SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG
várossá nyilvánításának kezdeményezése Sülysáp, 2008
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata TARTALOMJEGYZÉK 1. SÜLYSÁP FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI ........6 1. SÜLYSÁP FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI ........6 1.1. SÜLYSÁP HELYE A MAGYAR TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ................................................................................. 6 1.2. A KEZDEMÉNYEZÉS INDOKAI........................................................................................................................ 8
2. A TELEPÜLÉS MÚLTJA .............................................................................................. 10 2.1. A KEZDETEK ............................................................................................................. 10 2.2. A HÓDOLTSÁG ÉVSZÁZADAI ....................................................................................................................... 11 2.3. A FELLENDÜLÉS IDŐSZAKA ........................................................................................................................ 12 2.4. AZ IPAR TÉRHÓDÍTÁSA ............................................................................................................................... 14 2.5. SÜLYSÁP A XX. SZÁZADBAN ÉS NAPJAINKBAN .......................................................................................... 15
3. SÜLYSÁP NÉPESSÉGÉNEK, TÁRSADALMI SZERKEZETÉNEK, KÉPZETTSÉGÉNEK JELLEMZŐI ................................................................................ 16 3.1. A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA ÉS A NÉPMOZGALOM JELLEMZŐI................................................................ 16 3.2. TÁRSADALMI SZERKEZET ........................................................................................................................... 20 3.2.1 A népesség nemek és korcsoportok szerinti megoszlása..................................................................... 20 3.2.2. A lakosság iskolázottsága .................................................................................................................. 21 3.2.3. Nemzetiségi és vallási összetétel........................................................................................................ 22 3.2.4 Gazdasági aktivitás............................................................................................................................. 23
4. GAZDASÁG .................................................................................................................... 25 4.1. ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSOK ................................................................................................................... 25 4.2. SÜLYSÁP GAZDASÁGÁNAK SZEREPLŐI ....................................................................................................... 26 4.2.1. Mezőgazdaság ................................................................................................................................... 29 4.2.2. Ipar .................................................................................................................................................... 30 4.2.3. Kereskedelem, szolgáltatások ............................................................................................................ 34 4.2.4. Vendéglátás ....................................................................................................................................... 43
5. A TELEPÜLÉS SZERKEZETE, ÉPÍTÉSZETI ARCULATA..................................... 46 5.1. A KETTŐS SZERKEZETŰ SÜLYSÁP ............................................................................................................... 46 5.2. A TELEPÜLÉS LAKÁSÁLLOMÁNYA .............................................................................................................. 53 5.2.1. A lakások alapterülete ....................................................................................................................... 54 5.2.2. A lakások komfortfokozata................................................................................................................. 55 5.3. ZÖLDTERÜLETEK ........................................................................................................................................ 56 5.4. A TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZET ........................................................................................................ 57 5.5 A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ....................................................................................... 59 5.5.1.Táji és természeti értékvédelem .......................................................................................................... 59 5.5.2. Művi értékvédelem............................................................................................................................. 61 5.6. KÖRNYEZETVÉDELEM ................................................................................................................................ 63 5.6.1. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme.......................................................................................... 63 5.6.2. A termőföld védelme .......................................................................................................................... 64 5.6.3. A levegő tisztaságának védelme......................................................................................................... 64 5.6.4. A települési környezet védelme .......................................................................................................... 64 5.6.5.Tájvédelem.......................................................................................................................................... 65
6. SÜLYSÁP INFRASTRUKTÚRÁJA ............................................................................... 66 6.1. VÍZELLÁTÁS ............................................................................................................................................... 67 6.2. SZENNYVÍZ-ELVEZETÉS .............................................................................................................................. 68 6.3. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS ......................................................................................................................... 68 6.4. GÁZELLÁTÁS .............................................................................................................................................. 69 6.5. VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS..................................................................................................................... 69 6.6. HULLADÉKKEZELÉS ................................................................................................................................... 70 6.7. HÍRKÖZLÉS, KÁBELTELEVÍZIÓS HÁLÓZAT .................................................................................................. 70 6.8. KÖZLEKEDÉS .............................................................................................................................................. 71
2
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata 6.8.1. Külső közlekedési kapcsolatok........................................................................................................... 72 6.8.2. Belső úthálózat .................................................................................................................................. 73 6.8.3. Tömegközlekedés ............................................................................................................................... 74
7. A NAGYKÖZSÉG INTÉZMÉNYEI............................................................................. 76 7.1. AZ INTÉZMÉNYHÁLÓZAT KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE .............................................................................. 77 7.2. OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ........................................................................................................................... 78 7.2.1. Óvodák............................................................................................................................................... 79 7.2.2. Általános iskolák ............................................................................................................................... 80 7.2.3. Középfokú oktatási intézmény............................................................................................................ 83 7.3. KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK ....................................................................................................................... 84 7.3.1. Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtár .................................................................................. 84 7.3.2. Nagyközségi Könyvtár ....................................................................................................................... 84 7.3.3. Múzeum, galéria ................................................................................................................................ 86 7.4. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYEI ................................................................................................ 87 7.4.1. Egészségügyi alapellátás ................................................................................................................... 87 7.5. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS INTÉZMÉNYEI .......................................................................................................... 89 Az Estikék Idősek Ápoló-Gondozó Otthona ................................................................................................. 89 Gondozási Központ...................................................................................................................................... 90 Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat..................................................................................................... 91 7.6. KÖZBIZTONSÁG .......................................................................................................................................... 91 7.6.1. Rendőrség .......................................................................................................................................... 91 7.6.2. Polgárőrség ....................................................................................................................................... 92 7.6.3. Bogdán Flórián Önkéntes Tűzoltó Egyesület .................................................................................... 92
8. SÜLYSÁP SZELLEMI, KULTURÁLIS, HIT- ÉS SPORTÉLETE..............................92 8.1. A TÁRSADALMI ÉS A KULTURÁLIS ÉLET MŰHELYEI, CIVIL SZERVEZŐDÉSEK ............................................... 92 8.1.1. Sülysápi egyesületek .......................................................................................................................... 94 8.1.2. Alapítványok ...................................................................................................................................... 99 8.2. HITÉLET ................................................................................................................................................... 100 8.2.1. Tápiósülyi Kisboldogasszony Egyházközség ................................................................................... 100 8.2.2. Tápiósápi Szent István Egyházközség.............................................................................................. 100 8.2.3. Evangéliumi Pünkösdi Közösség Sülysápi Gyülekezete................................................................... 101 8.2.4. Baptista Gyülekezet ......................................................................................................................... 101 8.3. SÜLYSÁP SPORTÉLETE .............................................................................................................................. 102 8.3.1. Községi Sportkör Sülysáp ................................................................................................................ 102 8.3.2. Tápiómente Ökölvívó Egylet............................................................................................................ 103 8.3.3. Sülysáp Szabadidő SE...................................................................................................................... 104 8.4. SÜLYSÁP RENDEZVÉNYEI ......................................................................................................................... 104 Tavaszi Fesztivál ....................................................................................................................................... 105 Kézműves tábor ......................................................................................................................................... 105
9. A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ................................................................... 106 9.1. AZ ÖNKORMÁNYZAT HIVATALÁNAK MŰKÖDÉSE, FELÉPÍTÉSE .................................................................. 106 9.2. AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLET BIZOTTSÁGAI ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRÜK .............................. 107 9.3. A TELEPÜLÉS JELKÉPEI ............................................................................................................................. 112 9.4. ÖNKORMÁNYZATI NYILVÁNTARTÁSOK .................................................................................................... 112 9.5. ÖNKORMÁNYZATI TÁJÉKOZTATÁS ........................................................................................................... 113 9.6. ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK .............................................................................................................. 113 Tápiómenti Területfejlesztési Társulás ...................................................................................................... 113 Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás ............................................................................................... 114 9.7. SÜLYSÁP TERVELLÁTOTTSÁGA ................................................................................................................ 114 9.8. ÖNKORMÁNYZATI ELISMERÉSEK, KITÜNTETÉSEK .................................................................................... 115 9.9. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA ..................................................................................................... 116 9.9.1. Az önkormányzat költségvetésének bevételi és kiadási oldala......................................................... 116 9.9.2. Sülysáp önkormányzatának adópolitikája ....................................................................................... 120 9.9.3. Sülysáp nagyközség vagyongazdálkodása ....................................................................................... 122
10. SÜLYSÁP TÉRSÉGI SZEREPE ................................................................................ 124
3
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata Ábrák jegyzéke 1. ábra: Sülysáp helyzete ...................................................................................................................................6 2. ábra: Sülysáp helye a budapesti agglomerációban............................................................................................7 3. ábra: Sülysáp népességszámának alakulása 1870-2001-ig..........................................................................17 4. ábra: A lakónépesség alakulása Sülysápon 2001-2006 között ...................................................................18 5. ábra: Népszaporodás 1970-2006...............................................................................................................20 6. ábra: Sülysáp lakosságának korfája............................................................................................................21 7. ábra: Sülysáp beépítettségi térképe ...............................................................................................................48 8. ábra: Sülysáp utcahálózati képe ..................................................................................................................49 9. ábra: Tipikus telekszerkezet, sápi településrész (részlet) ..............................................................................50 10. ábra: Sülysáp területi megoszlása ..............................................................................................................52 11. ábra: A nagyközség területének művelési ágak szerinti megoszlása.............................................................52 12. ábra: Az épített lakások számának változása a nagyközségben ................................................................53 13. ábra: A lakások megoszlása alapterületük alapján ...................................................................................54 14. ábra: Sülysáp közlekedésföldrajzi helyzete.................................................................................................72 15. ábra: Az önkormányzat költségvetési bevételei 1998-2006 között ..........................................................116 16. ábra: Az önkormányzat részére érkező központi támogatás 1999-2006 között......................................117 17. ábra: A kiadásból fejlesztésre, felújításra fordított összeg 1999-2006 között ...........................................119 18. ábra: Sülysáp vonzáskörzet-térkép..........................................................................................................125
Képek jegyzéke 1. kép: Tápiósüly XIII. századi római katolikus temploma és plébániája........................................................11 2. kép: Sőtér-kastély (v. Reusz-kastély) régen és ma.........................................................................................13 3. kép: Hevesy-kastély klasszikus vonásaival és romantikus főhomlokzattal; háttérben a Szent István templom és a Kálvária kápolna 1716-ból..........................................................................................................................13 4. kép: Az egykori honvédtábor múlt század eleji képeslapról..........................................................................14 5. kép: A Szóró Ipari Kereskedelmi Kft. telephelye Sülysápon..........................................................................32 6. kép: A Jász – Plasztik Kft. termékei .........................................................................................................33 7. kép: Valcol buszmegálló .............................................................................................................................34 8. kép: A takarékszövetkezet épülete..............................................................................................................37 9. kép: Szolgáltató üzletek a nagyközségben....................................................................................................42 10. kép: A tápiósápi településrész és a Sápi-patak völgye ................................................................................46 11. kép: Sülysáp fő központjának épületállománya .........................................................................................50 12. kép: Tipikus kertvárosias épületállomány a Sülysáp különböző településrészeiről (központ, Szőlősnyaraló, Almáskert, Kiskókai út) ................................................................................................................................51 13. kép: Zöldterület a település szívében ..........................................................................................................56 14. kép: Játszótér ...........................................................................................................................................57 15. kép: A Sápi-patak-Aranyos (Hrabinai)-völgyi víztározó rendszere ...........................................................60 16. kép: Nepomuki Szent János, illetve a Szentháromság-szobor.....................................................................61 17. kép: A Sőtér-kastély.................................................................................................................................61 20. kép: Csapadékvíz elvezető építés ...............................................................................................................69 21. kép: Mobilszolgáltató átjátszó tornya Sülysápon........................................................................................71 22. kép: A sülysápi vasútállomás és a szőlőstelepi megálló ...............................................................................73 23. kép: A felújított ravatalozó épülete............................................................................................................75 24. kép: Az óvoda udvara ..............................................................................................................................80 25. kép: A központi iskola és tagintézménye...................................................................................................81 26. kép: A Szent István Általános Iskola beltéri környezete...........................................................................82 27. kép: Az Estikék Idősek Otthonának főbejárata és étkezője......................................................................90 4
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata 28. kép: A rendőrség épülete Sülysápon ...........................................................................................................91 29. kép: A Szent István templom .................................................................................................................101 30. kép: A nagyközség sportcsarnoka ...........................................................................................................102 31. kép: Sportpályák Sülysápon....................................................................................................................103
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A nagyközség főbb területi és népességi adatai ...............................................................................16 2. táblázat: A nagyközség népmozgalmának jellemzői 1970-2001 között ......................................................17 3. táblázat: A népességszám változása Budapesten és az agglomerációban (1990-2000) ..................................18 4. táblázat: Sülysáp népmozgalmi adatai 1990-2001 között ..........................................................................19 5. táblázat: Sülysáp lakosságának korcsoportok szerinti megoszlása................................................................20 6. táblázat: A település lakóinak iskolai végzettsége a megfelelő korúak %-ában .............................................21 7. táblázat: Sülysáp nemzetiségi összetétele (2001) ..........................................................................................22 8. táblázat: A nagyközség lakosságának vallási összetétele..............................................................................23 9. táblázat: A nagyközség lakosságának gazdasági aktivitás szerinti megoszlása.............................................23 10. táblázat: A lakosság foglalkoztatási főcsoportok szerint 2001-ben ............................................................24 11. táblázat: Az ingázás időbeni alakulása....................................................................................................24 12. táblázat: Sülysáp legjelentősebb foglalkoztatói............................................................................................27 13. táblázat: A posta működésének adatai: felvételi szolgálat ..........................................................................38 14. táblázat: A posta működésének adatai: kézbesítő szolgálat.......................................................................39 15. táblázat: A nagyközségben működő kiskereskedelmi üzletek tevékenységi kör szerint................................39 16. táblázat: A nagyközségben található nagyobb kereskedelmi egységek jellemző adatai..................................41 17. táblázat: A vendéglátóhelyek megoszlása az eltérő kategóriák között.........................................................44 18. táblázat: A nagyközségben található nagyobb vendéglátóhelyek területe és befogadóképessége .......................44 19. táblázat: A nagyközség lakásállománya ...................................................................................................54 20. táblázat: A nagyközségi lakásállomány komfortfokozatának alakulása ...................................................55 21. táblázat: A közműhálózat kiépítettsége a nagyközségben ..........................................................................66 22. táblázat: A nagyközség úthálózatának jellemzői.......................................................................................74 23. táblázat: A nagyközségi önkormányzat pályázatai az infrastruktúra területén (2001-től).........................74 24. táblázat: A nagyközség önkormányzati intézményeinek összefoglaló adatai ...............................................76 25. táblázat: Az oktatási intézmények összefoglaló adatai ..............................................................................78 26. táblázat: A nagyközség könyvtári állományának jellemző adatai ..............................................................86 27. táblázat: A nagyközség egészségügyi alapellátásának összefoglaló adatai....................................................87 28. táblázat: Civil szervezetek Sülysápon........................................................................................................93 29. táblázat: A nagyközség rendezvényei 2007-ben.......................................................................................104 30. táblázat: A választott képviselőtestület összetétele 2007-ben....................................................................107 31. táblázat: A költségvetés bevételi oldala részletes bontásban 1999-2005 között ........................................117 32. táblázat: A költségvetés kiadási oldala részletes bontásban 1999-2006 között .......................................118 33. táblázat: Az önkormányzat kiadásai ágazati bontásban 1999-2006 között..........................................118 34. táblázat: A helyi adók fajtái és mértéke..................................................................................................122 35. táblázat: Sülysáp önkormányzatának egyszerűsített mérlege (adatok E Ft-ban) ......................................123
5
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
1. Sülysáp földrajzi környezete és általános jellemvonásai 1.1. Sülysáp helye a magyar településhálózatban
A 2007-ban 8205 lakosú Sülysáp nagyközség a Nagykátai kistérség részeként Pest megye, és egyúttal a Közép-Magyarországi régió keleti részén helyezkedik el, a kistérségi központtól, mindössze 20 km-nyire. Sülysáp speciális helyzetben van, mivel a legerősebb vonzást a főváros gyakorolja rá, hiszen a fővárosi agglomeráció délkeleti szektorába, tehát annak külső övezetébe tartozik. Mindemellett mikrotérségi központként, a Tápió-mente északnyugati részén, annak legjelentősebb településeként sajátos vonzó hatást gyakorol a környező térségre, leginkább Kóka, Mende, Úri, és Tápiószecső községekre. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján Sülysáp Pest megye és egyben az ország hatodik, legnépesebb nagyközsége, míg a kistérség második legnagyobb településeként jelentős mikrotérségi funkciókat, vállal fel, illetve lát el.
