ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Szezonális – nyári és téli idıszakban jellemzı – termékek vizsgálata
Budapest, 2016. január
NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG ÉLELMISZER ÉS VEGYIPARI LABORATÓRIUM Iktatószám: NFH-EVL-018/2016. Témafelelős: Elekesné Sallai Mónika
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Szezonális – nyári és téli időszakban jellemző – termékek vizsgálata
2016. január
Vezetői összefoglaló A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a „Szezonális – nyári és téli időszakban jellemző – termékek vizsgálata” c. témavizsgálat keretében több termékkört is ellenőrzése alá vont. A vizsgálat azokat a fogyasztók által kedvelt cikkeket érintette, amelyeknek a forgalma a nyári, illetve a téli szezonban kiugróan megnövekszik, és ebből kifolyólag gyakrabban merül fel az igény a használatba vételükre. Így kerültek a vizsgálandó termékek listájára a főként nyári időszakban használt tapadókorongos gyermekjátékok, fürdőruhák, úszógumik, strandlabdák, napszemüvegek, illetve a felnőttek körében közkedvelt - leginkább a hőségben jóleső hűsítést és frissítést nyújtó – sörök. Ugyanakkor a téli hidegről sem szabad elfeledkezni, hiszen sok olyan termék létezik, amelyek használata szorosan összefügg az alacsony hőmérséklettel. Ilyenkor talán a legfontosabb kérdés egészségünk megóvása ezért - minden lehetőséget kihasználva – próbálunk védekezni a hideg ellen. Ezért kerültek ellenőrzés alá az ilyenkor népszerű cikkek, úgymint a sapka, a sál, a kesztyű, vagy éppen a téli sportok kedvelői körében síeléskor használt síszemüvegek. Az összesen 173-féle megvizsgált termék ellenőrzése a termékcsoportokra jellemző esetleges kockázatok figyelembe vételével történt meg. Ennek megfelelően, a fürdőruhák, sapkák, sálak, kesztyűk esetén az azoszínezék tartalom, napszemüvegeknél és síszemüvegeknél a látható fény- és UV-áteresztő képesség, valamint a lencse minősége, tapadókorongos játékok, úszógumik, strandlabdák vonatkozásában a tiltott lágyítószer tartalom, ajakápolóknál a fényvédő komponensek, fagyálló- és téli szélvédőmosó folyadékok vizsgálatánál pedig a dermedéspont került ellenőrzés alá. A termék jelölésével összefüggésben a vizsgált paraméterek fürdőruhák, sapkák, kesztyűk és sálak esetén a nyersanyag-összetétel meghatározása volt, míg a söröknél a szín, az alkohol tartalom, és az eredeti extrakttartalom került meghatározásra. Ez utóbbi esetbén a vonatkozó élelmiszerkönyvi előírás alapján is elbírálásra került a termék. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma több paraméterre vonatkozóan végzett kémiai- és fizikai vizsgálatokat mindösszesen 173 db szezonális termék esetén. A vizsgált 20-féle napszemüveg közül 3 db napszemüveg nem felelt meg a vonatkozó szabványban előírt követelménynek, melyek közül egy termék 2. kategóriának bizonyult a címkén feltüntetett 3. kategóriával szemben, másik esetben a termék egyik lencséje a jelölt 3. kategória helyett 4. kategóriának minősült, a harmadik terméknél pedig annak bal lencséje nem szűrte megfelelően az UV-sugarakat a teljes UV-tartományra végzett vizsgálaton. A 20-féle fürdőruha közül 1 db termék nem felelt meg a címkén jelölt nyersanyagösszetételnek, hiszen a termék a címkéjén feltüntetett poliészter, elasztán helyett poliamid, elasztán szálkeverékből készült. A 33-féle mintavételezett felfújható strandjáték között 1 db termék DINP lágyítószer tartalma a határérték közel 500-szorosa volt, illetve a fúvóka DEHP tartalma is meghaladta a 0,1 tömegszázalékos határértéket, valamint a 8-féle játéknak nem minősülő vízi eszköz közül szintén 1 db fúvókája 25 tömegszázalékban tartalmazott DEHP lágyítószert a megengedett maximális 0,1 tömegszázalékos határérték helyett. A 15-féle megvizsgált tapadókorongos játék esetén 4 db termék DEHP tartalma haladta meg a megengedett határértéket, ezek közül 3 db játéknál a tiltott lágyítószerek mennyisége a vonatkozó határérték több százszoros mennyiségében fordult elő, míg egy terméknél 0,134 tömegszázalék volt a mért érték a megengedett 0,1-hez képest. A 32-féle fagyálló- és szélvédő mosó folyadék vizsgált mintái közül 6 db téli szélvédőmosó folyadék nem felelt meg a címkén feltüntetett hőmérsékleti értéknek, a fagyálló folyadékok esetében 2 db nem megfelelő minta került ki. A mintavételezett 28-féle sapka, sál és kesztyű esetében 3 db sapka, 2 db sál és 5 db kesztyű szálösszetétele a címkén nem megfelelően került jelölésre. A vizsgált síszemüvegek, ajakápolók és a sörök tekintetében – a mintavételezett termékekre vonatkozóan – nem került feltárásra nem megfelelőség. A vizsgálat eredménye alapján a szezonális termékek ellenőrzése a továbbiakban is javasolható. 2
