ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység ellenırzésérıl
Budapest, 2016. február
NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY Iktatószám: Készítette:
SEF-285/2016. Csengeri Éva Balogh Edina
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység ellenőrzéséről
Budapest, 2016. február
I. Vezetői összefoglaló A témavizsgálat során a kormányhivatalok munkatársai 180 árubemutatón végeztek hatósági ellenőrzést, amelyből 89 esetben tártak fel valamilyen jogsértést, így a kifogásolási arány 49%-os volt. A kormányhivatalok munkatársai a témavizsgálat során összesen 90 esetben ellenőrizték, hogy a vállalkozások eleget tettek-e a jogszabály által előírt, írásbeliséghez kötött, előzetes tájékoztatási kötelezettségüknek. Az ellenőrzést végző munkatársak 32 árubemutatón állapítottak meg valamilyen szabálytalanságot (hiányosság, pontatlanság, nem megfelelőség, a tájékoztatás teljes hiánya) az előzetes tájékoztatás tekintetében, így a kifogásolási arány 36% volt. A feltárt jogsértések 28 esetben a tájékoztatás részleges, 4 esetben pedig annak teljes hiányából adódtak. A fentieken túl 63 árubemutatón került sor még – az ott elhangzottak alapján – valamilyen tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlat megállapítására, amelyek az egyes bemutatókon jellemzően halmozottan fordultak elő. Az előadásokon elhangzottak tekintetében összesen 102 esetben történt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat alapjául szolgáló jogsértés. 3 árubemutatón fordult elő, hogy a vállalkozás az előadás során agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülő, pszichés nyomásgyakorlással igyekezett rávenni a fogyasztókat a termék megvásárlására. További 52 esetben tevőleges, illetve mulasztásból adódó megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot, míg 47 esetben a vonatkozó jogszabály úgynevezett „feketelistájában” nevesített jogsértéseket tártak fel a kormányhivatalok. Az árubemutatókat szervező, illetve lebonyolító vállalkozások tevékenységével kapcsolatban 512 db fogyasztói beadvány (kérelem, közérdekű bejelentés, tájékoztatáskérés) érkezett a kormányhivatalokhoz. A fogyasztók 150 esetben azért keresték meg a kormányhivatalokat, mert elállási jogukat nem tudták érvényesíteni a szervező vállalkozással szemben. 65 fogyasztói beadvány érkezett azzal kapcsolatban a kormányhivatalokhoz, hogy a vállalkozások az elállási jogról egyáltalán nem, vagy nem megfelelően tájékoztatták a fogyasztókat. 57 esetben amiatt kérték a fogyasztók a hatóság segítségét, mert az elállási jog érvényesítése során a vállalkozás a foglalót nem fizette vissza. 43 esetben fordultak a fogyasztók a kormányhivatalokhoz amiatt, hogy a vállalkozás nem tájékoztatta őket előzetesen egyes, a szerződéskötést érintő lényeges információkról (pl. szállítási, fizetési feltételek). Az ellenőrzések során levonható tapasztalatokra (különösen a fogyasztók jogérvényesítésével kapcsolatban észlelt nehézségekre), illetve a 2015. év végén elfogadott jogszabályi szigorításokra tekintettel, 2016-ban is indokoltak a folyamatos és kiemelt hatósági ellenőrzések. II. Az ellenőrzés ismertetése 1. Az ellenőrzés indoka, célja A témavizsgálat célja azon cégek, vállalkozók kiszűrése volt, amelyek a jogszabályoknak nem megfelelő általános szerződési feltételeket (a továbbiakban: ÁSZF) alkalmazva, a vonatkozó biztonsági követelményeknek meg nem felelő termékeket forgalmazva, valamint a fogyasztók érdekeit, jogait és a hatályos jogszabályokat megsértve, megtévesztő módon végzik kereskedelmi tevékenységüket. 2
Tekintettel arra, hogy ezen vállalkozások többsége nem a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végzi tevékenységét, a hatóság - a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében továbbra is indokoltnak tartotta a termékértékesítéssel egybekötött árubemutatók országos szintű, éves ellenőrzését. 2. Az ellenőrzés időtartama és résztvevői Az ellenőrzések lefolytatására 2015. március 30. és 2015. december 31. közötti időszakban került sor valamennyi kormányhivatal részvételével.
