SOMOGYCSICSÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK A környezetvédelem és az állattartás helyi szabályairól szóló többször módosított 9/2004.(V.5.) önkormányzati rendelet
EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA A Képviselő-testület a települési környezet megóvása és tervszerű alakítása, fejlesztése, a természeti táj megőrzése érdekében, a köztisztaság fenntartásának rendjére, az állattartás feltételeire, a vízminőség, a levegő tisztaság védelmére, a zajvédelmi intézkedésekre, a közterületek használatának rendjére, az 1990. évi LXV. Ötv. 16. § (1) felhatalmazása alapján, a környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII. tv., valamint a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I.
FEJEZET
Bevezető rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az élő szervezetek, és a környezet élettelen elemeire, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére. (2) A környezetet igénybevevő terhelő, veszélyeztető, illetve szennyező tevékenységre. (3) Természetes, és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik a környezettel kapcsolatban, illetve jogokkal, kötelezettségekkel rendelkeznek (környezethasználókra). (4) A területi hatály kiterjed Somogycsicsó község bel és külterületén lévő összes ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, a közcélú zöldterületekre, parkokra. II.
FEJEZET
Az ingatlanok és közterületek tisztántartása 2. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák. (2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.
2
(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyezést okozó szerv, illetve személy feladata. (4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed. (5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is. A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése. (6) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre kerülő bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzésről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni. (7) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset. 3. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. (2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. (3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik. (4) A csapadékelvezető árokba, használaton kívüli kútba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba, használaton kívüli kútba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos! 4. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot. (2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.
3
(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen! (4) Közterület rendeltetésétől eltérően, valamint önkormányzati tulajdonú ingatlant használni csak tulajdonosi hozzájárulás alapján lehet. Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott tulajdonosi hozzájárulásban meghatározott területen, a polgármester, vagy a képviselő-testület által kiadott hozzájárulásban meghatározott módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen hozzájárulás nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen! (5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a körjegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges. (6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani. (7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni. Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani. (8) A közterületet, illetve az önkormányzati tulajdonú ingatlant használni csak tulajdonosi hozzájárulás alapján lehet! (9) Az önkormányzat a tulajdonosi jogok gyakorlásával a polgármestert bízza meg. A közterületbérlettel kapcsolatos valamennyi e rendeletben szabályozott esetekben Csurgó Város Polgármesteri Hivatala a Jegyző (körjegyző) útján jár el. (10) Tulajdonosi hozzájárulás az alábbi célokra adható: a.) árusító és egyéb pavilon ( fülke) elhelyezésére b.) önálló hirdető és reklámberendezésre c.) építési munkával kapcsolatos állvány építő, tüzelő és egyéb ömlesztett anyag tárolására, d.) idény jellegű árusításra e.) alkalmi és mozgóárusításra, f.) vendéglátó ipari előkertre, g.) mutatványos tevékenységre h.) kiállítás és vásár céljára, i.) cirkusz felállítására (11) Az üzlettel nem rendelkező kereskedők közterületen csak a rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott termékeket értékesíthetik, a melléklet az alaprendelet 2. sz. mellékletét képezi. (12) Tulajdonosi hozzájárulást: - meghatározott idő elteltéig, - megállapított feltétel bekövetkeztéig, illetőleg a visszavonásig terjedő hatályra lehet adni. (13) A közterületen tüzelőanyagot 10 napig; egyéb ömlesztett anyagot 2 napig – hozzájárulás nélkül – lehet tárolni figyelembe véve a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet ide vonatkozó előírásait. (14) Szeszesital forgalmazása céljából közterület-bérletre hozzájárulás nem adható, kivéve meghatározott alkalomra, pl.: majális, búcsú, egyéb rendezvény és vendéglátó-ipari előkertre. (15)A lakosság egészséges életfeltételeinek és életkörülményeinek, továbbá helyes életmód kialakításának elősegítése érdekében a közterületen olyan önálló hirdető- és reklámberendezés elhelyezésére nem adható tulajdonosi hozzájárulás, amely szeszesital és dohányipari termékek fogyasztására ösztönöz.
