MUNKAFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a biológiai kóroki tényezők okozta fertőzések és megbetegedések megelőzésére irányuló munkavédelmi célvizsgálatról (2015. augusztus 31. – szeptember 30.)
Budapest, 2015. november Összeállította: Dr. Madarász Gyula Nédó Ferenc
2/22
I. A célvizsgálat elrendelésének előzményei, indoka és célja A munkavédelmi hatóság 2015. évi ellenőrzési irányelveinek „II. A munkavédelmi ellenőrzés elvei” című részének „Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok” fejezete 3. pontjában szerepelnek a biológiai kóroki tényezők okozta fertőzések és megbetegedések kockázatával járó tevékenységek. Az ellenőrzési irányelvekben foglaltakkal összhangban, a munkavédelmi hatóság 2015. évi országos hatósági ellenőrzési tervének 4./b) pontjában, a III. negyedévben került meghatározásra a biológiai kóroki tényezők okozta fertőzések és megbetegedések megelőzésére irányuló országos munkavédelmi célvizsgálat. A biológiai tényezőkre vonatkozó országos célvizsgálatra legutóbb 2013-ban került sor. A célvizsgálat elvégzését az indokolta, hogy a 2013. és a 2014. években a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt az egészségügyi és a mezőgazdasági ágazatból bejelentett foglalkozási eredetű fertőző megbetegedések száma. A 2013-2014. közötti időszakban az egészségügyi ágazatból foglalkozási eredetű fertőző betegségek (fertőző hasmenés, rühesség tömeges előfordulásai, fertőző májgyulladás, tuberculosis stb.) továbbra is magas számban kerültek bejelentésre. A korábbi évekhez képest új jelenség volt 2014-ben a mezőgazdaságból jelentett megbetegedések számának jelentős növekedése, amely a biológiai kóroki tényezők tekintetében a tömegesen előforduló leptospirózis, Q-láz és ornithosis esetekből adódott. 3 bőr anthrax (lépfene) megbetegedést is bejelentettek. A bejelentett esetekhez képest a tényleges előfordulás az Országos Epidemiológiai Központ adatai alapján ennél lényegesen magasabb lehet. A fentiek alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya (a továbbiakban: Főosztály) által kidolgozott szempontrendszer szerint a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó kormánytisztviselői (a továbbiakban: kormánytisztviselők) által került lefolytatásra a „Biológiai kóroki tényezők okozta fertőzések és megbetegedések megelőzésére irányuló munkavédelmi célvizsgálat” (a továbbiakban: célvizsgálat). A célvizsgálat célja az volt, hogy a feltárt hiányosságok megszüntetésére tett munkavédelmi hatósági intézkedéseken keresztül elősegítse a foglalkozási eredetű fertőző megbetegedések megelőzését és a munkavállalók munkakörülményeinek javítását. A célvizsgálat az ország egész területére kiterjedt, lefolytatására a 2015. augusztus 31. – szeptember 30. közötti időszakban került sor. A kormánytisztviselők célvizsgálat elrendelésétől függetlenül is vizsgálják a biológiai kóroki tényezőkkel összefüggő munkáltatói megelőző intézkedéseket.
