XXIV. évfolyam, 10. szám
2012. október
30 éves lett a Faluház 20. oldal Közéleti és tájékoztató lap
Megjelenik minden hónap első hetében Bővebb információ, archívum a város honlapján: http://www.albertirsa.hu
100 Ft
Fotó: Kürtösi Edina
Sokakat vonzott az idei VÁROSNAP
A legtöbb embernek a szeptemberről általában a nyár vége, az ősz beköszönte, a hűvös, esős időjárás, illetve az iskolakezdés időszaka jut eszébe. Albertirsán mindenekelőtt a Városnapi ünnepség, ami településünk egyik legjobban várt eseménye. Évről-évre bebizonyosodik, hogy nagy szükség van erre a rendezvényre, hiszen rengetegen látogatnak ki az Erzsébet térre. A tavalyihoz hasonlóan, idén is színes, tartalmas városnapi programban lehetett részünk augusztus 31-én, majd másnap, szeptember 1-jén. Egyúttal remek alkalom volt arra, hogy többféle kultúrának hódoljunk. A kétnapos rendezvényen a festészet, az irodalom, a kézművesség, a zene, a tánc, valamint a gasztronómia egyaránt helyet kapott, így szemünk, fülünk, hasunk egyaránt jól lakott. Mint minden évben, most is megtalálták a szórakozási lehetőséget kicsik és nagyok egyaránt. Városunkban ez a nap az összetartozás, a közös múlt és jövő napja. (folytatás a 10. oldalon)
Albertirsai Híradó
2
Tartalom
2012. október
VÁROSHÁZA ............................................................................... 3-6. oldal KULTÚRA ..................................................................................... 7-9. oldal KÖZÉLET ................................................................................. 9-12. oldal AKTUÁLIS HELYI POLITIKA ................................................. 12-16. oldal AKTUÁLIS .............................................................................. 17-23. oldal SPORT .......................................................................................... 23. oldal KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK ..................................................... 24. oldal
Pályázati felhívás A „Jövő Nemzedékéért” Alapítvány ösztöndíj pályázatot hirdet közép- és felsőoktatási intézményben tanulók számára. A pályázatok elbírálása tanulmányi eredmény alapján történik. Benyújtható a Polgármesteri Hivatal titkárságán, 2012. október 15-ig. A pályázatban szerepelnie kell egy személyes adatokat tartalmazó rövid kérelemnek, melyhez csatolni kell az utolsó év végi bizonyítvány vagy az utolsó félévi index másolatát, amit az oktatási intézmény hitelesített. Első évfolyamot kezdő tanulók kérelmét nem tudjuk elfogadni. „Jövő Nemzedékéért” Alapítvány Kuratóriuma
20 éves az Alberti Evangélikus óvoda 18. oldal
Nem mese ez… 8. oldal
RENDŐRSÉGI HÍREK Nappali órákban eltévedt egy fiatalkorú fiú Albertirsa külterületén lévő erdőben, akinek késő este Ceglédbercelre sikerült begyalogolni az egyik ház hátsó kertjébe. Az ott lakók értesítették a rendőrséget, akik átadták a fiút a szüleinek. Az eltévedt gyerek kerékpárja is elveszett valahol az erdőben, ezért ha valaki külterületen talált egy piros színű mountain bike kerékpárt, kérjük jelentkezzen az Albertirtsai Rendőrőrsön. Ismeretlen személy az egyik intézmény nyitott öltözőjében lévő táskából vitt el egy pénztárcát az abban lévő személyes iratokkal, bankkártyával, valamint készpénzzel. Az elkövető a lopást követően többször megkísérelt pénzt felvenni az eltulajdonított bankkártyáról, de nem járt sikerrel. Alkalmanként ismét lopják a kerékpárokat a vasútállomástól. A kerékpártárolóból lakatlevágás módszerével tulajdonított el ismeretlen tettes egy női kerékpárt, valamint ismeretlen elkövető, szintén egy lezárt biciklit lopott el annak lezárójával együtt a tárolóból. Szintén eltulajdonítottak egy lezárt női kerékpárt a posta elől, amit később, kb. 150 méterre megtaláltak.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a hidegebb idő beköszöntével egyre gyakoribbá válhatnak a falopások, valamint házaló faárusok megjelenésére is lehet majd számítani, akik főleg idős embereket csapnak be oly módon, hogy a kialkudott és kifizetett famennyiségnek csak jóval kevesebb részét teszik le a sértettnél. Kigyulladt egy kukoricabálát szállító traktor rakománya Albertirsa külterületén. Mivel a traktor kipufogója ki volt lukadva, az abból származó szikráktól meggyulladtak a pótkocsin szállított bálák. A tűzhöz két tűzoltó gépkocsi érkezett. A tűzoltóknak csak több mint egy óra múlva sikerült eloltani a lángokat. Az eset során személyi sérülés nem történt. Amennyiben gyanús körülményt tapasztalnak, vagy egyéb olyan esemény történik, amely azonnali rendőri intézkedést igényel, értesítsék az albertirsai rendőrjárőrt a nap bármely szakában hívható 06/20973-9021-es telefonszámon. Bűnügyekkel kapcsolatos információkkal keressék a rendőrőrsön Osgyáni László r. ftzls. nyomozót hivatali munkaidőben.
Beiratkozás, ügyfélfogadási időben:
Albertirsai Híradó
2012. október
3
VÁROSHÁZA
Első kézből Eltűnő pocsolyák Albertirsa szűk esztendő múlva megünnepelheti a városi cím megszerzésének tizedik évfordulóját. 2002. nyarán-őszén úgy gondoltam, településünk életének számos színtere olyan minőségi ismérvekkel bír, amelyek alapján vitán felül megérettünk a városi rangra. Ugyanakkor léteznek olyan területei is az önkormányzatunk által nyújtott szolgáltatásoknak, amelyekben bizony jelentős előrelépésre van szükség ahhoz, hogy akárcsak megközelítsük a városi nívót. Mindkét dologra számos példát felsorolhatunk. Itt, most az utóbbiak egyikéről kívánok szólni. A felszíni víz elvezetésre gondolok. Nos, ez az egyik olyan szférája az életünknek, amelyről szólván nincs okunk a dicsekvésre. Mondjuk ki, Albertirsán máig nincs egybefüggő csapadékvíz elvezető csatornahálózat! A legutóbbi egy-másfél évtizedben sokat tettünk ugyan azért, hogy ezen a problémán enyhítsünk, de az ideális állapottól továbbra is igen távol vagyunk. Ilyen körülmények közepette az is nagy öröm, amikor olyan utcában sikerül felszíni vízelvezető művet építeni, ahol az egész várost tekintve, talán legnagyobb a gond. A Köztársaság utcára gondolok, amelynek középső szakaszán rendre óriási pocsolyarendszer képződik minden nagyobbacska esőt követően. Ez a helyzet nem csupán bosszantó, hanem az ott lakók egyik - másikának házát is veszélyezteti. Megoldása nem egyszerűen pénz kérdés. Más dolog is akadályozta azt. Az utca csekély szélességére gondolok, ami miatt sokáig nem találtunk megfelelő technikát a víz elvezetésére. Márpedig az időjárás mind szeszélyesebb jellege következtében a probléma egyre inkább a nyakunkra égett. Végül (volt) képviselő-társunk, Kádár János ötlete alapján készültek el a feladat megvalósítását leíró tervek. A kivitelezésre kiírt közbeszerzési pályázatot a KÖTIVIÉP’ B Kft. nyerte. Lapzártakor a munkálatok mintegy ötven százaléka készült el. A szükséges folyókát 316 méter hosszban kell kiépíteni. Ebből 165 méter ún. gravitációs, 151 méter pedig nyomott rendszer. Utóbbi miatt szükséges egy átemelő kiépítése is. A beruházás teljes költsége 14585 ezer forint. A befejezés október második felére-végére várható. A folyóka a Köztársaság utca elejének árkába kerül bekötésre. Az így összegyűjtött víz innen, a Jókai és a Batthyány utcán keresztül, a Pesti útra, végső soron
a Gerjébe kerül. Az eredmény pedig az lesz, hogy a Köztársaság utca mintegy tizenhét ingatlana előtt eltűnik végre nagyobb esőzések után is a pocsolyák sora.
Dózsa György utcai ablakcsere Az Ady Endre utcai épület létrehozása óta ellentmondásos állapotokat láthatunk a városi óvoda egyes helyszíneinek összevetésekor. Az említett új épület ugyanis nagyon szép, korszerű, továbbá a Pesti úti is megfelel a kor követelményeinek, hiszen az elmúlt szűk másfél évtizedben két alkalommal felújítottuk. Mindez sajnos kevésbé mondható el a Luther és a Dózsa Gy. úti épületről. Az elmúlt esztendőkben rajtuk is végrehajtottunk ugyan számos kisebb-nagyobb felújítást, ám mindez nem elegendő. Ezek az épületek ugyanis igen korosak, s így általános állapotuk az eddigieknél is alaposabb gondoskodást igényel. Utóbbinak jelenleg csakúgy, mint korábban – egyetlen akadálya a szükséges anyagiak hiánya. A legutóbbi esztendőkben a települési önkormányzatok országszerte igen szerény pénzügyi helyzetben vannak. A pályázati rendszer pedig nálunk, az ún. Közép-magyarországi Régióban (Budapest és Pest Megye) alig nyújt esélyt intézményi beruházások támogatására. Ám ilyen körülmények közepette sem várhatunk tovább. A nem megfelelő állapotban lévő óvoda épületének felújítása sem tűr halasztást: ha lépésről lépésre is, hozzá kell látnunk. E szükségletnek megfelelően, idén a Dózsa Gy. úti épület elaggott ablakait cseréltük új, a korábbiaknál lényegesen jobb hőtechnikai követelményekkel rendelkező műanyag nyílászárókra. A beruházás ezekben a napokban befejeződik. Bekerülési költsége 1983 ezer forint.
Lakásfelújítások
Az Önkormányzatunk tulajdonában lévő lakások állapota sajnos igen vegyes képet mutat. Némelyek esetében tavaly megtörtént a legszükségesebb felújítási munkák elvégzése. Idén folytatjuk ezt a tevékenységet. Most a Zrínyi utcában lévő két lakás egyikére költünk bruttó 2778 ezer forintot. Ebből az öszszegből a villanyhálózat cseréje, a fürdőszoba átalakítása, konvektorok helyett központi fűtés megvalósítása és teljes festés-mázolás kerül sorra. A Családsegítő Központnak korábban helyet adó Vasút utcai lakásban lévő
szobákban és a nappaliban kicseréljük a padlót, a konyhában a csempét, valamint itt is teljes festés – mázolás történik. A számlák bekerülési költsége ebben az esetben bruttó 1860 ezer forint. A feladatok elvégzését a két lakás általános állapotán túlmenően az is indokolja, hogy szolgáltatásaink közül jó néhánynak van olyan szakember igénye, amelyet szinte csak színvonalas lakhatási lehetőség felajánlásával elégíthetünk ki.
„TISZTED” Minden, ami Albertirsa A rovat első írásának elején szóbahoztam, hogy jövőre ünnepeljük a városi rang megszerzésének tízedik évfordulóját. Erre az alkalomra illendő dolog méltó módon felkészülnünk. Meggyőződésem, hogy ez sikerülni fog, hiszen máris több magánszemély hozzáfogott pl. egy-egy, Albertirsa történelmének kulturális vonatkozásait feldolgozó könyv megírásához. Sőt, az egyik kötet máris megjelent magánkiadásban. A Major János és Mné Daru Mária által írott „Időutazás az ikervárosban” c. könyvre gondolok, melyet szerzői „Albertirsa várossá avatásának tizedik évfordulója” tiszteletére ajánlanak. „Írástudó” lakótársaink egyikét-másikát tehát máris megihlette a tizedik évforduló. Úgy gondolom, sokunk feladata olyan évfordulós programcsomag megalkotása, amelynek kettős funkciója van: egyrészt a színvonalas megemlékezés, másfelől tartós új értékek létrehozása. Annak érdekében, hogy mindez megvalósuljon, lapzártakor javaslatot tettem néhány fős előkészítő csoport létrehozására. Bízom benne, hogy ez a kicsiny létszámú társaság közösségként képes lesz hatékonyan tevékenykedni. Ám munkája csak abban az esetben lehet igazán eredményes, ha sokan segítik abban. Ahhoz, hogy így legyen, ez úton kérem lakótársaim, és civil szervezeteink segítségét. Kérem tehát, hogy akinek ötlete, javaslata van Albertirsa várossá avatása tízedik évfordulós programjához, küldje azt el – írja le ide, az Albertirsai Híradó hasábjaira, vagy a polgármesteri hivatal titkárságára, esetleg a polgarmester@ albertirsa.hu e-mail címre eljuttatva. Erre van szükség ahhoz, hogy a 2013. szeptember hetedikei városnapon, valamint az a körüli hetekben sikerüljön felmutatnunk minden értéket, ami Albertirsa. Legyen mindannyiunk tiszte (a Tiéd, az Öné) eldönteni, hogyan és mivel ünnepeljünk! Fazekas László polgármester
Albertirsai Híradó
4
2012. október
VÁROSHÁZA
Beszámoló a Képviselő-testület szeptemberi üléséről Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete szeptember 25-én tartotta meg rendes ülését. Major Judit alpolgármester a két ülés közötti időszak eseményeinek beszámolójához kapcsolódóan említette meg a Kulturális Örökség Napjai alatt látogatható Zsinagóga rendkívül rossz állapotát. Az épület rekonstrukciójára jelenleg nem mutatkozik forrás, de folyamatos a pályázatok figyelése. Mivel előre nem lehet tudni mikor jelenik meg pályázati lehetőség, az alpolgármester ezúton kéri a lakosságot, hogy akinek bármilyen ötlete van a műemlék renoválását illetően, jelezzen, küldje el a Polgármesteri Hivatal 20. számú szobájába. 2012. I. félévének gazdálkodásáról szóló előterjesztés szerint az Önkormányzat Saját bevételei között, a bírságból származó bevételek jóval meghaladták a tervezetet, s ugyanígy a kamatbevételek. Előbbi 79,87%-on, utóbbi 164,48%-on teljesült. Összességében, önkormányzati szinten, az első félévi bevétel 753.416 e Ft, ami 52,48%-nak felel meg az eredeti előirányzathoz képest. Az kiadások teljesítése 2012. I. félévében 659.596 e Ft összegű. Ez az eredeti előirányzat 45,94%-a. Összességében az adatok kiegyensúlyozott, megnyugtató gazdasági helyzetet mutatnak. A felhalmozási kiadások elmaradásának az egyes beruházások nagy időigényű előkészítése az oka. A kivitelezések zöme a második félévben történik. Elfogadták a város 2012. évi költségvetésének IV. módosítását. E szerint, a bevételi előirányzat 29.497 e Ft-tal növekedett. A Tartalék előirányzata az átvezetések után 13.825 e Ft-ra módosul, a főösszeg pedig 1.707.038 e Ft-ra változik. Sok változás ígérkezik jövő évtől. Közismert, hogy a központi jogszabályi rendelkezések szerint, 2013. január 1-től kialakulnak a járások, az államigazgatási feladatokat a járási hivatalokba szervezik. Albertirsa a Ceglédi Járáshoz kerül, ahol a Ceglédi Járási Hivatal törzshivatala, valamint a kormányablak az ottani Városháza épületében kerül elhelyezésre. Albertirsán várhatóan hét munkahelyes járási hivatali kirendeltség kerül kialakításra. Tervek szerint erre a célra a Gyámhiva-
tal Somogyi B. utcai épületét, valamint a Polgármesteri Hivatal 22. sz. irodáját adják át. A törvény értelmében és az elfogadott megállapodás-tervezet szerint a kijelölt ingatlanok és ingóságok 2013. január 1-jén a Magyar Állam ingyenes használatába kerülnek. Ismeretes, hogy Albertirsa a viziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezéseit figyelembe véve úgy döntött, hogy a település viziközmű szolgáltatójának a DAKÖV Kft.-t (Dabas és Környéke Vízügyi Kft.), mint üzemeltetőt fogadja el. Az üzemeltetést 2013. január 1-től veszi át a DAKÖV Kft., ami jelentős változásokkal jár a gazdálkodás formáját tekintve. Ezért szükségessé vált a 2013. évre egy koncepciós bérleti díj elkészítése, melyet úgy kellett meghatározni, hogy a várható árbevétel fedezetet nyújtson a biztonságos üzemeltetés érdekében felmerülő valamennyi költségre. A számítások alapján a bérleti díjra vonatkozóan 3.874 e Ft/év+Áfa, melyből a viziközművekre 2.712 e Ft/év+Áfa, a csatorna közművekre 1.162 e Ft/év+Áfa összeget állapítottak meg. Ugyancsak 2013. január 1-től lép életbe a nemzeti köznevelési törvény azon szakasza, mely szerint a magyar állam feladata biztosítani a kötelező alapfokú oktatást. Mivel felmerült az önkormányzati működtetés lehetősége, a települési önkormányzatok szeptember 30-ig tehettek nyilatkozatot attól, hogy a rendelkezésre álló saját és átengedett bevételek terhére, a következő naptári évben kezdődő tanévtől nem tudják azt vállalni. A számítási eredmények tükrében a testület úgy döntött, a 2013/2014-es tanévben a Tessedik Sámuel Általános Iskola működtetését nem képes vállalni. A védőnői szolgálat tevékenységéről szóló beszámoló szerint, a védőnők szoros személyes kapcsolatot alakítanak ki az általuk gondozott családtagokkal, akik bizalommal keresik fel őket. A napi látogatások és a növekvő adminisztrációs feladatok megkönnyítéséhez speciális védőnői számítógépes programra lenne szükség, mert a prevencióra jelenleg kevés idő marad. Ennek ellenére a védőnők magas szakmai színvonalon végzik mun-
