g66=()2*/$/Ð-(/(17e6 $]pOHOPLV]HUHNV]iUPD]iVLKHO\pYHONDSFVRODWRVPHJWpYHV]WĞ NHUHVNHGHOPLJ\DNRUODWRNNLV]ĬUpVpUĞO
%XGDSHVWIHEUXiU
NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENėRZÉSI FėOSZTÁLY Iktatószám: Készítette:
SEF-418/2014. Csengeri Éva Balogh Edina
Összefoglaló jelentés Az élelmiszerek származási helyével kapcsolatos megtévesztĘ kereskedelmi gyakorlatok kiszĦréséhez
Budapest, 2014. február
1. Az ellenĘrzés célja Egyre több magyar fogyasztó tartja fontosnak, hogy a gyártók megkülönböztetĘ jelöléssel lássák el a hazai alapanyagokból, Magyarországon készült élelmiszereket. Ezeket a termékeket - magasabb áruk ellenére - a hazai fogyasztók általában elĘnyben részesítik vásárlásaik során a külföldi élelmiszerekkel szemben. A Vidékfejlesztési Minisztérium a közelmúltban rendeletben (a továbbiakban: Magyar termék rendelet) határozta meg az élelmiszerek jelölésén, megjelenítésén, illetve reklámozása során az élelmiszer-vállalkozások által önkéntesen használt megkülönböztetĘ információk feltüntetésének feltételeit annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelĘ és egységes tájékoztatást kapjanak a termékek magyar eredetét illetĘen. Tekintettel arra, hogy a vásárlók körében egyre növekszik a kereslet a hazai összetevĘkbĘl, Magyarországon elĘállított élelmiszerek iránt, hatóságunk kiemelten fontosnak tartja, hogy a fogyasztók a megvásárolni kívánt, megkülönböztetĘ jelöléssel ellátott termékekrĘl pontos, valósághĦ információt kapjanak annak érdekében, hogy ügyleti döntésüket megalapozottan hozhassák meg. 2. Az ellenĘrzés idĘtartama, résztvevĘi, helyszínei Az ellenĘrzésre 2013. szeptember 1. - 2013. december 31. közötti idĘszakban, valamennyi Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi FelügyelĘsége részvételével került sor. A területi felügyelĘségek munkatársai elsĘsorban áruházláncok élelmiszer részlegein, kisebb élelmiszerüzletekben, hús és hentesáru üzletekben, valamint zöldség-gyümölcs üzletekben árusított élelmiszereket vontak vizsgálat alá. A fentieken túl sor került vásárcsarnokokban, piaci standokon forgalmazott termékek jelölésének, illetve forgalmazásának ellenĘrzésére is. 3. Az ellenĘrzés általános szempontjai A témavizsgálat elsĘsorban olyan élelmiszerek ellenĘrzésére irányult, amelyeket az élelmiszer-vállalkozás a Magyar termék rendelet szerinti - magyar származásra utaló jelöléssel látott el. Az ellenĘrzés e tekintetben kiterjedt mind az elĘrecsomagolt, mind a nem elĘrecsomagolt élelmiszerek jelölésére és egyaránt érintette a termékek csomagolásán, illetve a forgalmazás helyszínén esetlegesen elĘforduló megtévesztĘ tájékoztatásokat, jelöléseket. A Magyar termék rendelet értelmében az élelmiszer-vállalkozók önkéntes megkülönböztetĘ jelöléssel láthatják el termékeiket aszerint, hogy - a rendelet elĘírásainak figyelembevételével - az adott élelmiszer összetevĘi és a feldolgozás helye alapján mely kategóriába tartoznak. Az említett rendelet a termék összetevĘinek eredete, illetve a feldolgozás helyszíne alapján három kategóriát különböztet meg: „Magyar termék”, „Hazai termék”, illetve „Hazai feldolgozású termék”. Az egyes kategóriák – a rendelet részleteinek ismertetése nélkül – az alábbi fĘ ismérvek alapján határozhatók meg, illetve különíthetĘk el egymástól. A vonatkozó jogszabály értelmében azok az élelmiszerek nevezhetĘk „Magyar terméknek”, amelyek teljes egészében magyar összetevĘk felhasználásával készülnek. „Hazai termék” jelölés abban az esetben tüntethetĘ fel az élelmiszeren, ha annak gyártása 2
