzs

2 000

2.00%

2.00%

Soós Géza

Törzs

1 500

1.50%

1.50%

Social Media

Törzs

5 161

5.16%

5.16%

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

72

Team International Salamon Béla

Törzs

5 000

5.00%

5.00%

Szemes Árpád

Törzs

5 000

5.00%

5.00%

Mercer Ltd.

Törzs

22 650

22.65%

22.65%

Kisgergely Sándor

Törzs

1 000

1.00%

1.00%

Furulyás Mátyás

Törzs

1 000

1.00%

1.00%

Gablini Gábor

Törzs

5 000

5.00%

5.00%

Pálfi Sándor

Törzs

1 500

1.50%

1.50%

Károlyi Imre

Törzs

1 000

1.00%

1.00%

Oláh Gáborné

Törzs

1 000

1.00%

1.00%

Szilágyi László

Törzs

2 500

2.50%

2.50%

Zela Kft.

Törzs

2 500

2.50%

2.50%

Juhász Miklósné

Törzs

3 000

3.00%

3.00%

Nagy Imre

Törzs

15 000

15.00%

15.00%

Lakatos Tamás

Törzs

1 000

1.00%

1.00%

Bright Future International Holding Foundation

Törzs

1 000

1.00%

1.00%

Dr. Kőrös Attila

Törzs

5 000

5.00%

5.00%

Szayly József

Törzs

1 000

1.00%

1.00%

Antalics Andrea

Törzs

1 000

1.00%

1.00%

Csányi László

Törzs

1 000

1.00%

1.00%

Petényi Márk

Törzs

1 500

1.50%

1.50%

Jankovics Máté

Törzs

1 000

1.00%

1.00%

Strausz Mónika

Törzs

1 000

1.00%

1.00%

Árendásné Bélik Jolán

Törzs

567

0.57%

0.57%

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

73

A Kibocsátóban 5%-ot elérő, vagy meghaladó közvetett, vagy közvetlen tulajdoni részesedésssel rendelkező magánszemélyek, vagy jogi személyek: Részvényes

Részvény típusa

Száma

Részesedés

Szavazati hányad

Venczel Gábor

Törzs

5161

5.16%

5.16%

Szilágyi Lászlóné, Szilágyi László (an.: Vareca Margit) Szilágyi László (an.: Antal Erika), Szilágyi Gergely,Szilágyi Tamás

Törzs

5000

5%

5%

Salamon Béla

Törzs

5000

5%

5%

Szemes Árpád

Törzs

5000

5%

5%

Mercer Ltd

Törzs

22650

22,65%

22.65%

Gablini Gábor

Törzs

5000

5%

5%

Nagy Imre

Törzs

15000

15%

15%

Dr Kőrős Attila

Törzs

5000

5%

5%

A Kibocsátóban közvetett tulajdoni részesedésssel rendelkező magánszemélyek:

Gerencsér Kiss László

Törzs

1000

1%

1%

A Kibocsátó jogi személy tulajdonosainak tagjai: Social Media Team International Mercer Ltd. Zela Kft. Bright Future International

Bemutatóra szóló részvénnyel működik, képviselő Unity Management Ltd. Belize City, Belize JK Brown Directors Ltd.(Whitfield Tower, 3. floor 4792,Coney Drive, Belize City, Belize) Szilágyi Lászlóné ,Szilágyi László (an.: Vareca Margit),Szilágyi László (an.: Antal Erika), Szilágyi Gergely, Szilágyi Tamás Alapítvány, Nem értelmezhető! ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

74

Holding Foundation

A Kibocsátó kijelenti, hogy minden részvény a névértékével megegyező szavazati joggal rendelkezik A Kibocsátó Alapszabálya értelmében a részvényesi csoport tagjait a Kibocsátó nyilvántartja és a részvényesi csoporthoz tartozók legfeljebb 10% szavazati jogot gyakorolhatnak. Részvényesi csoport valamely részvényes és a következő személyek bármelyike együttesen: a) bármely a részvényest közvetve vagy közvetlenül irányító személy vagy személyek, a részvényes által közvetlenül vagy közvetve irányított személy vagy személyek, vagy az előzőekben meghatározott személy vagy személyek (ideértve a részvényest is) által egyedül vagy közösen irányított személy vagy személyek, ahol az irányítás fogalmára a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 23. §-nak rendelkezései irányadók; b) bármely részvényes és a vele a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja, 685/A. §-a vagy 685/B. §-a szerinti viszonyban álló személy vagy személyek; c) bármely részvényes és a vele a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 27. (vállalatcsoport) vagy 100. (összehangoltan eljáró személyek) pontja szerinti viszonyban álló személy vagy személyek. Amennyiben egy részvényesi csoport a szavazati jogok több mint 10%-val rendelkezik, a részvényesi csoport összes szavazati joga 10%-ra csökkentendő oly módon, hogy a részvényesi csoport által utoljára szerzett részvényekhez (vagy azok érintett hányadához) kapcsolódó szavazati jogokat figyelmen kívül kell hagyni. Minden részvényes köteles az Igazgatóságot tájékoztatni a részvényesi csoport összetételéről és arról, hogy ő maga és a vele egy részvényesi csoporthoz tartozó személy vagy személyek tulajdonban tartják-e a Kibocsátó részvényeinek 10%-át. Azon részvények vonatkozásában, amelyek megszerzésével a szavazati jogok 10%-nak meghaladása megtörtént, a részvényes, illetve a részvényesi csoport tagjai a Kibocsátó részvénykönyvébe oly módon jegyezhetők be, hogy azok alapján - 10% feletti - szavazati jog nem gyakorolható. A részvényesi csoport összetétele bejelentésének elmulasztása vagy hiányos teljesítése esetén a részvényes illetve a részvényesi csoport tagjai szavazati jogukat bejelentési kötelezettségük teljesítéséig nem gyakorolhatják. A Kibocsátó megállapodást köt az 50000 db törzsrészvényt meghaladó számú törzsrészvénnyel rendelkező részvényesekkel, hogy a jegyzés során kedvezménnyel jegyzett részvényeiket a jegyzés lezárásától számított 2 éven ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

75

belül ne idegenítsék el. A megállapodás megkötését hirdetményekre irányadó szabályok szerint közzéteszi.

a

Kibocsátó

a

19. KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKKAL FOLYTATOTT ÜGYLETEK A Tpt. 5.§ (1) 65. pontja értelmében kapcsolt vállalkozás: a vállalkozás anyavállalata, leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos, vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelő bizottsági tagja, vezető tisztségviselője, illetve ezek közeli hozzátartozói minősített befolyással rendelkezik. A Kibocsátó Igazgatósági tagja, Szabó Barnabás tulajdonában álló AWM Pénzügyi Holding Zrt. székhelyszolgáltatást nyújt a Kibocsátó javára, havi 50000,-,- Ft értékben, valamint irodai adminisztratív szolgáltatást biztosít havi 50000,Ft+ÁFA összegben.

20. PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK A Kibocsátó auditált pénzügyi beszámolói a Tájékoztató 2- számú Mellékleteiben találhatók. A pénzügyi beszámolókhoz a kapcsolódó könyvvizsgálói nyilatkozatokat a Kibocsátó a Mellékletekben szintén csatolta.

jelentéseket

/

A 2. számú Mellékletekben szereplő pénzügyi beszámolók a Tájékoztató 14. fejezetében (A Kibocsátó vezetésének elemzése az üzleti tevékenységről és a pénzügyi helyzetről) foglaltakkal együtt értelmezendők.

21. OSZTALÉKPOLITIKA A Kibocsátónak 2500 db osztalékelsőbbségi részvénye van, amely a következő jogokat garantálja: A Kibocsátó osztalékelsőbbségi jogot biztosító részvényosztályba tartozó részvényei a részvény tulajdonosának a törzsrészvénytől eltérő mértékű osztalékra jogosítják akként, hogy amennyiben a Kibocsátó Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti adózott eredménye pozitív, úgy az osztalékelsőbbségi részvényre jutó osztalék mértéke a Kibocsátó nem konszolidált adózott eredményének 20%-a. Ezen felül a Közgyűlés által évente meghatározott osztalékalapból további osztalékra is jogosult az osztalékelsőbbségre jogosító részvény mindenkori tulajdonosa a részvény névértékével arányos módon. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

76

Amennyiben valamelyik évben az osztalékelsőbbséget biztosító részvények után bármely okból nem kerül sor az osztalék kifizetésére, a következő évben más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényekre a Kibocsátó csak akkor fizethet osztalékot, ha az osztalékelsőbbséget biztosító részvények után járó elmaradt osztalék maradéktalanul kifizetésre került. Ilyen esetben a Közgyűlés vagy az Igazgatóság megállapítja az adott évre járó osztalékot, amely – ha több éven át nem történik kifizetés – kumulálódik. Mindaddig, amíg a teljes így felgyülemlett osztalékot a Kibocsátó ki nem fizeti az osztalékelsőbbségi Részvényeseknek, más részvényekre nem fizethet ki osztalékot. Osztalékra az jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlést követő tulajdonosi megfeleltetés során részvényesként kerül azonosításra. Az osztalékfizetéssel kapcsolatban lebonyolított tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja nem lehet korábbi, mint a közgyűlés napját követő 5. (ötödik) munkanap (illetve a Budapesti Értéktőzsde Zrt. mindenkori szabályzataiban e tekintetben meghatározott időpont). A Kibocsátó az osztalékot kizárólag banki átutalással fizeti ki. A Kibocsátó a banki átutalást a részvényes (közös képviselő) vagy az általa megjelölt személy(ek) részére teljesíti a részvényes által megjelölt bankszámlára vagy ügyfélszámlára. A fentieket meghaladóan a Kibocsátónak előre meghatározott osztalékpolitikája a Tájékozató aláírásának időpontjában nincs. A Kibocsátó vezetése a rendelkezésre álló eszközök és források, valamint a beruházási, befektetési és akvizíciós lehetőségek mérlegelése után tesz javaslatot a Közgyűlés számára az adott évi eredmény felosztásáról. A Kibocsátó a Tájékoztató aláírásáig osztalék, vagy osztalékelőleg kifizetéséről nem döntött.

22. BÍRÓSÁGI ÉS VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK A Kibocsátónak folyamatban lévő peres eljárása nincs. A Kibocsátónak adott garanciáról, a Kibocsátóval szembeni peresített követelésről, a Kibocsátó ellen kezdeményezett felszámolási eljárásról nincs tudomása. A Kibocsátó peres eljárást nem folytat, a Kibocsátóval szemben fennálló és lejárt követelésről az Igazgatóságnak nincsen tudomása.

23. ADÓZÁS Jelen összefoglaló a Tájékoztató aláírásakor hatályos adótörvényeken alapul, célja ezek rövid leírása, illetve a Kibocsátóot, valamint a tranzakciót érintő adókérdések rövid bemutatása. 23.1. A Részvényekhez kapcsolódó adózási kérdések

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

77

Az összefoglaló a Tájékoztató aláírásának időpontjában hatályos magyar adójogi jogszabályokon és szabályozáson alapul, melyek a Tájékoztató közzétételét követően változhatnak, ideértve többek között a Tájékoztató aláírása után létrejött bármilyen kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményt. Az összefoglaló nem ad átfogó ismertetést a Részvények megvásárlásáról, birtoklásáról és későbbi értékesítéséről való döntés meghozatalához szükséges valamennyi adójogi szabályról, a jelen pont csupán az alapvető magyar adójogi következmények tekintetében nyújt tájékoztatást, ezért a leendő Befektetők számára a befektetési döntés meghozatalát megelőzően az adójogszabályok alapos áttekintése javasolt. Azt tanácsoljuk a Befektetőknek, hogy döntésük meghozatalát megelőzően konzultáljanak adószakértőjükkel a rájuk vonatkozó adózási szabályok, következmények megismerése érdekében. A külföldi Befektetőknek javasoljuk továbbá, hogy az adóilletőség kérdésében is kérjék ki adószakértőjük véleményét. A Kibocsátó a forrásadó levonásáért a felelősséget vállalja. Jelen Tájékoztató nem minősül adótanácsadásnak. A Kibocsátóba befektetni szándékozó számára feltétlenül javasoljuk, hogy az adószabályokat részletesen és körültekintően tanulmányozza, szükség esetén kérje ki szakember segítségét. A Kibocsátó felhívja a befektetők figyelmét arra, hogy az adószabályozás a jövőben kedvezőtlen irányba változhat. A „2. Kockázati tényezők” című fejezet már felhívta a figyelmet arra, hogy az adószabályok Magyarországon viszonylag gyakran változnak, ezért a befektetői döntések meghozatala előtt feltétlenül szükséges a döntés idején hatályos előírások megismerése. A külföldi Részvénytulajdonosoknak az adóilletőség kérdése kapcsán szintén érdemes kikérniük adószakértőjük véleményét. Az ezen pontnál figyelembe vett hatályos adójogi jogszabályok a Tájékoztató közzétételekor: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja Tv.) 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról (Tao Tv.) 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 23.2. A legfontosabb befektetők esetén

adózási

szabályok

belföldi

magánszemély

23.2.1. Általános megállapítások A belföldi illetőségű magánszemélyek által az árfolyamnyereség, illetve az osztalék után fizetendő jövedelemadóval kapcsolatos rendelkezéseket az SZJA törvény (1995. évi CXVII. törvény) és a különadóról szóló törvény (2006. évi LIX. törvény) határozza meg. A Részvények vonatkozásában a Magyar Köztársaság (Magyarország) adószabályai alkalmazandók. A Tájékoztató ezen pontja a Kibocsátóba történő befektetésekkel kapcsolatos – a Tájékoztató aláírásának időpontjában hatályos legfontosabb adószabályokat ismerteti. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

78

23.2.2. Árfolyamnyereség Az Szja tv. 67 § (1) bekezdése szerint árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke 16 százalék. A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani. Ha a magánszemély az átruházott értékpapír tulajdonjogát értékpapír kölcsönbe vétele útján szerezte meg, akkor a jövedelmet az értékpapír visszaadásának (visszaszolgáltatásának), ha a szerződés az értékpapír visszaadása (visszaszolgáltatása) nélkül szűnt meg (ideértve az elévülést is), a szerződés megszűnésének napjára kell megállapítani. A fentiek szerint megállapított jövedelem után az adókötelezettség a bevétel megszerzésének napján keletkezik. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg. A kifizető a bevételből a jövedelmet, a jövedelem jogcíme szerinti adót, adóelőleget a kifizetés időpontjában a rendelkezésére álló vagy általa megállapítható, illetőleg a magánszemély által igazolt szerzési érték- és járulékos költség-adatok figyelembevételével állapítja meg, azt az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, a magánszemély az adót az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, azt a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. A magánszemély az adóbevallásában az összes adóévi árfolyamnyereségből származó jövedelme megállapításánál, vagy adóbevallása önellenőrzésével érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem összege után 14 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. tv. alapján mindaddig, amíg a tárgyévben a magánszemély után befizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék valamint az egészségügyi hozzájárulás együttes összege nem éri el a 450.000,- Ft-ot. 23.2.3. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem Az Szja tv. 67/A § (1) bekezdése értelmében ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján – ideértve a magánszemélyt megillető választás szerint fenti § rendelkezéseinek hatálya alá vont tőkepiaci ügyletet is – az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem, vagy ha az ügylet alapján tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

79

23.2.4. Ellenőrzött tőkepiaci ügylet Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerint meghatározott, – csereügyletnek nem minősülő – pénzügyi eszközre, árura kötött ügylet, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. CXII. törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényszerinti szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, bármely esetben akkor, ha az megfelel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, ide nem értve az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély, és/vagy vele akár közvetve is érdekközösségben lévő bármely személy) által meghatározott – a szokásos piaci értéktől eltérő – ár alkalmazásával történik, és amely a PSZÁF által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és (a) az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, és (b) ha az adott állam nem EGTállam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a PSZÁF közötti információcsere, és (c) amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással. Az Szja törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az általa kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások) alapján az adóévet követő év február 15-éig – a magánszemély nevének, adóazonosító jelének feltüntetésével – adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételekről. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel összefüggésben a befektetési szolgáltatót adó(adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli. A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások), illetőleg saját nyilvántartása alapján – az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is értelemszerűen figyelembe véve – állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ér(t) el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet az alábbiak szerint: Az adókiegyenlítés az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek és a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

