ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a Társadalombiztosítási Alap kezelőjénél végzett szárnvevőszéki vizsgálatok hasznosulásának utóellenőrzéséről

1992. augusztus

110.

-

Az

ellenőrzést

2 -

vezette: Barnberger Mária (az Egészségbiztosítási Felügyelő

Bizottsági tag-

gá választásáig ) dr. Csépán Magdolna

A jelentés összeállításában résztvett: dr. Csépán Magdolna Hajagos Józsefné Molnár Istvánné

tanácsos -

számvevő

tanácsos

A helyszíni vizsgálatot végezték: l. sz. melléklet szerint

ALLAMI

SZAMVEVűSZ~K

TARTALOMJEGYZ~K

A Társadalombiztosítási Alap kezelőjénél végzett azámvevőszéki vizsgálatok hasznosulásának utóellenőrzéséről

című

jelentéshez

OLDAL l.

VIZSGALATI HEGALLAPtTASOK

4.

I. A társadalombiztosítás átalakításának folyamata, törvényi szabályozás megalapozottaága

4.

vonatkozó

4.

2./ A reformot megalapozó kutatáai-fejlesztési tevékenység

5.

2.1 A Pénzügyminisztériumban 2.2 A Népjóléti Minisztériumban 2.3 Az Országos Társadalombiztosítási gatóságnál

6. 6.

1./ A Társadalombiztosítási jogalkotói tevékenység

Alapra

II. A törvényi szabályozások hatásai,

Fői

azabályo-

7.

10.

zatlanaágok következményei 1./ A Társadalombiztosítási törvényi szabályozások

Alapról

azóló

10.

- 2 -

1.1

Működési

költségvetés bevételének meghatározása 1990-ben 1.2 Beszámolási kötelezettség 1.3 Tartalékalapok képzése és felhasználása

10. ll.

12.

2./ Alapító okirat

13.

3./ A Társadalombiztosítási Alap gazdálkodásának pénzügyi, ellenőrzési, elszámolási, azámviteli kérdései

14.

3.1 Pénzügyi ellenőrzés 3.2 Az egészségügy társadalombiztosítási támogatásának elszámolása 3.3 Az egészségügyi intézményeknek nyuJtott beruházási jellegű támgatáaok 3 . 4 Az állami egészségügyi ellátás körén kívüli egészségügyi szalgálatok finanszírozása

14. 15.

III. Az

Alap

kezelőjének

belső

18.

szabályozáaai,

működése

19 .

1./ Szervezeti- és

Működési

Szabályzat

2./ Számlarend 3./ Pénzpiaci

műveletek

kezelőjének működéai

19. 20. 21.

3.1 Szabályozás, gazdasági értékelés, nyilvántartás 3.2 Pénzpiaci ügyletek 4./ Az Alap tése

16.

költségve-

21. 22. 23.

-

IV. A Társadalombiztosítási tonsága

3 -

Alap

pénzügyi

biz-

27.

1./ Az Alap bevételeinek és kiadásainak alakulása a két vizsgálat közötti idöszakban

27.

2./ A 3304/1991. Kormányhatározat és a valósítására született intézkedések

30.

meg-

3./ A Társadalombiztosítási Alappal kapcsolatos állami garancia érvényesülése, a költségvetés megtérítési kötelezettségei 3.1 Az állami garancia 3.2 A központi költségvetés kötelezettségei

megtérítési

4./ Az Alap tartalékainak alakulása

ingyenes

növe-

35. 35. 36. 37.

vagyon38 .

V. A gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás finanszírozásának helyzete 1./ Az ASZ 1991. évi vizsgálata nyomán delt OTF intézkedések 1.1 Az OTF intézkedési terve 1.2 A belső ellenőri vizsgálat ményei

30. 32.

34.

4.1 Tartósan befektetett eszközök kedése 4.2 Befektetések hozama tartalék 4.3 Likviditási tartalék 4.4 ügyviteli tartalék 5./ A társadalombiztosítás juttatása

30.

39.

elren39. 39.

következ40.

-

4 -

fordított

egészségügyi ellátáara 2./ Az pénzeszközök nyilvántartása

42.

2.1 Nyilvántartási hiányosságak miatti pontatlanságok hatása az 1990. évi zárszámadásra 2.2 A nyilvántartások 1991. évi változása

42. 43.

.. 3./ A finanszírozási változásai

rendszer

1991.

évi

44.

3.1 Az árallentételezés fedezetének biztosítása 3.2 Az 1990. évi gép- műszerbeszerzések rendezése 3.3 A fejlesztési igények elbírálásának 1991. évi rendszere 4./ A szabályozás változása 1992-re

öSSZEFOGLALO MEGÁLLAPíTÁSOK JAVASLATOK

~S KOVETKEZT~SEK

44. 45. 47 .

50. 52. 58.

Allami

Számvevőszék

V-143-74/1991/92. Témaszám: 92.

O S S Z E F O G L A L O A Társadalombiztosítási Alap számvevőszéki

Az Allami

J E L E N T

~

kezelőjénél

végzett

utóellenőrzéséről

vizsgálatok hasznosulásának

Számvevőszék

- az

Országgyűlés

S

Szociális, Családvédelmi

és Egészségügyi Bizottságának felkérésére, -

munkatervének

felelően

időszakban

1991. október és 1992. május közötti

meg-

a Népjó-

léti Minisztériumban (a továbbiakban: NM),

a

umban (a továbbiakban:

Társadalombiztosítási

Főigazgatóságnál

PM),

az

Országos

Pénzügyminisztéri-

(a továbbiakban: OTF), öt megyei

tosítási !gazgatóságnál, öt önkormányzatnál és ségügyi intézménynél végzett

utóellenőrzést

Társadalombiz-

tizennégy az

egész-

alapvizsgálatok

hasznosulása tárgyában. Az utóvizsgálat célja: a Társadalombiztosítási Alappal tos korábbi

számvevőszéki

kapcsola-

vizsgálatok megállapításai nyomán

letett intézkedések, a társadalombiztosítás átalakítási

szü-

folyama-

tának, az ezt szolgáló jogi szabályozások áttekintése,

értékelé-

se. A vizsgálat kiterjedt a Társadalombiztosítási Alap

legfonto -

- 2 -

működési

sabb elszámolási kérdéseire, a ra, az Alap pénzügyi gyógyító-

megelőző

biztonságának egészségügyi

költségvetés alakulásá-

értékelésére,

valamint

a

finanszírozásának

ellátás

fontosabb kérdéseire. A vizsgált

időszak:

1990. év,

időarányosan

1991. és

1992.

Az összefoglaló jelentés az OTF kapcsolódó tevékenységét a

nagyobb területeket egységbe foglalva vizsgáló,

Pénzügyminisztériumban és a Népjóléti részjelentéseken

valamint

Minisztériumban

a

felvett

alapul. A hat részjelentésben foglalt vizsgá-

lati megállapításokra az érintett tettek,

négy ,

szervek

írásos

amelyeket több esetben nem tudtuk

észrevételt

elfogadni.

Ezekben

az esetekben álláspontunk fenntartásáról, illetve annak

indo k-

lásáról az érintetteket írásban tájékoztattuk. Az elmúlt

időszakban

végzett két

alapvizsgál~t

a társadalombiz-

tosítás átalakításának egy-egy részterületét érintette. Az 1990. évi alapvizsgálat arra irányult, XXI. törvényben megfogalmazott

célok

a

hogy

az

1988.

évi


Alap 1989. évi gazdálkodása során hogyan realizálódtak. A vizsgálat

főbb

kérdései voltak:

- az Alap pénzügyi keretének

megteremtése,

a

bevételi

több-

let képzése és felhasználása, a XXI. törvény hatályba lépésével,

az

átfogó,

új

társada-

lombiztosítási törvény hiánya miatti joghézagok

és

átmeneti

szabályozások, továbbá a törvény illesztése

a

meglévő

sza-

bályokhoz, - az Alap

kezelőjének belső

és átalakítása,

szabályozásai, szervezetének ki-

- 3 -

- az Alap

működési

kiadásai, fejlesztései,

- a járulékfizetési kötelezettség elmulasztásából

eredő

tartozá-

sok alakulása .

A

gyógyító-megelőző

egészségügyi ellátáara fordított pénzeszközök

felhasználása tárgyában végzett 1991. évi vizsgálat - a feladatcsere - az Alap nak

előkészítése,

kezelőjének

jogi

főbb

kérdései

szabály~zása,

intézkedései, új szervezet létrehozása, an-

működése,

az ellátáara fordítható összeg felhasználása és annak

elszámo-

lása, a finanszírozás 1991. évi változásai voltak.

-

Az alapvizsgálatok megállapításaira tett intézkedésekkel

az

el-

készült részjele ntések tételesen foglalkoztak. Ezért az összefoglaló jelentés inkább tendenciájában, illetve a súlyponti

ügyeket

tekintve ismerteti e kérdéseket.

Az összefoglaló

jelentés

sajátos

meglehetősen

szerkezetét egyrészt meghatározza a több

témára

összetett

kiterjedő

utá-

vizsgálati jelleg, másrészt az a szándék, hogy áttekintést nyújtson a társadalombiztosítás reformjának, ezen az egészségbiztosítás kialakításának eddigi

belül

elsőd le gesen

lépéseiről.

- 4 -

VIZSGALATI MEGALLAPtTASOK

l_ A társadalombiztosítás átalakításának folyamata, törvényi szabályozások megalapozottsága

Már az 1990. évi alapvizsgálat is felhívta a hogy a társadalombiztosítás reformjának datos ,

tervszerű

amelynek része a

és

összehangolt

reformot

figyelmet

előkészítése

arra,

csak

tu-

munk~végzéssel

történhet,

törvényeket

megalapozó

képviselő

kutatás-fejlesztési tevékenység is .

1./ A Társadalombiztosítási Alapra vonatkozó jogalkotói

tevé-

kenység

A társadalombiztosítás

reformja

melynek törvényi szabályozási

több

folyama~át

lépcsős

a

folyamat,

2_ sz_ mellék-

let r észletezi.

A jogalkotási folyamat eddigi eredményeit áttekintve

meg-

állapítható, hogy mind az OTF, mind a népjóléti tárca óriási jogszabályalkotási munkát végzett. Az egészségügyi társadalombiztosítási reform ezen belül az

egészségbizto-

sítás kialakítása az egészségügyi reform kapcsán nőkkel

és

zökke-

ugyan - de megindult. A tervezett ellátási rendszer

szakmai, szervezeti, rendszerszemléletű

működési,

finanszírozási kérdéseinek,

összefüggéseinek teljes

zása azonban mindeddig nem történt meg.

mértékű

tisztá-

- 5 -

A

irányból megnyilvánuló változást

különböző

igé-

sürgető

nyek miatt szinte párhuzamosan folyt (és folyik) a szakmai koncepció részleteinek kidolgozása, az egészségbiztosítással összefüggésben annak orvos-szakmai megalapozása

és

a

változások bevezetéséhez szükséges jogi, elszámolási, ügyviteli és

ellenőrzési

jogszabályokban

kérdések tisztázása, egyeztetése

történő

megfogalmazása.

Az 1991-ben és 1992-ben megjelent törvények bályozást

kérdések

igénylő

és

egy

részénél

a

jogi

sza-

megteremtették

ugyan a kereteket, (például a két biztosítási ág létrejöttének deklarálása) a Kormány hatáskörébe utalt témák

sza-

lépcsőben

bályozása az egészségügy területén viszont több

elhúzódó folyamatként valósul meg. A szabályozás szintjeinek egymásraépülése és kölcsönös összefüggése ben így a már megalkotott jogszabályok megfelelően

Az évente Alap

sem

következtéfejtették

ki

hatásukat.

módosuló

kezelő jét

a

s z abályozás

belső

a

Társadalombiztosítási ·

szabályozások tekintetében

landó változtatásokra kényszeríti,

illetve

is

ál-

gazdálkodási,

elszámolási kérdésekben számos problémát hozott

felszínre

(lásd részletesen a II / 3. pontban).

2./ A reformot megalapozó kutatási-fejlesztési tevékenység

A társada lombi ztosítás

reformjának

mennyi vizsgált szerv (PM, NM, fejleszt és i tevékenységet.

OTF)

megalapozására

vala-

támogatott kutatási

-

6 -

A kutatás-fejlesztési tevékenység

a

egy-egy részterületre irányult, a

támogatott

vizsgált

szerveknél munkák

nem

kapcsolódnak egymáshoz. A

szerződések

tartalmában, a part-

nerek személyében azonban

érzékelhető

átfedés.

2.1 A Pénzügyminisztériumban:

.. A társadalombiztosítási rendszer megújításának járól szóló 60/1991. (X.29.) OGY. való hivatkozással

a

hat~rozatban

Pénzügyminisztérium

tével

szerződés

összefüggő

si pénztárak

elemzések készítésére szólt,

konstrukciójának

tott,

a

szerződés

millió

tőkefedeze

2,8

kidolgozására

viz sgálat idején a tárca erre 28

kutatási

Részvénytársa-

a társadalombiztosítás

fo rint összegben. A PX Kft-vel kötött

foglaltakra

több

célt is támogatott. A Fraternité Tanácsadó sággal kötött

koncepció-

milli ó

biztosítáirányult, a

f orintot

fordí-

megbízásokhoz adott feladatmeghatározás alapján.

A vizsgálati tapasztalatok arra utalnak , hogy a

PM

által

támogatott kutatási célok bizonyos fokig eltérnek a

köte-

lező

társadalombiztosítás

koncepciójától, előnyben

annak

részesítik

nyugdíjrendsze rtől

Országgyűlés

hatókö rét

jövőbeni

l egjobban

által

elfogadott értelmezik,

szűkebben

nyugdíj -mede ll - a jelenlegi eltérő

- "C" variánsát .

2.2 A Népjóléti Minisztériumban: A Népj ólét i Minisztérium kimutatása szerint az gyi, ille tve

t ársada lombiztosítási

reform

egészségü-

megalapozását

szolgáló kutatás-fejlesztési tevékenységre 1988-tól 1991. végéig 276,8 millió forintot költöttek (3 . sz. melléklet).

- 7 -

A feltüntetett kiadások

nem

teljeskörűek,

arra, hogy a kimutatás nehézségekbe ütközik, mazzák a

működési

költségek azon részét,

léti Minisztérium szakapparátusának vagy

hivatkozással nem t art ala

melyből

Népjó-

háttérintézetei-

nek munkaköri feladatként végzett ilyen irányú tevékenységét finanszírozták. A Népjóléti Minisztérium fejezeti először

koltségvetése

tartalmazta tételenként a tárca

1991-ben

ágazati

célprog-

ramjait (4. sz. melléklet). Ezek közül néhány az egészségügyi

reformmal volt kapcsolatos. A c élprogramok

zatai -

külső

folyamán loktól

(PM) és

jelentősen

eltérő

belső

d ö ntések

előirány

alapján

az

év

módosultak. Ezen belül a megjelölt cé-

jogcímekre is történt pénzügyi teljesítés.

A kutatás- fejlesztési célra felhasznált pénzeszközöket az ASZ,a népjóléti tárca 1992. évi fejezeti

ellenőrzése

kere-

tében részletesen vizsgálja. 2.3 Az Országos Társadalombiztosítási

Főigazgatóságnál:

Az OTF 19 90-1991. évi kutatás- fejlesztési terve és az ezen kívüli kutatásokra-fejlesztésekre forint és 1 7 3 millió US dollár értékben kötött

sze rinti

74 5 7

szerződést~

ezen belül a társadalombiztosítás reformjára

35 , 6

forint és 1,3 milli ó US dollár értékben

az.

let).

(5.

millió millió mellék-

- 8 -

A kutatási témák

egyrészről

szakértői

munkálatok a

jelen-

legi állapot megváltoztatására, továbbfejlesztésére társadalombiztosítási másrészr ő l

reform

megalapozására

és

a

irányultak,

jogi, szabályozási és jogalkalmazási

jellegűek.

A fejlesztési témában - a társadalombiztosítás szervezeti, munkafolyamati, információ-technológiai fejlesztésére - az OTF

vezetője

1991. szeptember 13-án az EDS Electronic Data

System Corporation-nal megállapodott (továbbiakban: A megállapodás aláírását

megelőzően

EDS ).

az EDS saját költségé-

re elkészítette a "Társadalombiztosítás szervezetét és tevékenységét

felmérő

tanulmány"-t, emellett

az OTF-nél

tanulmánykészítés költsége meghaladta a 3,0 millió tot. A tanulmány elkészítése után ugyan az tott egy

zártkörű

versenyeztetést, de

OTF

főbb

forin-

lefolyta-

a beérkezett

latok tételes feldolgozását és összehasonlítását gezte el, csupán a kiválasztás

a

aján-

nem

vé-

szempontjait rögzítet-

te, ezért egzakt módon nem állapítható meg a pályázók sorrendje és az EDS

első

helye.

A megkötött megállapodást (6. sz. melléklet) szakmai talom,

határidő,

díj és tulajdonjog kérdésében

tar-

módosítot-

ták.

A módosított megállapodás több helyen pontatlanul maz, nem védi

kellően

a Társadalombiztosítási

keit, pénzügyileg hátrányos az OTF számára,

- a

szerződésben

ehhez

a

csak a szolgáltatás díja

szerződés

szerint

bármiféle

fogal-

Alap

érde-

mert:

rögzített, díjazással

de kap-

csolatos adó és felmerült kiadás megtérítése járulhat,

;

- 9 -

a szállítási

határidő

és

fizetési

feltételnél

ugyan

rögzített a késedelmes fizetés szankciója, de a késedelmes

teljesítésé

nem;

a

fizetés

és a

szolgáltatás

teljesítésének üteme között nincs konkrét összefüggés, - a jogi garanciák

hiányoznak, a

teljesítés

minősítésé

re csak annyiban szerepelnek garanciák, hogy az átvételt és visszautasítást szabályozza, de nyek és

határidő

pénzügyi következmé-

nélkül.

A fejlesztési terv szakmai tartalmába nem kerültek bele az egészségügyi folyamatok,

valamint a 60/1991. OGY

határo-

zatban és a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvényben biztosítási ágak feladataira,

a

működésére

ezervezetre, vonatkozó

a

elha-

tározások. Ennek oka, hogy az egészségügyi folyamatok kellő

jogszabályi

időpontjára

előkészítése

a

megállapodás

nem készült el, valamint

az

aláírásának

eredeti

szakmai

tartalom rossz meghatározása, a munkálatok elkezdése és menetközbeni módosítással járó 1gy az

információ-technológiai

veszteség

minimalizálása.

fejlesztésben

kérnek a szervezet kialakítására, a

fő

a

javaslatot

folyamatok

között

szerepel az ellátási körön kivüli családi pótlék vagy csak átmenetileg a


által

finanszírozott

GYED, továbbá a kialakítandó szervezethez azorosan kapcsol ódó

járulék-folyószámla

és

számítástechnikai

hálózat

terve.

Az, hogy a kutatás-fejlesztés csak részterületeket

érintő

en foglalkozik a társadalombiztosítáesal , eddig is

zavaró

volt,

későbbi

nem láthatóak.

hatásai a megvalósítás során pedig ma még be

- 10 -

II. A törvényi szabályozások hatásai, szabályozatlanságok

követ-

kezményei

A végrehajtás tős

ellenőrzése

során mindkét alapvizsgálat

hiányosságokat állapított meg amiatt,

elfogadása és hatályba lépése készítés és

megfelelő

a

szükséges idő

felkészülési

hogy

a

jelen-

törvények elő-

szakmai

egyidejűleg

nélkül

történt.

1./ A Társadalombiztosítási Alapról szóÍó törvényi

szabályo-

zások

A Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény joghézagai és módosításai az 1990. évi költsé gvetési törvény végrehajtásánál értelmezési

problémákhoz

vezet-

tek .

E problémák részben abból

származtak~

hogy az alaptörvény

módosításaira az éves költségvetési törvény val együtt került sor, amíg

az

előző

évi

végrehajtásáról szóló törvény megalkotása

jóváhagyásáköltségvetés·

időben

a

módo-

sítás jóváhagyását követte. Az értelmezési problémákat és következményeit az 1.1, 1.2 és az 1.3 pontok ismertetik.

1.1

Működési

költségvetés

bevételének

meghatározása

1990-ben

Az Alap 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról 1991. évi XXXVI. törvényben a

működési

szóló

költségvetés bevé-

teleit nem az 1990. évre hatályos alaptörvény szerint határozták meg, hanem az 1991. január

l -jé t ő l

hatályos

mó-

dosítás azon r endelkezésének figyelembevéte lével, h ogy az

-

Alap pénzügyi

ll -

tevékenységéből

(kamat- és egyéb hozambevéműködési

tel) származó bevétel nem vetítési alap a ségvetést miatt a

megillető

működési

vétel és kiadás

l %

megállapításánál.

költ-

előbbiek

Az

költségvetés bevételének, valamint a bekülönbözetéből

képzett ügyviteli tartalék

nagysága a költségvetés végrehajtásáról szóló 7 millió forinttal volt kisebb az

1990.

törvényben

évben

hatályos

törvény szerinti elszámoláshoz viszonyítva.

1.2 Beszámolási kötelezettség Az Alap pénzügyi,

elszámolási

és

szóló 13/ 1989. (II. 10.) MT rendelet Alapra és

kezelő

ezervezetére a

rendjéről

számviteli kimondta,

költségvetési

hogy

szervekre

vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és teli rendet kell ve. Az alaptörvény

alkalmazni néhány előírja,

eltéréstől

hogy az Alap

eltekint-

a

működés

az

jogcímenként

bemutatva a bevételeket és kiadásokat, az Alap vel való gazdálkodás

számvi-

működéséről

Országgyűlés előtt évente be kell számolni,

az

eszközei-

eredményét, annak felhasználását és

költségeit.

Ugyanakkor a költségvetés végrehajtását az 1990. évi zárazámadási törvény nem

teljeskörűen

Alap szempontjából végleges számolt be,továbbá a

mutatta

bevételekről

működési

ellátási kiadásokon keresztül

be,

és

költségvetést

tevékenységből

is

számszerűsítette,

származó

visszaforgatása, továbbá az nása) pedig nem szólt.

előző

bevétel

az

kiadásokról

közvetlenül hozzátartozó pénzforgalomról (mint a kozói

csak

csak az

az

olyan vállal-

eredménye

és

évi pénzmaradvány bevo-

- 12 -

Az államháztartási mérleg sem foglalja magában a társadalombiztosítás egészére

vonatkozó

adatokat,

minthogy

zárszámadási törvény adataira épülve az ellátási

szektor

költségvetési beszámolóját továbbították a Pénzügyi

Szá-

mítástechnikai Intézetnek az országos összesítéshez. működési

nem szerepel az országos összesítésben a ségvetés, csak az Alapból a

közök. Mindennek következtében mérleg sem

teljeskörűen

átadott

működéshez

mag9

az

a

tgy

költ-

pénzesz-

államháztartási

mutatja be az alrendszereire

vo-

natkozó adatokat. Az államhá ztartásról elfogado tt törvény

szerinti

mác iós és mérle grendszer kialakí t ása keretében a ordinác i ó ja me llett jelenleg folyik a

inforPM

társadalombiztosí-

t á s info rmác i ó s rendszeré nek kidolgo zása. E munka het ő en

a z t is

megfelel ő

eredményezi,

módon

hogy

az

ko-

remél-

Alap( ok)

ke zelője

integrálódik az álramháztartá s

rendsze-

rébe . 1.3 Tartalékalapok képzése és felhasználása Az alaptö rvény módosítása felhasználása

belső

maga utá n. Az Alap

a

tartalékalapok

szabályozásának

kezel ő jének

dosításo kat eltolódva, nem

változtatását

szá mlarendje e zeket a

teljeskörűen

el őí rása

és

vonta mó-

követi.

Ugyanakkor az alaptörvényt módosító 1991. évi vény

képzése

III.

tör-

a befektetések hozama tartalék felhasználá-

sára az általános rendelkezésben és az 1991. évi költségvetés re vonatko zóan ellentmond egymásnak.

- 13 -

Az Alap bevételei, kiadásai, a képzett tartalékok nagysága és a költségvetés értéke nem

egyezőek.

végrehajtásáról

szóló

Az eltérés nagyságát

részletezi. Az OTF helytelen könyvelése,

törvénybeli

a

IV/4.

pont

elszámolása

okozott eltéréseket, amelynek rendezésére részben

is

intéz-

kedtek. A számlarend 1992. évben is, hasonlóan az törvényi változásokat eltolódva

nem teljeskörűen követi,

alapvető

illetve tudja követni. Ennek

oka

a

Nyugdíjbiztosítási- és Egészségbiztosítási megosztásáról

törvény

rendelkező

helyzet azért is

tartalékok

Alap

hiánya.

A

mert a kamat- és

előnytelen,

évekhez a

előző

zambevétel felosztásának is törvényi

közötti kialakult

egyéb

szabályozáson

hokell

alapulnia.

2./ Alapító okirat

Az OTF alapító okirattal nem

rendelkezik.

Feladatait

Társadalombiztosítási Alapról szóló törvényi

szabályozá-

sok alapján végzi. A törvényi úton nem szabályozott dések az alapító okirat nem

rendezhetők,

tükröződnek.

az OTF

hiányában működésében

annak

al apuló Szervezeti

Működési

illetve

Szabályzatnak

hatáskörű

vezeteire, feladataira, kapcsolataira.

A

visszaaz

kellett

kitérnie az alaptevékenységek és a vállalkozói ségek meghatározására, az országos

kér-

módositásával

a joghézagok

tgy az alapító okiratnak,

a

ezen volna

tevékeny-

szerv

szer-

szakfeladaton-

kénti tevékenységek szabályozásának hiányában a vet ési beszámoló helyessége megítélés kérdése.

költség-

- 14 -

Az alap- és vállalkozói tevékenység elhatárolását a számviteli törvény, illetve a költségvetés alapján gazdálkodó szervek

beszámolási

és

könyvvezetési

kötelezettségről

szóló 179/ 1991. (XII. 30.) Kormányrendelet is megköveteli a 3./ A

tőkeváltozás

és a tartalékok kimutatásához.


ellenőrzési,

3.1 Pénzügyi

Alap

gazdálkodásának pénzügyi,

elszámolási, azámviteli kérdései

ellenőrzés

Bár az Alap létrehozásakor a 13/1989. (II. 10.) delet a

előírta,

hogy az Alapra és

kezelőjére

előírtak

ren-

e kérdésekben

költségvetési szervekre vonatkozó 23/ 1979.

MT rendeletben

MT (VI.

a hatályosak, a pénzügyi

28.)

ellenőr

zés kérdésében nem rendelkezett. Az alaptörvényt módosító 1991. évi Ifi.

törvény

szerint

az OTF csak az Alapon belüli gazdálkodás és pénzügyi

mű

veletek szabályait állapíthatja meg. Az Alap

kezelője

a pénzügyi

ellenőrzés

zését nem kezdeményezte. Ez 1990. finanszírozása és a családi

pótlék

kérdésének rende-

évben

az

egészségügy

folyósítása

feladatcsere miatt még indokoltabb lett volna, alapvizsgálat

is

egészségme gőrzési

felhívta és

a

a

figyelmet.

működési

Az

közötti amire

Alapból

költségvetésen

különféle célokra pénzeszközök átadása korábban

az

is

fordult, de az OTF sem az ellátások, sem az ügyvitel

belül elő-

te-

- 15 -

rületén nem szabályozta a

külső

gatások elszámelását

ellenőrzését.

(pl.

és

egészségmegőrzés)

ellenőrzés

a

szervezteknek adott támo-

szerződésben

Egyes

esetekben

ugyan kikötötte

az

jogát, a gyakorlatban azonban nem élt vele.

Az egészségügyi intézmények vonatkozásában a társadalombiztosítási jogszabályokban megjelenő, 1992-től érvényes ellenőrzési jog ugyanis szakmai jellegű, a pénzügyi ellenőrzést továbbra sem teszi lehetövé, annak ellenére, hogy reform folyamatában, az átmenet figyelemmel kíséréséhez, a pénzügyi ellenőrzés elengedhetetlen lenne. Nem fogadható el az OTF-nek és a Népjóléti Minisztériumnak az a felfogása, hogy a társadalombiztosítást a törvényekben megfogalmazott ellenőrzési szabályok az általa finanszírozott jellemzően költségvetési - szerveknél automatikusan felhatalmazzák pénzügyi ellenőrzés végzésére is. Ugyanakkor a kialakuló biztosítási ellenőrzés miatt a pénzügyi ellenőrzésnek nem tulajdonítanak jelentőséget.

3.2 Az egészségügy

társadalombiztosítási

támogatásának

el-

számolása

Az egészségügyi ellátás


finanszí-

rozásával kapcsolatos 1991. évi alapvizsgálat kifogásolta a támogatások elszámolásának - Pénzügyminisztérium

által

kialakított - rendszerét, mivel az intézményeknél bevezetett

375.


támogatás

számla technikailag alkalmatlannak bizonyult a

elszámolása tényleges

helyzet (a kiutalt támogatás és annak felhasználása) mutatására.

be-

- 16 -

Az elszámolási probléma rendezése céljából az OTF és a PM között többszöri levélváltásra került sor,

a

félreérté-

sekre okot adó PM-közlemény helyesbítése azonban v égül is nem történt szervek majd az

meg.

1991.

Módosult

évi

1992-től

ugyanakkor

beszámolóinak

érvényes

a

költségvetési

kitöltési

utasítása,

előírások

számviteli

életbe-

megszűnt,

lépésével az említett számla alkalmazása legét 1992 . január l-jével a 411. Induló

tőke

egyen-

számlával

szemben végérvényesen rendezték.

A költségvetési szervekre vonatkozó számviteli szabályok egységes pénzforgalmi szemlélete ugyanakkor az egészségügy területén nem felel meg a teljesítmény finanszírozásra való

áttéréshez

nélkülözhetetlen

követelményeinek. A költségek

költségmegfigyelés

tevékenységenkénti

tározását a szabályozás ugyan nem zárja ki, "kettős"

~s

nyilvántartás vezetésének

tásának szükségességét az

de

meghamivel

a

az önköltség számí-

egészségügyi

intézmény

saját

hatáskörében döntheti el, az nem biztosíto tt. A nem számviteli nyilvántartásokon alapuló

adatszolgáltatás

nem megbízható és ennek következtében

a

pedig

teljesítményfi-

nanszírozás adatbázisa sem az. 3.3 Az egészségügyi intézményeknek támogatások

nyújtott

beruházási

jellegű

Az 1991. évi alapvizsgálat megállapította, hogy a Társadalom-

biztosítási Alap mellett

kezelője működési

jelentős

támogatásokat

műszerbeszerzésekhez,

k ö ltségek adott

finanszírozása

nagyértékű

annak ellenére, hogy

a

gép-

törvényi

bályozás a finanszírozás keretösszegét "beruházások,

és sza-

nagyja-

- 17 -

vítások"

nélkül

határozta

meg.

Az

Szociá-

Országgyűlés

lis-Egészségügyi és Családvédelmi Bizottsága a beruházási működéai

célok

egyértelmű

elhatárolására a Népjóléti

tériumot kérte fel, aminek teljesítése

azonban

és

Minisz-

nem

történt

meg.

A társadalombiztosítási

forrásból

finanszírozandó

kiadások

körének meghatározása változatlanul nehézségekbe ütközik.

A számviteli törvény értelmében a választható ezét. A gazdálkodók

működés

működését

gáló - a márlegben tárgyi eszközként

és a beruházás nem egy éven túl

megjelenő

-

gépek,

rendezések, felszerelések beszerzésének, pótlásának

fogaloroba

azonban olyan eszközök is beletartozhatnak, amelyek működési

be-

kiadásai

a tárgyi eszközök értékét növelik. A tárgyi eszköz

a

szol-

korábban

költségek között jelentek meg.

