ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS az általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás átfogó vizsgálatáról
Budapest, 2014. február
NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY
Iktatószám: Készítette:
SEF-514/2014. Haklik Andrea Tolvaj Ágnes
Összefoglaló jelentés az általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás átfogó vizsgálatáról
Budapest, 2014. február
1. Az ellenőrzés indoka, célja A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az utóbbi évek gyakorlatát követve a tavalyi évben is ellenőrizte az árfeltüntetési kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezések megtartását. Az ellenőrzés időtartamának kiterjesztésével, továbbá a vizsgált területek kiszélesítésével - a fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő jogainak megfelelő biztosítása, valamint anyagi érdekeinek védelme érdekében - az volt a célunk, hogy a kereskedők, vállalkozók bárhol, bármikor számíthassak hatósági jelenlétre, amelynek eredményeként jogkövető magatartásuk további javulását reméltük. A területi felügyelőségek munkatársai így eljuthattak olyan egységekbe is, ahol korábban nem voltak rendszeres hatósági ellenőrzések, valamint a helyi sajátosságokra tekintettel végezhettek vizsgálatokat olyan egységekben, ahol az előző év ellenőrzései nagyszámú szabálytalanságot jeleztek. A témavizsgálat keretében a felügyelőségek a megvételre kínált termékek eladási árának, egységárának, akciós eladási árának, akciós egységárának, illetve a különböző szolgáltatások díjának feltüntetésére vonatkozó jogszabályi előírások megtartását ellenőrizték. Az ellenőrzés magába foglalta a húsvéti, karácsonyi ünnepek szezonális termékeinek vizsgálatát is, továbbá kiterjedt az árfeltüntetés ellenőrzésén túlmenően az üzletek általános kereskedelmi feltételeinek, valamint a hatósági vizsgálatok által letiltott, már forgalomból kivont termékek felkutatására, ellenőrzésére is. A jelentés összesen 40 különböző értékesítési terület széles áruválasztékát felölelő ellenőrzéseinek tapasztalatait összegzi. 2. Az ellenőrzés időtartama és résztvevői A vizsgálatokra 2013. március 11. – 2013. december 31. között került sor, amelynek során 2013. március 11. - március 29. között a húsvéti szezonális termékek, valamint 2013. november 25. - december 20. között a karácsonyi szezonális termékek fokozott ellenőrzése történt. A témavizsgálatban valamennyi kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége részt vett. 3. Az ellenőrzés általános megállapításai A vizsgálat keretében a felügyelőségek összesen 5 301 üzletben végeztek ellenőrzést, melynek során 2 320 egységben, azaz az üzletek 44%-ában tártak fel valamilyen hiányosságot. Az előző év szinte azonos számú ellenőrzéseinél tapasztalt arányhoz (50%) képest a kifogásolási arányban tehát 6 százalékpontos csökkenést figyelhettünk meg. Ezt az eredményt annál is inkább pozitívan kell értékelnünk, mivel az ellenőrzési területek nagy mértékű kiszélesítésével, az új terültek ellenőrzése által inkább a kifogások emelkedése volt várható, és nem azok javulása. A javuló tendencia ugyanakkor nem minden részterületre igaz, ugyanis bizonyos területeken a korábbi évhez képest nőtt a kifogásolások aránya. A különböző ellenőrzési területeken vizsgált, illetve kifogásolt üzletek számának alakulását, valamint kifogásolási arányát mutatja az alábbi táblázat.
2
Ellenőrzési terület Kis élelmiszerüzletek Élelmiszer-áruházláncok Ruházati üzletek, cipőboltok Vásárcsarnok, piacok, zöldséggyümölcs üzletek Egyéb üzletek Műszaki áruházak, szaküzletek Pékségek, látványpékségek Kis értékű árucikkek boltja Hús-hentesáru üzletek Drogériák, parfümériák Virágüzletek Barkácsáruházak, szaküzletek Ajándéküzletek Reform szaküzletek Óra-, ékszerüzletek Fodrászatok, kozmetikák, műkörömépítők, manikűrösök, pedikűrösök Papír-írószer üzletek Sportszerüzletek Fenyőfát értékesítők Használtruha-üzletek, „turkálók” Lakberendezési áruházak, szaküzletek Játékboltok Autószervizek, autómosók Utcai, illetve út menti dinnyeárusok Rövidáru-szaküzletek, méteráru boltok Optikai szaküzletek Bababoltok Mobiltelefon-szaküzletek, szervizek Cipészek, cipőjavító szolgáltatók, kulcsmásolók Számítástechnikai szaküzletek, szervizek Könyváruházak, könyvesboltok Bőrdíszmű üzletek Szoláriumok Party kellék üzletek, kreatívboltok Édességboltok
Vizsgált üzlet (db)
Kifogásolt üzlet (db)
Kifogásolási arány
894 649 387
522 299 148
58% 46% 38%
288
153
53%
259 203 198 182 174 165 147 141 135 87 87
127 56 88 85 86 59 49 81 46 40 33
49% 28% 44% 47% 49% 36% 33% 57% 34% 46% 38%
87
18
21%
84 78 77
41 35 30
50% 45% 39%
72
32
44%
72
21
29%
64 61
20 19
31% 31%
59
35
59%
56
24
43%
51 50
20 11
39% 22%
49
14
29%
49
11
22%
48
16
33%
45 43 37
10 8 11
22% 19% 30%
36
16
44%
36
15
42%
3
Autósboltok Ruhaklinikák, szabóságok, ruhajavítók Fitness termek Ruhatisztítók, patyolatok Fénymásoló üzletek ÖSSZESEN
35
16
46%
33
7
21%
32 31 22 5301
10 5 3 2320
31% 16% 14% 44%
A felügyelőségek munkatársai a megadott területekből az egyedi sajátosságokra, az akciós felhívásokra figyelemmel szabadon tudták tervezni ellenőrzéseiket. Ahogy a fenti táblázatból is kitűnik, a legtöbb ellenőrzés azokat az egységeket érintette, amelyeket a fogyasztók széles rétege keresi fel napi, heti vásárlásai alkalmával, valamint ahol magas kifogásolási arányt állapítottak meg a felügyelőségek a korábbi ellenőrzéseik során. Kisebb számú vizsgálat történt olyan új területeken (például autósboltok, bababoltok, party kellék üzletek, rövidáru szaküzletek, méteráru boltok, műköröm építők, fénymásoló egységek, szabóságok), amelyek célzott ellenőrzése nem történt meg az elmúlt években. A táblázatból megállapítható, hogy a legtöbb ártájékoztatási, illetve áralkalmazási szabálytalanság még mindig az élelmiszer-kereskedelmi egységekben fordult elő. A kis élelmiszerüzletek magas kifogásolási aránya az új területeken történő ellenőrzések hiányosságaiból adódott. Szükséges kiemelni továbbá, hogy a társhatóságokkal, állami szervekkel történő szoros együttműködési megállapodások eredményeként a területi felügyelőségek számos esetben közös ellenőrzéseket folytattak az alábbi hatóságok, szervek munkatársaival: – – – – – –
Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Rendőr-főkapitányság, Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság.
