ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a csecsemı- és kisgyermek ruházati termékek, lábbelik laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenırzésérıl
Budapest, 2015. december
NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG PIACFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Iktatószám:
PIF-700-3/2015
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS
a csecsemő- és kisgyermek ruházati termékek, lábbelik laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzéséről
Az összefoglaló jelentést készítette: dr. Gervainé Ritter Csilla
Budapest, 2015. december
Vezetői összefoglaló A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kiemelt feladatának tekinti a csecsemők és kisgyermekek számára készített termékek folyamatos piacfelügyeleti ellenőrzését, ezért több mint 10 éve folyamatosan végez piacfelügyeleti vizsgálatot a csecsemők és kisgyermekek részére gyártott ruházati termékek körében. A vizsgálat egyik célja annak ellenőrzése volt, hogy a mintavételezett – 3 év alatti gyermekeknek szánt –, különböző díszítésekkel ellátott csecsemő- és kisgyermektextilruházati termékek és gyermek lábbelik biztonságossága megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. A vizsgálat másik célja a forgalomban még megtalálható, – a termékbiztonsági hiányosság alapján, mintavétel és laborvizsgálat nélkül, a helyszínen, szemrevételezéssel megállapíthatóan – nem megengedett módon alkalmazott húzózsinórral ellátott veszélyes csecsemő- és kisgyermek-ruházati termékek forgalomból való kiszűrése volt. A kormányhivatalok munkatársai 239 csecsemő- és kisgyermek-ruházati terméket forgalmazó üzletet vontak vizsgálat alá. Az ellenőrzött egységek 38,5%-ában (92 üzletben) találtak veszélyes terméket. A vizsgálat során a kormányhivatalok munkatársai 1952-féle, 8639 db csecsemő- és kisgyermek textilruházati terméket és gyermek lábbelit ellenőriztek és ebből összesen 205-féle, 1477 db/pár termék esetében állapították meg, hogy azok nem elégítik ki a termékbiztonsági követelményeket. A helyszínen, mintavétel nélkül 101-féle, 798 db termék esetében állapították meg, hogy azok használata a nem megfelelően alkalmazott húzózsinórok, illetve húzózsinór végződések miatt súlyos kockázatot jelentenek a gyermekekre nézve. Ezen kívül 72-féle, 358 db olyan gyermekruhát is találtak a forgalomban, amelynek a forgalmazását valamelyik megyei kormányhivatal korábban már megtiltotta. Az ellenőrzés során 34 fajta – termékbiztonsági szempontból gyanúsnak vélt – gyermekruha (17 db) és gyermek lábbeli (17 pár) mintavételére került sor. A mintavételezett textiltermékek 100%-ánál (17 db), míg a gyermek lábbeliknél 94%-ánál (16 pár) állapítottunk meg valamilyen címkézési hiányosságot. A laboratóriumi vizsgálatok alapján 3 pár lábbeli és 2 db gyermekruházati termék felelt meg a termékbiztonsági előírásoknak. 29-féle (182 db/pár) termék (86,3%) esetében az azokon lévő apró díszítések – strasszok, gyöngyök, szegecsek stb. – a kelme felületéről igen kis erő hatására leváltak, ezzel használatuk a fulladásveszély miatt súlyos kockázatot jelenthetnek a gyermekek számára. Ezenkívül 2 ruházati terméknél állapítottuk meg, hogy azok a nem megfelelően alkalmazott díszítésekből adódó fulladásveszélyen kívül a megengedettnél hosszabb öv alkalmazása miatt balesetveszélyt is jelenthetnek a gyermekeknek. A gyermek lábbelik közül 2 pár alkalmi jellegű kisgyermek lábbelinél kifogásoltuk a nem megfelelő formakialakítást, a merev, kemény járótalpat, ugyanis az ilyen lábbelik viselése egészségkárosító hatású, ezért ezen termékek használata során fennáll az egészségkárosító hatás nagy kockázata. A veszélyes termékek forgalomból történő kivonásáról, illetve a súlyos kockázat miatt e termékek visszahívásáról a területileg illetékes kormányhivatalok intézkedtek.