kájukat. Továbbá szükséges az épület akadálymentesítése, és egy előtér kialakítása, ahol elhelyezhetőek lennének a babakocsik. A jövő évi költségvetés összeállításánál figyelembe veszik a közlekedésük megkönnyítésére vonatkozó igényt, hiszen külterületi tanyákhoz, házakhoz esős, havas időben szinte lehetetlen kijutni. Felmerült az az elgondolás, mely szerint a tanyagondnoki gépjármű nyújthatna ehhez segítséget. A beszámoló elfogadásával egyidejűleg védőnői feladat ellátására pályázat kiírása mellett döntöttek. A következő napirendi pontban pedig egy ötödik védőnői körzet kialakítását hagyták jóvá. Az elmúlt napokban, az Aquarius-Aqua Kft. tulajdonosainak tájékoztatása szerint az eddigieknél konkrétabb esély mutatkozik az elkerülő út megépítésére, s az ehhez szükséges forrás megszerzésére. A testület, a város egésze számára fontosnak ítéli a 405-ös és a 46114-es számú utat összekötő, a várost déli irányból elkerülő út megvalósítását, ezért az érintett önkormányzati tulajdonú területeket, melyek mindegyike út avagy közút besorolású, térítésmentesen rendelkezésre bocsátja az elkerülő út létrehozása érdekében. Egyebekben Szemőkné Szedlacsek Judit a Mazsola Óvoda SZMK nevében tolmácsolta, hogy az intézmény két ajtajának cseréjéhez, képviselői felajánlásokat kér azok anyagköltségeire vonatkozóan. Támogatásukat többen is jelezték, s ha a szükséges összeg nem áll rendelkezésre, a tartalék terhére döntenek a javításról. Kaáriné Kabay Lilla egy lakos problémáját jelezte, akinek szomszédságában lévő fa ága ráfekszik a villanyvezetékekre. Fazekas László polgármester elmondása alapján a DÉMÁSZ-nál ilyen jellegű esetekre figyelőrendszer működik, de ennek ellenére jeleznek a szolgáltatónál. Szőke Szabolcs október 6-án, az Aradi Vértanúk emléknapján, 17 órára invitálta meg a lakosságot a Hősök kertjébe, ahol Kaáriné Kabay Lilla, a Városfejlesztési- és Környezetvédelmi Bizottság elnöke mond köszöntőt. Továbbá az október 23-i ünnepFolytatás a következő oldalon >>
Albertirsai Híradó
2012. október
5
VÁROSHÁZA Folytatás az előző oldalról ségre hívta fel a figyelmet, mely 10 órától, istentisztelettel kezdődik az Irsai Evangélikus Templomban, majd folytatódik a Városháza előtti kopjafánál, ahol Nagy Csabáné könyvtárvezető mond ünnepi beszédet. Lebanov József a strandszezon végeztével, az idei év tapasztalatairól egy beszámoló elkészítését kérte az üzemeltetőtől. Valamint a Tessedik Iskola tornatermében lévő radiátorok javítása és ablakainak cseréje felől érdeklődött, melyeket a korábbi kivitelező a napokban megtekint és minden bizonnyal elvégzi a szükséges munkálatokat – válaszolta Fazekas László. Elter János kérésére Boros Ottó intézményvezető megtekinti a Szövetség utcai helyszínt, ahol egy munkagép padkafelbontás közben feltört egy kocsibeállót, és ígérte, hogy intézkedni fog. Elter képviselő úr továbbá a vasútállomásnál lévő szelektív hulladékgyűjtő sziget helyének változtatását kérte, mert az ott lévő megállni tilos tábla már rendőri intézkedést ered-
ményezett, amíg a tulajdonos elhelyezte a hulladékot. Valamint jelezte, hogy a szelektív szigetek környéke továbbra is kritikus. Fazekas László elmondta, a közmunkások naponta többször is takarítnak a hulladékgyűjtőknél, ám mindaddig szélmalomharcot folytatnak, amíg a lakossági hozzáállást tekintve nem történik változás. Sági Józsefné a Hulladékudvarban elhelyezhető szemétmennyiség, valamint a növényvédő szerek átvételének tisztázását kérte a Hirös Kft.-től, ugyanis elmondások alapján, csak üres és tiszta csomagolóanyagot, flakonokat lehet ott leadni. Így pedig félő, hogy a fel nem használt, mérgező anyagokat tartalmazó szerek a kommunális hulladékgyűjtő edényzetekben landolnak, valamint súlyosan károsítják a környezetet, ha útszéleken borítják ki. A felvetéseket jelzi a polgármester a Hirös Kft. vezetője felé, és az információkat kihelyezik a városi honlapra. Major Judit a múlt havi lapszámunkban „A továbbfejlődő Albertirsáért” címmel megjelent melléklet kapcsán, a megújuló energiahordo-
Központi Statisztikai Hivatal
KÖZLEMÉNY Magyarországon 2012 őszén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Európai Unió Statisztikai Hivatala (EUROSTAT) együttműködési megállapodásának megfelelően kerül sor az Európai egészség és társadalmi részvétel (TÁRS-) felmérésre. Az adatgyűjtést a KSH végzi, az Eurostat előírásai alapján. A felmérés elsősorban az európai uniós adatigényeket és a közösségi szociálpolitikai döntések megalapozását szolgálja, ezért az országok nagy többségében azonos időpontban, egységes előírások szerint hajtják végre. Az adatfelvétel az emberek többsége számára bármikor elérhető társadalmi részvételi lehetőségeket, tevékenységeket vizsgálja. A TÁRS-felmérés elsősorban az egészségi problémákkal és sérüléssel, fogyatékossággal élők társadalmi akadályozottságát kutatja, összehasonlítva egészséges társaik lehetőségeivel. Magyarországon a TÁRS-felmérés 530 településen, a 15 éves és idősebb, magánháztartásokban élő lakosság körében, 10 893 fő megkérdezésével zajlik 2012. szeptember 15. és október 31. között. A sorszámozott igazolvánnyal rendelkező kérdezőbiztosok a fenti időszakban ke-
resik fel a véletlen mintavétellel kiválasztott személyeket, és kérdőívet töltenek ki az egészségi állapotukról, a társadalmi részvételi lehetőségeikről, a munkavállalásról, tanulásról, közlekedésről, szórakozásról, társas kapcsolatokról és életkörülményeikről. A kérdőív vizsgálja azokat az akadályokat, amelyekkel az emberek a társadalmilag szokásos tevékenységeik során szembesülhetnek. A válaszadók többségét hordozható számítógép (laptop) segítségével kérdezik ki, mások hagyományos, papír kérdőíven válaszolhatnak. A válaszadás önkéntes. A felmérés során gyűjtött adatokat a KSH az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) és a statisztikáról szóló 1993. XLVI. törvény (Stt.) előírásainak szigorú betartásával kezeli, csak statisztikai célra használja fel, név és cím nélkül, az egyéni azonosítást kizáró módon. A felmérés megkezdése előtt a mintába bekerült személyeknek tájékoztató levelet küldünk. Központi Statisztikai Hivatal További tájékoztatás:
[email protected]
zók hasznosításának lehetőségét vetette fel. Hozzátette, Ceglédbercelen már több intézménynél szereltek fel napkollektorokat, s érdemes lenne utána érdeklődni, milyen módon sikerült megvalósítaniuk. A megújuló energiahasznosítás tekintetében már több cég is járt Albertirsán, de a testület mindeddig nem hagyott jóvá ilyen jellegű előterjesztést. A pályázati lehetőségek is jelenleg csupán 40%-os támogatottságúak, de ígéretek szerint megjelenik majd 90%-os is, s ekkor érdemes újra a kérdéssel foglalkozni – válaszolta Fazekas László. Müller Mónika
Köszöntő Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Albertirsa valamennyi szépkorú polgárát, az Idősek október elsejei világnapja alkalmából. Kívánom, hogy mindannyian sokáig legyenek közöttünk jó körülmények között és egészségben! Fazekas László polgármester
LOMTALANÍTÁS Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy az ÖKOVÍZ Kft.
2012. október 15-18-ig
LOMTALANÍTÁST szervez városunkban.
Kérjük, hogy az elszállításra szánt lomot a megszokott hulladékszállítási napon reggel 7 óráig szíveskedjenek kihelyezni ingatlanaik elé, a kommunális hulladékkal együtt. A Társaság munkatársai veszélyes hulladékot, autó- és gépjárműabroncsot, fertőző, undorkeltő anyagot, elektronikai hulladékot, állati tetemet, építési-bontási törmeléket, kommunális vegyes hulladékot, és zöld hulladékot nem szállítanak el! Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala
Albertirsai Híradó
6
2012. október
VÁROSHÁZA
Polgári védelmi szervezet létrehozása törvény által előírt kötelezettség
Meghívó
Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját a 2012. október 12-13-án megrendezésre kerülő
V. Gerjementi Vadásznapokra Programok:
Október 12.: Helyszín: Zeneiskola 17.00 Kiállítás megnyitó, „Művészek a vadászat bűvöletében”, Üdvözlés Kürtszó, Köszöntő, Megnyitó, Egy művész bemutatása, Kiállítás megtekintése Október 13.: Helyszín: Albertirsa, Erzsébet tér 9:30 Üdvözlés kürt jel, 9:35 Köszöntő, 9:40 Zászlóátadás, 9:45 Vadászhimnusz, 9:50 Teríték, 10:00 Megnyitó, 10:05 Kitüntetések, díjak átadás, 10:20 Ünnepi köszöntő, 10:30 Magyar fanfár, 11:00 Ökomenikus Hubertusz mise, 11:00 Vadászkutya bemutató, 12:00 Albertirsa bemutatkozik, 12:30 Ebéd „Jó ebédhez szól a nóta” – Szeredy Krisztina műsora, 13:00 Gerje-party fúvósok koncertje, 13:30 Főzőverseny eredményhirdetés, 14:00 Magyar vadászkürtös csapatok koncertje, 14:30 Ceglédberceli néptáncegyüttes műsora, 15:00 Pilis Város bemutatkozik, 15:30 Tombolasorsolás, 16:00 Koncert (Szeredy Krisztike és művész barátai) Csárdáskirálynőtől István, a királyig. Előadja a 3 énekeskirály: Szeredy Krisztina, Derzsi György, Pankotay Péter. 18:00 – 22:00 Utcabál
SZÁMÍTÓGÉPES TANFOLYAM A Márai Sándor Városi Könyvtárban ismét
SZÁMÍTÓGÉPES TANFOLYAM
indul KEZDŐ, valamint HALADÓ csoportban. Alkalmanként: 2x45 perc (elmélet és gyakorlat). Az első foglalkozások várható időpontja (a csoportokkal egyeztetett időpontban): 2012. október 16-17. Jelentkezési határidő: 2012. október 12. Várjuk jelentkezésüket a 370-414-es telefonszámon, vagy személyesen a könyvtár nyitva tartása alatt! A könyvtár dolgozói
Tisztelt Lakótársaim!
Tájékoztatom Önöket, hogy a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény által előírt feladatok végrehajtása érdekében szükséges a településünkön polgári védelmi szervezetet létrehozni. A polgári védelmi szervezet megalakítás a veszélyhelyzetre, katasztrófahelyzetre való felkészülés érdekében történik. Abban az esetben is létre kell hoznunk a szervezetet, ha jelenleg nem fenyeget bennünket katasztrófahelyzet, vagy jelenleg nem szükséges védelmi készültség elrendelése (belvíz, árvíz, rendkívüli időjárás...stb. miatt). A törvény 53. § (1) alapján a polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség, az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében. A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben első fokon a polgármester jár el. Napjainkban a következő polgári védelmi feladatok jelentkeznek: • a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra, • a figyelmeztetés, a tájékoztatás, a riasztás, • a lakosság kimenekítése, kitelepítése, és szervezett befogadása, elhelyezése, • a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) védelme, • a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, a mentesítés és a fertőtlenítés, illetőleg az ezzel összefüggő ideiglenes helyreállítás. A fenti feladatok akkor merülnek fel, ha pl.: szélvihar, rendkívüli időjárás, veszélyes anyaggal kapcsolatos vasúti, közúti baleset, ár- belvíz miatt kitelepített lakosság befogadása érinti városunkat. Az előző katasztrófavédelmi törvényben meghatározott települési polgári védelmi szervezet felépítése módosult, és a beosztott állomány is cserélődött. Az új szervezet létrehozása érdekében, a napokban levélben kerestük meg az albertirsai állampolgárok egy részét, s tőlük adatszolgáltatási kötelezettség alapján adatokat kértünk. A levél egy tájékoztatót és egy adatbekérő lapot tartalmaz. Kérem érintett lakótársaimat, hogy a mellékelt válaszborítékban 15 napon belül juttassák vissza a kitöltött adatbekérő lapot az Albertirsai Polgármesteri Hivatalba. Amennyiben valamely érintett a kiküldött lapon felsorolt okok miatt nem osztható be a polgári védelmi szervezetbe, azt az adatbekérő lapon szíveskedjék közölni. Akinél nincs kizáró ok, annak a részére később megküldünk egy határozatot, melyben értesítjük, hogy katasztrófa helyzet esetén milyen beosztása és feladata lesz. Tájékoztatom Önöket, hogy önkéntesen is lehet jelentkezni a polgári védelmi szervezetbe. Kérjük és köszönjük együttműködésüket. Számítunk Önökre! Fazekas László polgármester, Települési Polgári Védelmi Parancsnok
A Gabainé Optikában idén októberben is
ingyenes látásvizsgálat.
Ez már hagyományosnak tekinthető. Ebben az adott hónapban nem csak térítésmentes vizsgálattal, hanem különböző lencse és keret akciókat tudunk kínálni. Többek között a már szintén hagyományos komplett (szemüvegkeret+lencse) akciót. A vizsgálati időpontok szerdán és szombaton vannak, de alkalmanként hétfőre és péntekre is lehet egyeztetni. Vizsgálatra bejelentkezés személyesen vagy a 06-70/37-49-235-ös telefonszámon lehet. Cím: Albertirsa, Vinnyica u. 8. (Centrum Lakópark, a Piacnál) Nyitva: hétfő: 12-20, keddtől péntekig 8-17 és szombat: 8-12. Mindenkit szeretettel vár: Gabainé Rumpf Tímea és munkatársai
Albertirsai Híradó
2012. október
7
K U LT Ú R A
Csendéletek bűvöletében M. Szegvári Erzsébet mindig is szívesen rajzolt, festett akvarelleket, tájak, színek, hangulatok varázsában élt, de igazán hivatása eszközéül sosem vált az ecset. Amikor második gyermekével volt otthon, újra elővette régi rajzait. Megpróbálkozott a pasztellkréta, az olaj, valamint az akvarell használatával. Ekkor került kapcsolatba az Albertirsán működő képzőművészeti csoporttal, akikkel nagyon szeretett együtt dolgozni, meghallgatni a kritikákat. Innen csak egy lépés volt Nagy István csoportja. M. Szegvári Erzsébet 15 éve vesz részt a csoport kiállításain, megismerte mások munkáját, véleményét, rálelt saját stílusára, s mára hivatásszerűen is festészettel foglalkozik. A festőnő munkáiból korábban már nyílt egy átfogó tárlat a Móra Ferenc Művelődési Házban, s augusztus 31-i jubileumi kiállítására is rengetegen voltak kíváncsiak. Ezt megelőzően, augusztus 8-án mutatta be munkáit a monori Vigadóban, aminek szintén nagy sikere volt. Augusztus 31-én a Művészeti Iskola ifjú növendéke, Gutai Panni gitár és énekszólója után Bráda Tibor Munkácsy-díjas festő köszöntötte a művésznőt. Egyaránt méltatta munkáját és témaválasztását. A virágcsendéletetek, tájképek – ahogy fogalmazott – mind olyan témák, amelyek szubjektív, egyéni élmények alapján készültek és valószínűleg több ember lelkében rezonanciára talál. Ez így is
van, hiszen azokat a tájakat láthattuk viszont ecset által megörökítve, ahol élünk, amiket jól ismerünk. Egy virágcsendélet vagy egy szép táj láttán, még ha egy rövid időre is, de mindannyiunk lelkébe megnyugvás költözik. Harmóniát sugároznak, hangulatot teremtenek. Külön kiemelte Bráda Tibor a számára egyik legizgalmasabb témakört, a sziklás tájat. Szemlélőként tökéletesen át tudta érezni azt az élményt, ahogy a tikkasztó sivatagi meleg után M. Szegvári Erzsébet megérkezett az Atlasz-hegység nyúlványából eredő folyó finom permetet hintő vízeséséhez. A köszöntőt követően M. Szegvári Erzsébet is bemutatta néhány művét. Többek között azt az 1974. december 5-én zsírkrétával készült képet, melyet egy áramszünet következtében elemlámpával fejezett be, s elindította benne a további alkotásra való késztetést. Így egyre többet és egyre nagyobb vásznon alkotott. Festői pályafutása során sokat segített neki Brankovics Éva, Rónai-Pjéczka
Mátyás, valamint Várhelyi György szobrász- és éremművész. A megnyitó után a művésznő munkásságáról, valamint jubileumi kiállításáról a következőket mondta: „Tisztában voltam vele, milyen sokan ismernek, de ennyi emberre nem számítottam. Egy pillanat alatt megtelt a terem. Még a gimnáziumi padtársam is eljött, illetve egy dánszentmiklósi festő barátom – aki remek portrékat készít -, szintén gratulált a kiállításhoz. Nagyon jól esett ez a hatalmas szeretet áradat, de azóta sem tudtam feldolgozni. Ekkor azt mondtam, egy darabig szüneteltetem a festést. Ám egy hirtelen felindulástól vezérelve újra ecsetet ragadtam, és egy nagyon szép, őszirózsás akvarellt alkottam szinte pillanatok alatt. Nagy vágyam, hogy az olajfestészet technikáját is legalább olyan jól gyakoroljam, mint az akvarellt.
