Speciális gyermekotthonban törtt

Speciá Speciális gyermekotthonban tö törté rténő elhelyezé elhelyezés szaké szakérté rtése Az ifjú ifjúságvé gvédelem pszichodiagnosztiká pszichodiagnosztikája (az Orszá Országos Gyermekvé Gyermekvé delmi Szaké Szakértő rtő Bizottsá Bizottsá g tevé tevé kenysé kenységében) Az OGySzB szakértői: Pszichiáter:

dr. Kiss Mária gyermekpszichiáter szakorvos, gyermekvédelmi szakértő

Pszichológusok:

Regényi Emil pszichológus Kis Gabriella klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

Gyógypedagógus: Albi Katalin gyógypedagógus-pszichológus Szociális munkás: Juhász Péter gyermekjogi képviselő, mediátor Gyermekorvos:

dr. Rónaszéki Éva orvos pszichológus, gyermekvédelmi szakértő, gyermekjogi képviselő, mediátor, OGySzB vezető 1

A diagnosztika és a gyermekvé gyermekvédelem kapcsolata a hétkö tköznapokban

A gyermekvé gyermekvédelmi munka má már azzal kezkezdeté detét veszi, ha a kedvező kedvezőtlen szociá szociális pozí pozíció ciójú gyerek a segí segítő figyelem kö középpontjá pontjába kerü kerül!!! 2

1 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

A diagnosztika és a gyermekvé gyermekvédelem kapcsolata a gyermekvé gyermekvédelmi rendszerben Csecsemő Csecsemőkorban: Védőnő, orvos

Óvodá vodában:

Gyermekjó Gyermekjóléti szolgá szolgálat

orvos, ± pszicholó pszichológus

Iskolá Iskolában: Orvos, ± pszicholó pszichológus

± Gyá Gyámhivatal vé védelembe veszi Szakellá Szakellátásba (± (±) örökbefogadá kbefogadás nevelő nevelőszü szülő gyermekotthon

TEGYESZ MGYSZB

OGYSZB

laká lakásotthon

Különleges szü szüksé kségletű gletű (OM) Speciá Speciális szü szüksé kségletű gletű

Miniszté Minisztériumi Gyermekotthon 3

Gyvt. Gyvt. 53. §. (2/b) bekezdé bekezdés „Az otthont nyújtó ellátás keretében speciális ellátást kell biztosítani: ba) a súlyos személyiségfejlődési zavarokkal küzdő, illetve súlyos pszichotikus vagy neurotikus tüneteket mutató (a továbbiakban együtt: súlyos pszichés tüneteket mutató) gyermek, bb) a súlyos beilleszkedési zavarokat vagy súlyos antiszociális magatartást tanúsító gyermekkorú elkövető (a továbbiakban: súlyos disszociális tüneteket mutató) [a ba) és a bb) pont a továbbiakban együtt: súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató gyermek], bc) az alkohol, drog és egyéb pszichoaktív szerekkel küzdő (a továbbiakban: pszichoaktív szerekkel küzdő) gyermek számára.” 4


A diagnosztika és a gyermekvé gyermekvédelem kapcsolata a gyermekvé gyermekvédelmi rendszerben A VIZSGÁ VIZSGÁLÓ PSZICHOLÓ PSZICHOLÓGUS lehető lehetőségei az ÁTMENETI OTTHONBAN: Œ Az explorá exploráció ció után a kétszemélyes vizsgálati helyzetben először a rajzrajz-tesztek felvételére kerül sor ugyanúgy, ahogy az óvodákban és iskolákban is. Mivel a gyerekek szívesen rajzolnak, nem szokott komoly ellenállás mutatkozni a fa-rajz, négy fa, ház-fa-ember, ember az esőben, család-rajz, elvarázsolt család felvételénél, melyek felvétele több ülés kapcsán történik. Megfelelően széleskörű információt nyújtanak a gyermek életkorához viszonyítottan elvárható ábrázoló készségéről – az emberrajz Goodenough szerinti érté rtékelé kelése esetén rajzkoráról – a nyomatékok, vonalvezetés, a traumajelzések megfigyelésével a gyermek traumatizáltságáról, aktuális feszültség-szintjéről.

