Speciális kommunikáció
„Furcsa ellentmondás, hogy az embernek a Holdra már sikerült eljutnia, de még ma sem tudja, hogyan érintkezzen embertársaival ... Valódi dialógust csak azok tudnak egymással folytatni, akiket érdekelnek embertársaik. Csak az képes másokat igazán meghallgatni és nekik válaszolni, aki lemond a hatalomról és az erőszakról.”
Kommunikációs korlátok I. • Blokád – a kommunikáció teljes megszakadása objektív vagy szubjektív okok miatt • Zavarás – részleges és átmeneti zavarkeltés, mely lehet szándékos vagy akaratlan. • Szűrés – az információ részleges továbbítása és befogadása. A szűrés mindig akaratlan. • Az információ torzulása – az információ akaratlan leépülése a közvetítés során.
Kommunikációs korlátok II. Más kategorizálás: • Külső korlátok o Fizikai: beszédhiba, akusztika, fény, hőmérséklet, a beszélgetés időtartama o Szemantikai: szótár, nyelvezet, nyelvtan
• Belső korlátok o Pozitív érzelmi részvétel (könnyebben befogadunk információt általunk kedvelt személyek részéről, ilyen esetben sokszor nem figyelünk oda az információ hitelességére) o Negatív érzelmi részvétel (ne szimpatikus személy, negatívan értelmezzük az általa kibocsátott információt) o Lámpaláz (izgulunk, hogy mi mit fogunk mondani, nem tudunk odafigyelni az információra) o Figyelem elkalandozása o Álmodozás
Kommunikációs korlátok III. • Nyelvi o Ugyanazon szó többletjelentése o Kifejezési nehézségek o Szakkifejezések
• Környezeti o Nem megfelelő munkakörnyezet
• A kibocsátó vagy a vevő pozíciójából adódó korlátok o Társadalmi imázs
• Felfogásbeli o Előítéletek o Figyelmetlenség
Kommunikációs korlátok kiküszöbölése •
Az információ torzulás okai: o szubjektív torzulás: félreérti, nem érti meg, érzelmei elviszik o nem megfelelő az inger intenzitása, aktuális szükségleteinkhez képest túl erős, vagy gyenge (zajok vannak, fizikaiak könnyen megszüntethetőek, ha én csinálom) o nincs közös kódunk, más nyelven kommunikálunk o szelektív figyelem o az üzenet túl bonyolult, vagy homályos (kibocsátó hibája) o szóözön (sok beszéd, semmi mondanivaló) o durvaság, hazugság, elhallgatás, hallgatás o szervezetlenség (szervezeti kommunikáció esetén), stb.
•
Lehetséges kiküszöbölési eszközök: o A beszélgetés megtervezése o A beszélgetés céljának meghatározása o A továbbítandó üzenet szempontjából legmegfelelőbb tartalom kiválasztása o A gondolatok letisztázása o Visszakérdezés
Kommunikációs zavar mértéke Teljes kommunikációs képtelenség: eszméletvesztés esetén Csaknem teljes: afázia Beszűkült kommunikáció: idegen kultúrák találkozása Részleges: - Szellemi fogyatékosság, neurológiai betegségek (mimikai lehetőségek beszűkülése) - Mozgáskorlátozottak (térközszabályozás nehezítettsége, gesztusok csökkent lehetősége) - Érzékszervi fogyatékosság (bizonyos csatornák használatának beszűkülése – vakság, süketség, némaság) - Pszichopatológiai állapot (konfliktushelyzet, depresszió, skizofrénia, katatónia) - Betegségek-szindrómák (autizmus, Asperger szindróma, demencia, alkohol és drog okozta delírium) Finom zavarok: nyelvi és kulturális szocializációból eredő zavarok
Aktív hallgatás / Értő figyelem • Az aktív hallgatás segít az üzenet dekódolásában és értelmezésében • Akadályok: o az üzenet túl bonyolult, vagy homályos o szóözön (sok beszéd, semmi mondanivaló) o figyelem hiánya a hallgató részéről • Az agyunk a hallgató szerepében percenként 800 szót tud feldolgozni, míg a beszélő szerepében egy perc alatt csak 200 szót tudunk kimondani • Tévhit, hogy a hallgatás passzív cselekvés • A jó hallgatók nagyon is aktívak: kérdéseket tesznek fel, parafrazálnak, megnyugtatják a beszélőt, hogy értik miről van szó
Az aktív hallgatás típusai Alapgondolat
Cél
Példa
Figyelem
Non verbális üzenetek használata (tekintet, arckifejezés) a figyelem kifejezése érdekében
A beszélő vagy üzenete iránti figyelem kifejezése
Bólogatás, a beszélő fele fordulás
Semleges
Semleges szavak használata, amelyek nem fejeznek ki sem tetszést sem nem tetszést
A beszélő bátorítása, anélkül, hogy közbe szólnánk.
