NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG PIACFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Iktatószám:
PIF-2562/2014.
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a festékek és lakkok illékony szerves vegyület tartalmának monitoring vizsgálatáról
Az összefoglaló jelentést készítette: Zsitkovszky Alexandra
2015. február
1. Vezetői összefoglaló A festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek illékony szerves vegyülete, azaz VOC tartalma (Volatile Organic Compound) a levegőbe kerülve jelentős mértékben hozzájárul az ózonréteg csökkenéséhez. Az Európai Unió a VOC-kibocsátás közösségi szintű csökkentése érdekében monitoring programot fogadott el (2004/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv), melynek célja a szerves oldószerek egyes festékekben, lakkokban és járművek javító fényezésére szolgáló termékekben való felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek nemzeti szinten történő kibocsátásának korlátozása az ózonréteg védelmének érdekében. Az uniós szabályozásnak megfelelő előírásokat Magyarországon az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglalja magában. A monitoring program keretében végzett ellenőrzés célja a kereskedelmi forgalomban kapható festékipari termékek szerves oldószer tartalmának (VOC-tartalom) laboratóriumi vizsgálatokkal történő ellenőrzése volt, annak megállapítása érdekében, hogy a forgalmazott termékek illékony VOC tömegkoncentráció értéke mennyiben felel meg a termékcsoportra vonatkozó Korm. rendeletben meghatározott határértékeknek, valamint az előírt címkézési követelményeknek, illetve a rendelet előírásainak megsértése esetén szankciókkal biztosítani annak végrehajtását A vizsgálat során laboratóriumi vizsgálat céljára 19 különböző illékony szerves oldószert tartalmazó festékipari termékéből került sor mintavételre, amelyből 8 veszélyes besorolású terméknek minősült. A termékminták 21%-ának címkefelirata (4 minta) nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A kifogásolt termékek közül 3 db magyar, 1 db külföldi gyártású termék volt. A VOC-tartalomra vonatkozó címkézési előírások tekintetében a mintavételezett termékek 21%-ánál (4 db) állapítottunk meg hiányosságot. Két termék esetében a címkén vállalt maximális VOC-tartalom nem volt összhangban a laboratóriumi vizsgálat során mért értékkel, illetve további két termék esetében a jogszabályban előírt értéknél magasabb volt a mért VOC-tartalom. A jelen vizsgálat során a vizsgálati minták 21%-a, míg 2013-ban 50%-a, 2012-ben 30%-a, 2011-ben 41%-a volt címkézés és speciális jelölés szempontjából kifogásolt. Az idei évben – az előző években tapasztaltakhoz képest – nagymértékű javulás volt tapasztalható a vizsgált termékek címkézése tekintetében. A vonatkozó uniós kötelezettség, valamint a 2014. évben és az előző években lefolytatott ellenőrzések kifogásolási arányai továbbra is indokolttá teszik e téren a kereskedelem fokozott ellenőrzését. A vizsgálat során feltárt hiányosságok fele termékbiztonságot érintett, így a veszélyes besorolású festékek és lakkok folyamatos ellenőrzése a jogszabályi előírások betartatása érdekében továbbra is kiemelt fontosságú.
2. Ellenőrzött termékkör A mintavételezés a vonatkozó rendelet alapján az „A” és „B” kategóriába sorolt – oldószerés vízbázisú – festékeket és lakkokat érintette.
3. Az ellenőrzés időtartama Az ellenőrzésre 2014. november 3. és november 14. között került sor. 2
4. Az ellenőrzés helyszínei Az ellenőrzés helyszíneit a közvetlen fogyasztói értékesítést folytató kereskedelmi egységek, barkácsáruházak, festékszaküzletek és egyéb, festéket is értékesítő kiskereskedelmi egységek képezték.
5. Az ellenőrzés résztvevői A vizsgálatban Budapest Főváros és valamennyi Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége részt vett. Az ellenőrzés szakmai irányítását az NFH Piacfelügyeleti Főosztálya látta el. A laboratóriumi vizsgálatokat az NFH akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma végezte el.
