Istituto Nazionale Previdenza Sociale
Foglalkoztatásért, Szociális ügyekért és Társadalmi Befogadásért felelős Főigazgatóság
SSE-MOVE: ÁTALAKULÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
A jóléti ellátások hordozhatóságával kapcsolatos koordináció előmozdítása az EU-s társadalombiztosítási intézetek egy csoportjában
Az Európai Unió által társfinanszírozott projekt Szerződés referenciaszáma: VS/2011/0309 Vezető pályázó: INPS - Istituto Nazionale della Previdenza Sociale, Italia Partnerek: FGB - Fondazione Giacomo Brodolini – Olaszország CSSA - Cseh Társadalombiztosítási Hivatal – Cseh Köztársaság ONYF - Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság – Magyarország ZUS - Lengyel Társadalombiztosítási Intézet – Lengyelország Nyugati Egyetem, Temesvár, Szociológia és Pszichológia Kar – Románia ERUDICIO nadacni fond – Cseh Köztársaság
A projekt célja és fő eredményei Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős főigazgatósága által társfinanszírozott Átalakuló társadalombiztosítás projekt célja jobban megismerni azon munkavállalók (és családtagjaik) számára nyújtott szociális juttatások hordozhatóságát, akik öt uniós tagállamban (Olaszország, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, és Románia) gyakorolják szabad mozgáshoz való jogukat. A fellépés különösen a következő célokra irányul:
4. a fellépésben részt vevő szociális biztonsági intézmények közötti koordinálás előmozdítása az igazgatási eljárások javítása és egyszerűsítése céljából; 5. a szociális biztonság koordinálásával kapcsolatos általános tudatosság növelése, a viták ösztönzése és az információ előmozdítása. A fellépés eredményeként bővültek a partnerek és más érintett szereplők ismeretei és tudatossága a szociális juttatásoknak az országok közötti tényleges hordozhatóságát illetően és azonosították a nemzeti szociális biztonsági rendszerek jellemzőiből eredő főbb akadályokat, amelyek a munkavállalók (és családtagjaik) szabad mozgását gátolják. Növelték az akadályok eltávolítására irányuló intervenciós stratégiák előmozdításával kapcsolatos kapacitásukat is. Mindezt elemzések, kölcsönös tanulás és a szociális juttatásoknak az érdekelt országok közötti hordozhatóságára vonatkozó ismeretek cseréje által érték el.
1. a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletek végrehajtása előtt álló azon főbb akadályok azonosítása, amelyek jelenleg gátolhatják a munkavállalók szabad mozgását a partner országok között; 2. a nemzeti szociális biztonsági rendszerek sokféleségéből adódó, a munkavállalókat szabad mozgásukban akadályozó korlátozások azonosítása; 3. a projektben részt vevő partnerek közötti kölcsönös tanulási folyamat előmozdítása, amely a bevált gyakorlatok azonosításával és az azonosított szükségletek és tanulságok alapján egyedi intervenciós stratégiák kidolgozásával ér véget;
A projekt folyamán levonható főbb tanulságokat a záró projektjelentés foglalja össze, amely a projekt weblapjáról letölthető.
