ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Arc- és hajápolási termékek, illetve hajfestékek vizsgálatáról
Budapest, 2015. május
NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG ÉLELMISZER ÉS VEGYIPARI LABORATÓRIUM Iktatószám: Témafelelős:
NFH-EVL-44/2015. dr. Mastala Zoltán
JELENTÉS Arc- és hajápolási termékek, illetve hajfestékek vizsgálata
Budapest, 2015. május
1
Vezetői összefoglaló
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az „Arc és hajápolási termékek, illetve hajfestékek laboratóriumi vizsgálata” c. témavizsgálat keretében 5-féle termékcsoport ellenőrzésére került sor az alábbiak szerint: – arckrémek, – arcpakolások, – alapozók, – hajfestékek, – gyógynövényes samponok és balzsamok. Az összesen 107-féle kozmetikai termék vizsgálata a termékcsoportokra jellemző esetleges kockázatok figyelembe vételével történt meg. Ennek megfelelően, arckrémek esetén az azokban előforduló, egyes fényvédő komponensek tekintetében került ellenőrzés alá a maximálisan megengedhető mennyiségek betartása, iszap tartalmú arcpakolásoknál az – iszapból esetlegesen származtatható szennyeződések szerint – arzén, valamint ólom tartalom vonatkozásában történtek laboratóriumi vizsgálatok, míg hajfestékek tekintetében azok ammónia- és hidrogén-peroxid tartalma esett vizsgálat alá, valamint sötét színű hajfestékek esetén – az azokban nagyobb valószínűséggel előfordulható – az azoszínezékekből származó, tiltott aromás aminok vizsgálata is megtörtént. Mindemellett – a hajfestékek kivételével – valamennyi termékcsoport esetén sor került a termékek mikrobiológiai tisztasági vizsgálatára is, figyelemmel arra, hogy az arcra-, illetve hajra felvitt kozmetikumok – szennyezettség esetén – számos bőrprobléma (baktériumok vagy gombák által előidézett fertőzéses gyulladások) okozói lehetnek. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma mindösszesen tehát közel 1000 jellemzőre vonatkozóan végzett kémiai-, illetve mikrobiológiai vizsgálatokat a 107 db kozmetikum esetén, melyek tekintetében az arckrémek, arcpakolások, alapozók és hajfestékek termékcsoportjában – a mintavételezett termékekre vonatkozóan –nem került feltárásra nemmegfelelőség. A gyógynövény tartalmú samponok és balzsamok közül azonban 2-féle termék nem elégítette ki a vonatkozó követelményeket, ugyanis azok összes mikrobaszáma meghaladta a megengedett határértéket, illetve Enterobacteriaceae is kimutatható volt a készítményből, továbbá az egyik termék Pseudomonas aeruginosat is tartalmazott. A mikrobiológiailag szennyezett termékek forgalomból való kivonása megtörtént, figyelemmel arra, hogy egészségbiztonsági kockázat szempontjából közepes kockázatú veszélyt hordoznak a felhasználóra nézve. A vizsgálat eredménye alapján a kozmetikai termékek ellenőrzése a továbbiakban is javasolható.