3. Az ellenőrzés tapasztalatai 3.1 Az ellenőrzés általános tapasztalatai A témavizsgálat során a kormányhivatalok munkatársai 180 árubemutatón végeztek hatósági ellenőrzést, amelyből 89 termékbemutató esetében tártak fel valamilyen jogsértést, így a kifogásolási arány 49%-os volt. A korábbi évekhez képest ugyan csökkenni látszik a kifogásolt termékbemutatók száma, ez azonban nem a vállalkozások fokozottabb jogkövető magatartásával van összefüggésben, hanem azzal, hogy a hatósági ellenőrzés ténye nagy mértékben befolyásolja, módosítja az előadások menetét. Több árubemutatón a helyszínen közölték, hogy az előadás - különböző okokra hivatkozva – elmarad (31 eset), így a kormányhivatalok munkatársainak nem volt lehetősége teljes körű hatósági ellenőrzést lefolytatni. Több vállalkozás - tévesen - úgy véli, hogy abban az esetben, ha a termékbemutatón nincs lehetőség a termék megvásárlására és a terméket csak bemutatják a jelen lévő érdeklődőknek, a hatóság nem állapíthat meg jogsértést. Szintén téves az a nézet, miszerint a vállalkozás részéről nem kerül sor jogsértésre abban az esetben, ha nem az előadótól, hanem egy előre felvett kisfilmen hangzanak el pl. a fogyasztók ügyleti döntését befolyásoló, megtévesztő kijelentések a bemutatott termék vonatkozásában. Előfordult olyan eset, hogy a jegyző felé tett bejelentési kötelezettségének ugyan eleget tett a vállalkozás, azonban a bejelentésben közölt időponttól eltérően, korábban kezdődött az előadás. (Az érdeklődőknek megküldött személyes meghívókban is a korábbi időpont szerepelt.) Az előadás megkezdését követően kulccsal bezárták a terem ajtaját és kihelyeztek egy „zártkörű rendezvény” feliratú táblát. Továbbra is elterjedt gyakorlat, hogy a bemutatókat „egészségügyi szűrővizsgálatként”, „egészségnapként” „ingyenes állapotfelmérésként” stb. hirdetik meg. Ezekre a rendezvényekre jellemző, hogy az előadás során a gyógyszerekkel és az orvosokkal szembeni bizalmatlanságot igyekszenek elültetni a résztvevőkben és a figyelmet az alternatív gyógymódokra irányítani. A vállalkozások az egészségügyi szűrővizsgálatokra történő bejutást nehezítő - sokszor igen hosszú - várólistákat kihasználva kínálnak saját „vizsgálatokat”. Az előadáson elhangzottak hitelességének alátámasztása érdekében az előadók gyakran használnak orvosi, kémiai szakszavakat, illetve latin kifejezéseket. Volt olyan vállalkozás, amely a hitelesség igazolása érdekében ismert médiaszemélyiséggel, illetve elismert társadalmi szervezettel kötött szerződést azzal a céllal, hogy annak nevét, logóját felhasználva népszerűsíthesse termékeit. A médiából ismert személy - a megállapodás szerint - hozzájárult, hogy a termékbemutatót szervező vállalkozás marketing tevékenysége során rá, mint az „Egészségszerviz Háziasszonyára” hivatkozzon és termékeit, szolgáltatásait az ő ajánlásával reklámozza, továbbá vállalta, hogy a vállalkozás rendezvényein havi rendszerességgel megjelenik.