Hozzáteszem, rendkívül kritikus vagyok a munkáimmal. Több olyan kép is helyet kapott a tárlaton, ami szó szerint a szekrény mélyéről került elő vagy nem ítéltem meg kifejezetten jónak. De ma már minden festményemet szeretem. Mikor régen láttam egy festészetről szóló filmet, valami elkezdett bennem motoszkálni, talán egyfajta hiányérzet. Mivel sokáig, munkámból kifolyólag a számok világában éltem, a hétvége meg a családé volt, nem maradt időm festeni. Mára ez megváltozott. Persze most is előfordul, hogy nincs ihletem az alkotáshoz; majd kapok egy lökést, amitől újra meg újra ecsetet ragadok. Az őszi táj szépsége mindig inspirálóan hat rám, így bizonyosan születnek a közel jövőben új képek, s további kiállítás lehetősége sincs kizárva.” A tárlat szeptember 14-ig várta az érdeklődőket, melyet remélhetőleg a megnyitó után is sokan megtekintettek. Müller Mónika
Albertirsai Híradó
8
2012. október
K U LT Ú R A
Nem mese ez…
Tassy-Becz László 1823-ban született lrsán. Itt gazdálkodott és közben állatorvosi diplomát szerzett. Az 1848-as szabadságharc kitörésekor Pest-megye számvevői tisztéből lépett a „fekete sereg”-be. Augusztustól a délvidéki hadszíntéren a Földváry féle pesti, önkéntes zászlóalj főhadnagya. Részt vesz a Jellasics elleni harcokban. Augusztus 19-én Szenttamásinál súlyosan megsebesül. Őrnagyi rangot kap. A szabadságharc leverése után menekülnie kell. Genf, Zürich, London vonalon haladva jut el New Yorkba, ahol letelepszik, kárpitosként keresi kenyerét. Gyötri a honvágy, ezért kegyelmi kérvényt nyújt be az általa haláláig gyűlölt osztrák császárhoz. 1859-ben hazajöhetett, így megadatott számára, hogy halála után magyar földön helyezzék végső nyugalomra. Albertirsán minden év március 15-én az 1848-49-es forradalom és szabadságharc napján tartott megemlékezés a Római Katolikus Temetőben Tassy-Becz László honvédőrnagy sírjánál kezdődik,
aki a forradalom ideje alatt hősiesen szolgálta hazáját és a magyar hadsereget. Az 1848-as forradalom történéseit már sok ezer oldalban megírták, rengeteg könyv, tanulmány elemzi az akkori eseményeket. Szeptember 1-jén a Márai Sándor Városi Könyvtárban tartott könyvbemutatón TassyBecz Évának köszönhetően egészen más szemszögből, dédapja, Tassy-Becz László életén keresztül ismerhettük meg a magyar történelem egyik legfontosabb szakaszát. A Nem mese ez… című könyv a honvédőrnagy emlékirata alapján íródott. A történetet fiának diktálta le egy füzetbe, mely 110 évig kallódott, de nem hagyta magát elveszni. Olyan fogalmak válnak érthetőbbé, mint haza, kötelesség, méltóság, tisztesség, család, kitartás, önfeláldozás, igazságosság, becsület, példamutatás. Tassy-Becz Éva Elmondom, másként nem tehetek című könyve már saját életéről szól. Fiatal lányként családfenntartó szerepbe kényszerült. A nehéz körülmények ellenére, a kitelepítés borzalmas körülményeinek ellenére sikerült identitását megőriznie, majd elvégezni a középiskolát, később pedig az egyetemet. E két könyv látszólag külön álló kötet, mégis szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Általuk világosabb képet kapunk az egyén felelősségéről, s bármilyen nehézséggel kényszerülünk is megküzdeni, az élet szépségét nem lehet elvitatni. Müller Mónika
PILLANATKÉPEK A ZSINAGÓGÁRÓL Tátongó ablakszárnyakon üvegezés helyett szél szaggatta műanyag fólia, az ablakpárkányon egy ottfelejtett sörös doboz, az emeleti karzaton szemétkupac és madártetem, az udvari kerekes kútban szemét, építési törmelék és autógumi.
A látvány lehangoló és egyben felháborító. Elhanyagoltság és gondozatlanság. Mindezzel a látvánnyal 2012. szeptember 15-én szembesültem, amikor a Kulturális Örökség Napjai címmel, a Szuperinfó újságban közzétett programajánlásra felkerestem az albertirsai Zsinagógát. A Zsinagóga a város vagyonát gyarapítja. Az önkormányzat – Pató Pál úr nemtörődömségével „Ej, ráérünk arra még!” – évek óta nem gondoskodik az országos védelem alatt álló helyi Zsinagóga állagmegóvásról. Vajon a Kulturális Bizottság miért nem gondoskodik legalább a nyílászárók hiányzó ablaküvegeinek pótlásáról? Buzás Antal, Pesti út 4l.
Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megragadni az alkalmat és elköszönni minden kedves olvasótól, könyvtárlátogatótól és azoktól, akik segítették a munkámat az elmúlt évek során. Ezt teszem abból az alkalomból, hogy negyvenéves szolgálati idővel nyugdíjba vonulok. Ezért a Márai Sándor Városi Könyvtárat novembertől már egy új könyvtárvezető fogja vezetni. Továbbá szeretném a köszönetemet kifejezni azoknak is, akik az évek során valamilyen formában támogatták a könyvtárat. Nézzék el, de a nevek felsorolásától most eltekintek, mert ez elég hosszú lenne.
Hálás vagyok azoknak az embereknek is, akik azt a sok-sok könyvet, folyóiratot adományozták a könyvtár részére. A folyóiratokat az olvasók ingyen hazavihették. Nagyon hálás vagyok azért is, hogy az internetezők részére négy számítógépet kapott ajándékba a könyvtár. Köszönet mindazoknak, akik adójuk 1%-át évek óta a könyvtárnak ajánlották fel, melyből nagyon sok hasznos dolgot vásároltunk. Jó érzéssel töltöttek el azok a szavak, jókívánságok, amelyeket a kedves olvasóktól személyesen kaptam.
Kérem Önöket, hogy az új intézményvezetőt fogadják szeretettel. Továbbra is támogassák és látogassák a könyvtárat, és olvassanak nagyon sokat. Az önzetlen segítségükért kérem, fogadják el tőlem ezt a rövid idézetet: „A boldogságot nem lehet ajándékba kapni. Egyetlen titka: adni, mindig csak adni, jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet, és sok-sok önzetlen, tiszta szeretetet.” (Goethe) Nagy Csabáné könyvtárvezető
Albertirsai Híradó
2012. október
9
K U LT Ú R A / K Ö Z É L E T
Nemes felajánlás a könyvtárnak Cserhalmi Imre újságíró, író, főiskolai tanár 14 éves koráig a településünkön élt, addig, amíg édesapja a baptista egyház itteni lelkésze volt. Albertirsa iránti hálája, szeretete és ragaszkodása jeléül, életének egyfajta szimmetriát is adva, nem mindennapi gesztust tesz a könyvtárnak és a városnak. Erről kérdeztem őt, aki nekem is főiskolai tanárom volt. Úgy érzi, hogy gyerekkori, iskolai élményei indították a későbbi pályájára? Hiszen könyveket, színműveket, filmforgatókönyveket is írt, több évtizedes újságírói pályája mellett a szakma több generációját is nevelte. Cserhalmi Imre: Valóban meghatározóak voltak ezek az évek, amelyeknek két lényeges motívuma volt. Az egyik, hogy szeretetben, a másik, hogy a kultúra közelében nőttem fel. Szeretetben már csak azért is, mert a lelkészlakás akkor még a jelenleg is meglévő Baptista Imaház udvarán állt, s annak a közösségnek a melegét és például zenei kultúráját folyamatosan érezhettem. A mai Tessedik Sámuel Általános Iskolában volt az elemi iskola, amelynek Fehér Sándor nevű igazgatója volt az első tanítóm. A felső tagozatot pedig a mai Katolikus Iskolában, az Isteni Szeretet Leányai nevű női szerzetesrend oktatási intézményében végeztem. Akkor ott Sík M. Valentin, a kiváló költő, műfordító, irodalomtörténész testvére volt az igazgató. Kozma Alícia nővér volt az első magyartanár, aki – a szüleim után, persze – felfedez-
te érzékemet a tollforgatáshoz, gyakran felolvastatta velem dolgozatomat az osztály előtt. Sokat szavaltam iskolában, templomban, sőt falusi ünnepségen is, egy műkedvelő előadáson Nyílas Misit játszottam a Légy jó mindhalálig című, Móricz-regény színpadi változatában. Az egyetlen profi az akkor színművészeti főiskolás Szigeti Géza volt köztünk. Még Irsán laktam, amikor a ceglédi gimnáziumban kellett úgynevezett különbözeti vizsgát tennem, csak úgy tanulhattam tovább a budapesti gimnáziumban. Állíthatom, hogy egész pályám során kevés dolognak vettem nagyobb hasznát, minthogy latinból érettségiztem és nagyon ismertem a Bibliát. De valahogy életemnek azokban a meghatározó éveiben mindenhol a kultúra tisztelete, támogatása és a tehetség iránti őszinte érdeklődés és rokonszenv vett körül. És akkor még nem is említettem, milyen lelkes tagja voltam községünk cserkészcsapatának, amelynek Kornél atya, katolikus káplán volt a parancsnoka! Az elmondottak alapján igen közel áll Önhöz Albertirsa. Beszélgetésünk apropója az a bizonyos felajánlás, ami szűkebb értelemben a könyvtári állomány, tágabb értelemben pedig a település kulturális értékeit gyarapítja. Mit lehet erről tudni? Cserhalmi Imre: A Baráti Kör alapító tagjaként én is kaptam meghívót a fennállásának 25. évfordulójára, de azon a napon éppen vizsgaelnök voltam, nem mehettem el. Viszont ez a jubileum ad-
Városnapi Kézműves Vásár Szeptember 1-jén, a városnapi programkavalkád első helyszíne a Piactéren megrendezett Kézműves Vásár volt. A korábbiakhoz hasonlóan, ezúttal is kizárólag helyi, illetve környékbeli kézművesek, iparművészek által készített, ajándéknak is kitűnő dísz- és használati tárgyak sokasága várt és lelt gazdára. A rendkívül gazdag kínálat között ékszereken, játékokon, cserépedényeken, fából faragott bútorokon kívül, ezúttal nem hiányoztak a gasztronómiai különlegességek, boltban bizonyára nem kapható ínyencségek. Házi lekvárok, öntetek, ínycsiklandozó bon-bonok, csokoládék csalogatták az érdeklődőket. M. M.
ta az ötletet, hogy mivel Albertirsán tanultam meg írni és olvasni, és ez a két tevékenység az egész életemet meghatározta, hiszen a munkám, a hívatásom, a szenvedélyem is, méltó gesztus lenne, ha a könyvtáram felajánlásával későbbi generációk hasonló irányú tevékenységét, lehetőségeit támogatnám. Az ötletet Fazekas László polgármester és Nagy Erzsébet könyvtárvezető is rendkívül pozitívan fogadta. Látván a fogadókészséget, az adományozást belefoglalom a végrendeletembe. Milyen műveket tartalmaz a könyvtára? A néhány ezernyi kötet túlnyomó része világ – és magyar irodalmi művekből áll, tekintve, hogy ma is folytatok könyvkritikusi tevékenységet, elég sok benne a szerintem virágzó kortársirodalom alkotása. Mivel néhány évig a Győri Nemzeti Színház igazgatója voltam, jó néhány drámai, művészetelméleti, zenei alkotás is szerepel a gyűjteményben. Természetesen a szorosan vett szakmámmal, a kommunikációval és médiatudománynyal kapcsolatos könyvek is jelentős részt foglalnak el a könyveim sorában, és érdeklődésemnek megfelelően filozófiai, pszichológiai, szociológiai munkák, sőt édesapámtól örökölt vallási, teológiai tárgyú könyvek is. Meggyőződésem, hogy a Márai Sándor Városi Könyvtárban jó helyük lesz, és remélem, hogy hasznára-örömére válhatnak Albertirsa ifjúságának, olvasó embereinek. Müller Mónika
Albertirsai Híradó
10
2012. október
KÖZÉLET
Sokakat vonzott az idei Városnap
kája, a honvédőrnagy életéről szóló, Nem mese ez… című könyvét mutatta be. Szeretettel, tisztelettel mesélt Tassy-Becz Éva dédapjáról, emberközelivé téve az akkori eseményeket, hiszen egy olyan személy szemén keresztül engedte láttatni a magyar történelem egyik legfontosabb
ami kellőképpen meghozta az étvágyat, mert kora estére minden bogrács kiürült. A finomabbnál finomabb étkeket Vrabecz Attila világot járt séf, Fazekas László polgármester, valamint a vendégek soraiból Petrovics Károly értékelte. A zsűrinek szerencsére nehéz dolga volt, de végül sikerült meghoznia döntését. Harmadik helyen végzett a Csipet csapat, második lett a Faulhaber Motors Hungary Kft. csapata, a győztesnek járó kupát pedig a Varázsfazék csapat emelhette a magasba. Különdíjjal jutalmazták a Fabulo csapatát. Idén először egy másik verseny megrendezésére is sor került, ami kellőképpen megmozgatta a résztvevőket. Mint Fotó: Imre Viktória
Az ünnepség augusztus utolsó napján, a Móra Ferenc Művelődési Házban este 18 órától M. Szegvári Erzsébet jubileumi festménykiállításával kezdődött, ahol csodálatos csendéleteket, magával ragadó tájképeket tekinthettünk meg. A városnap szeptember 1-jén délelőtt folytatódott a Piactéren megrendezett Kézműves vásárral. A kézzel készült ajándék- és dísztárgyakon kívül különleges, házi készítésű lekvárok, bonbonok vártak gazdára. A programból a Márai Sándor Városi Könyvtár sem maradt ki. 15 órától Tassy-Becz Éva, az 1848-as forradalom és szabadságharcban részt vett Tassy-Becz László déduno-
állomását, aki maga is részese volt annak alakulásában. Az ünnepség az Erzsébet téren folytatódott, ahol 14 órától a III. Kőleves Fesztivál vette kezdetét. Népszerűségét mi sem mutatja jobban, minthogy idén is sok csapat nevezett a versenyre, s szívesen ragadott fakanalat. A Varázsfazék csapat különleges Bakonyi betyárlevest készített, az Irmák Kis kuktái Cigánylecsót főztek. A tavalyi versenyen is részt vett Fabulo ezúttal Szűzpecsenyével, s hozzá zöldséges penne körettel készült. A Faulhaber Motors Hungary Kft. Tárkonyos csirkeragu levest, a Szociális Segítőház Segház csapata Tárkonyos-tejfölös birkaragut készített. A Csipet csapat egy erdélyi ínyencséget, Gombás savanyú vetrecét, a Mirelite Mirsa Zrt. nyúlragut, halászlét, valamint babgulyást főzött. A Magyar Lélek csapata egy különleges, ősi magyar edényben, ún. áldozati üstben áldozati leves készített. A levesek, főételek illata hamar belengte az Erzsébet teret,
tudjuk, az Albertirsa SE felnőtt futballcsapata megnyerte a Pest Megyei másodosztály „C” csoportjának 2011/2012. évi bajnokságát, s ez remek alkalmat szolgáltatott arra, hogy a fociszerető közönség kicsit más körülmények között, de átélje a bajnoki címért folytatott küzdelem hangulatát. Az első Élő csocsó bajnokságra ötfős csapatok jelentkezését várták. A felnőtt kategóriában a BA-KO Pékség, valamint a Vatya Népe indult, melynek győztese a BA-Ko Pékség lett. A gyermekeknél a Verhetetlenek, a Lúzerek, illetve a Barcelona Istenei küzdöttek meg az első helyezésért. A győztesnek járó jutalmat a Barcelona Istenei vehették át. Folytatás a következő oldalon >>
2012. október
Albertirsai Híradó
11
KÖZÉLET
Megfékezték a tüzet Ceglédbercelnél
Folytatás az előző oldalról A színpadon fellépett a Dalma Dance, a Step For Dance Crew, valamint bemutatkozott a Relevé tánccsoport, s ismételten látványos bemutatót tartott az albertirsai Nihon Taijitsu Klub, mely rengeteg nézőt vonzott a tatami köré. Természetesen a színpadon kívül is zajlottak az események. Dodgem, kisvasút, ugrálóvár várta a kicsiket, a nagyobbak pedig, még iskolakezdés előtt kitombolhatták magukat a Bungee Jumping és a Trambulin ötvözetén, az Euro Jumpingon. Este hét órára aztán zsúfolásig megtelt a színpad előtti terület, rengetegen voltak kíváncsiak a Magna Cum Laude fergeteges hangulatú élő koncertjére. Az estét látványos tűzijáték, valamint hajnalig tartó Disco zárta. Köszönet a szponzoroknak, akik munkájukkal, vagy anyagiakban támogatták a
rendezvényt, rendezvényünket, a résztvevőknek, a lelkes közönségnek és az ott élő lakóközösségnek a megértését. Albertirsa 2013-ban ünnepli várossá avatásának 10. évfordulóját, s jövőre minden eddiginél színesebb programokra számíthatunk, melyre remélhetőleg minden eddiginél többen lesznek kíváncsiak. Müller Mónika
Kedvelt nyaralási helyszín volt idén a balatonszárszói tábor A sokak által kedvelt és igénybevett Balatonszárszói Ifjúsági Tábor az IRMÁK UTILIS Nonprofit Kft. üzemeltetésében az idei szezonban 2012. június 4-én nyitotta meg kapuit. A nyár folyamán lebonyolított 12 turnusban összesen több mint 1 200 vendéget fogadtunk. Kiemelt céljaink között szerepel az, hogy kedvezményes árainkkal minél szélesebb körben tudjunk biztosítani pár napos kikapcsolódási lehetőséget, azzal együtt, hogy minden korosztály számára megfelelőek legyenek a tábor nyújtotta szolgáltatások. Az ellátásért fizetendő díj 4-14 fős faházakban történő elhelyezést és napi négyszeri étkezést foglal magában, valamint a táborhoz tartozó saját strand, illetve sportpálya – számos sporteszközzel – vendégeink által térítésmentesen használható. Örömünkre szolgált, hogy a tábor kedvezményes ára sok család, kis- és nagycsoportos gyermek és felnőtt közösségek, illetve szociális intézmények ellátottjai részére vált így elérhetővé, így egy sikeres szezont tudhatunk magunk mögött. Szintén fontos törekvésünk valósult meg azzal, hogy partnereink segítségével, velük történő együttműködésünk
eredményeként tudtunk olyan családoknak is pár napos nyaralási lehetőséget biztosítani, akiknek ezt anyagi lehetőségei nem tették volna egyébként lehetővé: 2 szociálisan rászoruló család teljesen ingyenesen nyaralt a táborban. Ezúton is köszönjük az ebben résztvevő partnereinknek a támogatásukat. Az üzemeltetés időszaka alatt szükségessé vált beszerzések megvalósítása, a vendégek kéréseinek, jelzéseinek lehetőség szerinti maximális figyelembevétele, a jövőbeni fejlesztési igények megvalósítási lehetőségeinek keresése mind azt példázza, hogy igyekszünk a tábort lehetőségeinkhez mérten sikeresen működtetni, és mind a férőhely kihasználtság, mind a megvalósítható beruházások tekintetében eredményeket elérni, így a tábor hosszútávú, megfelelő színvonalú fenntartása irányába a szükséges lépéseket megtenni. Bízunk benne, hogy idei vendégeink maradandó, pozitív élményekkel teli nyaralásként gondolnak vissza a táborban töltött időre, és az elkövetkező évben, években sok új, vagy visszatérő vendéget üdvözölhetünk majd ismét a Balatonszárszói Ifjúsági Táborban.