2
1. A vizsgálat célja A mai ember számára az arc és a haj ápolására a kozmetikumok igen széles választéka áll rendelkezésre. Ezek használata azonban összetételükből és különféle eredetű (mikrobiológiai, technológiai) szennyezettségükből kifolyólag bizonyos kockázatokat hordozhat magában, így termékbiztonsági vizsgálatuk elengedhetetlen. Arcápolási termékek közül vizsgálat alá vonta a hatóság az arckrémek, arcpakolások, alapozók termékcsoportjait, míg hajápolási termékek közül a hajfestékek, valamint gyógynövény tartalmú samponok, illetve balzsamok vizsgálatára került sor. Mindezen kozmetikai cikkek szinte valamennyi háztartásban megtalálhatóak, illetve jellemzőek, így jelen hatósági vizsgálat tárgya e gyakran használt termékek vizsgálatára fókuszált, az egyes termékcsoportokra esetlegesen jellemző kockázatok figyelembe vételével. 1.1 Arckrémek Napjainkban szinte valamennyi arckrém tartalmaz UV-fényt szűrő komponenseket, melyek szerepe az, hogy mérsékeljék a napsugárzás káros, karcinogén, illetve a bőröregedést gyorsító hatását, hiszen nemcsak nyáron, illetve napsütésben szükséges, hogy az ultraibolya sugárzás ellen védjük bőrünket. Egyre több tudományos közlemény és tanulmány születik azonban az arckrémekben alkalmazott UV-elnyelő vegyületek allergén tulajdonságairól [1], mindemellett – kémiai szerkezetükből fakadóan – számolnunk kell a bőrön keresztül felszívódott ilyen vegyületek hormonális (ösztrogén, antiösztrogén, androgén, antiandrogén) hatásaival is [2], ugyanakkor jelenleg még nem tisztázott teljességében, hogy mennyiben és milyen mértékben járulhatnak hozzá egyes, hormonokkal összefüggésbe hozható megbetegedések (terméketlenség, daganatok) kialakulásához. Az előzőeken túlmenően megjegyzendő, hogy a fürdőzés közben a bőrről lemosódó, valamint a szennyvízzel a természetes vizeinkbe kerülő UV-szűrő komponensek idővel a fogyasztásra szolgáló halakban is felhalmozódhatnak, mely tekintetben ezen vegyületek tehát az egészségügyi–termékbiztonsági kockázatokon kívül környezetvédelmi kérdéseket is felvetnek [3]. Ezen okokat is figyelembe véve, különösen fontos az Európai Parlament és a Tanács kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK rendeletében (továbbiakban: Kozmetikai rendelet) meghatározott, maximálisan megengedett határértékek betartása az UV-szűrő komponensek tekintetében, mely jelen vizsgálat tárgyát képezte arckrémek esetén. Az UV-fényt elnyelő vegyületek koncentrációjának mérése mellett ellenőrzés alá estek a mintavételezett termékek mikrobiológiai megfelelőségei is, figyelemmel arra, hogy az arcra felvitt krémek esetleges mikrobiológiai szennyezettsége számos bőrprobléma (baktériumok vagy gombák által előidézett fertőzéses gyulladások) okozója lehet. 1.2. Arcpakolások A kereskedelmi forgalomban árusított arcpakolások esetén is széles paletta áll rendelkezésre a fogyasztók számára, melyek között egyre nagyobb kínálatban találhatóak meg iszappakolások, továbbá iszapot is tartalmazó készítmények. Pusztán geológiai okokból, illetve az ember környezetszennyező tevékenysége következtében, az alkalmazott iszapban feldúsuló nehézfémek és egyéb toxikus elemek (elsősorban arzén) koncentrációja esetenként igen magas lehet, amely elemek bőrön keresztül történő felszívódása kockázatokat hordoz magában. A hatóság korábbi vizsgálati tapasztalatai alapján az arcpakolásokban elsősorban arzén és ólom jelenlétére lehet számítani, ezért jelen témavizsgálat keretében is ezen paraméterek estek vizsgálat alá. Fontos kiemelni, hogy e két elem vérben mérhető koncentrációját, illetve a napi táplálékból, ivóvízből történő felvételének mértékét tekintve nem létezik küszöbérték toxikusság szempontjából, így – átlagosnak tekinthető vér ólomszint értékek esetén is – ki lehet mutatni gyenge, de egyértelmű, fordított statisztikai összefüggést a gyermekek intelligencia hányadosa (IQ) [4],