4. Az ellenőrzés részletes megállapításai 4.1 Az árak feltüntetésével kapcsolatos tapasztalatok A témavizsgálat elsődleges ellenőrzési szempontja a fogyasztók által ténylegesen fizetett eladási, és egységár feltüntetésének és a próbavásárlással igazolt áralkalmazás megfelelőségének vizsgálata volt. Az ellenőrzött egységekben a felügyelőségek munkatársai összesen 1 097 728 féle termék árfeltüntetését vizsgálták meg, amelynek eredményeként 49 518 féle termék valamilyen ártájékoztatási szabálytalanságát állapították meg (5%-os kifogásolási arány). A korábbi évek eredményeihez hasonlóan a felügyelők továbbra is az egységár vonatkozásában észleltek a legnagyobb arányban (34%) különböző hiányosságokat. Ugyanakkor összességében javulást tapasztaltak eladási ár, akciós eladási ár, valamint akciós egységár feltüntetésével kapcsolatban. A legnagyobb mértékű (6 százalékpont) javulás eladási ár tekintetében jelentkezett az előző év adataihoz viszonyítva. A szolgáltatási díj feltüntetésével kapcsolatos adat stagnálást mutatott.
4
Az alábbi ábra mutatja be az árfeltüntetési szabálytalanságok kifogásolási arányait.
Árfeltüntetési szabálytalanságok kifogásolási aránya (%) 34 Eladási ár Egységár Akciós eladási ár
17
Akciós egységár
11
9
11
Szolgáltatás díja
4.1.1 Eladási ár Az eladási árak ellenőrzésekor a felügyelőségek elsősorban azt vizsgálták, hogy eleget tettek-e a kereskedők az árfeltüntetési kötelezettségüknek a terméken, annak csomagolásán, vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, továbbá, ha erre a termék jellegéből, annak forgalmazásából adódóan nem volt mód, feltüntették-e az eladási árakat egyedi árkiíráson vagy árjegyzéken. További ellenőrzési szempont volt, hogy vajon a kereskedők minden esetben a ténylegesen fizetendő fogyasztói árakról tájékoztatták-e a vásárlókat, illetve az ártájékoztatás egyértelműen, könnyen azonosíthatóan, valamint jól olvashatóan került-e feltüntetésre az üzletekben. Az árfeltüntetés helyességét a felügyelőségek megnevezés szerint, termékszámra vizsgálták. A 4 939 ellenőrzés 758 895 vizsgált termékéből 16 839 féle termék esetében mutatott rá eladási ár feltüntetésével kapcsolatos jogsértésre. A legtöbb esetben, összesen 12 000 féle terméknél az eladási ár hiánya miatt intézkedtek a felügyelők. 678 féle terméknél az ártájékoztatás nem volt egyértelmű, illetve az eladási árakat nem lehetett könnyen azonosítani. Az ellenőrzés további kisebb jogsértéseket is feltárt, azonban ezek előfordulása nem volt számottevő. Az ellenőrzési területek közül a legtöbb szabálytalanságot (4 881 féle termék) az előző vizsgálathoz hasonlóan az élelmiszer-kereskedelemben (élelmiszer-áruházlánc 2 411 féle, kisebb élelmiszerüzlet 2 470 féle) tapasztalták a felügyelőségek, ahol az eladási ár hiánya (4 410 féle termék) miatt történt a legtöbb szankcionálás. A második legtöbb jogsértést a műszaki áruházak, szaküzletek (1 974 féle termék), illetve használtruhaüzletekben (1 588 féle termék) állapították meg a felügyelők. A leggyakoribb hiba ezen üzletekben is - 1 139, illetve 1 556 termékféle esetében - szintén az eladási ár hiányából származott. Az eladási ár feltüntetésének hiányát tapasztalták még továbbá leginkább a papír-írószer-, az óra-ékszer-, valamint barkácsüzletekben. A legkevesebb kifogás a nagy számban ellenőrzött egységekből leginkább drogériákban, lakberendezési áruházakban, sportszerüzletekben, játék-, illetve bababoltokban fordult elő.
5
4.1.2 Egységár A mindennapi vásárlások során az egységárnak fontos szerep jut, hiszen az a fogyasztóknak a termék egységnyi mennyiségére vetítve ad tájékoztatást az eladási árról, segítve ezzel döntésüket az azonos jellemzőkkel bíró termékek közötti választásban. Általános szabályként az egységárat, amennyiben az nem egyezik meg a termék eladási árával, ugyanolyan módon kell feltüntetni, mint az eladási árat. A felügyelők ezen előírások megtartásának vizsgálata mellett ellenőrizték azt is, hogy a kereskedők helyesen határoztáke meg az egységárat, illetve abban a mértékegységben tüntették-e fel, amelyben az árut értékesítették. A fogyasztó döntését könnyítő egységár feltüntetésének valamilyen szabálytalanságát összesen 1 317 üzletben, 28 552 termékfélével kapcsolatban állapították meg a felügyelők. A kifogásolási arány 34%-os. Az egységár-feltüntetések ellenőrzésénél tehát kétszer annyi szabálytalanságot észleltek a felügyelők, mint az eladási ár vizsgálatánál. A szabálysértések nagyobb részében az egységár hiánya (26 003 féle termék), a nem egyértelmű kiírás (181 féle termék), és a hibás számítás (261 féle termék) szerepelt indokként. Változatlanul visszatérő hibaként jelentkezett 2 062 féle termék esetében, hogy azok egységárát nem megfelelő mértékegységre számították ki az alkalmazottak. A legtöbb termékfélét a kis élelmiszerüzletekben (10 065 féle termék) kis értékű árucikkek boltjában (4 804 féle termék), élelmiszer-áruházláncokban (2 708 féle termék), drogériák, parfümériák üzleteiben (2 246 féle termék) reformszaküzletekben (1 259 féle termék), valamint vásárcsarnokokban, piacokon, zöldség-gyümölcs üzletekben (941 féle termék), pékségekben, malomipari szaküzletekben, papír-írószer üzletekben, kifogásolták a felügyelők. A legjellemzőbb jogsértés a felsorolt üzlettípusoknál jellemzően az egységár feltüntetésének hiánya volt. 4.1.3 Akciós eladási ár Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi egységeket széles fogyasztói réteg keresi az akciós termékek vásárlása céljából, ezért a felügyelőségek nagy hangsúlyt fektettek annak vizsgálatára is, hogy a fogyasztók az akciós megjelöléssel kihelyezett termékekhez valóban kedvezményesen jutottak-e hozzá a vizsgált üzletekben, és az ehhez kapcsolódó kereskedelmi gyakorlatok nem voltak-e megtévesztőek. Az akciós eladási árakat 2 290 üzletben ellenőrizték a felügyelőségek, ebből 262 alkalommal, azaz a vizsgálatok mindössze 11%-ában állapítottak meg jogsértést a felügyelők. A vizsgált (143 833 féle termék) akciós termékek 13%-ánál (18 403 féle termék) tapasztaltak jogsértést az ellenőrzést végzők. A szabálytalanságok abból adódtak, hogy 113 üzletben a kereskedők 3 319 akciós termékkel kapcsolatban csak a kedvezmény mértékét tüntették fel, azonban a ténylegesen fizetendő árról a fogyasztó nem kapott tájékoztatást, mivel a kedvezményt a pénztárnál érvényesítették. Ez a jogsértés leginkább a ruházati- és cipő boltokban (7 858 féle termék), ajándéküzletekben (3 687 féle termék), használtruha-üzletekben (2 768 féle termék), valamint óra-ékszerüzletekben (1 003 féle termék) fordult elő. Kedvezően értékelhetjük ugyanakkor, hogy ezt a kifogást áruházláncok esetében mindössze 19 féle termék akciós értékesítése kapcsán tapasztalták a felügyelők.