(működési

A társadalombiztosítási jogszabályok azéhasználata

törvény~

kiadás, beruházások) nincs összhangban a azámviteli ben foglaltakkal, azok például a törvénynek

időközben

megfelelően

minden tárgyi eszközt, amit

még

más tartalmat

nyertek. (!gy

beruházásként kell kimutatni nem

aktiváltak,

helyeztek

üzembe.)

A költségvetési szervek számlakerete egyébként a 47. mozási célú átutalások jogcímei között feltünteti a lombiztosítási Alaptól származó zárja ki annak zási

jellegű

lehetőségét,

átutalásokat is,

hogy valamely

tosítási támogatást kapjon.

Társadatehát

intézmény

célra tárgyi eszköz beszerzésére

Felhal-

nem

beruhá-

társadalombiz-

- 18 -

3.4 Az állami

egészségügyi

ellátás

körén

kívüli

egészségügyi

szalgálatok finanszírozása

Az 1991. évi III. törvény elvileg már megengedte a nem állami ezervezetek

egészségügyi

nanszírozási rendszerben gatását. Az ASZ

szolgáltatásainak történő

alapvizsgálata


támo -

megállapította,

enn ek

feltételei még nem biztosítottak, a szakmai szer, a betegellátásért való dolgozottak . A

Országgyűlés

teljesítményfi-

felelősség

hogy

követelményrend-

kritériumai

nem

ki-

Szociális Egészségügyi és Család-

védelmi Bizottsága a szükséges szabályozásra a Népjóléti

Mi-

nisztériumot kérte fel.

Az utávizsgálat idejére a finanszírozás tervezeti

szintű

sza-

bályozása készült el.

Az

időközben

megjelent, az 1992.

79/ 1992. (V. 12.) Kormányrendelet

évi

X.

törv ényen

lehet ő séget

teremtett

házzal, alapítvánnyal, egészségügyi vállalkozással és gyakorlatot folytató orvossal ilyen

jellegű

történő

igényeket szakmailag a

alapuló egymagán-

szerződéskötésre.

Népjóléti

Az

Minisztérium

rangsorolja. A támogatás szakmai szempontjai illetve a teljesítményfinanszírozás normái még nem ismeretesek (lásd pontját).

V/ 3.3.

- 19 -

III. Az Alap

kezelőjének belső

1./ Szervezeti- és

szabályozásai,

Hűködési

működése

Szabályzat

A Társadalombiztosítási Alap létrehozásakor

a

kitűzött

célok között megfogalmazták az önkormányzati irányítást, amit csak 1991 végén a LXXXIV. törvényben

szabályoztak.

Az önkormányzati irányítás életbe léptetését 1993. janujelen

árjára ütemezték. Az átmeneti

időszak

végére,

helyszíni vizsgálat lezárását

követően

az OTF több

csős

a

munka eredményeként készítette el Szervezeti és

lépHű

ködési Szabályzatát. Az SZMSZ azonban lényegében csak egy évig van érvényben. Az OTF szervezete az önkormányzati irányításhoz igazodva átalakul, illetve új szervezetek jönnek létre, amelyekre ez a szabályzat már nem Az 1989-91. közötti zeti és

Működési

vonatkozik.

időszakban

csak

ideiglenes

Szabályzat volt érvényben,

Szerve-

amely

csak

az új, illetve a megváltozott feladatokra

és

tekre vonatkozott. Egyes

szabályoztak,

feladatoka~

vagy több szervezeti egységet

érintő

nem

feladat

szervezeesetén

az

egységek közötti összhangot nem teremtették meg. A több szervezeti egységet

feladatok

érintő

szabályozási hiányosságai: Nincsenek

egyértelműen

elhatárolva

tékpapír vagyon gazdálkodásával feladatok.

az

ér-

kapcsolatos

- 20 -

- Az

gazdálkodás

alapszerű

elszámolási

sza-

bályainak kialakítása nem rendezett. Nincsenek továbbra sem szabályozva - a kutatási-fejlesztési zeti-,

- az egészségügyi ellenőrző

szerve-

kérdései

működési

finanszírozás

a

javaslattevő,

tevékenység

a

döntő,

területén

végrehajtó

személyek megnyugtató

és

a az

elkülöníté-

se, bár az alapvizsgálatok ezeket

mint hiányossá-

gokat megállapították. Nem rögzítették a szabályzatban a maradványéralaptevékenységet

dekeltségű

tevékenységet amit az Alap

a

és

szakfeladat

kezelőjére

(II. 13.) PM rendelet

is

megjelölésével, hatályos

Alap

feladatokat több ve maga az OTF

vezetővel

több

főosztály,

vezetőjének

gazdálkodásával

azonban

kezelője

szervezettel és gazdasági

4/1991 .

előír .

Mindezen hiányosságak többnyire az Alap függnek össze.· Az

vállalkozói

nem

gazdálkodási

rendelkezik.

A

illet-

vezetőhelyettes,

irányításával látja el.

2./ A számlarend

Az alapvizsgálatot

az

számlarendet

csak

1991 . január l-jével léptették életbe, de csupán a

Tár-

követően

új

sadalombiztosítási Alapra. Az Alap kodásához továbbra is csak

a

kezelőjének

költségvetési

gazdá!szervekre

vonatkozó általános számlakeretet alkalmazták. Az életbe

- 21 -

léptetett számlarend törekedett az 1991. évi vényben szabályozott alapképzés

III.

tör-

eleget ten-

előírásainak

ni. Ahhoz azonban, hogy a tartalék elszámolások a törvényi szabályoknak megfeleljenek, az év folyamán a számlarendet többször módosítani kellett. A módosítások alkalmával figyelembe vették a helyszíni vizsgálat során megállapított hiányosságokat is. Az Alap

kezelőjének

gaz-

dálkodásának könyvelési hibái döntp többségében értelmezési problémákból származtak, melyeket az OTF sajátosságait

figyelembevevő

melyeknek egy részét

számlarend id őközben

kiküszöbölt ugyancsak

volna

(a-

helyesbítet-

ték).

3./ Pénzpiaci

műveletek

3.1 Szabályozás, gazdasági értékelés, nyilvántartás

Az ASZ az alapvizsgálati jelentésében már a befektetések gazdaságosságának,

időszakos

megfogalmazta elemzésének

szükségességét . Az Alap gazdálkodásában 1989-ben is

sze-

repet kapott az átmenetileg szabad pénzeszközök befektetése, de az ügyletek számának növekedése még inkább alátámasztotta ezt az igényt.

Az elemzés rendjére

és

szempontjaira

belső

készített az OTF. Az utasításban foglaltakat az kosan elkészített elemzések

nem

utasítást idősza

elégítik ki minden vo-

natkozásában, ezért csak általános helyzetkép

bemutatá-

sára alkalmasak és a befektetések

kevésbé.

min ősítésére

- 22 -

A pénzpiaci

műveletek

nyilvántartását

az

alapvizsgálat

még jónak ítélte, de az ügyletek számának és növekedése miatt ma már nem felel meg litikus nyilvántartási igényének. Az ható információ a nyilvántartásból magából a lő,

szerződésből.

fajtájának

a számvitel

ügyletekről

nem

(A pénzpiaci

megbíz-

nyerhető7

OTF

csak

megfele-

műveletek

számítógépes nyilvántartására az

ana-

már

intézke-

dett.)

3.2 Pénzpiaci ügyletek A törvényi szabályozás megtartásával az Alap ügyleteinek

eredményeként

a

1990.

évi

zárszámadási

törvényben 712.941 ezer forint kamat- és egyéb

hozambe-

vételt számoltak el az Alap bevételeként. A bevételi tételek téves könyvelése miatt a tényleges bevétel 753.887 ezer forint. Az

eltérés a tartalékalapok képzé sé re gya-

korol hatást, melyet a IV/ 4. pont ismertet. A által megállapított

értékből

vizsgálat

a tartós befektetések hoza-

déka 652.814 ezer forint, az átmenetileg szabad pénzeszközök rövidlejáratú befektetéseinek bevétele 60.087 ezer forint és a gyógyszer ellátással kamatbevétele

kapcsolatos

el ő le ge k

40.986 ezer forint.

A pénzpiaci ügyleteket

terhelő

rint volt, a rövidlejáratú

ráfordítás 8.547 ezer fo-

ügyletek

éves

kamatszintje

23-29% között moz go tt 1990. évben. 1991. I - III.

negye-

dévben a tartó s befektetések hozadéka me gközelítette a 3 millió forintot, a rövidle járatú pénzpiaci

műveletekből

származó bevételek me ghaladt ák a 420 millió forintot.

~

- 23 -

Amíg az Alap átmenetileg szabad pénzeszközeinek rövidlejáratú befektetései

az

elmúlt

időszakban

évenként

a

többszörösére emelkedtek, addig az ügyviteli tartalékból ezen

időszak

alatt befektetésként egy ügyletet bonyolí-

tottak le. Ez azzal magyarázható, hogy az Alapból a költségvetési év vége addig

az

Alap

kiadási

használták az ügyviteli 4./ Az Alap

felé

átvezetést

eszközölték,

többletének tartalékot~

költségvetése

kezelőjének működési

műk ödés i

költségvetése elkülönül. A

követően"

lombiztosításnak vannak olyan gazdálkodói, ahol nem keletkezik, vagy bevételeik

közötti pénzügyi

zatlan, vagyis csak a jóváhagyott megfelelően

bevétel társadabevétel

kiadásaikat nem

működési

biztosítják. Ez az egyik oka annak, hogy a

nek

költ-

keletkezik . A törvénybeli változás

igazgatóságok szintjén nem érvényesül, mivel a

és az igazgatóságok

kezelő

működési

ségvetés bevétele " folyamatosan - közvetlenül a beérkezését

mert

finanszírozásához

Az 1991. évi III. törvény értelmében az Alap és jének

az

Főigazgatóság

kapcsolat

működési

válto-

költségvetés-

vehetik igénybe a bevételt, az azon

lülit tovább kell utalni a

Főigazgató ság

fe-

bankszámlájá-

ra. A

működési

kiadások

Alap létrehozásától

(7_ sz. melléklet) kezdődően

el ő irányzatai

az

mintegy évi 50 %-kal növe-

kedtek. Az 1990. évben a növekedési ütem elégségesnek bizonyult, 1991. évben viszont már szükség volt

az

el ő ző

években

- 24 -

képződött

ügyviteli tartalék bevonására részben

növekedett kiadásokhoz, részben pótlására. A

költségvetés

működési

járulékfizetéstől

az

elmaradt bevétele

a megbevételek

döntően

a

függ.

A tényleges

működési

érte el az

Alap bevételének

kiadás az 1989. és 1990. évben nem l

%-át,

különbözetből

a

tartalékot képeztek. Az 1991. évi kiadást az

előre

nem

kifizetések is növelték,

melyből

- az egyéni vállalkozók

számának

tervezett

feladatok,

néhány fontosabb tétel: nagyarányú

növekedése

növelte a postai be- és kifizetések forgalmi díja miatt a banki költségeket, - a betegbiztosítási

kártya

bevezetésének

előkészítési

költségei, új, az OTF valamennyi

intézményét

érintő

egyéségesen

biztosítás díja, - kárpótlási

törvényből

az OTF-re háruló többlet

felada-

tok, lakossági és

szabadidő-sport

tevékenység

támogatásának

finanszírozásával kapcsolatos kiadások. Már az Alap létrehozásakor jogszabály, hogy a

működési

határozza meg "a szervezet

költségvetésen működéshez

_pot és érdekeltségi rendszert". Ezen

is, - az 1990. évben két

biztosított

lehetőséget

lépcsőben

(16

maga

szükséges

bérala-

lehetőség

mellett

%

20 %) végrehajtott bérfejlesztés ellenére havi jövedelem 14.200 forint volt.

belül

a

automatizmus, az

átlagos

- 25 -

,,

A létszámhiány OTF szinten de is

tendenciát

csökkenő

a budapesti régióban változatlanul jelentős

a fluktuáció, melynek

mutat,

magas.

okai

Továbbra

közül

emelni a szakképzetteknél a jobb bérezést,

a

ki

kell

fiatalabb

szakképzettség nélkülieknél a nagy terhelést.

Az Alap

kezelője

1990. évben fejlesztésekre

(épületbőví

tés, rekonstrukció) 427 millió forintot fordított, ami az

1989 . évi felhasználás 87 %-ának felel meg.

Az épület beruházások tok tárgyi

döntő

feltételeit

mértékében a többlet felada -

biztosították

és

csak

kisebb

arányban javította az elhelyezési körülményeket.

A Budapesti és Pest megyei Igazgatóság nek

teljeskörű

rekonstrukciójához

épületé-

ki

kellett

költöztetni az idegen szervezeteket. A gek felszabadításáért 60 nem

tér ítendő

millió

fejlesztési

h elyisé-

forint

vissza

hozzájárulás t

és

millió forint kamatmentes hitelt nyújtottak. Alap

működési költségvetéséről rendelkező

10 Az -

1991.

évi III. törvény ilyen hitel nyújtását nem teszi lehetővé .

Az OTF

szerződés

felbontásáról.

1991. évben házásának

időközben

megke zdődö tt

előkész ítése,

intézkedett a

hitel-

az új irodaépület be ru1992-93.

évi

zéssel és 1994. évi pénzügyi lezárással ve , 1, 6 milliárd forint + AFA k ö ltség zattal. A beruházás forrása a

mű ködési

vetés és az ügyviteli tartalék.

kiviteleütemezel ő irány-

költség-

"

-

26 -

A munkavégzés technikai feltételeinek javításához és 1991. években nagyobb arányban eszközöltek

1990.

hírközlé-

si, ügyvitelgépesítési beszerzéseket mint korábban. A számítástechnikai fejlesztésekre 1990. évben 144

mil-

lió forintot használtak fel. A korábbi gyakorlatnak megfelelően

a rendelkezésre álló központi

keretből

hardware

fejlesztésre 41 millió forintot 1 software fejlesztésre 10 millió forintot fordítottak. A Budapesti Igazgatóságon az AS/400-as számítógépre alapuló helyi hálózatot kialakították , s hozzá a software fejlesztést (komplex nyugdíj megállapítási rendszer) 1991. évben befejezték. A rendeltetésnek megfelelő használatbavételhez azonban nagyobb kapacitású hardware szükséges. Ismételten bebizonyosodott, hogy a hardware és software fejlesztést össze kell hangolni, s ez még ma sem megfelel ő.

A mikrofilm technika fejlesztésére 1990. és 1991. évben 30 millió forintot fordítottak, az egyre több gondot okozó archiválási probléma me goldásaként és az elhelyezési körülmények javításaként, a felszabaduló irattározási területek hasznosításával.

Az alapvizsgálat kifogásolta, hogy a befejezett

beruhá-

zások aktiválását nem végezték el maradéktalanul. vizsgálat

során

ellenőrzött

üzembehelyezése, az állóeszközök történt.

befejezett

Jelen

beruházások

állománybavétele

meg-

- 27 -

IV. A Társadalombiztosítási Alap pénzügyi biztonsága 1./ Az Alap bevételeinek és kiadásainak alakulása a két vizsgálat közötti

időszakban:

első

A Társadalombiztosítási Alap önállósulásának stabil

évét

pénzügyi helyzet jellemezte. Mint emlékezetes

a az

Alap az 1989. évet - a tervezettet meghaladó bevételnövekedés következtében -

26,9

milliárd

forint fő

zárta, az 1990. évi ASZ-alapvizsgálat egyik felhasználás A

későbbiek

többlettel témája

a

volt.

ellenőrzése

jelentős

során azonban

változás

következett

be. A


Alap

bevétele

47,2 %-kal növekedtek, a kiadások ugyanakkor

70 %-os.

(A

B.sz. melléklet mutatja

növekedésének

be.)

járulékbevételek

emelkedése, amiben a alakulása

A

Társadalombiztosítási negatívan

előirányzatoktól

gazdasági

egyértelműen

mértéke

bevételek és kiadások adatait a

Alap pénzügyi helyzetét 1991-ben már solta a

1989-91. között

befolyá-

elmaradó

folyamatok

ütemű

(kedvezőtlen)

szerepet játszott.

A társadalombiztosítási kiadásokat eddig lényegében sikerült

a

tervezett

keretek

között

tartani,

túllépés

1991-ben csak a gyógyszer-gyógyászati segédeszközök

ese-

tében következett be. A

jövőt

illetően

azonban ez egyre

nehezebb

les z,

hiszen a nyugdíjkiadásokat determinálja a lakosság

..

- 28 -

korösszetételének alakulása, az import gyógyszerek növe kvő

felhasználása miatt az

mértékű

emelkedésére

kell

ségügyi ellátás pedig nás"

előtti

ártámogatás

számítani ,

közismerten

az

nagyegész-

"költségrobba-

állapotban van.

A Társadalombiztosítási Alap pénzügyi helyzetét a bevételek

kedvezőtlen

alakulását

a társadalombiztosítás ugrásszerűen

meghatározza,

alapvetően

kinnlévőségei

az elmúlt

hogy

időszakban

növekedtek.

A tartozások bruttó összege 1989. év végén 11 , 2 forint, 1990. decemberben már 23,9 milliárd

milliárd

forint

volt

és 1991. végén - az ASZ helyszíni vizsgálat idején dig meghaladta az 54,4 milliárd forintot , ami 1 ,5 havi t artozásnak felel meg.

p e-

átl agosan

(Részletes adatok

a

9.

sz. mellékletben.)

A tartozások t erületi, szektorális alakulása jól tükrözi a gazdaság egészében

jelentkező

ipari övezetek, bányavállalatok,

prob lémákat (hagyományos mezőgazdasági

nagyüzemek

válsága, fizetési nehézségek, az általános fizetési morál romlása stb.)

A tartozások növ ekedése az 1992. évben

tovább

folytat ó-

dott, b ruttó á llomá n ya a március 31-i adatok szerint 64,9 milliárd forint, l

amiből

a gazdálkodó

szervek

gazdasági tár saságok) által be nem fizetett

(átalakul t ö s s zeg

50,4

milliárd forint (77,6 %) .

A társada l ombi ztosítási j áru l éktart ozások témakö rében Alap

ke zelőjénél

tart ott - több megyei

igazga tóságot

az is

"

- 29 -

érintő

- helyszíni vizsgálat

áttekintette

a

la könyvelés és nyilvántartás rendszerét. Az

folyószámellenőrzés

területen súlyos problémákat tapasztalt, melyek

közül

e a

leglényegesebb , hogy: a járulékfizetés adatai nem naprakészek, dolgozás rendszere sem

alkalmas

a

a

gépi

valóságos

fel-

helyzet

bemutatására, - a munkafolyamatok

bonyolultak, rendkívül nagy a dolgo-

zók munkaterhelése, a folyószámlák

jelentős

része rendezetlen, nem követi a

bekövetkezett változásokat

(ez

elsősorban

a Budapesti

és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságra jellemző,

ugyanitt komoly probléma

a

felgyülemlett

ügy-

irathátralék is). Mindezek szervek

jelentősen

gátolják

hatékonyabb behajtási

a

-társadalombiztosítási

tevékenységének

megszer-

vezését. Szabályszerűségi

beszámolót)

követelmény,

szabályszerű

hogy

a

mérleget

leltárral alátámasztott

(éves bizony-

latok (analitikus és szintetikus nyilvántartások) alapján kell összeállítani. Az

előzőekben

az OTF a szolgáltatási szektorban

vázolt problémák e

miatt

követelménynek

még

1991-92- ben sem tudott, illetve tud eleget tenni, teljeskörűen

és rendszeresen nem tudja elvégezni a járulékfize-

tökkel - adósokkal - a tételes egyeztetést.

- 30 2./ A 3304/1991. Kormányhatározat és a

megvalósítására

szü-

letett intézkedések Az 1991. év folyamán szükségessé vált, lombiztosítási Alap

helyzetére

hogy

a

tekintettel

Társada-

kormányzati

intézkedések szülessenek. Az

Országgyűlés-

a 42/ 1991. (VII.25.)

OGY

határozat 3.

pontjában - felkérte a Kormányt, hogy az Alap tekintettel,

kinnlévőségeinek

intézkedéseket . Ezt

követően

behajtása érdekében

-

született meg a

Kormányhatározat, amely a legszükségesebb megfogalmazta

helyzetére

(részletezésüket

tegyen

3304/1991.

intézkedéseket

a 10 . sz. melléklet

is-

merteti). A

kedvez őtl en

folyamatok

megállitása

érdekében

Számvevőszék

központi intézkedéseket áttekintve az Allami megállapította, hogy azok táridőre

nem valósult meg,

jelentős

része a

illetőleg

hozott

kitűzött

hatásuk a

ha-

helyszini

vizsgálat idején még nem mutatkozott. úgy ítéli meg, hogy (erre egyébként a tartozások

növekedésének

is utal) a Társadalombiztosítási Alap

védelmében

intézkedések esetleges hatásánál sokkal nyesülnek a gazdasági szféra

külső

3./ A Társadalombiztosítási Alappal

tendenciája · hozott

erősebben

érvé-

hatásai.

kapcsolatos

rancia érvényesülése, a költségvetés

állami

megtérítési

ga-

köte-

lezettségei 3.1 Az állami garancia A Társadalombiztosítási Alap a költségvetéshez legszorosabban az állami garancia érvényesülésével kapcsolódik.

- 31 -

• A társadalombiztosításról szóló - legutóbb 1992 . sában módosított 1975. évi II.

törvény

5.

márciu-

paragrafusa,

mely szerint: "A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére járulékat kell fizetni. A bevételeket meghaladó

ki-

adásokat az állam fedezi." Ezen általános re változnak

érvényű

a

állami garancia mellett,

garancia

1989-92. évek közötti

szabályok

érvényesülésé~

(ennek a

évről

év-

konkrét

az

ll. az. melléklet

ismertet i) . Az évenkénti garanciaszabályokat áttekintve meg kell lapítani, hogy- függetlenül az 1975 . évi II. foglalt általános

érvényű

garanciától - a

sadalombiztosításból való állami matosan tonságos

szűkül.

törvényben

kötelező

feladatvál lalás

Kezdetben (1989-ben és 1990-ben )

működéshez

a jogszabályok bizonyos

teli többletet garantáltak,

áltár-

folyaa

mértékű

bizbevé-

1991-re -a költségveté s "vál-

lalta" az eset leges fedezethiány megtérítését, ami ban a feltétel ek miatt már csak

formális

pedig csak a Nyugdíjbiztosítási Alap

volt,

tekintetében

azon1992-re érvé-

nyesül.

Az ellátások akadálytalan folyósítása érdekében az OT F az 1989- 91 . közötti években 5 milliárd forint készenléti hitelt vehetett i génybe és e felett - kamatmentes hitelként has ználhatta az állami forgóalaphoz kapcsolt Nyugdíjmegel ő lege zési számlát. Ez évtől az Alap fizetőképes ségét csak az utóbbi lehetőség szolgálja, egyelőre "korlátlanul". Az 1992. évi állami

- 32 -

szóló törvény ugyan egyértelműen megfogalmazza, hogy a Nyugdíjmegelőlege zési számla igénybevételére csak a Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggésben kerülhet sor, a gyakorlatban azonban az alapok pénzforgalmi számláinak azétválasztására nem került sor, így nem bizonyítható, hogy az igénybevételre milyen okból került sor. költségvetésről

3.2 A központi költségvetés megtérítési kötelezettségei A központi költségvetés zömében eleget

tett

a

Társada-

lombiztosítási Alappal szembeni (az évenkénti költségvetési, illetve zárszámadási

törvényekben

megfogalmazott )

megtérítési kötelezettségeinek, melyeknek tételes

ismer-

tetését a 12. sz. melléklet tartalmazza. Eltérések olyan esetekben következtek be, ahol az OTF a költségvetés közötti

pénzügyi

kapcsolat

és

egyértelműen

nem szabályozott. A központi költségvetés és a társadalombiztosítás 1990-ben végrehajtott feladat- és tében

1990-től

az alanyi jogon járó

forráscsere családi

hónapjában az Alap fedezte, aminek kiadásait a értelmében

visszatéríteni. forintot

1992.

legkésőbb

dec ember

A ténylegesen kifizetett

időközben

következpótlék

nanszírozása állami feladat. Az ellátást az év zás

között

első

fi-

három

szabályo-

31-ig 14.722

kell millió

az Alap már megkapta, a PM utasítására

az Allami Vagyonügynökség

a

privatizációs

közvetlenül térítette meg. A költségvetési

bevételekből

tartozás

ki-

egyenlítésének ezt a médját az ASZ már az 1992. évi költségvetés megalapozottaágának vizsgálata alkalmával

kifo-

- 33 -

gásolta, kifejtve, hogy azt

a

központi

költségvetésnek

bevételként és kiadásként is tartalmaznia kell. Az összeg után a költségvetésnek a mindenkori legmagasabb lakossági betéti kamatot is térítenie kellett. Ezen a címen az

OTF

1990. év után 3.500, 1991. után pedig 4.000 millió forintot kapott. Arra

vonatkozó

számításokat,

hogy

összegek mennyiben felelnek meg az

ezek

az

időszak

be-

téti kamatának, a vizsgálat során (az OTF-nél, a PM-nél, az NM-ben) nem sikerült fellelni. A felmerüléshez képest csak egy év késedelemmel utalta át a költségvetés az 1990 . április és december között legesen kifizetett családi pótlék és

a

már

tény-

megtérített

összeg közötti 110 millió forintoa különbözetet.

-

A megtérítési kötelezettségek között jelentkeznek a ládi pótlék általi

(1992-től

csa-

más ellátások) társadalombiztosítás

folyósításával

kapcaolatos

összege 1991-re vonatkozóan az

kiadások

1991.

évi

is.

III.

Ennek törvény

szerint 400 millió forint ( a kifizetett összeg 0,5 %-a), az állami

költségvetésről

szóló törvény viszont a

megté-

rítést a tételes elszámoláshoz kötötte. Mivel az elszámolás médjában az OTF és 1991-ben

a

PM

nem

tudtak

me gállapodni,

a megtérített összeg 100 millió forinttal

kevesebb. A vitatott összeg megtérítésére eddig

volt

nem

ke-

hasonl óan

el-

rült sor. A törvényi szabályozás lentmodásos, ban -

ebből

1992-re

is

- érvényes megállapodás

feltételezhetően

ismét vita származik.

hiányá-

,,

- 34 -

4./ Az Alap tartalékainak alakulása Már a Társadalombiztosítási Alapot

létrehozó

1988.

XXI. törvény megfogalmazta, hogy

a

előtt

elengedhetetlen

tele a

álló feladatok ellátásának tartalékalap

korszerűsítés selő

és

üteme, a

képességének

annak


hasznosulása. alapvetően

hogy a tartalékok hogyan képződnek és

felté-

A


megteremtése

évi

kívánt

kockázatvifügg

milyen

attól,

jövedelmet

"termelnek".

Az Alap tartalékainak elkülönítését az Alap létrehozatalát szabályozó 1988. évi XXI. törvényben még nem

írták

elő.

Az Alap 1989. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1990 . évi LXXXI. törvényben már az

elszámolás

tett tartalékokra készült ,

törvényi

nélkül. A tartalékok töltéséről

előzetes

képzéséről,

elkülöníszabályozás

fe!használásár ól,

fel-

az 1991 . évi III. törvény rendelkezett , de nem

teljeskörűen.

A tartalékok (13. sz. melléklet ) részben

a

mindennapi gazdálkodásnak (likviditási tartalék), részben az Alap biztonságának (tartós befektetések) befektetések hozamának tartaléka az 1991. évi

eszközei. III .

A

tör-

vény értelmében mindkét célt szolgálja. Amíg 1989 . évben a tartalékok forrása

alapvet ően

a

bevé-

teli többlet, addig 1990 . évben az állami garancia alapján biztosított összeg és 1991 . évben az

állami

megtérítések

és tartósan befektetett pénzügyi eszközök hozadéka.

- 35 -

4.1 Tartósan befektetett eszközök növekedése Az 1990. évben a tartósan befektetett eszközök növekedése nem volt

Az 1991. évi XXXVI. törvény szerinti

számottevő.

15.030 millió forintot az ASZ megállapítása alapján PX Kft-nek 1988-ban

törzstőke

címén átutalt összeg

- 1 millió forinttal meg kell növelni. A tartósan

a

miatt befek-

tetett pénzügyi eszközök növekedése 1991. évben meghaladta az 1 milliárd forintot. A befektetések túlnyomó kötvényvásárlás

és

kisebb

mértékben

része

részvényvásárlás

volt. A részvényvásárláskor a megtérülésre gazdaságossági számítás nem készült. 4.2 Befektetések hozama tartalék Képzését és felhasználását az 1991. évi III. törvény szabályozta, hogy a tartósan befektetett pénzügyi zök nettó hozamából pénzpiaci

művelet

kell

képezni

(korábban

de

az

pénzeszközök rövidlejáratú pénzpiaci

valamennyi

átmenetileg műveletek

szabad

lebonyolí-

igénybevehetők.

Az 1990. évben az 1989. évi tartós (644

eszkö-

hozama), felhasználni csak a tartós be-

fektetések növelésére lehet, tásához

úgy

befektetések

hozamát

millió forint) számolták el a zárszámadási törvény-

ben a befektetések hozamának tartalékakén t. megállapította, hogy további

A

vizsgálat

bevételeket - összesen 104

millió forintot - kellett volna elszámolni. A megállapítások közül 4 millió forintot elfogadott az OTF, míg 100 millió forint (az 1989. évben a gyógyszertárak gépesítésére a befektetések hozamából kifizetett összeg költségvetési megtérítése) esetében véleményeltérés van, mivel a visszakapott összeggel a likviditási tartalékot növelték meg.

- 36 -

"

Az 1991. évben a tartós befektetések 1990. évi hozama

és

a I-III . negyedévi forgatása többszörösére (2,9

milliárd

forintra) növelte a korábbi tartalékot,

a tartós

befektetéseket eszközölték. Az előírta,

amelyből

1991 . . évi

hogy 600 millió forint

III.

törvény célra

egészségmegőrzési

fordítható, ami csak úgy valósítható meg, - eleget téve a előírásnak

Társadalombiztosítási Alapra vonatkozó

korábbi években képzett tartalékból (774 történik a finanszírozás. Ez tartalék

döntő

lényeg~ben

- ha

a

millió

forint)

az addig

képzett

többségének felhasználását jelenti.

4.3 Likviditási tartalék Az 1989. évi XLVIII. törvény szerint a likviditási tartalék mértéke a kiadási föösszeg 5 %-a.Az

évi

III.

törvény szabályozása szerint azt az Alap mindenkori

éves

kiadási ni,

első

főösszege

ízben

6 %-ának

legkésőbb

megfelelő

1992.

1991.

mértékig kell képez-

évi -mérlegzárásnál

kell

feltölteni. többletből

1989. évi bevételi

9854 millió forint tartalék

képzésére volt mód. A tartalékalapot

két

lépcsőben

képezte meg az OTF,

ami-

nek oka - többek között - elszámolási pontatlanság. Az 1990. évi pénzpiaci nem

képződött

likviditási

műveletekből

mivel a

rövidlejáratú

befektetések

hozama a felvett hitelek bankköltségét nem Alap gazdálkodása

1990. évben

kiadási

(1,6

milliárd

érte

nettó el.

Az

többlettel zárt,

ezért tartalékot csak az állami költségvetés kötelezettségéből

tartalék

forint)

megtérítési és

az állami

- 37 -

költségvetés garancia vállalási kötelezettség séből

megtéríté-

(2999 milliárd forint) képeztek. A képzett tartalék

a befektetések hozamának tartalékát

illető

rinttal, illetve a 4.2 pontban említett rinttal lenne kevesebb az

ellenőrzés

2

millió

fo-

100

millió

fo-

számításai szerint.