1. ábra: Sülysáp helyzete
A budapesti agglomeráció fejlődése az elmúlt évtizedek alatt a térszerkezeti nagytengelyek mentén volt a legintenzívebb, amelyek a térségben az M5-ös autópálya, 4-es út, M3-as autópálya vonalával egyeznek meg. A fenti pályák tekintetében árnyékhelyzetben lévő település szempontjából (is) a 6
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata vasút csak egy másodlagos térszerkezeti tengelyt jelent, így ebben az irányában a városodás, majd szuburbanizáció csak lassabban nyerhetett teret. Mindazonáltal Sülysáp rokonítható az alföldi kis mezővárosokkal is abban az értelemben, hogy a kedvező mezőgazdasági adottságok jelentős népességkoncentráció életre hívói voltak, így az urbanizáció itt sokkal inkább következménye, nem pedig oka lesz a népesség növekedésének. A felsorolt tényezők hatására, illetve mindezek ellenére Magyarország 298 városa közül 109 népességszáma alacsonyabb Sülysápénál, ezzel a nagyközség – e pályázat kedvező elbírálása esetén – a városállomány középmezőnyében foglalhat helyet. 2. ábra: Sülysáp helye a budapesti agglomerációban (Városok a várossá nyilvánítás éve szerint feltüntetve)
Forrás: saját szerkesztés
A nagyközség annak a Pest megyének része, amely Budapesttel együtt az ország lakosságának egyharmadát, és az országban előállított javak mintegy 40%-át is koncentrálja, az egyetlen olyan régiónkként, ahol az egy főre jutó GDP értéke meghaladja az Európai Unió átlagát. A fejlettség együtt jár az urbanizáltság magas fokával is: Pest megye az ország legsűrűbben lakott tája (180 fő/km2-es értékével messze kiemelkedve a mezőnyből), és a leginkább városodott is: 187 településéből egy megyei jogú városi, 42 városi rangot visel. Az urbanizációs folyamat az elmúlt közel két évtized utolsó harmadában gyorsult fel igazán, hiszen míg az 1980-as években mindössze nyolc település rendelkezett városi címmel, e szám 1990-ig 14-re emelkedett, 2000-ben már 22 7
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata település büszkélkedhetett a városi jogállással, ehhez képest az elmúlt hét évben további 20 település nyerte el a rangot, nagyrészük a budapesti agglomeráció részeként. Döntő hányaduk csak lakófunkciókkal rendelkezik, de lélekszámuk alapján az új városok legnagyobbjai közé tartoznak. Az agglomeráció délkeleti szektorában a várossá nyilvánítás két jelentősebb hullámban ment végbe. Az 1986-89-es időszakban a járási-kistérségi központi feladatot ellátó, jelentős középfokú intézményhálózattal rendelkező települések nyerték el a városi címet, majd az 1990-es éveket követően csak 1997-ben nyert városi jogállást ebbe a térségbe tartozó település. Az ezredfordulón vett nagyobb lendületet a folyamat, ennek következtében ma már az agglomeráció belső gyűrűjének városai csaknem összefüggő zónát rajzolnak ki, így a külső gyűrű nagyközségei mindezidáig háttérbe szorultak, annak ellenére, hogy fejlődésük dinamikus mind népességszám, mind gazdasági mutatók tekintetében. Sülysáp mikrotérségi szerepét erősíti, hogy a Tápió-vidék, mint kistáj mindezidáig nem rendelkezik városi központtal. Ugyan Pest megye az ország legerőteljesebben urbanizált megyéje, de ez a délkeleti irányban hosszan elnyúló térség már kevéssé emlékeztet csak az agglomeráció zsúfoltságára. Kifejezetten rurális táj, ahol viszonylag nagyméretű falvak ellenére mindezidáig egyetlen település sem érte el az urbanizációnak azt a küszöbét, hogy várossá nyilvánítása bekövetkezett volna. A központi funkciók részben meg is oszlanak, egyetlen mikrotérségi központ (Sülysáp mellett ilyennek tekinthető Tápiószentmárton és Tápiószele is) sem képes vonzása alá vonni a táj egészét. Sülysáp előnye, hogy mind méretében, mind gazdasági és demográfiai dinamizmusában felülmúlja a másik két települést, illetve részben központosult térkapcsolatainak struktúrája alapján is átmenetet (fringe) képez az agglomeráció és az alföldi jellegű tértípus között. Ebből a szempontból azonban hátránynak számít, hogy közel fekszik Budapesthez, így vonzáskörzete szerkezetében és térben is csak korlátozottan fejlődhetett ki, de szemben más agglomerációs településekkel, mégis egyértelműen leírható. Sülysáp a városhiányos, nagyfalvas térségben lakó- és munkahely funkciókkal egyaránt rendelkező urbanizálódó nagyközség, amely lélekszámát tekintve – 2008. január 1-jén – a nem városi jogállású települések között az előkelő hatodik helyet (öt másik Pest megyei település mögött) foglalta el, így népessége alapján régen és jóval túlhaladta a városodás alsó határát jelentő küszöböt Magyarországon.
1.2. A kezdeményezés indokai Sülysáp polgárai azért kezdeményezik a településük várossá nyilvánítását, mert így kívánják megszüntetni a közigazgatási jogállás és a hétköznapi gyakorlat között tapasztalható ellentmondást. A nagyközség, nem csak a vezetése, hanem lakosságának elsöprő többsége szerint is valójá8
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata ban már város. Elsősorban azért, mert népességszámát tekintve egyértelműen a kisvárosi kategóriába esik napjaink Magyarországán. Másodsorban azért, mert az itt élő emberek életformája városias. Az urbanitásnak ez igen fontos kritériuma, nem kevesebbet jelent, mint hogy munkavállalásában, fogyasztásában, szabadidő-eltöltésében egyaránt a városi polgárokhoz hasonlatosan él. Ezt a tényt megerősíti, hogy Sülysáp része a budapesti agglomerációnak, számos szállal kötődik a fővároshoz, intenzív, napi kapcsolatokat alakítva ki. Az agglomerációban található hasonló, még népességszámukat tekintve is többnyire Sülysáppal egy kategóriába eső települések az utóbbi évtizedben, éppen e logika mentén, a népesség és az urbánus életforma városképző erejét is elismerve nyerték el városi címüket. E két tekintetben Sülysáp sem marad el tőlük. A jelentős népességszám már önmagában is városivá teszi a települést, magában hordozza a lakosság egyre nagyobb mértékben differenciálódó igényeit, amelyekre a piac vagy a közszolgáltatások szervezői a kínálat sokszínűvé tételével reagáltak. Ezért mind az oktatást, mind a kulturális életet, mind pedig a kereskedelmi-pénzügyi szolgáltatásokat tekintve Sülysáp képes kisvárosi szinten ellátni saját és vonzáskörzetének lakosait. Több, az agglomerációban fekvő várossal ellentétben, Sülysáp rendelkezik saját vonzáskörzettel. A budapesti városgyűrű peremén elhelyezkedve, a külső zónában, annak is a fő térszerkezeti tengelyekhez képest némileg félreeső szektorában a főváros jelenléte már nem olyan markáns, hogy a nagyközség ne válhatna mikrotérségi központtá. Sülysáp számos tekintetben centruma a Tápió-vidéknek, annak is elsősorban északnyugati részének, amely egyike a megye rurálisabb, kevésbé intenzívebben fejlődő térségeinek. Ennek a vidéknek a legfontosabb központja Sülysáp, vonzáskörzetébe elsősorban Úri, Kóka, Mende és Tápiószecső települések tartoznak. A vonzás leginkább a foglalkoztatás és a kereskedelem, kisebb részben az intézmények szempontjából nyilvánul meg. Sülysáp hosszú utat járt be, amíg a várossá nyilvánítás kezdeményezéséig eljutott. A település több részből egyesült, ezek mára morfológiai egységgé forrtak össze, az egykori agrártelepülésen egyre inkább az ipar és a szolgáltatások, valamint a budapesti szuburbanizáció jelentették a legfontosabb fejlődési tényezőt. Mindezek közepette összekovácsolódott egy olyan közösség, amely jelentős, és a településért tenni akaró civil szférával rendelkezik, és amely a fenti okok miatt felsorakozott a település vezetése mögött a várossá nyilvánítás kezdeményezése mellett.
9
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
2. A település múltja 2.1. A kezdetek A Gödöllői-dombság délkeleti lankáin elhelyezkedő, a Tápió vízfolyásai által közrezárt területen, annak felső szakaszán alakult ki Sülysáp. A település a Tápió-vidék, mint történeti és természetföldrajzi kistáj része, múltja ötvözi az eredetileg két különálló falu – Tápiósüly és Tápiósáp – történetét. A Tápió-vidék már több ezer éve lakott terület, az ősi kultúrák hagyatékai (mezőgazdasági szerszámok, bronzművesek, kovácsok művei, a Leányvár) a környék számos pontján, így Sülysápon is nyomozhatók. Az eddig előkerült régészeti leletek alapján az emberi tevékenység első nyomai kb. 6000-6500 évesek. A táj természetföldrajzi adottságaiból fakadóan kiváló lehetőségeket teremtett a megtelepedésre, több alkalmas ponton földvárak és erődítmények épültek jóval időszámításunk előtt. A területen található épület maradványok a bronzkorban épülhettek. A honfoglalás idejéből származó, a magyarság jelenlétére utaló régészeti leletek Sülysápon is előkerültek. A források szerint honfoglaló törzseink közül Tarján törzse telepedett le ezen a területen (egy honfoglalás kori magyar sírban lószerszámokat, zabla- és kengyel maradványokat tártak fel), míg Szent István korában már egy átlagos népsűrűségű terület. A XIII. században említik írásos források a mai Sülysáp korai elődjeinek nevét, ugyanis három kisebb falu alakult ki egymástól nem messze: Tápiósáp, Tápiósüly és Oszlár, ez utóbbi a középkorban nagyobb falu volt, mint Süly és Sáp. A település történelmében az első biztos dátum 1252, amikor IV. Béla Oszlár egy részét a Péterieknek, illetve a Margit-szigeti (ekkor Nyulaksziget) apácáknak adományozta. A XIV. században az Ákos nemzetség tulajdonában jegyzik, majd a következő évszázadban a Rozgonyiakhoz kerül. 1562-63-ban jövedelmező faluként tartják számon, de a falu a török és Habsburg uralom alatt pusztulásnak indul. A Rozgonyi család 1848ig birtokolja, pusztaként még a Haader család tulajdona lesz, de hamarosan teljesen elpusztul. Az egykoron virágzó patakparti település nyomai a múlt század elején még láthatóak voltak, de ma már semmilyen műemlék nem található. Tápiósápot az 1200-as évek elején már említik írott források, de a következő bő kétszáz évéről nagyon keveset tudunk. Tápiósüly neve IV. Béla uralkodása alatt kerül először említésre, amikor – Oszlárral együtt – a Nyulak-szigeti apácáknak adományozta itteni birtokait. A sülyi templom több kor épített örökségének nyomait viseli magán: bizonytalan források alapján a XIII. század közepén már volt temploma Sülynek, de a biztos adatok alapján 1498-ban Szűz Mária tisz-
10
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata teletére szentelt új templom épült, ez már a ma is látható formajegyeket viseli, többszöri felújítás után napjainkban is híven őrzi gótikus és román stílusát.
1. kép: Tápiósüly XIII. századi római katolikus temploma és plébániája
2.2. A hódoltság évszázadai A tatárjárás (1241-42) következtében az itt élő lakosság többsége meghalt, vagy elmenekült, de a veszély elvonultával lassan megkezdődött a népesség visszatelepülése, növekedése, a későbbi falvak és a jobbágyság kialakulása. Süly és Sáp már a középkorban is jelentős kereskedelmi és hadi útvonal (a mai 31-es főút) mellett feküdt, emiatt a későbbiekben a lakosság több alkalommal kényszerült elhagyni lakóhelyét a rájuk törő idegen hadak pusztításának, fenyegetésének következtében. A XVI-XVII. században nagy pusztítások érték e vidéket. 1526 és 1546 között még nem érik károk a két falut: az 1546-os összeírásokból a török hódítások előtti – középkori – gazdasági állapot rajzolódik ki. Elsőként a török vonulások következtében néptelenedett el majdnem teljesen Süly és Sáp. Tápiósüly egy időre pusztává is vált, ide nem tértek vissza azonnal az elmenekülni kényszerülő lakosok. Az 1570-es évektől kezdődik a népesség lassú visszaáramlása, 1576-ban a jegyzékekben ismét szerepel a két falu. Az 1591-ben kirobbanó tizenöt éves háború viszont sokkal nagyobb pusztulást hozott, a teljes vidék elnéptelenedését eredményezte. A háborút lezáró bécsi béke (1606) után újra benépesül Süly. Ebben nagy szerepe van az akkori földbirtokos Bosnyák Juditnak, aki különböző esz-
11
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata közökkel segítette a letelepedést. Sáp csupán az 1700-as évek elején nyeri vissza korábbi lakosságszámát. Sülyben és Sápon a török hódoltság kiteljesedéséig, azaz a XVI. század végéig követhetők biztosan nyomon a tősgyökeres helyi családok leszármazottai. A betelepülések alkalmával jelentős számú kisebbség (főleg az észak-magyarországi szlovákok) érkezik ide, és nemsokára külön falurészt alakítanak ki maguknak, melynek nyomai a XX. század közepéig láthatók voltak. A Rákóczi szabadságharcban kettészakadt megyében biztosan tudjuk, hogy a sápi birtokos, Sőtér Tamás generális kapitányként a fejedelem oldalán harcolt. Sokadjára vált hátránnyá a települések fontos kereskedelmi és hadi út melletti elhelyezkedése, mert 1705 júliusában német és rácz csapatok megrohanták Kókát, Szecsőt, Sülyt és Sápot. Ismét pusztává váltak, a helyzetet tovább rontotta egy pestis járvány is, így az elnéptelenedés miatt elvadultak a földek.
2.3. A fellendülés időszaka Békés fejlődés csak az 1711-es szatmári béke után indulhatott meg: az 1728-as összeírás említi lakott településként ismét a két falut, és megjelenik az első földesúri kúria is. A sülyi családok számának alakulása jól mutatja a pusztítás mértékét: 1696-ban 27 családot tartottak itt számon, majd 1703-ra megduplázódott a számuk (65), de a szabadságharc után (1715-ben) csupán 30 itt élő családról tudunk. Az újratelepülés az 1750-es évekig tartott. Jelentős szlovák kisebbség települt a faluba (főleg Sápra), és ugyancsak számottevő zsidó közösségről van tudomásunk, akik fontos szerepet töltöttek be a település fejlődésének megindulásában. Jelenlétükről a ma is megtalálható zsidó temető, valamint a múlt században átépített, majd lebontott zsinagóga maradványai tanúskodnak. Mellettük jelentős számú jobbágy is élt a községben, az 1726-os összeírás alapján 84 jobbágyból 39 már 1700 előtt is Sülyben lakott. Ekkortájt a hizlalt marha a legfontosabb kiviteli cikk, a szentistváni, mendei, billei pusztákat bérelték a sülyiek legeltetésre. Mivel a XVI-XVII. században nincs vásártartási joga a két falunak, a mezőgazdasági termékeket Gyöngyös, Jászberény, Cegléd és Nagykőrös piacain értékesítették.
12
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
2. kép: Sőtér-kastély (v. Reusz-kastély) régen és ma Tápiósáp 1700-as évekbeli virágzását az akkoriban épült számos műemlék bizonyítja: a Sőtérek kastélya, a Grassalkovich-ok vadászlaka, a Hevesy-kastély, szobrok, a Kálvária-kápolna. 1716-ban épült a ma is fennálló kőtemplom, amelyet Sőtér Gábor generális épített Szent István tiszteletére. A XVIII. századig a dokumentumok alapján szalagtelkes, halmazos jellegű, utcás falu képe rajzolódik ki. Az 1808-as földkönyv megemlíti, hogy minden sülyi jobbágynak volt szérűskertje, úgymond a földbőség jellemezte őket. Ekkor már a zsellériparosok is megjelentek: volt már kovács, mészáros, molnár és kocsmáros is a településen. Az 1750-es évektől tudunk a működő majorsági gazdálkodásról, hiszen Sápon a Sőtér, Sülyben a Bosnyák családok voltak nagybirtokosok.
