Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet

NYDOP-5.2.1/C-11

Megvalósíthatósági tanulmány

5. számú melléklet


„Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a Nyugat-dunántúli Régió egészségügyi intézményeiben”

Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Pályázati felhívás címe: Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése Kódszám: NYDOP-5.2.1/C-11

1

NYDOP-5.2.1/C-11


Tartalom Megvalósíthatósági tanulmány ........................................................................... 1 I. A projekt bemutatása ..................................................................................... 4 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Helyzetértékelés ........................................................................................ 4 A projekt céljainak, célcsoportjának bemutatása ...........................................23 A projekt eredményeként megvalósuló rehabilitációs szolgáltatói tevékenység leírása .....................................................................................................26 Választható, kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások, szempontok részletes bemutatása (konzorciumi tagonként) (Pályázati Felhívás C.6.2. pontja alapján)36 A projekthez kapcsolódó egyéb szolgáltatások bemutatása, indokoltságának alátámasztása ..........................................................................................37 Indikátorok ..............................................................................................44 Kockázatok ..............................................................................................46 Fenntarthatóság bemutatása (konzorciumi tagonként) ..................................62 Pénzügyi elemzés (konzorciumi tagonként) ..................................................64

2

NYDOP-5.2.1/C-11


Táblázat és ábrajegyzék

1. táblázat: Intézet kapacitásait és betegforgalmi adatai ............................................ 5 2. táblázat: 2010. évi főbb járóbeteg-ellátás forgalmi mutatói ..................................... 6 3. táblázat: Nyugat-Dunántúl rehabilitációs fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásaik ...................................................................................................... 8 4. táblázat: Kórházak rehabilitációs fekvő szakmáinak ágyszáma ................................ 9 5. táblázat: Rehabilitációs járóbeteg-ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásaik ..........10 6. táblázat: Rehabilitációs járóbeteg-ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásaik ..........10 7. táblázat: Az ellátottak lakhelye szerinti ápolási napok abszolút értékei ....................12 8. táblázat: Az ellátottak lakhelye szerinti járóbeteg-ellátási esetszámok abszolút értékei ......................................................................................................................13 9. táblázat: A fekvő rehabilitációs ellátás, ápolási napok száma (2010.) ......................14 10. táblázat: A járóbeteg-ellátás, esetszám (2010.) ..................................................15 11. táblázat: Jelenlegi gép-műszer lista ...................................................................17 12. táblázat: Az elmúlt öt év informatikai jellegű beruházásai ....................................19 13. táblázat: Az Intézet 2010. évi eredményei .........................................................20 1. ábra: Jelenlegi szakmai együttműködések ...........................................................22 2. ábra: Projekt menedzsment szervezeti felépítése ..................................................38 14. táblázat: Indikátorok .......................................................................................45 15. táblázat: Beruházás során felmerülő kockázatok .................................................47 16. táblázat: Fenntartás során felmerülő kockázatok.................................................48 17. táblázat: Beruházás során felmerülő kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve ......................................................................................................................50 18. táblázat: A fenntartás során felmerülő kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve ...............................................................................................................58 19. táblázat: Fenntarthatóság bemutatása ...............................................................63 20. táblázat: Finanszírozási pénzügyi hatások ..........................................................63 21. táblázat: Éves eredmény prognózis ...................................................................64 22. táblázat: Pénzügyi elemzés ..............................................................................64

3

NYDOP-5.2.1/C-11


I. A projekt bemutatása 1. Helyzetértékelés o

A

fejlesztendő

rehabilitációs

szolgáltató

jelenlegi

struktúrájának

részletes bemutatása, kapacitás és teljesítményjellemzők, funkcionális működtetés bemutatása (pl. telephelyek). A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet elődjét, az Állami Szanatóriumot 1956. március 1jén az Egészségügyi Minisztérium alapította. A szanatórium az első betegeit 1956. május 7-én fogadta a kialakított 30 ágyas osztályon. 1957-re készültek el a fejlesztések, és ekkortól 1971-ig 250 ággyal működött. 1971-ben fejeződött be az „Új szárny” építése és ezzel 110 ággyal bővült az intézmény. 1975-ben átvette a Gyermekszanatórium üzemeltetését is, amely akkor 100 ágyon fogadott

szívbeteg

gyermekeket.

Ebben

az

évben

a

Balf

községben

felépült

Gyógyfürdőkórház a szanatórium kezelésében 187 ágy fejlesztést jelentett, és ezzel a kardiológiai és neurológiai betegek köre kibővült a mozgásszervi betegekkel. 1977-ben megkezdte működését 40 ágyon a külföldi betegeket ellátó osztály. Az így kialakított struktúra 687 ággyal 1991-ig működött. 1991-ben a Népjóléti Miniszter 20 ággyal csökkentette a gyermekosztály ágyszámát. 1995-ben további 199 ággyal csökkent az intézeti összes ágyszáma. A jelenlegi struktúra szerint a Soproni Rehabilitációs Gyógyintézetben összesen 446

OEP

által

finanszírozott

ágyon

folyik

gyógyító

tevékenység,

három

telephelyen (Sopronban és két helyen, Balfon a Gyógyfürdőkórházban és a Gyógykastélyszállóban). A gyógyintézet természetes gyógy-tényezők felhasználásával, korszerű gyógyászati módszerek alkalmazásával a betegeket színvonalas ellátásban részesíti: 

szív-

és

érrendszeri,

valamint

neurológiai

betegeket

a

soproni

központi

intézetben; 

reumás

és

egyéb

mozgásszervi

betegségben

szenvedőket

a

balfi

Gyógyfürdőkórházban; 

A fenti szakterületeken tudományos munkát is végez.

Betegeket az ország egész területéről fogad az intézmény az esemény utáni korai (2-12 hét) és késői (3-6 hónap) konvaleszcens szakaszban, azaz a rehabilitáció II. fázisában. A III., krónikus fázisban a betegeket folyamatosan, életük végéig várja az Intézet a rehabilitációs kezelésre. A kezelés időtartama általában 3 hét, illetve speciális esetekben, mint a krónikusan szívelégtelen betegek programozott rehabilitációja esetén 4 hét.

4

NYDOP-5.2.1/C-11


Kiemelt rehabilitációs programok: 

Korai rehabilitáció bármilyen jellegű kardiovaszkuláris műtét, szívinfarktus, akut koronária szindróma, katéterterápiás beavatkozás, PCI, PTCA, PTA után;



Szív vagy tüdő transzplantáció utáni rehabilitáció;



Stabil klinikai állapotban levő krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek programozott rehabilitációja egyénre szabott monitorozott tréning programmal, a kezelés megkezdése előtt és után részletes állapotfelmérés szubjektív (kérdőívek) és objektív (non-invazív) vizsgálatok segítségével;



Krónikus koronáriabetegségben szenvedő betegek egyénre szabott, programozott tréning programja;



Rizikó tényezők mérséklésére irányuló program szívbetegeknek;



Tervezett szívműtét előtti program a betegek fizikális és pszichés állapotának javítására.

Az Intézet kapacitásait és betegforgalmi adatait a következő táblázat foglalja össze. 1. táblázat: Intézet kapacitásait és betegforgalmi adatai

Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet jelenlegi struktúrája, kapacitás és teljesítményjellemzői

Fekvőbeteg-ellátás 0864R0902 0864R4001 0864R4002 0864R2203 0864R2204 Összesen:

Intenzív Neurorehabilitáció Kardiológiai Rehabilitáció I. Intenzív Kardiológiai Rehabilitáció Mozgásszervi Rehabilitáció Intenzív Mozgásszervi Rehabilitáció

Járóbeteg-ellátás 086420901 086421401 086423801 083424001 086425010 086425111 086425112 086425311 086425721 086425722 Összesen:

Neurológia Reumatológia Ambulancia Oszteoporózis Ambulancia Kardiológia Szakambulancia Labordiagnosztika Röntgen diagnosztika, Sopron Röntgen diagnosztika, Balf Ultrahang diagnosztika Fizioterápia Sopron Fizioterápia Balf

Ágyszám 50 126 110 70 90 446

Telephely Sopron Sopron Sopron Balf Balf

Távozott betegek száma 2010-ben 800 2 047 1 572 1 208 1 519 7 146

Heti óraszám Járóbeteg Telephely esetszám Nem Szakorvosi szakorvosi 2010-ben 4 Sopron 333 10 Balf 5 065 20 Balf 2 923 29 Sopron 4 724 10 Sopron 2 130 7 Sopron 473 5 Balf 487 8 Sopron 1 625 12 Sopron 3 654 21 Balf 19 082 116 10 40 496

Forrás:OEP

5

NYDOP-5.2.1/C-11


Az intézet 2010. évi főbb járóbeteg-ellátás forgalmi mutatóit az alábbi táblázat foglalja össze, kiemelve a fejlesztéssel érintett szakrendeléseket. 2. táblázat: 2010. évi főbb járóbeteg-ellátás forgalmi mutatói Átlagos heti rendelési óra

Egy órára jutó eset

Kassza

Időszaki Pontszám az esetnem iődszakban szakszám szakorvosi orvosi

Szervezeti egység / (db.)

J

0864-2-0901

0900 Általános neurológia

4

0

333

400 243

1 202

1,47

J

0864-2-1401

1400 Reumatológia és fizioterápia

10

0

5 065

4 599 523

908

9,71

J

0864-2-3801

1404 Menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze*

20

0

2 923

10 598 400

3 626

2,80

J

0864-2-4001

4000 Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel)

29

0

4 724

5 305 574

1 123

3,12

J

0864-2-5111

5100 Általános röntgendiagnosztika

7

0

473

500 367

1 058

1,30

J

0864-2-5112

5100 Általános röntgendiagnosztika

5

0

487

890 332

1 828

1,87

J

0864-2-5311

5301 Ultrahang-diagnosztika

8

0

1 625

4 913 514

3 024

3,90

J

0864-2-5721

5700 Általános fizioterápia-gyógytorna

12

0

3 654

3 125 631

855

5,84

J

0864-2-5722


21

0

19 082

7 812 915

409

17,43

L

0864-2-5010

5000 Általános laboratóriumi diagnosztika

Szakma

Összesen

Egy esetre jutó pont

SRGY

0

10

2 130

2 537 589

1 191

4,08

116

10

40 496

40 684 088

1 005

6,15

Országos

3,32

5,43

Forrás:OEP

A kapacitások kihasználtsága az országos átlagnak megfelelő. Mindkét járóbeteg-ellátási egység az Intézet soproni telephelyén található. 2010-ben az ellátott járóbeteg esetszám a 2009-es évhez képest érdemben nem változott. Az ambuláns rehabilitációs program bővült, amely a gyógytorna esetszám jelentős emelkedését eredményezte. A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézetben hagyományosan évtizedek óta működő fekvőbeteg kardiológiai rehabilitációs ellátás mellett 2008 óta folyik szervezett ambuláns kardiológiai rehabilitációs program. Sopron és környéke (kb. 100.000 lakost érintő) területéről érkeznek betegek. Döntően akut szíveseményt (miokardiális infarktus, koszorúér intervenció, szívoperáció, PM- beültetés) elszenvedett, stabil klinikai állapotú

koszorúér

betegek,

krónikus

szívelégtelenségben

szenvedők,

perifériás

érbetegek, valamint nagy kardiovaszkuláris kockázattal bíró betegek számára biztosít multidiszciplináris,

komplex

rehabilitációs

programot

az

intézet.

A

betegeknél

a

rehabilitációs program elindítása előtt kardiális állapotfelmérésre kerül sor, amely magában

foglalja

a

kórtörténeti

adatok

felvételét,

fizikális

vizsgálatot,

a

szív

teljesítményének felmérését és a funkcionális kapacitás meghatározását. Ezt követően rendszeres

edzésprogram,

témacentrikus

beszélgetések,

dietetikai

tanácsadás,

szervezett dohányzásról történő leszokást támogató program, pszichoterápia, relaxációs tréning, és az újraélesztési ismeretek gyakorlati oktatása szolgálja a primer és szekunder prevenciót. Az

ambuláns

folytatásának

forma

számos

lehetősége,

beteg

számára

családtámogató

kedvezőbb,

erejének

érzete

az

otthoni

miatt.

Az

életvitel edukációs

programokon és az újraélesztési ismeretek oktatása során az Intézet várja a betegek

6

NYDOP-5.2.1/C-11

hozzátartozóit

is,


amely

különösen

fontos

a

hosszútávú

életviteli

változtatások

megvalósításában, valamint az esetleges akut problémák elhárításának elsajátításában. Az elmúlt három évben megközelítőleg 200 beteg vett részt a programokban, tapasztalatok szerint ennek többszörösére lenne igény. Sopron és környékén élő szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, valamint az érelmeszesedés tekintetében nagy kockázati csoportba tartozó cukorbetegek, halmozott rizikótényezőjű páciensek szívesen választják az ambuláns rehabilitációs formát, akár az intézeti rehabilitáció folytatásaként, akár önállóan. Az ambuláns rehabilitáció bővítésével az intézet fekvőbeteg kardiológiai rehabilitációjára várók sorát is csökkenteni lehetne. o

Ellátott lakosságszám, esetszám, migrációs adatok bemutatása (ki hol veszi

igénybe

leggyakoribb

az BNO

adott

szolgáltatást

szerint).

rehabilitációs

Szolgáltatási

hiányok,

szakmák

és

szükségletek

bemutatása.

7

NYDOP-5.2.1/C-11


A Nyugat-Dunántúl rehabilitációs fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatóit és kapacitásukat mutatja az alábbi táblázat. 3. táblázat: Nyugat-Dunántúl rehabilitációs fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásaik Győr-Moson Sopron

Szakma kód / név

Sopron, Erzsébet Kórház

Győr

Mosonmagyaróvár

Csorna

Kapuvár

Vas Sopron SzombatCelldöRehab. Összesen hely, mölk Gyógyint VMMK

R

01 Belgyógyászat

R

03 Traumatológia

0

R

04 Szülészet-nőgyógy.

0

R

05 Csecsemő- és gyerm.

0

R

09 Neurológia

R

18 Pszichiátria

R

19 Tüdőgyógyászat

R

22 Mozgászervi rehabilitáció

R

27 Angiológia

R

31 Gasztroenterológia

R

40 Kardiológia

R

41 Gyermek- és ifjúsági pszichiátria

R

45 Addiktológia

Összesen (NYD szakmái)

60

60

50 52

165

105

76

Körmend

Zala

Sárvár

36 20

3

50 322

70

62

0 71

63

160 115 28 236

10 112

246

294

184

28

220

446

Zala Megyei Kórház

112

27

0

15

NagykaKeszthely nizsa

Hévíz

57

20 3

15

0

10

132

82

0

15

184

30 54

225

Nyugat Dunántúl

Ország

84

256

1 321

15

15

45

0

20

92

15

18

251

Összesen

10

60

317

113

567

4 204

15

15

843

279

757

5 674 115

115

0

0

115

28

0

0

28

171

236

0

45

281

1 649

0

0

10

49

25

0

25

233

576

2 165

14 963

10 63

Összesen

0

25

1 115

287

70

36

82

475

45

210

84

57

225

Forrás: OEP Az intézet fekvő rehabilitációs ellátásának a hivatalos ellátási területe Sopron városának 54.425 lakosa (forrás: ÁNTSZ), de valójában az ország minden részéből fogadnak betegeket. Ez utóbbi megállapítást támasztja alá, hogy kapacitásai is ennek megfelelően alakultak, hiszen a megyei rehabilitációs ágyak 40%-a található itt, kardiológiai rehabilitációs ellátás területén pedig szinte kizárólagossággal bírnak, mivel a régióban is az intézeten kívül a Zala Megyei Kórház 45 ágyán folyik hasonló jellegű ellátás. A kórházak rehabilitációs fekvő szakmáinak ágyszáma a saját ellátási terület és különböző földrajzi egységek 10.000 lakosára vetítve szakmánként kerültek megvizsgálásra, rámutatva a kapacitás relatív, lakosság arányos nagyságára (Forrás: OEP, 2010.).

8

NYDOP-5.2.1/C-11


4. táblázat: Kórházak rehabilitációs fekvő szakmáinak ágyszáma Győr-Moson Sopron (445.432 lakos) Sopron, Erzsébet Kórház

Szakma kód / név

# 1.

R

01 Belgyógyászat

2.

R

03 Traumatológia

Győr

Mosonmagyaróvár

Csorna

Kapuvár

Sopron Rehab. Gyógyint

5,6

Vas (271.290 lakos) Összesen2 1,3

SzombatCelldöhely, mölk VMMK

Körmend (36 ágy)

3,7

Összesen2


4,1

2,0


Hévíz

9,1

1,1 (20 ágy)

1

04 Szülészet-nőgyógy. 05 Csecsemő- és gyerm.

3.

R

4.

R

5.

R

6.

R

09 Neurológia1 18 Pszichiátria1

7.

R

19 Tüdőgyógyászat

8.

R

22 Mozgászervi rehabilitáció

9.

R

10.

R

27 Angiológia1 31 Gasztroenterológia1

11.

R

12.

