Összeállította: Huszár László

HÉTKÖZNAPI PROTOKOLL

Készült: A felzárkóztató 9. és 10. évfolyamosok számára

Készült a TÁMOP 2.2.3-07-2/2F-2008-0033 támogatásával

Összeállította: Huszár László

Árpád Szakképző Iskola és Kollégium –TISZK

Székesfehérvár 2010

Témakörök / fejezetek 1. Társalgás 1.1. köszönés 1.2. bemutatkozás 1.3. megszólítás 1.4. telefonálás 2. A megjelenés 2.1. benyomáskeltés 2.2. öltözködés 2.3. testtartás 3. Közlekedés 3.1. utazás tömegközlekedéssel 3.2. utazás autóban

Jelek a tananyagon belül

Tanároknak Ezzel a jellel jelölt fejezetek a tanároknak szóló instrukciókat tartalmazza. (pl: feladatok szervezése, menete, stb.)

Elmélet Ezzel az ikonnal jelzett fejezetekben az elméleti ismeretek találhatóak meg.

Feladatok Ezzel az ikonnal a tananyag egyes fejezeteihez tartozó feladatokat jelöljük.

Érdekesség Ezzel az ikonnal azokat a fejezeteket jelöljük, amiben kiegészítő információkat, érdekességeket találhatsz. Általában ezek olvasmányok, melyeket az óra elején bevezetőként, és az óra végén befejezésként is el lehet olvasni.

Megoldások Ezzel az ikonnal a feladatok megoldásait jelöljük.

1. Társalgás 1.1. Köszönés Nem is hinnéd, hogy a köszönés, egymás üdvözlése milyen régi-régi szokás. Talán ez volt a legelső illemszabály, amit az ember kitalált. És mennyi változata volt és van! Egy afrikai törzsről feljegyezték, hogy köszöntéskor, bemutatkozáskor a markukba köpnek az ottani emberek. A tibetiek meglengetik a kalapjukat, kinyújtják nyelvüket, és bal kezüket a fülük mögé teszik. A maorik (Új-Zéland őslakói) köszönéskor az orrukat dörzsölik össze. A törökök és a keleti népek kezüket mellükre téve, mélyen meghajolva köszöntik egymást. A japánok derékból meghajolva üdvözlik egymást. A szervusz köszönés a latin "servus humillimus domini" köszönésből rövidült. Ez annyit jelent "legalázatosabb szolgája az úrnak". Ebből a latin üdvözlési formából lett az "alázatos szolgája", s az "alászolgálja" köszönési mód.

Magyarországon mély gyökerei vannak az üdvözlési formáknak. Életünk során sokféle helyzetbe kerülhetünk, ennek ellenére vannak olyan alapvető szabályok, amiket illik betartani minden esetben. A legfontosabb szabály, hogy minden idősebb embert - különösen ha nőről van szó - magázzunk mindaddig, amíg ő fel nem ajánlja a tegeződést! első szint Az alapvető szabályok a következők: 1. mindig a fiatalabb köszön előre az idősebbnek, 2. mindig a férfi köszön előre a nőnek, 3. mindig az alacsonyabb rangú köszön előre a magasabb rangúnak, 4. mindig az köszön előre (mindenkinek), aki valamilyen helységbe bemegy.

Képzeld el, hogy a régi szokások szerint a családban a gyermek nem tegez(het)te a szüleit sem. Gyakran hangozhattak el ehhez hasonló mondatok: 1. Jó éjszakát kívánok, Édesanyám! 2. Mit tetszik kérni Édesapám? 3. Hogy van Nagypapa? 1. feladat Játsszátok el párban, hogy éppen ebben a pillanatban találkoztok. Köszönjetek egymásnak az alapján, amit az előbb megtanultatok! 2. feladat Húzzatok Karakterkártyát, és tűzzétek ki őket. Annak megfelelően gyakoroljatok, hogy ki milyen karaktert alakít! A szabályok ismerete mellett nem árt, ha ismerjük a megfelelő köszönési formát is. Azt, hogy kinek hogyan köszönünk, meghatározza az illető neme és kora, az adott napszak, illetve az, hogy milyen viszonyban vagyunk vele. második szint A napszakok szerinti köszönési formák: 1. Jó reggelt kívánok! Ezt reggel 6 és 12 óra között használhatjuk. 2. Jó napot kívánok! Ezt a nap minden szakában használható este 18 óráig. 3. Jó estét kívánok! 18 órától 22 óráig tartó időszakban ildomos alkalmazni. 4. Jó éjszakát kívánok! 22 órától alkalmazható hajnali 6-ig. 3. feladat Szintén köszöntsétek egymást. Mielőtt megtennétek, páronként húzzatok az Időpontkártyákból! Az időpontnak megfelelően köszönjetek egymásnak! Akik ügyesebbek, az első szabályt is betartják!

Mindkét nem esetében alkalmazhatjuk a napszak szerinti köszönési formákat! harmadik szint Nemek szerinti köszönési formák: Férfiaknak: 1. Tiszteletem Uram! 2. Üdvözletem Uram! 3. Viszontlátásra! Nőknek: 1. Kezét csókolom! 2. Tiszteletem Hölgyem! 4. feladat Oldjátok meg az Első jelenet című feladatlapot!

Vannak olyan helyek, ahol beosztott/vezető, tanár/diák vagy akár felnőtt/gyerek találkozik. Ebben az esetben a fiatalabb vagy az adott helyen alacsonyabb beosztású köszön előre. negyedik szint 1. akinek van titulusa, azt megemlítjük. Például: csókolom, Tanárnő! 2. vannak olyan helyek, másak, mint máshol.

tiszteljük meg azzal, hogy a köszönésben Jó napot kívánok, Tanár Úr! Kezét szolgálatok ahol a köszönési szokások Ilyen lehet például a bányászoknál,

katonáknál ismert köszönési forma: Erőt, egészséget! Jó szerencsét! 5. feladat Rajzoljatok le egy jelenetet 5 szereplővel! Az öt szereplő a következő legyen: idős férfi, középkorú nő, két gyerek és egy középiskolás fiatal. 6. feladat A rajz elkészültével számozzátok be a karaktereket, hogy ki köszön először, ki másodszor, stb.