3
A vállalkozások részéről jellemzőnek mondható, hogy a hatósággal egyre kevésbé működnek együtt, az eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, székhelyüket pedig gyakran megváltoztatják. Az árubemutatók általános tapasztalatai alapján a fogyasztóvédelmi hatóság továbbra is kiemelten fontosnak tartja a fogyasztók előzetes tájékoztatását, annak érdekében, hogy az érintett, elsősorban idős érdeklődők tisztában legyenek jogaikkal, valamint az árubemutatók során kötött szerződések veszélyeivel. A nyugdíjas klubokban, idősek otthonában, illetve különböző rendezvények részeként prevenciós jelleggel tartott előadások mellett, újságcikkekkel igyekeznek felhívni az érintettek figyelmét a bemutatók során kötött szerződésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra, valamint az átgondolt, felelősségteljes döntés szükségességére. 3.2 Az árubemutatók vizsgálatának részletes tapasztalatai 3.2.1 Szórólapok ellenőrzésének tapasztalatai Általánosságban elmondható, hogy a termékbemutatókat szervező vállalkozások többsége már saját, folyamatosan frissített adatbázisból dolgozik, így postaládákba eljuttatott szórólapok útján már ritkán keresik meg a fogyasztókat. Telefonos megkeresés során tájékoztatják a fogyasztókat az „előadások”, „ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatok” stb. helyszínéről és időpontjáról, majd ezt követően postai úton névre szóló meghívót küldenek az érdeklődőknek. Előfordult olyan eset is, hogy a termékbemutatót „nyereményátadó gálaként”, illetve „műsorként” hirdették meg. Az ellenőrzés tapasztalatai azt mutatták, hogy a névre szóló meghívók jellemzően csak az ajándék értékét tartalmazták szemben a korábbi években jellemző szórólapokkal, amelyeken feltüntették a konkrét ajándékot, sok esetben ezeket képpel illusztrálva. Előfordult olyan eset, amikor a vállalkozás egy közösségi oldalon keresztül vette fel a kapcsolatot a fogyasztóval, majd ezt követően a lakásán keresték fel, és az ott elvégzett „egészségügyi szűrővizsgálat” eredménye alapján ajánlották a bemutatott termék megvásárlását. A vizsgált árubemutatók helyszínéről és időpontjáról 84 esetben a szervező vállalkozás által a fogyasztóhoz eljuttatott írásos meghívó (névre szóló meghívó, szórólap) útján, míg a többi esetben a jegyző által megküldött értesítés alapján, illetve egyéb módon (rendezvények helyszíneiről, fogyasztóktól kapott információk, újsághirdetés) értesültek a kormányhivatalok munkatársai. A témavizsgálat során az ellenőrzést lefolytató munkatársak megállapították, hogy 8 árubemutatóra invitáló írásos dokumentumon tévesen tájékoztatták az érdeklődőket a programról, ezen előadások nem a szórólapnak megfelelően zajlottak (pl. a helyszínen nem történt szűrővizsgálat vagy nem a meghirdetett vizsgálatot végezték el). 10 esetben az érdeklődőknek ígért ajándékok nem egyeztek meg az előadás során átadott ajándékokkal vagy azok átadására egyáltalán nem került sor. 3.2.2 Próbavásárlások, próbarendelések tapasztalatai Tekintettel arra, hogy a kormányhivatalok munkatársai a rendezvények helyszínéről és időpontjáról – szórólapok hiányában – többnyire a jegyző által megküldött értesítés útján, illetve az előadások helyszínét biztosító intézményektől kapott információk alapján értesülnek, ezért a bemutatók megkezdése előtt kilétük felfedésére kényszerülnek, így egyre kevesebb esetben nyílik lehetőség próbavásárlás, illetve próbarendelés lefolytatására. 4
A vizsgált árubemutatókon a bemutatásra került termékek próbavásárlására vagy próbarendelésére összesen 32 esetben került sor. 3.2.3 Nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése A próbavásárlások alkalmával a vállalkozások 9 esetben mulasztották el teljesíteni nyugtaadási kötelezettségüket. 5 esetben a termék vételáráról, illetve a kifizetett foglalóról, előlegről nem adtak át számlát/nyugtát. Azon vállalkozások, amelyek az előadások meghallgatását részvételi díjhoz kötötték 4 esetben mulasztották el a számla/nyugta átadását a kifizetett összegről. 3.2.4 Jótállási jegy átadásának és tartalmi elemeinek ellenőrzése A termékbemutatókon értékesített termékek egy része olyan termék, amely nem tartozik a jótállásra kötelezett termékek közé. A jótállásra kötelezett termékek esetében - a vállalkozások nyilatkozatai alapján - a jótállási jegyek átadására a kiszállítással egyidejűleg kerül sor. Az előzőekben kifejtettekre tekintettel a témavizsgálat teljes időtartama alatt mindössze 18 esetben tudták ellenőrizni a kormányhivatalok munkatársai a jótállási jegyek átadását és azok tartalmi megfelelőségét. További 13 esetben, a vállalkozásoktól a helyszínen lefoglalt, illetve a későbbiekben, az eljárás során bekért jótállási jegyek tartalmi elemeinek vizsgálatára is sor került. A kormányhivatalok munkatársai - jótállásra kötelezett termékek esetében - összesen 4 alkalommal tapasztalták jótállási jegy átadásának elmulasztását. A vizsgált jótállási jegyek közül 13 dokumentum tartalma nem felelt meg a jogszabályban előírt követelményeknek. A legtöbb jótállási jegy vonatkozásában jellemzően az alábbi tartalmi elemek hiányát állapították meg a kormányhivatalok munkatársai:
gyártó adatai, termék azonosító adatai, a fogyasztó jótállásból eredő jogai, tájékoztatás a megyei (fővárosi) iparkamarák mellett működő békéltető testületi eljárásról mint jogorvoslati lehetőségről.