Az 1991. évben a likviditási tartalékot csupán a

családi

pótlék 1990. évi 3 havi finanszírozás ának részleges

meg -

térítése és az 1990. évi kamat bevétele növelte. Ugyanakkor az 1991. évi

jelentős

kiadási többlet

miatt

a

likviditási tartalék alappal az Alap bankszámláján felvett hitel áll szemben. Allami garancia, illetve megtérítés hiányában

a

többlet miatt

része fel-

emésztődik

a likviditási tartalék

és a törvény által

előírt

jelentős

feltöltési

kiadási

kötele-

zettség illuzórikussá válik. 4.4 ügyviteli tartalék A

működési

költségvetés az 1989 . és 1990. évben

többlettel teljesült, melynek eredményeként az tartalék

képződött.

sáról szóló 1.086

1991.

Az 1990. évi költségvetés évi

XXXVI.

törvényben

bevételi ügyviteli

végrehajtámeghatározott

millió forint ügyviteli tartalék nagyságában véle-

ményeltérés van az OTF és az ASZ között ( lásd. a II.

fe-

jezet 1.1 pontját). Az 1991. évi

működési

költségvetés

kiadási

többlettel

teljesült, melyhez az 1991. évi LXXIV. törvény értelmében a korábbi években

képződött

ügyviteli

tartalékot

kell

- 38 -

forrásként bevonni, 1992. évi

visszapótlási

séggel. Ezzel biztosítják

új

az

székház

kötelezettépítéshez

az

1992. évi fedezetet.

5./ A társadalombiztosítás ingyenea vagyonjuttatása A 60/1991. (X.29.)

OGY

határozat

az

állami

támogatás

formájának tekinti a társadalombiztosítás vagyonhoz tatását ia. A határozat 4.

sz. pontja szerint az

vagyon privatizálása keretében

szÜkséges

biztosítás tartalékalapjainak formájában Ezt

történő

előírta

állami

társadalom-

vagyonjuttatás

- feltöltése.

az 1992. évi X. törvény 21.

követően

bekezdése

ingyenes

a

jut-

paragrafus

hogy "a Tb. Alap 1994.

december

(4) 31-ig

300 milliárd forint ingyenea vagyonjuttatásban részesül". A vizsgálat lezárásáig az ingyenes vagyonjuttatás tárgyában jogszabálytervezet nem

készült. A Gazdasági

erre a célra 1992. június 3-án egy fel. A bizottság június 29-én össze a legfontosabb döntést gyonátadás

bizottságet

állított

előterjesztésben

foglalta

igénylő

kérdéseket.

lehetséges tárgyaként társasági

ingatlant, illetve készpénzt fogalmazták jelenleg nincsenek meg előterjesztők

értékű

a

Kabinet

(utóbbinak

feltételei).

szerint 1992-ben közel 100 milliárd

üzletrészt kellene elkülöníteni

tosítási Alap részére, az

AVü

a

Társadalombiz-

tartalékolási

lehetősége

94-re fennmaradó vagyontömeg átadása és ütemezése az el ő terjesztés

Az

forint

ezzel szemben csak kb. 65 milliárd forint. Az 1993-ra lített

va-

részesedést,

meg

jogszabályi

A

alapján még bizonytalanabbnak

és em-

tűnik.

- 39 -

V. A


egészségügyi ellátás finanszírozásának

helyzete

Az

egészségügy-finanszírozás

átalakulása 1990. január l-jén

a társadalombiztosítás és az állami költségvetés közötti

for-

ráscserével vette kezdetét.

Az OTF egy szakmapolitikai, gazdasági-pénzügyi oldalról hetősen

előkészítetlen,

jogilag

rendezet~en

megle-

helyzetben vette át

az egészségügyi tárca által

korábban

ellátott

feladat okat. Ezt igazolták a


finanszírozási egészségügyi el-

látásra fordított társadalombiztosítási pénzeszközök felhasználását

1991. júliusában lezárult

ellenőrző,

számvevőszéki

vizs-

gálat tapasztalatai is.

Az

erről

készült jelentés tartalmával egyetértve,

gyűlés

Szociális,

1991.

évi

vezetőjét

14.

Egészségügyi számú

és

az

Családvédelmi

határozatában

Bizottsága

felszólította

a szükséges intézkedések megtételére

Ország-

az

OTF

és intézkedé-

seket kezdeményezett a Kormánynál a szabályozás

hiányosságai-

nak felszámolására (14. sz. melléklet).

A Bizottság az Allami

Számvevőszéket

utávizsgálat

elvégzésére

kérte fel.

1./ Az ASZ 1991. évi vizsgálata nyomán elrendelt OTF intézkedések 1.1 Az OTF intézkedési terve

A vizsgálat megállapításai, illetve az ASZ javaslatai alapján kezdeményezett

intézkedéseiről

az OTF

vezetője

1991.

szep-

- 40 -

tember 3-án egy 17 pontból álló intézkedési tervet, a végrehajtás állásáról készített tájékoztatót

valamint

juttatott

az ASZ elnökéhez és a parlamenti bizottsághoz (15.

sz.

el mel-

léklet) . A tájékoztató lényegében nem ad érdemi választ az

országgyű

lési bizottság határozatában foglaltakra, az intézkedési terv pedig csak a rövidtávú feladatokat tartalmazza. Az ASZ elnöke

erről

a

ben értesítette az OTF

véleményéről

V-71/56/1991. sz.

vezetőjét.

Az utávizsgálat megállapította, hogy az csatolt

tájékoztató olyan

vagy folyamatban

levelé -

lévőnek

intézkedési

intézkedéseket

is

tervhez

megtörténtnek

tüntetett fel, amelyek érdemi végre-

hajtására a helyszíni utávizsgálat idején sem került sor. 1.2 A

belső ellenőri

vizsgálat

-

köve~kezményei

Az intézkedési terv l. pontja

előírja,

lenőre

ellenőrizze

célvizsgálat keretében

gásolt finanszíro zási

gyakorlatot

hogy az OTF

és

az ASZ által

tegyen

el-

belső

kifo-

javaslatot

a

megoldásra. Az ASZ által kifogásolt megoldásokat

a

belső

ellenőri

je-

esetekben

is,

lentés általában nem bírálta. Még azokban

az

amikor "elméletileg" egyetértett

megállapításaival,

objektív

külső

feltételek alapján

OTF intézkedéseit (pl. a gép-

műszerbeszerzések

az

ASZ

indokoltnak

tartotta

működési előirányzatokból

esetében).

az

támogatott

- 41 -

A

belső ellenőrzés

eljárása nemcsak

a

hozzáállás,

hanem

a

ténybeli tévedések miatt is kifogásolható.

A

belső

ellenőrzés

szírozási

jelentése szerint az

Főosztályon

Egészségügyi

- a folyamatba épített

keretében - az 1990. évi gép-

belső

ellenőrzés

műszerbeszerzésekkel

tosan "minden esetben bekérték az

intézményektől

Finan-

kapcsola-

a beszerzési

számla másolatát, a nyilvántartásba vétel és az aktiválás dokumentumait". Ezzel szemben ezek a dokumentumok az ASZ vizsgálata során nem álltak Finanszírozási

Főosztály

ben szólította fel a

rendelkezésre,

az

Egészségügyi

csak 1991. szeptember 5-i

műszerbeszerzési

alap-

körlevél-

támogatásban

részesí-

tett intézményeket a vonatkozó iratok beküldésére.

A

belső ellenőr

jelentése mellett, egy 4 pontból álló

kedési javaslatot és ütemtervet nyújtott be az OTF

intéz-

vezetőjé

hez. A javaslatok a

következők

voltak:

-

a társadalombiztosítás egységes gazdálkodási rendjének dolgozása 1992. január l-jéig, az ehhez

szükséges

ki-

szakmai

bizottságok létrehozása 1991. szeptember 30-ig, az Egészségügyi Finanszírozási munkafolyamatba épített

Főosztályon

belső ellenőrzés

a

vezetői

és

rendszerének

a ki-

alakítása, - az OTF függetlenített

belső

ellenőrzésének megerő sítése,

az intézkedési tervben rögzített feladatok teljesítésének a be ls ő

Az OTF

ell enőr

vezetője

gálat idejéig

általi folyamatos figyelemmel kísérése.

a javaslatokat elfogadta azonban ezekból

semmi nem

Az ASZ javaslata ellenére 1991. évi

a

helyszíni valósult

belső ellenőri

vizs-

meg. vizsgálat

- 42 -

- megbízás hiányában - nem terjedt ki az 1990 . d ás

tételes

felülvizsgálatára.

Erre

évi zárszáma-

csak

1992-ben

az

utávizsgálat hatására került sor a

belső

ellenőrzésnek

ki-

adott feladat formájában, valamint

külső

könyvvizsgáló

cég

megbízásával, de teljesítés a vizsgálat lezárásáig

nem

tör-

tént.

2./ Az egészségügyi ellátáara fordított pénzeszközök nyilvántartása

2.1 Nyilvántartási hiányosságak miatti pontatlanságok

hatása

az

1990 . évi zárszámadásra

Az ASZ 1991. júliusában befejezett alapvizsgálatáról készült jelentésében megállapította , hogy szírozási

az OTF Egészségügyi Finan-

Főosztályán az . előirányzatok

felhasználásának

gyelemmel kisérésére kialakított számítógépes rendszer

nem

alkalmazkodik

a

fi-

nyilvántartási


Alap

költségvetési törvényében foglalt részletezése tételsoraihoz.

Ezt a

problémát támasztja alá a

finanszírozására


ellátások

fordított pénzeszközök 1990. évi elszámolá-

sáról készült OTF kimutatás, illetve

a


zárszámadását tartalmazó 1991. évi XXXVI. törvény 5.

mellék-

letében közölt adatok eltérése. Az Egészségügyi Finanszírozási

Fő osztály

adat ai szerint

(16. sz. melléklet) 1990. évi módosított Felhasználás Maradvá ny

előirányzat

67.770.000

E Ft

67.763.929

E Ft

6. 0 71

E Ft

- 43 A zárszámadási törvény 5. mellékletét előterjesztő

Népjóléti

(17. sz. melléklet) az

Minisztérium

Pénzügyi

készítették el a költségvetési beszámoló

Főosztályán

előírt

szerkezeté-

ben. Miután ezek az adatok az OTF nyilvántartásaiból

közvet-

lenül nem voltak

tartot-

előállíthatók

(más csoportosításban egyezőséget

ták nyilván) - a Népjóléti Minisztérium az nikai" sor

beállításával

biztosította.

1gy

az

"tech-

1991.

évi

XXXVI. törvény 5. mellékletében bemutatott elszámolás a költségvetési beszámoló de egy sora

előírt

részletezettségnek megfelel

értelmezhetetlen~

el 608,3 millió

ugyanis

teljesítésként

ugyan~

számol

forintot az "évközi tar"talék" soron. (A tar-

talék teljesítésnek nem

minősíthető,

azzal a maradvány össze-

gét kellene növelni. Ugyanakkor az összeg nem

is

maradvány,

azt felhasználták.) Az 1990. évi zárazámadás - ASZ által ellenőri

felülvizsgálatára az OTF

belső

szorgalmazott

vezetője

csak 1992. február

ll-én adott utasítást (lásd e fejezet 1.2

pontjában

foglal-

takat). 2.2 A nyilvántartások 1991. évi változása

1991-re az OTF nevében az Egészségügyi Finanszírozási tály meghosszabbította a tástechnikai

szerződést

a COMPART

Bt-vel

Főosz

számí-

és ügyvitel szervezési háttér feladatok ellátá-

sára, az egészségügy · finanszírozás és irányítás alapprogramjainak folyamatos karbantartására és továbbfejlesztésére havi 1 millió forint

+

AFA

egészségügyi ellátásokra

átalánydíjért. fordított

A

gyógyító-megelő ző

pénzeszközök

nyilvántartási rendszere akalmazkodik az

OTF

1991.

finanszírozási

gyakorlatához, részletes áttekintést ad jogcímenkénti és tézményi - önkormányzati - megyei sok naprakészsége biztosított.

évi in-

bontásban. A nyilvántartá-

- 44 -

Az

ellenőrzés

kifizetések

számára változatlanul problémát jelent, hogy

gyűjtése

moat sem

költségvetését jóváhagyó

a


törvény

a

Alap

megfelelően

ezerkezetének

történik. Bár az

elemi

összesítéséből

adatok

építkező

számítógépes

nyilvántartási rendszer elméletileg

mindenfajta

tást lehetövé tesz, az egészségügyi

ellátások

sával kapcsolatos 1991. évi ráfordításokról Finanszírozási

Főosztály

és a

Pénzügyi

csoportosífinanszírozá-

az

Egészségügyi

Főosztály

szerkezetében elkészített - adatfeldolgozása

eltérő

eltérő

eredményt

mutat. 1991. évi módosított

89.135.000

E Ft

89.151.727

E Ft

szerinti:# 88.336.843

E Ft

előirányzat:

Felhasználás a.) Pénzügyi

Főosztály

szerinti:

b. ) Egészségügyi Finansz .

Főo.

(1992. III. 23-i adat) főosztály

A két

adatainak

eltéréséből

717.856

ezer

indokol a gyógyászati szolgáltatások

felhasználása,

nem az

Főosztály

Ezen

Egészségügyi

túlmenően

Finanszírozási

is fennmarad 97.028

ezer

mellyel

gazdálkodik.

forint

melynek okát a zárszámadási törvény benyújtása

forintot

különbözet,

előtt

tisztáz-

ni szükséges. 3./ A finanszírozási rendszer 1991. évi változásai 3.1 Az árellentételezés fedezetének biztosítása Az 1991. évi alapvizsgálat az egészségügy dítható 88,1

~illiárd

forintos eredeti

támogatására

előirányzatot

for-

elemezve

- 45 -

rámutatott arra, hogy

az intézmények

összesített

alapelői

rányzata és a törvényben rögzített összeg között - a költségvetési tervezés gyakorlatából

eredően

-

jelentős

eltérés

mu-

tatkozik ré szben az OTF meghatározatlan célú, újra elosztható forrását képezve . Ez a fe ltételezés az utávizsgálat

alkalmá-

val igazolódott . Az OTF Egészségügyi Finanszírozási ban

(18. sz. melléklet) az ·1991. évi félhasználáBi jogcímek

között 2.034.310 ezer forint báziskorrekció ezen

kimutatásá-

Főosz tályának

kívül

gyógyszer- támogatásra

két

címen

szerepel 7

tételben,

összesen

1.962.368 ezer forintot fordítottak. Ez utóbbi tételek zetét a

gyógy ító-megelőző

egészségügyi

ellátás

1991.

évi

ezer

fo-

költségvetése nevesitetten tartalmazza . (A 985.000 alapelőirányzat

rint részleges árellentételezés az 1.000 .000 ezer forint az 1991. évi előirányzat

LXXIV.

fede-

részeként ,

törvény

szerinti

módosítás, az intézmények 100 %- os gyógyszertérí-

tési díjra való áttérése miatt).

A báziskorrekció eimén - az év végén

kifizetett

fedezetét az említett, nem nevesített tartalékok ták.

A "báziskorrekció" kifejezés

megtéveszt ő,

összegek

biztosítota

gyakorlat-

ban árkompenzációról van szó. 3.2 Az 1990. évi gép-

műszerbeszerzések

rendezése

A Társadalombiztosítási Alapból finansz írozott gyógyító- megelőző

egészségügyi ellátások 1991. évi vizsgálatáról

ASZ jelentés számos észrevételt

tartalmazott

az

1990-ben több mint 800 millió forinttal támogatott

készült

OTF gép-

által mű-

- 46 -

szer beszerzésekkel kapcsolatban. Rámutatott ilyen támogatások nyújtását a bályok

nem

teszik

arra,

hogy


lehetövé,

hiányol ta

orvos-szakmai forumok véleményének

az

jogsza-

az

illetékes

a

beszerzett

kikérését,

eszközök tulajdonjogának tisztázását, intézeti leltárba vételét, a szállító cégek OTF általi közvetlen finanszírozását.

A vizsgálat hatására az Egészségügyi Finanszírozási 1991. szeptembe r 5-én levélben

felhívta

a

Főosztály

műszerbeszerzési

támogatásban részesített intézményeke t, hogy jelentsék a pott céltámogatás összegét, a leltári bevé te lezés

megtörtén-

tét, csatolják a beszerzési számlák másolatait, az dokumentumait. Az érintett

intézményektől

ka-

aktiválás

beszerzett

azonban nem egyeznek az Egészségügyi Finanszírozási

adatok

Főosztály

kimutatásával.

Megállapítható, hogy az OTF-nek ma tai az 1990. évi pályázaton kívüli

sincs~ek

gép-

megbízható

ada-

műszerbeszerzésekre

fordított társadalombiztosítási támogatás tényleges

összegé-

ről.

A benyújtott elszámolások legalább őrzésére

szúrópróbaszerű

sem az OTF, sem a megyei igazgatóságok

ellen-

részéről

nem

került sor.

Az

Allami

Számvevőszék

az

utávizsgálat

egészségügyi intézményben helyszíni

elle nőrzést

s o rán

néhány

folytatott és

azok tapasztalatai alátámasztják a korábbi kifogásokat.

- 47 -

la

A

tapasztalatok:

főbb

- a pályázaton kívüli gatási

keretösszeg

műszerbeszerzésekhez

és

a

biztosított

támo-

jogcímek

között

támogatási

változatlanul nem található az összefüggés. A döntés

elvei

nem ismeretesek, - több tételnél, ahol a számlákat közvetlenül az OTF egyenlítette ki nem rendezettek a járulékos Költségek (AFA,

vám).

Arfolyam különbözet címen több esetben került sor az eredeti támogatási összegen felüli kifizetésekre - közvetlenül a szállítóknak,

- az

utávizsgálat

műszernek szerű

idején

is

rendezetlen

az intézeti vagyonnyilvántartásba

volt

való.

több

szabály-

bevételezése.

-

3.3 A fejlesztési igények elbírásának 1991. évi rendszere Az ASZ 1991. évi jelentésében javasolta a Népjóléti Minisztériumnak, hogy

határozza meg a

szakmai

jóváhagyásban

teljesítményfinanszírozási rendszer alapjául szolgáló megállapításában 'ílletékes szervezeteket szakmai elvek alapján rendelkezzen, orvosi gép-

műszerbeszerzés

melyik beruházásnak.

Az

minősül

Országgyűlés

hogy

(lásd II / 3.4. pontban foglaltakat).

határozza

mely

működési

sz.

a

normák meg,

egészségügyi kiadásnak

Szociális

és Családvédelmi Bizottsága 1991 . évi 14. kezdeményezte a Kormánynál a javasolt

és

és

és

Egészségügyi határozatával

intézkedés

megtételét

- 48 -

Az intézkedés megtéte l ét indokolta, h ogy az törvény

lehet őséget

adott nem

állami

1991.

évi

egészsé gügyi

III.

szervek

társadalombiztosítási finanszírozására, továbbá arra, hogy az Alap

kezelője

-

előzetes

szakmai jóváhagyás esetén

sítményfinans zírozásra vagy más, kisérleti

teljefinanszí-

jellegű

rozásra térhet át. Nem intézkedett ugyanakkor a szakmai jóváhagyásban és a finanszírozás alapjául lapításában illetékes szervezet Hasonlóan döntést

igénylő

sok fedezetére szolgáló műszerbeszerzések

jellegű

kijelöléséről.


kérdés a

ellátá-

finanszírozott

pénzeszközökből

működési

fejlesztésnek

szolgáló normák megál-

kiadásoknak

vagy

történő minősítése.

gép-

beruházás

(A fo g almi

tisztá-

zás szükségességét a II /2 . pontban részleteztük.)

Az 1991-es é v nyeknek az

szűkülő

eddigiektől

pénzügyi eltérő

lehetőségei

a fejlesztési igé-

kezelését, _a Népjóléti

térium és az OTF tevékenységének és igénybe nak valamifé le összehangolását

tették

vehető

Hinisz-

forrásai-

szükségessé.

A Népjóléti Minisztérium két irányban tett intézkedést:

- 1991- re vonatkozóan elfogadták

a

"Szakmapo litikai

cél-

és eszközrendszert", amelyben összefoglalták a gyógyító ellátások fejlesztésére javasolt területeit, feladatait, - a z OTF-fel létrehoztak egy közös bizottságet - "kuratóriumot" -

az

egyedi

fejlesz tési

igények

elbírálására.

-

49 -

A bizottság feladatát, hatáskörét

működési

mechanizmusát és

ügyviteli rendjét írásban nem rögzítették. Az háttér nélkül

működött.

jogszabályi

emlékeztetői

A közöa bizottság

az

általa elvileg elfogadott fejlesztési igényekkel kapcsolatban

ösazegszerű

Az 1991.

évre

adatokat nem tartalmaznak. tekinthető

érvényesnek

szűkített

szakmai

programtervezethez - a Szakmapolitikai célrendszerhez -

kap-

csolódó támogatási igények általában nem kerültek a közöa bizottság elé, 1991-ben

úgyanígy

belépő működési

a

korábban

jóváhagyott

beruházások

többletei sem. A támogatott fejlesz-

tési célokhoz tartozó egyedi ügyekben a döntés továbbra is az OTF Egészségügyi Finanszírozási

Főosztálya

hatáskörében

ma-

radt. A Népjóléti Minisztérium-OTF közös bizottság több ülésén f oglalkozott a teljesítmény-finanszírozásba bevont ellátások intézményi elszámolásának problémáival. emlékeztetők

Az

meghatározott

összegszerűen

ülésekről

készült

díjtételeket

nem

tartalmaznak. Nem iameretes milyen ezervezet jogosult a tarifák megállapítására, illetve a szakmai szempontok zására, nincsenek rögzítve

a

díjtételek

meghatáro-

számításának

sza-

bályai.

A bizottság - kuratórium - egyedi témákban hozott

elvi

tései nem küszöbölték ki a fejlesztési pénzeszközök

megazer-

zéséért folyó költségvetési alku

lehetőségét.

megalapozó jogszabályi háttér és

a döntések normatív

A

dön-

döntéseket felté-

telrendszere a vizsgálat befejezéséig nem alakult ki. A kuratórium

működése

zott fogalmi

nem hozott megoldást a

tisztázás,

a

gép-

ASZ

által szorgalma-

műszerbeszerzések

működési

- 50 -

vagy fejlesztési kiadásként való

szétválasztása

minősítése,

tárgyában sem. 4./ A szabályozás változása 1992-re Az

utávizsgálat

befejezésével

79/1992. (V. 12.) Kormányrendelet az társadalombiztosítási A jogszabály sának

előírásait

háziorvosi

a

háziorvosi

továbbá

az

biztosítási

évi

finanszírozá-

Alap

kezelője

automatizmusokkal

ezen felül havonta igazolványok

növelt

(utó lag )

ellenőrző

száma, a korcsoportonkénti pontszám, a alapján és a területi pótlék

1992.

kérdéseiről.

ményarányos díjazást folyósít. A díj összegét a leadott

a

a

részére az 1991. évi adatok

működtetője

alapján számított, 1992. évi

egyes

ellátás

részletezi. E szerint

szolgálat

irányzatot,

egészségügy


elsősorban

jelent meg

egyidőben

elő

teljesít-

háziorvosnál szelvényeinek

s~akképesítési

figyelembevételével

szorzó

állapítják

meg.

Az 1992. évi

X. törvény

értelmében

teljesítmény-finanszírozására (a ügyi

ellátás

110,6

milliárd

a

háziorvosi

egészség-


forintos

rendszer

keretösszegéből)

1992-ben 2,6 milliárd forint szolgál. A

rendelet szabályozza a Népjóléti Minisztérium

és

az

OTF

szerepét egyes fejlesztési döntések elbírálásában. Ennek

ér-

telmében az egészségügyi szakellátás és a háziorvosi son kívüli egyes alapellátások finanszírozásánál az rányzat - meghatározott és a jogszabályban

e llátáalapelői

tételesen

felso-

- 51 -

rolt esetekben indokolt - módosítására irányuló Népjóléti Minisztérium rangsorolja és az

Alap

igényeket kezelője

a elé

terjeszti. Az Alap

kezelője

a

Egészségbiztosítási

szakmai Felügyelő

rangsor

figyelembevételével

Bizottság által

rendben dönt az igények befogadásáról.

A

az

meghatározott

többletelőirányzat

mértékének meghatározásakor eltérhet a Népjóléti Minisztérium rangsorától, de dönthet.

szakmailag

nem

támoaatott

igényekről

nem

- 52 -

öSSZEFOGLALO MEGALLAPtTASOK gs KöVETKEZTETgSEK

A Társadalombiztosítási 1991. évi

Alap

kezel őjéné l

folytatott

1990 .

alapvizsgálatok (amelyek az Alap bevételi

azámvevőszéki

többletének felhasználását, gazdálkodásának általános működési

és

kérdéseit,

kiadásait, a járuléktartozásokat és a gyógyító-

megel őző

egészségügyi ellátás társadalombiztosítási finanszírozását tették) megállapításainak

része azutávizsgálat

jelentős

érintapasz-

talatai szerint továbbra is fennáll . A társadalombiztosítás átalakításának folyamatát áttekintve

meg-

állapítható, hogy az OTF illetve a Népjóléti Minisztérium

óriási

jogszabályalkotói munkát végzett.

önálló

lépés e

Első

Társadalombiztosítási Alap 1989. évi

téren

létrehozása

az

volt,

amelyet

1990-ben a társadalombiztosítás és az állami költségvetés közötti feladat- és

forráscsere

követett ,

megteremtve

az

egészségügy

biztosítási alapokra helyezésének ezervezeti keretét. A

társada-

lombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és

a

távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.)

OGY

határozat

megfo-

galmazta a társadalombiztosítással szembeni elengedhetetlen toztatások igényét, az

alapvető

döntéseknél szükséges

1 992 -től

vál-

társadalmi

konszenzust, amelyet a létrehozandó önkormányzat hivatott gíteni és kitért az

rövid

előse

megvalósítandó intézkedésekre is.

Az 1991. év végén megjelent a társadalombiztosítás igazgatásáról szóló törvény, majd 1992.

márciusában

l ombiztosításr ól szóló 1975. évi II. törvényt továbbá a Társadalombiztosítási Alap 1992.

önkormányzati a

társada-

módositó

törvény,

évi

költségvetéséről

azóló, az alaptörvényt is módositó törvények. A törvények mellett időközben

több kormányrendelet is született.

- 53 -

"

Az ASZ úgy ítéli meg, hogy a megjelent törvények vések kereteit,

mozgásterét

megteremtették,

történt meg a tervezett ellátási működési,

rendszer

finanszírozási kérdéseinek

de

teljeskörű

mindeddig tisztázása,

megalapozó

nélkülözhetetlen

az

kuta-

képest esetleges .

egészségügyi

rendszer

terüleegységes

egészének, szervezetének, hierarchiájának, kapcsolódásának szer- szemléletű

meghatározása és a fokozatos

való igazítása. Ez nem korlátozható

prioritása

(legalábbis a deklaráció szintjén) nyilvánvaló lett, külső

és

ehhez

finanszíro-

szerződéskötési,

belső

rend-

megvalósítás

zási kérdésekre. A reform során az alapellátás ellátást alkotó intézményrendszer

il-

össze-

Különösen az egészségügy reformja, az egészségbiztosítás tén lenne

nem

szervezeti,

szervezeteknél

különböző

jelentőségéhez

hangolatlanul folyik és annak

reformtörek-

szakmai,

letve mindez "memet közben alakul". A reformot tás- fejlesztési tevékenység a

a

de

ugyan a szak-

kapcsolatrend-

szere, egymás mellé- vagy fölérendeltsége nem tisztázódott. A társadalombiztosítás vizsgálat

során

jövőjét

befolyásolhatja

alapvetően

szerzett tapasztalat, hogy

a

a

Társadalombizto-

sítási Alap önálló gazdálkodási, pénzügyi funkciójának tését a PM már nem tartja feladatának, a

az

Népjóléti

megterem-

Minisztérium

azt felvállalni még nem képes, az OTF energiáit pedig felemésztik a végrehajtás napi tennivalói. Ez különösen 1993-tól okozhat problémát, hiszen a tosításért való kormányzati

felelősség

nem

társadalombiz-

hárítható a

lombiztosítási önkormányzatokra. Mindeddig lényegében lan a kormány feladatvállalása és

felelőssége

sítás szakmai, pénzügyi, szervezeti és

működési

társadatisztázat-

a társadalombiztokérdéseiben.

- 54 -

"

kötelező

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a társadalombiztosítás rendszerét az eddigiekhez hasonlóan

az

ál-

lamháztartás részének tekinti. Ugyanakkor a társadalombiztosítást csak mint

"kidolgozatlan

alrendszert"

működését,

tartalmazza,

gazdálkodását, vagyonát külön törvény szabályozási keretébe utalja, nem rendezi a központi költségvetéssei való kapcsolatát sem.

A Társadalombiztosítási Alap önállósulásának pénzügyi

helyzet

jellemezte,

a

mány. A

kedvezőtlen

előirányzathoz

jelentősen

folyamatok

évét

emelkedett a

megállítása

csak

később

valósult meg,

negatív elma-

tartozásállo1991.

kitűzött

hatásuk

év

határ-

a

helyszíni

intézkedések

hatásánál

illetőleg

vizsgálat idején még nem mutatkozott. Az

stabil

képest

érdekében

során hozott kormányzati intézkedések egyrésze a időnél

a

azonban

későbbiekben

irányú változások következtek be. Az radtak a járulékbevételek,

első

egyébként sokkal jobban hatnak a gazdasági szféra

külső

hatásai,

amelyeket a társadalombiztosítás nem képes befolyásolni. Halaszthatatlan követelmény ugyanakkor, hogy az OTF tegyen ket a járulék- és f olyószámla területen

tapasztalt

intézkedéseügyviteli

hi-

ányosságok megszüntetésére. Az alapvizsgálat megállapítása

szerint

a


Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény több kérdést nem, egyértelműen

lőj ének

vagy

nem

szabályozott, ami nehézségeket okozott az Alap keze-

gazdálkodásában,

belső

szabályozásainak

kialakításában.

Különösen az Alap 1990. évi zárszámadási törvényével kapcsolatban merültek fel értelmezési problémák (a

működési

bevételek meghatá-

rozása, illetve a tartalékalapok képzése és felhasználása terén ) , főként

amiatt, hogy az

alaptörvény

módosítására

az

költségvetési törvény jóváhagyásával együtt került sor, az

előző

csak ezt

évi költségvetés végrehajtásáról követően

született meg.

szóló

1991.

évi

miközben

törvény

időben

- 55 -

Az 1990. évi zárszámadás felülvizsgálata során az ASZ

megállapí-

totta, hogy annak keretében az OTF költségvetését nem mutatták be teljeskörűen. bevételekről

Az OTF ugyanis csak az Alap szempontjából és kiadásokról számolt be, a

költségvetést

működési

is csak az ellátási kiadásokon keresztül

végleges Mind-

számszerűsítette.

ezek következménye, hogy az államháztartási

mérleg

sem

tartal-

mazza a társadalombiztosítás egészére vonatkozó adatokat.

Az Alap

kezelője

joggal az általa tésszerű

továbbra sem külső

rendelkezik

pénzügyi

ellenőrzési

szarveknek nyújtott támogatások

felhasználása felett.

A

vizsgálat

ezt ez

az

elsősorban

egészségügyi intézmények vonatkozásában hiányolta, a lyamatában, az átmenet figyelemmel kiséréséhez

rendeltereform

fo-

elengedhetet-

len.

Az egészségügyi ellátás


kapcsolatos, az alapvizsgálatban feltárt, a4

finanszírozásával intézmények

OTF közötti elszámolási- azámviteli probléma az számviteli ügyi

előírások

1992-től

és

az

érvényes

érvénybe lépésével megoldódott. Az egészség-

intézményeknek a

működési

évi döntésen alapuló beruházási

költségek terhére nyújtott, 1991. jellegű

zés nem találkozott. Az ASZ 1991. évi

támogatással az

vizsgálati

ellenő r

megállapításai

és javaslatai alapján elkészített OTF-intézkedéai terv csak

for-

málisan tett eleget a változtatás igényének. Változatlanul

problematikus

a


finanszírozandó egészségügyi kiadások tekintetben nincs összhang a és a számviteli törvény között

körének

forrásból

meghatározása.

