Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
10. évfolyam 7. szám
A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági havilapja
Somogyvári Gábor emlékére M
egrendülten, mély fájdalommal vettünk tudomást arról, hogy Somogyvári Gábor a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozatának Elnöke, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nonprofit Kft. Felügyelő Bizottságának Elnöke 2009. augusztus 1jén váratlanul elhunyt. Somogyvári Gábort augusztus 7-én helyezték végső nyugalomra Pakson, a Fehérvári úti katolikus temetőben, akitől dr. Beréti Zsolt, kamaránk volt titkára búcsúzott. A megye gazdaságának erősítésében, a helyi és térségi vállalkozások fejlesztésében végzett munkássága vitathatatlan, eredményei kézzelfoghatóak.
Már a kezdetektől, 2004től tagja a megalakuló kereskedelmi és iparkamarának, vezetőként – vezető tisztségviselőként 9 éve tevékenykedett, elnökségi tagként, az ellenőrző bizottság elnökeként, majd az ipari tagozat elnökeként aktívan vett részt a megyei gazdaság szervezésében, állt ki a szervezet alapcélkitűzései megvalósítása mellett. Mindig nagy elszántsággal és határtalan önbizalommal tette ezt, leküzdve a jelentkező akadályokat. Hitte, hogy becsületes és céltudatos munkával bármit el lehet érni, s ezt a meggyőződését építette be kamarai munkásságába is. Somogyvári Gábortól lapunk 2. oldalán búcsúzunk
2009. augusztus
Tar ta lom Vállalkozói hírek Somogyvári Gábor emlékére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. o. Nem kell elfelejteni a béren kívüli juttatásokat . . . . . . . . 2. o.
Ágazati hírek Októbertől egyszerűsödik az üzletnyitás . . . . . . . . . . . . . 3. o. Szakképesítés nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. o.
Aktualitások Kellemes idő, színes programok és határtalan jókedv . . . . 4. o.
Nóvum Kamarai fellépés a szakképzési hozzájárulás korábbi, működőképes rendszerének visszaállításáért . . . . . . . . . 5. o.
Adózási információk Áfakulcsok és a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységek – I. rész . . . . . . . . . . . . . 6–7. o.
Ismerjük meg közelebbről… Új taggal bővült a kamara… A siker kulcsa az ügyfélközpontúság . . . . . . . . . . . . . 8. o.
Több éves kamarai tagviszonyban… A fejlődés alapja az eredmények „visszaforgatása” . . . . 8. o.
Áfakulcsok és a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységek 2009. július 1-jétől 20%-ról 25%ra emelkedett az áfa általános kulcsa. Kivételt képeznek a tej és tejtermékek, az ízesített tej, a gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek. E termékek esetében – a szolidaritási szempontokat is figyelembe véve – az adókulcs 18 százalékra csökkent. Az 5%-os ÁFA kulcsra vonatkozó szabályok változatlanok maradtak. A kedvezményes (18%) adókulcs alá tartozó termékeket és szolgáltatást a jogszabály tételesen felsorolja, ebbe tartoznak: tej és tejtermékek (kivéve anyatej), gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek. Az adókulcs változása miatt a bruttó ellenértékre vetített ÁFA visszaszámítási kulcs a 18%-os adókulcs esetében 15,25%, a 25%os adókulcs esetén pedig 20%. Az Áfa tv. 58.§-ban szabályozott, határozott időre szóló elszá-
molású ügyletek esetén a 2009. június 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni, ha az elszámolás időszaka még 2009. június 30-ig befejeződik, és csak az ellenérték megtérítésének határideje 2009. július 1. vagy azt követő nap. Ha az elszámolási időszak 2009. június 30-a előtt kezdődött és július 1-je után fejeződik be, időarányosan kell alkalmazni a régi és az új ÁFA kulcsokat. A gépi nyugta- és/vagy számlaadásra szolgáló pénztárgépet az ÁFA kulcs változása miatt legkésőbb 2009. augusztus 31-ig az arra jogosított szervizzel át kell állíttatni. 2009. július 1. után az átállításig a gépi nyugtaadásra szolgáló taxaméter és az ÁFA nyugtán való feltüntetésére vagy számlakiállításra is alkalmas pénztárgép nem használható. Lapunk 6. és 7. oldalán az ÁFA változásokat foglaltuk össze
Segítettünk, segítünk Fel kell tudni ismerni az új lehetőségeket . . . . . . . . . . . . 9. o.
Vállalkozásfejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10–11. o. Ügyintézés a kamaránál
. . . . . . . . . . . . . . . . . . 12. o.
Kamarai fellépés a szakképzési hozzájárulás korábbi, működőképes rendszerének visszaállításáért A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarákkal együtt az első perctől kezdve fellépett a szakképzési hozzájárulást érintő változtatások ellen, melyek hátrányosan érintenék a hazai szakképzést. Az MKIK már márciusban módosító javaslatot terjesztett elő a törvényjavaslathoz kapcsolódóan, ennek ellenére az Országgyűlés 2009. május 11-én módosítás nélkül megszavazta azt. Dr. Parragh László az MKIK elnöke ezután – ismételten – felhívta a miniszterek figyelmét ar-
ra, hogy a megfogalmazott jogszabályok bevezetése rendkívül súlyos következményekkel jár a magyar szakképzésben. Ezt alátámasztja az a felmérés is, melyet az MKIK GVI 1000 gazdálkodó szervezet körében végzett. A kamarai fellépés részleteit, az elért eredményeket, továbbá az egyes adótörvények és azzal öszszefüggő törvények módosításáról szóló eredeti törvényjavaslat Szakképzési hozzájárulási törvényt érintő változásainak részletező kimutatását lapunk 5. oldalán olvashatják.
Vállalkozói hírek
2
Somogyvári Gábor emlékére egrendülten, mély fájdalommal vettünk tudomást arról, hogy Somogyvári Gábor a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozatának Elnöke, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nonprofit Kft. Felügyelő Bizottságának Elnöke 2009. augusztus 1-jén váratlanul elhunyt.
M
Kitüntetések • Kétszeres miniszteri Kiváló Dolgozó • Háromszor Kiváló Dolgozó • Kiváló Munkáért kitüntetés • Vadásztársaságban végzett tevékenységeiért Nimród-érem Család 1971-től házas, ekkortól Pakson él. Egy gyermek édesapja, két unoka nagypapája
Szakmai életrajz Somogyvári Gábor, született 1947. május 31-én Bátaszéken. Általános iskolai tanulmányait szintén Bátaszéken folytatta, majd a család Bonyhádra költözött. Tanulmányok 505. sz. Ipari Szakmunkásképző. Elvégezte a Kohó és Gépipari Módszertani Intézet vezetőképzőjét, műszeripari elektromos művezető. Rózsa Ferenc Szakközépiskolában érettségizett. Munkahelyek 1964-től a Szekszárdi Vasipari Vállalat műszerésze. 1967-ben a vállalatot átvette a Budapesti Irodagéptechnikai Vállalat, ahol műszerészként dolgozott. 1974-től a Tolna Megyei KISZÖV Gépi Adatfeldolgozó műszaki csoportvezetője, majd újra visszahívták az Irodagéptechnikai Vállalathoz. 1987-től az ITV szekszárdi szerviz-vezetője. 1989-től az ITV Reprint Kft. ügyvezető igazgatója. 2004-től a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagja, majd később tisztségviselője: az Ellenőrző Bizottság, majd a kamara ipari tagozatának elnöke.