3/22
II. A vizsgálat előkészítése A kormányhivatalok által lefolytatásra kerülő célvizsgálatot a Főosztály készítette elő. A kormányhivatalok munkavédelmi hatósági ellenőrzési feladatot ellátó kormánytisztviselői az ellenőrzéseiket központilag kidolgozott egységes szempontrendszer alapján végezték, amelynek jogszabályi alapja az általános munkavédelmi előírásokon túl a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) volt. A Főosztály a célvizsgálatba bevonásra kerülő munkáltatók kiválasztására vonatkozóan szempontként jelölte meg, hogy a vizsgálat elsősorban azokra a munkáltatókra terjedjen ki, ahol a munkavégzés 2-4. csoportba tartozó biológiai tényezők rendszeres használatával jár [R. 15-16. §-a; 3. sz. melléklete]: A tevékenység magában foglal olyan „határozott szándékot”, hogy a munkát biológiai tényezőkkel végezzék: pl. beteg emberekből vagy állatokból származó mintákban a kórokozók kimutatása, tudatosan fertőzött laboratóriumi állatokkal végzett tevékenység (oltóanyaggyártás), szennyvízminták vizsgálata. Ezek a tevékenységek az R. szerint az alábbi csoportokba sorolhatók: 1. Orvosi szolgálat 2. Állatorvosi szolgálat 3. Laboratóriumi-, 4. Ipari eljárások. Ezen túl az ellenőrzéseknek azokra a munkáltatókra is ki kellett terjedniük, ahol a munkavégzés 2-4. csoportba tartozó biológiai tényezők rendszeres használatával nem jár, de előfordulhat a munkavállalók expozíciója [R. 4. § (2) bekezdése; 1. számú melléklet]. Ezek a foglalkozási tevékenységek típusa szerint az alábbiak lehetnek: 1. Élelmiszer-előállító létesítményekben végzett munkák 2. Mezőgazdasági munkák 3. Olyan munkatevékenységek, amelyek állatokkal, állatok tetemeivel, illetve állati eredetű termékekkel való érintkezéssel járnak (pl. ún. állati fehérje feldolgozás) 4. Az egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő valamint a kórbonctani részlegeket 5. A klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák 6. A hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák 7. Szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák.
4/22
Az ellenőrzéseknek elsősorban a biológiai kóroki tényezők expozíciójával összefüggő munkakörülmények vizsgálatára kellett kiterjedniük. Az ellenőrzést végző kormánytisztviselőknek vizsgálni kellett a munkáltatóknál a foglalkozás-egészségügyi szolgálat közreműködését is az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített, külön jogszabályok által előírt feladatok ellátásában. A lefolytatandó ellenőrzések száma a 2015. évi országos hatósági ellenőrzési terv alapján, a célvizsgálat időtartama alatt a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó kormánytisztviselőnként 5 munkáltató volt. A Főosztály a célvizsgálatot megelőzően szempontrendszerét.
a
honlapján
közzétette
a célvizsgálat
III. Vizsgálati eredmények, adatok -
Ellenőrzött munkáltatók száma: 572 Szabálytalansággal érintett munkáltatók száma: 520 (91%) Ellenőrzött telephelyek összlétszáma: 22 163 fő Szabálytalansággal érintett munkavállalók száma: 4179 fő (19%)
-
Sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók száma összesen: 6793 fő Ebből: o nő: 4 949 fő o fiatalkorú: 19 fő o idősödő: 1 502 fő o megváltozott munkaképességű: 215 fő o fogyatékossággal élő: 108 fő
-
Biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók száma: 11 840 fő (53%)
Az ellenőrzött tevékenységek megoszlását a főtevékenység, illetve a foglalkozási tevékenységek típusa szerint az 1. és 2. ábra mutatja.
5/22
1. ábra A 2-4. csoportba tartozó biológiai tényezők rendszeres használatával járó ellenőrzött tevékenységek megoszlása a főtevékenység szerint
Összesen: 234 munkáltató (41%)
2. ábra A 2-4. csoportba tartozó biológiai tényezők rendszeres használatával nem járó ellenőrzött tevékenységek megoszlása a foglalkozási tevékenységek típusa szerint
Összesen: 337 munkáltató (59%)
6/22
Az ellenőrzések eredményeként hozott intézkedések: 1.
2.
3.
4.
5.