Mintegy húszhektárnyi erdős, bozótos, részben mezőgazdasági területen égett a tűz szeptember 2-án hajnalban Ceglédbercelnél. A tűz oka mindezidáig ismeretlen, a katasztrófavédelem a legmagasabb (V/Kiemelt) riasztási fokozatot rendelte el, melynek oltásához a monori, ceglédi, kecskeméti, szolnoki, dabasi és fővárosi tűzoltók, valamint a helyi polgárőrség is kivonult. Az esetet a helyszíntől nem messze lakó polgárőr észlelte, s azonnal értesítette a hatóságokat és Szemők Istvánt a Kinizsi Önkéntes Vagyonvédelmi Egyesület elnökét, aki folyamatos telefonos kapcsolatban volt Török Andrea Városüzemeltetési Irodavezetővel. 9-10 polgárőr igyekezett a helyszínre részt venni a tűz oltásában, illetve megakadályozni a lángok továbbterjedését Albertirsa felé. A rendőrség az oltás idejére elterelte a forgalmat. A lángokat sikerült megfékezni, szerencsére a szél sem támadt fel, személyi sérülés nem történt, a veszélyeztetett épületeket megvédték, azokban kár nem keletkezett. Mindez a rendkívüli összefogásnak is köszönhető, a hatóságokon kívül, kb. ötven civil is részt vett az oltásban. Szemők István elmondta: mivel a parázs késő este még erősen izzott, hajnali egyig öt, utána egészen reggelig négy polgárőr maradt a helyszínen, hogy elejét vegyék a tűz feléledésének, mely idő alatt lajtos kocsin összesen 14 ezer liter vizet szállítottak és öntöttek a területre. Mikor kivilágosodott, a paraj alatt fűrészport találtak, feltehetően az kapott valahogy lángra. A helyszín további ellenőrzése másnap reggel még indokolt volt, polgárőröket 9:30-kor három közhasznú munkás váltotta fel, akiket Szemők István ellátott a szükséges információkkal, tanácsokkal arra az esetre, ha a tűz újfent visszagyulladna. A Polgárőr Egyesület ezúton köszöni Török Andrea Városüzemeltetési Irodavezetőnek, hogy ételt és italt biztosított számukra, a hivatalos szervek, civilek segítségét, valamint az ott lakó hölgynek a kávét és az üdítőt. M. M.
Albertirsai Híradó
12
2012. október
K Ö Z É L E T / A K T U Á L I S H E LY I P O L I T I K A
Szalakóta odú ellenőrzés
A szalakóta (Coracias garrulus) galamb nagyságú, kék színű madár, gyakran láthatjuk településünk közelében is, amint egy vezetéken ülve vadászik.
Hazánkban megcsappant az állományuk, mivel a költésre alkalmas öreg fák jó része eltűnt, és az általuk kedvelt gyepekkel, szántókkal tarkított fás területek folyamatosan zsugorodnak. Állományuk növelése érdekében a szakemberek mesterséges odúk kihelyezését szorgalmazták. Az áldozatos munka eredményeképp a költő párok számát sikerült jelentősen megnövelni. Ezen felbuzdulva 2011 tavaszán a természetvédelmi csoport 17 db szalakóta odút helyezett ki Albertirsa, Mikebuda, és Ceglédbercel térségében. Tavaly a baráti kör által vásárolt kamerás endoszkóp segítségével belekukkantottunk egy mikebudai odú belsejébe, ahol nagy örömünkre 2 szalakóta fiókát találtunk. Idén már az összes odút ellenőriztük az endoszkóp segítségével, amely során 3 odú bizonyult lakottnak. A szalakóta által elfoglalt odúk száma valószínűleg az ellenőrzés ideje miatt ilyen alacsony. Lehetséges, hogy a fiókák már kirepültek, amikor belenéztünk az odúkba. A területen jóval több madárral lehet találkozni, mint amennyire a lakott odúk alapján számíthatnánk, ennek oka a természetes odúk megléte. Mindhárom település közelében találtunk odvas fákat, amiben biztosan költöttek az elmúlt években szalakóták. A területen költő 7-10 pár szalakóta az országos, pár százas állományhoz viszonyítva jelentős szám. Darányi Nikoletta Albertirsa Barátainak Köre Természetvédelmi Csoport
NEM ZÖRÖG A HARASZT…, avagy egy homályos nyilatkozat margójára Mint ismert, Elter Jánosnak, a JÜB. Elnökének a „Képviselő társaim és a magam védelmében” című cikkében írt következő állítását, mely szerint: „Tisztelt Polgármester úr! … Persze Ön tudja jól, hogy valójában kinek az egyéni ambícióinak esik áldozatul a Városunk évek óta, miközben milliók folynak bele – ismeretlen zsebekbe.” a képviselő-testület az augusztus végi ülésén – napirenden kívül – megkísérelte tisztázni. A tisztázási kísérlet során Elter János előbb a „különféle médiákban olvasható” KEHI nyilatkozat albertirsai, 31 milliós önkormányzati telekingatlan értékesítésre, majd Lebanov képviselő úr tollából az „Új Irány Albertirsán” című lapban írottakra hivatkozott, végül felolvasta az Albertirsai Híradó szeptemberi számában közzétett nyilatkozatát. A felolvasott nyilatkozat nem ad választ arra a „folyamatos jelen időben, kijelentő módban megfogalmazott” állítására, hogy „… kinek az egyéni ambícióinak esik áldozatul a Városunk évet óta, miközben milliók folynak bele – ismeretlen zsebekbe.”! A Nyilatkozat címmel megjelenő írásában ugyanakkor ismét egy újabb gyanút sikerült közreadnia, egy meg nem nevezett albertirsai személlyel összefüggésben, mivel azt írta Elter úr: „Szükségesnek látszik annak utánajárni, történt-e előzetes értékbecslés? Terhel-e valakit anyagi, vagy erkölcsi felelősség a feltehetően különösen nagy vagyonvesztés kapcsán? Már csak azért is fontosnak tartom ebben az ügyben a tisztánlátást, mert az egyik érintett cég képviselője – több képviselőtársam jelzése szerint – állítólag egy albertirsai személy volt.” Jogos az albertirsai emberek aggodalma a felreppent újabb állítás kapcsán is: vajon ki az az albertirsai személy, akire céloz Elter János a nyilatkozatában a feltehető nagy vagyonvesztés kapcsán, akinek köze lehet az ügyhöz? Szükséges tisztázni ezt az állítást, hisz amíg az „érintett cég képviselője” titulussal megtisztelt lakótársunk neve nem kerül nyilvánosságra, addig biz’ minden albertirsai személyt sanda-lapos pillantásokkal lehet méregetni, ha van köze az állítólagos „ügyhöz”, ha nincs! A KDNP helyi szervezete az ülésen nyomatékkal kérte, hogy a hivatalos kijelen-
tést, amelyet a JÜB elnöke tett a hivatalos lapban, teljeskörűen, minden nagyobb pénzmozgással járó tevékenységre kiterjedően meg kell vizsgálni. Amennyiben az állítás, amely a teljes képviselő testület döntéseire árnyékot vet, alaptalan, a JÜB elnökének megbízatását vissza kell vonni, de az ügy tisztázásáig fel kell függeszteni. Ennek ellenére mi történt? Egyetlen ügyet, amelyet már többször vizsgáltak, ki tudja miért? jelölt meg a polgármester, amelyben ügyészségi vizsgálatot kezdeményeznek. Az már csak a komédia része volt, hogy először a Jogi Ügyrendi Bizottsággal kívánták tisztázni az ügyet, aki az esetet már vizsgálta és nem állapított meg semmi rendellenességet (legalábbis a polgármester szerint), és ezt még a Kulturális Bizottság elnöke is többszöri nekifutással bőszen támogatta. Teljes ártatlansággal, vagy naivitással? Nos, véleményünk szerint ez az ügy elmismákolása. Mindenki tudja már előre, hogy ebben az esetben semmilyen eredmény nem várható. Vajon mi az oka, hogy fölöslegesen dolgoztatják a hatóságokat? Miért nem akarja az állítást tisztázni az önkormányzat? Miért nem akarja a képviselő testület hivatalosan is bizonyítani, hogy semmilyen korrupt ügyben nem érintett? Miért tűri, hogy rajta maradjon a gyanú árnyéka? Miért tűri a polgármester belenyugvóan az őt ért vádat? Meddig lehet a választókat, megtéveszteni, palira venni? Tisztelt Olvasó! A kérdéseket a végtelenségig lehetne sorolni, de úgy gondoljuk fölösleges. Ugyanúgy nem kapunk választ, mint ahogy a beharangozott vizsgálattól sem. Éppen ezért a KDNP is megteszi a szükséges jogi lépéseket az ügy teljes körű tisztázása érdekében. Bízunk benne, hogy egyszer csak kiderül az igazság, amelyről haladéktalanul tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot. Nem kívánunk a gyanú árnyékában élni! Nem akarunk a pénzünkből olyan képviselőket fizetni, akik esetleg alkalmatlanok a feladatuk ellátására, vagy méltatlanok a tisztségükre. KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT ALBERTIRSAI SZERVEZETE
Albertirsai Híradó
2012. október
13
A K T U Á L I S H E LY I P O L I T I K A
KI A LUDAS – sokadszor, avagy komfort nélküli kisvárosi közlekedés Augusztus végén a képviselő-testület elfogadta a nagy kamionforgalmat lebonyolító állami kezelésű utak zajterhelési vizsgálatáról szóló előterjesztést. A polgármester az előterjesztés kapcsán kihangsúlyozta: a mért zajterhelési adatok (amelyek a lakosság részére nem voltak hozzáférhetőek, néhány képviselő jóízűen idézgetett belőle) a vonatkozó rendeletben megengedett határértéket jelentős mértékben nem haladják meg, így nem várható, hogy a közútkezelő támogatna sebesség- és súly-, illetve éjszakai kamionforgalom korlátozás bevezetésére vonatkozó igényt. A település belterületét elkerülő üzemi magánút megépítését - a beruházó cég helyett – az állam nem támogatja. Ez kiderült az egyik országgyűlési képviselő parlamenti interpellációjára adott államtitkári válaszból is. Az AQUARIUS Kft. képviselője sem tud ígérni gyakorlatilag semmi biztosat. Benedek Péter úr elismerte, hogy a cég egyedül, önerőből nem képes a milliárdos forrást igénylő elkerülő utat megépíteni. Noha nem rejtette véka alá, hogy cégük piacvezető az ásványvíz kitermelés és palackozás terén, és egymilliárdot meghaladó uniós támogatást nyertek a beruházásaikhoz, amely újabb, akár 30 %-os tehergépjármű forgalomnövekedést is eredményezhet. Tény, hogy az önkormányzat már több millió forinttal hozzájárult az adófizetők közpénzéből a tervezett üzemi elkerülő út tervének az elkészítéséhez. Ezek után tán nem túlzás azt kimondani a lakosság részéről, hogy az eddig produkált intézkedések, beleértve a tehergépjárművek okozta zajmérés monitoring vizsgálatot is - aminek költségét szintén a város fizette – csupán annyit segítenek a fennálló közlekedési nyavalya kezelésében, mint a pemetefű a lúdtalptól szenvedőkön. Nos, nézzük hát, hogy mi az, ami még e téma kapcsán felmerült az ülésen, de kimaradt az augusztusi lapszámban megjelent köztudósításból. Egyfelől: előbb Kovácsné képviselőasszony, majd Szemőkné képviselőasszony is elismerte: a képviselő-testület komoly hibát vétett, mert a fejlesztésre szánt iparterület övezethatárának bővítéséhez a helyi rendezési és szabályozási terv módosításakor úgy járult hozzá, hogy nem kötötte ki a beruházó felé az elkerülő út megépítésének kötelezettségét. (Ez egy olyan peremfeltétel egy ipari
beruházásnál, amely hivatalos garanciát jelent a közlekedési problémák elkerülésére.) Vajon miért nem élt a döntéshozó testület ezzel a lehetőséggel? Másfelől: a testületi ülés vitájában Fazekas László polgármester egy lakossági felszólalásra adott válaszában kijelentette, hogy nincs tudomása olyan dokumentum létezéséről – legyen az szerződés, megállapodás -, amely a nagy kamionforgalmat lebonyolító állami kezelésű közutak használatának bármiféle korlátozására köttetett volna. Kérte, ha valaki tud ilyen dokumentum létezéséről, akkor jutassa el hozzá. A nyilvános felhívásra válaszként javasoljuk a városvezetőnek, hogy szíveskedjék elolvasni és értelmezni az önkormányzati kiadású ALBERTIRSAI HÍRADÓ 2004. szeptemberi száma 2. oldalán Fazekas László polgármester „Városháza” című rovatában megjelent saját köztájékoztatását, amit lentebb emlékeztetőül idézünk. Tán sokan emlékeznek az ezredforduló boldog békeidőszakának első éveire. Akkor tájt az Albertirsai Híradó még hivatkozottan, hivatalosan és vállaltan köztájékoztató újságként jelent meg. Hovatovább nem csak főszerkesztője volt a lapnak, hanem önkormányzati szerkesztőbizottság is működött, mint az akkori lapszámok impresszumában olvasható. Nos, ebben az autentikus lapban (akkor még annak volt nevezhető) jelentette be az 1998. óta folyamatosan regnáló polgármesterünk az éjszakai kamionforgalom tilalmára vonatkozó közlendőjét: „FORGALOMNÖVEKEDÉS-EGYEZTETÉS Sokan tapasztaltuk az utóbbi másfél-két évben, hogy a 40-es út és a település néhány más belterületi utcájának (elsősorban teher) gépjármű forgalma alaposan megnövekedett. Többszöri kapcsolatfelvétel után, augusztusban itt jártak az állami közútkezelő (PEMÁK KHT) illetékesei, akikkel a jelenség Albertirsát és Ceglédbercelt érintő hatásait vizsgáltuk meg. A PEMÁK adatai szerint, más főutakkal összevetve, az M 40-es út forgalma egyáltalán nem kirívó. Legalábbis a tavalyi mérési adatok nem ezt mutatják. Mégis sikerült elfogadtatni azt az igényt, hogy valamilyen lépésre sor kerüljön a helyzet javítása érdekében. Egyelőre annyi konkrét változás lesz, hogy a kamionforgalmat este tíz és reggel nyolc óra között nem engedik rá a 40-es útra. Az ősz, s a tél folyamán kiderül, mindez mire elegendő.”