R

0,1 (50 ágy) 4,8

(105 ágy)

4,9 3,4

8,6 (115 ágy) (28 ágy)

(236 ágy) (10 ágy)

0,1

8,2

2,8

2,5

1,3

0,5

0,1

0,0

0,2

0,1

0,5

0,2

0,3

0,5

0,3

0,6

0,3

3,7

5,6

4,2

0,5

0,1

0,8

9,3

7,4

5,7

2,6

1,1

0,1

0,6

0,3

0,2

1,2 (70 ágy)

(62 ágy)

6,6

10,7

4,9

4,2

6,8

5,2

2,9 (225 ágy)

5,2

2,3

1,5

0,2 1,5

10,4

Ország

1,1

7,2 29,4

Nyugat 2 Dunántúl

Összesen2

0,7

0,5

40 Kardiológia1 41 Gyermek- és ifjúsági pszichiátria1

13. R 45 Addiktológia1 Összesen (NYD szakmái)

Sárvár

Zala (301.495 lakos)

8,6

0,0

0,0

29,4

25,0

15,9

0,9 0,0

1

Az intézmény(ek)nek nincs szinkronban a területi ellátási kötelezettség, a szakma szerinti ágyszám és a tény teljesítmény jelentés szakmája

2

Minden szakmára a megyei/régiós lakosság számával osztottuk a kapacitásokat

0,0

0,0

17,5

11,6

8,2

9,1

0,0

19,1

2,7

1,6

0,1

0,05

0,2

0,2

21,3

14,9

Forrás: OEP

A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet esetében ennek a mutatónak a bemutatása nem releváns, hiszen a hivatalos ellátási területre vetített adtok nagymértékű felülméretezett kapacitásokat mutatnának, amelyek nem tükrözik az Intézménynek az ellátásban betöltött valós helyzetét. Az intézet országos kardiológiai rehabilitációs fekvőbeteg-ellátásban betöltött szerepét jól jellemzi, hogy az ország összes kapacitása közül minden hetedik kardiológiai rehabilitációs ágy itt található! A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet által fejleszteni kívánt szakmákban a rehabilitációs járóbeteg-ellátást nyújtó szolgáltatókat és kapacitásukat mutatja az alábbi táblázat.

9

NYDOP-5.2.1/C-11


5. táblázat: Rehabilitációs járóbeteg-ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásaik #

Szakma kód / név

Győr-Moson Sopron, Erzsébet Kórház

Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel)

1

4000

2


Összesen (Nyugat-Dunántúl szakmái)

Győr

Vas

Zala

Sopron, Sopron MosonSzombatMegyei Állami Celldömagyar- Csorna Kapuvár Rehab. Összesen hely, Körmend Sárvár egyéb Összesen Szanamölk Gyógyint óvár VMMK összesen tórium

30

120

45

90

425

144

120

545

189

25

25

10

29

259

93

65

33

757

76

75

62

1 016

169

15

15

7

7

0

114

53

129

53

243

Zala NagykaMegyei Keszthely nizsa Kórház 52

52

36

36

NyugatDunántúl Hévíz

27

27

Ország

Összesen

115

488

8 551

206

206

1 092

10 158

206

321

1 580

18 709

Forrás: OEP

Fontos megjegyezni, hogy a szakmakódos leválogatás miatt az 5700 Általános fizioterápia-gyógytorna kód alatt az intézmény összes ezen kód alatt működő kapacitása megjelenik. Az Intézmény a fejlesztéssel érintett járóbeteg kapacitások tekintetében a megyei óraszámok 6%-át fedi le. A kapacitások relatív nagyságát általában az ellátott lakosság arányában érdemes bemutatni (10.000 lakosra jutó óraszám). Ezt a mutatót nem a Kórházra vizsgáljuk, hanem a földrajzi egységre (megye / régió / ország). Ennek alapvető oka az, hogy a járóbetegellátásban az adatfeldolgozás időszakában jelentős redundancia mutatkozik az egyes szolgáltatók ellátási területében. 6. táblázat: Rehabilitációs járóbeteg-ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásaik #

Szakma kód / név

Győr-Moson Sopron, Erzsébet Kórház

68. 4000

Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel)

90. 5700 Általános fizioterápia-gyógytorna Összesen (Nyugat-Dunántúl szakmái)

0,7

Győr

Mosonmagyaróvár

2,7

1,0

2,0

9,5

3,2

2,7

12,2

4,2

Csorna

0,6

0,6

Vas

Kapuvár

Sopron, Sopron Állami Rehab. SzanaGyógyint tórium

0,2

0,7

5,8

3,4

1,5

0,7

17,0

2,8

1,7

1,4

22,8

6,2

SzombatCelldöÖsszesen hely, Körmend mölk VMMK 0,6

0,2

0,6

0,2

Zala

Megyei Sárvár egyéb Összesen összesen 0,0

4,2

2,0

4,8

2,0

9,0



1,7

1,2

0,9

1,7

1,2

0,9

NyugatDunántúl Hévíz

Ország

Összesen

3,8

4,8

8,5

6,8

6,8

10,7

10,1

6,8

10,6

15,5

18,7

Forrás: OEP

A 10.000 lakosra jutó heti óraszámok tekintetében az Intézet kapacitásai jellemzően kisebbek, elmaradnak a lakosságszámra vetített óraszámok a szokásosnál.

10

NYDOP-5.2.1/C-11


Az intézetnek a szubrégióban, a megyében betöltött szerepének súlyát jól mutatja a beteg migráció aránya, azaz hogy az ellátási területéhez tartozó lakosok milyen arányban veszik igénybe szakellátásait, vagy éppen más kórházakét, illetve ennek fordítottja, hogy a területi ellátási kötelezettség alá nem eső térségek lakosai milyen arányban érkeznek az Intézetbe (2010-es év). A bevándorolt eseten az ún. ellátási területen kívül lakó betegek ellátása értendő, míg elvándorláson az, amikor az Intézet ellátási területéhez tartozó beteg más szolgáltatót keres fel. Az elvándorlásnak több oka is lehet, amelyek közül kettő emelhető ki:  az egészségügyi ellátás progresszívebb szintjén részesül gyógyító ellátásban a beteg,  a beteg egyéb speciális helyzete / igénye miatt nem helyben kerül ellátásra (pl. földrajz, szabad orvosválasztás).

11

NYDOP-5.2.1/C-11


Mivel a TEK szintű elemzés nem adna valós képet, így az intézetben ellátott betegek lakóhely szerinti bemutatására kerül sor. Az ellátottak lakhelye szerinti ápolási napok abszolút értékeit mutatja a következő táblázat (fekvő rehabilitációs ellátás).

Neurológi a

Rehabilitá ció Kardiológi a

Sopron Rehabilitációs

Rehabilitációs Gyógyintézet Soproni Gyógyintézet

Agyi infarctus a cerebralis ütőerek rögösödése miatt Agyi infarctus a cerebralis art. k.m.n. elzáródása-szűkülete miatt 09 Lumbago ischiassal Egyéb BNO-k összesen Neurológia Összesen Elsődleges coxarthrosis, kétoldali Elsődleges térdizületi arthrosis, kétoldali 22 Lumbalis és más intervertebrális discus rendell. radiculopathiával Egyéb BNO-k összesen Rehabilitáció Összesen Atheroscleroticus szívbetegség Idült ischaemiás szívbetegség, k.m.n. 40 Angina pectoris, k.m.n. Egyéb BNO-k összesen Kardiológia Összesen Sopron, Áll.Szanatórium. Összesen

2 593 2 481 1 154 4 639 10 867 5 662 4 304 2 056 17 309 29 331 6 127 4 692 3 278 15 575 29 672 69 870

143 84 884 1 277 2 388 279 237 309 1 549 2 374 2 819 1 426 651 3 713 8 609 13 371

48 21 63 132 17 59 41 186 303 219 221 254 790 1 484 1 919

28 21 21 21 91 228 244 196 1 192 1 860 167 132 68 409 776 2 727

28

105 21

81 109 183 142 54 515 894 182 275 290 772 1 519 2 522

173 299 901 887 291 2 738 4 817 2 246 3 080 2 034 9 044 16 404 21 520

42 0 42 75 59 34 192 360 21 139 273 433 835

0 149 84 149 746 1 128 103 188 112 385 788 1 916

42 42 65 88 117 352 622 142 89 131 460 822 1 486

42 21 43 246 352 728 499 784 3 639 5 650 726 681 371 1 867 3 645 9 647

28 21 118 126 293 395 233 437 1 166 2 231 889 857 530 3 070 5 346 7 870

21 41 36 98 21 21 65 107 142 174 21 131 468 673

Összesen

Veszprém

Tolna

Pest

KomáromEsztergom

Heves

Hajdú-Bihar

Csongrád

Budapest

Baranya

Bács-Kiskun

Zala

Vas

BNO megnevezés

Győr-MosonSopron

Szakma név

Szakmakód

Ellátó Intézet

7. táblázat: Az ellátottak lakhelye szerinti ápolási napok abszolút értékei

214 3 319 201 2 918 127 2 807 725 8 325 1 267 17 369 336 9 964 184 7 701 379 5 868 1 646 34 367 2 545 57 900 149 15 049 180 13 143 48 8 591 389 40 093 766 76 876 4 578 152 145

Forrás: OEP

12

NYDOP-5.2.1/C-11


Az ellátottak lakhelye szerinti járóbeteg esetszámok abszolút értékeit mutatja a következő táblázat (járóbeteg-ellátás).

Soproni Sopron Rehab. Rehab. Gyógyint. Gyógyint

40 4000 Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel) 4 589 40 Összesen 4 589 57 5700 Általános fizioterápia-gyógytorna 20 995 57 Összesen 20 995 Sopron, Áll.Szanatórium. Összesen 37 794

52 52 67 67 239

9 9 29 29 55

8 8 27 27 50

1 1

10

2 2 12 12 23

59 59 79

13 13 580 580 825

46 46 62

12 12 78 78 125

58 58 74

46 46 55

25 25 36

3 3 207 207 291

11 11 271 271 395

7 7 83 83 113

20 20 23

11 11 108 108 164

2

Forrás: OEP

Összességében megállapítható, hogy bár az ápolási napok jelentős részét a megyei betegek produkálják, mégis inkább országos hatáskörről beszélhetünk: 

a neurológiai rehabilitáció esetében a megyei betegek aránya 63%, a régión kívülről érkező betegek az ápolási napok 23%-át produkálják,



mozgásszervi rehabilitációnál esetében: megyei betegek 51%, régión kívüli arány 45%



a kardiológiai rehabilitációnál: megyei betegek aránya 39%, régión kívüli arány 48%,



a magas régión kívüli arány az Intézménynek az ország rehabilitációs ellátásában nyújtott vezető szerepét támasztja alá.

A fejlesztésben érintett járóbeteg-ellátási kódokon ezzel szemben kifejezetten erős a megyei betegek dominanciája.

13

Végösszeg

Veszprém

Tolna

Szabolcs-SzatmárBereg

Somogy

Pest

Komárom-Esztergom

Jász-Nagykun-Szolnok

Heves

Hajdú-Bihar

Fejér

Csongrád

Budapest

Borsod-Abaúj-Zemplén

Békés

Baranya

Bács-Kiskun

Zala

Vas

Győr-Moson-Sopron

Szakma_név

Szakma_kód

Csop_kód

Int_név

8. táblázat: Az ellátottak lakhelye szerinti járóbeteg-ellátási esetszámok abszolút értékei

4 721 4 721 22 711 22 711 40 423

NYDOP-5.2.1/C-11


A következő táblázat azt mutatja, hogy a fejlesztéssel érintett szakmakód alatt a megyei betegek ellátása hol (megye, intézmény) történt a különböző BNO kódokon (fekvő rehabilitációs ellátás, ápolási napok száma, 2010.).

Rehabilitáció

Neurológia

Agyi infarctus a cerebralis ütőerek rögösödése miatt Győr-Moson- Agyi infarctus a cerebralis art. k.m.n. elzáródása-szűkülete miatt Sopron Lumbago ischiassal Egyéb BNO-k összesen Győr-Moson-Sopron Összesen Lumbago ischiassal Lumbalis és más intervertebrális discus rendell. radiculopathiával Vas Agyi infarctus a cerebralis ütőerek rögösödése miatt 09 Egyéb BNO-k összesen Vas Összesen Agyi infarctus, egyéb A gerinccsatorna intervertebralis discus-okozta szűkülete Zala Sclerosis multiplex Egyéb BNO-k összesen Zala Összesen Neurológia Összesen Elsődleges coxarthrosis, kétoldali Győr-Moson- Lumbalis és más intervertebrális discus rendell. radiculopathiával Sopron Elsődleges térdizületi arthrosis, kétoldali Egyéb BNO-k összesen Győr-Moson-Sopron Összesen Agyi infarctus, egyéb Coxarthrosis, k.m.n. Vas Egyéb spondylosis 22 Egyéb BNO-k összesen Vas Összesen Egyéb spondylosis Lumbalis és más intervertebrális discus rendell. radiculopathiával Zala Üres BNO Egyéb BNO-k összesen Zala Összesen Rehabilitáció összesen

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 252 1 611 679 17 038 20 580

631 2 477 1 166 17 709 21 983

0

12 0

0

56 68

13 13 20 661

32 32

21 21 22 036

2 593 2 481 1 154 4 639 10 867 884 427 143 934 2 388

2 593 2 481 1 154 4 639 10 867 884 427 143 934 2 388

132 132 13 387 5 662 2 056 4 304 17 309 29 331

132 132 13 387 7 545 6 144 6 149 52 056 71 894

215 222 1 937 2 374 45 41

227 222 2 025 2 474 45 41

217 303 32 008

251 337 74 705

Végösszeg

Veszprém

Tolna


Somogy

Pest

Komárom-Esztergom

Heves

Fejér

Csongrád

Baranya

Zala Összesen

Budapest

Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház

Nagykanizsa, V.Kh.Ri.

Vas Összesen

Hévíz,Szent A.Reumakh.GyF. KHT

GyőrMosonSopron Összesen

Zala

Markusovszky Vas Megyei Kórház

Vas Rehabilitációs SopronSopron, Gyógyintézet Áll.Szanatórium.

Mosonmagyaróvár, Karolina Kh.

Győr, Petz Aladár Megyei Kh.

BNO megnevezés

Csorna, Margit KH.RI.

Ellátotti megye

Szakma név

Szakma kód

Győr-Moson-Sopron


9. táblázat: A fekvő rehabilitációs ellátás, ápolási napok száma (2010.)

0

0

0

0

0

0

251 251

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

39 39 347 184 145 877 1 553 1 592 112 326 21 1 853 2 312

25 25

0

39 39 347 184 145 877 1 553 1 592

111 111 387 163 710 300 5 559 6 732

0

0

116 116 116

0

0

0

0

0

0

0

0

38 355 1 713 2 106 7 423 955 2 144 15 467 25 989 30 407

70 1 264 6 328 7 662 571 2 089 183 14 515 17 358 31 752

710 710 8 371 6 992 5 039 37 415 57 817 42 16 531 2 950 3 539 62 066

710 710 8 371 6 992 5 039 37 415 57 817 42 16 531 2 950 3 539 62 066

112 326 21 1 853 2 312 38 355 1 713 2 106 1 401 955 6 675 9 031 13 449

0

0

0

0

6 022 2 144 8 792 16 958 16 958

0

25 54 14 321 414

15 21

49

228 249

32 32

0

4 4

0

12 12

626 641

262 311

0

6 6

84 84

482 482

0

41 41

85 85

0

0

0

134 134 16 41

0

0

6

84

79 136 752

21 292 292

92 113

21

632 632 1 338

0 249

228 228 264

0

0

0

113

12

682

280 280 676

98 119 119

Forrás: OEP

14

2 593 2 481 1 154 4 890 11 118 884 427 143 998 2 452 347 184 145 1 236 1 912 15 482 7 860 7 304 6 484 62 231 83 879 8 371 7 348 6 880 48 129 70 728 8 118 3 142 2 858 34 515 48 633 203 240

NYDOP-5.2.1/C-11


A következő táblázat azt mutatja, hogy a fejlesztéssel érintett szakmakód alatt a megyei betegek ellátása hol (megye, intézmény) történt a fejlesztéssel érintett szakakódokon (járóbeteg-ellátás, esetszám, 2010.).

Győr-Moson-Sopron Vas Zala

5700

Általános fizioterápia-gyógytorna

Győr-Moson-Sopron Vas Zala

5700 Összesen

2 636 19 464 3 587 13 436 4 589 5 754 3 24 10 6 52 23 17 2 9 7 2 639 19 505 3 597 13 444 4 650 5 784 77 966 31 369 35 620 20 995 19 788 29 181 8 67 85 36 23 29 5 0 78 031 31 573 35 628 21 091 19 878

49 466 118 35 49 619 185 738 370 93 186 201

5 1 520 1 1 526

32 619 10 333 14 619 10 379

0

12 865 10 0 12 875

0 0 0 0 105 4 112 0 4 217

0 105 1 240 1 345

37 12 472 15 0 12 524 0 105 1 244 2 872 16 977 492 10 19 134 2 872 17 092 20 870

34 3 688 3 722

0

29 29 694 728 2 686 10 744 17 118 2 686 11 467 17 875 1 244 492 19 134 0 0 20 870

1 1 1 3 80 11 91

89 75 199 363 36 33 42 111

2

2

0

1 1 5 7 16 37 53

2 660 3 329 848 6 837 499 545 583 1 627

10 3 14 27 3 5 8

1 1 2 4 18 28 46

13 13 2 28 4 8 1 13

1

Veszprém


Somogy

Pest

Komárom-Esztergom

Heves

Hajdú-Bihar

Fejér

Csongrád

Budapest

Békés

Baranya

Zala Összes en

Bács-Kiskun

Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház

Nagykanizsa, V.Kh.Ri.

Keszthely, V.Kh.Ri.

Vas Összes en

Hévíz,Szent A.Reumakh.GyF. KHT

VASVÁR

Büki Gyógyfürdo Rt.

Egyéb intézetek

Zala Markusovszky Vas Megyei Kórház

Körmend, Dr.Batthyányi Kh. KFT

Celldömölk, Kemenesaljai Kh.

Sopron, V.Kh.Ri.

Rehabilitációs Sopron Sopron, Gyógyintézet Áll.Szanatórium.

Mosonmagyaróvár, Karolina Kh.

Kapuvár, Lumniczer S. Kh.- Ri.

Győr, Petz Aladár Megyei Kh.

Csorna, Margit KH.RI.

Ellátotti megye

Szakma név

Szakma kód

Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel) 4000 Összesen 4000

Vas GyőrMosonSopron Összes en


10. táblázat: A járóbeteg-ellátás, esetszám (2010.) Győr-Moson-Sopron

1 2 9

16 3 4 23 108

11 17 24 52 45

14 5 98 117 42

5 2 7 28

9

108

45

90 132

28

223 60 167 450 1 292 94 469 1 855

Forrás: OEP Megállapítások: 

A megyei betegek rehabilitációs fekvőbeteg-ellátásában kisebb szerepe van, ez a feladat jobban megoszlik a megyei intézmények között.