Somogyvári Gábort augusztus 7-én helyezték végső nyugalomra Pakson, a Fehérvári úti katolikus temetőben. A temetésen kamaránk részéről Dr. Beréti Zsolt, a kamara volt titkára mondott búcsúztatót az alábbi gondolatokkal: Mélyen tisztelt családtagok, rokonok! Együttérző barátok, ismerősök! Én azt vallom, hogy a temető a csend, a béke, a nyugalom és a meghitt emlékezés otthona. És mégis, mi, az e világban élő emberek – igaz nem jószántunkból – időről időre megzavarjuk ezt a csendes nyugalmat. Ilyenkor felássuk földjét, halk zene szól és a kertbe emberek jönnek, akik egy része imát mormol, mások egyszerűen lehajtott fővel emlékeznek. Egy közös biztosan van bennük: valamennyien gyászolnak és temetni jöttek. Ezek a percek soha senkinek nem könynyűek! Különösen nem könnyűek, amikor egy köztiszteletben álló vállalkozó, közösségi ember váratlan halála után szembesülünk a megmásíthatatlannal: Somogyvári Gábor NINCS többé! Gábor, nem ezt ígérted, nem így képzeltük. A jelenlévők közül sokan emlékszünk,
hogy a kamara májusi küldöttgyűlésén milyen optimistán és precizitással tervezte, terveztük együtt a 2009. évi munkatervünket, programjainkat. Várta az újabb kihívásokat, óhajtotta a munkával teli mindennapokat. Sajnos most már biztosan tudjuk, hogy ezek vágyak maradnak Gábor számára, és amit közösen elterveztünk, azt nekünk, az itt maradottaknak nélküle kell megvalósítani. Hiányozni fog magas fokú felkészültséged, széleslátókörű tanácsaid, évtizedes tapasztalatod, segítőkészséged, közvetlenséged, sajátos humorod, és egyenes beszéded. Somogyvári Gábor halálával a kamarát, a megyei vállalkozókat pótolhatatlan veszteség érte. Már a kezdetektől – 15 éve – tagja volt a megyei kereskedelmi és iparkamarának, sajátos humorával már akkor is önként tette át magát a kézművesektől az iparkamarához. 9 éve vezetőként – elnökségi tagként, ellenőrző bizottsági elnökként, ipari tagozati elnökként – tette dolgát fáradhatatlanul, tele élettel, humorral, jókedvvel és optimizmussal, amit másokra is képes volt átragasztani. Seneca mintha csak Gáborról írna: „Nem az a boldog, akit a tömeg annak nevez, akihez özönlik a pénz; hanem az, aki minden javát a lelkében hordozza, szálegyenesen kimagaslik, eltapossa a bizonytalanságot, senkivel sem cserélne sorsot, embernek egyedül emberi oldalát értékeli. A természetet fogadja el tanítójául, az ő törvényei szerint formálódik, és úgy él, ahogy a természet előírta: biztos ítéletű, rendületlen, rettenthetetlen; megmozdíthatja valamilyen erő, de fel nem kavarhatja. Ha a sors hatalmas erővel a lehető legártalmasabb dárdáját röpíti felé, eltalálja ugyan, de nem sebzi meg.” És hogy mi a halál ellenszere? A válasz a halhatatlanság: ha hagysz valamit magad után, ha az életedből lesz mire emlékezni, akkor halhatatlan leszel. Gábor, te halhatatlan leszel! A vállalkozók, a kamara nevében köszönöm hogy voltál nekünk, köszönöm, hogy a barátoddá fogadtál, hogy dolgozhattam Veled. Gábor, nyugodj békében!!!
Nem kell elfelejteni a béren kívüli juttatásokat 2010. január 1-jével a korábban adómentes béren kívüli juttatások egy részét 25 százalékos adóval sújtják. A több mint tizenöt éve létező rendszer azonban továbbra is kedvezőbb lehet a munkáltató számára, mint a bérben történő kifizetés – véli Bessenyey Bálint, a Sodexo Pass Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. A változások az idei évet még nem érintik. Jövő év január 1-jei hatállyal az Országgyűlés eltörölte a béren kívüli juttatások adómentességét és három kategóriába sorolta azok elemeit: adómentes, ked-
vezményes adózású és normál adózású elemek. Változatlanul adómentes marad az internetutalvány, melyet a felhasználók továbbra is az internet-szolgáltatás havi és forgalmi, illetve az internet-hozzáférés létesítésének díjára vehetnek igénybe. A kedvezményes adózású körben 25 százalékos adóteher hárul például a melegutalványra és az üdülési csekkre. A normál adózású körben 97,89 százalékos adóteher hárul többek között a hidegutalványra. Az intézkedés ellenére a cafeteria rendszert azonban koránt sem
kell eltemetni. Ha ugyanis a cég egy átlagos keresettel rendelkező alkalmazott esetében továbbra is a juttatás mellett dönt, akkor havi 18 ezer forint melegutalványnál több mint 123 ezer forintot spórolhat évente, ami 31 százalékkal kevesebb bér jellegű költséget jelent számára. Ezzel jobban jár a dolgozó is, hiszen 31 százalékkal magasabb összegű juttatásban részesülhet a bérben történő kifizetéshez képest. Más a helyzet a normál adózású juttatásoknál, ahol már magasabb, bruttó 250 ezer forint feletti jövedelem mellett realizálhat a munkáltató és a
munkavállaló előnyöket. Így általánosságban elmondható: mindkét félnek kifizetendőbb például melegétel-utalványt adni a dolgozóknak, mint a normál adózású hidegutalványt. Az utóbbi két évtizedben a munkáltatóknál kialakult az a gyakorlat, hogy a bér mellett béren kívüli juttatásokat is alkalmaznak, ezenkívül a rendszer meghatározó részévé vált a magyar gazdaságnak. Csupán fél év áll a cégek rendelkezésére, hogy eldöntsék: milyen formában folytatják ezt a típusú kompenzációt. Forrás: Napi Gazdaság
Ágazati hírek
3
Októbertől egyszerűsödik az üzletnyitás A kereskedelmi törvény június végi módosítása nyomán 2009. október elsejétől egyszerűsödik az üzletnyitás, így például nem kötik működési engedéllyel rendelkező üzlethez a kereskedelmi tevékenységet, hanem annak formáját a kereskedő maga választhatja meg – ismertette Komáromi Márta, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főosztályvezető-helyettese egy szakmai rendezvényen. A törvénymódosítás értelmében kereskedelmi tevékenységet nem csak működési engedéllyel rendelkező üzletben lehet végezni, és egyszerűsödik az eddig szi-
gorú engedélyezési eljárás is – hangsúlyozta a főosztályvezetőhelyettes. A tevékenység formái a törvény szövege szerint a következők lehetnek: üzletben, mozgóbolt útján, vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység, ezenkívül vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, közterületi vagy közvetlen értékesítés, üzleten kívüli vagy csomagküldő kereskedelem, valamint automatából történő értékesítés. A módosítás értelmében a kereskedelmi tevékenységet be kell jelenteni a kereskedelmi hatóságnál, és ezt követően meg lehet
kezdeni az árusítást. A kereskedelmi hatóság publikus nyilvántartást vezet a bejelentésekről. Megszűnik tehát a működési engedélyezési kötelezettség, de bizonyos termékeket továbbra is csak működési engedéllyel rendelkező üzletekben lehet árulni. A kereskedelmi törvény módosítását egy 2006-os európai uniós keretirányelvvel összhangban végezték el a jogalkotók. Az irányelv célja, hogy megszüntesse a letelepedéssel járó, és a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás korlátozásait, ugyanakkor továbbra is szükségesnek tartja, hogy az átláthatóság és a fo-
gyasztók tájékoztatása biztosított legyen. Az irányelv fel kívánja számolni a nehezítő és drágító adminisztrációs terheket, így az eljáró hatóságok munkájának csökkentésével egyfajta közigazgatási reformot is megvalósít. Az irányelv fő eleme az egyablakos ügyintézési rendszer, valamint az elektronikus eljárás biztosítása. Komáromi Márta megjegyezte: az egyablakos ügyintézés nem újdonság, hiszen a kereskedelmi ágazatban már egy 2007-es kormányrendelet alapján bevezették a vállalkozások engedélyezésénél. Forrás: MTI