80

szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a következő bekezdés szerint meghatározott összeg. Az előző bekezdésben említett összeg az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel. Fentiektől eltérően árfolyamnyereségnek minősül – az értékpapír ellenőrzött tőkepiaci ügyletben történő átruházása esetén – az értékpapír névértékéből, legfeljebb azonban az elért bevételből az a vagyoni érték, amely az átruházó magánszemélynél az Szja tv. 77/A § (2) bekezdésének (b) pontja, valamint – az (5) bekezdésében említett esetek kivételével – (c) pontja, továbbá (d)-(e) pontja alapján nem minősült bevételnek, csökkentve az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek összegével. Az adó mértéke 16 százalék. 23.2.5. Osztalék Az Szja tv. 66 § (1) bekezdése értelmében a magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. Az Szja tv. alkalmazása során osztaléknak minősül a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés; továbbá a kamatozó Részvény kamata. Osztaléknak kell tekinteni a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelmet is. Osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel. Az adót a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Kifizető hiányában az adót a magánszemély állapítja meg, és azt a kifizetést követő negyedév első hónapjának 12. napjáig fizeti meg. Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban – az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve – kell bevallani. Az adó mértéke 16 százalék. 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény alapján mindaddig, amíg a tárgyévben a magánszemély után befizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék valamint az egészségügyi hozzájárulás együttes összege nem éri el a 450.000,- Ft-ot. 23.3. Külföldi magánszemélyek adózása Az Szja tv. szerint a külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján Magyarországon adóztatható ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

81

bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség). A külföldi illetőségű személyek adókötelezettségének megállapítása kapcsán figyelemmel kell lenni a nemzetközi egyezményekre és a viszonosságra is. Amennyiben a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény vagy viszonosság az Szja tv. szabályaitól eltér, akkor az egyezmény vagy a viszonosság szabályait kell alkalmazni. Viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. 23.3.1. Árfolyamnyereség Az Szja tv. a jövedelemszerzés helyének meghatározásakor nem nevesíti az árfolyamnyereségből megszerzett jövedelmet, így az árfolyamnyereségből megszerzett jövedelem esetén a magánszemély illetősége szerinti államot kell a jövedelemszerzés helyének tekinteni. 23.3.2. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem Az Szja tv. értelmében az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem vonatkozásában szintén a jövedelmet szerző magánszemély illetősége szerinti államot kell a jövedelemszerzés helyének tekinteni. 23.3.3. Osztalék Osztalék esetében – az Szja tv. szerint – a jövedelemszerzés helye az osztalék fizetésére kötelezett jogi személy, egyéb szervezet illetősége szerinti állam. Magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy esetén tehát a jövedelemszerzés helye belföldön van, így az Szja tv.-t kell alkalmazni. 23.4. Belföldi székhelyű társaságok adózása A belföldi illetőségű társaságok adókötelezettsége tekintetében a Társasági adóról (1996. évi LXXXI. törvény) szóló törvény szabályait kell alkalmazni. 23.4.1. Árfolyamnyereség A belföldi illetőségű társaság vállalkozási tevékenységéből származó jövedelem adóköteles. A társasági adó alapja az adózás előtti eredmény, módosítva a csökkentő és a növelő tételekkel, a különös módosító tételekkel, a kapcsolt vállalkozások miatti korrekcióval, a kettős adóztatás elkerülése miatti tételekkel, valamint az átmeneti rendelkezések miatti korrekciókkal. A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 19 százaléka. A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék. 23.4.2. Osztalék A belföldi illetőségű társaságok tekintetében 2006. január 1. napjától megszűnt az osztalékadó Magyarországon. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

82

23.5. Külföldi székhelyű társaságok adózása 23.5.1. Árfolyamnyereség A Társasági adóról szóló törvény szerint külföldi illetőségű adózó a külföldi személy, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet („külföldi vállalkozó”), feltéve hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (külföldi vállalkozó). A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelemre terjed ki. Amennyiben a külföldi vállalkozó nem rendelkezik magyarországi telephellyel, úgy az árfolyamnyereség után Magyarországon nem kell társasági adót fizetnie. 23.5.2. Osztalék A külföldi illetőségű társaságok tekintetében 2006. január 1-étől megszűnt az osztalékadó Magyarországon.

24. A MAGYAR ÉRTÉKPAPÍRPIAC A jelen fejezet a 2001. évi CXX. törvény, a 2010. évi CLVIII. törvény, a 809/2004/EK Rendelet, a Budapesti Értéktőzsde szabályzata a bevezetési és forgalombantartási szabályokról és egyéb nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján került összeállításra. 24.1. A Tőkepiaci törvény A magyar tőkepiacot átfogóan szabályozó Tpt. (2001. évi CXX. törvény) 2002. január 1-jén lépett hatályba. A Tpt. hatálya többek között kiterjed a sorozatban kibocsátott értékpapírok Magyarország területén történő nyilvános forgalomba hozatalára és a szabályozott piacra történő bevezetéséhez. A Tpt. szerint a Tájékoztató közzétételéhez a PSZÁF engedélye szükséges. A befektetők fokozott védelme érdekében a Tpt. szabályozza a Befektetővédelmi Alapot, amelyet alapvetően a Tpt-ben meghatározott biztosított tevékenységeket végző szervezetek finanszíroznak. A Befektetővédelmi Alap a Tpt-ben meghatározott feltételek szerint korlátozott mértékben nyújt kártalanítást az arra jogosult befektetőknek. 24.2. Befolyásszerzés nyilvánosan működő részvénytársaságban A Tpt. alapján a Kibocsátóban a 33%-ot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez előzetesen – a PSZÁF által jóváhagyott – nyilvános vételi ajánlatot kell tenni. Ha a Kibocsátóban a befolyást szerezni kívánó részvényes kivételével egy részvényes sem rendelkezik – sem közvetlenül, sem közvetve – a szavazati ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

83

jogok több mint 10%-ával, a vételi ajánlat megtétele már a 25%-ot meghaladó befolyás megszerzéséhez kötelező. A Tpt. szerint befolyásszerzés a céltársaság szavazati jogot megtestesítő részvényének, illetőleg szavazati jognak a megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények - így különösen jogutódlás vagy a részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintő, a szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése - következtében, illetve összehangoltan eljáró személyek e célból megvalósított együttműködésének eredményeképpen jön létre. A befolyás mértékének megállapítása során a közvetlen és a közvetett befolyást, az összehangoltan eljáró személyek, valamint a közeli hozzátartozó befolyásának mértékét egybe kell számítani. A vételi ajánlatot a részvénytársaság valamennyi szavazati jogot megtestesítő részvényére, valamennyi szavazati joggal rendelkező részvényese számára kell megtenni. A Tpt. 72. § értelmében a vételi ajánlatban a szabályozott piacra bevezetett részvény esetében az ellenérték legalább az alábbiak közül a legmagasabb összeg: (i) a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző 180 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, (ii) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző 180 napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára, (iii) amennyiben rendelkezésre áll, a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző 360 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, (iv) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző 180 napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege, (v) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző 180 napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege, (vi) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző 180 napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték, és (vii) az egy részvényre jutó saját tőke értéke. Ha a céltársaság a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő. A Tpt. 76/B.§ szerint (ún. „áttörés”), a céltársaság alapszabálya előírhatja, hogy ha az ajánlattevő a vételi ajánlattételi eljárás során a szavazati jogot megtestesítő részvények legalább 75 százalékát megszerezte, a céltársaság részvényeseinek közgyűlését összehívhatja, kezdeményezheti az alapszabály módosítását, valamint az igazgatósági, Közgyűlési és felügyelőbizottsági tag visszahívását, illetve kinevezését. Ezen a közgyűlésen a Tpt. 76/A. § szerinti különféle korlátozások, valamint az igazgatósági, Közgyűlési és felügyelőbizottsági tag kinevezésére és visszahívására vonatkozó különleges jogok nem gyakorolhatók; és a többszörös szavazati jogot biztosító részvények - ha a ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

84

többszörös szavazati jog nem valamely egyéb jog elvonásának ellentételezése – egy szavazatot érnek. A Tpt. 76/D. § szerint, ha az ajánlattevő a sikeres vételi ajánlat lezárását követő három hónapon belül 90 százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a céltársaságban, a vételi ajánlat lezárását követő három hónapon belül vételi jogot gyakorolhat a céltársaságnak a tulajdonába nem került részvényei tekintetében. Szintén a Tpt. 76/D. § szerint, ha a vételi ajánlati eljárás lezárásakor az ajánlattevőnek a céltársaságban fennálló befolyása eléri a 90 százalékot, a fennmaradó részvények tulajdonosainak írásban megtett kérésére köteles e részvényeket is megvásárolni. A részvények ellenértékének legkisebb összege a vételi jog gyakorlása, illetve a vételi kötelezettség esetén a vételi ajánlatban, illetve az önkéntes vételi ajánlatban meghatározott vételár és az egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a magasabb összeg. Saját tőkeként a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban feltüntetett értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a Kibocsátó a számviteli jogszabályok értelmében konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

85

24.3. A Tájékoztatóra vonatkozó szabályozás A jelen Tájékoztató formátumát és a Tájékoztatóban feltüntetendő minimális információk körét - Tpt.-ben foglalt szabályok mellett - a 2005. július 1. napján hatályba lépett 809/2004/EK Rendelet határozza meg. A Rendeletben foglaltakat az EU tagállamokban közvetlenül alkalmazni kell. A Rendelet a különböző értékpapírok tekintetében eltérő követelményeket állapít meg. Részvények nyilvános forgalomba hozatala esetén a Rendelet I. és III. mellékleteiben meghatározott sémák határozzák meg azon információknak a körét, amelyeket a részvény regisztrációs okmányában és értékpapírjegyzékében minimálisan fel kell tüntetni. A Rendeletnek megfelelően a tájékoztató elkészíthető egyetlen dokumentumként, illetve a tájékoztató elkészíthető úgy is, hogy több, különálló dokumentumból állítják össze. A Rendelet a tájékoztatóval kapcsolatos reklámok alapvető szabályait is meghatározza. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény („Tpt.”) 21. § (1) bekezdése alapján az értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetőleg az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy kibocsátási tájékoztatót (a továbbiakban: Tájékoztatót) és a Bizottság 809/2004/EK rendeletének 31. cikkében meghatározott hirdetményt (a továbbiakban: hirdetmény) köteles közzétenni. A Tpt. 29.§ (1) bekezdés rendelkezései értelmében az értékpapír tulajdonosának a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. A Tpt. 29.§ (3) bekezdés rendelkezései értelmében az itt hivatkozott felelősség nem állapítható meg kizárólag az összefoglaló alapján, kivéve, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy a tájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz. A Tpt. 30. § rendelkezése értelmében a 29. § (1) bekezdésében meghatározott személyt a tájékoztató, illetőleg a hirdetmény közzétételétől számított öt évig terheli a 29. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható.

24.4. A Budapesti Értéktőzsde ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

86

24.4.1. Történet A BÉT és a szabályozott tőzsdén kívüli piac 1990. június 21-én nyitotta meg újra kapuit. A 41 alapító taggal, egyedileg szabályozott szervezetként létrejött Budapesti Értéktőzsde életében meghatározó szerepet játszott az alapítással egy időben kezdődött magyarországi privatizáció. A Budapesti Értéktőzsde 2002. június 30-án alakult hivatalosan át részvénytársasággá. A BÉT, mint zártkörű részvénytársaság jegyzett tőkéje 541,348 millió Ft, míg saját tőkéje meghaladja az 5,4 Mrd Ft-ot. 2004-ben jelentős átrendeződés zajlott a BÉT tulajdonosi szerkezetében, melynek nyomán tőkeerős osztrák bankok, valamint a Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank AG vásárolta meg a Tőzsde többségi részesedését. A Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde tevékenységének integrációja révén, 2005. november 2-óta árupiaci kereskedelem is folyik a BÉT-en A tőzsde áprilisi havi jelentése alapján 35 tőzsdei kereskedő rendelkezik szekciótagsággal a BÉT-en, ebből 24 a részvény, 14 a hitelpapír, 22 a származékos határidős, 15 a származékos opciós és 10 az áru szekcióban. 24.4.2. Jegyzett értékpapírok A BÉT-nek értékpapír forgalmazók, illetve kereskedők a tagjai, akik két – ’A’ és ’B’ – kategóriákban jegyzett részvényekkel illetve egyéb értékpapírokkal kereskednek. 2012. június 30-án a BÉT-en összesen 74 értékpapírt jegyeztek. Az egyes kategóriákra eltérő bevezetési illetve forgalmazási előírások, valamint információnyújtási előírások vonatkoznak. 24.4.3. Bevezetési és törlési szabályok A BÉT 2012-ben hatályos Bevezetési és Forgalombantartási Szabályokról szóló szabályzata határozza meg az értékpapírok tőzsdei bevezetésének általános és az egyes értékpapírok vonatkozásában előírt különös feltételeit. A Szabályzat valamennyi a BÉT-re bevezethető értékpapír tekintetében kimondja, hogy a bevezetési kérelem csak a teljes értékpapír-sorozat tőzsdei bevezetésére vonatkozhat. A Szabályzat megállapítja a bevezetési kérelemben meghatározott értékpapír-sorozatra, valamint az adott értékpapír kibocsátójára vonatkozó feltételeket, továbbá a bevezetési kérelemhez csatolandó meghatározott anyagokat és információkat. A bevezetést kérelmező a bevezetési kérelem mellékleteként – amennyiben jogszabály, illetőleg Tőzsdei Szabály másként nem rendelkezik – szabályozott piacra történő bevezetéshez készített olyan érvényes tájékoztatót köteles a BÉTre benyújtani és közzétenni, amelynek közzétételét a Felügyelet (vagy az Európai Unió tagállamainak illetékes hatósága) engedélyezte. Az értékpapírok kereskedése megkezdésének általános feltétele, hogy a KELER Zrt. nyilatkozatot adjon ki arról, hogy az értékpapírt értékpapír számlavezetésre és nyilvántartásra, valamint tőzsdei elszámolásra befogadja. A részvények bevezetésével kapcsolatban a Szabályzat megállapít a Kibocsátó Alapszabályával kapcsolatos követelményeket, valamint további ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