A jó ellátottságra utal azonban, hogy a megyei betegek alig 10% részesül a régión kívüli ellátásban.



A járóbeteg-ellátásban hasonló a helyzet, a megyei betegek széles körű ellátásban részesülnek a fejlesztésben érintett szakmákban a számos megyei ellátónál.

15

Összesen

52 582 16 837 18 541 87 960 189 249 18 563 20 487 228 299

NYDOP-5.2.1/C-11

o


A fejlesztendő épület jelenlegi állapotának bemutatása (az épület állaga, funkcionális hiányosságok, helykihasználás, közművek, stb.). Az épület fejlesztésének indokoltsága.

A

jelenlegi

szabadon

álló

épület

az

előző

évszázad

derekán

létesült,

alagsor+földszint+három emelet szintszámmal, nagy nyílású, a hosszfallal párhuzamos cserép héjalású nyeregtetővel, falazott, illetve monolit vázas függőleges teherviselő szerkezetekkel, vasbeton térlefedéssel. Az áttervezés helyén két szint magasságú előadóterem áll, amit jelenleg tornacsarnokként használnak. Lefedése napozóteraszként funkcionáló lapostető. A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet tisztán rehabilitációs profilú intézmény, amely soproni

központi

telephelyén

túlnyomó

részt

kardiológiai

rehabilitációs

ágyakkal

rendelkezik. A jelenleg végzett fekvőbeteg és ambuláns járóbeteg rehabilitációhoz kapcsolódó tornateremben végzett gyógytorna ellátást, központi telephelyén csak kompromisszumos

megoldás

révén

tudja

biztosítani,

mivel

az

intézmény

nagy

előadóterme többfunkciós formában került átalakításra, egyrészt helyet ad az edző gépeknek, tornatermi eszközöknek, amely egy kevésbé praktikus mobil fallal vannak elválasztva a kongresszusi előadó teremtől, amely elválasztó elemeken kerültek elhelyezésre a bordásfalak. Az előadóterem ülőszékeit hét közben, a torna idejére fel kell pakolni a színpadi részre, így igazából egyik funkciót sem tudják zavartalanul használni. Ezt a méltatlan és funkciójában keveredett szükséghelyzetet szeretné az intézet a jelen fejlesztés eredményeként megszűntetni, a rehabilitációs ellátás számára biztosított korszerű, új tornaterem és a hozzá kapcsolható rehabilitációs munkában elengedhetetlen helyiségek kialakításával. o

Tárgyi

feltételek

jellemzőinek

bemutatása

(gép-műszer,

bútorzat

állapota, ebből fakadó problémák, korszerűség, életkor, amortizáció mértéke). Az utóbbi 5 év beruházásai. A fejlesztésre pályázó ambuláns kardiológiai rehabilitációs ellátóhelyen az utóbbi öt évben nem volt fejlesztés.

16

NYDOP-5.2.1/C-11


11. táblázat: Jelenlegi gép-műszer lista Jelenlegi gép-műszer lista (osztályonként)

Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet

Osztály OEP kódja és megnevezése 0864R4001 Kardiológiai Rehabilitáció I.

Műszerek tételes felsorolása (100.000 Ft egyedi érték feletti)

törvényi előírás szerinti szükséges db szám

meglévő db szám

könyv szerinti nettó érték

telepítési , beszerzési év

életkor

EKG KÉSZÜLÉK MICROSMART EKG ER-65 STYLUS 6 CSATORNÁS EKG 3 CSAT. AUTOMATIKUS REMCO DELTA EKG KÉSZÜLÉK EKG KÉSZÜLÉK ELI 150 EKG MAC PC-ALF-XA DEFIBRILLÁTOR CARDIOSERV DEFIBRILLÁTOR CARDIOSERV

1

0

2000

11

1

0

2001

10

1

0

1991

20

1 1 1 1 1

931 607 322 386 0 0 1 563 054

2009 2009 1995 2001 2011

2 2 16 10 0

INFUZIOS PUMPA MODUS 1 P 101

1

0

1997

14

1

0

2001

10

1

0

2002

9

1

35 083

2005

6

1

0

1993

18

1

0

2001

10

1

0

2002

9

1

0

1994

17

1 1 1 1 1

0 0 0 0 0

1998 2003 2001 2002 2003

13 8 10 9 8

1

0

1998

13

1

25 915

2005

6

1

16 467

2005

6

1

27 513

2005

6

1

27 513

2005

6

1

27 513

2005

6

1

27 513

2005

6

1

357 945

2005

6

1

256 224

2011

0

30

3618733

INFUZIOS PUMPA PERFUSOR COMPACT INFUZIOS PUMPA PERFUSOR COMPACT INFUZIOS PUMPA PERFUSOR COMPACT ÖRZŐMONITOR HEWLETT PACKARD ÖRZŐMONITOR M3046A AGILENT ÖRZŐMONITOR PHILIPS M3046A M2 UH DIAGN.BERENDEZÉS 128XP4M PACEMAKER MONITOR HPM 40 SEBÉSZETI SZÍVÓ HIDROVAC IV. KÖTÖZŐKOCSI RM. DOPPLER BIDOP ES-100 VII SPIROMÉTER PDD-301/S ANTIDECUBITUS KÉSZLET D70 DOOVE MEDICAL FÉNYTERÁPIÁS KÉSZÜLÉK BIOPTRON PRO LÉGTERÁPIÁS KÉSZÜLÉK PWC504 SZEKRÉNY GYÓGYSZERTÁROLÁSRA SZEKRÉNY GYÓGYSZERTÁROLÁSRA SZEKRÉNY GYÓGYSZERTÁROLÁSRA SZEKRÉNY GYÓGYSZERTÁROLÁSRA NŐVÉRHÍVÓ RENDSZER VETÍTŐVÁSZON ÁLMENNYEZETI, TÁVIRÁNYÍTÓVAL ÖSSZESEN

0

17

NYDOP-5.2.1/C-11


Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet

Jelenlegi gép-műszer lista (osztályonként) Osztály OEP kódja és megnevezése 086424001 Kardiológia Szakambulancia

Műszerek tételes felsorolása (100.000 Ft egyedi érték feletti) EKG CARDIOGNOST EK 56 EKG KÉSZÜLÉK MAC 1600 ÖRZŐMONITOR HP DEFIBRILLÁTOR SCP 852 UH SZÍVVIZSGÁLÓ ACUSON CYPRESS BOKA-KAR-INDEX MÉRŐ MŰSZER BOSO ABI-100 KARTONTÁROLÓ SZEKRÉNY 3 RÉSZES KLÍMA SPLIT DESIGN-AIR ÖSSZESEN

törvényi előírás szerinti szükséges db szám

meglévő db szám

könyv szerinti nettó érték

telepítési , beszerzési év

életkor

1 1 1 1

0 1 106 360 0 0

1991 2011 1994 1988

20 0 17 23

1

0

2003

8

1

638 020

2009

2

1

0

1996

15

1 8

195 058 1939438

2009

2

0

eszközök listája_sopron rehab.xls

1. munkalap o

A

jelenlegi

rendszerek,

informatikai

rendszer

informatikai

bemutatása

alapinfrastruktúra

(hardware, jelenlegi

medikai állapota,

hiányosságai, stb.) Az utóbbi 5 év beruházásai, illetve fejlesztései. A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet két telephelyén (Sopron és Balf) CAT-5-ös 100Mb/s-os belső hálózat van kialakítva. A telephelyek között 10Mb/s-os szimmetrikus kapcsolat van kiépítve, amelyből 6Mb/s használható adatforgalomra. A gazdasági rendszer tekintetében megvalósult az online állandó adatkapcsolat, a két telephely egy központi szerveren dolgozik. A Computrend cég EcoSTAT integrált gazdasági rendszerét használjuk. A program egy DELL PowerEdge SC440 típusú szerveren fut, az operációs rendszer Fedora Linux, az adatbáziskezelő ORACLE. A medikai rendszer két külön szerveren működik. A központi soproni telephelyen egy Novell 4.11 hálózati operációs rendszert futtató IBM IntelliStation Z Pro szerver szolgálja ki a klienseket, Balfon a Compaq Proliant ML-350 szerveren Novell 6.0 fut. Sopronban 50, Balfon 20 felhasználó kapcsolódhat egy időben a szerverekhez. A két telephely online integrációja a magas sávszélesség igény és a Novel 4.11 IPX protokollja miatt nem valósulhatott meg. Medikai rendszere saját fejlesztésű, DOS-os. Főbb funkciói az alábbiak: 

fekvőbeteg modul;



iktatás,

előjegyzés,

betegfelvétel,

kórlap

írás,

diagnosztikai

eredmények

átemelése, zárójelentés készítés;

18

NYDOP-5.2.1/C-11




járóbeteg/diagnosztikai

modul

(vizsgálatok

előjegyzése,

leletek

rögzítése,

nyomtatása); 

labor modul;



diszpécser modul (fizioterápiás kezelések beosztása).

Az intézet elektronikus vényírásra a tanúsított Novsoft vényíró programot használja. Gyógyszergazdálkodási rendszere a HC Pointer Kft. által fejlesztett PharmagicWin. Az egészségügyi és gazdasági szerverekhez összesen 128 munkaállomás kapcsolódik, túlnyomórészt WindowsXP operációs rendszerrel (90%). Az intézet a jövőben egy integrált medikai rendszer vásárlását és bevezetését tervezi. Az elmúlt öt év informatikai jellegű beruházásait az alábbi táblázat foglalja össze: 12. táblázat: Az elmúlt öt év informatikai jellegű beruházásai Beruházás összege 3.642 e Ft

Beruházás ideje

Beruházás leírása

(évszám) 2006

Számítógépek, szünetmentesek, Novell Smallbusines vásárlása MsOffice

8.733 e Ft

2007

szoftverek,

notebookok,

Beruházás pénzügyi forrása saját forrás

számítógépek,

projektorok,

monitorok,

saját forrás

nyomtatók vásárlása EcoSTAT integrált gazdasági rendszer bevezetése, 13.760 e Ft

2008

számítógépek, notebookok, monitorok,

saját forrás

nyomtatók, szünetmentesek vásárlása, informatikai hálózat fejlesztése 5.237 e Ft

2009

278 e Ft

2010

o

Számítógépek, monitorok, nyomtatók, projektor vásárlása Monitorok, nyomtatók vásárlása

saját forrás saját forrás

Új építés esetén: a fejlesztés szükségességének alátámasztása, miért nem alakítható át, újítható fel, használható a jelenlegi épület. Az új építés költséghatékonyságának bemutatása.

Nem releváns.

19

NYDOP-5.2.1/C-11

o


A fejleszteni kívánt intézmény, illetve a fejlesztendő rehabilitációs ellátási terület gazdálkodásának, gazdasági helyzetének bemutatása.

Az intézet 2010. évi eredményei – az Finanszírozás pénzügyi hatásai melléklet 5b táblázattal egyező módon, azzal azonos értékben és egyeztethető szerkezetben – az alábbiakban kerülnek bemutatásra. 13. táblázat: Az Intézet 2010. évi eredményei 2010. naptári év

OEP teljesítmény finanszírozási bevétel B e v é t e l e k

- ebből fejlesztéssel érintett területek

1 602 703 359

8 393 111

OEP egyéb bevétel

103 121 100

Saját bevétel

145 475 951

Működési támogatások

1 256 966

2 661 000

Egyéb forrás Ingatlan, eszközhasznosítás bevétele

27 944

Összesen K ö l t s é g e k

Intézmény összes

1 853 989 354

9 650 077

Személyi jellegű ráfordítások

799 071 303

7 365 000

Közvetlen anyagköltségek

190 983 000

479 570

Igénybevett szolgáltatások

540 649 020

1 662 405

1 530 703 323

9 506 975

323 286 031

143 102

Összesen

Egyenleg

A táblázatból látható, hogy az intézet működési eredménye jelentősen pozitív értéket mutat. Gazdálkodási egyensúlyát 2010-ben is sikeresen megőrizte, likviditási helyzete kedvező. A fejlesztéssel érintett szervezeti egységek eredményét közvetlen és közvetett költségeit az intézet a főkönyvi könyvelés alapján töltötte ki. A közvetlen költségeket az adott osztály 7. számlaosztálybeli számlája (vagy számlái) alapján számolják ki. A közvetett költségek értékeit az adott számlákra ráosztott 6. számlák értékeként írták a táblázatba. Mivel

a

járóbeteg-ellátási

egységek

a

fekvő

rehabilitációs

osztállyal

integráltan

működnek, így a pályázati kiírás sablonjához alkalmazkodva a költségek megosztásra kerültek a járó és fekvőbeteg-ellátás között. A fejlesztéssel érintett járóbeteg-ellátás eredménye csekély mértékben ugyan, de pozitív, amely biztosítékot ad arra, hogy gazdasági szempontból a fejlesztést követően is eredményesen működtethetőek, fenntarthatóak a kapacitások. 20

NYDOP-5.2.1/C-11

o

Jelenlegi


személyi

feltételek

bemutatása

(mennyiség,

képzettségi

jellemzők, munkamegosztás hatékonysága, továbbképzések, stb.). Az intézet 30 orvosa, 58 szakvizsgával rendelkezik, ezek közül 14 szakvizsga a rehabilitáció, illetve mozgásszervi rehabilitáció területéről van, ami az Intézet fő profilja. További 6 orvos végzi a rehabilitációs szakvizsgához szükséges tanfolyamokat, szakmai gyakorlatokat. Belgyógyász szakvizsgával

14 fő, kardiológus

szakvizsgával

9 fő,

neurológus szakvizsgával 7 fő, reumatológia-fiziotherápia szakvizsgával 5 fő rendelkezik. A rehabilitációs tevékenységhez szükséges terapaeuta létszám rendelkezésre áll. 30 fő gyógytornász, 10 fő fiziotherápiás asszisztens, dietetikusok, pszichológusok, szociális

munkások,

szociálpedagógusok,

kardiológiai

szakasszisztensek

segítik

a

szakorvosokat a betegek rehabilitációjában. A rehabilitációs munkát 63 fő ápolónő segíti, valamennyi ápolónő szakképzett, 15 fő általános ápolói, 23 fő szakápolói, 15 fő emelt szintű OKJ-s ápolói, 10 fő pedig diplomás ápolói végzettséggel rendelkezik.

o

Jelenlegi szakmai együttműködések, partneri viszonyok bemutatása.

Az alábbi ábra az intézet jelenlegi horizontális és vertikális, tudományos, valamint civil, egyházi, karitatív, szektoron kívüli (foglakoztatás, szociális, önkormányzati, háziorvosi, házi ápolási szervezetek, stb.) együttműködéseit mutatja be. Az ábrán jelzett intézményekkel és szervezettekkel az eddigi hatékony és eredményes együttműködést a pályázó a megvalósítás során és azt követően is fent kívánja tartani.

21

NYDOP-5.2.1/C-11


1. ábra: Jelenlegi szakmai együttműködések

Megyei szintű együttműködés: A betegek többsége a megye aktív osztályairól és szakrendeléseiről érkezik, így jelentős részben a megyei kórház rehabilitációs intézményeként funkcionál. A betegutak, a progresszivitás,

az

egységes

akut

és

rehabilitációs

szakmai

standardok

szerinti

betegellátás szempontrendszere a jövőben mindenképpen indokolja és kiemeli a Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet és a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház funkcionális együttműködésének kihangsúlyozását. Országos egészségügyi ellátó-hálózattal való együttműködés: Módszertani szempontból elengedhetetlenül fontos és a gyakorlatban bejáratott, jó az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézettel történő együttműködés annak érdekében, hogy a megfogalmazott standardok, protokollok szerint történjék a rehabilitációs ellátás, a kor szakmai és technikai változásaihoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodva. E helyen fontos megemlíteni a speciális és komplex rehabilitációt igénylő szakágak tekintetében a korábban már megindokolt, nagytérségeken átívelő fenntartandó kapcsolatokat a Semmelweis Egyetemmel és az Országos Kardiológiai Intézettel.

22

NYDOP-5.2.1/C-11

A


NEFMI háttérintézményeivel

(OTH, ONI, GYEMSZI), a

szakmai

szakfelügyeleti

rendszerrel, az egészségbiztosítás szerveivel és a felügyeleti szervvel, a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal a fenti célok elérése érdekében szoros, operatív munkaviszony kialakítására törekszik az intézet. 2. A projekt céljainak, célcsoportjának bemutatása 2.1. Célkitűzés

Az ambuláns kardiológiai rehabilitáció fejlesztésének szakmai programja Hazánkban

a

kardiovaszkuláris

betegségek

vezető

haláloknak

számítanak.

