ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az árfeltüntetésre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzéséről a kereskedelemben és a szolgáltatások területén
Budapest, 2013. március
NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY FOGYASZTÓVÉDELMI OSZTÁLY
Iktatószám: Készítette:
SEF-143/2013. Haklik Andrea Tolvaj Ágnes
Összefoglaló jelentés Az árfeltüntetésre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzéséről a kereskedelemben és a szolgáltatások területén
Budapest, 2013. március
1. Az ellenőrzés indoka, célja A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a korábbi években az árfeltüntetést, illetve áralkalmazást érintő ellenőrzéseit jellemzően nem egész évben, hanem szezonálisan, azaz ünnepekhez, illetve különböző akciókhoz kapcsolódóan végezte. Egész éves időszakot felölelő vizsgálat – negyedévente változó területeken – először 2011-ben volt, amelynek magas kifogásolással zárult eredményei rávilágítottak arra, hogy a fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő jogainak megfelelő biztosítása, valamint anyagi érdekeinek védelme érdekében elengedhetetlen a folyamatos hatósági jelenlét. A témavizsgálat során kiemelt figyelmet kaptak azon üzlettípusok, amelyekben az előző év eredményei nagyszámú szabálytalanságot jeleztek, továbbá olyan új kereskedelmi területek vizsgálatára is sor került, ahol korábban nem voltak rendszeres hatósági ellenőrzések. Azáltal, hogy az ellenőrzések nem szezonálisak, hanem folyamatosak voltak, a kapott adatok nagyobb biztonsággal tükrözik a valós árfeltüntetési, illetve áralkalmazási gyakorlatot. Tekintettel arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság komplex, átfogó vizsgálatokat végez, a fentieken túl az ellenőrzések kiterjedtek az általános kereskedelmi előírások megtartásának vizsgálata mellett annak ellenőrzésére is, hogy forgalomba kerültek-e korábbi hatósági vizsgálat során nem biztonságosnak ítélt és letiltott, vagy más tagállam által a RAPEXrendszerben közzétett és letiltott termékek. A jelentés összesen 12 különböző terület – élelmiszer-áruházlánc, kisebb élelmiszerüzlet, vásárcsarnok, piac, pékség, hús-hentesáru, 100 Ft-os, papír-írószer, használtruha-, hobbi-, szabadidő, ruházati, cipő-, barkács- és könyvesbolt – egész évben tartó ellenőrzéseinek tapasztalatait összegzi.
2. Az ellenőrzés időtartama és résztvevői Az ellenőrzésekre 2012. március 19. – 2012. december 31. között került sor, amelyekben valamennyi kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége részt vett. 3. Az ellenőrzés általános megállapításai A felügyelőségek munkatársai az országos témavizsgálat keretében összesen 5 448 üzletben ellenőrizték az akció nélküli, illetve akciós termékek árfeltüntetését és árfelszámítását, valamint, ahol az adott termékértékesítéshez szolgáltatás is kapcsolódott, azok díjának feltüntetését is. A felügyelők az ellenőrzések során minden második, azaz 2 745 egységben tártak fel valamilyen jogsértést. Az előző évhez képest a kifogásolási arány 6%-os emelkedést mutat, amely valószínűsíthetően a számos új, korábban nem, vagy kevésbé ellenőrzött terület fokozott vizsgálatából adódott. A vizsgált és kifogásolt üzletek számának alakulását, továbbá a kifogásolás arányát ellenőrzési területekre bontva az alábbi táblázatban foglaltuk össze.
Ellenőrzési területek Kisebb élelmiszerüzlet Hús-hentesáru üzlet Hobbi-, szabadidő bolt Pékség Barkácsbolt Vásárcsarnok, piac Használtruha-üzlet Élelmiszer-áruházlánc Papír-írószer üzlet 100 Ft-os üzlet Ruházati, cipőüzlet Könyvesbolt ÖSSZESEN
Vizsgált (db)
Kifogásolt (db)
2 102 249 282 279 185 332 172 840 152 215 498 142 5 448
1 242 145 152 152 93 173 80 378 61 84 146 39 2 745
Kifogásolási arány 59% 58% 54% 54% 50% 52% 47% 45% 40% 39% 29% 27% 50%
A kisebb élelmiszerüzletek kiemelkedően magas ellenőrzési száma abból adódik, hogy a vizsgálat keretében ezen üzlettípusra fokozott figyelmet kellett a felügyelőségeknek fordítaniuk. A korábbi évek rendszeres ellenőrzéseinek köszönhetően a vizsgálati eredmények bizonyos területeken javuló tendenciát mutatnak (pl.: élelmiszer-áruházláncok), azonban az új területeken történő ellenőrzések magas kifogásolási aránnyal zárultak (pl.: hús-hentesáru üzletek). A vizsgált területek közül az ellenőrzési eredmények alapján különböző ártájékoztatási, illetve áralkalmazási szabálytalanságokat a legnagyobb arányban a kisebb élelmiszerüzletekben, míg a legkevesebb hiányosságot könyvesboltokban tapasztalták a felügyelők. Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni, hogy ezek a százalékos értékek egymástól jelentősen eltérő ellenőrzési számok mellett kerültek megállapításra, amely a táblázatból megállapítható.