3
továbbá az időskori veseelégtelenség mértéke és a vérben mérhető fémkoncentráció között [5]. Hasonló összefüggés fedezhető fel az ivóvíz arzén tartalma, illetve a cukorbetegség előfordulási gyakorisága között [6], ugyanakkor ezzel ellentétes összefüggés figyelhető meg az ivóvíz arzén tartalma és egyes neuropszichológiai jellemzők között, mint például a memória, a nyelvi képességek, vagy a térbeli tájékozódó képesség [7]. A kémiai vizsgálatok mellett szintén sor került valamennyi arcpakolás esetén a mikrobiológiai tisztasági vizsgálatok elvégzésére is, ugyanis a természetes anyagokat, illetve összetevőket (például: iszap, növényi alkotó) tartalmazó készítmények esetén nagyobb eséllyel lehet számítani esetleges mikrobiológiai szennyezettségre. 1.3. Alapozók Az alapozók olyan kozmetikumok, amelyek – használatukból eredően – tartósan (általános alkalmazásuk szerint: reggeltől estig) érintkeznek az arcbőrrel, ezért különösen fontos, hogy ezen termékek mikrobiológiai szempontból is megfelelőek legyenek. A témavizsgálat tárgya az alapozók termékcsoportja esetén a mikrobiológiai tisztasági követelmények teljesülésére terjedt ki, tekintettel arra, hogy a termékcsoport átfogó ellenőrzésére e szempontból még nem került sor a korábbiakban a hatóság által. 1.4. Hajfestékek A hajfestékekben előforduló, illetve azok használata alatt bizonyos kémiai folyamatok során képződő toxikus és rákkeltő anyagok – elsősorban az aromás aminok – okozta kockázat régóta ismert. Ezek az anyagok bizonyítottan növelik a hólyagrák előfordulási gyakoriságát [8], de egyes kutatások arra mutatnak, hogy szerepet játszhatnak bizonyos leukémiás és limfómás betegségek kialakulásában is [9, 10]. A Kozmetikai rendelet számos színezéket sorol fel, amelyek nem használhatóak fel a kozmetikumokban; illetve a színezékek bomlástermékei között szereplő, egyes aromás aminok előfordulása szintén tiltott a termékekben. Ez utóbbiak szerint jelen témavizsgálat a tiltott aromás aminok vizsgálatára irányult a sötét színű (fekete, barna, vörös) hajfestékek esetén, mindemellett valamennyi (sötét és világos színű) hajfesték esetén ellenőrzés alá került azok ammónia és hidrogénperoxid tartalma is a hatóság akkreditált laboratóriuma által, figyelemmel arra, hogy a rendelet az említett rákkeltő anyagokon kívül határértéket tartalmaz ezen maró hatású vegyületek tekintetében is. 1.5. Gyógynövény tartalmú samponok, illetve balzsamok A samponok szintén olyan kozmetikai készítmények, amelyek kivétel nélkül minden háztartásban jelen vannak, és alkalmazásuk meglehetősen gyakorinak mondható valamennyi korosztály esetén (gyermekek, fiatalok, középkorúak, stb.). A samponok kiemelt szerepe különösen igaz abból a szempontból is, hogy az egészséges haj által sugallt szépség képe napi rendszerességgel köszönt vissza a médiafelületekről (tv, plakát, újság) a fogyasztó felé. Természetesen a samponok, illetve hajbalzsamok tekintetében is rendkívül széles a bolti kínálat, s egyre nagyobb számban találhatóak meg köztük a gyógynövényt vagy gyógynövényeket is tartalmazó termékek. A témavizsgálat során – a korábbiakban is kifejtett okokból kifolyólag – ezen természetes összetevőket tartalmazó kozmetikumok mikrobiológiai vizsgálata történt meg a vonatkozó szabályozás szerint.