1. A vizsgálat célja, tárgya Jelen témavizsgálat tárgya a nyári és téli szezonra jellemző egyes cikkek biztonságosságának, illetve minőségének laboratóriumi vizsgálattal történő ellenőrzése volt. Ha a nyárra gondolunk, mindenkinek a nevetés, a Balaton és a kikapcsolódás jut eszébe. Akár esik, akár fúj, a család mindig jól tudja érezni magát. Pihenésre mindenkinek szüksége van, hatására javul a szellemi teljesítőképesség, a kiegyensúlyozottság, csökkenhet a stressz. Ezek az események nem csak pár év távlatából fognak mosolyt csalni az arcunkra, de a gyermeknevelésnél is kiemelkedő szerepe van a közös kikapcsolódásoknak. Éppen ezért fontos, hogy a nyári időszak alatt használt cikkek, mint például a fürdőruha, úszógumi, strandlabda, napszemüveg, illetve a tapadókorongos játékok biztonságosak legyenek. Mindemellett közkedvelt fogyasztási cikk a nyári időszakban a sör is, amelynek laboratóriumi vizsgálata ugyancsak a témavizsgálat tárgyát képezte a fentebb felsoroltakon túlmenően. A téli időszakot sem szabad azonban elfelejtenünk, ha a kikapcsolódásra gondolunk. Télen is jellemző ugyanis az aktív pihenés, például a szánkózás, síelés, és ilyenkor a hideg ellen valamennyi esetben sapkával, sállal, kesztyűvel védekezünk, illetve ajkunk hideggel szembeni védeleme érdekében UV-szűrő komponenseket tartalmazó ajakápolókat használunk leggyakrabban. A téli kiegészítőknél (sapka, sál, kesztyű) szintén nagyon fontos, hogy azok ne tartalmazzanak tiltott azoszínezékeket, illetve ajakápolók esetén az UV-szűrő komponensek mennyisége ne lépje túl a jogszabályban rögzített felső határértékeket. A téli szezonban is fontos a szemünk fény elleni védelmének biztosítása, például síelésnél a megfelelő szűrőképességgel bíró síszemüveg használata. A tél elengedhetetlen kellékei mindazonáltal a gépkocsikhoz használt fagyálló folyadékok, illetve téli szélvédőmosó folyadékok, ugyanis a nem megfelelő hőmérsékleten használt fagyálló szétrepesztheti a folyadéktartályt és a csöveket, illetve a szélvédőre ráfagyva balesetet okozhat. 2. A vizsgálat résztvevői és időtartama A mintavételi eljárásban Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint valamennyi Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya részt vett. A nyári időszakra jellemző szezonális termékek vizsgálataira a 2015. április 13 – 2015. július 10. közötti időszakban, míg a téli időszakra jellemző szezonális termékek vizsgálataira 2015. október 12 – 2015. december 11. közötti időszakban került sor. A laboratóriumi vizsgálatokat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma végezte.
3. A mintavétel helyszínei A mintavétel – a mintázandó termékkör jellegének figyelmbe vételével – bevásárlóközpontokban, áruházláncokban, üzletláncokban, drogériákban, kozmetikai termékeket árusító szaküzletekben, élelmiszerboltokban, háztartás-vegyipari üzletekben, autósboltokban, benzinkutakon, barkács áruházakban, kínai üzletekben, kis- és nagykereskedelmi egységekben történt. 4. A vizsgált termékkörök és a vizsgálati paraméterek A témavizsgálat során a Laboratórium a mintavételezett termékek biztonságosságával, illetve a fogyasztókat esetlegesen megtévesztő jelöléssel összefüggésben végzett különböző vizsgálatokat az alábbiak szerint:
3
4.1. A nyári időszakban jellemző szezonális termékek
Termékkör
Fürdőruha
Napszemüveg
Tapadókorongos játék, úszógumi, strandlabda Sör
Termékbiztonsággal összefüggésben vizsgált paraméterek Azoszínezék tartalom
A termék jelölésével összefüggésben vizsgált paraméterek Nyersanyag-összetétel
- Látható fény- és UV-áteresztő képesség - A lencse és a keret minősége
–
Tiltott lágyítószertartalom
–
-
Szín vizsgálata Alkohol tartalom vizsgálata Eredeti extrakttartalom
4.2. Téli időszakban jellemző szezonális termékek
Termékkör
Termékbiztonsággal összefüggésben vizsgált paraméterek
A termék jelölésével összefüggésben vizsgált paraméterek
Sapka, sál, kesztyű
Azoszínezék tartalom
Ajakápoló
Fényvédő komponensek
–
Síszemüveg
- Látható fény- és UV-áteresztő képesség - A lencse és a keret minősége
–
Kristályosodás kezdeti hőmérséklete
–
Fagyálló- és téli szélvédőmosó folyadék
Nyersanyag-összetétel
5. Laboratóriumi vizsgálatok, követelmények 5.1. A nyári időszakban jellemző szezonális termékek vizsgálata és követelmények 5.1.1. Sörök vizsgálata és követelmények A különböző típusú, ízű és színű sörök igen széles palettája kapható a kereskedelemben. Ezen termékcsoport ellenőrzésének keretében 40-féle sör vizsgálatára került sor az alábbiak szerint: 28-féle világos sör, 2-féle félbarna sör, 6-féle barna sör és 4-féle ízesített sör. A Magyar Élelmiszerkönyv 2-702. számú irányelve határozza meg a sör fogalmát, mely szerint: “Sör: Malátából, valamint pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital.”