4. Az ellenőrzés részletes megállapításai 4.1 Az árak feltüntetésével kapcsolatos tapasztalatok A felügyelők minden egységben (5 448) vizsgálták, hogy a megvételre kínált termékek eladási áráról/akciós eladási áráról és/vagy egységáráról/akciós egységáráról egyértelműen, könnyen azonosíthatóan, tisztán olvashatóan tájékoztatják-e a fogyasztókat. Az egész éven át tartó vizsgálat során a felügyelőségek munkatársai összesen 772 321 féle terméket ellenőriztek az árak feltüntetése szempontjából. Az ellenőrzések során minden harmadik egységben (1 634 db) összesen 33 830 féle termék vonatkozásában észleltek a felügyelők valamilyen ártájékoztatással kapcsolatos hiányosságot (4%-os kifogásolási arány). Noha csak minden ötödik vizsgált termék (151 497 féle) volt leárazva, mégis a kifogásolt árfeltüntetésű áruk felét (16 901 féle) akció keretében kínálták megvételre. Az eladási ár tekintetében az ellenőrzött egységek 23%-ában fordult elő jogsértés, egységár vonatkozásában a kifogásolási arány 36%-os volt. Az akciós eladási, és az akciós egységár ellenőrzésénél ez a mutató egyaránt 12-12%-on áll. A szolgáltatási díj nem megfelelő feltüntetését a vizsgált üzletek 10%-ában tapasztalták a felügyelők.
Árfeltüntetési szabálytalanságok kifogásolási aránya (%) 36
40 35 (%)
30
23
25 20
12
15
12
10
10 5 0 eladási ár egységár
akciós akciós szolgáltatás eladási ár egységár
Míg az egy évvel korábbi vizsgálat eredményeihez képest az eladási ár tekintetében érzékelhető mértékű romlás (5 százalékpont), a szolgáltatási díj vonatkozásában pedig hasonló mértékű javulás (6 százalékpont) látható, addig a többi ártípussal kapcsolatos adat nagyságrendileg stagnálást mutat. A rendszeres ellenőrzésekre figyelemmel – a folyamatos hatósági jelenlétnek és a felügyelők tájékoztató, felvilágosító tevékenységének köszönhetően – a jogszerű ártájékoztatás aránya az egységár és akciós eladási ár tekintetében kismértékű javuló tendenciát mutatott a korábban is gyakran vizsgálat alá vont egységekben.
4.1.1 Eladási ár A fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő jogainak megfelelő biztosításához elengedhetetlen a megvételre kínált termékek eladási árának – és egységárának – egyértelmű, könnyen beazonosítható módon való feltüntetése, amelyet a terméken, annak csomagolásán, vagy a termékhez rögzítve egyéb módon, továbbá, ha erre a termék jellegéből adódóan nincs mód, egyedi árkiíráson vagy árjegyzéken kell elhelyezni. A vizsgált üzletekben a felügyelők összesen 620 824 féle termék esetében ellenőrizték a termékekért ténylegesen fizetendő eladási ár feltüntetésének meglétét és megfelelőségét. (Az ellenőrzött, illetve kifogásolt termékek számának megadásakor egy darabnak, illetve egyféle árunak azt vettük, amely azonos márkanévvel és – pl.: íz, szín, kiszerelés tekintetében – ugyanolyan tulajdonsággal rendelkezett, függetlenül attól, hogy összesen hány darab volt belőle az üzletben értékesítésre kihelyezve.) Az eladási ár tekintetében összesen 1 222 üzletben, 16 929 féle terméknél tártak fel valamilyen szabálytalanságot a felügyelők. Az esetek túlnyomó többségében – 1 114 üzletben, 16 040 féle terméknél – az eladási ár hiánya miatt intézkedtek az ellenőrök, mivel a fogyasztók által fizetendő tényleges eladási árról a vállalkozók semmilyen módon nem adtak tájékoztatást. Ez a jogsértés leginkább a kisebb élelmiszer-kereskedelmi egységekben – 579 egység, 6 757 db termék – fordult elő, 30%-os kifogásolási arányt eredményezve ezen a területen. Összesen 65 üzletben, 486 féle termék esetében állapították meg, hogy nem volt könnyen azonosítható, egyértelmű, illetve olvasható az eladási ár. Kettős árfeltüntetést 32 egységben, 72 db termék vonatkozásában tapasztaltak a felügyelők.
4.1.2 Egységár Tekintettel arra, hogy a mindennapi vásárlások során a hasonló jellegű termékek közötti választásban döntő szerepe van azok egységárának, ezért az eladási ár feltüntetésének szabályossága mellett – az egységár feltüntetésére kötelezett termékek körében – a felügyelők vizsgálták az egységár-tájékoztatás megfelelőségét is. Ezen belül azt is ellenőrizték, hogy az egységárat a kereskedők helyesen, illetve abban a mértékegységben határozták-e meg, amelyben a terméket értékesítették. Az eladási árhoz hasonlóan az egységár feltüntetésének is egyértelműnek, könnyen azonosíthatónak és jól olvashatónak kell lennie, így a vizsgálat ezen szempontokra is kiterjedt. Az összes vizsgált termékből 340 422 db volt egységár feltüntetésére kötelezett, amelyekből 1 684 üzletben, 29 144 db termék vonatkozásában állapítottak meg jogsértést a felügyelők. A hiányosságok ilyen nagyarányú (36%) előfordulását az újonnan ellenőrzött területeken működő vállalkozások tájékozottságának hiánya okozta. Ugyanis mint kiderült, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mely termékek esetében szükséges az egységár feltüntetése. Voltak azonban olyan kirívó esetek, amikor a kereskedő szükségtelennek minősítette az egységárak feltüntetését, arra hivatkozva, hogy azok csak „összezavarják” a fogyasztókat, ugyanis összekevernék az eladási árakkal. Az esetek túlnyomó részében a szabálytalanság oka (28 303 féle terméknél) az egységár feltüntetésének elmulasztása volt. Ez a hiányosság leginkább hobby és szabadidő üzletekben (50%), illetve papír-írószer üzletekben (40%) fordult elő. Pozitívumként említhető meg, hogy a visszatérő ellenőrzéseknek köszönhetően nagyobb figyelmet fordítottak az egységár-feltüntetési kötelezettségükre a vizsgált élelmiszer-áruházláncok és a ruházati, illetve cipőüzletek alkalmazottjai, így „csak” minden ötödik, illetve tizedik egység (21%-11%) nem tett eleget az erre vonatkozó előírásnak. Összesen 146 egységben, 420 db terméknél az egységárat a kereskedők összegszerűen hibásan számították ki. A harmadik leggyakoribb hiba volt (207 termék esetében), hogy az egységárat nem azonosíthatóan, illetve nem jól olvashatóan jelölték a vállalkozók. 