4
5. § A közterület-bérleti díj megállapítása (1) A közterület-bérleti díjat a használó a közterület tényleges igénybevételétől függetlenül, a hozzájárulásban meghatározott időtartamra köteles fizetni. (2) A díjat az elfoglalt terület és a használat időtartama alapján kell figyelembe venni. A területnél minden megkezdett m2-t egésznek kell tekinteni. Az időtartam meghatározásánál minden megkezdett nap, hónap és év egésznek minősül. (3) A közterület-bérleti díj mértékét a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza, amely az alaprendelet 2. sz. mellékletét képezi. 6. § Mentesség a közterület-bérleti díj fizetése alól (1) Nem kell közterület-bérleti díjat fizetni: a) a fegyveres erők és fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezésére; b) a közműveknek (elektromos, gáz, szolgáltatási, víz- és csatornázási művek), valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezése; c) postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezése; d) közforgalmú közúti, vízi- és légi-közlekedési szervezetek a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezése; e) a szobrok, emlékművek, dísz-kutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és a köztárgyak elhelyezése; f) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek után; g) helyi önkormányzat és intézményei által szervezett sport- és kulturális rendezvényekre; h) ellenérték nélkül végzett lakossági ellátás, szolgáltatás után; i) ha elháríthatatlan külső ok miatt a használó a területet nem veheti igénybe. 7. § A közterület-bérlet megszüntetése és a tulajdonosi hozzájárulás visszavonása (1) Meg kell szüntetni a közterület-bérletet, ha a közterületre rendezési terv (pl. általános- és részletes elrendezési terv, beépítési terv) végrehajtása; magas- és mélyépítési, valamint nyomvonalas létesítmények elhelyezése; parképítés, kedvezőbb utcakép kialakítása miatt van szükség; továbbá ha a közterületen elhelyezett építmény már nem felel meg a korszerű építészeti követelményeknek és esztétikai elvárásoknak. (2) Vissza kell vonni a hozzájárulást, ha a használó a közterületet nem a hozzájárulásban meghatározott célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig ismételten nem tesz eleget. (3) Ha a használó a közterület igénybevételét meg kívánja szüntetni, köteles azt a szándékát a hozzájárulás egyidejű visszaadása mellett bejelenteni.
5
(4) Ha a hozzájárulás érvényét veszti, a használó saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. (5) Ha a közterület-bérlet a (2) vagy (3) bekezdésében említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.
8. § A közterület hozzájárulás nélküli használatának jogkövetkezményei (1) A közterület-bérlet tulajdonosi hozzájáruláshoz kötött, de hozzájárulás nélküli használat esetén a használó a hozzájárulásra kiadásra jogosult felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterületet az eredeti állapotnak megfelelő módon – a saját költségén, minden kártérítési igény nélkül – helyreállítani. (2) Azt, aki a közterületet hozzájáruláshoz kötött esetben hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulásban foglalt feltételektől eltérő módon használ, a hozzájárulás nélküli vagy az attól eltérő használat tartalmára az egyébként fizetendő közterület-használati díj megfizetésére kötelezhető. Az önkormányzat, mint tulajdonos szerződésszegés esetén a PTK szabályai szerint jár el. (3) Ha a közterületet hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulástól eltérő módon használó a hozzájárulás kiadása feltételeinek egyébként megfelel, kérelmére a közterület-bérlethez hozzá lehet járulni. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (2) bekezdésben említett következmények alól. 9. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni. (2) Ha bármilyen szállítmány fel – vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület beszennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani. 10. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét, vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön, az ingatlan talaját ne szennyezze, talajvizet ne veszélyeztesse. (2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos! 11. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.
6
(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményen lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni. 12. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozóhelyek beszennyezése tilos! A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, vagy eldobni tilos. (2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttárolóba lehet elhelyezni! (3) Aki közterületet, kiránduló-helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni. (4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni, vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos! (5) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a dögtemetőbe szállítani. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a körjegyzőségen be kell jelenteni. 13. § (1) Kamion, autóbusz, vontatótraktor, munkagép, 3,5 t összsúlyt meghaladó tehergépkocsi, pótkocsi, valamint utánfutó és lakókocsi, továbbá lakóautó, lakóbusz közterületen nem tárolható. (2) 1 Tárolásnak minősül, ha a jármű 2 órát meghaladóan közterületen áll. (3) Az (1) bekezdésben foglalt járművek tárolása történhet: a) bértárolásra kijelölt telephelyen b) saját telephelyen c) méretei alapján alkalmas építési telken (4) Üzemképtelen, rendszámnélküli gépkocsik, roncsok a közúti közlekedésben való részvételére alkalmatlan járművet közterületen tárolni tilos. (5) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék eltávolítása a terület használójának a kötelessége.
