NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY Iktatószám: Készítette:
SEF-2137/2014. Tolvaj Ágnes Haklik Andrea
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az élelmiszerek ellenőrzéséről az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések védelme érdekében
Budapest, 2014. november
1. Az ellenőrzés célja Hazánk adottságai – így földrajzi elhelyezkedése, éghajlati viszonyai –, valamint a termelők, illetve tenyésztők szaktudása, több évtizedes tapasztalata – lehetővé teszi számos olyan termék előállítását, amelyek különleges minőségüket, jellegzetes tulajdonságukat, hírnevüket egy meghatározott földrajzi területnek köszönhetik. A fogyasztók bizonyos rétege, továbbá a hazánkba látogató turisták is egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az általuk megvásárolni kívánt termék milyen földrajzi területről származik, ezért vásárlási döntésüket nagymértékben befolyásolhatják a csomagoláson feltüntetett földrajzi eredetre utaló jelzések. E termékkör könnyebb beazonosítását az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, illetve az oltalom alatt álló földrajzi jelzések, vagy az ezekhez kapcsolódó közösségi szimbólumok teszik lehetővé, amelyek védelmet, oltalmat nyújtanak a visszaélésektől az utánzástól, és információkkal látják el a fogyasztót a termékek egyedi jellemzőiről. Fentiekre figyelemmel, hatóságunk kiemelten fontosnak tartja – e speciális termékkör fennmaradása és e termékeket vásárló fogyasztók érdekében – azon vállalkozások kiszűrését, amelyek termékeiken, illetve ahhoz kapcsolódóan jogosulatlanul használnak egy már bejegyzett elnevezést, így visszaélnek annak hírnevével. 2. Az ellenőrzés időtartama, résztvevői, helyszínei Az ellenőrzésre 2014. szeptember 1. - 2014. október 3. közötti időszakban, valamennyi Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége részvételével került sor. A területi felügyelőségek munkatársai elsősorban áruházláncok élelmiszer részlegein, nagyobb élelmiszerüzletekben, hús- és hentesáru egységekben, gyógynövény- és herbária szaküzletekben, illetve bioboltokban árusított élelmiszereket vontak vizsgálat alá. A fentieken túl sor került vásárcsarnokok, piacok standjain, zöldség-gyümölcs üzletekben, különböző rendezvényeken, fesztiválokon, kézműves termékek kirakodóvásárain forgalmazott termékek jelölésének, illetve forgalmazásának ellenőrzésére is. 3. Az ellenőrzés általános szempontjai A területi felügyelőségek munkatársai a témavizsgálat ideje alatt elsősorban olyan termékeket kerestek, amelyeket a vállalkozás – vélhetően megtévesztő módon – oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel látott el, vagy ahhoz hasonló megnevezéssel értékesített. Továbbá az ellenőrzött termékek között voltak azok, amelyek csomagolásán olyan jelölések, tájékoztatások, illetve azok tényleges eredetére, származására vonatkozó utalások, közösségi szimbólumok voltak találhatóak, amelyekkel esetlegesen megtéveszthetik a fogyasztókat. Fentieken túl az ellenőrzés kiterjedt - a vizsgált termékkör védelme érdekében - a forgalmazási helyszíneken a kihelyezéssel kapcsolatban esetlegesen előforduló félrevezető tájékoztatások, jelölések felkutatására, valamint a területi felügyelőségekhez az oltalom alatt álló földrajzi árujelző tekintetében kifogásolható fogyasztói beadványok vizsgálatára is. A vonatkozó uniós rendelet értelmében a földrajzi árujelző a termékek földrajzi eredetének azonosítására szolgál, amely két kategóriát foglal magába: az eredetmegjelölést és a földrajzi jelzést. Az eredetmegjelölés elnevezés olyan terméket jelöl: a) amely egy meghatározott helyről, régióból vagy - kivételes esetekben - országból származik; 2
b) amelynek minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők; valamint c) amely előállításának valamennyi szakasza a meghatározott földrajzi területen történik. A földrajzi jelzés elnevezés olyan terméket jelöl: a) amely egy meghatározott helyről, régióból vagy országból származik; b) amelynek valamely tulajdonsága, hírneve vagy más jellemzője alapvetően földrajzi eredetének tulajdonítható; valamint c) amely előállításának legalább egy szakasza a meghatározott földrajzi területen történik. Ahhoz, hogy egy termék az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” (OEM), vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” (OFJ) címet elnyerje, eleget kell tennie közösségi, illetve hazai jogszabályok követelményeinek. Annak érdekében, hogy az eredetmegjelöléssel, illetve a földrajzi jelzéssel ellátott termékek a fogyasztók számára jobban megkülönböztethetőek legyenek, ezért közösségi szimbólumokat, speciális jelöléseket hoztak létre, amelyek segítik a fogyasztókat ezen termékek azonosításában.