3. kép: Hevesy-kastély klasszikus vonásaival és romantikus főhomlokzattal; háttérben a Szent István templom és a Kálvária kápolna 1716-ból
13
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata A benépesedéssel és a lélekszám növekedésével párhuzamosan beindul a céhesedés is, majd száz évvel később, 1872-ben eltörlik a céheket, helyettük úgynevezett ipartestületek jöttek létre. Eleinte a törpebirtokok magas száma határozta meg a mezőgazdasági termelés elemi feltételeit, majd az 1850-es, 1860-es évektől önálló parasztbirtokok alakultak, jellemzően a fertályos (12 hold) és félfertályos földek álltak művelés alatt.
2.4. Az ipar térhódítása Az iparban féloldalas fejlődés alakult ki több történelmi tényező miatt. Míg Süly egy fontos kereskedelmi út mentén fekszik, addig Sáp zártabb, távolabb fekszik ettől az úttól. Ezt a féloldalas fejlődést tovább erősítette az 1882-ben átadott Kőbánya – Szolnok vasútvonal is, amely pálya elsősorban Sülynek jelentett előnyt, hiszen ösztönzően hatott annak iparára. Két malomról tudunk a községben, de 1910 után már bank is található a faluban, és említésre méltó az állomás mellett épült szálloda és vendéglő, amelynek épülete ma is fellelhető. Tápiósápon ugyanakkor a mezőgazdaság volt ebben az időben a meghatározó ágazat, ezt a tényt bizonyítja, hogy 1910-ben nagybirtokról csupán ezen a településen tudunk. A község életében meghatározó szerepet töltött be az 1880-as évek elején épült a Budapesti Honvéd Helyőrség katonai tábora, amely az első világháborúig a honvédek szálláshelyéül szolgált, majd fogolytáborrá szervezték, és az 1930-as években már a leventék kiképzőközpontjaként működött. 1942-től zsidókat és más, a fegyveres szolgálattól eltiltott személyeket hoztak ide, majd innen munkaszolgálatra szállították őket tovább.
4. kép: Az egykori honvédtábor múlt század eleji képeslapról 14
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
2.5. Sülysáp a XX. században és napjainkban A két falu először 1950-ben egyesült Sülysáp néven, de a fennálló lakossági feszültség miatt négy évvel később szétvált, majd 1970-ben (újra)egyesítették végérvényesen a két települést. A közös közművek megépítésének hatására mára teljesen egybeolvadt az egykori két különálló falu. Fejlődésében a termelőszövetkezet és állami gazdaság megalakulásának, valamint a maglódi és sülysápi ÁFÉSZ összevonásából megalakuló Alsó-Tápió menti ÁFÉSZ-nek kiemelkedő szerep jutott, hiszen Sülysáp kereskedelmi funkciói által térségi szerepet töltött be már ebben az időben is. Ezzel párhuzamosan infrastrukturális fejlesztések indultak a településen, az oktatási intézmények bővítésével, a közművelődés iránti igények kielégítésével járult hozzá a község lakóinak könnyebb boldogulásához. 1977-től 1988-ig Úri községgel együtt Sülysápról látták el a két község irányítását közös tanács által. Az ezt követő időszakra jellemző történéseket úgy jellemezhetjük, mint a település folyamatos bővülése, fejlődése, mind belterületi, mind gazdasági szempontból. A lakosságszám dinamikus növekedése – főleg a rendszerváltást követő években – is jelzi a település Budapest agglomerációjában és a megyében elfoglalt szerepét, valamint az ebből adódó egyéb hatásokat. Ma Sülysáp népességszáma meghaladja a 8000 főt és a fővárost övező szuburbanizációs folyamatok eredményeképpen további lakosságszám növekedés prognosztizálható.
15
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
3. Sülysáp népességének, társadalmi szerkezetének, képzettségének jellemzői
3.1. A népességszám alakulása és a népmozgalom jellemzői 1. táblázat: A nagyközség főbb területi és népességi adatai Megnevezés A nagyközség területe (km2)
1990
2001
2006/2007
47,33
47,33
47,33
Ebből: – belterület (km2)
5,52
5,52
5,52
- külterület (km2)
41,81
41,81
41,81
Lakónépesség száma (fő)
6513
7674
8072
Ebből: – belterületi népesség (fő)
6306
7309
7879
- külterületi népesség (fő)
207
284
193
137,6
162,1
170,6
Ebből: – belterületi (fő/km2)
1142,4
1324,1
1427,3
- külterületi (fő/km2)
4,9
6,0
3,6
Népsűrűség (fő/km2)
Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001. Nagyközségi önkormányzat
Sülysáp lélekszámában intenzíven gyarapodó település, és mint a hasonló dinamikát mutató hazai településeknél, ebben az esetben is a folyamat az évről évre tapasztalható bevándorlási többletre vezethető vissza. A nagyközség népességszáma egy rövid idejű, országosan jelentkező megtorpanástól eltekintve folyamatosan növekszik, az első és legutóbbi népszámlálás között eltelt időben háromszorosára gyarapodott.
16
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
3. ábra: Sülysáp népességszámának alakulása 1870-2001-ig
9000 8000
Népességszám
7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000
18 70 18 80 18 90 19 00 19 10 19 20 19 30 19 41 19 49 19 60 19 70 19 80 19 90 20 01 20 06
0
Év Forrás: KSH, Népszámlálás 2001
Ez a kedvező tendencia a szuburbanizációs folyamatra vezethető vissza, amely a budapesti agglomerációban fekvő valamennyi település esetén tapasztalható a rendszerváltozást és a gazdasági szerkezetátalakítás követő időszakban. Ennek hatására az agglomerációban fekvő települések népességszáma 1980 és 1990 között 4,6, míg 1990-2000 között 13%-kal növekedett. Az utolsó két népszámlálás között eltelt időben Sülysáp népessége ennél nagyobb arányban növekedett, 17,8%-kal éltek itt többen 2001-ben, mint 1990-ben. 2. táblázat: A nagyközség népmozgalmának jellemzői 1970-2001 között Megnevezés
Lakónépesség változása Természetes szaporodás/fogyás Vándorlási különbözet
1970-1979 között
1980-1989 között
1990-2001 között
33
-498
1161
224
-204
-227
-191
-294
1388
Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001.
17
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
A lélekszám természetes változása kapcsán – az országos trendeknek megfelelően – természetes fogyásról kell beszélnünk, azonban ez az érték a hasonló népességkategóriájú kisvárosok országos átlagánál (-50,6) jóval kedvezőbb (-40,5). A természetes szaporodás az utóbbi népszámlálások alkalmával a következőképpen alakult: 1990-ben -204, 2000-ben -227, 2006-ban azonban már csak –70 fő. 3. táblázat: A népességszám változása Budapesten és az agglomerációban (1990-2000) Népesség
az 1990 és 2000 közti változás
Területi egység
Budapest
1990
2000
2 016 774
Agglomeráció Sülysáp
szám szerint
százalékban
1 811 552
-205 222
-10,2
566 861
640 509
73 648
13,0
6513
7674
1161
17,8
Forrás: KSH, Népszámlálás 2001.
Az ezredfordulón jelentkező mélypontot követően állandósulni látszik a természetes fogyás üteme, ezzel együtt a bevándorlás következtében évente átlagosan 100 fővel gyarapszik a település lakóinak száma. 4. ábra: A lakónépesség alakulása Sülysápon 2001-2006 között 8300
8205
8200
Lakosságszám
8100
8075
8000 7900
7880
7800 7700
7674
7798
7807
7600 7500
20 06
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
7400
Év Forrás: KSH, Népszámlálás 2001.
18
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata A vándorlási különbözet 1990-től pozitív értéket mutat, a népszámlálások adatai alapján világosan kirajzolódik, hogy a település népességszámának emelkedését az elvándorlások és odavándorlások számának kedvező alakulása határozza meg. A bevándorlási hullám csúcspontját 2003ban érte el, amikor csaknem 400 lakossal gyarapodott a nagyközségben élők száma. A vándorlási különbözet 1990-ben -294 fő, 2001-ben 1388 fő, 2006-an már 660 fő volt, így egyértelműen látszik, hogy még mindig sokan és szívesen választják lakóhelyül a települést a fővárosból kiköltözni vágyók. A hasonló népességkategóriájú városok országos átlagához viszonyítva (3,2) sokkalta kedvezőbb mutatókkal rendelkezik Sülysáp (209,8) az 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet tekintetében, ennek következményeként értelmezhető, hogy a népességváltozás 1990-2006 között 25,97% növekedést mutatott, ami szintén a hasonló népességszámú városok átlagához képest (0,6%) kiugró eredménynek tekinthető. Természetesen a felsorolt adatokhoz hozzájárul Budapest közelsége, az agglomerációban történő elhelyezkedés is, amely együttesen vonzó környezetet biztosít a település a fővárosból ki-, valamint az ország központjához közelebb költözni vágyók számára is. 4. táblázat: Sülysáp népmozgalmi adatai 1990-2001 között Terület, igazgatási rang
Természetes Lakónépesség
szaporodás,
1990
ill. fogyás (-)
Élve születés
Halálozás
Vándorlási különbözet
Lakónépesség 2001
1990–2001 Sülysáp
6513
-227
885
1112
1388
7674
19
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
5. ábra: Népszaporodás 1970-2006
1600 1400 1200
Fő
1000 800 600 400 200 0 -200
1970-1979
1980-1989
1990-2001
2001-2006
-400
Évek Természetes szap/fogyás
Vándorlási különbözet
3.2. Társadalmi szerkezet 3.2.1 A népesség nemek és korcsoportok szerinti megoszlása 5. táblázat: Sülysáp lakosságának korcsoportok szerinti megoszlása Korcsoportok
0-4
5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49
Nők
210
245
227
232
294
297
277
241
278
304
Férfiak
238
239
242
269
272
321
292
252
277
320
Összesen
448
484
469
501
566
618
569
493
555
624
Korcsoport
50-54
55-59
60-64
65-69
70-74
75-79
80-84
85-X
Nők
287
237
203
219
189
132
65
46
Férfiak
276
168
179
130
102
68
27
19
Összesen
563
405
382
349
291
200
92
65
Forrás: Népszámlálás 2001
A népesség nemek és korcsoportok szerinti megoszlása alapján Sülysápon enyhe nőtöbblet jellemző. Ugyanakkor férfitöbblet mutatkozik néhány kivételtől eltekintve (5-9 éves korosztály, 2020
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata 24 éves korosztály, 40-44 éves korosztály) egészen az 50-54 éves korcsoportig, ez követően azonban egyre jelentősebb nőtöbbletet regisztrálhatunk. A különbség az országos trendnek megfelelően alakul, hiszen mintegy nyolcéves különbség jellemző a születéskor várható élettartam tekintetében a nők javára, amely különbség 55 éves kortól mutat markáns emelkedést. 6. ábra: Sülysáp lakosságának korfája 85–X 80–84 75–79 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 5–9 0–4 férfiak
nők
3.2.2. A lakosság iskolázottsága 6. táblázat: A település lakóinak iskolai végzettsége a megfelelő korúak %-ában 10-X éves, az Év
általános iskola első évfolyamát sem végezettek
15-X éves, legalább az általános iskola 8. évfolyamát végezettek
18-X éves, leg-
25-X éves, egye-
alább középisko-
temet, főiskolát
lai érettségivel
végezettek (ok-
rendelkező
levéllel)
fő
%
fő
%
fő
%
fő
%
1990
51
0,9
3 663
70,80
683
14
123
2,8
2001
18
0,3
5 417
86,4
1 503
25,2
251
4,8
Forrás: KSH Népszámlálás, 1990, 2001.
21
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata Sülysáp lakosságának iskolázottsági képe jelentős javulást tükröz a legutóbbi két népszámlálás között eltelt időben és azóta is. A középiskolai végzettséggel, érettségivel rendelkezők száma több mint duplájára emelkedett, lakosságon belüli arányuk 14%-ról 25,2%-ra nőtt, tehát a lakosság egynegyede rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal. A diplomások száma is megduplázódott az eltelt 10-15 évben, lakosságon belüli arányuk 2,8%-ról 4,8%-ra ugrott. Az iskolai végzettség átlagos szintjének ilyen mértékű emelkedése a polgárosodás jele és egyben motorja is.
3.2.3. Nemzetiségi és vallási összetétel 7. táblázat: Sülysáp nemzetiségi összetétele (2001) Hazai kisebb-
A nemzetiség, a kulturális értékhez, a hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a csa-
séghez
ládi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint
tartozó együtt 119
magyar
afrikai
arab
bolgár
cigány
görög
horvát
kínai
lengyel
7467
0
0
1
76
3
0
0
5
héber
német
örmény
román
szlovák
szlovén
ukrán
ruszin
szerb
0
15
0
7
9
2
1
0
0
Forrás: KSH népszámlálás 2001
A település az etnikai viszonyok tekintetében gyakorlatilag homogénnek tekinthető. A nemzetiségi hovatartozást vizsgálva elmondható, hogy legnagyobb számban a németség képviselteti magát a településen, etnikai csoportok közül pedig a cigányságot érdemes megemlíteni, amely korábban kisebbségi önkormányzattal is rendelkezett a nagyközségben. A történelem folyamán a településkép kialakításában meghatározó szerep jutott a szlovákságnak és a németségnek egyaránt, a hozzájuk kapcsolódó építkezési mód és hagyományok máig nyomon követhetők. A nemzetiségi mellett a vallási összetétel is viszonylag homogén képet mutat. A legnagyobb felekezet a településen napjainkban a római katolikus 5611 fővel, ezt követi a református vallás híveinek csoportja 547, majd az evangélikus egyház 69 fővel. Nem tartozik egyházhoz, felekezethez a 661 fő, valamint nem kívánt válaszolni erre a kérdésre a népszámlálás alkalmával 481 fő. Ezek az adatok az országos átlagnak megfelelő arányokat tükröznek.
22
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata 8. táblázat: A nagyközség lakosságának vallási összetétele Ebből: Katolikus együtt
római
Református
görög
Evangélikus
katolikus 5658 Baptista
5611 Adventista
32
47
547 Többi keresztény
Többi protestáns
3
163
69 Izraelita
6
4
Forrás: KSH Népszámlálás 2001
3.2.4 Gazdasági aktivitás A településen a munkaképes korú lakosság száma dinamikus növekedést mutat, 1990-ben a 15-54 éves kor közötti nők és a 15-59 éves kor közötti férfiak száma 3896 fő, ez az érték 2001-re 4938 főre gyarapodott, napjainkban pedig elérte az 5470 főt. 9. táblázat: A nagyközség lakosságának gazdasági aktivitás szerinti megoszlása Megnevezés
1990 fő
2001 %
fő
%
Aktív keresők száma
2 872
44,1
2 921
38,1
Inaktív keresők száma
1 802
27,7
2 407
31,4
Eltartottak száma
1 751
26,9
2 115
27,6
88
1,4
231
3,0
6513
100,0
7674
100,0
Munkanélküliek száma Lakónépesség összesen Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001.
A helyben lakó aktív keresők, azaz a foglalkoztatottak száma is növekedést mutat, hiszen míg 1990-en 2872 fő, addig 2001-ben már 2921 fő tartozik ebbe a csoportba. Ebből az iparban és építőiparban foglalkoztatottak aránya 38,1%, a mező- és erdőgazdaságban csupán a helyben lakó aktív keresők 2,7%-a tevékenykedik, a legnagyobb az egyéb foglalkoztatottak aránya, amely az 1990-es 47,8ről 2001-re 59,2%-ra nőtt. A fenti tendencia a tercializáció, azaz a szolgáltatói szektor gyors ütemben történő bővüléséről tanúskodik.
23
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata 10. táblázat: A lakosság foglalkoztatási főcsoportok szerint 2001-ben Foglalkozások csoportja
Vezető
Egyéb
értelmiség szellemi
Foglalkoztatottak száma (fő) Foglalkoztatottak aránya (%)
Szolgáltatási Mezőgazdasági
Ipari, építőipari
Egyéb
302
502
544
43
1167
363
10,3
17,1
18,6
1,5
40
12,4
Forrás: Népszámlálás 2001.
