ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Cigaretták kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozamának ellenırzésérıl
Budapest, 2015. május
NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG ÉLELMISZER ÉS VEGYIPARI LABORATÓRIUM
Iktatószám: NFH-EVL-450/2015 Témafelelős: Mészárosné Rusznák Anna
JELENTÉS
Cigaretták kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozamának ellenőrzéséről
2015. május
Vezetői összefoglaló A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság feladatát képezi a dohánytermékek nyilvántartásba vétele, valamint a cigaretták kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozamának vizsgálata, továbbá az értékesítésére, a forgalmazás módjára és a reklámozásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzése. A dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről szóló 39/2013. (II.14.) Korm. rendelet alapján a dohányterméket előállítónak (a továbbiakban: gyártó) a dohánytermék gyártásának megkezdése előtt, az importálónak, a bejegyzett kereskedőnek, valamint a tároló adóraktár engedélyesének a dohánytermék szabad forgalomba bocsátása előtt a dohánytermékről regisztrációs lapot kell kiállítania és a termék szabad forgalomba bocsátása előtt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak megküldenie. A regisztrációs lap tartalmi elemei között szerepel – cigaretta termékek esetében – a kátrány-, nikotin- és szénmonoxid hozam értékének feltüntetése, valamint a termék fogyasztói csomagolási tervének csatolása. A fogyasztóvédelmi hatóság akkreditált laboratóriumában évről-évre ellenőrzés alá kerülnek a mintavételezett cigaretták főfüstjéből származó kátrány, nikotin, szén-monoxid tartalom értékei, hogy azok tekintetében a Korm. rendelet szerinti felső határértékek betartásra kerülnek-e, valamint hogy a mért értékek a regisztrációs lapon – illetve a termék csomagolásán – feltüntetett értékeknek megfelelnek-e. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a 2015. évben 20-féle cigaretta termék vizsgálatát végezte el a kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozam vonatkozásában, melynek eredményeként megállapítást nyert, hogy valamennyi termék megfelelt a vonatkozó jogszabályban rögzített felső határértékeknek, illetve a regisztrációs lapon (és csomagoláson) feltüntetett értékeknek.
2
Bevezetés A dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről szóló 39/2013. (II.14.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) fogalom-meghatározása szerint a cigaretta: „dohányrúd, amely meglévő állapotában dohányzásra alkalmas, dohányvágatból vagy dohányvágatból és dohányfóliából készült töltetét hosszanti részén ragasztott cigarettapapír vagy dohányfólia borítja, és nem minősül szivarnak vagy szivarkának, továbbá az a dohányrúd, amelyet egy egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír hüvelybe tolnak vagy cigarettapapír-lappal körbevesznek”. A cigaretta tehát a különböző fajú, apróra vágott dohánylevélből és adalékanyagokból álló, papírhengerbe töltött termék. A cigarettákban lévő dohányok többsége blend, azaz Virginia, Burley és Keleti típusú dohányok különböző arányú keverékéből áll, míg az adalékanyagok különböző céllal kerülnek felhasználásra a termékben (például: ízesítés, sűrítés, égéselősegítés, tartósítás, kötőanyag, stb.). Tekintettel arra, hogy a dohány (Nikotiana) fő hatóanyaga a stimuláns hatású drogok közé tartozó nikotin, a cigaretta, illetve az egyéb dohánytermékek az egyik legkárosabb hatású élvezeti cikknek tekinthetőek. A cigaretta főfüstje – mely több ezer anyagot tartalmaz (például szén-monoxidot, kátrányt, nikotint, aromás szénhidrogéneket, formaldehidet, benzpirént, stb.) a szájon keresztül a szervezetbe kerül a káros hatású vegyületekkel. Ezek közül a nikotin idegrendszerre ható méreg, a szén-monoxid az oxigénszállító hemoglobinhoz kötődő anyag, a kátrány pedig rákkeltő anyagokat tartalmazó összetett keverék. Összességében elmondható, hogy a felsorolt vegyületek magas egészségügyi kockázatot jelentenek, így kiemelten fontos ezen terület esetén a fogyasztók védelme. A kereskedelmi forgalomban kapható dohánytermékekről a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hatósági nyilvántartást vezet, mellyel összefüggésben folyamatosan végzi az év során a dohánytermékek nyilvántartásba vételét a beküldött regisztrációs lapok alapján, továbbá évről-évre vizsgálat alá vonja a cigaretták termékcsoportját, melynek keretében laboratóriumi vizsgálattal igazolja a termékek kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozamának vonatkozásában a Korm. rendeletben rögzített egészségügyi határértékek betartását, továbbá a regisztrációs lapokon rögzített (illetve a termék csomagolásán feltüntetett) értékek megfelelőségét.
1. A vizsgálat célja A Korm. rendelet 5. §-a szerint: a szabadforgalomba bocsátott cigaretta hozama nem tartalmazhat cigarettánként többet, mint 10 mg kátrányt, 1 mg nikotint és 10 mg szénmonoxidot, továbbá a termék jelölésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó 6. § szerint a fogyasztói csomagolási egységen jelölni kell cigaretta esetében a kátrány-, nikotin- és szén-monoxid tartalom, illetve hozam számszerű értékét a következő módon: „Kátrány X mg/cigaretta” (ahol X egészre kerekített szám), „Nikotin Y mg/cigaretta” (ahol Y egészre kerekített szám), „Szén-monoxid Z mg/cigaretta” (ahol Z egészre kerekített szám). Jelen vizsgálat célja tehát – a bevezetésben is kifejtettek alapján – a kereskedelmi forgalomban előforduló, szúrópróbaszerűen mintavételezett cigaretta termékek kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozamának vizsgálata volt a tekintetben, hogy azok nem lépik-e túl a Korm. rendeletben rögzített felső határértéket, valamint megfelelnek-e a termék regisztrációs lapján, illetve a fogyasztói csomagolási egységen jelölt értékeknek. 3
2. A vizsgálat időtartama A vizsgálatra 2015. március 09. – április 18. között került sor, ezen belül a mintavételezés március 09. – március 30. közötti időszakban valósult meg.