87

követelményeket is, attól függően, hogy a részvényeket a BÉT ’A’ vagy ’B’ részvénykategóriájába kívánják-e bevezetni. Ahhoz, hogy egy Kibocsátó részvényeit a BÉT ’A’ kategóriájába bevezessék, a bevezetendő részvénysorozat árfolyamértéke nem lehet kevesebb5 milliárd forintnál, a bevezetésre kerülő sorozat értékpapírjai legalább 25%-ának közkézen kell lennie. A minimális közkézhányad követelményének teljesüléséhez – amennyiben a 25%-ot nem éri el –elegendő az is, ha legalább 2 milliárd forint árfolyamértékű részvény közkézen van, vagy az értékpapír-sorozat legalább 500 tulajdonos tulajdonában van. A bevezetésre kerülő sorozatnak bizonyíthatóan legalább 100 tulajdonos tulajdonában kell lennie. Az értékpapír kibocsátójának (jogelőd figyelembe vételével) legalább három teljes auditált üzleti évvel kell rendelkeznie. A részvények ’B’ kategóriába 2012. szeptember 3-tól a BÉT módosított Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzata szerint a részvények csak a bevezetendő részvénysorozatra vonatkozó Nyilvános Tranzakció végrehajtását követően vezethetőek be. A részvények „B” kategóriára vonatkozóan az értékpapírok tőzsdei bevezetésének általános elvei és a részvény tőzsdei bevezetésének általános követelményein túl nincsenek további követelmények. A technikai bevezetések 2012. szeptember 3-tól a „T” kategóriába kerülnek. A Tőzsde az adott részvény kereskedését felfüggesztheti: a jogszabályban meghatározott esetekben; az értékpapír csere, illetve megosztás gyakorlati lebonyolításának megkönnyítése érdekében; amennyiben a Tulajdonosi Megfeleltetés miatt szükséges; amennyiben a Kibocsátó az indok(ok) feltüntetésével kéri a Tőzsdétől értékpapírjai kereskedésének legfeljebb 10 napig terjedő felfüggesztését a soronkívüli tájékoztatásának – a Bevezetési és Forgalombantartási, valamint a Közzétételi Szabályzat szerinti –nyilvánosságra hozatalát megelőzően nyilvánosságra kerülő információk felhasználásának megakadályozása érdekében. Amennyiben a kereskedés felfüggesztésének oka megszűnik, úgy a kereskedés felfüggesztését meg kell szüntetni. A részvénysorozatot a Tőzsde a Kibocsátó vagy a Tőzsdei Ajánlattevő kérelmére törli. Törlési kérelem azon részvény-sorozatra vonatkozóan nyújtható be a Tőzsdére, amely részvénysorozat vonatkozásában a Tőzsdei Ajánlattevő(k)nek a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó hatályos jogszabályok (Tpt.) szerinti Nyilvános Vételi Ajánlattételi kötelezettsége nem áll fenn. A kérelemhez szükséges: Tőzsdei Ajánlat; Tulajdonosi Döntés; a Tőzsdei Ajánlattevő Tőzsdei Ajánlat eredményeképp kialakult, az adott részvény-sorozat tulajdonjoga igazolására szolgáló Tulajdonosi Igazolás; az ellenérték maradéktalan megfizetését igazoló dokumentum a Tőzsdei Ajánlathoz, illetve a Nyilvános Vételi Ajánlathoz kapcsolódóan. A Tőzsdei Ajánlatot a Törlési Kérelem tárgyát képező, az Ajánlattevő tulajdonában nem álló valamennyi részvényre és valamennyi részvényes számára kell megtenni, a részvények ellenértékeként kizárólag készpénzt lehet felajánlani. A felajánlott ellenérték nem lehet alacsonyabb, mint az alábbi négy érték közül a magasabb: (i) a Törlési Kérelem Tőzsdére történő forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára;

beérkezését

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

megelőző

180

nap 88

(ii) az Ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a Törlési Kérelem Tőzsdére történő benyújtását megelőző 180 napon belül a részvénytársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára; (iii) az Ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a Törlési Kérelem Tőzsdére történő benyújtását megelőző 180 napon belül érvényesített, vagy megkötött megállapodásba foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződés Lehívási Ára és díja együttes összege; (iv) az egy részvényre jutó saját tőke értéke. Saját tőkeként a Törlési Kérelem Tőzsdére történő benyújtását megelőző legutolsó közzétett, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a Kibocsátó a jogszabály értelmében konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált éves beszámoló szerinti saját tőke értendő. Az Ajánlattevő abban az esetben nyújthatja be az általa kezdeményezett Nyilvános Vételi Ajánlatot Tőzsdei Ajánlatként, amennyiben annak érvényessége megfelel Tőzsde szabályzatainak. A nem szabályozott kérdésekben a Tpt. vonatozó szabályai irányadóak. 24.4.4. Tőzsdei tájékoztatás A Kibocsátó köteles olyan belső eljárási rend kidolgozásáról és alkalmazásáról gondoskodni, amely megfelelően biztosítja a rendszeres, soronkívüli, illetve az egyéb információszolgáltatási kötelezettségének a Tőzsdei Szabály előírásainak megfelelő teljesítését. A rendszeres információnyújtás keretében a tőzsdére bevezetett részvény Kibocsátó ja az adott üzleti év eltelt időszakára vonatkozóan, ’A’ kategóriában szereplő részvény esetében az üzleti év minden negyedévét követően 60 napon belül, míg a ’B’ kategóriában szereplő részvény esetében az adott üzleti év eltelt időszakára vonatkozóan, az üzleti év minden félévét követően 60 napon belül köteles gyorsjelentést készíteni és a BÉT közzétételi szabályzata szerint közzétenni. A részvény Kibocsátója az üzleti év lezárását követő napon belül tőzsdei éves jelentést köteles készíteni. Kibocsátó köteles a Tőzsde által kiadott „Felelős Társaságirányítási Ajánlások” alapján készült Felelős Társaságirányítási Jelentését az üzleti évet követő 120 napon belül a Tőzsdének megküldeni és a Közzétételi Szabályzat szerint közzétenni. Soronkívüli tájékoztatásra kötelezett a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátója, amennyiben olyan, a gazdálkodásában beállt vagy beálló változásokra vonatkozó információk jutnak tudomására, amelyek az általa kibocsátott értékpapírok értékét vagy hozamát közvetlenül vagy közvetve befolyásolhatják, illetve a piaci szereplők számára lényegesek befektetési döntéseik meghozatalakor. A soronkívüli tájékoztatás körébe eső, délelőtt 8.00 óra és a kereskedési idő vége előtt tudomására jutott információról a kibocsátó a tudomására jutást követő 30 percen belül köteles tájékoztatni a BÉT-et. Az adott napi kereskedési idő végétől a következő tőzsdenap délelőtt 8.00 óráig terjedő ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

89

időszakban tudomására jutott információról a kibocsátó a kereskedés indulását megelőzően, délelőtt 8.30 óráig köteles tájékoztatni a BÉT-et. Amennyiben a Kibocsátó szóban tájékoztatta a Tőzsdét, úgy a szóbeli tájékoztatást követően 30 percen belül az előírt módon köteles tájékoztatását a Tőzsdére megküldeni. Egyéb tájékoztatási kötelezettség keretében a Kibocsátónak a róla közzétett és tudomására jutott olyan hírrel kapcsolatban, amely az általa kibocsátott értékpapír értékét, vagy hozamát érintheti, legkésőbb a hír tudomásra jutását követő 2 órán belül meg kell küldenie a Tőzsdének a hírrel kapcsolatos észrevételét, amit - amennyiben a Tőzsde indokoltnak tartja - a Közzétételi Szabályzat rendelkezései szerint köteles közzétenni.

25. FELHÍGULÁS A Kibocsátó jegyzett tőkéjét az értékesítés előtt 95 000 darab törzsrészvény („C” sorozat), továbbá 2.500-2.500 darab „A” és „B” sorozatú elsőbbségi részvény testesíti meg. Az „A” és „B” sorozatú elsőbbségi részvényekből új nem kerül kibocsátásra, így azok esetében felhígulási hatás nincs. Amennyiben az értékesítés során a tervezett valamennyi új törzsrészvény (azaz 1 250 000 darab) kibocsátására sor kerül a maximális árfolyamon, akkor az értékesítés egy (1) darab jelenlegi (azaz értékesítés előtti) törzsrészvénynek a Kibocsátó teljes jegyzett tőkéjéből képviselt %-át az alábbiak szerint fogja csökkenteni: Az értékesítés előtt (a) és az értékesítés után (b) 1 (egy) darab törzsrészvény a Kibocsátó jegyzett tőkéjének a következő %-át képviseli: a: 0,001000% b: 0,000074% A fentiekre tekintettel amennyiben a jelenlegi részvényesek az értékesítés során nem szereznek új törzsrészvényt a Kibocsátóban, akkor a Kibocsátóban fennálló részesedésük (a Kibocsátó jegyzett tőkéjének %-ában számolva) a fentiek szerinti mértékben fog csökkenni (feltéve, hogy az Értékesítés eredményeképpen valamennyi, azaz 1 250 000 darab új törzsrészvény kibocsátásra kerül). A Részvények értéke kapcsán megjegyzendő, hogy önmagában az a körülmény, hogy egy jelenlegi törzsrészvény a Kibocsátó teljes jegyzett tőkéjéből alacsonyabb %-ot fog képviselni az értékesítést követően nem feltétlenül jelenti azt, hogy a törzsrészvények (piaci) értéke csökkenne, tekintettel arra, hogy az Új törzsrészvények kibocsátása révén a Kibocsátó saját tőkéje növekedni fog.

26. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK 26.1. Részvénytőke bemutatása 26.1.1. Jegyzett tőke ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

90

A Tájékoztató aláírásának időpontjában a Kibocsátó. alaptőkéje 2500 db egyenként 1.000,- Ft névértékű, zárt körben kibocsátott “A” sorozatú szavazatelsőbbségi részvényből, 2.500 db egyenként 1.000,- Ft névértékű zárt körben kibocsátott “B” sorozatú osztalékelsőbbségi részvényből, valamint 95.000 db, egyenként 1.000,- Ft névértékű, dematerializált formában előállított, névre szóló „C” sorozatú törzsrészvényből áll, melyek egy-egy részvénysorozatot képeznek. A Kibocsátó korábban kibocsátott részvényeinek ellenértékét teljes mértékben kifizették. A Kibocsátó más típusú részvényt, átváltoztatható kötvényt nem bocsátott ki. A Kibocsátó 2012. április 28-án a 2/2012 (IV.28) számú közgyűlési határozatban minimum 25.000.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000.000,- Ft összegben zártkörű részvénykibocsátási program lebonyolítására hatalmazta fel az Igazgatóságot, legkésőbb 2013. december 31-ig. A zártkörű tőkeemelés még nem valósult meg. 26.1.2. Saját részvények A Tájékoztató aláírásának időpontjában a Kibocsátó saját részvényekkel nem rendelkezett. 26.2. A Kibocsátó alapszabályának ismertetése Az alábbiakban a Kibocsátó 2012. július 11-én, az ALTERA Nyrt. 10/2012.(VII.11). számú közgyűlési határozatával elfogadott egységes szerkezetű Alapszabályának lényeges rendelkezéseit ismertetjük. Az alábbiak nem tekinthetők az Alapszabály teljes körű leírásának. A nyilvánosan működő részvénytársasággá válás cégbírósági bejegyzése folyamatban van. A Kibocsátó egységes szerkezetű Alapszabálya teljes terjedelmében megtalálható a Kibocsátó honlapján (www.alterart.hu), illetve megtekinthető a Kibocsátó székhelyén. 26.2.1. A Kibocsátó cégneve és székhelye A Kibocsátó neve: ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A Kibocsátó rövidített neve: ALTERA Nyrt. A Kibocsátó székhelye (központi ügyintézésének helye):1068 Budapest, Benczúr u. 43. II./3. 26.2.2. A Kibocsátó tevékenysége és időtartama Az Alapszabály 8.1 pontja szerint a Kibocsátó főtevékenysége 6420 '08 Vagyonkezelés (holding) A Kibocsátó határozatlan időre alakult. A Kibocsátó a ALTERA Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság átalakulásával nyilvánosan működő részvénytársasággá vált. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

91

26.2.3. A részvényekhez kapcsolódó jogok: A Kibocsátó részvényesét a dematerializált, névre szóló részvényei alapján a törvényben és a jelen Alapszabályban szabályozott tagsági és vagyoni jogok illetik meg. Nem jegyezhető be a részvénykönyvbe az, aki így rendelkezett; továbbá az, aki részvényét törvénynek vagy az Alapszabálynak a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg. A részvények a jelen alapszabályban foglaltak betartása mellett szabadon átruházhatók. A dematerializált részvény átruházása az értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján történik. A részvényest a Kibocsátónak a Gt. 219. § (1) bekezdése szerint felosztható és a Közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényei névértékére jutó arányos hányad (osztalék) illeti meg. Osztalékra a részvényes akkor jogosult, ha az osztalékfizetésről döntő Közgyűlés időpontjában a részvénykönyvben szerepel. A részvényes az osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A Kibocsátó osztalékelsőbbségi jogot biztosító részvényosztályba tartozó részvényei a részvény tulajdonosának a törzsrészvénytől eltérő mértékű osztalékra jogosítják akként, hogy amennyiben a Kibocsátó Számvitelről szóló 2000. évi C.törvény szerinti adózott eredménye pozitív, úgy az osztalékelsőbbségi részvényre jutó osztalék mértéke a Kibocsátó nem konszolidált adózott eredményének 20%-a. Ezen felül a Közgyűlés által évente meghatározott osztalékalapból további osztalékra is jogosult az osztalékelsőbbségre jogosító részvény mindenkori tulajdonosa a részvény névértékével arányos módon. Amennyiben valamelyik évben az osztalékelsőbbséget biztosító részvények után bármely okból nem kerül sor az osztalék kifizetésére, a következő évben más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényekre a Kibocsátó csak akkor fizethet osztalékot, ha az osztalékelsőbbséget biztosító részvények után járó elmaradt osztalék maradéktalanul kifizetésre került. Ilyen esetben a Közgyűlés vagy az Igazgatóság megállapítja az adott évre járó osztalékot, amely – ha több éven át nem történik kifizetés – kumulálódik. Mindaddig, amíg a teljes így felgyülemlett osztalékot a Kibocsátó ki nem fizeti az osztalékelsőbbségi részvényeseknek, más részvényekre nem fizethet ki osztalékot. Amennyiben a Kibocsátó törzsrészvényei a Budapesti Értéktőzsdére bevezetésre kerülnek, az osztalék végleges mértékét legkésőbb a Budapest Értéktőzsde Zrt. bevezetési és forgalomban tartási szabályokról alkotott szabályzata szerint Exkupon Nap előtt két tőzsdenappal (a bevezetési és forgalomban tartási szabályokról alkotott szabályzatban definiáltak szerint) kell nyilvánosságra hozni. Az Ex-kupon nap legkorábban a kupon mértékét megállapító Közgyűlést, vagy osztalékelőleg esetén az erről döntő Igazgatósági ülést követő harmadik Tőzsdenap lehet.

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

92

A Kibocsátó részvényei a részvény névértékétől függő mértékű szavazati jogot testesítenek meg. Azonos névértékű részvények azonos szavazati jogot biztosítanak. A Közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan az Igazgatóság köteles minden részvényesnek a Közgyűlés napja előtt legalább nyolc nappal benyújtott írásbeli kérelmére a szükséges felvilágosítást - a napirendi pont tárgyalása során - megadni. A Igazgatóság csak akkor tagadhatja meg a felvilágosítást, ha álláspontja szerint az a Kibocsátó üzleti titkát sértené. Ebben az esetben is kötelező a felvilágosítás megadása, ha arra a Közgyűlés határozata kötelezi az Igazgatóságot. Az üzleti titkot nem tartalmazó felvilágosítás megadása nem korlátozható. A részvényes a Kibocsátó üzleti könyveibe, illetve egyéb üzleti irataiba azonban nem tekinthet be. A Kibocsátó elsőbbségi részvényfajtába tartozó szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvénye a részvény névértékéhez igazodó szavazati jogot biztosítja, ennek megfelelően a Kibocsátó minden 1000 Ft névértékű, szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvényfajtába tartozó részvénye 1 szavazatra jogosít, azzal a megkötéssel, hogy Közgyűlési határozat csak a szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény igenlő szavazata mellett hozható meg. A Kibocsátó által kibocsátott elsőbbségi részvényekkel biztosított szavazatelsőbbségi jog a Közgyűlés hatáskörébe tartozó valamennyi döntéshozatalra vonatkozik. Az elsőbbségi részvényekhez kapcsolódó jogok hátrányos megváltoztatásához is az elsőbbségi részvény igenlő szavazata szükséges. A Kibocsátó részvényei minden megkötöttség nélkül, szabadon átruházhatók. 26.2.4. Közgyűlés, szavazatok A Kibocsátó legfőbb szerve a közgyűlés, amely a részvényesek összességéből áll. Éves rendes közgyűlést minden évben egyszer a jogszabály által előírt határidőben kell tartani. Rendkívüli közgyűlést hívhat össze az Igazgatóság, ha azt a Kibocsátó működése szempontjából szükségesnek tartja. A jogszabályokban, illetve az Alapszabályban meghatározott egyes esetekben a rendkívüli közgyűlés összehívása kötelező. A közgyűlésre szóló meghívást a Kibocsátó hirdetményeinek közzétételére meghatározott módon, a tervezett közgyűlést megelőzően 30 nappal az Igazgatóság teszi közzé. A közgyűlésen tagsági jogainak a gyakorlására az jogosult, aki a Kibocsátó Részvénykönyvébe a közgyűlést megelőző részvénykönyv-lezáráshoz kapcsolódóan kezdeményezett tulajdonosi megfeleltetés alapján bejegyzésre került. A tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja (azaz a részvénykönyv lezárásának időpontja) a közgyűlést megelőző 5. (ötödik) értéktőzsdei munkanap, illetve a KELER Zrt. (vagy jogutódja) mindenkor hatályos vonatkozó szabályzatában megállapított fordulónap. A közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlásának további feltétele, hogy a tulajdonosi megfeleltetés alapján a részvénykönyvbe ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

93

bejegyzett személy a közgyűlés napján a bejegyzés alapjául szolgáló részvények tulajdonosa legyen. A tulajdonosi megfeleltetés fordulónapján a közgyűlési jogaikat gyakorolni kívánó részvényesek részvényeinek zároltatása kötelező. Egy törzsrészvény egy hatásköröket gyakorolja.

szavazatra

jogosít.