Egy esetben az illetékes kormányhivatal amiatt indított eljárást, mert a forgalmazó által önkéntesen 2 évre meghosszabbított jótállás a jogszabályban meghatározott feltételeknél kedvezőtlenebb feltételeket biztosított a fogyasztó számára a jótállás első évében is. 3.2.5 Előzetes tájékoztatási kötelezettség ellenőrzése A kormányhivatalok munkatársai a témavizsgálat során - figyelemmel arra, hogy nem minden árubemutatón volt lehetőség szerződéskötésre - összesen 90 esetben ellenőrizték, hogy a vállalkozások eleget tettek-e a jogszabály által előírt, írásbeliséghez kötött, előzetes tájékoztatási kötelezettségüknek. Az ellenőrzést végző munkatársak 32 esetben állapítottak meg valamilyen szabálytalanságot (hiányosság, pontatlanság, nem megfelelőség, a tájékoztatás teljes hiánya) az előzetes tájékoztatás tekintetében, így a kifogásolási arány 36% volt. A feltárt jogsértések 28 esetben a tájékoztatás részleges, 4 esetben annak teljes hiányából adódtak. A feltárt, részleges tájékoztatásból adódó jogsértések esetében az alábbi hiányosságok halmozottan fordultak elő: a termék lényeges tulajdonságai (5 eset), 5
a lebonyolító és a szervező vállalkozás üzleti tevékenysége helyének elérhetőségei (1 eset), a termék vételára, illetve járulékos költségek (2 eset), a teljesítés feltételei, panaszkezelési mód (9 eset), az indokolás nélküli elállási jog gyakorlásának 14 napos határideje (11 eset), mely nap tekinthető az átvétel napjának (8 eset), a határidő lejárta előtt elküldött elállási nyilatkozat határidőben érvényesítettnek tekintendő (10 eset), nyilatkozatminta, egyéb egyértelmű nyilatkozat (23 eset), az elállási nyilatkozatot milyen címre küldheti a fogyasztó (9 eset), a 14 napon belüli pénzvisszatérítés (12 eset), ellenérték visszatérítésekor alkalmazott fizetési mód (12 eset), elállás esetén a termék 14 napon belüli visszaküldése (11 eset), annak a személynek a neve és címe, aki a termék átvételére jogosult (10 eset), a termék visszaküldésének határideje betartottnak minősül, ha azt a 14 napos határidő letelte előtt visszaküldi a fogyasztó (11 eset), mely esetben felel a fogyasztó a termékben bekövetkezett értékcsökkenésért (11 eset), kit terhel a termék visszaküldésének költsége (10 eset), mely esetben köteles a vállalkozás a terméket saját költségén visszafuvarozni (19 eset), a fogyasztót mely esetekben nem illeti meg az elállási jog (14 eset), a kellékszavatosságra és termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségek, jótállás és annak feltételei (18 eset), ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások (14 eset), magatartási kódex (28 eset), fogyasztó kötelezettségeinek legrövidebb időtartama (21 eset), letét vagy egyéb pénzügyi biztosíték (25 eset), kötelező peren kívüli panaszkezelési mód és vitarendezési mechanizmus (18 eset), békéltető testülethez fordulás lehetősége, az illetékes békéltető testület elérhetősége (25 eset). 3.2.6 Az árubemutatón értékesített, illetve ajándékba adott termékekkel kapcsolatos tapasztalatok Az árubemutatókon forgalmazott, illetve bemutatott termékek köre az utóbbi évekhez képest némi változást mutat. A témavizsgálat ideje alatt kiemelkedően sok esetben kínáltak az érdeklődőknek különböző edénykészleteket, ezen kívül alvásrendszerek, inframatracok, takarítógépek, masszázskészülékek, víz-, valamint légtisztító berendezések, lézerterápiás készülékek (pl. karóra), illetve különböző utalványok (utazás, szállodai) kerültek bemutatásra forgalmazás céljából. Egyre elterjedtebbnek mondható az a gyakorlat, hogy az előadás során a bemutatott termékkel végzett kezelést értékesítik, így a fogyasztók szolgáltatás igénybevételére kötnek szerződést a vállalkozással. Általánosságban elmondható, hogy az árubemutatók alkalmával gyakorlatilag megszűnt az alapélelmiszerek, illetve az étrend-kiegészítők ajándékként történő átadása. Az ellenőrzés ideje alatt az árubemutatókon való részvételért a szervezők leggyakrabban kozmetikai termékeket, mosószert, étkezést, edényeket ajándékoztak a résztvevőknek. Elterjedtnek mondhatóak ezen kívül a vásárlási utalványok, a különböző egészségügyi mérések, valamint a bemutatott termékekkel végzett ingyenes kezelések. Újdonságnak számít az ajándékok között a Kosmodisk és a húgyúti fertőzés kimutatására szolgáló teszt. Szükséges kiemelni, hogy egy esetben a fogyasztóknak átadott ajándék tusfürdő minőségmegőrzési ideje lejárt.