során a felhasznált összetevĘk legalább 50%-a magyar. A „Hazai feldolgozású termék” jelöléssel ellátott élelmiszerek esetében az import összetevĘk aránya 50% vagy ennél nagyobb mértékĦ. A feldolgozási folyamatnak azonban mindhárom esetben teljes egészében Magyarországon kell történnie. A Magyar termék rendelet alapján az élelmiszer-vállalkozóknak lehetĘségük van - a magyar származás tekintetében – terméküket tanúsító védjeggyel, védjeggyel, illetve egyéb ábrával, szlogennel ellátni. A tanúsító védjegyek használatát a „Magyar termék” Tájékoztatási, MinĘségellenĘrzĘ Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Nonprofit Kft.) engedélyezi, amennyiben a termék megfelel a Magyar termék rendelet elĘírásainak. A Nonprofit Kft. által engedélyezett tanúsító védjegyek mellett az élelmiszer-vállalkozások termékeik magyar származására utalhatnak egyéb védjegyekkel, ábrával és szlogennel is. A Magyar termék rendeletben foglaltak ellenĘrzésén túl a témavizsgálat kiterjedt a nem elĘrecsomagolt zöldségek és gyümölcsök esetében a forgalmazás helyszínén (pl.: polccímke, figyelem felhívó tábla, gyĦjtĘcsomagolás) elhelyezett, az élelmiszerek jelölését általánosan szabályozó rendelet által meghatározott, származási helyre vonatkozó utalások vizsgálatára is. E tárgykörben valamennyi ellenĘrzés alá vont termék vonatkozásában a „Származási hely: Magyarország” jelölés valóságtartalmát vizsgálták a területi felügyelĘségek munkatársai. A témavizsgálathoz kapcsolódóan az ellenĘrzés ideje alatt a területi felügyelĘségekhez a vizsgált tárgykörben beérkezĘ panaszbeadványok vizsgálatára is sor került. 4. A vizsgálat alá vont termékek A témavizsgálat során a területi felügyelĘségek összesen 249 esetben ellenĘrizték a termék magyar származására utaló jelölésének megfelelĘségét. A vizsgálat alá vont élelmiszerek az alábbi termékkategóriák közül kerültek ki: ¾ ¾ ¾ ¾
tej és tejtermék (30 féle termék), hús és húskészítmény (33 féle termék), zöldség, gyümölcs (123 féle termék), egyéb termék (63 féle termék).
Az egyéb kategóriába sorolt termékek elsĘsorban tartósított, illetve gyorsfagyasztott élelmiszerek, valamint száraztészták voltak. A Magyar termék rendeletnek való megfelelés ellenĘrzésére összesen 152 féle termék jelölése esetében került sor, amelyek többsége (141 termék) elĘrecsomagolt élelmiszer volt. A vizsgálatban résztvevĘ felügyelĘségek 97 féle nem elĘrecsomagolt zöldség, illetve gyümölcs vonatkozásában ellenĘrizték a forgalmazás helyszínén elhelyezett, „Származási hely: Magyarország” jelölés valóságtartalmát. A felügyelĘségek munkatársai elsĘsorban olyan vállalkozások termékeinek jelölését vonták vizsgálat alá, amelyek székhelye az adott területi felügyelĘség illetékességi területén található.