Szakképesítés nélkül Gorombábbak lesznek-e az eladók az új szabályozás után? Nem kell szakképesítés a jövőben ahhoz, hogy zöldséges, virágos legyen belőlünk vagy épp antikvárumban dolgozhassunk, ha elfogadják a kereskedelmi törvény legújabb tervezetét. A módosítás a minisztérium szerint nemcsak életszerű, de sokat spórol a kereskedőknek. Az érdekvédők szerint azonban megélhetési problémákhoz vezethet. Nem kis felháborodást keltett az érdekvédők körében a kereskedelmi törvény módosításának kiszivárgott tervezete, mely szerint a jövőben nem kell szakképesítés zöldség, gyümölcs, ruházati cikk, könyv, papír-írószer, illetve virág árusításához, mi több antikváriusok is lehetünk anélkül, hogy erre külön képeznénk magunkat. A tervezet – hangsúlyozta a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) kommunikációs osztálya – csak az olyan szakmáknál nem ír elő szakképzettséget, melyek sem az emberi életre, sem az egészségre, sem a biztonságra, sem a vásárlókra, sem pedig a fogyasztókra nem jelentenek kockázatot. Ezért aztán – a megjelent sajtóhírekkel ellentétben – továbbra is elengedhetetlen a szakképzettség a pékárut értékesítőknek – állítja a szaktárca. Hozzátéve, hogy a pénztárosi, a piacfelügyelői tevékenység, az újság-
eladás ma sincs képesítéshez kötve. De az, hogy az állami szabályozás bizonyos tevékenységeknél nem követel meg kötelező szakképesítést, semmiképpen nem egyenlő azzal, hogy ezeket a tevékenységi köröket megszüntetik. A szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék határozza meg és az egyes szakmák fennmaradása nem az állami kötelező előírástól, hanem attól függ, hogy ténylegesen végzik-e az adott szakmát, illetve van-e piaci igény adott szakmára, annak képzésére. Kevesebb szakma, több munkanélküli? Csakhogy azt a szakmát, amelyiket nem kötik szakképesítéshez, azt bárki végezheti, vagyis a szakmai ismeretek elsajátítására senki sem lesz motivált – kifogásolta a tervezett módosításokat Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke, akivel erről állítása szerint senki nem egyeztetett. A szakképesítéshez kötött tevékenységi körök szűkítése helyett sokkal célszerűbb lenne bizonyos rokonszakmákat, úgy mint újságos és papír-írószeres, összevonni. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy aki szeretné, továbbra is jelentkezhetne a papír-írószeri képzésre, csak – mondjuk – az újságértékesítői tanfolyam részeként. Minél kevesebb szakmához írnak elő kötelezően szakképesítést, annál többen fejezik
be tanulmányaikat anélkül, hogy szakmunkásképzőbe jelentkeznének. Pedig a szakképzett pályakezdők aránya – 95 ezerből mindössze 21 ezer fő – már most is történelmi mélyponton van, és a módosítások után várhatóan további 6–7 ezerrel csökkenhet – ismerteti a legfrissebb statisztikákat az IPOSZ elnöke, aki szerint a módosítás elfogadásával tovább nőhet a munkanélküliség. A minisztérium vitatja, hogy a szakképesítéshez kötött tevékenységi körök szűkítése kedvezőtlenül befolyásolná a tanulási kedvet, mivel a jelenleg hatályos szakképzési jogszabály sem tartalmaz számos, ma is élő szakképesítést, azok azonban mégis léteznek, képzésük a mai napig folyik. A szakképesítéshez nem kötött tevékenységek esetében – mint mondták – a jövőben sincs akadálya annak, hogy a munkáltatók egyes tevékenységek folytatását, feladatok ellátását valamely szakképesítéshez, illetve meghatározott szakmai tapasztalathoz kössék. Esik-e a színvonal? Arra az érdekvédői felvetésre, hogy a módosítások eredményezhetik-e a kereskedelmi kiszolgálás színvonalának esését, a minisztérium úgy reagált: a színvonal fenntartása a kereskedők érdeke, hiszen forgalmuk alakulása eddig is, és a jövőben is nagymértékben függ attól a szolgáltatás-
tól, amelyben a vásárló részesül. A szolgáltatás színvonala és a kiszolgálást végző személyek szakképesítése nem áll szoros összefüggésben, hiszen a kiszolgálás színvonalát a szakmai ismeretek mellett ugyanúgy befolyásolják az alkalmazottak személyes tulajdonságai, amelyek államilag előírt szakképesítéssel nem garantálhatóak. Az sem elhanyagolható érv, hogy a tervezet elfogadásával, vagyis a kötelező szakképzés megszüntetésével minden kereskedő és munkavállaló azonos mértékben mentesülne a kötelező szakképesítéssel járó anyagi és adminisztrációs terhek alól – legalábbis ezt állítja a minisztérium. Ráadásul a munkaadók kiadásai tovább csökkennének azzal, hogy a szakképesítés nélküli munkaerő foglalkoztatása minimum 17 ezer forinttal lenne kevesebb, mint a szakképzetteknek járó minimálbér (87 ezer forint). Erre már a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a módosítás ezáltal a szakképzetlen munkaerőt tömegesen alkalmazó hipermarketeknek kedvezne. A szaktárca azonban visszautasítja, hogy bármilyen lobbiérdek érvényesült volna, hogy az adott tevékenységet kisboltok, vagy nagyobb üzletek folytatják-e. A szabályozás a kihirdetését követő 30. napon lépne hatályba, kihirdetése pedig az egyeztetések lezárásától függ. Forrás: www.hvg.hu
4
Aktualítások
Kellemes idő, színes programok, és határtalan jókedv
Ezekkel a szavakkal lehet összefoglalni az idei évben hetedik alkalommal megrendezésre került Kamarai Családi Napot, ahol a tavalyi évhez képest több és színesebb gyermek és egyéb szabadidős programmal készültek a szervezők. Az év – sokak számára – egyik legfontosabb kamarai eseményének a tavalyi év pozitív viszszajelzései alapján ismét a festői szépségű Gyulaji Parkerdő ölelésében fekvő Óbíródi Vadászház és Horgásztó adott otthont. A horgászversenyen közel 70 horgász vett részt, köztük 13 gyermek, 8 hölgy és 48 úr, akik a felajánlásoknak köszönhetően különkülön kerültek díjazásra. A főzőversenyen 61 csapat mérte össze tudását, ahol a vegyespörkölt kategória vitte a prímet, 13:48 arányban. Az elkészült étkek komoly feladatot adtak a zsűrinek, hiszen mind ízvilágra, mind megjelenésre színvonalas eredmények születtek. Mindeközben a gyermekeket, s a család többi tagját lovas-kocsikázás, kézműves foglalkozás, arcfestés, rajzverseny és a már hagyományosnak tekinthető keresd a rókát vetélkedő várta. Új elemként a pókerverseny jelentett kikapcsolódást a család férfi tagjainak. A vállalkozások felajánlásainak köszönhetően – amit ezúton is köszönünk – minden megmérettetést gazdagon jutalmazhattak a szervezők. A kamarai tagokkal, érkező családtagokkal, barátokkal együtt közel ezer résztvevője volt a rendezvénynek. Aki nem csatlakozott a 61
főzőcsapat valamelyikéhez, azt az idei évben is vadgulyással látta vendégül a kamara. A korábbi évekhez hasonlóan a programsorozatot a tradicionális kamarai horgászverseny nyitotta, reggel háromnegyed nyolckor a sorsolást, majd az előkészületi munkákat követően indult a megmérettetés. A gyermekek között a különdíjat, s a harmadik helyet ifj. Sike Gábor szerezte meg, második lett Farkas Norbert, még az első helyen Kocsis Luca végzett. A hölgyek között bronzérmes lett Nemes Sándorné 2,32 kg-mal, ezüst érmes Váczi Antalné 2,5 kg-mal, míg az aranyérem Tarjányi Jánosné nyakába került. Ő örülhetett egy 2,96 kg-os ponty megszákolásával a különdíjnak is, amely nemcsak a derbi-elsőség megszerzését jelentette számára. A férfiaknál – a király kategóriában – népesebb mezőny állt fel, ahol a képzeletbeli dobogó harmadik helyére Krisztián János állhatott fel, másodikként Herczeg Lajos zárt, míg első helyezett, – s 3,53 kg-os pontyával a különdíjas is – Bálint Károly lett.
A horgászversenyt követően megkezdődött az elkészült étkek zsűrizése is. A halászlé kategóriában harmadik helyezett a Dávid és Társa Kft. csapata lett, második helyet Miklós István, míg az első helyet Bali Andrásné és csapata szerezte meg. A pörköltek között a legízletesebb a Dávid és Társa Kft. csapatáé lett, megelőzve a Kiss Épületgépész, illetve a Vitrex Kft. csapatát. A gyermekeket egész nap kézműves foglalkozás és arcfestés várta, a rajzversenyre kora délután került sor. A 10 éves korosztály győztese Kővári Henriett, második Bucskó Virág, harmadik Ferencz Lilla lett. A 10 éven felüliek korcsoportjában első helyezett Buzás Dorottya, második Gödör Máté, míg a harmadik Buzás Eszter, különdíjat Bali Gergő kapott. Voltak még szabadtéri, ügyességi játékok is, a nap vetélkedői sorát az elmaradhatatlan sörivó verseny zárta, ahol első helyen Csepregi Attila végzett, másodikként Váczi Antal, míg harmadikként Rikk Ferenc fogyasztotta el a fehér habos nedüt. A rendezvény zenei programját idén is a Hello Modern Design (Hemod) Zenekar biztosította.