A köszönéshez egyéb mozdulatok is hozzátartoznak. Az egyik – és talán a legfontosabb – a kézfogás. ötödik szint A kézfogás alapszabályai 1. mindig az idősebb nyújt kezet a fiatalabbnak, 2. mindig a nő nyújt kezet a férfinek, 3. mindig a magasabb beosztású a beosztottnak, 4. mindig a tanár a tanulónak. 7. feladat Gyakoroljátok egymás között a kézfogás és köszönés szabályait! 8. feladat Oldjátok meg a Második jelenet című feladatlapot! Egy találkozás és beszélgetés végén illik elköszönni. Természetesen erre is érvényesek a fent ismertetett szabályok. hatodik szint Elköszönések 1. Viszontlátásra! 2. Minden jót kívánok! 3. Isten áldja! 9. feladat Mutassatok be magatoktól már ismert, vagy gyűjtsetek idősebb szülőktől, rokonoktól számotokra szokatlan köszönési és elköszönési formákat! Beszéljük meg egymással ezeket! Bizonyos időszakokhoz társadalmilag szoktunk hozzárendelni köszönéshez tartozó formulákat. Ilyenek például az ünnepek előtti elköszönések, jókívánságok. hetedik szint Ünnepek, különleges alkalmak előtti elköszönések 1. Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánok! 2. Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok! 3. Boldog Születésnapot Kívánok! 4. Boldog Névnapot Kívánok! 5. Jó nyaralást kívánok! 6. Legyetek boldogok!

10. feladat Gyakoroljátok az összes szintet egyszerre, a Karakterkártyák és Időpontkártyák segítségével! 11. feladat Gyűjtsetek és gyakoroljatok olyan köszönési formákat, amiket egymás között használtok, ugyanakkor megfelel az udvariasság és a jólneveltség kritériumainak!

A kiválasztás szempontjai A feladatok elvégzéséhez 2-3-4 fős csoportok kialakítására lehet szükség. Csoportok kialakításánál legyünk változatosak. Néhány példa erre: 1. magyar kártya pakliból egy kártyát húz mindenki. Az egy színt (zöld, makk, tök, piros) húzó személyek egy csoportban vannak. 2. a január - február - márciusban születettek kerülnek egy csoportba, majd az április - május - júniusban születettek, s így tovább. Szituációs feladatok (játszd el…) A feladat végrehajtásánál ügyeljünk arra, hogy a párok, csoportok és tagjaik cserélődjenek a végrehajtás során. Mi magunk mindenképpen vegyünk részt a feladatban! A feladatlapok kitöltése A feladatlapok kitöltése egyéni és csoportos is lehet. A feladatlapok javítási útmutatója a mellékletben megtalálható. Ez katasztrófa! című játék Alkalmazása abban az esetben lehet szükségszerű, amennyiben a szituációs játékban kicsit ellaposodott a hangulat. Lényege, hogy a szituációs játékokat fordítva kell eljátszani (az idősebb karakter köszön előre, a fiatalabb nyújtja a kezét, a férfiaknak Csókolomot köszönnek, nem a napszaknak megfelelően köszönnek a játékosok, stb.). Karakterkártya 1. számú mellékletben található kártyák. Egy kártya egy nevet és egy életkort tartalmaz. Ruhára kell tűzni. Viselője a kártyán szereplő személyt alakítja. Időpontkártya 2. számú mellékletben található kártyák. Meghatározzák a karakterek számára, hogy éppen hány óra (vagy milyen napszak) van. Feladatok bővítése A feladatok köre (száma, fajtája) természetesen bővíthető. Minden (az ehhez a témához kapcsolódó) feladat kiadása, szervezése készülhet más-más módszerrel.

1.2. Bemutatkozás A bemutatkozásnak, az ismerkedésnek megvannak a maga szabályai, amelyeket a közösségi élet alakított ki. Az egyik ilyen íratlan szabály, hogy az ismerkedést lehetőleg egy közös ismerős közvetíti. Akár férfivel akár nővel akarunk megismerkedni, mindig valamelyik közös ismerősünket kérjük meg, hogy mutasson be az illetőnek. Ez a fiataloknál is így lenne illendő. Napjainkban igen nagy teret nyert az Internet, és azon belül is a kommunikációs programelemek, mint például a Live Messenger, Skype, Facebook és még sorolhatnánk. Itt gyakran elfeledkezünk arról, hogy mik is az illendő formák, hiszen nem szemtől szemben állunk a beszélgetőpartnerünkkel, hanem gyakran csak leírt szöveg formájában kommunikálunk. Egyes felmérések szerint az Interneten (arctalanul) az emberek több mint 70 %-a képes mellőzni azokat a viselkedési és illemszabályokat, amiket egyébként az életben ő maga is alkalmaz. Ugyanakkor jó benyomást egy idegenre akkor teszünk, ha bármilyen körülmények között képesek vagyunk illedelmesek maradni. Itt szintén elsőként említeném meg a legfontosabb alapszabályt: "minden idősebb embert - különösen ha nőről van szó magázzunk mindaddig, amíg ő fel nem ajánlja a tegeződést!" A fiatalok körében nem szokás, ugyanakkor a felnőttek körében igan, hogy a megközelítőleg egykorú emberek is magázzák egymást mindaddig, amíg közösen meg nem állapodnak a ez ellenkezőjében. Nem így van ez a nők esetében. Csak akkor lehet egy hölgyet tegezni, amikor ő felajánlja nekünk. Hiába vagyunk egy kicsit idősebbek, a szabály mindenkire és mindenkorra vonatkozik. 1. feladat Oldd meg a Harmadik jelenet című feladatlapot!