A fent idézett polgármesteri köztájékoztatás az Albertirsai Híradó 2011. júliusi számában „Ami a köztájékoztatásból kimaradt” című írás szövegkörnyezetében már egyszer teljes terjedelmében emlékeztetőül megjelent, amelyre a polgármester nem reagált. Se az idézett tartalomra vonatkozó megerősítés, se annak cáfolata nem történt. Polgármesterünk még csak magyarázatot sem adott az elmúlt 8 év alatt az éjszakai kamionforgalom tilalom bevezetése elmaradásának okaira. Ezúton felszólítjuk a polgármestert, hogy az Albertirsai Híradó következő számában a fent idézett bejelentésével kapcsolatos tudnivalókról (mi alapján tette nyilatkozatát) szíveskedjen végre köntörfalazás nélküli, érdemi tájékoztatást adni a lakosságnak. Összességében az mondható el, hogy az önkormányzat tehetetlenül szemléli a fejleményeket. Az ülésen is megjelent lakosság nem számíthat semmi pozitív változásra, maximum a véget nem érő handabandára (megyei településrendezési terv módosítása, a forgalom Dánosi útra való terelése, táblarendelet és még sok fantazmagória, amelynek semmi realitása, vagy pedig nem megoldás a probléma kezelésére). Felvetettük konkrét javaslatként, hogy az önkormányzat mindaddig ne járuljon hozzá semmilyen további fejlesztéshez, amíg a cég kézzel fogható lépéseket nem tesz a megoldásra. Nos, ezt annyira komolyan vették a képviselők, hogy rögtön megszavaztak egy fejlesztési hozzájárulást. Mivel az egyedüli jó megoldásnak mi is az elkerülő utat tartjuk, javasoltuk azt is, hogy az út terve alapján a megvalósítására (hozzáférhető módon) készüljön ütemterv, költségtervvel együtt. A cég vállalja, hogy az ütemezésnek megfelelően elkülöníti a szükséges összegeket, amelyet zároltat és csak a beruházásra használhatja fel. Meglátjuk, a cég komolyan gondolja-e a megoldáshoz vezető konkrét lépéseket. Az érintett lakosságnak azt javasoljuk, hogy az ingatlanon végzett javítások költségeiről szóló számlákat jól őrizzék meg, hogy érvényesíteni tudják kártérítési követeléseiket. Úgy tűnik az Egyesületünk megtalálta a módját a konkrét intézkedéseknek, erről hamarosan tájékoztatjuk az érintetteket. DOLINA ZÖLD KÖR
Albertirsai Híradó
14
2012. október
A K T U Á L I S H E LY I P O L I T I K A
Tisztelt Polgármester úr! „Az önkormányzattól offshore cég által 31 millióért megvett ingatlant 9 hónap multán 180 millióért vetették meg az ingatlanbefektetési alappal anélkül, hogy időközben értéknövelő beruházás történt volna rajta…” KEHI Csak kétféleképpen lehet mosolyogni, örömünkben és kínunkban. Az előző számban megjelent „Nyilatkozatomra” adott Polgármesteri válasz után úgy vettem észre, Önnél ez utóbbiról van szó. Nem véletlen. Mondandójának egyetlen nyomós érve kimerült abban, hogy elütésem (Központi–Kormányzati) próbálta kifigurázni. Csak próbálta, ugyanis írásomban helyesen is megjelent az Ellenőrzési Hivatal neve, ezért okfejtése valóban bumfordi. Azért az emberek többsége ettől a bakitól függetlenül is értette, hogy településünket ért százmilliós kárról lehet szó. Magam nem kívánok kitérni a hibáira. Lássuk inkább pontokba foglalt mondandójára adott válaszom: I. Fogalmam sincs, miből vonta le Ön azt a következtetést, hogy nyilatkozatom magyarázkodás és zavaros? Szerintem mindenki jól értette, hogy itt bizony több százmillió forint elherdálása körül forog a szó. Természetesen illetlenségnek tartottam volna, ha az Albertirsai Híradóban megjelent írásom mondandóját, valamiféle szűkkörű bizottsági, vagy rendkívüli testületi ülésen tisztázzuk – mint ezt egyesek szerették volna elérni. NEM! Maradjunk csak itt a teljes nyilvánosság előtt! Azért annyit még elöljáróban hoz-
zátennék a polgármesteri sorokhoz: „egy ilyen tartalmú kijelentés tökéletesen alkalmas az önkormányzat képviselőivel, különösen pedig tisztségviselőivel szembeni bizalom aláásására” – a bizalmat az ássa alá, ha egy ilyen horderejű dolog a szőnyeg alatt köt ki, mint sok más egyéb büdös dolog. Magam eddig is elégtelennek tartottam ebben az ügyben azt, hogy Ön csak egy érdeklődő levelet írt az eljáró szervezetnek. Mivel válasz azóta sem érkezett, ez nem lehet elegendő indok arra, hogy elfelejtsük a minden bizonnyal bennünket ért különösen nagy vagyoni veszteséget! II. Lássuk tehát a különbséget, a Polgármester szerinti interpretáció és az enyém között: „Ami a KEHI vizsgálatát illeti, az egyetlen szóval sem utal arra, hogy az említett adásvétellel összefüggésben nálunk, tehát Albertirsa Önkormányzatánál történt volna bármiféle szabálytalanság. A KEHI arról ír (egyébként pontatlanul), hogy egy általunk korábban eladott ingatlant, aránytalanul magas áron tovább értékesítették.” A vizsgálat valóban nem utal egyetlen szóval sem semmire, inkább a vizsgálatról szóló közlemény, amely valóban pontatlan. Ugyanis az aránytalanul magas vételi, vagy éppen mértéktelenül alacsony eladási ár önmagában is két dolgot jelenthet: elsősorban azt, hogy az értékesítés előtt nem történt meg az árúba bocsátott ingatlanok értékbecslése. A reális eladási és későbbi vételár ennek függ-
Helyreigazítás Albertirsa Város 2012.08.31-i testületi ülésén az Aquarius-Aqua Kft részéről, mint társtulajdonos vettem részt. Azon az ülésen, a sok egyébként teljesen elfogadható észérv mellett elhangzott egy számomra igen meglepő kijelentés is egy hölgy lakótársuk részéről. Azt állította, hogy a BUSZESZ Zrt. évekkel ezelőtt Óbudán a lakosság nyomására elkerülő utat épített. Ez az állítás nem túl szerencsés, mivel téves információkra alapul illetve felesleges feszültséget kelt. Óbudán ugyanis a cég még 1993-ban a saját portáján, egy már évek óta használaton kívüli iparvágányt megszüntetett. A felszámolt vágány helyét 300 méter hosszan leaszfaltozta. Ezáltal nyitott egy új teherportát, ami jó megoldásnak bizonyult a környező utcák lakóházai között zajló kamionforgalom megszüntetésére. Az a beruházás méreteiben sem hasonlítható egy az Albertirsa városát elkerülő 13 kilométer hosszúságú út megépítéséhez. Ráadásul a város határában megépítendő útszakasz nyílván nem cégünk tulajdonát képezné, mint ahogy Óbudán a BUSZESZ Zrt. esetében történt anno, hanem rendes közhasználatú útként üzemelne. Benedek Péter, Aquarius-Aqua Kft.
vénye lett volna! Az lehet, hogy nincs az Önkormányzatnál bűncselekményre utaló jel, és az eljáró hatóság – jelenleg ismeretlen tettes ellen folyó – vizsgálata más irányba vezet. Ezért is szerintem részben hibás az augusztus 30-i képviselőtestületi döntés – miszerint forduljunk az ügy tisztázása miatt az ügyészséghez. (Főleg úgy, hogy a bejelentés megszövegezését a képviselők előzetesen nem ismerhették meg, abba nem lehetett beleszólásuk – megszokott módon…) Ugyanis ez a hatóság csak bűncselekmények vizsgálatánál kompetens. Azt már nem fogja ellenőrizni, történt-e fegyelmi felelőséget felvető hanyagság, mulasztás, felelőtlenség, vagy más visszaélés a nekünk talán különösen nagy kárt okozó vagyonvesztés kapcsán! (Ne feledjük, annak idején az akkori képviselő-testület igen rossz döntést hozott, a gázvezetékvagyonunkkal kapcsolatban. Jelentős kár érte akkor a lakosságot. Miután kiderült, hogy a vagyon elúszott, az akkori JÜB elnök – a jelenlegi Polgármester – nem tett büntetőfeljelentést, viszont minden vizsgálat nélkül, az összes lehetséges fórumon egy személyben Dr. Kiss Tibor felelősségét firtatta. Az efféle eljárás persze bevett gyakorlat a politikai akarnokok praxisában.) Sajnos az Ön többi érve sem állja meg a helyét, azok hajmeresztők: Egy dolgot azonban előrebocsátok: majd akkor beszéljen bárki „különösen nagy vagyonvesztésről”, ha mutat nekem olyan adás-vételi szerződést, amellyel 2006ban Albertirsán akár egyetlen építési telek négyzetmétere az említett bruttó 12.500 forintnál drágábban kelt el. A vételár mindig alku tárgya. Miért adtuk el a város legdrágább helyén ingatlanjainkat ilyen áron, ha egyesek előtt ismert volt – sokkal többet áldozna rá egy vevő? Márpedig annak idején a képviselő-testület többsége, a kereskedőink érdekében határozottan elzárkózott attól, hogy a Tesco részére értékesítsük területeinket a városközpontban. Ezért a cég, megpróbálta a régi posta általunk lebontásra ítélt épületét, és a szomszédos ingatlanokat megvásárolni. Az ingatlanok összességében, épületekkel egyetemben (mint a Lidl áruházlánc esetében – a Pesti út és Nyáregyházi utca sarkán felvásárolt háFolytatás a következő oldalon >>
Albertirsai Híradó
2012. október
15
A K T U Á L I S H E LY I P O L I T I K A Folytatás az előző oldalról zak) jóval nagyobb értéket képviseltek vételárukat tekintve, mint az általunk végül eladott, és erre a célra felhasznált 3 db telek! Tehát a Tesco jóval nagyobb összeget is áldozott volna a nálunk történő letelepedésre, mint amennyibe az neki végül került. Na de ki tudhatott arról, hogy az áruházlánc több mint százmilliót adna a régi postáért és a szomszédos ingatlanokért? Talán aki a számunkra igen rossz üzlet körül bábáskodott? Egy érintett ingatlantulajdonos szerint, többször kereste valaki ebben az ügyben telefonon… 3. Végül a Polgármester úr harmadik pontjára is válaszolnék: „a KEHI elnökének július harmadikán írott levelemben felhívtam a figyelmét arra, hogy állításukkal ellentétben, a szóban forgó ingatlanokat bruttó 73.737.500 forintért értékesítettük.” Van, aki megpróbálja az ügyet a számmisztika alapján kezelni, de erre nincs szükség. Ugyanis, ha tisztán látunk, egyszerű minden: annak idején 5 db ingatlant értékesítettünk. Kettőt a Baba utcai oldalon, az új posta mellett és hármat a Győzelem utcai oldalon, a jelenlegi Tesco alatt. (Azt megint ne kérdezzék, miért így? Hiszen egyben jóval többet ért…) Jelen esetben az előbbi kettőről van szó, amely vételára nettó 25.880.000 Ft + 20% áfa, azaz összességében 31.056.000 forint volt. Tehát a Polgármester úr a KEHI adatain 56 ezer forintot kér számon. Bizony jobb lett volna odafigyelni! Hiszen egyesek szerint, az ilyen tévedések megalapozzák azt a következtetést, hogy valójában semmi hiba sem történt!? Most már csak arra lennék kíváncsi, a másik három telken esetleg mennyit bukhattunk, ha ezen a kettőn 149 milliót??? Elter János JÜB elnök
Kedves Lakótársaim!
Az Albertirsai Híradó előző, szeptemberi számában külön lapon megkaptuk „A továbbfejlődő Albertirsáért” címmel, a városunk lehetséges jövőjéről szóló koncepciót, amelyet több szerző neve fémjelez. A gondolatébresztő íráshoz javaslatokat és elképzeléseket várnak elsősorban a Polgármester úr címére. Nos most elmondom az én meglátásaim Önöknek, az „előtérből érkező gondolatok” négy fő
témája tekintetében, amelyeket elküldök számára is: A megemlített négy kitörési pont már évtizedek óta Polgármesterünk fő vesszőparipája. Sokat hallhattunk és olvashattunk ezekről az elképzeléseiről már 1998 óta, azonban érdemben egyetlen előrevivő lépés sem történt. Az első pontban hivatkozott: a megújuló energia hasznosítása terén vázolt javaslatoknál (geotermia, napenergia, szél, biomassza) feleslegesnek tartom szakértő bevonását, mivel nincs rá szükség. Önkormányzatunk az elmúlt hónapokban már tett lépéseket ezen irányokba. Volt, hogy csatlakoztunk egy most alakuló klaszterhez, és volt, hogy elutasítottuk a Polgármester javaslatát, amely mindenféle szakértő nélkül szeretett volna bennünket elkötelezni hosszú évtizedekre egy cég mellett ez ügyben. Lehet, hogy ezekről elfelejtette tájékoztatni mit sem sejtő partnereit az értelmi szerző? II. A termelő Önkormányzat jó ötletnek látszik első nekifutásra. Azonban, ha belegondolunk abba, hogy energiaerdők részére alkalmas területeink már rég értékesítette, a megmaradókat pedig elviekben a Családsegítő Szolgálat keretében a rászorulók számára már elígértük, nem látható mi is lenne az alap? Egyéb mobilizálható vagyonunk, termelő eszközeink nincsenek. Gondolkodni persze lehet a nincsről és érdeklődni szakembereknél ebben a témában – remélem, nem kerül sokba. III. Az ipartelepítési lehetőség egy jól hangzó szlogen. Valójában egy átlagember is átlátja, sajnos a közeljövőben erre esély nálunk nincs. Ettől még felvehetjük a kapcsolatot különféle egyetemekkel, oktatási intézményekkel, legalább kihasználja a Polgármester úr a szolgálati autóját. Arról most ne is beszéljünk, hogy a vállalkozásokat nem egy helyi jogszabályokat tartalmazó kiadvány segítené ki a szorult helyzetükből, hanem egy vállalkozásbarát környezet. Na meg az iparűzési adójuk csökkentése és más terheik mérséklése. IV. A termálvíz hasznosítása is már rég megoldást nyert Polgármesterünk által. Így nem is értem miről szól ez a rész az írásban? Hiszen hosszú éveken keresztül hasznosítottuk úgy a fürdőnket, hogy jóval kevesebbet kaptunk bérleti díjként érte, mint amennyi járt volna. Viszont ezzel szemben rengeteg pénzbe került az
itt maradt fizetetlen számlák és elvesztett perek terhe. Ezek után nem hiszem, hogy jó elképzelések születnének bábáskodásával, ha eddig csak erre futotta. És akkor legyen egy ráadás javaslatom a témákhoz, idézzünk fel egy korábbi koncepciót! Nem a jelenlegit – hiszen még az időszak felénél járunk – de a 2007-től 2010-ig tervezett ciklusprogramot alapozó, NFT-hez benyújtott elképzelésekről emlékeznék meg, amelyek közt ezek is szerepeltek: Albertirsa tehermentesítése és elkerülő úthálózatának kiépítése, turizmus-fejlesztés, Albertirsai fedett sportcsarnok létesítése, többfunkciós városközpont kialakítása, felszíni csapadékvíz-elvezető hálózat felújítása és kiépítése, Tessedik S. Általános iskola Győzelem úti épülete fejlesztésének II. üteme, stb, stb. A 2011-2014-ig terjedőből csak egyetlen emelek ki, hogy bemutassam azt, mennyi mindenről feledkezett meg időközben: „2011 nyaráig el kell döntenünk, hogy önerőből hozzáfogjunk-e a meglévő fürdő fejlesztéséhez, vagy azonnal elkezdjük a külső tőkebevonás lehetőségeinek pontos feltérképezését” – hozzáfogtunk, feltérképeztünk? Nem, ezzel szemben a mostani új módi szerint, unikális igényeket tudunk majd lestrapált, éppen csak döcögő fürdőnkkel kielégíteni! Például a hajléktalanoknak mosakodási lehetőséget biztosítunk. A megadott polgármesteri címre a következő javaslatokat fogom elküldeni: Jó lenne, ha régi ígéreteit tartaná be, és nem az el sem hangzottakat realizálná. Pld: a tanyagondnoki hálózat visszafejlesztése, a vizitdíj kivetése, kommunális adó mértéktelen emelése, az első lakáshoz jutók támogatásának megszüntetése, a hetven éven felüliek részére adott engedmények visszavonása, a karácsonyi utalványuk elvétele, a cafetéria juttatás megfelezése, a gyerekek erdei iskolai támogatásának megvonása, az egyházak és egyesületek támogatásának lenullázása, a város több mint félmilliárdos eladósítása stb. Ma már nagyon sokan tisztában vannak vele, hogy Ön az ígéretek embere és azzal is, hogy már az is marad. Ezért felesleges a jövőt terveznie, nagyon sokan remélik, nem Ön fogja azt alakítani. Folytatás a következő oldalon >>
Albertirsai Híradó
16
2012. október
A K T U Á L I S H E LY I P O L I T I K A Folytatás az előző oldalról
Kedves Gémesi Gábor!