E


jogszabály ok

kiadások

értelmezése,

(működési

tárgyi eszközök beszerzése, pótlása, amortizációja, beruházások ) .

- 56 -

Az összhang megteremtésén túl az ASZ megítélése szerint a

teljes

egészségügyi ágazat

egyér-

finanszírozását.

forrásszükségletét

meg kell határozni. El kell dönteni, hogy a teljesítmény-

telműen

arányos,

szektorsemleges,

elegendő-e

az egészségügy

biztosítási működési

alapú

finanszírozáshoz

kiadásaira eredetileg

összeg, vagy újabb feladat- és forrás átcsoportosítást

rendelt szükséges

a társadalombiztosítás (most már Egészségbiztosítási Alap) költségvetés között végrehajtani. A

és

társadalombiztosításra

annyi teher hárítható, amit az EgészségbiztÓsítási Alap

csak

pénzügyi

keretei - a Nyugdíjbiztosítási Alap érdekeinek sérelme

nélkül

megengednek. Ha egyedül a

el,

milyen

jellegű


dönti

a

hogy

kiadások megtérítését vállalja, a továbbiakban

is

számolni kell szubjektív döntésekkel, a pénz megszerzéséért folyó alku fennmaradásával. Az egészségügy finanszírozási

gyakorlata

változott, az intézmények a hagyományos rendszernek

megfelelően

kapták meg

1991-re

érdemben

kö~tségvetési

ügyi Finanszírozási létrehozott

NM-OTF

összegszerűségével

Főosztálya

közös

tervezési A

alapelőirányzataikat.

lesztési igények elbírálása zömében továbbra is az OTF döntéseiben

a

fej-

Egészség-

hatáskörében maradt. Az év

bizottság

nem

közben

támogatás

nem foglalkozott.

Az egészségügyi intézmények 1992. évi

tervezési-

gyakorlata az utóvizsgálat során érdemben nem volt hiszen a finanszírozás

változásait

csak a helyszíni vizsgálat lezárását

meghatározó követően

finanszírozási ellenőrizhető,

kormányrendelet

jelent meg.

A társadalombiztosítás pénzügyi biztonsága szempontjából lényeges tényező

az állami garancia érvényesülése. Az 1975. évi

v é nyben megfogalma zott általános állami

garancia

II.

mellett

törévr ő l

;

- 57 -

ll

szűkül

évre változnak a szabályok, fokozatosan

a

kötelező

társa-

dalombiztosításból való állami feladatvállalás köre, mértéke. Az ellátások akadálytalan kapcsolt

folyósítását

Nyugdíjmegelőlegezési

az

számla

állami

(az

forgóalaphoz

egészségbiztosítási

körbe tartozó jpttatáso knál lényegében az 1992. évi költségvetési törvény megsértésével) ugyan biztosítja, de nem

ad

megoldást

deficitfinanszírozás módjára, a hiány rendezésére. A

Társadalom-

biztosítási Alap 1991. évi hiánya mintegy 22 milliárd hiány

kezeléséről

lentős

forint.

törvények nem rendelkeznek . Ez egyúttal azt

jelenti, hogy a társadalombiztosítás

-

likviditási

a

A is

tartaléka

je-

részben fedezetlen.

A központi költségvetés társadalombiztosítással szembeni megtérítési

kötelezettségeit

törvények

írják

el ő .

konkrét Komolyabb

problémát egyedül a családi pótlék folyósítási költségeinek

meg-

térítése jelentett. Az ellentmondó törvényi szabályozás miatt a feltételekre vonatkozó megállapodás

hi ányában

100 mi l lió forint átutalását visszatartotta.

a

költségvetés

~

A társadalombiztosítást 1994 . végéig 300 milliárd

forint

nes vagyonjuttatásban kell részesíteni. Ennek részletei még lehetősen

ki dolgozat lanok, a

bizonytalannak

vagyontömeg

és

átadása

és

ingyemeg-

ütemezése

tűnik.

Az ASZ az utávizsgá lat idején összességében súlyosnak

találta

társadalombiztosítás pénzügyi helyzetét, amely az ellátások

a

biz-

tonságát, az egészségügyben színvonalát és a társadalombiztosítás reformjának s ikerét egyaránt veszélyezteti.

- 58 -

J A V A S L A T O K

és aktualizálva az alapvizsgálatok megállapításait, a

Megerősítve

javaslatokat tartjuk megfontolandónak.

következő

A Kormány feladatkörét

érintően :

1./ Az

egészségbiztosítással

rendszer

egészének,

rendszerének

összefüggésben

szervezetének,

teljeskörű

a

egészségügyi

az kötelező

biztosítás

meghatározása után szabályozni

szük-

séges: - a

kötelező

egészségbiztosítás viszonyát

a

többi

biztosí-

táshoz; az államnak és szervezeteinek viszonyát a ségbiztosításhoz, beleértve feladatait, a finanszírozást - a

irányító,

szervező,

teljesítményfinanszírozási

befolyás~ló

egész-

kötelező

ellenőrző

tevékenységét;

rendszer

alapjául

szolgáló

normák megállapításának feltételrendszerét; - a fejlesztési igények rangsorolásának, a támogatás

odaíté-

lésének szempontjait. 2./ Felül kell vizsgálni a teljes egészségügyi ágazat forrásszükségletét és ennek keretében meghatározni nyos,

szektorsemleges,

biztosítási

a

teljesítményará-

alapú

finanszírozáshoz

szükséges és elégséges társadalombiztosítási forrást (a adat- és forrásátcsoportosítás összegét a

társadalombiztosí-

tás és a költségvetés között). Meg kell teremteni társadalombiztosítási jogszabályok és közötti összhangot.

a

fel-

továbbá, a

számviteli

törvény

- 59 -

3./ A társadalombiztosítás

rendezni

időpontjáig

kormányzati

önkormányzati kell

felelősséget,

az

a

irányít~sa

kezdetének

társadalombiztosításért ágazati,

szakmai

és

való

pénzügyi

irányítással kapcsolatos feladat- és hatásköröket, továbbá az önkormányzati irányításhoz igazodó

szervezeti-

és

működési

kérdéseket.

4. / A

társadalombiztosítással

kötelező

ciát a költségvetési és zárszámadási

törvényekben

megfogalmazni, hogy az összhangban legyen a sításról szóló 1975. é v i

II.

állami

összefüggő

törvényben

garan-

úgy

kell

társadalombiztofoglalt

általáno s

állami garanciával. Egyúttal e törvényekben -

azonos

tartalommal - kell rendelkezni a társadalombiztosítás

hiánya

érvényű

rendezésének módjáról, a kötelezettségeiről

lajdonban

lévő

központi

költségvetés

megtérítési

(ide értve a különösen fontos

állami

tu-

vállalatok tartozásainak rendezési módját is ) .

5./ Gondoskodni kell arról, hogy a társadalombiztosítás

működését,

az Alap (ok) és

nek tevékenységét a zárszámadási törvény

kezelőjé

teljeskörűen

mu-

tassa be; - az

államháztartás

teljeskörűen

Az OTF feladatkörét

1./ A szakmai ellenőrzés

információs-

és

mérlegrendszerébe

is

épüljenek be a társadalombiztosítás adatai. érintően

ellenőrzés

mellett továbbra is szükséges a pénzügyi

jogszabályi

és

belső

szervezeti

feltételeinek

megteremtése.

2./ A központi

költségvetés

megtérítési

kötelezettségi

körébe

tartozó,a társadalombiztosítás által folyósított ellátások és

- 60 -

ezek folyósítási költségei megfizetésének részletes leire, módjára a társadalombiztosítás és rium

előre

a

feltéte-

Pénzügyminiszté-

állapodjon meg.

3./ A folyószámla-nyilvántartás területén mutatkozó viteli hiányosságok

mielőbbi

súlyos

rendezése szükséges . A

lombiztosítás igazgatási szerveinél a tevékenység áttekintése után meg kell határozni szervezeti, személyi, tárgyi és

és

társada-

teljeskörű

biztosítani

technika~

ügy-

kell

a

feltételeket.

4./ Számviteli szempontból is végre kell hajtani a

Nyugdíjbizto-

sítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap elkülönítését.

Budapest, 1992. augusztus hó

Az 1-18. sz. mellékletek összesen 57 lapot tartalmaznak . -

..

·.ftwL-age1mayer István )

•'

,,

v-143-7 4/1991/92. Tsz: 92

ME L L

~

KL E T E K

"A Társadalombiztosítási Alap számvevőszéki

kezelőjénél

vizsgálatok hasznosulásának

végzett

utóellenőrzéséről"

címü összefoglaló jelentéshez

sz . me l léklet a V- 143- 74/1991- 92 . sz . jelenté shez L

A h elyszíni vizsgálat ot v é gezték: Az Országos Társadal ombiztosítási

Főigazgatóságon:

sz ámvevő

Balla Jó z sefné dr . Csépán Magdolna Hajagos J ózsefné Pozso nyi Lajos Somo gyi Zoltánné

tánác s os számvevő

s zaké r tt5 s z aké r tő

A Népjólé ti Minisz t é r i umban: Bé l tekin é dr . Major Már i a Mol n ár I stván n é dr . Lezák Gyö r gy A P é n z ügymi n isztériumba n : az az az az az

a a a a a

OTF OTF OTF OTF OTF

dr . Csépán Magdo l na

Budapesti és Pest Megyei I gazgatóságán : Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóságán : Győr-Moson-Sopron Megye i Igazgató ságán~ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei I gazgat óságán : Békés Megyei Igazgatóságán:

Komárom- Esztergom Me gyei Onkormányzatn ál: Győr-Moson-Sopron Megyei Onkormányzatn ál: Hajdú - Bih ar-Bereg Megyei önkormányzatnál: Bács- Kiskun Megye i Onkormányzatnál: Jász - Nagykun-Szolnok Megyei önkormányzatnál :

A Budapest i Szent Imre Kórházná l :

a Semmelwe is Orvostudomány i Egyetemen és az OÉRI Központi Ra diológiai Diagnosztikán :

dr . dr . d r. d r. dr .

Csépán Magdolna La c ó Bálintné La c ó Bálint né Csapó Anna Csapó Anna

dr . dr . dr . dr . dr .

La c ó Bálintné La c ó Bálintné Csapó Anna Csapó Anna Csapó Anna

d r. Tóth Annamária dr. Kuruc z István Gi day Zol tán

dr. Tóth Annamária dr. Kurucz István Giday Zoltán

-

2 -

a Za l a Megye i önkormányzati Kórház-Rendelőintézetben:

Pozsonyi Lajos

Országos Ideg- és Elmeg yógyászat i I ntézetben:

dr . Tóth Annamária dr . Kurucz I stván Giday Zoltán

a Sopron Hegyei Jogú város önkormányzata Kórházés Rendel ő intézetében: dr . Lacó Bálintné a J ávorszky ödön Kó r házban:

dr . Lacó Bálintné

Komárom-Esztergom Hegyei önkormányzat Kórház-Rendelő intézetében:

dr. Lacó Bálintné

Esztergom Város Vaszary Kolos Kórházában

dr. Lacó Bálintné

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei <')nkormányzat Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézetében:

dr . Csapó Anna

Berettyóújfalui Városi önkormányzat Területi Kórházában:

dr . Csapó Anna

Debreceni Orvostudományi Egyetem Radi ológiai Klinikáján :

dr . Csapó Anna

Bács-Kiskun Hegyei önkormányzat Hollés József Kórház - Rendelőintézetében :

dr . Csapó Anna

Hajdúböszörmény Városi önkormányza t Egészségügyi I nté zményei Szakorvosi Rendel ő intézetében :

dr . Csapó Anna

Hajdú- Bihar Megyei önkormányzat Knézy Gyu l a Kórház-Rendelőintézetb en :

dr. Csapó Anna

Budapest, 1 992 . augusz t us

2. sz. melléklet a V-143-74/ 1991-92. sz. jelentéshez

A társadalombiztosítás reformfolyamata a törvényi szabályozás tükrében

1./ A TB Alapról szóló 1988. évi XXI.

törvényben

megfogalmazott

Az állami költségvetéstól elkülönült pénzalap

Társadalom-

célok

biztosítási Alap - létrehozásával egy olyan pénzügyi kívántak megteremteni a reformhoz, mely működik.

garanciával

állami

Ez az alapja az önálló gazdálkodásnak.

keretet

Közvetlen

kapcsolat a bevételek (járulék, állami megtérítés, saját vékenység) és

a

kiadások

jellegű ellátás) között.

(biztosítási

tipusú-,

Ellenörizhetövé

vált

a

a te-

szociális bevételek

felhasználása, a gazdálkodás eredményessége.

A társadalombiztosítás átalakításának további feladataként az új átfogó társadalombiztosítási törvény

megalkotását

jelöli

meg. Ennek keretében el kell végezni. - az intézmény ezervezeti és irányítási rendszerének törvényi szintű

szabályozását ,

- az ellátási rendszer

korszerűsítését.

Az új feladatok érdemi megvalósítását 1990. január l. után, a megfelelé tartalékalapok biztosítása után korszerűsítés

függ.

lehet elkezdeni. A

üteme a tartalékalapok feltöltésének mértékétöl

- 2 -

A társadalombiztosítás átalakításának célja, zeti

intézményként

múködjön,

hogy

önkormányzati

irányítáaaal,

amely gazdálkodik az Alap pénzeszközeivel.

A

lekből

csak

és tartalékalapjainak

jövedelméből

pénzinté-

járulékbevétebiztosítási

kifizetéseket eszközöljenek, állami garancia mellett. Az

ál-

lampolgári jogon járó ellátásokat társadalombiztosításon

ki-

vüli forrásból kell

biztositani.

Az önkormányzati törvény megalkotásáig az Alapra jére a költségvetési ezervezetekre számolási és számviteli rend

vonatkozó

vonatkozik,

és

pénzügyi,

médjáról

helyzetéből

el-

13/ 1989.

(II. 10.) MT rendelet intézkedik, figyelembevéve az lönleges

kezelő

OTF

kü-

adódó sajátosságokat.

A törvény joghézagait, a

költségvetési

szervekre

rendelkezések alkalmazásának problémáit.az

1990.

vonatkozó évi

alap-

vizsgálat bemutatta .

2./ A Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI.

törvény

módosítáaai: Az alaptörvény módosításaira az éves költségvetési jóváhagyásával együtt került sor. Ez az eljárás az költségvetés végrehajtásáról mely

időben

a

módosítás

problémákhoz vezetett.

szóló

törvény

jóváhagyását

törvények előző

évi

megalkotásánál,

követi,

értelmezési

- 3 -

2.1 A Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséról szóló 1989. évi XLVIII. törvény:

Az állami

költségvetés és az Alap között

ráscserét hajtanak végre.

A

feladat-


és

for-

egészségügyi

ellátás a társadalombiztosítás feladatá, a családi pótlék állampolgári jogon járó juttatás. A feladatcsere a reform szempontjából profiltisztítás, illetve közeledés

a

biztosításon

alapuló ellátáshoz, de csak részlegesen, mert a finanszírozási rendszer a korábbihoz képest változatlan. A

törvény

ren-

delkezik a reformfolyamat ütemezéséról. E szerint 1990.

évre

a Társadalombiztosítás önkormányzatát ki kell önálló biztosítási ágakat pedig a akadályozni az egymás terhére tosan kell

alakítani,

későbbiekben,

történő

de

meg

az kell

f}nanszírozást. Fokoza-

kidolgozni az egészségügyben a teljesítmény méré-

sét, a tarifa rendszert. A


egészségügyi ellátás finanszírozására va-

ló áttérés megalapozatlanságával,

er ő ltetett

végrehajtásával

és a reform kiragadott momentumaival az 1991. évi alapvizsgálat foglalkozott.

2.2 A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetéséról szóló törvény elfogadásáig szükségea egyes intézkedésekról kező

A

rendel-

1990. évi XCVI. törvény:


ellátás finanszírozási rendszere

- a megyei tanácsok megszünése miatt jezet szintü pénzellátás helyett

az

1991-től

megváltozik, intézmények

felé

a

feköz-

- 4 -

vetlenül,

az

önálló alapellátási egységek részére a megyei

igazgatóságokon keresztül történik. 2.3 A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetéséról szóló 1991. - évi III. törvény A módosítások, tekintettel a reform várható kialakult döntően

objektív

társadalmi

és

elhúzódására7

gázdasági

a

körülményekre

a joghézagok megszüntetésére irányultak.

Szabályozások az Alap önállóságának megteremtése érdekében: - az Alap gazdálkodásának és pénzügyi müveleteinek

szabályo-

zása az OTF joga, - a pénzügyi tevékenység eredményét tartalékok képzésére kell felhasználni, - a tartalékok feltöltésének, felhasználásának szabályozása. Az ellátási kiadásoktól teljesen elkülönülnek az lőjének

müködési kiadásai. Az Alap

a költségvetési szervekre vonatkozó érvényesek. Az Alap

kezelőjének

kezelőjére

a

szabályok

Alap

keze~

továbbiakban fokozottabban

müködési költségvetése

ban a klasszikus költségvetési szerv költségvetésétól mivel bevétele nem meghatározott,

hanem

a

járulék

azoneltér, fizetés

függvénye. A törvény a

gyógyitó-megelőző

ellátás


te-

rületén tartalmazott kisebb módosításokat, de ezek újabb szabályozatlanságokat is teremtettek, mert: -

lehetőség

nyílt nem állami szerv egészségügyi

költségeinek

megtérítésére, továbbá - áttérési

~ehetőséget

adott teljesitményfinanszírozásra,

- 5 -

- a

finanszírozás

tervezési,

beszámolási

és

pénzellátási

rendjét az OTF határozza meg, de a törvény nem rendelkezik a szakmai jóváhagyásban és

tel-

jesítményfinanszírozási rendszerben döntést hozó szervezetekról.

2.4 A


Alap

1992.

évi

költségvetéséról,

valamint az 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló

1992.

évi X. törvény A 60/1991. OGY határozat és a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény

figyelem-

bevételével a Társadalombiztosítási Alap megoszlik

Egészség-

biztosítási (E) és Nyugdíjbiztosítási (Ny) Alapokra, melyeket a

Felügyelő

Az Alapok

Bizottságok irányítanak és az OTF ke zel .

kezelőjének

feladatköre

azokra

szükül,

.melyeket

törvényi üton más hatáskörbe nem utaltak, illetve melyeket Felügyelő

sának

Bizottságok

felel ő ssége

rá átruháznak. Az ellátás.

nem, csupán az ellátások

mértéke

a

biztosítáváltozik

az egészségügy t eré n. Az E. és Ny. Alap létrehozásáva l együtt nem

valósult

teljes profiltisztítás, továbbra is terheli az

Al apok

meg

a

költ-

ségvetését szociál is ellátás. Módosult az Alap költségvetésének bevételi és kiadási oldala . A bevételi források

bővültek

az ingyenesen

juttatott

vagyon

törvényi leg szabályozott módü hasznosításából származó

bevé-

tellel és az állami, önkormányzati hozzájárulássa!. Az

Alap-

- 6 -

ból teljesítheté kiadások köre bóvült , az ellátásokkal összefüggö helyek fenntartójának

költségtérítésével és a

bevéte-

lek 1 ,5 %-ára nótt a múködési költségvetés mértéke.

Nem része a TB Alap költségvetésének (sem

bevételi, sem

adási oldalon) a társadalombiztosítás által az állami költségvetés más intézménye vagy

folyósított, gazdálkodó

ve zet által finanszírozott kiadások, illetve azok bevé~elei,

se. (Ezek a müködési költségvetés

kide

szer-

megtéríté-

illetve kiadá s ai

között jelennek meg.)

kiadások

megoszlását

az

Alapok között és egymás közötti átutalásait,

rendelkezik

az

ingyenesen juttatott és az

felajánlott va-

A törvény szabályazza a bevételek, adósság

fejében

gyonról.

Szabályozások és

előírások

az E . Alapból való

finanszírozás-

sal kapcsolatban: - a gyógyító- megelázó

ellátások

szolgáltatásai 1992. évi

E.

Alapból

finanszírozott

eléirányzatát le kell vezetni

és

be kell mutatni az OGY Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottságának,

az Alap

kezelőjének

zott részére

jogosítványai

meghatározhatja

pénzellátás rendjét,

a

ellenőrizheti

bővültek,

tervezés, a

(a

finans zíro-

elszámolás

finanszírozott

szol-

gáltatások teljesítését, indokol tságát, · nyilvántartását adatszolgáltatását), de továbbra sincs pénzügyi

és és

ellenőrzési

lehetősége,

- az egészségügyi finanszírozás csak az Alapban e célra delke zésre álló összeg erejéig lehetséges,

ren-

- 7 -

- keretjell egge l szabályozza az állami egészségügyi szolgálat szakellátást végzó intézményeinek, a háziorvosi

szolgálta-

tásoknak és az alapellátás azon

finaszíro-

szolgálatainak

zási rendjét, amelyek 1992-ben nem kerülnek be a háziorvosi rendszerbe. (A részletes szabályozást a 79/1992.

(V.

12.)

Kormányrendelet tartalmazza.) 3./ 60/1991. (X.

29.)

OGY

határozat

a


rendszer megújításának koncepciójáról es a rövidtávú

felada-

tokról A határozat a társadalombiztosítási rendszer

korszerűsítését

társadalompolitikai és gazdasági szempontból is halaszthatatelérendő

lannak ítéli, megfogalmazza a társadalombiztosítás céljait, az

1992-től

bevezetésre javasolt

nyugdíjrendszerrel és az egészségüggyel félévben

teendő

intézkedéseket,

összefüggő,

1992.

a I.

feladatokat.

4./ Az Allami Népegészségügyi és Tisztiorvosi

Szolgálat

(ANTSZ)

létrehozásáról szóló 1991. évi XI. törvény Ezzel a

törvénnyel

irányítás és

kezdódött

ellenőrzés

meg

az

állami

egészségügyi

illetékességének, feladat

és

hatás-

körének átalakítása, amely részben a betegellátással és

ezen

keresztül a betegbiztosítással is kapcsolatos. Ezért

tör-

e

vény figyelembevétele is indokolt a reform feltételrendszerét alakító törvények sorában. Az ANTSZ az egészségvédelmi tevékenysége keretében

irányítja

és szervezi a népbetegségek

feladatok

megelózését

szolgáló

végrehajtását, az egészségügyi ismeretek terjesztését.

-

8 -

Ennek keretében szakmai felügyeletet gyakorol a a.)


b.) család- és

alapellátás és tanácsadás,

nővédelmi

feladatot ellátó intézmények,

c.) iskolaegészségügyi és ifjúságorvosi szolgálatok, d.) mentálhigiénés szolgálatok, e.) munka- és üzemegészségügyi szolgálatok, f.) sportorvosi szelgálatok felett.

5./ A


önkormányzati

igazgatásáról

szóló

1991. évi LXXXIV. törvény elvileg megfogalmazta, hogy az lam által garantált társadalombiztosítási ellátások

megszer-

vezésére, igazgatására "legalkalmasabb az önkormányzati nyítás, mely

egyidejűleg

lehetőségeit,

valamint az

felelősség

érvényesülését", azonban az állami

benlétéről

nem intézkedett.

A törvény az elkülönült biztosítási

alapok

egészségbiztosításét, a

Főigazgatóságot

ügyelő

mi-

két önkormányzabiztosítási

és az Országos

sítási Pénztárat - valamint az 1993-ig

állami

garanciák

kormányzatok központi hivatali szerveit - az díjbiztosítási

irá-

biztosítja az érdekeltek beleszólási

jogát és érdekérvényesítési

tát, a nyugdíj- az

ál-

Országos

önNyug-

Egészségbizto-

működtetendő

két

fel-

bizottságot, amely az állami vagyon tekintetében

gya-

korolja a tulajdonosi jogokat, önálló jogi személlyé teszi. A biztosítási önkormányzatok hatáskörükben: -

közreműködnek

a társadalombiztosítási viszonyok

szabályo-

zásában; - önállóan gazdálkodnak az Alapokhoz tartozó állami nal; - rendelkeznek az önkormányzati tulajdonnal;

vagyon-

- 9 -

kialakítják saját szervezeti és

működési

rendjüket irányító

és igazgatási szerveiket. Az önkormányzatok hatáskörét a

Közgyűlés

gyakorolja. A társa-

dalombiztosítás átalakulása szempontjából fontos jogosítványa közreműködés

a


viszonyainak

szabályo-

zásában, ami az alábbiakra ad lehetóséget: kezdeményezheti a társadalombiztosítás, ezen belül a

biz-

tosítási ág, valamint az ellátások fejlesztését; - javaslatot tehet a társadalombiztosítás egészét vagy a biztosítási ágat érintó törvényjavaslat elóterjesztésére; - feladatkörében véleményezi a törvénytervezeteket; - a biztosítási ágra vonatkozó rendeletek megalkotására tehet javaslatot a Kormánynak; - feladatkörében egyetértési jogot gyakorol a kormányrendeletek megalkotása során. Az egészségügyért viselt állami

felelósség

érvényesítésének

módját az önkormányzati döntésekben a törvény nem

szabályoz-

za. A társadalombiztosítási önkormányzatok az

Országgyűlés,

állami

az Allami Számvevószék és a

felügyeletét, Kormány

gyako-

rolja. Az OrszággyÜlés felügyeleti jogkörében - jóváhagyja

a

biztosítási önkormányzatok alapszabályát,

- beszámoltatja a biztosítási ág

helyzetéról

a

biztosítási

ágba tartozó igazgatási' feladatok ellátásáról; - az Allami Számvevöszék vagy

a

Kormány

indítványára

vagy

saját hatáskörében - az elóbbiek véleményének meghallgatása után - a biztosítási teherviselök

érdekeit

súlyosan

sér-

- 10 -

tő

mfiködés esetén felfüggesztheti a biztositási

zat gazdálkodási jogositványát, súlyosan ködé s esetén feloszlathatja annak

önkormány-

törvénysértő

választott

mfi-

szerveit

elrendelheti új választott önkormányzati szervek

és

megalaki-

tását.

Az Aliami

-

Számvevőszék:

ellenőrzi

- súlyosan

a biztositási önkormányzatok gazdá ikadását és törvénysértő

gazdálkodás

esetén

indi tványozhatja

az OrszággyGlésnek a biztositási önkormányzat jogositványának felfüggesztését vagy

az

gazdálkodási

önkormányzat

vá-

lasztott szervének feloszlatását.

A Kormány:

-

jogszabálysértő

vagy az alapszabállyal ellenes mfiködés ese~

tén kezdeményezheti a döntés birósági felülvizsgálatát, elr ende lheti a Közgyfilés összehivását; súlyosan

törvénysértő

gazdálkodás vagy mfiködés esetén java-

solhatja az Országgyfilésnek

az

önkormányzat

j ogositványainak felfüggesztését,

az

gazdálkodási

önkormányza t válasz-

tott szervéne k feloszlatását.

A törvény szerint az önkormányz atok

első

közgyfilését

1993.

j anuár 1- 15. között kell összehivni.

A

önkormányzati választását szabályozó

k o rmányrendelet a vizs-

gálat idején nem jelent meg.

társadal ombizto sitás

- 11 -

6./ Az 1992. évi

IX.

törvény

a

társadalombiztosításról

1975. évi II. törvény módosításáról és

szóló

kiegészítéséről

A törvény célja - az 1. paragrafus megfogalmazása "hogy egységes elvek szerint szabályozza az

ezerint

állampolgároknak

az Alkotmány rendelkezései alapján a társadalombiztosítás keretében járó ellátásokat". Ennek során általánosságban és keretje!leggel meghatározta: - a biztosítottak körét; - az egészségügyi szolgáltatások azon körét, melyek

igény-

bevételére a biztosítottak térítésmentesen jogosultak, - a táppénz alapjául szolgáló naptári napi átlagkereset legmagasabb figyelembe

vehető

- a Betegbiztosítási Alapot

összegét,

illető

járulék

- a járulékfizetés tekintetében az

állami

mértékét,

- a járulékfizetés alapját, kötelezettségvál-

lalás eseteit, - az egyéni vállalkozók járulékfizeté sének szabályait. (A törvénynek csak a betegbiztosítási ágat

paragra-

érintő

fusaira utalunk.)

A törvény felhatalmazza a Kormányt,

hogy

rendeletben

hatá-

rozza meg: a/ a biztosítási kötelezettség részletes szabályait, b / a 16/A . paragrafus (3) bekezdésébe n meghatározott egészségügyi

ellátásokra

és

az

(5 )

bekezdésében

említe tt

egészségügyi ellátások társadalombizt osítási támogatására vonatkozó részletes szabályokat, c/ az utazási költség eimén járó támogatás módját,

dl a külföldön felmerült gyógykezelés költségének sére vonatkozó részletes szabályokat,

megtéríté-

- 12 -

e/ az egészségügyi szolgáltatásra való

jogosultság

igazolá-

sára rendszeresített igazolványra vonatkozó részletes szabályokat,

fl a járulék fizetésének és elszámolásának

részletes

sza-

bályait, g/ a 119/ D. paragrafus (2) bekezdése termé szetes

személlyel

szerint

a

külföldi

megállapodás

köthető

részletes

szabályait, h/ a


egészségügyi ellátások,

terhére

költségeinek,

dalombiztosítás terhére igénybe tásokkal kapcsolatban

igénybe

felmerülő

vehető

nem

vehető

illetőleg

a társa-

egészségügyi

ellá-

többletköltségek

megtérí-

Ezeket a jogszabályokat, az e/ pont kivételével, az

utóvizs-

tésének módját.

gálat befejezéséig a Kormány nem alkotta meg. A Népjóléti Minisztérium tájékoztatása szerint a Kormány

azóta

elfogadta

az 1975. évi II. törvény 89/ 1990. (V.1.) MT. sz. végrehajtási rendeletének fentiekre vonatkozó módosítását, ez a lezárásáig hivatalosan nem jelent meg.

Budapest, 1992. augusztus

vizsgálat

*. .

.. 3. sz. melléklet a V-143 -74 / 19 91-92. sz. jelentéshez

Az egészségligyi r e f orm

el ő k é szitő

munkáival kapcsolatban

fe l me r ült költs é gek 19 88 -1991.

A rendelkezé sünk re á lló a datok al apjá n a kÓvet kező csopo rtosításban történtek a kifiz e t ések : a . ) Ref ormti tkárság mükö dési költségei b.) A reformkisérletek GYÖGYINFOK köl t ségvetésén keresztül kifizetett k ö ltségei c.) Minisztériumi közv et l e n kifi zetések A reformtitkárság és a GYÖGY I NFOK b o nyolí tásába n kif izetet t költségekr ő l pontos kimutatás aink - vanna k, a közvetle n minis z tériumi kifizetésekről nin cse nek. A TB r észé r ő l "r e f o rmkölt ségek" e imé n t ö rt ént kifize t ése kr ől ( p l. alapellátási kísérletek) semmi inf ormá ciónk sincs . 1 988: a.) A r efo r mtitkárság

műk ödés i

k ö ltségei

b . ) A reformkisérletek GYÖGY INFOK-on keres z tül kifiz e t e tt k ö l tsége i - gépá tadás - mfikö dési cé l ü pénzátadás - mátészalkai l a bor-műszer besz e rz és

ö s s z e s e n: c .) 1988- ba n minis zté riumi közvet l en sunk.