6
4.1.4 Akciós egységár Az akciós termékek közötti választás során az akciós egységárnak - az egységárhoz hasonlóan – szintén döntő szerepe van a megfelelő vásárlói döntés meghozatalában tekintettel arra, hogy az azonos, vagy hasonló tulajdonságokkal rendelkező termékek esetén az eltérő kiszerelési egységben forgalmazott termékek árainak összehasonlítására is lehetőséget ad a fogyasztónak. Az akciós egységár feltüntetésének ellenőrzésére 82 912 féle termék esetében került sor, melyek 2%-ában (1 540 féle termék kapcsán), összesen 145 üzletben állapították meg a felügyelők az egységár feltüntetésére vonatkozó előírások megsértését. A legtöbb szabálytalanság az akciós egységár feltüntetésének hiányából adódott, amelyet leginkább drogériákban, parfümériákban (443 féle termék), valamint kisebb élelmiszerüzletekben (357 féle termék) tapasztaltak a felügyelők. Áruházláncok esetében a vizsgált termékek (56 328 féle termék) közül mindössze 187 féle termék akciós egységára hiányzott. 4.1.5 A szolgáltatás díja A szolgáltatási díj feltüntetésének megfelelőségét abból a szempontból ellenőrizték a felügyelők, hogy a fogyasztó megfelelő tájékoztatást kapjon a szolgáltatások előre meghatározott díjairól, vagy - ha a szolgáltatás díja előre nem határozható meg – a szolgáltatás díj kiszámításának módjáról. Az ellenőrzött 609 szolgáltatási területből összesen 65 esetben (11%) a szolgáltatási díj feltüntetésével kapcsolatban állapítottak meg hiányosságokat. Tekintettel arra, hogy az esetek túlnyomó többségében az egyes szolgáltatási területeken több fajta szolgáltatásnyújtást is igénybe vehettek a fogyasztók (például.: autószervizben műszaki vizsga, állapotfelmérés, gumicsere, olajcsere, ékszíjcsere, klímatisztítás stb.) a szolgáltatási díj feltüntetésének ellenőrzése az egyes szolgáltatásfajtákra is kiterjedt. 39 szolgáltatást nyújtó vállalkozás elmulasztotta a szolgáltatási díj feltüntetését, amely 471 féle szolgáltatás díját érintette, továbbá 16 szolgáltató a fogyasztók számára nem egyértelműen tüntette fel 135 féle alszolgáltatás díját. Az egyes szolgáltatási területek közül a felügyelők a legtöbb kifogást a cipőjavító szolgáltatók, a kulcsmásolók, a fodrászati üzletek, a kozmetika szalonok, a műkörömépítő vállalkozók, a szabóságok, az autószervizek, valamint az óra-ékszerüzletek ellenőrzésekor állapították meg. 4.2 Általános kereskedelmi feltételek ellenőrzésének tapasztalatai Az ellenőrzések átfogó jellegére tekintettel a felügyelőségek az általános kereskedelmi feltételek betartását is minden érintett egységben vizsgálták. Hiányosságokat leginkább a kisebb élelmiszerüzletekben észleltek a felügyelőségek, az összesen feltárt 507 féle jogsértésből 104 ilyen típusú egységben valósult meg. Az üzlet aktuális nyitvatartási idejéről, illetve az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat a kereskedő tájékoztatni köteles. Az ellenőrzés alá vont 5 301 üzletből a nyitva tartás idejéről 46 egységben – jellemzően a kisebb élelmiszerüzletekben – nem tájékoztatták a fogyasztókat.
7
A kereskedőnek a fogyasztó számára – a jogszabályban előírt panasztételi jogának érvényesítéséhez – az üzletben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen, folyamatosan számozott oldalú, hitelesített vásárlók könyvét kell biztosítania. Az ellenőrzött üzletek többségében a jogsértés elsősorban abból adódott, hogy a vásárlók könyvét a vállalkozások a fogyasztók számára nem jól látható helyen, illetve nem hozzáférhető módon (173 üzlet) helyezték el. Egyes üzletek alkalmazottai úgy vélték, megfelelően járnak el, ha az egyébként nem hozzáférhető helyen lévő vásárlók könyvét csak kérésre adják oda a fogyasztónak. Vásárlók könyvével 37 üzlet nem rendelkezett, továbbá 53 egységben állapították meg a felügyelők, hogy azt nem hitelesítették. A területi felügyelőségek ellenőrizték továbbá, hogy a vásárlók könyvébe tett fogyasztói bejegyzésekre a vállalkozások időben adtak-e választ, illetve elutasító válasz esetén tájékoztatást adtak-e arról, hogy a továbbiakban mely hatóság vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Ilyen jogsértésekkel 89 esetben találkoztak a felügyelőségek munkatársai. Az üzletben a vállalkozás köteles továbbá a fogyasztót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni a székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről – ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével –, ügyfélszolgálatának levelezési címéről, és ha a panaszokat ilyen módon is fogadja, elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról. A témavizsgálat keretén belül ezen jogszabályi kötelezettségnek 52 egységben, leginkább a kis élelmiszerüzletekben nem tettek eleget a vállalkozók. Amennyiben egy adott üzletben biztonsági őrök teljesítenek szolgálatot, a vásárlókat információval kell ellátni a biztonsági szolgálat nevéről, székhelyéről, valamint tevékenységének fogyasztókat érintő szabályairól. A vizsgált üzletekből mindössze 23 egységben nem adtak a vállalkozások megfelelő tájékoztatást a fogyasztóknak. 4.3 Próbavásárlások alkalmával feltárt jogsértések Tekintettel arra, hogy a vizsgálatunkban kiemelt helyet kapott a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése, ezért az ellenőrzések során nagy szerepe volt a próbavásárlásoknak, továbbá a nyugtaadási kötelezettség, valamint a mérlegek hitelesítése ellenőrzésének is. A 4 932 próbavásárlás során összesen 31 946 féle termék került a felügyelők kosarába, melyekből, 5 567 féle termékkel (17%) kapcsolatban 1 710 esetben (35%) tapasztaltak a felügyelők szabálytalanságot. A próbavásárolt termékek 36%-a (11 399 féle termék) volt akcióval érintett termék, amelyekből 866 termék vonatkozásában merült fel valamilyen jogsértés az ellenőrzés során. A legtöbb próbavásárlás a kis élelmiszerüzletek (893), élelmiszer-áruházláncok (677), ruházati-cipőüzletek (382), vásárcsarnokok, piacok, zöldség-gyümölcs üzletek (289) vizsgálata során történt. A kifogásolások aránya üzlettípusokra vetítve igen változatos képet mutatott. A kis élelmiszerüzletek 50%-ában, míg az élelmiszer-áruházláncok 43%ában tapasztaltak a próbavásárlások során valamilyen áralkalmazási szabálytalanságot az ellenőrök. A többi felsorolt területen 34-41% közötti volt a kifogásolás aránya, azonban meg kell jegyezni, hogy ezekben - fentiekre tekintettel - nagyságrendekkel kevesebb próbavásárlás történt. Az elvégzett próbavásárlásokból 1 276 alkalommal a fogyasztót ugyan anyagi érdeksérelem 4 884 féle termékkel kapcsolatban nem érte, azonban árfeltüntetésük nem felelt meg a vonatkozó előírásoknak.
8
4.3.1 Többletszámolás A felügyelők 4 932 próbavásárlásból 434 esetben, összesen 53 568 Ft értékben állapítottak meg az eladási árak tekintetében a fogyasztók hátrányára történő eltérést, azaz többletszámolást, így az egy esetre jutó többletszámolás összege a tavalyi 72 Ft-ról 123 Ft-ra nőtt. A növekedésnek vélhetően az az oka, hogy egyes esetekben a többletszámolás mértéke olykor több száz, illetve ezres nagyságrendű volt. A következő táblázat szemlélteti üzlettípusonként a többletszámolások gyakoriságát, a többletszámolások összegét, az átlag többletszámolás mértékét, továbbá az előforduló legmagasabb többletszámolást. A táblázatban nem szerepelnek azok az üzlettípusok, ahol egy esetben sem tapasztaltak a felügyelők többletszámolást.