Nóvum
5
Kamarai fellépés a szakképzési hozzájárulás korábbi, működőképes rendszerének visszaállításért A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarákkal együtt az első perctől kezdve fellépett a szakképzési hozzájárulást érintő változtatások ellen, melyek hátrányosan érintenék a hazai szakképzést. Az MKIK már márciusban módosító javaslatot terjesztett elő a törvényjavaslathoz kapcsolódóan, ennek ellenére az Országgyűlés 2009. május 11-én módosítás nélkül megszavazta azt. Dr. Parragh László az MKIK elnöke másnap levélben fordult Bajnai Gordon Miniszterelnök, valamint Dr. Herczog László, Dr. Oszkó Péter és Kiss Péter Miniszter Urak felé, melyben felhívta a figyelmet arra, hogy a megfogalmazott jogszabályok bevezetése rendkívül súlyos következményekkel jár a magyar szakképzésben. Ezt támasztja alá az a felmérés is, melyet az MKIK és az MKIK GVI 1000 gazdálkodó szervezet körében végzett el. Az eredmény megdöbbentő: 74%-kal, számszerűen több mint 32 ezerrel csökkenne a tanulószerződéses tanulók jelenlegi 44 ezres létszáma. A felmérés, valamint saját tapasztalatok alapján az MKIK elkészített egy hatáselemzést, melyben viszszafogottan „mindössze” 50%-os leépüléssel számolt. Az intézkedések tehát nem hogy a kormány által kívánt megtakarítási hatást nem érik el, de még jelentős ráfizetéssel is járnak, nem beszélve a további, munkaerőpiacot súlyosan érintő következményekről. A hatáselemzés által kimutatott többlet-kiadás a minimálisan prognosztizált 22 ezres csökkenés mellett is 6,3 milliárd Ft. A felmérés eredményeit sajtótájékoztató keretében is közzétették. Dr. Parragh László arra kérte a miniszter urakat, hogy segítsék a már elfogadott törvény olyan módosítását, mely biztosítja a szakképzési hozzájárulás korábbi, működőképes rendszerének visszaállítását. Mindezek mellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvényhez módosító törvényjavaslatot terjesztett elő, melyet Dr. Oszkó Péter pénzügyminiszter részére küldött meg, és amellyel a törvény előtti
eredeti állapotot kívánta visszaállítani a szakképzés kapcsán. 2009. május 25-én az Országgyűlés elfogadott egy törvénymódosítást (T/8972/20 számon), melynek keretében az oktatói bérek elszámolhatósága visszaállításra került. Ez azonban önmagában nem oldotta meg a szakképzési megszorító csomag okozta problémákat. Továbbra is súlyos gondot jelentett a tanulói juttatások elszámolhatóságának csökkentése, melynek a korábbi állapot szerinti visszaállítása rendkívül fontos a szakemberképzés biztosítása érdekében. Ezért Bajnai Gordon részére címzett levélben június elején az MKIK elnöke kérte a miniszterelnököt, hogy tájékoztassa a szervezetet a módosítás felülvizsgálatának állásáról, és egyúttal felajánlotta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakmai segítségét a helyzet megnyugtató rendezése érdekében. 2009. június 23-án pedig – koherencia-problémák miatt – ismét módosító javaslatot terjesztett elő a kamara a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló T/9817/77. számú törvényjavaslathoz. Végül az MKIK közbenjárásának köszönhetően a képviselők támogatásával az Országgyűlés június 29-én megszavazta a
szakképzési megszorító csomag majdnem minden lényeges elemének visszavonását vagy jelentős enyhítését. 1. Ennek megfelelően visszaáll a megszorítások előtti eredeti állapot az alábbiak szerint: • az anyagköltség a minimálbér 20%-ig (hiányszakma esetén 40%-ig) elszámolható, • a tanuló pénzbeli juttatásának kötelező minimuma a minimálbér 20%-a (hiányszakma esetén 40%), elszámolhatóságának mértéke 50% (hiányszakma esetén 70%), • a tárgyi eszközök karbantartására és a működésüket biztosító szoftverek beszerzésére fordított összegek teljes mértékben elszámolhatók. Az oktatók díjazásának elszámolhatóságát a 2009. június 12-én kihirdetett 2009. évi XLIV. törvény már az eredeti állapotnak megfelelően visszaállította, azaz az elszámolhatóság mértéke: • középfokú végzettséggel rendelkezők esetén a kötelező legkisebb munkabér háromszorosa, • középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkezőknél a kötelező legkisebb munkabér négyszerese, • felsőfokú végzettségű dol-
gozók esetében a kötelező legkisebb munkabér jelenlegi négy és félszerese. 2. Részben került visszaállításra • a tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére fordított összeg elszámolhatósága, mely 50%-os mértékű lesz. • az átalány elszámolás lehetősége, melynek értelmében az elszámolhatóság mértéke ugyan változatlan marad, azaz a minimálbér kétszerese, de a továbbiakban az oktatók költségeit is itt kell figyelembe venni. 3. Új elemként jelenik meg a tanulónak, illetve hallgatónak jogszabály alapján kötelezően járó munkaruha, egyéni védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés járulékainak és egyéb közterheinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolási lehetősége. A fentiek alapján a Magyar Kereskedelmi Iparkamara és a területi kamarák arra biztatják a gazdálkodó szervezeteket, hogy továbbra is aktívan vegyenek részt a gyakorlati képzésben, s kössenek új tanulószerződéseket.
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat – a Szakképzési hozzájárulási törvényt érintő változások számokban RÉSZLETEZŐ KIMUTATÁS A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére figyelembe vehető költségek Tárgyi eszközök beszerzése, bérleti díja Tárgyi eszközök karbantartása, javítása Anyagköltségek Tanuló pénzbeli juttatás elszámolhatósága Tanuló pénzbeli juttatás kötelező mértéke
Törvénymódosítás nélkül, azaz 2009 júniusáig
Törvénymódosítás esetén, azaz 2009 júliusától
Elszámolható %-ban Ténylegesen felmerülő költségek 100%-a Ténylegesen felmerülő költségek 100%-a Minimálbér 20%-a
0% 50% 10%
Minimálbér 50%-áig
20%
Minimálbér 20%-a
30%
Munkaviszonyban álló gyakorlati oktatók bére Középfokú végzettséggel rendelkezők Középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkezők Felsőfokú végzettséggel
Minimálbér háromszorosa
Minimálbér kétszerese
Minimálbér négyszerese
Minimálbér két és félszerese
Minimálbér négy és félszerese
Minimálbér háromszorosa
Adózási információk
6
Áfakulcsok és a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajá A tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások köre 1) Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel mentes az adó alól: a) az egyetemes postai szolgáltatás nyújtása; b) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás és sérültvagy betegszállítás, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humánegészségügyi ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít; c) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás, amelyet humán-egészségügyi – ideértve természetgyógyászatot is – tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít; d) az emberi szövet, vér (ideért-
ve a külön jogszabályban meghatározott labilis vérkészítményeket is), anyatej értékesítése, valamint az előzőekben felsoroltakkal és az emberi szerv adományozásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás; e) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít; f) az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít; g) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet gyermek- és ifjúságvédelem keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít; h) az a szolgáltatásnyújtás – az
étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet bölcsődei ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít; i) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg –, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet köz- és felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében a közszolgáltató, közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény, egyéb felnőttképzést folytató intézmény vagy – nemzetközi szerződés alapján – belföldön működő külföldi kulturális intézet – ilyen minőségében – teljesít; j) az a szolgáltatásnyújtás, amelyet óvodai, tanári, oktatói, nevelői
Az 5% -os felszámított adómérték alá tartozó termékek köre Sorszám
Megnevezés
vtsz.
7.
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó olyan humán gyógyszerek, amelyeket külön jogszabályban meghatározott hatóság forgalomba hozatalra engedélyezett, valamint a nem kereskedelmi jellegű áruforgalomban az erre jogosult hatóság engedélyével importált gyógyszerek; Humán gyógyászati célú magisztrális készítmények. Hagyományos gyógynövény drogok közvetlen lakossági fogyasztásra, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben Az arra feljogosított hatóság által engedélyezett humán célra felhasználásra kerülő diagnosztikai reagensek Orvosi radioaktív izotópok Speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, valamint anyatej-helyettesítő és anyatej kiegészítő tápszerek Egészségügyi oxigén (max. 10, ill. 20 liter űrtartalmú, 150, ill. 200 bar nyomású palackban kiszerelve vagy cseppfolyós formában, kizárólag gyógyszerkönyvi minőségű termék) Braille-tábla műanyagból
8.
Fehér bot vakoknak
6602-ből
9.
Pontozó vakoknak
8205 59 90-ből
10.
Braille-tábla fémből
8310-ből
11.
13.
Braille-írógép vakoknak 8469 30-ból Információ átalakító egység vakok és hallássérültek részére (a szö8471-ből vetség által a tagok felé beszerzési ár alatt forgalmazott termék) Telefonkezelő adapter vakok számára 8517 80 90-ből
14.
Braille-óra vakoknak
15.
Könyv 4901-ből 4903 Napilap (hetenként legalább négyszer megjelenő kiadvány); 4902 Egyéb újság, folyóirat (évente legalább egyszer megjelenő kiadvány) Kotta 4904
1.
2. 3. 4. 5.
6.
12.
16. 17.