A

közgyűlés

a

Gt.

szerinti

Ha a Közgyűlés valamely határozatának érvényességéhez jogszabály alapján az egyes részvényfajta, részvényosztály részvényeseinek külön hozzájárulása is szükséges, a hozzájárulás megadásáról a részvényfajta, részvényosztály jelenlévő részvényesei a Közgyűlés határozatának meghozatala előtt, részvényfajtánként, részvényosztályonként külön-külön, az adott részvényfajtába, részvényosztályba tartozó részvényeik által megtestesített szavazatok egyszerű többségével határoznak. Egy részvényes vagy részvényesi csoport (amint az alább meghatározásra kerül) sem gyakorolhatja az összes szavazó részvény által megtestesített szavazatok több mint 10%-át. 26.2.5. Alaptőke emelés, alaptőke csökkentés A Közgyűlés határozatában felhatalmazhatja az Igazgatóságot az alaptőke felemelésére. A felhatalmazásban meg kell határozni azt a legmagasabb összeget (jóváhagyott alaptőke), amellyel az Igazgatóság a Kibocsátó alaptőkéjét a közgyűlési határozatban megszabott, legfeljebb ötéves időtartam alatt összesen felemelheti. Eltérő közgyűlési határozat hiányában az alaptőke felemelésére szóló, megújítható felhatalmazás Gt. 248. § (1) és (2) bekezdése szerinti valamennyi alaptőke-emelési esetre és módra vonatkozik. A felhatalmazást tartalmazó Közgyűlési határozatot az Igazgatóság 30 napon belül köteles a Cégközlönyben közzétenni. A Igazgatóságnak az alaptőke felemelésére adott felhatalmazás egyben feljogosítja és kötelezi az Igazgatóságot az alaptőke felemelésével kapcsolatos, a törvény vagy az Alapszabály szerint egyébként a Közgyűlés hatáskörébe tartozó döntések meghozatalára, ideértve az Alapszabálynak az alaptőke felemelése miatt szükséges módosítását is. Az alaptőke a Gt-ben engedélyezett összes formában felemelhető. Az alaptőkeemelés típusai és módjai egyidejűleg is elhatározhatók és végrehajthatók. Tekintettel arra, hogy a Kibocsátó eltérő sorozatba tartozó részvényeket hozott forgalomba, a Közgyűlésnek az alaptőke felemelésére, vagy az alaptőke felemelésére vonatkozó hatáskör időleges átengedésére irányuló határozata érvényességéhez az is szükséges, hogy az egyes részvénysorozatok Közgyűlésen jelenlévő részvényesei, az alaptőke felemeléséhez, vagy az arra vonatkozó felhatalmazás megadásához, részvénysorozatonként legalább egyszerű szótöbbséggel, külön határozatukkal is hozzájáruljanak. A Kibocsátó Igazgatósága a Kibocsátó honlapján közzéteendő hirdetmény útján, előzetesen köteles tájékoztatni a részvényeseket a jegyzési elsőbbségi jog, illetve a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog lehetőségéről, és gyakorlásának módjáról, így a részvények névértékéről, illetve kibocsátási ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

94

értékéről, valamint e jog érvényesítésére nyitva álló, 15 napos időszak kezdő és záró napjáról. A hirdetményben az Igazgatóság köteles közölni az alaptőkeemelés nagyságát, a kibocsátandó új részvények számát, névértékét, sorozatát, és a részvényekhez fűződő jogokat és kötelezettségeket, továbbá a részvények kibocsátási értékét és az ellenérték megfizetésének módját, valamint feltételeit. Az alaptőke leszállításának a Közgyűlés határozata alapján van helye. A Gt.-ben meghatározott esetekben az alaptőke leszállítása kötelező. Amennyiben az alaptőke leszállítása a Gt. rendelkezése alapján kötelező, az alaptőke leszállítási eljárás eredményes lefolytatásától függő – feltételes leszállításáról a Kibocsátó kérelmére a Cégbíróság határoz. A kérelemről a Cégbíróság 15 napon belül határoz. A kérelemnek helyt adó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Tekintettel arra, hogy a Kibocsátó eltérő sorozatba tartozó részvényeket hozott forgalomba, a Közgyűlésnek az alaptőke leszállítására irányuló határozata érvényességéhez az is szükséges, hogy az alaptőke leszállítása által érintett részvénysorozatok Közgyűlésen jelenlévő részvényesei, a határozati javaslatot elfogadó szavazatok legalább háromnegyedes többségével az alaptőke leszállításához részvénysorozatonként, külön határozatukkal is hozzájáruljanak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések – a saját részvény alapján gyakorolható szavazati jog kivételével - nem alkalmazhatók. Az alaptőke leszállításának cégbejegyzését követő 15 napon belül az Igazgatóság értesíti a központi értéktárat és a részvényes értékpapír-számlavezetőjét a részvényes részvénytulajdonában beállt változásról. A részvényesnek az alaptőketerhére kifizetést teljesíteni vagy a részvényére vonatkozó hátralékos befizetést elengedni csak az alaptőke-leszállítás cégbejegyzése után lehet. Az alaptőke leszállítása a részvények számának csökkentésével akkor történhet, ha az Alaptőke leszállítása egy, vagy több meghatározott részvénysorozat valamennyi részvényét érinti. 26.2.6. Hirdetmények A Kibocsátó hirdetményeit saját honlapján (www.alterart.hu), illetve a www.kozzetetelek.hu oldalon, és a bevezetési kérelem benyújtásától kezdve a Budapesti Értéktőzsde honlapján (www.bet.hu) teszi közzé. Jogszabályban vagy jelen Alapszabályban meghatározott esetekben a Kibocsátó egyes hirdetményeit a Cégközlönyben is közzéteszi. 26.2.7. Egyéb rendelkezések Az Alapszabály, illetve a belső szabályzatok nem tartalmaznak olyan speciális rendelkezést, amely késleltetheti, vagy megakadályozhatja a Kibocsátó fölötti ellenőrzés megváltozását. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

95

27. A SZOKÁSOS ÜZLETMENETEN KÍVÜLI LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK Nincsenek a szokásos üzletmenettől eltérő lényeges szerződések.

28. HARMADIK SZEMÉLYTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK A Tájékoztatóban szereplő adatok és információk összeállítása során a Kibocsátó szakértőt nem vett igénybe. A Tájékoztatóban szereplő azon információkat, amelyek harmadik személytől származnak, a Kibocsátó pontosan vette át és a Kibocsátó tudomása szerint, illetve olyan mértékig, amennyire a harmadik fél által közzétett információkból a Kibocsátó erről megbizonyosodhatott, a harmadik féltől átvett információkból nem maradtak ki olyan tények, amelyek az információkat pontatlanná vagy félrevezetővé tennék. A Tájékoztatóban szereplő, harmadik személyektől származó információk felhasználása esetén feltüntetésre került az információ forrása is. A Kibocsátó a törzsrészvények nyilvános forgalomba hozatala és tőzsdei bevezetésének kérelmezése, illetve a jelen Tájékoztató összeállítása során a Kibocsátó befektetési szolgáltatót igénybe vett. A Tájékoztató nem tartalmaz szakértői minőségben közreműködő személy által tett nyilatkozatokat, illetve jelentéseket.

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

96

29. EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK A Részvényekbe befektetni szándékozók számára elengedhetetlen a jelen Tájékoztató egészének alapos áttanulmányozása és mérlegelése. Befektetési döntéseik meghozatalakor a Befektetőknek jelen Tájékoztatóban foglaltakon túl a befektetés kockázatait és előnyeit maguknak kell mérlegelniük, ezért kérjük, fordítsanak külön figyelmet a „Kockázati tényezők” című fejezetben foglaltakra. A PSZÁF a tőzsdei bevezetésre vonatkozó Tájékoztató közzétételének jóváhagyása során a Tájékoztatóban szereplő adatok és információk valódiságát nem vizsgálta, és azokért nem vállal felelősséget. A Tőzsdei Bevezetés során senki sem jogosult a jelen Tájékoztatóban szereplő, a Kibocsátóra vagy a Tőzsdei Bevezetésre vonatkozó adatokon kívül más információkat vagy adatokat szolgáltatni. A Tájékoztatóban nem szereplő adatok a Kibocsátótól származó megerősítés nélkül nem tekinthetők hitelesnek. A befektetni szándékozóknak figyelembe kell venniük, hogy a Kibocsátó ügyeiben a Tájékoztató közzététele után változások következhetnek be. A Tájékoztató közzététele és a Részvényekkel való tőzsdei kereskedés megkezdése közötti időszak alatt esetlegesen bekövetkező, a Kibocsátó működését és megítélését érdemben befolyásoló lényeges változások esetén a Kibocsátó a Tpt. 32.§-ában szereplő rendelkezéseinek megfelelően kezdeményezi a Tájékoztató módosítását és azt a Tájékoztatóval megegyező módon közzéteszi. A Tájékoztatót olyan személyek, akik erre nem jogosultak, üzleti ajánlatként nem használhatják fel. A részvények az Amerikai Egyesült Államokban a módosított 1933. évi „Securities Act” („Amerikai Értékpapírtörvény”) hatályos rendelkezései szerint nem szerepeltek, és nem fognak szerepelni a jegyzett és nyilvántartott értékpapírok között, és az Amerikai Egyesült Államokban nem kerülnek sem közvetve, sem közvetlenül felajánlásra, értékesítésre, átruházásra vagy továbbításra, kivéve olyan ügyleteket, amelyekhez a részvények nyilvántartásba vétele az Amerikai Értékpapírtörvény értelmében nem szükséges. A Kibocsátó jelen Tájékoztató alapján nem kívánja bevezetni Részvényeit az Európai Unió más tagállamának, valamint Ausztrália, Kanada vagy Japán egyetlen tőzsdéjére egyetlen tőzsdéjére sem és ezen országokban nem kívánja Részvényeit más formában sem nyilvánosan forgalomba hozni. A Kibocsátó jelen Tájékoztatóban nem szerepeltet a Kibocsátó jövőjére vonatkozó előrejelzéseket vagy becsléseket, amennyiben valamely a jelen Tájékoztatóban szereplő információ előrejelzésnek vagy becslésnek minősülne, úgy a Kibocsátó kifejezetten kijelenti, hogy az esetlegesen előrejelzésnek vagy becslésnek minősülő információk nem tekinthetők a jövőre vonatkozó kötelezettségvállalásnak. A Tájékoztatóban a források megjelölését nem tartalmazó ábrák és táblázatok a Kibocsátótól származó információk alapján kerültek összeállításra. A Tájékoztatóban az adatok bemutatása során kerekítéseket végeztünk a kerekítés általános szabályai alapján, aminek eredményeképpen eltérés adódhat az egyes sorok összege és az összegző sorok értéke között. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

97

30. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK A Kibocsátó Alapszabálya elektronikus formában megtekinthető a Kibocsátó honlapján (www.alterart.hu), nyomtatott formában pedig a Kibocsátó székhelyén. A Kibocsátó alapításától a jelen Tájékoztató aláírásának napjáig készített auditált beszámolók megtalálhatók elektronikus formában a Kibocsátó honlapján (www.alterart.hu) és jelen Tájékoztató Mellékleteiben, illetve nyomtatott formátumban a Kibocsátó székhelyén.

31. A TÁJÉKOZTATÓBAN SZEREPLŐ FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

FONTOSABB

KIFEJEZÉSEK

ÉS

Jelen Tájékoztatóban előforduló szakkifejezések és fogalmak tartalma és értelmezése megegyezik a hatályos vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal, illetve az általános befektetés szakmai szokványokkal. Ennek megfelelően néhány kiemelkedően lényeges fogalom magyarázata az alábbi: ÁKK: az Államadósság Kezelő Központ Aktuális eszközérték: a vállalat portfóliójában szereplő eszközök értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is; Állampapír: a magyar vagy külföldi állam, illetve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; Befektető: azon személyek, akik a Kibocsátó tulajdonosai; BÉT: Budapesti Értéktőzsde Zrt.; CDS: Credit Default Swap - Olyan pénzügyi megállapodás a felek között, amelyben az egyik fél előre megállapodott összeget fizet az ügylet másik résztvevője részére, amennyiben egy harmadik személy (jellemzően nyilvános társaság, önkormányzat, vagy állam) fizetésképtelenné válik. Cél-ország: olyan ország, amelynek tőkepiacán valamely Kibocsátó befektet, vagy stratégiailag befektetni szándékozik; Diverzifikáció: a befektetés megosztása több eszköz között úgy, hogy az így kialakított portfólió az egyes eszközök egyedi kockázatát minimálisra csökkentse vagy mérsékelje; Egyedi kockázat: az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képező értékpapír egyedi jellemzőihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata; ETF: Exchange Traded Fund, tőzsdén kereskedett, nagy likviditással és alacsony működési költséggel rendelkező befektetési alap; Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

98

egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti; Hosszú pozíció: minden olyan pozíció, amely esetén az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg; Kibocsátó: az ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. Közzétételi hely: az ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. (www.alterart.hu) honlapja. Likvid eszköz: a pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repo, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét; OTC piac: olyan tőzsdén kívüli piac, ahol meghatározott szabályok szerint a kereslet és a kínálat egy helyen koncentrálódik és kielégíti az alábbi feltételeket:  a piacra lépés és a kereskedés valamely felügyeleti hatóság által jóváhagyott szabályok, piaci szokványok szerint folyik,  rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik,  a piaci szereplők működésére, tevékenységére vonatkoznak bizonyos minimális feltételek (tőkekövetelmény, letéti előírás stb.),  biztosított a nyilvános áralakulás (a nap elején, napközben és a nap végén kötelező az árakat, továbbá a forgalmi adatokat nyilvánosságra hozni),  a forgalmazott pénzügyi eszközök piacra bevezetésének a minimális feltételeit meghatározzák,  a piaci kereskedelemben szereplő pénzügyi eszközök kibocsátói nyilvánosságra hoznak minden olyan adatot, amely a pénzügyi eszköz árát, árfolyam-alakulását érintheti (transzparencia),  a piaci szereplők a felügyeleti hatóság részére adatszolgáltatást teljesítenek a saját tevékenységükről Részvény: olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott szavazati, vagyoni és egyéb jogokat biztosít ; Saját tőke: a Kibocsátó számviteli szabályok alapján megállapított saját tőkéje. Stop-loss megbízás: a veszteség mértékét limitálni hivatott olyan megbízás, amely akkor teljesül, ha az árfolyam kedvezőtlen irányban elér egy bizonyos, a megbízás adója által meghatározott szintet; RMAX: a három hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb futamidejű nyilvánosan kibocsátott fix kamatozású Magyar Állampapírokból képzett, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által elfogadott hivatalos index; Repo és fordított (inverz) repo ügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repo ügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repo ügylet). Óvadéki repo ügylet kizárólag hitelintézettel köthető. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és a biztosítékul szolgáló értékpapírok más értékpapírokra kicserélhetők. Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repo ügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repo ügyletnek tekintendő. Az óvadéki repo ügylet lejárati ideje alatt az értékpapírhoz kapcsolódó jogok – eltérő megállapodásának hiányában – az eladót illetik meg, az értékpapír tulajdonjoga a futamidő végén ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

