Sporttehetség Sportágválasztás, kiválasztás, tehetséggondozás

Sporttehetség Sportágválasztás, kiválasztás, tehetséggondozás Bognár József egyetemi adjunktus [email protected]

Tehetség - terminológia • • • •

Tehetség-felismerés Tehetség-kiválasztás Tehetség-gondozás Előrejelzés, növekedés-érés, életkor, lemorzsolódás… • Főcél: növelni a sportsikerek mértékét és színvonalát, valamint az objektív teljesítményt • Cél: a helyi szinteken minél több jó sportági adottsággal (potenciál) rendelkezőfiatal sportoló bevonásával a versenyek színvonalát emelni. Ennek következtében a nemzetközi siker elérése/fejlesztése válhat valóra.

Tehetséggondozásról tényszerűen • Míg hazánk a versenysportban sikeresnek vallhatja magát, a témát érintőtudományos igényűpublikációk száma kevés. • Az eredmények szerint a versenysport a központi vagy helyi szinteken igényesen szervezett, a sportolók többszempontú mérése rendszerint eredményesen történik (kiválasztás, tehetség-gondozás). • Annak ellenére, hogy a hazai utánpótlás-fejlesztésére a központi költségvetés garantálja a működési és kutatási feltételeket, ebből a gyakorló edzőknek nem származik haszna. • A hazai sportszakmában egyre határozottabb igény formálódik a sport specifikus tehetségkutatási módszerek elméleti megalapozására és ezek széleskörűgyakorlati alkalmazására.

Egy kis történelem… • A sporttehetség vizsgálatok csakúgy, mint a kreativitás és az általános tehetség vizsgálatok az intelligencia felmérésből fejlődtek ki, emiatt máig egyértelműen a pszichológiai megközelítés dominál a folyamatban. • A számunkra lényeges szakspecifikus intelligenciát, mint kinesztetikus intelligenciát (Gardner, 1983) avagy sporttehetséget, azonban mindeddig kevesen vizsgálták, a sportág-specifikus tehetségértelmezés pedig teljesen hiányzik a sportpedagógiai vizsgálatokból. • Interdiszciplináris megközelítés: sportpszichológia, sportélettan, antropometria, sportpedagógia, stb. • Multifaktoriális megközelítés…

Intelligenciavizsgálatok • Robert Sternberg (1985) három szintűmodellje szerint az intelligencia aspektusai: analitikus, kreatív és gyakorlati. • Ezek közül az intelligenciatesztek csak az elsőt mérik valamennyire. • Szükség lenne arra, hogy egyrészről az elemző (analitikus) intelligencia, másrészről a kreatív és főleg a gyakorlati intelligencia egyensúlyba kerüljenek. • A praktikus intelligencia egyik fontos formája a nem tudatos tudás, amelyet Sternberg és munkatársai úgy fogalmaztak meg, hogy “mások közvetlen segítsége nélkül szerzett, cselekvésorientált-tudás, amely képessé teszi az embert, hogy elérje a számára értékes célokat” (Sternberg, Wagner, Horvath, 1995).

Gardner elmélete • Az intelligencia, mint a problémamegoldás képessége, amelyek egy vagy több kulturális beállítódásra használhatóak. • Gardner 7 részre osztotta fel az intelligenciát, ezek egymástól függetlenül, elkülönült részként működnek az agyban saját szabályaik szerint. Mindenki rendelkezik mindegyik intelligenciatípussal de nem egyenlőmértékben fejlett… • Ezek közül az elsőkettőaz, amelyek az iskolában tipikusan számítanak (nyelvi; logikai és matematikai). A következő3-at a művészetekkel hozta összefüggésbe (zenei; testi-kinesztétikai; térbeli), az utolsó kettőt személyes intelligenciának hívta a szerző (személyek közötti; személyen belüli). • Későbbi kutatások 4 lehetséges részlehetőséget tártak fel. Ezek: naturalista, emocionális, egzisztenciális és spirituális intelligencia.

Tehetségmodellek - Renzulli • A pszichológiai alapokon nyugvó tehetségkutatások után különbözőtehetségmodellek kidolgozása következett. • Ennek egy fontos lépéseként Renzulli (1978) egy olyan tehetségmodellt hozott létre, melyben a tehetséget egy háromtényezős ábra metszéspontján helyezte el: – feladat iránti elkötelezettséget, – kreativitást, és – átlagon felüli képességeket emelte ki. • A tehetséges sportoló ezen összetevők olyan interakciójára képesek, hogy tehetségüket bármilyen potenciális területen képesek kinyilvánítani.

Tehetségmodellek – Mönks és Knoers • Mönks és Knoers (1997) a kutatások előrehaladtával felismerte azt, hogy az egyén veleszületett adottsága és belsőigénye nem elégséges a folyamatban. • Így jutunk el a család, az iskola és társak szerepéhez. • Az említett tényezők közül a családnak legfontosabb a szerepe a teljesítmény fejlesztésében, mert az biztosíthatja az optimális kognitív és affektív fejlődést, valamint a kiegyensúlyozott és bátorító légkört (Mönks és Knoers, 1997).