3. A vizsgálat résztvevői Az ellenőrzésben Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint valamennyi megyei kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége vett részt. A cigaretta kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozamának vizsgálata, valamint az eredmények értékelése a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumában történt.
4. A vizsgált minták A témavizsgálat keretében 20-féle termék szúrópróbaszerű mintavételezésére került sor a megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei által. A mintavételezett termékek fele származott Nemzeti Dohányboltokból, míg a termékek másik fele dohányforgalmazó kft. raktárából, nagykereskedelmi raktárakból, illetve nagykereskedésekből származott. A vizsgálat során különböző hozamértékű termékek kerültek kiválasztásra. A vizsgált termékek – nikotintartalom szerinti – megoszlása a következő volt: 1. ábra A mintavételezett termékek nikotin tartalom szerinti megoszlása
4
5. Laboratóriumi vizsgálatok A hatályos szabvány a kereskedelmi forgalomból származó termékellenőrzés esetében legalább 800 szál cigaretta kiválasztását és vizsgálatát írja elő, biztosítva ezzel a minta reprezentativitását, illetve a termék jellegéből fakadó inhomogenitás kiküszöbölését. A 800 szál cigarettából szükséges képezni a vizsgálati mintát, amely az egyes eladási egységekből történő további, egyenlő arányú, véletlenszerű mintakiválasztással képezhető, minimum 60 szál cigarettából álló mintarészt jelent. A vizsgálati minta megfelelő körülmények között történő kondícionálását követően cigarettaelszívató gép segítségével elszívatásra kerülnek a cigarettaszálak, melynek során az égéstermék összegyűjtése történik meg egy alkalmas szűrőre. A szűrőn felfogott égéstermékből kerül meghatározásra a kátrány- és nikotin tartalom gravimetriás és gázkromatográfiás módszerrel, míg a szén-monoxid tartalom meghatározása a felfogott főfüstből közeli infravörös technikával történik. Tekintettel arra, hogy egy-egy szál cigaretta füstje igen alacsony koncentrációban tartalmazza a vizsgálandó anyagokat, a vonatkozó szabvány egyszerre 20 szál cigaretta elégetését írja elő, melynek során a főfüstből képződő és felfogott anyagmaradék már olyan mennyiségben dúsul fel a szűrőn, amely pontos mérést tesz lehetővé. A vizsgálatokkal kapott eredmények kerülnek összevetésre a termék csomagolásán, illetve regisztrációs lapján jelölt értékekkel, valamint a Korm. rendeletben szabályozott, maximálisan megengedhető határértékekkel. Az adott termékkör jellege miatt azonban igen nagy inhomogenitás tapasztalható már az alapanyag (dohánylevél) összetételében is, melyet számos tényező befolyásolhat (évszak, stb.), így a kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozam értékek megfelelőségének értékeléséhez – a statisztikai eltérés összetevőinek figyelembevételével – megfelelő konfidencia intervallumok kialakítása szükséges. Mindezek alapján, a mintavételi szabványban rögzített, tehát kötelezően alkalmazandó tűréshatárok a főfüst kátrány- és nikotin tartalma tekintetében ± 20 %-os eltérést engedélyeznek, míg szén-monoxid hozam tekintetében ± 25 %-os eltérés engedélyezett.
6. A vizsgálatok eredményei A mintavételezett 20-féle cigaretta esetén valamennyi termék kielégítette a jogszabályban előírt maximálisan megengedett kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozam értékeket, továbbá a termék csomagolásán (illetve regisztrációs lapon) feltüntetett értékeknek is megfeleltek a mért értékek a három vizsgált paraméter vonatkozásában a konfidencia intervallumban előírt határokat figyelembe véve. A nikotintartalom esetén 65 %-ban megegyeztek a mért adatok a feltüntetett értékekkel, 30%-ban nagyobb, 5%-ban kisebb értékeket mértünk, mint a deklarált nikotin érték. A kátránytartalom esetében 65%-ban egyeztek meg a mért és feltüntetett adatok, míg 30%ánál kisebb, 5%-ánál nagyobb kátránytartalmat igazoltak a laboratóriumi vizsgálatok, a feltüntetett értékhez képest. A szén-monoxid-tartalom vonatkozásában 55%-ban egyeztek meg a mért adatok a csomagoláson jelölt értékkel, mindemellett 35%-ban a deklarált értéknél nagyobb, 10%-ban pedig kisebb értékek voltak mérhetőek a termékből. A termék csomagolásán jelölt érték és a laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt értékek eltérésének tendenciáit a 2. ábra foglalja össze.
5
2. ábra A terméken jelölt értékek és a laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt értékek eltérésének tendenciája a vizsgált minták tekintetében a 2010-2015. években: Eltérések nikotin tartalom tekintetében:
Eltérések kátrány tartalom tekintetében:
Eltérések szén-monoxid tartalom tekintetében:
6
Jogszabályi függelék
– a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet;
– a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény; – a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény; – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény;
– a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII.31.) Korm. rendelet; – a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I.18.) Korm. rendelet;
– a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény.