6
17 esetben az árubemutatón való részvételért nem ígértek és nem is adtak át ajándékot a fogyasztóknak. 3.2.7 Az árubemutatókon elhangzottak ellenőrzése A kormányhivatalok munkatársai valamennyi árubemutató alkalmával vizsgálták a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok előfordulását a rendezvényen előadottak tekintetében, összesen 63 árubemutatón került sor tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütköző magatartás megállapítására. A bemutatók során 102 esetben fordult elő, hogy a vállalkozások tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak, amelyek alkalmasnak bizonyultak a fogyasztók ügyleti döntésének torzítására. Szükséges kiemelni, hogy az árubemutatókon tapasztalt ez irányú jogsértések az esetek többségében halmozottan fordultak elő. Az ellenőrzések során egy kormányhivatal 3 esetben agresszív kereskedelmi gyakorlatot tapasztalt, ezeket a hallgatóság felé történő pszichés nyomásgyakorlás jellemezte. Az előadók elsősorban úgy próbálták vásárlásra ösztönözni a résztvevőket, hogy amennyiben nem vásárolják meg a bemutatott termékeket, akkor egészségi állapotuk tovább fog romlani, ami akár végzetes is lehet. Az alábbiakban kerülnek ismertetésre a vonatkozó jogszabály úgynevezett „feketelistájában” nevesített azon jogsértések, amelyek feltárására a témavizsgálat során összesen 47 esetben került sor. A vizsgálat ideje alatt 15 bemutatón valótlan állítás hangzott el azzal kapcsolatosan, miszerint a bemutatott termék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarainak, rendellenességeinek gyógyítására. Az ezek kapcsán elhangzottak valóságtartalmát az érintett vállalkozások az eljárások során nem tudták dokumentumokkal alátámasztani, illetve hitelt érdemlően igazolni. 9 árubemutatón az előadók azt a hamis benyomást keltették a fogyasztókban, hogy az általuk bemutatott termék jogszerűen forgalmazható. Szintén 9 vizsgált termékbemutatón fordult elő, hogy az előadást tartó személy azt a hamis benyomást keltette, hogy a fogyasztó már megnyert, meg fog nyerni, vagy meghatározott cselekmény megtétele révén fog megnyerni egy nyereményt vagy egyéb előnyhöz jutni, miközben valójában nem volt ilyen nyeremény, illetve előny, vagy a nyeremény, illetve egyéb előny érvényesítése, illetve igénybevétele a fogyasztó számára meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez vagy költségek viseléséhez volt kötött. A kormányhivatalok munkatársai 4 alkalommal tapasztalták, hogy a termékbemutatót lebonyolító cég képviselője – az azonnali döntéshozatal érdekében – arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a bemutatott áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre vagy bizonyos feltételek mellett csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre. 4 esetben az előadó valótlanul állította, hogy a vállalkozást, annak kereskedelmi gyakorlatát vagy áruját valamely közigazgatási hatóság, közigazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv vagy erre feljogosított magánjogi jogi személy engedélyezte, jóváhagyta vagy elismerte, vagy ilyen állítás az engedélyezési, jóváhagyási, illetve elismerési feltételeknek való megfelelés nélkül. 4 árubemutató alkalmával állapították meg a kormányhivatalok munkatársai, hogy a forgalmazott terméken jogosulatlanul került feltüntetésre valamely minőségi jelzés, bizalmi védjegy vagy hasonló megkülönböztető jelölés.