Többletszámolás (db)
Többletszámolások összege (Ft)
Átlag többletszámolás (Ft)
Legmagasabb többletszámolás (Ft)
Élelmiszer-áruházláncok Kis élelmiszerüzletek Sportszerüzletek Ruházati üzletek, cipő boltok Barkácsáruházak, szaküzletek Egyéb üzletek Drogériák, parfümériák Ajándéküzletek Vásárcsarnok, piacok, zöldséggyümölcs üzletek Könyváruházak, könyvesboltok, könyvdiszkontok
143 160 3 8 6 3 11 4
20 012 7 442 4635 4357 3285 2762 2431 1880
140 47 1545 545 548 921 221 470
1000 1800 4000 2000 3000 1985 700 990
15
1723
115
853
1
1125
1125
1125
Hús-hentesáru üzletek
38
1106
29
131
Optikai szaküzletek
1
1000
1000
1000
Óra-, ékszerüzletek
1
430
430
430
Kis értékű árucikkek boltja Pékségek, látványpékségek, malomipari mintaboltok Használtruha-üzletek, „turkálók” Virágüzletek Rövidáru-szaküzletek, méteráru boltok Mobiltelefon-szaküzletek, szervizek Utcai, illetve út menti dinnyeárusok Party kellék üzletek, kreatívboltok Lakberendezési áruházak, szaküzletek Reform szaküzletek
8
417
52
149
16
389
24
26
4 1
133 100
33 100
121 100
1
100
100
100
1
90
90
90
2
48
24
37
2
35
18
15
1
20
20
20
1
17
17
17
Ellenőrzési terület
9
Papír-írószer üzletek Édességboltok Műszaki áruházak, szaküzletek ÖSSZESEN
1 1 1
15 10 6
15 10 6
15 10 6
434
53 568
123
4000
Az alábbi ábra az ellenőrzések során feltárt többletszámolások okait szemlélteti. Egyes kifogásolt próbavásárlások alkalmával a jogsértések halmozódtak.
Többletszámolások okai (db) 155
Csomagolóanyag tömegének termék tömegébe történő belemérése
80
Magasabb áron történő értékesítés
76
Akciós árnál magasabb áron történő értékesítés 33
Egyéb ok 23
Valótlan tájékoztatás a kedvezmény meglétéről
27
Kettős ártájékoztatás
19
Hamis számolás
18
Valótlan tájékoztatás az ajándékról
11
Valótlan tájékoztatás a kedvezmény mértékéről 5
Rossz vonalkód van betáplálva
3
A pénztáros többször húzza le a vonalkódot 0
20
40
60
80
100 120 140 160 180
A legtöbb fogyasztó anyagi érdeksérelmét még mindig a csomagolóanyag termék tömegébe történő belemérése okozza. Ezt a szabálytalanságot az alkalmazottak 155 alkalommal követték el 217 féle termék mérése során, leginkább a kisebb élelmiszerüzletekben (79 eset), hús-hentesáru üzletben (30 eset), valamint élelmiszeráruházláncokban (26 eset). Jellemző továbbra is az akció nélküli termékek (92 féle termék) magasabb áron történő értékesítésének gyakorlata (79 üzletben). Továbbá 76 próbavásárlás során fordult elő, hogy az akciós termékekért (103 féle) a feltüntetetthez képest többet kellett fizetni. Ez részben abból adódott, hogy az akciós időszak elteltével nem módosították a feltüntetett eladási árakat. Kettős árfeltüntetést 27 egységben, 35 féle termék vonatkozásában észleltek az ellenőrök. 23 próbavásárlás alkalmával 36 féle terméket érintően fordult elő az a jogsértés, hogy valótlanul tájékoztatták a fogyasztókat a kedvezmény meglétéről és emiatt sérültek vagyoni érdekei. Többletszámolást eredményezett továbbá 19 üzlet 22 féle termékét érintően, hogy a vállalkozások alkalmazottai nem megfelelően, hamisan számoltak fizetéskor. A fentiekből is megállapítható, hogy a többletszámolások okai jellemzően nem központi árazási hibákra, hanem az alkalmazottak mulasztásaira, gondatlanságaira vezethetők
10
vissza. Így például a pénztárosok az értékcsökkent termékek kedvezményeit (-30%, -50%) figyelmen kívül hagyták, hibás összeget ütöttek be a pénztárgépbe, vagy nem kerekítettek megfelelően. Előfordult továbbá, hogy az üzlettérben kint felejtették az akció után az akciós táblát, vagy akcióváltáskor nem aktualizálták az eladási árakat, melyek - az alkalmazottak nyilatkozatai szerint - a gyakori és nagy termékszámot érintő árváltozások „követhetetlensége” miatt történtek. 4.3.2 Nyugtaadási kötelezettség elmulasztása Az elvégzett próbavásárlások során minden esetben ellenőrizték a felügyelők, hogy a kereskedők eleget tettek-e nyugta-, illetve számlaadási kötelezettségüknek. A próbavásárlások során a vállalkozók 99%-a eleget tett nyugtaadási kötelezettségének. A nyugtaadás elmulasztása miatt 54 esetben kellett eljárást indítania felügyelőségeknek, a legtöbbször (17 alkalommal) a vásárcsarnokokban, piacokon, zöldség-gyümölcs értékesítők követték el ezt a szabálytalanságot. 4.3.3 Joghatással járó méréshez használt mérőeszközökkel kapcsolatos jogsértések Az ellenőrzött élelmiszerüzletekben a tömegre értékesített termékek próbavásárlása során minden esetben megvizsgálták a felügyelők a kiszolgáláshoz használt mérlegek hitelességét. Ezzel kapcsolatos szabálytalanság a vizsgálat alá vont egységek közül 276 egységben fordult elő, ahol a joghatással járó méréshez használt 359 db mérleg hitelessége az ellenőrzés idején már lejárt. A legtöbb mérleghitelesítéssel kapcsolatos szabálytalanságot a kisebb élelmiszerüzletekben (88 egység), piacokon, vásárcsarnokokban (47 egység), húshentesáru üzletekben (25 egység), valamint az új területként vizsgált út menti dinnye árusoknál (22 kitelepült vállalkozás) tapasztalták a felügyelők. Legkirívóbb esetben az egyik út mentén értékesítő nem hiteles mérleget használt, amely tényre a vállalkozó egy táblával fel is hívta a vásárlók figyelmét az alábbiak szerint: „A mérleg tájékoztató jellegű. Az ár a megegyezés tárgyát képezi”. Az árult termékek magas egységára miatt szintén nagyfokú jogsértésként lehet értékelni, hogy az egyik ellenőrzött óra-ékszerüzletben az arany és ezüst ékszerek méréséhez használt mérleg nem volt hiteles. A mérésügyi hatósággal közösen végzett ellenőrzések során több alkalommal kiderült, hogy az üzletekben, elsősorban a húsboltokban és a kis alapterületű élelmiszerüzletekben, vegyes-kereskedésekben a mérlegek elhelyezése nem megfelelő, mivel a mérleget nem szilárd alátámasztásra helyezték, továbbá jellemzően közvetlen mellette különböző termékeket, vagy más tárgyakat találtak, amelyek megtámasztották azt, és emiatt nem a valós összegek kerültek felszámításra a termékek mérése során. 4.4 Letiltott termékek (KPIR/RAPEX) A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jelen témavizsgálat során is ellenőrzési szempontként határozta meg, hogy felkutatásra kerüljenek az olyan letiltott veszélyes termékek, melyek a fogyasztók életét és testi épségét veszélyeztetik. A felügyelők összesen 55 üzletben 342 féle a KPIR, illetve a RAPEX rendszerben nyilvántartott letiltott terméket találtak. A legtöbb letiltott termék még mindig a ruházati, és cipőüzletekben lelhető fel (30 üzlet, 222 féle termék). Ugyanakkor továbbra is magas a játéküzletekben (10 üzlet) talált letiltott termékek száma (47 féle) is, valamint az újonnan ellenőrzés alá került ajándéküzletekben is találtak a felügyelők veszélyes terméket (5 üzlet, 53 féle). 11