Hiányosság megszüntetését előíró határozatok - Határozatok száma: - Ezen belül az intézkedések száma:
510 db 2 713 db
Felfüggesztő határozatok - Határozatok száma: - Érintett munkavállalók száma: - Felfüggesztett munkaeszközök száma: - Felfüggesztett tevékenységek száma:
162 db 561 fő 203 db 150 db
Foglalkoztatástól eltiltó határozatok - Határozatok száma: - Eltiltott munkavállalók száma:
52 db 119 fő
Figyelemfelhívások - Figyelemfelhívások száma: Munkavédelmi bírsághatározatok - Határozatok száma: - Munkavédelmi bírságok összege:
10 db
1 db 131 200 Ft
IV. Az ellenőrzések tapasztalatai Ø 2-4. csoportba tartozó biológiai tényezőkkel történő tevékenység bejelentése a munkavédelmi hatóságnak A korábbi célvizsgálatok eredményeként egyre több munkáltató tesz eleget a 2-4. csoportba tartozó biológiai tényezőkkel történő tevékenység bejelentési kötelezettségének, de még mindig megállapítható a jogszabályi előírásra vonatkozó információ hiánya. Az ellenőrzött munkáltatók több mint fele (51%) a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. A munkáltatók többsége (döntően humán-egészségügyi intézmények) a mulasztással kapcsolatban arra hivatkozott, hogy tevékenységét már az R. hatályba lépése előtt megkezdte, és korábban az ÁNTSZ-t tájékoztatta a 2-4. csoportba tartozó biológiai tényezőkkel történő tevékenységről, a bejelentés „jogfolytonosságát” feltételezve.
7/22
Ø Kockázatértékelés Az ellenőrzött munkáltatók általában kockázatértékelési dokumentummal rendelkeztek, de ezek több mint 1/4-e (26%-a) nem volt teljes körű, mivel nem minden munkahelyi kóroki tényezőre tért ki az értékelés, a biológiai kockázatbecslés gyakran elmaradt vagy hiányos volt. A munkáltatók 31%-a a kockázatértékelés során a biológiai kóroki tényezőkre egyáltalán nem vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően tért ki. A biológiai kockázatbecsléssel kapcsolatos szabálytalanságokkal érintett munkáltatók aránya a 2013. évi célvizsgálat során még 61% volt! Az ellenőrzött biológiai kockázatbecslések 37%-ára jellemző volt, hogy a különböző csoportokba tartozó biológiai tényezők együttes expozíciójával járó munkafolyamatoknál a kockázatot nem minden jelen lévő biológiai tényezőre becsülték meg. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a legtöbb állattartó telepen hiányzott a fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozó biológiai kóroki tényezők expozíciójából származó kockázatok becslése. Az elkészült becslések sem bizonyultak kielégítőnek, a dokumentációkban nem tértek ki a veszélyeztetettek körének meghatározására, a kockázatot nem minden jelen lévő biológiai tényezőre becsülték meg. Jó esetben egy-egy zoonózis kockázatát megemlítették (pl.: szarvasmarhatartó telep - Brucellózis, Lyssa; baromfitelep - ornithosis; sertéstelep - orbánc), de teljes körű elemzése általában elmaradt. Az R. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 54. § (3) bekezdésében foglaltakhoz képest (3 évenkénti kockázatértékelési gyakoriság) speciális („eltérő jogszabályi rendelkezés”-t tartalmazó) jogszabálynak minősül. A biológiai kockázatbecslést évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja. A biológiai kockázatbecslés évenkénti elvégzése (megismétlése) a munkáltatók 53%-ánál elmaradt, és alig volt példa arra (7%), hogy olyan esetben is megismételték a kockázatbecslést, amikor a munkavállalók expozíciós körülményei megváltozhattak, pl.: sertéstelep bővítése baromfitenyésztéssel. A biológiai kóroki tényezőkre vonatkozó kockázatbecslések évenkénti elvégzése általában csak azoknál a munkáltatóknál történt meg, ahol a foglalkozás-egészségügyi szolgálat is részt vett a kockázatértékelésben, illetve ott, ahol a korábbi munkavédelmi ellenőrzések során ez irányú intézkedések már történtek. Ø Expozíciós jegyzék/nyilvántartás Az R. alapján a munkáltatónak jegyzéket kell vezetnie azokról a munkavállalókról, akik a 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők kockázatának vannak kitéve, feltüntetve a végzett