4. Vizsgálat alá vont termékek A témavizsgálat kizárólag az alábbi, uniós oltalom alatt álló – előrecsomagolt, illetve nem előrecsomagolt – termékek tekintetében a földrajzi árujelzőkre vonatkozó, fogyasztókat megtévesztő jelölések, tájékoztatások jogosulatlan feltüntetésének ellenőrzésére terjedt ki: · · · · · · · · · · · ·
Szegedi téliszalámi vagy Szegedi szalámi (OEM), Budapesti téliszalámi (OFJ), Hajdúsági torma (OEM), Makói vöröshagyma vagy Makói hagyma (OEM), Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász (OFJ), Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász (OFJ), Szegedi fűszerpaprika-őrlemény vagy Szegedi paprika (OEM), Gönci kajszibarack (OFJ), Magyar szürkemarha hús (OFJ), Alföldi kamillavirágzat (OEM), Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény (OEM), Szentesi paprika (OFJ).
A témavizsgálat ideje alatt a területi felügyelőségek munkatársai nem tudták a felsorolt oltalom alatt álló termékek mindegyikét ellenőrzésük alá vonni, amelynek oka néhány védett termék szezonalitása volt, továbbá az értékesítő egységek, illetve helyszínek viszonylag szűk termékkörrel rendelkeztek. A vizsgálható termékek számát befolyásolta továbbá az a tény, hogy bizonyos termékek – Alföldi kamillavirágzat, valamint a Magyar szürkemarha hús – vonatkozásában az alapos ellenőrzés is kevés eredménnyel zárult. 3
Ezt támasztja alá, hogy például az egyik felügyelőségnek az adott megye jellegzetességének számító Magyar szürkemarha húst nem sikerült fellelnie ellenőrzései során. Hasonlóan hiába keresték a felügyelők az ellenőrzés időszaka alatt e terméket a fővárosban, illetve a megyeszékhelyeken üzemelő frekventáltabb, feltételezhetően ilyen terméket is forgalmazó üzletekben is, ugyanis sem csomagolatlan, sem vákuumos előhűtött, vagy gyorsfagyasztott kiszerelésben nem értékesítették. Ennek valószínűsíthető oka e prémium termék magasabb árfekvése volt, ezért nem készleteztek belőle a kereskedők. Mindössze egy felügyelőség járt sikerrel e termék keresése során. A Hajdúsági torma, valamint a Gönci kajszibarack értékesítése is szezonális, ezért nem találkozhattak a felügyelők a vizsgálat ideje alatt e termékek forgalmazásával az ellenőrzés céljából felkeresett egységekben. A vizsgálat tárgyát képező Alföldi kamillavirágzat értékesítését a felügyelők számos helyen szintén hiába keresték, ugyanis sok vállalkozó nem ismerte ezt a termékkategóriát. A felügyelőségek munkatársai az érintett termékkörből leginkább a húskészítmények, fűszerpaprika-őrlemények, valamint vöröshagyma, illetve paprika termékek forgalmazását tapasztalták az ellenőrzés alá vont egységekben, illetve standokon. Az ellenőrzést végzők törekedtek arra, hogy elsősorban olyan vállalkozások termékeit vonják vizsgálat alá, amelyek székhelye az adott területi felügyelőség illetékességi területén található. 