2
Az elmúlt években a Hatóság nagy figyelmet fordított a veszélyt jelentő húzózsinórral ellátott csecsemő- és kisgyermekruhák felderítésére, és igen nagy mennyiségben sikerült kivonni a forgalomból olyan veszélyes gyermekruhákat, amelyek a nem megfelelően alkalmazott húzózsinórok, illetve húzózsinór végződések miatt nem feleltek meg a termékbiztonsági követelményeknek. A kisgyermekek a használat során, a ruháikra rávarrt vagy ragasztott díszítéseket, flittereket, strasszokat, gyöngyöket könnyen leszedhetik a ruháikról, a szájukba vehetik és ezek az apró elemek a légutakba kerülve fulladásveszélyt jelenthetnek a kisgyermekekre nézve.
1.
A vizsgált termékkör
A mintavétel kiterjedt valamennyi olyan ragasztott, varrott vagy szegecselt technológiával díszített alsó- és felsőruházati termékre, amelyet 3 éves kor alatti – 98/104 cm testmagasságú, vagy az annál alacsonyabb – csecsemőknek, illetve kisgyermekeknek gyártottak, valamint a gyermekkorcsoportú lábbelik köréből a 17–25-ös francia méretszámú – bébi (17-19), tipegő (20-21), kisgyermek (22-25) – rendszeres viseletű és alkalmi lábbelikre. Ezen kívül a helyszíni ellenőrzés kiterjedt valamennyi olyan ruházati termékre, amelyeket 14 év alatti gyermekek részére gyártottak (pl. kabátokra, pulóverekre, fürdőruhákra, nyári rövidnadrágokra, ruhákra, szabadidőruhákra, stb).
2.
A mintavétel és az ellenőrzés időtartama
A mintavételre 2015. április 8. és április 17. között, míg az ellenőrzés lefolytatására a 2015. április 6. és október 30. közötti időszakban került sor.
3.
A mintavétel és az ellenőrzés résztvevői
A mintavételben és az ellenőrzésben is a fővárosi és valamennyi megyei Kormányhivatal részt vett, a szakmai segítségnyújtást az NFH Piacfelügyeleti Főosztálya látta el. A laboratóriumi vizsgálatokat az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma végezte.
4.
Az ellenőrzés helyszínei
Az ellenőrzés a bevásárlóközpontokra, áruházláncokra, szaküzletekre, piacokra és egyéb kiskereskedelmi egységekre terjedt ki.
5.
A forgalmazás helyzete
A korábbi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a veszélyes gyermekruhák elsősorban az EGK területén kívüli országból származnak, ezért az ellenőrzést és a veszélyes termékek keresését elsősorban az ilyen termékeket forgalmazó kiskereskedelmi egységben végezték a kormányhivatalok munkatársai. A csecsemő és kisgyermek ruházati termékek választékát, minőségét, árfekvését tekintve elmondható, hogy az üzletek többségében igen széles a választék, a termékkörből túlkínálat van. Az ellenőrzött üzletek jelentős részében megtalálhatók a különböző korcsoportoknak megfelelő ruházati termékek. Az előző évi ellenőrzésekhez képest az tapasztalható, hogy a kínai ruházati termékek mellett megjelentek a török importból származó termékek is. 3
Tapasztalataink azt mutatják, hogy a gyermekruházati termékek évek óta tartó biztonságossági vizsgálatainak a sajtóban is nyilvánossá tett eredményei alapján a kereskedők sokkal tájékozottabbak, ezért a kormányhivatalok munkatársai jóval kisebb arányban találnak veszélyes gyermekruhákat a forgalomban. A nagy áruházláncok, szaküzletek csak a szabványnak megfelelő terméket kínálnak eladásra. Ahol még találhatóak szabványnak nem megfelelő termékek azok általában kínai és török termékeket forgalmazó üzletek, vagy egyéni vállalkozók által üzemeltetett kisebb üzletek, árusító helyek. Náluk sem jellemző azonban a nagy mennyiség. Évek óta visszatérő gond a ruházati termékek ellenőrzése során, hogy a veszélyes termékek esetében a forgalmazói lánc felderítése, a termékek nyomon követése nagy nehézségekkel és kevés eredménnyel járnak. A bemutatott bizonylatokon a konkrét termék beazonosítására alkalmas adatok (azonosító megnevezések, cikkszám, stb.) hiányoznak, általános