4
2. A vizsgált termékkör A kozmetikai termékek gyártásának és forgalmazásának előírásait, illetve magának a kozmetikai terméknek a fogalmát a Kozmetikai rendelet határozza meg, melynek értelmében: „Kozmetikai termék: minden olyan anyag vagy keverék, amely azt a célt szolgálja, hogy az emberi test különböző külső részeivel (hámréteg, haj és testszőrzet, körmök, ajkak és külső nemi szervek) vagy a fogakkal és a szájüreg nyálkahártyájával érintkezésbe kerüljön, kizárólag vagy elsősorban azok tisztítása, illatosítása, kinézetük megváltoztatása, védelme, megfelelő állapotban tartása céljából, vagy a testszag megszüntetése érdekében.” A vizsgálat tárgyát a kereskedelemben kapható fényvédő komponens(eke)t is tartalmazó arckrémek, arcpakolások, alapozók, hajfestékek, valamint gyógynövényes samponok és balzsamok képezték. A témavizsgálat során összesen 107-féle kozmetikum vizsgálatára került sor a hatóság akkreditált laboratóriuma által.
3. A vizsgálat időtartama A vizsgálatra 2015. január 19 – március 31. közötti időszakban került sor, ezen belül a mintavételezés 2015. január 19 – március 06. közötti időszakban valósult meg.
4. A vizsgálat résztvevői Az ellenőrzésben a következő felügyelőségek vettek részt: Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, valamint Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, Csongrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, Fejér Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, Pest Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, Somogy Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, Zala Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, Veszprém Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége. A mikrobiológiai és kémiai vizsgálatok a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumában 2015. január 19 – március 17. között történtek.
5. A vizsgált minták A mintavétel valamennyi esetben drogéria, áruházlánc, kozmetikai terméket árusító szaküzlet, valamint egyéb, kozmetikumot is forgalmazó kiskereskedelmi egységből történt. Alapozókrémekből 19-féle, arckrémekből 20-féle, arcpakolásokból 18-féle, hajfestékekből 30féle, gyógynövényes samponból vagy balzsamból 20-féle minta vételezésére került sor.
5
6. Laboratóriumi vizsgálatok, követelmények 6.1. Mikrobiológiai vizsgálatok és követelmények A mintavételezett termékek közül az arckrémek, arcpakolások, alapozók, valamint gyógynövényes samponok és balzsamok estek mikrobiológiai vizsgálat alá, amely az alábbi paraméterekre terjedt ki: – – – – – –
Összes élő mikrobaszám meghatározása, Penészszám meghatározása, Szulfitredukáló Clostridiumok kimutatása, Enterobaktériumok kimutatása, Staphylococcus aureus kimutatása, Pseudomonas aeruginosa kimutatása.
A kozmetikai termékekre vonatkozó mikrobiológiai előírásokat a „Kozmetikai készítmények mikrobiológiai tisztasági követelményei és minősítése mikrobiológiai tisztaság szempontjából” című, MSZ 20003:1984 számú szabvány (továbbiakban: szabvány) tartalmazza. A mikrobiológiai tisztaság kritériumait a vonatkozó termékcsoportra a szabvány 2. pontja határozza meg a következők szerint: 1. táblázat: A mikrobiológiai tisztaság kritériumai
Szennyezések fajtája
Követelmények
Összes élő csírák száma grammonként
Legfeljebb 1000*
Penészszám grammonként
Legfeljebb 100
Szulfitredukáló Clostridium 1 grammból
negatív
Enterobaktériumok1 grammból
negatív
Staphylococcus aureus 1 grammból
negatív
Pseudomonas aeruginosa 1 grammból
negatív
* Nyálkahártyán, valamint szemrégióban használatos készítmények esetén: legfeljebb 500.
6.2. Kémiai vizsgálatok és követelmények A kémiai vizsgálatok közül célzottan az UV-szűrők, ammónia-, hidrogén-peroxid tartalom és aromás aminok vizsgálatára került sor az egyes termékcsoportoknak megfelelően. 6.2.1. Arckrémek kémiai vizsgálata és követelmények A fényvédő tartalmú arckrémekből avobenzon, oktinoxate, oktisalate, oktokrilén és bemotriazol UV-szűrő vegyületek vizsgálata történt meg, hogy azok mennyisége nem lépi-e túl a Kozmetikai rendelet VI. mellékletében előírt korlátozásokat a 2. táblázatban bemutatottak szerint.