4.1.3 Akciós eladási ár A vállalkozások már nem csak az ünnepek közeledtével, hanem az év más időszakaiban is, különböző – akár 20-70%-os – akciókkal, kedvezményekkel kiárusításokkal csalogatják be az üzleteikbe a fogyasztókat. Figyelemmel arra, hogy a fogyasztók egy meghatározott része – jellemzően a szociálisan kiszolgáltatott rétegek – vásárlásaikat általában különböző akciókhoz köti, ezért jelen témavizsgálatban is nagy hangsúlyt helyeztünk az akciós termékek ártájékoztatásának ellenőrzésére. Az érintett üzletekben az akciós eladási árak ellenőrzésekor a felügyelők vizsgálták, hogy a vállalkozók a kedvezmény mértékével csökkentett, a fogyasztó által ténylegesen fizetendő akciós eladási árakat tüntették-e fel az akciós termékekkel kapcsolatban, vagy csak a kedvezmény mértékét jelölték, és azt a pénztárnál érvényesítették. Vizsgálták továbbá azt is, hogy azokat könnyen azonosíthatóan, illetve jól olvashatóan tüntették-e fel. A korábbi évek folyamatos ellenőrzésének eredményeként jelen témavizsgálatban a felügyelőségi jelentések arról számoltak be, hogy javult az akciós termékekkel kapcsolatos ártájékoztatás. Ennek megfelelően kifogást a vizsgált 3 332 üzletből már csak minden nyolcadik üzletben (412 üzlet) állapítottak meg, míg ezt megelőzően minden hatodik egységben tártak fel szabálytalanságot az ellenőrzést végzők. Az üzletek akciós eladási ár feltüntetésének megfelelőségét összesen 151 497 féle terméknél ellenőrizték a felügyelők. A jogsértések többsége abból adódott, hogy 291 üzlet
10 303 féle termékénél egyáltalán nem jelölték a ténylegesen fizetendő akciós eladási árat. A kifogásolt esetekben csak a kedvezmény mértékét jelölték az alkalmazottak, így a leárazott termékért ténylegesen fizetendő akciós eladási árról a fogyasztók nem kaptak tájékoztatást. Akciós eladási árral kapcsolatos jogsértést legnagyobb mértékben a korábbi években kevésbé vizsgált használtruha-üzletekben (29%-os kifogásolási arány) állapították meg a felügyelők. Ez a mutató a vizsgált nagy élelmiszerláncok, továbbá a ruházati és a cipőüzletek esetében 9%-ra csökkent az előző évi 10%-hoz képest. 4.1.4 Akciós egységár Az ellenőrzések során az akciós egységár feltüntetésének megfelelőségét több mint hetvenötezer-féle termék esetében vizsgálták a felügyelők, amelyek közül 1 182 féle termék kapcsán, összesen 297 üzletben állapítottak meg hiányosságot. A kifogásolás oka többnyire az akciós egységár jelölésének elmulasztásából (273 üzlet, 1 088 féle termék) adódott. Általánosságban elmondható, hogy mindazokban az üzletekben, ahol a kereskedők nem jelölték az akciós eladási árakat, jellemzően az akciós egységár feltüntetésére sem fektettek kellő gondosságot. Még mindig előfordult 23 üzletben 66 termékkel kapcsolatban, hogy összegszerűen hibásan számították ki az akciós egységárat. Az akciós egységár feltüntetése tekintetében szabálytalanságot legnagyobb arányban a papír-írószer üzletek (29%) vizsgálata során észleltek a felügyelők. Ugyanakkor élelmiszerláncok vonatkozásában 723 vizsgált egységből csupán 87 üzletben (12%) tapasztaltak az ellenőrök e szempontból jogsértést. 4.1.5 A szolgáltatás díja A vizsgált üzletekből az értékesített termékekhez kapcsolódóan, díjtérítés ellenében 93 üzletben szolgáltatást is nyújtottak (pl.: fénymásolás, faxküldés, kenyérszeletelés, cipőjavítás, órajavítás, stb.). A szolgáltatási díjak feltüntetését a tekintetben ellenőrizték a felügyelőségek, hogy azok minden szempontból eleget tesznek-e jogszabályban előírtaknak. Az ellenőrzések során a szolgáltatási díj feltüntetésének elmulasztását 8 üzletben tapasztalták a felügyelők, mivel a különböző szolgáltatásokról, azok feltételeiről, díjtételeiről a vállalkozók nem tájékoztatták a fogyasztókat, míg egy egységben nem volt jól olvasható a díjtáblázat. 4.2 Általános kereskedelmi feltételek ellenőrzésének tapasztalatai Az egész éven át tartó ellenőrzések szempontját képezte az általános kereskedelmi feltételek betartásának vizsgálata is, amely a többi nézőponthoz képest viszonylag kis számú kifogásolást eredményezett. A hiányosságokat leginkább a kisebb élelmiszerüzletekben észlelték a felügyelőségek (az összesen feltárt 542 féle jogsértésből 243 ilyen típusú egységben valósult meg). Az üzlet aktuális nyitvatartási idejéről, illetve az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat a kereskedő tájékoztatni köteles. Az ellenőrzés alá vont 5 448 üzletből a nyitva tartás idejéről 36 egységben – jellemzően a kisebb élelmiszerüzletekben – nem tájékoztatták a fogyasztókat.
