NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG PIACFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY
Iktatószám:
PIF-158/2014.
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a játékok biztonságosságának laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzéséről
Az összefoglaló jelentést készítette: Zsitkovszky Alexandra
2014. december
A játékok a legkiszolgáltatottabb fogyasztókat, a gyermekeket célozzák meg, ezért indokolt e termékcsoport biztonságosságának fokozott ellenőrzése. A piacfelügyeleti tevékenység során kiemelt figyelmet szükséges fordítani a veszélyes gyerekjátékok forgalomból történő kiszűrésére. Már uniós elvárás, hogy a vizsgált és a veszélyes játékok eredetét kinyomozzuk. Az eredet ismeretében az Európai Bizottság közreműködésével kikényszeríthető a gyártóktól az uniós előírásoknak való megfelelés, ezáltal biztonságosabbá téve a piacot. Ez a megelőző jellegű tevékenység a piacfelügyeleti ellenőrzés részét kell, hogy képezze.
1. Az ellenőrzés célja A vizsgálat elsődleges célja a nem biztonságos játékok forgalomból történő kiszűrése volt. További célja volt a jogellenes forgalmazás feltárása – különös tekintettel a termékek jelöléseire és a használati útmutatásaira –, és jogsértés megállapítása esetén a jogkövető magatartás kikényszerítése.
2. Ellenőrzött termékkör A vizsgálandó termékkört a 14 év alatti gyermekek részére játék céljára tervezett, gyártott és forgalmazott termékek (a továbbiakban: játék) alkották. A gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet és a gyermekjátékok biztonságáról szóló 38/2011. (X. 5.) NGM rendelet 1. mellékletében szereplő termékek nem képezték a vizsgálandó termékkör részét. Mintavételezés során különös figyelem lett fordítva a forgalomban kapható játékok minél szélesebb spektrumának vizsgálatára, így az elmúlt években gyakran vizsgálat alá vont terméktípusokon kívül (műanyag játék baba, buborékfújó, duzzadó játék, bébi játék) új termékek is mintázásra kerültek. Először vizsgált termék egyike – igazodva a PROSAFE elvárásaihoz – az idei évben a forgalomban újként megjelent gumi karkötő készítő készlet volt, mely nagy népszerűségnek örvend a gyermekek körében. Új elemként jelent meg továbbá a tetris, játék reszelő, játék étel, készségfejlesztő játék és a játék babakocsi is.
3. Az ellenőrzés időtartama A mintavételi időszak 2014. február 3-tól október 31-ig tartott.
4. Az ellenőrzés helyszínei Az ellenőrzések helyszíneit a játék nagykereskedések (amennyiben fogyasztók részére is végeznek értékesítési tevékenységet), kiskereskedések, játékboltok, könyvesboltok, kínai üzletek, száz forintos/egy eurós boltok és egyéb, a termékkört árusító üzletek képezték.
5. Az ellenőrzés résztvevői
Az ellenőrzésben részt vett Budapest Főváros és valamennyi megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége. A vizsgálat szakmai irányítását az NFH Piacfelügyeleti Főosztálya látta el. A laboratóriumi vizsgálatokat az NFH akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma és az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma végezte.
6. Termékforgalmazás helyzete Az elmúlt évek gyermekjáték vizsgálatainak tapasztalatai alapján idén egy nagy, egész évet átölelő mintavételes vizsgálat alá vontuk a gyermekjátékokat. Ennek a szükségességét az indokolta, hogy egy adott termékkategóriából sok esetben a mintavételezés nehézségekbe ütközött. Kereskedelmi forgalomban a gyermekjátékok az egészen kis vegyes bolttól és az eurós boltoktól a drogériákon keresztül a játék boltokon át a nagy hipermarketekig mindenhol megtalálhatók. A kereskedők szerint ez azon termékkörök egyike, amire mindenki – a saját pénztárcájához mérten – költ. Az elmúlt évek során a kisebb játékboltok egyre inkább az olcsóbb és kevésbé megbízható termékek forgalmazásával foglalkoznak, de azokból is egyre kisebb készletekkel rendelkeznek. Inkább a nagyobb játékbolt láncokra és a hipermarketekre igaz, hogy készletük – egy állandó termékkört kiegészítve – a szezonális játék trendekhez igazodik. Itt jellemzően sokszínűbb a kínálat és a fajtánkénti darabszám is nagyobb. Mintavételezés vásárban, kisebb játékboltban, távol-keleti üzletben, játék szakboltban, nagykereskedésben és hipermarketben egyaránt történt.