5

A diagnosztika és a gyermekvé gyermekvédelem kapcsolata a gyermekvé gyermekvédelmi rendszerben

6


A diagnosztika és a gyermekvé gyermekvédelem kapcsolata a gyermekvé gyermekvédelmi rendszerben Csalá Család-rajz

7


Az ember az eső esőben rajz

remekül szemlélteti a konfliktushelyzetben számára szokásosan használható énvédelmi mechanizmusok meglétét, funkcionális értékét vagy hiányát.

8


A diagnosztika és a gyermekvé gyermekvédelem kapcsolata a gyermekvé gyermekvédelmi rendszerben A VIZSGÁ VIZSGÁLÓ PSZICHOLÓ PSZICHOLÓGUS lehető lehetőségei az átmeneti otthonban (folytatá (folytatás 2): A családi relációk, kötődések és konfliktusok detektálhatók általuk, a térbeli elrendezés a gyermek érzelmi rangsorát, kötődéseit is demonstrálja, informatív az is, hogy önmagát belerajzolja-e a családba, hova, hogyan.

Az elvará elvarázsolt csalá család rajzolá rajzolása további projekciókat és vágyfantáziákat kínáló feszültség-levezetési mód is egyben számára. 9

A diagnosztika és a gyermekvé gyermekvédelem kapcsolata a gyermekvé gyermekvédelmi rendszerben A VIZSGÁ VIZSGÁLÓ PSZICHOLÓ PSZICHOLÓGUS lehető lehetőségei a gyermekvé gyermekvédelmi szakellá szakellátásban: • A szemé személyisé lyiség-vizsgá vizsgálati eredmé eredmények a gyerekek elhelyezése tárgyában kialakítandó véleményhez szükségesek.

ÊKÜLÖNLEGES SZÜ SZÜKSÉ KSÉGLETŰ GLETŰ (fogyaté (fogyatékos gyerekek): gyerekek)

Nekik megfelelő megfelelő fejlesztő fejlesztő környezetbe, iskolá iskolába kell kerü kerüljenek akkor is, ha már van lehetőség lakásotthonok kisebb létszámú csoportjaiban integrált nevelésükre. SPECIÁ SPECIÁLIS SZÜ SZÜKSÉ KSÉGLETŰ GLETŰ (sú (súlyosan neurotikus, disszociá disszociális viselkedé viselkedésű és szemé személyisé lyiségfejlő gfejlődésű, droggal kapcsolatba kerü került, sú súlyos erő erőszakos cselekmé cselekményt elkö elkövetett, vagy áldozattá ldozattá vált, esetleg pszichiá pszichiátriai betegsé betegséggel is kü küzdő zdő): Ezeknek a gyerekeknek speciá speciális pszichoterá pszichoterápiá piára is szü szüksé kségük van, van amely csak ún. speciális gyermekotthonokban biztosítható. Ezek az életesemények, adottságok komoly handicapet jelentenek számukra későbbi társadalmi beilleszkedésük sikerességében.

Ê

10


A diagnosztika és a gyermekvé gyermekvédelem kapcsolata a gyermekvé gyermekvédelmi rendszerben A VIZSGÁ VIZSGÁLÓ PSZICHOLÓ PSZICHOLÓGUS lehető lehetőségei a gyermekvé (folytatás 2): gyermekvédelmi szakellá szakellátásban (folytatá A vizsgá vizsgáló pszicholó pszichológus felelő felelőssé ssége a kü különleges és speciá speciális szü szüksé kségletnek megfelelő megfelelő inté intézmé zménytí nytípus megá megállapí llapítása is ilyenkor.

Ž Amennyiben a gyermek beilleszkedése sikertelen, sikertelen személyiségfejlődése helyes irányban nem garantálható, a gyermek gondozá gondozási helyé helyének megvá megváltoztatá ltoztatása vá válhat szü szüksé kségessé gessé. Ebben az esetben az illető megyében, a Terü Területi Gyermekvé Gyermekvédelmi Szakszolgá Szakszolgálat

Megyei Gyermekvé Gyermekvédelmi Szaké Szakértő rtői Bizottsá Bizottsága

(pszichológus, gyermekorvos, gyermekpszichiáter, gyógypedagógus) vizsgálja meg a gyermeket, és tesz együ együttes javaslatot az egyéni gondozási helye esetleges megváltoztatására az illetékes – döntéshozó – Gyá Gyámhivatal felé felé. 11