2.42 8 e Ft

3. 5 7 3 e Ft 2 . 653 e Ft 3. 000 e Ft

11.654 e Ft

-----------

kifiz e t é sekről

nem vo l t

tudomá -

2 -

1989: 6 . 035 e Ft

a.) Reformtitkárság mUködési kö l tségei b . ) GYÓGYINFOK - on ker e szttili kifizetések - gépbeszerzés - nyomtatványköltség e k - Ráforditás felmér ő lapok c . ) Mi nisztériumi közvetlen ki fi zetések - k ó rház aknak átadott pénzek ( Jahn F ., Korány i , stb.) reformbizottságok t öb bletteljesitményért ki f izetés e k kárházaknak mátésza l kai l aborfej l esztés SOTE betegfelvételi rendszerének megvásárlása előleg az egyete mek be l épéséhez

10 . 800 e Ft 2. 600 e Ft 6 . 77 0 e Ft 20 . l 7 l

e Ft

2 . 500 8 . 476 2 . 000 3 . 625 35.000

e e e e e

Ft Ft Ft Ft Ft

97 . 977 e Ft

ö s s z e s e n :

----------------- -- --

1990: a . ) Reformtitkárság mUködési kö l ts ége

2 . 430 e Ft

b. ) GYÓGYINFOK- o n keresztüli kifizetések - gépbeszerzés - átadott p énz ek - fogyóeszköz , stb.

8.000 e Ft 3 . 934 e Ft 907 e Ft

c . ) Miniszt é riu mi

k özvet len kifizetések - egyetemek belépése a kisérlethe - 1989 évi többletteljesitményekért - "társada lomkutatási feladatok támogatása"

62.000 e Ft 7 . 256 e Ft 2.000 e Ft

. ------------------------------------------------------------------.

ö s s z e s e n :

86 . 527 e Ft

1991: a . A Reformtitk ár ság 1 990 - ben megszGnt, ezért ilyen jogeimen költségfelhas z nálás nem történ t b . GYÓGYINFOK - on keresztül i kif i zetések: - kórhá zak számitógépes i t ése - pénzátadás - fogyóeszköz, egyéb

32 . OOO e Ft • 95 e Ft 500 e Ft

c . Mi n isztériumi közvetle n kifizetések: - egyeteme k részére - kórház a k nak - a l ape l látási k i sér l et

12 . 732 e Ft

ö s s z e s e' n:

80 . ó88 e Ft

Az 199l. évet

terh e l ő

29.2 50 e Ft 6 . 111 e Ft

ki adás ok e'dY rész e áthúzcS
~l

.. -

3 -

Az 1988 el6tt felm e rtilt költségek nem voltak elktilönitve, az o k a részt vevő szervezetek mtik~dési kóltségei terh ére lett ek elszámolva . Becs l é seink szerint nem haladták meg ósszességtikben az l millió Ft - ot . Az eddigi összes kóltségek : -

1. 000 e Ft 10.8 93 e Ft 75.632 e Ft

1988 előtti becstilt k ó lts égek reformtitkárság mGkódés i kólts égei GYÓGYI NFOK bonyolításában Minisztériumi kózvetlen kifizetések

132.i 2i e Ft

ö s s z e s e n :

276.846 e Ft

====:-::=======

A fe lhasznált k ólt s égek j e lent ős része informatikai fejl e szt é seket szolg á lt, a ref ormmunkák eredményét51 függetlentil is k o mo ly, a jóvőt megalapozó értéket képvisel . Ezek kó z ti l kettő munkát klil ö n is ki kell emelni . a .) Az o rvo studományi egyetemeknek átadott 126 millió Ft megalapozta a z ok információrendszerének k~épitését. Alapja volt az egyet emek számitógépesitésének, számitóg éphá l óz atai lé tesitésének . b .) A kórházak részére átadott számítógépek illetve gépvásárlásra átadott pénzek alapozták meg a kórházi ápglási események bázisada tainak országos gyUjtésére inditott pr o gramot . Ez a munka vá lt telj essé 19 91-ben az ósszes kórház s zámitógéppel és számitógépes pr ogrammal való ellátásával, a bázisadatok 100 %- os Q ytijtésével ~ A reformmunkák keretében tórtént f ejlesztések jelentik az e l múlt idöszak legj ele ntősebb informatikai fejl esztési programját. Sz ekszá rd, 1 992. ápri l is 27.

Dr

. .. , ..

:. ~ ·~ <'·.

.·. Budapest, 19 92 . augusztus

'

..•

.

~

4. sz. me 1lék1 et a V-143-74 / 1991-92. sz. jelent és he z

- 7 -

Budapest, 1992 . augu sz tus

Az ágazati- és célkeretek teljesitése

1991.

C J H

oódoal Ua

10/1/2 1<\..,..lt

- 23. 878.

/teijesltA!s/

~IASVO/~

240 . 000

2.700 ·

273.622

190.136

190.136

99.698

99.698

120.000

120.000

120 . 000

125. 000

125.000

125.000

318.470

253.064

65.406

../

67.000

17 .810

49.190

../

50 . 100

~0.1•o

- 12.633 Ta

~·~~11•1

- 34.531 Nj • 12.703 Nj

135 . 000

- 22. 599

-v-

eU!z81 co!lok

10/1/6 AIDS

Felhaszn.ilb

d .

273 . 622

JnV.mo'nyl P.IIAUIInlc nonMll\f köv.r.

10/1/5

297 .sao

Oj ti pn~\ ualcrnol at.ervezetl r o ....Mk

10/1/4

HMosltott

~sz~l .

r el""-'tok

10/1/3

Saj.tt hat. rró:l.

t.&nooaUal

keret

tOll/7 TB 11109Uk.ariUa t!a MQY~ rt~kU

nüaz . Uz.

10/1/8 Oltóanyag többlet

440 . 400

-121.930 Nj

67 . OOO

10/1/9 OktaUot roi"!Mk kl e<;>észtU! Utroo.

1011110

T~ nkönyv

kl ad.la

100.000

- 10.300

- 39. 600 Ta

40, 000

40.000

40.000

10/1111 T.lrsada lmt azer25 .000

vezetek

10/2/t

• 52.233

77 . 233

=u.,z;~

494 . 870

401 .761

azncl.llla

~h•re lt

560 . 000

<:
- 65.130

93.109

·- -----101212 ltn o.hkor Utozot tak Uzemonyag Um.

10/2/3

Neveléei

10/3/ 1

S•cx:UJ1a int.

~1lf

eli.

10/3/2

[Qyé.b

660. 000

400.000

3.800.000

- 3 .550.000

250 . 000

250.000

244.700

• 42 .800

287. 500

298.500

3 . 700

6.500

150.600

150.600

157.500

21.000

21.000

300

3.700

Jci(Sskorúal<

10/313 Grenrel
660 . 000

.

)

Ta rtóa m. né lküliek

+140.000

140 . 000

140.000

~ Ir

+100.000

100.000

100.000

1UzeU!

• 50. 000

50.000

Ra j i ékt.a l anak

+200 . 000

200.000

185.402

+572.501

81.462.501

81 . 462. 501

1.339.164

1.339 . 164

86.520.594

85. 988.291

Cyora

Al apllv.

~tlék

ll

Caa1.kl1

80.890.000

13

Fel6j1Ua

1.170.000

Oeaaeeena

89.089.900

+169. 164

-2.569. 306

260.000

50.000 14 .598

532.303

5.sz.melléklet K + F tevékenyséB szerzódéses állománya

a V-14 3_ 7 4 j 19 91-9 2. 5 z

jelentésh ez Me

g

n

e

v

e

z

é

l.

!IT.

s Megbizott _...,;;::S_?::.:,.·_..;:e.:... • ..:r__:;z:...,.:;;ó_rl~...:P.·.:...-...:;R~_.:,T_e:;_l:;......JI...,.::e~R:....,:. i. _t.::....;t.;.. - ...:s~Továbbizott Kelte Szállítási Di j Kelte Szácla bi határidő érték kötelezett6• 7• 2. 4. 5o Séf! d

e g jegyz é:::

L!

g.

TB rendszer korszerUsitésa

1.1. A gyógyszerfogyasztás csökkentésének stratégiai terve

- szakértói megbízás

Px Kft.

dr.;MarosffyLászló Szabó Sándor Fácányi István

199o. Utemterv lo.t4. szer.,végh. i. 1991. o6.3o.

199o. 12.2o. l99o. 12.2o. l 99o. 12.2o.

1991. o2.2ö. 1991. o2.28. 1991. o2.28 .

PénzUgy- 199o. kutató 12. o4. RT

1991. o3.31.

1991. . o6.o3.

1991. o7.31.

1. 4. Az integrált gyógyszeré- Gyógysze- 1991. szeti tud. inf. rends zer rész o).l8. kialakitási lehetéségei Kamara Magyarországon.

1. 2. A gyógyszertári szintU támogatás finansz. szarvezeti p.U.techn-i és inform. rendszere 1.3. A gyógyszerkereskedelem árrés konstrukciójának I:1Ódositása

1.5. Az új orvosi pecsétek elkés zítéséhez és kiosztásához szüks. megyei bont. orvosnyilvántart.

"

Px Kft.

2.1. KUlföldi TB rendszerek dr. Nagy László és jogi szabályzásainak összehasonlítása, /JATE/ TB önkorm-i rendszer illesztáse a magyar állami ig-i rendszerbe, számitógépes rendszer. 2.2. Szociális, jogi kutatóJATE csop. l étrehozása, összehasonlító országtanulmányok. 3.1. A TB oktatási rendszeré- Px Kft. nek !ej1esztése.

3.2. A német TB rendsarra vonatko zó előadás ezervezése.

"

199o. o8.24.

6.3oo

1.8oo 1.ooo l.?oo 5oo

1991. o3. ol. 1991. o5. 24.

loo

1991 . o2.15. 1991 . o4.11.

l.loo

1.25o

1991. o8.o5.

1. 25o

1991. o5.31.

l.ooo

1991. o3.31.

5oo 5oo

l99o . 12.15.

l.ooo

199o . 12.18 .

9oo

199o . ll. ol.

l.ooo

1991. o7. o4.

3. 5oo

1991. o2.12. 1091. o7.ol.

8oo

23o

1991. o?.ol.

23o

loo 27o l.9ó o

1991. o6.o3.

1992. o 6. 3o.

).5oo

199o. 1o.26.

Utemterv szerint, vég h.i . 1992 . o6.15. 1991. o6.3o.

3. 7oo

5o

8oo

5oo

1991. o4.o4.

5oo

4. 2. A TB-i reformot megal a- FRATERNITÉ 19.9 o. pozó szakértói munkála- Tanácsadó 12.19. tok. RT

1991. o5.3o.

12.4oo

1991. o5.)1 .

12.4oo

4.3. TB szervezeti, munkafo1yamat1, információtechnológiai !ejlesztése.

1992 . o8 . 31.

1,3

+

ebb.ó l: 199o.évre 1991. r-nx.n.évre

Bu dapes t, 199 2. augusztus

~

2.ooo A dij költ::: térítésre ..... nat kozik.

-

· A 1U j a kui

csoport tár tására vom

0 , 85

USD

ö s s z e s e n :

minósitéséb következtet ki:fizetés.

2.3oo

1991. o1.31 .

1991. o9.13.

A szakfóosz

6oo

4.1. Egészségesebb egészség- dr.Lengyel 199o. Ugy László o7.3o.

EDS

l. 5oo

45o

45o

Utemberv l 99o . o9.o 5. szerint , vég h.i. 1992 . 1 2.31.

1991. o5.22.

l 99o. 12.2o. 1991. o7.lo. 199l. o7.o4. 1991. oö.l2.

35. 6oo 1,3 IJUSD

~

USD

29.480

3. 7oo 25. 78o

0 , 45 MU amerika

kort:~ . se

5. 8oo +0, 85 !..1JSD

----------------------------

6. sz. melléklet

./•

'

a

v ..:."i 43 -7 4 / 1991-92 ~ z.

jelentéshe z l -

KUTATAS -

FEJLESZT~SI

MEGALUPODAS

4(

Az Országos TársadalombiztositAsi Főigazgatóság /OTF 1 és az EDS Electronic Data Systems Corporation /EDS/ között 199l.szeptember 13-án az alábbi megállapodás 1 továbbiakban "Megál1apodAs"/ jött létre azokra a szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyeket az "A" mellékletben foglaltak szerint az EDS az OTF részére biztosit. A Megállapodás lehetövé teszi az EDS száméra ezen szolgáltatások elvégzését,illetve biztositásét, amelyekért az OTF az alábbi feltételek szerinti fizetést teljesiti az EDS részére: · 1. Határido A Megállapodás 9 hónapos idötartamra szól, hatálybalépésének időpontja

1991. október 1-e és 1992. junius 30-án jár le,

amennyiben a felek

erről

irásban másképpen nem rendelkeznek.

2. A szolgáltatások biztositása • A hatálybalépés idopontjától kezdve, a Hegállapodásban meghatározott időtartam alatt, illetve hosszabbítás esetén, ennek ideje alatt, az EDS maga látja el, vagy biztosítja a jelen szerző dés"A" mellékletében található szolgáltatások elvégzését az OTF részére. Az OTF együttmüködik az EDS-el, az EDS rnéltányos kérelmér~ biztositja, hogy megfelelő vezetéssel, döntésekkel, jóvéhagyásokkal segiti elő az EDS kötelezettségeinek teljesítését, valamint a későbbiekben konkretizált további feltételeket. ~

(

J. Az EDS anyagi felelősségének korlátozása a szolgáltatások nem teljesitése esetéo

Arnennyiben az EDS-nek jelen Megállapodásban foglalt .

.

kötelezettségeinek betartAs4b61, vagy mulasztAsAb61 .eredO felelőssége

merUl fel az OTF-el szemben,akár gondatlanságból vagy okból ( a 4. szakaszban foglaltak kivételével), az EDS-től -

egy~ \

,, - 2 bármely, vagy valamennyi ilyen jellegü tevékenységéért,vagy mulasztásáért követelhető ·kártérités teljes összege nem haladja meg a 100 ezer USA dollárt. Nem rités az

EDS-től,

követelhető

olyan kárté-

amelyeket.Ozleti-, adminisztratív-,

profitveszteségb61, a goodwill, vagy a hirnév

elvesztéséből,

vagy a felek bármelyikét, beleértve harmadik feleket, érintő

ilyen jellegü kárból származnak.

4. Általános felelösség-korlátozás Amennyiben bármely fél

(

felelőssége

.:.

egy alkalmazott, vagy harma-

dik fél személyes testi sérülésébol, vagy halálából, vagy egyik fél sulyos gondatlanságából, vagy szándékosságából ered, a felelős

fél kizárólag a magyar jog által biztositott felelósség-kor-

látozások alá esik. 5. pijazás és a segélyalapok Jelen Megállapodás hatálya alatt az OTF az

11

A11 mellékletben

megállapitott összegeket az ebben rögzitett idopontokban fizet havonta az EDS-nek. Az EDS tudomásul veszi, hogy az OTF 450.000.- USD segélyadományért folyamodott az USA Nemzetközi Fejlesztési Együttrnüködési · (

Ügynöksége Kereskedelmi és Fejlesztési Programjához ( további~kban: KFP). Az EDS tudomásul veszi továbbá, hogy az OTF a jelen Megállapodásban rögzlti a "B" melléklet

előirásait

a KFP segély-

ado~ány feltételeinek teljesitése érdekében.

Ennek megfelelóen, az EDS a KFP által szükségesnek tartott, a"B" mellékletben foglalt további rendelkezésekkel összhangban biztositja szolgáltatásait. Amennyiben az EDS eleget tesz a

11

8 11

mellékletben szereplö előírásoknak, az OTF-nek az EDS-el szembeni fizetési kötelezettségét semmiképpen sem érinti a KFP által biztositott segély 1 részleges vagy teljes; bármely oknál fogva

történő

visszavonása, illetve elvonása.

- 3 6. ~

A jelen Megállapodásban foglalt minden dijazás esetében, az OTF megtériti az EDS-nek a járulékos adókat,beleértve az ÁFA-t, kivéve, ha a magyar jogszabályok az adófizetés alól felmentést adnak. Jelen Megállapodás és a segélyadomány a Magyarország és az Egyesült Államok között érvényben lévő,az USA vállalatokat a kettős

adóztatás alól

mentesitő

egyezmény hatálya alá

esik. A KFP segélyadomány keretében juttatott pénzösszeget nem

4(

lehet a hatályos magyar jogszabályok szerinti adók, vagy illetékek fizetésére vagy visszafizetésére felhasználni. 7. Banki rnegblzások Az OTF átadja az EDS-nek az illetékes bank irásbeli igazolását arról, hogy az OTF megbízást adott az EDS-nek fizetésre és megjelöli az EDS-nek nek

történő

történő

fizetés megkezdésé-

időpontját.

8. Külkereskedelmi

szerződés

Jelen Megállapodás a magyar törvényeknek megfelelo külkereske-

(

delmi

szerződés

törvényeknek

és az OTF garantálja, hogy rendelkezik a magyar

megfelelő,

lutápan ( USA dollárban)

a fent emlitett fizetéseknek kemény vatörténő

teljesitésére vonatkozó

engedéllyel • .9. Nyilvános versenytárgyalás Az OTF garantálja, hogy jelen Megállapodás nem esik a magyar jog nyilvános versenytárgyalásokra vonatkozó eloirásai alá és rendelkezik azokkal a pénzeszközökkel, amelyeket jelen Megállapodás alapján az EDS-nek fizet.

' - 4 10. A Megállapodás megszünése Jelen Megállapodás 1992. junius 30-án jár le, ezt

követően

a

felekre tovább! kötelezettség nem hárul, kivéve a 13. szakaszt és ez EDS azon jogát, hogy az OTF-tol megkapja jelen Hegállapodásban foglalt sok~r~

sz~~3áltatások

ellátásáért és a !elmerült kiadá-

járó teljes összeget.

11. Fizetési késedelem

(

Amennyiben az OTF elmulasztja a jelen He~állapodás szerlnt az EDS-nek járó bármely összeg esedékes kifizetését és ezt 30 napon belül nem orvosolja, az EDS az OTF irásbeli értesítésével a szerződést felbonthatja és jogosult a ki nem fizetett összeg után járó évi 22%, /huszonkét százalék/ kamatra. 12. Tömegtájékoztatás A felek

jogszerű ellenőrzésén

vagy egyéb szabályzati tések

tulmenó törvényi, számviteli,

előirásokkal

kapcsolatos bejelen-

kivételével, a jelen megállapodással vagy tartalmával

összefüggő,

a felek, tagjaik, alkalmazottaik vagy ügynö keik

által a tömegtájékoztatási eszközök számára adott sajtóközle-

(

ményeket, nyilvános bejelentéseket és egyéb közleményeket ( beleértve, de nem kizárólag a propaganda és marketing anyagokFa korlátozva) a másik féllel irásban kell egyeztetni és jóváhagyatni a közlernény megjelenése

előtt.

,13. Iitoktartási kötelezettség Hinden bizalmas ésjvagy magánjellegű információ, amelyet az egyik fél ( a társaság tagjait beleértve) a másik rendelkezésére bocsát a Hegállapodás hatályba lépését

megelőzően,

vagy

- 5 szigoruan bizalmasnak

azt követően, tekintendő és kizárólag a jelen Megállapodás célkitüzései érdekében használható fel, és semmi ilyen jellegil információ, - beleértve, de nem kizárólag a jelen Megállapodás rend~lkezéseire és a szoftverre korlátozva - nem tehető közzé az információhoz jutó fél által, kivéve ha azt számára a jogszerü ellenőrzésen tulmenő törvényi, számviteli, egyéb szabályzat! vagy kormányzati előirások szükségessé teszik.

(

Az OTF ezen tulmenően együttműködik az EDS-sel annak biztositása érdekében, hogy olyan az EDS számára elfogadható titoktartá, si megállapodás kerüljön kidolgozásra, amelynek feltételei alapvetően megegyeznek ezen 13. szakasz rendelkezéseivel és biztositják jelen Megállapodásnak, az EDS jelentéseinek és jegyzőkönyveinek bizalmas jellegét a"B'' rnellékletben foglaltak szerint. Az OTF nem ad ki ilyen jellegü információkat a KFP-nek és a KFP nem jut ilyen információhoz, amig a titoktartási megállapodás nem jön létre. A félreértések elkerülése érdekében, a feleknek módjukban áll

<

ilyen jellegü bizalmas ésjvagy magánjellegil inforrnációt .adni szervezetük azon tagjai számára, akik erFe jogosultak fenti titoktartási kötelezettségeik betartása rnellett.E szakasz jelen Megállapodás lejártát vagy megszünését követően is érvényben marad. 14. Tulaidonjog Minden, az EDS és harmadik fél tulajdonát képező információ, beleértve a vonatkozó anyagokat, az EDS, vagy a harmadik, információt szolgáltaló fél tulajdonában marad. Valarnennyi az OTF tulajdonát képező információ az OTF tulajdonában marad. Az OTF megszerzi az "A" mellékletben részletezett EDS jelentések tulajdonjogát, ~~-iy~t... k-i.zá~ói~9 -~~~~---h~-~ z-~ál"h~-t --~ . ·-·-·-··--------·· ···- -·· . .. · ·--· .. -. -- ··-- - -- ---· .... ~\ ~~}_ , __!lC?gy az EDS ál tal a proje_g ~ __tar.tama__a_la.t;.~___!_l_)'ujtott in for- ,

--

---· az-orlb-an... . az_. .oTi__

.:~~-~i6-t~.9.h;~Í.Q.gi_~i ;a továbbiakban IT/ szolgál ta tásokat klé-;té- .~ ~kelj~_.__.·A tulajdonjog akkor száll át az OTF-re, ha USD 900 . ooo..

•

l

l kilencszázezer USA dollár/ összeget teljes egészében kifizette ez EDS által. nyujtott szolgáltatásokért.

. ~

6 -

15. Irányadó jog A jelen Megállapodás a magyar törvények hatálya alá esik. A felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy bármely vitás kérdést egymás krzöt~ békés uton rendezzenek, amennyiben azonban ez nem lehetséges az egyik félnek a másikhoz intézett irásbeli értesitése alapján a jogvitát a budapesti Gazdasági Kamara mellett

müködő

választott biróság dönti el hatályos el-

járási szabályai szerint. Ezen szabályokkal összhangban három döntőbiró kerül megválasztásra, mindkét fél megválasztja a maga biróját és az igy megválasztott két biró választja meg a'harmadik döntőbirót.

( A felek olyan döntőbirókat is választhatnak, akik nem szerepelnek a Magyar Gazdasági Kamara választott biróinak jegyzékében; ezek a döntőbírók más országokból is származhatnak. A választott birósági eljárás nyelve az angol, de a bírósági eljárásban szükséges irásos anyagok rnind rnagyqr, mind angol nyelven készülnek. 16. Technológia export Az OTF a jelen Megállapodásban biztosított, az EDS, vagy harmadik fél tulajdonát

{

képező

szoftvert, vagy egyéb kOlföld-

ról behozott technológiát nem használhatja fel és ezt a szoftvert vagy technológiát nem reexportálhatja, forgalmazhatja vagy használhatja fel,kivéve ha a felek irásban másképpen állapodnak meg. Mindkét fél köteles betartani a technológiai transzferekre vonatkozó

előírásokat,

17. Az engedélyezett használat

beleértve a COCOM szabályokat.

ellenőrzése

Az OTF biztosítja az EDS vagy képviselői számára az OTF vagy Ogyfelei helyiségeibe

történő

indokolt uejutást annak érdeké-

ben, hogy ellenórizhessék a szoftver vagy a müszaki berendezé-

\

- 7 sek,technológia elhelyezését és használatát. Csak az EDS által kijejölt vagy az EDS alkalmazottai jogosultak, az EDS kötelezettségeinek teljesitése céljából a jelen Megállapodásban meghatározott szaftvert és egyéb müszaki berendezéseket használni.

18. A Megállapodás A felek között a jelen Megállapodás, az"A"és "B" mellékletekkel együtt képezi a tárgyra vonatkozó teljes

szerződést

és nem

érvényesek a jelen megállapodással kapcsolatos olyan szóbeli, vagy irásbeli

4(

előterjesztések,

értelmezések vagy megállapodá-

sok, amelyek jelen Megállapodásban kifejezetten nem szerepelnek. Ily módon minden változtatás, jogról való lemondás vagy a kötelezettségek alóli felmentés kizárólag akkor érvényes, ha irásos formában kerül rögzitésre és azon fél meghatalmazott _képviselője

ál ta.l végrehajtásra, aki ellen ez a változtatás,

felmondás, vagy lemondá s irányul. Mindkét fél garantálja, hogy rendelkezik a jelen Megállapodás végreha j tásához szüks éges valamennyi engedéllyel a magyar jogszabályo k szerint. 19. Atruházás

( Jelen Megállapodás a felekre, jogutódaikra és megbizottaikra né~ve kötelező érvényű . Egyik fél sem ruházhatja át a jelen Megállapodást a másik fél előzetes irásos beleegyezése nélkül, amely beleegyezést nem lehet indokolatlanul visszavonni.Ugyanakkor, mind az EDS, mind az OTF átruházhatja jelen Megállapodást az EDS ill. az OTF valamely leányvállalatára, anélkül, hogy ilyen hozzájárulásra szükség lenne. Az engedmé nyezett, rninde n esetben irásban biztosítja a másik felet arról, hogy betartj a a jelen Megállapodásban foglalt kötele z ettsé g e ket-Nem lehetséges olyan átruházás,amely a KFP "B" mellékletében foglalt

előirásaival

ellentétben áll.

.

.

.

~

'

- 8 -

20. Angol-magyar változat Jelen Megállapodás angol és magyar nyelven készült. trtelrnezési kérdésekben az angol változat irányadó a döntőbírósági és egyéb eljárások során és jelen Megállapodás bármely forditásával szemben elsőbbséget élvez. A Megállapodás mindkét nyelven két eredeti példányban készül.

4(

Electronic Data Systems Corporation 7171 Forest Lane, Dallas,Texas,USA

Nyomtatott neve: Beosztása:

(

Group Executive

országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság 1656 Budapest, Váci ut 73, Magyarország

Nyomtatott neve: Beosztása:

tos József az OTF

vezetője

' -

9 -

A Helléklet 1. EDS jelentések jtervdokumentáció Az EDS által az OTF részére angol nyelven készitett jelentések azokon az információken alapulnak, amelyeket az OTF alkalmazottak szolgáltatnak az EDS project-munkacsoport számára. Valamennyi ~lemzést,

megoldási javaslatot és ajánlást az OTF és az EDS

alkalmazottainak együttesen kell elvégezni ill. kifejleszteni. a. Javaslat a társadaslornbiztositási azonositá~i számra:

( Szállitandó dokumentum (1): EDS javaslat az uj társadalombiztosítási azonosítási szám kiválasztására. b. Javaslat és terv az OTF budapesti irodáinak telefonrend§Zereire Szállitandó dokumentum (1): A jelenlegi telefonhelyzet röv id leírása. Szállitandó dokumentum:(2): A jelenleg használt

főbb

de z ések jegyzéke Budapest

berenterűle

tén, OTF központi épületében,

(

Budapesti és Pest megyei Igazgatóságon és Nyugd í jfolyósító Igazgatóságnál /NYUFIG/ Szállitandó dokumentum (3): Javaslat információ-technológiai ( a továbbiakban: IT) megoldásra, amely tartalmazza az eszkö zök konfigurációját,magasszintű

ár-

elemzést és megvalósitási tervet. Az árkalkuláció ajánlatot tartal maz

A-l

beszerzésre és/vagy lizingre.

•·

. -

10 -

A kivitelezési terv tartalmazza a tervezést és becsléseket. c. fgpiradathordozók rövidtávu

tárolási terve

Szállitandó dokumentum (l}: Fakultatív megoldási javaslatok a megyei igazgatóságokon, a Nyugdijfolyósitási Igazgatóságnál és az OTF központi épületében raktározott nyugdijadathordozók jelenlegi tárolásával kapcsola~ban.

( Szállitandó dokumentum (2): Javaslat a tárolási megoldásra, amely magában foglalja az eszközök konfigurációját, magasszintü árelemzést és kivitelezési tervet.Az árkalkuláció ajánlatot tartalmaz a beszerzésre ésjvagy lizingre. A kivitelezési terv magában foglalja a tervezést és becsléseket. d. Társadalombiztositási azonositA s i szám átállitá si terv Szállitandó dokumentum (l}: Terv a régi társadalombiztosítási számról az ujra való átállásra,fela-

(

datleirások, továbbá Gantt hálós tervek formájában és a havi munkaeröszükséglet terve

e. öregségi nyugdíjmegállapítá s és folyósítás fejles z tési terve Szállitandó dokumentum (l}: Az öregségi nyugdíj munkafolyamattal kapc solatos tanulmányban megállapitott specifikus problémák leirás a . Azon problémák feltárása szükséges, ame lyek a kitizetési folyamat A-2

pontosságára és gyorsaság á ra kiha-

/

-

ll -

tással vannak. A proolémákkal összefüggő

jogi és szabályozási problémák

elemzésére nem kerül sor. Szállitandó dokumentum (2): Akciótervre és fejlesztési tervre vonatkozó javaslat, amely potenciáidő

lis

és munka megtakaritást ered-

ményez.

.. Szállitandó dokumentum (3):

Magasszintű

feldolgozási és jelen-

tési követelményeknek a vonatkozó szöveggel

C:

történő

azonosítása, ame-

lyek szükség szerint magukban foglalnak

magasszintű

adatfeldolgozási

és eljárási müveleteket.

t. Társadalombiztosítási járulék és folyószámla fejlesztési terv Szállitandó dokumentum (1): Azoknak a specifikus problémáknak a bemutatása, amelyeknek felmérésére a járulékok beszedéséröl és a folyó~

számlák

vezetéséről

sz616 tanulmány-

ban került sor. Csak azok a problémák kerülnek feldolgozásra, amelyek kihatással vannak a müveletek pon-

(

~osságára

és gyorsaságára.A problé-

mákkal összefüggö jogi és szabályozási kérdésekkel kapcsolatos követelmények nem kerülnek vizsgálatra, kivéve, ha azt állapitják meg, hogy a bekövetkezendo változások ezekre

jelentős

kihatás-

sal lesznek. Szállitandó dokumentum (2): Akciótervre és fejlesztési tervre vonatkozó javaslat, amely potenciális idő

A-3

és munkamegtakaritást eredmé-

nyez.

- ' 12 Szállitandó dokumentumok (3): Magaszintü feldolgozási és jelentési követelményeknek a vonatkozó szöveggel történő azonosítása, ame)yek szükség szerint magukban foglalnak rnagasszintü adatfeldolgozási és eljárási müveleteket. g. Az IT projectek számbayétele és azok helyzete Szállitandó dokumentum (1): A jelenlegi IT projectek áttekintésének dokumentá}ása és az OTF

(

szervezetére vonatkozó tervek. Szállitandó dokumentum (2): Valarnennyi IT project meghatározása, leirással, költségelemzéssel,a tervezett haszon elemzésével, valamint a jelenlegi helyzet

bernutatásáva~.

Szállitandó dokumentum (3): Specifikus javaslatok az egyes IT projectek kezelésére. h. A fizikai biztonság elemzése Szállitandó dokumentum (1): Az OTF irodák és az IT szervezetek

(

fizikai biztonságának elemzése, különösen a három fó budapesti helyszín (lásd b.pont) kiemelésével.

·i. Fizikai és adatbiztonsági javaslatok Szállitandó dokumentum (1):: A miniálisan elfogadható szabványok kialakitásához szükséges fizikai és adatbiztonsági követelmények meghatározása,-

A-4

- 13 mindazon,a vizsgálat során !elmerült problémákkal, amelyek az összefoglaló anyagban kerültek bemutatásra, kihatásuk elemzése és megoldási ja~aslat.A

jelentés magában foglalja a fizikai biztonságra vonatkozó javaslatokat a Budapesten található

három

fő

épület vonatkozásában (lásd

b. pont).