Még

napjainkban is a halálozások több mint fele a szív- és érrendszer betegségei miatt következik be. Az akut kardiológiai ellátás az utóbbi évtizedben jelentős fejlődésen ment át a koronária őrzők bevezetése, a reperfúziós technikák általánossá válása és a korszerű gyógyszeres kezelés elterjedése következtében. Ennek hatására jelentősen csökkent a heveny infarktushalálozás, azonban hosszú távú eredmény csak a szekunder, illetve tercier prevenció alkalmazásával, rehabilitációs tevékenységgel érhető el. A kardiológiai rehabilitáció (járó, fekvő) azon tevékenységek összessége, amelyek előnyösen befolyásolják a szívbetegségek prognózisát, valamint biztosítják a beteg számára a lehető legjobb fizikális, mentális és társadalmi jólétet, úgy hogy a beteg saját erőfeszítésével visszaszerezze helyét a társadalmi életben. A kardiológiai rehabilitáció nem az orvosi kezelés elkülönített formája, hanem annak integráns része. Az ambuláns kardiológiai rehabilitációval az Intézet igyekszik csökkenteni a hirtelen halál kockázatát, a kardiológiai morbiditást, a társadalomban való részvétet csökkentő tüneteket (angina, nehézlégzés) és fokozatosan, egyénre szabottan növelni a fizikai terhelhetőséget. Cél az, hogy a beteg önbizalmát visszanyerje, szorongás és depressziómentesen élhesse életét, megtanulja a stresszhelyzetekhez való adaptáció módszereit. Nemzetgazdasági szempontból nem elhanyagolható cél, hogy mihamarabb megtörténjen a munkába való visszatérés, a független tevékenység végzése és az önellátás. A fenti kezelésekkel csökkenthető a közvetlen orvosi költségek, a gyógyszerköltségek és az aktív kórházi igény. Ambuláns kardiológiai rehabilitáció leggyakrabban az alábbi betegségcsoportok esetén jön szóba: akut miokardiális infarktus, angina pektorisz, koszorúér műtét, PTCA, PCI eszközös beavatkozás, kardiomiopátiák, szívbillentyű betegségek-, illetve ezek operációja utáni állapotok, időskori szívbetegségek, halmozott kardiovaszkuláris rizikóval járó multimorbid betegek csoportja szívelégtelenséggel, illetve anélkül. A kardiológiai rehabilitáció nélkülözhetetlen eleme a szív és érrendszeri betegek ellátásának, gondozásának; ennek elsődleges célja a kardiovaszkuláris betegségben szenvedőknél

a

kórfolyamat

progressziójának

megállítása,

illetve

lassítása,

a

fogyatékosságot okozó komplikációk kivédése. A kardiológiai rehabilitáció specifikus 23

NYDOP-5.2.1/C-11


prevenciós célja a betegség hátterében álló kockázati tényezők befolyásolása pszichoedukációs, életmód tanácsadási módszerekkel. Számos nemzetközi kutatás igazolta,

hogy

a

kardiológiai

rehabilitációs

gyógykezelésben

résztvevő

betegek

életkilátásai javulnak, ritkábban szorulnak kórházi ápolásra, javul az életminőségük, fizikai edzettségük, lelki állapotuk. A rehabilitáció eredményesen csak multidiszciplináris csoportmunka formájában végezhető, amelyben speciálisan képzett személyzet biztosítja a betegek korszerű ellátását. Annak ellenére, hogy heveny szíveseményt követően minden betegnek elérhetővé kellene tenni a strukturált, interdiszciplináris rehabilitációs programot, az Országos Egészségbiztosítási mindössze

Pénztár

egyharmada

felmérései vesz

alapján,

részt

ma

Magyarországon

kardiológiai

a

rehabilitációban.

rászorulók Hazánkban

hagyományosan a fekvőbeteg kardiológiai rehabilitáció terjedt el, amely nem minden érintett beteg számára hozzáférhető. Előreláthatólag az akut kardiológiai ellátás fejlődésével, a várható élettartam növekedésével párhuzamosan a rehabilitációs igény tovább nő. Az igen alacsony részvételi arány nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a munkaképes korúak rokkantosítási aránya Magyarországon a legmagasabb az Unióban. Hazánkban ambuláns kardiológiai rehabilitációs programban jelenleg a rászoruló betegek mindössze 5%-a vesz részt! Jól működő, strukturált ambuláns rehabilitációs program olyan helyen képzelhető el, ahol adottak a tárgyi feltételek, – az akut ellátást és rehabilitációs programot biztosító eszközös

háttér-

valamint

a

megfelelő

szakmai

tapasztalattal

rendelkező

multidiszciplináris team tagok (kardiológiai rehabilitációs szakorvos, gyógytornász, dietetikus, pszichológus,

rehabilitációban

jártas,

szakképzett

ápoló, gyógyszerész,

szociális munkatárs). Ahhoz, hogy a kardiológiai rehabilitáció összes alapelemét magába foglalja az ambuláns program, legalább 6–12 hétig kell tartania. A hosszabb távú programok a felmérések alapján hatékonyabbnak bizonyulnak. Az ambuláns forma számos beteg számára kedvezőbb, az otthoni életvitel folytatásának lehetősége, a család támogató erejének érzete miatt. Az edukációs programokon és az újraélesztési ismeretek oktatása az Intézetben várja a betegek hozzátartozóit is, amely különösen fontos a hosszútávú

életviteli változtatások megvalósításában, valamint az esetleges akut

problémák elhárításának elsajátításában. Az elmúlt három évben megközelítőleg 200 beteg vett részt ilyen programokban. Tapasztalatok szerint ennek többszörösére lenne igény. A Sopronban és környékén élő szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, az érelmeszesedés tekintetében nagy kockázati csoportba tartozó cukorbetegek,

a halmozott rizikótényezőjű páciensek

szívesen választják az ambuláns rehabilitációs formát, akár az intézeti rehabilitáció folytatásaként,

akár

önállóan.

Az

ambuláns

rehabilitáció

bővítésével

az

intézet

fekvőbeteg kardiológiai rehabilitációjára várók sorát is csökkenteni lehetne.

24

NYDOP-5.2.1/C-11


A célkitűzések közé tartozik az akut kardiológiai események aktív osztályon történő ellátása után az általános állapotuk és lakhelyük, szociális körülményeik alapján az arra alkalmas betegek korai ambuláns kardiológiai rehabilitációs programba való felvétele.

Ezt

a

területen,

az

ellátási

vonzáskörben

működő

aktív

osztályok

szándéknyilatkozatukkal támogatják.

2.2. Célcsoport/ok bemutatása A projekt közvetlen célcsoportját Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet területi ellátási kötelezettségét jelentő Sopron és környéke (kb. 100.000 lakost érintő) területéről érkező betegek

jelentik.

Döntően

akut

szíveseményt

(miokardiális

infarktus,

koszorúér

intervenció, szívoperáció, PM beültetés) elszenvedett, stabil klinikai állapotú koszorúér betegek, krónikus szívelégtelenségben szenvedők, perifériás érbetegek, valamint nagy kardiovaszkuláris kockázattal bíró betegek számára biztosít multidiszciplináris, komplex rehabilitációs programot az Intézet. Kiemelten fontos célcsoportot képez az ellátási területen élő olyan betegek, akik az akut kardiális esemény aktív fekvőbeteg ellátásán túlvannak és akik a korai ambuláns rehabilitációs formát állapotuknál fogva vállalhatják, szociális és családi környezetük ezt lehetővé teszi. Ennek a speciális és nagyon fontos célcsoportnak a minél hatékonyabb elérése, a korai rehabilitáció arányának emelése a jelen javaslat egyik fő szakmai célkitűzése. Elérésükért a közvetlen környezet aktív osztályaival együttműködési szándéknyilatkozatot kötünk. Az ambuláns rehabilitációs formát, akár az intézeti rehabilitáció folytatásaként, akár önállóan választó Sopron és környékén élő szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, valamint

az

érelmeszesedés

tekintetében

nagy

kockázati

csoportba

tartozó

cukorbetegek, halmozott rizikótényezőjű páciensek szintén a projekt közvetlen célcsoportját jelentik. A

kardiológiai

rehabilitáció

betegszervezetek,

a

területén

szakellátási

és

dolgozó, alapellátási

abban

együttműködő

rendszer

dolgozói,

civila

és

jelenlegi

együttműködések fejezetben, valamint a tervezett rehabilitációs együttműködések fejezetben felsorolt, bemutatott, a rehabilitáció területén aktív hivatalok, szervezetek munkatársai, illetve célcsoportjai, ügyfelei, tagsága a fejlesztés megvalósítása során közvetett célcsoportot jelentenek.

25

NYDOP-5.2.1/C-11


3. A projekt eredményeként megvalósuló rehabilitációs szolgáltatói tevékenység leírása

o

A szakmai struktúrához szükséges infrastrukturális (épület) feltételek biztosításának bemutatása. Építészeti jellemzők bemutatása, indoklása a szakmai elvárások és költséghatékonyság alapján.

Az ambuláns kardiológiai rehabilitációt segítő tornaterem kialakítását indokló szakmai érvek: A jelenleg végzett fekvőbeteg és ambuláns járóbeteg rehabilitációhoz kapcsolódó tornateremben

végzett

gyógytorna

ellátást

a

központi

telephelyen

csak

kompromisszumos megoldás révén tudja biztosítani az Intézet. Az Intézet nagy előadóterme többfunkciós formában került átalakításra, egyrészt helyet ad az edző gépeknek, tornatermi eszközöknek, amely egy kevésbé praktikus mobil fallal van elválasztva a kongresszusi előadó teremtől, amely elválasztó elemeken kerültek elhelyezésre a bordásfalak. Az előadóterem ülőszékeit hét közben, a torna idejére fel kell pakolni a színpadi részre, így igazából egyik funkció sem használható zavartalanul. Ez a méltatlan és funkciójában keveredett szükséghelyzet kerül megszüntetésre a rehabilitációs ellátás számára biztosított korszerű, új tornaterem, és a hozzá kapcsolható rehabilitációs munkában elengedhetetlen helyiségek kialakításával. Az ambuláns kardiológiai rehabilitáció keretében végzett gyógytorna foglalkozások során hangsúlyos szerepet kapnak a csoportos foglalkozások, amelyek nagyobb helyigénnyel járnak. Míg a mozgásszervi rehabilitáció során a megromlott mozgásfunkciót javító egyéni, személyre szabott gyógytornának van nagyobb szerepe, amelyeket kisebb tornateremben, tréning, illetve foglalkoztató szobákban, betegágy mellett el lehet végezni, addig a kardiológiai rehabilitáció során a terhelhetőséget fokozatosan biztosítani

tudó,

erőnlétet

fejlesztő,

kondicionáló

mozgásformáknak

van

szerepe, amelyet eszközös módon, illetve csoportos gyógytorna foglalkozások alkalmával lehet biztosítani, amelyek nagyobb helyigényűek. A kardiológiai rehabilitációs tréningprogram nagy helyigényét elsősorban a szívbetegek körében

alkalmazott

intervención

átesett

mozgásformák betegek

indokolják.

gimnasztikai

Az

infarktuson,

jellegű,

nagy

illetve

amplitúdójú,

koszorúér ritmikus

gyakorlatokat végeznek csoportos torna keretében. A fejlesztéssel a betegek fizikai aktivitását pozitív irányba lehet befolyásolni, teljesítőképességüket fokozni, a tüneteket csökkenteni. A szívműtéten, eszközös beavatkozásokon átesett páciensek is hasonlóan dinamikus

gyógytornát

végeznek,

keringésjavító,

légző-

és

lazítógyakorlatokkal

kiegészítve, főként a légzésfunkció és az erőnlét javítása érdekében. Mindkét esetben csoportos torna keretében zajlanak a tornák különböző játékformákkal kombinálva. 26

NYDOP-5.2.1/C-11


A társadalomba való biztonságos visszailleszkedést, a különböző fokozatú egyéni és csoportos gyógytornát követően az ahhoz kapcsolódó társas mozgásformák játékos gyakorlása segíti a leginkább. Így továbbra is biztosított a lehetőség a kosárlabdázáshoz, tollaslabdázáshoz és röplabdázáshoz, amelyek nagy teret igényelnek. Az asztalitenisz is hasznos kiegészítője lehet a fizikai tréningprogramnak. A kardiológiai rehabilitációban közkedvelt táncterápiát is alkalmazza a pályázó, amely nem csak a fizikai jólétre, hanem a pszichés állapotra is jótékony hatást gyakorol. A súlyosabb klinikai állapotban lévő krónikus szívelégtelenségben szenvedők biztonságos, kontrollált segítségével

mozgáskezelése valósul

meg.

számítógép-vezérelt, A

hatékonyság

ellenőrzött

fokozása

érdekében

tréning a

kerékpár

mozgáskezelés

párhuzamosan, több kerékpár együttes működtetésével végezhető. Fontos érv a tornaterem nagyságát illetően az egyre növekvő csoportlétszám. A csoportos mozgásterápiát optimális esetben 15-25 fővel végezhetik a gyógytornász kollégák. Az ambuláns kardiológiai rehabilitációt segítő egyéni és csoportos foglalkoztató helyiség kialakításának szakmai indoklása: A gyógytorna program mellett ajánlott egyéni és csoportos relaxációs tréningek, foglalkoztatások számára is tágas, csendes, jól elkülöníthető teremre van szükség, ahol a nyugalom, a megfelelő koncentráció lehetősége biztosított. A foglalkoztató terápia során a fizikai és pszichikai kondíciók (funkció zavarok, problémák, károsodások, stb.) kezelését specifikusan kiválasztott és megszervezett tevékenységeken keresztül érik el abból a célból, hogy segítsenek a betegeknek elérni a legmagasabb szintű kondíciót, funkciót, a függetlenséget és az önállóságot. Az egyén személyes szociális, kulturális és gazdasági környezetében való újra megjelenéshez szükséges azokat a tevékenységeket begyakorolni, amelyek a mindennapi élethez, önellátáshoz, a munkához, szabadidős tevékenységek

végzéséhez

segítenek

hozzá.

Orvosi

rehabilitációs

szempontból

a

hangsúly itt a tevékenységen, annak begyakorlásán van. Ezen foglalkoztatás során olyan célirányos tevékenységeket végeznek, amelyet a beteg aktívan felhasználhat és beépíthet életvitelébe, mindennapi tevékenységeibe, segítve az aktivitásban jelentkező zavarok megelőzését, és csökkentését. A kiválasztandó terápia a beteg otthoni környezetéhez, életviteléhez igazodik, amelyet a terápiás terv személyre szabott elkészítésénél határoznak meg a szakértők. A fenti célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges egy egyéni és csoportos terápia végzésére alkalmas nyugodt, elkülönített hely, amely jelenleg nem áll rendelkezésre, és amelyet a fejlesztés előirányoz.

27

NYDOP-5.2.1/C-11


Az ambuláns kardiológiai rehabilitációs munkában a klasszikus foglalkoztatásokon belül kiemelt jelentőségű az önellátás mindennapi tevékenységek fejlesztése, a funkcionális és közösségi

mobilitást

elősegítő

tevékenységek

fejlesztése,

a

szabadidős

és

a

kommunikációs lehetőségek fejlesztése és az egészségnevelés. Ezen munka alkalmával a foglalkozásvezető szakmai kompetenciájával aktivál, motivál, biztatást ad, informál, és gyógyít. A foglalkoztatás lehet egyénre szabott, azonban ha a tevékenység közösségi jellegű, akkor csoportos foglalkoztatás. Ezzel fejlődhet a betegek szociális interakciós készsége, csoportos szerepe, szociális motiváltságuk. A megcélzott fejlesztéssel a rehabilitáció során alkalmazott foglalkoztató kezeléseket a kor szakmai színvonalán tudja biztosítani a kórház a betegei számára. Az

ambuláns

kardiológiai

rehabilitációt

segítő

pszichoedukációs

szoba

kialakításának szakmai indoklása: A rehabilitációs folyamatban jelentős szerepe van az adott társadalmi környezetnek, a rehabilitálandó személynek, és a köztük lévő interakcióknak. A rehabilitációs munka során a pszichológia nem a beteg testrészére, vagy önmagában a pszichéjére kíván hatni, hanem a családban, társadalomban élő egész emberre, sok esetben a külső szereplőket is bevonva a munkába. További cél az, hogy a rehabilitáció során elérjük, vagy megőrizzük a beteg korábbi testi, lelki, szociális teljesítőképességét, maximális függetlenségét, optimális életminőségét. A terápiás team-ből a pszichológus egyénre szabottan alakítja ki azt a terápiás tervet, amit az adott időszakban szisztematikusan megvalósít. A pszichológus és a beteg kapcsolata kiemelten bizalmi jellegű, ezért a munka során a megfelelő munkafeltételeket biztosítani szükséges. A terápiához szükséges nyugodt légkört nem lehet a többágyas kórteremben, vagy a zajos járóbeteg ambulancián

megteremteni, ezért

szükséges egy pszichoterápiás

munkához alkalmas pszichoedukációs szoba kialakítása. A rehabilitációs folyamat során a külső kapcsolatok támogatása érdekében - többször szükséges a beteg családjának bevonása is, erre nem csak a betegnek, hanem a családnak is nagy szüksége lehet. A kardiológiai betegségek egy része a beteg egész további életére hatással van, a beteget és hozzátartozóját sokszor fizikailag megterheltség, reményvesztettség, érzelmileg kiégettség, a betegség miatt fluktuáló lelki regresszió jellemzi, sokszor halálfélelem, aggodalmaskodás, szorongás, depresszió, segítség nélküliség érzése tarkítja a képet. Ezek miatt fokozott lelki érzékenység, tagadás, elkerülés, projekció, rossz közérzet jellemzi a beteget, amely problémákat a rehabilitációs munka során igyekeznek megoldani

a

kórház

szakemberei.

Megtanítják

a

beteget

a

betegséggel

való

megküzdésre, az esetlegesen tartósan megváltozott egészségi állapot elfogadására, feldolgozására, és az új helyzethez történő alkalmazkodásra. E tünetek többsége nem egyik napról a másikra alakul ki, ezért türelmes, hosszabb ideig tartó kezelésekre van szüksége mind az egyénnek, mind a családtagoknak. Ezekhez a 28

NYDOP-5.2.1/C-11


találkozásokhoz és ülésekhez szintén nagy segítséget jelent a fenti helyiség kialakítása. Nagyon fontos a szakértői munka során, hogy a rehabilitációs intézmény pszichológiai légköre optimális legyen a gyógyuláshoz, szabadon áramló, mindent átható érzelmi klímát biztosítása a betegeknek. A kiegyensúlyozott, biztonságos, támogató pszichológiai légkör segítésében a fejlesztésnek nagy szerepe van. Eddigi tapasztalatok szerint egyre nagyobb az igény az ambuláns keretek között szervezett, ilyen komplex szemléletű kardiológiai rehabilitációra, amelyre az intézetben dolgozó rehabilitációs teamek szakmai felkészültsége kiválóan alkalmas. A támogatás révén

megvalósítható

európai

színvonalon

működő,

modern

infrastrukturális

feltételrendszer e munkát még hatékonyabbá képes tenni. Építészeti leírás Az infrastrukturális beruházás a meglévő épület bővítésével valósul meg, tekintettel arra, hogy nem áll a pályázó rendelkezésére a tervezett funkciónak megfelelő, meglévő épületrész. A bővítés mellett a főépületben is tervezett némi funkcionális átalakítás a felmerülő orvos-szakmai igények megfelelő kielégítésének érdekében. Az alábbiakban a főbb beavatkozások bemutatása következik az elkészült, engedélyeztetés alatt álló tervdokumentáció alapján. Az átépítés a meglévő terasz beépítésével, új funkciónak megfelelő födémmel kerül kialakításra. Az új építmény könnyűszerkezetes teherhordó vázára a jelenlegi homlokzat síkjában acélkeretes és osztásos, padlótól a mennyezetig érő üveg nyílászáró illetve könnyűszerkezetes

szendvicspanel

burkolat

épül,

a

természetes

szellőztetés

biztosításával. A teherhordó váz és a homlokzat közötti üres sáv belső közlekedőként szolgál. Az épületrész feltárása az udvarban a meglévő épület teljes magasságú része melletti szerkezeti traktusban mintegy 20 m2 területű lépcsőházzal és a hozzá tartózó mozgáskorlátozottak számára is alkalmas lifttel történik. Ugyanebben a traktusban az áttervezés szintjén kerül kialakításra a szociális blokk (WC-k, mosdók, öltözők, gyógytornász tartózkodó, szertár, egyéni foglalkoztatók, takarítószer tároló, ambuláns külső rehabilitálandóknak zuhanyozók, stb.). A jelenlegi tetőteraszra vezető kijárat az új tornaterem belső bejárataként megtartásra kerül.