5. Az egyes területekre vonatkozó részletes megállapítások A vizsgálat alá vont 40 ellenőrzési terület közül az alábbiakban csak azon üzlettípusokról számolunk be részletesen, amelyeknél a legtöbb ellenőrzést végezték, illetve ahol a legnagyobb arányban tártak fel szabálytalanságot, hiányosságot a felügyelőségek. Tekintettel arra, hogy az élelmiszertermékek értékesítése minden fogyasztói réteget érint, ezért e területek ellenőrzési tapasztalatairól az alábbiakban részletes ismertetést adunk. 5.1 Kisebb élelmiszerüzletek Jelen témavizsgálatban a legtöbb (894) ellenőrzésre a kisebb élelmiszerüzletekben került sor. A vizsgált üzletek 58%-ában árfeltüntetéssel összefüggő szabálytalanságokat tártak fel a felügyelők, amelyek ilyen nagyarányú előfordulását részben hatóságunk ritkább ellenőrzése, részben a vállalkozók részéről a kellő tájékozottság hiánya okozott. Az ártájékoztatással kapcsolatos jogsértések leginkább azok feltüntetetésének elmulasztásából (24%), valamint a nem, vagy nehezen azonosíthatóságukból, illetve nehezen olvashatóságukból adódtak. Sok esetben az egységár fogalma ismeretlen volt a vállalkozók számára. A legtöbb hiányosságot az egységár feltüntetésénél – 9 915 féle termék – kifogásolták, emellett 2 360 féle árucikk eladási árát sem tüntették fel. Ezekben az üzletekben csak ritkán találkoztak a felügyelők akciós termékekkel. Azok a kis élelmiszerüzletek, amelyek nem kapcsolódtak valamely hazai élelmiszerlánchoz, szinte csak a minőségmegőrzési idő lejártához közeli élelmiszereket árazzák le. A kisebb élelmiszerüzletekben a próbavásárlások során előforduló leggyakoribb többletszámolási okot a csomagolóanyag termék tömegébe való belemérése (79 eset) jelentette. Ugyanakkor a vizsgált területekből ezekben az egységekben tapasztalták a felügyelők a legtöbb (88) alkalommal, hogy a joghatással járó méréseket nem hiteles mérlegekkel (118) végezték. 5.2 Élelmiszer-áruházláncok
Az áruházláncok folyamatos ellenőrzése azért is szükséges, mert itt tudják a legkedvezőbb akciókat kínálni a fogyasztóknak, ezeket az üzleteket látogatja a legtöbb vásárló. Mindezekre figyelemmel e terület üzleteiben történt a második legnagyobb számú (649 egység) ellenőrzés, mely során 299 üzletben jogsértést állapítottak meg a felügyelők, amely 46%-os kifogásolási arányt jelentett. Az áruházláncokban vizsgált 270 383 féle termékből – akciós áras termékeket is beleértve – 2 050 féle termék esetében az eladási árak, 296 féle termék esetében pedig az akciós eladási árak feltüntetésének hiányát állapították meg a felügyelők. Kifogásolták továbbá 264 féle termék kettős árfeltüntetését is. Az áruházláncokban a vizsgált termékszámhoz viszonyítva elenyésző a hiányossággal érintett termékek száma, köszönhetően a korábbi évek rendszeres ellenőrzéseinek. Hiányosságok forrása lehet, hogy a beszállító cégek képviselői az üzlettérben árubemutatás céljából a termékek elsődleges helyétől távol saját logóval ellátott kihelyezéseket, ún. display-eket alakíthattak ki. Ezek ellenőrzése során tapasztalták a felügyelőségek, hogy az árváltozást követően nem módosították az azokon szereplő árakat, melynek kapcsán az eladók arra hivatkoztak, hogy ezeknek a felületeknek a rendszeres karbantartása az üzletkötők feladata. A vizsgált áruházláncokban minden második (143 eset) próbavásárlás során történt többletszámolás, amely az akció nélküli, illetve az akciós termékek magasabb áron való 12
értékesítéséből, a kedvezmény meglétéről, illetve az ajándékról szóló valótlan tájékoztatásból, továbbá a csomagolóanyag tömegének a termék tömegébe történő beleméréseiből adódott. 5.3 Hús-hentesáru üzletek E terület ellenőrzésére leginkább az ünnepeket – húsvét, karácsony – megelőzően került sor, mivel ezekben az időszakokban többen keresik fel ezeket az egységeket. A vizsgált 174 hús-hentesáru üzletből minden második (86) egységben árfeltüntetési hiányosságokat tapasztaltak a felügyelők. Vizsgálati eredményeink alapján a legtöbb jogsértést a húsboltokban is az egységár feltüntetésének hiánya (42 üzlet, 238 féle termék) miatt állapítottak meg a felügyelők. A hiányzó egységár nem az üzletben elsősorban eladásra kínált húsokat és húskészítményeket érintette, hanem a korábbi évekhez hasonlóan a kiegészítő jelleggel értékesítésre kínált konzervek, savanyúságok, fűszerek esetében nem tüntették fel azokat. A próbavásárlások alkalmával többletszámolás 38 esetben fordult elő (1 108 Ft), amely során 30 alkalommal (40 féle termék esetében) belemérték a kért termék tömegébe a csomagolóanyag tömegét is. Továbbá 25 alkalommal fordult elő, hogy az ellenőrzés idején 40 db mérleg hitelessége már lejárt. 5.4 Vásárcsarnokok, piacok Az ellenőrzés alá vont 288 egységből az árusok több mint felénél (153 egység) tapasztaltak a felügyelők valamilyen jogsértést. Legjellemzőbb szabálytalanságként említhető az egységárak feltüntetésével kapcsolatos kifogásolás, ugyanis a vizsgált egységek 37%-nál tapasztalták az ellenőrzést végzők ennek hiányát, amely az országos átlagtól is magasabb volt. A 118 kifogásolt próbavásárlásból 15 alkalommal fizettek többet a felügyelők, ezzel 1 723 Ft anyagi sérelem érte őket. Ez sokszor abból adódott, hogy az alkalmazottak a méréshez használt tárgyak tömegét is belemérték a kért termék tömegébe, vagy hamisan számoltak. A felügyelőségek munkatársai ezen a területen tapasztalták, hogy a joghatással járó méréshez a mérlegek hitelessége (47 db) nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak. 5.5 Barkácsáruházak/üzletek A különböző ártípusok vonatkozásában az egységár feltüntetési hiányosságok előfordulása az ellenőrzési területek közül ebben az üzletkörben volt az egyik legmagasabb (42%). Az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok jellemzően az egységárak tekintetében a jogszabályi előírások be nem tartásából, annak nem megfelelő alkalmazásából adódtak. A vizsgált 141 barkácsüzlet 53 egységében - 447 féle termék esetében - kifogásolták a felügyelők, hogy azok egységáráról nem nyújtottak tájékoztatást a fogyasztóknak. 5.6. Utóellenőrzések A témavizsgálat ideje alatt a területi felügyelőségek munkatársai összesen 440 egység utóellenőrzését végezték el, amelyek 37%-ában ismételten jogsértéseket állapítottak meg. Ugyanakkor kis élelmiszerüzletek esetében előfordulnak olyan vállalkozók, akik ugyanazon a helyen, más fantázianévvel - ugyanazon termékkört értékesítő - újonnan bejegyzett
13
vállalkozást üzemeltetnek, amely nem jogutódja az előző évben ellenőrzött vállalkozásnak, ezért jogsértés esetén nem volt mód az ismételtség megállapítására, így bírság kiszabása nem volt lehetséges. 6. Megtett intézkedések A felügyelőségek 1 766 esetben kötelezték a vállalkozásokat a jogsértő magatartás további folytatására, 465 alkalommal pedig összesen 61 157 315 Ft értékben fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartották indokoltnak. Áttételre 23 esetben került sor az illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságához, 6 esetben a Nemzeti Adó-és Vámhivatal részére, valamint 3 alkalommal a Gazdasági Versenyhivatal felé. Továbbá szignalizációval 72 esetben éltek a területileg illetékes kereskedelmi hatóság felé.