6
2. táblázat: Korátozások a kozmetikai termékekben engedélyezett UV-szűrők tekintetében a vizsgált vegyületekre vonatkozóan Hivatkozási szám a 1223/2009/EK rendelet VI. mellékletében
Kémiai név
Legnagyobb koncentráció a felhasználásra kész készítményben
8.
Avobenzon
5%
10.
Octokrilén
10% (sav)
12.
Octinoxate
10%
20.
Octisalate
5%
25.
Bemotriazol
10%
6.2.2. Arcpakolások kémiai vizsgálata és követelmények A Kozmetikai rendelet II. számú melléklete alapján a nehézfémek és más toxikus elemek szintén tiltott anyagok, amelyek közül jelen vizsgálat keretében az arzén- és ólomtartalom vizsgálata történt meg arcpakolások esetén. 3. táblázat: Kozmetikai termékekben vizsgált, tiltott toxikus elemek Az 1223/2009/EK rendelet II. melléklet alábbi sorai alapján kozmetikai termékekben tiltott anyag 43. sora szerint: kozmetikai termékekben tiltott anyag: arzén és vegyületei. 289. sora szerint: kozmetikai termékekben tiltott anyag: ólom és vegyületei.
Vizsgált jellemző Teljes (szerves és szervetlen) arzén tartalom Teljes (szerves és szervetlen) ólom tartalom
Ugyanakkor a Kozmetikai rendelet 17. cikke szerint valamely tiltott anyagnak a helyes gyártási gyakorlat során technikailag elkerülhetetlen, kis mennyiségű, véletlenszerű jelenléte megengedett. Annak eldöntésére, hogy a 2-féle nehézfém esetén mekkora mennyiség tekinthető technikailag elkerülhetetlen, kis mennyiségű jelenlétnek, a nemzetközi gyakorlatban hivatkozott, vonatkoztatási alapot képező irodalom szolgált útmutatóul a következőknek megfelelően: a Bundesgesundheitsblatt (Federal Health Journal, Germany), 28, 1985, Nr. 7, 216. szerint ólom (Pb) esetén 20 ppm (20 mg/kg) fölött, míg arzén (As) esetén 5 ppm (5 mg/kg) fölött nem tekinthető elfogadhatónak a szennyezettség. 6.2.3. Hajfestékek kémiai vizsgálata és követelmények Hajfestékek esetén a hidrogén-peroxid- és ammónia tartalom került ellenőrzés alá, valamint sötét színű hajfestékek esetén az azoszínezékekből származó aromás amintartalom vizsgálatára is sor került. A Kozmetikai rendelet III. számú melléklete tartalmazza azon anyagok listáját, amelyet a kozmetikai termékek nem tartalmazhatnak, kivéve, ha megfelelnek az itt megállapított korlátozásoknak. Ezen listán szerepelnek az ammónia- és hidrogén-peroxid tartalomra vonatkozó maximálisan megengedett koncentrációértékek is az alábbiak alapján:
7
4. táblázat: Maximálisan megengedett koncentrációk ammónia és hidrogén-peroxid tekintetében Hivatkozási szám a 1223/2009/EK rendelet III. mellékletében
Legnagyobb koncentráció a felhasználásra kész készítményben
Kémiai név
4
Ammónia
6% (NH3-ként)
12
Hidrogén-peroxid és egyéb olyan vegyületek vagy keverékek, amelyekből Hajápolási termékek: hidrogén-peroxid szabadul fel, beleértve 12% H2O2 (40 térfogatszázalék), a karbamid-peroxidot és a cink-peroxidot szabad vagy felszabadult formában is.