megnevezést használnak (pl. gyerekruha, fürdőruha, stb.), ami a beazonosítást, nyomon követést lehetetlenné teszi. A nyilatkozattételi felhívások a számlán megadott címről „nem kereste”, „cím elégtelen”, vagy „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel visszaérkeznek a kormányhivatalokhoz. Számtalan eljárást kell megszüntetni azért, mert a bemutatott bizonylaton feltüntetett cég azt nyilatkozza, hogy a bizonylatot nem ő állította ki, valaki visszaélt az ő nevével. A kormányhivatalok munkatársai 239 csecsemő- és kisgyermek ruházati terméket forgalmazó üzletet vontak vizsgálat alá, melyből 28 áruházlánc, 200 egység egyéb kiskereskedelmi egység, valamint 11 piaci elárusítóhely volt. Az ellenőrzés kizárólag a termékbiztonsági szempontból kifogásolt termékek felkutatására és a forgalomból való kivonására irányult, ezért az ellenőrzés egyéb forgalmazási feltételek vizsgálatára nem terjedt ki. Az ellenőrzött egységek 38,5%-ában (92 üzletben) találtak a kormányhivatalok munkatársai veszélyes terméket. Itt kell azonban megjegyezni, hogy sok esetben előzetes felmérés után végezték az ellenőrzést a kormányhivatalok munkatársai, és csak azokban a kereskedelmi egységekben végeztek tényleges ellenőrzést, vettek fel jegyzőkönyvet, ahol veszélyes gyermekruhát is forgalmaztak. A vizsgálat során a kormányhivatalok munkatársai 1952-féle, 8639 db csecsemő- és kisgyermek textilruházati terméket és gyermek lábbelit ellenőriztek és ebből összesen 205-féle, 1477 db/pár termék esetében állapították meg, hogy azok nem elégítik ki a termékbiztonsági követelményeket. Ebből 72-féle, 530 db/pár olyan gyermekruhát és gyermek lábbelit is találtak a forgalomban, amelynek a forgalmazását valamelyik megyei kormányhivatal korábban már megtiltotta.
6.
Mintavételezett termékek vizsgálati eredményei
6.1 Csecsemő- és kisgyermek textilruházati termékek Összesen 17 db – termékbiztonsági szempontból gyanúsnak vélt – gyermekruhából történt mintavétel. A mintavétel olyan csecsemő- és kisgyermekruhákból történt, amelyeket az újszülött kortól 3 éves korig, illetve maximum 98/104 cm testmagasságig méreteztek, valamint amelyeket különféle ragasztott vagy varrott technológiával rögzített, strasszkövekkel, gyöngyökkel, flitterekkel, vagy egyéb módon díszítettek.
4
A mintavételt megnehezítette az a tény, hogy az üzletek egy-egy termékből méretsorokat rendelnek, ezért adott méretből általában csak 1-2 db található az üzletben. A laboratóriumi vizsgálathoz, illetve az ellenmintához gyakran nem volt elég az üzletben lévő minta mennyisége, ezért ezekből a termékekből – annak ellenére, hogy indokolt lett volna – nem volt lehetőség minden esetben a minták levételére. Ezen kívül a felügyelőségek munkatársai azt is tapasztalták, hogy a kereskedők jobban odafigyelnek arra, hogy a 3 év alatti gyermekek ruházatán ne legyenek veszélyt jelentő díszítések. A 3 éves korcsoport feletti ruhákon viszont továbbra is rengeteg díszítést alkalmaznak. 6.1.1
Címkézési előírások vizsgálata
A mintavételezett textiltermékek 100%-ánál (17 db) állapítottunk meg valamilyen címkézési hiányosságot. A hiányosságok megoszlását az alábbi diagram szemlélteti (1-1 terméknél egyszerre több hiányosság is előfordult).
6.1.1.1 Azonosító jelölés A vonatkozó jogszabály szerint a gyártó köteles a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni. Az azonosító jelölésnek olyannak kell lennie, hogy az alapján a termék pontosan beazonosítható legyen. A termék azonosító jelölése lehet a termék típus-, tétel-, modell- vagy sorozatszáma, vagy más egyedi jelölése, valamint egyes esetekben a vonalkód is. Az azonosító jelölést – általában a cikkszámot vagy modellszámot – az előírásoknak megfelelően egy kivételtől eltekintve valamennyi terméken feltüntették.