5. A vizsgálat megállapításai A megyei jelentésekben arról számoltak be a felügyelők, hogy az oltalom alatt álló termékek forgalmazása még nem tekinthető általános körűnek. Ez a magyarázata annak, hogy az ellenőrzés alá vont helyszíneken azoknak csak néhány típusát értékesítették. A köztudatban mindenki számára ismertek ezek a termék megnevezések, azonban sokaknak nincs tudomása arról, hogy ezek egy külön termékkategóriát – Oltalom Alatt Álló Eredetmegjelölést vagy Oltalom Alatt Álló Földrajzi Jelzés - is képviselnek. Általános tapasztalat volt továbbá, hogy az oltalmat elnyert termék megnevezések, a hozzájuk kapcsolódó jelölések, valamint az uniós szimbólumok jelentéséről nincsenek megfelelő ismereteik sem a kereskedők, sem a vállalkozók, sem a fogyasztók jelentős részének. Mindezekről, és azok fontosságáról az érintettek jellemzően a hatósági ellenőrzések során szereztek tudomást. A területi felügyelőségek a témavizsgálat időszakában összesen 204 db értékesítő helyen tartottak hatósági ellenőrzést, amely során a szemrevételezett 318 db termékből összesen 91 db termék – 46 db OEM, illetve 45 db OFJ termék – vonatkozásában merült fel a gyanú, hogy esetlegesen visszaélnek valamely földrajzi árujelző jelölésével. A vállalkozások 10 termék (9 db OEM termék, és mindössze 1 db OFJ termék) esetében nem tudták igazolni a jelölések jogszerű használatát a felügyelőségek felé. A fenti eredményekre tekintettel általánosságban megállapítható, hogy a hazai OEM vagy OFJ címet elnyert termékek védelme biztosított, mivel a területi felügyelőségek által feltárt jogsértések leginkább a vizsgált termékkategória, illetve az ehhez kapcsolódó jelölés ismeretének hiányából, továbbá a termék kihelyezések gondatlanságából és nem a termelők/előállítók oltalom alatt álló megnevezésekkel, védjegyekkel való visszaéléséből, szándékos megtévesztéséből adódtak.
4
A feltárt 10 esetben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja többnyire a termékhez kapcsolódóan a forgalmazás helyszínén a forgalmazó hibájából, néhány esetben a termékek csomagolásán elhelyezett jelölés vonatkozásában merült fel az alábbiak szerint. 5.1 Ellenőrzési tapasztalat az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott termékek tekintetében A 10-ből 5 terméket egy nagyobb élelmiszer-áruházlánc - több megye által - ellenőrzött üzleteiben megvalósított kereskedelmi gyakorlat érintett. A vizsgált különböző kiszerelési egységben előrecsomagolt vöröshagyma termékeket úgy forgalmazták, hogy azok polccímkéjén, ártájékoztató tábláján „Makói hagyma”, illetve „Makói vöröshagyma” eredetmegjelölést alkalmazták annak ellenére, hogy a termékek címkéje valójában „Vöröshagyma” megnevezést tartalmazott. Továbbá a termékeket olyan „Makói Piac 1911” feliratú termékkihelyező állványon (display) helyezték ki értékesítésre, amelyen a „Makói hagyma” OEM megnevezés mellett az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” közösségi szimbólumát is feltüntették. Kizárólag azon értékesítésre kihelyezett termékeknél alkalmazható az oltalom alatt álló megnevezés, illetve védjegy használata, amely termékek bejegyzésre kerültek és ezt az adott forgalmazó megfelelő dokumentumokkal igazolni is tudja. A kifogásolt egységek üzemeltetője, illetve beszállítója az oltalom alatt álló eredetmegjelölés megnevezésének és a közösségi szimbólum feltüntetésének jogosságát, megalapozottságát nem tudta bizonyítani, ezáltal felmerült a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja. A kifogásolt termékeket a benyújtott dokumentumokon egyrészt vöröshagymaként, másrészt „Makói vöröshagyma”-ként szállították be az érintett egységekbe, ahol ezeket a – Vöröshagyma megnevezéssel címkézett, előrecsomagolt termékeket fogyasztókat megtévesztő kihelyezéssel és jelöléssel látták el. Az érintett megyékben az eljárások még nem