Értem, Érdekes, Aha
Ismétlés
A beszélő kijelentő mondatának teljes vagy részleges megismétlése
Annak a bizonyítéka, hogy a hallgató nagyon figyel. Segíti a hallgatót is, hogy ne veszítse el a beszélgetés fonalát.
A közlő által mondott bármely mondat visszaidézése.
Összefoglalás
Az elhangzott gondolatok és érzések mintegy következtetésképpen összefoglalása
További beszélgetések folytatásának ellenőrző pontja.
Ha jól értettem akkor, ...? Szóval, ezek azok ....
Parafrazálás
Egyfajta válaszadás a beszélő által elmondottakra, illetve a kifejtett véleményére
Annak a kifejezése, hogy megértetted mit mondott és mit érzett.
Akkor úgy értsem, hogy mindent megoldottál ...
Kérdések
Kinek? Mit? Mikor? Kihez? Milyen?
Kiegészítő információkat tudsz begyűjteni
Milyen problémával találkoztál? Stb.
A hatékony kommunikáció szempontjából nem ajánlott kérdés típusok 1. Többszörös kérdés: – Ugyanabban a kérdésben több dologra rákérdezni 2. Olyan kérdések, amelyek meghatározzák a válasz irányát: – Nem lenne jobb, ha? – Nem zavar, hogy ilyen sokáig dolgozol? 3. Igazoló kérdések: – Támadó magatartást sugall Javaslatok: – Rövid, könnyen megjegyezhető kérdéseket tegyünk fel – Használjunk olyan szótárat, amit a beszélő partnerünk is megért – Ne ismételjük meg ugyanolyan formában a kérdést, amit a beszélgetőpartnerünk nem értett meg először, fogalmazzuk újra. – Váltogassuk az aktív hallgatás elemeit
Kommunikáció fogyatékossággal élőkkel Fogyatékosság (nem orvosi kategória – társadalmi kategória!)
Fogyatékkal élő emberekhez tartozik minden olyan ember, akit a társadalom által létrehozott magatartásformák, előítéletek és korlátok megakadályoznak abban, hogy a lehetőségeket ugyanolyan módon vegyék igénybe, mint mindenki más.
SZÁMUK A lakosság 10 %-át érinti, azaz
A világon kb. 600 millió rokkant él (a háborúk, taposóaknák növelik a számot) Európában
rokkantság
38 millió embert érint a fogyatékosság,
A ROKKANT TEST
Mit tekintünk ÉPNEK, vagy ROKKANTNAK? - függ a társadalmi és a kulturális viszonyoktól
WHO kategorizálása: Egészségkárosodás Rokkantság Fogyatékosság
EGÉSZSÉGKÁROSODÁS VERSUS ROKKANTSÁG „Egészségkárosodás = hiányzó, vagy károsodott végtaggal, vagy más testi mechanizmussal jellemezhető testre
vonatkozik. Rokkantság = arra a számos szociális és egyéb hátrányra
utal, amit a társadalom rákényszerít a fizikai károsodásban szenvedő emberre.”