A kereskedőnek a fogyasztó számára – a jogszabályban előírt panasztételi jogának érvényesítéséhez – az üzletben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen, folyamatosan számozott oldalú, hitelesített vásárlók könyvét kell biztosítania. Az ellenőrzött üzletek többségében a jogsértés elsősorban abból adódott, hogy a vásárlók könyvét a vállalkozások a fogyasztók számára nem jól látható helyen, illetve nem hozzáférhető módon (266 üzlet) helyezték el. Előfordult, hogy a vásárlók könyvét a pénztárpult mögötti falról, illetve a fiók mélyéről vették elő. Az ellenőrzések során ezzel kapcsolatban tapasztalt legkirívóbb eset az volt, amikor a vásárlók könyvének a fogyasztó, azaz a felügyelő részére történő átadását az érintett üzlet alkalmazottja megtagadta, arra hivatkozva, hogy előtte egyeztetnie kell az egység tulajdonosával, aki az adott fogyasztói kifogás mérlegelése alapján dönt az átadás engedélyezéséről. Vásárlók könyvével 29 üzlet nem rendelkezett, továbbá 78 egységben állapították meg a felügyelők, hogy azt nem hitelesítették. A területi felügyelőségek ellenőrizték továbbá a vásárlók könyvével kapcsolatos egyéb szabálytalanságokat is, így például azt, hogy a fogyasztói bejegyzésekre a vállalkozások időben adtak-e választ, vagy anélkül adtak elutasító választ, hogy a bejegyzést tevőt tájékoztatták volna arról, hogy a továbbiakban mely hatóság, és/vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Ilyen jogsértésekkel 75 esetben találkoztak a felügyelőségek munkatársai. A vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni a székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről – ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével –, ügyfélszolgálatának levelezési címéről, és ha a panaszokat ilyen módon is fogadja, elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén e tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni. A témavizsgálat keretén belül ezen jogszabályi kötelezettségnek 39 egységben, leginkább a kis élelmiszerüzletekben nem tettek eleget a vállalkozók. Amennyiben egy adott üzletben biztonsági őrök teljesítenek szolgálatot, szükséges a biztonsági szolgálatokra vonatkozó fogyasztóvédelmi rendelkezések betartása. Az üzletben a vásárlókat eszerint információval kell ellátni a biztonsági szolgálat nevéről, székhelyéről, valamint tevékenységének fogyasztókat érintő szabályairól. Az ezzel kapcsolatos tájékoztató elhelyezésének, valamint annak tartalmának ellenőrzése során az érintett üzletekből mindössze 19 egységben nem adtak a vállalkozások megfelelő tájékoztatást a fogyasztóknak. 4.3 Próbavásárlások alkalmával feltárt jogsértések Tekintettel arra, hogy a próbavásárlás a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felderítésének leghatékonyabb eszköze, ezért az ellenőrzések során a felügyelők lehetőség szerint minden egységben végeztek próbavásárlást, arra törekedve, hogy minél többféle termék kerüljön a bevásárlókosárba. Ennek során a kedvezményes áron értékesített termékekre kiemelt figyelmet fordítottak az ellenőrzést végzők. A próbavásárlások szükségességét az indokolja, hogy bizonyíthatóak legyenek a fogyasztók anyagi sérelmével járó jogsértések, hiszen arra bizonyos esetekben csak a fizetés alkalmával derülhet fény. A témavizsgálat során tehát kiemelt hangsúlyt kapott az ártájékoztatással összefüggésben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot megvalósító vállalkozásokkal szembeni fellépés, a nyugtaadási kötelezettség vizsgálata, valamint a mérlegek hitelesítésének ellenőrzése is.
Az ellenőrzés keretében összesen 5 510 alkalommal történt próbavásárlás, amely során 2 185 alkalommal tártak fel valamilyen jogsértést a felügyelőségek munkatársai, amely így 40%-os kifogást eredményezett. A különböző ellenőrzési területek egységeiben végzett próbavásárlások és kifogásolt próbavásárlások számának alakulását az alábbi ábra mutatja be.
A próbavásárlások és kifogásolt próbavásárlások száma üzlettípusonként (db) 27 143 115
könyvesbolt vásárcsarnok,piac barkács ruha,cipő pékség hobbi és szabadidő használtruha papír-írószer 100 Ft-os hús-hentesáru kisebb élelm iszer élelm iszer-áruházlánc
kifogásolt
331 69 185 93 496 113 277 107 280 58 176 52 152 59 218 110 249 367
0
200
400
600
vizsgált
1015
2115
888 800 1000 1200 1400 1600 1800 2000 2200
Nagyarányú kifogással a kisebb élelmiszerüzletek (48%), a korábban nem, vagy kevésbé vizsgált hús-hentesáru üzletek (44%), pékségek (41%), valamint az áruházláncok (41%) próbavásárlásai végződtek. Ezek az eredmények rámutattak arra, hogy nem mindig igazolódik be a „sok áru - több hiányosság” összefüggés. Minden harmadik próbavásárlás tárt fel valamilyen szabálytalanságot a papír-írószer, a használtruha-, hobbi-, szabadidő, barkácsboltok és piacok, vásárcsarnokok vizsgálata során. A 100 Ft-os üzletek vonatkozásában minden negyedik próbavásárlás során intézkedtek a felügyelőségek munkatársai, míg a ruha- és cipőüzletekben, illetve könyvesboltokban lefolytatott minden ötödik próbavásárlás során állapítottak meg jogsértést. A felügyelők összesen 46 463 db terméket próbavásároltak. A próbavásárolt termékek 41%-ánál, azaz 19 241 db terméknél tártak fel valamilyen jogsértés. A kifogásolt próbavásárolt termékek 36%-a (6 976 db) volt kedvezményes áron értékesített termék. 4.3.1 Többletszámolás Az idén, szinte azonos számú próbavásárlás mellett megduplázódott (821 eset) a többletszámolások száma az előző évihez (401 eset) képest. A területi felügyelőségek a kifogásolt próbavásárlások során összesen 58 804 Ft értékben állapítottak meg az eladási árak tekintetében a fogyasztók hátrányára történő eltérést, azaz többletszámolást. Miközben e jogsértések gyakorisága nőtt, addig az egy esetre jutó többletszámolás összege harmadára csökkent (72 Ft). Ez a jogsértés leginkább hús-hentesáru üzletekben volt jellemző, a kifogásolt próbavásárlások 76%-ánál (84 eset) állapítottak meg eltérést a fogyasztó hátrányára a felügyelők. Az áruházláncokban végzett próbavásárlások során a hiányosságot feltárt ellenőrzések több mint felében a többletszámolás volt a probléma.