A diagnosztika és a gyermekvé gyermekvédelem kapcsolata a gyermekvé gyermekvédelmi rendszerben A VIZSGÁ VIZSGÁLÓ PSZICHOLÓ PSZICHOLÓGUS lehető lehetőségei a gyermekvé é delmi szakellá á t á sban (folytatá ás 3): (folytat gyermekv szakell • Ha a Gyá Gyámhivatal nem fogadja el a Megyei Szakértői Bizottság javaslatát, a TEGYESZ új gondozási,- elhelyezési tervet készít, illetve az Orszá Országos Gyermekvé Gyermekvédelmi Szaké Szakértő rtői BizottBizottságtól kér felü felülvizsgá lvizsgálatot. latot Az Orszá Országos Bizottsá Bizottság 5 tagú tagú: gyermekorvos, gyermekpszichiáter, pszichológus, gyógypedagógus és szociális munkás a szakterületének megfelelő részvizsgá szvizsgálatai alapjá alapján összegzi vé vélemé leményé nyét, és javasolja a gyermek gondozá gondozási helyé helyének megá megállapí llapítását – kompetenciája szerint az Szociális és Munkaügyi Minisztérium saját fenntartású Speciális Gyermekotthonaiba. 12


15/1998. (IV. 30.) NM rendelet, 129/A §. (1) bekezdé bekezdés „Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság (a továbbiakban: országos bizottság) feladata: a)

szakvéleményt készíteni a nevelésbevételi eljárás, illetve a gondozási hely megváltoztatására irányuló eljárás során, ha a gyermek gondozási helyeként a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság (a továbbiakban: megyei bizottság), illetve a gondozási hely megváltoztatását javasoló szerv vagy személy a gyermek gondozási helyeként a Minisztérium speciális gyermekotthonait (a továbbiakban: a Minisztérium gyermekotthona) javasolja,

b)

felülvizsgálni a megyei bizottságnak a gyermek gondozási helyének meghatározása tárgyában született szakvéleményét, ha azt az érdemi határozat elleni fellebbezési eljárásban kérték,

c)

a gyámhivatal felkérésére szakvéleményt készíteni az új elhelyezési tervhez.” 13

A diagnosztika és a gyermekvé gyermekvédelem kapcsolata a gyermekvé gyermekvédelmi rendszerben Mivel az OGYSZB más bizottságok után vizsgál, előfordul, hogy a személyiség-állapot megítélésére más vizsgá vizsgálati mó módszereket ké kénytelen alkalmazni. Ezért a fentiekben bemutatott teszteken kívül bevezettü bevezettük még a Lüscher, scher, a

Zulliger tesztek és a CloningerCloningerféle TCI és JTCI (temperamentum és karakter vizsgá vizsgáló kérdő rdőív), BDI, RS, DAS használatát, mivel sokszor kerülünk

abba a helyzetbe, hogy a gyermek megelőző vizsgálata a Megyei Szakértői Bizottság által fél éven belül történt, de a gyerek anyagá anyagába a jegyző jegyzőkönyveket a kollegá kollegák nem csatoljá csatolják be, így ré részletes pszichodiagnosztikai informá információ cióhoz má másik – projektí projektív – eljá eljárásokkal juthatunk csak a teszt-módszerek bizonyos időhatáron belüli ismétlések tilalma miatt. 14



CÉL: Vizsgá Vizsgáló protokollok kialakí kialakítása, bevezeté bevezetése a gyermekvé gyermekvédelem rendszeré rendszerébe, informatikai úton feldolgozva és tá tárolva.