A táblázatból jól kitűnik, hogy a településen az iparban és a szolgáltató szektorban tevékenykedik a lakosság több mint fele. A vezető értelmiség aránya is 10% feletti, illetve az egyéb szellemi tevékenységet folytatók aránya is meghaladja a 17%-ot, összességében tehát ezek az értékek hűen tükrözik az értelmiség meghatározó arányú jelenlétét a településen, akiknek döntő szerep jut a település polgárosodott arculatának kialakításában. Az inaktív keresők száma 2001-re 2407 főre duzzadt, illetve az eltartottak száma 2115 főre emelkedett. A regisztrált munkanélküliek számában is kisebb mértékű emelkedés tapasztalható, a 2001-es 78 főről 2006-ra számuk 103 főre növekedett. A helyben foglalkoztatott aktív keresők száma 1685 fő, ami a helyben lakó aktív keresők 57,7%-a, amely értékben képviselteti magát a településre bejárók 598 fős népes tábora is. A munkaerő meghatározó hányadát Budapest köti le, a napi ingázók száma ma is meglehetősen magas Sülysápon. Ennek következtében a nagyközségből eljáró napi ingázók száma 1834 fő, míg a nagyközségbe bejáró napi ingázók száma csupán 598 munkavállaló. Az eljárók túlsúlya a budapesti agglomerációs gyűrűben általános jelenségnek tekinthető, a hasonló helyzetben levő települések esetén az aránya eléri a 70%-ot. A lakó- és munkahely szétválasztása az urbanizáció ezen szakaszában elkerülhetetlen, a további fejlődés elősegítheti a helyben foglalkoztatás erősödését, a függés csökkenését. 11. táblázat: Az ingázás időbeni alakulása Megnevezés Helyben lakó aktív kereső
1990 fő
%
%
100
2921
100
978
34,2
1087
37,2
1878
65,7
1834
62,7
803
28,1
598
20,4
1781
62,3
1685
57,7
Bejáró A településen dolgozók
fő
2856
Lakóhelyén dolgozó Eljáró dolgozó
2001
Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001.
24
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
4. Gazdaság 4.1. Általános jellemvonások Sülysáp a Tápió-vidék legfontosabb gazdasági központja. Ebben a nagyközségben találjuk a térség legtöbb prosperáló, versenyképes kis- és középvállalkozását, amelyek jelentős számú embernek adnak munkát a környező települések mindegyikéről. Ipari szférájában megfigyelhetünk egyfajta specializációt, a fémipari tevékenységet folytató végek koncentrálódását. A település kereskedelmi-szolgáltató szektorának szintén van térségi jelentősége, amely a közeljövőben, a tervezett hipermarket megnyitásával számottevően növekedni is fog. Sülysáp gazdasági központi szerepköre történelmileg fokozatosan, több lépésben alakult ki. A két településrész fejlődése eltérő vonásokkal, viszont nagyjából azonos ütemben ment végbe. Sülysáp gazdasága több pilléren nyugszik. A település fontos kereskedelmi és hadiútvonal mentén feküdt a középkorban, amely teljes egészében meghatározta későbbi gazdasági fejlődését is. Emellett a természetföldrajzi környezet is segítette a mezőgazdasági fejlődés kibontakozását, hiszen a Gödöllői-dombság részeként a terület a legjobb minőségű, löszön képződött mezőségi talajjal rendelkezik, amely kitűnő lehetőséget biztosít a mezőgazdasági művelés számára. A tatárjárás és a török pusztítása is érzékenyen érintette az itt élő lakosságot. Nemesi családok birtokaként indult fejlődésnek, a mezőgazdasági tevékenység volt meghatározó már a XVII. században, a gabonatermesztés mellett szarvasmarha-tartással is foglalkoztak az itt élők. A gazdaság felélénkülése azonban csak a szatmári béke (1711) után indulhatott meg, ekkor már a legfontosabb kiviteli cikk a marha, amelynek legeltetése a környező puszták bérlésével történt. 1726-ban már 84 jobbágyot tartottak számon, akik közül 39 fő az 1700 előtt is a településen lakott. A XVIII. században az itt élő jobbágyok közepes méretű földterülettel rendelkeztek, mellettük megjelentek a zsellériparosok is, így rendelkezett a település olyan polgári mesterséget űzőkkel, mint kovács, mészáros, kocsmáros és molnár. A népességszám növekedésével párhuzamosan a céhesedés is megindult, majd 1872-ben már ipartestületek alakultak, amely a gazdasági fejlődés egy újabb szakaszát jelentette. A tanyák nem voltak jellemzőek erre a területre, sokkal inkább a törpebirtokok elterjedése szembetűnő a néhány nagybirtok mellett, valamint az 1850-60-as évektől az önálló paraszti birtokok létrejötte. Az ipar a Kőbánya-Szolnok vasútvonal kiépülésével párhuzamosan indult fejlődésnek, illetve a kereskedelmi útvonal mentén történő elhelyezkedés szintén pozitív irányba befolyásolta a település gazdasági helyzetének változását. Ennek hatására az 1900-as évek elején a két malom mellett már bank, szálloda és vendéglő is üzemelt Sülysápon, tehát a szolgáltató szektor jelenléte már ekkor megfigyelhető a településen. 1960-an a termelőszövetkezet felállításával 25
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata jól szervezett mezőgazdasági munka indult a nagyközséghez tartozó földeken, ez a növénytermesztés (gabonafélék, szántóföldi növények, repce), állattenyésztés és egyes melléküzemágak hatékony működését hozta el. Emellett a közel 500 alkalmazottal tevékenykedő Alsó Tápió menti ÁFÉSZ sülysápi központtal irányította a környék gazdasági életét, jelentős exportot lebonyolítva Franciaország, az USA és Olaszország irányába. Az 1980-as évekre a helyben foglalkoztatottak döntő többsége a termelőszövetkezet melléküzemágaiban, valamint a helyi ipari üzemekben dolgozott. A rendszerváltozást követően, a termelőszövetkezetek megszűnésével és a földek magánkézbe adásával, lehetőség nyílt az egyéni vállalkozóknak a termelésre, illetve az újonnan alakult Mezőgazdasági Szolgáltató Kisszövetkezet (amely a földterület közel 50%-át bérelte a földtulajdonosoktól) már jelentős létszámú munkaerőt foglalkoztatott. A magas színvonalú mezőgazdaság mellett a szolgáltató szektor megjelenése és térhódítása a XX. század első éveiben kezdődött. A vasút kiépülése és modernizációja nagymértékben hozzájárult a település gazdasági fejlődéséhez. A szocializmusban is a mezőgazdaság, valamint a melléküzemágakban folyó ipari termelés a fő tevékenységi kör a településen, emellett ugyanakkor a kereskedelemi és szolgáltatói funkciók erősödését is tapasztalhattuk. Az ipar térnyerése csupán a rendszerváltást követően vált meghatározóvá, ekkorra már a mezőgazdaság jelentősége lényegesen csökkent. A vállalkozói kedv élénkülésével egyre több ipari és szolgáltató kisvállalkozás jelent meg Sülysápon, számuk évről évre gyarapodott. 1995-ben egy ipari tevékenységet folytató nagyfoglalkoztató is megjelent a településen, új lendületet adva a helyi foglalkoztatásnak. Napjainkban mezőgazdasági tevékenységet mindössze egy jelentősebb cég folytat Sülysápon, ugyanakkor hat kisebb és egy nagyobb ipari vállalkozás működik a nagyközségben. Az infrastruktúra további fejlesztésével, illetve a fővárosból egyre távoldó termelő tevékenység folytatódó telephelykeresésével a helyi közlekedési feltételek minőségi javításával, az elkerülő utak megépülésével még több vállalkozás megtelepedése, esetlegesen új befektetők megjelenése várható.
4.2. Sülysáp gazdaságának szereplői A településen 2006. év végi állapot szerint 449 működő vállalkozás volt bejegyezve, amelyek többsége, 364 jogi személyiség nélküli gazdasági egység. Közülük 275 egyéni vállalkozó folytat gazdasági tevékenységet a nagyközségben. Jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás 85 működik a településen. A jogi személyiségű vállalkozások közül 83 foglalkoztat 50 főnél kevesebb munka-
26
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata vállalót, míg két vállalatnak fejlettebb középvállalati kategóriát jelentő 50-249 fő közé eső alkalmazottja van. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a rendszerváltás követően nagyjából hatodára csökkent, ugyanakkor az ipari és építőipari tevékenységet folytató munkavállalók aránya 38% feletti értékre növekedett. A nemzetgazdasági ágak közül a modern társadalmakra jellemző struktúra alapján a szolgáltató szektor részesedése a foglalkoztatottak létszámából a legnagyobb arányú, a 2001. évi adat alapján már 59,2%. A helyben lakó aktív keresők száma a településen 2921 fő, míg a helyben foglalkoztatott aktív keresők száma 1685 fő. A település a budapesti agglomeráció külső peremén fekszik, a főváros közelsége következtében még mindig magas az eljárók száma. E jelenség már a szocializmus éveiben is jellemzőnek volt tekinthető, amely a rendszerváltást követően, a piacgazdaságra való áttéréshez köthetően, az urbanizációs fejlődés hatására még dominánsabbá vált. A település gazdasági életében meghatározóak továbbá a szomszédos településekről naponta bejáró dolgozók, akiknek száma 2001-ben 598 fő, így Sülysáp a kistérségben az ingázók második legnépszerűbb célterülete. 12. táblázat: Sülysáp legjelentősebb foglalkoztatói Vállalkozás
Tevékenységi kör
Foglalkozta-
Ebből
tottak száma
bejáró
5
2
Honnan bejáró
Épületgépészet, légVAS-FA fa és fém-
technikai szerelés, illet-
feldolgozó Bt.
ve lakatos és asztalos
Mende
munkák Kóka, Mende, Nagykáta, EBM Hungary Motorgyártó és Forgalmazó Kft.
Ventilátor motorok összeszerelése
Szentmártonkáta, 444
304
Tápióbicske, Tápióság, Tápiószecső, Tóalmás, Úri Tápiószecső, Gyömrő,
Jász-Plasztik Kft.
Műanyag-feldolgozás
Kb 60
Kb 40
Tápióság, Tápióbicske, Kóka, Úri
Darázs Ipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Feroland Kft.
DARÁZS Classic típusú alumínium radiátorok és az ehhez kapcsolódó
5
3
Tápiószecső, Szentmártonkáta
kiegészítők gyártása Fémmegmunkálás, gépi forgácsolás
72
27
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
Vállalkozás
Tevékenységi kör
Foglalkozta-
Ebből
tottak száma
bejáró
Honnan bejáró Mende, Úri, Kóka,
Baromfihús feldolgozáTápiócsir Kft.
sa, tartósítása, hús-, baromfihús – készít-
Tápiószecső, Tápióság, 73
változó
mény gyártása
Tápióbicske, Tápiószentmárton, Budapest, Tura, Ecser, Maglód, Törökszentmiklós
BMB Szállítási Fuvarozási Kereske-
Mélyépítés, földmunka-
delmi és Szolgáltató
végzés
Tápióság, Tóalmás, 11
9
Kétsoprony
Kft. Puszta Elektronika Kft.
Villamos gépek, berendezések elektromos
Budapest, Kóka,
Kóka, Tápiószecső, 10
7
tekercseinek gyártása
Szentmártonkáta, Tápiószentmárton Mende, Maglód, Tápiószecső, Úri, Kóka,
Szóró Ipari Keres-
Könnyűfémöntés, szer-
kedelmi Kft.
számkészítés
65
10
Nagykáta, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápiószele, Pécel Dány, Kóka,
DELTA Távközlés-
Távközlési hálózatok
technikai Kft.
építése
10
6
Szentmártonkáta, Jászfényszarú, Monor, Gyömrő
Szántóföldi növénytermesztés, takarmánygazG-NAGY Kft.
dálkodás, erdészeti
12–16
3
Maglód, Románia
tevékenység, biomassza értékesítés Alsó-Tápió-Menti
Üzletek bérbeadása,
Kóka, Úri, mende,
ÁFÉSZ
ipari tevékenység
Monor és Vidéke
Egyéb monetáris közve-
Gyömrői
Takarékszövetkezet
títés
székhelyű
Hasznos Szolgáltató
Vashulladék feldolgozás
Kókai
Kft.
és nagykereskedelem
telephelyű
35
Gyömrő, Maglód, Ecser,
Forrás: Nagyközségi önkormányzat és vállalkozásai, szervezetei által közölt adatok
28
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
4.2.1. Mezőgazdaság A XIX-XX. század fordulóján a település területén a nagybirtok és törpebirtok egyaránt jellemző volt. A legjelentősebb nemesi családok, akik nagybirtokkal rendelkeztek a településen a Rozgonyi, a Haader, a Hevesy, Sőtér és a Grassalkovich famíliák voltak. A II. világháborút követően a nagybirtokok felosztásra kerültek. Az 1960-as évek erőltetett téeszesítése révén az egyéni gazdák száma minimálisra csökkent, a férfiak döntő többsége a mezőgazdaság kilátástalan helyzetét és a magasabb ipari béreket látva a közeli fővárosba szegődött el betanított, illetve szakmunkásnak. Létrejött a Tápiósápi Petőfi Termelőszövetkezet és a Tápiósülyi Állami Gazdaság, amely az 1970es településegyesüléssel Sülysápi Tápiógyöngye Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven folytatta tevékenységét. Az üzemméretnek köszönhetően még hatékonyabb termelést tudott folytatni a termelőszövetkezet, amely az 1970-es évek közepétől, melléküzemágakkal kiegészülve növelte termelékenységét. A rendszerváltást követően felszámolásra került, helyette létrejött a Mezőgazdasági Szolgáltató Kisszövetkezet. A mező- és erdőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a gazdasági szerkezetben alacsony arányt képvisel, napjainkban már nem éri el a 3%-ot sem, amely az 1990-es adathoz képest jelentős (12,7%) visszaesésként értékelhető. Jelenleg két mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozás működik a településen, egyrészt a Tápiócsir Kft, amelynek baromfifeldolgozás a fő profilja, másrészt a G-Nagy Kft, amely növény- és takarmánytermesztéssel, biomassza értékesítéssel és erdészeti tevékenységgel igyekszik kielégíteni a vásárlók igényeit. A 2000. évi összeírás alapján a nagyközségben 741 egyéni gazdálkodó folytatott mezőgazdasági tevékenységet, amely érték azóta állandósulni látszik. Tápiócsir Kft. A Tápiócsir Korlátolt Felelősségű Társaságot 1994-ben alapították. A cég fő tevékenységi köre a baromfihús feldolgozása, tartósítása, hús- és baromfihús készítmények gyártása. A sülysápi székhelyű vállalkozás 73 alkalmazottal rendelkezik, 8900 m2-en folytatja tevékenységét. A munkavállalók a helyi lakosok mellett Mendéről, Úriból, Kókáról, Tápiószecsőről, Tápióságról, Tápióbicskéről,
Tápiószentmártonból,
Budapestről,
Turáról,
Ecserről,
Maglódról
és
Törökszentmiklósról érkeznek. A cég Sülysápon kettő, Gyömrőn további egy baromfiboltot üzemeltet egy-egy alkalmazottal. A vállalkozás beszállítói szanki, fegyverneki, kiskunmajsai, kecskeméti, tiszaföldvári, sárosdi, mezőkeresztesi, illetve sárbogárdi székhellyel rendelkező cégek. A Tápiócsir Kft. legfontosabb kereskedelmi partnerei és vásárlói: a Magyar Hipermarket Kft., a tö-
29
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata rökbálinti CORA, a Csemege Match Zrt., a Coop Szolnok Zrt., az Arzenál Kft., valamint a pomázi székhelyű Galóca Bt. G-NAGY Kft. A vállalkozás 1993-ban alakult, amelynek fő tevékenységi köre a szántóföldi növénytermesztés, a takarmánygazdálkodás, a biomassza értékesítés, emellett pedig erdészeti tevékenységet is folytat. A cég jelenleg 1050 ha szántón, 110 ha erdőterületen, illetve 70 ha réten gazdálkodik. 12 fős alkalmazotti létszámmal rendelkezik, amely betakarítás idején 16 főre bővülhet. Az alkalmazottak többnyire sülysápi lakosok, egy maglódi és két román (a külföldi munkavállalók részére lakást biztosít a kft) állampolgár áll még a cég alkalmazásában. A vállalkozás tevékenységét bérmunkában végzi Sülysápon és a környező településeken. A nagyközségben található székhelye, amely 8,8 hektár nagyságú terület, rendelkezik a mai modern mezőgazdaság legjelentősebb eszközeivel: gabonaszárítóval, tisztítóval és tárolórendszerrel. A szárítóba a térség számos magángazdálkodója szállítja terményét – Kóka, Dány, Tápiószecső, Tóalmás és Kistarcsa településekről. A gabonafélék 50-50%-ban kerülnek belföldi, illetve külföldi piacra, az olajos magvak 60%-a, valamint a madáreledelek 90%-a más országokban kerül értékesítésre. A vállalkozás Sándorszálláson rendelkezik telephellyel, közel egy hektárnyi területen.