99

abban az esetben száll át a vevőre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg; Új Részvények: a Kibocsátó 2012. július 11-én elhatározott alaptőke-emelése eredményeként újonnan, nyilvános forgalomba hozatal útján kibocsátani tervezett, HU00000115308 ISIN-azonosítójú, (’C’ sorozatú) minimum 200.000,darab, azaz minimálisan 200.000.000,- Ft és legfeljebb 1.250.000 darab, azaz legfeljebb 1.250.000.000,- Ft össznévértékű, egyenként 1.000.- Ft névértékű dematerializált törzsrészvényének; Rövid pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg, más néven short pozíció. Származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva); Tájékoztató: az ALTERA Nyrt. újonnan kibocsátásra kerülő, minimum 200.000 darab, maximum 1.250.000,- darab, egyenként 1000 forint névértékű, névre szóló, dematerializált törzsrészvénye nyilvános forgalomba hozataláról és legalább 295.000 darab, legfeljebb 1.345.000,- darab egyenként 1000 Ft névértékű, névre szóló dematerializált törzsrészvényének a Budapesti Értéktőzsde Részvény Szekciójának Részvények „B” kategóriába történő bevezetéséhez a Tpt. 21. § (1) bekezdésében és a 26. § (4) bekezdésében előírt két Tájékoztató egységes szerkezetű szövege ; Treynor: Hozam és kockázat arányát felhasználó teljesítménymérési mutató, amely a kockázatmentesnek tekintett hozam feletti eredményt veszi alapul. Sortino: A Sharpe ráta alapján készült, annak módosított verzióját jelentő teljesítménymérési mutató. Az elfogadható minimális eredmény feletti hozam és a csökkenő időszakok jellemző szórásának hányadosa. MAR: Teljesítménymérési mutató, amely a hozam - kockázat összefüggést az éves hozam és az eltelt időszak alatti legnagyobb csúcstól történt százalékos visszaesés arányában adja meg. Time Off Peak: Teljesítménymérési mutató, amely (itt) az egy részvényre jutó részvényfelosztásokkal korrigált - saját tőke utolsó maximális értékét óta eltelt időtartamot jelenti, jellemzően kereskedési napokban mérve.

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

100

32. KERESZTHIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE A Rendelet 25. cikk (4) bekezdése szerint: „Amennyiben az információk sorrendje nem egyezik meg a tájékoztató összeállításának alapját képező sémákban és modulokban előírt információk sorrendjével, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága felkérheti a kibocsátót, az ajánlattevőt vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyt, hogy a tájékoztató ellenőrzése céljából az engedélyezés előtt készítsen listát a kereszthivatkozásokról. A listában meg kell jelölni, hogy az egyes információk a tájékoztató melyik oldalán találhatók.” A Kibocsátó a befektetők és a tőkepiacok szereplőinek eligazodását elősegítendő az alábbiakban tételesen összefoglalta, hogy a Rendelet által előírt kötelező tartalmi elemek a Tájékoztató mely részében találhatók. Az alábbi táblázatok „Rendelet” című oszlopaiban a Rendelet I. számú melléklete [„A részvények regisztrációs okmányának minimális közzétételi követelményei (séma)”], II. számú melléklete („Az előzetes pénzügyi információk modulja”), továbbá III. számú melléklete („A részvényértékpapírjegyzék közzétételi minimumkövetelményei”) által előírt kötelező tartalmi elemek felsorolása található (a Rendelet szószerinti szövegével), a táblázatok „Tájékoztató vonatkozó része” című oszlopai pedig azokat a kereszthivatkozásokat tartalmazzák, amelyek alapján azonosítható, hogy a Rendelet által előírt egyes kötelező tartalmi elemek a jelen Tájékoztató mely részében (fejezetében, illetve pontjában) találhatóak. A Rendelet I. számú melléklete [„A részvények regisztrációs okmányának minimális közzétételi követelményei (séma)”]

RENDELET

A TÁJÉKOZ TATÓ 3. fejezet

1. FELELŐS SZEMÉLYEK 1.1. Minden személy, aki felelős a regisztrációs okmányban szereplő információkért, illetve adott esetben annak egyes részeiért; ez utóbbi esetben meg kell jelölni az érintett részeket. Természetes személyek esetén, ideértve a kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szerveinek tagjait is, meg kell adni a személy nevét és beosztását, jogi személyek esetén pedig a nevet és a létesítő okirat szerinti székhelyet. 1.2. A regisztrációs okmányért felelős személyek nyilatkozata arról, hogy az elvárható gondosság mellett, a lehető legjobb tudásuk szerint a regisztrációs okmányban szereplő információk megfelelnek a tényeknek, és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható fontos következtetéseket. Adott esetben a regisztrációs okmány egyes részeiért felelős személyek nyilatkozata arról, hogy az elvárható gondosság mellett, a lehető legjobb tudásuk szerint megfelelnek a tényeknek a regisztrációs okmány azon részében szereplő információk, amelyért felelősek, és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható fontos következtetéseket. 2. BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓK 2.1. A kibocsátó könyvvizsgálóinak neve és címe (valamint szakmai testületekben való tagsága) a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

3. fejezet

3. fejezet

4. fejezet 4. fejezet

101

2.2. Amennyiben a könyvvizsgáló a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban lemondott, leváltották vagy megbízását nem újították meg, ennek részletei, ha lényegesek.

4. fejezet

3. KIEMELT PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

5. fejezet

3.1. A korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak minden egyes pénzügyi évére, és az azt követő közbenső pénzügyi időszakokra benyújtott, a kibocsátóra vonatkozó kiemelt korábbi pénzügyi információk, a pénzügyi információkkal megegyező pénznemben. A kiemelt korábbi pénzügyi információknak tartalmaznia kell a kibocsátó pénzügyi helyzetét összegző kulcsszámokat

5. fejezet

3.2. Amennyiben a közbenső pénzügyi időszakra nyújtanak be kiemelt pénzügyi információkat, meg kell adni a megelőző pénzügyi év azonos időszakára vonatkozó összehasonlító adatokat is, kivéve ha az összehasonlító mérlegadatokra vonatkozó követelménynek az év végi mérlegadatok benyújtásával tesznek eleget.

5. fejezet

4. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A „Kockázati tényezők” szakaszban a kibocsátóra vagy az ágazatra jellemző kockázati tényezők egyértelmű bemutatása.

2. fejezet

5. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA

10. fejezet

5.1. A kibocsátó története és fejlődése.

10. fejezet

5.1.1. A kibocsátó jogi és kereskedelmi neve.

10. fejezet

5.1.2. A kibocsátó cégbejegyzésének helye és cégjegyzékszáma.

10. fejezet

5.1.3. A kibocsátó bejegyzésének időpontja és tevékenységének időtartama, amennyiben nem határozatlan időre hozták létre.

10. fejezet

5.1.4. A kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog, a bejegyzés országa, létesítő okirat szerinti székhelyének (vagy a gazdasági tevékenység székhelyének, ha az eltér a létesítő okirat szerinti székhelytől) címe és telefonszáma.

10. fejezet

5.1.5. A kibocsátó üzleti tevékenységének alakulásában bekövetkezett fontosabb események.

10. fejezet

5.2. Befektetések

10.3. pont

5.2.1. A kibocsátó főbb befektetéseinek bemutatása (az összeg feltüntetésével), a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak minden egyes pénzügyi évében, a regisztrációs okmány keltéig.

10.3. pont

5.2.2. A kibocsátó folyamatban levő főbb befektetéseinek bemutatása, ideértve a befektetések földrajzi megoszlását (belföldi és külföldi) és a finanszírozás módját (belső vagy külső forrásokból).

10.3. pont

5.2.3 Tájékoztatás a kibocsátó olyan főbb jövőbeli befektetéseiről, amelyekre az igazgatóság már kötelezettséget vállalt. 6. AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ÁTTEKINTÉSE 11. fejezet

6.1. Fő tevékenységi körök

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

102

6.1.1. A kibocsátó működése és fő tevékenységi körei, valamint az ahhoz kapcsolódó kulcstényezők bemutatása, az értékesített termékek és/vagy nyújtott szolgáltatások főbb fajtái a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak minden egyes pénzügyi évében; és

11.2

6.1.2. a bevezetett fontosabb új termékek és/vagy szolgáltatások ismertetése, továbbá olyan mértékben, amennyire az új termékek vagy szolgáltatások fejlesztését nyilvánosságra hozták, a fejlesztés helyzetének bemutatása.

11.2

6.2. Legfontosabb piacok A kibocsátó legfontosabb versenypiacainak bemutatása, ideértve a teljes forgalmat tevékenységi körönkénti bontásban, valamint annak földrajzi piaconkénti megoszlását a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak minden egyes pénzügyi évében.

11.3

6.3. Amennyiben a 6.1. és 6.2. pont szerinti információkat rendkívüli tényezők befolyásolták, azok ismertetése.

Nincs ilyen

6.4. Amennyiben a kibocsátó üzleti tevékenysége vagy jövedelmezősége szempontjából jelentőséggel bír, összefoglaló adatok arról, hogy a kibocsátó milyen mértékben függ szabadalmaktól, licencektől, ipari, kereskedelmi vagy pénzügyi szerződésektől vagy új gyártási eljárásoktól.

Nincs ilyen

6.5. A kibocsátó által a saját versenyhelyzetéről tett bármely megállapítás alapjául szolgáló adatok.

12. fejezet

7. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 7.1. Amennyiben a kibocsátó helyzetének rövid bemutatása.

11.4

vállalatcsoport tagja, a csoport és a kibocsátó csoporton belüli

7.2. A kibocsátó jelentős leányvállalatainak felsorolása, ideértve a leányvállalat nevét, a bejegyzés vagy székhely országát, a tulajdonosi jogokban való részesedést és a szavazati jogot, ha az nem egyezik meg az előbbivel.

Nincs ilyen Nincs ilyen 13.fejezet

8. TÁRGYI ESZKÖZÖK 8.1. A fontosabb meglévő vagy tervezett befektetett nem pénzügyi eszközökre vonatkozó adatok, ideértve a bérelt vagyontárgyakat és adott esetben a jelentősebb terheket is.

Nincs ilyen

8.2. Azon környezetvédelmi kérdések bemutatása, amelyek a kibocsátó tárgyi eszközeinek felhasználását érinthetik.

Nincs ilyen

9. AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ÉS A PÉNZÜGYI HELYZET ÁTTEKINTÉSE

14. fejezet

9.1. Pénzügyi helyzet

14. fejezet

Amennyiben a regisztrációs okmány máshol nem ismerteti, a kibocsátó pénzügyi helyzete, a pénzügyi helyzet lényeges változásai és az üzleti eredmény bemutatása minden olyan évre és közbenső időszakra vonatkozóan, amellyel kapcsolatban korábbi pénzügyi információkat kell benyújtani, ideértve a pénzügyi információkban évről évre bekövetkezett lényeges változások indoklását is, amennyiben ez a kibocsátó üzleti tevékenységének megértéséhez összességében szükséges.

14. fejezet

9.2. Üzleti eredmény

14. fejezet

9.2.1. A kibocsátó üzleti tevékenységből származó eredményét jelentősen befolyásoló lényeges tényezők bemutatása, ideértve a szokatlan vagy ritka eseményeket vagy új fejleményeket is, továbbá azt is, hogy ezek milyen mértékben befolyásolták az eredményt.

14. fejezet

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

103

9.2.2. Amennyiben a pénzügyi beszámoló a nettó értékesítés vagy nettó árbevétel jelentős változását mutatja, a változások szöveges magyarázata.

14. fejezet

9.2.3. Minden olyan kormányzati, gazdasági, költségvetési, pénzügyi vagy politikai intézkedésre vagy tényezőre vonatkozó információ, amely közvetve vagy közvetlenül jelentősen befolyásolja vagy befolyásolhatja a kibocsátó üzleti tevékenységét.

14. fejezet

10. TŐKEFORRÁSOK

14. fejezet

10.1. A kibocsátó saját tőkeforrásaira vonatkozó adatok (mind rövid, mind hosszú távon).

14. fejezet

10.2. A kibocsátó pénzforgalmának (cash-flow) forrásai és összege, valamint szöveges bemutatása.

14. fejezet

10.3. A kibocsátó hitelszükségletének és finanszírozási szerkezetének bemutatása.

14. fejezet

10.4. Információk a tőkeforrások felhasználásának bármely korlátozásáról, ami közvetve vagy közvetlenül jelentősen befolyásolja vagy befolyásolhatja a kibocsátó üzleti tevékenységét.

14. fejezet

10.5. Az 5.2.3. és a 8.1. pontban említett kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges várható finanszírozási források ismertetése.

14. fejezet

11. KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS, SZABADALMAK ÉS LICENCIÁK Indokolt esetben a kibocsátó kutatási és fejlesztési politikájának bemutatása a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak minden egyes pénzügyi évére vonatkozóan, ideértve a kibocsátó által támogatott kutatási és fejlesztési tevékenységekre fordított összegeket.

Nincs ilyen

12. TRENDEK 12. 1. A gyártásra, értékesítésre és készletekre, a költségekre és értékesítési árakra vonatkozó legjelentősebb közelmúltbeli trendek az utolsó pénzügyi év vége és a regisztrációs okmány dátuma közötti időszakban.

16. fejezet

12.2. Az ismert trendek, a bizonytalansági tényezők, a kereslet, a kötelezettségvállalások vagy események bemutatása, amelyek valószínűleg jelentős hatást gyakorolhatnak a kibocsátó üzleti kilátásaira legalább a folyó pénzügyi évben.

16. fejezet

13. NYERESÉG-ELŐREJELZÉS VAGY –BECSLÉS Amennyiben a kibocsátó úgy dönt, hogy ismerteti a nyereség-előrejelzést vagy-becslést, a regisztrációs okmányban fel kell tüntetni a 13.1. és 13.2. pontban meghatározott információkat.

Nincs ilyen

13.1. Nyilatkozat azon főbb feltételezésekről, amelyeken a kibocsátó előrejelzése vagy becslése alapul.

Nincs ilyen

Egyértelműen meg kell különböztetni az azon tényezőkre vonatkozó feltételezéseket, amelyeket az igazgatási, irányító vagy felügyeleti szervek tagjai befolyásolni tudnak, és azokra a tényezőkre vonatkozó feltételezéseket, amelyek kifejezetten az igazgatási, irányító vagy felügyeleti szervek tagjainak a hatáskörén kívül esnek; a feltételezéseknek a befektetők számára könnyen érthetőnek, jellemzőnek és pontosnak kell lenniük, és nem vonatkozhatnak az előrejelzések alapjául szolgáló becslések általános pontosságára.

Nincs ilyen

13.2. Független könyvvizsgáló által készített jelentés, amely megállapítja, hogy a független könyvvizsgáló véleménye szerint az előrejelzést vagy becslést helyesen, a jelzettek alapján állították össze, valamint hogy a nyereség-előrejelzés vagy -becslés során alkalmazott számviteli elvek összhangban vannak a kibocsátó számviteli politikájával.

Nincs ilyen

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

104

13.3. A nyereség-előrejelzést vagy -becslést úgy kell elkészíteni, hogy az alapul szolgáló adatok összehasonlíthatóak legyenek a korábbi pénzügyi információkkal.