15

A diagnosztika és a gyermekvé gyermekvédelem kapcsolata a gyermekvé gyermekvédelmi rendszerben Csecsemő Csecsemőkorban: Védőnő, orvos

Óvodá vodában:

Gyermekjó Gyermekjóléti szolgá szolgálat

orvos, ± pszicholó pszichológus

Iskolá Iskolában: Orvos, ± pszicholó pszichológus

± Gyá Gyámhivatal vé védelembe veszi Szakellá Szakellátásba (± (±) örökbefogadá kbefogadás nevelő nevelőszü szülő gyermekotthon laká lakásotthon

TEGYESZ MGYSZB

OGYSZB

Különleges szü szüksé kségletű gletű (OM) Speciá Speciális szü szüksé kségletű gletű

Miniszté Minisztériumi Gyermekotthon 16


Gyvt. Gyvt. 82. §. (7) bekezdé bekezdés

„A megyei, fővárosi, illetve az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság legalább három tagból, a speciális szükségletű gyermekek vizsgálata esetén legalább öt tagból áll. A szakértői bizottság állandó tagja egy fő gyermekorvos, egy fő gyermek-szakpszichológus és egy fő szociális munkás. A speciális szükségletű gyermekek esetében a három állandó tagból álló bizottság kiegészül egy fő pszichiáterrel és egy fő gyógypedagógussal. A gyermekvédelmi szakértői bizottság felkérésére munkájába bevonható a gyermek egészségi, mentális és általános személyiségállapota szerinti eseti szakértő is.” 17

15/1998. (IV. 30.) NM rendelet, 129/A §. (1) bekezdé bekezdés „Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság (a továbbiakban: országos bizottság) feladata: a)

szakvéleményt készíteni a nevelésbevételi eljárás, illetve a gondozási hely megváltoztatására irányuló eljárás során, ha a gyermek gondozási helyeként a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság (a továbbiakban: megyei bizottság), illetve a gondozási hely megváltoztatását javasoló szerv vagy személy a gyermek gondozási helyeként a Minisztérium speciális gyermekotthonait (a továbbiakban: a Minisztérium gyermekotthona) javasolja,

b)

felülvizsgálni a megyei bizottságnak a gyermek gondozási helyének meghatározása tárgyában született szakvéleményét, ha azt az érdemi határozat elleni fellebbezési eljárásban kérték,

c)

a gyámhivatal felkérésére szakvéleményt készíteni az új elhelyezési tervhez.” 18


A diagnosztika és a gyermekvé gyermekvédelem kapcsolata a gyermekvé gyermekvédelmi rendszerben A gyakorlatban az OGYSZB a vizsgálatra való felkéréskor a megkeresést követően – fóti vizsgá ásán – vizsgálóállom óállomá megvizsgálja a gyermeket, és szakvéleményt készít, melyben kifejti, indokoltnak tartja-e a Minisztérium valamelyik gyermekotthonában (Esztergom, Kalocsa, Zalaegerszeg) történő elhelyezését. 19


20


A diagnosztika és a gyermekvé gyermekvédelem kapcsolata a gyermekvé gyermekvédelmi rendszerben Az Orszá Országos Bizottsá Bizottság javaslata alapjá alapján a Gyá Gyámhivatal a gyermek gondozá gondozási helyeké helyeként a Miniszté Minisztérium gyermekotthoná gyermekotthonát jelö jelöli meg. Amennyiben az Orszá Országos Bizottsá Bizottság nem javasolja a Minisztériumi Gyermekotthonban való elhelyezést, a Gyá Gyámhivatal má másik gondozá gondozási helyet jelö jelöl ki a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat szakvéleménye és egyéb körülmények figyelembe vételével. Ugyanez az eljárás, ha a nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén merül fel a gondozási hely megváltoztatásának és a Minisztériumi Gyermekotthonban történő elhelyezésnek a szükségessége. A Miniszté Minisztérium Gyermekotthoná Gyermekotthonából tö törté rténő elbocsá elbocsátásró sról a Gyá Gyámhivatal az Orszá Országos Bizottsá Bizottság vé vélemé leményé nyének figyelembe vé vételé telével dö dönt. 21

A diagnosztika és a gyermekvé gyermekvédelem kapcsolata a gyermekvé gyermekvédelmi rendszerben A fóti vizsgálóállomáson a gyermekek a gondozási helyük által biztosított

kísérőjükkel nyernek elhelyezé elhelyezést, amennyiben a gyermek terhelhetőségét figyelembe véve a szakvizsgálatok esetleges elhúzódása miatt a gondozási helyükre a vizsgálat napján már nem tudnak hazautazni.