4(

Szállitandó dokumentum (2): Az igazgatóságok és a fiókirodák számára az általános fizikai biztonsági követelményeket magában foglaló összeállitás készül.

j. Katasztrófa elháritásj terv Szállitandó dokumentum (1): Tartalomjegyzék készítése, az osztályok és egységek leírása általános formában, és egy példaértékü katasztrófa elháritási terv az OTF jelenlegi müködését támogató JT szervezet számára.

(

Szállitandó dokumentum (2):

A 4. fázis kivitelezésére vonatkozó jövőbeli

szükségletek szempontjainak összefoglalása

k. A jelenlegi IT kapacit6s elemzése

·Szállitandó dokumentum (1): Összefoglalók készitése a két jelenleg müködő, fő IT - müveleteket -~-

végző ~zámitástechnikai _ szervezet mü~~~éséről

/Budapesti és Pest megyei

Igazgatóság/ és NYUFIG). Szállitandó dokumentum (2): A normál- és csucsteljesítményt ábrázoló grafikonok készitése.

A-5

- 14 Szállitandó

dokumentu~

(3): A tó szárnitástechnikai müveletek leirása, amely magáLan foglalja a telekornrnunikációt, az adattárolást/ előhivást

és további terveket,

amelyek jelen tanulmány megkezdése előtt

már léteztek.

l. Egy integrált IT szeryezet modellje

·.

Szállitandó dokumentum (1): Javaslat az OTF integrált IT szervezetére, amely egy szervezeti modell

(

és a fennálló helyzet magasszintü leírásának formájában kerül kidolgozásra. A jelenlegi és a javasolt munkaerószükséglet bemutatása grafikon formájában. Szállitandó dokumentum (2): A vizsgálati tanulmány elkészítése során !elmerült

fő

szervezeti problé-

mák bemutatása., m. Javaslat egységes IT szabványokra

(

Szállitandó dokumentum (1): Javaslat olyan IT szabvány egységescmagra ' · amely az OTF minden szervezeti egységében alkalmazásra kerül, a jelenleg

létező

szabványok

áttekintésének összefoglalásával és a

jövőben bevezetendő

egyes szabvá-

nyokra vonatkozó javaslatokkal. Arnennyiben egyes szabványok nem alkalmazhatók minden területre, a jelentés az integrált IT szervezethez igazodó specifikus IT szabványra tesz A-6

javaslatot.

- 15 -

n. A 4.fázisra vonatkozó kompyter-kapacitás terv szempontjai Szállitandó dokumentum

~1):

A 4.fázis rendszereivel kapcsolatos IT kapacitás tervezésére vonatkozó főbb

szempontok kidolgozása, beleértve a számitástechnikai müveleteket, a fejlesztést, a személyzet, a l hardware ~s a software kapacitAs kérdéseit. 2. Dijazás

(

A Hegállapodás

$ 50.000

időtartama

alatt, az OTF minden hónapban bavf

(ötvene2er)USA dollárt ( A. oszlop)

~!zet

az EDS

(i) részére, valamint további (il) $ 50 . 000 (ötvenezer)USA dollArnak megfelelő magyar forintot (a Magyar Nemzeti Bank ált~l a kifizetés esedékességének időpontjában, a kereskedelmi tranzakcióra vonatkozó napi ~yál~!~~ középárfC?.J. yam figyelembevételével) (B. oszlop), az alábbi fizetési ütemterv szerint, amely a szolgáltatásokért járó $ 900.000 (kilencszázezer)USA dollárnak megfelelő teljes összeg fizetését biztosítja.

Számlázás

( .. ·-

időpontja

A.oszlop

B.oszlop

Fizetési határidO

hm. ill október 1'. november l. decernber 1. január l. február 1. március l . április 1. május 1. junius 1 . A-7

S !50. OOO USD 50 . 000 50 . 000 50.000 50.000 50.000 50.000 50.000 50.000

. ' ..

USD USD USD

USD USD USD USD USD

s 50.000

uso

50.000 USD .~O .OOO USD 50 . 000 USD 50.000 USD 50.000 USD 50.000 USD 50.000 USD 50.000 USD

október 31. november 30. december 31 . január 31. február 28. március 31. április 30. aájus 31. junius 30.

l

l

- 16 -

3. A jelentések elfogadása A hatálybalépés

időpontjától

számított tizenöt (15) munkanapon

belül az OTF és az EDS megállapodik az egyes EDS Jelentések tartalmáról.Az OTF abban az esetben fogadja el az egyes EDS Jelentéseket,ha a leszállitott EDS jelentésekben foglalt információk _megfelelnek a jóváhagyott tartalomjegyzéknek és a jelen "A" malléklet első pontjában leirt szállitaodé dokumentumokra vonatkozó

előirásoknak

("Szállitandó dokumentumok"). Az OTF csak abban ,

az esetben jogosult az EDS jelentését visszautasítani, ha a

(

szóban forgó EDS

jelentésből

nem veszik figyelembe a Szállitandó

dokumentumokra vonatkozó követelményeket. Az EDS jelentésének leszállitását

követően

az OTF az egyes jelentések jóváhagyását,

illetve visszautasítását irásban közli a szállítást követo huszonöt (25) napon

belül~

Amennyiben az OTF nem fogadja el, vagy

nem utasítja vissza az EDS Jelentését 25 napos határidon belül, ezen idoszak elteltével az EDS jelentés OTF által elfogadottnak minosül. Amennyiben az OTF visszautasítja a szóban forgó EDS jelentést, az EDS-nek további méltányos

idó~ll

rendelkezésére,

hogy a fenti leirt eljárással azonos módon a kérdéses EDS Jelentést ismét beterjessze.

{A-8

,.

l \

17 "B" Helléklet A KFP szerzödésből eredő záradékek A Hegállapodás a KFP

szerződés

alábbi

előirásait

tartalmazza:

A. A felek tudomásul veszik, a KFP bizonyos jogainak fenntartását, ugy mint, de nem kizárólag, a jelen Megállapodásra és bármely alvállalkozási dő

szerződésre

vagy ennek módositásaira, a szerzó-

felek és alvállakozák kiválasztására, a rnunka területére és

valamennyi és bármely a KFP segéllyel támogatott mindennemü szerzódéshez kapcsolodó dokumentumra vonatkozó feltétek jóvá-

4(

hagyását

illető jogokat.A felek továbbá tudomásul veszik és

egyetértenek abban, hogy a

KF~

a bármely vagy valamennyi jóvá-

hagyási jogának fenntartásával kizárólag finanszírozó jogi szemé lyként jár el az USA kormány pénzadománya

megfelelő

felhaszná-

lás ának érdekében és a KFP bármely, a jóváhagyási jog gyakorlására, vagy annak visszautasitására vonatkozó minden döntését mint finanszírozó hozza és ezt nem lehet ugy értelmezni, hogy Megállapodásban

szerződő

a jelen

féllé válik. ~

A felek ezennel tudomásul veszik és egyetértenek abban, hogy a KFP jogosult a fenti jóváhagyás! jogát az e jogokkal és projekttel kapcsolatos ügyek megtárgyalásakor a felekkel együtt vagy külön esetenként rnegvitatva gyakorolni anélkül, hogy ezáltal bármilyen felelósséget vagy kötele z ettséget hárit a

{

felekre vagy azok egyikére.A KFP bármilyen jóváhagyása, vagy jóváhagyásának hiánya nem foszthatja meg az OTF-et illetve a KFP-t jogainak

érvényesítésétől

illetve nem mentheti fe l a z EDS

semmilyen az OTF-el szemben fennálló kötelezettsége alól.

a.

Hinden az EDS vagy bármely alvállakozója által bi z t o s i t o tt sze lgáltatás és áru nemzetiségét, eredetét tekintve az USA- bó l vagy Magyarországról származik.Az áruknál é s sz o lg á lta tá sok ná l _( i g ye~be vehető

- --

--

-

- - ---

magyar nemzetiségü, s z ármazásu és erede tü s zo l g ál-

tatások értéke nem haladhatja meg a KFP által nyujtott segé l yadomány összegének 20\-át.

B-l

/ .

/

;

- lB -

c.

Az EDS pénzügyl könyveket, nyilvántartásokat, dokumentumokat és a

jelen MegAllapodás szolgáltatásalnak elvégzésére vo-

natkozó egyéb kimutatáGokat-vezet

l "

1

Nyilvántartások••

és

egységes pénzügyi eljárásokat és gyakorlatot alkalmaz, amely megfelelóen tükrözik a jelen Megállapodással

összefüggő

vagy abból eredO tranzakciókat. (l) Ezeket a Nyilvántartásokat a

szerződ~s

időtartama

alatt és

a KFP által eszközölt utolsó kifizetést 3 évig meg kell őrizni.

4(

(2) Ezek a Nyilvántartások az OTF éslvagy a KFP 1 vagy meghatalmazott

képviselői,

arnennyiben ezeket az EDS nem tekinti az

EDS információ-technológiai versenytársainakl, munkanapokon bármikor megteheti és megvizsgálhatja, arnennyiben zetesen

időben

erről elő

irásban értesiti az EDS-t. Az EDS köteles az

OTF és/vagy KFP részére a betekintéshez és az ellen6rzéshez szükséges méltányos feltételeket biztositani. D. A szemé lyek vagy a segélyból fizetett vagyoDtárgyak légi szállitása USA légitársasággal történik, az USA 49 U.S.C.l517 sz. elő

légiközlekedési törvényével összhangban, az USA kormányzati

rásai szerint e szállító eszközök által biztositott szolgáltatások ~

mértékéig. E. Jelen Megállapodás értelmében a dolgozók részére

megfelelő

biz-

tosítási fedezetet kell nyujtani a KFP által finanszírozott szolgáltatási szerzódések értelmében. F. A KFP-hez történo továbbitás céljából az EDS átad az OTF-nek 10 (tiz) példányt a KFP segélyból finanszírozott szállitandó dokumentumokból.

B-2

•

l. számú Kiegészítés Dátum : . . ... . .. . Ez a kiegészítés az Országos Társ adalomb iztosítási Főig azga tósá g ( "OTF ") és az Electronic Data Systems Corporation ( " EDS " ) között jött létre, a k ét fél által 1991. szeptember 13-án aláírt KUTATÁS - FEJLESZT~SI MEGÁLLAPODÁS ( "MEGÁLLAPODÁS) módosítása céljából. A felek a MEGÁLLAPODÁS ' egyes kikötéseit és feltételeit módosítani kívánják és e - célból a következőkben egyeznek meg : l)

{

"A" melléklet:

Az OTF prioritásaiban végbeme nt jelentős változások következm é nyeként az OTF a MEGÁLLAPODÁS eredeti " A" mell ék letében meghatározott feladatok kibővítését kérte . Az OTF és az EDS megegyezett abban , hogy a MEGÁLLAPODÁS régi " A" mellékletét az l.sz á mú Kiegészítéshez csatolt új "A" melléklettel h e lyettesítik , amely meghatározza az OTF által kért feladatokat. 2)

Határidő:

A felad at bővülés miatt a MEGÁLLAPODÁS id őta rtama k ét hón appal meghosszabbodik , hatálybalépésének időpontja 1991. okt óber l. 3) Díjazás :

{

EDS-nek kifizetendő t~ljes A f e lad at bővül és miatt a proj ek t költsége 1.300 .00 0 USD. Ez az összeg az alábbi fizetési ütemterv szer int k e rül az EDS számára kifizetésre és ezáltal a korábban meg~llapítoLt fizetési ütemterv módosu l . A f é lreértések e ik e i-ül é se érdekében a kö v etkező összegek tartalmaz zák a 450.000 USD végösszegű TOP segélyt is. l 99 l . 1991 . 1991 . 19 92 . 1992 . 1992. 1992.

l 992 .

1992. l 99 2 . 1992 .

ok tó ber 31 . november 30 . december 31 . j a nu ár 31. február 29. márc ius 3 1 . április 30. má j us 31 . június 30. j ú l i us 3 1 . a ugu szt u s 31 .

125.000 125.000 125 . 000 130 . 000 130 . 000 130 . 000 130.000 130 . 000 125.000 75 . 000 75 .000

USD USD USD USD USD USD USD USD USD USD USD

Az 19 91 . okt óberre, novemberre és dec e mberre összegeket az OTF 1991 . de ce mbe r 31-én fizeti ki .

esedékes

- 2

-

4) Tulajdonjog: A félreértések elkerülése érdekében mindkét fél elfogadja, hogy: Valamennyi, az EDS és harmadik fél tulajdonát képező információ - beleértve az összes ezzel kapcsolatos anyagat az EDS, illetve a harmadik fél tulajdonában marad. Hasonlóképpen, az OTF tulajdonát képező valamennyi információ az OTF tul ajdonában marad. Az OTF megkapja az "A" melléklet szerint elvégzett munka eredményeit tartalmazó EDS zárójelen~és ~u lajdonjogát az l.számú Kiegészítés 3. pontjában meghatározott költségek kifizetését követően. Az EDS jelentéseket az OTF csak belső célokra használhatja fel. ~zok bármely más célra történő felhasználása tilos.

<

5) További változtatások nin csenek:

Ezen l.számú Kiegészítésben foglalt módosításokon kivül a MEGÁLLAPODÁS-ban egyéb változtatások nem történtek. A MEGÁLLAPODÁS összes többi kikötése és feltétele érvényben marad. A fenti e kre tekintettel a felek e z en l . számú Kiegészítés szerint járnak el a fent jelzett dátumtól kezdve . Electronic Data Systems Corporation 7171 Forest Lane, Dallas, Texas, USA

--

Aláíró:

(

Nyomtatott . név :

Jürgen Berg

Beos z tása :

Group Executive

---

Országos Társadalombi z tosítási Főiga~ · ~~g·~&":Buda p e st, Váci út 73. 1656 Magyaro~ · ~ "..~..

. !t2 ~

A l á í ró :

...

.

.

~

'~

'' "''

{'~:.•

~

~··: ;.......~ .. ~~ ~fí·: _ )

th

..- .•"":-:-.

..

•

. ;;.: .. , :~~· . . ~~,. ~-·. .:;~"j, ~

Nyomtatot t név:

dr. Botos J

Beosztás a:

Főigazgató

\ ~

0..4. .ef "

,· ~

·: ,~

· .JSf'.j

:o

• "' >4C:_/ ~-~

AMENDMENT NO . l. Date :.

. '

••

••

t

••

t

This amendment. is bet.ween the National Social Insurance Ad minist.rat.ion ("OTF") and Electronic Data Syst.ems Corporation ("EDS") and is an amendment. to the Agreement. for Research and Development. Services ("AGREEMENT"), signed by both parties on the 13th of Scptembe r 1991, whereas the parties wish to arne nd certaln terms and conditions of the Agrcement, now therefore the parties agree as follows : l) Schedule A:

(

As a rcsult of significant changes in the prioritles of OTF , OTF has requested an increuse in project scope above that defined in the Schcdule A of the Agreement. OTF and EDS ha v e agreed that. the Schedule A of the Agreement will be replaced b y a new Schedule A, attacbed to this Amendment no. l , which defines the scope desired by OTF. 2) Extension: Due to increased scope, the duratien of th e Agreement. shall be extended . by two mont.hs, beginning on October 1st, 1991. 3) Charges:

{

Due to the increased scope, the total project charges , payabl e to EDS shall be USD 1,300,00 0 . -. This amount shall be paid to EDS aceording to the following payment schedule and arnend the payment schcdule previously agreed. For avoidance of doubt the following amount.s include funds from TOP of a total of USD 450, OOO . - . Oc t Nov Dec Jan Feb Mar Apr May J un J ul Aug

31st, 30th, 31st, 31st, 29th, 31st, 30th, 31st, 30th, 31st, 31st ,

1991 1991 1991 1992 1992 1992 1992 1992 1992 19 92 1992

USD USD USD USD USD USD USD USD USD USD USD

125,000 .125,000 . 125,000 .. 130,000.130,000.130,000.130,000.13 0,000 .125,000.75,000.75,000.-

The amount.s for October, November and December 19 91 will pa id by OTF on December 31st, l 9 9 l .

be

/

/

/

.

2

4) Right of ownership : For the avoidan c e of doubt , it is th e understanding of both parti e s that: All EDS and third p a rty proprietary information, inc1uding all related mat e rials, sh a 11 remain the property of EDS or such third party . Likewise, al! OTF proprietary inf o rm a tion shall remain the prop e rty of OTF. OTF shall receive all ownership rights to th e fin a l EDS report resu1ting from the work described in Schedul e A, up o n pa y me nt of th e ch a rges dcscribed in point 3 of this Amendme nt no . l. The EDS report can only be used for OTF internal purpo s e s . Their us e for any other purpo s e is forbidden.

(

5) No other changes:

No o t her chang e s were mad e to the Agreement, except as set forth in this Amendm e nt no . l. All other terms and conditions of th e Agr e ement sh a ll rem a in valid . In consideration of the abo ve, the parti e s ex e cute this Ame ndment no . l . as of th e date set f o rth a b ove.

El ec tronic Da t a Systems Corpor a tion 7171 For e st Lane , Dallas, Tex a s, USA By:

(

Printed Name :

Jür g en Berg

Title :

Group Executive

By: Printed Nam e:

Dr .

Title :

Gen e r a l

~ .

• •

"A" melléklet Az OTF-EDS szerzódés kereLében vizsgálandó témák

"

.

l.

TB

fő

folyamatok

A va l amen n yi tém <íra

kit. c r·j cd6

elemzés ercdmé n yL:ként., (

munkafolyamat

azt. kövL:U)cn, dc a

pos nnrnka során a t<ír·sadalombir. t.osít<:ís

vizsgálat

je-lcnlcgi

számára

9

és

h óna-

elkészülnek

az alábbi dokume ntum ok:

1.

A társadalombiztosítás fejlesztési

terve.

nagyvonal~

koncepeionális

A terv tartalma zzo n javaslat o t

ra , ho gy a társadalombizt.osít
IT ar-

feladatait

· milyen szcrvczetben, - milyen admi nisztr at í v folyamatokkal, - milyen te c hnológiával, - mi lycn technikai

hüt.Lér-rc..:l,

- milyen költséghatékonysággal ~\ss a

l

(

2- ú.

/1.

társadalombizt.osíuís cgyc..:s f() foly amaLa in ak

tési

A

el .

fő

/ 2.

fej l esz -

terve .

folyamatok: Nyugdíjak

/ 3. Járulék-folyöszámla 4.

Családi pótl é k

5.

Be tegségi ellátások

6.

Anyas
i'

't c... .:> , · ~ - -. ',

'

"'

\

...

.· - 2 -

A terv tartalmazza az egyes folyamaLoknál

- az ügy v i tc l i

a folyamat

int.crf~szeinck

k i me n 6 a d a t a i -

a

nagyvona l ú tervét,

fo l y ama t

bemend

és

t ,

.,

n y i l v <:Í n t a ,- L<Í s i

fo l y am a t

dcfini~l ását,

(adatbüzis)

ig ényei t ,

- a folyamat. tn.tnzak<.:ióimtk fajtáit, méretét. gyakor i ságá t~ ,

- a folyamat. sz.:ímít.ást.e c hnikai kommun i k <:íc i ö)

(hw-sw-tclc-

hütt. é r

igény é t .

( 7.

A t. ársadalombiztosítás szánuíra szi.ikséges számításLechnik a i háló z at terve.

Az egyes

fő

folyamatok k a p acitásigényének

ré vé n adjon j
L.ÍI-sadalombiztosítás

a

htUó zat.

szi.ikséges sz á m í tágépek kapa<.: i t.::istira, ciós vonalakr-a.

A fen t.i

i n L c g ,. i."\ l ás a

SZ
topolögiájára, a

a

tc l ckommun i kt-i -

--

pont. Qkban defini::llL dokLJmcntumoktól a társadalombiz-

t.osí t.<ís elvárása , hogy adjanak lch et6séget

(

t.~m á k

- az egyes

(alprojckt.ck)

ön
fcjl csztésé -

re , a szám ít. ógépes h á l ózat ki épí tésé n ek megkezdésé r e , - az e g yes a lproj e kt e k e lk ész ülési.ik üt emé b e n

legy e -

nek ü zcmc lt. et h ctök a hálózaton, - végül va lame nn y i alprojekt. int egrá ltan k ap<.:S<> lódjon (és h essen).

[l

11<\lózat.o n mcg f c lcl6

vi.\laszidőkkcl

mííköd -

3

II.

Pi lot. projektek

l.

A nyugdíj ellátatlansági

-

idd csökkentése

és Pes L me gye i Tá ,-sada l om b i z tos í t ás i 2.

a

Budapest i

I gaz ga töscí.gon.

A járul6k-folyószámla probl6mák megoldása

egy

mcgyci

igazgaLós..-l gon. 3.

Nagytömcgtí , papíralapú rűsítése.

( 4.

A telefonhelyzet megoldása a budapes t i tosítási szcrveknél.

(

adattárolás és kezel6s korsze-

társadalombiz -

- - -··- -----·------- -- ---- - - - -

l ~P~CHE

PROJE KTE~

:. .. -2 - -? - • :: :· .

; :.n)a5áQl l ' és GYED

Ny ugel Í J2"

PóTL(P\

~p :.CHE

1

(

SE"'-

• l

NYUSO l .J..\~

z

- . ._-: ... ,:--:;_-:

1

JELENTt - r SE K

r-

-

- .Z-.. .... .. ..

s z3" : , _,.-.:: - = . \. .,

~ ~ J.iR UL t K tS El ~ CL YÓSZ .i~-1 ~~ LA

· ~~= - -::.:;::::

Csa lá::

1

.l!.) ,\ S.:'. GI

tS

1

l

! GYED

CS~LÁGI · PÓTLtK

1

l

~,~------~------------------~~________l_________ i EGYEDI

• SE

r

PROJ: ~
~--~------------~------~-

s

z

:.z

A

LéOÓ ~Z OtlN 4Ll \.:'.L~

K M

EG'l ES ALP RJ - : 1 JEKTE~~EZ K~FCSJ - , \

,...

TOZTAT.iSOKRA \O - ! ;

A

N~ TKOZÓ .JAVASLA-

I

TOK

. --

-·_._:""'

T

(

E

v t

K. TERV TARTALMA : - In formatikai ( I T) str ukt(ra és t echnclógla - Az OTF eg , es f ó része:~e~ uzleti ter ve Ka~ac1tés és adatbázis dtte k lntés/b ecslések - A hál ózat áttekintése Admin isztrációs re ncs zer el emek Szakas zolt át ala kí tá s! és .~o~ -"' val ósítási tervek

l

,.

•. l ~ G-

KISt ~L ET ~P PRO]~KT

:~v:

'_:r :

.... 't :-... :. z : ~ . ::f .::: _ ~-

ÉS

K~?CS ,

lStG::Io(

13/ l l vál tozat

TE \

~ ~·~

l

/

JAVASOLT

PROJEtT

-

l . olcal

TERV HÓNAPOK 6

JÁRULtK tS FOLYÓS ZÁMLA INTERJÚK- BP, OTF, NYUFIG - VIOtK

ll

FOL YAf'.1AT ÁBRÁK

l~

ELEt-1ZtS/ AJMlLÁS tlYUG01 J l

(

ItlTERJÚK - BP, OTF , NYUF IG - VIOtK FOLYAMATÁSRÁK ELEt·~ ZtS / AJ~~JL ÁS

TÁPPtt4Z MlYASÁGI SEGtL YEK +G YED ItHERJÚK - PB, OTF, NYUFIG - VIOtK FOLYAMATÁSRÁK ( ELE t·1ZtS/AJMlLÁS CSAL ÁD I PÓTLtK INTE RJÜK - BP, OTF, NYUFIG - VlOtK FOL YA~~A TÁBRÁK ELEMZtS/ AJÁNLÁS

l

;

~

l i

•

l.

. l

'

l l l

l

~

ll

~

..

l

r

1

6

9

l

• J

..

2.o:aa:

JAVASOLT PROJEKT - TERV '

HÓNAPOK 2

WFORt-IAT l KA

.:..·

.:·.. l

.

. ·.~·:.· •

3

. ...

•

e

5

4

7

6

~

.

~ ; :'·;~.-.~·~, ~

••

A JELENLEGI MÚSZAKI ESZKOZOK · SZÁMBAVÉTELE A JELENLEGI TE CHNIKA ELEMZtSE

TELEFONOK

(

TELEFONOK TELEFONOK KISÉRLETI tS AZONNALI PROJEKTEK

ll

P.\PÍR PAPÍR PAPÍR (

PAPÍR TE VtKENYStGI TERV AZONNALI AJÁNL ÁSOK AZ EGYEDI PROJEKTEK SZÁMÁRA AJÁNLÁSOK A KIStRLETI tS MÁS PROJEKTEKRE KISÉRLET I PROJEKTEK AJÁNLÁS I TE RVEK tS BENO!TÖ TE VÉKENYStGEK A HOSSZÚTÁVÚ MEGOLDÁSOK ELEMZÉSE AZ ÚJ SZÁMÍTÖGtPES HÁLÓZAT MEGTE RVEZtSE HOSSZÚTÁVRA SZÓLÓ JAVASLATOK ÉS AJÁNLÁSOK

~-,..

·

.

.- .·

.

. ..

Megjegyzések az OTF-EDS szcrződés kc(cLébcn vizsgálandó témákhoz

l.

Az EDS a részletes felméróst a dően

fő

folyamatokra

kiterje-

tervezi elvégezni az Apachc-módszer alkalmazásával.

Az Apache-móds zc r az egyes TB szcrvckné1 intenzív, les körre

kiterjedő

intcrjü készítéseken alapul.

széEz t

a

TB-nek tudomás ul kell vennie és fel téte leit biztosítania

(

kell. 2.

Felmé résre kerülnek a jelenlegi IT folyamatok

is,

SLC

módsz e rrel .

3.

A felmérés e k eredményei szalgálnak koncepeionális

4.

az

clemzósck

a

tervek elkészítésének a lapj á ul .

A felmérések és elem z ések mel1éktcrmék e k é nt fordítá~

és

igénye n é lkill

- adódnak

az

külön

rá-

megLehető

az o nn a l

intézkedés e k javaslatai.

(

7.

Apilot projektek az EDS

értelmezés e

szerin t

a

pi1ot

proj e ktek megt e rv e z ésé re tcrjednek ki,

azok

és n e m tar ta lmazz á kapilot

meg va lósít ásá na k

projektek

indításáig

fázisui t..

6.

Apilot pr o j e kt e kb e n javasolt megoldcis o kat az EDS akoncepeionális tervekbe illcszthct6cn dolgozza k i.

7.

Az EDS sek

a

jel e nlé vő

csa to ll

kép v i se lői

garantálták, hogy a

" Vizsgálandó

témák"-ba n

elemzé sek, valamint az EDS nem z etk öz i

felm é ré-

me ghatározott

tapasz tal ata i

a

- 2 -

"Projekt-módszertan"-ban vázolt módszer lítják a


alapján

által kért

előál-

koncepeionális

terveket. Az EDS a csatolt "Vizsgálandó

témák " -ban

koncepeionális terveket a csatolt

meghatározott

"Projekt-módszertan"-

ban vázolt módszerek alapján készítik el . 8.

A TB Fejlesztési

Iroda úgy látja, hogy az

eddigi

tár-

gyalások eredményeként a szakmai kérdésekben kialakult a

(

(

megfelelő

konszenzus.

Dr József Botos General Dlrector of NSIA

Dr. Botos,

In our recent dlscusslons caneerning Amendment No l and the new Schedule A, phara graph 3 of the old Schedule A was amitted from the new Schedule A. To clarlfy this sltuatlon I would llke to assure you that the lntentlon~f this paragraph remalns the same . I belleve that slnce NSIA and EDS have already agreed to the contents of the EDS Reports, paragraph 3 of Schedule A should read as follows:

"Each EDS Report shall be accepted by OTP i f such EDS Report ls dellvered contalning information responding to the agreed table of contents and the dellverables deseribed in the new Schedule A. OTP s hall only have the right to reject an EDS Report if the applicable Dellverables are amitted from the affected EDS Report . After EDS has dellvered the EDS Report, OTP shall accept or reject ln wrltlng each EDS Report -wlthln 25 days after EDS' dellvery of the appllcable EDS Report . If OTP does not accept or reject such EDS Report wlthln the 25 day per1od , then the EDS Report shall be deemed accepted by OTP at the end of such period . If OTP rejects the appllcable EDS Report, then EDS shall have a reasonable addltlonal perlod of time to resubmlt the affected EDS Report in accordance wlth the same acceptance procedures described above."

(

If you agree wlth the above paragraph, could initlal this l etter indicating your appro~al .

R. C. Kschinka

EDS Project Mana ger

J!P

:tAlJ

'J 2

you

please

For Approval Dr. J. Botos

General Director

Dr . Botos József fő igazgató Országos Társadalombiztosítási Főig azgatóság

Botos Doktor, A közelmúltban folytatott és az l.sz. Függelékre, valamint az új "A" ütemtervre vonatkozó megbeszélésernk szerint a reg1 "A" ütemterv 3. bekezdése kimaradt az új "A" ütemtervből. E helyzet tisztázása érdekében szeretném biztosítani Önt, hogy a szándék, amit ez a bekezdés kifej ez, továbbra is ugyanaz marad. Úgy vélem, hogy mivel az OTF és az EDS már megállapod tak az EDS j elentéseinek tartalmában, az "A" ütemterv 3 . fejezetének olvasa ta a következő: "Az OTF minde n olyan, az EDS által készített és átadott beszámoló jelentést elfogad, amely megfelel a megegyezés szeriuti tartalomjegyzéknek és az új "A" ütemtervben leírt szállítandó dokumentumoknak. Az OTF csak akkor l esz jogosult az EDS beszámoló jelentését elutasítani, ha a megfelelő szállítandó dokumentumok hiányoznak a vontkozó EDS jelent ésből. Mi után az EDS átadta az EDS beszámoló jeleptését, az OTF az EDS mindegyik beszámoló jelentése esetén azt írásban elfogadja, vagy elutasítja az EDS vonatkozó beszámoló j elentésének átadását követő 25 napon belül; ezután , az említett időszak végén az EDS beszámoló jelentése az OTF által elfogadottnak minősül. Ha az OTF elutasítja az EDS vonatkozó beszámoló jelenését, akkor az EDS számára további ésszerű időmennyis ég áll rendelkezésre, hogy a vonatkozó EDS jelentést újra benyújthassa a fentiekben leírta kka l azonos, az elfogadásra vonatkozó eljárással összhangban."

..

Ha egyetért a fenti b ekezdéssel, jóváhagyása jeléü!, kérem, sziveskedjék ezt a level e t kézjegyével ellátni . Jóváhagyásra: R.C.Kschinka

Dr.Botos J ózsef

EDS Projekt vez.

Budap es t,

1 9~2 .

fő igazgató

augu sz tus

7. sz. melléklet

a V-143-74/ 1991-92.sz . jelentéshez Müködési költség alakulása 1989.

évtől

(millió forintban)

I. Tervezett

működési

kiadások

1989.

1990.

1991.

2.135

3.100

4.742

872 1.263

1 . 101 1.999

1.538 2.804 400

477

229

ebből

- bér - dologi - családi pótlék

folyősitás

kiadásai

Tervezett ügyviteli tartalék

IL Tényleges

működési

kiadások

2.564

3.201

5A'M'

811 1-: 753

1.041 1.867 293

l. 706 3.342 411

400

686

ebből

- bér - dologi - családi pótlék

folyősitás

kiadásai

Elkülönitett ügyviteli tartalék

*

Az 1991. évi LXXIV . sz. törvény értelmében a müködési kiadásokhoz az 1989. és 1990. évben képzett ügyviteli tartalék (1086 M Ft) felhasználható.


,,

8. sz. melléklet a V-143-74 / 1991-92. sz. jelent és hez

A társadalombiztosítás bevételeinek és kiadásainak alakulása {1989-91.)