4
“Ízesített sör: Olyan sör, amelyhez az íz hatás kialakításához a komló helyett vagy mellett egyéb ízesítőanyagot is felhasználhatnak. Ezen termékek részletes jellemzőit a gyártmánylap rögzíti.” A termékek megnevezésében minden esetben fel kell tüntetni a „sör”, illetve „ízesített sör” kifejezést, valamint a sör színére utaló, – mint a „világos sör”, „félbarna, vörös sör” vagy „barna sör” –jelzőket. Az „ízesített sörök” megnevezésében az ízére, színére vagy egyéb jellegzetességére utaló szavakat is fel kell tüntetni. A Laboratórium 40-féle sör vizsgálatát végezte a megtévesztő jelölés tükrében, – elsősorban az alkoholtartalomra fókuszálva –, annak megállapítására, hogy a címkén feltüntetett értékek megfelelnek-e a termék valós alkoholtartalmának. A 40-féle sör közül valamennyi termék mért alkoholtartalma megfelelt a címkén megjelölt értéknek. Az Élelmiszerkönyv az alkoholtartalom feltüntetését az alábbi besorolás alapján szabályozza: Sör típusa Alkoholtartalom Alkoholmentes sör legfeljebb 0,50% (V/V) Alkoholszegény sör 0,51 – 1,50% (V/V) Kis alkoholtartalmú sör 1,51 – 2,80% (V/V) Sör 2,81 – 8,0% (V/V) Nagy alkoholtartalmú sör 8,0% (V/V) fölött Az Élelmiszerkönyv előírásait figyelembe véve – a nem „ízesített sörök” kivételével – a szín meghatározására is sor került, arra vonatkozóan, hogy a címkén megjelölt „világos”, „barna”, illetve „félbarna” sör megnevezés megfelel-e az Élelmiszerkönyvben meghatározott kategóriáknak. Az Élelmiszerkönyv a szín szerinti besorolást az alábbiak szerint határozza meg: Világos sör: sárga színű ital, habja fehér (EBC értéke: <20); Félbarna, vörös sör: vöröses barna, vörös színű ital, fehér vagy krémszínű habbal (EBC érték: 20-45); Barna sör: barnás, sötétbarna, fekete színű ital, krémszínű habbal (EBC érték: >45). (EBC-színszám: European Brewery Convention Bizottsága által elfogadott színskála szerint) A vizsgált termékek közül valamennyi megfelelt a szín szerinti besorolás követelményének is. Az előzőeken túlmenően, a „minőségi” jelzővel ellátott sörök esetén az extrakttartalom meghatározására is sor került. A terméket az előállítója „minőségi” jelzővel abban az esetben illetheti, ha a termék eredeti extrakttartalma (az erjedés előtti szárazanyagtartalma) legalább 11%. A 7 db vizsgált „minőségi” sör közül valamennyi termék extrakttartalma megfelelt ezen előírásnak is, így a vizsgált termékek esetében a „minőségi” jelző feltüntetése helytálló, nem megtévesztő a fogyasztók számára. A sörökre vonatkozó vizsgálat pozitív eredménnyel zárult, ugyanis a vizsgált termékek esetén valamennyi termék kielégítette a vonatkozó követelményeket. A vizsgálati eredményeket az 1. számú melléklet tartalmazza. 5.1.2. Napszemüvegek vizsgálata és követelmények A napszemüvegek vizsgálata keretében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 20-féle termék ellenőrzését végezte el elsősorban a látható fény- és az UV áteresztés hatékonyságára vonatkozóan. A látható fény szűrése különösen fontos, hiszen a túl erős, vagy túl gyenge fény nehezíti a látást. Erős fény hatására csökken a szem kontrasztérzékenysége, ugyanakkor a látható fény bizonyos mennyisége fontos a megfelelő látáshoz. A vizsgált napszemüvegek közül 3 db nem felelt meg a vonatkozó szabványban előírt követelménynek, ugyanis a City Style A77373 napszemüveg esetében a látható 5
fényáteresztés szempontjából a termék 2. kategóriának bizonyult a címkén feltüntetett 3. kategóriával szemben, valamint a CLOUD 6590 női napszemüveg egyik lencséje a címkén jelölt 3. kategória helyett 4. kategóriának minősült. A nem megfelelő kategóriába sorolás ez utóbbi terméknél jelent fokozott veszélyt tekintettel arra, hogy a 4. kategóriájú napszemüveg lencséje olyan mértékben sötétített, hogy az például nem alkalmas vezetéshez. Amennyiben tehát a fogyasztó egy 3. kategóriájú napszemüveget vásárol, amely a valóságban 4. kategóriájú, és azt vezetés közben is használja, az könnyen balesethez vezethet a szemüveg sötét lencséje okozta nem megfelelő látási viszonyok miatt. Mindemellett a CLOUD 6590 női napszemüveg esetén a 4. kategóriájú lencse fényáteresztésének egyöntetűsége is kifogásolásra került. A felsoroltakon túlmenően szintén veszélyes terméknek bizonyult az UV 400 jelöléssel ellátott TLC VISION 1233 napszemüveg, figyelemmel arra, hogy a termék bal lencséje nem szűrte megfelelően az UV-sugarakat a teljes UV-tartományra végzett vizsgálaton.
