ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Gyermeklábbelik laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzéséről
Budapest, 2012. december
NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG PIACFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY KÖNNYŰIPARI ÉS VEGYIPARI OSZTÁLY Iktatószám: KVO-884/2012
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Gyermeklábbelik laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzéséről
Budapest, 2012. december
A jelentést összeállította: Róbert Ágnes
A lábbeli öltözetünk fontos kiegészítője, amely megjeleníti a mindenkori divatot, ugyanakkor védi a lábat a külső hatásoktól, megfelelő kényelmet biztosít és végül, de nem utolsó sorban, felépítésének, kialakításának olyannak kell lennie, hogy a test tömegének terhelésére ne deformálódjon. A gyermekkorcsoportú lábbeliknél ezen elvárásoknak még inkább érvényesülni kell. Azt minden kezdő szülő észleli, hogy a baba lába sok mindenben eltér a felnőttétől, például a hosszához mérten igen széles. Ennek következtében a cipőipar nyolcféle gyermeklábbelit gyárt: bébi-, tipegő-, kisgyermek-, gyermek-, kisfiú-, leányka-, fiú- és leánycipőt. Az első négy korcsoportban az orrformának szélesnek kell lennie, míg a kisfiú és leányka lábbeliknél az orr-rész kialakításánál bizonyos mértékig figyelembe lehet venni a divatirányzatot, ezért gömbölyű orrformával is készülhetnek. A hazai gyermekcipő-gyártókról általában elmondható, hogy kellő figyelmet fordítanak a formakialakításra. Sok esetben ortopéd szakorvosokkal együttműködve fejlesztik ki termékcsaládjaikat, amelyek az adott korcsoport jellegének leginkább megfelelnek. Nagyon fontos, hogy a gyermekek koruknak megfelelően – lábegészségügyi szempontok figyelembevételével – kialakított lábbelit viseljenek, ugyanis a szerzett lábbetegségek általában már gyermekkorban kialakulnak.
1. A vizsgálat célja A gyermekcipők biztonságára fokozott figyelmet kell fordítani, mivel a 17–30-as méretű lábbelik viselői 1–5 éves korú gyermekek, akik életkorukból adódóan nem képesek felmérni azt a kockázatot, amelyet a nem megfelelően kialakított lábbeli viselése okozhat. A gyermeklábbeliken lévő nem megfelelően rögzített gyöngyök, flitterek, valamint a lelógó alkatrészek, rojtok, zsinórok fulladásveszélyt jelenthetnek, vagy balesetet okozhatnak. A merev, kemény talp-szerkezetű és hegyes orr-rész kialakítású gyermekcipők akadályozzák a gyermekláb egészséges fejlődését, maradandó láb deformációt okozhatnak. Az ilyen termékek forgalomból történő kivonása a gyermekek biztonsága érdekében nagyon fontos. A 2009. évi vizsgálat során 12 pár vizsgált gyermeklábbeliből 11 pár nem felelt meg a biztonsági előírásoknak. A jelenlegi vizsgálat célja annak ellenőrzése volt, hogy a mintavételezett gyermekcipők biztonságossága megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.
2. A mintavételbe vont termékkör A mintavétel a gyermekkorcsoportú lábbelik köréből a 17–30-as francia méretszámú – bébi (1719), tipegő (20-21), kisgyermek (22-25) és gyermek (26-30) – rendszeres viseletű és alkalmi lábbelikre terjedt ki.
3. A mintavétel időtartama A mintavételre 2012. október 8. és október 31. között került sor.
4. A mintavétel helyszínei A mintavétel helyszíneit a kiskereskedelmi egységek és a harmadik országból származó termékeket forgalmazó üzletek képezték.
5. A vizsgálat résztvevői A vizsgálat a következőkben felsorolt 8 megyei felügyelőség, valamint az időközben csatlakozó Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelősége részvételével zajlott: 2
Békés Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, Nógrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, Pest Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, Somogy Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, Veszprém Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége. Az ellenőrzés szakmai irányítását az NFH Piacfelügyeleti Főosztály Könnyűipari és Vegyipari Osztálya látta el, a laboratóriumi vizsgálatokat az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma végezte.