Nincs ilyen

13.4. Amennyiben a tájékoztatóban még nem realizált nyereség előrejelzését teszik közzé, nyilatkozni kell arról, hogy az előrejelzés a regisztrációs okmány közzétételének időpontjában még mindig helytálló, valamint magyarázatot kell adni abban az esetben, ha az előrejelzés már nem érvényes.

Nincs ilyen

14. IGAZGATÁSI, IRÁNYÍTÓ ÉS FELÜGYELŐ SZERVEK ÉS MUNKAVÁLLALÓK

VEZETŐ ÁLLÁSÚ

17. fejezet

14.1. A következő személyek neve, üzleti elérhetősége és beosztása a kibocsátó társaságban, valamint az említett kibocsátó társaság keretein kívül általuk ellátott főbb tevékenységek, amennyiben ezek a kibocsátó szempontjából lényegesek:

17. fejezet

a) az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjai;

17. fejezet

b) betéti részvénytársaság korlátlan felelősségű tagjai;

17. fejezet

c)- alapítók, ha a kibocsátó kevesebb, mint öt éve alakult meg; és

17. fejezet

d) bármely vezető tisztségviselő, akinek személye hozzájárulhat annak megállapításához, hogy a kibocsátó megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezik az adott üzleti tevékenységgel kapcsolatban.

17. fejezet

Az említett személyek közötti családi kapcsolatok jellege.

17. fejezet

A kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szervének tagjai esetében, továbbá az első albekezdés b) és d) pontjában említett személyek esetében részletezni kell az adott személy vezetői szakértelmét és tapasztalatát, valamint a következő információkat:

17. fejezet

a) minden olyan társaság és partnerség neve, amelynek az adott személy az elmúlt öt évben tagja volt, illetve amelynek igazgatási, irányító és felügyelő szervében tagsággal rendelkezett, jelezve azt is, hogy még mindig tagja-e a társaságnak, illetve tagsággal rendelkezik-e az említett szervekben. Nem szükséges felsorolni a kibocsátó összes leányvállalatát, ahol a személy szintén tagja az igazgatási, irányító és felügyelő szervnek;

17. fejezet

b) legalább a megelőző öt évre vonatkozóan csalárd bűncselekmény miatti elítélés;

17. fejezet

c) minden olyan csődeljárás, csődgondnokság vagy felszámolás részletei, amelynek az első albekezdés a) és d) pontjában bemutatott személy az első albekezdés a) és d) pontjában említett beosztásából eredően részese volt, legalább az előző öt évre vonatkozóan;

17. fejezet

d) törvényi vagy szabályozó hatóság (ideértve a kijelölt szakmai szervezeteket is) által az érintett személy ellen indított hivatalos vádemelés és/vagy szankciók ismertetése; annak ismertetése, hogy az érintett személyt bírósági ítélettel eltiltották-e valamely kibocsátó társaság igazgatási, irányító és felügyelő szervében betöltött tagságától, illetve üzleti tevékenységének irányításától legalább az előző öt évben.

17. fejezet

Amennyiben nincs ilyen jellegű feltárandó információ, erről nyilatkozatot kell tenni.

17. fejezet

14.2. Az igazgatási, irányító és felügyelő szervek és összeférhetetlensége

a vezető állású munkavállalók

17.5. fejezet

A 14.1. pontban említett személyek által a kibocsátó számára végzett feladatok, az említett személyek magánérdeke és/vagy más feladatai közötti várható összeférhetetlenséget egyértelműen közölni kell. Amennyiben nem áll fenn összeférhetetlenség, erről nyilatkozatot kell tenni. Meg kell nevezni a fő részvényesekkel, ügyfelekkel, szállítókkal vagy egyéb személyekkel kötött megállapodásokat vagy egyezségeket, amelynek alapján a 14.1. pontban említett személyeket igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjává vagy vezető állású munkavállalóvá választották.

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

105

A 14.1. pontban említett személyekkel kötött olyan megállapodások ismertetése, amelyek értelmében meghatározott időtartamra korlátozzák a kibocsátó társaság értékpapírjaiban való részesedésük elidegenítését.

17. fejezet

15. JAVADALMAZÁS ÉS JUTTATÁSOK

17.4. fejezet

A 14.1. pont első albekezdésének a) és d) pontjában említett személyek számára az utolsó teljes pénzügyi év tekintetében:

17.4. fejezet

15.1. A kibocsátó és leányvállalatai által a kibocsátó és leányvállalatai számára bármely személy által bármely minőségben végzett szolgáltatásért az érintett személyeknek fizetett javadalmazás (ideértve a sikerdíjakat és utólagos javadalmazást is) és természetbeni juttatások összege.

17.4. fejezet

Ezt az információt egyénenkénti alapon kell megadni, kivéve ha a kibocsátó székhelye szerinti országban nincs ilyen kötelezettség, illetve a kibocsátó más módon teszi nyilvánossá ezeket az információkat.

17.4. fejezet

15.2. A kibocsátó vagy leányvállalatai által nyugdíj, öregségi nyugdíj vagy más hasonló juttatás kifizetése céljából elhatárolt vagy felhalmozott összegek.

17.4. fejezet

16. TESTÜLETI TAGSÁGGAL KAPCSOLATOS GYAKORLAT

17.6. fejezet

Eltérő rendelkezés hiányában a kibocsátó utolsó teljes pénzügyi évére a 14.1. pont első albekezdésének a) pontjában említett személyek tekintetében a következő adatokat kell megadni:

17.6. fejezet

16.1. A jelenlegi megbízás lejártának időpontja, ha van ilyen, és a személy által a megbízás keretében eltöltött szolgálati idő.

17.6. fejezet

16.2. Az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjai és a kibocsátó vagy leányvállalatai között létrejött azon munkaszerződések ismertetése, amelyek a munkaviszony megszűnésekor juttatásokat írnak elő, illetve egy ennek hiányáról szóló nyilatkozat.

17.6. fejezet

16.3. Információk a kibocsátó könyvvizsgálattal és javadalmazással foglalkozó bizottságáról, ideértve a bizottsági tagok nevét és a bizottság működési szabályainak összefoglalóját.

17.3. fejezet

16.4. Nyilatkozat arról, hogy a kibocsátó teljesíti-e a bejegyzése országában érvényes vállalatirányítási rendszer követelményeit. Amennyiben a kibocsátó nem teljesíti a rendszer követelményeit, erről indoklással ellátott nyilatkozatot kell mellékelni.

3.sz melléklet Alapszabál y

17. ALKALMAZOTTAK 17.1. Az alkalmazottak létszáma az időszak végén, vagy a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban a regisztrációs okmány dátumáig minden egyes pénzügyi évre vonatkozóan az alkalmazottak átlagos létszáma (és azok változása, amennyiben jelentőséggel bír), továbbá ha lehetséges és jelentőséggel bír, az alkalmazottak megoszlása fő tevékenységi körönként és földrajzilag. Amennyiben a kibocsátó nagyobb számban foglalkoztat kölcsönzött munkaerőt, nyilatkozni kell a munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmazottak átlagos létszámáról a legutolsó pénzügyi évben.

Nincs ilyen

17.2. Részvénytulajdon és részvényopciók

Nincs ilyen

A 14.1. pont első albekezdésének a) és d) pontjában említett személyek tekintetében a lehető legfrissebb információkat kell megadni az említett személyeknek a kibocsátó társaság részvényeiből való részesedéséről és a részvényekhez kapcsolódó opciókról.

Nincs ilyen

17.3. Azon megállapodások ismertetése, amelyek révén az alkalmazottak részesedhetnek a kibocsátó tőkéjéből.

Nincs ilyen 18.fejezet

18. FŐ RÉSZVÉNYESEK

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

106

18.1. Amennyiben a kibocsátónak tudomása van ilyenről – az igazgatási, irányító és felügyelő szerv tagjain kívül –, azon személyek neve, akik közvetve vagy közvetlenül a kibocsátóban olyan tőkerészesedéssel vagy szavazati joggal rendelkeznek, amit a kibocsátó nemzeti jogszabályai értelmében a részesedés összegével együtt jelenteni kell; amennyiben nincs ilyen személy, erről nyilatkozni kell.

18.fejezet

18.2. Rendelkeznek-e a kibocsátó fő részvényesei eltérő szavazati jogokkal; amennyiben nem, erről nyilatkozni kell.

18.fejezet

18.3. Amennyiben a kibocsátónak tudomása van ilyenről, azon személyek neve, akik a kibocsátó fölött közvetlenül vagy közvetve tulajdonjogot vagy ellenőrzési jogot gyakorolnak, ismertetve az ellenőrzés jellegét, valamint az ellenőrzési joggal való visszaélés megakadályozására elfogadott intézkedéseket.

18.fejezet

18.4. A kibocsátó előtt ismert megállapodások bemutatása, amelyek végrehajtása egy későbbi időpontban a kibocsátó feletti ellenőrzés módosulásához vezethet.

18.fejezet

19. KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKKAL FOLYTATOTT ÜGYLETEK

19. fejezet

A kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletek adatait (ebben az összefüggésben az 1606/2002/EK rendelet szerint elfogadott standardokban meghatározott információk), amelyeket a kibocsátó a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban a regisztrációs okmány dátumáig hajtott végre, az 1606/2002/EK rendelet szerint elfogadott, megfelelő standarddal összhangban kell közölni.

17. fejezet

Amennyiben az ilyen standardok a kibocsátóra nem vonatkoznak, a következő információkat kell megadni: a) a kibocsátó számára – ügyletenként vagy összességükben – jelentőséggel bíró ügyletek jellege és terjedelme. Amennyiben a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletek nem piaci alapon jöttek létre, indokolni kell ennek okát. Visszafizetetlen kölcsön esetén, beleértve mindennemű garanciát is, meg kell adni a hátralékos összeget; b) a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott tranzakciók mekkora összeget, illetve százalékos arányt képviselnek a kibocsátó forgalmában. 20. A KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA, PÉNZÜGYI EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

HELYZETÉRE

17. fejezet

ÉS

20.1. Korábbi pénzügyi információk A három legutolsó pénzügyi évre (illetve rövidebb időszakra, ha a kibocsátó rövidebb ideje működik) vonatkozó, ellenőrzött korábbi pénzügyi információk, továbbá könyvvizsgálói jelentés mindegyik évre. Közösségi kibocsátók esetében a pénzügyi információkat az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően, illetve, ha az nem alkalmazható, a tagállam nemzeti számviteli standardjai alapján kell összeállítani. Harmadik országok kibocsátói esetében a pénzügyi információkat az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított eljárással összhangban elfogadott nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően, illetve a harmadik ország e standardokkal egyenértékű nemzeti számviteli standardjai alapján kell összeállítani. Amennyiben a pénzügyi információk nem felelnek meg ezeknek a standardoknak, azokat ismételt pénzügyi kimutatás formájában kell benyújtani.

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

20. fejezet

107

A legutóbbi két évre vonatkozó, ellenőrzött korábbi pénzügyi információkat a kibocsátó legközelebb közzéteendő éves pénzügyi beszámolójában elfogadott formának megfelelően kell összeállítani és benyújtani, figyelembe véve az éves pénzügyi beszámolóra vonatkozó számviteli standardokat, politikát és jogszabályokat. Amennyiben a kibocsátó egy évnél rövidebb ideje végzi a jelenlegi gazdasági tevékenységét, az erre az időszakra vonatkozó korábbi ellenőrzött pénzügyi információkat közösségi kibocsátó esetében az 1606/2002/EK rendelet szerinti éves pénzügyi beszámolókra alkalmazandó standardoknak megfelelően, illetve, ha ezek nem alkalmazhatók, a tagállam nemzeti számviteli standardjai alapján kell összeállítani. Harmadik országok kibocsátói esetében a pénzügyi információkat az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított eljárással összhangban elfogadott nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően, illetve a harmadik ország e standardokkal egyenértékű nemzeti számviteli standardjai alapján kell összeállítani. Ezeket a korábbi pénzügyi információkat ellenőrizni kell.

20. fejezet

Amennyiben az ellenőrzött pénzügyi információkat a nemzeti számviteli standardok szerint állították össze, az e pontban előírt pénzügyi információk között a következőknek kell szerepelnie:

a tulajdonosokkal folytatott tőkeműveletektől vagy a tulajdonosoknak történt osztalék-kifizetésektől eltérő okok miatt következtek be;

2. sz. melléklet 2. sz. melléklet 2. sz. melléklet 2. sz. melléklet

d) nyilatkozat a pénzforgalomról (cash-flow);

14.4. pont

e) számviteli politika és kiegészítő mellékletek.

2. sz. melléklet

A korábbi éves pénzügyi információkat független könyvvizsgálóval, az adott tagállamban alkalmazandó könyvvizsgálati standardokkal, illetve azokkal egyenértékű standardokkal összhangban ellenőriztetni kell, továbbá véleményeztetni kell, hogy a regisztrációs dokumentum céljából megfelelően valós és megbízható képet adnak-e.

2. sz. melléklet

a) mérleg; b) eredménykimutatás; c) áttekintés a saját tőke összes változásáról, illetve nyilatkozat a saját tőke azon változásairól, melyek

20.2. Előzetes pénzügyi információk Jelentős bruttó változás esetén annak bemutatása, hogy az ügylet milyen hatást gyakorolhatott volna a kibocsátó eszközeire, forrásaira és bevételeire, ha azt a jelentés szerinti időszak kezdetén vagy a jelentési napon hajtották volna végre.

Nincs ilyen

Ez a követelmény általában előzetes pénzügyi információk megadásával teljesíthető.

Nincs ilyen

Az előzetes pénzügyi információkat a II. mellékletben megállapított módon kell bemutatni, és az ott előírt adatokat kell tartalmazniuk.

Nincs ilyen

Az előzetes pénzügyi információkhoz mellékelni kell a független könyvvizsgáló jelentését.

Nincs ilyen

20.3. Pénzügyi kimutatások Amennyiben a kibocsátó készít saját és konszolidált éves pénzügyi beszámolót is, legalább a konszolidált éves beszámolónak szerepelnie kell a regisztrációs okmányban.

2. sz. melléklet

20.4. A korábbi éves pénzügyi információk ellenőrzése

2. sz. melléklet

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

108

20.4.1. Nyilatkozat a korábbi pénzügyi információk ellenőrzéséről. Amennyiben a bejegyzett könyvvizsgálók megtagadják a korábbi pénzügyi információkra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés elkészítését, illetve a jelentés fenntartásokat vagy felelősségkizárást tartalmaz, a jelentéskészítés megtagadását, a fenntartásokat vagy a felelősségkizárást indoklással ellátva teljes egészében ismertetni kell. 20.4.2. Utalás a regisztrációs okmányban könyvvizsgálók szintén ellenőriztek.

található olyan további információkra, amelyeket

a

20.4.3. Amennyiben a regisztrációs okmányban közölt pénzügyi adatok nem a kibocsátó ellenőrzött pénzügyi beszámolóiból származnak, jelezni kell az információk forrását és azt, hogy az adatokat nem ellenőrizték.

2. sz. melléklet

Nincs ilyen Nincs ilyen

20.5. A legfrissebb pénzügyi információk dátuma 20.5.1. Az ellenőrzött pénzügyi információk nem lehetnek régebbiek a következőknél:

20. fejezet

a) a regisztrációs okmány dátumától számított 18 hónap, ha a kibocsátó ellenőrzött közbenső pénzügyi beszámolót közöl a regisztrációs okmányban; b) a regisztrációs okmány dátumától számított 15 hónap, ha a kibocsátó nem ellenőrzött közbenső pénzügyi beszámolót közöl a regisztrációs okmányban. 20.6. Közbenső és egyéb pénzügyi információk 20.6.1. Amennyiben a kibocsátó az utolsó ellenőrzött pénzügyi beszámolójának időpontja óta negyedévente vagy félévente pénzügyi információkat tett közzé, ezeket fel kell tüntetni a regisztrációs okmányban.