7. Termékvizsgálat szempontjai A játékok vizsgálata során összesen 59 féle termék került mintavételre, mely mindegyikénél a forgalmazási feltételek körében került megállapításra hiányosság, és 24 db-nál (40,67 %) súlyos, 1 db-nál (1,69 %) közepes kockázatot jelentő termékbiztonsági nem megfelelőséget állapítottunk meg. 7.1 Vizsgálati minták A mintázott termékek közül 11 db (18,6 %) műanyag baba, 10 db (16,9 %) 3 éven aluiaknak szánt játék, 6 db (10,2 %) játék mobiltelefon, 5 db (8,5 %) lövedékes játék, 5 db (8,5 %) mágneses játék, 4 db (6,8 %) buborékfújó, 4 db (6,8 %) gumi karkötő készlet, 3 db (5,1 %) plüss figura, 3 db (5,1 %) játék babakocsi, 2 db (3,4 %) gyermek smink készlet, 2 db yo-yo (3,4 %) labda, 2 db (3,4 %) duzzadó játék, 1 db (2,5 %) tetris és 1 db (2,5 %) játék reszelő volt. A mintavételezett játékok közül 49 db (83,0 %) Kínában, 3 db (5,1 %) Lengyelországban, 2 db (3,4 %) Németországban, 1 db (2,5 %) Hollandiában, 1 db (2,5 %) Ausztráliában, 1 db (2,5%) az EU-ban készült. 2 db termék (3,4 %) származási helye ismeretlen. Az összes mintavételezett termék származási ország szerinti megoszlását a következő diagram szemlélteti:
7.2 Címkefeliratok és a csomagolás ellenőrzése Az ellenőrzött 59 termékmintából 33 minta (55,93%) címkézése nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. 7.2.1 Azonosító jelölés Az azonosító jelölés feltüntetésének kötelezettségét a termékeken jogszabály írja elő. Az azonosításra alkalmas jelölés lehet a termék típus-, tétel-, modell-, sorozatszáma vagy a vonalkódja (korábbi elnevezése EAN kód, ETK szám, mai elnevezése GTIN kód), ha azt a gyártó előzetesen regisztráltatta a GS1 Magyarország Kht. regisztrációs rendszerében. A jelölés elhelyezhető a játékon, annak csomagolásán, címkéjén vagy kísérő dokumentációján, mivel a jogszabály az elhelyezés módját nem adja meg. Az azonosító jelölésnek a veszélyes termék kivonásakor, visszahívásakor a kereskedelmi láncban történő felderítés szempontjából van jelentősége. Megléte vagy hiánya nincs hatással a termék biztonságára, ugyanakkor hiánya a beazonosítást, a termék felkutatását, nyomon követhetőségét nagymértékben megnehezíti, gyakran lehetetlenné is teszi. A vizsgált termékek 5,08%-ánál (3 db) az azonosító jelölés nem került feltüntetésre.
7.2.2 Megfelelőségi jelölés A Pftv. 6. § (1) szerint, amennyiben jogszabály előírja, hogy a terméket megfelelőségi jelöléssel kell ellátni, akkor a termék csak a megfelelőségi jelölés feltüntetését követően hozható forgalomba, valamint forgalmazható. A vonatkozó rendelet szerint az első alkalommal történő forgalmazás előtt a gyártó köteles a játékot a rendelet 3. számú melléklete szerinti megfelelőségi jelöléssel ellátni. A gyártó a jelölés feltüntetésével igazolja, hogy a játék teljes mértékben megfelel a vonatkozó jogszabályokban és szabványokban foglalt követelményeknek. A megfelelőségi jelölést jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlan módon a játékra vagy annak csomagolására fel kell erősíteni. A vizsgált termékek 8,47%-ánál (5 db) nem volt feltüntetve a megfelelőségi jelölés, míg 13,56%-ánál (8 db) formai kialakítása nem felelt meg az előírásoknak.