Az udvariasság követelménye úgy kívánja, hogy a 1. férfit mutassuk be a nőnek, 2. a fiatalabbat az idősebbnek, 3. az új beosztottat a főnöknek. Ennek megfelelően a bemutatott nevét mondjuk. 2. feladat A tanárotok útmutatásával gyakoroljátok szituációs játékban a köszönést és bemutatkozást! Ennél a feladatnál alkalmazzátok az első két kártyatípust, s ehhez vegyétek hozzá a Tituluskártyákat is! Bemutatkozásnál illik egyenesen állni, ha ült, álljon fel, - felnőtt nőkre ez nem vonatkozik - illik a bemutatottra nézni és hangosan érthetően a saját nevet megmondani. Bemutatkozás során illik kezet fogni és egy kicsit meghajolni (a kézfogás szabályai itt is érvényesek). A bemutatott emberek ismerőseiddé válnak és ezután illik köszönteni őket és fogadni az üdvözlésüket. 3. feladat Sorsoljátok ki két társatokat. Az elsőként kisorsolt fiú vagy lány lesz az, aki a többieket bemutatja a másodikként kisorsolt fiúnak vagy lánynak. A többiek figyeljék meg a történéseket! A végén beszéljétek meg, ki mit csinált volna másként.

A kiválasztás szempontjai A feladatok elvégzéséhez 2-3-4 fős csoportok kialakítására lehet szükség. Csoportok kialakításánál legyünk változatosak. Példákat lásd: első fejezet. Szituációs feladatok (játszd el…) A feladat végrehajtásánál ügyeljünk arra, hogy a párok, csoportok és tagjaik cserélődjenek a végrehajtás során. Mi magunk mindenképpen vegyünk részt a feladatban! A feladatlapok kitöltése A feladatlapok kitöltése egyéni és csoportos is lehet. A feladatlapok javítási útmutatója a mellékletben megtalálható. Ez katasztrófa! című játék Alkalmazása abban az esetben lehet szükségszerű, amennyiben a szituációs játékban kicsit ellaposodott a hangulat. Lényege, hogy a szituációs játékokat fordítva kell eljátszani (az idősebb karakter köszön előre, a fiatalabb nyújtja a kezét, a férfiaknak Csókolomot köszönnek, nem a napszaknak megfelelően köszönnek a játékosok, stb.). Tituluskártya A 6. mellékletben található Tituluskártya kiegészíti az első két kártyatípust. Míg a Karakterkártya megadja a nevünket, nemünket és korunkat, az Időpontkártya azt, hogy milyen évszak van és hány óra, addig a Tituluskártya megmutatja, hogy karakterünkkel milyen szerepet töltünk be a társadalomban. A harmadik feladat A feladatot több kiscsoportban is el lehet végeztetni a gyerekekkel. A csoportok minimum létszáma: 5 fő (1 fő, aki bemutatja barátját (1 fő) a többi kedves ismerősének (3 fő)) legyen. Feladatok bővítése A feladatok köre (száma, fajtája) természetesen bővíthető. Minden (az ehhez a témához kapcsolódó) feladat kiadása, szervezése készülhet más-más módszerrel.

1.3. Megszólítás Ma már tudjuk, hogy az előkelőket a honfoglalás idején "bőség"-nek nevezték. Törökös szónak vélhetjük, hiszen náluk a "Bey" az előkelő. A nagyságos "magnificus" cím a XV-XVI századtól járt azoknak a főrendeknek, akik a királytól, vagy a fejedelemtől bárói címet kaptak. A tekintetes cím a "spectabilis" arisztokratáknak volt a címe, de együtt is használták a fenti két címet. A kegyelmes, a nagyságos titulus bíróknak is kijárt. Előfordult, hogy a kegyelmest még uralkodók is megkapták. A grófoknak az "illustrissime comes" kiválóságod megszólításjárt. Az sem volt ritka, hogy ezeket a megnevezéseket együtt használták. A nemzetes címet felváltva használták a "tekintetes" és a "nagyságos" címmel. Később a nemzetes címet csak a lecsúszott ispánok, intézők, jegyzők használták. A "nemzetes és vitézlő uraimék" megszólítás a fénykorát a török időben élte. A nemzeteseknek a nemesi nemzethez tartozókat nevezték. Egy-egy nagyúr familiárisai gyakran versenyre keltek abban, hogy melyikük tud több megszólítást az uruknak. Erre nagyon jellemző példa Zay Ferencet az 1560-as évben egyik nemesi szolgája így szólítja meg: "Ez a levél adassék az nagyságos és vitézlő Zay Ferencnek, Eger várának fejedelmének nekem kegyelmes uramnak kezébe". A kezdő sorok pedig így hangzanak: "Nagyságos Vitézlő Tisztelendő uram". A vitézlő tipikus magyar, a nyugati nyelvekben nincs megfelelője. A nemzetes és vitézlő gyakran szerepel együtt. Ahogy csökkent a magyar nemesség régi katonai erénye, úgy ment füstbe a "nemzetes" és a "vitézlő" titulus értelme.

A tekintetes is megkezdte a lecsúszását és "téns" lett belőle, ami minden polgárnak kijárt.

A tekintetest a méltóságos váltotta fel, ami az arisztokratáknak járt. A XVII. század a címek változásának a kora, ekkor jelenik meg a "kegyes" megszólítás. Rákóczi György fejedelmet így címezték: "Az én kegyelmes uram, ő nagysága, az tekintetes és méltóságos nagyságos Rákóczi György". Ezt a címet még fokozták is, így lett a "nagyméltóságú" úr/asszony megszólítás. A tisztelendő és a tiszteletes kezdetben a világiaknak is kijárt, csak később lett az egyházi méltóságok megnevezésének a része. A "tiszteletes" később a református egyházi személyre vonatkozott, a "tisztelendő" jelző a XVIII. században inkább a katolikus papságnak járt. Ha fokozni akarták a címet, akkor a "nagytiszteletű" címet használták. A világi életben gyakran találkozunk a "kegyes kegyelmes" megszólítással. "Tekintetes Úr! Teljes bizalommal való drága nagy jó uram Eöcsém!" kezdte levelét 1790-ben Kazinczy Ferenc. A változatosság kedvéért megjelent a titulus palettán a "szerelmes", "szerető", "édes". Ezek használata a XVII-XVIII századra tehető. A szerelmes, szerelmetes megszólítást megtalálhatjuk Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya levelezésében: "Szerelmes uram, szolgálatomat írom, mint szerelmes uramnak... az K. Orsikája" írta Sárvár asszonya. A történelmi visszapillantás után a vidéki Magyarország jellemző megszólításait nézzük meg. Az urambátyám, a bátyámuram, a nénémasszony, az ángyomasszony (a férfirokon által az új családba hozott asszony megnevezése) mind a régi magyar udvariasság kifejezései voltak. Az úrasszony, illetve az ifjúúr már társadalmi, vagyoni rangot jelentett. Kivesztett az ipám, napám megnevezés, megszólítás is. Itt szintén elsőként említeném meg a legfontosabb alapszabályt: "minden idősebb embert - különösen ha nőről van szó magázzunk mindaddig, amíg ő fel nem ajánlja a tegeződést!" A felnőttek gyakori megszólításai: Férfiaknál: uram, bácsi, úr, tanár úr, igazgató úr, stb. Nőknél: hölgyem, kisasszony, asszonyom, tanárnő, elnökasszony, stb.