KATEGÓRIÁI
Motorikus
Vizuális
Auditív
Mentális/kognitív
Pszichés
TÍPUSAI Mozgássérültség Látássérültség,
gyengénlátás, vakság Hallássérültség, nagyothallás, siketség Érzelmi fogyatékosság Beszédfogyatékosság, dadogás, dizartria, afázia, némaság Autizmus Asperger-szindróma Siketvakság Súlyosan-halmozottan fogyatékosság
SZÓHASZNÁLAT - A SÉRÜLTEK JAVASLATA SZERINT
Helytelen, kerülendő Nyomorék Fogyatékos,
sérült Rokkant, béna Kripli Tolókocsiba kényszerült Világtalan Süket Törpe
SZÓHASZNÁLAT - A SÉRÜLTEK JAVASLATA SZERINT
Helyes Fogyatékkal
élő Mozgásfogyatékos ember Rokkant ember Vak ember Siket ember Kisember
ÁLTALÁNOS ALAPELVEK Empátia/az
ő szemszögéből indulok ki Tapintat: sztereotípia - sokkal érzékenyebbek Elfogadjuk őket olyannak, amilyenek Elfogadjuk, hogy igényeik ugyanúgy vannak, mint másnak Úgy kell viselkedni velük,mint bármilyen másik emberrel: Türelemmel, Figyelembe
tisztelettel, figyelemmel
kell venni az egyediséget
LÁTÁSSÉRÜLTEK - LÁTÓTÉR KIESÉSEK
Részleges folt a centrális látótérben, az éleslátás helyén
Teljes vakfolt a centrális látótérben, az éleslátás helyén
LÁTÓTÉR KIESÉSEK
Perifériás látótérkiesés, a közlekedésben akadályoz (pl. retinitis pigmentosa betegség esetén)
Perifériás látótérkiesés, csőlátás (előrehaladott glaucoma esetén)
LÁTÓTÉR KIESÉSEK
Különböző mértékben kiterjedt foltok elszórtan a látótérben (pl. diabétesz következtében)
Diabétesz előrehaladott állapotában bevérzés a szemben, bizonytalan, homályos látás, a fény bejutása akadályozott a retinába
LÁTÓTÉR KIESÉSEK
Macula degeneráció kezdeti stádiuma, hullámos látás, a kép részleteinek felismerése akadályozott
Féloldali látótérkiesés (pl. agyvérzés után, mindkét szemen egyformán, ugyanazon az oldalon mutatkozik)
KOMMUNIKÁCIÓ LÁTÁSSÉRÜLTEKKEL Alappont: Ez az ember vak, de nem hülye! 1.
2.
3.
4.
Látó köszön előre, kézfogásnál a látónak kell megfogni a kezet Találkozásnál mindig szóljunk, ne csak érintsünk Érthetően mondjuk a nevünket, a hangunk alapján azonosít bennünket. Ha vak ember is tartózkodik a helyiségben mindig szóljunk, ha kimegyünk.
KOMMUNIKÁCIÓ LÁTÁSSÉRÜLTEKKEL
Nem bűn, ha azt mondjuk, viszontlátásra,de NE HASZNÁLJUNK MUTATÓSZAVAKAT!
NE BESZÉLJÜNK A FEJE FÖLÖTT!
CSAK AKKOR SEGÍTSÜNK, HA TÉNYLEG KELL!
