ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A fogyasztói csoportok szervezésének tilalmát kimondó rendelkezések megtartásának ellenırzésérıl
Budapest, 2016. február
NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY Iktatószám: Készítette:
SEF-360/2016. Csengeri Éva
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A fogyasztói csoportok szervezésének tilalmát kimondó rendelkezések megtartásának ellenőrzéséről
Budapest, 2016. február
1. Vezetői összefoglaló A fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások által folytatott tevékenységek jogszerűségének vizsgálata során tapasztaltak, valamint a fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező fogyasztói megkeresések alapján általánosságban megállapítható, hogy a fogyasztói csoportok létrehozását véglegesen megtiltó, illetve a tagok nyilvános felhívás útján történő szervezésének tilalmát előíró szabályok megalkotásának eredményeként – a korábbi évekhez viszonyítva – 2015. évben lényegesen kevesebb fogyasztó került kapcsolatba fogyasztói csoportot működtető vállalkozásokkal. A témavizsgálat során a kormányhivatalok összesen 25 esetben ellenőrizték fogyasztói csoportot működtető vállalkozás tevékenységének jogszerűségét, 10 esetben hirdetés útján értesültek a vállalkozás fogyasztói csoportot szervező, működtető tevékenységéről, ezen kívül országosan 15 db fogyasztói kérelem, illetve közérdekű bejelentés érkezett a kormányhivatalokhoz, amelyek közül 7 esetben indult hatósági eljárás, 8 esetben pedig a fogyasztók tájékoztatására került sor.
2. Az ellenőrzés indoka, célja A fogyasztói csoportok célközönségét jellemzően a pénzügyi nehézségekkel küzdő, jövedelemigazolással nem rendelkező, a pénzintézetek banki, pénzügyi szolgáltatásaiból nem részesülő, valamint jövedelmük, életkoruk alapján a banki hitelezés köréből kiszoruló fogyasztók alkotják. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi csoportok iránt érdeklődő fogyasztók - anyagi helyzetükből adódóan - az átlagosnál kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, különösen érzékenyen reagálnak a hitellel kapcsolatos lehetőségeket ígérő hirdetésekre, reklámokra. A témavizsgálat célja a fogyasztói csoport szervezését és reklámozását tiltó rendelkezések betartásának ellenőrzése, a jogszabályoknak nem megfelelően működő vállalkozások kiszűrése, ezáltal a nehéz anyagi helyzetben lévő fogyasztók fokozott védelme volt.
3. Az ellenőrzés időtartama, résztvevői Az ellenőrzés lefolytatására 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban került sor, valamennyi kormányhivatal részvételével.
4. A fogyasztói csoport és működése A vonatkozó jogszabály értelmében a fogyasztói csoport a szervezők – díjazás ellenében történő – közreműködésével a csoport tagjai pénzének összegyűjtésén alapuló minden olyan csoport, amelynek célja, hogy minden tagja az általa előre meghatározott dolog tulajdonjogát a tagok befizetéseiből, előre meghatározott időtartamon belül – véletlenszerű vagy többletfeltételek vállalásától függő kiválasztás útján – a csoport segítségével megszerezze. A fogyasztói csoport tagjai az általuk választott futamidő minden hónapjában a megvásárolni kívánt termék árának vagy értékének egy hónapra eső hányadát (alaprészletet), továbbá megbízási díjat fizetnek a szervező részére. A fogyasztók által befizetett havidíjak képezik a csoport pénzügyi alapját, amely fedezi a szervező működésének költségeit. A jogosultságot szerzett tagok számára a megtakarításból kerül sor a vásárlói jog biztosítására (a fogyasztó által megjelölt áru megvásárlására). 2
Tekintettel arra, hogy a tagok sorsolás szerinti sorrendben részesülnek a juttatásban, a vásárlói jog megszerzésének időpontja előre nem meghatározható. Azok a tagok azonban, akik magasabb összegű havidíj befizetését vállalják, általában előbb juthatnak vásárlói joghoz. A fogyasztói csoport a kisorsolt fogyasztó nevében és helyett kifizeti a tag által választott termék vételárát, a tulajdonjogot szerzett tag pedig havi részletekben törleszti tovább fennálló hátralékát a fogyasztói csoport felé. A futamidő végéig a csoport valamennyi tagja vásárlói joghoz jut. A fogyasztói csoportot szervező vállalkozás közvetítő szerepet tölt be, tehát szervezi a csoport tagjait, gondoskodik a csoport pénzügyi alapját képező befizetések és havidíjak beszedéséről, nyilvántartásáról, valamint közreműködik a vásárlói jogot szerző tagok által megkötendő adásvételi szerződések kivitelezésében.