22



23

A diagnosztika és a gyermekvé gyermekvédelem kapcsolata a gyermekvé gyermekvédelmi rendszerben A szakvizsgálatok eredményeképpen nyert leleteket egyeztető egyeztető teamteammegbeszé é l é sen szü ü letik az Orszá á gos Bizottsá á g elhelyezé é megbesz sz Orsz Bizotts elhelyez si javaslata, melyet a vizsgálatot kérő Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnak juttat el postai úton. Közvetett gyermekvédelmi feladat továbbá a gyermekeket gondozó gondozó-nevelő nevelő szemé személyek mentá mentálhigié lhigiénés karbantartá karbantartása, sa nevelé nevelésisi- és kommuniká kommunikáció ciós stí stílusuk javí javítása, fejleszté fejlesztése is, mely vonatkozásban is széleskörű tapasztalat gyűjtését teszi lehetővé a gyermek és kísérője kapcsolatának, kommuniká kommunikáció ciójának megfigyelé megfigyelése a fóti vizsgálóállomáson eltöltött időszak alatt, és mindezek hatékony visszaforgatása a napi gyakorlatba a szakmai képzési-, és továbbképzési protokollok kidolgozásának támogatása, és megvalósításának segítése is. 24


A diagnosztika és a gyermekvé gyermekvédelem kapcsolata a gyermekvé gyermekvédelmi rendszerben Az OGYSZB vizsgálatai során egyé egyértelmű rtelművé vált, lt hogy a vizsgá vizsgált gyermekek kb. 10%10%-a olyan pszichiá pszichiátriai betegsé betegséggel is küzd, zd mely lehetetlenné lehetetlenné teszi nevelé nevelését a szokvá szokványos laká lakásotthoni csoportban – még kompenzált állapotban sem -, mivel folyamatos pszichiátriai ellenőrzésük és gyakori kezelésük nem biztosítható az adott keretek között. Az ő „integrált” nevelésük még a Minisztériumi Gyermekotthonokban is sajnos lerontja a pedagógiai munka hatékonyságát a többi, az adott körülmények között megfelelően nevelhető gyermek vonatkozásában. Célszerű lszerű volna tehát – akár alapítványi keretben – a pszichiá pszichiátriai betegsé betegséggel is kü küzdő zdő (és súlyos borderline személyiségzavaros) gyermekek szá számára egy erre a tematikára profilí profilírozott inté intézmé zményt létrehozni a szaktárcák tárcaközi összefogásával, támogatásával. 25

2003. július 1 – 2004. december 31-éig vizsgált gyerekek elhelyezésük szerinti eloszlása minisztériumi gyermekotthoni elhelyezés 130 fő

szökésben 15 fő

összes vizsgálati kérelem 230

Terü Területi ellá ellátásban maradt: 54 fő fő

pszichiátriai beteg 20 fő 10%

elmeszoc. otthon szükséges 5% 11 fő 26


2005. évben Az alapellátás által is biztosítható pszichoterápiás ellátásra szoruló gyermekek száma 24, minisztériumi speciális gyermekotthonban pszichoterápiára szoruló gyermekek száma 20, eü. szoc. jellegű ellátás szükséges 6 esetben. Minisztériumi spec. otthonban pszichoterápia szükséges; 20 gyermek 11%

Pszichoterápiás alapellátás szükséges; 24 gyermek 13%

Eü. szoc. jellegű ellátás szükséges; 6 gyermek 3,3% 27

2005. évben Az alapellátás által is biztosítható pszichoterápiás ellátásra szoruló gyermekek száma 24 Zala Tolna az OGYSZB által Sz-Sz-B 2005-ben vizsgált Somogy Nógrád gyermekek között, akik Kom.-Eszt. jelenlegi gondozási J-N-Sz Heves helyükön sajnos nem Főváros minden esetben kapják Fejér Csongrád meg a szükséges B-A-Z pszichoterápiát. Bács-Kiskun

Pszichoterápia szükséges (alapellátásban, jelenlegi gondozási helyén) fiú

lány

2 2 1

2 1 3

1 3 3 1 1 1 1 1 1 0

1

2

3

4 28


2005. évben Eü. szoc. jellegű ellátás szükséges fiú

lány

3 1

2,5 2 1,5

2

1 0,5

1

1

1

0 Bács-Kiskun Hajdú-Bihar

Kom.-Eszt.