1. kép
A 3 db kifogásolt napszemüveg
A napszemüvegek esetében a legfontosabb mért biztonsági jellemző a fényáteresztési érték (τv), hiszen az UV áteresztőképességgel szembeni követelmény határozza meg a napszemüvegek különböző kategóriába (0-5 kategória) történő besorolását.
2. kép Napszemüveg vizsgálata AvaSpec-2048-2 száloptikás spektrométerrel
A vizsgálati eredmények a 2. számú mellékletben találhatóak.
6
5.1. 3. Fürdőruhák vizsgálata és követelmények A Laboratórium 20-féle fürdőruha vizsgálatát végezte el nyersanyag-összetétel meghatározásra, valamint azoszínezék-tartalomra irányulóan. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a kérdéses termékek megfelelnek-e az előírt biztonsági követelményeknek azoszínezék-tartalom tekintetében, illetve a nyersanyagösszetétel vizsgálatával az esetleges megtévesztő jelölések tényét kívántuk feltárni. A textiltermékek címkézésére és jelölésére vonatkozó előírásokat az 1007/2011/EK rendelet tartalmazza. E rendelet szerint a textiltermékeken forgalomba hozatalkor tartós, olvasható, látható és hozzáférhető módon el kell helyezni a szálösszetételüket feltüntető címkét vagy jelölést. A ruházati termékek – a fürdőruhákat is beleértve – egyik alapvető jellemzője a nyersanyag-összetétel, hiszen részben ettől függ, hogy milyen viselési tulajdonságokat várhatunk el a ruhadarabtól. A termékek tényleges nyersanyag-összetétele – az MSZ 13560-2:2011 számú szabvány szerint végzett – mikroszkópos vizsgálattal került megállapításra. A vizsgált 20 db termék közül 1 db termék nem felelt meg a címkén jelölt nyersanyagösszetételnek. A H&M P/N02716661 sötétzöld színű bikini alsó esetében a címkén feltüntetett poliészter, elasztán helyett poliamid, elasztán szálkeverékből készült a termék, így ez a fogyasztók szempontjából megtévesztő jelölésnek bizonyulhat. A poliészter anyagok jellemző tulajdonsága, hogy könnyen kezelhetőek, gyorsan száradnak és nem gyűrődnek. A poliamidok nedvszívása igen gyenge. Azoszínezék-tartalom meghatározása a fürdőruhák esetében is fontos, hiszen egyes azoszínezékek az emberi bőrrel tartósan vagy nagy gyakorisággal érintkezve egészségügyi kockázatot jelenthetnek, mivel bomlásuk során rákkeltő hatású aromás aminok keletkezhetnek. Ezért a veszélyes azoszínezékek használata, az ezekkel kezelt áruk forgalmazása az EU -ban 2002 óta tilos. A jogi szabályozás a legkülönbözőbb, bőrrel érintkezésbe kerülő termékköröket érinti, így például: ruházat, ágynemű, kesztyűk, karóraszíjak, kézitáskák, pénztárcák, levéltárcák, nyakban hordható tárcák, székhuzatok, textil- és bőrjátékok, végfelhasználók által történő felhasználásra készített cérnák, fonalak és szövetanyagok. Veszélyes azoszínezékeket Európában már nem gyártanak, de ázsiai és afrikai gyártók termékpalettájában, így az onnan importált textil- és bőrárukban még előfordulhatnak. A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (REACH) XVII. melléklet, 43.pont és 8. függelék szerint a határérték az azoszínezékekből származó aromás aminokra vonatkozóan ≤30 mg/kg. Az előírt biztonsági követelmények szempontjából valamennyi termék megfelelt a jogszabályban meghatározott értékeknek, azaz veszélyes, tiltott azoszínezék alkalmazása nem volt kimutatható egyetlen termék esetén sem.