8/22
munka jellegét, a biológiai tényezőt, továbbá az expozícióval, balesetekkel és zavarokkal kapcsolatos adatokat. Az expozíciós jegyzékben/nyilvántartásban szereplő adatoknak nemcsak munkavédelmi-, hanem közegészségügyi-járványügyi szempontból is kiemelt szerepe van (pl. a fertőző betegségek epidemiológiai kivizsgálása, a fertőzőforrások felkutatása során), tekintettel arra is, hogy a 3. vagy 4. csoportba sorolt biológiai tényezők súlyos emberi megbetegedést képesek okozni, ezért komoly veszélyt jelenthetnek a munkavállalók számára és szétterjedésük kockázata az emberi közösségben fennállhat. Egyes kórokozók tartósan fennálló vagy latens fertőzéseket okozhatnak, a megbetegedés inkubációs ideje különösen hosszú lehet vagy súlyos késői hatással járó fertőzést okozhatnak. A fentiek ellenére az egyik leggyakoribb mulasztások egyike volt az expozíciós jegyzék/nyilvántartás vezetésének hiánya, a 3-4. csoportba tartozó biológiai tényezőkkel exponált munkavállalókról az érintett munkáltatók 58%-a nem készített jegyzéket (ez az arány 2013-ban még 67% volt). Ø A biológiai tényezők (kockázatkezelés)
expozíciójából
származó
kockázatok
csökkentése
Az alábbi ábra a biológiai tényezőkkel összefüggő egyes kockázatkezelési intézkedések arányát mutatja az ellenőrzött munkáltatók esetében. 3. ábra A biológiai tényezők expozíciójából származó kockázatok csökkentése érdekében hozott egyes megelőző intézkedések
9/22
A 3. sz. ábra adataiból látható, hogy a munkáltatók igyekeztek a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók számát a lehető legalacsonyabb szinten tartani, a kockázatkezelési intézkedések közül leginkább (86%) erre fektették a hangsúlyt, amelynek hátterében elsősorban gazdasági okok és nem munkavédelmi szempontok álltak. Műszaki megelőző intézkedéseket, zárt technológiai folyamatokat, „védőberendezéseket” – a technológia jellegéből adódóan – elsősorban az ipari eljárásoknál, az egészségügyi diagnosztika, a hulladékártalmatlanítás és a szennyvízkezelés során alkalmaztak. A klinikai laboratóriumokban volt leginkább jellemző a veszélyes („potenciálisan fertőző”) munkafolyamatok elkülönítése, a manipulációs terek kialakítása, HEPA-szűrővel ellátott elszívó berendezések használata, de „hatásfokuk”, megfelelő működésük műszeres mérésekkel és egyéb vizsgálatokkal történő időszakos ellenőrzése gyakran elmaradt. Műszaki megelőzést alkalmaztak a repülőgépek, vasúti személyszállító szerelvények illemhelyeinek ürítését, karbantartását, valamint a szennyvízkezelési tevékenységet folytató munkáltatóknál zárt rendszerű munkafolyamatok kialakításával. A munkáltatók a biológiai tényezők szétszóródásának vagy a munkahelyről való kikerülésének lehetőségét különböző intézkedésekkel igyekeztek megakadályozni, minimalizálni (69%), mint pl. a munkaruha/védőruha munkahelyről történő kivitelének tilalma, helyben mosása. A fekvőbeteg-ellátó intézményekben több esetben előfordult az a szabálytalan gyakorlat, hogy egy időben, ugyanazon a szállítójárművel végezték a szennyes és tiszta textíliák szállítását