7.2.3 Dokumentáció A felügyelőségek minden egyes mintavételezésre került játék esetében bekérték a megfelelőségi jelölés feltüntetését megalapozó dokumentációt. A vonatkozó rendelet szerint a gyártó (a gyakorlatban a Magyarországon letelepedett gyártó vagy ennek hiányában az itthon letelepedett meghatalmazott képviselő), az importőr és a forgalmazó egyaránt köteles ellenőrzés céljából a piacfelügyeleti hatóság részére a biztonságot igazoló dokumentációt átadni. A vizsgált termékek 71,19%-ánál (42 db) a bekért – a jelölés jogszerű feltüntetését alátámasztó – dokumentáció nem került bemutatásra, 28,81%-ánál (17 db) tartalmilag nem volt megfelelő. Összességében a mintavételezett termékek egyike sem rendelkezett a megfelelőségi jelölés feltüntetését megalapozó dokumentációval.
7.2.4 Gyártó nevének és címének feltüntetése A vonatkozó rendelet előírja, hogy a gyártó feltünteti a játékon, vagy ha ez nem lehetséges, a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a címét, amelyen kapcsolatba lehet lépni vele. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jeleznie. Kisméretű vagy kis alkatrészekből álló játékok esetében ezeket az adatokat rá kell erősíteni a csomagolásra, a címkére vagy a kísérő nyomtatványra. A vizsgált termékek 42,37%-a (25 db) nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásnak.
7.2.5 Importőr neve és címe A vonatkozó rendelet szerint az importőrnek fel kell tüntetnie a játékon, vagy ha ez nem lehetséges, a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a címét, amelyen vele kapcsolatba lehet lépni.
A vizsgált termékek 25,42%-án (15 db) nem tüntették fel az előírt információt.
7.2.6 Figyelmeztető feliratok 7.2.6.1. A termék típusától függő figyelmeztető mondatok 7.2.6.1.1 Villamos játékokra vonatkozó útmutatások A villamos játékok biztonságáról szóló MSZ EN 62115:2005. számú szabvány 7.4. pontja alapján a cserélhető telepekkel ellátott telepes játékok – esetünkben a játék mobiltelefonok és a tetris – útmutatóinak a következők lényegét kell tartalmaznia, ha ezek alkalmazhatók: · · · · · · · ·
hogyan kell a telepeket eltávolítani és behelyezni; az újra nem tölthető telepeket nem szabad újratölteni; az újratölthető telepeket csak felnőtt felügyelete mellett szabad újratölteni; az újratölthető telepeket töltés előtt a játékból ki kell venni; különböző típusú telepeket vagy új és használt telepeket nem szabad együtt használni; a telepeket helyes polaritással kell behelyezni; a kimerült telepeket a játékból el kell távolítani; a tápcsatlakozó-kapcsokat nem szabad rövidre zárni.
Az útmutatások feltüntethetők egy papírlapon, a csomagoláson vagy a játékon. Ha ezek a játékon vannak feltüntetve, kívülről láthatóknak kell lenniük, és ha a játék több részből áll, akkor ezeket csak a fődarabon kell feltüntetni. A fent leírt útmutatásokat magyar nyelven kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. A vizsgált termékek közül 9 db működött cserélhető telepekkel. 8 esetben (88,89%) a vonatkozó útmutatások nem álltak rendelkezésre a játékhoz.