További információk elérhetők:
WWW.INPS.IT > INFORMAZIONI> SOCIAL SECURITY ON THE MOVE
2
Az Országbeszámolók megállapítások
összegzése
–
legfontosabb
OLASZORSZÁG Az olasz nyugdíjrendszer az állami és magán alkalmazottak részére biztosítja a kötelező öregségi, rokkantsági, hozzátartozói, betegségi és munkanélküliségi biztosítást, családi ellátásokat és jövedelemtámogatást, anyasági és apasági támogatás, valamint munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedések esetére ellátást biztosít. Az állami nyugdíjrendszernek a közelmúltban végrehajtott reformjai következtében a munkavállalók jelenleg három különböző nyugdíjszámítási rendszer: a keresetarányos, a járulékon alapuló és a vegyes rendszer alanyai lehetnek. A jövőbeni nyugdíjakat kizárólag a járulékalapú rendszer alapján fogják kiszámítani. A rendszert a felosztó-kirovó rendszer alapján finanszírozzák és a nyugdíjak összege az inflációs rátához kapcsolódik. Olaszországban a társadalombiztosítási ellátások hordozhatóságának még mindig vannak korlátai. Az olasz intézmények azonosítottak néhány sajátos esetet, amelyeknél az új uniós rendeletek végrehajtásának elmulasztása érintheti az ellátások megállapítását, és néhány más esetet is azonosítottak, amelyeknél a rendeletek előírásainak teljesítése
teszi szükségessé a jelenlegi jogszabályok megváltoztatását. Ráadásul, az olasz állami nyugdíjrendszer, amelynek alapját a jövőben teljes egészében a meghatározott járulékrendszer alkotja, amelyben a nyugdíjak tisztán a befizetett járulékok felhalmozásából tevődnek össze, nem határoz meg ösztönzőket vagy hátráltató tényezőket a migráns munkavállalók Olaszországba költözése tekintetében (pályafutásuk elejére vagy végére időzítve vagy a béremelés alkalmából) annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszer teljes potenciálja kihasználható legyen. Ami a magánnyugdíjakat illeti, a 124. törvény 1993 óta ösztönzi az állami rendszerben várhatóan csökkentést célzó intervenciók hatását kompenzáló kiegészítő nyugdíjrendszerek létrehozását. Az önkéntes járulékfizetésen alapuló második pillér 100%-ban finanszírozott és az ellátásokat a befizetett járulékokból és az azokkal való hatékony pénzügyi gazdálkodás eredményéből teljesíti. Három különböző nyugdíjbiztosítási rendszer létezik: zárt végű alapok, nyílt végű alapok és egyéni nyugdíjbiztosítási rendszerek. 3
CSEH KÖZTÁRSASÁG A szociális biztonsági jogszabályok legnagyobb részét a cseh közigazgatás legnagyobb pénzügyi szervezete, a Cseh Társadalombiztosítási Hivatal (CSSA) készíti. A migráns munkavállalók uniós szabad mozgása kérdéskörrel kapcsolatban a CSSA legfontosabb feladata a rendeletek koordinálása a nyugdíjbiztosítás, a betegbiztosítás és az alkalmazandó jogszabályok területén. A projekttel egy időben végzett kutatómunka és elemzés szerint az EU határain belüli szabad mozgás tekintetében a cseh munkavállalók szabad mozgásának legnagyobb akadályai 1) a jogszabályi okok, 2) a szervezeti okok és 3) az igazgatási okok. 1) Jogszabályi okok – a koordinációs rendeletek rendelkezései általában nem kötelező jellegűek és lehetővé teszik az egyes tagállamok általi eltérő értelmezésüket. Az Igazgatási Bizottság részletesebb határozatai az Európai Bíróság szerint nem képviselnek elégséges végrehajtható jogforrást. Ezért nincs magas fokú jogbiztonság, különösen a migráns munkavállalókat illetően. Bizonyos joghézagok másfelől a tisztességtelen egyéneknek megkönnyítik a koordinálás szabályainak megkerülését, amit a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum
kiválasztásával („forum shopping”) érnek el. 2) Szervezeti okok – a kölcsönös együttműködés szintje tekintetében az intézmények nagyon eltérők, ami negatív hatással van a migráns munkavállalók gördülékeny mobilitására. Nagyobb érdeklődésre és lelkesedésre van szükség. 3) Igazgatási okok – már kidolgoztak néhány rendelkezést (pl. a 987/2009/ EK rendelet 16. cikke), amelyek a papír alapon történő kommunikáció helyett, a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréjének (EESSI) aktiválását követő időszakra irányulnak. A migráns munkavállalók az uniós migrációs idejük alatti jogaikra és kötelességeikre vonatkozó egyszerű, átlátható információhoz bonyolult módon férhetnek hozzá. A projekt legfontosabb vívmánya annak felismerése, hogy hatékonyabbá kell tenni az intézmények közötti kommunikáció és az ügyfeleknek nyújtott információ módszerét. A cseh oldal weblapján három idegen nyelven elérhetőek a legfontosabb információk. A cseh intézmények egy nagyon hasznos útmutatót állítottak össze a migráns munkavállalók számára, amely szintén elérhető a weblapon. 4
MAGYARORSZÁG Magyarországon a társadalombiztosítási szektor öt fő ágazatot foglal magában, ezek: egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a foglalkoztatási szolgálat és a családi ellátások rendszere. Az egyes ágazatok igazgatási szervei teljes összhangban működnek a nemzeti törvényekkel és nemzetközi kötelezettségeikkel. Mivel 2004. május 1-jén Magyarország az Európai Unió tagállama lett, az illetékes magyar hatóságok legfontosabb feladata a vonatkozó uniós rendeletek megfelelő bevezetése volt a szociális biztonsági koordináció rendszerének keretében. Magyarország nemzeti állami társadalombiztosítási rendszerként eredetileg is a PAYE (felosztókirovó) rendszert vezette be. Ennek megfelelően a magyarországi biztosítottak egészségügyi szolgáltatásokra, nyugellátásra, családi és munkanélküliség esetén járó ellátásokra jogosultak. Bizonyos körülmények között azonban az ellátásokat, különösen a családi ellátásokat szubjektív jogok alapján állapítják meg. Magyarország célja, hogy a leghatékonyabb szociális biztonságot nyújtsa a kedvezményezetteknek.