121190 98-ból
1302-ből
3002 10-ből 3002 90-ből 3006 20-ból 3006 30-ból 3821-ből 3822-ből 2844 40 20 00-ból 1901 10 00 02 2106 90 92 01 2106 90 98 01 2804 40-ből 3926 90-ből
9102-ből
tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít a köz- és felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében, ideértve az előzőekben felsoroltakhoz kapcsolódó magánóraadást is; k) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés kinyilvánítására, gyakorlására létrehozott jogi személy által személyzet rendelkezésre bocsátása a b), f), g), h) és i) pontokban említett tevékenységek ellátása, illetőleg lelki segély, gondozás céljából; l) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabállyal (alapító okirattal) és tagsággal rendelkező, alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekvő személy, szervezet által a tagjainak teljesített olyan szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés la) amelynek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangban meghatározott, minden tagra kötelező tagsági díj, egyéb hozzájárulás, a kapott államháztartási támogatás és egyéb adomány, valamint a saját tevékenységből származó nyereség, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti, és lb) amely a közös érdekeknek megfelelően társadalmi, politikai, munkavállalói vagy munkáltatói, illetőleg egyéb, szakmai érdekeket képviselő vagy azt védő, vallási vagy más lelkiismereti, hazafias, humanitárius, karitatív és hagyományőrző célokat szolgál; m) az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít természetes személynek, aki azt sportolásához, testedzéséhez veszi igénybe, kivéve az uszoda- és strandfürdőszolgáltatást, a sportesemény megtekintését, valamint a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását; n) a népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termékek kiállításának, vásárának és bemutatójának szervezése, rendezése és az ahhoz szorosan kapcsolódó, jogszabály által meghatározott minősítés szerint zsűriszámmal ellátott, egyedi vagy meghatározott példányszámban, nem ipari gyártástechnológiával előállított népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termék értékesítése, amelyet közszolgáltató vagy népi iparművész minősítéssel rendelkező személy,
Adózási információk
7
tos jellegére tekintettel adómentes tevékenységek – I. rész szervezet – ilyen minőségében – teljesít; o) a közszolgálati rádiós és televíziós műsorszolgáltatások nyújtása, ide nem értve az annak keretében nyújtott kereskedelmi jellegű szolgáltatásokat. (2) Az egyéb oktatás körébe tartoznak: a) a felnőttképzésből az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás; b) a felnőttképzésről szóló törvény alapján szervezett és akkreditált, illetőleg egyéb jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás; c) az államilag, illetőleg nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsgáztatás; d) a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése, lebonyolítása. (3) Abban az esetben, ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott valamely tevékenység: a) gyakorlását jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – hatósági engedélyhez (a tevékenységi kör gyakorlásához
szükséges engedélyhez) köti, a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adómentességének feltétele, hogy az érintett személy, szervezet az engedély birtokában és annak alapján végezze tevékenységét; b) képesítéshez kötött, és jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – kivételt nem tesz, a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adómentességének feltétele, hogy az érintett személy, szervezet javára tevékenykedők között legalább 1 olyan természetes személy legyen, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. (4) E § alkalmazásában közszolgáltató: a) a költségvetési szerv az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében; b) a társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, az egyesület, a köztestület, az országos sportági szakszövetség az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében;
A 2009. július 1-jétől 18%-os felszámított adómérték alá tartozó termékek köre Sorszám
1.
2.
3.
4.
Megnevezés
Tej és tejtermékek (kivéve az anyatejet)
vtsz. 0401-ből 0402 0403 0404 10 0405-től 0406-ig
Tejtermékek (kivéve az italként közvetlen fogyasztásra alkalmas, tej pótlására szolgáló olyan imitátumokat, amelyek általában tej és permeátum – esetenként savó és/vagy tejszín – különböző arányú keve- 0404 90-ből rékéből állnak, és amelyek minősége, mennyiségi összetétele különbözik a természetes tejétől, tejfehérje tartalma lényegesen alacsonyabb a természetes tejénél) 2202 90 91-ből 2202 90 95-ből Ízesített tej 2202 90 99-ből 1901 (kivéve: 1901 10 00 02) Gabona, liszt, keményítő vagy 1903 tej felhasználásával készült ter- 1904 1905 10 mék 1905 40 1905 90”
c) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett egyház – ideértve az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egységét is, ha alapszabálya így rendelkezik – és az egyházak szövetsége az alapszabályban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében; d) az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében; e) a közhasznú társaság és a nonprofit gazdasági társaság az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében; f) a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerint közhasznúként vagy kiemelkedően közhasznúként nyilvántartásba vett személy, szervezet az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt közhasznú tevékenysége tekintetében; g) minden olyan személy, szervezet – az a)–f) pontoktól függetlenül –, aki (amely) biztosított vagy más kedvezményezett részére társadalombiztosítási vagy egyéb – jogszabály alapján – kötelező biztosítási jogviszony keretében végzi tevékenységét; h) minden olyan személy, szervezet – az a)–g) pontoktól függetlenül –, akire (amelyre) a következő feltételek együttesen teljesülnek: ha) alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is rendszeres nyereségszerzésre nem törekszik, nyereség esetleges elérése esetében azt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenysége fenntartására, javítására vagy bővítésére használja fel, hb) vezető tisztségviselői e feladatukat önkéntesen látják el, saját személyes, illetőleg közvetítő személyeken keresztüli anyagi vagy egyéb érdekeltségük sem közvetlenül, sem közvetve nem függ a végzett tevékenység eredményétől, A 2009. július 9-étől 18%-os felszámított adómérték alá tartozó szolgáltatások köre Sorszám 1.
Megnevezés Kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás
hc) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenysége keretében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során alkalmazott ár (díj), ha az az árak megállapításáról szóló törvény (a továbbiakban: Ártv.) hatálya alá tartozik, megfelel az Ártv. rendelkezéseinek, egyéb esetekben pedig alacsonyabb a termék, szolgáltatás szokásos piaci áránál. (5) A (4) bekezdés h) pontjában felsorolt feltételek teljesülésétől függetlenül, az a személy, szervezet, akit (amelyet) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezései alapján, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenységét érintően bírósági vagy más hatósági határozat: a) megállapította a magatartás törvénybe ütközését, elrendelte a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét [Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének d) és h) pontja, illetőleg 86. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja], a határozat jogerőre emelkedésétől az azt követő naptári év végéig, b) elrendelte a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, megtiltotta a törvénybe ütköző magatartás további folytatását, a törvénybe ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írt elő [Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének e)-g) pontjai, illetőleg 86. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontja], a határozat jogerőre emelkedésétől az azt követő második naptári év végéig, c) a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okozó törvénybe ütköző tevékenysége miatt, kötelezett az ár leszállítására, az áru kijavítására vagy kicserélésére, illetőleg az ár visszafizetésére [Tpvt. 92. §-a], a határozat jogerőre emelkedésétől az azt követő harmadik naptári év végéig nem minősül közszolgáltatónak. A következő lapszámban az adó alóli mentességet részletezzük a tevékenység egyéb sajátos jellegére vonatkozóan. A 2009. augusztus 1-jétől 18%-os felszámított adómérték alá tartozó szolgáltatások köre Sorszám 1.
Megnevezés Távhő szolgáltatás
Ismerjük meg közelebbrõl…
8 Új taggal bővült a kamara…
A siker kulcsa az ügyfélközpontúság
Full Tuning Bt. tevékenysége kapcsán Tolna megye szinte egyedüli szolgáltatójaként 2002ben alakult, akkor még mint Opel és Suzuki autóalkatrész kereskedelmi cég. Az üzlet Bonyhádon nyitotta meg kapuit, azonban hamarosan profilváltást kellett végrehajtani, mivel helyi szinten nem mutatkozott akkora kereslet az ennyire specializált szolgáltatásra. 2006-ban a cég áttette működési területét Szekszárdra, illetve új irányvonal mentén kezdett tevékenykedni. Erre az időszakra tehető a hazai „tuning-őrület” beindulása, amely azóta komoly változásokon esett át.
Induló vállalkozásként számottevő nehézségeket kellett legyőznünk, annak idején még személyi kölcsön igénybevételével kezdtük el, aztán lassan, lépésről-lépésre építkezve erősítettük a céget, s jutottunk el oda, ahol most vagyunk – emlékszik Szász Péter üzletvezető. Rövid időn belül ma már hazánk útjain futó autók 95%-hoz forgalmaznak: optikai-, motor- és futómű tuning cikkeket, Lexus és Angel Eyes lámpákat, kipufogó dobokat, krómvégeket, chip tuningot stb. egyszóval mindent amit még autónkhoz szeretnénk. A tulajdonosok, s egy személyben cégvezetők célja a jó minőséget elérhető áron biztosítani ügyfeleik és szerződéses partnereik számára. Egy magasabb vásárlói igény kielégítésének képessége miatt folyamatosan fejlesztik, bővítik raktár készletüket és beszállítói hálózatukat. Ez a vállalkozás mottója is: „A siker kulcsa az ügyfélközpontúság!”, mely lehet, hogy kissé már elcsépeltnek hangzik, de az eddigi működés mindenképpen ezt támasztja alá. A vezetés kiemelt fontossággal
kezeli a vásárlói kapcsolatokat, melynek eredményeként más megyéből is felkeresik az üzletet, még budapesti ügyfelekkel is rendelkeznek, de horvát, olasz, szlovák, román megrendelőknek is dolgoztak már. A Bt. tehát kiépült vevő és viszonteladói körrel rendelkezik, kapcsolatrendszerét a profiljához illeszkedő kapcsolódó szolgáltatásokkal egészítette ki, így ügyfelei számára komplex megoldásokat tud kínálni. Több helyi vállalkozással is kapcsolatban állnak, így akár autókarosszériá-
ról, autóvillamosságról vagy éppen autójavításról van szó, az ügyfél elégedett lehet az eredménnyel. A családi vállalkozásként működő cég folyamatosan arra törekszik, hogy növelje ismertségét. Ennek érdekében rendszeresen részt vesznek hazai rendezvényeken, kiállításokon, átgondolt marketinggel próbálják bővíteni ügyfélkörüket, beszállítói kapcsolataikat, amely kapcsán a kamarai tagságból származó előnyöket is próbálják a jövőben kiaknázni.