is, magukban hordozva a kontamináció, illetve a szállítószemélyzet fertőződésének lehetőségét is. A munkáltatók biológiai kockázatot jelző, illetve egyéb kiegészítő figyelmeztető jeleket és táblákat viszonylag ritkán használtak (46%), pedig ezek kiemelt szerepet töltenek be a „kockázat-kommunikációban”, főként azokon a munkahelyeken, ahol a biológiai tényezők komoly veszélyt jelenthetnek a munkavállalók számára. Az állattartó telepen dolgozóknak megfelelő munkaegészségügyi-, egészségvédelmi ismeretekkel kell rendelkezniük: az állatról emberre terjedő megbetegedéseket (zoonózis) ismerniük kell, a trágya kezeléséről, az elhelyezésére szolgáló berendezésekben keletkező gázokról és az ellenük való védekezésről tudniuk kell. A mezőgazdaságban (állattartásban) még mindig visszatérő szabálytalanságként jelenik meg, hogy a hígtrágya tárolók (pl. nyitott medencék, aknák) környezetében nem gondoskodnak megfelelően a beesés elleni védelemről, a belépést korlátozó „védőakadályok” (pl. korlát, rács, kerítés) és a biológiai kockázatokra figyelmeztető, biztonsági és egészségvédelmi jelölések gyakran hiányoznak. A munkáltatók mindössze 38%-a rendelkezett a biológiai tényezőkkel kapcsolatos balesetekre, illetve egészségkárosodásokra vonatkozó intézkedési tervvel. A 2013. évi célvizsgálat során az ellenőrzött munkáltatók csupán 4%-ánál készült intézkedési terv, tehát e területen is tapasztalható némi előrelépés.
10/22
A munkáltatók többsége (72%) a veszélyes hulladéknak minősülő elhasználódott egyéni védőeszközök, textíliák és egyéb anyagok elkülönített kezeléséről, tárolásáról, munkahelyről történő elszállításáról gondoskodott. A munkáltatók általában szerződésben álltak a veszélyes hulladékok elszállítására és ártalmatlanítására engedéllyel rendelkező céggel. Az egészségügyi ágazatban a fertőző (veszélyes) hulladékok (pl. fecskendők, tűk) biztonságos összegyűjtése, tárolása és eltávolítása általában jól működő rendszerben – belső szabályozásokban is meghatározott módon – történik. Az egészségügyi intézményekben egyre inkább jellemző, hogy a munkáltatók írásos szabályozásban (utasításban) írják elő 1, hogy az éles vagy hegyes eszközöket használatuk után egységenként, védőkupak visszatétele nélkül az arra rendszeresített gyűjtőeszközbe helyezzék a munkavállalók. Ugyan a lábjegyzetben hivatkozott EMMI rendelet hatálya nem terjed ki az állategészségügyben használt éles vagy hegyes munkaeszközökre, és más, állatrólemberre terjedő fertőzések (zoonózisok) lehetősége állhat fenn, az állattartó telepeken is kockázatot jelentenek a nem megfelelően tárolt fecskendők, tűk. Ezeket leginkább az orvosi szobákban, illetve az elkülönítő vagy ellető istállókban, azok közelében lehet fellelni. Ablakpárkányon vagy a levetett kesztyűk mellett takarásban, esetlegesen bútorzatra helyezve tárolják a biológiai tényezőkkel potenciálisan szennyezett fecskendőket és tűket úgy, hogy fennáll az általuk okozott sérülések és fertőzések kockázata. Ø Higiénés és egyéni védelem Az ellenőrzött munkahelyeken szinte kivétel nélkül (92%) biztosított volt olyan helyiség, ahol a munkavállalóknak lehetőségük volt pihenni, étkezni, tisztálkodni, ennek ellenére a munkavállalók gyakran azokon a munkaterületen étkeztek, ahol a biológiai tényezők kockázatával számolni lehetett. Egy kisállat kereskedésben a munkáltató nem biztosított hűtőt a munkavállalók élelmiszereinek hűtésére és tárolására, így kénytelenek voltak az állatok étkeztetésére szolgáló hűtőben tárolni azokat, ahol egyébként az állatok etetésére szolgáló férgeket is tartották. Mosdók és illemhelyek a munkahelyek 86%-ánál rendelkezésre álltak, de higiénés szempontból gyakran kifogásolhatók voltak, főként az állattartó telepeken. A bőrfertőtlenítés lehetőségét a munkáltatók többsége megteremtette, a munkaterületen kihelyezett adagolókkal vagy havi „higiénés csomag” munkavállalók számára történő átadásával (kézfertőtlenítő szer volt biztosítva pl. a vasúti szerelvények WC-tartályainak szippantását, 1