7
2 esetben tapasztalták az ellenőrzést végzők, hogy az árubemutatót lebonyolító cég képviselője téves tényszerű információt közölt a piaci feltételekről, illetve az áru fellelhetőségéről azzal a szándékkal, hogy a fogyasztót az árunak a szokásos piaci feltételeknél kedvezőtlenebb feltételek melletti megvételére, igénybevételére bírja rá. A termékbemutatókon az előzőekben ismertetett ún. „feketelistás” jogsértéseken túl további 52 esetben tártak fel megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot a kormányhivatalok munkatársai. 50 alkalommal került megállapításra, hogy a vállalkozás által nyújtott tájékoztatás valótlan információt tartalmazott, illetve valós tényt oly módon jelenített meg, amely megtévesztette, vagy alkalmas volt arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru lényeges tulajdonságai tekintetében és ezáltal alkalmas volt a fogyasztó ügyleti döntésének torzítására. A megtévesztő mulasztás tényének megállapítására 2 esetben került sor. Az előadást tartó személy a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgatott vagy félreérthető, illetve időszerűtlen módon bocsátott rendelkezésre. 3.2.8 Mintavétel Tekintettel arra, hogy az árubemutatók alkalmával az ajándékba adott műszaki termékkel kapcsolatban biztonságossági kockázat nem merült fel, mintavételre nem került sor. A fogyasztóknak eladásra kínált termékekkel kapcsolatban a kormányhivatalok munkatársai több esetben megállapították, hogy a terméken, illetve azok csomagolásán egyáltalán nem szerepelt a CE jelölés, vagy azt jogtalanul helyezték el tekintettel arra, hogy a termék nem rendelkezett a jelölés feltüntetését megalapozó dokumentációval. Szintén több esetben nem került feltüntetésre a gyártó/importőr neve vagy védjegye, illetve címe, valamint a termék azonosítását lehetővé tevő azonosító jelölése, típus-, tétel-, modell- vagy sorozatszáma. A termékek egy részénél továbbá a nyomonkövetés sem volt lehetséges, ugyanis a termék nem rendelkezett az eredetét igazoló bizonylattal. 4. Termékbemutatókkal kapcsolatos panaszok, fogyasztói bejelentések Az árubemutatókat szervező, illetve lebonyolító vállalkozások tevékenységével kapcsolatban 512 db fogyasztói beadvány (kérelem, közérdekű bejelentés, tájékoztatáskérés) érkezett a kormányhivatalokhoz. Az írásban benyújtott kérelmek mellett a fogyasztók 1 603 esetben keresték fel a kormányhivatalok munkatársait telefonon, illetve személyesen, amelyek során elsősorban jogi segítséget, tájékoztatást kértek. Több esetben fordult elő, hogy a fogyasztók az elállási nyilatkozat megfogalmazásában kérték a hatóság segítségét. Az alábbiakban - a teljesség igénye nélkül - a legjellemzőbb fogyasztói panaszok kerülnek bemutatásra. A fogyasztók 150 esetben azért keresték meg a kormányhivatalokat, mert elállási jogukat nem tudták érvényesíteni a szervező vállalkozással szemben. 65 fogyasztói beadvány érkezett azzal kapcsolatban a kormányhivatalokhoz, hogy a vállalkozások az elállási jogról egyáltalán nem vagy nem megfelelően tájékoztatták a fogyasztókat.
8
1. számú melléklet FÜGGELÉK
Az „Árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység ellenőrzése” című vizsgálatról készített összefoglaló jelentéshez
Az ellenőrzés alapját az alábbi jogszabályok képezték:
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény; a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény; az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény; a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény; a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény; a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény; a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény; a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény; a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009 (IX. 29.) Korm. rendelet; a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet; az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet; a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet; a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet; az orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet; a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló 7/2004. (XI. 23.) EüM rendelet.