Több éves kamarai tagviszonyban…
A fejlődés alapja az eredmények „visszaforgatása”
Sweigert József, az UNIVER Kft. ügyvezetője április 1-jén múlt épp 25 éve, hogy vállalkozóként próbálta megvalósítani elképzeléseit, céljait. 1984-ben, mint egyéni vállalkozó kezdte meg a működést, majd működési formát váltva Gmk-ként működött néhány évet. Változást 1994. év hozott, amikor is betéti társasággá alakult a szerveződés. A működési eredmények alapján néhány eredményes évet követően a vállalkozás Kft.-vé alakult, amely napjainkban már több, mint 15 000 m2-en műkö-
dik – családi vállalkozásként – a paksi Ipari Parkban. A cég fő tevékenysége magasés mélyépítő-ipari munkákhoz kapcsolódik, mely gyakorlatilag az indulás óta folyamatosan meghatározó tényező a működésben. Jelenleg az M6-os autópályán is dolgoznak, túlnyomó részben a Paksi Önkormányzat kivitelezőjeként tevékenykedik a Kft. Kisebb mértékű bevételi részt képviselnek a családi házakhoz kapcsolódó komplex, generál kivitelezési munkák. 2005-ben bővítve a tevékenységet a cég vas alap- és segédanyag kereskedelmet indított, illeszkedve a piaci igényekhez, elvárásokhoz, piaci kereslethez. Újabb fejlődési pont a 2007-es üzleti év volt, ekkor nyitotta meg kapuit a „Szerszám Világ” barkácsáruház, ahol alap- és segédanyagok, ipari- és barkácsgépek kiskereskedelmével (METABO hivatalos márkaképviseletként) foglalkoznak. A 2001.-ben Év Vállalkozójadíjjal kitüntetett cégvezető hitvallása és meggyőződése, hogy a
fejlődés alapja a működési eredmények folyamatos „visszaforgatása”, a vállalkozás fejlesztése. Csakis így lehet eredményesen, sikeresen működni. Ez napjaink kedvezőtlen gazdasági környezetében még inkább igaz. A megbízások elnyerésének alapvető feltétele a megfelelő infrastruktúra megléte. Itt a szükséges eszköz és humánerőforrásokra kell gondolni. Sajnos ez még mindig nem jelenti a sikeresség zálogát – emeli ki Sweigert József.
A 2009-es év ismét fontos mérföldkő lehet a cég életében. Pályázati források felhasználásával tervezzük a jelenlegi telep bővítését, a gép- illetve eszközpark fejlesztését, melyhez adott esetben létszámfejlesztés is párosulhat – vázolta a jövőre vonatkozó elképzeléseket a cégvezető. A kamarával, illetve egyéb szervezetekkel való kapcsolatot az ügyvezető jónak, eredményesnek értékeli, melynek gyakorlati hasznát a működés évei alatt már többször kiaknázta.
Segítettünk, segítünk
9
Fel kell tudni ismerni az új lehetőségeket
Segítettünk, segítünk rovatunkban a dombóvári ERMIBAU Kft.hez látogattunk el. A cég 2002ben alakult, kezdő vállalkozásként kisebb önkormányzati munkákat végeztünk, továbbá járdaépítést, térburkolást, bérlakás-felújításokat – ismertette a vállalkozás tevékenységeit az ügyvezető: Topa Imre. A kezdeti 2–3 fős állományi létszám gyorsan 15 főre emelkedett, s a tanulóképzésbe történő bekapcsolódással jelenleg is 15 szakmunkástanuló gyakorlati oktatását végzi a kivitelezési munkákra szakosodott cég. A Kft. fő profilja a teljes körű generál-kivitelezés: családi házak, lakások és társasházak építése, felújítása, társasházak komplett energetikai korszerűsítése Dombóváron és környékén. A megrendelők igényei szerint akár a tervezés előtti terepszemlével és tanácsadással is szolgál a cég, tervezésben – terveztetésben, alapoktól a kulcsrakész állapotig, teljes körű kivitelezéssel, családi házak felújításával, utólagos szigetelésével állunk megrendelőink szolgálatára – részletezi a Kft. tevékenységeit az ügyvezető. Tanulóképzéssel 2004 óta foglalkozik a vállalkozás, mely kapcsán szintén megfigyelhető a folyamatos fejlődés, bővítés. A komoly eszközparkkal rendelkező ERMIBAU Kft. nagy figyelmet fordít az „utánpótlás” biztosítására, a tanulóidő leteltét követően több diák került a szervezet alkalmazásába. A megfelelő képzési feltételek biztosítása, a minőségi oktatás a cég jól felfogott érdeke, hiszen ezek azok a feltételek, amelyek mindenképpen szükségesek a versenyképességhez, az ismertséghez és elismertséghez – emelte ki az ügyvezető. A Kft. először csak kőműves tanulók, majd szobafestő-mázolótapétázó és végezetül hidegburkolók oktatását vállalta fel. A dom-
bóvári 516. sz. Ipari és Szakképző Iskolával rendkívül jó kapcsolat alakult ki, Vida János, az iskola igazgatójának köszönhetően szoros együttműködésben, egymást segítve képezzük a diákokat – hangsúlyozta Topa Imre. A kivitelezési munkálatok mellett fontos tevékenység / szolgáltatás az energiatakarékossági mérés és szigetelés. A cég rendelkezik egy saját tulajdonú hőkamerával, mellyel felvételeket készíthetnek családi házakról, lakásokról, társasházakról és az adott állapotnak megfelelő tanácsot, ajánlatot képesek adni a hőszigetelésre, a szükséges beavatkozásra. A következő tevékenységi terület – melynek jelentősége egyre inkább felértékelődik, a vállalkozás tevékenységéből egyre nagyobb szeletet vesz fel – a szakképzés, tanulóképzés. Jelenleg 15 fő gyakorlati oktatását végezve, saját gépparkkal, és kialakított tanműhellyel szobafestő – mázoló, kőműves és hidegburkoló szakmákban. A gyakorlati idő alatt tanulóinknak az alábbi ösztönzőket nyújtjuk: minimálbérhez igazított ösztöndíj, havi rendszerességgel étkezési utalvány, munkaruha, védőbakancs, szerszámok, védőital és egyéb juttatások. Ezeknek az ösztönzőknek is köszönhetően, a nálunk gyakorlaton lévő tanulók szívesen járnak dolgozni és a rendszeres szakmai segítségnek köszönhetően jó szakemberekké tudjuk őket nevelni – tájékoztatott az ügyvezető. Sajnos napjainkra a szakmai képzés színvonala, megítélése sokat romlott, amely több oldalról is megfigyelhető. Egyrészt megjelenik a tanulók hozzáállásában, s ez komoly gondot okoz, másrészt a társadalmi elfogadottságban is, pedig egyre nagyobb értéke van a tényleges, komoly tudással bíró szakembernek. A Kft. célul tűzte ki, hogy korszerű eszközökkel, megfelelő szakmaisággal járuljon hozzá a tanulók előmeneteléhez, s mindig olyan gárdát neveljen ki, képezzen amely megállja helyét a munkaerőpiacon. Ezen elképzelés megvalósulását szolgálja az a tanműhely is, melyet a cég alakított ki telephelyén, s eszközellátottságában a kereskedelmi és iparkamara rendkívül sokat segített. A tanuló képzés gyökerei régebbi időszakra nyúlnak vissza – emlékezik Topa Imre. Az 516. sz. Szakképző Iskolában, mint oktató vett részt a hazai szakmun-
kásképzés javításában, s ezt a tevékenységét vitte tovább az ERMIBAU Kft.-be. Mint az a működés évei alatt kiderült, nem hiába és eredménytelenül, hiszen több hazai és nemzetközi versenyen is komoly sikereket értek el tanulói. A cég egyébként több tevékenységet, szolgáltatást végez. A korábbiakban ismertetetteken túl építkezések, felújítások, bővítések, akadálymentesítések, korszerűsítések elvégzésénél felelős műszaki vezetést és műszaki ellenőrzést is vállal. Az ügyvezető rendelkezik a tevékenységehez szükséges végzettséggel, jogosultsággal, nagy tapasztalatra tett szert a felelős műszaki vezetésben és az építőipari műszaki ellenőrzésben. Referenciaként a vásárosdombói Általános Iskola felújítását, akadálymentesítését, a hőgyészi AGROKÉMIA Kft. irodabővítését, a tolnanémedi Agrár Kft. terménytároló építését, a várongi AGROTUR Kft. terménytároló építését s végezetül, de nem utolsó sorban a somogyszili Terménytároló építését emelte ki Topa Imre. A tevékenységek körében – részesedését tekintve – az utolsó helyen található a homlokzati állványozással végzett bérmunkák, illetve bérbeadás. Többek között Kaposváron és Dombóváron a panellakások utólagos hőszigetelésénél látták ennek nagy hasznát, ahol saját állványaikkal dolgoztak. Kamarával való kapcsolatát Topa Imre rendkívül jónak és eredményesnek ítéli meg, 2004 óta, a tanulóképzésbe történő bekapcsolódást követően gyakorlati-
lag folyamatos, töretlen. A kamara segítő munkájának köszönhetően a működés évei alatt a cég komoly eszköz és technikai fejlesztéseket tudott végrehajtani vissza nem térítendő támogatások felhasználásával. Ezek a beruházások főként a tanulóképzéshez kötődő gép- és eszközvásárlások voltak, de természetesen egyéb, a vállalkozás közvetlen és közvetett fejlesztését szolgáló projektek is megvalósításra kerültek. Itt egyebek mellett a Széchenyi Kártyához kapcsolható előnyöket vázolta az ügyvezető, de partnerkapcsolatainak kiszélesítésében, bővítésében is nagy segítséget nyújtott az érdekvédelmi szervezeti tagság – húzta alá Topa Imre. A jövőben mindenképp fenn kívánom tartani a kapcsolatot a szervezettel, amely a közvetlen vállalkozásfejlesztési tevékenységén túlmenően közvetve is hozzájárul a sikeres működésünkhöz. Meggyőződése, hogy a szervezettel kiépült kapcsolatnak csakis eredményei vannak, s érdemes volt annak idején tagságot létesíteni, hiszen annyira szerteágazó annak működése, hogy minden vállalkozás meg tudja találni a számára fontos kapcsolódási pontokat. Szabadidejében – bár az egyre kevesebb – a szabadidős tevékenységek közül a horgászatnak hódol a cég első embere, hobbijának színtere a dombóvári Tüskei horgásztó. A peca mellett meghatározó másik sport a labdarúgás. Szerdánként összeáll a kis csapatunk, s a hétköznapi hajtásban egy kicsit kikapcsolódunk, egy jót játszunk. – zárta a beszélgetést Topa Imre.