zárultak le, ugyanis az áru eladásának helyszínein alkalmazott eladásösztönző kereskedelmi gyakorlat kiterjedtségére tekintettel a gazdasági verseny érdemi érintettsége miatt az ügy vélhetően áttételre kerül a hatáskörrel rendelkező szerv felé. Az ellenőrzött kereskedelmi egységeken kívül, piacon, illetve vásárcsarnokban nem előrecsomagolt termék értékesítése tekintetében is tapasztaltak szabálytalanságot a felügyelők. Az ellenőrzés során egy felügyelőség szintén a bejegyzett „Makói vöröshagyma” megnevezés visszaélése miatt indított eljárást. A jogsértésre egy vásárcsarnokban került sor, ahol egy értékesítő helyen, az árjelző táblán az egyéni vállalkozó „Makói hagyma” megnevezésként forgalmazta termékét, azonban a termék földrajzi eredetére utaló dokumentum alapján ez nem igazolódott, mivel azon a kifogásolt termék vöröshagyma megnevezéssel szerepelt. Egy esetben előfordult, hogy az OEM címet elnyert „Szegedi fűszerpaprika-őrlemények” ellenőrzése során a felügyelők látókörébe került egy őstermelő által előállított 3 féle fűszerpaprika-őrlemény, amelyeket az oltalom alatt álló megnevezéshez nagyon hasonló, szinte azt utánzó terméknévvel értékesített. A vállalkozás a kifogásolt termékek vonatkozásában nem tudott benyújtani hitelt érdemlő módon igazolást, hogy jogosult lenne a bejegyzett megnevezés használatára, illetve arra vonatkozóan sem, hogy a termékei a termékleírásban lévő földrajzi helyről származnak és azok előállításának valamennyi szakasza a meghatározott földrajzi területen történik.
5
Még inkább alátámasztotta a jogsértést az a tény, hogy a társhatóságtól (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) érkezett megkeresés szerint a terméken feltüntetett regisztrációs számon élelmiszer előállítót nem tart nyilván az igazgatóság. 5.2 Ellenőrzési tapasztalat az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék tekintetében A témavizsgálat során, egy piaci árusítóhelyen kihelyezett lédig fehér töltenivaló paprika termék ellenőrzése kapcsán állapítottak meg jogsértést a felügyelők „Szentesi paprika” Földrajzi Jelzés jogosulatlan használata miatt. Az érintett vállalkozás semmilyen, a paprika eredetét igazoló dokumentumot nem tudott bemutatni, amellyel bizonyíthatta volna, hogy a standon értékesítésre kihelyezett termék oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék lenne. 6. Jogkövetkezmények A felügyelőségek az oltalom alatt álló jelölésekkel kapcsolatos jogsértést megvalósító vállalkozásokkal szemben minden esetben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértését megtiltó határozatot hoztak. Három vállalkozás a foglalkoztatottak létszáma és nettó árbevételi adatai alapján kis-, illetve középvállalkozásnak minősült, ezért ezekben az esetekben a felügyelőségek közigazgatási hatósági eljárásban a jogsértő magatartás megszüntetését előíró, kötelezésről szóló határozatot (3 db) adtak ki. Más hatóság hatáskörébe tartozó jogsértés gyanúja miatt, három megyét érintően 1 ügyben vélhetően áttételre kerül sor a Gazdasági Versenyhivatalhoz. 