KOMMUNIKÁCIÓ LÁTÁSSÉRÜLTEKKEL
Mindig úgy kell kísérni, hogy biztonságban érezze magát velünk
Az ő haladási ütemét kell felvenni
Soha ne hagyjuk egyedül anélkül, hogy bele ne egyezzen
Mindig érintenie kell valamit
Póz: kezében a bot és ő a bal kezével fog meg minket, a jobb karunk behajlítva a könyök felett érint meg minket, fél lépéssel vagyunk előrébb
KOMMUNIKÁCIÓ HALLÁSSÉRÜLTEKKEL Kommunikáció siket emberrel személyes szituációban:
Hívja fel magára a siket személy figyelmét, mielőtt beszélni kezd. Szólítsa a nevén; ha ez sikertelen, a váll érintése, egy intés, vagy egyéb látható jel is megteszi a felhívást. Mindig kérdezze meg a siket embereket, hogy vajon nem örülnének-e jobban az írásos kommunikációnak. Előre ne feltételezze, hogy ezt részesítik előnyben. Ha az írást használja, vegye tekintetbe a magyar nyelv olvasásában és írásában való jártasságukat. Ez a jártasságuk függhet attól, hogy siketen születettek-e, vagy esetleg egy későbbi életszakaszukban vesztették el hallásukat, illetve hogy milyen módszerrel oktatták őket, valamint hogy ők melyik kommunikációs módszert részesítik előnyben.
KOMMUNIKÁCIÓ HALLÁSSÉRÜLTEKKEL Ha a beszédet preferálja az illető: Vezesse be a siket személyt a beszélgetés témájába. A siket embernek szüksége van arra, hogy előre tudja, milyen témában fognak beszélgetni, azért, hogy beillessze a szavakat, amelyek segítik a beszélgetés folytatásában. Ez különösen fontos olyan siket emberek esetében, akik a szájról olvasásra támaszkodnak. Beszéljen lassan és tisztán, de ne kiabáljon, túlozzon, vagy túlartikuláljon. Az eltúlzás és a szavak túlhangsúlyozása eltorzítja az ajakmozgásokat, ezáltal még nehezebbé téve a szájról olvasást. Minden egyes szót próbáljon meg erőltetés vagy feszültség nélkül ejteni. A rövid mondatokat könnyebb megérteni, mint a hosszúakat. Az ajkakat elfedő bajusz, szakáll, dohányzás, ceruzarágás és kezének az arca elé helyezése mind nehézzé teszik a siket ember számára, hogy kövesse a mondottakat.
KOMMUNIKÁCIÓ HALLÁSSÉRÜLTEKKEL Tartson szemkontaktust a siket személlyel. A szemkontaktus alátámasztja a közvetlen kommunikáció érzését. Akkor is, ha tolmács van jelen, továbbra is beszéljen közvetlenül a siket személyhez. Ha a szükség úgy kívánja, ő fog (majd) a tolmácshoz fordulni. Nézzen közvetlenül a siket személyre Használja az "én" és "te" szavakat akkor is, ha tolmácson keresztül kommunikál, ne pedig: "mondd meg neki, érti ô?"! Kerülje azt, hogy egy fényforrás (mint pl. ablak, vagy éles fény) előtt álljon. Az arcon kialakuló ragyogás és árnyék csaknem lehetetlenné teszi a siket személy számára a szájról olvasást.
KOMMUNIKÁCIÓ HALLÁSSÉRÜLTEKKEL Először ismételje meg, azután próbálja meg máshogy megfogalmazni a gondolatot, ha annak meg nem értésével találkozik, minthogy egyszerűen csak unos-untalan ugyanazokat a szavakat ismételgeti. Ha a siket személy csak egykét szót vétett el az első alkalommal, egy ismétlés rendszerint segít. Szükség esetén ne habozzon tollat és papírt ragadni, mivel néha bizonyos ajakmozdulat-
kombinációkat nehéz felismerni. Az üzenet közlése, átadása fontosabb, mint a felhasznált eszköz. Használjon pantomimot, testbeszédet és arckifejezéseket, hogy kiegészítse a
kommunikációt. Egy életszerű szónokot mindig sokkal érdekesebb szemlélni és könnyebb megértetni.
KOMMUNIKÁCIÓ HALLÁSSÉRÜLTEKKEL Legyen a siket emberhez udvarias beszélgetés közben. Ha csöng a telefon, vagy
valaki kopog az ajtón, kérjen bocsánatot a siket személytől és közölje vele, hogy felveszi a telefont, vagy válaszol a kopogásra. Ne vegye semmibe a siket személyt és ne folytassa a beszélgetést valakivel, miközben ô várakozik. Használjon kiegészítendő kérdéseket, amelyek hosszabb választ igényelnek, minthogy csak "igen" vagy "nem". Ne feltételezze, hogy a siket ember megértette az Ön közlését, ha bólogat a fejével. Egy kiegészítendő kérdésre adott felelet viszont bizonyíthatja az Ön információinak sikeres átadását.
