„Körmend térségi vízmű vízminőség javítása” KEOP-1.3.0/09-11-2011-0003
1 Összefoglaló Körmend Város Önkormányzata, mint gesztor önkormányzat együttműködve a vele egy vízbázison található Magyarnádalja és Vasalja Községek önkormányzataival, továbbá a (részben) általuk alapított, és a viziközmű vagyont önkormányzati cégként birtokló és üzemeltető VASIVÍZ Vas Megyei Víz és Csatornamű ZRt-vel pályázatot kíván benyújtani az ivóvíz minőségének, és az ivóvíz közműhálózat részleges rekonstrukciója megvalósíthatósága érdekében. A jelen Részletes megvalósíthatóságit tanulmány (továbbiakban RMT) során építünk az előzetes megvalósíthatósági tanulmány (továbbiakban EMT) eredményeire. Az a célunk, hogy bemutassuk a fejlesztés szükségességét, céljait, azoknak a KEOP-2009.1.3.0 támogatási konstrukcióhoz, illetve a KEOP releváns céljaihoz való illeszkedését, továbbá a megvalósításra tervezett fejlesztés műszaki, jogi, pénzügyi megalapozottságát, várt eredményeit, valamit a megvalósítás szervezeti, és eljárási kérdéseit.
Megoldandó probléma A Körmend területén levő ivóvíz kútból kitermelt vizekben az OKI szakvéleménye (2. sz. melléklet) által is igazolt vízkémiai vizsgálatok a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben előírt határértéknél magasabb arzén, továbbá vas - és mangán tartalmat mutattak ki. A kútvizek arzéntartalma káros az egészségre, ezért is kell ezen esetben megfelelni a csatlakozási szerződésben vállalt nemzetközi kötelezettségeinknek. A szintén magas vas-és mangán tartalom is problémás azonban, hiszen ennek jelentős része csapadék formájában kiválik és lerakódik a vízhálózat csővezetékeinek falán, lehetőséget adva a másodlagos bakteriológiai szennyezések kialakulásának, a használóknak pedig élvezeti értéket rontó hatást eredményezve. A vezetékekben történő erőteljesebb vízáramlás a leülepedett csapadékot felkavarja, és a fogyasztókhoz érkező vizet zavarossá teszi, mely undort keltő és a háztartásokban való felhasználásnál komoly gondokat okoz. A vezetékek falára kirakódott vascsapadék a hálózati víz u.n. „másodlagos” bakteriális elszennyeződését is előidézheti. Az egészségre káros arzén tartalom csökkentése mellett tehát az ivóvíz magas minőségének biztosítása érdekében fontos feladat a kútvizek vas-, és mangántalanítása is. A kiválások miatt az üzemeltetőnek gyakran kellett hálózatmosatást végeznie ezen célból. A fejlesztést követően pár százalékos fogyasztás-csökkenés, üzemeltetői szemmel pedig a hálózati veszteség csökkentése ezen okból szintén várható hatásként. Hasonlóan szükséges Körmend esetén az elavult, állagában is leromlott állagú, nehezen tisztítható, töréssel, vízveszteséggel veszélyeztetett bekötő vezetékeknek a pályázat keretén belül elszámolható mértékű cseréje. Körmenden és a környező településeken nincs olyan megfelelő felszín alatti egyéb vízbázis, a kutak által feltárt rétegeken kívül nem ismert alternatív vízadó réteg, vagy vízellátó rendszer, amely gazdaságosan kezelhető és átvezethető a rendszerbe. Emiatt a jelenleg kiépített
„Körmend térségi vízmű vízminőség javítása” KEOP-1.3.0/09-11-2011-0003
rendszer fejlesztése, az elavult, horganyzott tartalmú bekötő vezetékek cseréje, továbbá a víztisztító technológia és miatta a gépház felújítása, korszerűsítése, részbeni cseréje szükséges. Megoldási javaslatok és a változatelemzés eredményei A társulás célja, hogy a településen élőknek a megfelelő, emberi egészséget, és életminőséget nem veszélyeztető ivóvíz jusson. Az ellátottság nagyfokú, elmondható, hogy a lakosság több mint 98%-a részesül vezetékes ivóvíz ellátásban. A jelenlegi vízbázis alkalmas arra, hogy a távlati ivóvízmennyiséget biztosítsa. A települések mielőbb meg kívánják oldani a vízkezelést, hogy megfelelő minőségű vízszolgáltatást tudjanak biztosítani a lakosság és egyéb felhasználók számára. A közelben ugyanakkor nincsen olyan vízbázis, ellátó rendszer, amikre a jelenleg tervezett felújításnál gazdaságosabb, fenntarthatóbb módon tudna Körmend és térsége csatlakozni. A fenntarthatóság A projekt célja egyértelműen környezetvédelmi, a jobb ivóvíz minőség biztosítása, az alkotmányban rögzített egészséghez való jog, továbbá a vonatkozó Európai Uniós direktívák és hazai jogszabályoknak való megfelelésen keresztül. Áttételesen azonban jelentős környezeti tudatformáló hatásai