3
5. A vizsgálat részletes megállapításai A témavizsgálat ideje alatt a területi felügyelĘségek az ellenĘrzött 249 féle élelmiszerközül 14 féle termék jelölésével kapcsolatban, továbbá 3 féle terméket népszerĦsítĘ újsághirdetés vonatkozásában állapították meg, hogy azok alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére, amely együttesen 7 %-os kifogásolási arányt eredményezett. 5.1 EllenĘrzési tapasztalatok a Magyar termék rendelet szerinti jelöléssel ellátott termékek tekintetében A Magyar termék rendelet alapján ellenĘrzött 152 féle élelmiszer közül 8 féle termék jelölése vonatkozásában, továbbá 3 zöldség-, illetve gyümölcsféle reklámozása során állapítottak meg jogsértést a felügyelĘségek. A feltárt 8 db jogsértés egyrészt a termékhez kapcsolódóan a forgalmazás helyszínén (a forgalmazó hibájából), másrészt a termék csomagolásán elhelyezett jelölés vonatkozásában merült fel az alábbiak szerint. A forgalmazás helyszínén (figyelem felhívó táblán, polccímkén, illetve ártáblán) 3 esetben a „Magyar termék” tanúsító védjegy jogosulatlan használata miatt, további 1-1 esetben pedig egyéb, a „Magyar termék”, illetve a „Hazai termék” feliratok megtévesztĘ használata miatt került sor jogsértés megállapítására. Az említett, kifogásolt jelöléseket tehát a termékek forgalmazói helyezték el. A felügyelĘk ezen megtévesztĘ tájékoztatásokat 4 esetben tapasztalták áruházláncokban, 1 esetben pedig egy kisebb húsboltban. Az élelmiszerek csomagolásán 2 ellenĘrzött termék tekintetében bizonyosodott be, hogy a vállalkozások jogosulatlanul tüntették fel a „Magyar termék” jelölést, mivel - a benyújtott dokumentumok alapján - az élelmiszerek elĘállítása során import összetevĘt is felhasználtak. További 1 termék esetében pedig a „Magyar”, illetve „Hazai termék” jelölés egyidejĦ alkalmazása miatt került sor jogsértés megállapítására. A feltárt jogsértések 3 elĘrecsomagolt húskészítményt (szalámi, kolbász, fĘtt-füstölt tarja), míg 1-1 tartósított élelmiszert (csemegekukorica konzerv), üdítĘitalt, extrudált kukoricapelyhet, tejterméket (tejföl), illetve nem elĘrecsomagolt húsfélét (baromfi hús) érintettek. A kereskedelmi egységekben kifogásolt 8 féle terméken túl további 2 féle, nem elĘrecsomagolt gyümölcs (Ęszibarack, alma), illetve 1 zöldségféle (vöröshagyma) esetében a terméket forgalmazó zöldség-gyümölcs üzletben a vállalkozás ugyan jogszerĦen használta a termékekkel összefüggésben a „magyar” jelzĘt - mivel azokat valóban Magyarországon termesztették -, azonban a helyi újságban a termékek mellett jogosulatlanul került feltüntetésre a „Magyar termék” tanúsító védjegy, tekintettel arra, hogy ezek a termékek nem rendelkeztek a Nonprofit Kft. által kiadott védjegy használati engedéllyel. 5.2 EllenĘrzési tapasztalatok a „Származási hely: Magyarország” jelöléssel ellátott termékek tekintetében A 97 féle nem elĘrecsomagolt zöldség, illetve gyümölcs jelölésének vizsgálata során 6 esetben került megállapításra, hogy a termékkel összefüggésben elhelyezett fogyasztói tájékoztatón a „Származási hely: Magyarország” jelölést a forgalmazó nem jogszerĦen tüntette fel. Egyes esetekben a forgalmazók a hatóság nyilatkozattételre való felszólítását követĘen nem nyújtottak be bizonyítékot a termékek eredetét illetĘen, másrészt az eljárás
4