5. Vizsgálati szempontok, ellenőrzési tapasztalatok 5.1 Vizsgálati szempontok A vonatkozó szabályozás értelmében 2012. január 1-től fogyasztói csoport nem hozható létre, 2014. január 1-től pedig új fogyasztó kizárólag - a szerződés felmondással történő megszüntetése következtében - kieső fogyasztó helyére vehető fel. A fentiekre tekintettel a kormányhivatalok mind a fogyasztói bejelentések, mind a hirdetés alapján hivatalból indított eljárások során vizsgálták, hogy a fogyasztói csoportot mikor hozták létre, illetve a korábban más tevékenységet folytató vállalkozások mióta működnek fogyasztói csoportszervezőként. A jogszerűen működő - 2012. január 1. előtt létrejött fogyasztói csoportok esetében pedig a vizsgálat tárgyát képezte annak ellenőrzése is, hogy az új tagok (szerződés felmondása miatt) kieső fogyasztó helyére léptek-e be a fogyasztói csoportba. Figyelemmel arra, hogy - a vonatkozó jogszabály értelmében - 2014. január 1-től tilos fogyasztói csoportba fogyasztókat nyilvános felhívás útján gyűjteni, a vizsgálat tárgyát képezte a különböző reklámok, hirdetések ellenőrzése is A fogyasztói csoportot működtető vállalkozások tevékenységük folytatását 2014. január 31-ig a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság felé kötelesek voltak bejelenteni. Az előzőekben említett vizsgálati szempontokon túl a kormányhivatalok munkatársai ellenőrizték, hogy a vizsgálat alá vont vállalkozás teljesítette-e bejelentési kötelezettségét a hatóság felé. 5.2 Az ellenőrzés általános tapasztalatai A 2015. évben a kormányhivatalok összesen 25 esetben ellenőrizték fogyasztói csoportot működtető vállalkozás tevékenységének jogszerűségét. A témavizsgálat során a kormányhivatalokhoz országosan 15 db fogyasztói kérelem, illetve közérdekű bejelentés érkezett, míg 10 esetben a kormányhivatalok munkatársai hirdetés útján értesültek a vállalkozás fogyasztói csoportot szervező tevékenységéről. A témavizsgálat során a fogyasztói csoportot működtető vállalkozások ellen indult hatósági eljárások mellett valamennyi esetben megtörtént a hirdetéseket közzétevő vállalkozások felelősségre vonására irányuló intézkedés is. Tekintettel arra, hogy a vizsgálat alá vont vállalkozások az esetek többségében nem működtek együtt a fogyasztóvédelmi hatósággal (egyáltalán nem vagy hiányosan
3
teljesítették adatszolgáltatási kötelezettségüket), megnehezítve ezzel a hatóság számára a tényállás megfelelő tisztázását, több eljárás jelenleg is folyamatban van. A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága egy fogyasztói csoportot működtető vállalkozást - a témavizsgálat ideje alatt jogerőre emelkedett döntésében - megszüntetett. 5.3 Az ellenőrzés részletes megállapításai 5.3.1 Hivatalból lefolytatott ellenőrzések A kormányhivatalok munkatársai ellenőrzés alá vonták mind a nyomtatott sajtóban (ingyenes reklámújságok, szórólapok, helyi és országos terjesztésű napi- és hetilapok) elhelyezett hirdetéseket, mind az internetes, a rádiós, illetve a televíziós hirdetéseket. A vizsgált napi- és hetilapok, hirdetési újságok közül a kormányhivatalok munkatársai – többek között – az alábbi sajtótermékekben elhelyezett hirdetéseket vonták rendszeresen