A kisebb élelmiszerüzletekben végzett próbavásárlások során ez az arány 43%-os volt, míg a pékségeket üzemeltető vállalkozások a kifogásolt próbavásárlások 35%-ában követtek el a vásárlók hátrányára történő többletszámolást. A 12 ellenőrzési területen tapasztalt többletszámolásokat az alábbi táblázat mutatja be.
Ellenőrzési terület Kisebb élelmiszerüzlet Élelmiszer-áruházlánc Hús-hentesáru üzlet Pékség Vásárcsarnok, piac Hobbi-, szabadidő bolt 100 Ft-os üzlet Barkácsbolt Ruházati, cipőüzlet Könyvesbolt Papír-írószer üzlet Használtruha-üzlet Összesen
Többletszámolás Többletszámolások (db) összege (Ft) 432 206 84 39 28 8 7 6 5 3 2 1 821
15 499 26 814 3 959 1 087 1 973 1 731 1 188 2 605 1 902 1 269 379 400 58 804
Átlag többletszámolás (Ft) 36 130 47 28 70 216 169 434 380 423 190 400 72
A többletszámolások különböző okokra vezethetőek vissza. A leggyakrabban (408 esetben) előforduló jogsértés a csomagolóanyag tömegének belemérése volt a próbavásárolt (525 féle) termék tömegébe, mely magyarázza az átlag többletszámolás viszonylag alacsony mértékét (72 Ft/vásárlás). Sok esetben a felügyelőknek kellett megmutatni a tárázás módját, mivel a mérést végző alkalmazottat az egység üzemeltetői nem tájékoztatták a tárázás szükségességéről, illetve módjáról. Sérültek a fogyasztók vagyoni érdekei abban a 146 üzletben is, ahol a felügyelőségek munkatársai 177 termék próbavásárlásakor a kiírthoz képest magasabb áron kapták meg az értékesítésre kihelyezett termékeket. Továbbá 136 próbavásárlás során fordult elő, hogy az akciós termékekért kellett a feltüntetetthez képest többet fizetni. Ez részben abból adódott, hogy az akciós időszak elteltével nem módosították a feltüntetett eladási árakat. Kettős árfeltüntetést 42 egységben, 41 féle termék vonatkozásában észleltek az ellenőrök. Egy akciós termék próbavásárlása alkalmával tapasztalták a felügyelők, hogy azt sem az eredeti, sem az akciós eladási, hanem egy harmadik, magasabb eladási áron értékesítették számukra. Még mindig előfordult 47 próbavásárlás kapcsán, 57 féle termék esetében, hogy az ajándékként meghirdetett terméket, vagy annak egy részét nem ingyen értékesítették, azokért fizetni kellett a próbavásárló felügyelőknek. Több esetben drágábban értékesítették az összecsomagolt, „Párban olcsóbb” feliratú termékeket, mintha azokat külön árusították volna. Többletszámolást eredményezett továbbá 30 üzlet 55 féle termékét érintően, hogy a vállalkozások alkalmazottai nem megfelelően, hamisan számoltak fizetéskor. A fentiekből is megállapítható, hogy a többletszámolások okai jellemzően nem központi árazási hibákra, hanem az alkalmazottak mulasztásaira, gondatlanságaira vezethetők vissza. Így például a pénztárosok az értékcsökkent termékek kedvezményeit (-30%, -50%) figyelmen kívül hagyták, hibás összeget ütöttek be a pénztárgépbe, nem kerekítettek megfelelően, vagy az átadott összegből kevesebbet adtak vissza. Előfordult továbbá, hogy
az üzlettérben kint felejtették az akció után az akciós táblát, vagy akcióváltáskor nem aktualizálták az eladási árakat, melyek - az alkalmazottak nyilatkozatai szerint - a gyakori és nagy termékszámot érintő árváltozások „követhetetlensége” miatt történnek. 4.3.2 Nyugtaadási kötelezettség elmulasztása A témavizsgálat további fontos vizsgálati szempontja volt a nyugta-, illetve számlaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése is. A nyugtaadás elmulasztása miatt 43 esetben kellett intézkedniük a felügyelőségeknek. Nyugtaadási kötelezettségüknek leginkább (16 esetben) a piacokon, vásárcsarnokokban értékesítő alkalmazottak nem tettek eleget. Az élelmiszer-áruházláncokban, a 100 Ft-os és a papír-írószer üzletekben, valamint a pékségekben minden próbavásárlás során kaptak a felügyelők nyugtát. Kirívó esetként számolunk be arról az alkalmazottról, aki elmondása szerint azért nem állított ki nyugtát a próbavásárolt termékről, mert az már évek óta az üzlet készletében volt, továbbá a kiárusítás során olyan alacsony árat kért érte, hogy emiatt úgy gondolta: nyugtát sem kell kiállítania. 4.3.3 Joghatással járó méréshez használt mérőeszközökkel kapcsolatos jogsértések Az ellenőrzött üzletek nagy részében értékesítettek olyan termékeket is, amelyek méréséhez hitelesített mérőeszközt kell használni. A vizsgált üzletekből 403 egységben a méréshez használt mérlegek (488 db) hitelessége nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, mivel a hitelesítés érvényességének időtartama az ellenőrzés idején már lejárt. A legtöbb mérleghitelesítéssel kapcsolatos szabálytalanságot a kisebb élelmiszerüzletekben (229 egység), valamint a piacokon, vásárcsarnokokban (39 egység) tapasztalták a felügyelők. Még mindig előfordult – leginkább a piacokon, vásárcsarnokokban – hogy a joghatással járó mérési feladat elvégzéséhez konyhai mérleget használtak az alkalmazottak. Kirívó példaként számolunk be egy olyan esetről, amikor a felügyelők ellenőrzéseik során azt tapasztalták, hogy a joghatással járó méréshez használt mérleg – egyébként 2 évente kötelező – hitelesítését a vállalkozó legutoljára 2005 áprilisában végeztette el. A nagy számú kifogásolás mögött részben figyelmetlenség, részben az az ok húzódik meg, hogy a kisebb üzletek ily módon próbálják megspórolni a számukra magas mérleghitelesítési díjat. 4.4 Letiltott termékek (KPIR/RAPEX) Tekintettel arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság átfogó ellenőrzések végzésére törekszik, a felügyelők feladata volt a letiltott termékek esetleges előfordulását is felderíteni az üzletekben, ezáltal kiterjesztve a vizsgálatot a termékbiztonsági szempontokra, különösen a fogyasztók életét és testi épségét veszélyeztető hiányosságokra. Az ellenőrzések során a területi felügyelőségek 20 üzletben, összesen 70 db a KPIR, illetve a RAPEX rendszerben nyilvántartott letiltott terméket találtak. Az ellenőrzést végzők 14 ruha-, illetve cipőüzletben összesen 64 db, kisebb élelmiszerüzletekben és piacokon, vásárcsarnokokban 2-2 db, valamint 100 Ft-os, hobby, szabadidő üzletekben további 1-1 db olyan terméket találtak, amelyek már szerepeltek a KPIR/RAPEX riasztási rendszerekben.