az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről szóló 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet 6. § (2) bekezdés d) pontja
11/22
illetve kommunális szennyvízszippantást végző dolgozók részére). A kézfertőtlenítő-szerek „antimikrobiális spektruma” (pl. baktericid, fungicid, virucid, sporocid) több esetben nem felelt meg a végzett tevékenység jellegének („szennyezettségének”), pl. egy szennyvíztelepen csak baktericid hatással rendelkező fertőtlenítőszert biztosított a munkáltató, amely nem nyújtott megfelelő védelmet a vírusokkal szemben (pl. Hepatitis A). Összességében kedvezők voltak a tapasztalatok a munkavállalók egyéni védőeszközzel történő ellátása terén. A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók 97%-ának teljes körűen biztosították a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó védőeszközöket, azonban a kormánytisztviselők számos kirívó szabálytalansággal is találkoztak, pl.: - Egy autóbuszok és egyéb tömegközlekedési járművek takarítását végző munkáltató munkavállalói tisztító- és fertőtlenítőszer hiányában, „tiszta” vízzel, kézvédelem nélkül mosták a trolibuszok utasterét, annak ellenére, hogy gyakran vér, széklet és hányadék előfordulásával is számolniuk kellett. - Az egészségügyi intézmények takarítása általában külön alvállalkozó munkáltatók bevonásával történik, akik a kórházak (ezen belül a műtők nagytakarítását is), a szakrendelők járó- és fekvőbeteg ellátási területeinek, valamint a személyzeti- és betegek által látogatott mellékhelyiségek takarítását is végzik. Ezen munkáltatók gyakran nem megfelelő védelmi képességű egyéni védőeszközöket biztosítottak a munkavállalók részére. Az egyéni védőeszköz juttatás rendje dokumentumban szinte valamennyi munkáltató esetében a biológiai kockázatok ellen megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközök kerültek maghatározásra, azonban ezek biztosítása a gyakorlatban már nem valósult meg. Egy munkáltató esetében az ápolóknak, beleértve a tüdőgondozóban dolgozó munkavállalóknak is csak védőcipő volt előírva egyéni védőeszközként. A munkáltatók által biztosított egyéni védőeszközök viselésével kapcsolatos munkavállalói szabálytalanságok leginkább az állattartó telepeken és a hulladékártalmatlanítással foglalkozó cégek munkahelyén fordultak elő. A munkáltatók a munkaruházat, illetve az egyéni védőeszközök megfelelő használatának és tárolásának ellenőrzésére nem minden munkahelyen fordítottak kellő figyelmet. Így fordulhatott elő egy szennyvíztelepen, hogy a biológiai kockázatok ellen is védelmet nyújtó védőkesztyűket a szennyezett földön, padozaton tárolták. Egy másik szennyvíztelepen a munkáltató által biztosított fekete-fehér rendszerű öltözőket nem a rendeltetésüknek megfelelően használták, ugyanabban a helyiségben volt a tiszta ruháknak és a munkaruháknak/védőruháknak is a tárolóhelye, így fennállt az akaratlan keveredés és a kontamináció veszélye is. Egy egészségügyi intézmény boncmestereinek kialakított pihenő helyiségben a boncolás során vérrel szennyeződött köpenyt tároltak.