1. feladat Gyűjtsetek képeket, és készítsünk tablót! A téma: Magyar hagyományok. A feladat, hogy különböző korokból származó női, férfi és gyermekképeket gyűjtsünk, és ragasszuk a tablóra. Itt tüntessük fel a régi köszönési szokásokat is! 2. feladat A fiatalok egymást tegezik. Gyűjtsünk össze megszólításokat, amiket ma használtok, azaz divatosak! Ügyeljünk az illemre és a szép beszédre! Olvassuk fel vagy tekintsük meg Karinthy Frigyes Tegezés című jelenetét! Elérhető: http://mek.oszk.hu/00700/00720/00720.htm#51 formában, vagy a YOUTUBE-on videó formában.

oldalon

olvasható

3. feladat Jellemezd saját szavaiddal az előző jelenet után a szereplőket! Hogyan lehetett volna illedelmesen és egyszerűen megoldani a bemutatkozást? A tegeződés az angolban nem probléma, hiszen a te és az ön személyes névmás ugyanazzal a szóval (=YOU) van kifejezve. Félig meddig a francia nyelv is megoldja a tegeződést. Nálunk azonban ugyancsak nagy gond a tegeződés. Az természetes, hogy az gyermekek, tanulók (bölcsődések, óvódások, iskolások) tegezik egymást. A felnőtt ismerősök is tegezhetik egymást. A tegeződés a felnőtt korban úgy kezdődik, hogy az egyik fél indítványozza a pertu viszonyt. Hogy melyik fél azt nem nehéz kitalálni: 1. az idősebb a fiatalnak, 2. a nő a férfinak, 3. a vezető a beosztottnak.

4. feladat Játsszátok el az Új felvételis játékot!

A tegeződés révén bizalmas kapcsolatba kerülünk a másik személlyel. Ezt a bizalmat nagyon kell őrizni a tegeződés során is. Nyelvünk nagyon gazdag a tegező fordulatokban, így módot ad árnyalati különbségekre is. A kellő tiszteletet megadhatjuk így is: "Jó reggelt Pista bátyám", vagy "Légy szíves igazgató úr". Nem szabad kiprovokálni az idősebbtől, vezetőtől, vagy hölgytől a tegeződést. Előbb alapos ismeretségre van szükség, ahhoz, hogy a kapcsolat megérjen a közvetlenebb megszólításra és társalgásra. 5. feladat Oldjátok meg a Negyedik jelenet című feladatot!

A kiválasztás szempontjai A feladatok elvégzéséhez 2-3-4 fős csoportok kialakítására lehet szükség. Csoportok kialakításánál legyünk változatosak. Példákat lásd: első fejezet. Szituációs feladatok (játszd el…) A feladat végrehajtásánál ügyeljünk arra, hogy a párok, csoportok és tagjaik cserélődjenek a végrehajtás során. Mi magunk mindenképpen vegyünk részt a feladatban! A feladatlapok kitöltése A feladatlapok kitöltése egyéni és csoportos is lehet. A feladatlapok javítási útmutatója a mellékletben megtalálható. Karinthy Frigyes: Tegezés Az említett szöveg a tananyag 9. mellékletében található. Emellett Internet elérés esetén (például SZFP-s termek) a www.youtube.comon megtekinthető. A jelent elolvasása, illetve megtekintése az óra előtt kötelező! Új felvételis című játék A feladat és megoldása a 7. mellékletben található. Feladatok bővítése A feladatok köre (száma, fajtája) természetesen bővíthető. Minden (az ehhez a témához kapcsolódó) feladat kiadása, szervezése készülhet más-más módszerrel.

1.4. Telefonálás Manapság a mobiltelefon használata mindennapossá vált, alig akad olyan ember Magyarországon, aki ne lett volna már mobiltelefontulajdonos. A mai (még a legegyszerűbbeket is ideszámítva) telefonok olyan sok kommunikációs funkcióval bírnak, hogy felsorolni is nehéz lenne. Képzeld el, hogy 1990-ben még vonalas telefonja is alig akadt egyegy családnak, gyakoribb volt a fülkés telefonok használata. A telefon feltalálásának története egy bizonyos Alexander Graham Bell nevéhez fűződik, akinek esze ágában sem volt telefont feltalálni. Hajdan Bell egy tanítványába szeretett bele, aki süketnéma volt. Bell egy olyan szerkezetet szeretett volna készíteni, amely az elektromosság útján továbbítja a hangot. Egy nap a véletlennek köszönhetően savat öntött a nadrágjára, és ösztönösen a drót másik végén, egy emelettel följebb lévő asszisztensét hívta: „Jöjjön, kérem, magára van szükségem ". Watson hamar megérkezett, a szerkezet működött. Ez volt az első telefonálás története. Bell 1876. február 14-én benyújtotta, majd márciusban megkapta a 174 465 számon iktatott szabadalmat. Azt állítják ez volt a világ legértékesebb bejegyzése. A szabadalmat próbálta eladni a Western Union cégnek, 10 000 ezer dollárért (mai árfolyamon számolva 2.200.000 Ft-ért), de azoknak nem kellett. Ekkor 1877-ben megalapította saját cégét, Bell Telephone Company néven. Persze ez a telefon sem volt még tökéletes, mint bármely első találmány. A hangot csak négy kilométerre tudta vinni, és gyakorlati alkalmazását is csak az Edison által kitalált szénmikrofon tette lehetővé. Ez a találmány annyira egyszerű szerkezetű volt, hogy a nagy tudósokat megdöbbentette. A nagy fizikus Maxwell, teljesen kiábrándult lett amikor ezt látta. Mégis az 1876-os Egyesült Államokbeli világkiállítás szenzációja lett. A világkiállításon, második Pedro császárra akkora hatást gyakorolt, hogy az eldobta kezéből és azt kiáltotta: "Ez beszél".