6. A VOC-tartalmú termékek engedélyezési eljárása A Korm. rendelet hatálya alá tartozó terméket a kötelezett (gyártó, importőr, első belföldi forgalmazó, illetve annak első vevője) csak akkor hozhat forgalomba, ha rendelkezik a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH) engedélyével. A Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése értelmében az évente legalább 100 kg VOC-t tartalmazó terméket gyártó, vagy első forgalomba hozó a Korm. rendelet 8. számú mellékletében foglaltak szerint vezetett nyilvántartás alapján, minden év január 31-éig köteles az MKEH részére megküldeni az általa az előző naptári évben forgalomba hozott termékek éves értékesítési mennyiségét a Korm. rendelet 9. számú mellékletében meghatározott táblázat szerint. Az MKEH az engedéllyel rendelkezők adatairól országos közhitelű hatósági nyilvántartást vezet, melynek jegyzékét honlapján bárki számára ingyenesen és korlátozás nélkül elérhető módon folyamatosan közzéteszi. Az MKEH által hatósági nyilvántartásba vett, adatszolgáltató kötelezettek tevékenységére vonatkozó adatok becsült adatok. A Korm. rendelet 2009. október 1-jétől hatályos módosítását követően nyilvántartásba vett kötelezetteknek tevékenységükkel kapcsolatban (gyártó, nagykereskedő, kiskereskedő bontásban) az MKEH felé nem kellett és jelenleg sem kell adatot közölniük. A 2009. október 1-jétől nyilvántartásba vett kötelezettek esetében a tevékenységre (gyártó, nagykereskedő, kiskereskedő) vonatkozó becslésnél az MKEH figyelembe vette a kérelemhez kötelezően csatolt szakképesítést tanúsító okiratot, és a nem kötelező jelleggel, esetenként mellékelt telepengedély vagy működési engedély másolatát, továbbá a kötelezett cégkivonatában feltüntetett fő és egyéb tevékenységeket, valamint az állami adóhatóságnál a kötelezettel kapcsolatban nyilvántartott tevékenységeket. Az importálók számát az MKEH a nyilvántartásában szereplő kötelezettek éves adatszolgáltatásából, a behozatal relációnkénti feltüntetéséből állapította meg. Az MKEH 2012. december 31-ig 122 db kötelezettet (gyártót és első forgalomba hozót) regisztrált. A 2013. év folyamán a nyilvántartásból 12 cég került törlésre. Ezek a cégek vagy felszámolás/végelszámolás alá kerültek, vagy statisztikai jelentési kötelezettségüket 3
felszólításra sem teljesítették, vagy nem tettek eleget a változás bejelentési kötelezettségüknek. A 122 db kötelezettből – a becsült adatok szerint – 32 db gyártási tevékenységet, 69 db nagykereskedelmi tevékenységet, 67 db kiskereskedelmi tevékenységet és 6 db import tevékenységet végzett. A Korm. rendelet hatálya alá tartozó termékek 2012. évben forgalomba hozott teljes mennyisége (kg) és ennek termékkategóriák, illetve származás szerinti megoszlása a 110 db (összesen nyilvántartott 122 db – a törölt cégeket is figyelembe véve) gyártótól és forgalomba hozótól kapott adatok összesítése alapján a következők: Korm. rendelet hatálya alá tartozó termékkategóriák A. Festékek és lakkok (összesen: 71 383 863 kg) B. Járművek javító fényezésére szolgáló termékek
saját gyártásból származó termékek
EGT országból származó termékek
EGT-n kívüli országból származó termékek
2012. évben forgalomba hozott termékek összes VOC-tartalma
56 802 904
13 765 967
814 992
3 765 083
278 288
2 000 228
40
975 736
(összesen: 2 278 556 kg) A Korm. rendelet hatálya alá tartozó VOC-tartalmú termékek kategóriáit/alkategóriáit az alábbi táblázatok tartalmazzák: ♦
az „A” kategóriába sorolt festékek és lakkok: Termék alkategória
♦
a
belső falak és mennyezetek matt hatású bevonóanyaga
b
belső falak és mennyezetek fényes bevonóanyaga
c
ásványi anyagból készült külső falak bevonóanyaga
d
kültéri/beltéri díszítő- és átvonó festékek fára, fémre, vagy műanyagra
e
kültéri/beltéri díszítő lakkok és falazúrok (fapácok)
f
kis testanyagú fapácok
g
alapozók
h
mélyalapozók és/vagy beeresztők
i
egykomponensű speciális bevonóanyagok
j
kétkomponensű speciális (reaktív) bevonóanyagok
k
többszínű bevonóanyagok
l
dekorációs ún. effekt bevonóanyagok
a „B” kategóriába sorolt járművek javító fényezésére szolgáló termékek: Termék alkategória a a (i)
előkészítő és tisztító anyagok előkészítő anyagok
4
a (ii) felülettisztítók b
karosszéria kitt
c
alapozó
c (i)
felületképző/simító
c (ii) általános fémalapozó c (iii) mosó alapozó d d (i)
átvonó festék bázis festék
d (ii) fedőréteg e
speciális bevonatok
Az MKEH által megküldött és származtatott adatoknak megfelelően a vonatkozó rendelet alapján az „A” kategóriába sorolt festékek és lakkok alkategóriánkénti VOC-tartalmának megoszlását az alábbi diagram szemlélteti.