7. Összefoglalás Az egész éven át tartó árfeltüntetés és áralkalmazás vizsgálata a visszatérő ellenőrzéseknek, a felügyelők tájékoztatásának köszönhetően, összességében kedvező eredménnyel zárult. Ez annak ellenére megállapítható, hogy az 5 301 elvégzett ellenőrzés során kifogást 2 320 üzletben, azaz az ellenőrzött üzletek 44%-ában tapasztaltak a területi felügyelőségek munkatársai. A javulás (6 százalékpont) a hatóság évek óta tartó rendszeres tájékoztató, felvilágosító tevékenységének köszönhető. Az év folyamán hatóságunk a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is nagy hangsúlyt helyezett az ünnepek előtti – húsvéti, karácsonyi – fokozottabb ellenőrzésekre, azon belül különös figyelmet fordítottunk a szezonális termékek vizsgálatára. Tekintettel arra, hogy a kifogásolások egy része az új vizsgálati területek ellenőrzése során tapasztalt szabálytalanságokból adódott, ezért kijelenthetjük, hogy a kereskedelem és a szolgáltatások területén a fogyasztók ár-, illetve díjtájékoztatása javuló tendenciát mutat. Azokban az egységekben, amelyekben visszatérő ellenőrzések voltak, jellemzően az üzemeltetők jogkövető magatartását tapasztalták a területi felügyelőségek munkatársai. Az árfeltüntetési, illetve áralkalmazási előírások megsértése leginkább a kisebb élelmiszerüzletekben (58%), vásárcsarnokokban, piacokon (53%), hús-hentesáru üzletekben (49%) és az áruházláncokban (46%) fordult elő. A többi üzlet kifogásolási aránya megoszlik, hiszen az egyes területeken ellenőrzött üzletek száma igen széles skálán - 22 és 894 között - mozgott. Eladási ár feltüntetési szabálytalanságát az ellenőrzött kereskedelmi egységek 17%-ánál tapasztaltuk, míg akciós eladási ár tekintetében ez az érték 11% volt. Az egységárfeltüntetésre és -alkalmazásra vonatkozó kifogásolási arány az előző évhez képest 2 százalékponttal csökkent, azaz 34%-os volt. Míg akciós egységár tekintetében 9%-os volt a kifogásolás aránya. A témavizsgálat során több olyan területet is ellenőriztek a felügyelőségek, ahol vagy termékértékesítéshez kapcsolódóan, vagy attól függetlenül valamilyen szolgáltatás nyújtása történt. A szolgáltatási díj feltüntetésének ellenőrzése során minden tizedik egységben tapasztaltak hiányosságokat a felügyelők. A vizsgálat ideje alatt a felügyelőségek összesen 4 932 alkalommal végeztek próbavásárlást, amelyből 1 710 esetben tártak fel szabálytalanságokat. A 14
Az ellenőrzés tapasztalatai példákon bemutatva
1. Élelmiszer-áruházláncok 1.1 A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. nagykanizsai üzletében a felügyelők próbavásárlással egybekötött ellenőrzést végeztek, amelynek során az alábbi szabálytalanságokat tapasztalták. -
Az üzlet által 50%-os kedvezménnyel hirdetett Spar Premium Chips termék a teljes eladási áron került felszámításra, 340 Ft többletszámolást eredményezve. A meghirdetett akcióval ellentétben 2 db akciós Sensodyne Whitening fogkrém, vásárlása esetén nem az olcsóbb áron számolták fel a termékeket, ezzel 700 Ft többletszámolás eredményezve.
A próbavásárlás során tapasztalt összes vásárlói megkárosítás tehát 1.040 Ft volt.
A Zala Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége a jogsértő magatartás megszüntetésére, valamint 600 000 Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelező határozatot adott ki a vállalkozás részére. 1.2 Az Aldi Magyarország Élelmiszer Kereskedelmi Bt. Balatonfüreden üzemeltetett kereskedelmi egységében az ellenőrzés során a felügyelőség munkatársai az alábbi hibákat tapasztalták. -
-
A próbavásárolt „Dekor sötétítő függöny” megnevezésű termékért annak ellenére számítottak fel 5 999 Ft-ot a pénztárnál, hogy a csomagoláson 4 999 Ft-os akciós árat tüntettek fel (amely tehát 1 000 Ft többletszámolást eredményezett). 10 féle termék egységára hiányzott, noha a jogszabály alapján fel kellett volna az egységárakat tüntetni.
A gazdasági társaság ajkai üzletében a következő szabálytalanságokat tapasztalták a próbavásárlás során. -
A próbavásárolt „Gardenline Deluxe virágkeverék szóródobozban” megnevezésű termék akciós ára a polccímke szerint 999 Ft. A termékért ennek ellenére 1 799 Ft-ot számoltak fel a pénztárnál.
1
-
További hiányosságként állapították meg a felügyelők, hogy 6 féle próbavásárolt termék esetében a termékek egységárát nem jelölték.
Az Aldi Magyarország Élelmiszer Kereskedelmi Bt. részére a Veszprém Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége a két üzletben feltárt jogsértések miatt összevontan 800 000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, emellett a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megszüntetését előíró határozatot adott ki. 1.3 Az Auchan Magyarország Kft. miskolci áruházában az ellenőrzés alkalmával a felügyelők az alábbi szabálytalanságokat állapították meg. −
A próbavásárolt 200 g-os Hortobágyi juhtúrónak nem az egyedi árjelzőjén levő kedvezményes eladási árát számították fel a pénztárnál, hanem az eredeti összeget, ezzel 189 Ft-os többletszámolás keletkezett a vásárló hátrányára.
−
Az üzletben „-20 %” árengedménnyel játékokat kínáltak értékesítésre oly módon, hogy a kedvezményes termékek eladási árát A/4-es lapokon írták ki. A papírlapokat a -20 % kedvezményű termékek nagy részétől több méter, sok terméknél több mint 10 méter távolságban helyezték ki, ezáltal a vásárolni kívánt termékért ténylegesen fizetendő eladási ár beazonosítása nehéz volt.