Ennek az egyetlen célnak a szem előtt tartásával hozzák létre az egyéni társadalombiztosítási számlák rendszerét, a biztosítási időszakok összehangolására irányuló egyeztetési eljárást és szüntették meg a magánnyugdíjpénztárak tisztességtelen eljárását. Ennek köszönhetően az állam minden egyes magánnyugdíjpénztári tagnak visszaadta a megfelelő ellátáshoz való jogát. Ezzel párhuzamosan, az öngondoskodás számos módjának megteremtésével, az önkéntes nyugdíjpénztárak a magyar nyugdíjbiztosítás kiegészítő pilléreként sokkal szélesebb körű szolgáltatást tudnak nyújtani ügyfeleiknek. A fent említett célok mellett Magyarország védelmet kíván biztosítani a Magyarországon vagy külföldön dolgozó összes migráns munkavállalónak a szociális ellátások hordozhatóságának negatív hatásaival szemben és mentesíteni szeretné őket minden további tilalom és szükségtelen késedelem alól. E célok elérése érdekében Magyarország kiemelkedő szerepet játszik a szociális biztonsági jogok európai koordinálására irányuló eljárásokban.
5
LENGYELORSZÁG A nemzeti jogszabályokra és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós rendeletre irányuló kutatások rávilágítottak a pénzbeli juttatásoknak az EU határain belüli hordozhatóságának problémáira és arra, hogy a migránsok néhány társadalombiztosítási jogukat elveszíthetik. A 883/2004/ EK rendelet nem biztosít elég védelmet az Unió határain belül a járulékon alapuló (NDC) nyugdíjrendszerekből a juttatás alapú (DB) rendszerekbe átlépő személyek nyugdíjjogosultságai számára, amennyiben az adott személy az utóbbi rendszerekben egy évnél rövidebb időszakokat teljesített. Ezek az időszakok egyszerűen elveszhetnek, mivel a 883/2004/EK rendelet 57. cikkének megfelelően a járulékon alapuló rendszerek ezen időszakokat nem veszik át. A személyek szabad mozgásának elvét gyengíti az is, hogy ha egy nyugdíjas egy olyan másik tagállamba költözik, amely a nyugdíjminimumhoz nem biztosít kiegészítést, vagy ha ebben
a tagállamban nem teljesített járulékfizetési időszakot, akkor a nyugdíjminimumnak a 883/2004 rendelet 58. cikke szerint odaítélt kiegészítését felfüggesztik. A betegségi és anyasági pénzbeli ellátások vonatkozásában négy eljárási problémát diagnosztizáltak és mutattak be az egyes intézményeken belül, illetve az összes érintett intézmény közötti esetleges együttműködés keretében folytatandó további fellépések ösztönzése érdekében. A kutatások azon nemzeti akadályokra irányultak, amelyek miatt egy nem illetékes tagállam területén lakó/tartózkodó és ott az említett ellátásokért folyamodó biztosított személyek ezeket késve kapják meg, foglalkoztak továbbá a társadalombiztosítási intézmények közötti zökkenőmentes és hatékony kommunikációval, amelyhez világosan kell megfogalmazni az információra vonatkozó igényeket és kéréseket, valamint a külföldiek korlátozott mértékű hozzáférésével a társadalombiztosítási intézmények weblapjaihoz.