Pest

Ezek a gyermekek speciális nevelési szükségletük mellett pszichiátriai vezető tünettel bírnak. (3,3%) 29

2005. évben Pszihoterápia szükséges (min. speciális otthonban)

2005. évben a Minisztérium saját fenntartású Speciális Gyermekotthonaiba az OGYSZB által beutalt gyermekek között speciális pszichoterápiás igényű 20 fő volt.

fiú

lány

1 1

Tolna Somogy Pest Kom.-Eszt. Heves Hajdú-Bihar Gy-M-S Főváros Baranya B-A-Z Bács-Kiskun

2 3 1 1 1 3 1 2 3 0

1

1 2

3

4 30


2006. évben beérkezett vizsgálati kérelmek száma A három Speciális Gyermekotthonba 2001. évben 220 gyermek, 2002-ben 260 gyermek felvételét kérték. 2003. július 1. és 2004 dec. 31. között az OGYSZB 215 gyermeket vizsgált felvételi kérelem kapcsán, 2005. évben 178 gyermeket, míg 2006-ban további 161 gyermeket vizsgáltunk. TEGYESZ 130 kérelem

Min. gyermekotthon; 49 kérelem

Gyámhivatal; 17 kérelem

31

2006. évben felvételi kérelem kapcsán megvizsgált gyerek összesen: 112. ebből - terápiás javaslattal Minisztériumi Elvég- Minisztériumi zett gyermekotthoni gyermekotthoni eredeti gond. eredeti gond. Elmeszoc. Addiktológiai Addikt. gond + helyén + Megye vizsgá- elhelyezésre elhelyezésre helyén marad ellátás gondozás pszichiátria javasolt pszichoterápia latok nem javasolt száma össz. fiú lány össz. fiú lány % össz. fiú lány össz. fiú lány össz. fiú lány össz. fiú lány össz. fiú lány Bács-Kiskun 6 5 2 3 1 1 0 17% 0 0 1 1 0 0 Baranya 5 5 4 1 0 0 0 0% 0 0 0 0 0 Békés 1 0 1 0 1 100% 1 1 0 0 0 0 Borsod-Abaúj-Zemplén 3 2 2 1 1 0 33% 1 1 0 0 0 0 Csongrád 3 1 1 2 2 0 67% 2 2 0 0 0 0 Fejér 9 8 2 6 1 1 0 11% 1 1 0 0 0 0 Főváros 22 8 2 6 14 7 7 64% 7 4 3 1 1 1 1 4 2 2 1 1 Győr-Moson-Sopron 4 3 1 2 1 1 0 25% 0 1 1 0 0 0 Hajdú-Bihar 3 3 2 1 0 0 0 0% 0 0 0 0 0 Heves 1 1 1 0 0 0 0% 0 0 0 0 0 Jász-Nagykun-Szolnok 3 2 2 1 0 1 33% 1 1 0 0 0 0 Komárom-Esztergom 5 3 2 1 2 1 1 40% 1 1 1 1 0 0 0 Nógrád 2 1 1 1 0 1 50% 0 1 1 0 0 0 Pest 24 6 3 3 18 12 6 75% 16 10 6 1 1 1 1 0 0 Somogy 6 4 1 3 2 2 0 33% 2 2 0 0 0 0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 4 3 1 2 1 1 0 25% 1 1 0 0 0 0 Tolna 6 6 4 2 0 0 0 0% 0 0 0 0 0 Vas 2 2 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0% Veszprém 2 1 1 1 1 0 50% 0 1 1 0 0 0 Zala 1 0 1 0 1 100% 1 1 0 0 0 0 Összesen 64 30 34 48 30 18 34 21 13 6 4 2 3 3 0 4 2 2 1 0 1 Mindösszesen 112 64 48 43% 34 6 3 4 1


2006. évben Minisztériumi gyermekotthoni elhelyezésre nem javasolt esetekben az OGYSZB által javasolt szükséges ellátások Mini sztéri umi gyermekotthoni elhelyezésre nem javasolt 48 gyerek Minisztériumi gyermekotthoni elhelyezésre javasolt 64 gyerek

ebből

eredeti gond. helyén + pszichoterápia; 6 gyerek 4%

eredeti gond. helyén marad; 34 gyerek

Addikt. gond + pszichiátria; 1 gyerek

Addiktológiai gondozás; 4 gyerek 3%

Elmeszoc. ellátás; 3 gyerek 2%

Célkitűzések •

Az Országos Bizottság tevékenységének része a vizsgálati anyagok archiválása és feldolgozása kapcsán a gyermekek személyiségfejlődését, -korrekcióját elősegítő terápiás intervenciók és metodikák felkutatása.