1
Módosítva: 8/2010.(IV.23.) rendelettel
7
14. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon. (2) A település területén lévő élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos! (3) Vízi közmű hálózatba történő bekötés hiányában a tulajdonos köteles ingatlanán résmentes födéllel, oldalán és aljzatán vízzáró módon kialakított gyűjtőaknát telepíteni. A gyűjtőakna kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A gyűjtőaknából a szennyvíz kifolyását, illetve a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni. 15. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza. (2) Tilos az összerakott hó elhelyezése: - a gyalogos közlekedési útvonalon, - az útkereszteződésben, - az úttorkolatban, - a kapubejárat elé, annak szélességében, - a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között. III.
FEJEZET
A levegő védelme 16. § (1) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni úgy, hogy az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon. Belterületen égetni szombaton és vasárnap tilos. (2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék). (3) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. (4) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. (5) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket készenlétbe kell helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. (6) A kerti hulladék elszállítására szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető. (7) A hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést. (8) Avar és kerti hulladékok égetésénél figyelembe kell venni: - kis nedvességtartalmú anyagok égethetők, - égetés csak szélcsendes időben (5 m/s-nál kisebb szélsebesség), - tűzvédelmi előírások betartásával végezhető.
8
(9) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történjen. (10) Május 1-e szeptember 1-e között az égetés tilos!
17. § Tilos nyílt téren és bármilyen berendezésben veszélyes hulladékot, vagy égetése során veszélyessé minősülő anyagot égetni (műanyag, gumi, fáradtolaj, vegyszeres és festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, száraz elem stb.).
IV.
FEJEZET
Állattartás szabályai Az állattartás általános szabályai 18. §-26. § 2 Az ebtartás szabályai 27. § Hatályát veszti. 28. § Hatályát veszti. 29.§-34.§ 3
V.
FEJEZET
Zaj- és rezgésvédelem 35. § (1) A zajforrásokat úgy kell üzemeltetni, hogy azok zajkibocsátása a jogszabályban és e rendeletben meghatározott zajterhelési határértéket ne haladja meg. (2) Zajforrás felszerelése, pótlása csak a – zajvédelmi szakértő véleményén alapuló, jogszabályban meghatározott mértékig terjedő – zajkibocsátási határértéknek megfelelően történhet. (3) Szórakoztatóipari, kulturális, üdülési, sport és más hasonló létesítmények továbbá helyi hírközlési vagy hirdetési célokat szolgáló hangosító berendezések üzemeléséből eredő zajterhelési határértékeket jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. (4) Az 1. sz. mellékletben meghatározott hangosító berendezések működtetésével és engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat a jegyző látja el. (5) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet. Lakossági panaszok kivizsgálására a jegyző köteles. (6) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell: 2 3
Hatályon kívül helyezve: 12/2012.(XII.5.) ö. rendelettel Hatályon kívül helyezve: 12/2012.(XII.5.) ö. rendelettel
9
- 1 db helyszínrajzot, az üzemelési hely feltüntetésével, - a zajos tevékenység 1 hónapra eső napjainak számát, - a zajkeltés módját (diszkózene, élőzene, erősítő berendezés teljesítménye). (7) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés esetén – eredménytelen egyeztetések után – az üzemeltető köteles zajvizsgálatot és szakértői véleményt készíttetni a hatósági felszólítást követő 30 napon belül. (8) Határérték túllépése esetén az üzemeltetőt olyan műszaki, vagy egyéb intézkedésekre kell kötelezni, amelyek biztosítják a határérték betartását. Az üzemeltetőnek a zajcsökkentő intézkedések elvégzését követően a határérték betartását zajvizsgálaton alapuló szakvélemény benyújtásával kell igazolni. (9) A már meglévő zajforrásokat üzemeltetőnek a rendelet hatályba lépését követő 60 napon belül kell bejelenteni a jegyzőnek nyilvántartásba vétel végzett. VI.