A hajfestékek esetén mért aromás amin tartalom tekintetében a Kozmetikai rendelet II. számú melléklete az irányadó, mely szerint ezek a kozmetikai termékekben tiltott anyagok az 5. táblázatnak megfelelően. 5. táblázat: Kozmetikai termékekben vizsgált, tiltott aromás aminok Az 1223/2009/EK rendelet II. melléklet alábbi sorai alapján kozmetikai termékekben tiltott anyag 22. sor szerint: Anilin, sói, halogenizált és szulfonált származékai 26. sor szerint: Benzidin 32 sor szerint: Toluidinek, izomerjeik, sóik, valamint halogenizált és szulfonált származékaik 242. sor szerint: 1- és 2-naftil-aminok és sóik 364. sor szerint: 4-metil-m-fenilén-diamin és sói 376. sor szerint: 4-metoxi-m-fenilén-diamin és sói 705. sor szerint: 4,4’-diamino-difenil-metán 707. sor szerint: 4,4’-metilén-di-o-toluidin 708. sor szerint: 2-metoxi-anilin 709. sor szerint: 3,3’-dimetoxi-benzidin és sói 712. sor szerint: 3,3’-diklór benzidin 721. sor szerint: 3,3’-dimetil-benzidin 726. sor szerint: 4-amino-bifenil és sói 989. sor szerint: 4-amino-2’,3-dimetil-azobenzol 990. sor szerint: 4-amino-azobenzol 1158. sor szerint: 2,4,5-trimetil-anilin 1159. sor szerint: 4,4’-tio-dianilin és sói 1160. sor szerint: 4,4’-oxi-dianilin és sói 1162. sor szerint: 6-metoxi-m-toluidin 1195. sor szerint: 5-nitro-o-toluidin
Vizsgált jellemző (Azoszínezékből származó és szabad aromás amin tartalom) 4-klóranilin 4,4’-metilén-bisz(2-klóranilin) Benzidin 2-amino-toluol 4-klór-o-toluidin 2-naftil-amin 4-metil-m-fenilén-diamin 4-metoxi-m-fenilén-diamin 4,4’-diamino-difenil-metán 4,4’-metilén-di-o-toluidin 2-metoxi-anilin 3,3’-dimetoxi-benzidin 3,3’-diklór benzidin 3,3’-dimetil-benzidin 4-amino-bifenil 4-amino-2’,3-dimetil-azobenzol 4-amino-azobenzol 2,4,5-trimetil-anilin 4,4’-tio-dianilin 4,4’-oxi-dianilin 6-metoxi-m-toluidin 5-nitro-o-toluidin
Az azoszínezékekből származó 4-amino-azobenzol a vizsgálat körülményei között anilinre és 1,4-p-fenilén-diaminra bomlik. A p-fenilén-diamin és sóira vonatkozó korlátozásokat az 1223/2009/EK rendelet III. melléklet 8a. sora tartalmazza az alábbiaknak megfelelően.