6
ROMÁNIA A kommunizmus bukása után felmerült komoly problémák mellett a romániai nyugdíjrendszernek alapvető kérdéseket kellett és kell még ma is megoldania. Itt emeljük ki a nyugdíjasok ellátásának eltérő számítását a különböző időpontokban, a jogszabályok bizonyos mértékű instabilitását és a reformnak az előcsatlakozási időszakban történt elhalasztását, és ehhez járult még az ellenőrizhetetlennek tűnő statisztika, tehát, hogy az adófizetők száma csökkent, míg a nyugdíjasok száma túlzott mértékben – az 1990 évi 3 500 000-ről a 2004. januári 6 110 000-re – nőtt. Ugyanakkor a nyugdíjkasszától fontos forrásokat vont el a tényleges bevétel eltitkolása és a feketegazdaság. Románia európai integrációja után megindult a nyugdíjrendszer és a szociális védelem valódi reformja, bár talán nem elég gyorsan! A 2007. január 1-jei uniós csatlakozását követően Románia alkalmazza a szociális biztonsági
rendeleteket és 2010. május 1-től a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, a 988/2009/ EK rendelet által módosított 883/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az annak végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet előírásait is. Annak ellenére, hogy a romániai nyugdíjrendszerre és a nemzeti társadalombiztosítási rendszerre irányuló kutatások egyértelmű előrehaladásról tanúskodnak, a kommunikáció és a könnyű hozzáférés gyakran nehézségekbe ütközik, ami akadályozhatja a migránsok által szerzett jogok megfeleltetését vagy azok megadását. Néhány portál tartalmaz információt, azonban ez nehezen hozzáférhető, különösen a külföldiek számára, mivel gyakran csak román nyelven szerepel és a mindenki számára elérhető szószedetben található fordítás nem megfelelő.
7
A SZIMULÁCIÓS GYAKORLAT A projekt alatt gyűjtött tényeket konkrét estekre alkalmazva ellenőriztük, hogy a Csehországból, Magyarországról, Lengyelországból és Romániából Olaszországba költöző mobil munkavállalókat megkülönböztethetik-e a nemzeti szociális biztonsági rendszerek sajátosságai és a migráns munkavállalók nyugdíjának az uniós rendeletek alapján történő számítása miatt. A kitűzött cél elérése érdekében mintegy ötven, származási országából Olaszországba költöző, majd onnan (esetleg) visszatérő vagy ott letelepedő mobil munkavállaló reprezentatív életrajzának (munkavállalói tipológiák) áttekintését kellett elvégezni. A különböző országokban töltött időszakok hossza és az olaszországi munkaidő jellemzői tekintetében az életrajzok eltérnek egymástól. Az egyes országok között jelentkező különbségek összehasonlítás útján történő ellenőrzése céljából szimulációt végeztünk és megvizsgáltuk a reprezentatív személyek nyugellátásra való jogosultságát. Szimuláltuk a „nem költözöm” elhatározásból a reprezentatív személyek számára származó előnyöket és hátrányokat is. Ilyen módon azonosítottuk a jóléti ellátások hordozhatóságának (pl. a különböző országok között) korlátait: A legfontosabb eredmények a következők: • Több reprezentatív migráns munkavállaló életrajza • Részletes szimulációs eredmények (pl. Excel file) • Összefoglaló jelentések További információ:
Istituto Nazionale Previdenza Sociale
Elérhetőségek: Projekt koordinátor: INPS, Antonietta Mundo, általános koordinátor, Statisztikai Főosztály Tudományos koordinátor: Fondazione G. Brodolini, Alberto Merolla,
[email protected]
delgalloeditori.com
WWW.INPS.IT > INFORMAZIONI> SOCIAL SECURITY ON THE MOVE > ENG > SIMULATIONS