12/22
Ø Munkahelyi elsősegélynyújtás A munkáltatók nagy része tevékenységükből fakadóan – pl. kórház, szociális intézmény, állatorvosi rendelő – rendelkezett az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeivel. Egyéb munkahelyeken a munkáltatók 15%-a nem biztosított a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személyt, továbbá a telephelyek 11%-nál nem volt elérhető elsősegélynyújtó felszerelés sem. Ezen hiányosságok jellemzően a nem egészségügyi tevékenységet végző munkáltatóknál (pl. állattartó telepek, szennyvízkezelő munkahelyek) fordultak elő. Ø Munkavállalók tájékoztatása, képzése A munkavállalók tájékoztatása, képzése az ellenőrzött munkáltatóknál szinte minden esetben (90%) megtörtént, de azokon a munkahelyeken, ahol nem végezték el a biológiai kockázatbecslést, gyakori mulasztás volt, hogy a biológiai kóroki tényezők okozta kockázatokra nem hívták fel a dolgozók figyelmét. A munkavállalók megfelelő tájékoztatására, képzésére – az egészséget fenyegető kockázatokról, az expozíció megelőzését szolgáló intézkedésekről, a higiénés előírásokról, az egyéni védőeszköz viseléséről és használatáról, az előre nem látható veszélyhelyzetekben teendő intézkedésekről, illetve a veszélyhelyzetek megelőzéséről – az ipari eljárásokat végző cégeknél és az egészségügyi szolgáltatóknál törekedtek leginkább. Ø Foglalkozás-egészségügyi ellátás Az ellenőrzött munkáltatók néhány kivételtől eltekintve (3%) biztosították a munkavállalóik számára a foglalkozás-egészségügyi ellátást. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok tevékenysége főként a KKV-k esetében, többnyire csak az orvosi alkalmassági vizsgálatokra korlátozódott. Még mindig jellemző, hogy a munkáltatók nem kérik fel a foglalkozás-egészségügyi orvost az egészséges munkakörnyezet kialakításához, az egészségkárosodások megelőzéséhez kapcsolódó feladatok ellátásában való közreműködésre. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok több esetben maguk sem törekedtek arra, hogy bekapcsolódjanak a munkavédelmi feladatok ellátásába. Azok a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok, amelyek az alkalmassági vizsgálatokon és a munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatokon kívül más tevékenységet is végeztek, közreműködtek a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében és az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadásban is. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat által ellátott feladatokat és az adott tevékenységgel (feladatellátással) érintett munkáltatók arányát az 1-2. táblázat foglalja össze.
13/22
1. táblázat A foglalkozás-egészségügyi szolgálat alapszolgáltatás keretében ellátott egyes feladatai az ellenőrzött munkáltatók esetében [27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 4. § (1) bekezdése]
Ellátott foglalkozás-egészségügyi feladat munkaköri alkalmassági vizsgálatok foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálata egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás munkahelyek kémiai biztonságát érintő feladatok a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos, egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel összefüggő felvilágosítás munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatok foglalkoztathatóság szakvéleményezése
Érintett munkáltatók aránya (%) 93,01 30,59 46,85 70,80 59,97 51,92 60,14 31,47
Ellenőrzött munkáltatók száma: 572 2. táblázat A foglalkozás-egészségügyi szolgálat közreműködés keretében ellátott egyes feladatai az ellenőrzött munkáltatók esetében [27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 4. § (2) bekezdése]
Közreműködés az alábbi munkáltatói feladatok ellátásában a munkahelyi veszélyforrások feltárása munkaegészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldása a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosítása, a sürgős orvosi ellátás megszervezése, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítése foglalkozási rehabilitáció katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozása
Érintett munkáltatók aránya (%) 70,98 59,62 67,83 13,99 23,43
14/22
A munkáltatók túlnyomó többsége (86%) a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatainak szabályozásába a foglalkozás-egészségügyi orvost bevonta, ennek ellenére a szabályozási dokumentumok gyakran hiányosak voltak, pl. a vizsgálatok gyakorisága nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ø Védőoltások Az exponált munkavállalók 82%-ának – a foglalkoztatás feltételeként – a védőoltásokat térítésmentesen felajánlották és biztosították (4. ábra), ahol ez a munkáltatók belső szabályzatában is meghatározásra került. (A védőoltást felajánló munkáltatók aránya 2013-ban még 78% volt.) Azokon a munkahelyeken, ahol a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa nem vett részt a biológiai kockázatbecslésben és az ez alapján meghatározásra kerülő védőoltási szabályozásban, ott a védőoltások juttatását a „szokásrend” alakította, ezért előfordultak mulasztások.