Köszönjük baráti sorait az újság előző számában, amelyben Városunk erényeiről értekezett. Sajnos egy kicsit retro (régies). Azért sajnálom, hogy fiatalember létére, aki családalapítás előtt áll, már derékfájós és frontérzékeny. Én
pedig érzékeny vagyok az orromra. Kicsit bántotta valami a soraiban! Főleg amikor egynapos vizitációja után így ír: „Azt tapasztaltam, hogy az albertirsaiak méltán tisztelik, nagyra értékelik több mint egy évtizedes városvezetői munkáját. Remélem, hogy ez így is marad.” Ön igen rövid idő után rendkívül tájékozottan hagyhatta el városunkat. Belelátott
mindennapjainkba, feltérképezte múltunkat, jelenünket és még tanácsokat is ad a jövőre nézve. Na ebből elege van sok embernek, akik valóban itt élnek, és a gyermekei is itt fognak. Amennyiben visszatérne hozzánk, kérem, keressen meg, hogy a tényekről is tájékoztatni tudjam… Elter János, JÜB elnök
Kedves Elter Úr! Néhány hónapon belül Ön a harmadik, akinek leírom, hogy az Albertirsai Híradóban rendre megjelenő vádaskodásaira most utoljára válaszolok ugyanezeken a hasábokon. Ennek egyetlen oka a következő: Önnek számos más mód (testületi ülés, városfórum, közvetlen kapcsolat a választókkal) rendelkezésére áll a közügyekben meglévő álláspontja ismertetésére. Az Albertirsai Híradó viszont nem kampány újság, főként nem a ciklus kellős közepén. Mostani írásainak tartalmára az alábbiakban reagálok. 1) Ingatlan értékesítés: Ön a Híradó augusztusi számában azt állította, hogy az albertirsai önkormányzatnál „… milliók folynak bele – ismeretlen zsebekbe.” Ez az állítás nyilvánvalóan súlyos korrupciós vád. Mivel állítását a polgármesternek címzi, minimum a politikai felelősség szintjén Őt (engem) vádolja. Emiatt ugyanabban a lapszámban felszólítottam: „haladéktalanul írja le konkrétan, és hozza nyilvánosságra, mire gondol!” Felszólításomat más csatornákon többször megismételtem. Azóta két hónap eltelt, s Ön semmit sem tisztázott. Ehelyett előbányászott egyetlen állítólagos KEHI jelentést az albertirsai városközpontban az Önkormányzat által 2006-ban értékesített ingatlanok további sorsáról. Erről az ingatlan értékesítésről úgy nyilatkozott, mint ami Ön szerint bizonyíték az ismeretlen zsebekbe folyó milliókra. Ezért a testület augusztus 30-i ülésén két alkalommal megkérdeztem: tud-e más esetről, ami alapján úgy gondolja, hogy az albertirsai önkormányzat munkája miatt milliók folynak ismeretlen zsebekbe. Ön nem tudott más esetet megemlíteni. Így tehát térjünk vissza erre az ingatlan értékesítésre! A KEHI szerint az új (tehát az önkormányzatot követő) tulajdonos az
ingatlant aránytalanul magas áron adata tovább. Sehol, semmilyen formában, egyelten hatóság sem vetette föl ezzel összefüggésben az albertirsai önkormányzat bármiféle felelősségét. Az Ön 150 milliós vagyonvesztésre vonatkozó állítása pedig teljes abszurditás. A vételár ugyanis csakugyan alku tárgya (mint azt Ön is írja), de egyetlen vevő se bolond, hogy az adott településen jellemző forgalmi érték sokszorosát fizesse egy ingatlanért. Vagyis az érvem, miszerint majd akkor vitatkozom Önnel vagyonvesztésről, amikor mutat nekem 2006ból olyan albertirsai ingatlan adásvételi szerződést, amelyben a vételár meghaladja a miénket (bruttó 12500 Ft/m2) egyáltalán nem „hajmeresztő”. Ellenkezőleg: nagyon is reális és gyakorlatias. Válaszomat még egy érv alátámasztja. Nevezetesen az, hogy az adásvételt szabályos pályázati eljárás előzte meg. Ennek során egyébként, a pályázat eredményére vonatkozó javaslatot (vételárastul) legalább egy alkalommal Ön is megszavazta. A Környezet- és Településképvédelmi Bizottság 2006. augusztus 29-i üléséről készült írásos jegyzőkönyv tanúsítja ezt. Akkor most miről tetszik beszélni? A szóban forgó adásvételt egyébként már több arra illetékes szervezet vizsgálta. Nem értem, most miért nem tartja megfelelőnek az ügyészséget? A nekik írott levelet (a testületi határozatnak megfelelően) pénzügyi bizottságunk elnöke és jegyzőnk együtt fogalmazta meg. Azóta pedig valamennyi képviselő megkapta. Mi itt a probléma? Talán csak nem az, hogy Elter Úr kezd rájönni, hogy szó sincs itt semmiféle vagyonvesztésről, meg elfolyó milliókról? Kedves Elter Úr! Sokat idézett mondatának leírása óta bő két hónap eltelt. Azóta Ön semmit
nem tudott bizonyítani. Márpedig itt csak két lehetőség van. Amennyiben vádja megáll, a polgármesternek mennie kell. Ha viszont nem, úgy Önnek kell lemondania képviselői mandátumáról. Az ok nagyon egyszerű: mindketten Albertirsa javára esküdtünk. Ebbe az önkormányzati vagyon elherdálása csakúgy nem fér bele, mint a képviselő-testület és a polgármester, áttételesen a város befeketítése. Igyekezzen hát végre a bizonyítékokkal, kérem! 2) „A továbbfejlődő Albertirsáért” c. vitaanyagra tett észrevételeit megköszönöm. Kár, hogy ez a közös gondolkodásra tett kísérletünk is elsősorban vádaskodást és számonkérést váltott ki Önből. „Javaslatainak” megfogalmazásakor megfeledkezett arról az apróságról, hogy az önkormányzatok állami támogatása évről-évre csökken. Sőt: 2013. január elsejétől a Magyar Állam, a nem kötelező önkormányzati feladatok ellátásához már egyetlen forintot se ad. Az Ön által itt polgármesteri rémtettekként felsorolt megvonások között pedig egyetlen kötelező feladat sincs… Továbbá Albertirsa nincs eladósodva, a helyi adók mértéke el sem éri a honi önkormányzatok átlagát, gyülekezeteink, és egyesületeink támogatása pedig egyáltalán nem nulla. A város perspektivikus fejlesztésére vonatkozó javaslatait örömmel figyelembe vesszük. Majd ha lesznek ilyenek… 3) Végezetül, Kedves Elter Úr! A polgármester elleni folyamatos támadásai lényegesen hitelesebbek lennének, ha azokat nem közvetlenül a sportközpontunknál betöltött állásának megszűnését követően indította volna. Üdvözli: Fazekas László
2012. október
Albertirsai Híradó
17
AKTUÁLIS
Magas rangú állami kitüntetésben részesült Várhelyi György Ki ne ismerné Albertirsa Erzsébet terén álló Szent István szobrot, ne látta volna Alberti és Irsa egyesítésének ötven éves jubileumára készült domborművet, ne pihent volna meg egy kicsit a Vasút utca Pesti út kereszteződésének parkjában lévő hangulatos csobogót körülvevő hullámos padokon? Csak néhányat soroltunk fel a településünkön élő Várhelyi György szobrász- és éremművész, Albertirsát is díszítő alkotásai közül, akit munkásságáért augusztus 16-án a Köztársasági Elnök az egyik legmagasabb állami elismerésben részesítette. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozott számára. Vele beszélgettünk. Várhelyi György: „Szegeden születtem, az általános iskola nagy részét Kaposváron végeztem. A 8. osztály után a Budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba jártam, majd az ELTE pszichológia szakán szereztem diplomát. Elmúltam 36 éves, mikor elvégeztem a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, s ettől kezdve vagyok szobrász. Érdekes, hogy a gimnáziumban inkább festettem, a főiskolán mégis a plasztikát választottam.” Ebben bizonyára Asszonyi Tamásnak is szerepe volt. Tamást még a gimnáziumból ismerem, osztálytársak, jó barátok voltunk. Amikor szobrászkodni kezdett, rendszeresen segítettem neki követ faragni, bronzot megmunkálni. Amikor érmeket készített, nagy szerepem volt azok kivitelezésében is. Akkoriban sportpszichológusként dolgoztam, s a munkám mellett volt időm ezzel foglalkozni. Büszke vagyok, hogy tanulhattam tőle és együtt dolgozhattunk. Nehéz volt Önnek elindulni ezen a pályán? Emlékszik még, melyik alkotás volt az, amely meghozta azt a bizonyos áttörést? A mostani fiatal művészek egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben, nincsenek kiállítások, ahol be tudnának mutatkozni. Jobbára alig születnek új alkotások, azokat pedig inkább az idősebb művészek készítik el. Nekem nagy szerencsém volt, ugyanis sportvezetői kapcsolataim révén
sikerült meggyőzni a sportversenyek szervezőit, hogy ne a megunt érmeket, díjakat adják át a versenyek helyezettjeinek, hanem egyedi készítésű művészi elismeréseket. Több olimpiai bajnok-
sérő szobrot a díjazott színművészeknek. Az ihletet M.S. Mester Mária és Erzsébet találkozása című festménye adta, melynek jobb oldalán Erzsébet látható. Mikor Spéter Erzsébet meglátta a szobrot, azonnal beleszeretett. Sokáig tartottuk a kapcsolatot, azonban az általa beígért kiállításokra nem került sor. Hogyan került Albertirsára? A ’90-es években Szarvason dolgoztam, itt ismerkedtem meg Roszík Mihállyal, aki ekkor már régóta az Alberti Evangélikus gyülekezet lelkésze volt. Amikor a szarvasi polgármester egy emlékérmet adományozott neki, érdeklődött annak készítője felől. Szerencsés vagyok, hogy megismerhettem, nagyon szerettem Miska bácsit, zseniális ember volt, rengeteget tett a közösségért, sokat dolgoztunk együtt, így egyre sűrűbben jártam Albertirsára. Vettem egy „birtokot”, s az ezredfordulón ide költöztem. Nagyon jól érzem itt magam, szeretek Albertirsán élni. Azt viszont sajnálom, hogy több ötletem is kudarcba Várhelyi György, Roszík Mihály tiszteletére készített Égig érő lépcsőnél a Magyar Érdemrend fulladt, amivel tovább lehetett Lovagkeresztje címmel volna gazdagítani a várost. Ezek ról, sportvezetőről készítettem szobrot, Albertirsára is kerülhettek volna. domborművet, emléktáblát. A legismerIdén hat művésztelepen is voltam, ahol tebb sportemlékművem, a MASZ emlék- fa konstrukciókat készítettem. Velem mű, Budapesten, a Szabadság téren áll. tartott Mezősi Aranka helyi fafaragó műItt emlékeznek meg minden év május vész is. Régóta ismerjük egymást, ketten 6-án a Magyar Sport Napján. együtt legalább 30 köztéri konstrukciót Nem sport témájú büszkeségem az készítettünk 10 év alatt. Erzsébet-díj bronz figurája. (Az ErzséÖn többnyire megrendelésre dolgozik. bet-díj Spéter Erzsébet által alapított Mennyire engedheti szabadon a fantáziművészeti díj, melyet 1987-1994 között áját egy-egy megrendelésnél? osztottak ki egy szakmai zsűri ajánlásai Örülök és büszke vagyok rá, hogy foalapján. Díjazták többek között Tolnay lyamatosan vannak megrendeléseim. Klárit, Eszenyi Enikőt, Hernádi Judi- Utoljára az „Albertirsa Szolgálatáért” kitot, Antal Imrét, Cserhalmi Györgyöt, tüntetést készítettem el, melynél konkKoltai Róbertet – a szerk.) Amikor elvé- rétan rögzítették, mi legyen az elő-, illetgeztem a főiskolát, szinte csak az érem ve a hátoldalán. Természetesen olyan is és a kisplasztika maradt a szakterüle- van, hogy rám bízzák egy díj vagy érem tem, utóbbin belül is a sport dominált. megtervezését. Néhány közülük igazi Egy véletlen folytán ismerkedtem meg „szerelemérem”, mint például a FotóSpéter Erzsébettel, aki látta az egyik Folytatás a következő oldalon >> munkámat, s megkért, készítsek egy kí-
Albertirsai Híradó
18
2012. október
AKTUÁLIS Folytatás az előző oldalról művészeti Szövetség díjai. Ennél csupán annyit kértek, az egyik oldalán a díjazott művész kevésbé ismert portréja, születési dátuma legyen, a másikon pedig egy világhíres munkájának plasztikai változata. Minden más az én dolgom, az is, hogyan és hova helyezem el a képeket. Ön eddig rengeteget adott, augusztus 16-án viszont egy rendkívüli kitüntetést vehetett át; a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje címet. Milyen érzés volt? Két héttel az átadás előtt kaptam a Köztársasági Elnöki Hivataltól egy levelet, melyben kérdezték, amennyiben kitüntetnének, átvenném-e azt? Természetesen igent mondtam. Örülök,
és megtisztelőnek tartom a kitüntetést, melyet a Szépművészeti Múzeumban a Köztársasági Elnök megbízásából Balog Zoltán nyújtott át, akinek cserébe – mert őt régebbről már ismertem –, egy általam készített Albertirsa pecsétet és pecsétnyomót „adományoztam”. Jól meglepődött, felmutatta a kitüntetetteknek, hogy őt is kitüntették. Nagy taps fogadta. Kitüntetésemet albertirsai barátaim is örömmel fogadták, sok helyen megemlékeztek róla, gratuláltak nekem. A lovagkeresztet az adományozó a „Közösségért tett szolgálataimért” indokolta. Bízom, hogy Albertirsa közösségéért is tettem már, s igyekszem ezután is tenni. Müller Mónika
November a „Megbocsátás Hónapja” a könyvtárban A Márai Sándor Városi Könyvtár novemberi hónapot ismét a „Megbocsátás Hónapjá”-nak szánja. Ezért azok az Olvasók, akik 2012. november 30-ig visszahozzák a könyvtárunkba a már régen kikölcsönzött könyveket, mentesülnek a késedelmi megfizetése alól. Továbbra is szeretettel és megértéssel fogadjuk olvasóinkat és látogatóinkat! Találkozzunk a könyvtárban! A könyvtár dolgozói
20 éves az Alberti Evangélikus Óvoda Huszadik születésnapját ünnepelte szeptember 23-án az Alberti Evangélikus Egyházközség Óvodája. Az Alberti Evangélikus Templomban tartott istentiszteleten Túri Krisztina lelkészasszony köszöntötte a gyülekezetet, a városvezetőségét, a testvéregyházak képviselőit, majd elevenítette fel röviden az Óvoda fontos eseményeit. Igét hirdetett Krámer György esperes. Az óvodapedagógusok mellett mindenekelőtt a gyerekeket köszöntötte, s a gondoskodás fogalma felől érdeklődött a kicsiktől, melyet remekül példázott az esperes úr Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika című történetével. A szerelmespár egy gonosz varázslat miatt nem
tudott együtt lenni, felváltva élték kacsaként mindennapjukat, mégis mindig óvták, védelmezték egymást. Ez a nap a hálaadás ünnepe. Hálát adni a húsz éves
óvodáért, a gyerekekért, azokért, akik vigyáznak rájuk, a gyülekezetnek, hogy gondot visel az intézményre. Az istentisztelet végén Túri Krisztina egy szép növényt nyújtott át Mag Pálné óvodavezetőnek, melynek virágai szimbolizálja azokat az embereket, akik sokat tevékenykedtek az intézményért és az intézményben. Az ünnepség az óvoda udvarán folytatódott, ahol a kicsik az óvó nénikkel együtt kedves és vidám műsorral kedveskedtek a közönségnek. Énekeltek, szavaltak, valamint néhányan közülük Az elveszett bárány történetét adták elő. Köszöntőt mondott Roszík Mihályné, aki felidézte az óvoda indulásának körülményeit. Az alberti evangélikusok lelkességét, egyházszeretetét és hűségét bizonyítja, hogy a rendszerváltást követően, Roszík Mihály lelkész vezetésével, az elsők között igényelték vissza eltulajdonított intézményeiket. Az óvoda 1992. szeptember 1-jén kezdte meg működését. Az intézmény
programja ettől kezdte teljesen átalakult, kiegészült a keresztény hitre neveléssel. Bibliai foglalkozások, hittanórák kísérik a kicsik mindennapjait. Mag Pálné óvodavezető is meghatottan elevenítette fel az elmúlt két évtizedet, s azt a sok segítséget, amit a szülőktől kaptak az induláskor. Ezen idő alatt rengeteget változott az épület külsőleg, belsőleg egyaránt, s megköszönte mindazoknak támogatását, akik ebben részt vettek. Iker Ferenc édesapa szülőként, Farkas László, a gyülekezet vezetője nagypapaként is méltatta az intézményt. A szép szavak és az állófogadás után, az épületben Óvodatörténeti kiállítás várta a szülőket és nosztalgiázni vágyókat, ahol fényképeken kereshették meg kicsinyeiket vagy éppen önmagukat. Az óvodásokat pedig rengeteg program, köztük kézműves foglalkozás és mesemondás várta a délután folyamán. Müller Mónika
Albertirsai Híradó
2012. október
19
AKTUÁLIS