Az ERMIBAU Kft. kamarai segítséggel bővítette eszközparkját
Vállalkozásfejlesztés
10
Turisztikai és tematikus vonzerők fejlesztése – DDOP-2009-2.1.1 B A támogatás célja A pályázati felhívás fő célja a turisták igényeinek megfelelő színvonalú turisztikai termékek kialakítása, ennek eredményeként az attrakciók látogatottságának és jövedelemtermelő képességének növelése, munkahelyek teremtése, valamint a szezonalitás mérséklése. A támogatottak köre Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak: – Költségvetési szervek és intézményeik (beleértve az önkormányzatot és intézményeit), – Nonprofit szervezetek (egyházak, egyházi intézmények, egyházi jogi személyek), – Szövetkezetek, – Magyarországon bejegyzett székhelyű vagy telephelyű nonprofit vagy profitorientált gazdasági társaságok, vállalkozások, – Egyéni vállalkozások. A támogatható tevékenységek köre A pályázat keretében kizárólag a jelen pontban meghatározott tevékenységekre, továbbá az Általános Feltételek c. dokumentumban meghatározott kötelezően megvalósítandó tevékenységekre lehet támogatást igényelni. Eze-
ken túlmenően semmilyen egyéb tevékenység nem támogatható. Önállóan támogatható tevékenységek Támogatás igényelhető a következő tevékenységekre: Meglévő gyógy- és termálfürdők, illetve egyéb gyógytényezőkön alapuló egészségturisztikai helyszínek technológiai és szolgáltatásfejlesztése. Támogatható konkrét tevékenységek: – A meglévő gyógyfürdőkben / termálfürdőkben az egészségturisztikai szolgáltatások (gyógyászati, wellness, sport) fejlesztése, valamint az egészségturisztikai infrastruktúra színvonalának emelése a modern egészségturisztikai és technológiai követelményeknek megfelelően, – Meglévő termál- és gyógyfürdők fedett területeinek növelése (változó időjárású körülmények között is használható medencék kialakítása, meglévő medencék téliesítése), – Meglévő termál- és gyógyfürdők kiszolgáló helyiségeinek (pl. öltözők, mosdók, napozók, kezelő helyiségek stb.) kiépítése, korszerűsítése és berendezéseinek fejlesztése, – Meglévő termál- és gyógyfürdők területén szabadtéri, nem 12 hónapon át használható fejlesztések. Kizárólag abban az esetben tá-
mogatható önállóan, amennyiben a fürdő nem rendelkezik szabadtéri medencével, de ez a fejlesztés alátámaszthatóan szükséges a kínálat komplexitásának megteremtéséhez, és e tevékenységre igényelt támogatási összeg nem haladja meg a 150 millió forintot. Tematikus vonzerők fejlesztése – Tematikus parkok kialakítása, fejlesztése teljes egészében vállalkozási tevékenységként, a régiós kínálatban egyedi témában, – Állatkertek és parkok kialakítása, fejlesztése, Tematikus vonzerő fejlesztése esetén csak olyan létesítmények kialakítására, fejlesztésére lehet pályázni, amely a bemutatott információk, ismeretek és élmények, valamint az azokról szóló kommunikáció segítségével egy (illetve néhány) konkrét üzenet (téma) átadását és bemutatását célozzák meg, és melyek a fejlesztések eredményeképpen megfelelnek a pályázati útmutatóban részletezett kritériumoknak. Szakmai tartalmi feltételek – Éves látogatói létszám minimum 25 ezer fő. – Rendezvények szervezésére évi minimum 5 alkalommal sor kerül. – Napi garantált programok,
show elemek száma minimum 3 db (pl.: filmvetítés, kísérlet bemutatása, csatolt kirándulási program, állatsimogató stb.), ehhez kapcsolódóan minimum 2 fő animátor alkalmazása. – Látogathatósága évi minimum 250 nap. – Az információk többnyelvű elérhetősége biztosított (személyzet, táblázás, prospektus). – Életkor-független, családbarát megoldásokat alkalmaz. A támogatás mértéke és összege A projektgazda működési támogatásának nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatásban részesül. A támogatás mértéke az egyes támogatható tevékenységek vonatkozásában 50%. Jelen pályázati konstrukció keretein belül a támogatás összege: – Meglévő gyógy- és termálfürdő, illetve egyéb gyógytényezőkön alapuló egészségturisztikai helyszínek technológiai és szolgáltatásfejlesztése esetében minimum 20, maximum 750 millió Ft. – Tematikus vonzerő fejlesztése címen minimum 200, maximum 800 millió Ft. A pályázatok benyújtásának határideje 2009. szeptember 1. – október 30.
Megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató szervezetek fejlesztése – TÁMOP-2.4.2.A-09/1 A támogatás célja A konstrukció célja a rehabilitációs és védett foglalkoztatók szervezeti kultúrájának fejlesztése, amely hozzájárul piaci szemléletmódjuk, és ezáltal piaci pozíciójuk erősödéséhez, versenyképességük növeléséhez, valamint e gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatott megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási feltételeinek javításához.
(IX.2.) Kormány rendelet 4.§ (1) b)-d) szerinti akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező alábbi szervezetek nyújthatnak be pályázatot: – Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozás, – Bt., – Kft., Kkt., – Kht., nonprofit gazdasági társaság, – Rt. A támogatható tevékenységek köre
A támogatottak köre A konstrukció keretében a rehabilitációs, valamint a védett foglalkoztatók nyújthatnak be pályázatot. Jelen pályázati kiírás keretében a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, valamint az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005.
– Szervezetfejlesztést megelőző tevékenységek – A gazdálkodó szervezet helyzetének feltárása, elemzése a) gazdálkodásra vonatkozó helyzetfeltárás b) szervezeti struktúrára és humán-erőforrásra vonatkozó helyzetfeltárás c) helyzetfeltáró dokumentum elkészítése
Szervezetfejlesztési tevékenységek – Fejlesztési Akcióterv elkészítése – A Fejlesztési Akciótervben meghatározott tevékenységek megvalósítása a) a szervezet gazdálkodására vonatkozó szervezetfejlesztési tevékenységek b) a szervezetei struktúra valamint a humánerőforrás fejlesztésére irányuló tevékenységek. Ezen belül: – Képzések és tréningek – Egyéb humán-erőforrás fejlesztési tevékenységek – Disszeminációs tevékenységek
mum 100% lehet. Képzési támogatásként a vállalkozás nagyságától, a képzés típusától és a bevont fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalók arányától függően legfeljebb 70%–80%-a igényelhető támogatásként. A projekt keretében elszámolható költségek részletes listáját a pályázati dokumentáció mellékletét képező elszámolhatósági útmutató tartalmazza. Támogatás összege A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke: minimum 5 000 000 Ft, de maximum 10 000 000 Ft lehet.