5
6.1.1.2 Gyártó és importőr adatainak megléte A vonatkozó jogszabály szerint a gyártó, valamint import termék esetén az importőr köteles a terméken feltüntetni a nevét, kereskedelmi nevét vagy bejegyzett kereskedelmi védjegyét és a székhelyét. Ez a hiányosság jelen vizsgálatunknál jóval nagyobb arányban fordult elő, ugyanis korábban a jogszabályok alapján a gyártó vagy import termék esetében az importáló adatait kellett feltüntetni, jelenleg azonban a gyártó adatait minden esetben fel kell tüntetni a termék címéjén. Az EU-n kívüli, 3. országból származó termékek esetében a gyártó adatai gyakran a forgalmazók előtt is ismeretlenek, ezért ezeket pótolni sem tudják. A gyártó és az importőr adatainak feltüntetése valamennyi mintavételezett 17 db (100%) gyermekruha esetében hiányzott. 6.1.1.3 Nyersanyag-összetétel A textilterméken a nyersanyag-összetételt a vonatkozó rendelet (a textilszál-elnevezésekről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről szóló 1007/2011/EU rendelet) előírásai szerint kell megadni. Kizárólag a rendelet I. mellékletében felsorolt textilszál-elnevezések alkalmazhatók a textiltermékek címkéin és jelölésein a szálösszetétel feltüntetése céljából. Többszálas textilterméknél a textíliákat olyan címkével kell ellátni vagy megjelölni, amely csökkenő sorrendben feltünteti valamennyi szál komponens elnevezését és százalékos tömegarányát. A textiltermékek címkézésének, illetve jelölésének tartósnak, könnyen olvashatónak, láthatónak és hozzáférhetőnek kell lennie, valamint címke használata esetén annak biztonságos rögzítéséről is gondoskodni kell. A címkézést vagy jelölést annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell elvégezni, amelynek a területén a textiltermékeket a fogyasztó rendelkezésére bocsátják. A címkézés vagy jelölés nem lehet megtévesztő, és annak olyannak kell lennie, hogy a fogyasztó könnyen megérthesse. 8 db gyermekruha esetében (47%) nyert megállapítást, hogy a nyersanyag-összetételt nem a jogszabálynak megfelelően tüntették fel, ebből két terméknél a nyersanyagösszetétel teljes hiányát állapítottuk meg. A jellemző hiányosságok az alábbiak voltak: − −
−
az összetételt nem magyar nyelven tüntetették fel, nem az előírt csökkenő tömegarány szerinti sorrendben adták meg az anyagösszetételt. Ezekben az esetekben mindig az alacsonyabb tartalmú pamut összetételét adták meg először, ezzel megtévesztve a fogyasztót, aki abban a tudatban vásárolja meg a terméket, hogy az magasabb arányban tartalmaz pamutot. A címkéken ellentétes tartalmú összetételt adtak meg.
6.1.1.4 Használati kezelési útmutató A textiltermékek kezelési tájékoztatójára vonatkozóan harmonizált nemzeti szabvány van, azonban annak kötelező alkalmazását jogszabály nem írja elő. A szabványban részletezett 5-féle kezelésre (mosásra, vasalásra, szárításra, vegytisztításra, fehérítésre) vonatkozó tájékoztatás olyan jelentős információnak minősül, amelynek hiányában a fogyasztó a termék megfelelő kezelésére nem képes, és a tájékoztatás miatti helytelen kezelés a termék tartósságát csökkentheti. A használati-kezelési útmutató tartamilag csak abban az esetben fogadható el, amennyiben a szabvány szerinti 5-féle kezelésre vonatkozóan szöveggel, vagy piktogrammal valamilyen utalás, utasítás történik. Minden olyan képi jelölés is elfogadható, amely egyértelmű tájékoztatást nyújt a termék kezelésére vonatkozóan. A tájékoztatás teljes hiányát egy termék esetében tapasztaltuk. 6
Jellemző hiányosság volt, hogy a bevarrt címkén, valamint a termékhez rögzített függőcímkén lévő tájékoztatások egymással nem voltak összhangban, ellentmondó kezelési módokat tartalmaztak. 10 termék esetében tapasztaltunk hiányosságokat a használati-kezelési útmutató terén. Ebből 6 esetben állapítottuk meg az ellentétes tartalmú tájékoztatást. 6.1.2 A gyermekruhán alkalmazott díszítések, flitterek, felerősítési szilárdságának termékbiztonsági vizsgálata
gyöngyök,
strasszok
Amennyiben a használat során a gyermekek a ruháikra rávarrt vagy ragasztott díszítéseket, flittereket, strasszokat, gyöngyöket könnyen leszedhetik a ruháikról, ezek az apró elemek a légutakba kerülve fulladásveszélyt jelenthetnek rájuk nézve.