KOMMUNIKÁCIÓ HALLÁSSÉRÜLTEKKEL KOMMUNIKÁCIÓ ÍRÁSBAN
Rövid és egyszerű megfogalmazást használjon! Határozza meg a kommunikáció tárgyát, kerülje a feltételezéseket és mondatai legyenek tömörek. Nem szükséges minden egyes szót kiírni! Rövid kifejezések vagy néhány szó gyakran elegendő az információ átadásához. Ne használjon eldöntendő kérdéseket! A kiegészítendő kérdések olyan válaszadást igényelnek, amelyek lehetővé teszik annak megítélését, hogy vajon helyesen értették-e üzenetét. Miután leírta üzenetét, figyelje a siket személy arcát! Ha láthatják egymás arckifejezéseit, a kommunikáció könnyebb és pontosabb lesz. Használjon vizuális megjelenítést, ha speciális vagy szakkifejezéseket magyaráz egy siket személynek. Ábrák, függvények (diagrammok), stb. segítik az információ felfogását.
KOMMUNIKÁCIÓ BESZÉDSÉRÜLTTEL
Úgy beszélj, mint mindenki mással
Légy barátságos
Légy türelmes
Osztatlan figyelemmel kísérd a mondanivalóját
Kérdezd meg, mi számára a legjobb kommunikációs lehetőség, írás, elektronikus kommunikációs board…
KOMMUNIKÁCIÓ BESZÉDSÉRÜLTTEL
Beszélj a megszokott hangodon
Mond meg, ha nem érted, amit szeretne mondani a személy; kérd meg, hogy ismételje meg. Próbálja meg másképpen kifejezni magát, vagy írja le.
Soha ne próbáld a leegyszerűsítéssel lebecsülni az intelligenciáját.
KOMMUNIKÁCIÓ MOZGÁSSÉRÜLTEKKEL
Ne legyenek feltételezéseid arról, hogy egy kerekes székes
ember mit tehet és mit nem, ő tudja legjobban a saját kapacitását megítélni. Sokszor csak a gyorsabb mozgásra, vagy energiaspórolásra használja.
Soha ne told a széket vagy ragad meg hirtelen a személyt, anélkül, hogy megkérdeznéd mit szeretne.
A személyes territórium a székkel együtt értendő
Ne támaszkodj, vagy ülj sem a székre, sem a járókeretre, ha nincs ott a tulajdonosa.
KOMMUNIKÁCIÓ MOZGÁSSÉRÜLTEKKEL
Soha ne mozdítsd el sem a székét, sem egyéb segédeszközét
engedély nélkül.
Ha néhány percnél tovább szeretnél beszélgetni , akkor ülj le, hogy szemmagasságban légy.
Mondhatod, hogy ”gördülj tovább”, ez azt fejezi ki, hogy elfogadod
Ne tételezd fel, hogy a kerekes szék használata tragikus, inkább a független mozgási lehetőséget lásd benne
AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG Az értelmi fogyatékosság állapotának három szintjét különböztethetjük meg: enyhe értelmi fogyatékosság⇒50–80 IQ középsúlyos értelmi fogyatékosság⇒34–50 IQ súlyos értelmi fogyatékosság⇒34 IQ alatt halmozott értelmi fogyatékosság⇒Több, egymástól független fogyatékosság együttes jelenléte (pl.: értelmi fogyatékosság+vakság, siketség, mozgáskorlátozottság, autizmus stb.)