Nincs ilyen

Amennyiben a negyedéves vagy féléves pénzügyi információkat teljes vagy részleges könyvvizsgálatnak vetették alá, a könyvvizsgálói jelentést is közölni kell. Amennyiben a negyedéves vagy féléves pénzügyi információkat nem vetették alá teljes vagy részleges könyvvizsgálatnak, ezt is jelezni kell.

Nincs ilyen

20.6.2. Amennyiben a regisztrációs okmány az utolsó ellenőrzött pénzügyi év végét követően több, mint kilenc hónappal később készült, annak olyan közbenső pénzügyi információkat kell tartalmaznia, amelyek ismertetik a pénzügyi év legalább első hat hónapjának eredményeit; ezeket nem szükséges ellenőrizni (ebben az esetben erre fel kell hívni a figyelmet).

Nincs ilyen

A közbenső pénzügyi információknak a megelőző pénzügyi év azonos időszakára vonatkozó összehasonlító kimutatást is tartalmazniuk kell, kivéve ha az összehasonlító mérlegadatokra vonatkozó követelmények az év végi mérleg benyújtásával teljesíthetők.

Nincs ilyen

20.7. Osztalékpolitika A kibocsátó osztalékfizetéssel és az arra vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos politikája.

21.fejezet

20.7.1. A korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak minden egyes pénzügyi éve tekintetében az egy részvényre jutó osztalék összege; amennyiben a kibocsátó részvényeinek száma megváltozott, az összehasonlíthatóság érdekében ennek megfelelően ki kell igazítani az összeget. 20.8. Bírósági és választottbírósági eljárások

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

22.fejezet

109

Kormányzati, bírósági vagy választottbírósági eljárásra vonatkozó információk (ideértve a függő, illetve a kibocsátó tudomása szerint a jövőben megindítandó eljárásokat is) az elmúlt legalább 12 hónapos időszakra vonatkozóan, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak, vagy a közelmúltban azt gyakoroltak a kibocsátó és/vagy a vállalatcsoport pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére; vagy pedig nyilatkozni kell ezek hiányáról. 20.9. A kibocsátó pénzügyi vagy kereskedelmi helyzetében bekövetkezett lényeges változások A vállalatcsoport pénzügyi vagy kereskedelmi helyzetében az utolsó olyan pénzügyi időszak vége óta bekövetkezett lényeges változások bemutatása, amelyre vonatkozóan vagy ellenőrzött pénzügyi információkat vagy közbenső pénzügyi információkat tettek közzé; amennyiben ilyen változás nem következett be, erről nyilatkozni kell.

Nincs ilyen

21. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK 21.1. Részvénytőke A korábbi pénzügyi információk között ismertetett legutóbbi mérleg időpontjában érvényes információk a következőkről: 21.1.1. A kibocsátott részvénytőke összege, és a részvénytőke minden osztálya tekintetében a következők:

26.1. pont

a) az engedélyezett részvények száma;

26.1. pont

b) a kibocsátott és teljesen befizetett részvények, illetve a kibocsátott, de nem teljesen befizetett részvények száma;

26.1. pont

c) a részvények névértéke, illetve nyilatkozat arról, hogy a részvényeknek nincs névértékük; és

26.1. pont

d) az év elején és végén forgalomban levő részvények számának egyeztetése. Amennyiben a tőke több, mint 10 %-át készpénztől eltérő eszközökkel fizették be a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban, ezt a körülményt jelezni kell.

26.1. pont

21.1.2. Amennyiben léteznek olyan részvények, amelyek nem képviselnek tőkét, meg kell adni ezek számát és fő jellemzőit.

26.1. pont

21.1.3. A kibocsátó által, annak nevében vagy a leányvállalatai által birtokolt, kibocsátói részvények száma, könyv szerinti értéke és névértéke.

26.1.2. pont

21.1.4. Az átváltható értékpapírok, becserélhető értékpapírok vagy opciós utalványok mennyisége az irányadó feltételek és az átváltási, becserélési és jegyzési eljárások ismertetésével.

Nincs ilyen

21.1.5. A jóváhagyott, de ki nem bocsátott részvénytőke megszerzési jogára és/vagy az ezzel kapcsolatos kötelezettségekre, illetve a tőkeemeléssel kapcsolatos kötelezettségvállalásra vonatkozó információk és feltételek.

26.1.1. pont

21.1.6. Információ a vállalatcsoport bármelyik tagjának tőkéjéről, amelyre opciós jog vonatkozik, illetve feltételes vagy feltétel nélküli megállapodás alapján opciós joghoz köthető, továbbá az opciós jog részletes ismertetése, ideértve azon személyeket is, akikhez az opciós jog kapcsolódik.

Nincs ilyen

21.1.7. A részvénytőke előtörténete a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban, kiemelve az esetleges változásokat. 21.2. A társaság alapító okirata és alapszabálya

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

26.2.pont

110

21.2.1. A kibocsátó célkitűzéseinek bemutatása, és annak megjelölése, hogy rögzítve az alapító okiratban és az alapszabályban.

ezek hol vannak

11.1.2. pont

21.2.2. A kibocsátó alapszabályában, alapító okiratában, társasági szerződésében vagy belső szabályzatában az igazgatási, irányító és felügyelő szerv tagjaira vonatkozó főbb rendelkezések összefoglalása.

17. fejezet

21.2.3. Az összes meglévő részvényosztályhoz kapcsolódó jogok, elsőbbségi jogok és korlátozások bemutatása.

1.3.2 pont 26.2.3. pont

21.2.4. A részvényesek jogainak megváltoztatásához szükséges intézkedések, jelezve, ha egyes feltételek szigorúbbak a törvényben előírtnál.

26.2.3. pont

21.2.5. A részvényesek éves közgyűlésének és a rendkívüli közgyűlések összehívásának rendjét meghatározó feltételek bemutatása, ideértve a részvétel feltételeit is.

26.2. 4. pont

21.2.6. A kibocsátó alapszabályában, alapító okiratában, társasági szerződésében vagy belső szabályzatában rögzített azon rendelkezések rövid bemutatása, amelyek adott esetben késleltetik, vagy akár megakadályozzák a kibocsátó fölötti ellenőrzés megváltoztatását.

26.2.4. pont

21.2.7. Az alapszabályban, alapító okiratban, társasági szerződésében vagy belső szabályzatban rögzített azon rendelkezések bemutatása, amelyek meghatározzák azt a küszöbértéket, amely fölött az adott részvényes tulajdonosi mivoltát nyilvánosságra kell hozni.

26..2.4. pont

21.2.8. Az alapszabályban, alapító okiratban, társasági szerződésében vagy belső szabályzatban a tőke változására vonatkozó feltételek bemutatása, ha egyes feltételek szigorúbbak a törvényben előírtnál.

26.2.5. pont

22. LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK

27.fejezet

A szokásos üzletmenet során kötött szerződéseken kívül minden olyan fontosabb szerződés összefoglalása, amelyben a regisztrációs okmány közzétételét közvetlenül megelőző két évben a kibocsátó vagy a vállalatcsoport bármely tagja szerződő félként szerepel.

Nincs ilyen

A szokásos üzletmenet során kötött szerződéseken kívül a vállalatcsoport bármelyik tagja által kötött, a regisztrációs okmány időpontjában fennálló azon szerződések összefoglalása, amelyek rendelkezései értelmében a vállalatcsoport bármelyik tagját a vállalatcsoport szempontjából jelentőséggel bíró kötelezettség terheli, illetve ilyen jogosultság illeti meg.

Nincs ilyen

23. HARMADIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓ, SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT

28.fejezet

23.1. Amennyiben a regisztrációs okmány szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését tartalmazza, meg kell adni a személy nevét, üzleti elérhetőségét, szakképesítését és adott esetben a kibocsátóban levő jelentős érdekeltségeit. Amennyiben a jelentés a kibocsátó kérésére készült, nyilatkozatot kell mellékelni arról, hogy a nyilatkozatot vagy jelentést a regisztrációs okmány szerinti formájában és összefüggésében hagyta jóvá az a személy, aki a regisztrációs okmány adott részének tartalmát jóváhagyta.

28.fejezet

23.2. Amennyiben az információk harmadik féltől származnak, nyilatkozni kell arról, hogy az információkat pontosan vették át, és a kibocsátó tudomása szerint, illetve amilyen mértékben a harmadik fél által közzétett információból erről megbizonyosodhatott, az átvett információkból nem maradtak ki olyan tények, amelyek azt pontatlanná vagy félrevezetővé tennék. Ezen túlmenően meg kell jelölni az információ forrását is.

28.fejezet

24. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK

30.fejezet

Nyilatkozat arról, hogy a regisztrációs okmány érvényessége alatt a következő dokumentumokba (vagy másolataikba) lehet adott esetben betekinteni:

30.fejezet

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

111

a) a kibocsátó alapító okirata és alapszabálya;

30.fejezet

b) az összes jelentés, levél és más dokumentum, korábbi pénzügyi információk, a kibocsátó kérésére szakértő által készített értékelés vagy nyilatkozat, amelynek egyes részeit a regisztrációs okmány tartalmazza, vagy hivatkozik rá;

30.fejezet

c) a kibocsátóra vonatkozó korábbi pénzügyi információk, illetve vállalatcsoport esetén a kibocsátóra és leányvállalataira vonatkozó korábbi pénzügyi információk, a regisztrációs okmány közzétételét megelőző két pénzügyi év tekintetében.

30.fejezet

Jelezni kell, hogy a nyomtatott vagy elektronikus formátumú dokumentumok hol tekinthetők meg.

30.fejezet

25. RÉSZESEDÉSEK BEMUTATÁSA Azon vállalkozásokra vonatkozó információk, amelyek tőkéjében a kibocsátó társaság olyan részesedéssel rendelkezik, ami valószínűleg jelentősen befolyásolja a kibocsátó saját eszközeinek, forrásainak és pénzügyi helyzetének és eredményének értékelését.

Nincs ilyen

Rendelet II. számú melléklete („Az előzetes pénzügyi információk modulja”)

A Kibocsátó esetében nem készítendő ilyen információ. Rendelet III. számú melléklete („A részvény-értékpapírjegyzék közzétételi minimumkövetelményei”)

RENDELET

TÁJÉKOZ TATÓ 3.fejezet

1. FELELŐS SZEMÉLYEK 1.1. A tájékoztatóban szereplő információkért, illetve adott esetben azok egyes részeiért felelős minden személy; ez utóbbi esetben meg kell jelölni az érintett részeket. Természetes személyek esetén, ideértve a kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szerveinek tagjait is, meg kell adni a személy nevét és beosztását, jogi személyek esetén pedig a nevet és a létesítő okirat szerinti székhelyet. 1.2. A tájékoztatóért felelős személyek nyilatkozata arról, hogy az elvárható gondosság mellett, a lehető legjobb tudásuk szerint a tájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek, és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható fontos következtetéseket. Indokolt esetben a tájékoztató egyes részeiért felelős személyek nyilatkozata, amely szerint az elvárható gondosság mellett, a lehető legjobb tudásuk szerint a tájékoztató azon részében szereplő információk, amelyért felelősek, megfelelnek a tényeknek és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható fontos következtetéseket.

3.fejezet

3.fejezet

2. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

2.fejezet

A „Kockázati tényezők” szakaszban az eladásra felajánlott és/vagy bevezetett értékpapírokra vonatkozó kockázati tényezők egyértelmű bemutatása annak érdekében, hogy értékelni lehessen az érintett értékpapírokhoz kapcsolódó piaci kockázatokat.

2.fejezet

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

112

3. KULCSFONTOSSÁGÚ INFORMÁCIÓK

9.fejezet

3.1. Nyilatkozat a működő tőkéről

9.fejezet

A kibocsátó nyilatkozata arról, hogy véleménye szerint a működő tőke elegendő-e a kibocsátó jelenlegi szükségleteire, ellenkező esetben pedig arról, hogy miként szándékozik pótolni a szükséges működő tőkét.

9.fejezet

3.2. Tőkeérték és eladósodottság

15.fejezet

Nyilatkozat a tőkeértékről és az eladósodottságról (megkülönböztetve a garanciával illetve biztosítékkal fedezett és a garanciával, illetve biztosítékkal nem fedezett tartozásokat); a nyilatkozat nem lehet régebbi a dokumentum dátumát megelőző 90 napnál. A tartozások magukban foglalják a közvetett és a függő kötelezettségeket is.

15.fejezet

3.3. A kibocsátásban/ajánlattételben érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége

17.fejezet

A kibocsátás/ajánlattétel szempontjából jelentőséggel bíró érdekeltségek – ideértve összeférhetetlenséget is – az érintett személyek és az érdekeltségek jellegének bemutatása.

az

6.1.2. pont

3.4. Az ajánlattétel okai és a bevételek felhasználása Az ajánlattétel okai, továbbá adott esetben a bevétel becsült nettó összege a főbb felhasználási célok szerinti bontásban, fontossági sorrendben. Amennyiben a kibocsátó tudja, hogy a várható bevétel nem lesz elegendő az összes felhasználási cél finanszírozására, meg kell jelölni a kiegészítő finanszírozás összegét és forrását. Részletezni kell a bevételek felhasználását, különösen akkor, ha az a szokásos üzletmeneten kívül eszközök megszerzésére, más vállalkozások bejelentett felvásárlásának finanszírozására, vagy tartozások kiegyenlítésére, csökkentésére vagy teljes törlesztésére szolgál.

6.2. pont

4. A FORGALOMBA HOZANDÓ/BEVEZETENDŐ ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

6.2. fejezet

4.1. A forgalomba/bevezetésre kerülő értékpapírok fajtája és osztálya, ideértve az ISIN-kódot (nemzetközi értékpapír-azonosító szám) és más értékpapír-azonosító számokat is.

6.2. fejezet

4.2. Az értékpapírok kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok.

6.2. fejezet

4.3. Tájékoztatás arról, hogy az értékpapírok névre vagy bemutatóra szólnak-e, illetve nyomdai úton előállítottak vagy dematerializált formában léteznek-e. Ez utóbbi esetben a nyilvántartást vezető szervezet neve és címe.

6.2. fejezet

4.4. A kibocsátás pénzneme.

6.2. fejezet

4.5. Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok ismertetése, ideértve a jogok bármely korlátozását és a gyakorlásukra vonatkozó eljárást.

6.2. fejezet

- Osztalékjogok:

6.2. fejezet

- a jogosultság keletkezésének rögzített időpontja(i),

6.2. fejezet

- az osztalékra vonatkozó jogosultság lejáratának időpontja, ezt személy megnevezése,

követően a

kedvezményezett

- az osztalékkal kapcsolatos korlátozások és az értékpapírok nem rezidens birtokosaira vonatkozó eljárások, ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

6.2. fejezet

6.2. fejezet

113

- az osztalék mértéke vagy kiszámításának módja, az osztalékfizetés gyakorisága, halmozott vagy nem halmozott jellege.

6.2. fejezet

- Szavazati jogok.

6.2. fejezet

- Elővételi jog az azonos osztályú értékpapírok jegyzésekor.

6.2. fejezet

- A kibocsátó nyereségéből való részesedés joga.

6.2. fejezet

- Likvidációs hányadhoz való jog.

6.2. fejezet

- Visszaváltásra vonatkozó rendelkezések.

6.2. fejezet

- Átváltási feltételek.

6.2. fejezet

4.6. Új kibocsátások esetén nyilatkozat azokról a határozatokról, engedélyekről és jóváhagyásokról, amelyek alapján az értékpapírokat előállították és/vagy kibocsátották, illetve a jövőben előállítják és/vagy kibocsátják.

6.2. fejezet

4.7. Új kibocsátások esetén az értékpapírok kibocsátásának várható időpontja.

6.2. fejezet

4.8. Az értékpapírok szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások leírása.

6.2. fejezet

4.9. Az értékpapírokkal kapcsolatos kötelező vételi ajánlat és/vagy kiszorítási és/vagy kényszereladási rendelkezések bemutatása.