során a területi felügyelĘségek – a vállalkozás által benyújtott dokumentáció alapján megállapították, hogy a vizsgált élelmiszerek nem Magyarországról származnak. A feltárt jogsértések az alábbi lédig zöldségfélék forgalmazásával kapcsolatban merültek fel: padlizsán (2 eset), fokhagyma (1 eset), sárgarépa (1 eset), saláta cukkini (1 eset), illetve burgonya (1 eset). A kifogásolt termékeket 2-2 esetben áruházláncok zöldség-gyümölcs részlegein, illetve vásárcsarnokban/piaci árusítóhelyeken, további 1-1 esetben kisebb élelmiszerüzletek zöldség-gyümölcs részlegén, illetve zöldség-gyümölcs üzletben forgalmaztak. 6. Panaszok, közérdekĦ bejelentések Az ellenĘrzés ideje alatt összesen 7 db fogyasztói beadvány érkezett származási hellyel kapcsolatos megtévesztĘ kereskedelmi gyakorlat gyanúja miatt. Az eljáró felügyelĘségek a megtévesztĘ jelölés tényét 5 esetben állapították meg, így a panaszbeadványok vizsgálata meglehetĘsen magas, 71%-os kifogásolási aránnyal zárult. A beadványok alapján indult és jogsértés megállapításával zárult ügyek közül 4 eset a „Származási hely:…..” jelöléssel ellátott termékkel volt kapcsolatos, míg 1 eset a Magyar termék rendeletnek nem megfelelĘ jelölésre vonatkozott. 7. Megtett intézkedések A felügyelĘségek a származási hellyel kapcsolatos jogsértĘ jelöléseket elhelyezĘ vállalkozásokkal szemben minden esetben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértését megállapító határozatot hoztak. Nyolc vállalkozás a foglalkoztatottak létszáma és nettó árbevételi adatai alapján kis-, illetve középvállalkozásnak minĘsült, ezért ezekben az esetekben a felügyelĘségek közigazgatási hatósági eljárásban a jogsértĘ magatartás megszüntetését elĘíró, kötelezésrĘl szóló határozatot (8 db) hoztak. További 6 esetben - tekintettel arra, hogy ezek a vállalkozások nem minĘsültek kis- vagy középvállalkozásoknak - a jogsértĘ magatartás további folytatásának megtiltása mellett a felügyelĘségek összesen 730 000 Ft összegĦ fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki. Eljárási bírság kiszabását 1 esetben tartotta indokoltnak az adott területi felügyelĘség, amelynek összege 15 000 Ft volt. Mivel más hatóság hatáskörébe tartozó jogsértés gyanúja merült fel, 2 ügyben áttételre került sor az illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságához, további 2 esetben pedig a Gazdasági Versenyhivatalhoz. 8. Összefoglalás Az utóbbi években egyre több magyar vásárló keresi a hazai összetevĘkbĘl, Magyarországon elĘállított élelmiszereket. Annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelĘ és egységes tájékoztatást kapjanak a termékek magyar eredetét illetĘen, szükségessé vált az élelmiszerek jelölésén, megjelenítésén, illetve reklámozása során az élelmiszer-
5
1. számú melléklet FÜGGELÉK „Az élelmiszerek származási helyével kapcsolatos megtévesztĘ kereskedelmi gyakorlatok kiszĦrése” címĦ vizsgálatról készített összefoglaló jelentéshez Az ellenĘrzés alapját az alábbi jogszabályok képezték: −
a fogyasztóvédelemrĘl szóló 1997. évi CLV. törvény;
−
a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény;
−
az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérĘl szóló 2008. évi XLVI. törvény;
−
a kereskedelemrĘl szóló 2005. évi CLXIV. törvény;
−
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény;
−
az élelmiszer higiéniáról szóló Európai Parlament és Tanács 852/2004/EK rendelet;
−
az
élelmiszerjog
általános
elveirĘl
és
követelményeirĘl,
az
Európai
Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet; −
egyes önkéntes megkülönböztetĘ megjelölések élelmiszereken történĘ használatáról szóló 74/2012. (VII. 25.) VM rendelet;
−
a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirĘl szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet;
−
a szabálysértésekrĘl, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrĘl szóló 2012. évi II. törvény;
−
a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet;
−
az élelmiszerek jelölésérĘl szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet.