A 2012. évben forgalomba hozott, a vonatkozó rendelet alapján a „B” kategóriába sorolt járművek javító fényezésére szolgáló termékek alkategóriánkénti VOC-tartalmának megoszlását az alábbi diagram szemlélteti.
5
6.1 Az ellenőrzött termékkör forgalmazási helyzete A vizsgálat során azt tapasztaltuk, hogy a festékek és lakkok áruválasztéka üzletfajtánként és termékfajtánként nagyon változó. A nagyobb barkácsáruházakban és festékszaküzletekben a vizsgált termékkörre nagyobb kínálat a jellemző, többféle magyar és import termékből válogathat a vásárló. Azonban a kiskereskedelmi üzletek általában csak a jól ismert, magyar gyártású festékeket és lakkokat árusítják. A mintavételezett termékek jelentős része olyan vállalkozásoktól származik, amelyek Európai Gazdasági Térségen belüli országokból végeznek jelentős behozatalt, vagy Európai Gazdasági Térségen kívülről származó termékeket importálnak. Azokban a megyékben, ahol nagyobb barkácsáruházak, festékszaküzletek nem találhatók, a mintavételezett termékeket magyar gyártók termékei képezték.
7. Termékvizsgálat szempontjai Laboratóriumi vizsgálatok elvégzése céljából a felügyelők a Mintavételi tervben megadott szempontok alapján a vonatkozó Korm. rendelet 2. számú mellékletében szereplő, „A” ás „B” kategóriába sorolt, oldószer- és vízbázisú festékek és lakkok alkategóriáiba tartozó termékekből vettek mintát. 7.1 Vizsgálati minták Az ellenőrzés során összesen 19-féle termékminta laboratóriumi vizsgálatára került sor. A mintavételezett termékekből 8-féle veszélyes besorolású termékminta volt. Laboratóriumi vizsgálat céljára a felügyelők elsősorban olyan terméket választottak, amelynek csomagolásán a VOC-tartalomra vonatkozó gyártói vállalás egyértelműen szerepelt. Kategóriák szerinti besorolást tekintve a mintázott termékek közül 3 db (16%) A/a, 1 db (5%) A/c, 7 db (37%) A/d, 2 db (11%) A/e, 5 db (26%) A/i, 1 db (5%) B/c kategóriába sorolható festék illetve lakk volt. 6
A kiválasztott minták közül 9 db (52%) hazai, 10 db (48%) EU-n belüli gyártók terméke volt. A mintavételezett termékek kategória szerinti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti.
7.2 Címkefelirat ellenőrzése Az ellenőrzött 19 termékmintából 4 db (21%) termék címkézése nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. 7.2.1 VOC-tartalomra vonatkozó címkézési előírások A Korm. rendelet alapján a rendelet hatálya alá tartozó termékek többek között csak akkor hozhatók forgalomba, ha meghatározott tartalmú címkével vannak ellátva. A címkén a termék VOC-tartalmára vonatkozóan az alábbiaknak kell szerepelniük: a) „a termék 2. számú melléklet szerinti alkategóriája és a vonatkozó VOC határérték g/l-ben megadva, b) a felhasználásra kész állapotú terméknek a 3. számú mellékletben meghatározott vizsgálati módszerekkel mért, illetve a számított maximális VOC tartalma g/l-ben megadva.”