(milliárd forint)

BEVÉTELEK

1989. év 1990. év 1991. év

*

KIADÁSOK

előir.

tény

elő ir.

347,0 453,7

296,4 360,2 436,4

342,6 453,7

tény 269,5 360,8 458,4

INDEX 1991/89.

*

(%)

Megjegyzés:

147,2

1989- re vonatkozóan a Társadalombi z tosítási s égvetését még törvé ny nem határozta meg.

Budape s t, 1992. a ugu szt us

170' l

Alap

költ-

9. sz. melléklet a V-143-74/199 1-92.sz . jelentéshez

A társadalombiztosítási tartozások alakulása igazgatóságonként

megneve zés /székhely/

1989.

Millió Forint 1990.

1991.

91. XII. 89.XII.

~

Békéscsaba Debrecen Eger Győr

Kaposvár Kecskemét Miskolc Nyíregyháza Pécs Salgótarján Szeged Szekszárd Székesfehérvár Szolnok Szombathely Ta tabárnya Veszp1~·ém

Zalaegerszeg vidék összesen: Budapest Együtt

380 525 345 202 283 494 266 2 405 6bl 663 601 118 923 257 174 949 515 166 1 0313 11665 21978

674 763 968 703 605 870 546 4 85 1 1942 1281 1183 327 - 1747 483 556 1930 1030 357 21744 21655 433 99

499

704 836 396

9199 1062 755

2207,6

11195

23914

54 415

486,1

215 292 103 118 148 180 935 268 1~2

355 306 56 418 90 93 359 234 187 4 4 80 6215 10696

VTI NYUFIG Egyéb Mindösszesen:


--------·

313,5 261,3 939,8 595,8 408,8 483,3 584,4 320,1 1591,2 418,6 386,6 583,9 417,9 536,7 597,8 537,6 440,2 190,9

485,4 348,4 405,7

%

10. sz. melléklet a V-143-74 / 1991-92. sz. jelentéshez

2./ A 3304/1991. Kormány határozat és a megvalósítására született intézkedések Az 1991. év folyamán szükségessé vált, hogy a Társadalombiztosítási Alap helyzetére

tekintettel

kormányzati

intézkedések

szülessenek. Az

a

Országgyűlés

(VII.25.)

42/1991.

3.pontjában - felkérte

OGY

a Kormányt az Alap helyzete,

ségeinek behajtása érdekében hozza meg a

megfelelő

határozat kinnlévő-

intézkedé-

seket.

Ezt

követően

született

meg

a

3304/1991.

Kormányhatározat~

amely megfogalmazta azokat az intézkedéseket, amelyeket a Társadalombiztosítási Alap védelmében soron kivül meg kell hozni. A kormányhatározat

fő

felelösként a PM-et

nem

emliti,

de

a

feladatok egy része a tárca ügykörét is érinti. 2.1. A társadalombiztosításról szóló

1975. évi II. törvény végre-

hajtásáról szóló 89/ 1990. (V.1.) MT rendelet módositására kiadott 118/1991. helyezte azt az

(IX.

12.)

előírást,

Kormányrendelet

hatályon

hogy a késedelmi pótlék

kivül

összege

a

járuléktartozást nem haladhatja meg.

2.2. A rendelet arról is intézkedett, illetve a bankszámlával léseket

végső

rendelkező

hogy

a

magánszemélyekkel,

adósokkal szembeni követe-

soron ingó- és ingatlan végrehajtással kell ér-

- 2 -

vényesíteni. Ekkortól valósult meg az adózási és

a

társada-

illető

lombiztosítás i szabályok - jogkövetkezményeket

-

tel-

jes összhangja. A

témához

önálló

kapcsolódik

behajtási

a


ezervezetének

behajtási munka, végrehajtási

kialakítása.

eljárások

tatását is magában foglaló szervezeti megteremtése a jogszabályi

A

lefoly-

kereteinek

feltételek

hiányában

még nem teszi lehetévé az eredeti célok érvényesi tését.

(A


szerveinek

je-

lenleg nincs végrehajtási joga.) 2.3. A 144/1991. (XI .15.) Kormány rendelettel módosult a galomról

szóló

39/1984.

4/1986. MNB rendelkezés, jellegű

bankszámlát

vezető

(XI.5.) amelyek

MT

rendelet,

értelmében a

pénzfortovábbá

a

pénzforgalmi

pénzintézet, a bankszámlák megnyi-

tásától számított 15 napon belül köteles a

közöl-

jelzőszámot

ni az OTF-el.

2.4. A 3004/1991.

Kormányhatározat

2.

pontja

elvi

lehetőséget

adott arra, hogy a járulékkal adós gazdálkodó azerv a

tarto-

zás kiegyenlítésére értékpapírokat, ingó és ingatlan

vagyont

is felajánlhat. Az ehhez szükséges

jogszabályi

végül is csak az 1992. évi X. törvény

teremtette

feltételeket meg

az

Alaptörvényt módosító 22. paragrafusával - miszerint: "Az Alap követelései fejében az adós gyont - ha azt az Alap

kezelője

által

elfogadja

felajánlott külön

e

vacélra

létrehozott tartalékalapba kell helyezni. Az elfogadás tulajdonszerzésnek

minősül.

Ez a vagyonátruházás mentesül az

adó-

és illeték fizetési kötelezettség alól. Az átvett vagyon felhasználásáról az

Országgyűlés

dönt.

- 3 -

Az

előbbiek

szerinti vagyonfelhasználás, igy az

Országgyűlés

kompetenciájának megítélésében az Allami Számvevészék

és

OTF nézetei eltérnek. Az OTF csak az adott vagyontárgy

az

folyó

finanszírozásra történó végleges felhasználását érti ezen,

a

vagyon összetételének változtatását (a vagyon "forgatását") nem.

2.5. Igen lényeges része a kormányhatározatnak a

MAV

társadalom-

biztosítási tartozásának rendezési szándéka.

Erre az 1991. év folyamán az OTF, a VTI

és

a

MAV

részéról

történtek ugyan kísérletek, de végleges megoldás

nem

tett. Az év végére a MAV tartozása

9

meghaladta a

szüle-

milliárd

forintot.

A Gazdasági Kabinet 1992. január 10-i

ülése

me gtárgyalta

MAV kritikus likviditási helyzetét, javaslatokat

a

fogalmazott

meg a társadalombiztosítási tartozások rendezésére is.

A Kormány elótt 1992. márciusában szerepelt

a

MAV

helyzete . Ezt követóen született meg a 3122/1992. tározat (március 26-án) "a HAV csádeljárásának

válságos Kormányha-

elkerüléséhez

szükséges intézkedésekról". A határozat 4. pontja a

követke-

zöket tartalmazta:

"4. a Kormány egyetért azzal,

hogy

a

tartozások rendezésére a MAV és az OTF a

t .ársadalombiztosi tás i következó

feltéte-

lekkel k össön megállapodást: a . ) A MAV kötelezi magát, hogy az esedékes befizetési lezettségeinek

folyamatosan eleget tesz és

tartozásait 3 éven belül rendezi a ben:

következó

a

köte

fennálló ütemezés-

- 4 -

1992 . jónius 30-ig 2 milliárd forintot millió

400

(ebből

forint befizetése megtörtént),

- 1993 . december 31-ig 3 milliárd forintot,-

1994.

de-

cember 31-ig 3,3 milliárd forintot. b.) A társadalombiztosítás a MAV kötelezettségvállalása alapján a felhalmozott adósság (1991. november 30-i állapotot alapul véve) késedelmi pótlékának 50 %-át elengedi. c.) A MAV a tartozás rendezésére a társadalombiztosítással 24 %-os induló alapkamattal a mindenkori jegybanki alapkamat százalékos

változásához

kölcsön-szerződést

igazodó

változó

köt.

A k amatfizetési kötelezettségeknek a október 15-ig, azt

kamatozású

követőe n

MAV

először

negyedévenként,

a

1992 .

negyedév

utolsó napjáig tesz eleget. d.) Az a .) pontban meg jelölt fizetési kötelezettség határidóre

történő

teljesítésének garanciájaként a kormány h ozzá-

járul ahhoz, hogy a MAV az egyes ingatlanait értékesítse. Az értékesítésból származó bevételet a MAV köteles a társadalombiztosítási

tartozás

törlesztésére

Ugyancsak köteles a tartozás rendezésére Világkiállításra

lefoglalt

pályaudvar területén

lévő

fordít a ni.

felhasználni

Budapest-Dunapart

épületek, vagyoni értékU

a

teherjogok

kártalanításáért kapott összeget." Aprilis 8 - án a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, valamint az OTF

között

keretjellegű

megállapodás

létre, amelyben a telj esítéshe z szükséges kormányzati ciákat rögzítették, az 1992. évre és az ezt

követő

jött garan-

két évre .

- 5 -

Ugyanezen a napon kötött megállapodást a Vasutas

Társadalom-

biztosítási Igazgatóság és a MAV, a lejárt tartozás tésének részletkérdéseit

illetően

(10. sz. melléklet) .

A hivatkozott kormányhatározat szerint az 1992. 30-ig

megfizetendő

2 milliárd forintot a HAV

közben befolyt külföldi

hitelből).

Az

1993-ra

megállapodások

évre

átutalta

illetve a

követeléseiből,

tési garancia mellett felvett említett

megfize-

és

1994-re

június (idő

költségve-

vonatkozó

részei csak akkor lépnek életbe, ha a közledekési tárca vez etője

a fennmaradó

tőketartozás

és járulékainak

is kormányzati garanciát szerez.


megfizetésére

ll. sz. melléklet a V.l43-74/1991-92. sz. jelentéshez

III. A Társadalombiztosítási Alap költségvetési kapcsolatai, helye szerepe az államháztartás rendszerében 1./

A Társadalombiztosítási Alappal kapcaolatos állami garancia 1.1./ az általános garancia

A Társadalombiztosítási Alap a költségvetéshez rosabban az állami garancia érvényesülésével

legszokapcsoló-

dik.

A társadalombiztosításról szóló - legutóbb ciusában módosított - 1975. évi II. törvény

1992. 5.

márparag-

rafusa. "A társadalombiztosí tás kiadásainak fedeze.tére járulékat kell fizetni. A

bevételeket

megha-

ladó kiadásokat az állam fedezi.··

Ezen általános

érvényű

állami garancia

mellett,

évről

évre változnak a garancia szabályok. 1.2./ A garancia 1989-ben

A Társadalombiztosítási Alap önállósulásának

első

ben garanciára nem volt szükség, mivel az 1989. év lentős összegű

bevételi többlettel zárt. (Az Alap

évéjesza-

-

bad

2 -

jelentős

pénzeszközeinek

egyensúlya érdekében

a

illetőleg

lekötötték,

forint

a

költségvetés

Lakásalap-kötvénnyel

azt

költségvetést

összegben

tartósan

terheló

előzőekben

adatok finanszírozására - az 1,3 milliárd

részét

már

fel-

emlitett

igénybevették.)

Alapot az induláshoz a költségvetés

Az

forgóalappal látta

el.

1.3./ A garancia 1990-ben

Az 1990. év már nehezebbnek ígérkezett , erre

tekintet-

tel a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséról szóló 1989. évi XLVII. törvény bevételi

többletet

garantált 7

mértékű

bizonyos

annak

5.

paragrafusa

szerint: "ha a bevételi többlet a kiadási fóösszeg 1,2 %-át nem éri el, azt ennek erejéig az

állami

költségvetésból ki kelJ egészíteni."

A garantál t bevételi többlet az vényben, illetve szóló 1991. évi a

az

Alap

1991.

1990.

évi

évi

CIV.

.tör-

zárszámadásáról

XXXVI. törvényben realizálódott.

619 millió forintos hiány és

a 4.329 millió forintos (1,2 %.-os) többlet

együttesen

4.948

millió

forint

biztosításával 7 mely

összeg 1991. október 3-án megérkezett az

kezelő

Alap

jéhez.

úgy 1989-ben, mint 1990-ben az állami garancia lényeges eleme, hogy az Alap

kezelője

a

nyugdíjkiadások

talan biztositása érdekében, kamat mellett, 5

zavar-

milliárd

- 3 -

forint

összegű

készenléti hitelt

vehetett

MNB-töl, ezen felül pedig kamatmentesen

igénybe

az

"használhatta"

a Nyugdí j megelölegezési-számlát. 1.4./ A garancia 1991-ben A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi


szóló III. törvény a bevételi és kiadási kat

egyező

összegben

("0"

szaldóval)

előirányzato

határozta

Tételesen sorolja fel azokat az 1989. és 1990. tartozásokat~

keletkezett költségvetési Alap részére

kötelező

meg.

években

amelyeket

megtéríteni. A törvény 2.

az

parag-

rafus (3) bekezdése szerint: "Az állami költségvetés garantálja a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi

költségvetésé-

ról szóló törvényben jóváhagyott teljesítését akkor is, - ha

a

nyújtanak fedezetet. A vállalt keletkeztet fizetési hiány abból

ered~

kiadásoknak

bevételek

nem

garancia

nem

kötelezettséget~

ha

a

hogy a be nem hajtott köve-

telések állománya - ide nem értve a felszámolások miatt véglegesen behajthatatlanná követeléseket - meghaladja az 1990.

vált

december

31-én fennálló állományt." Az Alap

1990.

évi

zárszámadásáról

XXXVI. törvény az 1990.

december

szóló

31-i

1991.

évi

adósságállomá-

nyának összegét 21.978 millió f orintban rögzítette. Az OTF- nél a járuléktartozások témakörében lefo lytatott utóv~zsgálat

megállapította, hogy az

előbbi

adat

nem

- 4 -

mivel csak az úgynevezett

teljeskörű,

nagyszámítógépes

feldolgozási kör adatbázisára épült. A tényleges (bruttó) adósságállomány az év végén ugyanis forint volt. Mivel az 1991.

évi végi

23,9

milliárd

társadalombizto-

sítási tartozások összege ennél sokkal több (54,4

mil-

liárd forint) volt, a

törvény

sza-

bályának csak formális

jelentősége

!gy az 1991. év mindenképpen teink szerint 22

idézett

garancia

van. (ismere-

jelentős összegű

milliárd forintos) kiadási többlettel

zár .

Az

Alap

fizetőképességének

1991-ben is igényhevebette forgóalaphoz

kapcsolt

Mint , ahogyan a 3. év során

növekvő

biztosítása

(kamatmentesen )

érdekében az

állami

Nyugdíjmegelőlegezési- számlát.

sz. melléklet -is tanusítja erre az

összegben volt szükség, 1991. decembe-

rében a l egmagasabb napi igénybevétel 23,1 milliárd forintot tett ki. 1.5./ A garancia 1992-ben A Társadalombiztosítási Alap 1992.

évi

X.

törvénnyel

előző

évihez,

megegyezik a bevételek és a kiadások tervezett

nagysá-

elfogadott költségvetésében hasonlóan az ga. Az 1992. évi á llami

költs égve tésről

szóló

1991.

évi

XCI. törvény kitér a társadalombiztosítás és a központi költségvetés közötti kapcsolatokra is. E törvény és említett 1992. évi X. biztosított.

törvény

közötti

egyezőség

az nem

•

- 5 -

A táppénzrendszer médosulása miatt a költségvetési szerveket, mint munkáltatókat

terhelő

kiadások, valamint

a

társadalom-

biztosítási járulék l %-os emelésének fedezésére költségvetés - együttesen elő.

Ezt az összeget a

4.400

millió

a

központi

forintot

irányoz

Népjóléti Minisztérium fejezete, mint

a Társadalombiztosítási Alapnak

fizetendő

költségvetési térí-

tést tartalmazza, holott nyilvánvalóan nem az Alap kap j a, hanem a költségvetési szervek, amelyek

ebből

fizetik a társada-

lombiztosítás felé az l %-os járuléktöbbletet, illetve a tegszabadság bevezetésének

munkáltatókra

ségeit. (Ennek kimutatása a

járulékbevételekből

be-

háruló többletkölta Társadalom-

biztosítási Alap költségvetésében csak fiktív módon lenne lehetséges.) A 4.400 millió forint egyébként értelemszerGen nem is jelenik meg, bevételként az Alap 1992. évi

k ö ltségvetésé-

ben. Az 1992.

évtől

szerkezeti változások is bekövetkeztek. Az ál-

lami költségvetés által a profiltisztítás keretében átvállalt 3.600 millió forint részletezését ugyan tartalmazza

az

Alap

költségvetésének 10. melléklete, de a törvény kimondja,

hogy

e kiadások már nem részei az Alap költségvetésének. A szabályozással ellentétben nem

Alap

bevételének,

illetve kiadásának a társadalombiztosítás által

folyósított,

minősül

az

~9r.ábbi

az állami költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által finanszírozott ellátások fedezete (kiadása). például a politikai rehabilitációval kapcsolatos

Ilyen

nyugdíjkie-

gészítés is.

A központi költségvetés az Alap 1992. évi séről

szóló törvényben

jóváhagyott

költségveté-

Nyugdíjbiztosítási

Alap kiadásainak 1 %-a erejéig (ami

2,8

rintnak felel meg) vállal

hiány

esetén.

garanciát~

milliárd

fo-

keletkezése

- 6 -

Ha a


díj, járadék

jellegű

által

folyósított

ellátások összege

objektív

meghaladja a 44.700 millió forintot, a

okból

különbözetet

költségvetés megtéríteni köteles. Ez a szám a l ombiztos ítás 1992. évi költségvetési

segély, a

társada-

törvényében

lálható számok alapján 44.800 millió forint, ami

ta-

később

az elszámoláskor okozhat majd gondot .

terhelő

A Nyugdíjbiztosítási Alapot

ellátások

folyama-

tos teljesítését ismét az állami forgóalaphoz

kapcsolt

Nyugdíj-megelőlegezési

teli

lehetősége

számla

hitel-jellegű

garantálja.

A Társadalombiztosítási Alapot a zott

igénybevé-

1992.

biztosítási

évi

X.

alapra

már

t örvény

hivatko-

ugyan

szé tvá lasztotta;

helyszíni vizsgálat idején

az

két de

Alapok

~

közötti

megosztás még csak formális volt (vá ltozatlanul csak egy hogy az

alapszámla

van) .

Egészségbiztosítási

Tekintettel Alap

arra,

kiadásainak

biztosításáért a kö ltségvetés semmilyen

f ormá-

ban nem vállalt garanciát és az elkülönült alapok

k özött i

tartalékok

megosztását

csak

az

1991. évi zárszámadási törvényben tervezik rendezni,

nem

bizonyítható,

Nyugdíjmegelőlegezési-számla

milyen okból került sor. Budapest, 1992. augusztus

hogy

a

igénybevéte lére

12. sz. melléklet a V-143-74/ 1991-92. sz. jelentéshez 2. A központi költségvetés megtérítési kötelezettségei 2.1./ Az 1990. év után A politikai

rehabilitáció

címén

gészítésre az 1990. évi CIV. irányzott

elő.

Tételes

felmerült

törv~ny

nyugdíjkie-

500 milli ó

elszámolás

e

alapján

1990-ben ténylegesen 219 millió forint került re, amit az

állami

költségvetés

a

forintot eimen

kifizetés-

Nyugdíjfolyósító

Igazgatóság adatszolgáltatása alapján megtéritett. Hasonl ó módon került sor a korengedményes

nyugdíjazással

kapcsolatos - munkáltató megtéritési kötelezetteégi körébe tartozó, de 1990. végéig ténylegesen meg nem - 580 millió forint

nyugdíj-kiadá~

fizetett

költségvetés

általi

megtérítésére. A gyógyszerek 1990. április l-jei térítési

díjemelésének

elhalasztására hozott 1043/1990. (111.19.)

MT

következtében felmerült 401 millió forint

határozat

többletkiadást

a költségvetés ugyancsak megtérítette. A felsorolt összegeket a társadalombiztosítás zárszámadásának elfogadása után az OTF meg.

1991.

október

3-án

kapta

- 2 -

2.2./ Az 1991. év után

A politikai rehabilitációval kapcsolatos nyugdíjkiegészítés megtérítésére az Alap 1991. évi


szó-

ló 1991. évi III. törvény 2.345 millió forintot az állami költségvetés 1,845 millió forintot irányozott

elő.

A tény-

leges kifizetéseket a költségvetés folyamatosan térítette meg.

-

A foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjazás kiadásainak az 1991. évi III. törvény 2.155 millió forintot tartalmazott.

Ennek

megtérítésére

1991-ben

került

sor.

E megtéritések konkrét összegeinek megállapításáról a társadalombiztosítás 1991. évi

zárszá-

madási törvényében kell rendelkezni.

Az 1990. évi gyószeráremelés elhalasztásának áthúzádá hatása ( 1991. május 2-ig) a számítások szerint

867

milll.ó

forint. Ezt az összeget a költségvetés 1991. decemberében az

előírások

szerint térítette meg az OTF-nek.

2.3./ A központi költségvetés és a társadalombiztosítás között 1990-ben végrehajtott feladat- és forráscseréhez

kapcso-

lódó megtérítési kötelezettségek

A Társadalombiztosítási Alap 1990. szóló XLVIII. törvény rögzíti, hogy jogon járó családi feladat.

pótlék

évi az


1990-tól

finanszírozása

alanyi

költségvetési

- 3 -

Mivel azonban az e l látást 3 hónapon át az Alap rozta a törvény ügy intézkedett , hogy

a

a 3 havi kiadást a Társadalombiztosítás i

finanszí-

költségvetésnek Alap

javára

a

mindenkori legmagasabb lakossági betéti kamattal növelten legkésőbb

1992 . december 31-ig vissza

kamat 1990-ra jutó összegét az

1990.

kell évi

téríteni. CIV.

A

törvény

3.500 millió forintban határozta meg. A kamat összegére vonatkozó

számításokat

a

PM-ben nem sikerült fellelni. A PM a 3.500 millió forintot 1991.

március

5-én

utalta

családi

pótlék

át. Az 1990. év

első

három hónapjára

jutó

összegére - társadalombiztosítási forrásból - az 14.722 millió forintot fizettek ki. Az Allami

OTF-nél

Vagyonügy-

nökség a privatizációs bevételekból a PM levélben történt utasítására (4/a, b. mellékeltek) 1991. december 28-án 12 milliárd forintot közvetlenül utalt át az 1992. január 20-án a további megtérített összeget az Alap

2.722 kezelője

OTF-nek,

millió

majd

forintot.

közvetlenül

A

likvi-

ditási tartalékába helyezte. A

törvényben

millió

forintban

meghatározott

összeg "kerekített" szám. A számviteli tartásokból összeg

megállapítható,

403.671

for inttal

megtérítését az OTF (az

5.

levélben ) pótlólag kérte a

hogy több.

nyilván-

a tényleges A

melléklet

különbözet szerinti

Pénzügyminisztérium-

tól. A 14.722 millió forintos privatizációs

összegű

bevételekból

költségvetési

törvéntó

tartozás

kiegyenlítését

1991. évi XCI. törvény 17 . paragrafusa tette lehetövé.

az

- 4 -

Az 1992.

évi

zottaágának

központi

költségvetés

megalapo-

készített

jelentésé-

ellenőrzéséről

ben az Allami

ügy

Számvevőszék

hogy a tartozás közvetlenül privatizációs

foglalt

nem

teljesíthető

A

bevételekből.

állást,

költségvetési

mérleg teljességének és a bruttó elszámolás vének

a

megfelelően

tartozás

a el-

kiegyenlítésére

szolgáló forrásnak és a teljesített kifizetésnek a központi költségvetésben

szerapelnie

kellett

volna. A családi

pótlék

1990. április

l-től

címén

ténylegesen

decmeber 31-ig 110

volt magasabb mint amennyit OTF-nek. Az Alap

kifizetett

kezelője

a

millió

költségvetés

összeg

forinttal átutalt

az

ezt az összeget - az 1990.

zárása után közvetlenül

1991.

februárjában

Népjóléti Minisztériumtól, de azt csak felmerüléshe z képest egy év

az

késedelen~el)

késedelem okára a vizságlat során nem

év

kérte

év

végén

kapták

sikerült

a (a

meg.

A

magyará-

zatot találni. A

14 .722

millió

forint

összegű

családi

1991-re a Társadalombiztosítási Alapot az rint

megillető

4.000 millió

forint

pótlék

után

előírások

sze-

kamatot

költségvetés az 1991. évi XCI. törvény

a

központi

előírásai

szerint

április 15-én térítette meg. Az Alap

kezelőjének

múködési

költségei

fel a családi pótlék folyósításával

között

összefügó

amelyeket az ellátási kiadásokhoz hasonlóan a

merülnek kiadások,

költségve-

tésnek meg kell térítenie. Az 1990. év során ilyen címen

felmerült összeg 293

mil-

lió forint volt, amit a zárszámadás, illetve a folyósítás

- 5 -

bemutatott számításainak elfogadása után

a

költségvetés ·

megtérített az Alapnak. Az 1991 . évre a III. törvény hasonló címen 400 millió forintot tartalmazott, amit a törvény 6. sz. szerepló

táblázat

a

családi

pótlék

mellékletében

címén

kifizetett

összeg 0,5 %-aként határoz meg. Ennek lényegében

ellent-

mond az állami költségvetésról szóló 1990. évi CIV. vény 2. paragrafus (2) bekezdése,_amely az

tör-

említett

400

millió forint megtérítésének feltételéül a tételes elszámolást írta

elő.

A Pénzügyminisztérium nem fogadta el

OTF által javasolt, becslésen alapuló, elszámolási (6. sz. mellékelt szerinti

levelezés),

annak

az

módot

ellenére,

hogy 1990- ben is hasonlóan állapították és térítették meg a már említett 293 millió forintot. A tételes hiánya, illetve

az

OTF

módszerének

1991-ben végül is 300 millió sor, december 27-én. A

forint

elszámolás

elutasítás a átutalására

miatt került

vitatott toO millió forint átuta-

lása a vizsgálat lezárásáig még nem történt meg, A családi pótlék folyósítási költségeinek 1992. évi térítésére (a profiltisztítás keretében 1992-tól a ségvetési

feladatot

képező

egyes

pénzbeli

nyes megállapodás hiányában ta származik majd

mell~tt,

Társa-

központi

költ-

elő,

hason-

ségvetés egyaránt 500 millió forintot irányoz lóan ellentmondásos szabályozás

költ-

ellátások

folyósítási költségeinek megtérítésével együtt) a dalombiztosítási Alap költségvetése és a

meg-

amiból

feltételezhetően

érvéismét vi-

a PM és az OTF között.

Egységes jogi szabályozással, illetve a PM- NM-OTF közötti me gállapodásokkal az ilyen viták elkerülhetóek

lennének.

- 6 Ennek

szükségessége

azért

is

jelentkezik

igénnyel, mert a profiltisztítással társadalombiztosítás

sürgető

bővül

fokozatosan

által folyósított, ám

"idegen"

tőle

juttatások köre, továbbá 1993-tól az önkormányzatok nyítása alatt álló

szervezeteket a

kezelő

a

irá-

Kormány

ilyen

feladatok ellátására nem utasíthatja. Valódi

tételes

elszámolásra

egyébként nem lát

Allami

Számvevőszék

lehetőséget.

Számvevőszék

Az Allami

az

1991. évi

ráscserét - elvonatkoztatva a form által diktált

alapvizsgálata

a

for-


szükségszerűségtől

úgy

re-

értékelte,

hogy az a központi költségvetés számára feltétlenül

elő

nyös volt. Azzal a megoldással, hogy a családi pótlékot 3 hónapig

a

Társadalombi ztosí tási

Alapbó l

fedezték,

az

1990. évben az Alap összesen 82,5 milliárd forintot, a központi költségvet és

csupán

49,5

milliárd

míg

forintot

viselt. A


telei is

egészségügyi ellátás

előnyösebben

alakultak

a

felté-

működési

társadalombiztositás i

keretek között. Az 1991. évben az egészségügy


tá-

mogatására 89,2 milliárd forintot fordítottak, az 1992- re előirányzott

összeg 110,6

milliárd

forint.

A

közpo nti ,

költségve tés családi pótlékra 1991-ben 81,5 milliárd rintot fordított, 1992-ben pedig ez az

összeg

fo-

várhatóan ·

92,7 milliárd forint lesz. A számok tükrében úgy vél jük, levonható az

a

követekez-

tetés, hogy a társadalombiztosításhoz a forráscsere mán az egészségügy múködési költségeinek val egy sokkal költségigényesebb

feladat

nyo-

finanszírozásákerült

át?

a

..

- 7 -

költségek befolyásolására

ugyanakkor

a

finanszírozónak

alig van ráhatása. Ezzel szemben a központi a családi pótlék formájában egy biztonsággal

költségvetés tervezhető,

inflációs h atásoktó l csak részben függö pénzbeli juttatás kiadását fedezi. A garanciavállalás

későbbiekben

tett szükségességét, ez a tény is indokolja.


felve-

13. sz. melléklet a V-143-74/1991-92.sz. jelentéshez

A Társadalombiztosítási Alap tartalékai az 1990.

év~

költségvetés végrehajtása után

(millió forint) MEGNEVEZ:eS

1991. évi XXXVI. törvény szerint

ASZ vizsgálat azérinti helyesbítés

Korrigált érték

Tartósan befektetett eszközök

15.030

+l

15.031

Befektetések hozama tartalék*

770

+104

874

Likviditási tartalék* .

14.453

-102

14.344

7

O S S Z E S E 'N: OGYVITELI TARTAL:eK:

30.253

- 4

30.249

l. 0 86

+ 7

1.093

Megjegyzés: * A 100 millió forint és a 7 millió forint elszámolásában véleményeltérés van az OTF és az ASZ között.


...

•

14. sz. melléklet a V-143-74/1991-92. sz. jelenté s hez

·~ ~ ··· -·

..... .

t....... .....

.

···· ·

A Magyar Orsz.ággyOiés Sz.ociális, Egé.u.$égUgyt ésCsal~dvéddml Dlz.otts.ága

A Szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság 14. számú

ha~~rozata

A Szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság a mai napon megtárgyalta az Állami Számvevőszék jelentését a Társadalombiztosítási Alapból a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről.

A jelentést a Bizottság jóváhagyólag elfogadta. A jelentés megállapításaiból követk ezőe n a Bizottság

felszólítja a Társadalombiztositási Főigazgatóság veze tőjé t, hogy - a gyógyító-megelőző ellátás finanszírozása során a költségvetés i törvé nyekkel ellentétesnek, vagy szabályozatlannak, ellenőrizhetetlennek, illetve szakszerütlenül elbíráltnak talált esetek okait vizsgálja meg, biztosítsa a megismétlődés üket ~áró feltételeket, továbbá mindezekról 30 napon belül tájékoztassa a Bizottságot;

l.

~

biztosítsa a törvények és egyéb rendele tek szabályainak betartásá t, ellentmondásos szabályozás esetén, mivel jogszabályalkotás i jogosítványa nincsen, tegye n javaslatot azok me gvá ltoztatására, ezeket dokumentálja;

- tegyen javas latot az 1990. év v é gi esetleges fej ezet i maradványok rendezésére; - biztosítsa , hogy a javaslattevő, a döntő, a végrehajtó é s az ellenör ző személyek szervezetileg elkülönítve dolgozzanak; - biztosí tsa , h ogy a gyógyító -mege l őző e llátásokra fordított pénzeszközökrő~ezetett n yi lvántartás a t örvényi jogcímeknek megfelelően n a p~ a kész információkat adjon;

G

pé n z forgalmáról

·.'