7
3. kép Aromás amintartalom mérése nagy nyomású folyadékkromatográffal (HPLC)-vel
A vizsgálati eredményeket a jelentés 3. számú mellékletében foglaltuk össze. 5.1.4. Úszógumik, strandlabdák, tapadókorongos és felfújható vízi játékok vizsgálata és követelmények 5.1.4.1. Úszógumik, strandlabdák és egyéb felfújható vízi játékok Strandlabdák, úszógumik, felfújható vízi játékok a nyári szezon jellemző kellékei. Ezek a termékek PVC alapanyagból készülnek, így egészségre ártalmas tiltott ftálsav-észter típusú lágyítószert, azaz ftalátokat tartalmazhatnak. A vonatkozó uniós jogszabály – a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (REACH) XVII. Melléklet 51. és 52. pontja – szerint nem forgalmazható olyan gyermekjáték, amely 0,1 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban tartalmaz dibutil-ftalát (DBP), benzil-butil-ftalát (BBP) vagy di-(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) vegyületeket. Az olyan játékokban, amelyeket a gyermekek a szájukba vehetnek, a diizononil-ftalát (DINP), di-n-oktil-ftalát (DNOP) és diizodecil-ftalát (DIDP) vegyületek koncentrációja sem haladhatja meg a 0,1 tömegszázalékos értéket. A DBP, BBP és DEHP vegyületek olyan reprodukciót károsító (azaz a szexuális működésre, illetve termékenységre káros hatású) vegyületeknek minősülnek, amelyekkel kapcsolatban az uniós szabályozás további szigorítást vezetett be. 2015. február 21-től tilos ilyen anyagokat forgalomba hozni és felhasználni bármely termékben (kivéve, ha azt külön kérelem alapján korábban engedélyezték). A Laboratórium 33-féle játéknak minősülő termékben vizsgálta meg a felsoroltak szerint a tiltott ftálsav-észter típusú lágyítószer tartalmat. A vizsgálatok során a termékek alapanyagaiból a DBP, BBP és DEHP lágyítószer tartalom került meghatározásra, míg a játékok fúvóka részében – amely a rendeltetésszerű használat során a gyermek szájával is érintkezésbe kerülhet – a felsoroltakan túlmenően a DINP, DNOP és DIDP tartalom is ellenőrzés alá került. A szúrópróbaszerűen mintavételezett termékek között szerepelt 12 db úszógumi, 15 db felfújható strandlabda, illetve 5 db egyéb, felfújható állatfigura és strandeszköz, továbbá 1 db strandszett is. A 33-féle megvizsgált felfújható strandjáték közül 1 db termék – a SPLASH ASTM F-963, Art. No. 9135 kenu junior – nem felelt meg a vonatkozó követelményeknek, mivel a fúvóka
8
részében a megengedett határérték közel 500-szorosa volt DINP lágyítószerből, illetve a fúvóka DEHP tartalma is meghaladta a 0,1 tömegszázalékos határértéket. Mindezen túlmenően további 8 db játéknak nem minősülő vízi eszköz is mintavételezésre került, melyek közül 1 db termék – a Swim Rings Felfújható beülős úszógumi – fúvókája 25 tömegszázalékban tartalmazott DEHP lágyítószert. A vizsgálati eljárás során a megfelelő oldószerben végzett áztatás után kioldódó 6-féle tiltott lágyítószer azonosítása és mennyiségi meghatározása gázkromatográfiás módszerrel történik, a minőségi azonosítás megerősítés céljából pedig tömegspektrometriás detektálással kerül kiegészítésre.
4. kép A tiltott lágyítószerek meghatározásánál mintaelőkészítés (oldószeres áztatás)
5. kép 3 napos áztatást követő gázkromatográfiás (GC) meghatározás
A játéknak minősülő termékek vizsgálati eredményei a 4. számú mellékletben, a játéknak nem minősülő vízi eszközök vizsgálatainak eredményei az 5. számú mellékletben kerülnek bemutatásra. 5.1.4.2. Tapadókorongos játékok A korábbi évek tapasztalata – a fürdőjátékok és a tapadókorongos játékok magas kifogásolási aránya – alapján a Hatóság szükségesnek tartotta ezen termékcsoport ismételt ellenőrzését tiltott ftálsav-észter típusú lágyítószer tartalomra vonatkozóan. A tapadókorongos játékok esetében a tapadókorong rész PVC alapanyagból készül, így – előzőekben ismertett módon – egészségre ártalmas tiltott ftálsav-észter típusú lágyítószert, azaz ftalátokat tartalmazhatnak. A 15 db vizsgálati minta között 5 db tapadókkoronggal rendelkező kádjáték és 10 db egyéb tapadókorongot tartalmazó játék szerepelt. A tapadókoronggal rendelkező kádjátékok esetében valamennyi termék megfelelt a vonatkozó uniós szabályozásnak, azaz a DBP, BBP és DEHP típusú lágyítószer tartalom a 0,1 tömegszázalékos határérték alatt volt. A vonatkozó előírásoknak megfelelően 3 db kádjáték esetén a DNOP, DINP és DIDP tartalom is ellenőrzésre került. A 10 db egyéb tapadókorongot tartalmazó játék közül 4 db termék – azaz a megvizsgált tapadókorongos játékok 40 %-a – esetén a tiltott lágyítószer tartalom meghaladta a vonatkozó határértéket. A Sunnytad GB3290-A plüss macska tapadókoronggal megnevezésű játék a DEHP típusú lágyítószert 32 tömegszázalékban tartalmazta, a Szív alakú plüss P695 9