Az adatok címkén történő feltüntetésének egységes szövegét, és módját a Korm. rendelet 4. számú melléklete határozza meg. Ennek alapján a gyártó a termék VOC-tartalmára vonatkozó adatokat az alábbi formátumban köteles feltüntetni. EU határérték erre a termékre (kategória/alkategória): …... g/l (2007)/...... g/l(2010)*. Ez a termék legfeljebb ..... g/l VOC-t tartalmaz. kategória: festékek és lakkok esetében „A”, alkategória: a 2. számú mellékletben meghatározott alkategória betűjele
7
* 2010. január 1-je előtt csak a 2007. január 1-jétől, 2010. január 1-je után csak a 2010. január 1-jétől hatályos határérték feltüntetése kötelező, de mindkét határérték feltüntetésére is lehetőség van. Két termék esetében a címkén vállalt maximális VOC-tartalom nem volt összhangban a laboratóriumi vizsgálat során mért értékkel, illetve további két termék esetében a jogszabályban előírt értéknél magasabb volt a mért VOC-tartalom. A vonatkozó Korm. rendelet előírásának a mintavételezett termékek 21%-a (4 db) nem felelt meg.
7.2.2 Veszélyes besorolású termékek címkézési előírásai A címkefelirat ellenőrzésének további szempontjai a vizsgált termékek vonatkozásában azok veszélyességi besorolásától függően változóak. A mintavétel tárgyát képező oldószerbázisú festékek veszélyesség szempontjából nem veszélyes és veszélyes kategóriába sorolhatók. A nem veszélyes besorolású termékek feliratozására vonatkozóan a Korm. rendelet előírásain túlmenően jogszabály külön címkézési követelményt nem ír elő. A veszélyes besorolású termékek címkézésénél – a Korm. rendeletben meghatározott előírásokon túlmenően – két, egyidejűleg hatályban lévő jogszabály rendelkezéseit kell figyelembe venni: 1. vagy a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (továbbiakban: Kbtv.) és a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet (továbbiakban: EüM rendelet), vagy 2. az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 1272/2008/EK rendelet (továbbiakban: CLP rendelet) előírásait. A mintavételezett, veszélyes besorolású termékek közül 3 minta osztályozása, címkézése és csomagolása a már kihirdetett, de még kötelező jelleggel nem alkalmazandó CLP rendelet előírásai alapján történt. Címkézés szempontjából a 8 db veszélyes besorolású termék mindegyike megfelelt a jogszabályi előírásoknak.
7.2.3 Egyéb címkeelemek, tapintással érzékelhető veszélyre utaló jelzés A Korm. rendelet nem rendelkezik sem a felhasználhatósági, sem a gyártási idő kötelező feltüntetéséről, és ezt festék készítményekre vonatkozóan más jogszabály sem írja elő. A gyártási idő 6 terméken nem volt feltüntetve. Azon termékeknél, amelyeknek a csomagolásán nem szerepelt a gyártási idő, a felhasználhatósági időket nem időintervallumokban, hanem év/hó vagy év/hó/nap formátumban adták meg. Továbbá a Korm. rendelet a meghatározott VOC-határértékeket konkrét dátumhoz köti, így ha a terméken a gyártási idő nem szerepel, úgy a csomagoláson feltüntetett VOC-tartalom megfelelőségének ellenőrzése jelentősen nehezebb.