A támogatás mértéke és összege
A pályázatok benyújtásának határideje
A támogatás mértéke a választott elszámolás módjától / támogatási kategóriától függően maxi-
A pályázatok benyújtása 2009. augusztus 24-től 2009. szeptember 21-ig lehetséges.
Vállalkozásfejlesztés
11
Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztő szervezetek támogatása – TÁMOP-5.5.3-09/1 A pályázat célja E konstrukció a nonprofit szektor tevékenységi hatékonyságához, érdekérvényesítéséhez nélkülözhetetlen, a szervezetek számára ágazati specifikációtól függetlenül igénybe vehető szervezeti fejlesztést célozza. A konstrukció közvetlen célja a formalizált civil szervezetek komplex szervezeti fejlesztése, megerősítése, működésének stabilizálása, illetve ezáltal képessé tétele a hazai és nemzetközi fejlesztési programokban való aktív részvételre. A pályázók köre Jelen pályázati kiírás keretében olyan szervezetek pályázhatnak Pályázóként illetve Konzorciumi partnerként, akik a TAMOP-5.5.308/1 és TAMOP-5.5.3-08/2 konstrukciókban nem valósítanak meg támogatott nyertes projektet. Jelen pályázati kiírás keretében 2007. január 1. előtt bejegyzett alábbi formalizált civil szervezetek pályázhatnak pályázóként: – Egyéb egyesület – Egyéb alapítvány Jelen pályázati kiírás keretében 2007. január 1. előtt bejegyzett alábbi nonprofit szervezetek
vehetnek részt Konzorciumi partnerként: – Egyéb egyesület – Egyéb alapítvány – Közhasznú társaság, illetve a 2007. július 1-jet követően átalakulással létrejövő közhasznú tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaságok, Kft., Zrt., Bt., Kkt. A támogatható tevékenységek köre A konstrukció keretében a civil szektoron belüli tudásátadást elősegítő, a civil szervezetek strukturális adottságaihoz igazodó, alkalmazkodó-képessegüket és fenntartásukat elősegítő komplex szervezetfejlesztési szolgáltatások nyújtása valósul meg. – A projekt megvalósításával összefüggő menedzsment és adminisztrációs tevékenység. – A projekt előkészítő szakaszában: 1. a megyében működő civil szervezetek jellemzőinek feltárása, helyzetének elemzése, fejlesztési igényeik előzetes felmérése. 2. a projektben ténylegesen résztvevő célcsoport szervezetek toborzására és kiválasztására irányuló módszertan kidolgozása. – A célcsoport toborzása, kivá-
lasztása, valamint a kiválasztott szervezetekkel projektszerződés kötése. – A kiválasztott szervezetek komplex szervezetfejlesztése, azon belül: 1. a fejlesztéshez kapcsolódóan szervezeti átvilágítást es környezeti elemzést követően diagnózis készítése; 2. elkészített diagnózis alapján fejlesztéshez kapcsolódóan fejlesztési tervek kidolgozása; 3. a fejlesztési tervben meghatározott beavatkozások végrehajtása, különösen a szervezetek cél szerinti tevékenységének és működtetésének általános fejlesztési területeire vonatkozó, valamint jogi, közhasznúsági, pénzügyi, adózási, könyvviteli, informatikai, hálózatépítési, kommunikációs stb. területeket érintő csoportos és egyéni módszerekkel történő fejlesztés, műhelymunka, tanácsadás, tréningek és képzések szervezése és lebonyolítása 3. a fejlesztés hatékonyságának, eredményének mérésére, értékelésére vonatkozó nyomon követési terv kidolgozása és végrehajtása. – Képzésekhez és tréningekhez szükséges segédanyagok, tananyagok kidolgozása, amennyiben szükséges.
– Képzési programok akkreditációja/minősítése. – A szervezetfejlesztési szolgáltatásban részesülő civil szervezetekkel kapcsolatos tevékenységek a projekt megvalósítás és a fenntartási időszak alatti nyomon követést szolgáló elektronikus adatbázisok fejlesztése. – A Pályázó honlapjának főoldaláról elérhető internetes felület létrehozása, fejlesztése. – A projekt minőségbiztosítási rendszerének kialakítása és alkalmazása. – A hatékony konzorciális együttműködés biztosítása érdekében például rendszeres találkozók, illetve műhelymunka szervezése és megvalósítása. – Kötelező nyilvánosság biztosítása. A támogatás mértéke Támogatás mértéke a projekt elszámolható összes költségének 100%-a. A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke: minimum 25 millió Ft, maximum 50 millió Ft lehet. Benyújtási határidő 2009. szeptember 7– 21.
Befogadó munkahelyi gyakorlatok támogatása – TÁMOP-2.4.2.B-09/1 A támogatás célja A konstrukció célja olyan befogadó munkahelyek kialakítása, amely a hátrányos helyzetű emberek és a megváltozott munkaképességű (köztük a fogyatékos) emberek foglalkoztatásba való belépését, valamint munkahelymegtartási esélyük növelését támogatják különféle munkahelyi integrációt elősegítő szolgáltatások és támogatások segítségével. A projekt során a már kipróbált és bevált befogadó munkahelyi gyakorlat módszertanát kell a projekt célcsoportjához és az adott térség, valamint munkáltató igényeihez igazítani, adaptálni. A támogatottak köre Foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek és a hátrányos helyzetű / megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatását vállaló szervezetek konzorciumai pályázhatnak. A konzorcium további tagjai lehetnek: – egyéb nonprofit szervezetek, – vállalkozások,
– költségvetési szervek, – helyi önkormányzatok, – helyi önkormányzatok által felügyelt költségvetési szervezetek. Főpályázó kizárólag jogi személyiségű nonprofit szervezet lehet és legalább egy, támogatásban részesülő konzorciumi partnernek vállalkozásnak vagy költségvetési szervnek kell lennie. Pályázatot benyújtani csak 2007. január 1. előtt alapított szervezetek jogosultak (önálló jogi személyek), mely előírás valamennyi konzorciumi tagra is vonatkozik. Egy pályázó szervezet akár főpályázóként, akár konzorciumi tagként csak egy konzorciumban vehet részt. A konzorciumi együttműködésben részt vevő szervezeteknek tevékenységükkel hozzá kell járulniuk a célok eléréséhez. A pályázati konstrukcióban elvárt, hogy a konzorciumi partnerek ne csak formális társulást hozzanak létre, hanem valós együttműködés valósuljon meg közöttük a projekt valamenynyi szakaszában (projekt előkészítés, megvalósítás, utánkövetés). A konzorciumi tagok száma legalább 2, legfeljebb 5 lehet.
Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek konzorciumai pályázhatnak, jogi személyiségű nonprofit szervezetek közül: – egyesülés, egyesület, köztestület, egyházi intézmény, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaságok (és nonprofit Betéti Társasági és nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasági formájú jogutódjai), egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezetek. Vállalkozások (jogi személyiséggel rendelkező és nem rendelkező vállalkozások): – Jogi személyiségű gazdasági társaságok, – Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. Egyéb szervezetek: – Költségvetési szervek, – Helyi önkormányzatok, – Helyi önkormányzatok által felügyelt költségvetési szerv, – Helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv. A támogatható tevékenységek köre A pályázat keretében olyan
komplex, több szolgáltatásból álló szolgáltatási csomagot kell kialakítani és megvalósítani, amely a munkáltató számára új szemléletmódot közvetít és a befogadó munkahely kialakítását, a megfelelő munkakör kialakítását (például munkakör-elemzés, munkakör-adaptálást) a munkavállaló számára pedig a munkahelyre való bekerülést, a munkahelymegtartást és munkahelyi előmenetelt támogatja. A támogatás mértéke és összege A pályázó működési támogatásának nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatásban részesül. A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás összege: legalább 10 000 000 Ft, de legfeljebb 100 000 000 Ft lehet. A pályázatok benyújtásának határideje A pályázatok benyújtása 2009. augusztus 24-től 2009. szeptember 21-ig lehetséges.
Hirdetés, partnerkeresés
12
Pillanatképek a VII. Kamarai Családi Napról
A keresd a rókát vetélkedő még mindig sok gyermeket vonz
Újdonság volt az arcfestés
Idén is népes horgászsereg indult a derbin
A gyermekeket egész nap kézműves foglalkozás várta
A zsűrinek sem volt egyszerű dolga…
A sörivó verseny zárta a vetélkedők sorát
Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az
TolNAI K AmArA
O B S E RV E R
Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapja
BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ KFT. 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 E-mail:
[email protected] • Web: www.observer.hu
Levélcím: 7101 Szekszárd, Pf. 358. • Telefon: 74/411-661 • E-mail:
[email protected] • Internet: www.tmkik.hu • Kiadó: Dr. Fischer Sándor, a kamara elnöke • Főszerkesztő: Vidáné Hévizi Bernadett és Hornok Jenő • Szedés, tördelés: Soponyai Viktor, Budapest • Nyomtatás: Séd Nyomda ISSN 1586-8672 • A lap tagoknak ingyenes