7
Mivel a 3 év alatti kisgyermekek még szinte mindent a szájukba vesznek, megkóstolnak, ezért erre a vizsgálatra kizárólag a 3 év alatti gyermekeknek szánt – 104 cm testmagasságig, vagy 0-36 hó méretjelzésű – ruhák esetében került sor. Az apró díszítések felerősítési szilárdsági vizsgálatát az akkreditált Villamos Laboratórium 17-féle termék (76 db) esetében vizsgálta meg.
Mechanikai és
A vizsgálati eredmények alapján megállapítást nyert, hogy 15-féle (63 db) termék esetében az apró díszítések – strasszok, gyöngyök, szegecsek stb. – a kelme felületéről igen kis erő hatására leváltak, vagyis 2 termék kivételével valamennyi gyermekruha e szempontból a fulladásveszély súlyos kockázatát jelentheti a gyermekek részére. A 15 db fulladásveszélyes gyermekruhából 2 terméknél állapítottuk meg, hogy azok a nem megfelelően alkalmazott díszítésekből adódó fulladásveszélyen kívül a megengedettnél hosszabb öv alkalmazása miatt balesetveszélyt is jelenthetnek a gyermekeknek.
A laboratóriumi vizsgálat részletes eredményeit az 1. számú melléklet, a címkézési vizsgálat eredményeit a 2. sz. melléklet tartalmazza. 6.2 Bébi-, tipegő- és kisgyermek lábbelik A gyermekcipők biztonságára fokozott figyelmet kell fordítani, mivel a 17–25-ös méretű lábbelik viselői 1–3 éves korú gyermekek, akik életkorukból adódóan nem képesek felmérni azt a kockázatot, amelyet a nem megfelelően kialakított lábbeli viselése okozhat. A gyermek lábbeliken lévő nem megfelelően rögzített gyöngyök, flitterek fulladásveszélyt jelenthetnek, a lelógó alkatrészek, rojtok, zsinórok beakadása balesetet okozhatnak. A merev, kemény talp-szerkezetű és hegyes orr-rész kialakítású gyermekcipők akadályozzák a gyermekláb egészséges fejlődését, maradandó láb deformációt okozhatnak. 8
Összesen 17 pár – termékbiztonsági szempontból gyanúsnak vélt – gyermek lábbeliből történt mintavétel. 6.2.1 Gyermek lábbelik címkézési előírásainak vizsgálata A mintavételezett termékek 94%-ánál (16 pár) állapítottunk meg valamilyen címkézési hiányosságot. A hiányosságok megoszlását az alábbi diagram szemlélteti (1-1 terméknél egyszerre több hiányosság is előfordult).