A

tornaterem

egyik

oldala

úgy

kerül

kialakításra,

hogy

a

gyógytornász

csoportterápiához szükséges minél nagyobb méretű tükörfal biztosítható legyen. A meglevő földszintes épület dél-nyugati kiugrása felett, részben fedett terasz alakítható ki nyílászáróval a tornaterem felé. Az egyterű tornaterem igény szerint mobil hangszigetelt válaszfalakkal szeparálható. A válaszfalak általában 10-12 cm szerkezeti vastagságú válaszfal-tégla falazatok illetve gipszkarton válaszfalak. A tervezett épületrészben az akadálymentesség feltételei valamint a mozgáskorlátozott WC-mosdó használat biztosított. Az emeletráépítés a soproni Lővérek panorámájára 29

NYDOP-5.2.1/C-11


tájolt kilátású és homlokzatképzésű, de mindez egyben az égtájnak megfelelő külső hatékony árnyékolási szisztéma kialakítását is szükségessé teszi. A tornacsarnok héjalása a térrácsot lezáró OSB lapra fektetett ásványgyapot táblákon rögzített SIKA lemezzel történik, megfelelően méretezett csapadékvíz elvezető rendszerrel. A tartó fémszerkezet alulról Ridurit tűzgátlást is szolgáló lapokkal síkban kerül kialakításra. A tervezett bővítés helyszínén teljeskörű, komplex akadálymentesítés valósul meg. A meglévő, földszinti rész átalakítása nem része a fejlesztésnek, így az egész épületre vonatkozóan projektarányos akadálymentesítés tervezett. Az intézmény földszintjén már korábban kialakított akadálymentes illemhely üzemel. A földszinti speciális vizesblokk a szintet teljes mértékben ellátja. Új, korszerű akadálymentes illemhely a tervezett beruházáshoz épül, melyet bárki használhat. A vizes helyiség a földszintről lifttel könnyen elérhető. Az új vizes helyiség a földszinten táblával is jelzésre kerül. Földszinti beavatkozások: A földszinten a meglévő, többfunkciójú terem lényegében változatlan marad. Csak a tűzszakasz határba eső ajtók kerülnek cserére. A főépületben a földszinten található már akadálymentes vizesblokk a meglévő előcsarnokból nyílóan. A dél-keleti oldalon, dilatációs hézaggal, az egyik ablaksor előtt helyezkedik el a természetes szellőzéssel, megvilágítással és temperált fűtéssel ellátott lépcsőház. A meglévő ablak helyén kialakított ajtóval biztosított a földszinti tornaterem megegyező szintmagasságú akadálymentes udvari megközelítése. A lépcsőház bejárati kialakítása lehetővé teszi a további fejlesztések kapcsolódását. Innen indul a felsőbb szintek megközelítésére az akadálymentes, hidraulikus lift és az azt körülölelő akadálymentes lépcső. Galéria szint: A galéria szint lényegében változatlan marad. Itt is a meglévő ablak helyén kialakított ajtóval biztosított az akadálymentes bejárat (eddig ez a szint nem volt akadálymentesen megközelíthető). Az ajtó vonalába eső parapet magasságú szellőzés kiváltásra kerül. A tűzfalban lévő, használaton kívüli egykori vetítőnyílásokat befalazzák. Tornatermi szint: A lépcsőház előterébe nyíló ajtón közelíthető meg akadálymentesen a tervezett bővítés. Ez a közlekedő-előtér összeköti menekülési útvonalként a meglévő épület volt tetőteraszra nyíló folyosóját, aminek tűzfalba eső ajtaja szintén a tűzvédelmi fokozatnak megfelelően kerül kialakításra. A folyosó szellőzése ablakkal biztosított, töréspontjába felülvilágító tervezett, ami automatikusan nyílik tűz esetén. A közlekedő előtérrel tárja fel az összes helyiséget: kiscsoportos és nagycsoportos foglalkoztatót (csoportos gyógytornára alkalmas tornatermeket), gyógytornász és pszichoedukációs helyiséget,

szociális

blokkot,

akadálymentes

és

személyzeti

mellékhelyiséget,

takarítószer tárolót.

30

NYDOP-5.2.1/C-11


Gépészeti szint: A használatból fakadóan ez a szint nem akadálymentes, a lépcső is más kialakítású. Ide már a tornatermi szintet látogatók nem jöhetnek fel, melyet táblával is jeleznek. A gépészeti helyiség a lépcső felső pihenőjéről nyílik. A lépcsőház füstmentes. A kivitelezési munkálatok tervezett költsége: bruttó 67.202.674 Ft. o

A tervezett szakmai struktúrához szükséges tárgyi feltételek bemutatása (pl.: épület, gép-műszer). A tárgyi feltételek szakmai alátámasztása, szakmai indokoltsága.

A pályázat keretében az intézet nem tervez eszköz-fejlesztést, ezzel összefüggésben a pályázati felhívásban előírtaknak megfelelően a projektmegvalósítás végére vállalja, hogy eszközállománya megfelel a szakmai minimumfeltételekben előírtaknak.

eszközök listája_sopron rehab.xls

2. munkalap

o

Mutassa be a tervezett informatikai fejlesztéseket, az informatikai rendszer

illeszkedését

a

tervezett

szakmai

struktúrához,

illetve

a

tervezett munkafolyamatokhoz. Mutassa be, hogy a tervezett informatikai eszközbeszerzések miképpen kapcsolódnak a tervezett orvos-szakmai tevékenységhez. A pályázatban tervezett fejlesztés informatikai beruházást nem igényel, így ez a pont nem releváns. o

A

tervezett

biztosításának

szakmai

struktúrához

bemutatása

szükséges

(létszám,

személyi

jogviszonyok,

feltételek

részmunkaidő,

szakképzettség, új munkaerő felvétele, munkamegosztás hatékonysága, képzési,

továbbképzési

(intézkedési

terv),

igények,

hogy

stb.),

milyen

illetve

annak

intézkedésekkel

részletezése biztosítják

a

megvalósítási időszak végére a személyi minimumfeltételekben előírt számú orvosi és szakdolgozói létszámot. A fejlesztéshez szükséges szakmai humán erőforrással az intézet rendelkezik, amely a jogszabályban

meghatározott

minimumfeltételeknek

megfelel,

így

további

létszámfejlesztést nem tervez. A mindenkori rendeleteknek megfelelő személyi feltételek biztosítását a pályázó vállalja.

31

NYDOP-5.2.1/C-11

o


A megvalósítandó szakmai együttműködések, partnerségek bemutatása

Jelen pályázat előkészítési szakaszában az alábbi intézményekkel, betegszervezetekkel, egyházi és civil szervezetekkel került sor együttműködési megállapodás megkötésre: 

Vas megyei Szív Egyesület Közhasznú Szervezet;



Mozgáskorlátozottak Mosonmagyaróvári Egyesülete;



Magyar Katolikus Egyház Nagyboldogasszony (Bencés) templom;



Magyar Ápolási Egyesület;



Flandorffer Ignác Szociális Intézet és Mikrotérségi Központ;



Magyar Vöröskereszt Sopron Területi Szervezete.

Ezen együttműködések során az intézet az alábbi területekre fektet kiemelt hangsúlyt:  a szív- és érrendszeri, ill. mozgáskorlátozott betegek kardiológiai és mozgásszervi rehabilitációjának elősegítésére, beutalásuk menedzselésére;  közös

rehabilitációs

programok,

megelőző

prevenciós

tevékenységek

szervezésére;  ezen betegek munkaképességének fejlesztésére, mielőbbi munkába állásuk elősegítésére;  az ápolási színvonal, a betegelégedettség növelésére, a betegjogok maradéktalan érvényesülésére. Az együttműködési megállapodásban foglaltak célja, hogy a pályázati felhívásra benyújtani szándékozott projekt szakmai programjának megvalósítása során partneri kapcsolatot alakítsanak ki, és együttműködjenek a betegek gyógyításának és minél hatékonyabb társadalmi reintegrációjának érdekében. A közös feladatok megoldásában felek tevékenyen részt vesznek, a rehabilitációs folyamatnak

a

kompetenciájuknak

megfelelő

területeken

együttműködnek.

A

rehabilitációs ellátások, a támogató szolgáltatások teljes spektrumának minden érintett, rehabilitálandó szervezésére,

személy azok

számára

eredményeinek

hiánytalan

nyújtása

felmérésére,

érdekében

értékelésére

és

az a

ellátások

széles

körű

együttműködések jól működő hálózatának kialakítására irányuló ellátás-szervezési tevékenységekben a felek a területi és szakmai illetékességi körükön belül részt vesznek. Megvalósulása esetén a rehabilitációs ellátások fejlesztésére irányuló jelen program jó alapot nyújt az érintettek érdekében az egyes egészségügyi szakterületeken belüli, a szakterületek közötti, az önkormányzati, a foglalkoztatási, a civil, közösségi és egyházi támogató szervezetek

ilyen irányú munkájának, szolgáltatásainak

eredményesebb

összehangolásához, további fejlesztésekhez, ennek tervezésében, kialakításában felek részt vesznek.

32

NYDOP-5.2.1/C-11


Az együttműködési megállapodás aláírásával továbbá a felek kifejezik azon szándékukat is, hogy a Projekt lezárását követően a jövőben továbbra is együttműködnek a Projektben meghatározott célok megvalósításának érdekében, és lehetőségeikhez képest biztosítják az addig elért eredmények további és folyamatos fenntartását. A vonatkozó Együttműködési megállapodások a Megvalósíthatósági Tanulmány mellékleteként kerülnek becsatolásra. A fentieken túlmenően a Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet a térségi ellátásszervezés alapelveinek megfelelően, a szakmapolitikai célok közül a rehabilitáció szakterületén az alábbi szervezeti, gazdálkodási és tudományos együttműködések kialakítása és folyamatos fejlesztése iránt elkötelezett, így itt az intézet stratégiai dokumentumából

a

pályázat

szempontjából

releváns

részei

kerülnek

röviden

ismertetésre: A Nagytérségi Rehabilitációs Centrum kialakításának koncepciója Az Intézet a népegészségügyi szempontból legjelentősebb betegségek esetében nyújt rehabilitációs ellátást. A kardiovaszkuláris betegségek, a stroke, mozgásszervi megbetegedések

(pl.

az

osteoporosis

és

következményei),

olyan

rossz

népegészségügyi mutatókkal rendelkeznek hazánkban, amelyek mind számukban, mind jelentőségükben

kiemelkedőek.

Az

intézet

ezeken

a

szakterületeken

szerzett

tapasztalatokat a gyógyításban, ehhez az ellátási formához alakította ki feltételrendszerét és koncentrálta erőforrásait. A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézetet, mint a térség legnagyobb rehabilitációs kapacitással, koncentrált rehabilitációs tudással és tapasztalattal rendelkező intézménye alkalmasnak látszik egy nagytérségi rehabilitációs centrum szerepre, bizonyos rehabilitációs ellátási formáknál (pl. transzplantáció utáni rehabilitáció) megtartva országos, illetve nagytérségeken átívelő szerepkörét. Az itt felhalmozott szakmai tudás és tapasztalat a rehabilitációs szakorvosképzésben is hasznosul, mivel képzőhely lévén évente több szakorvosjelöltet, gyógytornászt és pszichológushallgatót fogadunk gyakorlatokra. Az intézmény alkalmas a profiljához igazodó egyfajta módszertani szerep betöltésére is. A Rehabilitációs Szakmai Kollégium ellátás-szervezési elképzelései szerint a rehabilitációt kizárólag olyan centrumokban érdemes művelni, ahol a megfelelő ellátást biztosítani tudó szakembergárda, szakértelem, felkészültség, tapasztalat, infrastrukturális, tárgyi és eszközös feltételrendszer rendelkezésre áll. A nagytérségben működő, többi rehabilitációs intézmény – tekintettel többnyire egy-egy profiljukra – kevésbé tudnak a fenti feltételeknek megfelelni. A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézetben megvan a lehetőség

a

—

többnyire

nem

mozgásszervi

profilú

—

rehabilitációs

profilok

33

NYDOP-5.2.1/C-11

kiszélesítésére,

így


egy

nagytérségi

rehabilitációs

módszertani

központ

és

rehabilitációs betegellátási központ kialakítására. A nagytérségi és országos ellátási szükségletek részletes felmérése és elemzése alapján lehet eldönteni, hogy milyen profilok bővítésére kell koncentrálni a közös ellátási stratégia

és

a

hozzá

tartozó

betegutak

megszervezésekor

a

fenntartható

struktúraátrendezés során. A szükséglet alapú tervezéskor az alábbi, jelenleg még az intézetben nem

működő profilok fejlesztése képzelhető el, a nagytérség

egyéb

rehabilitációs ellátó helyeinek hálózatába integrálva. 

Szív-, szív-tüdő transzplantált betegek rehabilitációjának deklarálása, esetleg országos szakmai alközpont szerepet vállalva e profilnál;



Kardiopulmonológiai, illelve légzésrehabilitáció;



Gyermekkardiológiai rehabilitáció, gyermek-légzés rehabilitáció;

A felsorolt profilok közül az intézményben bármely szakma, nagyobb mértékű ráfordítás nélkül fejleszthető, mert az eddig kialakított szakmai feltételek, túlnyomó többsége jelenleg is rendelkezésre áll. Az aktív háttér a Soproni Erzsébet Kórházzal történő szorosabban deklarált együttműködés keretében biztosítható. Lakóközösségi rehabilitáció A WHO rehabilitációjával kapcsolatos stratégiája azt vetíti előre, hogy a jövőben szükségessé váló rehabilitáció a beteg lakóhelyéhez közel történjék, ezért Sopron központtal egy lakóközösségi rehabilitációs modell kialakításában a Soproni Rehabilitációs Gyógyintéze koordináló, szervező, módszertani szerepet tervez. Ennek érdekében kapcsolatot épít ki az intézmény a városban működő háziorvosi, otthonápolási szolgálattal, a szociális ellátórendszerrel, az oktatási, képzési-átképzési szervezetekkel a komplex (orvosi, szociális, foglalkoztatási) rehabilitáció lakóhely közeli megvalsóítása érdekében. A komplex rehabilitáció eredményessége érdekében az Intézmény továbbra is szoros kapcsolatot tart fenn az Országos Rehabilitációs és Szakértői Intézettel, illetve annak

helyi

bizottságaival,

valamint

a

Rehabilitációs

Mentori

Hálózattal.

Az

Intézmény szakmai hozzáértése, felkészültsége alapján alkalmas a szakvéleményezéshez szükséges funkció- és állapotfelmérésre, a rehabilitációs szükségletek, a rehabilitáció irányának és időtartamának meghatározására orvosszakmai javaslati szinten. Az intézet a jelenlegi formában akkor tartható fenn, ha az aktív, korai rehabilitáció tekintetében

a

nagytérségeken

átívelő

ellátási

lehetőségei

megmaradnak.

Erre

biztosítékot jelentenek a már meglévő, jól működő kapcsolatai a közvetlen és jelentős rehabilitációs háttérrel nem rendelkező Semmelweis Egyetem kardiológiai ellátó helyeivel, valamint az Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézettel. Mindkét intézményből jelentős számú beteg érkezik közvetlen műtétek utáni, fekvőbeteg 34

NYDOP-5.2.1/C-11


kardiológiai rehabilitációra. Ezek a betegek veszélyeztetettek, mivel a korai rehabilitációs szakban számos postoperatív szövődmény fordul elő. A fenyegető szövődmények elhárítása

feltételezi

a

közös

ellátási

protokollok

alapján

dolgozó,

aktív

és

rehabilitációs szakemberek szoros együttműködését, bizalmát, amely évek alatt jött létre és komoly szakmai értéket képvisel. Funkcionálisan a Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet a nagytérségi, illetve az azon átívelő országos rehabilitációs

rehabilitációs hálózat

funkciók

tekintetében

az

integráns része marad. országos

rehabilitációs

Az

országos

központok,

illetve

alközpontok funkcionális egységébe kell illeszkednie, míg a nagytérség vonatkozásában a helyi rehabilitációs feladatmegosztás alapján kialakított háló részeként kell definiálni a helyét, a progresszivitás szempontjainak figyelembevétele mellett. o

Projekt

illeszkedésének

bemutatása a

projekt

területére

vonatkozó

térségi / települési fejlesztési koncepcióhoz, stratégiához, kiemelten az integrált városfejlesztési stratégiához, amennyiben a megvalósulás helye olyan település, mely rendelkezik integrált városfejlesztési stratégiával. Sopron Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája fontos elemként kezeli az egészségügyi fejlesztések irányvonalát. A meghatározott intézményfejlesztésen és partnerépítésen felül a város egyik fő célja az „…életminőség javítása a teljes lakosságot kiszolgáló speciális szociális és egészségügyi intézmények kialakításával…”. A tervezett projekt illeszkedik a Nyugat-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács által elfogadott Nyugat-dunántúli régió egészségügyi programja című dokumentumban megfogalmazott Regionális rehabilitációs központok fejlesztése intézkedéshez, amelyben a struktúraváltoztatások miatt a rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a fő célkitűzés. Új Széchenyi Terv Nyugat-dunántúli Operatív Program Akciótervéhez (20112013) szintén illeszkedik a projekt, amelynek 5. prioritása a Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése. A prioritás többek között kiterjed az egészségügyi alapellátást, járóbeteg-szakellátást, rehabilitációt, hosszú idejű ápolási ellátást biztosító intézmények infrastrukturális, a régió sajátos településszerkezetét figyelembe vevő fejlesztésére. A prioritás hozzájárul a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáféréshez szükséges infrastruktúra fejlesztéséhez.