1956. október, Budapest Október 24-én reggel szokás szerint a vasútállomáson reggel négykor vártunk az első vonatra Abonyi Miskával, ki távoli unokatestvérem. A szokásos félalvást a vonaton ma nem tudtuk megtenni, mert mindenki élénken beszélgetett, vitázott, hogy a kalauzok, kik az éjféli vonattal jöttek most azt mondják, Pesten a belvárosban lövöldözés van, és vadásznak a kommunistákra. A legnagyobb zaj a rádiónál volt, és Miskával úgy beszéltük meg jobb lesz, ha nem szállunk le Kispesten, hanem bemegyünk Kőbányáig. Beérkezve, ahogy a vonatról lenéztünk a Zalka Máté térre már tudtuk, nincs minden rendben. Az emberek nem siettek munkahelyük felé, egy teherautón egy fiatalember torka szakadtából átkozta a kommunizmust és mondta, hogy a Rádiónál lövik az Ávósok a magyarokat. Szólt, hogy önként ki akar jönni segíteni. Én meg Miska nem is szóltunk egymásnak, de már másztunk is a teherautóra, és a körút után az Üllői úton letettek. Ahogy a teherautókról leugrottunk, több 9-10 éves gyerek jött oda és puskagolyókat – melyek zsírpapírba voltak csomagolva – nyomott a kezembe. „Nincs puskám,” mondtam a gyerekeknek. Erre ők: „Majd lesz.” És mutatták, merre menjünk a Rádió felé, csak egy pár lövést hallottunk, ahogy az épület elé értünk. A bejárat előtt láttam öt halott Ávóst, ahogy feküdtek egymás mellett… Hirtelen nagy lövöldözés támadt. Berohantunk az épület udvarába és Miska eltűnt mellőlem. Valaki az emeletről ránk lőtt, mindenki felbőszült: „Fel, fel! Nyírjuk ki!” Én az egyik lépcsőjárathoz rohantam és ugrottam a lépcsőkön, majd megmerevedtem a lépcsőkapunál, ahol két vöröskeresztes nővér egy katonát ápolt. Az egyik a homlokát simogatta. Alul a mellén vért láttam folyni, a katona jajgatott: „Édesanyám sohase látlak többé!”. Borzasztó hatással volt rám. De abban a pillanatban láttam meg a puskáját. Odarohantam, felkaptam. Csak a nővérek néztek rám ijedten, én a lépcsőn futás közben raktam a golyókat a tárba. Milyen jó, hogy a gyerekek adták a golyókat, mert a puska tára üres volt… Leértem az udvarra, ott láttam Miskát puskával. „Hol vetted?” – kérdeztem. Erre
ő: „Gyere, megmutatom!” Bevezetett egy nagy hodály terembe, ahol puskák százával, szépen sorban a plafonig voltak rakva… Egy kórház-féle épületen mentünk keresztül, az egyik szobában egy rendőr volt egyenruhában. A fiú odament hozzá. 25 éves lehetett, látszott az arcán, hogy milyen félelemben volt. Egy orvos állt ott és mondta: „De kérem, ez kórház.” A gyerekek körbefogták, ráirányított puskával. Én Miskával mentem tovább. Most vettem észre, hogy a cipőtalpam leszakadt, és próbáltam egy spárgával felkötni. Egy egyetemista jött oda hozzám. Egy-két utcán át, kiláttunk az Üllői útra, ahol most ruszki tankok robogtak a Körút felé. A fiú hozzám szólt, és a kezembe nyomott egy csomó töltényt… A tankok úgy néhány perc szüneteléssel jöttek. Hallottam a dübörgést, hogy egy új csoport jön. Mikor beértek, lőttem még egyet utána, sehol semmi, persze hogy semmi… Egyszer csak egy albertirsai fiút, Kucit láttuk jönni két fegyveres társával, de azok nem albertirsai fiúk voltak. Őneki Miskával nagyon megörültünk. Abban az időben még Albertirsán mindenki ismerte egymást, ha másképpen nem, úgy látásból… Talán egy vagy két napra rá a Vasútállomásnál találkoztunk reggel, kik harcolni akartunk tovább. Andrásik Miska, Varga Karcsi öccse, kit csak Vörös néven ismertünk, Radics Gyurka, Radics Laci, Abonyi Miska, Mahalek Jancsi és én, Terényi Feri, valamint Kóhut Pista. Ahogy a belvárosban csavarogtunk, bárhol kérdezősködtünk, sehol senki nem tudott felvilágosítani, hogy merre lehet egy szabadságharcos felvételi helyet találni, amíg végre nagy lövöldözést hallottunk, és abba az irányba mentünk… A Práter utcához érve láttuk, hogy jó helyen jártunk, mert az utca mind két oldalán kisebb ágyúk álltak és kifelé voltak irányítva, tehát ezek ott bent védtek valamit. Az őröknek nem kellett sokat mondani, ők kezdték „Ha beállni jöttetek, majd ő felvezet.” Az egyik fiú bevezetett bennünket a Práter utcai iskolába, egy szobába, ahol egy fiatal fiú egy asztal előtt ült. Mellette egy idősebb, megtörtnek kinéző bácsi állt. A fiú kérte a személyazo-
Kedves Olvasó! Az itt következő sorok Terényi Ferenc, ötvenhatos szabadságharcos visszaemlékezéseiből szó szerint kivonatolt összeállítást tartalmazzák. Terényi Úr albertirsai fiatalként került az ötvenhat októberi pesti harcok forgatagába. A forradalom leverése után nyugatra távozott, s évtizedek óta Kanadában él. Innen mind rendszeresebben hazalátogat. Úgy gondolom, írása tanulságos visszaemlékezés ötvenhat októberének kemény napjaira. A Szerkesztő nosságit, meg a munkahelyi belépőt és jegyzetelt. Az idős bácsi mondta, hogy ő a parancsnok, most jött ki a börtönből és egy erős nemzetőr csapatot akar itt kiképezni. A szavaira pontosan már nem emlékszem. Felvezettek az emeletre, ahol elmondták, hogy ebben a teremben mi vagyunk a második század. Másnap, reggeli után tűzoltó egyenruhát, csizmát kaptunk, így civil ruhánkat lecserélhettük, majd puskát adtak. Századparancsnoknak egy kiszolgált katonát választottunk. A tized parancsnoka meg Radics Gyurka lett, mert ő már tiszti iskolás volt, helyettese meg én lettem. Utána csendes napok következtek. Nappal fegyverkezelést tanultunk. Háromszor kaptunk enni, minden evésnél egy csomag cigit, ezt sehol nem lehetett kapni. Nappal járőrök kijártak igazoltatni, és mindig hoztak egy Ávóst, vagy akinek nem volt igazolványa. Az ávósokat az iskola bal szárnyú termében tartották, ha jól emlékszem, csak egyetlen egy lett fogvatartva, aki biztos Ávós volt. A többit elengedték… November 4-én reggel, nagyon korán lehetett, négy-öt óra, nagy lárma: „Mindenki a második századból le a tornaterembe!” – szólt a parancs. Ott nagy ládák, tele gránátokkal, fegyverekkel. Mi egy ládához álltunk. Egy férfi ott rögtön magyarázni kezdte, hogyan kell a gránátbiztosítót helyesen berakni, és mindenki rakja össze saját gránátját. Én csináltam Folytatás a következő oldalon >>
Albertirsai Híradó
20
2012. október
AKTUÁLIS Folytatás az előző oldalról magamnak hármat, és mind a háromra még kettőt rácsavartam. Három nyél, kilenc gránát. Radics meg is kérdezte: „Egy husángot építesz a gránátokból, és azzal akarod a ruszkikat ütni?” A földszinten vártunk, hogy valaki adjon valami parancsot, mikor egy másik századparancsnok utasított, hogy menjünk fel az iskola padlására, ahonnan tüzelhetünk az Üllői úton haladó ruszkikra. Fent a tetőn, a ház oldalán puskatussal kivertük a téglát, hogy kilövő réseket csináljunk. Andrásik Miskának golyószórója volt. Bizony mentek a tankok meg páncélautók, a ruszkik nagyon ravaszok voltak, a páncélautó mindig úgy öt vagy hat tank után jött. A tankra is lőttünk, de hiába, sokszor nem jött páncélautó. Dél felé feljött egy repülős hadnagy, mondtuk neki, hogy mi a baj és miért nem megyünk semmire. „Nem baj.” – mondta. „Mindenki tele tárral, készen legyen a lőrésekben, amikor a tankok jönnek.” Senki ne lőjön, csak amikor a harmadik tank elment. „Úgy is lett, a negyedik vagy ötödik tank után jött egy páncélautó. Na az aztán kapott… Szétlőttük minden gumiját és az út közepén lesüllyedt. Volt ám diadal, üvöltözés. Amikor megálltunk, akkor a ruszkik lőttek és ez így ment egy darabig és ekkor a hadnagy kért önkénteseket. Én és egy fiú jelentkeztünk. Mondta, hogy hozzunk sok lőszert, benzinpalackokat és gránátokat. Ő vezetett, de hogy hová… A háztetőkön, szó szerint a ház kúpján mentünk. A sok robbanást, lövöldözést a fülem mellett éreztem állandóan. Végre leértünk a földszintre, egy folyosón megálltunk és a hadnagy mondta: „A páncélkocsitól legközelebb fel kell mennünk az emeletre, és ledobáljuk a gránátokat, meg a benzines üvegeket a páncélautó nyitott tetejébe.” Újra elindultunk, mikor a hadnagy térdre esett és mondta, hogy meglőtték. De honnan? „ A lábamban a golyó.” Kiláttunk a Práter utca és az Üllői út közötti utcára. A másik fiú a hátára vette a hadnagyot és vitte vissza az iskolába, én meg egyedül maradtam. Az út másik oldalán, a Corvin-közben állt egy tank, egy lelket sem láttam. Egyszer csak egy magyar tankos katona jött ki az épületből, sisak a fején. Rögtön szóltam Neki, hogy: „Ott a fal mellett, az Üllői úton egy páncélautó van, és nem
bír tovább menni, mert kilőttük a gumiját, nem jönne-e ki a tankjával szétlőni?” „Nem, sajnos!” – mondta. „De bajtárs!” – kiabáltam át – „A harckocsi tele ruszkikkal és állandóan lőnek ránk!” De már engem ekkor annyira nem érdekelt semmi, leültem (azaz leroskadtam) és a folyosón rágyújtottam a robbanások, lövöldözések közepette. Nem is figyeltem semmire. A füstöt fújva örömmel ugrottam fel, mert láttam, tankunk már kihúzódott az út közepére és az ágyútornyát fordította a ruszki páncélautó felé. Kinéztem az ajtón, Istenem, az ajtó alatt kint az úton, egy magyar nő holtan feküdt, munkás kék ruha volt rajta. Balra volt a ruszki páncél-
autó. Egy nagy robbanás, a páncélautó mintha felemelkedett volna, és nagy zajjal vágódott vissza az útra. Vagy öt percig tartott a páncélautó golyóinak robbanása. Mikor a Corvin-közi katona kiszállt, örömmel intettem neki. Hirtelen nagy csend lett. A tankos katona hozzám szólt: „Tudja, fiatalember én azért nem akartam azt a kocsit kilőni, mert teljesen egyedül vagyok; ha a ruszkiknak a harckocsiban lett volna valami tankelhárító fegyverük, akkor még ki sem értem volna az út közepére, ők lőttek volna engem szanaszét. Tudja maga, hogy mennyi idő kihozni egy tankot, tornyot beállítani, tölteni, lőni?” Terényi Ferenc
30 éves lett a Faluház 1984-ben Franciaországban Történelmi Műemlékek Nyílt Napja címmel egyedülálló kezdeményezés indult útjára, azzal a céllal, hogy azok a kiemelkedő, várhatóan széles érdeklődésre számot tartó műemléképületek, amelyek általában zárva vannak a nagyközönség előtt, egy hétvégén
nyissák meg kapuikat, és ingyen, lehetőleg szakszerű vezetéssel fogadják a kíváncsi látogatókat. 1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságát (akkori nevén Országos Műemlékvédelmi Hivatal Nemzetközi és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályát), hogy szervezze meg a rendezvényt. Ezt a koordináló munkát a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ma is végzi. A
Kulturális Örökség Napjaihoz évről-évre egyre több település és helyszín csatlakozik. Albertirsa negyedik alkalommal vett részt a programban, mely idén szeptember 15-én és 16-án került megrendezésre. Egy kiadós és értékes séta keretében térképezhették fel az érdeklődők a Zsinagógát, az Irsai Evangélikus Templomot, a gyönyörű Ybl-kápolnát, s végül, de nem utolsó sorban a Faluházat, ami működésének 30. évfordulóját ünnepelte. Ennek jegyében szeptember 15-én gazdag programokkal várt mindenkit a születésnapos örökségünk, mely hűen őrzi Albertirsa múltját. Délelőtt kézműves foglalkozásokon vehették részt kicsik és nagyok, akik csuhé és rongybabákat, illetve egyedi emlékkönyvet készíthettek. Délután Fazekas László polgármester köszöntötte az egybegyűlteket és a lelkesen tevékenykedő Szivárvány Nyugdíjasklub tagjait. A polgármester beszédében felelevenítette a kezdeteket, megemlítette a Szabadság TSZ-ben dolgozó Zsilik Pálnét, valamint a TSZ elnökét Valent Mihályt, akik rengeteget tettek a Faluház elindulásának érdekében. Körünkben üdvözölhettük Kovács Lászlónét, vagy ahogy mindenki ismeri, Marika nénit, aki több évtizeden keresztül gondoskodott a Faluház működéséről. Marika néni meghatottan vette át a gyönyörű virágcsokrot és a 30-as számmal ellátott csokitortát, melyet szívesen osztott meg a rendezvényen megjelent közönséggel. Hálája jeléül saját versével köszönte meg a felé áradó szeretetet. Folytatás a következő oldalon >>
2012. október
Albertirsai Híradó
21
AKTUÁLIS Folytatás az előző oldalról A kötetlen beszélgetés után Illyés Szabó Anna székely népmesékkel szórakoztatta a gyerekeket. A kicsik érdeklődve hallgatták az ízes tájszólással előadott történeteket. A vendéglátásról a nyugdíjasklub tagjai gondoskodtak, s nagy sikere volt a sokféle süteménynek. A kemencében sült finomságokat és a kapusznyíkot Muzsik Gyuláné (Mamóka), Bori Jánosné, Nyitrai Mihályné és
Simó Pálné készítette hagyományos recept alapján. A kemencét a szlovák Önkormányzat újítatta fel, ami sikeresen vizsgázott ezen a napon, illetve a régen várt szaletli is elkészült. Akik nem szerettek volna túl sok energiát az édességekből magukhoz venni, az ínycsiklandozó gyümölcstálból válogathattak. Ez a rendezvény remek alkalom volt arra, hogy a város lakosságát összekovácsolja egy programokban gazdag, kellemes napon. Müller Mónika
A Tessedik iskola hírei A nyári élmények után szeptember 3-án tanárok és diákok felsorakoztunk a Tessedik Sámuel Általános Iskola udvarán, ahol igazgatónőnk, Ádám Ildikó, ünnepélyes keretek között megnyitotta a 2012/2013-as tanévet. Az idei tanévben fokozott hangsúlyt fektetünk az egészséges életmódra nevelésre, a sportolásra, az iskola életében való aktív részvételre. Az új tanévünk jelmondata: „Ép testben ép lélek.” Ennek jegyében tervezzük a szabadidős tevékenységeket, amelyek szervesen kapcsolódnak a tananyagunkhoz, nevelési céljainkhoz. Fontos feladatunk a tanulók személyiségének fejlesztése, az erkölcsi normák megszilárdítása, viselkedés- és beszédkultúrájának, kommunikációs készségének fejlesztése. A tanév újdonságai: – első és ötödik évfolyamon bevezettük a mindennapos testnevelést; – gyógytestnevelés az idei tanévtől az eddigi egy csoport helyett három csoportban folytatódik; – tornatermünkben a parketta teljes cseréjére kerül sor, ez a nagy beruházás várhatóan még ebben az évben elkészül. Jelenleg az udvaron, a kis tornateremben, illetve néhány osztálynak a Sportcentrumban tartjuk a testnevelés órákat. City & Guilds gyermek nyelvvizsgát tettek májusban, – s ennek eredményét a
nyár folyamán ismerhettük meg – a következő tanulók: 6.d: Czigelmajer Balázs, Kőhegyi Attila, Sándor Viktor; 7.b: Kostyalik Fanni, Vincze Álmos, Vincze Mátyás; 7.c: Berkes Dorka, Hartvig Virág, Steer Adrienn. Szeptember 8-án szombaton, az elmúlt tanév „Csillag születik” versenyének
győztesei túráztak a Holdvilág-árokban, megkóstolták a Lajos-forrás vizét, a kellemes kirándulásról szép élményekkel tértek haza. Az „Ép testben ép lélek” nyitóprogramját: „Az egészség 12 pontja” című előadást a felső tagozatosoknak a Móra Ferenc Művelődési házban tartotta iskolavédőnőnk Dr. Fógelné Jóga Andrea. Az érdekes előadás végén egy fittségi versenyt is meghirdettünk a gyerekeknek, ezzel is ösztönözni szeretnénk őket a mozgásra, a helyes táplálkozásra, az egészséges életmódra.
Lezajlottak az évnyitó szülői értekezletek, ahol az új tanév rendjéről, szakkörökről, korrepetálásokról, előkészítőkről, a osztálykirándulások tervezetéről, fogadóórák idejéről tájékoztattuk a kedves szülőket. Sok diákot lehetett látni, akik lelkesen házról-házra járva gyűjtötték a papírt. Szülőket, akik nagy menynyiségben szállították be az otthon összegyűjtött papírt az udvaron álló hatalmas konténerekbe, hogy a minden évben esedékes papírgyűjtésben részt vegyenek, ezzel is hozzájárulva a szelektív hulladékgyűjtés egyik szeletéhez, illetve az újrahasznosításhoz. A szép időt kihasználva a Diákönkormányzat kerékpártúrát szervez Nagykőrösre, ahol számháborúznak a résztvevők, majd hazatekernek. Bekapcsolódunk az Autómentes Világnap programjába, amely fel kívánja hívni a városlakók és a városvezetés figyelmét a környezettudatosságra. A megnövekedett autóforgalom okozta környezeti, baleseti és városképi problémákra, a közlekedési mód felelősségteljes megválasztására, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének szükségességére. Szilágysomlyói testvériskolánkból érkezett meghívás. Örömmel látogatunk el hozzájuk október 19-20-21-én, hogy további közös élményeket gyűjtsünk. Izsáczkyné Korcsog Rita
22
Albertirsai Híradó
2012. október
AKTUÁLIS
A papírcsónak utasa Benkő T. Sándor 1952. augusztus 2-án született Budapesten. Gyermekkora óta rajzol, fest és fotózik. 1983-85 között az amszterdami Gerrit Rietveld Akadémián tanult grafika-festő szakon. Sajtógrafikus-illusztrátorként kezdte pályáját. 1973 óta állít ki rendszeresen itthon és külföldön egyaránt. 1992-ben részt vett a Barangoló című gyermekújság létrehozásában, melynek művészeti szerkesztője és grafikusa volt. 60. születésnapja alkalmából kerestük fel a városunkban élő művészt.