4.2.2. Ipar Sülysáp gazdaságában a termelő tevékenységek közül napjainkban a szekunder szektor jelenléte meghatározó, a foglalkoztatottak 38,1%-a vállal munkát ebben az ágazatban, számos ipari tevékenységet folytató vállalkozás működik a településen. A cégek kiterjedt hazai és külföldi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, illetve országos jelentőségű vállalkozás is üzemel a nagyközségben, amely specializált termékstruktúrájával jelent meg a piacon, ezáltal az európai országokban is keresetté váltak termékei. Az ipar megjelenése és fejlődése Sülysápon az 1770-es évekre tehető, ekkor alakultak az első céhek, éltek és tevékenykedtek már a településen háziipari tevékenységet folytató zsellériparosok, majd az 1870-es években a céheket az ipartestületek váltották fel. A gazdasági fejlődés motorjává vált a vasút, megkönnyítette a teher- és személyszállítást, emellett a kereskedelmi útvonal melletti fekvés is elősegítette iparosok megtelepedését, megerősödését. A településen az ipar szerepe a termelőszövetkezetek melléküzemágainak megalakulásáig csekély mértékű volt, illetve jórészt a mezőgazdasági termékek feldolgozására, annak az ágazatnak a kiszolgálására volt hivatott. A szocializmus időszakában az országban általánosan jellemző intenzív iparosítás csak kismértékben 30
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata érintette Sülysápot, így annak hátrányai is csak visszafogottan érzékelhetők. A rendszerváltást követően a korábbi gazdasági szerkezet átalakult, jelentősen modernizálódott. Számos ipari tevékenységet folytató vállalkozás kezdte meg működését a településen, közülük kettő középvállalkozásnak minősülő (50-249 fő közötti alkalmazotti) létszámmal. EBM Hungary Motorgyártó és Forgalmazó Kft. Az 1995-ben alakult vállalkozás sülysápi 5794 m2 alapterületű telephelyén 444 alkalmazottat foglalkoztat, közülük 304 fő (68%) a környező településekről jár a nagyközségbe nap, mint nap. 30 fő Kókáról, 82 Nagykátáról, 26 Mendéről, 42 Tápióbicskéről, 36 Tápiószecsőről, 28 Tóalmásról, 23 Úriból, 14 Tápióságról és 10 fő Szentmártonkátáról ingázik Sülysáp és a lakóhelye között. Az egri székhellyel rendelkező társaság legfőbb tevékenységi köre ventilátormotorok összeszerelése, amelyet export bérmunka keretében végez. A cég beszállítói celldömölki, nagykátai és egri székhelyűek. Az előállított termékeket az Európai Unió országaiba, főként Németországba szállítják. Feroland Fémmegmunkáló, Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A cég 2000-ben jött létre sülysápi székhellyel, 2006-ban 49 alkalmazottal, 2007 szeptemberében már 72 alkalmazottal rendelkezett. A Szentlőrinckátán fióktelephellyel is rendelkező vállalkozás legfőbb tevékenységi köre a fémmegmunkálás, gépi forgácsolás, illetve Szentlőrinckátán a KÁTA CNC Kft. további megmunkálásra veszi át a Sülysápon elkészített termékeket. A Feroland Kft. munkaerő-közvetítés keretében került kapcsolatba a KÁTA CNC Kft-vel. A fő tevékenység mellett számos egyéb irányultsággal is rendelkezik a társaság, amelyek közül kiemelendő a padló- és falburkolás, a festés, üvegezés, valamint számos szolgáltató tevékenység, amely színesíti a vállalkozás kínálati körét (dísznövény-nagykereskedelem, a hús- és hal-kiskereskedelem stb.). Szóró Ipari Kereskedelmi Kft. 1998-ban alakult korlátolt felelősségű társasággá a húsz évig egyéni vállalkozási formában működő üzem. A könnyűfémöntéssel és szerszámkészítéssel foglalkozó cég sülysápi csaknem 6000 m2 alapterületű telephelyén 65 alkalmazottal folytatja tevékenységét. A munkavállalók többsége helyi lakos,
emellett
Mendéről,
Maglódról,
Tápiószecsőről,
Úriból,
Kókáról,
Nagykátáról,
Szentlőrinckátáról, Szentmártonkátáról, Tápiószeléről, Pécelről érkeznek a dolgozók. Beszállítóik szigetszentmiklósi, fehérgyarmati és budapesti székhelyű vállalkozások. Termékeiket itthon és külföldön egyaránt értékesítik, Magyarország számos településén megjelennek áruikkal, így Buda-
31
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata pesten, Kazincbarcikán, Ócsán és Sopronban is. Exportjuk főként Németországba, Angliába, Franciaországba, Svájcba és Ausztriába irányul.
5. kép: A Szóró Ipari Kereskedelmi Kft. telephelye Sülysápon
Puszta Elektronikai Kft. A gazdasági társaság 1993-ban kezdte meg működését, két belföldi és egy külföldi tulajdonossal. Jelenleg 17 alkalmazottal dolgozik a cég 220 m2 alapterületű székhelyén. Főként villamos gépek, berendezések tekercseinek gyártásával foglalkozik bérmunkában, a kész termékeket Németországba szállítják. A dolgozók közül tízen helyi lakosok, a hét bejáró dolgozó Kókáról, Tápiószecsőről, Szentmártonkátáról és Tápiószentmártonból érkezik. Darázs Ipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Az 1990-ben alapított vállalkozás Sülysápon rendelkezik egy hektár alapterületű székhellyel, ahol napjainkban öt főt foglalkoztat. A munkavállalók helyi lakosok, valamint Tápiószecsőről és Szentmártonkátáról érkeznek még dolgozók naponta. A vállalkozás alumínium radiátorok és ehhez kapcsolódó kiegészítők, fürdőszobai törölköző szárítós radiátorok, előszobafalnak szerelt radiátorok gyártásával foglalkozik. Ennek az egyediségnek és specializált termelésnek köszönhetően rendkívül széles körben értékesíti termékeit itthon és külföldön egyaránt. Szoros kapcsolat fűzi a céget a Székesfehérvári Könnyűfémműhöz.
32
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata Jász – Plasztik Kft
. 6. kép: A Jász – Plasztik Kft. termékei A jászberényi székhellyel rendelkező társaság 1990-ben alakult, a sülysápi telephely 6667 m2 alapterületű és jelenleg 60 fős dolgozói létszámmal rendelkezik. Műanyag feldolgozással és akkumulátorgyártással foglalkozik a vállalkozás, a főként importból származó anyagokat, illetve a jászberényi székhelyen működő műanyagüzem termékeit dolgozzák fel Sülysápon. Az alkalmazottak egy része helyi lakos, másik részük a környező településekről, Tápiószecsőről, Gyömrőről, Tápióságról, Tápióbicskéről, Kókáról, Úriból jár a nagyközségbe munkát vállalni. A műanyag termékek iránt megnövekedett igényeknek megfelelően az üzem termékeit a magyarországi kis- és nagykereskedők, valamint külföldi cégek is előszeretettel vásárolják. VAS-FA fa- és fémfeldolgozó Bt. A betéti társaság 1995-ben alakult, tevékenységét 1996-ban kezdte. 1022 m2 alapterületű Sülysápon működő székhelyén öt alkalmazottal működik a cég, két Mendéről bejáró alkalmazottat is foglalkoztatva. Épületgépészeti- és légtechnikai szerelés a fő profil, emellett lakatos és asztalosipari munkákat is végez a vállalkozás. Az utóbbi években megnövekedett kereslet hatására nemcsak a régió, hanem az egész ország területéről érkeznek megbízások a társasághoz.
33
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata Valcol Kft.
7. kép: Valcol buszmegálló 1989 óta működő vállalkozás kezdetben kerti bútorok gyártásával foglalkozott német exportra termelve, majd termékeinek listáját kiszélesítve az önkormányzatok felé irányul főként a tevékenysége. Különféle utasváró-pavilonok, térbútorok, pihenőpadok, klasszikus stílusú szemetesek, információs-, útbaigazító- és utcanévtábla előállításával igyekszik a társaság az ország számos településének igényeit széleskörűen kielégíteni.
4.2.3. Kereskedelem, szolgáltatások A szolgáltatások és kereskedelem tekintetében is térségi szerepet tölt be Sülysáp, hiszen a környező települések, Kóka, Mende, Úri és Tápiószecső lakói a nagyközségben veszik igénybe a különböző szolgáltatásokat. Ipari, kereskedelmi, pénzügyi szolgáltatók egyaránt működnek a településen, rendkívül széles kínálattal igyekeznek kielégíteni a lakosság igényeit. A tercier szektor már kezdeti formájában a XVIII. században megjelent a községben, jelentősége a történelem folyamán mindig is meghatározónak tekinthető. A népességszám gyarapodásával, a vasút kiépülésével párhuzamosan megjelent a településen az első szálloda és vendéglő is. A szolgáltató szféra fejlődése akkor vett lendületet, amikor a szocializmus évtizedeiben Sülysáp volt az Alsó-Tápió menti ÁFÉSZ központja, 500 alkalmazottjával szervezte a térség gazdasági életét, bonyolította az exportot főleg Franciaország, Olaszország és az USA irányába. A rendszerváltást követő gazdasági szerkezetátalakulás tovább erősítette ennek a szektornak a helyzetét, számos szolgáltató egység kezdte meg működését a nagyközségben. A helyben lakó aktív foglalkoztatottak 59,2%-a dolgozik a tercier ágazatok valamelyikében, ami az 1990-es adatokhoz viszonyítva csaknem
13%-os
emelkedést
mutat, egyre inkább megfelelve a
posztindusztriális modern társadalmakra jellemző struktúrának.
34
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata Ipari szolgáltatók BMB Szállítási Fuvarozási Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A társaság 1991-ben kezdte meg tevékenységét sülysápi székhelyén. Jelenleg 11 alkalmazottal rendelkezik és fő tevékenységi körébe a mélyépítés, illetve a földmunkavégzés tartozik. 9924 m2 alapterületű telephellyel rendelkezik, amelyen 739 m2–es épületegyüttes található. Az alkalmazottak egy része helyi lakos, míg mások Tápióságról, Tóalmásról, Budapestról, Kókáról és Kétsopronyból érkeznek a munkahelyre. DELTA Távközléstechnikai Kft. A budapesti székhelyű társaság 1994-ben kezdte meg tevékenységét, 440 m2-es sülysápi telephelyén napjainkban 10 alkalmazottal folytatja távközlési hálózatok kiépítését. A munkavállalók Sülysápon kívül Dányból, Kókáról, Szentmártonkátáról, Jászfényszaruból, Monorról és Gyömrőről érkeznek. A kereskedelmi partnerek leginkább budapesti és monori székhelyű vállalkozások. Masina – Center Kft. A cég 1990 óta működik a nagyközségben, gépjárművek kereskedelmével, javításával, szervizelésével, műszaki vizsgáztatással, személy- és teherszállítással foglalkozik. A 700m2-es, jól felszerelt műhelyben mindennemű jármű javítása, karbantartása éppúgy elvállalható, mint a legkülönlegesebb fuvarfeladatok ellátása (hűtős, önrakodó darus, billenős, multilifter, betonmixer stb.). A vállalkozás autóbusz parkjával belföldi és nemzetközi fuvarfeladatok teljesítését is magas színvonalon vállalja, jól megközelíthető telephelyén parkolási lehetőséggel várja ügyfeleit. VEZ – ÉP Építőipari és Kereskedelmi Bt. A céget 1997 alapították, fő tevékenysége az épület- és bútorasztalos-ipari gyártás és kivitelezés. A kül- és beltéri nyílászárók, garázskapuk, lakás- és irodabútorok gyártása, illetve azok kiegészítőinek forgalmazása és beépítése, mellett a más által gyártott nyílászárók szakszerű installációját is vállalja a cég. Munkavégzése az egész országra kiterjed, több gyártó és kivitelező céggel működnek együtt mind viszonteladói, mind kivitelezői minőségben. A társaság nagy tapasztalattal rendelkező, szakmailag naprakész és rugalmas csoportot alkot, számos referenciával. A VEZ-ÉP Bt. kizárólag szakképzett és érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkező alkalmazottakat foglalkoztat. A szakmai felkészültséget folyamatos képzésekkel igyekeznek a kor igényeinek megfelelő szinten tartani.
35
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata Kabinet’99 Építőipari Gyártó és Szolgáltató Bt. A társaság 1999-ben alakult. Szakemberállományának egy része tartós polgári jogviszonyra irányuló szerződéses, kisebb része megbízási munkaviszonyban áll a céggel. Kezdetben a vállalkozás fő tevékenysége döntő részben az építéstervezés volt, több tucat lakóház, gazdasági létesítmény terve készült építészmérnök, építőmérnök és technikus munkatársai közreműködésével. A cég működési területe jellemzően Sülysáp és környéke (Budapesttől keletre), de több általa tervezett létesítmény épült Vác és Gödöllő körzetében is. Az építéstervezéshez kapcsolódva teljes körben vállalja a társaság az előkészítő munkák végzését is a földméréstől a talajmechanikai vizsgálatokig. 2003-tól településtervezési, területrendezési és ingatlanfejlesztési jellegű munkákkal is kiegészült a tevékenységi kör, majd 2005-től generálkivitelezési munkákat is vállal. Magasépítés területén preferált tevékenysége a lakó- és kisebb szolgáltatóház-, vagy középület építés, de természetesen más rendeltetésű (ipari, gazdasági, mezőgazdasági) szerkezetek kivitelezését is vállalja. Közműépítésben (pl. ivóvízhálózat-építés), útépítési, felszíni vízrendezési és parkolóépítési- térburkolási munkák, ingatlanközvetítés és értékbecslés is szerepel a cég kínálatában. Belo-Hall (-Ház) Kft. A BELO-HÁZ Kft. szakembergárdája 1977 óta épít acélvázas könnyűszerkezetes-és különböző rendeltetésű csarnokokat. A szerkezettípus az épület rendeltetésének megfelelően kerül tervezésre. A cég vállalja hagyományos építésű épületek, valamint üvegházak kivitelezését és tervezését is. Az épületek megvalósítását alvállalkozásban, generálkivitelezésben vagy fővállalkozásban végzi. Pénzügyi szolgáltatók Monor és Vidéke Takarékszövetkezet A gyömrői székhelyű takarékszövetkezet két szolgáltató egyesülésével (Monor és Ecser) jött létre. Az első kirendeltség Ecseren alakult meg 1961-ben, az ezt követő 10 évben négy egységgel bővült működési területe, így új kirendeltségek kezdték meg működésüket Maglódon, Mendén, Üllőn és Sülysápon 1974-ben. Az 1982-ben összevont Monor és Vidéke Takarékszövetkezet számos kirendeltséggel rendelkezik, többek között Budapesten, Úriban és Sülysápon. Az egyéb monetáris közvetítést folytató cég 131,4 m2-es, hat főt foglalkozató kirendeltségben várja az ügyfeleket Sülysápon. A munkavállalók közül két fő Úriból, egy Gyömrőről és egy Tápióbicskéről jár be munkahelyére.