A következő ember, aki elámult, Kelvin volt. Ő nem dobta el, de nagyon elcsodálkozott. Egy éven belül annyira elterjedt ez a készülék, hogy maga Viktória királynő is beszereltette a palotájába. A telefonálás illemkódexe tartalmazza a már megismert köszönési, bemutatkozási szabályokat, de mégis kicsit több annál. Két módja van a telefonálásnak: 1. mi hívunk valakit, vagy 2. minket hívnak. Felhívsz valakit 1. Miután az illető felvette, köszönni kell (pl.: Jó napot kívánok!). 2. A köszönés után közvetlenül mutatkozzunk be, hogy a felhívott fél tisztában legyen kilétünkkel (pl.: Tóth János vagyok.) 3. Ezt követően kezdeményezzük a beszélgetést. Például:  Azért hívtam fel, mert...  Örülök, hogy sikerült elérnem...  Abban az ügyben keresem, hogy...  stb. 4. Rövid mondattal ismertessük megkeresésünk célját. 1. feladat Játsszátok el párban, hogy felhívjátok egymást. Ügyeljetek a már megtanult szabályokra! Feltétlenül használjátok a rendelkezésre álló szerepkártyákat! Téged hívnak fel Mindenképpen várd meg, míg a másik fél köszön, bemutatkozik és elmondja, hogy miért keresett fel. Amennyiben nem mutatkozott be az illető, meg kell kérdezni illedelmesen: 1. Elnézést, de kivel beszélek? 2. Megtudhatnám a nevét? Miután bemutatkozott, és megismertük a megkeresésének célját, mutatkozzunk be magunk is. 2. feladat Most már úgy gyakoroljátok a felhívást, hogy a másik fél is reagál a megkeresésre. Továbbra is használhatjátok a szerepkártyákat!

Elköszönés Miután megbeszéltük a lényeges dolgokat, a megfelelő módon elköszönünk. A telefonon történő beszélgetés közben is megtörténhet, hogy a szabályok megtartása mellett tegeződésre váltunk, akkor értelemszerűen így is köszönünk el. Példák: 1. Köszönöm a megkeresést. Viszont hallásra! 2. Köszi, hogy hívtál. Szervusz! 3. További szép napot kívánok! 3. feladat Oldjátok meg a Telefonbeszélgetés című feladatlapot!

Vannak olyan helyek, létesítmények, járművek, ahol tilos a telefonálás. Ilyenek lehetnek: 1. könyvtárak, 2. 3. 4. 5. 6. 7.

kórházak, hivatalok, bevásárlóközpontok egyes részlegei, iskolai tanórák, sportesemények (pl.: tenisz, sakk, snooker, stb.) és még sorolhatnánk.

Ezeket a szabályokat mindenkinek kötelező betartani!

A kiválasztás szempontjai A feladatok elvégzéséhez 2-3-4 fős csoportok kialakítására lehet szükség. Csoportok kialakításánál legyünk változatosak. Példákat lásd: első fejezet. Szituációs feladatok (játszd el…) A feladat végrehajtásánál ügyeljünk arra, hogy a párok, csoportok és tagjaik cserélődjenek a végrehajtás során. Mi magunk mindenképpen vegyünk részt a feladatban! A feladatlapok kitöltése A feladatlapok kitöltése egyéni és csoportos is lehet. A feladatlapok javítási útmutatója a mellékletben megtalálható. Feladatok bővítése A feladatok köre (száma, fajtája) természetesen bővíthető. Minden (az ehhez a témához kapcsolódó) feladat kiadása, szervezése készülhet más-más módszerrel.

2. A megjelenés 2.1. Benyomáskeltés Tudtad, hogy a tisztálkodás, fürdés az ókori civilizációkban hatalmas jelentőséggel bírt? Például Egyiptomban a tejben fürdéssel a test fiatalságát kívánták megőrizni. A monda szerint a leghíresebb egyiptomi uralkodónő, Kleopátra, szépségét is ennek köszönhette. Voltak olyan népek, akiknél a megmártózás, megfürdés szertartásos formában történt. Azt hitték ugyanis, hogy a testi-lelki megtisztuláshoz vezető út első lépcsője a vízbemártózás. Ugyanakkor hamar rájöttek az emberek arra, hogy sokkal kellemesebbé, higiénikusabbá tehetik a mindennapjaikat, ha rendszeresen olajos, gyógynövényes fürdőt vesznek. A szennyvíz elvezetésének kérdése ekkor merült fel. A régészeti leletek alapján az első csatornákat az Indus-völgy és Mezopotámia városaiban építették a Kr. e. 3–4 évezredben. Az ókori görögök felhasználták és továbbfejlesztették az első civilizációk csatornázási ismereteit, azonban az ókorban a vízmű- és mélyépítés igazán a Római Birodalomban fejlődött magas szintre (meg kell vallani, hogy etruszk alapokról). A római kultúrában fontos szerepe volt a víznek, mind az ivóvíz, mind pedig a fürdőkultúra tekintetében. A Római Birodalom nemcsak évszázadokra összefogta a mediterráneum népeit, hanem azok többé vagy kevésbé a római kultúrát is átvették. A birodalom különböző részeibe költözött rómaiak igényelték az Itáliában megszokott viszonyokat, ezért a provinciákban is megépítették a vízellátás és csatornázás különböző műtárgyait – elsősorban persze a nagyobb városokban. A római vízellátásról és csatornázásról a régészeti leleteken kívül két írásos munka is fennmaradt: az egyik szerzője az építőmérnök Marcus Vitruvius Pollio (Kr. e. 1. század), a másiké pedig az államférfi Sextus Julius Frontinus (Kr. u. 1 század). A rómaiak fürdői nem egyszerűen uszodák vagy kádfürdők, hanem egyszerre hideg-, meleg-, és gőzfürdők voltak. A fürdők a tisztálkodás mellett általában mindenféle testi és szellemi szórakozás színhelyeiként is működtek.