-
16 féle terméknek nem tüntették fel az egységárát. 9 féle terméknek nem a megfelelő egységárát nem tüntették fel, hanem helyette is az eladási árat jelölték. 1 féle terméknek nem jelölték sem az eladási, sem az egységárát. 1 db terméknél nem a ténylegesen fizetendő, hanem attól magasabb eladási árat tüntettek fel.
-
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége kötelezte az üzemeltetőt a jogsértő magatartás megszüntetésére és az elkövetett jogsértések miatt 1 500 000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.
2
2. Kisebb élelmiszerüzletek 2.1 Tóth Józsefné egyéni vállalkozó DU-BA ABC elnevezésű üzletében elvégzett helyszíni ellenőrzés során a felügyelők megállapították, hogy 4 féle termék eladási árát és egységárát az élelmiszerüzletet üzemeltető nem tüntette fel semmilyen formában. −
Az üzletben próbavásárolt, tömegre értékesített termékek visszamérése során megállapítható volt, hogy a csomagolóanyagot is belemérték a termékek tömegébe, amellyel 13 Ft, valamint 16 Ft többletszámolást okoztak a vásárlónak. − Továbbá a 2*200 ml-es összecsomagolt Milli 20%-os főzőtejszín feltüntetett eladási ára (449 Ft) helyett a pénztárnál 499 Ft-ot fizettek a felügyelők, mellyel így 50 Ft többletszámolás keletkezett. A próbavásárlás alkalmával tehát összesen 79 Ft eltérés történt a vásárló hátrányára.
A felügyelőség a feltárt hiányosságok miatt határozatában a jogsértő magatartás megszüntetésére kötelezte az egyéni vállalkozót. 2.2 A Marlboro-Aranynap Bt. által üzemeltetett Aranynap Reál Pont elnevezésű üzletben próbavásárlással egybekötött ellenőrzést végeztek a felügyelők, amelynek során az alább részletezett jogsértéseket tapasztalták. − − −
Próbavásároltak egy vákuumcsomagolt dárdás erdélyi szalonna terméket 499 Ft-ért, noha a terméken feltüntetett nettó tömeg és egységár alapján az eladási ár 358 Ft volt, így a különbözet 141 Ft. Az üzletben értékesítésre kihelyezett, egységár- feltüntetésre kötelezett termékek egységára hiányzott. A joghatással járó méréshez használt mérleg hitelesítése 2005-ben lejárt. Újabb hitelesítésről igazolást bemutatni nem tudtak.
A Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelősége a vállalkozást kötelezte a jogsértő magatartás megszüntetésére. 3. Hús-hentesárú üzletek Bognár József egyéni vállalkozó „Picur Húsbolt” elnevezésű kereskedelmi egységében helyszíni ellenőrzést végeztek a felügyelőség munkatársai, amelynek során az alábbiakat tapasztalták. − −
Az üzletben próbavásárolt, tömegre értékesített termékek visszamérése során megállapítható volt, hogy a csomagolóanyagot is belemérték a termékek tömegébe, amellyel 8 Ft, valamint 27 Ft többletszámolást okoztak a vásárlónak. A próbavásárolt 1 330 kg tömegű füstölt sonkáért 2 290 Ft/kg egységáron 3000 Ft-ot számítottak fel a pénztárnál, noha az ártáblán egységárként 2 190 Ft/kg volt feltüntetve. A helytelen árfelszámítás következményeként 131 Ft többletszámolás keletkezett, amely összesen az üzletben 166 Ft volt.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége az egyéni vállalkozónál feltárt hiányosság miatt kötelezésre szóló határozatot adott ki, az alkalmazott esetében szabálysértési figyelmeztetést alkalmaztak.
3
4. Vásárcsarnokok, piacok, zöldség-gyümölcs üzletek 4.1 A csornai piacon Marcinkó Tímea egyéni vállalkozónál tartottak ellenőrzést a felügyelők, ahol az alábbi szabálytalanságokat tapasztalták. − −
A próbavásárolt 4 féle édesség közül két féle terméknél nem írták ki sem az eladási-, sem az egységárat, a másik két féle termék esetében pedig az egységár hiányzott. Az elárusító helyen sehol, semmilyen formában nem voltak feltüntetve a vállalkozó adatai.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége az egyéni vállalkozót kötelezte a jogsértő magatartás megszüntetésére. 4.2 A Berényi Fruit Kft. által üzemeltetett Zöldség-gyümölcs kereskedelmi egységében megállapították a felügyelők, hogy az üzletben értékesített egységárköteles termékek egységára hiányzik. Továbbá az üzletben joghatással járó méréshez használt mérleg hitelességét igazolni nem tudták. A vásárlók könyvét a fogyasztók részére nem jól látható és nem könnyen elérhető helyen tárolták. Ugyancsak jogsértésként állapították meg az ellenőrzést végzők, hogy a panaszügyintézés helyéről nem tájékoztatják a fogyasztókat. A Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelősége a vállalkozást kötelezte a jogsértő magatartás megszüntetésére. 5. Barkácsáruházak A Praktiker Építési és Barkácspiacok Kft. által üzemeltetett szombathelyi áruházban próbavásárlással egybekötött ellenőrzést tartottak, és a következő jogsértést tapasztalták. A próbavásárolt "akciós" Budget páramentesítő készülékért a pénztárnál a 34 990 Ft fizettek a felügyelők. Ugyanakkor a termék értékesítési helyén kihelyezett ártájékoztatáson eladási árként 31 990 Ft szerepelt. A szabálytalan árfelszámítás következtében a fogyasztó hátrányára 3 000 Ft többletköltség keletkezett.
A Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a vállalkozást.
1 000
000
Ft
4
6. Ruházati, cipőüzletek A CCC Hungary Shoes Kft. által üzemeltetett veszprémi „CCC” elnevezésű üzletben tartott utóellenőrzés során az alábbi megállapításokat tették a felügyelőség munkatársai. − −
Nem tüntették fel az üzletben 10 féle 150 db termék esetében az egységárat, továbbá 500 féle, 1 500 pár kedvezményesen értékesített lábbeli ténylegesen fizetendő eladási árát. Az üzletben több helyen is az alábbi tájékoztató volt kihelyezve: „NYÁR -30% *további kedvezmény a pénztárnál az aktuális árból szandálok, papucsok, balerinacipők”, a lábbeliken azonban csak az eredeti eladási árat jelölték (a kedvezményt a fizetéskor levonták a pénztárnál).
Az egységet üzemeltető Kft. vonatkozásában a Veszprém Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége az ismételt elkövetés miatt 100 000 Ft fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartotta indokoltnak. 7. Drogéria, parfüméria A Müller Drogéria Magyarország Bt. által üzemeltetett ajkai „Müller Drogéria” elnevezésű üzletben az alábbi hibákat tapasztalták a felügyelők. −
A próbavásárolt „Lenor Elegante Parfümelle” öblítő csomagon (3 db 750 ml-es, mindenben azonos termék összecsomagolva átlátszó fóliában) az alábbi tájékoztatást tüntették fel ”2+1 GRATIS”. Az összecsomagolt termékért 1190 Ft-ot fizettek az ellenőrzést végzők. Továbbá ugyancsak próbavásároltak egy különálló, ugyanolyan jellemzőkkel bíró 750 ml-es „Lenor Elegante Parfümelle” öblítőt is, amelyért 495 Ft-ot fizettek, vagyis az első esetben az akció nem érvényesült.
5
−
A próbavásárolt „Lenor Sensitive” öblítő csomagon (3 db 1 literes, mindenben azonos termék összecsomagolva átlátszó fóliában) az alábbi tájékoztatást nyújtották ”2+1 GRATIS”. A felügyelők 1190 Ft-ot fizettek a termékért, majd az ajánlat megvalósulásának ellenőrzése érdekében próbavásároltak még 1 db 1 literes „Lenor Sensitive” öblítőt is, amelyért 495 Ft-ot fizettek, tehát az akció itt sem érvényesült, mert az ajándék öblítőért 200 Ft-ot számítottak fel a pénztárnál.