•

A speciális szükségletű gyermekek személyiség-állapotának megítélésére, és változásának detektálására alkalmas diagnosztikai protokoll kidolgozása, valamint területi alkalmazásának elősegítése is az Országos Bizottság kitűzött célja.

34


Elbocsátás a Minisztérium speciális gyermekotthonaiból Az Országos Bizottság beutalása átlagosan 2 év idő időtartamra szó szól, indokolt esetben azonban ennél hosszabb, vagy rövidebb időtartamra is tehet javaslatot, a gyerek személyiségállapotának és terápiájának megfelelően. Szakvélemények elbocsátáshoz a Minisztériumi Speciális Gyermekotthonokból 2006. évben összesen: 49 kérelem érkezett. Kalocsa 15 kérelem Esztergom 27 kérelem

Zalaegerszeg 7 kérelem 35

Elbocsátási javaslatok terápiás ajánlással: korábbi gondozási helyére; 24 gyerek

korábbi gond. helyére + pszichoterápia; 9 gyerek

korábbi gond. helyére + pszichiátriai kontroll; 2 gyerek

korábbi gond. helyére + utógondozói ell.; 2 gyerek

36


A személyiség-állapot változása Áttekintve az OGYSZB 3,5 éves működése során a Minisztérium Speciális Gyermekotthonaiból – a maximum 2 éves korrekciós nevelés után kontroll-vizsgált – elbocsátott gyermekek vizsgálati anyagát, a személyiség-állapotukban bekövetkezett változások az alábbiakban összegezhetők: A 2005-2006. év során elvégzett 149 felülvizsgálat 72 főre terjedt ki. Ebből 52 fő adatait tudtuk feldolgozni, ami a teljes létszám 72%-a. A születési év, illetve átlagolt kor szerinti megoszlás az alábbiak szerint alakul: A teljes sokaság

A minta megoszlása

1987 1988 1989 1990 1991 1992 Σ:16,32

18,5 17,5 16,5 15,5 14,5 13,5 16,23

fő 2 17 28 17 6 2 72

% 3 24 38 24 8 3 100

fő 2 10 21 12 5 2 52

% 4 19 40 23 10 4 100

A teljes sokaság és a vizsgált minta kormegoszlása 2005-2006–ban 37

A személyiség-állapot változása A táblázatból látható, hogy a mintába bevont vizsgálatok többsége – mintegy 76%-a – a 16-18 éves, már a nagykorúság küszöbére érkezett gyermekekkel történt (a teljes sokaságra ez az adat még magasabb, csaknem 90%). A tapasztalat szerint ebben a korban már mélyreható változást elérni, rögzült neurózisokat és pszichopata szokásokat fellazítani, érdemben megváltoztatni nem lehetséges - a beavatkozá beavatkozás elké elkésett - a gyermekvédelem rendelkezésére álló módszer-specifikus pszichoterápiás képzettségű főállású pszichológus és pszichiáter létszám is túlságosan kevés ehhez a munkához.

38


A személyiség-állapot változása (Rorschach, Szondi tesztek alapján) A felülvizsgálatok során megfigyelt változás előfordulása a mintában (2005-2006.)

Esetszám * 21 22 40 42 22

Jelentős javulás Kismértékű javulás Kismértékű romlás Jelentős romlás Nem befolyásolható defektus

* Egy-egy gyermeknél több tünet is fennáll.