Voltak itt társas összejövetelre szánt dísztermek, sétálók, játékok, felolvasások számára épített udvarok, termek, könyvtárak. Az első nyilvános fürdők a második pún háború után jelentek meg Rómában. Használatukért fizetni kellett (balneaticum) a városnak vagy vállalkozónak, aki felépítette. A fürdődíj jelképes összegű, férfiak részére egy quadrans (1/4 as) volt, a nők részére valamivel több, talán egy egész as. Elsőként M. Vipsanius Agrippa hagyta végrendeletileg a római népre fürdőjét, s meghagyta, hogy azt ingyen használhassák. Ettől kezdve a nagyvonalúság mértéke, az ingyenesség a római császárok fürdőépítkezésének mozgatója. A császárok által építtetett közfürdőket ingyen használhatta a nép. A Kr. u. 334-ben készült Notitia szerint Rómában 952 balnea és 11 thermae volt. Ma már a mindennapi tisztálkodás és fürdés az életünk elengedhetetlen része. A különböző illatszerek ugyan sokat "dobnak" egy ember megjelenésén, egészségtelenek.

ugyanakkor

higiéniai

szempontból

A napi ajánlott tisztálkodási metódusok a különböző napszakokhoz is köthetőek. Itt nem szerepelnek az egyéb szépészeti, divatos műveletek, mint például a smink, hajegyenesítés, stb. Reggel  mosakodás,  fogmosás,  

fésülködés, esetleg fürdés.

Napközben  mossunk többször kezet (WC használat után, számítógéphasználat után, stb.), főleg minden étkezés előtt,  mossunk fogat az étkezések után (amennyiben lehetőségünk van rá),  ne használjunk gyakran dezodorokat, stifteket. Este   

fürödjünk (tiszta ágyneműbe nem feküdjünk koszosan), mossunk fogat, mindenképp távolítsuk el a sminket.

1. feladat Beszéljetek meg tisztálkodási szokásaitokat. Min változtatnátok ezen?

Ne gondoljuk, hogy a kozmetika valami új találmány. Legalább olyan régi, mint a jó modor. A történelemből ismert Memphis és Théba az arcápolásnak is központja volt. Egy 3500 éves sírban egy egyiptomi nő bebalzsamozott holttestére találtak. Szemöldökei a halántékáig ki voltak húzva, haja festett volt és száján pirosítót találtak. A rúzs is régi találmány. Ókori krónikások jegyezték fel, hogy milyen hódító hatással volt Kleopátra ajakrúzsa. Ezt ő maga készítette, sok más kozmetikumával együtt. A keresztény középkor nem kedvezett a kozmetikumoknak. Feljegyzések szerint a rendszeres mosakodás és fürdés is ismeretlen fogalom volt, a szépítkezés pedig bűnnek számított. Csupán a kelet őrizte meg a kozmetikumokat. Majd déli közvetítéssel visszatért Európába. A szépítőszerek hosszú évszázadokig a gazdag nők kiváltsága volt. A kozmetika manapság mindennapi tevékenység. A kozmetikai szerek közül a parfümökről ejtsünk néhány szót. Használatával vigyázni kell. A használatot a kiválasztás előzi meg. Az egyéniségnek legjobban megfelelőt próbáljuk kiválasztani. Fontos hogy ne váltogassuk, mert a régi beleivódik a ruhánkba, hajunkba és az új és a régi keveredése kellemetlen összhatású lehet. A mennyiséggel is csínján kell bánni. A parfümöt ott használjuk, ahol a bőr a legvékonyabb és az erek közelebb vannak a bőr felszínéhez, ezért ott hatékonyabban párolog a parfüm. Ezek a helyek a halánték, nyakszirt, a dekoltázs és a csukló. Agresszív, erőteljes, nehéz illatokat ne használunk napközben, csak esti összejövetelekre.

A kiválasztás szempontjai A feladatok elvégzéséhez 2-3-4 fős csoportok kialakítására lehet szükség. Csoportok kialakításánál legyünk változatosak. Példákat lásd: első fejezet. Szituációs feladatok (játszd el…) A feladat végrehajtásánál ügyeljünk arra, hogy a párok, csoportok és tagjaik cserélődjenek a végrehajtás során. Mi magunk mindenképpen vegyünk részt a feladatban! Feladatok bővítése A feladatok köre (száma, fajtája) természetesen bővíthető. Minden (az ehhez a témához kapcsolódó) feladat kiadása, szervezése készülhet más-más módszerrel.

2.2. Öltözködés Ízléses öltözködéssel valóban jó hatást válthatunk ki - messziről. De hogy közelről is megmaradjon a jó hatás, ahhoz elengedhetetlen a test rendszeres ápolása. A jó megjelenés első velejárója az öltözék. A mai magyar szokások eléggé elütnek a történelmi hagyományainktól és az elvárható normáktól. Európát valaha megajándékoztuk az úgynevezett vitézkötéssel, a ruhák gombolhatóságával. Régi kosztümös filmekben ma is látható, hogy évszázadokon át mennyire divatos és praktikus viselet volt. Ma a divat után szaladva mindenféle ránk nem való, és viselhetetlen ruhadarabot magunkra aggatunk. Az öltözködésnek is vannak bizonyos szabályai. Alapvető követelmény az öltözködéssel kapcsolatban az ápolt ruházat. Könnyen rossz szemmel nézhetik az olyan embert, akinek ápolatlan, koszos a ruházata. Ennek a szabálynak azonban higiéniai (egészségügyi) okai is vannak. A cipő ápoltságából például következtetni lehet az illető jellemére is. Az alsónemű (bugyi, alsónadrág, zokni)  naponta kell cserélni,  különleges okok miatt naponta többször is (sportolás után, ha elázunk, stb.) Alsóruházat (nadrág, szoknya)  mindig az évszaknak megfelelően vegyünk fel,  mindig az alkalomhoz igazítsuk. Felsőruházat  mindig az évszaknak megfelelően vegyünk fel,  hidegebb időben rétegesen öltözködjünk,  mindig az alkalomhoz igazítsuk. Lábbeli  mindig az évszaknak megfelelően vegyünk fel,  mindig az alkalomhoz igazítsuk.