tapadókorongos játéknál a DEHP tartalom elérte a 34 tömegszázalékot és a zenélős plüss figura tapadókoronggal elnevezésű termék esetében a DEHP tartalom 38 tömegszázalékban kimutatható volt. Az előzekben felsorolt kifogásolt mintáknál a tiltott lágyítószerek mennyisége a vonatkozó határérték több százszoros mennyiségében fordult elő. A Whitehouse Item No:9067 tapadókorongos plüssjáték DEHP tartalma – a határértéket meghaladó – 0,134 tömegszázalék volt. A vizsgálati eredmények a 6. számú mellékletben kerülnek bemutatásra. 5.2. A téli időszakban jellemző szezonális termékek vizsgálata és követelmények 5.2.1. Ajakápolók vizsgálata és követelmények Napjainkban számos kozmetikai termék, így az ajakápolók is tartalmazhatnak UV-fényt szűrő komponenseket. Ezeknek a komponenseknek a szerepe az, hogy mérsékeljék a napsugárzás káros, azaz karcinogén, valamint a bőröregedést gyorsító hatását, hiszen nemcsak nyáron, illetve napsütésben szükséges, hogy az ultraibolya sugárzás ellen védjük bőrünket. Az Európai Parlament és a Tanács kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK rendeletének VI. melléklete szabályozza a kozmetikai termékekben alkalmazható UVszűrőket, egyben meghatározza az UV-szűrő komponensek megengedett maximális koncentrációját, a vonatkozó korlátozásokat és a követelményeket, valamint a kötelezően feltüntetendő felhasználási feltételeket. Korlátozások a kozmetikai termékekben engedélyezett UV-szűrők tekintetében a vizsgált vegyületekre vonatkozóan: Hivatkozási szám a Kémiai név Legnagyobb koncentráció a felhasználásra kész 1223/2009/EK készítményben rendelet VI. mellékletében 8. Avobenzon 5% 10. Octokrilén 10% (sav) 12. Octinoxate 10% 20. Octisalate 5% 25. Bemotriazol 10% A 17 db ajakápoló közül valamennyi termék megfelelt a megendedett maximális koncentrációnak – a címkén az összetevők között szereplő – UV-szűrők tekintetében. A vizsgálati eredmények a 7. számú mellékletben kerülnek bemutatásra. 5.2.2. Síszemüvegek vizsgálata és követelmények A síszemüvegek olyan speciális szemüvegek, amelyek védik a szemet és az arcot a hidegtől, széltől, a Napból közvetlenül érkező, illetve a hó borította felszínről visszaverődő nagy intezitású káros UV-sugárzástól. A téli szezonban a téli sportok kedvelőinek elengedhetetlen kelléke a síszemüveg, hiszen a sípályákon rendkívül erős fény érheti a szemünket. A szemünk védelme érdekében fontos a káros UV-sugárzás kiszűrése, ezért elengedthetlen a megfelelő síszemüveg választása. Mindemellett a látható fény szűrése is fontos, tekintettel arra, hogy a túl erős illetve túl gyenge fény nehezíti a látást: erős fény hatására csökken a szem kontrasztérzékenysége, nehezebbé válik az érzékelés, ezáltal balesetveszélyes. Napsütéses időben sötét színű lencse viselése ajánlott, ködben, felhős idő esetén világosabb (sárga, narancssárga, rózsaszín) lencséjű síszemüveget célszerű választani. 10
A síszemüvegekre vonatkozó követelményeket az MSZ EN 174:2003 szabvány határozza meg. A vizsgálatra került 13 db síszemüveg közül valamennyi megfelelt a vonatkozó szabványban előírt követelményeknek. A vizsgálati szempontok között szerepelt a keret-, és a lencse anyagának – minőségének – ellenőrzése, a címkén feltüntetett szűrőkategória ellenőrzése az UV áteresztés és az egyöntetűség vizsgálata alapján. A vizsgálati eredmények a jelentés 8. számú mellékletében kerülnek bemutatásra. 