A térségi és területei illeszkedésen felül a projekt összhangban van az Új Széchenyi Programban

Terv

részét

képező

Gyógyító

megfogalmazottal,

beavatkozásokhoz

és/vagy

egyéb

amely

rehabilitációs

Magyarország szerint: célú

–

Egészségipari

„…rehabilitációs

tevékenységekhez

célú

szükséges

35

NYDOP-5.2.1/C-11


infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, orvosi műszerpark mennyiségi és minőségi fejlesztése elengedhetetlen”. 4. Választható,

kapcsolódó

tevékenységek,

szolgáltatások,

szempontok

részletes bemutatása (konzorciumi tagonként) (Pályázati Felhívás C.6.2. pontja alapján) A pályázat tartalmazza a régióban legalább éves – a konzorciumi tagok által együttesen – 1000 betegszámot felvállaló ambuláns kardiológiai rehabilitációs fejlesztést, különös tekintettel a munkaképes korú, a szívinfarktuson átesett, szívműtét utáni betegekre (korai (2-12 hét) és késői (3-6 hónap) konvaleszcens szakasz). A régióban az aktív kardiológiai (beleértve a PCI központokat is), szívsebészeti centrumok működése, az aktív osztályok és a fejlesztendő kardiológiai rehabilitációs ellátók közötti kiváló szakmai együttműködés, az eddig is jól működő beutalási rend lehetőséget nyújt arra, hogy az ambuláns rehabilitációs programokban egyre nagyobb létszámú beteg vegyen részt, illetve a korai rehabilitáció arányszáma jelentősen növekedjen. Természetesen a megcélzott esetszám és a korai rehabilitáció aránya a pontosan előre nem látható finanszírozási lehetőségektől és az ambuláns formát választó, arra alkalmas betegek számától is függ. Az intézet a térségen belül és a távolabbi intézményekkel, szervezetekkel eddig is együttműködött a betegek eredményes rehabilitációja érdekében. A kórház a rehabilitáció területén mind az egészségügyi szereplők minden szolgáltatójával, mind a más

szektorok

(szociális,

foglalkoztatási

szféra)

intézményeivel,

valamint

civil

szervezetekkel és betegszervezetekkel együttműködik és ezek a projekt megvalósítása során és azt követen még szélesíteni kívánja. Ez a tanulmány korábbi részében (a jelenlegi együttműködések, a célkitűzések és a tervezett partnerségek fejezetekben) már bemutatásra került, a projekthez kapcsolódó együttműködési megállapodások pedig Mellékletként becsatolásra kerülnek. A pályázat környezetkímélő megoldások alkalmazásával valósul meg. A pályázó a szakmai programjához kapcsolódóan a kötelező betegtájékoztatási előírásokon

túlmenő,

igazolható

tájékoztatási,

tanácsadási

tevékenységet

vállal, a konzorciális szinten megvalósuló betegtájékoztatási tevékenységek részeként, egyben hasznosítva a többi régió ilyen irányú tapasztalatait is, illetve hozzájárulva az országos információs csatornák kialakításához. A

pályázó

a

pályázat

előkészítésének

és

megvalósításának

folyamatába

a

fogyatékossággal élők helyi (települési vagy megyei) érdekvédelmi szervezetét, a

fejlesztendő

kardiológiai

rehabilitáció

szempontjából

releváns 36

NYDOP-5.2.1/C-11


betegszervezetek helyi, megyei szervezetét bevonta, illetve a megvalósításba be kívánja vonni. Ezt a mellékletben bemutatott együttműködései megállapodással igazolja. A pályázó a fejlesztésben vállalt rehabilitációs szakmai programokról nyilatkozik és azok megvalósítása

során

a

rehabilitációs

ellátási

protokollok

betartását,

azok

hiányában helyi szakmai protokollok alkalmazását, és rendszeres értékelését vállalja. Ez a rendszeres értékelés a konzorciális és a megyei szintű ellátás-szervezési, betegút-szervezési szakértői tevékenységek szervezeti keretei között, az ott kidolgozott módszertan alapján a helyi ellátási gyakorlatban valósul meg, az eredményekről rendszeresen beszámoló készül. Ezeket a vállalásokat jelen tanulmányban bemutatott betegút-szervezési és az emelt szintű

betegtájékoztatásra

irányuló

szakértői

tevékenységekben

való

tervezett

részvétel is alátámasztja. A

Soproni

Rehabilitációs

Gyógyintézet

felvállalja

a

jövőben

a

rehabilitációs

szakorvosi képzést, a rehabilitációs szakirányú szakmai továbbképzést, melynek infrastrukturális feltételeivel jelenleg is rendelkezik. 5. A projekthez kapcsolódó egyéb szolgáltatások bemutatása, indokoltságának alátámasztása o

Előkészítő tevékenységek bemutatása

A beruházás előkészítése során az infrastrukturális fejlesztés engedélyezési és kiviteli tervezési díjai, rehabilitációs szakmérnök díja, valamint a pályázat benyújtása kapcsán kidolgozandó Megvalósíthatósági tanulmány, illetve a megvalósítás során szükséges közbeszerzési tevékenység költségei merülnek fel. A kórház saját szakemberei mellett külső, szakértő cégeket vont be az előkészítési munkákba. A Megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének költségén kívül (Konzorciumvezető költségvetésébe került betervezésre) a további költségek tagonként, tagi költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzésük tagi szinten történik. o

Projektmenedzsment részletes bemutatása és alátámasztása

A projektszervezet felépítésének célja a projekt sikeres végrehajtásához szükséges szakemberek, illetve a megfelelő döntési kompetenciával felruházott munkatársak rendelkezésre állása. A projektszervezet sematikus felépítését a szöveges leírást követő ábra mutatja be.

37

NYDOP-5.2.1/C-11


2. ábra: Projekt menedzsment szervezeti felépítése

A projektszervezet a következő fő csoportokból áll:  Szponzorok;  Projekt Operatív Tanács;  Projektmenedzsment;  Külső projektmenedzsment szervezet csoportja;  Kórházi munkatársak csoportja;  Tanácsadók. Szponzorok: A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet főigazgatója biztosítja a projekt végrehajtásához szükséges erőforrásokat. Projekt Operatív Tanács: a kórház felsővezetőiből, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, mint fenntartó által delegált tagból és a Projekt Vezetőből áll. A Tanács feladata,

hogy

felügyelje

a

projekt

végrehajtását,

megadja

a

szükséges

felhatalmazásokat a projektben szükséges többleterőforrások igénybevételéhez, közvetíti a projekt eredményeit a fenntartó és a RET felé.

38

NYDOP-5.2.1/C-11


Projektmenedzsment: A projektmenedzsment szervezet a projekt legfelsőbb döntéshozó szervezete, tagjai hozzák meg azokat a fontos operatív döntéseket, amelyek alapjaiban határozzák meg a projekt kimenetelét. Feladatuk, hogy megfelelő időben megvitatásra kerüljenek a felmerülő

felsővezetői

döntést

igénylő

kérdések.

Véleményezik

az

elkészült

dokumentumokat, valamint a meghozott döntéseiket egyértelműen és összehangoltan kommunikálják a szervezeten belül. A projektvezetés feladata a projektmunka operatív irányítása, szakmai felügyelete. A projektvezetés munkájáról, a projekt megvalósulásának alakulásáról a projektmenedzser havonta beszámol az Intézmény vezetőségének. A projekt szervezeti, vezetői támogatása, a menedzsment szakmai függetlensége biztosított. Az intézmény részéről a projektben megfelelő szakmai ismerettel rendelkező, pályázatok kezelésében jártas munkatársak vesznek részt. A

projekt

eredményes

megvalósulását

és

a

pályázatban

vállalt

tevékenységek

koordinálását Soósné Varga Tímea, a műszaki/szakmai felügyeletet Kiss László látja el, pénzügyi felelőse pedig Farkasné Kónya Rózsa. A projektmenedzsment csapat az alábbi feladatköröket látja el:  Projektmenedzser résztvevők

(Projekt

munkájának

Vezető):

irányítása,

feladata

koordinálása,

a

projektmenedzsmentben

ellenőrzése.

Felel

a

projekt

határidőben történő végrehajtásáért, a pénzügyi keretek betartásáért, jelentések időben történő elkészítésért. Kapcsolatot tart a Felügyelő Tanácsba delegált tagokkal, rendelkezik a szükséges erőforrásokkal.  Orvos-szakmai irányító: tervezi és szervezi a projekt végrehajtása során felmerülő orvos

szakmai

teendők

elvégzését.

Feladata

különösen:

orvos

technológia,

alkalmazandó protokollok, szükséges eszközök és műszerek meghatározása.  Pénzügyi

irányító:

fejlesztések

során

felel

a

projekt

felmerülő

pénzügyi

problémák

tervének

megoldásáért.

végrehajtásáért Biztosítja

a

és

a

Projekt

Előrehaladási Jelentések pénzügyi részének elkészítését. A projektmenedzsment szervezet felállítása a projekt előkészítési fázisától kezdődően a támogatási

szerződés aláírásáig teljes egészében végrehajtásra kerül. A projekt

előkészítésének

szakaszában

alapvetően

a

fentebb

meghatározott

személyek

közreműködésére, illetve néhány külső szakértő bevonása, míg a megvalósítás szakaszában megnövekvő feladatok ellátására külső szakértők bevonása is indokolt és szükséges. A külső projektmenedzsment szervezet a kedvezményezett döntéshozó, jóváhagyó szervezete, amely ellátja a projekt szereplői közötti koordinációs, illetve adminisztrációs, dokumentációs és jelentéstételi feladatokat a projektvezetői, pénzügyi vezetői és szakmai vezetői feladatkörök keretében. Külső szakértők bevonásra azért kerül sor, mert 39

NYDOP-5.2.1/C-11


jelen projekt teljes koordinálása, elszámolása a jelentéstételi, pénzügyi és más vonatkozó

kötelezettségeknek

való

megfelelés

indokolatlanul

nagy

terhet

ró

az

intézmény dolgozóira. A külső szakértő kiválasztásánál elsődleges szempont a minimum 300 millió Ft-os infrastruktúrafejlesztési, beruházási EU-s pályázat megvalósítási tapasztalat, a kiemelkedő projektmenedzsment tapasztalat, az Európai Uniós pályázatok pénzügyi előkészítésében, lebonyolításában, illetve a pályázat lezárását követően a szükséges pénzügyi jelentések összeállításában való jártasság. Pénzügyi területen feltétel, hogy rendelkezzen olyan munkatárssal, aki felsőfokú szakirányú vagy mérlegképes könyvelői végzettséggel bír. A szervezet a projekt valamennyi szereplőjével kapcsolatban áll, koordinálja munkájukat. Feladata számba venni a kockázati tényezőket, és folyamatosan felülvizsgálni a kockázatkezelési tervet, továbbá segíteni a pályázót a projekt kapcsán felmerülő adminisztrációs és pénzügyi beszámolási kötelezettségeinek ellátásában. A projektmenedzsment szervezet megfelelő IT háttérrel és az azt kiszolgáló eszközökkel, valamint

magas

színvonalú

számítástechnikai

ismeretekkel

rendelkezik

a

projekt

adminisztrációs feladatainak elvégzéséhez, a megbízó elektronikus ügyintézésének segítéséhez. A megbízásra kerülő projektmenedzsment szervezet kiválasztása során a fentieken túl kiemelt szempont a megfelelő ár/érték arány, a fizetési konstrukció optimális kialakítása. Kórházi munkatársak csoportja: a projekt végrehajtása nem választható el a kórház napi működésétől, emiatt időlegesen olyan munkatársakat is be szükséges vonni a végrehajtásba,

akik

nem

közvetlenül

végeznek

munkát

a

projektben,

de

tevékenységükkel biztosítják a feltételeket, illetve a napi kórházi tevékenységhez illesztik a projekt végrehajtását. Tanácsadók: a projekt a végrehajtása során, illetve a befejezését követően is széleskörű

társadalmi-gazdasági

haszonnal

jár,

illetve

bizonyos

veszélyforrásokat

indukál. A haszon maximalizálása, a veszélyforrások minimalizálása érdekében szükséges olyan tanácsadók szükség szerinti bevonása, akik ezeknek a céloknak a megvalósítását elősegítik. A tanácsadók között említhető a szakminisztérium képviselője, szakmai kollégiumi tagot, más egészségügyi intézmények vezetői, önkormányzati képviselők, az Egészségbiztosítási Pénztár vezetője, az ÁNTSZ vezetője, társadalmi és civil szervezetek tagjai, a projekt állapotának megfelelően. A Közreműködő Szervezettel való kapcsolattartás folyamatának bemutatása A támogatás odaítélését követően: A pályázó a támogatás odaítélését követően felveszi a kapcsolatot a Szervezet illetékes osztályával

a

Támogatási

Szerződés

megkötésének

előkészítése

érdekében.

A

40

NYDOP-5.2.1/C-11


Támogatási Szerződés dokumentumainak összeállítása közben az esetlegesen felmerülő kérdésekben folyamatosan egyeztet. A projekt megvalósítása során: A projekt megvalósítása során a pályázó szintén rendszeres kapcsolatot tart fenn a Szervezet

illetékes

osztályával

a

Projekt

Előrehaladási

Jelentések

és

pénzügyi

elszámolások összeállításánál, és az esetleges Támogatási Szerződés módosításnál. A pályázó mindenben együttműködik az esetleges helyszíni ellenőrzések során a Szervezet munkatársaival. A projekt zárása során: A projekt zárásakor szintén igénybe kívánja venni a KSZ illetékes osztályának segítségét a záró jelentés és pénzügyi elszámolás összeállításánál. A projekt fenntartása során: A Szervezettel a projekt lezárultát követően is rendszeres, bár kevésbé szoros, kapcsolatot tart fenn a pályázó a Projekt Fenntartási Jelentések elkészítésekor és a fenntartásra vonatkozó adatszolgáltatás teljesítésekor. A projektmenedzsment költségek tagonként arányosan, a tagi költségvetésben kerültek betervezésre,

beszerzését

a

konzorcium

a

projekt

hatékony

és

eredményes

megvalósítása céljából közös konzorciális szinten tervezi megvalósítani. o

Közbeszerzési szolgáltatások

Tekintettel a megvalósítandó építés értékére, a pályázó közbeszerzési eljárás kiírására kötelezett. A közbeszerzések lebonyolítását végző cég árajánlat alapján, a minőség, megbízhatóság, szakértelem, tapasztalat és megfelelő ár-érték arány alapján kerül kiválasztásra Közbeszerzési tanácsadói tevékenység: 

Lefolytatja a közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívás elkészítésétől az eljárás eredményének a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéig.



Megbízótól írásban megkapott utasítások alapján elkészíti az ajánlati felhívást, és annak elfogadását követően azt a Közbeszerzési Értesítőben közzé téteti.



Szakértőkkel

konzultálva

elkészíti

az

ajánlati

dokumentációt,

beleértve

a

közbeszerzés tárgyának leírását tartalmazó mellékleteket. 

Elvégzi a dokumentáció sokszorosítását, értékesítését és az ehhez kapcsolódó adminisztratív tevékenységet.



Közreműködik

az

eljárás

során

érkezett

kérdések

és

észrevételek

megválaszolásában, illetőleg a válaszadás előkészítésében. A hozzá érkezett anyagokat haladéktalanul továbbítja Megbízó részére. 41

NYDOP-5.2.1/C-11




Megszervezi és lebonyolítja az ajánlatok bontását, a bontási jegyzőkönyvet valamennyi érintettnek megküldi.



A beérkezett ajánlatokat részletesen értékeli, a Bíráló Bizottságot szükséges szakemberekből összehasonlító

összeállítja táblázatot

ad

és

írásos

át

a

döntés

Megbízó

előkészítési

javaslatot

és

Döntéshozójának/Döntéshozó

Testületének részére. A Megbízó jogosult a Bíráló Bizottságba tagokat delegálni. 

A Döntéshozójának/Döntéshozó Testület írásbeli döntése és indoklása alapján megszervezi és lebonyolítja a közbeszerzési eljárás eredményének hivatalos kihirdetését. Elkészíti az eljárást lezáró „Összegzést”, s megküldi valamennyi érintettnek.



Elkészíti

az

eljárás

eredményéről

szóló

tájékoztatót

és

közzé

téteti

a

Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg a TED honlapján. 