36
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
8. kép: A takarékszövetkezet épülete A nagyközség szívében épülő áruházban kap helyet 2008 közepétől egy K&H bankfiók, amely a lakosság növekvő igényeinek kielégítését szolgálja, hozzájárulva a mai kor pénzügyi szolgáltatásainak mindennapi életbe történő beépüléséhez. A településen központjában két bankautomata (ATM) is segíti a lakosság készpénzhez jutását, amelyeket a környező települések lakói is rendszeresen igénybe vesznek. A banki szolgáltatáson kívül biztosítási tevékenységgel foglalkozó munkavállaló is várja az ügyfeleket a település központjában. Tevékenységi köre rendkívül széles spektrumú: több társaság élet-, gépjármű-, lakás-, utas-, vagyon- és balesetbiztosítási csomagjait értékesíti biztosítási ügynöki formában. Posta Sülysápon egy postahely működik, amely a település lakossága részére biztosítja a levélpostai küldemények, postautalványok, -csomagok felvételét, továbbítását, illetve az érkező hasonló küldemények kézbesítését. A hagyományos feladatok mellett számos egyéb szolgáltatást is nyújt a posta: készpénz-átutalási megbízások felvételét, pénz be- és kifizetések teljesítését, takarékszolgálatot (Erste Bank és OTP irányába), értékpapír eladást – visszaváltást (Erste Bank, OTP, Államkincstár), lakástakarék és biztosításközvetítést, érkezett és értesített postai küldemények postahelyi kézbesítését, hírlap előfizetések gyűjtését és kézbesítését, hírlapárusítást. Emellett a Szerencsejáték ZRt. fogadószelvényeinek forgalmazását, valamint sorsjegy-árusítást, kereskedelmi áruk forgalmazását, fiókbérleti szolgáltatást, távirat szolgáltatást is igénybe lehet venni a társaságnál. Postai szempontból a szolgáltatóhely megfelel a kor elvárásainak, ahhoz, hogy az új kihívásoknak és a lakossági igényeknek is meg tudjon felelni, folyamatosan fejleszti a Magyar Posta ZRt. a technikai és technológiai eszközeit. A sülysápi posta ügyfélkapcsolati munkahelyén öt alkalmazottat foglal37
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata koztat a részvénytársaság, a nagyközség területén a postai kézbesítést hét egyesített kézbesítő munkatárs végzi. 2004-től a csomag házhoz kézbesítéssel is bővült a szolgáltatási kör, így a település egész területén biztosított ez a szolgáltatás is. A nagyközségben 2827 címhelyet tartanak számon, az ügyfelek igényei alapján 38 postafiókot bérelnek, amelyek száma szükség esetén bővíthető. Sülysáp területén nyolc levélgyűjtő szekrény van felszerelve, amelyek elhelyezése a leginkább frekventált helyeken történt. A főbb postai szolgáltatások változásait figyelembe véve kitűnik, hogy a felvételi és a kézbesítő szolgálat területén is a forgalom csökkenésének és növekedésének változó tendenciái érvényesülnek. Az elsődleges ügyfélcentrikus tevékenység szükségességét szem előtt tartva, a szolgáltatások megújításával, bővítésével igyekeznek a jelenlegi ügyfeleket megtartani, valamint újabbakat megnyerni, természetesen a szolgáltatások minőségi javításával egyidejűleg. 13. táblázat: A posta működésének adatai: felvételi szolgálat Megnevezés
2005/2004
2006/2005
2007/2006
77,5%
115,3%
102,6%
Felvett reklámkiadvány
26,6%
176,3%
40,4%
Ajánlott küldemény
99,4%
123,2%
96,6%
70,3%
78,3%
123,3%
171,1%
109,5%
72,5%
92,3%
89,9%
91,7%
110,3%
102,2%
116,9%
102,9%
106,0%
109,4%
Közp. Levp. Küld. Öszszesen
Postacsomag felvétel összesen Tértivevényes levélpostai küld. Belföldi postautalvány díjköteles Készpénz-átutalási megbízás Főpénztár bevétel
38
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
14. táblázat: A posta működésének adatai: kézbesítő szolgálat Megnevezés
2005/2004
2006/2005
2007/2006
103,1%
114,7%
108,8%
Ajánlott küldemény
98,5%
151,7%
118,0%
Postacsomag összesen
31,8%
57,6%
113,6%
92,6%
94,2%
97,1%
90,4%
155,3%
91,7%
104,8%
92,0%
93,6%
Közönséges levélpostai küld.
Utalványok (kézb.) öszszesen Reklámkiadvány (címezetlen) Kézbesített hírlap öszszesen
Kereskedelmi szolgáltatók Sülysáp kereskedelemében a kisvállalkozások a dominánsak, amelyek széles választéka kielégíti a nagyközség és a környező települések lakóinak igényeit. A szolgáltatók száma a rendszerváltást követően folyamatosan bővült és ma már sokszínű kínálattal állnak a vevők szolgálatában. 15. táblázat: A nagyközségben működő kiskereskedelmi üzletek tevékenységi kör szerint Kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertár nélkül)
97
Ebből: - Élelmiszer jellegű üzlet és áruház
23
- Iparcikk jellegű üzlet és áruház
1
- Ruházati szaküzlet
11
- Vasáru-, festék- és üvegszaküzlet
7
- Könyv-, újság- és papíráru-szaküzlet
6
- Gépjárműüzemanyag-töltő állomások száma
1
Forrás: KSH adatszolgáltatás
39
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
A 97 kiskereskedelmi üzlet jelentős számúnak tekinthető, egy Sülysáphoz hasonló méretű és lakosságú városi jogállású település esetében is kiemelkedő nagyságrend. A kiskereskedelmi üzletek közül 23 élelmiszer jellegű, a nagyobb méretűek közül a COOP, illetve a CBA üzletlánchoz tartozók érdemelnek említést. A környező települések (Kóka, Mende, Tápiószecső, Úri) lakói rendszeresen átjárnak Sülysápra vásárolni, hiszen lakóhelyükön nem található jelentős méretű és színes kínálatú kereskedelmi egység, ezért a térségi szerepkör e tekintetben is nyomozható. Folyamatban van továbbá a település központjában, a Szent István téren egy 6479 m2–es területen 1700 m2 alapterülettel rendelkező TESCO üzlet építése (építési engedély szám: 29529/2007, mód.: 259-32/2007), amelynek 2008. májusában történő megnyitása, még nagyobb vonzáskörzetet biztosít a település számára, ugyanakkor az üzlet megjelenése már önmagában is egy városias, központi szerepkör fokmérője. Alsó-Tápió menti ÁFÉSZ A szövetkezet jogelődje az 1946-ban alakult Tápiósülyi Földmíves Szövetkezet, amely 1950-ben egyesült az Úri Földmíves Szövetkezettel, tehát sülysápi székhellyel több elem összeolvadásából jött létre. A névváltozások után 1975-ben a Sülysáp és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet egyesült a Maglód és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettel, így jött létre az Alsó-Tápió menti ÁFÉSZ. Jelenleg a szövetkezet a bedolgozókkal együtt 80 főt foglalkoztat működési területén – Ecseren, Maglódon, Gyömrőn, Mendén, Sülysápon és Úriban. Főként üzletek bérbeadása és ipari tevékenység a meghatározó profilja a vállalkozásnak, ipari tevékenysége Dány, Zsámbok, Szentlőrinckáta, Tápiószecső, Úri, Maglód és Budapest területére terjed ki. Az alkalmazottak és a vezetőség tagjainak egy része helyi lakos, mások Kókáról, Úriból, Mendéről, Gyömrőről, Maglódról és Ecserről járnak be munkahelyükre. Az ipari tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások az egész ország területére kiterjednek, többek között Budapestre, Sopronra, Csongrádra, Ózdra, Miskolcra, tehát az ország nagyobb városaira, az összes megyére hazánk területén, illetve Pest megye csaknem összes községére és városára. Sülysápon a központi irodán túl egy 600 m2-es ABC áruházzal, három, egyenként 100-250 m2 alapterületű élelmiszerbolttal, egy ajándékbolttal, három vendéglátó egységgel, valamint egy szinterező üzemmel van jelen a szövetkezet.
40
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata 16. táblázat: A nagyközségben található nagyobb kereskedelmi egységek jellemző adatai Megnevezés
Alapterülete (m2)
Profil
Foglalkoztatottak száma
Kiss ABC
180
Élelmiszer
3 fő
Glória Bútorbolt
320
Bútor
2 fő
100
Üzemanyag
13 fő
180
Vendéglátóipar
3 fő
158
Ruházat
2 fő
ABC áruház
250
Élelmiszer
18 fő
PICCOLÓ SÖRÖZŐ
200
Vendéglátóipar
2 fő
235
Zenés szórakozóhely
2 fő
Élelmiszer (CBA)
169
Élelmiszer
10 fő
BOWLING SÖRÖZŐ
223
Shell üzemanyagtöltő és Shop CARLOS PIZZAHÁZ Jázmin ruházati és lábbeli bolt
BEST OFF DISZKÓ KLUB
ZEMEN építőanyag kereskedés Összesen
100
2115
Melegkonyhás vendéglátó egység Építőanyag
2 fő
2 fő
59 fő
Forrás: Nagyközség önkormányzata
Összességében 126 kereskedelmi egység működik a településen, ezek közül 97 a kiskereskedelmi üzlet, amelyek közel egynegyede élelmiszer jellegű bolt, emellett 11 ruházati szaküzlet, hét vasáru-, festék- és üvegszaküzlet, hat könyv-, újság- és papíráru-szaküzlet, egy iparcikk jellegű üzlet és egy üzemanyag-töltő állomás is működik a településen, valamint egy gyógyszertár is igyekszik a lakosság igényeit kielégíteni. Folyamatban van egy újabb, 174 m2 alapterületű gyógyszertár és a hozzá
41
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata tartozó 89 m2-es lakás kialakítása is, egy 1065 m2 nagyságú területen a nagyközség központjában, a vasút közelében (építési eng. sz.: 1595-7/2007), amelynek megnyitása 2008. derekán várható, így még gördülékenyebbé válik a helyi és környező települések lakosságának kiszolgálása. Glória Bútorbolt A cég 1991 óta működik 340 m2 alapterületű mintatermében, amelyből 210 m2-en a szekrénysorok, ülőgarnitúrák, 130 m2-en a konyhabútorok kerülnek bemutatásra. 1997-től az Abaúj Bútor Rt. és 2001-től a Hanák márkabolttal is kereskedelmi kapcsolatban áll a bútorbolt a 25 gyártó állandó képviselete mellett.
9. kép: Szolgáltató üzletek a nagyközségben
A nagyobb kereskedelmi egységek mellett számos szolgáltató üzlet üzemel a nagyközségben mikrovállalkozásként, ezáltal annak a széles kínálati spektruma kisvárosi képet mutat. Fodrász, kozmetikus, szépségápoló, szolárium-szalon, látszerész, értékbecslő, cipész, kulcsmásoló, háztartásigép-javító várja a vásárlókat, működik továbbá ügyvédi iroda, ingatlanközvetítő, rendezvényszervező, mobiltelefon-szerviz, több zöldség- és gyümölcskereskedés, baromfibolt, húsbolt, virágbolt, ajándékbolt, horgászbolt, állateledel-kereskedés, autóalkatrész szaküzlet, temetkezési vállalkozás, építészeti tervezőiroda, Internet-kávézó Sülysápon, sőt még hivatásos vadász is tevékenykedik a településen. M & CS Kft. A vállalkozás üzemelteti a 2006 tavasza óta 50 000 példányban havonta megjelenő Online Hirdetőt, amely a Gyömrőn, Maglódon, Monoron, Nagykátán, Pécelen, Pilisen, Sülysápon, Üllő, Vecsésen, valamint a környező településen élőket hivatott széleskörűen tájékoztatni. Az újság 2003. márciusában indult és kiadója sülysápi székhelyű társaság.
42
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata Line Elektronic A cég 1996 óta foglalkozik a számítástechnika minden ágával. Kezdetben számítástechnikai, illetve irodatechnikai alkatrészek forgalmazásával indult a vállalkozás, majd a folyamatos fejlődés eredményeként az eltelt 10 év alatt kiterjesztette szervizét, illetve tevékenységi körét is a biztonságtechnikai rendszerek forgalmazásával és teljes körű kiépítésével, karbantartásával. Kiemelendő, hogy az irodagép- és nyomtatószerviz mellett eredeti nyomtatópatronok és utántöltők forgalmazásával is foglalkozik a vállalkozás, valamint számítástechnikai rendszerek felügyeletét és karbantartását is ellátja. Lépést tartva a technikai fejlődéssel, 2002 óta kiemelkedően működik notebook szerviz is, amelyhez az alkatrészek és a tartozékok forgalmazása is hozzátartozik.
4.2.4. Vendéglátás Sülysápon jelenleg 23 vendéglátóhely üzemel, ebből az éttermek, cukrászdák száma 14, nyolc bár, borozó, italbolt, kocsma várja a vendégeket, illetve egy munkahelyi vendéglátóhely is található a településen. A vendéglátóhelyek infrastruktúrája elsősorban a nagyközség lakóinak igényeit hivatott kielégíteni, éppen ezért szükséges a turisztikai adottságok kihasználása, a vendégfogadó készség erősítésére, a turisztikai kínálat programokká, programcsomagokká formálása. Ennek érdekében készült el 2003-ban a Tápió-vidék Turizmusfejlesztési Koncepciója, amely a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás 17 tagjának megbízásából került kidolgozásra, ezáltal Sülysáp is a megbízók között szerepelt. Ebben a dokumentumban megfogalmazásra került, hogy a turisztikai fejlesztés kizárólag a környezetkímélő, szelíd turizmus irányába történhet. Ennek alapját jelenti egyrészt Budapest közelsége, a sajátos táji, természeti adottságok, a helyi karakter, másrészt a pihenésre, sportolásra, kerékpározásra, rekreációra, lovaglásra és vadászatra alkalmas természeti környezet adottsága. A településen a Hevesy-kastély szomszédságában a XX. század elején működött strand, ezáltal kedvelt pihenőhelyként tartották számon, viszont a gazdasági válság megakadályozta üdülőterület kialakítását. Bár a nagyközségben kijelölésre került egy 15 hektár nagyságú terület e célra, a megvalósítás viszont még mindig várat magára.
43
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata 17. táblázat: A vendéglátóhelyek megoszlása az eltérő kategóriák között Tárgyévhez Megnevezés
1990
2001
közeli adat
Vendéglátóhelyek száma összesen (magán is)
13
24
23
5
9
7
- egyéb, nyílt árusítású vendéglátóhelyek
8
15
14
- munkahelyi vendéglátóhelyek
-
-
1
Ebből: - éttermek, cukrászdák
Forrás: KSH
18. táblázat: A nagyközségben található nagyobb vendéglátóhelyek területe és befogadóképessége Megnevezés
Területe (m2)
Befogadóképesség (fő)
Büfé Carlos Pizzaház
180
35
Büfé összesen
180
35
Presszó, italbolt Hangulat Italbolt
100
25
Piccoló Söröző
200
80
Best off Disco Klub
235
250
Bowling Söröző
223
40
Presszó, italbolt összesen
758
395
Összesen
938
430
Forrás: Nagyközség önkormányzata
Carlos Pizzaház A település központjában igényes környezetben várja vendégeit a pizzéria, 49 fajta pizzát és számos frissensültet, desszertet, fagylaltkelyhet kínálva a Carlos Pizzaházba betérőknek. Il Vero Kávézó 2005. nyarán nyílt az üzlet az egykori vendéglátóhelyen, amely egyesek „Kapás” néven ismernek. Elegáns, jól felszerelt, minden igényt kielégítő igazi kávézóvá alakult a belső tér, az üzlet az igényes kávékultúrát képviseli. A kávézóban nemcsak a hagyományos feketét kérheti a vendég, hanem annak számos elkészítési módját ismerheti meg, mindezt akár koffeinmentes változatban is. Mindezen felül különféle meleg italokat, minőségi borokat, röviditalokat, üveges és csapolt söröket, széles üdítőital választékot biztosít vendégei számára. Baráti társaságoknak ideális hely a kö-
44
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata tetlen beszélgetésre, igazi szórakozásra, a nyilvános internet segítségével pedig a kávézóból bármikor felléphet a vendég a világhálóra is. Bowling Söröző Széleskörű étel- és italválasztékkal, hangulatos zenével, kétpályás automata vezérlésű bowlingpályával várja a szórakozni vágyókat a vendéglátó egység. Igény szerint gasztronómiai- és lovasbemutatót is szerveznek. A vendéglátóhely maximális befogadóképessége 25 fő, ennyi érdeklődőnek, pihenni vágyónak tud az egység szállást biztosítani 2-3 ágyas összkomfortos szobákban. Vállalják továbbá rendezvények és konferenciák szervezését, valamint a cég – igény esetén – horgászati lehetőségeket is biztosít Sülysáp halastaván.
45
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
5. A település szerkezete, építészeti arculata 5.1. A kettős szerkezetű Sülysáp Sülysáp két településrészének eltérő múltjából és fekvéséből adódó különbségek hatása a nagyközség szerkezetén is jól kivehető. Tápiósüly a főút menti szalagtelkes fésűs beépítésű településrész, újabb mellékutcákkal, Tápiósáp pedig az Alsó-Tápió Sápi-patak ágának teraszfelszínén, párhuzamos utcákkal, szalagtelkes elrendezéssel alakult ki. Jól érzékelhető, hogy a területfelhasználást az Alsó-Tápió és mellékfolyójának medrei, a fő közlekedési úthálózat és a vasút határozza meg.