6.2.1.1 Azonosító jelölés A vonatkozó jogszabály szerint a gyártó köteles a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni. Az azonosító jelölésnek olyannak kell lennie, hogy az alapján a termék pontosan beazonosítható legyen. A termék azonosító jelölése lábbeliknél általában a modellszám. Abban az esetben, amikor csak vonalkódot tüntettek fel a terméken, a felügyelők ellenőrizték a GS1 Magyarország Kht. http://gepir.gs1hu.org/Searcher/GtinSearch webcímén, hogy a megadott vonalkód regisztrálva van-e. Regisztrált vonalkód esetében azt is elfogadták azonosító jelölésként. Az azonosító jelölést az előírásoknak megfelelően két kivételtől eltekintve valamennyi terméken feltüntették. 6.2.1.2 Gyártó és importőr adatainak megléte A vonatkozó jogszabály szerint a gyártó, valamint import termék esetén az importőr köteles a terméken feltüntetni a nevét, kereskedelmi nevét vagy bejegyzett kereskedelmi védjegyét és a székhelyét. Amennyiben a termék mérete, kialakítása vagy egyéb sajátossága miatt ezen adatok nem tüntethetők fel magán a terméken, azokat jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a termék csomagolásán vagy a terméket kísérő dokumentációján kell megadni. A vizsgálat tapasztalatai szerint az EU-ból származó termékeknél ez a hiányosság kisebb arányban fordult elő, mint az EU-n kívüli, 3. országból származó lábbelik esetében. A gyártó adatainak feltüntetése 16 pár (94%), az importőr adatainak feltüntetése 15 pár (88%) gyermek lábbeli esetében hiányzott. 9
6.2.1.3 Anyagösszetétel feltüntetése A 24/2008. NFGM r. 1. § (1) bekezdése szerint a gyártó köteles a fogyasztók részére történő forgalmazásra szánt lábbelin a lábbeli fő alkotórészeihez felhasznált anyagokat e rendelet előírásai szerint feltüntetni. Az anyagösszetétel megadható szöveggel vagy piktogrammal. A felsőrész, bélés és fedőtalpbélés, valamint a járótalp nyersanyagának megadásánál azokat a felhasznált anyagokat kell feltüntetni, amely a felület legalább 80%-át, a járótalp esetében a térfogatának 80%-át teszi ki. Ha a főrészekhez felhasznált anyagok egyike sem éri el a 80%-ot, akkor a két legnagyobb felületű anyagot kell megadni.
Piktogramok:
felsőrész
bőr (természetes bőr)
bélés és fedőtalpbélés
járótalp
bevonatos bőr
textil
egyéb anyag
A címkézés módja lehet pecsételés, ragasztás, préselés, beégetés vagy csatolt címke használata. A címkét az azonos párba tartozó lábbelik legalább egyikének talpán vagy bélésén rögzíteni kell. Az anyagösszetétel feltüntetésének teljes hiányát, vagy hiányosságát 7 pár (41,2%) esetében állapítottuk meg.
6.2.2 A gyermek lábbeliken alkalmazott díszítések, flitterek, gyöngyök, strasszok felerősítési szilárdságának termékbiztonsági vizsgálata A gyermekkorcsoportú lábbelik köréből a 17–25-ös francia méretszámú – bébi (17-19), tipegő (20-21), kisgyermek (22-25) – rendszeres viseletű és alkalmi lábbelikből történt a mintavétel. Az apró díszítések felerősítési szilárdsági vizsgálatát az akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratórium 17-féle (135 pár) termék esetében vizsgálta meg. A vizsgálati eredmények alapján megállapítást nyert, hogy 14-féle (119 pár) lábbeli (86,3%) esetében az apró díszítések – strasszok, gyöngyök, szegecsek stb. – az azt hordozó felületről igen kis erő hatására leváltak, ezzel használatuk a fulladásveszély miatt súlyos kockázatot jelenthet a gyermekek számára.
10
11
6.2.3 A gyermek lábbelik szemrevételes vizsgálatának eredménye A lábegészségügyi szempontokra vonatkozóan az EU-ban jelenleg nincs egységes szabályozás, ezért a tagországok véleménye is eltérő arra vonatkozóan, hogy milyen szempontoknak kell megfelelniük a gyermek-lábbeliknek. Az NFH Piacfelügyeleti Főosztálya az MSZ 3367:2002 „Lábbelik” szabvány 7.2. pontjának előírásai alapján vizsgálta, illetve értékelte a lábbelik formai- és szerkezeti kialakítását, így elsősorban az orrformát, a talp hajlékonyságát, valamint az orrmerevítő és a kéreg formatartósságát, illetve meglétét véleményezte. Ezek a jellemzők a gyermek lábának egészséges fejlődése szempontjából fontosak, mert az elkeskenyített orr-rész, valamint a túl kemény és merev talpszerkezet, illetve a merevítő elemek hiánya későbbi lábbetegségeket okozhatnak, súlyosabb esetben akár a gyermekláb deformációjához is vezethetnek. A vonatkozó szabvány előírása alapján a bébi-, tipegő-, és kisgyermek lábbelik orr-részét úgy kell kialakítani, hogy széles legyen, a kisujjszélesség és a belső orrszélesség méretének betartásával. A nem megfelelő formakialakítást, a merev, kemény járótalpat, 2 pár alkalmi jellegű kisgyermek lábbelinél kifogásoltuk, ugyanis az ilyen lábbelik viselése egészségkárosító hatású. Figyelemmel arra, hogy mindkét modellnél kis alkatrészek váltak le a laboratóriumi vizsgálatok során, így a fulladásveszély súlyos kockázatán túlmenően az egészségkárosító hatás nagy kockázata is fennáll az ilyen jellegű lábbelik viselése során.