8
6. táblázat: Korlátozások p-fenilén-diamin tekintetében Hivatkozási szám a 1223/2009/EK rendelet III. mellékletében 8a
Legnagyobb koncentráció a felhasználásra kész készítményben
Kémiai név
p-Phenylenediamine
2 % (szabad bázis formájában)
7. A vizsgálatok eredményei A vizsgált minták adatai és a részletes eredmények a termékcsoportoknak megfelelő bontásban a jelentés 1-5. számú mellékleteiben találhatóak meg. 7.1. Mikrobiológiai vizsgálatok eredményei Az arckrémek, arcpakolások, alapozók, valamint gyógynövényes samponok és balzsamok tekintetében 77-féle termék mikrobiológiai vizsgálata történt meg összesen 462 db paraméter vonatkozásában. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a vonatkozó szabvány követelményei szerint felállított, maximálisan megengedhető felső határértéket két sampon – a GENERA Gizengers tusfürdő és sampon és Sampon Mild csalán kivonattal – nem elégítette ki. A mérési eredmények szerint a termékek összes élő mikrobaszáma közel 104/g értéknek mutatkozott (8,8*103/g, illetve 2,5*104/g), továbbá mindkét termékből kimutatható volt Enterobacteriaceae jelenléte, mindemellett a GENERA Gizengers tusfürdő és sampon termék esetében Pseudomonas aeruginosa jelenléte is igazolódott. Az egyéb, vizsgált termékek tekintetében egészségbiztonsági szempontból kifogás nem merült fel. 1. ábra:
Összes élő mikrobaszám
Enterobacteriaceae telepek
A mikrobiológiailag szennyezett termékek a kockázatbecslés szerint közepes súlyú kockázatot jelentenek a fogyasztókra nézve, figyelemmel arra, hogy a rendeltetésszerű használatkor a mikrobiológiai fertőzés veszélyét hordozzák magukban (például: hajmosás közben a fejbőrön található sérüléseket elfertőzi a sampon, a fülbe kerülve külsőfülgyulladást okozhat, szembe kerülve szemfekélyt okozhat, amennyiben az immunrendszer nem tudja legyőzni a kórokozókat.). Mindezekre tekintettel a fentebb megnevezett termékek forgalomból való kivonását elrendelő határozatok születtek.
9
7.2. Kémiai vizsgálatok eredményei 7.2.1. Arckrémek kémiai vizsgálati eredményei A mintavételezett 20-féle arckrémben összesen 42 db komponens tekintetében végzett vizsgálatot az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium. A vizsgált termékekben a leggyakrabban avobenzon fényvédő komponens fordult elő (15-féle termékben), oktokrilén és oktinoxate vegyület a termékek közel felében volt jelen, míg oktisalate, illetve bemotriazol komponensek kevesebb, mint a termékek negyedében szerepeltek az összetevők között. Az összesen 42 db komponens tekintetében végzett vizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy a termékekben felhasznált fényvédő anyagok egyetlen esetben sem lépték túl a Kozmetikai rendeletben megállapított felső határértékeket, így kifogás e tekintetben nem merült fel. 7.2.2. Arcpakolások kémiai vizsgálati eredményei A 18-féle arcpakolás közül 8-féle termék tartalmazott iszapot a termékcímke alapján, melyeknek a mért arzéntartalma valamennyi esetben 5 mg/kg mennyiség alatti volt, továbbá ólomtartalom vonatkozásában sem lépte túl egyetlen termék sem a 20 mg/kg értéket. Mindezek tükrében a termékek arzén és ólom tartalma technikailag elkerülhetetlen, kis mennyiségű szennyezettségnek volt tekinthető, mely alapján valamennyi termék megfelelt a követelményeknek. 7.2.3. Hajfestékek kémiai vizsgálati eredményei Összesen 30-féle hajfesték esetén történt meg az ammónia tartalom meghatározása a termék festékanyagából, illetve a hidrogén-peroxid tartalom mérése a színelőhívó szerből. A mért értékek mindkét vegyület esetén a vonatkozó szabályozásban rögzített maximálisan megengedhető értékek alattinak bizonyultak. 19-féle sötét színű hajfestékből a Kozmetikai rendeletben tiltott aromás amin tartalom is meghatározásra került, mely alaopján egyetlen esetben sem volt kimutatható; mindemellett a p-fenilén-diamin vegyület 12-féle vizsgált termékben fordult elő, azonban a mért mennyiség a szabad bázisra számított 2%-os határértéket egy esetben sem közelítette meg. A fentiekre tekintettel tehát valamennyi hajfesték termék megfelelt a vonatkozó követelményeknek. 7.3. A vizsgálati eredmények összegzése A témavizsgálat keretében 107-féle kozmetikum került ellenőrzés alá, mely közül 77-féle termék esett mikrobiológiai vizsgálat alá, továbbá 68-féle terméknél történtek kémiai vizsgálatok. A hatóság által elvégzett összesen 462 db mikrobiológiai vizsgálat, illetve közel 540 db kémiai jellemző tekintetében kivitelezett vizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy kifogás – jelen vizsgálatok és mintavételezett termékek alapján – kizárólag mikrobiológiai vonatkozásban merült fel a sampon termékcsoport 2 terméke esetén.