7.2.6.1.2 Hűthető rágókára vonatkozó figyelmeztető felirat A vonatkozó szabvány szerint a folyadékkal töltött rágókákon vagy a csomagolásukon a következő utasítást kell feltüntetni: „Csak hűtőszekrényben hűtse. Ne helyezze fagyasztóba!” A vizsgált 1 db hűthető rágókán ez a figyelmeztető felirat nem szerepelt. 7.2.6.2 Grafikus korcsoport jelölés és a veszélyre felhívó speciális mondat A vonatkozó jogszabály szerint a három éven aluli gyermekek számára nem alkalmas és veszélyt jelentő játékokat, a játékon feltüntetett címkét vagy a csomagolását korcsoport tiltással kell ellátni. Ez a jogszabály szerint két módon lehetséges: grafikus korcsoport jelölés a veszélyre felhívó speciális mondattal · kiegészülve;
·
korcsoport tiltást kifejező mondat (például 3 éven aluliak számára nem alkalmas) a veszélyre felhívó speciális mondattal kiegészülve.
A vizsgált termékek 6,78%-ánál (4 db) nem volt feltüntetve a korcsoport jelölés, míg 6,78%ánál (4 db) a grafikus korcsoport jelölés formai kialakítása nem felelt meg az előírásoknak, továbbá a termékek 22,03%-ánál (13 db) a speciális veszélyre felhívó mondat nem volt feltüntetve magyar nyelven. A mintavételezett termékek forgalmazási hiányosságait az alábbi diagram szemlélteti:
8. Laboratóriumi vizsgálat A laboratóriumi vizsgálatokat az NFH akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma, illetve az akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma végezte. Az alábbi vizsgálatok kerültek elvégzésre a mintavételezett gyermekjátékokon: Kémiai vizsgálatok: ·
mikrobiológiai tisztaság;
Folyadékkal töltött játékok esetében, ahol a folyadék a gyermek számára hozzáférhető helyen található, ott a folyadéknak meg kell felelnie a vonatkozó rendeletben megfogalmazott, de a Bizottság által előírt javaslatban szereplő mikrobiológiai tisztaságnak. A vizsgált termékek közül 1 db (1,69%) buborékfújó nem felelt meg a követelményeknek, ami az egészségkárosító hatás szempontjából súlyos kockázatot jelent. ·
ftálsav-észter típusú lágyítószer tartalom;
A vonatkozó jogszabály előírja, hogy gyermekjátékokban és gyermekgondozási cikkekben 3féle ftálsav-észter típusú lágyítószer (BBP, DBP, DEHP) legfeljebb 0,1 tömegszázalékban fordulhat elő. Ezen lágyítószerek reprotoxikus hatásúak, szervezetbe jutva hormonként viselkedve megváltoztatják az egészséges hormonháztartást, ezzel a szervezet reprodukciós képességét nagymértékben rontják. A vizsgált játékok közül 8 db (13,56 %) nem felelt meg a követelményeknek, ami az egészségkárosító hatás szempontjából súlyos kockázatot jelent. Mechanikai vizsgálatok: ·
szerkezeti előírások;
A gombcellákkal működtethető villamos játékok esetében a vonatkozó szabvány előírja, hogy a hozzáférhető teleptartó fedele szerszám használatával, vagy két, egymástól független mozdulattal legyen nyitható. Ennek betartása jelentős mértékben csökkenthető azt a kockázatot, hogy a gyermek hozzáférve az apró gombcellákhoz lenyeli vagy belélegzi azokat. A vizsgált termékek közül 1 db (1,69%) hangot adó plüss játék nem felelt meg a követelményeknek, ami a fulladásveszély és toxicitás szempontjából súlyos kockázatot jelent. ·
akusztika;
A hangot adó játékok esetében a vonatkozó szabvány a játék típusától függően előír egy maximális hangnyomás értéket, melyet ha túllép a játék, maradandó halláskárosodást okozhat a gyermek számára. A vizsgált hangot adó játékok közül 5 db (8,47%) nem felelt meg a követelményeknek, ami a halláskárosodás szempontjából súlyos kockázatot jelent. ·
húzóvizsgálat, E idom vizsgálat;
Lövedékes játékok esetében a vonatkozó szabvány előírja, hogy a lövedék feje bizonyos erő hatására nem válhat le a lövedék száráról. Ha leválik, akkor nem férhet át az E jelű idomszeren, ezzel biztosítva azt, hogy a gyermek az esetlegesen leváló lövedékfejet ne tudja lenyelni illetve belélegezni. A vizsgált termékek közül 1 db (1,69%) lövedékes játék készlet nem felelt meg a követelményeknek, ami a fulladásveszély szempontjából súlyos kockázatot jelent. ·
egymással szemben elmozduló elemek, összecsukó és tolómechanizmusok;
Játék babakocsik esetében a vonatkozó szabvány előírja, hogy azokon a fogantyúval vagy más szerkezeti résszel ellátott játék sportbabakocsikon és gyerekkocsikon, amelyek a gyermek felett összecsukódhatnak, legyen legalább egy főreteszelés és egy további reteszelés, amelyek közvetlenül az összecsukó mechanizmusra hatnak. Legalább az egyik reteszelésnek automatikusan be kell akadnia, amikor a játékot felállítják. A vizsgált termékek közül 1 db (1,69%) játék babakocsi nem felelt meg a követelményeknek, ami a balesetveszély szempontjából súlyos, a sérülésveszély szempontjából nagy kockázatot jelent.