Munkáira erőteljes szürrealista látásmód jellemző. Ön hogyan vélekedik saját maga művészetéről? Fontos a popularitást a művészi színvonallal összehozni. Mondhatnám azt is, hogy popularista, látványfestő vagyok. Szürrealista, ugyanakkor teljesen hétköznapi realista. Több mind 20 éve használom a papírcsónakot szimbólumomként, ami sokkal összetettebb annál, mint aminek látszik. Kifejezi a lelket, a szellemet, az emberi tudást, hiszen pa-
felvételt nyertem a második évfolyam grafika-festő szakára. A negyedik évben már tanársegédként dolgoztam. Befejezni azonban nem tudtam. Apám halálakor haza utaztam. Tanulmányaim alatt rengeteg időt töltöttem szobrászoknál, olyan technikákat sajátítottam el, melyekről itthon, akkor még nem is hallottak. A ’80-as években – legalábbis külföldön – átjárhatóak voltak a művészeti szakok az akadémián. Mára ez nem teljesen igaz. A ’90-es évek elejétől ugyanis előtérbe került az ego, az „én” kiemelése, ami teljes mértékben rányomta Nemrég töltötte be 60. a bélyeget a 21. század viéletévét. Számot vetett selkedéskultúrájára. A műéletéről, munkásságávészek is elhatárolódnak ról? egymástól. 55 évesen még Annyiban talán igen, mindig hajtott a tanulás hogy megpróbálom iránti vágy. 2007 tavaszárendszerezni a munkáitól 2009 őszéig az angliai mat. Pályám során több Bristolban lévő UWE-n száz festményt, több folytattam tanulmányokat ezer grafikát és jónéhány Master képzésen Art, Meköztéri szobrot készítetdia and Design szakon. Az tem. Ezekből válogatok Angliában töltött évek alatt a művészetemről szóló tökéletesen együtt tudtam könyvben, illetve jelendolgozni egy japán origaleg tankönyvet illusztrámi-, egy skót szobrász, s lok általános iskola 1-2. egy chicagói festőművészés 3-4. osztályai számára. szel. Még a közös kiállítás Hogyan került felszínötlete is felvetődött. Mára a re az Önben rejlő művégalériatulajdonosok, a kriszi tehetség? tikusok diktálják a trendet, Először a szüleim amihez a művészek kényvették észre érzékemet telenek alkalmazkodni, ha a rajzoláshoz, miután nem akarnak mellőzöttek lemásoltam a szobánk Benkő T. Sándor – A Papírcsónak Vándora (akril, vászon, 76x76 cm) lenni. falán lévő, Petőfi szüEnnyi külföldi és hazai tapasztalat lőházát ábrázoló festményt. Ez annyira pírcsónakot csak ember tud hajtogatni. A jól sikerült, hogy elküldték egy újság szürrealizmus sem újkeletű, már az óko- után, mi hozta Önt Albertirsára? 1989-ben a manchesteri székhelyű számára, ami le is közölte. Ezt követően ri Egyiptomban és Kínában is fellelhető Coop fennállásának 200. évfordulójára rendszeresen továbbították a rajzaimat volt. Összesen hatszor jelentkeztem a Mű- meghívást kaptam egy kiállítás sorozatra különféle gyereklapoknak. Mindezekről én semmit sem tudtam, csupán kedvte- vészeti Akadémiára, de sohasem nyer- Rochdale-be és Londonba. Négy hónap lésből ragadtam ceruzát. Később meghí- tem felvételt. Ma sem tudom miért, s ez alatt minden képemet sikerült eladnom. vásokat kaptam országos és nemzetközi egy fájó pont számomra. Egyik barátom Hazaérkezésem után az angol Galleries rajzpályázatokra. Gyerekkoromban nem vetette fel a külföldi tanulás lehetőségét, című lap mintájára, Magyarországi Gaakartam művész lenni, az elektrotechni- s ajánlotta figyelmembe az amszterda- lériák elnevezéssel indítottam a negyedka, a fizikai kísérletek vonzottak igazán. mi Gerrit Rietveld Akadémiát. Jó ideig évente, három nyelven (magyarul, némeTehetségemet a középiskolai rajztaná- morfondíroztam a jelentkezésen, végül tül és angolul) megjelenő újságot. Ekkor rom, Borbíró Elek is felfedezte. Barátjá- rászántam magam, s az anyagaimat egy bejártam az egész országot, a legkisebb hoz, Pleidell Jánoshoz jártam szakkörre, önéletrajz kíséretében kiküldtem az is- települések kiállítóhelyeire is eljutottam, s innentől kezdve rengeteget rajzoltam, kolának. Nagyon rövid időn belül, háFolytatás a következő oldalon >> rom hét múlva érkezett a válasz, hogy festettem.
2012. október
Albertirsai Híradó
23
AKTUÁLIS / SPORT Folytatás az előző oldalról de 1992-ben – több okból kifolyólag – meg kellett szűntetnem a lapot. Ezután hatalmas szervezési munkával létrehoztam a Budai Vár alatt lévő Ostrom utca 14. számú bérház udvarában pesti festményeimből az Udvar Kiállítást. Azonban a kritika nem volt hajlandó tudomást venni eseményről, annak ellenére, hogy a média – TV, rádió és újságok – lelkesen publikálták. Ekkor hagytam ott Budapestet. Albertirsára egészen véletlenül kerültem. Volt feleségemmel látogatást tettünk gyerekkori barátnőjénél, s ő ajánlotta figyelmembe ezt az eladó homokrészi tanyát. Bár eléggé elhanyagolt állapotban volt, a kisugárzása nagyon megfogott. Megvettem, rendbe hoztam, s azóta itt élek. A köztudatba is hamarosan beivódott az Ön albertirsai léte. A Baross Gábor, illetve a II. világháborús emlékmű egyaránt az Ön nevéhez fűződik. Baross Gábor születésének 150. évfordulóján minden település kapott egy emléktáblát, ahol utcát neveztek el a politikusról. A Kulturális Bizottság elnöke méltó helyet keresett az albertirsai emléktáblának. Ekkor felvetettem az emlékmű ötletét. Több szemszögből készítettem látványtervet, s a lehető legköltséghatékonyabb megoldás szerint valósult meg. A talapzatán látható Magyarországot saját kezűleg raktam ki kavicsokból. A II. világháborús emlékmű sem nevezhető szokványosnak, mert ritka, nemes és színes kövekből készült el. Örülök, hogy egy olyan műalkotást sikerült letennem Albertirsa asztalára, ami nem gyakori Magyarországon. Sajnálom, hogy a tervezett millenniumi emlékmű, végül nem valósult meg, holott a Bíráló Bizottság is megfelelőnek találta, sőt, a népszavazáson is eredményesen szerepelt. Továbbá, a Pesti úton lévő Galéria is – mely egy évig működött – az én ötletem volt. Próbáltam az itt élő művészeket bevonni, ám néhányan közülük elzárkóztak ettől, amit ma sem értek. Ma mélységesen csalódott vagyok, amiért nem élnek a tudásommal a lakóhelyemen. Ezért szépen lassan elkoptam Albertirsáról, s inkább vallom magam homokrészinek, mint albertirsainak. Müller Mónika
Sikeresen hazatértek a „kis” hősök a londoni Olimpiáról! Csodálatos sikert értek el az Albertirsai galambászok. A 18 elküldött galambból 7 sikeresen hazatért Londonból. Magyarországra az elküldött galambok kb. 15 %-a érkezett haza. A galambok rendkívüli teljesítményt nyújtottak, miután átrepülték a tengert a hazavezető úton óriási kánikulába folytatták útjukat hazáig. A meg tett 1600 km ritkán megrendezett versenytávolság, tekintetbe véve a tenger átrepülését is. Az országban a dunántúli Velence és Albertirsa galambászai szerepeltek a legsikeresebben. Albertirsa vonatkozásában a következő egyéni helyezések szület-
tek: Bálint Csaba és fia Tamás Olimpiai 8., 38., 40., Kemenczei János Olimpiai 48., Misák Attila Olimpiai 74., Ifj. Bátkai Károly Olimpiai 84., valamint Kecser Pál Olimpiai 120. országos helyezést ért el az elküldött 839 galamb közül. A mellékelt képen Bálint Csaba és fia Tamás sikeresen hazaérkezett galambjai láthatók. Kemenczei János , A-18 PGSE
Hírek a motocross világából
„Szeptember 1-jén a somogyvári Adrenalin Ringen rendezték meg az 5. bajnoki fordulót, amire elég komoly nemzetközi mezőny gyűlt össze, főleg osztrákok, szlovákok jöttek. Sajnos nem igazán tudtam sokat edzeni erre a versenyemre. Beteg is lettem azon a hétvégén, ami kihatott a teljesítményemre. Hiába kaptam el jól mindkét futam rajtját, 7. helyezést értem el, fél méteren múlott a jobb eredmény, ami eléggé idegesítő volt. Ennek ellenére nagyon tetszett a verseny, a csajok is kemények voltak, és a pálya is nagyon jól elő volt készítve. Jó érzés volt, hogy annyi ember szurkolt nekem a pálya széléről. A következő versenyem október 6-án lesz Csákánydoroszlón, az osztrák határnál. Jelenleg 3. helyen vagyok a bajnokság állásában. Elég biztos ez a 3. hely, ami kicsit megnyugtat, mert a mögöttem lévő lány és köztem 70 pont
különbség van, amit két verseny alatt szinte lehetetlen neki behozni. Így remélem az év végi díjátadó gálán is dobogóra állhatok majd.” Simó Kitti „Szeptember 16-án, Hódmezővásárhelyen volt a legutóbbi versenyem, ami elég jól sikerült. Nem ismertem a pályát, ez nagyon megnehezítette a dolgom, kevés volt a 2x15 perces edzés, hogy kiismerjem a pálya minden részét. A rajtjaim nem sikerültek a legjobban, az elsőben el is estem, így hátulról kellett megkezdenem a felzárkózást, ez a 2. helyig sikerült. A második futamra a pálya alkalmatlansága miatt lerövidítették a futamidőt 12 perc + 2 körre. Itt sikerült megszereznem az első helyet, így a legvégén a dobogó legfelső fokára léphettem fel. A bajnokságot jelenleg vezetem, még van egy versenyem október 14-én ebben a szezonban. Remélem meg tudom tartani az első helyet.” Simó Norbert
Albertirsai Híradó
24
2012. október
KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK
A MŰVELŐDÉSI HÁZ októberi programjai
10.01-10.05 Egészség és Sporthét 1. 1300 Nyugdíjas klub 1400 ÖKO ügyfélfogadás 1500 Relevé tánciskola 1800 Jóga 2. 900 Vásár 3. 1500 Relevé tánciskola 1800 Polgárőrgyűlés 4. 800 Öko ügyfél fogadás 1600 Dalma dance 5. 800 Termékbemutató 1400 Egészség és sporthét zárása 2000 ZUMBA 6. 930 Adventista Egyház 1700 Aradi vértanúk emlékére rendezett ünnepség a Szobor kertben 8. 1300 Nyugdíjas klub 1400 ÖKO ügyfélfogadás 1500 Relevé Tánciskola 1800 Jóga 9. 900 Vásár 1800 MSZP gyűlés 10. 1500 Relevé Tánciskola 1800 Fotókör 11. 800 Öko ügyfél fogadás 900 Termékbemutató 1600 Dalma dance 12. 830 Termékbemutató 2000 ZUMBA 13. 930 Adventista Egyház 1500 Vasutas nyugdíjas klub 15. 1300 Nyugdíjas klub 1400 ÖKO ügyfélfogadás
17. 18. 19.
20. 23.
24. 25. 26. 27. 29.
30. 31.
1500 Relevé Tánciskola 1800 Jóga 1500 Relevé Tánciskola 800 Öko ügyfél fogadás 1600 Dalma dance 900 Vegyes vásár 1700 A festészet napja alkalmából „Együtt” című kiállítás megnyitója 2000 ZUMBA Adventista Egyház 56-os forradalom és szabadságharc emlékünnepsége 1000 ünnepi istentisztelet az irsai evangélikus templomban 1100 ünnepi műsor a Városháza előtti kopjafánál. Beszédet mond Nagy Csabáné. 1500 Relevé Tánciskola 1800 Fotókör 800 Öko ügyfél fogadás 1600 Dalma dance 2000 ZUMBA Adventista Egyház 1300 Nyugdíjas klub 1400 ÖKO ügyfélfogadás 1500 Relevé Tánciskola 1800 Jóga 1900 Polgárőr gyűlés 1400 Véradás 800 Termékbemutató 930 Vegyes vásár 1500 Relevé Tánciskola
2012. SZEPTEMBER HÓNAPBAN SZÜLETETT Szabó József és Kenyeres Krisztina Brabander Alex és Kemenár Szilvia Varga József és Csőke Erzsébet Lovász Gergely és Miskei Brigitta Virág Ferenc és Gombár Gyöngyi Legéndi Norbert és Kádár Beatrix Tatár Ferenc és Jávor Mónika Varga Péter és Stefkovics Mónika Sztrátya Endre és Sztrátya Kinga Dudás Ferenc és Sznopka Szilvia Bisztran László és Pomázi Tímea Halmi Attila és Guti Éva Kolompár Zsolt és Lendér Mónika
Krisztina Etelka Félix József Kinga Tímea Eszter Ilona Emese Andrea és Angéla Milán Márk Csenge Zselyke Zsófia Bence Olivér Anna Ádám nevű gyermeke.
Augusztusi számunkban tévesen jelent meg:
2012. AUGUSZTUS HÓNAPBAN ELHALÁLOZOTT
Dr. Hunyadi Buzás Károly Endréné 79 éves Pesti u. 130. Bukovinszki János 56 éves Thököly u. 43. szám alatti lakos.
2012. SZEPTEMBER HÓNAPBAN ELHALÁLOZOTT Molnár Józsefné Kamasz Illés Konyicsák Jánosné Sasvári Józsefné Kuszenda János Szabó István Földvárszki Mihályné Lődi Lajosné Sinkovics Gyuláné Szilágyi József Zányi Benjamin Tabányi Mihályné D. Tóth Sándorné Magyarkúti István
58 éves 77 éves 47 éves 64 éves 77 éves 89 éves 85 éves 70 éves 71 éves 58 éves 83 éves 48 éves 58 éves 69 éves
Pesti út 59. Irinyi u. 10. Mikes u. 27. Erkel F. u. 8. Kolozsvári u. 55. Erkel F. u. 19. Erkel F. u. 7. Nagyváradi u. 19. Viola u. 23. Köztársaság u. 129-135. Szondy u. 16. Homokrész I. ker. Bicskei u. 8. Tulipán u. 4. szám alatti lakos.
Őszinte részvétünk a hozzátartozóknak!
Tisztelt Lakosság!
Értesítjük Önöket, hogy háziorvosaink rendelési idejéről, a szabadságolásról, illetve a helyettesítési rendről az 53/370-552-es telefonszámon érdeklődhetnek hétköznap 7.00 órától 18.00 óráig. Munkaszüneti és ünnepnapokon 7.00 órától másnap 7.00 óráig és ügyeleti időben hétköznap 18.00 órától másnap 7.00 óráig sürgős beteghívásaikat szintén az 53/370-552-es telefonszámon adhatják le. Ebben az esetben a ceglédi mentőállomás diszpécsere intézkedik. Dr. Pécsi Angéla ügyeletvezető
Háziorvosok ügyeleti beosztása OKTÓBER
Ügyelet címe, telefonszáma: Albertirsa, Vasút u. 4. (53) 370-552 Ellátási terület, illetve település neve: Albertirsa, Dánszentmiklós, Mikebuda 16. Dr. Kis Ferenc Dátum Ügyeletes orvos neve 17. Dr. Oszvald Gyula 1. Dr. Pécsi Angéla 18. Dr. Fógel Kristóf 2. Dr. Zolnyan Erzsébet 19. Dr. Pécsi Angéla 3. Dr. Makkos Gyula 20. Dr. Pécsi Angéla 4. Dr. Fógel Kristóf 21. Dr. Zolnyan Erzsébet 5. Dr. Zolnyan Erzsébet 22. Dr. Zolnyan Erzsébet 6. Dr. Varga Krisztina 23. Dr. Hajdúhegyi Ágnes 7. Dr. Varga Krisztina 24. Dr. Makkos Gyula 8. Dr. Zolnyan Erzsébet 25. Dr. Fógel Kristóf 9. Dr. Pécsi Angéla 26. Dr. Hajdúhegyi Ágnes 10. Dr. Makkos Gyula 27. Dr. Pécsi Angéla 11. Dr. Fógel Kristóf (pénteki munkarend) 12. Dr. Zolnyan Erzsébet 28. Dr. Pécsi Angéla 13. Dr. Tajti Géza 29. Dr. Hajdúhegyi Ágnes 14. Dr. Varga Krisztina 30. Dr. Zolnyan Erzsébet 31. Dr. Pécsi Angéla 15. Dr. Zolnyan Erzsébet Az Albertirsán működő gyógyszertárak ügyeleti nyitva tartása
2012. OKTÓBER hónapban A hétvégi ügyeletet az alábbi gyógyszertárak végzik: Október 6-7. REMÉNY Gyógyszertár Október 13-14. IRMÁK Gyógyszertár Október 20-21. CENTRUM Gyógyszertár Október 22-23. REMÉNY Gyógyszertár Október 28. REMÉNY Gyógyszertár
SZEPTEMBER HÓNAPBAN HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Lévai Szabolcs és Szeklár Mariann Jászberényi Tamás és Darányi Ildikó Vértes Gyula és Kovács Judit Zsanett Bisztran László és Pomázi Tímea Bukovinszki Sándor és Hargitai Mónika Streck Márton és Kovács Mónika
Az Albertirsai Híradó főszerkesztője Müller Mónika, üzenetet hagyhatnak a Művelődési Házban vagy a mmonika83@ gmail.com e-mail címen. Lapzárta a hónap 20-án
Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének kiadványa Felelős kiadó: Albertirsa Város Önkormányzata Felelős szerkesztő: Müller Mónika Szerkesztőség: Albertirsa, Pesti út 85. Tel.: 370-713 Okiratszám: III/PHF/181/Pe/1988. Megjelenik 1300 példányban Nyomda: Pende Print Kft. – Nagykőrös, Béke u. 5. Felelős vezető: Kőházi Zoltán