FEJEZET
Csapadék-szennyvízelvezetés 36. § (1) Vízfolyások, nyílt csapadékvíz elvezető árkok szennyezése, ezekbe, valamint ezek partjaira hulladék és törmelék lerakása tilos. (2) Kommunális szennyvizet közterületi csapadékvíz-elvezető és csapadékvíz-szikkasztó csatornába vezetni tilos. Szennyvíz-csatorna hiányában kommunális szennyvíz elhelyezésére egyedi közműpótló berendezést (vízzáróan kialakított szennyvízgyűjtő medencét) kell létesíteni. A szennyvízgyűjtő és csapadékvíz rendszer rendszeres karbantartásáról és szükség szerinti ürítéséről a tulajdonos köteles gondoskodni. (3) Közterületre, csapadékvíz-elvezető és csapadékvíz-szikkasztó csatornába, patakba, vízfolyásba szennyvizet vezetni, kibocsátani (még tisztítás után is) tilos. (4) Csapadék-, és szennyvízelvezető rendszer rongálása, állagának megváltoztatása, megszüntetése, rendeltetésszerű működésének korlátozása tilos. (5) A települési vízrendezési feladatok körében a fenntartó a/ a természetes vízfolyások és belvízcsatornák, b/ a nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák, árkok, c/ a zárt rendszerű csapadékvíz-csatornák, d/ és egyéb műtárgyak fenntartásával gondoskodik arról, hogy azok az önkormányzat jogszabályban meghatározott, helyi vízkár-elhárítási és vízrendezési feladatainak ellátása során, a tervezett funkció ellátására alkalmasak legyenek. (6) A fenntartási feladatok során gondoskodni kell különösen a/ a vízfolyás- és csatornamedrek vízszállító képességének megtartásáról (így például kaszálás, iszapolás); b/ az elfajult medrek helyreállításáról; c/ a töltések, burkolatok helyreállításáról, gyepfelület pótlásáról; VII. FEJEZET Szabálysértési rendelkezések 37. § 4 4
Hatályon kívül helyezve: 8/2012.(VI.5.) ö. rendelettel
10
VIII.
FEJEZET
Az Európai Unió jogának való megfelelés 38. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
IX.
FEJEZET
Záró rendelkezések 39. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 3/1991.(IX.23.) sz. és az azt módosító 2/2000.(IV.14.) számú köztisztaságról, közterületi díjak megállapításáról, a kistermelők állattartására szolgáló építmények elhelyezéséről szóló rendelet. Csurgó, 2004. április 9.
Faggyas József s.k. polgármester
Dr. Kovács Tamásné s.k. jegyző
11
1.sz. melléklet
Szórakoztatóipari, kulturális, üdülési, sport és más, hasonló létesítmények továbbá helyi hírközlési vagy hirdetési célokat szolgáló hangosító berendezések üzemeléséből eredő zajterhelési határértékek
Kat.
1.
2.
Megengedett egyenértékű hangnyomásszintek /dB(A)/ Területi funkció Az üzemelés gyakorisága havonta Nappal Éjjel legalább 3-6 1-2 legalább 7 nap/hó nap/hó nap/hó 7 nap/hó Templomok 45 45 45 Védett természeti 45 45 45 terület, pihenőhely Lakóés 55 57 60 45 intézmény-terület laza beépítéssel
3-6 nap/hó -
1-2 nap/hó -
47
50
2.sz. melléklet KÖZTERÜLETEN ÁRUSÍTHATÓ TERMÉKEK
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
napilap, hetilap, folyóirat levelezőlap virág léggömb zöldség és gyümölcs pattogatott és főtt kukorica sült gesztenye, sült tök csomagolt pirított tökmag, napraforgómag, földimogyoró vattacukor és egyéb cukorka jégkrém és fagylalt szerencsejátékban részvételre jogosító jegy, sorsjegy ünnepekhez kapcsolódó alkalmi cikkek az adott ünnepet megelőző 20 napban (húsvét, karácsony, halottak napja, szilveszter, falunap, búcsú)
12
3. sz. melléklet KÖZTERÜLET BÉRLETI DÍJ MÉRTÉKE 1. árusító és egyéb pavilon, fülke elhelyezése 100 Ft/m2/hó 2. önálló hirdető és reklámberendezés, antenna, torony, zászló (e terület alatt a hirdetmény felülete értendő): 3.000 Ft/db/év + 1 m2 felett: 300 Ft/m2/hó Homlokzatból közterület fölé nyúló hirdető berendezésekre is vonatkozik. A homlokzattól számított 30 cm-en túli hirdető berendezésekre kell közterület bérleti díjat fizetni. 3. építőanyag tárolására az építési engedély kiadásától számított 18 hónapig - magánerős építési engedély esetében – a közterület használat díjmentes, feltéve, ha az építési telek nem alkalmas az építési anyag tárolására. Tüzelő, törmelék és egyéb ömlesztett anyag tárolására benyújtott kérelemben közterület bérleti díj mértéke: 50 Ft/m2/hó 4. idény jellegű árusítás: 2.000 Ft/hó 5. vendéglátóipari előkert, terasz: 200 Ft/m2/hó 6. mutatványos tevékenység 200 Ft/m2/nap 7. kiállítás, vásár 200 Ft/m2/nap 8. cirkusz felállítása 15 Ft/m2/nap 9. sport- és kulturális rendezvény 15 Ft/m2/hó 10. egyéb célra 200 Ft/m2/nap