is megjelenik, amit a fenntartható fejlődés elveinek a projekt és projektgazdák működése során alkalmazott tudatos érvényesítésen keresztül tovább lehet erősíteni. A fenntarthatóságot a projekt már önmagában azzal erősíti, hogy a fejlesztés szükségességének felismerésével is már rádöbbenti az önkormányzatokat és a lakosságot arra, hogy az ivóvíz, és különösen az egészséges ivóvíz megléte ma már nem magától értetődően adott természeti erőforrás. A lakosság, és az annak érdekeit, szemléletét képviselő helyi politika számára a térségben a 2008-as évben átadásra került szennyvízkezelés megoldása sokkal inkább tudatosult környezetvédelmi igényre alapult, mint az egészséges ivóvíz biztosítása esetén. A csapok megnyitásával látszatra korlátlanul rendelkezésre álló és tisztának tűnő víz esetén a döntéshozók jelen projekt előkészítése, a fejlesztés szükségességének a szolgáltató általi felvetése révén szembesültek az ivóvíz korlátosságával. Ez a felismerés járulékos eredménye lesz, hogy a döntéshozók a jövőben a vízfelhasználásra már az intézményeik és a településeik működtetése során is jóval tudatosabban, így a fenntartható fejlődést jobban szolgálóan, remélhetőleg az elővigyázatosság és a megelőzés elvének is megfelelően tekintenek. Ezt a hatást, amit a döntéshozók esetén talán már érzékelhetően elért a fejlesztés, szeretnénk a lakosság szintjén is megjeleníteni. Ezt szolgálta a fejlesztés első fordulójának elnyerését, és a tervezés megindulását ismertető nyitó sajtótájékoztató is, amelynek időpontját tudatosan, a Víz Világnapjához kötődően, arra is a figyelmet felhívva szerveztünk meg. A megvalósítás során tervezett további sajtótájékoztatók,
„Körmend térségi vízmű vízminőség javítása” KEOP-1.3.0/09-11-2011-0003
lakossági szórólapok, továbbá egyéb sajtóesemények mind azt szolgálják, hogy részben az érintett települések területén, de nem csak itt, hanem megyei szinten is, erősíthessük a vízzel való fenntartható gazdálkodás fontosságának tudatosítását. A kifelé történő arculati és szintén tudatosságot fokozó megoldásként az Önkormányzat két további lépést tervez megvalósítani. Egyrészt a papírhasználata során, mások számára is érzékelhető váltásként, egyidejűleg a környezetet víz-, és energia igényével, klór-kibocsátással kevéssé terhelő megoldásként részben újrahasznosított papírra tér át Körmend. Másrészt csökkenteni tervezi a saját vízfogyasztását is, a tudatossággal, illetve lehetőségei szerint víztakarékos megoldások idővel történő kiépítésével. Harmadrészt pedig a fenntarthatósági tervvel és egy fenntarthatósági felelős kijelölésével kívánja előmozdítani, hogy Körmend Város Önkormányzata a jövőben a fenntartható fejlődés szempontjaira is ügyelve működjön tovább. A környezettudatosságot szolgálja a megvalósítás során az is, hogy a létesítendő épület felújítása során olyan anyagokat használ fel, amelyek a környezetet kevéssé terhelik, másrészt olyan szolgáltatókat alkalmaz, akik a környezetet-tudatosságot érvényesítik működésük során. Ehhez elvárja, hogy a nyertes ajánlattevőik szervezeti működésükben ezt az elvet érvényesítsék.
Helyzetértékelés Vízbázis, víztermelő kapacitás Vízbeszerzés 12 db (+1 tartalék) mélyfúrású kút biztosítja, rétegvízből. Ez a vízbázis látja el Magyarnádalja és Vasalja településeket is. 1.1.1
A kutakból kitermelt vizekben a vízkémiai vizsgálatok a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben előírt határértéknél magasabb arzén, vas - és mangán tartalmat mutattak ki. A kútvizek arzéntartalma káros az egészségre, vas-és mangán tartalom jelentős része pedig csapadék formájában kiválik és lerakódik a vízhálózat csővezetékeinek falán. A vezetékekben történő erőteljesebb vízáramlás a leülepedett csapadékot felkavarja, és a fogyasztókhoz érkező vizet zavarossá teheti. A vezetékek falára kirakódott vascsapadék a hálózati víz ú.n. „másodlagos” bakteriális elszennyeződését is előidézheti. Az egészségre káros ammónium tartalom csökkentése mellett tehát igen fontos feladat a kútvizek vas-, és mangántalanítás is. Körmenden és a környező településeken nincs megfelelő felszín alatti egyéb vízbázis, a kutak által feltárt rétegeken kívül nem ismert alternatív vízadó, ill. nincs a közelben olyan jó minőségű vízbázis, vagy vízellátó rendszer, amely gazdaságosan kezelhető és átvezethető a rendszerbe.