5.2.3. Sapkák, sálak, kesztyűk vizsgálata és követelmények A téli szezonban a hideg idő elleni védekezés céljából mindennapi használati termékeink közé tartozik a sapka, a sál és a kesztyű. A Laboratórium 28-féle termék vizsgálatát végezte el nyersanyag-összetétel meghatározásra, valamint azoszínezék-tartalomra irányulóan. Ellenőrzésre került, hogy a mintavételezett termékek megfelelnek-e az előírt biztonsági követelményeknek azoszínezéktartalomra vonatkozóan, valamint a nyersanyag-összetétel vizsgálatával az esetlegesen előforduló megtévesztő jelölések kiszűrése volt a cél. A textiltermékek címkézésére és jelölésére vonatkozó előírásokat az 1007/2011/EK rendelet tartalmazza. E rendelet szerint a textiltermékeken forgalomba hozatalkor tartós, olvasható, látható és hozzáférhető módon el kell helyezni a szálösszetételüket feltüntető címkét vagy jelölést. A termékek tényleges nyersanyag-összetétele – az MSZ 13560-2:2011 számú szabvány szerint végzett – mikroszkópos vizsgálattal került megállapításra. A vizsgált 28 db termék között gyermekeknek és felnőtteknek készült öltözékkiegészítők egyaránt megtalálhatóak. A mintavételezett termékek között szerepelt 10 db sapka, 1 db sapka és kesztyű szett, 8 db sál és 9 db kesztyű. A vizsgálati eljárás során első lépésként a termék nyersanyag-összetétele került meghatározásra az MSZ 13560-2:2011 szabvány szerinti szálfelismeréssel. 3 db sapka, 2 db sál és 5 db kesztyű esetében a címkén nem megfelelően került jelölésre a szálösszetétel, így ez a fogyasztók szempontjából megtévesztőnek bizonyulhat. Azoszínezék-tartalom meghatározása a téli öltözékkiegészítők esetében is fontos, hiszen egyes azoszínezékek az emberi bőrrel tartósan vagy nagy gyakorisággal érintkezve egészségügyi kockázatot jelenthetnek, mivel bomlásuk során rákkeltő hatású aromás aminok keletkezhetnek. A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (REACH) XVII. melléklet, 43.pont és 8. függelék szerint a határérték az azoszínezékekből származó aromás aminokra vonatkozóan ≤30 mg/kg. Az előírt biztonsági követelmények szempontjából valamennyi termék megfelelt a jogszabályban meghatározott értékeknek, azaz veszélyes, tiltott azoszínezék alkalmazása nem volt kimutatható egyetlen termék esetén sem. A vizsgálati eredmények a jelentés 9. számú mellékletében kerülnek összefoglalásra. 5.2.4. Téli szélvédőmosó- és fagyálló folyadékok vizsgálata és követelmények A Hatóság tapasztalata szerint a korábbi években számos fogyasztói panasz érkezett a téli szélvédőmosókra és fagyállókra vonatkozóan, miszerint azok nem a címkén megjelölt hőmérsékletnek megfelelő dermedésponttal rendelkeznek, ezért a Hatóság kiemelt figyelmet fordított az idei téli időszakban is ezen termékkör ellenőrzésére. A vizsgálat célja annak ellenőrzése volt, hogy a téli szélvédőmosó- és fagyálló folyadékok a címkén megjelölt hőmérsékletnek megfelelő dermedésponttal rendelkeznek-e.
11
Ebben a szezonban előfordulhat, hogy a hőmérséklet éjszakánként jóval 0 ºC alatt marad, de nem ritka egyes helyeken az éjszakánként előforduló -10, vagy akár -20 ºC körüli hőmérséklet sem. Ilyen fagyoknál már mindenképpen érdemes figyelmet fordítani arra, hogy az autóinkhoz használt szélvédőmosó folyadékok megfelelő minőségűek és valóban fagyállóak legyenek, hiszen ha a termék nem megfelelő dermedésponttal rendelkezik, akkor a folyadék megfagyva egyrészt szétrepesztheti a folyadék-tartályt és a vízvezető csöveket, másrészt a szélvédőre fagyva balesetveszélyes helyzetet okozhat. Ezen termékekkel szemben a legfőbb elvárás, hogy a kristályosodás kezdeti hőmérséklete összhangban legyen a gyártó által vállalt – a címkén megjelölt – hőmérsékleti értékkel, hiszen ezen termékek vásárlásakor is elsősorban a címkén feltüntetett dermedéspont alapján választunk. A Laboratórium összesen 32-féle mintán vizsgálta meg a kristályosodás kezdeti hőmérsékletét, azaz a dermedéspontot. A vizsgálatban 9 db fagyálló folyadék és 23 db téli szélvédőmosó folyadék szerepelt. Amennyiben a termék koncentrátumként került forgalomba, – a címkén feltüntetett keverési arányok figyelembe vételével – az összes keverési arányhoz deklarált dermedéspont vizsgálat alá került. A vizsgált termékek közül 6 db téli szélvédőmosó folyadék nem felelt meg a címkén feltüntetett hőmérsékleti értéknek, a fagyálló folyadékok esetében 2 db nem megfelelő minta került ki.