KOMMUNIKÁCIÓ ÉRTELMI FOGYATÉKKAL ÉLŐVEL
Vegyük figyelembe kronológiai életkorát
Figyeljük meg a visszajelzéseit, annak megfelelően alakítsuk a kommunikációnkat
Az egyszerű közlések, gesztusok, esetleg különböző
demonstrációs eszközök használata ajánlott
Az agysérültek sokszor a rövid-távú memória hiánya miatt ismétlik önmagukat , mi is ismételjünk
GYERMEKI LELKEK, DE NEM GYERMEKFELNŐTTEK!
Gyakran hallani az értelmi fogyatékos emberekről, hogy „gyermekien ártatlanok”, vagy „gyermeki lelkük” van. Bár ilyenkor általában őszinteségükre és nyílt, szeretetteljes viselkedésükre utalnak, fontos, hogy ne tekintsünk rájuk örök gyermekként.
A fogyatékos emberek, ha már felnőttek, megérdemlik az
életkoruknak megfelelő bánásmódot, és a lehető legönállóbb élet lehetőségét.
KOMMUNIKÁCIÓ ÉRTELMI FOGYATÉKKAL ÉLŐVEL
Azok az emberek, akiknek auditív felfogási problémái vannak, azok számára ismételt utasításokat adjunk, hogy jobban megjegyezzék mindezt. Látványos demonstráció jobban segíthet
Azok az emberek, akik sensoros túltöltéstől szenvednek, dezorientáltak konfuzok, egyszerű, világos információkat adjunk, kerüljük a háttérzajokat.
KOMMUNIKÁCIÓ ÉRTELMI FOGYATÉKKAL ÉLŐVEL
A mentálisan retardált ember lassú felfogású, adj időt neki
LÉGY TÜRELMES, LÉGY RUGALMAS, LÉGY SEGÍTŐKÉSZ!
A mentálisan retardált emberek könnyen megzavarodnak,
dühöngnek, ne reagálj rá durván!
Értsük meg egymást! Olyan, mint az activity
INFOKOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESÍTÉS
A tervezési stratégiák változása A társadalom fogyatékossággal kapcsolatos viszonya a történelem során jelentősen változott: az egészségügyi, gondozási, ápolási modell után a társadalmi integráció erősödése figyelhető meg, később a társadalom életében történő egyenlő esélyű részvétel biztosítása emberjogi alapokra helyeződik. Ezek a változások a tervezési koncepciók kialakulásában is megfigyelhetőek. A különböző koncepciók eredményüket tekintve azonban azonosak, vagyis
az egyetemes tervezési stratégia gyakorlásával olyan környezet és termékek jönnek létre, amelyeket különleges tervezési megoldások és adaptáció nélkül a lehető legtöbb ember a legteljesebben és legönállóbban használhat.
A tervezési stratégiák változása
Az egyetemes tervezési eszméje olyan holisztikus gondolkodást követel meg, amely még a tervezési folyamat elején a különféle képességekkel bíró felhasználó igényeinek és szükségleteinek, valamint az emberi élet előrehaladtával bekövetkező változások szempontjainak a lehető legnagyobb mértékű figyelembevételén alapul.
Az akadálymentesség eszméje Az 1970-es években a fogyatékosságügyi szervezetek erősödésével, a társadalmi integráció koncepciójának megjelenésével a tervezés kiindulópontja is megváltozott. A tervezés kiindulópontja az akadálymentes környezet biztosítása, vagyis a különleges igények (a fogyatékossággal élő személyek szükségletei) kielégítésének szempontja speciális eszközök, berendezések, műszaki megoldások alkalmazásával. Ez az időszak a segítő technikák, a segédeszközök kora.
Az akadálymentesség jellemzően nem integráltan, egy termékkel, hanem kiegészítő műszaki megoldással biztosított: pl. épületeknél külön bejárat kialakítása a kerekesszéket használó embereknek, lépcsőkarra utólagosan felszerelt korlátlift (lásd 3. kép), honlapoknál vakbarát verzió készítése, ami külön oldalon érhető el.