„Körmend térségi vízmű vízminőség javítása” KEOP-1.3.0/09-11-2011-0003
A jelenlegi vízbázis alkalmas arra, hogy a távlati ivóvízmennyiséget biztosítsa. A társulás tagjai mielőbb meg kívánják oldani a vízkezelést, hogy megfelelő minőségű vízszolgáltatást tudjanak biztosítani a lakosság és egyéb felhasználók számára. Az éves vízfogyasztás a 70-es években kiépített vízhálózat és vízmű létesítmények megvalósulását követően erőteljes növekedésnek indult, azonban a 90-es években elsősorban a víz árának ugrásszerű növekedése miatt - jelentősen visszaesett. Az elmúlt öt év vízfogyasztását vizsgálva látható, hogy 2005 évtől ismét kismértékű emelkedést mutat, azonban prognosztizálható a következő évekre a vízfogyasztás kismértékű csökkenése, illetve a stagnálás.
Társadalmi eredetű szükségesség Körmend település fejlesztési koncepciójában előirányzat az ipari területek, és a lakóterületek fejlesztése, melyet a vállalkozói aktivitás, és az előre prognosztizálható lakónépesség növekedés indokol. A lakosság településre vonzásához azonban szükséges hogy számukra biztosítani tudja az Önkormányzat a megfelelő minőségű ivóvizet. A lakosság igénye, és joga az egészséges környezet, egészséget nem veszélyeztető ivóvíz szolgáltatás, melyhez a tervezett ivóvíz-javítási projekt megvalósulása szükséges. Az ivóvíz jelenlegi vas és mangántartalma kárt okoz a lakosságnak, mivel károsíthatja a háztartási gépeket. A projekt előkészítése és megvalósítása során a lakosságot folyamatosan tájékoztatják az önkormányzatok a beruházással kapcsolatban, mely magában foglalja a tervezett tevékenységek ütemezésének közzétételét is, illetve információkat a támogató szervezettel kapcsolatban. 1.2 Célkitűzések 1.2.1 A célkitűzések meghatározása A fejlesztési szükségszerűséget kielégítő célok meghatározására térünk ki az alábbiakban. Elérendő cél a lakosság számára a jobb és egészségesebb környezeti feltételek megteremtése, ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulása, amelyet szintén nagyban segít az ivóvíz káros anyag tartalmának előírt határérték alá csökkentése a projekt megvalósítása keretében. Szintén az élhetőség, életminőség javítását célozza a fejlesztés eredményeképpen a lakossági bejelentések, a vízminőséggel kapcsolatos panaszok számának csökkentése, a magasabb színvonalú ellátás biztosítása.
„Körmend térségi vízmű vízminőség javítása” KEOP-1.3.0/09-11-2011-0003
A fogyasztók számának növekedését tovább erősíthetik a társulás által megvalósítani kívánt gazdaságélénkítési és lakosság településre vonzása elképzelések. Ezek sikere nagyban függ az olyan alapvetőnek számító közszolgáltatások minőségétől, mint az ivóvízellátás. Az ivóvíz jelenleg minden érintett településen a 201/2001 Kormányrendeletben meghatározottaknál nagyobb mértékben tartalmaz ammóniumot, vasat, és mangánt. A vízkezelő berendezések megvalósításával lehetőség nyílik a települések lakói részére a kifogástalan minőségű ivóvíz szolgáltatásra. A projekt keretén belül elérni kívánt célok között szerepel a jelenleg üzemelő technológia fejlesztése. Így elérendő cél az olyan technológiai eszközök használata és beszerelése, amelyek megteremtik a modern és hatékony vízkezelés lehetőségét. Elérendő cél ezzel párhuzamosan a jelenlegi hálózati veszteség magas értékének csökkentése, melynek egy része visszavezethető a vízminőség okozta károkra. A környezeti állapotban bekövetkező javulás hozzájárul a turizmus lehetőségeinek jobb kiaknázásához, aminek feltétele, hogy megfelelő ivóvízminőség révén biztosítható legyen a természeti turisztikai értékek megtartása. Elérendő cél továbbá a környezetminőség védelme, javítása, környezetvédelem hatékonyságának javítása, környezettudatosság erősítése. Eredményindikátorok Jelen projekt célkitűzéseinek számszerűsítésére mutatókat (indikátorokat) alkalmazunk. Az alábbi táblázat foglalja össze a projektjavaslat fizikai tartalmának megvalósulásával létrejövő eredményeket, igazodva a konstrukció pályázati kiírásában szereplő eredménymutatóihoz. 1.2.2