1. feladat Oldd meg a Évszakok nevű feladatlapot!

A jó ízlésű ember idegenkedik a hivalkodástól, és a kirívótól. Gyakran látni lányokat, asszonyokat lehetetlenebbnél-lehetetlenebb kreációkban járni. Legjobb ruhadarabjaikat hordják, de nem a megfelelő összhangban. A csinos öltözet a művészien megkomponált képet juttatja eszünkbe, ahol minden a helyén van. Jó vagy rossz, ízlésről árulkodik nemcsak a jól összeválogatott ruha, hanem a gondozottság is. A hiányzó inggomb, a pecsétes ruha egy agglegény számára sem megbocsátható. A tiszta gondozott ruha fontos része a megjelenésünknek. 2. feladat Oldd meg a Sztárok?! című feladatlapot!

A ruhaviselés másik szabálya a kalapviselés. Manapság a kalap meglehetősen ritka, inkább a sapka és kapucnis felső hordása a divat. Ezekkel szemben is van illemszabály. Egy épületbe való belépéskor a férfiak (legyen az iskola vagy hivatal, akár rendelő, stb.) minden esetben le kell vegyék a sapkát, le kell húzzák a kapucnit! A hölgyek esetében egyedül a sapka (és kalap) maradhat!

3. feladat Oldd meg a Kire - Mikor - Mit? című feladatlapot!

Az utolsó etap az öltözködés helyes megválasztása. Vannak olyan helyek, események, alkalmak, amik megkövetelik például az ünnepi öltözetet. A hagyományainkban ez alapvetően a tisztelet jele. Azonban sportolni sem lehet öltönyben. Alkalmi öltözet Férfiaknál: sötét bőrcipő, sötét zokni, öltöny (Bocskai öltöny, frakk vagy szmoking is lehet), világos ing, nyakkendő. Nőknél: sötét alkalmi bőrcipő, szoknya, blúz, blézer (természetesen kosztüm is lehet). Sportöltözet A különféle sportágak megfelelő öltözéket kívánnak meg. Ezt nehéz lenne felsorolni, mert minden sporté más és más. Milyen esetekben KÖTELEZŐ alkalmi öltözetet felvenni?  színházlátogatáshoz,  temetésre,  esküvőre,  nemzeti ünnepekre (mondjuk iskolában),  fogadásokra,    

ünnepélyekre (mondjuk étteremben különféle események alkalmával), bizonyos munkakörben (banki alkalmazott), nyilvános szerepléskor, stb.

4. feladat Az iskola éves programjából keressétek ki azokat az alkalmakat, amikor alkalmi viseletben kell megjelenni!

A kiválasztás szempontjai A feladatok elvégzéséhez 2-3-4 fős csoportok kialakítására lehet szükség. Csoportok kialakításánál legyünk változatosak. Példákat lásd: első fejezet. Szituációs feladatok (játszd el…) A feladat végrehajtásánál ügyeljünk arra, hogy a párok, csoportok és tagjaik cserélődjenek a végrehajtás során. Mi magunk mindenképpen vegyünk részt a feladatban! Feladatok bővítése A feladatok köre (száma, fajtája) természetesen bővíthető. Minden (az ehhez a témához kapcsolódó) feladat kiadása, szervezése készülhet más-más módszerrel.

2.3. Testtartás A testtartással kapcsolatos szokások régi időkre vezetnek vissza. Mára egy tudományág (a fonetika - a beszéd tudománya) egy része (nonverbális kommunikációként) csak ezzel foglalkozik. A fent említett szokások közül tán a legismertebb a nemzeti Himnuszunkkal kapcsolatos. A Himnusz felcsendülésekor minden magyar embernek vigyázzban kell állni, és csendben kell maradnia, hiszen ez is a tisztelet jele. (Természetesen, aki érez tehetséget rá, énekelheti a vers szövegét.) A jó szakemberek azt is meg tudják állapítani beszéd közbeni testtartásunkról, hogy igazat mondunk, avagy nem, izgulunk-e, vagy sem. A testtartásunk a másikkal szembeni tiszteletet is kifejezeheti. A kommunikációban alkalmazott legalapvetőbb szabályok:  kezünket vegyük ki a zsebünkből,  ha ültünk vagy feküdtünk, akkor álljunk fel,  ne támaszkodjunk, álljunk egyenesen,  ne hadonásszunk mondandónk közben,  vegyük le a fejfedőnket (sapkát, kalapot, kapucnit),  nézzünk beszélgető partnerünk szemébe. Természetesen a barátainkkal kapcsolatban lehetünk lazábbak, de felnőttekkel, idősebekkel, ismeretlenekkel szemben tartsuk meg a fenti szabályokat!

1. feladat Oldjátok meg a hibákat a Testtartások című feladatlapon!