4. ábra A munkakörhöz kapcsolódó védőoltások biológiai kóroki tényezők szerint
15/22
Összefoglalás A célvizsgálat elvégzését az indokolta, hogy a 2013. és a 2014. években a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt az egészségügyi és a mezőgazdasági ágazatból bejelentett foglalkozási eredetű fertőző megbetegedések száma, amelynek elsődleges okaként – munkavédelmi szempontból – a biológiai kóroki tényezőkre kockázatbecslés elmulasztása és az ennek következményeként elmaradó munkáltatói megelőző intézkedések (kockázatkezelés) és a kockázat-kommunikáció hiányosságai jelölhetők meg, amely szabálytalanságokra az országos munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatai is felhívták a figyelmet. A 2013. évi célvizsgálat tapasztalataihoz képest összességében ritkábban fordult elő, hogy a munkáltatók figyelmen kívül hagyták a biológiai tényezők expozíciója esetén előírt legfontosabb munkavédelmi kötelezettségeiket, de az ellenőrzést végző kormánytisztviselők még mindig nagy számban tártak fel hiányosságokat, illetve szabálytalanságokat, amelyek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtették. A kormánytisztviselők az ellenőrzések során tájékoztatással is segítették a munkáltatókat, a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőket, amelynek a feltárt szabálytalanságok megszüntetésére tett hatósági intézkedésekkel együtt kiemelt szerepe lehet a foglalkozási eredetű fertőző megbetegedések megelőzésében. Budapest, 2015. november 25.
Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály
16/22
PÉLDATÁR Pozitív példák: 1.)
A munkavállaló rendeltetésszerűen viseli az egyéni védőeszközöket a fogorvosi rendelőben
2.)
Elszívó fülke alkalmazása a kórház patológiai osztályán
17/22
3.)
Zárt rendszerű ágytál-mosógép alkalmazása a szociális otthonban
4.)
A közterületről összeszedett injekciós tűk tárolására szolgáló edényzet
18/22
5.)
Csizmamosó és a használatára vonatkozó utasítás az állattartó telepen
6.)
A hulladéklerakó telepen a kommunális hulladék seprését végző munkavállaló viseli a számára biztosított egyéni védőeszközöket (védőszemüveg, hallásvédő füldugó, légzésvédő eszköz, védőkesztyű, védőbakancs)
19/22
7.)
„Mentőöv” a szennyvíztelepen a medencébe történő beesés esetére
Negatív példák: 1.)
Közlekedési út mellett lévő nyitott hígtrágya tároló
20/22
2.)
Szarvasmarhatartó telepen a jelentős mennyiségű trágyalé, valamint a fellelhető rágcsálók a biológiai tényezők szétterjedésének lehetőségét hordozták
21/22
3.)
Az injekciós fecskendők és tűk szabálytalan gyűjtése eredetileg tisztítószer tárolására szolgáló műanyag tárolóedényben
4.)
„Étkezőhely” a hulladékudvarban, közvetlenül a hulladékprés mellett
22/22
5.)
Szennyezett, takarítatlan zuhanyozó az állattartó telepen
6.)
Szabálytalan hulladéktárolás az állattenyésztő telepen