·
melegedés és rendellenes működés;
Cserélhető telepekkel működő villamos játékok esetében a vonatkozó szabvány előírja, hogy a különböző polaritású részek közötti olyan szigeteléseket, amelyek a bontható részek (a lámpák kivételével) eltávolítása vagy kinyitása után megérinthetők, egymás után rövidre kell zárni. Csak azokat a szigeteléseket kell rövidre zárni, amelyeket vagy egy 0,5 mm átmérőjű és a 25 mm-t meghaladó bármilyen alkalmas hosszúságú, egyenes acélhuzallal, vagy egy a burkolat nyílásain keresztül 100 mm mélységig bevezetett 1 mm átmérőjű szeggel át lehet hidalni. A szabvány a megérinthető részek melegedési határértékére ad követelményeket. A vizsgált villamos játékok közül 2 db (3,40 %) nem felelt meg a követelményeknek, ami az égési sérülés szempontjából közepes kockázatot jelent. ·
éles élek;
3 éven aluliaknak szánt játékok esetében a vonatkozó szabvány megtiltja a hozzáférhető éles élek és hegyes végződések jelenlétét a játékban. 3 éven felüli gyermeknek szánt játékoknál a szabvány funkcionális éles éleket és hegyes végződéseket megenged, ha a termék címkéje arra vonatkozó figyelmeztető mondattal rendelkezik. A vizsgált játékok közül 1 db, 3 éven felülieknek szánt játék reszelő tartalmazott funkcionális éles éleket és hegyes végződéseket. A terméken vagy annak csomagolásán a szabványban előírt veszélyre felhívó mondat nem szerepelt. ·
mágneses fluxus index és kis alkatrész vizsgálat;
Mágnesen játékokat 2009-óta – több halálos balesetet követően – szabályozza részletesebben az Unió. A mágnesek nem rendelkezhetnek a megadott értéknél nagyobb fluxus indexszel, illetve nem lehetnek hozzáférhetőek és apró méretűek. Az apró és erős mágnesek lenyelve a bélben összetapadhatnak és bélelzáródást okozhatnak, míg belélegezve fulladásveszélyes. A vizsgált játékok közül 2 db (3,40%) mágneses játék nem felelt meg a követelményeknek, fojtásveszély szempontjából súlyos kockázatot jelent. ·
yo-yo labda vizsgálat;
A vonatkozó szabvány szerint yo-yo labda a Rugalmas anyagból készült játék, amely egy, az egyik végén hurokkal ellátott rugalmas huzalból és egy rugalmas tárgyból (labda) áll, amely a huzal másik végén van. A szabvány a zsinór nyugalmi állapotában mért hosszából, nyúlásából és egy, a labda tömegéből származtatott k állandót (mely a labda dinamikus viselkedésére jellemző érték) szabályozza. A túl hosszú zsinór fojtásveszélyt jelenthet, illetve a labda tömege a fojtó hatást növelheti. A vizsgált játékok közül 1 db (1,69%) yo-yo labda nem felelt meg a követelményeknek, ami a fojtásveszély szempontjából súlyos kockázatot jelent. ·
duzzadó játék vizsgálata;
A duzzadó anyagból készült játékoknál a szabvány előírja, hogy a játékról meghatározott erőre nem válhat le kis alkatrészek hengerébe beleférő darab. Ha leválik, akkor annak duzzadása – a megadott hőmérséklet és idő alatt – nem lépheti túl a dimenziónkénti 50%-ot.