3. Közlekedés 3.1. Utazás tömegközlekedéssel A közlekedés története az emberiség történetével kezdődött. Ahogyan az ősember múltja a történelem előtti idők homályába vész, ugyanúgy a közlekedés elindulásáról is keveset tudunk. Valamikor, a legrégebbi őseink, mindenben a kezükre és a két lábukra voltak utalva. Hosszú évezredeknek kellett eltelniük, hogy valamiben is segíteni tudjanak magukon. Addig egyetlen közlekedési eszközük a saját lábuk volt, amelynek erejétől és gyorsaságától függött (gyakran) az életük, amikor menekülniük kellett, illetve amikor ők üldözték a táplálékul szolgáló vadakat. Az ember a legrosszabb és a legkevésbé kitartó „közlekedési eszköz”. Ma is a világban sok olyan hely van, ahol jóformán ez az egyetlen közlekedési lehetőség. Közép-Afrikában, ahol néger gyalogkaravánok közlekednek, a teljesítmények nem nagyok. Egy teherhordó kb. 25– 30 kg rakományt visz a fején. 7-8 óra alatt átlag 25 km-t tesz meg. A japánok és a kínaiak már nagyobb terheket cipelnek. Teherhordó rúdjaikkal 100–120 kg-ot is elvisznek, Indiában sok millió ember azzal keresi a kenyerét, hogy közlekedési eszközül szolgál (pl.: riksa „motor”-ja, vagy jobb esetben kerékpárral egybeépített riksát hajt). A modern közlekedési eszközök, a vasút és a gépkocsi elterjedése ritkítja a soraikat. Korábban állatok vagy emberek cipelték csigalassúsággal az árut egyik helyről a másikra. Ma már sugárhajtású repülőgépek hangsebességnél gyorsabban is szállíthatják utasaikat a világrészek között. A nagy szárazföldek belsejében folyókon, csatornákon, vasúton és közúton folyhat a szállítás. Kőolaj és földgázkitermelő térségekben a csővezeték is fontos szállítóeszköz. E közlekedési rendszerek közül a belső vízi utakat használják a legrégebben. A csatornák fénykorának a 18. század tekintendő. Ezek a vízi utak a 19. században a vasút térhódítása miatt veszítettek a jelentőségükből. Sínen ma is gazdaságosan lehet nagy tömegben és viszonylag olcsón árukat továbbítani. Az országúti fuvarozás akkor éri meg a legjobban, ha viszonylag drága termékeket és kisebb szállítmányokat kell továbbítani. Az is növelte a közúti szállítás fontosságát, hogy a fejlett országokat autópályák hálózzák be.

A távolsági utazások száma roppant mértékben megnőtt az utolsó 200 évben. Ebben domináns 1950-ig a tengerhajózás volt. Ma már az utasforgalomban ezt a fajta közlekedési ágat felülmúlja a légi közlekedés. Ez ma már az olcsó és gyors közlekedési mód, a repülőutak számához képest nagyon biztonságos. Ám egyre több emberben tudatosul, hogy nagy valószínűséggel végbemenő globális felmelegedést részben az üzemanyagok elégetése okozza. Ez indította arra a „zöld mozgalmakat”, hogy az autóforgalmat korlátozzák (a tömegközlekedést bővítsék.) Gondot okoz a sűrű forgalom. Káros a nehéz teherautók zajkibocsátása is. Ráadásul az országúti közlekedés a fogyóban lévő energiahordozók tetemes részét használja fel. Az országúti szállítás hatékonysága kb. egytizede a vasútiénak, ha mindkét rendszer teljes kapacitással dolgozik. Az utazás történetével ezen a területen is kialakultak viselkedési szabályok, melyeket átfogóan így írhatunk le: Az illemtudó utas nem tolakszik, nem tipor, nem gázol át másokon. Előre engedi  azokat, akik előtte érkeztek a megállóba,  a nőket,  és az idősebbeket. Bent a járműben, ha ülőhelyünk van, felajánljuk a  hölgyeknek,  az idősebbeknek  és a gyerekkel utazóknak. Kötelezően át kell adnunk a helyet a betegeknek, a kismamáknak, ilyen esetekben még a nőknek is illik felállniuk és átadni a helyet. A felkínált helyet illik elfogadni és megköszönni. A kínálást csak akkor hárítsuk el, ha leszálláshoz készülődünk. Leszállásnál az udvariasság szabályai szerint illik a társaságunkban levő nőt, vagy idősebb férfit lesegíteni. Ez úgy valósulhat meg, hogy elsőnek leszállunk, és kezünket nyújtva lesegítjük az illetőt. A tömegközlekedési eszközökön nem illik szemetelni!

1. feladat Oldd meg a Közlekedési TOTÓ című feladatlapot!

3.2. utazás autóban Tudod kinek a nevéhez köthető az autó és az autózás feltalálása? Ha érdekel a téma, akkor nézz utána (olvass utána) a Wikipédia adatbázisában: http://hu.wikipedia.org/wiki/Aut%C3%B3#T.C3.B6rt.C3.A9nete Becsüljük meg magunkat, és közlekedő társainkat azzal, hogy csak tiszta és működőképes autóval indulunk a forgalomba. Ne, mulasszuk el az indulás előtt ellenőrizni a jelzőfények működését, ezzel sok balesetveszélyt megelőzhetünk. Autóba soha ne üljünk idegesen, fáradtan. Nem árt néha megállva kis pihenőket beiktatni a hosszabb utazás során, főleg, éjszaka. Itt is szabály, hogy a női vezetőkkel legyünk udvariasak. Adjuk meg az előnyt számukra itt is, ha a szabályok ezt lehetővé teszik. Az idősökkel szemben legyünk megértőek. Ha idősebb ember vezeti a másik autót, és nem vesz mindent időben észre legyünk elnézőek, és ne kiabáljunk rá. Előfordulhat, hogy az autó elromlik, a bajbajutottakon illik segíteni, különösen, ha az autóban idősek, vagy gyerekek is ülnek. Mindig annyi benzint tankoljunk, hogy az elegendő legyen az utazásra. Illetlen dolog útközben benzint kunyerálni. Ne kérkedjünk vadonatúj, vagy nagy teljesítményű autónkkal. Bármilyen autóban is ülünk, ne éreztessük, hogy a mienk jobb. Autót vezetni nem dicsőség, hanem munka. Kellő odafigyeléssel végezzük tehát. Mindenkit hazavárnak, ezért minden autós gondoljon a másikra is.

1. feladat Az utóval való utazással kapcsolatos illemszabályokat nézzük meg az XXX című filmben. Közben jegyzetelj! Az az ügyesebb, aki több illemszabályt meg tud említeni!

A kiválasztás szempontjai A feladatok elvégzéséhez 2-3-4 fős csoportok kialakítására lehet szükség. Csoportok kialakításánál legyünk változatosak. Példákat lásd: első fejezet. Szituációs feladatok (játszd el…) A feladat végrehajtásánál ügyeljünk arra, hogy a párok, csoportok és tagjaik cserélődjenek a végrehajtás során. Mi magunk mindenképpen vegyünk részt a feladatban! XXX című film A film adatai: . Természetesen más, ezt a témát bemutató filmet is le lehet vetíteni. Feladatok bővítése A feladatok köre (száma, fajtája) természetesen bővíthető. Minden (az ehhez a témához kapcsolódó) feladat kiadása, szervezése készülhet más-más módszerrel.

Mellékletek