5. Az egyes területekre vonatkozó részletes megállapítások A vizsgálatba vont 12 ellenőrzési terület közül az alábbiakban csak azon üzlettípusokról számolunk be részletesen, amelyeknél a legtöbb ellenőrzést végezték, illetve ahol a legnagyobb arányban tártak fel szabálytalanságot, hiányosságot a felügyelőségek. 5.1 Kisebb élelmiszerüzletek és élelmiszer-áruházláncok Tekintettel arra, hogy az élelmiszertermékek értékesítése minden fogyasztói réteget érint, ezért a fogyasztóvédelmi hatóság e terület ellenőrzésére évek óta különösen nagy hangsúlyt fektet. A témavizsgálat nem csak az üzletláncokhoz tartozó hiper- és szupermarketekre terjedt ki, hanem a kevésbé frekventált helyeken üzemelő kisebb élelmiszerüzleteket is igen nagy számban felkeresték a felügyelők. Jelen témavizsgálatban a legtöbb ellenőrzésre a kisebb élelmiszerüzletekben (2 102) és az élelmiszer-áruházláncokban (840) került sor. Emellett a kifogásolási arány tekintetében a kisebb élelmiszerüzletek végeztek a negatív lista élén 59%-kal. Ez az arány az ellenőrzött élelmiszer-áruházláncok esetében 45%-os, az átlaghoz képest kissé alacsonyabb volt. A jogsértések hátterében előbbiek esetében elsősorban az előírások ismeretének hiánya, míg utóbbi üzlettípusoknál gyakran a nagy termékszám és a figyelmetlenség állt. A kisebb élelmiszerüzletekre jellemző magas kifogásolási arányok elsősorban a termékek eladási ára (579 üzlet), és az egységár feltüntetése (794 üzlet) vonatkozásában tapasztalt hiányosságokban keresendő. Az ártájékoztatással kapcsolatos jogsértések leginkább azok feltüntetetésének elmulasztásából, valamint a nem, vagy nehezen azonosíthatóságukból, illetve nehezen olvashatóságukból adódtak. Sok esetben az egységár fogalma ismeretlen volt a vállalkozók számára, továbbá néhányan úgy gondolták, hogy ezekben az üzletekben a különböző terméktípusokból nincs olyan nagy választék, amely szükségessé tenné az egységár feltüntetését. Véleményük szerint a vásárlók ügyleti döntésüket nem az egységár alapján hozzák meg és a fogyasztók „egyébként sem igénylik azt”. Ezzel szemben az akciós termékek eladási árának, valamint akciós egységárának feltüntetésére az üzemeltetők az érintett egységekben nagyobb figyelmet fordítottak, amelynek köszönhetően a felügyelők kevesebb egységben (122), illetve üzletben (148) tapasztaltak hiányosságot. Az élelmiszer-áruházláncok a visszatérő ellenőrzések eredményeként nagyobb figyelmet fordítottak a megfelelő ártájékoztatásra, amelynek köszönhetően eladási ár tekintetében 25%-os, egységár vonatkozásában pedig 21%-os volt a kifogásolás aránya, míg tavaly a 40-44%-ot is elérte e jogsértéstípusok gyakorisága. Akciós eladási ár, illetve akciós egységár esetében stagnálás figyelhető meg, ugyanis a mutatók idén is 9-10%-osak voltak. Továbbra is jellemző volt az a hibás gyakorlat mind a kisebb élelmiszerüzletekben, mind az élelmiszer-áruházláncokban, hogy azonos termékek összecsomagolása esetén az egységárakat nem tüntették fel. A kisebb élelmiszerüzletek próbavásárlása során 432 esetben, 15 499 Ft értékben fizettek többet a felügyelők, tehát minden 5. kifogásolt próbavásárlás végződött többletszámolással. Jellemzően a többletszámolás – az esetek több mint a felénél (260) – a csomagolóanyag tömegének a kért termék tömegébe történő beleméréséből adódott, valamint 73 alkalommal magasabb áron értékesítették a próbavásárolt termékeket a terméken/polcon feltüntetett eladási árakkal szemben. Mintegy 49 alkalommal fordult elő továbbá, hogy a kiírt akciós/kedvezményes árnál magasabb áron értékesítették a forgalmazásra kihelyezett termékeket.