6. kép A kristályosodás kezdeti hőmérsékletének meghatározása
A vizsgálati eredmények a 10. számú mellékletben kerülnek bemutatásra. 6. Értékelés Az „Szezonális – nyári és téli időszakban jellemző – termékek vizsgálata” c. témavizsgálat keretén belül, olyan termékek képezték a vizsgálandó termékek listáját, melyek a fogyasztók körében a nyári vagy téli időszakban kerülnek leginkább felhasználásra. Az ellenőrzés a termékcsoportokra jellemző esetleges kockázatok figyelembe vételével történt meg, melynek során az akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium több paraméterre vonatkozóan végzett kémiai- és fizikai vizsgálatokat. Az összesen 173 db termék ellenőrzését érintő témavizsgálat eredményeként pozitívan értékelhető, hogy a vizsgált sörök, síszemüvegek, és ajakápolók tekintetében – a mintavételezett termékekre vonatkozóan – nem került feltárásra nemmegfelelőség. Azonban a vizsgált napszemüvegek közül 3 db termék nem felelt meg a vonatkozó szabványban előírt követelménynek, melyek közül egy terméknél 2. kategóriának bizonyult a címkén feltüntetett 3. kategóriával szemben, másik esetben a termék egyik lencséje a jelölt 3. kategória helyett 4. kategóriának minősült, a harmadik terméknél pedig annak bal lencséje nem szűrte megfelelően az UV-sugarakat a teljes UV-tartományra végzett vizsgálaton. A fürdőruha termékkategórián belül 1 db termék nem felelt meg a címkén jelölt nyersanyagösszetételnek, hiszen a termék a címkéjén feltüntetett poliészter, elasztán helyett poliamid, elasztán szálkeverékből készült.
12
Jogszabályi függelék 1. A vizsgálatok általános jogszabályi háttere - az Európai Parlament és a Tanács a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 765/2008/EK rendelete; - az Európai Parlament és a Tanács a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 768/2008/EK határozata; – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény; – a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény; – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; – a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény; – a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I.18.) Korm.rendelet; – a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII.31.) Korm. rendelet. 2. A vizsgálatok jogszabályi háttere 2.1. Fürdőruhák vizsgálatainak jogszabályi háttere: Jogszabályok: – az 1907/2006/EK rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról; – az 1007/2011/EU rendelet a textilszál-elnevezésekről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről, valamint a 73/44/EGK tanácsi irányelv, és a 96/73/EK és a 2008/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről. Szabványok: – MSZ 13560-2:2011 – MSZ EN 14362-1:2012
Nyersanyagösszetétel meghatározása, felismerése mikroszkóppal Azoszínezékekből származó bizonyos meghatározása (HPLC módszer)
szálasanyagok aromás
aminok
2.2. Napszemüvegek vizsgálatainak jogszabályi háttere: Jogszabályok: – az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008 (XII. 3.) SZMM rendelet. Szabványok: – MSZ EN ISO 12312-1:2013
Szem- és arcvédelem. Napszemüvegek és hasonló szemvédők. 1. rész: Általános használatú napszemüvegek.
– MSZ EN ISO 12311:2013
Személyi védőeszközök. Napszemüvegek és hasonló szemvédők vizsgálati módszerei.
– MSZ EN 1836:2005 + A1:2008
Személyi szemvédő eszközök. Napszemüvegek és napfényszűrők általános célú alkalmazásra, valamint szűrők a nap közvetlen megfigyelésére.
14
2.3. Tapadókorongos játékok, úszógumik, felfújható labdák vizsgálatainak jogszabályi háttere: Jogszabályok: – az 1907/2006/EK rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról; – a gyermekjátékok biztonságáról szóló 38/2011. (X. 5.) NGM rendelet; – a gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet. 2.4. Sörök vizsgálatainak jogszabályi háttere: Jogszabályok: – az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény; – a Magyar Élelmiszerkönyv 2-207 számú irányelve a sörről; – a Magyar Élelmiszerkönyv 2-106 számú irányelve a megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott sörökről; – a 1169/2011/EU RENDELET a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről. Szabványok: – MSZ 8761-6: 2002 – MSZ 8761-10: 2002
Sör. A szín meghatározása spektrofotometriás módszerrel Sör. Az alkohol-, az extrakttartalom és az erjedési fok meghatározása
2.5. Sapka, kesztyű, sál vizsgálatainak jogszabályi háttere: Jogszabályok: – az 1907/2006/EK rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH); – az 1007/2011/EU rendelet a a textilszál-elnevezésekről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről, valamint a 73/44/EGK tanácsi irányelv, és a 96/73/EK és a 2008/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről. Szabványok: – MSZ 13560-2:2011 – MSZ EN 14362-1:2012
Nyersanyagösszetétel meghatározása, szálasanyagok felismerése mikroszkóppal Azoszínezékekből származó bizonyos aromás aminok meghatározása (HPLC módszer)
2.6. Ajakápolók vizsgálatainak jogszabályi háttere: Jogszabályok: – az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelete (2009. XI. 30.) a Kozmetikai termékekről.
15
2.7. Síszemüvegek vizsgálatainak jogszabályi háttere: Jogszabályok: – az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008 (XII. 3.) SZMM rendelet. Szabványok: – MSZ EN 174: 2003
Személyi szemvédő eszközök. Sí szemüvegek lesiklóknak.
2.8. Fagyálló- és téli szélvédőmosó folyadékok vizsgálatainak jogszabályi háttere: Jogszabályok: – Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról; – a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény; – a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet; – a mosó- és tisztítószerek forgalomba hozatalának feltételeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 329/2012. (XI.16.) Korm.rendelet.
16