••

- 2 á

biztosítsa~ hogy a beruházások előirányzatának felhasználása a jogszabályokban előirt módon történjék;

- a

működési fejlesztési többleteknél az intézeti igényektól eltérő jóváhagyás esetén, annak okáról tájékoztatást

adjon; 2. - felhívja a Kormány figyelmét az észlelt hiányosságokra és kéri sürgős intézkedését megszüntetésük érdekében; Kezdeményezi a Kormánynál, hogy - a Társadalombiztosítási Alapról szóló törvény ( a biztosítási alapokról szóló törvények ) átdolgozásával, illetve új törvények kidolgozásával biztosítsa az alapok tervezési, elszámolási, beszámolási és ellenőrzési rendszere k~zötti összhangot, azokat az állarnháztartási tö rvény al, rendszereként értelmezzé; - a Népjóléti Minisztériurn alkosson rendeletet az 1991. évi III. törvény 7. paragrafus (l) bekezdés végrehajtása tárgyában - határozza meg a szakmai jóváhagyásban és a tel- · jesítményfinanszírozási rendszer alapjául szolgáló normák megállapításában illetékes szervezeteket és határozza meg, szakmai elvek alapján rendelkezzen, hogy mely egészségügyi orvosi gép-műszerészbeszerzés minősül működési kiadásnak és melyik beruházásnak; a .,Pénzügyminisztérium az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentése tartalmának figyelembe vételével módosítsa az egészségügyi intézményeknek folyósított társadalombiztosítási támogatás elszámolásának szabályait, ezzel is elő segítve a Társadalombiztosítási Alap végleges elszámolását.

3. felkéri az Állami Számvevószéket, hogy 6 hónapon belül végezzen utóvizsgálatot a hozott · intézkedések eredményeiről.

Budapest, 1991. julius .,


- -- -- -

-- --

.

,.

~

,l

i;; .3/r'l-tr/fi ~r 15. sz. mellék1et a V-143-74/1991-92. sz. jelentéshez

. ORSZÁGOS T ÁRSADALOMBIZTOSfTÁSI FÓIGAZGATÓSÁG VEZETÓJE .

~

-~

19.EüF.42 8 0 /A/1991. Dr Hagclmayer István úrnak elnök

Állami Számvevőszék Budaoes t Apáczai Csere János u.

10 .

1051

Tisztelt Elnök Úr

Eln éz~s~t. kérve a késedelemért . m~lynck objektív okai vu unak , szives Lá jékoztatásul mellékelL~n megküldöm az Állami Szám vevőszék vi zsgá latához készíteLt tájékoztatónkat.. valamint intézke dósi tervünket.

1991. szeptember

Budapest,

3.

-'7'-

--·---\\ ----· ---~-··· -------.-:--:-: --.--J;:.- i.. L~--,-,,; :., .;. ..... _• -\ -~'...:. .. :..::í'>.

-~ .,

1991 -09-

. \(i.f "l ,A -;.·; ~l ~

":

•

••

-~Ji :

..J ~ - ..... . ;

\

, . , . 1. 1< • :r. ·"'.:.L- ,_ . ...

·jj

--

, ~-v-- ·- : ·

\

V-xK-#(~1~ D~ . ...

\

o5

----~-- ·

--·

:. · ~·:

Országos

T~rs a dalombiztosíL~si

Főigazgatós ág

TÁJÉK0ZTATÓ az Állami Számvevőszék megállapításainak végrehajLásáról készített Intézkedési terv jelenlegi á~lásáról _.."._.

Az Állami Számvevőszék elnökL: . L;s az Országg y űl L:s Szociális, Egészségügyi és Családvédelmi Bizottsága felszólította az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjét_ , hogy a gyógyító - megelőző ellátás 1990 . évi finanszírozása során feltárt hiányosságok , problémák . megoldására , illetve kijavítására készítsen intézkedési tervet. l.

A gyógyító - megelőző ellátás '1990. évi finanszírozásának egyik alapvető gondját jel e ntette az áttérést követő általános , mindenre kiterjedő jogszabályi rendezés végrehajtása. Ennek következményeként nem tisztázódtak a finanszírozó és a fejezetek közötti jogosítványok, n e m nyert egy~r telmű definiálást a változatlan rend szerinti finanszírozás tartalma és nem rendeződött a Népjóléti MiniszLérium szercpének kérdése a gyakorlati megoldásban. A gyógyító - mege lőző ellátás finanszírozásának átvállalása az OTF részéről alapvetően és újólag felelevenítette azokat a jogi szabályozásban fellelhető jogszabály ütközéseket, me lyek az OTF egészérc vonatkoz nak. Az OTF jogállása , hatáskörL: az OTF feladatainak v0grchajtása érdekében éppen az Állami Számvevős zé k vizsgálati megállapításaira is tekintct_Lel alapv etőe n tör vényi , pénzügyekre vonatkozó minisztcrtanácsi szintű újraszabá lyozást igényel. A törvényi szabályozás lclülvizsgá latáL L975-ig kell visszavezetni, hiszen az OTF jogállása, illetve annak felügyelete egymással ütköző jogi normák által szabályozott. Az OTF valamennyi feladatát. illetve annak hiánytalan végrehajtását érinti a jogi sza bá lyozásban meglevő ütközés , de ez különösen kitűnik a gyógyító megelőző ellátások finanszírozása terén. A jogszabályi rcnde zet lens0gbő1 adódó hiányosság(>!< meg szüntetésére kezdeményeztük, illetve kezdeményezzük az általunk sarkallatosnak ítélt pénzügyekre törvények, a pénzügyi ellenőrzés, az önkormányzati törv é ny , é s a Népjóléti Miniszter jogköréről és hatásköréről szóló jogszabály e lő írásainak a Társadalombiztosítási Alapról szóló törvénnyel való megfelcltetését, illetve kiegészítését.

2

A jogszabályi rcndezésre kés:I'. ÍLett javaslatunk tenn6szeLszeraen már az 1991. évi közvetlen intézményi , illetve önkormányzati finanszírozáshoz igazodóan kerül meghatározásra , azzal, hogy a . társadalombiztosítás önkormányzatának létrejöttéhez kapcsolódóan alakítható ki csak a hosszabb távon állandónak L~~~nthető eljárás. Az emlíLeLteken túl kezdemL:nyezLÜk a Társasági TörvL:ny és az orvosi magángyakorlat közöLti ellentmondás rendezését, szorgalmaztuk az Orvosi Kamarai törvény megalkotását és ennek szellemében az egészségügyi vállalkozások szakmai és pénzügyi kérdéseinek egységesítését. Figyelembe véve a gyógyító - megelőző ellátás finanszírozási feladatának átvállalásáL, az OTF vezetőjének hatásköréből eredően elkészült , és jóváhagyás előtt áll a Fői gazgatóság ügyrendjének módosítása , amely az egészségügyi finanszírozás szervezeti felépítését is tartalmazza . Az 1991. évi közvellen finans z í rozás i rendhe/ ka~~~olódóan az OTF vezeLőjének hatásköréből és jogköréből adódó lehetőségek figyel e mbevételéve l , a finanszírozási és bizonyos ellenőrzési gyakorlatot a megyei társadalombiztosítási igazgatóságokon keresztül gyakorlunk, illetve gyakoroltatunk. A Népjóléti Minisztérium, a Szakmai Kollégiumok és Orszá gos Intéz e t e k felé kezdeményezzük a fejlesztések egységes szakmai követelményre n"dsze r é nek előkészítését é s a tudo mány- és technika mindenkori szintjéhez igazodó dlnaml zálásáL. Mindennema jogszabá lyrendezés alapfelLéLele viszont. az, hogy véglegesen rendezödjön a forráscsere , azaz az önkor mányzat l é tre hozása, maködési felté teleine k megteremt ése révén megvalósulhasson a betcgbiztosítás. Vélemé nyünk szerint az álLalunk felvetett jogi r e ndezés nem különíthető el a jelenleg az Országgyalés előtt levő 2534-es számú Jelentéstől, ill e tve annak megv iLatásátó l , me ly a társadalombiztosítási rendszer megújít ásának kon cepcióját tartalmazza. Az Állami Számvevőszék á ltal kifogásolt. 191.JO . évi felhasználás törvényszerinti jogcíme kre bontott nyilvá ntartásának analitikus és jogcím szerinti felülvizsgálata megtört é nt, e lkészült a telj es szuperrevízió és az ehhez k a pcsolódó pénzforgalmi egyeztetés is. Intézkedés történt a nyilvá nt artások foly a matos veze t ésérc és e ll e nőrzé sér e .

..

2

A jogszab~lyi rcndezésrc k~szíLett javaslatunk ~erm~szeL szeraen már a z 1991 . évi közvetlen intézményi , illetve önkormányzati finanszírozáshoz igazodóan kerül mugh a~á roz~s ra, azzal, hogy a . társadalombiztosítás önkormányzatának létrejöttéhez kapcsolódóan alakítható ki csak a hosszabb tá von állandón a k L~~~nthető el j ár ás. Az emlíLeLLeken túl kuzdum~n y ~..:zLÜk a Társasági Tör v~ n y és az orvosi magángyakorlat közöLti ellentmondás rendezését, szorgalmaztuk az Orvosi Kamarai törvény meg a lkot ását és ennek szellemében az egészségügyi vállalkoz ás ok szakmai és pénzügyi kérdésc inek egységesítését. Figyelembe véve a gyógyító - mege lőző ellátás fin a nsz írozási feladatának átvállalásáL, az OTF v ez etőjének hatásköréből eredően elkészült , és jóváhagyás előtt á ll a Fői gaz gatóság ügyrendjének módos(tása , amel y az egészségügyi finanszírozás szervezeti felépítését is tarLalmazza. Az 1991. évi kö zvet l e n finans z íroz ás i rendhe~ ka~c~ul ódóa n az OTF vezetőjének h atás kör éből és jogköréből adódó lehetőségek figye lembevételével , a finanszírozás i és bizonyos ellenőrzési gyakorlatot a megyei társadalombiztosítás i igazgatóságokon keresztül gyakorlunk, illetve gyakoroltatunk. A Népjóléti Minisztérium, a Szakmai Kollégiumok é s Országos Intézetek fel é kezdeményezzük a fejl eszt ései< egységes szakmai követe lményren'dszerének előkészít ését és a tudomány- és technika mindenkori szintjéhez igazodó din am1zálásá~ .

Mindenncma jogszabályrende z~s alapfulLéLele viszont. az , hogy véglegesen rendezödjön a forráscs e re, azaz az önkormányzat l ét rehozása , m6ködés i feltételeinek megt e r emt ése révén megvalósulhasson a betcgbizto s ítás. Véleményünk szerint az állalunk felvetett jogi rendezé s nem különíth ető el a jelenleg az Országgyűlés előtt levő 2534-es számú Jelentéstől, illetve annak megv ilatásátó l, mely a t á rsadalombiztosítás i rendszer megújításának koncepcióját tarta lmazza. Az Állami Számvevőszék á ltal kifogásolt. 19tJO . ~v i relh asz nálás törvény szerinti jogc(me kre bon tott n y i lvánlar lásának analitikus és jogcím szerinti f e lülvi zsgá l ata megtörtént, elkészült a teljes szuperrevízió és az e hhez kapcso lódó pé nzforgalmi egyeztetés is. Intézkedés történt a nyilvántartások folyama tos vezu tésérc é s ellenőrzésére.

Ennek szcmléltetésére csatolLan megküldjük a/. Állami Szám vev6széknek, a Népjóléti MiniszLériumn a k, 6s ~tz Orsz~ gg yfi lés Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottságának átadott anyagaink másolatai!.. Figy e lembe véve az-~lami Sz~mvevőszék Vizsg~luti .lL:lcmtésében foglaltakat, a gyógyító - megel6z6 ell á tás finanszírozásának naprakész, és elemi mély s égfi nyilvántartási rendszeré L dolgozt uk ki, mely a külső igények információs szolgáltatásának rendjére is tekintettel volL , és összhangban van az OTF könyvviteli elszámolási adaLaival. 1991 . év gazdálkodásának végrehjatásához az NM - OTF által mfiködtetett Kuratórium tárgyalta , illetve tárgyalja az önkormányzati és intézményi fejles z t é si igényeket. A kuratóriumi döntések végrehajtás á ról h a vonta , ill e tve ne gyedévente a vezet6i é rtekez l et táj é koztatása is meg t ö rténik. 2. Javas latot készítettünk, illeLve t e ttünk a · P6nzügyminisz térium f e l é az áttéréskor léLesitett technikai szakieladat megszü ntetésére és e hhez kapcsolódóan a 375. számla könyvviteli elszámolási rendjére. A Pénzügymini sztér ium javaslatunkat elfogadva, az é rintet t e k b e vonásáva l bizoltságot hoz l étre a rendezésr e. Az 1990. év végén megszüntetett megye i tár sadalombiztosítási elosztási száml á k e gyenlegé nek visszautalására és számviteli elszámolására az intézkedések megtörténtek. Havonkén ti állandó egyczl.et.6si kö1:clczct.Ls6gel írtunk elő az Egészs6gügyi Finanszírozási Főosztály 6s P6nzügyi F6osztály között beiktatva a megyei társadalombiztosítási igazgatóságok p é n z ügyi osztályait is . 3. Az 1990. évi gép- mfiszer bcszerzése k elszámol~sáról, nyil vántartásba vételér61 intézkedtünk és e nnek dokument áci ó a Népj át 19 9 1 . sze p tember 10-ig az Állami Számvevőszék , jól ét i Minisz t éri um az Országgyfilés Szociális , Egészségügyi és Csa ládvédel mi Bizottsága részére meg küldjük . Egyútta l k ezdemé nyezzük az állóeszköz állomány szakmai, mfiszaki felülvizsgálatát , az intézmények szakmai, gazdasági- pénzügyi és mfiszaki átvi l ágitását a mfiködési kiadások k edvez6bb felhasználása , valamint a fejlesztések és mfiköd ések összhangjának ellátási sz inte khez igazodó bi ztosítá s át .

4

4. A maködési kiadások ellcn6rizhuL6sége 6s cgysóges gyakorl at szerinti értelmezése érdekében bevezetett Kalkulációs l ap ellenőrzését - formai, tartalmi - szabályoztuk, mely n ek keretében az igénytől e l térő jóváhagyás információs rendjét is meghatá70Ltuk. BudapesL , 1 991. augusztus 29.

•

INTÉZKEDÉSI TERV

az ÁSZ vizsgálati jelenLésben mcgfogalmazotL hiányosságak felszámolására

l . Az Országos TársadalombizLosít~si Főigazgató s ~g ~~z~Lőjé nek belső ellenőrc-~lvizsgálat keretében , munkat~rvén belül vizsgálja meg és tegyen javaslatot az Állami Számve vőszék vizsgálatában kifogásolt és vitatott ügyekr~. Felelős: HaL~ridő :

Dr Hargitai Sándor ~~~~.

2. Javaslatot kell készíteni megteremtéséhez.

az

augusztus 20.

egységes

jogi

szab~lyozás

Felelős:

P~rényi László Dr Futó Gábor Gerencsér László Dr Seiényi Károly

Határidő:

folyamatos, illetv~ a lurvezés és beszámolás rendj~t illetően 1991. szeptember 10.

Miniszt ~ r i um é s . az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság munkamegosztására a működési fejlesztési többletigények elbírálásához.

3. Javaslatot k e ll készít"eni a Népjól éti

Felelős:

Purényi Lász ló

Határidő:

1991. augusztus 10 .

4. Tételesen felül kell vizsg~lni az 1990. ~vi fejl~sztési igényeket, az orvosszakmai felülvizsgálat , illetve egyetértés teljessége érdekében. Felelős:

P~rényi

Határidő:

1~91.

László

augusztus 2 .

2

5. Intézkedést kell készíteni a megyei elosztási s zám l á k megszüntet ésér61, a számlamaradványok visszauLalásáról. _,.~

Felelős:

P~.;r6nyi László Dr Selényi Károly

6. Javasl a tot kell k é s z íteni a P~nzügyminiszL~rium r~szGre a technikai szakfeladat és a 375. számla kÖnyvvit.eli megoldására . Felelős:

DJ- Se lény i Károly Perényi Lász ló

Határidő :

l () 1J l .

7. Ki k e ll dolgozni a 375. vonatkozó javasl atot.

sz~mla

Felelős:

a u g usz tus

10.

ugyenicgének rundez Gs 6 ru

PurGnyi Lász ló Dr Seiényi Ká~oly

8. Ki k e ll dolgozni a pénzmaradvány felülvizsgáLd szabályait , és gyak or la tát. Purényi Lász ló Dr S e l é nyi Károly

Felelős:

~ Határidő :

1991 . szeptember 9.

9. A f inans zírozási rendszer ~s annak e llen6rzési met.odikájá nak e lkészítése és b evezet.~su. Felelős:

Dl- Ha r g i t a i Sándor PeJ-ény i Lász l ó

Határidő:

folyamatos

•

.)

10. Biztosítani kell a p é nzforga lmi nyilvá nL arLások napra k észségéL, és a törvényi jogcímek szerinti elszámolást. Per6n yi Lász l ó Dr Selényi Károly

Felelős:

Határidő:

~~~~ .

augusztus 2.

ll . Szabályozni k e ll a külső sze r vek rész é rc Lört.6nő adat szolgáltatás rendjét, formáját és t art~lmát. Felelős:

Dr Hargitai Sándor Perényi László

Határidő:

1 99 1 .

a ugusztus 17.

12 . Havi egyezt.elést kell bi:.-.t.osít.ani a P6nzügyi Főszt. á l y és a megyei társadalombizt.osíLási ig azgatóságok pé n zügyi osztálya i között a havi kiut.alások e ll e n őrzésére . Felelős:

Perényi László Dr Seiényi Károl y

Határidő :

Loly amatos

13 . Az NM- OT F Kur a t.6 ri um <.Í l t
Pet-6nyi lász l ó Békefi P é t er

Határidő:

J' o ly amatos

14 . Ki k e ll dolgo z ni a vállalkozások e lb.írálásánal< á l t.a l á nos szabá l ya i t, és javaslatot k e ll k észí teni a Népjó l é ti Mi nisztérium részére annak bev ezetésérő l. Felelős:

Perény i Lás zló

HaLáridő :

109 1 .

s z cpLember 15 .

:

J

,, 4

15 . Biztosítani szükséges a g~p- műszer beszerzés LámogaLásában részesített intézménye k Leljes pé nzügyi ~lszámolását, analitikus, szintetikus nytlvántartásba vételét dokume ntálását. Perényi László Határidő:

I~YI .

sz~pl~mb~r

20 .

16 . Javaslatot kell készíteni it fejlesz tések ~lbirálásának rendjében a Szakmai Kollégiumok részvételé n~k. Felelős:

P~rényi

Határidő:

folyamatos

László

17 . Ki kell dolgozni a megyei

társadalombiztosítási igazgatóságok jogszabályi keretekun belal biztosíthaL6 feladat a it. Felelős :

Dr Hargitai Sándor Dr Selényi Károly Perényi László

Budapest, 1991. augusztus 10 .


l

;

.........

,.. ,• · L~

./

•

~

•

16. sz.

~.!

J

sz.

eze:r·· F't-i:m Me g y é k

Al..3pelő:irázyzat

. · 1.f:f:BJUJ 2.2)1.a:JJ :. M<é3 1.517.0)) .• .B:Jrroi J.425.cro ;, C&rgrál 1.487.a:JJ ;, Fejér 1.5!7.CID 1• Gyár 1.8)).0)) 3. lh;Pú 1.EfE.(JJJ 1. H:!ves 1.JJ5.<m ). Ki:rráron 1.35.0)) 1. Négrái 1.019.<m . 2. Fest 2.81o.cm · J. ~ 1.ffJUXJJ +. Sz.al:.olcs 2.1CJ7.(JJJ 5. &.olmk 1.616.(JJJ 5. ToJm. 1.125.a:JJ 7. Vas 1.2)5.<m B.Veszp:'án 1.SfB.<m 9. ZaJa 1.2E8.0CO o. llrlag;st 10.J)].<m mACS:K Cffi?F&N: 42. ?J). aJJ ~. S?EM 11.(83.CXX) Q. 1 ~. IM ~~ 219.:a:> i&JG tiRíi•<J•N: 57,:g?.<m • llirc:rzya • Bb3

~-~

1990. évi el6ir.:

-~163--Ko:r,~t-~. eszk. tR.t-~lek a.1.a{:eló~ ifjustgf~

15.8)) 1J.8X> ::0.100 9J,()Jj

47.2X> - .

?.r:JJJ 2.cro . Zl.<XX> 44.400 · 5).712 . 5),(JJJ.

87.[QJ 493.371 222.571 - 43.):2 67/.fliJ

1.f:f:B.a:JJ 2.251.a:JJ 1.5J?.8X> J.425.cro 1.487.a:JJ 1.5'-tO.ffiJ 1.9}].100 1.721.0)) 1.JQ.ao 1.35.a:JJ 1.a:6.::ro 1 2.812.a:JJ 1.ffJ+.cro 2.1CJ7.a:JJ 1.6'0.a:JJ 1.125.a:JJ 1.2ill.400 1.:87.712 1.J18.(JJJ 10.455.823 43 .2)4. 371 11 .28).571 1.xx:J.cm f:{JJ.a:JJ 1.57J.:a:> 1í0.193 58.~.fm-

llirpJlitiKai intézke:iés

2.400 2.4CO 3.400 6.2X> J.2X) 2.5m 4.200 J.4CD 1.400 2.íU) 1.fm 6.íDJ 2.400

174.619 1S6.1::0 l 1J].:a3 ' 2/6.016 15).8)'~

147.5íD 162.8J) 177.S81 . 125.m 121.}11 .

as.Jo

29J,Sffi 13?.9'71 . 175.157 1_52.S8)

).400 2.~

1.íU) 2.ll(X) 2.200 2.8)) 8.(JJJ ' f6. J)) - · E6.3X)

93.654 1

11).9JJ. ' 1il0.157 117.2L6 C]ó).4gj

J ,ffiJ. J9) 419.473 101 .8/0 17.123 · 85.SEB 13.9)1 4,5?1.ffi)

Vérellátás

12.(JJJ 16.231 12.73? 23.129 8.2)3 13.9+5

fulép5 l:en.ilázá:rl<: '

2;).6'j~

]7.813 J?,OJ3 45.íJJ+ 45.® Jj.212

14.~-17 ·

'Z?.aJ5

1lLJJ3 15.Effi 10.271

2.).1.31 ·16.719 15.18) 12.35 65.513

B.:m

p:'Cgrn11 '..Arkarp:nz.á:ü6.

rrűszer

J,JX)

J~.l.j(JJ

2.(XX) 40.tm 5.JX) ::00 'Z1.8?5 18.'ffl 11.a> 1).(XX)

és . ~. ' pp2rl.g;:ncn::::ia

· 72.440 10).CBJ 67.18) 157.1m g).8J)

6J.2X> ~.::ro

8).85)

55.46J 16J.23J íó.BX>

J).fa)

11.7.:ó

40.~

22.872

-

83.100 51 .CXXJ

6'31-.llüJ ';Z7.73J

217 6.55) 78 J)j.7]1

1,18:?.1j)

10.4S6 -;JJ.(JJ7 8.857 'iD. 751

-

Em .7:/J J).(XX) ')5.cg3 Jt2. r:rJ 491.fQJ

-

-

BJf.;gJ

..

71.7JJ

s.~

ffJ.%

..

í{).JI)

40.ao 2.cro 5.51l

21 ,aB 11.732. 1J.:JQ 15.216 7.715 11.123 15.653 11.423 49.ff57 JJ7 .182 8:J.715

%

&.al
8J,Jl)

72..f:AO ff).9JJ 61.JX)

40).85J 1 ,93).r:rJ '6:/92JJ J).(XX>

10.a:JJ J).CXXJ 5.CID 2,'3!] .9]J

.

J' )
v/ / !:

relai:ltrlt 1gJ).

A gyégyít6;regeláW eÍláfáD

Alkm:>légia Minirráll:ér Csewfo:cyés Csíp5izilleti erelés oxigá-t ellátás protézis

Megyék

1.

~ ~s •

-

2. J . M<és . 4. llil'SCd . 5. Csex-grál

6. Fejér 7. Győr:' 8. H3jjú 9. 10. 11. 12. 13.

'

~

•

-

1.cm

reves

-

Krnúron Négrál Fest S:nLW 1L~. Szatolcs 15. &z.oJrx:k 16. Tolna

17. Vas 18. Veszreán 19. Zala al. an~

TANACSJ( (SXfS'N: 21. SlEN · 22. I
2.cm 1.cm ' 1.cm J .cm 1.cm J. cm 2.cm 1.cm ).cm · 2.cm J.cm 2).cm - · 21.cm

2):~ ~-------

~ w. évi

el6ir. :

évi társahlcnbiztoo:Ítási tártwdáa /ll./

-

2.a:n

-

445 525 . ff37

5.cm -

2.6Jl 1.3E

5Z1 '

-

BJ5

417 ffA . 231 1.3_1l ...J)1

-

W3 1.401

fffJ

-

1.721 512 1.8{8 --

-

1+9 ·

-

JJ)

-

239

22.:úJ

1.547 16.557 1.319.

J:e

Budapest,. 1992. augu.sztus ---

ffQ ffQ '

533

-

Z?.r:pJ -

-

4l~.an 18.1íB ·Zl.'51J --- --------- - ----- --- - -

,_

4'JJ 1.íU) 533 533

-

m·

:CS ·

-

~~ ..'1111t,• tlo 4o• l 1............. · -..... ~~.,....;.: h.1 .. ,. •

-

9E ,

4:1) 1.033

_m- · 1.rm 1.317 2.0Y/ 616 . 1.(]75 •

Effi 1 ..J:E 5r:J.· 1.1fö

w .

1.531 . 1.JJ3 1.3?1 677 · 633

W

~

1o.éBJ

6'-18 2.fill

J) .514 1 -~

57 .457· l&

25.@-~~ .9_51--

1.7.JJ -

53-~

Támgptá:;

Uz.ararzyag árellmtét.

~

r:fJ5 1~6

m.ao

OOszese1

.·

Alapítvázyck _ eü.szolg.-i

1.m.'ff.J

ezer Ft-lm Mirrlfuszea:n

1.m.XD

2,86.2'J3 1,7:f:>.'X!J 3,978.411 1,í81.:ro 1 ,815.1~ 2,2)).1a3 2,CBS,441 1 ,61J.:D'~ 1 ,:8:?.631 1 ,é.U?.)Yl J,Jf3.93t 1,m.'lffl 2,429.440 1 ,953.823 . 1,310.142 1 ,4r:J+.'J+9 1)Ef$.~9 1 ,553.:BS

2,f45.2'J3 1,7:15.'X!J 3,978.411 .1 ,'iBl.'ID 1 ,815.1~ " 2,2)).123 2,a:6,441 1 ,613.23'~ 1 ,:8:?.631 1 ,2l?.)11. 3, JE. 954 1 ,CJD.'lffl 2,429.440 1 ,953.823 1 ,)10.142 1 ,4r:f+.'J+9 1 ,fm.21+9 1 ,553.585 12 cm.%

_12,W7.%

:i>,:ffi.953 __ - ---~-------- ~.1585.953 13,179.615 13,179.(95

1,463.00

1 ,463.648

1 ,E93.433 195.3.53

1 ,E93.433 195.3.53

6J).~

67,fffJ.fE~

6)5.~

. J.JJ5

67.~3/JCJ

6.W1 '

í/ m.cro

\

17. sz . melléklet a V-143 - 74 / ~991-92 . sz. jelentéshez · .

;··v .. 1991/102. szám

'

MAGYAR KÖZLÓNY

2101

S. számú m~Ilikl~t az 1991. lvi XXXVl UJrvlnyha A gy6gyító-m~elózó eliábisi feladatok 1990. ni finanszíroz.ása t4rsadalombW.osításl rorrisb61 (Az el6irányzatok levezetése) (adatok millió forintban) Tanácsi SZEM KöHEM BM, HM, 1M felügyeleld eü. felügyeletd eü. felügyeleld eil. Celügyeleld eü.

l. 1989. évi eredeti elóirányzat

-2. 1989. évi évközi (szerkezeti) .áttozások Osszesen

int.~k

inl~k

inl~k

inl~k

32 298

9 519

940

2021,5

3 725

-77

177

61;5

693

o

o

Evközi tart.,

alap{Mny

3886,5

3. Áthúzódó hatások (szintreho:zások) Osszesen

693

l 4. 1989. évi báziselóirányzat

36716

9 442

ll.~

2083,0

49364,0

-

16% bérautomatizmus

3 386

711

107

194,0

4398,0

-

gyógyszer, élelmezés, energia árellentételezés

1200

345

49

125,0

l 719,0

10%-os forintleértékelés, ben. zináremelés ellentét, kiadáskOltségarány vált.

1434

560

50

o

2044,0

42736

ll 058

1329

2402,0

51525,0

d és

3883,4

419,5

101,9

117,0

4521,8

vérellátás

·307,2

80,7

1,0

6,8

395,7

654,4

527,7

o

o

1182,1

-

5. 1990. évi alapelőirányzat

6. 1990. évi fejlesztések -

/ -

1990. évi bérpolitikai intézke-

belép6 beruházások és mutatós:zámos fejlesztések

-'

~

-

-----------

'

•

·-

---

..

.... Tanácsi SZEM KöHÉM BM, HM, lM felügyelet Ocü. felügyelet O t:ü. felügyelet(! cü. felügyeletC cil. int.
Mcgnc:vcús

-

1991/102. szám.

MAGYAR KÖ .ZLÖNY

2102

Évközi tan~

Együn

alapítvány

szakmai programok, mllszerpályázatok, hozzájárulás re-

-

konstrukciós tám.-hoz

342,7

491,6

o

évközi tartalék, függö tételek rendezése

792,2

243,6

-43,3

-

SZEM állami bérpolitika

-

Egyszer haszn. ag ·. iskolafogászat

66,3

alkohológia (Nagyfa megszün. tetése)

23,0

-

'

834,3

611,6

220,2.

1541,1

. 220,2

66,3

21,0

44,0 :.

-

oxigéneliáta

·27,5

27,5

-

gazdálkodási garancia

11~,0

114,0

-

alapelöirányzati korrekciók

498,4

-

alapítvány támogatjs

-

évközi tartalék

-43,3

2,4

4S1,S 3,3

608,3

7. Az 1990. évi számf!ott keret

48652,9

11821,1

1431,9

2 482.,5

1,8

611,6

3,3

' 608,3

66000,0 \

-

cs!pöprotézis

25,9

30,5

1,0

-

minimálbér

16,6

1,3

0,3

-

üzemanyag áreUentételezés

21,9

57,5

0,5

0,9

-

árkompcnzáció

1261,4

269,3

30,0

45,0

18,2

-maradvány Az 1990. évi mO<:osftott elOirányzat (teljesftés)

49 978,7

1463,7

13179,7

59,2

2530,2

80,8 . ·' 1605,7 6,1

6,1

617,7

67770,0..

• A törvfnyben a várható adat szerepel (44 782,6 millió forint). •• l::bb61 Tánadalombiztos!t.úi Alapon belüli átcsoponosftás (gyógyászati scgfdeszközök cl6irányzatáb61 a gyól)'ftó mczd61.6 ~tások előirányzatába) 70 millió !orint. •

Budapest, 1992. augus z tus

l

18. sz . melléklet

~ V-143-74 / 1991-92. sz .

199l o

évi elszámolás

. b:et vagy Kifizetési jogeim ·

Belépés dátu~a

p e löirányzat :-intézkedés lesztés beépül ö )lesztés egyszeri

ö sszesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen

Jelentésh e z Kó Tárgyévi d Alapelöirányzat

Tárgyévi AEI bér e

7~6840863

o 4 34417615o 9 3 750271.2 2622581 . 6 1181567o4 21.61.95. 0 1.913631.6 59524 o 3 397802 ." l OoO 1.981.99. 0 o. o / 9761.34.1. 0.0 986234.5 0.0 ' 57830.0 o. o 203431 0 . 0 Oo O

8 8 3 3 6 8 4.3_,o_:3 373~59l,6.8 S'~ 18R""11 6 . 1. 372563 92 os3553697 o2 59524 . 3 21.74

Budapest, 1992. augu sz tus

,

..

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

Recommend Documents