6. A termékforgalmazás helyzete Az ellenőrzött üzletekben a felügyelők találtak magyar, EU-s, és a kínálat legnagyobb részét alkotó harmadik országból származó „kínai” termékeket is. Valamennyi egységben bőséges áruválaszték áll a vásárlók rendelkezésére, mindenki megtalálhatja az igényeinek és anyagi lehetőségeinek megfelelő termékeket. A tapasztok alapján elmondható, hogy igen sok a vastag és/vagy merev talpú, esetenként nehéz gyermeklábbeli, amely a járást nehézzé és bizonytalanná teszi. Az is előfordul, hogy olyan díszítéssel látják el a felsőrészt, amely könnyen leválik és méreténél, anyagánál fogva veszélyt jelenthet a kisgyermekek számára. Az ilyen termékek forgalmazása nem tilos, ugyanis a lábbelikre vonatkozóan a címkézési követelmények betartásán kívül nincs az EU-ban egységes szabályozás, és a minőségtanúsítási kötelezettség sem terjed ki erre a termékkörre. A vizsgálat során azt tapasztalták a felügyelők, hogy a 30-as méretszám alatt nehéz volt olyan mintákat találni, amelyeken apró alkatrészek – gyöngyök, strasszok, flitterek –, esetleg hosszú, lelógó balesetveszélyes alkatrészek találhatók. Előző években, így pl. a 2009-ben zajló ellenőrzés során lényegesen több olyan modell került forgalomba, amelyeknek a felsőrészét balesetveszélyes díszítőelemmel látták el. Feltehetően a korábbi években végzett ellenőrzések hatását érzékelték a munkatársak. A mintavételezett lábbelik nagyobb része – amelyeken a származási országot feltüntették – Kínából származik, ami 11 pár lábbeliről volt megállapítható. Ezek a lábbelik modellkialakításuk, szerkezeti felépítésük alapján kicsinyített felnőtt cipők, amelyek gyakran nem a gyermekláb arányainak figyelembevételével készültek.
7. A biztonsági előírások és a vizsgálatok eredményei Összesen 18 pár mintavételezett lábbeli vizsgálatára került sor, melyből 3 pár csizma, 1 pár szandál, 1 pár szárascipő és 13 pár lányka „alkalmi” félcipő. 7.1 Laboratóriumi vizsgálat megállapításai 18 pár lábbelin flitter, strasszkő, fém, illetve gyöngy díszítések voltak, ezért ezeknél a termékeknél az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma vizsgálta a díszítőelemek felerősítésének szilárdságát. Az MSZ EN 71-1:2011 szabvány alapján a díszítések a húzóvizsgálat során nem válhatnak le 50±2 N-nál kisebb erő hatására, ha a legnagyobb hozzáférhető méret kisebb, mint 6 mm. Ha a legnagyobb hozzáférhető méret nagyobb, mint 6 mm, a követelmény 90±2 N. A vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy valamennyi vizsgált termék esetében a díszítőelemek leválasztásához szükséges erő az előírt érték alatt volt.
3
A használat során a kisgyermekek ezeket a díszítéseket könnyen leszedhetik a lábbeliről, amelyek a légutakba kerülve fulladásveszélyt jelenthetnek számukra. A 18 pár vizsgált gyermekcipő egyike sem felelt meg a biztonsági előírásoknak. Kockázatértékelésünk alapján 15 pár lábbeli a fulladásveszély súlyos, míg 3 pár a fulladásveszély nagy kockázatát jelenti a gyermekek számára. Az egyes cipőkre vonatkozó laboratóriumi vizsgálat részletes eredményeit az 1. számú melléklet tartalmazza. 7.2 Szemrevételes vizsgálat megállapításai A lábegészségügyi szempontokra vonatkozóan az EU-ban jelenleg nincs egységes szabályozás, ezért a tagországok véleménye is eltérő arra vonatkozóan, hogy milyen szempontoknak kell megfelelniük a gyermeklábbeliknek. Az NFH Piacfelügyeleti Főosztálya az MSZ 3367:2002 Lábbelik szabvány 7.2. pontjának előírásai alapján vizsgálta, illetve értékelte a lábbelik formai és szerkezeti kialakítását. Itt elsősorban az orrformát, a talp hajlékonyságát, valamint az orrmerevítő és a kéreg formatartósságát véleményezte a szakmai osztály. Ezek a jellemzők a gyermek lábának egészséges fejlődése szempontjából fontosak, mert az elkeskenyített orr-rész, valamint a túl kemény és merev talpszerkezet, illetve a merevítő elemek hiánya későbbi lábbetegségeket okozhatnak, súlyosabb esetben akár a gyermekláb deformációjához is vezethetnek. A vonatkozó szabvány előírása alapján a bébi-, tipegő-, kisgyermek- és gyermeklábbelik orr-részét úgy kell kialakítani, hogy széles legyen, a kisujjszélesség és a belső orrszélesség méretének betartásával. A nem megfelelő formakialakítást összesen 10 pár lábbelinél, valamint a merev, kemény járótalpat összesen 8 pár lábbelinél kifogásolták a szakemberek, mert az ilyen lábbelik viselése egészségkárosító hatású. A szemrevételes vizsgálat megállapításait az alábbi diagram mutatja. Szemrevételes vizsgálat során megállapított nem megfelelőségek orrforma kialakítása és a talpszerkezet hajlékonysága kifogásolt
7
a talpszerkezet hajlékonysága kifogásolt
1
orrforma kialakítása nem megfelelő
3
megfelelt
7
vizsgált termék
18 0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
A szemrevételes vizsgálat részletes megállapításait a 2. számú melléklet tartalmazza. A veszélyes termékek forgalomból történő kivonása, súlyos kockázat esetén kivonása és visszahívása tekintetében a felügyelőségek intézkedése folyamatban van.