10. kép: A tápiósápi településrész és a Sápi-patak völgye Tápiósáp és Tápiósüly településtípusa a XIV-XVII. századi források alapján szalagtelkes, utcás falu volt, másodlagos halmazos jelleggel, amelynek fő jegyeit ma is őrzi. Tápiósülyön két sor ház és egy halmos falurész azonosítható, kétbeltelkes szerkezettel, amelynek megléte a XVII. századig bizonyítható. Az 1808-as földkönyv szerint minden tápiósülyi jobbágynak volt szérűskertje, amelyet a XIX. század első felében a házhellyel összevontak. Az újratelepülő lakosok a szérűskertet élő sövénnyel választották el a kétbeltelkes szerkezettől. Itt tartották a takarmányt, helyezték el a gabonatárolót, és végezték a gabona cséplését is. A hajdan önálló településekre utaló egyes településrészek mindegyikének szerkezetében jól meghatározható az egykori településközponti terület, amelyek ma már, mint települési alközpontok működnek, ahol a kereskedelmi, vendéglátó-ipari, szolgáltató funkciók és az alapfokú 46
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata ellátást biztosító intézmények, közintézmények (kulturális, oktatási, egészségügyi, egyházi) tömörülnek. Minden településrészen jól elkülöníthető a történelmileg kialakult, organikus településmag, szabálytalan alakú és változatos méretű, oldalhatáron álló, fésűs beépítésű telekszerkezetével, szabálytalan vonalvezetésű utcahálózatával, valamint az újkori, tervezett településrész a szabályos telek-és utcaszerkezettel, szabadon álló beépítés móddal. Mindezek mellett településközpontnak tekinthető a Szent István tér és Malom utcai iskola környezete, folytatásában a vasútállomással és buszpályaudvarral, ahol a település legfőbb intézményi-kereskedelmi egységei összpontosulnak. Ebben a térségben kíván a nagyközség, a Piac tér részbeni beépítésével kereskedelmi, illetve szolgáltató központot kialakítani, amelyhez 2008ban a „Pest megyei településközpontok fejlesztése – Kisléptékű megyei fejlesztések” pályázat segítségével és által tervez forrást bevonni. A településrendezési terv újragondolásával szükségesnek tartja az önkormányzat újabb kereskedelmi-szolgáltató területek kijelölését, elgördítve az akadályt a helyi gazdasági aktivitás növekedése elől. A Tápió-folyó, valamint a domborzati viszonyok következtében az 555 hektár nagyságú belterület rendkívül szabdalt, a tápiósápi rész vertikálisan is tagolódik, amely a Sápi-patak szűk, kb. 200-300 méter szélességű mintegy 30-45 métert is elérő relatív szintkülönbségekben nyilvánul meg. Két fő út, a Kossuth Lajos út és a Dózsa György út halad itt keresztül, ezeket keresztirányban kis utcák, közök kötik össze. Az 1960-as években a Szőlősnyaralót belterületté nyilvánították, amely azután komoly fejlődésnek indult. E településrész a község legújabb része, tervezett jellegét szabályos telekosztása és épületállománya is igazolja. A nagyközségben a 2005-ben elfogadott helyi építési szabályzat értelmében beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt, valamint zöldterületek különíthetők el. A beépítésre szánt területek esetében műszaki paraméterekkel igyekszik az önkormányzat egységes településképet kialakítani. Ennek keretein belül lakóövezeteket, vegyes övezeteket, gazdasági övezeteket és különleges övezeteket határol le a szabályzat. A lakóövezetben legfeljebb négylakásos lakóépület kialakítása megengedett, kizárólag magastető alkalmazásával minimum 14 méter széles telken. A vegyes övezetek, a településközpont vegyes építési övezetek intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb, lakóterületet nem zavaró funkciók elhelyezésére szolgálnak. A közintézmények telkén szolgálati lakás létesítése megengedett, emellett a településközpont épületállományával kapcsolatban is előre meghatározott műszaki paraméterek érvényesek, amelyek szintén az egységes arculat kialakításához nélkülözhetetlenek. A gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató, gazdasági, illetve ipari-gazdasági építési övezetekbe tartoznak. Ebbe a kategóriába került besorolásra a Vasút utca egy része, a Pesti út és a Fő út egy szakasza. Külterületen a Szecsői út, valamint a település belterületétől északra fekvő két major és a belterülettől délre eső major körzete is a gazdasági
47
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata övezet kategóriába tartozik. A nagyközség külterületének arra alkalmas helyein új kereskedelmiszolgáltató gazdasági funkciójú területek kerültek kijelölésre. A cél a jelenleg belterületen működő, a környezet számára zavaró hatású tevékenységet folytató vállalkozások fokozatosan e területekre települjenek ki, az újonnan letelepülők e területeken kapjanak lehetőséget. Különleges területként tartják számon a településen a sportpályákat, a temetőket, valamint a sport-rekreációs területeket, illetve a tervezett strand, valamint a térségi szennyvíztisztó-telep területét. 7. ábra: Sülysáp beépítettségi térképe
Forrás: saját szerkesztés
Sülysápon 2000 óta építési telkek parcellázására alacsony számban került sor, mivel az önkormányzati területek 1998-ra már 90%-ban értékesítésre kerültek. 2000 év előtti időszakban a helyi helymegjelölésben Grósz-tanyának nevezett területen 150 telek parcellázására került sor, amelyeken falusias lakóövezet került kialakításra. Néhány telek még megmaradt, ezek felhasználásával halasztott értékesítésű bérlakás építési projekt indult 2007-ben, így hat telek eladására volt lehetőség.
48
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata 8. ábra: Sülysáp utcahálózati képe
Forrás: saját szerkesztés
Az ezredforduló óta a nagyközség területének intenzívebb beépítése folyik, amely a település szerkezetének átalakulását is eredményezi. Ez belső tömbfeltárásokban, nyeles telkek kialakításában nyilvánult meg, ami összhangban van a vidéki lakosság életformájának változásával is. Sokan felhagynak a nagy telkek mezőgazdasági művelésével, értékesíteni kívánják a belső tömböket, ezáltal a városiasodás a község építészeti képén, telekszerkezetén is jól látszik. A közelmúltban magánforgalomban kialakított telkek száma mintegy 150-re tehető. A Meleg-völgyben kialakított lakóparkban 35 lakás építésére van lehetőség, ahol egyedi beépítési tervvel rendelkező magánterület alakult ki, amelynek értékesítése, beépítése megkezdődött, folyamatosan növekszik a már használatbavételi engedéllyel rendelkező lakóházak száma. A lakópark hegyvidéki, városias lakóterületnek minősül. Ez a 350-es telekszám, a hozzá tartozó családi házépítéssel, lefedi a nagyközség lakosságszámának gyarapodását, amely 1500 fő 1998-tól 2006-ig. Az önkormányzat céljai között szerepel a belterületi tömbfeltárások által újabb lakóterületek kialakítása a betelepülni vágyó lakosság fogadására.
49
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
11. kép: Sülysáp fő központjának épületállománya
A telkek nagysága, alakja jelentős mértékben függ a kialakítás méretétől, nagyságuk változatos: a régebbi településrészeken jellemzően 1000 m2 és 3000 m2 között mozog, az új beépítésű részeken (mint pl. Szőlősnyaraló) viszont 700-800 m2 körül alakul. Míg a település történelmi magjaiban az oldalhatáron álló fésűs beépítés, addig az újabb részeken a szabadon álló családi házas beépítés a jellemző. A régi beépítésnél keskeny, hosszú, míg az új részeken normál méretű telkek jellemzőek. 9. ábra: Tipikus telekszerkezet, sápi településrész (részlet)
50
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata Jellemzőek a nagytelkes lakóterületek, amelynek oka az, hogy a háztáji termelés lehetőségeinek az átlagosnál jobbak az adottságai. Sülysápon sajnos nem beszélhetünk meglévő, funkcionáló zöldfelületi rendszerről. Történelmileg kialakult hagyománya a díszkerteknek ezen a területen nem volt, bár ez alól egyetlen kivételt a sápi Hevesy-park képezi. Az itt élő és gazdálkodó szegény és középparaszti népességnek sem igénye, sem lehetősége nem volt nagyobb zöldfelületek kialakítására. Mára megváltozott a helyzet, az elővárosiasodás hatására, a kisgyermekes családok Sülysápra költözésével rekreációs terek és játszóterek létrehozására megnövekedett az igény.
12. kép: Tipikus kertvárosias épületállomány a Sülysáp különböző településrészeiről (központ, Szőlősnyaraló, Almáskert, Kiskókai út) A külterületek nagysága 4112 hektár. Lakott külterületek: Nagyoszlár, Cirokvölgy, Sűrűpuszta, Szecsői út, Kistelek, Sándorszállás, Jakabszállás. A területfelhasználást jelentősen befolyásolják az éghajlati, és talajadottságok, így az aránylag kevés csapadék és a homoktalajok kedvezőtlen tulajdonságai szabnak gátat a termelésnek.
51
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata 10. ábra: Sülysáp területi megoszlása
1%
10%
14%
Belterület Külterület Zártkert Egyéb
75%
Forrás: Nagyközségi önkormányzat
11. ábra: A nagyközség területének művelési ágak szerinti megoszlása
Szántó Kert
17%
Gyümölcsös
0%
Szőlő Gyep
52%
19%
Erdő Nádas
11%
1%
0% 0%
Halastó Egyéb
Forrás: Nagyközségi önkormányzat
A település képét jelentős mértékben formálja és rendezettségét erősíti, hogy az épületek döntő részben egyszintesek vagy mindössze egy emelettel rendelkeznek. A nagyközségben a lakások és üdülők döntő többsége földszintes és jellemzően egyetlen családnak ad otthont.
52
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
5.2. A település lakásállománya Sülysáp lakásállománya folyamatos növekedést mutat, amely történelmi múltjára és a főváros közelségére egyaránt visszavezethető. Az épületállomány korából következtetni lehet a település fejlődésének állomásaira is. Ez alapján kitűnik, hogy a helyi gazdasági fejlődés, majd a szuburbanizációs folyamatok következtében az 1960-as évektől fokozatosan nőtt a lakásépítési kedv a nagyközségben, csúcspontját az 1970-es években érte el köszönhetően a budapesti agglomerációban fekvő települések meginduló dinamikus fejlődésének. Az 1990-es évektől az építés mellett a lakásvásárlási kedv élénkülése érzékelhető, amely során már meglevő lakásállomány átalakításával, részleges funkcióváltásával, valamint modernizációjával igyekeznek a településre költöző új lakosok saját igényeiknek megfelelően kialakítani lakókörnyezetüket. A fentiekben leírt településszerkezet és telekkialakítás az intenzív lélekszám gyarapodással lépést tudott tartani, illetve Sülysáp agglomerációban elfoglalt pozíciójából következően inkább a lakásvásárlás, -felújítás, bővítés volt a jellemző. Mindazonáltal az építési kedvet jól tükrözi, hogy az ezer lakosra jutó épített lakások száma 1990-2006 között a hasonló népességkategóriájú városok országos átlagát (45,6) meghaladó mértékben nőtt a nagyközségben (65,4).
Épített lakások száma
12. ábra: Az épített lakások számának változása a nagyközségben
528
600 500
407 328
400 300 200
462
440 313 167
168
100 0
-1919 1920- 1945- 1960- 1970- 1980- 1990- 20011944 1959 1969 1979 1989 2001 2006
Évek Forrás: KSH, Népszámlálás 2001.
53
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
5.2.1. A lakások alapterülete A lakások átlagos alapterülete 85 m2. A kisebb alapterülettel rendelkező lakóegységek az összes lakóegység csaknem 20%-át jelentik. Emellett a lakások egynegyede képviseli a kisvárosokban is kedvelt lakásméretet a 60-79 m2 közötti lakóterületű ingatlanokkal. Az elmúlt években – a fiatal családok Sülysápra költözésének köszönhetően is – a két- és háromszobás lakások aránya növekedett legnagyobb mértékben. A jövedelmi differenciákat jól érzékelteti, hogy arányaiban manapság azonban a nagy alapterületű, főként emeletráépítés nélküli házak építését részesítik előnyben a nagyközségbe beköltözni vágyók. 13. ábra: A lakások megoszlása alapterületük alapján
-29
2% 3% 4%
31%
30-39
8%
40-49 50-59 60-79
24%
80-99 100-x
28%
Forrás: KSH
19. táblázat: A nagyközség lakásállománya 1990
2001
2006/2007
Megnevezés
Lakások Lakások Lakások Lakások Lakások Lakások száma megoszlása száma megoszlása száma megoszlása (db) (%) (db) (%) (db) (%) 1 szobás 266 11,4 201 7,6 205 7,1 2 szobás 1 006 43,1 922 34,8 996 34,5 3 szobás 780 33,4 985 37,2 1092 37,83 4 vagy több szobás 282 12,1 538 20,3 593 20,54 Összesen 2334 100 2646 100 2886 100 Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001. Tárgyévhez közeli adat: használatbavételi engedély alapján számítva.
54
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
5.2.2. A lakások komfortfokozata A lakossági igények növekedésével párhuzamosan a lakásállomány komfortfokozata is szembetűnő változáson ment keresztül a rendszerváltást követően. Jelentős mértékben, 30,1%-ról 57,5%-ra emelkedett az összkomfortos lakások aránya, a komfortos lakások aránya 4%-os növekedést mutat. Ezzel egyidejűleg nagymértékben, 11,3%-ról 4,7%-ra csökken a félkomfortos és 29,5%-ról 6,5%-ra a komfort nélküli lakásállomány. Mindez a település infrastrukturális-és gazdasági fejlődésére, városias jellegének erősödésére vezethető vissza. 20. táblázat: A nagyközségi lakásállomány komfortfokozatának alakulása 1990 Komfortfokozat
Tárgyévhez közeli
2001
adat
Lakások
Lakások
Lakások
Lakások
Lakások
Lakások
száma
aránya
száma
aránya
száma
aránya
(db)
(%)
(db)
(%)
(db)
(%)
Összkomfortos
703
30,1
1 191
45,0
1660
57,51
Komfortos
539
23,1
731
27,6
783
27,13
Félkomfortos
264
11,3
137
5,2
135
4,67
Komfort nélküli
688
29,5
418
15,8
188
6,51
Szükséglakás
140
6,0
169
6,4
120
4,15
2334
100
2 646
100
2886
100
Összesen
Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001. Tárgyévhez közeli adat: használatbavételi engedély alapján számítva.
A beépítésre nem szánt területek a nagyközség esetén a közlekedési övezetek és a közművek által használt területek. A meglevő és tervezett közutak, a vasúti területek a hozzájuk tartozó közlekedésüzemi létesítmények területével alkotják ezt a csoportot.
55
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
5.3. Zöldterületek
13. kép: Zöldterület a település szívében A település meglévő zöldterületei, zöldfelületi intézményei és a belterülethez közvetlenül kapcsolódó települési zöldfelületek egységes rendszert képeznek. A település közhasználatú zöldterületeinek összterülete 3,5–4 hektár. A parkosított területek jelentős része belterjesen gondozott. A település közterületeken levő jelentősebb zöldfelületek a zöldterületek övezetébe kerültek besorolásra. Jelenleg négy közpark található Sülysápon (Csokonai utca északi oldala, Szent István tér, Templom tér, Kossuth tér), amelyek a település alközpontjaiban találhatóak. A Kossuth téren az Európai Uniós szabványnak megfelelő játszótér (építési eng. sz.: 9498/2007) felállítására került sor, ahol egy vár, kettő kétüléses hinta, egy mérleghinta, egy mászó torony, kettő csúszda, rugós hinta, rugós mérleghinta, homokozó, villamos, mozdony, babaház várja a gyermekeket, továbbá a park berendezéshez tartozik nyolc ülőpad és három hulladékgyűjtő is. Folyamatban van a Szent István téren még egy játszótér kialakítása (építési eng. sz.: 10248/2007) egy várral, kettő kétüléses hintával, kettő mérleghintával, egy rugós hintával, egy homokozóval, egy kisház-mászókával, hozzá tartozó négy ülőpaddal és három hulladékgyűjtővel.