10
Jogszabályi függelék
Jogszabályok: –
Az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelete (2009. XI. 30.) a Kozmetikai termékekről (Kozmetikai rendelet)
–
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.),
–
a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.);
–
a közigazgatási hatósági eljárás 2004. évi CXL. törvény (Ket.),
–
a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (Pftv.),
és
szolgáltatás
általános
szabályairól
szóló
– a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet (6/2013. Korm. r.), –
a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet (225/2007. Korm. r.),
Szabványok: –
MSZ 20003:1984 „A kozmetikai készítmények mikrobiológiai tisztasági követelményei és minősítése mikrobiológiai tisztaság szempontjából.”
Irodalmi hivatkozások: [1] Isabella Karlsson: Chemical and Dermatological Aspects of UV ‐absorbing Compounds Studies of Photoallergens and Synthesis of a Natural UV‐filter. Department of Chemistry University of Gothenburg Göteborg, Sweden 2011. [2] Schlumpf M1, Schmid P, Durrer S, Conscience M, Maerkel K, Henseler M, Gruetter M, Herzog I, Reolon S, Ceccatelli R, Faass O, Stutz E, Jarry H, Wuttke W, Lichtensteiger W.: Endocrine activity and developmental toxicity of cosmetic UV filters--an update. Toxicology. 2004 Dec 1;205(1-2):113-22. [3] Karl Fent, Petra Y. Kunz, and Elena Gomez: UV Filters in the Aquatic Environment Induce Hormonal Effects and Affect Fertility and Reproduction in Fish. Chimia 62 (2008) 368–375. [4] Bruce P. Lanphear, Richard Hornung, Jane Khoury, Kimberly Yolton, Peter Baghurst, David C. Bellinger, Richard L. Canfield, Kim N. Dietrich, Robert Bornschein, Tom Greene, Stephen J. Rothenberg, Herbert L. Needleman, Lourdes Schnaas, Gail Wasserman, Joseph Graziano, and Russell Roberts: Low-Level Environmental Lead Exposure and Children’s Intellectual Function: An International Pooled Analysis. Environ Health Perspect. 2005 Jul; 113(7): 894–899. [5] Lin JL, Lin-Tan DT, Li YJ, Chen KH, Huang YL.: Low-level environmental exposure to lead and progressive chronic kidney diseases. Am J Med. 2006 Aug;119(8):707.e1-9. [6] Elvira Vaclavik Bräuner, Rikke Baastrup Nordsborg, Zorana Jovanovic Andersen, Anne Tjønneland, Steffen Loft, and Ole Raaschou-Nielsen: Long-Term Exposure to Low-Level Arsenic in Drinking Water and Diabetes Incidence: A Prospective Study of the Diet, Cancer and Health Cohort. Environmental Health Perspectives • volume 122 | number 10 | October 2014. [7] Sid E. O’Bryant, Melissa Edwards, Chloe V. Menon, Gordon Gong and Robert Barber: Long-Term Low-Level Arsenic Exposure Is Associated with Poorer Neuropsychological Functioning: A Project FRONTIER Study. Int. J. Environ. Res. Public Health 2011, 8, 861874. [8] Harling M, Schablon A, Schedlbauer G, et al. Bladder cancer among hairdressers: a meta-analysis. Occup Environ Med 2010;67:351–8. [9] Zhang Y, de Sanjose S, Bracci PM, et al. Personal use of hair dye and the risk of certain subtypes of non-Hodgkin lymphoma. American Journal of Epidemiology 2008; 167(11):1321– 1331. [10] Garth H. Rauscher, David Shore, and Dale P. Sandler: Hair Dye Use and Risk of Adult Acute Leukemia. Am J Epidemiol 2004;160:19–25.