4
7.3 Címkézés 7.3.1 Az azonosító adatok megléte A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 8. § (2) bekezdése előírja, hogy a gyártó köteles a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni. Az azonosító jelölést – általában a modellszámot – az előírásoknak megfelelően valamennyi terméken feltüntették. A modellszámok jellemzően az alábbiakban bemutatott módon, ragasztott címkéken, vagy maradandóan pecsételve kerültek feltüntetésre a lábbeli csomagolásán, illetve annak bélésén.
7.3.2 A gyártó és importőr adatainak megléte A Pftv. 8. § (3) bekezdése előírja, hogy a gyártó köteles a terméken feltüntetni a nevét, kereskedelmi nevét vagy bejegyzett kereskedelmi védjegyét és a székhelyét. A gyártó adatait a mintavételezett termékek egyikén sem tüntették fel. A Pftv. 11. § (3) bekezdése alapján az importőr köteles a terméken feltüntetni a nevét, kereskedelmi nevét vagy bejegyzett kereskedelmi védjegyét és a székhelyét. Az importőr adatait mindössze 1 pár lábbelin tüntették fel. 7.3.3 Anyagösszetétel A lábbelik fogyasztók részére történő forgalmazásának egyes követelményeiről szóló 24/2008. (XI. 18.) NFGM rendelet előírja, hogy a lábbelin fel kell tüntetni a lábbeli három fő alkotórészéhez – a felsőrészhez, a béléshez és fedőtalpbéléshez, valamint a járótalphoz – felhasznált anyagokról szóló tájékoztatást. Piktogramok:
felsőrész
járótalp 5
bélés és fedőtalpbélés
bőr (természetes bőr)
bevonatos bőr
egyéb anyag
textil
A címkézés módja lehet pecsételés, ragasztás, préselés, beégetés vagy csatolt címke használata. Az anyagösszetételre vonatkozó címkét az azonos párba tartozó lábbelik legalább egyikének talpán vagy bélésén kell rögzíteni. A felhasznált anyagok jelölésével kapcsolatosan a szakmai osztály megállapította, hogy a lábbeli 3 fő részéhez felhasznált anyagokat 12 pár lábbelin megfelelően jelölték, 4 terméken egyáltalán nem tüntették fel és 2 mintán nem a valós anyagösszetételnek megfelelő anyagokat jelölték. A mintavételezett termékeknél a 3 fő részhez felhasznált anyagok jelölését az alábbi diagram szemlélteti. Anyagösszetétel jelölése a vizsgált lábbeliken (pár) 2
4
12
Megfelelő
Nem került feltüntetésre
Nem felelt meg a valóságnak
8. Összefoglalás A vizsgálat célja annak ellenőrzése volt, hogy a mintavételezett gyermekcipők címkézése és biztonságossága megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. A biztonsági vizsgálatok keretében 18 pár gyermeklábbeliből került sor mintavételre. A vizsgálat kiterjedt a termékek címkézési előírásainak ellenőrzésére, a lábbelik formakialakítására, valamint a rajtuk alkalmazott díszítések vizsgálatára. A vizsgált 18 pár gyermeklábbeli közül egyetlen pár sem elégítette ki a biztonságossági követelményeket, melyek a használat során veszélyeztetik a gyermekek biztonságát és egészségét. 15 pár lábbeli a fulladásveszély súlyos, míg 3 pár a fulladásveszély nagy kockázatát jelenti a gyermekek számára. 10 pár lábbelinél a nem megfelelő formakialakítást, míg 8 pár esetében a merev, kemény járótalpat kifogásolták a szakemberek, mert az ilyen lábbelik viselése egészségkárosító hatású.
6