A szemléltetett trend figyelmet érdemel: minden célzott erőfeszítés ellenére a befolyásolandó személyiségzavarok, elmaradások, tünetek nagyobb hajlandóságot mutatnak a romlásra, mint a javulásra. A külső kapcsolatok: család, barátok, korábbi környezet korrodáló hatása mellett a segítő munka egyes körülményeinek és feltételeinek elégtelensége is nyilvánvalóan nagy szerepet játszik. 39

Az egyes figyelemmel kísért tünetek és személyiségvonások változása 2006-ig Javult

A „javulás elmaradása” leggyakrabban az antiszociális zavarok és a saját személyre, illetve másokra irányuló agreszszió esetében figyelhető meg, de erős a tulajdonképpen kapcsolati zavarokhoz sorolható pszichoaktív függés (drog, alkohol) fennmaradási hajlama is. (Az organikus és genetikai eredetű rendellenességek esetében a stagnáláson kívül más nem is várható érdemben.)

Romlott

jelentős kismérék kismérték jelentős Kogníció, realitásérzés, teljesítmény

9

Szociabilitás, önszabályozás

10

4

3

Stagnál

7

13

7

15

7

-

Antiszociális zavarok, krimen

-

1

4

13

-

Agresszivitás

1

-

2

9

-

Autoagresszió, szuicidum

4

-

11

16

-

Depresszió, diszfória

-

1

12

2

-

Pszichoaktív függés

1

1

16

8

-

Szorongás, neuroticitás

-

3

9

8

-

Pszichotikus és határeseti állapotok

-

-

-

5

-

Pszichoszomatika

-

-

6

2

-

Paranoiditás, szenzitivitás

-

-

1

11

-

Viktimizálódás, prostitúció

-

-

-

5

-

Organikus és genetikai eredetű rendellenességek

-

-

-

1

17

Az adatok az előfordulások számát tartalmazzák


A vizsgált minta BNO-kódok szerinti csoportosítása Pszichiáter, Pszichológus (F) Megye Bács-Kiskun Baranya Főváros Komárom-Eszt. Pest Tolna Összesen:

81,1 1 fő

8 1,2 1 fő

Gyógypedagógus (F)

32,0 60,4 70,0 91,1 91,2 92,8 92,9 Z60 70,0 71,0 81,0 81,1 81,2 81,3 1 1 1

2 1

1

1

2 1

1

81,3 1 fő

2 32,0 1 fő

2

2

1

6 0,4 1 fő

81,0 3 fő 70,0 10 fő 71,0 2 fő

91,1 2 fő

91 ,2 2 fő

Z6 0 13 fő 92,9 1 fő

9 2,8 1 fő

1

13

8

2

13

8

2

2 1 3

1 1

1 1

1 1

Összesen 1 1 3 3 27 4 39

32,0: Enyhe depressziós epizód 60,4: Hystrionicus személyiségzavar 70,0: Enyhe mentális retardatio 71,0: Közepes mentális retardatio 81,0: Dyslexia 81,1: Dysgraphia 81,2: Dyscalculia 81,3: Az iskolai készségek kevert zavara 91,1: Kortárscsoportba sem beilleszkedett (nem szocializált magatartászavar) 91,2: Kortárscsoportba beilleszkedett (szocializált magatartászavar) 92,8: Egyéb kevert magatartás és emocionális zavar 92,9: Nem meghatározott kevert emocionális és magatartászavar Z60: A szociális környezettel kapcsolatos problémák

Összegzés Az antiszociális zavarok, kriminális viselkedés, drog és viktimizálódás nehéz befolyásolhatóságában a kedvezőtlen külső hatásoktól való védelem kudarca jelenik meg, míg a tulajdonképpeni betegségek (szuicidum, szorongás, kapcsolati zavarok, drog) gyógyítása terén tapasztalható mérsékelt siker inkább a személyi feltételek nem kielégítő voltának a következménye, mivel sajnos még mindig kevesebb a szükségesnél a gyermekvédelemben tevékenykedő pszichotherápiás szempontból szakképzett személyzet (kevés a módszer-specifikusan képzett pszichotherapeuták és szociális munkások száma). 42


Köszönöm a figyelmet! Dr. Rónaszéki Éva OGYSZB vezető; csecsemő- és gyermekgyógyász; ifjúsági orvos, szakorvos; krízistanácsadó szakpszichológus; gyermekjogi képviselő; mediátor; gyermekvédelmi szakértő; 6513 IM számú igazságügyi orvosszakértő

E-mail: [email protected] Telefon: 06-20-520-6332

44


Speciális gyermekotthonban törtt

Recommend Documents