A lábbelik laboratóriumi vizsgálatának részletes eredményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.
12
7.
Laboratóriumi vizsgálat nélkül, kizárólag a helyszínen, szemrevételezéssel végzett termékbiztonsági vizsgálat eredménye
7.1 A zsinórokra és a húzózsinórokra vonatkozó előírások A vizsgálatot az MSZ EN 14682:2015 „A gyermekruhák biztonsága. Zsinórok és húzózsinórok a gyermekruházaton. Műszaki követelmények” című szabvány alapján végezték a kormányhivatalok munkatársai. A szabvány a különböző korcsoportoknál megengedett húzózsinórok alkalmazását szabályozza. A szabvány figyelembe veszi a gyermekek életkorát, a gyermekek korával és fejlettségével összefüggő szokásos viselkedésüket és tevékenységüket, valamint a baleseti statisztikákat. A szabvány 2 fő korcsoportot különböztet meg: 1. Fiatal gyermek. Ide tartoznak a gyermekek születésüktől 7 éves korukig, minden gyermek, aki 134 cm magas, vagy annál alacsonyabb. 2. Idősebb gyermek és fiatal személy. Ide tartoznak a 7 és 14 év közötti gyerekek. A fiúk 134 cm-es magasságtól 182 cm-ig, a lányok pedig 134 cm-es magasságtól 176 cm-ig. A fiatal gyermekeknél elsősorban a ruhájukon alkalmazott kapucnikban, vagy a nyak körül lévő zsinórok beakadása a játszótéri eszközökbe (például a csúszdába) okozhat súlyos balesetet, míg az idősebb gyermekeknél és fiatal személyeknél a ruhadarab derekán és az alsó szegélyein levő zsinórok és húzózsinórok beakadása a mozgó járműveken (ilyenek például a buszajtók, a síliftek és a kerékpárok) okozhat súlyos sérüléseket, akár halálos balesetet. A nyak- és kapucni részen alkalmazott húzózsinórok, a nyak köré szorulva fojtási veszélyt, a derékrészen és az attól lejjebb lévő, a szabvány alapján nem megengedett módon történő zsinórok alkalmazása, illetve a zsinórvégeken lévő csomók, műanyag vagy fém végelzárók – a nyak körüli zsinórokon lévő végelzárók kivételével – alkalmazása balesetveszélyt jelenthet a gyermekek számára. A nyak körül és a kapucniban alkalmazott elasztikus zsinórok – a fojtási veszélyen kívül – a zsinór meghúzásakor a gyermek arcához visszacsapódhatnak, ezért arcés szemsérülést is okozhatnak a gyermekeknek.
7.2 Termékbiztonsági vizsgálatok eredményei A kormányhivatalok munkatársai 239 csecsemő- és kisgyermek-ruházati terméket forgalmazó üzletet vontak vizsgálat alá. Az ellenőrzés kizárólag a termékbiztonsági szempontból kifogásolt termékek felkutatására és a forgalomból való kivonására irányult. Az ellenőrzött egységek 38,5%-ában (92 üzletben) találtak a felügyelők veszélyes terméket. A veszélyes termékek származási hely szerinti megoszlását az alábbi diagram mutatja. Mivel a vonatkozó jogszabályok alapján a termék származási helyét a termék címkéjén nem kell feltüntetni, ezért azoknál a gyermekruháknál, amelyeknél a származási helyet nem adták meg, a származást ismeretlennek vettük.