7. Összefoglalás A fogyasztók számára az élelmiszerek jelölésén, valamint az értékesítésre történő kihelyezésük során feltüntetett információknak – többek között a termék megnevezésnek, illetve bizonyos termékekhez szorosan kapcsolódó megkülönböztető jelöléseknek, védjegyek megfelelő feltüntetésének – nagy jelentőségük van, mivel azok alapján mérlegelnek, illetve döntenek egy termék megvásárlása mellett. Ezért fontos az elsődleges információk pontossága és hitelessége, mivel nem várható el a fogyasztótól, hogy kételkedjen a feltüntetett megnevezés valóságtartalmában. A területi felügyelőségek ellenőrzései azon vállalkozások kiszűrésére irányultak, amelyek az általuk előállított/forgalmazott termékek megnevezésében és/vagy termék kihelyezések során visszaéltek egy már bejegyzett oltalom alatt álló megnevezés hírnevével, illetve azok tényleges földrajzi eredetére vonatkozóan félrevezető tájékoztatást nyújtottak a vásárolni kívánó fogyasztóknak. Általános tapasztalatként elmondható, hogy sem a vállalkozók, sem a fogyasztók körében nem elterjedt az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termékek és jelölésük ismerete. Ennek következtében állapítható meg az a tény, hogy azon vállalkozások, akik a vizsgálat eredményeként jogsértést követtek el, nem szándékosan tették azt, hiszen sokan nem voltak tisztában ezen jelölés jogszerű használatával. A témavizsgálat során összesen 318 db vizsgált élelmiszerből összesen 91 termék vonatkozásában került sor földrajzi jelzések megfelelősségének ellenőrzésére. A vállalkozások 10 esetben nem tudták igazolni a jelölés jogszerű használatát a felügyelőségek felé, amely 11%-os kifogásolási arányt jelent.
6
Az ellenőrzések során az említett 10 élelmiszerből 9 oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott termék, továbbá 1 oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék volt. Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkező termékekből a feltárt 10 eset a Makói vöröshagyma (6 eset), a Szegedi fűszerpaprika-őrlemény (3 eset), valamint a Szentesi paprika (1 eset) termékeket érintette. A szóban forgó termékekből 7 esetében a forgalmazó által elhelyezett tájékoztatás, míg 3 terméknél egy őstermelő által előállított/csomagolt termékek címkéjén lévő információ vonatkozásában nem tudta a vállalkozás igazolni az oltalommal bejegyzett megnevezés jogszerű használatát. Az ellenőrzések tapasztalatai felhívták a figyelmet arra, hogy a jövőben fontos feladat hárul e speciális termékkör előállítóira és ezen termékek forgalmazóira annak érdekében, hogy a fogyasztók, illetve más élelmiszer-vállalkozók kellő információt kapjanak a földrajzi árujelzővel rendelkező termékkategóriáról, annak jelöléséről, ugyanis a feltárt jogsértések visszavezethetők az ismeret, valamint a szakmai gondosság hiányára. Az ellenőrzés megállapításai rámutattak e termékek előállítóinak, illetve forgalmazóinak közös felelősségére, mivel szükségesnek tartjuk, hogy felhívják – más vállalkozások, forgalmazók és fogyasztók – figyelmét e termékkategória jelentőségére, illetve termékek csomagolásán elhelyezett megkülönböztető speciális jelölések, illetve szimbólumok jelentésére, valamint a beszerzési bizonylaton, szállítólevélen feltüntetett megnevezés pontosságára annak érdekében, hogy a jövőben ne forduljon elő olyan jelölés, illetve termékkihelyezés, amely megtévesztést okozhat. Hatóságunk feladata e termékek védelme érdekében ellenőrzések által feltárni az esetlegesen előforduló megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokat. Budapest, 2014. november „
„
dr. Kathi Attila Stratégiai Kabinet főosztályvezető
7