6.2. fejezet

4.10. Az előző pénzügyi évben vagy a folyó pénzügyi évben harmadik felek által a kibocsátó saját tőkéjére vonatkozó nyilvános vételi ajánlat. Közölni kell az ajánlatbeli vételárat vagy átváltási feltételeket, valamint annak végeredményét is.

6.2. fejezet

4.11. A kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelyének országa és az ajánlattétel vagy a szabályozott piacra történő bevezetés iránti kérelem benyújtása szerinti országok tekintetében:

6.2. fejezet

- az értékpapírokból származó jövedelem forrásadója,

23.fejezet

- tájékoztatás arról, hogy a kibocsátó vállalja-e a felelősséget a forrásadó levonásával kapcsolatban.

23.fejezet

5. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

7.fejezet

5.1 Feltételek, ajánlati statisztikák, várható ütemezés és az ajánlatok elfogadásához szükséges intézkedések 7.fejezet

5.1.1. Az ajánlattétel feltételei.

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

114

5.1.2. A kibocsátás/ajánlattétel teljes összege, megkülönböztetve az eladásra és a jegyzésre kínált értékpapírokat; ha az összeget még nem rögzítették, a végleges ajánlati összeg nyilvános bejelentésének szabályai és időpontja.

7.fejezet

5.1.3. Az ajánlattételre – ideértve a lehetséges módosításokat is – nyitva álló időtartam, és a jegyzési eljárás bemutatása.

7.fejezet

5.1.4. Tájékoztatás arról, hogy az ajánlattétel mikor és milyen körülmények között vonható vissza vagy függeszthető fel, illetve visszavonható-e a kereskedés megkezdését követően is.

7.fejezet

5.1.5. A jegyezhető mennyiség leszállításának lehetősége és az értékpapírt lejegyzők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja.

7.fejezet

5.1.6. A jegyzés legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összege (az értékpapírok darabszámában vagy az összesített befektetendő összegben meghatározva).

7.fejezet

5.1.7. Annak az időtartamnak a megjelölése, amelyen belül a jegyzés visszavonható, feltéve hogy a befektetőknek jogukban áll visszavonni a jegyzést.

7.fejezet

5.1.8. Az értékpapírok kifizetésének és átadásának módja és határideje.

7.fejezet

5.1.9. Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatalára választott módszer teljes körű bemutatása, a nyilvánosságra hozatal időpontja.

7.fejezet

5.1.10. Az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jogok kezelése.

7.fejezet

5.2. Forgalmazási terv és allokáció

7.fejezet

5.2.1. Azon lehetséges befektetőknek a megadása, akiknek felajánlják az értékpapírokat. Amennyiben az ajánlattétel egyidejűleg két vagy több ország piacára vonatkozik, és az ajánlat egyes szeleteit (tranche) e piacok közül néhány számára tartották vagy tartják fenn, ezt jelezni kell.

7.fejezet

5.2.2. Amennyiben a kibocsátónak tudomása van róla, jelezni kell, hogy főrészvényesek vagy a kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szervének tagjai szándékoznak-e értékpapírt jegyezni, illetve vannak-e olyan személyek, akik az ajánlattételben megjelölt mennyiség több, mint öt százalékát le kívánják jegyezni.

7.fejezet

5.2.3 Tájékoztatás az allokáció előtt:

7.fejezet

a) az ajánlat szeletekre osztása, ideértve az intézményi és kisbefektetői szeletet, a kibocsátó alkalmazottainak fenntartott és bármely más szeletet;

7.fejezet

b) a visszafizetés feltételei, felső határa és az egyes szeletekre alkalmazandó legkisebb százalék;

7.fejezet

c) a kisbefektetők és a kibocsátó alkalmazottai közötti allokáció módja vagy módjai ezen szeletek túljegyzése esetén;

7.fejezet

d) az allokáció során egyes befektetői vagy rokoni csoportoknak (ideértve a baráti és családi programokat) biztosított, előre meghatározott elsőbbségi bánásmód bemutatása, az ajánlattételnek az elsőbbségi bánásmód számára fenntartott százaléka és az adott osztályba vagy csoportba történő bekerülés feltételei;

7.fejezet

e) az allokáció során a jegyzések vagy jegyzési ajánlattételek kezelése függ-e attól, hogy azt melyik vállalkozáson keresztül vagy által tették;

7.fejezet

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

115

f) a tervezett egyedi allokáció legkisebb összege a kisbefektetői szeleten belül, ha van ilyen;

7.fejezet

g) az ajánlattétel lezárásának feltételei, valamint a legkorábbi lehetséges lezárás időpontja;

7.fejezet

h) elfogadható-e többszörös jegyzés, ha nem, miként fogják kezelni a többszörös jegyzéseket.

7.fejezet

5.2.4. Eljárás, amelynek keretében az értékpapírt igénylők értesítést kapnak a számukra kiutalt mennyiségről, és tájékoztatás arról, hogy az értesítést megelőzően megkezdődhet-e a kereskedés.

7.fejezet

5.2.5. A túljegyzést és további részvények megvásárlását engedélyező záradék:

7.fejezet

a) a túljegyzés lehetőségének és további részvények megvásárlását engedélyező opciónak green shoe a megléte és mértéke;

b) a túljegyzés lehetőségének és további részvények megvásárlását engedélyező opciónak green shoe a fennállási időtartama; c) a túljegyzés lehetőségének és további részvények megvásárlását engedélyező opciónak green shoe az alkalmazási feltételei.

5.3. Árképzés

7.fejezet

5.3.1. Az értékpapírok ajánlati árának megadása. Amennyiben az ár nem ismert, vagy ha az értékpapíroknak nincs bevezetett és/vagy likvid piaca, ismertetni kell az ajánlati ár meghatározásának módját, ideértve a nyilatkozatot arról, hogy ki állapította meg a feltételeket, illetve hivatalosan ki felelős az ár meghatározásáért. A kifejezetten az értékpapírt jegyzőre vagy a vásárlóra terhelt költségek és adók összegének jelzése.

7.1.pont

5.3.2. Az ajánlati ár nyilvánosságra hozatala

7.fejezet

5.3.3. Amennyiben a kibocsátó részvényesei elővásárlási joggal rendelkeznek, és ezt a jogukat korlátozzák vagy visszavonják, meg kell adni a kibocsátási ár alapját – ha a kibocsátott értékpapírokat készpénzért lehet megvásárolni –, valamint a korlátozás vagy visszavonás okait és kedvezményezettjeit.

7.fejezet

5.3.4. Amennyiben jelentős aránytalanság áll vagy állhatna fenn a nyilvános ajánlati ár és az igazgatási, irányító és felügyelő szerv tagjai vagy a vezető állású munkavállalók, valamint a kapcsolt személyek által az előző év során vásárolt vagy általuk megvásárolható értékpapírok tényleges készpénzköltsége között, összehasonlító áttekintést kell mellékelni a nyilvános ajánlattételben kért árról és az említett személyek ténylegesen készpénzben teljesített hozzájárulásról.

7.fejezet

5.4. Befektetési szolgáltatók (placing) és jegyzési garanciavállalás

7.4.pont

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

116

5.4.1. A globális ajánlattétel és annak egyes részei kapcsolattartójának (kapcsolattartóinak), valamint – amennyiben a kibocsátó vagy ajánlattevő számára ismertek – a befektetési szolgáltatóknak a neve és címe azokban az országokban, ahol az ajánlattétel történik.

7.fejezet

5.4.2. A kifizetési ügynökök és letétkezelők neve és címe minden egyes országban.

7.fejezet

5.4.3. A kibocsátás átvételére kötelezettséget vállaló szervezetek neve és címe, valamint azoknak a szervezeteknek a neve és címe, amelyek készek a kibocsátást kötelezettségvállalás nélkül, illetve megállapodás alapján „a legjobb tudásuk szerint” elhelyezni. A megállapodások fő jellemzői, ideértve a kvótákat is. Amennyiben nem a teljes kibocsátásra vállaltak jegyzési garanciát, nyilatkozni kell a fennmaradó részről. A jegyzési garanciavállalási és forgalmazási jutalék teljes összege.

7.fejezet

5.4.4. A jegyzési garanciavállalásra vonatkozó szerződés megkötésének időpontja.

7.fejezet

6. A TŐZSDEI BEVEZETÉSRE ÉS A KERESKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

9.fejezet

6.1. Tájékoztatás arról, hogy a kínált értékpapírok tekintetében nyújtanak-e be kérelmet a tőzsdei bevezetésre, és szabályozott piacon vagy azzal egyenértékű piacokon kívánják-e forgalmazni; ennek során meg kell nevezni a szóba jöhető piacokat. E körülményt anélkül kell megemlíteni, hogy azt a benyomást keltenék, hogy a bevezetést mindenképpen engedélyezni fogják. Amennyiben ismert, az értékpapírok bevezetésének legkorábbi időpontja.

9.fejezet

6.2. Minden olyan szabályozott vagy azzal egyenértékű piac, amelyen – a kibocsátó ismeretei szerint – a felkínálandó vagy bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek.

9.fejezet

6.3. Amennyiben a szabályozott piacra bevezetendő értékpapírok előállításával egyidejűleg vagy majdnem egyidejűleg azonos értékpapírosztályokat jegyeznek vagy helyeznek el zárt körben, vagy más értékpapírosztályokat állítanak elő nyilvános vagy zártkörű elhelyezés céljából, részletezni kell a műveletek jellegét, valamint az érintett értékpapírok számát és jellemzőit.

9.fejezet

6.4. Azon szervezetek adatai, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közvetítőként működnek közre a másodlagos piacokon folytatott kereskedésben, és vételi vagy ajánlati árak révén biztosítják a likviditást, továbbá a kötelezettségvállalásaik főbb feltételeinek bemutatása.

9.fejezet

6.5. Stabilizáció: ha a kibocsátó vagy az eladni kívánó részvényes túljegyzési opciót biztosított, illetve egyébként javasolt, hogy az ajánlattétel keretén belül árstabilizáló intézkedések legyenek hozhatók:

9.fejezet

6.5.1. Az a tény, hogy stabilizációs intézkedések bevezethetőek, de azok nem tekinthető biztosnak, és bármikor megszüntethetőek.

9.fejezet

6.5.2. A stabilizációs időszak lehetséges kezdete és vége.

9.fejezet

6.5.3. A stabilizációs intézkedésekért felelős közzététel időpontjában nem ismertek.

9.fejezet

személy minden egyes joghatóságra, kivéve ha a

6.5.4. Az a tény, hogy a stabilizációs ügyletek következtében az egyébként várhatónál magasabbak lehetnek a piaci árak. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

9. fejezet

117

7. ELADNI KÍVÁNÓ ÉRTÉKPAPÍR-TULAJDONOSOK

nincs

7.1. Az értékpapírt eladásra kínáló személy vagy vállalkozás neve és üzleti elérhetősége, bármely beosztás vagy más jelentős kapcsolat, amely az eladót az elmúlt három évben a kibocsátóhoz, annak jogelődjéhez vagy kapcsolt vállalkozásaihoz fűzte.

Nincs

7.2. Az egyes értékpapír-tulajdonosok által ajánlott értékpapírok száma és osztálya.

Nincs

7.3. Lekötési megállapodások

Nincs

Az érintett felek.

Nincs

A megállapodás tartalma és kivételek.

Nincs

A lekötési időszak.

Nincs

8. A KIBOCSÁTÁS/AJÁNLATTÉTEL KÖLTSÉGE

8. fejezet

8.1. A kibocsátás/ajánlattétel teljes nettó bevétele és a becsült összes költség.

8. fejezet

9. FELHIGÍTÁS

25. fejezet

9.1. Az ajánlattételből eredő közvetlen elértéktelenedés összege, százalékban is megadva.

25. fejezet

9.2. Meglévő részvényeseknek szóló jegyzési ajánlat esetén a közvetlen elértéktelenedés összege (százalékban is megadva), amennyiben nem jegyzik az új ajánlatot.

25. fejezet

10. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

26. fejezet

10.1. Amennyiben az értékpapírjegyzékben a kibocsátással összefüggésben tanácsadókat is megemlítenek, nyilatkozni kell arról, hogy a tanácsadók milyen minőségben működtek közre.

28. fejezet

10.2. Az értékpapírjegyzékben szereplő egyéb információk, amelyeket részben vagy egészben bejegyzett könyvvizsgálók ellenőriztek, és erről jelentést készítettek. A jelentés másolata, illetve – az illetékes hatóság engedélyével – a jelentés összefoglalója.

26. fejezet

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

118

10.3. Amennyiben az értékpapírjegyzék szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését tartalmazza, meg kell adni a személy nevét, üzleti elérhetőségét, szakképzettségét és adott esetben a kibocsátó társaságban való jelentősebb érdekeltségét. Amennyiben a jelentés a kibocsátó kérésére készült, nyilatkozatot kell mellékelni arról, hogy a nyilatkozatot vagy jelentést az adott formában és összefüggéseiben jóváhagyta az a személy, aki az értékpapírjegyzék adott részének tartalmát engedélyezte.

26. fejezet

10.4. Amennyiben az információk harmadik féltől származnak, nyilatkozni kell arról, hogy az információkat pontosan vették át, és a kibocsátó tudomása szerint, illetve amilyen mértékben a harmadik fél által közzétett információból erről megbizonyosodhatott, az átvett információkból nem maradtak ki olyan tények, amelyek azt pontatlanná vagy félrevezetővé tennék. Azonosítani kell az információforrást is.

26. fejezet

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

119

33. MELLÉKLETEK 1.sz.melléklet: Jegyzési helyek listája A Buda-Cash Zrt. mint Forgalmazó fiókhálózata: Az ügyfélpénztár a budapesti fiókirodában az üzleti nyitva tartással megegyező ideig van nyitva, a nem Budapesten lévő fiókirodák ügyfélpénztárai a délutáni üzleti nyitva tartás végét megelőzően fél órával, 16.30–kor bezárnak.

Fiókiroda megnevezése

Fiókiroda címe

Központi Iroda. Bajai Fiókiroda Békéscsabai Fiókiroda Debreceni Fiókiroda Győri Fiókiroda Kecskeméti Fiókiroda

1118 Budapest, Ménesi út 22. 6500 Baja, Vörösmarty u. 5. I/2. 5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 2-4. 4025 Debrecen, Piac utca 31. I/2. 9022 Győr, Széchenyi tér 7. I.emelet 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 2. II. emelet 3530 Miskolc, Arany János tér 1. 7624 Pécs, Barbakán tér 5. 6720 Szeged, Feketesas u. 28. 8200 Veszprém, Virág Benedek u. 4. 8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 5.

Miskolci Fiókiroda Pécsi Fiókiroda Szegedi Fiókiroda Veszprémi Fiókiroda* Zalaegerszegi Fiókiroda

*a veszprémi fiókirodában nem lehetséges a készpénzfelvétel illetve befizetés Üzleti nyitva tartás: Hétfő 9:00 - 12:00 Kedd 9:00 - 12:00 Szerda 9:00 - 12:00 Csütörtök 9:00 - 12:00 Péntek 9:00 - 12:00

és és és és és

13:00 13:00 13:00 13:00 13:00

-

17:00 17:00 17:00 17:00 17:00

A HUNGÁRIA ÉRTÉKPAPÍR Zrt, mint Társforgalmazó fiókhálózata: Fiókiroda megnevezése

Fiókiroda címe 1075. Budapest, Károly krt. 11. Tel.: 269-7811.

Hungária Értékpapír Zrt. Üzleti nyitva tartás: Hétfőtől péntekig 8:45 – 17:15* *pénztár:

9:00 - 15:00

2. sz. melléklet

A Kibocsátó pénzügyi beszámolói

3. sz mellléklet:

A Kibocsátó hatályos Alapszabálya

4. sz. melléklet:

Jegyzési ív ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

120

5. sz. melléklet:

Meghatalmazás minta a jegyzési meghatalmazáshoz

6. sz. melléklet:

Közzétételi Szabályzat

7. sz. melléklet:

Befektetési Szabályzat

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

121