Az élelmiszer-áruházláncokban végzett próbavásárlások 26 814 Ft többletszámolást eredményeztek 206 esetben. A leggyakoribb jogsértés (123 eset) ebben az üzlettípusban a kiírt (akciós) árhoz képest magasabb áron történő eladás volt, míg 40 alkalommal a kért termék tömegébe belemérték a csomagolóanyag tömegét is. Kiemelkedő még, hogy a kisebb élelmiszerüzletek ellenőrzése a joghatással járó mérési feladat ellátásához használt mérőeszközök hitelességének vizsgálata tekintetében is magas kifogási számmal zárult, ugyanis 229 üzletben végzett vizsgálat közel háromszáz mérleggel kapcsolatban állapította meg, hogy az eszköz hitelesítésének érvényessége lejárt. 5.2 Hús-hentesáru üzletek A második legmagasabb kifogásolási arányt (58%) a hús-hentesáru üzletek ellenőrzése hozta, amely idén új ellenőrzési területként jelent meg a vizsgálatban. A vizsgált 249 hús-hentesáru üzletből 86 egységben (689 féle termék esetében) kifogásolták a felügyelők, hogy az egységárról nem nyújtottak tájékoztatást a fogyasztóknak, vagyis e jogsértés volt a legjellemzőbb ezekben az egységekben. Ezzel szemben a leárazott termékek árfeltüntetésére több figyelmet fordítottak a vállalkozások, így a kifogásolási arány 9% volt az akciós egységár jelölésével kapcsolatosan. A próbavásárlások alkalmával többletszámolás 84 esetben fordult elő (3 959 Ft), amely során 68 alkalommal (114 féle termék esetében) belemérték a kért termék tömegébe a csomagolóanyag tömegét is. Ebben az üzletkörben is nagy számban fordult elő, hogy a joghatással járó méréshez a mérlegek hitelessége (50 db) nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak. Szomorú érdekesség, hogy az egyik területi felügyelőség hatósági ellenőrzése során azt tapasztalta, hogy az adott egység alkalmazottja a kért terméket csomagolóanyag nélkül helyezte a mérlegre, majd ezt követően a csomagolóanyagba. Az esetet – a higiéniai szabályok súlyos megsértése miatt - a felügyelőség jelezte az illetékes népegészségügyi intézet felé. 5.3 Hobbi- és szabadidő boltok A korábban kevésbé ellenőrzött hobby, szabadidő üzletkör is magas kifogásolási arányt (54%) mutatott. Ezen üzletekben a szabálytalanságok jellemzően az egységár feltüntetésének hiányából (50 %) adódtak. E jogsértések nagy gyakoriságának hátterében az áll, hogy a kereskedőknek sokszor nem volt tudomásuk az egységár-feltüntetési kötelezettségükről. Eladási ár vonatkozásában az ellenőrzött 282 üzletből 46 üzletet kifogásoltak a területi felügyelőségek munkatársai elsősorban azért, mert a vásárlókat nem tájékoztatták az értékesítésre kihelyezett termékek eladási áráról. Többletszámolást 8 esetben tapasztaltak a felügyelők, amely során összesen 1 731 Ft-tal fizettek többet a vásárolni kívánt termékekért. Továbbá 24 alkalommal, 28 db mérleg esetében fordult elő, hogy azok nem rendelkeztek kereskedelmi hatóság általi hitelesítéssel, így azokat nem használhatták volna joghatással járó mérésekhez. 5.4 Pékségek, látványpékségek Az utóbbi években szerte az országban számos látványpékség, illetve pékség nyílt, ezért hatóságunk fontosnak tartotta ezen terület fokozott vizsgálatát is, amely sajnos szintén magas kifogásolási aránnyal (54%) zárult. A pékségekben végzett - árfeltüntetésre irányuló - 277 ellenőrzés alkalmával jellemző hiányosság volt, hogy az üzemeltetők az egységárat elmulasztották feltüntetni (98 üzletben 740 féle termék esetében).
A próbavásárlások 41%-ánál tapasztaltak az ellenőrzést végzők valamilyen szabálytalanságot. A felügyelők 39 esetben, 1 087 Ft-tal magasabb áron vásárolták meg az értékesítésre kihelyezett termékeket. A többletszámolás legjellemzőbb okaként említhetjük, hogy 40 termék esetében (32 alkalommal) a csomagolóanyag tömegét belemérték a termék tömegébe. A felügyelők 33 mérleggel kapcsolatban állapították meg, hogy azok – hitelesítési idő lejárta miatt – az ellenőrzés idején hatósági mérésre nem voltak alkalmasak. Előfordult, hogy méréshez egyszerű konyhai mérleget használtak az alkalmazottak. 5.5 Vásárcsarnokok, piacok Tekintettel arra, hogy a fogyasztók széles rétege bonyolítja le piacokon, vásárcsarnokokban vásárlása nagyobb hányadát, így indokoltnak tartottuk e terület fokozottabb ellenőrzését is. Az ellenőrzés alá vont egységek, árusok több mint felénél (52%) tapasztaltak a felügyelők valamilyen jogsértést. Legjellemzőbb szabálytalanságként említhető az egységárak feltüntetésével kapcsolatos kifogásolás, ugyanis a vizsgált egységek 36%-nál tapasztalták az ellenőrzést végzők ennek hiányát. A 115 kifogásolt próbavásárlás 24%-a során, azaz 28 alkalommal fizettek többet a felügyelők, ezzel 1 973 Ft anyagi sérelem érte őket. Ez sokszor abból adódott, hogy az alkalmazottak a méréséhez használt tál tömegét is belemérték a kért termék tömegébe. A felügyelőségek munkatársai ezen a területen tapasztalták a legtöbb hamis számolást. Továbbá 39 alkalommal fordult elő, hogy 40 db mérleg hitelessége lejárt, vagy pedig konyhai mérleget használtak a termékek tömegének méréséhez. 5.6 Használtruha-üzletek, túrkálók Figyelemmel arra, hogy az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a használtruha-üzletek száma, melyeket elsősorban az anyagilag kiszolgáltatott fogyasztói réteg keres fel, ezért az ellenőrzéseket e területre is kiterjesztettük. A vizsgált 172 db használtruha-üzlet 47%-nál állapítottak meg a felügyelők valamilyen szabálytalanságot. Ebben az üzletkörben az akciós eladási árra vonatkozó tájékoztatás eredményezett magas (27%) kifogásolási arányt. A szóban forgó boltokban csak az eredeti árat és a kedvezmény mértékét tüntették fel, melynek okaként említhető, hogy egyes vállalkozások nem ismerték a jogszabály azon előírását, miszerint a ténylegesen fizetendő (akciós) eladási árat is ki kell írni. A hiányosságokat más kereskedők azzal indokolták, hogy a nagy mennyiségű áru kedvezményes/akciós eladási árra való címkézésének idő és kapacitás hiánya miatt nem tudnak eleget tenni. Ez is volt az oka, hogy a próbavásárlások harmada (58) alkalmával állapítottak meg a felügyelők valamilyen hiányosságot. Továbbá megállapítható, hogy kevesebb figyelmet fordítottak a „kilóra” értékesített termékek körében a joghatással járó mérlegek hitelességére, így 22 alkalommal, 24 mérleg esetében intézkedtek a felügyelőségek munkatársai.