−
A próbavásárolt 75 ml-es dezodor kozmetikum esetében nem tüntették fel sem az eladási, sem az egységárat, 34 féle próbavásárolt egységárköteles termék esetében az egységár szintén hiányzott. Az üzletben továbbá 39 féle terméknek az egységárát nem írták ki.
Az egységet üzemeltető Bt.-t a felügyelőség 1 180 000 Ft fogyasztóvédelmi bírság mellett kötelezte a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megszüntetésére. 8. Könyvesbolt A NHK Naphegy Könyvkiadó Kft. fővárosi Anno Mesebolt kereskedelmi egységében a következő megállapításokat tették az ellenőrzést végzők. − − −
A próbavásárolt mesekönyvet 50%-os kedvezménnyel hirdette az üzlet. A könyv eredeti ára 2250 Ft. A pénztárnál az akciót nem érvényesítették, ezzel 1125 Ft vagyoni hátrányt okozva a fogyasztó részére. A próbavásárolt könyv, illetve további 4 féle akciós könyv esetében csak a könyvek eredeti árát és a kedvezmény %-os mértékét tüntették fel, a ténylegesen fizetendő akciós eladási árat azonban nem. Továbbá 4 féle társasjátékot kínáltak 20% akcióval, azonban a társasjátékokon sem az eredeti, sem az akciós eladási árat nem jelölték.
6
Az NHK Naphegy Könyvkiadó Kft.-t határozatban a jogsértő állapot megszüntetésére kötelezte a Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelősége. 9. Optikai üzlet A Fresh Optical Club-Network Kft. Sunglass Center két budapesti kereskedelmi egységében az ellenőrzés során a felügyelők az alábbi megállapításokat tették. −
−
Az Alle bevásárlóközpontban található üzletben a próbavásárolt Polaroid kemény szemüvegtokra vonatkozóan 2 ártáblán 2 különböző eladási árat tüntettek fel (1990 Ft és 990 Ft). A szemüvegtokért 1990 Ft-ot számítottak fel a pénztárnál, így a vásárlás során 1 000 Ft különbözet keletkezett a fogyasztó hátrányára. A kemény tokokra vonatkozóan kettős árfeltüntetés volt kihelyezve. Az Aréna plázában üzemeltetett egységben a vásárlók könyve nem volt hitelesítve, valamint 1 fogyasztói bejegyzésre nem tudták a választ bemutatni.
A Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelősége a Kft.-t kötelezte a jogsértő állapot megszüntetésére. 10. Autósbolt A Pest Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének munkatársai bejelentés alapján próbavásárlással egybekötött helyszíni ellenőrzést végeztek az Osz - Car Kereskedelmi Kft. által üzemeltett „Osz - Car Kereskedés” elnevezésű budaörsi üzletben. Az elvégzett helyszíni hatósági ellenőrzés az alábbi szabálytalanságokat tárta fel. − − − − −
A próbavásárolt 3 db ablaktörlőlapátról nyugtát nem adtak át, csak egy ”árajánlat” megnevezésű dokumentumot. Az árfeltüntetés hiányos, a termékek eladási árát számítógépből az eladó közreműködésével tudja meg a vásárló. Az üzletben értékesítésre kihelyezett egységárköteles 31 féle termék (például: autómosó samponok, kenőolajok) egységárait egyáltalán nem tüntették fel sem a polccímkén, sem egyéb ártájékoztatón. A nyitvatartási időről csak az eladótérben, a pénztár ablakánál tájékoztatták a fogyasztókat, az a külső utcarészről nem látható. A vásárlók könyve a fogyasztók részére nem jól látható helyen volt kihelyezve és kereskedelmi hatóság által nem volt hitelesítve.
A Felügyelőség az üzemeltetőt kötelezte a jogsértő magatartás megszüntetésére, valamint szignalizációval élt a jegyző felé. 11. Bőrdíszmű A Pest Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének munkatársai próbavásárlással egybekötött helyszíni ellenőrzést végeztek Benczikné Farkas Zsuzsanna egyéni vállalkozó szigetszentmiklósi „Bőrdíszmű bolt” elnevezésű üzletében. Az ellenőrzés során megállapították a felügyelők, hogy az üzletben az akciós termékeket 20%-os kedvezménnyel értékesítik. Az eladásra kínált termékeken azonban csak az eredeti eladási ár került feltüntetésre, kérdésre az eladók azt a tájékoztatást adták, hogy a pénztárnál vonják le a kedvezmény mértékét a terméken feltüntetett árból. Megállapítható volt tehát, hogy az akciós termékeken nem tüntették fel a 20%-kal csökkentett, ténylegesen fizetendő eladási árat.
7
Az egyéni vállalkozót a felügyelőség a határozatban kötelezte a jogsértő állapot megszüntetésére. 12. Út menti dinnye árus A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége ellenőrizte Csurkó Csaba őstermelő tevékenységét, aki a Felsőzsolca végén lévő körforgalomnál értékesítette saját termesztésű gyümölcseit. A próbavásárlás során a felügyelők megállapították, hogy a kiszolgáláshoz, méréshez használt mérleg nem hiteles, amely tényre a vállalkozó külön táblával is felhívta a vásárlók figyelmét a következő szöveggel: „A mérleg tájékoztató jellegű. Az ár a megegyezés tárgyát képezi!”
Továbbá az ártájékoztatást egy füzetlapon adta meg az alábbiak szerint: „G O 160 Ft” vagyis görögdinnye „S D 445 Ft” vagyis sárgadinnye „Ö B 360 Ft – 430 Ft” vagyis őszibarack „KUK 80 Ft/cső” vagyis kukorica Az őstermelő részére a felügyelőség határozatban tiltotta meg a jogsértő magatartás további folytatását. 13. Egyéb üzlet A Pest Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének munkatársai panaszbejelentés alapján próbavásárlással egybekötött helyszíni ellenőrzést végeztek a Nett Festékház Kft. által üzemeltett „Nett Festékbolt” Maglódi üzletében. A vizsgálat az alábbi hiányosságokat tárta fel. −
−
Próbavásárlásra azon termékek esetében került sor, melyeken nem volt megtalálható azok eladási ára vagy akciós termékként kerültek értékesítésre. A vásárolt festékek árának visszaellenőrzésékor megállapítást nyert, hogy mind a 3 féle próbavásárolt akciós termék esetében a kiírtnál magasabb áron történt az értékesítés. Ezáltal eltérés a fogyasztó hátrányára összesen 2 365 Ft volt, melyből az egyik termék esetében 1 985 Ft volt a legmagasabb eltérés. Az akcióban lejárt szavatossági idejű termékeket kínáltak megvételre. A lejárt termékeket az ellenőrzés végén visszaadták a felügyelők a forgalomból való kivonás céljából, melyről az üzlet tulajdonosa az ellenőrzési jegyzőkönyvben nyilatkozott.
A felügyelőség határozatban megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását a gazdasági társaság részére.
8
2. számú melléklet
FÜGGELÉK
„Az általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás átfogó vizsgálata” című vizsgálatról készített összefoglaló jelentéshez
Az ellenőrzés alapját az alábbi jogszabályok és egyéb előírások képezték: − − − − − − − − − − −
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény; a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény; a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény; a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény; az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet; a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet; az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet; a termékek ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet; a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet.