Jogorvoslati eljárás kezdeményezése esetén, - megbízás alapján - képviseli a Megbízót a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt külön díjazás nélkül. Amennyiben a döntőbizottság előtti eljárásban képviseletre más személyt bíz meg a Megbízó, akkor is köteles Megbízott az eljárásokban szükség szerint közreműködni. Az esetlegesen kiszabásra kerülő bírságokat, amennyiben annak kiszabása neki felróható Megbízott köteles megfizetni. Amennyiben Megbízó fizeti meg a bíráság összegét, úgy azt jogosult a Megbízott megbízási díjaiba beszámítás útján érvényesíteni.

o

Egyéb szakértői szolgáltatások

Műszaki ellenőri tevékenység Annak érdekében, hogy a projekt keretén belül az infrastruktúra fejlesztés a legjobb minőségben valósuljon meg, a pályázó műszaki ellenőr szolgáltatásait is igénybe veszi. A műszaki ellenőri tevékenység költségei tagonként, tagi költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzésük tagi szinten történik. A műszaki ellenőr feladata: 

a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció, valamint a kivitelezési tervek alapján az építés-kivitelezési tevékenység ellenőrzése,



felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,



a hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése,



az építési napló ellenőrzése,



a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése,



a

hibáknak,

a

hiányosságoknak,

eltéréseknek

az

építési

naplóban

való

feltüntetése, 

a munkák lezárása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése,



az átadás-átvételi eljárásban való részvétel, 42

NYDOP-5.2.1/C-11




a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,



a

beépített

anyagok,

szerkezetek

és

berendezések

minőségtanúsításnak

ellenőrzése. Környezettervező rehabilitációs szakmérnök A pályázat kiírásának megfelelően mind az előkészítésben, mind a megvalósításban rehabilitációs szakmérnök kerül bevonásra az akadálymentesítéses részek szabályszerű és szakszerű lebonyolítása érdekében. A

rehabilitációs

szakmérnök

közreműködésének

költségei

tagonként,

tagi

költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzésük tagi szinten történik. Nyilvánosság biztosítása A pályázó vállalja, hogy az érvényben lévő ÚSZT kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei

című

dokumentumban

meghatározottak

szerint

az

I.

számú

kommunikációs csomagjában leírtaknak megfelelően saját tagi projektjére vonatkozóan az alábbiakat tevékenységekkel biztosítja a minél szélesebb nyilvánosságot. A projekt előkészítő szakasza 

Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése;

A projekt megvalósítási szakasza 

Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése;



A beruházás helyszínén a pályázati dokumentációban megjelölt „B” típusú tábla elkészítése és elhelyezése;



Fotódokumentáció készítése.

A projekt megvalósítását követő szakasz 

Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó rendezvény szervezése;



Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése;



A beruházás helyszínén a pályázati dokumentációban megjelölt „D” típusú tábla elkészítése és elhelyezése.

A

nyilvánosság

biztosításának

költségei

tagonként, tagi

költségvetésben

kerültek

betervezésre, megvalósításuk tagi szinten történik.

43

NYDOP-5.2.1/C-11


Könyvvizsgálat A projekt során kötelező könyvvizsgáló szolgáltatásának igénybe vétele. A megfelelő jogosultsággal bíró könyvvizsgáló feladata, hogy a fejlesztés alatt bekövetkezett pénzügyi

tranzakciókat

(kiadások)

nyomonkövesse,

pontos

feljegyzést,

jelentést

készítsen azokról a projekt zárása során, megbizonyosodva, hogy minden jogszerűen zajlott. A könyvvizsgáló hitelesíti a meghatározott érték feletti számlák érvényességét. A könyvvizsgálat költségei tagonként, tagi költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzésük tagi szinten történik

6. Indikátorok A tanulmányban meg kell határozni a projektjavaslat támogatása esetén a monitoring jelentésekben mutatókat.

Az

és

a

projekt

indikátorokat

zárójelentésében konzorciumi

alkalmazandó tagonként

és

és

ellenőrizendő

a

fejlesztendő

szakterületre vonatkozóan is szükséges bemutatni!

44

NYDOP-5.2.1/C-11


14. táblázat: Indikátorok Kardiológiai rehabilitáció

Indikátor neve

Mértékegység

Bázisérték

Értékfelvétel dátuma

Megvalósítás időszaka (célérték) 1. év

2. év

Fenntartási időszak (célérték)

Értékfelvétel dátuma

Forrás

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

Fejlesztésekkel érintett rehabilitációs fekvőbeteg férőhelyek száma

db

NR

NR

NR

NR

NR

NR

NR

NR

NR

NR

NR

Fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátóhelyek száma

db

0

2011. november 10.

2

2

2014. február 28.

2

2

2

2

2

ZPEJ PFJ

A fejlesztett fekvőbeteg rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában

%

NR

NR

NR

NR

NR

NR

NR

NR

NR

NR

NR

A fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában

%

0

2011. november 10.

3,8

3,8

2014. február 28.

3,8

3,8

3,8

3,8

3,8

ZPEJ PFJ

A fejlesztett rehabilitációs járóbeteg szakrendelések esetében a nem szakorvosi munkaidő a teljes rendelési idő arányában

%

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Fejlesztés által a rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó megújult nagyértékű eszközök aránya

%

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Teremtett új munkahelyek száma

db

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Teremtett munkahelyek száma - nők

db

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Teremtett munkahelyek száma hátrányos helyzetűek

db

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

45

NYDOP-5.2.1/C-11


7. Kockázatok A konzorciumunkat alkotó valamennyi intézmény vezetősége tudatában van annak, hogy a

projekt

lebonyolítása

és eredményeinek

fenntartása során

esetlegesen

fellépő

kockázatok korlátozhatják, vagy akár teljes mértékben meghiúsíthatják a részprojektek, illetve a komplex projekt keretében megfogalmazott és elvárt célok megvalósulását és az indikátorok teljesülését. A veszélyek kezelésére való felkészülés tehát kiemelten fontos sikertényező, amelyet a kockázati

források felmérésén túl

kockázatkezelési terv

összeállításával kíván a konzorcium valamennyi tagja biztosítani. A kockázatkezelési folyamat az alábbi tevékenységekből áll: 

Kockázat azonosítása;



Kockázat elemzése;



Kockázat tervezése;



Kockázat követése.

A kockázat azonosítása A kockázatkezelési folyamat első lépése kockázatok azonosítása, amelynek során a várható kockázatokról egy előzetes lista készül. Az azonosítás célja, az összes lehetséges kockázat számbavétele függetlenül attól, hogy lényeges, vagy elhanyagolható méretű kockázatról van-e szó. A kockázat-azonosítás lépései: 

Figyelmet

igénylő

területek

meghatározása

brainstorming

technika,

projektterv-módszer, vagy kockázati toplista alapján; 

Várható problémák meghatározása;



Valószínű okok meghatározása.

Kockázati források 

Technológiai kockázatok;



Emberi kockázatok;



Szervezeti kockázatok;



Eszközök;



Követelmények;



Becslések pontatlansága.

A projekt során azonosított kockázatokat strukturált formában, ok-okozati kapcsolatként az alábbi táblázatok mutatják be.

46

NYDOP-5.2.1/C-11


15. táblázat: Beruházás során felmerülő kockázatok Szervezési, működési és végrehajtási

Műszaki kockázatok:

kockázatok: 

Szakmai kompetenciák hiánya;



IT háttér hiánya;



Nem

megfelelő

belső

és



Többletmunka felmerülése;



A

külső

kommunikáció;





A támogatási szerződéskötés elhúzódása;



A közbeszerzés iránti érdeklődés hiánya;



A közbeszerzési eljárás csúszása;



Nem

megfelelően

képzett

és

kialakított

tevékenységi

ütemterv

csúszása; Beszerzésre

kerülő

eszközök

meghibásodása, nem megfelelő minősége.

tapasztalt

projektmenedzsment; 

Nem

megfelelő

szállító,

szolgáltatók

kiválasztása; 

Az

egészségügyi

szektor,

szervezeti,

strukturális változása; 

A

projekt

elszámolása

nem

a

tervezetteknek megfelelően történik; 

A beruházás ideje alatti betegellátás nem lesz zavartalan.

Egészségpolitikai, jogi és társadalmi

Pénzügyi-gazdasági kockázatok:

kockázatok: 

Az

egészségügyi

finanszírozási

forrásai



szűkösek maradnak; Az egészségügyi ellátás rendszere átalakul;



Egészségügy

szakmai



fejlesztési

változása

változások miatti

struktúrában

és

költségnövekedés; ellátási

be

Rongálásokból,

nem

és

az

kapacitások,

időráfordítás

jogviszonyban,



Forráshiány,

nem

és

hibás

felmérése; önrész

finanszírozási

problémák; 

tartása,

Alapanyagok,

szolgáltatások,

eszközök

árának kedvezőtlen alakulása; 

rendeltetésszerű

A pénzügyi terv számításai nem válnak valóra;



Civil vagy szakmai szervezet tiltakozása, kifogása.

nem

igények

tervezett

Késik a szerződéskötés;

használatból adódó kár; 

a



módosításaik időbeni csúszása; 

beruházás

felmért

a

Projektben érintettek megbízási/vállalkozási szerződéseinek

a

rosszul

erőforrások (Adójogszabályok

szervezetben történő változások); 

Előzetesen lehetőségek,

koncepciójának változása; Jogszabályi

nélkül

valósítható meg;





Támogatás

Az

utófinanszírozás

csúszása

miatti

likviditási nehézségek; 

Határidőcsúszás

miatti

finanszírozási

megvonás; 

Áfa – és vagy adóemelés.

47

NYDOP-5.2.1/C-11


16. táblázat: Fenntartás során felmerülő kockázatok Szervezési, működési és végrehajtási

Műszaki kockázatok:

kockázatok: 

Nem megfelelő kommunikáció;



Meghibásodás kiválasztott

esetén

kivitelező



egy nem

rosszul

végzi

el

a

kerülő

eszközök

meghibásodása, nem megfelelő minősége; 

garanciális javításokat; 

Beszerzésre Kivitelezési

hibákból

eredően

az

épület

állagában bekövetkező minőségi romlás.

Nem áll rendelkezésre megfelelően képzett humánerőforrás.

Egészségpolitikai, jogi és társadalmi

Pénzügyi-gazdasági kockázatok:

kockázatok: 

Jogszabályi változása

változások miatti

struktúrában

és

(Adójogszabályok

költségnövekedés; ellátási



a

jogviszonyban,

költségből

származó

többlet

kiadás, a projektfenntartás forráshiánya; 

szervezetben történő változások); 

Működési

A pénzügyi terv számításai nem válnak valóra;

Civil vagy szakmai szervezet tiltakozása,



kifogása.

Alapanyagok, eszközök és szolgáltatások árának kedvezőtlen alakulása.

A kockázatok elemzése A kockázatok azonosítása során megállapításra kerültek, hogy milyen rizikó faktorok adódhatnak a projekt során. A kockázat-elemzés célja az, hogy felállításra kerüljön egy prioritási sorrend az egyes kockázatok között. Ehhez becsléseket kell adni a kockázatok súlyosságára. A kockázat-elemzés lépései 

Kockázatok súlyosságának becslése;



Prioritási sorrend felállítása;



Legfontosabb kockázatok kijelölése.

Kockázatok súlyosságának becslését a projekt kapcsán a kockázat-hozam módszerrel szükséges elvégezni: 

A kockázatok egy 3x3-as táblázatban kerülnek elhelyezésre az alábbiak szerint:

Várható hatás

Valószínűség



I. II. III.

A valószínűség és a várható hatás háromfokozatú skálán kerül becslésre; 48

NYDOP-5.2.1/C-11



A


módszer

iránymutatása

alapján

az

I.

részbe

tartozó

kockázatok

a

legfontosabbak, ezekhez szükséges a részletes kockázatkezelési stratégia kidolgozása. A II. részben tartozó kockázatok kevésbé fontos, a III. részbe soroltak pedig lényegtelen kockázatok; A kockázatkezelés tervezése A kockázat-tervezési folyamatának első lépésben meghatározásra került a kockázat kezelésének általános stratégiája, majd az egyes kockázatok (különösen az I. prioritásba tartozóak)

esetén

külön-külön

kockázatkezelési

stratégia

készül.

A

számba

vett

kockázatok esetén szükséges meghatározni továbbá az azok bekövetkezését előrejelző eseményeket, mutatókat is. Kockázatkezelési stratégia A kockázatkezelési stratégiánk általános alapelve szerint az egyes kockázatokkal szemben az alábbi három módon lehetséges fellépni: 

Kockázat elkerülése: a kockázat lehetséges okainak feltárásával valósítható meg, amelyeket oly módon kerülnek beépítésre a beruházási tervekbe, hogy azok az adott kockázat előfordulását gátolják;



Kockázat

csökkentése:

a

tevékenység

a

kockázat

bekövetkezési

valószínűségének csökkentésére irányul, mégpedig annak következményeinek vizsgálatával, és hatásuk csökkentésével; 

Kockázat transzfer (áthárítás): az eljárás bizonyos kockázatok áthárítását jelenti a másik szerződő félre, alvállalkozókra, így az azok bekövetkezéséből adódó veszteség minimalizálható;



Tartalékterv (vészhelyzeti terv) készítése: az egyes kockázatok bekövetkezése esetén alkalmazandó lépések összegyűjtése.

A kockázat-tervezési tevékenység dokumentációjaként készül el a kockázatkezelési terv. A kockázatkezelési tervben az elemzés során feltárt információk kerülnek kiegészítésre a kockázatokhoz rendelt intézkedésekkel, valamint az őket kiváltó triggerek (vészjelzők) leírásával. Tekintettel a megvalósítandó projekt nagy súlyára és nagyságára, a kockázatkezelési terv minden egyes kockázati forrására vonatkozóan tartalékterv kerül kidolgozásra.

49

NYDOP-5.2.1/C-11


Az egyes kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve 17. táblázat: Beruházás során felmerülő kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve Kockázat megjelölése

Prioritás

Valószínűség

Hatás

Támogatás nélkül a beruházás nem

I.

Magas

Magas

valósítható meg

Kezelés

Kockázatkezelés

Bekövetkezést jelző

Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

Kockázat elkerülése

 A támogatási összeg felhasználási esélyeinek maximalizálása;

 Pályázat elutasítása/ visszavonása.

 Forráskeresés.

 Költséghatékonyság javulásának elérése fejlesztésekkel,

Az egészségügy finanszírozási forrásai

I.

Magas

Magas

szűkösek maradnak

Kockázat

beruházásokkal.

elkerülése

 A működést érintő költséghatékonyságot javító intézkedések

 Intézményrendszer hírei, tájékoztatása;  Orvos szakmai vezetők állásfoglalásai.

 Újratervezés;  Szakmai irányítók által előírt lépések megtétele.

realizálása.  Intézményrendszer Az egészségügyi ellátás rendszere

I.

Magas

Közepes

átalakul


 A kórház helye stabil marad, így a hatás nem lesz kezelhetetlen.

hírei, tájékoztatása;  Orvos szakmai vezetők állásfoglalásai.

 Körültekintő

Előzetesen rosszul

számítások;

felmért igények és

 Optimista és

lehetőségek; a tervezett kapacitások, erőforrások és a szükséges időráfordítás hibás felmérése

I.

Magas

Magas


pesszimista stratégia számbavétele;  A megvalósítás alakulásának


 A tevékenységek; minőségi romlása;  Információ hiány;  Információ-áramlási problémák fellépése;  Határidők csúszása;

 Újratervezés;  Pótlólagos erőforrás-bevonás.

 Jelentéstételi

folyamatos nyomon

kötelezettség nem

követése.

teljesülése.

50

NYDOP-5.2.1/C-11

Kockázat megjelölése


Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

 Körültekintő számítások;  Optimista és pesszimista stratégia Forráshiány, önrész finanszírozási

I.

Magas

Magas

problémák


számbavétele;  Ésszerű, takarékos gazdálkodás;  A megvalósítás

 Szállítói követelések növekedése;  Pénzügyi, likviditási problémák.

 Újratervezés;  Pótlólagos forrásbevonás.

alakulásának folyamatos nyomon követése. A támogatási szerződéskötés

I.

Magas

Magas

elhúzódása

Kockázat csökkentés

 Gondos előkészítés;  Pontos dokumentáció.

 Hiánypótlások számának gyarapodása.

 Előírások teljesítése.

 Körültekintő kiválasztás, versenytárgyalás;  A fejlesztési Nem megfelelő kivitelezők, szállítók

I.

Magas

Magas

kiválasztása

Kockázattranszfer

munkálatok folyamatos nyomon követése;  Veszélycsökkentő intézkedések beépítése a vállalkozói

 Fejlesztési munkálatok csúszása;  A kifizetett előleg

 Szállítócsere;  Szerződésben foglalt jogok

arányához képest

érvényesítése

elmaradó teljesítés;

(kötbér, kártérítés

 Minőségi kifogások.

igénylése, stb.).

szerződésbe (pl. kötbér). ÁFA-, és vagy adóemelés

I.

Magas

Magas


 A közbeszerzési eljárásokban a verseny

 Pénzügyi, likviditási problémák

 Újratervezés;  Pótlólagos

51

NYDOP-5.2.1/C-11



Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

árcsökkentő hatásának

forrásbevonás.

kihasználása, lehetőség szerint átcsoportosítás kezdeményezése a költségvetésben, tartalék mozgósítása.  Körültekintő feladat-, hatáskör és felelősség meghatározás;  A végrehajtás

Az egészségügyi szektor, szervezeti,

I.

Közepes

Magas

strukturális változása

Kockázat-

folyamatos nyomon

transzfer

követése;

 Jogszabályi változás.

 Újratervezés.

 Körültekintő számítások;  Pontos dokumentáció;  Időtartalék.  Körültekintő folyamattervezés, együttműködő kivitelező cég

A beruházás ideje alatti betegellátás nem lesz zavartalan

I.

Közepes

Magas


kiválasztása.  Folyamatos és

 Intézményrendszer hírei, tájékoztatása;  Orvos szakmai

tervszerű

vezetők

kommunikáció az

állásfoglalásai.


érintettek számára.  Tájékoztatók, sajtóanyagok,

52

NYDOP-5.2.1/C-11



Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

információ eljuttatása az ellátási területre, a társintézményeknek.

Többletmunka felmerülése

I.

Közepes

Közepes


 Gondos előkészítés;

 Határidők csúszása;

 Pontos dokumentáció;

 Többlet anyag és

 A megvalósítás során a megvalósulást rendszeresen ellenőrizni, eltéréseket korrigálni kell.

energia felhasználás;  Pénzügyi tervtől eltérő számlázás;  Szállítói követelések

 Projekt ütemterv módosítás;  Forrás bevonás, felhasználás.

növekedése.

 Körültekintő számítások;  Optimista és pesszimista A pénzügyi terv számításai nem

I.

Magas

Magas

válnak valóra


eredmények számbavétele;  Piacelemzés;  Az eredmények

 Terv-tény adatok jelentős eltérése;  Pénzügyi, likviditási problémák.


alakulásának folyamatos nyomon követése.  Pontos, szabályos elszámolás;

Az utófinanszírozás csúszása miatti likviditási nehézségek

I.