UTÓLAG MEGOLDOTT, EGYEDI AKADÁLYMENTESÍTÉS: KORLÁTLIFT EGY MODERN ÉPÜLET LÉPCSŐHÁZÁBAN
Az egyetemes tervezés nem korlátozódik csak a fogyatékossággal élő emberek szükségleteinek kielégítésére, s bár alapja az akadálymentesség, de azon túlmutat. Az előző példában szereplő, esztétikai és költséghatékonyság szempontjából is megkérdőjelezhető, az épületekben utólag elhelyezett korlátlift helyett előre tervezett felvonó a kerekesszéket használó emberek szükségletei mellett több felhasználói csoport (pl. idősek, babakocsival közlekedők) függőleges, szintek közötti közlekedését is megoldja. Az egyetemes tervezés tehát a következő 3 kritériumra épül: • A tervezés során a lehető legtöbb használó figyelembevétele • Az egyénre szabhatóság figyelembevétele (flexibilitás) • Az egyéni segédeszközök használatának, kapcsolódásának biztosítása
Mivel egy termékkel, épülettel a változó igények kielégíthetőek, így az egyetemes tervezés stratégiája a környezeti fenntarthatósághoz is hatékonyan hozzájárul: a felhasználó ökológiai lábnyoma kisebb, azonos környezeti terheléssel és energiafelhasználással a felhasználók életcikluson át változó igénye is kielégíthető.
A hét alapelv • Egyenlő használat • Flexibilitás • Egyszerű használat • Könnyen érzékelhető információ • A tévedés minimalizálása • Minimális erőkifejtés • Megfelelő hely és méret
Példák az egyetemes tervezésre
CSOMAGOLÁSOK
Információs táblák elhelyezése Az információs táblák mérete és a környezetben való elhelyezkedése nagyban befolyásolja az olvashatóságot, illetve a hatékonyságot. Az épített környezetben való elhelyezéskor két fontos kritériumot kell figyelembe venni: • Alaprajzi elhelyezkedés (a tábla pozíciója); • Magassági elhelyezkedés. Az épületben található táblák céljukat tekintve két kategóriába sorolhatóak: • Irányjelző táblák: a fő közlekedési irányokat, az egyes funkciókhoz vezető útvonalakat jelző táblák; • Funkciójelző táblák: az adott funkció helyét jelző táblák.
Megvilágítás A táblák elhelyezésénél, kialakításánál a megfelelő világításról is gondoskodni kell. • A természetes, illetve a szórt fénnyel való megvilágítás az ideális. A természetes
megvilágításnál azonban figyelembe kell venni,hogy az a nap folyamán változhat. • A helyi fénnyel megvilágított jelzések erősítik, jobban láthatóvá teszik a táblák tartalmát, de problémát jelenthet a táblák tükröződése (világos háttérnél fényes anyagok kerülésével ez kiküszöbölhető). • A jelzéseken alkalmazott színek, kontrasztok más képet mutatnak természetes és mesterséges megvilágítás, valamint külső és belső tér esetén. A táblák színvilágának megválasztásakor a színkontrasztokat javasolt az adott fényviszonyok mellett ellenőrizni.
Tipográfia -
Rövid, tömör, lényegre törő
-
Egyértelmű jelentés
-
Idegen szavak és mozaikszavak kerülése
-
Szükség esetén dombornyomott, tapintható, és Braille-felirat is
-
Ún. talp nélküli, groteszk betűtípusok (Arial, Helvetica, Gill)
-
Általában a nagybetűs jobban olvasható, de csak bizonyos szöveghosszig
-
Kontrasztosság, homogén háttér
-
Határozott kontúrok, árnyékolás kerülése
-
Jó megvilágítás
Piktogramok A szöveges feliratokat javasolt piktogramokkal is kiegészíteni. A
piktogramok a gyengénlátó, a nagyothalló, a siket, az intellektuális fogyatékossággal és az autizmussal élő személyeken kívül a külföldi látogatóknak is nagy segítséget jelentenek. Továbbá valamennyi felhasználó gyorsabban juthat információhoz a nemzetközileg elfogadott szimbólumrendszer használata esetén.