13
A helyszínen, mintavétel nélkül elvégzett termékbiztonsági vizsgálatok során a kormányhivatalok munkatársai 101-féle, 798 db termék esetében állapították meg, hogy azok a nem megfelelően alkalmazott húzózsinórok, illetve húzózsinór-végződések miatt nem elégítik ki a termékbiztonsági követelményeket. A termékbiztonsági okból kifogásolt csecsemő- és kisgyermekruhák közül: −
44 terméknél alkalmaztak a kapucniban szabadvégződésű összehúzó-zsinórt,
−
6 termék tartalmazott a kapucniban elasztikus anyagból készült összehúzó-zsinórt,
−
5 termék esetében alkalmaztak a kapucniban hurokban végződő, elasztikus összehúzó-zsinórt, melyen műanyag hosszúság-szabályozó volt,
−
31 terméknél a zsinór végeinek lezárásához csomót, műanyag vagy fém végelzárót alkalmaztak,
−
45 terméknél a nadrágban olyan összehúzó-zsinór volt, amely nem volt legalább egy ponton rögzítve,
−
3 terméknél nyakban és háton megkötendő szabadvégződésű zsinór volt,
−
2 termék nyakban, szabadvégződésű zsinórral volt rögzíthető,
−
6 terméknél a megengedettnél hosszabb zsinórokat alkalmaztak.
Több terméknél a biztonsági hiányosságok halmozottan fordultak elő.
14
Az alábbi diagram a húzózsinórok és a zsinórvégződések kialakítása miatti veszélyek megoszlását mutatja:
Figyelembe véve, hogy ezen termékek súlyosan veszélyeztethetik a csecsemők és kisgyermekek egészségét, a termékek további forgalmazását a kormányhivatalok az ellenőrzést követően az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra, minden esetben fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó végzésben azonnali hatállyal megtiltották. Az ügydöntő határozatban a termékek forgalomból való kivonását, illetve visszahívását rendelték el. A vizsgált termékeket és a megállapított termékbiztonsági hiányosságokat a 4. sz. melléklet tartalmazza.
8.
A KPIR rendszerben korábban letiltott termékek keresése
A RAPEX bejelentésekben és a KPIR rendszerben igen magas számban szerepelnek csecsemő- és kisgyermek ruházati termékek, valamint éves témavizsgálatban a megyei kormányhivatalok folyamatosan keresik ezen termékeket, ezért jelen témavizsgálat keretében ilyen jellegű célellenőrzést nem folytattunk. A vizsgálat ideje alatt – figyelembe véve az egyéb témavizsgálat eredményeit is – a kormányhivatalok munkatársai az ellenőrzéseik során 72-féle, 530 db olyan csecsemő- és kisgyermekruhát találtak, amelyek forgalmazását a hatóság korábban már megtiltotta, és azokat az NFH honlapján közzétette. Ezen termékek további forgalmazását a kormányhivatalok azonnali hatállyal megtiltották.
15
FÜGGELÉK „A csecsemő- és kisgyermek-ruházati termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése” című vizsgálatról készített összefoglaló jelentéshez
Az ellenőrzés alapját az alábbi jogszabályok képezték:
•
•
• • • • • • • • •
az Európai Parlament és a Tanács a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 765/2008/EK rendelete; az Európai Parlament és a Tanács a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 768/2008/EK határozata; a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény; a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény; a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet; a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet; a textilszál elnevezésekről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről szóló 1007/2011/EU rendelet; az egységes termékazonosító kód alkalmazásáról szóló 145/1991. (XI. 2.) Korm. rendelet, a lábbelik fogyasztók részére történő forgalmazásának egyes követelményeiről szóló 24/2008. (XI. 18.) NFGM rendelet
A vizsgálat alapját képező szabvány: • • • •
MSZ EN 14682:2015 A gyermekruházat biztonsága. Zsinórok és húzózsinórok a gyermekruházaton. Műszaki követelmények; MSZ EN ISO 3758:2012 Textíliák. Jelképekkel megadott kezelési útmutató; MSZ 3368:2002 Lábbelik fogalommeghatározásai, MSZ 3367:2002 Lábbelik.