8
Az ellenőrzés pozitív tapasztalata, hogy a felhasználhatósági idő a mintavételezett termékek mindegyikén feltüntetésre került, holott annak közlésére vonatkozóan konkrét jogszabályi előírás jelenleg nincs. A mintavételezett termékek mindegyikét a rendeltetésszerű használathoz szükséges megfelelő tájékoztatást nyújtó magyar nyelvű használati útmutatóval forgalmazták. Esetenként a termékek csomagolásán olyan képes illusztrációk is elhelyezésre kerülnek, amelyek segítségével a felhasználó könnyen megállapíthatja a festék típusát, a kiadósságát, fényességi fokozatát, illetve számos hasonló információhoz juthat, amelyek segítik őt a megfelelő termék, hígító, valamint a szükséges eszközök megtalálásában. Néhány példa a festékek, lakkok csomagolásán található piktogramokból: A festék mennyezet és beltéri falak festésére alkalmas. A festék típusa: oldószeres hígítású. A festék kiadóssága porózus (nem egyenletes) felületeken. Felhordás: ecsettel. A meglazult, régi festékréteget távolítsuk el drótkefével. Felhordás előtt keverjük fel a festéket. A festék érintésszáraz X óra elteltével / átfesthető X óra után. A festéket védjük a fagytól. Festési körülmények: a levegő relatív páratartalma legyen 80% alatt, és a levegő hőmérséklete legyen legalább +5ºC.
Az EüM rendelet értelmében tapintással érzékelhető veszélyre utaló jelzéssel kell ellátni azon lakossági forgalomba kerülő termékek csomagolását, amelyek „ártalmas”, „fokozottan tűzveszélyes” besorolásúak. A termékek tapintással érzékelhető veszélyre utaló jelzéseire a csomagolásról, kitapintható veszélyjelzésről, követelményekről szóló MSZ EN ISO 11683:2000. számú szabvány vonatkozik. A monitoring program keretében kivett minták közül 4 termék volt a jogszabály alapján kitapintható veszélyjelzés feltüntetésére kötelezett. Ezen termékek mindegyike rendelkezett a kitapintható veszélyjelzéssel. A vizsgált minták adatait és a laboratóriumi mérési eredményeket a jelentéshez csatolt 1. számú melléklet tartalmazza.
9
8. Laboratóriumi vizsgálat A szerves oldószer tartalomra vonatkozó vizsgálatok az NFH akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumában, a vonatkozó Korm. rendelet 3. számú mellékletében szereplő akkreditált mérési módszerekkel történtek. A véleményezés alapját a Korm. rendelet 2. számú mellékletében az egyes termék alkategóriák VOC-tartalmára meghatározott határértékek képezték. A Korm. rendelet értelmében „az 1. számú mellékletben meghatározott csoportokba tartozó termékek a 2. számú mellékletben megállapított időpontokat követően csak akkor hozhatók forgalomba és azokat csak akkor használhatja a végfelhasználó, ha a) felhasználásra kész állapotukban VOC-tartalmuk nem lépi túl a 2. számú mellékletben megadott határértékeket”. A laboratóriumi mérési eredmények alapján a vizsgálati minták – két kivételtől eltekintve – a meghatározott követelményeknek megfeleltek. Két termék esetében a címkén vállalt maximális VOC-tartalom nem volt összhangban a laboratóriumi vizsgálat során mért értékkel, illetve további két termék esetében a jogszabályban előírt értéknél magasabb volt a mért VOC-tartalom.
Budapest, 2015. február „ …….”
dr. Szente István mb. főigazgató
10
FÜGGELÉK „A festékek és lakkok illékony szerves vegyület tartalmának monitoring vizsgálata” című vizsgálatról készített összefoglaló jelentéshez
Az ellenőrzés alapját az alábbi jogszabályok képezték: ♦
az Európai Parlament és a Tanács a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 765/2008/EK rendelete;
♦
a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet;
♦
az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 1272/2008/EK rendelet;
♦
a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény;
♦
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény;
♦
a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény;
♦
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény;
♦
a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény;
♦
a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet;
♦
a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet;
♦
az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet;
♦
a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet.
A vizsgálathoz kapcsolódó szabványok: ♦
MSZ EN ISO 3251:2009 Festékek, lakkok és műanyagok. A nemillóanyag-tartalom meghatározása;
♦
MSZ EN ISO 2811-1:2011 Festékek és lakkok. A sűrűség meghatározása. 1. rész: Piknométeres módszer;
♦
MSZ EN ISO 11890-1:2008 Festékek és lakkok. Az illékony szerves vegyületek (VOC) mennyiségének meghatározása. 1. rész: Differencia-módszer;
♦
ISO 760:1978 (7. fejezet): Víztartalom meghatározása.
11