Mönks többtényezős tehetségmodellje (1997)

ISKOLA

TÁRSAK Feladat iránti elkötelezettség

Kreativitás

Átlagon felüli képességek

CSALÁD

Tehetségmodellek - Czeizel • Elsősorban a család felelős a gyermek sportolásának első lépéseinek megtételéért, így szerepe kimagasló a sportsikerek elérésében. • Gyakran a család nem ismeri fel a gyermek képességeit vagy nincs lehetősége a fejlesztésre, így a kiemelkedőadottság elvész. • A korábbi modellek erősségeit és hiányosságait alapul véve Czeizel (2004) megalkotta a 2*4+1 „sors” faktoros talentummodellt: A sors lehetővé teszi vagy meggátolja, hogy a potenciális adottságokból realizált tehetség váljon. Típusai: – Korai halál (biológiai sors): ide tartozik az abortusz, balesetek, amelyek nem teszik lehetővé a tehetség megjelenését. – Betegségek (önsorsrontás): életmód, szenvedélyek, nemi bajok és öngyilkosság. – Tehetségvesztés, talentumromlás (társadalmi sors): alkotói a szegénység, rossz iskola, háború, bűntény.

Sporttehetség • Tehetség az, aki kevesebb munkával ugyanolyan teljesítményfejlődésre jut és mint társai vagy aki többre jut el ugyanannyi munkával (Nádori, 1985). • Edzés és edzőszerepe • Velünk született tényezők? • Teljesítmény és verseny szerepe • Motoros tanulás, mint sporttehetség?

Terminológia: egyetértés • Adottság, képesség, környezet, tehetség, tehetséggondozás. • Sporttehetségnek az számít, akinek az egészségi állapota, pszichikai, élettani, antropometriai, motorikus és szocializációs adottságai kiemelkedők és ezek valószínűsítik a későbbi magas szintűsportteljesítmény elérését (Gabler-Ruoff, 1979; Harsányi, 2000). • Ezt erősíti meg Child (2004) is, immár konkrét tevékenységre vagy adott tevékenységkomplexumra vonatkoztatva az állítást. • Egyetértés mutatkozik abban is, hogy a tehetség kibontakozása és optimális fejlődése szempontjából lényeges az adottság korai felismerése (Baker és Horton, 2004; Baumgartner Eszter, Bognár József és Géczi Gábor, 2005; Côté, 1999).

Terminológia: vita 1. A tehetséggé fejődés folyamata Bloom • Stage of initiation: játékos mozgás, szórakozás, erőteljes családi és edzői hatások • Stage of development: verseny, edzői szakosodás, edzésidőnő • Stage of perfection: sportolói felelősség, szülői és edzői hatás is csökken, tevékenység dominancia

Cote • Sampling years (6-13): szülői dominancia, játékos mozgás • Specializing years (1315): egy vagy két sporttevékenységre koncentrál, sportspecifikus fejlődés értéke nő • Investment years (15-től): hatalmas mennyiségű gyakorlás és elhivatottság

Terminológia: vita 2. Edzés vs. Biológiai faktorok Ericcson és mtársai (1993, 1994, 1996)

Baker és Horton (2004) • Az edzésnek sokkal • Elsődleges befolyásoló jelentősebb értéket tényezők: genetika, edzés, tulajdonítanak, mint a velünk született tényezőknek pszichológiai faktorok • Elsődleges viszont a • Másodlagos befolyásoló létesítmény-eszközök, faktorok: szocio-kulturális és kitartás/próbálkozás/ háttér tényezők (helyszín, monotónia-tűrés, és motiváció demográfiás jellemzők, • Ugyanígy jelentősek a irányítás, szakembergárda, szociális háló szereplői (edzők, szülők), munkaerkölcs, eszközök…) az edzés összeadódó hatásai (szórakozás, szellemipszichés kitartás, életmód) és kudarctűrőképesség (sérülés, financiális gondok, stb.)

Edzés, mint elsődleges tényező… • Ericcson és társai: Adottság nem hat közvetlenül a kiválóság elérésére • 10.000 óra avagy 10 év, mint küszöbérték • A sportban az edzés a főtényezőa kiváló eredmény elérésében • „High quality and quantity of deliberate practice is sufficient for sport excellence.” • Különbözőkutatók bizonyítékot szolgáltattak az elméletre a következősportágakban: birkózás, karate, jégtánc, középtávfutás, labdarúgás és gyeplabda.

Sportágválasztás • Elsősporttevékenység? • Nem egyenlőa sportági kiválasztással. • Nagyon kevés empirikus adat (jégkorong, labdarúgás, úszás, dobóatlétika, torna) • Tényezők a folyamatban: – – – – –

Saját döntés Szülői hatás Kortárscsoport Média Egyéb…

Ahol érdemes informálódni • Folyóiratok: – Kalokagathia, Sporttudományi Szemle, Magyar Edző – Általános pedagógiai és pszichológiai lapok

• Könyvek • Magyar Sporttudományi Társaság (www.mstt.iif.hu) • Magyar Tehetséggondozók Szövetsége

Szünet?