6. Megtett intézkedések A felügyelőségek közigazgatási hatósági eljárásban 2 172 db kötelezésről szóló határozatot hoztak, valamint 469 esetben, összesen 78 816 000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartották indokoltnak.
Áttételre 49 esetben került sor az illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságához. Továbbá 43 esetben éltek a felügyelőségek szignalizációval a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, 22 alkalommal pedig a területileg illetékes kereskedelmi hatóság felé.
7. Összefoglalás Az elvégzett 5 448 ellenőrzés 50%-ában tapasztaltak a felügyelők valamilyen szabálytalanságot. Ez a kifogásolási arány az előző évi mutatóhoz (44%) képest ugyan emelkedést mutat, azonban jelen témavizsgálatban bővültek az ellenőrzési területek számos új, eddig nem, vagy kevésbé ellenőrzött üzlettípussal, és az ezen egységekben tapasztalt nagyszámú szabálytalanság okozta a kifogásolási arány növekedését. A kereskedelem azon ágazataiban azonban javuló eredményről lehet beszámolni, ahol a hatóság évek óta végzi ellenőrzéseit és tájékoztató/felvilágosító tevékenységét. Az év folyamán hatóságunk – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is nagy hangsúlyt helyezett az ünnepek előtti – húsvéti, mindenszenteki, karácsonyi – fokozottabb ellenőrzésekre, azon belül különös figyelmet fordítottunk a szezonális termékek vizsgálatára. Az összes vizsgált terület közül – minden ellenőrzési szempontra figyelemmel – a kisebb élelmiszer-, és hús-hentesáru üzletekben fordult elő legnagyobb mértékben (59% és 58%) szabálytalanság, ugyanakkor szintén magas volt a jogsértések aránya az ellenőrzött hobbi-, szabadidő, illetve barkácsboltokban, pékségekben és a vásárcsarnokokban, piacokon is, ahol minden második egységben hiányosságokat észleltek a felügyelők. A kifogásolások aránya az átlag alatt volt a többi üzlettípusban: használtruha- (47%), papírírószer (40%), 100 Ft-os (39%) ruha-, cipőüzletek (29%), könyvesboltok (27%). Szükséges azonban megjegyezni, hogy az egyes területeken ellenőrzött üzletek száma igen széles skálán – 142 és 2 102 között – mozgott. Míg az eladási ár tekintetében 5%-al nőtt, addig egységár vonatkozásában 2%-al csökkent az ellenőrzések során tapasztalt jogsértések aránya az előző évihez képest. Akciós eladási árak ellenőrzésénél ez az arány 4%-os javulást mutat, azonban akciós egységár esetében kis mértékű (3%-os) romlást tapasztaltunk. Eladási árak vonatkozásában szinte minden negyedik (23%) üzletben ártájékoztatási szabálytalanságokat észleltek a felügyelők. A kifogásolt 16 929 db terméken (vagy mellette a polcon) túlnyomó részt egyáltalán nem szerepelt eladási ár. Az ellenőrzések során leginkább a vizsgált kis élelmiszerüzletekben tapasztaltak eladási árakkal kapcsolatos hiányosságokat. A területi felügyelőségek munkatársai ellenőrzéseik során az egységárakkal kapcsolatban észleltek legnagyobb arányban (36%) különböző jogsértéseket. Összesen 29 144 féle termék esett kifogás alá, amelynek túlnyomó többségénél (28 303 féle terméknél) állapították meg a felügyelők az egységár hiányát. Ez a szabálytalanság legnagyobb arányban a hobbiés szabadidő, a papír-írószer, valamint a kisebb élelmiszerüzletekben fordult elő. Akciós eladási árak tekintetében az ellenőrzések 12%-a (412 üzlet) tárt fel szabálytalanságot, amely leginkább a használtruha-, barkács-, és a kisebb élelmiszerüzleteket jellemezte. A használtruha-üzletekben volt a legtöbb (6 907 db) termékféle, amelyeknél a kedvezmény mértékének feltüntetése mellett a ténylegesen fizetendő akciós árat nem jelölték a vállalkozók.
2. számú melléklet
FÜGGELÉK
Az „Árfeltüntetésre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése a kereskedelemben és a szolgáltatások területén” című vizsgálatról készített összefoglaló jelentéshez
Az ellenőrzés alapját az alábbi jogszabályok és egyéb előírások képezték: − − − − − − − − − − −
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény; a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény; a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény; a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény; az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet; a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet; az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet; a termékek ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet; a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet;