Közepes

Magas

Kockázat

 Követés;

elkerülése

 Határidős intézkedés;  (hitel, forrás-

 Projekt ütemterv  Határidők lejárta.

módosítás;  Forrás bevonás, felhasználás.

átcsoportosítás).

53

NYDOP-5.2.1/C-11



Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

 Körültekintő feladat-, hatáskör és felelősség meghatározás;

Projektben érintettek

 A végrehajtás

megbízási/vállalkozási szerződéseinek be nem tartása,

I.

Magas

Magas

Kockázattranszfer

módosításaik időbeni

folyamatos nyomon követése;  Veszélycsökkentő intézkedések beépítése

csúszása

az munkavállalkozói,

 Információ hiány;  Határidők csúszása;  Jelentéstételi kötelezettség nem teljesülése;

 Szerződésben foglalt jogok érvényesítése.

 Félreinformáltság.

megbízási, vállalkozási szerződésbe.  A szállítói szerződésben garanciavállalás kikötés;  Időtartalék

Beszerzésre kerülő eszközök meghibásodása, nem

I.

Közepes

Magas


megfelelő minősége

bekalkulálása;  Körültekintő tervezés, fejlesztés;

 Projekt ütemterv  Határidők csúszása;  Többlet anyag és energia felhasználás.

 Körültekintő

módosítás;  Szerződésben foglalt jogok érvényesítése.

szerződések;  Jó partneri kapcsolat kialakítása. A közbeszerzés iránti érdeklődésének

II.

Alacsony

Magas

hiánya Határidő csúszás miatti finanszírozási

II.

Alacsony

Magas

Kockázat csökkentés Tartalékterv

 Reális piaci feltételekkel

 Alacsony számú

megfogalmazott

ajánlati dokumentáció

közbeszerzési kiírás.

vásárlás.

 Pontos, óvatos tervezés;

 Határidők lejárta;  Szerződésbontás

 Kiírás megismétlése.  Forráskeresés.

54

NYDOP-5.2.1/C-11



Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

megvonás

 Követés;  Azonnali intézkedés (kötbér, munkaszervezés).  Gondos előkészítés;  Pontos dokumentáció;

A közbeszerzési eljárás csúszása

II.

Alacsony

Magas


 Tapasztalt közbeszerzési

 Határidők lejárta.

szakember

 Projekt ütemterv módosítás.

alkalmazása/ megbízása.  Optimista és

 Újratervezés;

pesszimista stratégia Egészségügy szakma

számbavétele;

fejlesztési koncepciójának változása,

 A konstrukció II.

Alacsony

Magas


Semmelweis Terv

alakulásának folyamatos nyomon követése;

módosítása

 Folyamatos szakmai

 Szakértői csapat  Intézményrendszer hírei, tájékoztatása;  Orvos szakmai vezetők állásfoglalásai.

összeállítása;

képzett és tapasztalt projektmenedzsment

II.

Közepes

Közepes


 A team tevékenységének folyamatos felülvizsgálata;

alapul vétele;  Szakmai irányítók megtétele.

szervezése.

Nem megfelelően

szakemberekkel;  Pozitív minták

által előírt lépések

konzultációk  A team körültekintő

bővítése újabb

 Nincsenek naprakész információk a beruházás menetéről;  Információ-áramlási problémák fellépése.

 Menedzsment tagok cseréje;  Menedzsment csapat bővítése újabb szakemberekkel;

55

NYDOP-5.2.1/C-11



Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

 Szükség esetén tag-

 Külső

csere, vagy

projektmenedzsme

csapabővítés.

nt szervezet bevonása.

 Gondos előkészítés;  Pontos dokumentáció; A projekt elszámolása nem a tervezetteknek

II.

Alacsony

Magas

megfelelően történik


 Megfelelő tapasztalattal és ismeretekkel,


hatáskörökkel

 Projekt ütemterv módosítás.

rendelkező projekt team összeállítás.  A projekt kialakítása során a szükséges

A kialakított tevékenységi

II.

Közepes

Közepes

ütemterv csúszása

Kockázat

időtartalékok (időjárás,

csökkentés

kivitelező kiválasztása,


 Projekt ütemterv módosítás;

egyéb okok) betervezésre kerültek.  A Támogatási Szerződéshez

Késik a szerződéskötés

II.

Közepes

Közepes


szükséges dokumentáció gyors és pontos teljesítése.  Humánerőforrással

Szakmai kompetenciák hiánya

II.

Alacsony

Közepes


 Határidők csúszása;  Projekt tervezett időtartamának módosulása  A humánerőforrás

szemben támasztott

által végzett

követelmények

tevékenységek

egyértelmű lefektetése;

minőségi romlása;

 A team körültekintő

 Nincsenek naprakész

 Tervezett kezdés és befejezés módosítása.  Menedzsment tagok cseréje;  Menedzsment csapat bővítése újabb

56

NYDOP-5.2.1/C-11



Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

összeállítása;  A team tevékenységének folyamatos

információk a beruházás menetéről;  Információ-áramlási problémák fellépése.

felülvizsgálata;

szakemberekkel;  Külső projektmenedzsme nt szervezet bevonása.

 Szükség esetén tagcsere, vagy csapabővítés.  Információ-áramlási  Az IT háttér IT háttér hiánya

II.

Alacsony

Közepes


körültekintő összeállítása;  Eszközpark karbantartás.

problémák fellépése;  Adat és információkezelési problémák fellépése;  Az elkészülő anyagok minőségi romlása

 Kommunikációs stratégia

Nem megfelelő belső és külső

II.

Közepes

Magas

kommunikáció


meghatározása;  Jelentéstételi kötelezettség irányának tisztázása.

 Határidők csúszása;  Tájékozatlanság és félreinformáltság a projektben résztvevők között.

 IT háttér fejlesztés;  Menedzsment csapat bővítése újabb szakemberekkel.  Menedzsment csapat bővítése újabb szakemberekkel;  Pozitív minták alapul vétele.

 Körültekintő Alapanyagok, eszközök és szolgáltatások árának kedvezőtlen alakulása

számítások; II.

Közepes

Közepes


 Körültekintő szerződések;  Jó partneri kapcsolat


 Szerződések, megállapodások felülvizsgálata;  Forrásbevonás.

kialakítása.

57

NYDOP-5.2.1/C-11

Kockázat


Prioritás

megjelölése

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

 A vonatkozó előírások Jogszabályi

III.

változások

Alacsony

Alacsony


betartása;  A tevékenységek felülvizsgálata.

 Panaszbejelentések;  Feljelentések;  Illetékes hatóság által feltárt problémák,

 Hatóságok által előírt lépések megtétele.

hiányosságok.

 Tájékoztató táblák Rongálásokból, nem

kihelyezése;

rendeltetésszerű

III.

használatból adódó

Alacsony

Alacsony


kár

 Megfelelő biztonsági őri szolgálat működtetése;

 Panaszbejelentések;  Feljelentések.

 Biztosítás;

 Biztonsági őri szolgálat átszervezés.

 Kárelhárítás.  Érintettek tájékoztatása; Civil szervezetek tiltakozása, kifogása

III.

Alacsony

Alacsony


 Pozitív reklám;  Gyors reagálás az esetlegesen felmerülő

 Kompenzálása;  Panaszbejelentések;  Feljelentések.

 Pozitív externális hatások felerősítése.

problémákra, igényekre.

18. táblázat: A fenntartás során felmerülő kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve Kockázat megjelölése

Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

Működési költségekből származó többlet kiadás, a projektfenntartás

 Pontos, óvatos tervezés; I.

Magas

Magas

Tartalékterv

 Követés;

 Határidők lejárta;

 Azonnali intézkedés

 Szerződésbontás.

 Forráskeresés.

(munkaszervezés).

58

NYDOP-5.2.1/C-11



Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

forráshiánya  Körültekintő kiválasztás, versenytárgyalás; Meghibásodás esetén

 A fejlesztési munkálatok

egy rosszul kiválasztott kivitelező

I.

Magas

Magas

nem végzi el a

Kockázattranszfer

garanciális javításokat

folyamatos nyomon követése;  Veszélycsökkentő intézkedések beépítése a

 Minőségi kifogások;  Garancia érvényesítés visszautasítása.

 Szerződésben foglalt jogok érvényesítése (kötbér, kártérítés igénylése, stb.).

vállalkozói szerződésbe (pl. kötbér).  Körültekintő számítások;  Optimista és pesszimista eredmények

A pénzügyi terv számításai nem válnak

I.

Magas

Magas

valóra


számbavétele;  Piacelemzés;  Az eredmények

 Terv-tény adatok jelentős eltérése;  Pénzügyi, likviditási problémák.


alakulásának folyamatos nyomon követése.  A szállítói szerződésben garanciavállalás kikötés;

Beszerzésre kerülő eszközök meghibásodása, nem megfelelő minősége

I.

Közepes

Magas


 Időtartalék bekalkulálása;  Körültekintő tervezés, fejlesztés;

 Határidők csúszása;  Többlet anyag és energia felhasználás.

 Projekt ütemterv módosítás;  Szerződésben foglalt jogok érvényesítése.

 Körültekintő

59

NYDOP-5.2.1/C-11



Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

szerződések;  Jó partneri kapcsolat kialakítása.  A szállítói szerződésben garanciavállalás kikötés;  Időtartalék Kivitelezési hibákból eredően az épület állagában bekövetkező

bekalkulálása; I.

Alacsony

Magas


minőségi romlás

 Körültekintő tervezés, fejlesztés;  Körültekintő

 Határidők csúszása;  Többlet anyag és energia felhasználás.

szerződések;

 Projekt ütemterv módosítás;  Szerződésben foglalt jogok érvényesítése.

 Jó partneri kapcsolat kialakítása.  A team körültekintő összeállítása;  A team tevékenységének

Nem áll rendelkezésre megfelelően képzett

II.

Alacsony

Közepes

humánerőforrás


kommunikáció

Közepes

Magas


információk a beruházás

felülvizsgálata;

menetéről;

 Szükség esetén tag-

II.

naprakész

folyamatos

 Információ-áramlási

csere, vagy

problémák

csapabővítés.

fellépése.

 Kommunikációs stratégia Nem megfelelő

 Nincsenek

meghatározása;  Jelentéstételi kötelezettség irányának

 Határidők csúszása;  Tájékozatlanság és

 Humánerőforrás csere;  Humánerőforrás bővítése.

 Menedzsment csapat bővítése

félreinformáltság a

újabb

fenntartásban

szakemberekkel;

60

NYDOP-5.2.1/C-11



Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

tisztázása.

résztvevők között

 Pozitív minták alapul vétele.

 Panaszbejelentések;  A vonatkozó előírások Jogszabályi változások

II.

Alacsony

Alacsony


betartása;

 Feljelentések;  Illetékes hatóság

 A tevékenységek

által feltárt

felülvizsgálata.

problémák,

 Hatóságok által előírt lépések megtétele.

hiányosságok.  Körültekintő számítások;

Alapanyagok, eszközök és szolgáltatások árának

II.

Közepes

Közepes


kedvezőtlen alakulása

 Körültekintő szerződések;  Jó partneri kapcsolat kialakítása.


 Érintettek tájékoztatása; Civil szervezetek tiltakozása, kifogása

III.

Alacsony

Alacsony


 Pozitív reklám;  Gyors reagálás az esetlegesen felmerülő problémákra, igényekre.

 Szerződések, megállapodások felülvizsgálata;  Forrásbevonás.

 Kompenzálása;  Panaszbejelentések;  Feljelentések.

 Pozitív externális hatások felerősítése.

61

NYDOP-5.2.1/C-11


A kockázat követése Tekintettel arra, hogy a projekt végrehajtása során a kockázatokkal kapcsolatban új információk merülhetnek fel, szükségessé válik a kockázatok folyamatos követése, melynek célja a kockázatok leírásának felülvizsgálata, a becslések pontosítása. A kockázatok követéssel így egy naprakész kockázatlista biztosítható. A kockázat-követés dokumentációjaként a kockázatlistát kell frissítenünk a kockázatokkal kapcsolatban felmerült új körülmények leírásával. Ezen kívül minden kockázathoz le kell írni, hogy milyen intézkedések történtek a kockázat valószínűségének csökkentésére, a bekövetkezett kockázat esetén az okozott kár csökkentésére. Az aktualitását vesztett kockázat kikerül a kockázatlistából. A kockázatkezelés megvalósítása A kockázatkezelés – vagyis a kockázatok vizsgálatával és a kockázatok hatásának minimalizálásával foglalkozó tevékenységek ellátása - elsősorban a projektvezető feladata, de tekintettel jelen projekt kiemelt méretére és komplex voltára, a teljes menedzsment csapatot bevonjuk a kockázatkezelési feladatokba. Az egyes kockázati területekhez kapcsolódó feladatok a projektmenedzsment tagjainak felelősségi körébe tartoznak.

8. Fenntarthatóság bemutatása (konzorciumi tagonként) Értékelje röviden a projekteredmények fenntarthatóságának szempontjait, kitérve a pénzügyi – beruházási és működtetési (pótlási, fenntartási) költségek fedezetét biztosító szakmai, szervezeti fenntarthatóságra. A pénzügyi fenntarthatóság értékelése, továbbá az igényelt támogatás mértékének megítélhetősége vonatkozásában a mellékletben szereplő segédlet szerinti pénzügyi elemzés szükséges. A

pénzügyi fenntarthatóságon felül

bemutatni szükséges az

intézményi, szervezeti fenntarthatóságot is.

A

projekt

pénzügyi

fenntarthatóságának

vizsgálata

során

a

projekt

megvalósulását követő 5 éves fenntartási időszakra vonatkozóan szükséges ellenőrizni a projekt eredményéből származó díjak, valamint egyéb bevételek (beleértve

kapott

támogatásokat

is)

fedezetet

nyújtanak-e

a

felmerülő

működési, pótlási, egyéb (pénzügyi) költségekre. Amennyiben a bevételek nem elegendőek az említett költségek finanszírozására, bemutatni szükséges milyen egyéb források bevonásával fedezik a különbözetet. A projekt pénzügyileg fenntartható, ha a nettó pénzügyi pénzáram egyik évben sem negatív. Amennyiben a nettó összes pénzáram a fenntartási időszak valamely évében negatív, a projekt nem támogatható.

62

NYDOP-5.2.1/C-11


19. táblázat: Fenntarthatóság bemutatása

Fenntarthatóság

A táblázatban szereplő összegeket a fejlesztési különbözet módszerével kell meghatározni. Az alábbi táblázat kitöltése kötelező: 20. táblázat: Finanszírozási pénzügyi hatások

Finanszírozási pénzügyi hatások_Sopron Rehab.xls

A fejlesztés pénzügyi hatása A gazdasági helyzet elemzése az alábbi táblázatokban kerül összefoglalásra részletesen. A bevételeknél a 2010. évi (folyó)áron történt a számolás. Minden egyéb változás ezért csak igénybevétel, naturáliák növekedéséből vagy csökkenéséből adódhat Bevételek tervezése A betegforgalom prognózisának elkészítésekor figyelembe lett véve a meglévő 2010. évi betegforgalmi mutatókat: esetszám, teljesítmény, esetre jutó pont. A terv teljesítmény megszorozásra került a jelenleg ismert finanszírozási szabályok alapján a járóbeteg-ellátási alapdíjjal, így a várható teljesítmény díj bevétel jött ki. A terv esetszám kis mértékben növelésre került a bázishoz képest, erre lehetőséget ad, hogy az órára jutó esetszám átlagos. Az esetre jutó pontszám szintén a bázis érték. Elképzelhető, hogy a fejlesztés hatására a járóbeteg-forgalom jelentősen növekedni fog, csökkentve a fekvő rehabilitációs ellátásra háruló nyomást, várólistát, de a tervek egyelőre ezzel a nehezen számszerűsíthető elképzeléssel nem számolnak. Költségek tervezése Az egyesi költségnemek esetében változásokkal nem számolt a Kórház (folyóáras tervezés, így áremelkedés nem került betervezésre). Eredmény prognózis A fenti feltételek alapján készült éves eredmény prognózist mutatja az alábbi tábla.

63

NYDOP-5.2.1/C-11


21. táblázat: Éves eredmény prognózis 2010. naptári év

OEP teljesítmény finanszírozási bevétel B e v é t e l e k


Intézmény összes


Intézmény összes


1 602 703 359

8 393 111

1 602 703 359

12 840 000

0%

53%

103 121 100

Saját bevétel

145 475 951

103 121 100 1 256 966

145 475 951

2 661 000

2 661 000

27 944

28 000

0%

1 500 000

0%

19%

0%

Egyéb forrás

#ZÉRÓOSZTÓ!

Ingatlan, eszközhasznosítás bevétele

Összesen K ö l t s é g e k

Intézmény összes

OEP egyéb bevétel

Működési támogatások

Változás %-ban

2014

0%

1 853 989 354

9 650 077

1 853 989 410

14 340 000

0%

49%

Személyi jellegű ráfordítások

799 071 303

7 365 000

799 071 303

7 365 000

0%

0%

Közvetlen anyagköltségek

190 983 000

479 570

190 983 000

479 570

0%

0%

Igénybevett szolgáltatások

540 649 020

1 662 405

540 649 020

1 662 405

0%

0%

1 530 703 323

9 506 975

1 530 703 323

9 506 975

0%

0%

323 286 031

143 102

323 286 087

4 833 025

0%

3277%

Összesen

Egyenleg

A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy a vállalt fejlesztés fenntartható, hiszen mind az intézeti, mid a fejlesztéssel érintett szakmák eredményessége pozitív.

9. Pénzügyi elemzés (konzorciumi tagonként) A pénzügyi elemzést kizárólag abban az esetben szükséges elvégezni, ha a konzorciumi projekt összköltsége meghaladja a 250 millió forintot, vagy ingatlankiváltás esetén a kiváltott ingatlan hasznosítása során/esetleges értékesítéséből, bérbe adásából bevétel keletkezik. 22. táblázat: Pénzügyi elemzés

Segedlet penzugyi elemzeshez

Penzugyi_elemzes

64

Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet

Recommend Documents