vizsgálat alá: Nők Lapja, Story Magazin, BORS szórakoztató napilap, BLIKK napilap, Mertopol napilap, Hot magazin, Best magazin, Tolnai népújság, Bonyhádi Hétről-Hétre, Szuper Info, Kisbíró, Magyar Hírlap, 24 óra, Kelet-Magyarország Napilap, Infó Plusz Magazin, stb. Az internetes honlapok közül – többek között – a www.bankhitel.hu, a www.hitelnekem.hu, a www.gyorshitel.hu, a www.olx.hu, www.jofogas,hu, valamint a www.topapro.hu weboldalakon elhelyezett hirdetések tartalma került rendszeresen ellenőrzésre. Az előző felsorolás ugyan nem teljes körű, mindazonáltal kiválóan szemlélteti a kormányhivatalok munkatársainak széles körű, a lehetőségekhez mérten mindenre kiterjedő kutatómunkáját, amelyet annak érdekében végeztek, hogy a lehető legtöbb fogyasztói csoportot népszerűsítő hirdetés és vállalkozás kerüljön felkutatásra és ellenőrzésre. A témavizsgálat ideje alatt a kormányhivatalok látóterébe több olyan, különböző újságokban megjelenő hirdetés került, amelyek vonatkozásában felmerült, hogy azok - taggyűjtés céljából - fogyasztói csoportot szervező vállalkozások tevékenységét népszerűsítik. Ezek közül az eljárás során 10 hirdetés esetében nyert megállapítást, hogy azokat fogyasztói csoportot szervező, működtető vállalkozások jelentették meg. A fogyasztói csoportokat népszerűsítő reklámok, hirdetések csaknem minden esetben kedvező feltételű („Fix forint alapon/ingatlanfedezet nélkül”), az esetek többségében azonnali „hiteleket” („Várakozás és mellébeszélés helyett!”, „Gyorskölcsön!”) ígérnek az arra különösen rászoruló fogyasztóknak („vállalkozóknak/ nyugdíjasoknak/ BAR (KHR) listán szereplőknek” „Nyugdíjasoknak, akár 75 éves kor felett is”). Általánosságban elmondható, hogy a fogyasztói csoportot népszerűsítő reklámokban a vállalkozás neve és irodájának címe többnyire nem került feltüntetésre. A legtöbb esetben mindössze egy telefonszámot adtak meg a hirdetésben, amelyen a fogyasztó a további részletekről érdeklődhet. A témavizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztói csoportot népszerűsítő hirdetések az elmúlt időszakban jelentős mértékben csökkentek (azonban nem szűntek meg teljesen), a tagok nyilvános felhívás útján történő toborzása tehát - a hatályos jogszabályi előírásnak megfelelően - visszaszorulni látszik. A témavizsgálat során megállapítást nyert, hogy valamennyi, hivatalból lefolytatott ellenőrzésben érintett vállalkozás 2012. január 1-je előtt jött létre, illetve fogyasztói csoportszervező tevékenységét ezt megelőzően kezdte meg.
4
1. számú melléklet FÜGGELÉK
„A fogyasztói csoportok szervezésének tilalmát kimondó rendelkezések megtartásának ellenőrzése” című vizsgálatról készített összefoglaló jelentéshez
Az ellenőrzés alapját az alábbi jogszabályok képezték: −
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény;
−
a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény;
−
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény;
−
a
kis-
és
középvállalkozásokról,
valamint
fejlődésük
támogatásáról
szóló
2004. évi XXXIV. törvény; −
a fogyasztói csoportokról szóló 530/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet;
−
a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet.