A kisméretű levált részt a gyermek lenyelheti, ami a szervezetben található nedvesség hatására megduzzadhat és bélelzáródást okozhat. Továbbá a kis rész belélegezésével – nem számolva a további duzzadás bekövetkeztével – fulladást okozhat. A vizsgált játékok közül 2 db (3,40%) duzzadó dínó tojás nem felelt meg a követelményeknek, ami a bélelzáródás és fulladásveszély szempontjából súlyos kockázatot jelent. ·
húzó vizsgálat, kis alkatrész;
3 éven aluli gyermekeknél még erős – de leginkább 18 hónapos kor alatt erősen meghatározó – az orális fázis, ezért a vonatkozó szabvány megtiltja, hogy a 3 éven aluliak számára készült játékoknál a kis alkatrészek hengerébe beleférő rész válhasson le az előírt erő alkalmazásakor, ezzel megelőzve az esetleges fulladás kialakulását. A vizsgált játékok közül 2 db (3,40%) játék nem felelt meg a követelményeknek, ami a fulladásveszély szempontjából súlyos kockázatot jelent. ·
folyadékkal töltött játékok tömítettsége.
Folyadékkal töltött rágókáknál a vonatkozó szabvány előírja, hogy a hűtőfolyadék nem lehet a gyermek számára hozzáférhető. Ha az előírt vizsgálat során a rágóka kiszakad, akkor a benne lévő folyadéknak meg kell felelnie az előírt mikrobiológiai tisztaságnak. Az 1 db vizsgált hűthető rágóka a mechanikai vizsgálat során nem szakadt ki. A mintavételezett termékeket és a laboratóriumi vizsgálati eredményeket az 1. számú melléklet tartalmazza. A laboratóriumi vizsgálatok eredményeit a következő diagram szemlélteti:
9. Összefoglalás A vizsgálat célja a nem biztonságos gyermekjátékok forgalomból történő kiszűrése, továbbá a jogellenes forgalmazás feltárása – különös tekintettel a játékok jelöléseire és a használati útmutatásaira –, és jogsértés megállapítása esetén a jogkövető magatartás kikényszerítése volt. Az ellenőrzés során laboratóriumi vizsgálat céljára 59-féle játék került mintavételezésre. A termékminták egyike sem felelt meg a forgalomba hozatal és a forgalmazás követelményeinek. A legtöbb hiányosság a megfelelőségi dokumentáció megléte és tartalma (59 db, 100 %), a megfelelőségi jelölés feltüntetése és kialakítása (13 db, 22,03 %), a gyártó nevének és címének (25 db, 42,37%), illetve a speciális veszélyre felhívó mondatnak magyar nyelven való feltüntetése (13 db, 22,03 %) kapcsán került megállapításra. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok során 24 db terméknél (40,67 %) súlyos, 1 db-nál (1,69%) közepes kockázatot jelentő termékbiztonsági nem megfelelőség került megállapításra. A leggyakoribb termékbiztonsági hiányosságok közel felét a ftálsav-észter típusú lágyítószer tartalom (30 %-a) és a túl nagy hangnyomásszint (18 %-a) tette ki. A jövőben is javasolt a gyermekjátékok további, egész évet átölelő vizsgálata, mert – annak ellenére, hogy minden évben fokozott figyelmet fordít a hatóság a játékok biztonságosságának vizsgálatára – még mindig jelentős számban nem felelnek meg a termékek a forgalomba hozatal és a forgalmazás feltételeinek, továbbá igen magas arányban jelentenek súlyos kockázatot a kiszolgáltatott korosztály, a gyermekek részére.
Budapest, 2014. december
„
”
dr. Szente István mb. főigazgató