56
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
14. kép: Játszótér A zöldfelületek fenntartásáról, felújításáról, újabbak létesítéséről az önkormányzat gondoskodik. További zöldfelületi elemekként alakítandók ki az utca fásítások és zöldsávok (árokpart, csatorna melletti területek), ezek jelentősége felértékelődik ökológiai szerepük, illetve környezetvédelmi védőhatásuk miatt. Ehhez kapcsolódóan a 2007-ben megkezdett fásítási programot 2008-ban is folytatja a település, ennek keretében 300 hárs- és platáncsemete kerül kiültetésre az utak mentén. Korridor szerepük miatt fontosak továbbá a kisvízfolyások menti fasorok és zöldsávok. Sülysápon a közelmúltban kijelölésre került a zöldsávnak alkalmas kerékpárút, valamint a patak menti sétány is.
5.4. A természetföldrajzi környezet A Tápió-mente mai arculatának kialakulása – hasonlóan más alföldi nagy-, közép- és kistájunkhoz – a külső és belső erők kölcsönös felszínalakító tevékenységének az eredménye. Felszínének fejlődése, a mai arculat kialakulása szervesen beleépül a természetföldrajzi kistájat határoló nagytájak fejlődésébe. A természetföldrajzi kistájon a Tápió-vidéket értjük, települései: Kóka, Nagykáta, Sülysáp, Tápiószecső, Tápióság, Tápióbicske és Tápiószele. A kistáj területe 250 km2 (tehát jóval kisebb a történeti kistájnál). Táji lehatárolásában az Alföldhöz, és ezen belül az Észak-alföldi hordalékkúp-síksághoz tartozik. DK-en a Duna-Tisza közi síkvidékhez tartozó Gerje-Perje síkkal,
57
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata míg DNY-on és NY-on az Észak-magyarországi középhegységhez tartozó Cserhát-vidék kistájaként ismert Gödöllői-Monori-dombsággal határos. A felszín alakításában a legfontosabb szerepet az Alsó- és a Felső-Tápió játssza. Csaknem valamennyi patak tektonikusan előjelzett ÉNY-DK csapásirányú törésvonalon kialakult völgyben folyik. A felső-pleisztocénben (würm) vastag lösztakaró keletkezett, a jelenleg uralkodó formák zömét az ebből az anyagból származó, homokkal keveredett hordalékkúpok adják. Újabb kutatási eredmények alapján feltételezhető, hogy a felszínalakulásban helyi süllyedékek kialakulása is szerepet játszhatott. A kistáj éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz és meleg övezetek határára esik. Ennek megfelelően DK-i irányban (kismértékben) csökken a csapadék, emelkedik az átlaghőmérséklet és a napsütéses órák száma is. A legfontosabb éghajlati elemek éves átlagmutatói: a napsütéses órák száma 2000 óra alatt marad (800-810 nyári, 190 téli). Középhőmérséklete 10,0 és 10,3 o
C között változik. Az évi csapadékösszeg átlaga 560-580 mm között mozog, a hótakarós napok
száma átlagosan 33-35 nap, míg a jellemző szélirány az ÉNY-i, átlagos szélsebesség 2,5–3,0 m/s. A terület teljes egészében a Tápió-folyó vízgyűjtőjéhez tartozik. A folyó 59 km hosszú, vízgyűjtő területe 898 km2. Szakemberek szerint a hidrológiai szempontból igen kedvező a helyzet a felszín alatti vizeket tekintve. Nemcsak mint ivóvíz bázist kell számításba venni, hanem a termálvíz-nyerési lehetőségként is, amely számos turisztikai lehetőséget tartogat a település számára. A nagyközség környezetének élővilága a természetföldrajzi helyzetének megfelelően nagyon jól visszatükrözi a két nagytáj találkozását. Az eltérő tértípusok meglehetősen különböző növény- és állatvilággal rendelkeznek, ezeknek határán fekszik a Tápió-mente. 1998 júliusában létesítették a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Tápió-Hajta vidéke Tájvédelmi Körzetet 4515 hektár területen, amelyből 200 hektár fokozottan védett. A dombság élővilága a hegyvidékre emlékeztető flóra és fauna elemekben gazdag. Keleti részén viszont kiteljesednek a szikesek és belvizes területek, illetve ezek élővilágának képviselői, amelyek a Tiszántúllal és a szomszédos Jászsággal mutatnak rokonságot. A növények közül a fátyolos nőszirom, alhavasi zászpa vagy fekete kökörcsin, míg az állatfajok közül a szalakóta, a bölömbika és a nagygoda emelhető ki, mint a tájra jellemző élővilág nemes képviselői. A Tápió-mentén a patakok völgytalpain elsősorban a közepes és gyenge termőképességű réti talajok a jellemzők. Ezek a talajok a vízfolyások (Tápió és Hajta) völgyeléseiben foglalnak el kisebb területet. A völgyek közti dombhátakon viszont a mészlepedékes csernozjom biztosít jó lehetőségeket a növénytermesztéshez. A kistáj északi és déli határterületein a Rahmann-féle barna erdőtalajok különülnek el.
58
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
5.5 A természeti és épített környezet védelme 5.5.1.Táji és természeti értékvédelem A település a Tápió-vidék kistáj északi peremén, a Gödöllői-dombság előterében, a Tápió-völgy felső szakaszán fekszik. Földrajzi fekvéséből fakadó táji változatossága, reliktumai a térség legfőbb természeti értékei. Védett terület Sülysáp területén nem található, azonban ÉNy-ról határos vele a Gödöllői Tájvédelmi Körzet. A térség másik országos védettség alatt álló területe a Tápió – Hajta Tájvédelmi Körzet, amely a Felső-Tápió mentén szintén határos a Sülysáppal. A település területét kisebb mértékben érinti a tervezett Natura 2000 hálózat, jelentősebb mértékben az országos ökológiai hálózat területei. Külterületen több, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság nyilvántartásában szereplő potenciális természetvédelmi terület található, a természetvédelmi törvény nomenklatúrája szerint „ex lege védett” illetve „természeti terület” kategóriákba sorolt területegységek. Az ex lege védett területek közé tartoznak a lápok, források, földvárak területei. Sülysápon ezek a következők:
a Tápiósülyi Leányvár, mint földvár;
az Alsó-Tápió két mellékága, mint forrás;
az Úri-patak Sűrűpusztai mellékága, mint forrás;
a Felső-Tápió felsőszakasza menti lápterület.
Természeti területként védendő minden olyan természetes és természetszerű élőhely, társulás – pl. nádas, nedves rét, tó, időszakos vízállású terület, természetszerű erdőtársulás stb. –, amely természeti értéket képvisel Sülysáp területén:
a Sápi-patak, Aranyosi (Hrabinai)-völgyi víztározó rendszer tavai, nádas partja és az alatta elterülő nedves völgyek;
a Nagy-mocsarina és a Felső-Tápióvölgy Sülysáp, Kóka és Tápiószecső határán;
tápiósápi Kuklihegy és Tabacsiszkai-dűlő legelői;
Alsó-Tápió menti ligeterdők.
59
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
15. kép: A Sápi-patak-Aranyos (Hrabinai)-völgyi víztározó rendszere Sülysáp igen fontos helyet foglal a hazai és nemzetközi földtudományok, azon belül a lösztudományok rendszerében, ugyanis a településhez kötődik az ún. fiatal löszök egyik típusos előfordulási helye, amelyet Dunaújváros-Sülysáp Finomhomokos löszösszletként ismer a szakirodalom. Számos tudományos munka tárgyául és alapjául szolgált és szolgál még ma is, jelentőségéhez nem fér kétség. Sülysáp nagyközség, településrendezési terve alapján, különös figyelmet fordít a település hagyományos esztétikumának védelmére, különös tekintettel a magántulajdonba került mezőgazdasági területek használatára, a tájra jellemző építészeti és tájképi hagyományok ápolására és bemutatásra, a kedvező kilátási és rálátási adottságokra, a pihenőhelyekre. A tájvédelmet is szolgáló ökoturisztikai feltárás egyik csomópontja lehet a település egyedülálló régészeti együttesének bemutatása (Leányvári földvár és településmaradvány).
60
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
5.5.2. Művi értékvédelem
16. kép: Nepomuki Szent János, illetve a Szentháromság-szobor A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlék-nyilvántartása szerint Sülysáp területén a következő építmények állnak műemléki védelem alatt: o Nepomuki Szent János szobrok (Dózsa György u. 3/a, 149.), amelyek barokk alkotásként a XVIII. század második feléből származnak. Ezek a sápi településrészen állnak, érdekessége a 3/a számú ház kertjében található alkotásnak a talapzaton látható „fekvő Szent Rozália”-szobor. o A római katolikus templom mellett áll a barokk stílusú Szentháromság-szobor, amit a XVIII. század második felében állíttatott a település birtokos családjának tagja, Sőtér Éva.
17. kép: A Sőtér-kastély
61
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata o A késő barokk stílusú, volt Sőtér-kastély és annak műemléki környezete a Dózsa György u. 109. szám alatt található. A késő barokk kastélyt 1770 körül a Sőtér család építtette. Oldalsó és hátsó homlokzatához feltehetően XIX. századi földszintes toldalékszárnyak csatlakoznak, terasza faragott oszlopokon nyugszik. A kastélyépület 1945 előtt a katolikus egyház tulajdona volt, plébánia céljaira használták. A II. világháború után, a legutóbbi időkig általános iskola működött benne, jelenleg üres, felújításra vár. A volt Grassalkovich-vadászlak (kastély, Dózsa Gy. 150.), valamint műemléki környezete, egy ősfákkal övezett parkrész szélén áll. A részben manzárdtetős, egyemeletes, 1770 körül emelt, igényes késő barokk együttes a Grassalkovich család vadászkastélya volt. A belső boltozatos szobáiban a XIX. század elejére tehető díszítőfestést tártak fel a közelmúltban. Itt pihent meg 18. kép: A Grassalkovich-kastély
néhány napra Petőfi a szabadságharc idején, 1849 tavaszán. Az 1970-es években parkjában több ipari gyártócsarnok épült, a kastélyban pedig sokáig a
termeléshez kapcsolódó adminisztráció kapott helyett.
A Szent István tiszteletére felszentelt templom mellett találjuk a Sőtér család adományából 1776-ban épült kálváriakápolnát. A kör alaprajzú barokk stílusú építményt füzérek és címer díszíti. Boltozatos belsejében igényes oltárokat, 19. kép: A Kálvária-kápolna
barokk
szószéket,
keresztelő-kutat,
sekrestyeszekrényt, padokat láthatunk. A főoltáron az ismeretlen szerzőtől származó XVIII. századi oltárkép: Szent
István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A rokokó mellékoltárok festményei Szent Luciát, Szent Alajost és Szent József halálát ábrázolják A Római katolikus templom és Plébánia-ház (Kápolna utca 3.), valamint annak műemléki környezete, a Kisboldogasszony tiszteletére 1498-ban épült. A török rombolás és a barokk idők bővítéseinek ellenére is felismerhető még hajójának és szentélyének gótikus eredete. A török hódoltság alatt erősen megrongálódott, a lakosság a XVII. század utolsó évtizedeiben helyreállította és bővítette. A XVIII-XIX. század folyamán is több ízben bővítették a gótikus eredetű hajót és szentélyt. 1789-ben a Szentháromság tiszteletére szentelték fel harangját, tornyát 1819-ben
62
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata újították fel. Síkmennyezetes belsejének korábbi berendezéséből a főoltár – amelyet barokk szobrok díszítenek – és a tabernákulum látható. Oltárképe a XIX. század közepéről való, Szűz Mária születését ábrázolja. A helyi értékvédelmi rendelet a védelem érdekében szigorúan szabályozza a lehatárolt területek építési eljárásaira vonatkozó előírásokat.
5.6. Környezetvédelem
2003-ban a Tápió-menti Önkormányzati Területfejlesztési Társulás megbízásából került kidolgozásra a Tápió-menti kistérség Környezetvédelmi Programja, amelyben a kor elvárásainak megfelelően vállalták az önkormányzatok – köztük Sülysáp – is a táj- és természetvédelem, valamint a hulladékgazdálkodás, továbbá a vízgazdálkodás és -védelem elsődleges feladatainak közös megoldását. Másodlagos célként fogalmazódott meg a levegőtisztaság-, föld-, települési környezet-, emberi egészség-, épített környezet-, zaj- és rezgésvédelem. Az országos, illetve a megyei környezetvédelmi (és egyben közegészségügyi) monitoring-rendszer kistérségi állomásának és megfigyelőpontjainak kialakítása, a Tápió-mente bekapcsolása a regionális környezeti monitoringba, a komplex levegő-, zaj-, talaj-, víz- mérőrendszer kiterjesztése is a megvalósítandó célok között szerepelt. A településrendezési terv, ezáltal az önkormányzat külön kérdéskörként kezeli a felszíni és felszín alatti vizek, a termőföld, a levegő tisztaságának, a települési környezetnek, a táji-természeti környezetnek és az élővilágnak a védelmét.
5.6.1. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme Belterületen és a volt zártkerti területeken a kommunális hulladékok gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A hulladékot 2008. január 1-jétől a ceglédi székhelyű ÖKOVÍZ Kft. által üzemeltetett hulladéklerakóba szállítják. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, a kommunális szennyvíz elhelyezésének, elszállításának rendezése a település elsődleges feladatai közé tartozik. Ezen tényezők első számú befolyásolói a felszíni és felszín alatti vizek minőségének, ezáltal a szervezett keretek között megvalósuló beruházások hozzájárulnak a vizek védelméhez a nagyközségben.
63
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
5.6.2. A termőföld védelme A külterület alig több mint egynegyede (29%-a) összefüggő erdő, illetve rét-legelő terület. Ezek növényzet által egész évben fedettek, a biológiailag értékes területek a defláció, talajerózió ellen kitűnően védettek. Törekedni kell a település környezetében a talajvédő agrotechnikák alkalmazására, a szerves trágya felhasználás visszaszorítása. A tavaszi szántás mellőzése ajánlott, a szántóföldi vetésszerkezetet a heterogenitás figyelembe vételével célszerű kialakítani. A szélerózió csökkentése érdekében szélvédő erdősávok, fasorok, cserjesávok telepítése a megoldás.
5.6.3. A levegő tisztaságának védelme Sülysápon a légszennyezés főleg szilárd anyag (por) formájában keletkezik, a közlekedési forgalomból eredő porszennyezés a magasabb nagyságrendű. A téli időszakban a lakott területeken a hagyományos fűtési módozatok lokális szennyezést okozhatnak, mértéke azonban elenyésző. A gázellátás teljes körű kiépítésével a hőenergia termelése során nagymértékben csökkent a kéndioxid és a szilárd légszennyező anyagok kibocsátása.
5.6.4. A települési környezet védelme A lakóterületet zavaró ipari eredetű zajhatás a településen jelenleg jelentéktelen. A lakott területet érintő közlekedési zajterhelés esetében a tervezett 31-es főutat is tehermentesítő új út megépítése után a belterületen annak mértéke jelentősen csökkenni fog. Addig is fontos az út menti védő zöldsávok és a zöldfelületi elemek folyamatos fejlesztése. A zöldterületi fejlesztés a települési környezetvédelem egyik legfontosabb eszköze. Szükség van az utcafásítási programra, míg a belterületet átszelő patakvölgyek és -medrek parti sávjai beépítetlen zöldfolyosóként funkcionálnak, megőrzésük, revitalizációjuk ezért is fontos feladat.
64
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
5.6.5.Tájvédelem Szükség van a településen az építészeti és tájképi hagyományok megőrzésére, a domborzatilag változatos területen kilátópontok és pihenőhelyek kialakítása szerepel a legfontosabb feladatok között. A tájvédelmet is szolgáló ökoturisztikai feltárás egyik csomópontja lehet a település egyedülálló régészeti együttese, a Leányvári földvár és településmaradvány, amely komplex tájvédelmi emlékhellyé alakítható, megőrizve a táj jellemzőit, kiegészítve történetének megismertetésével.
65
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
6. Sülysáp infrastruktúrája A nagyközségben a közműhálózatok az elmúlt években jelentős fejlődésen mentek keresztül, mivel a víz-, gáz-, és villamosenergia-ellátáson túlmenően folyamatosan kiépült a hírközlés valamennyi vételi lehetősége. Mindezekre feltétlen szükség volt a település térségi szerepének erősödése kapcsán, hiszen a közműrendszerek kiépítettsége lehetőséget kínál a település további fejlesztéseinek biztosítására. A közműhálózat modernizációja és fejlesztése a rövidtávon megvalósuló célok egyik legfontosabbika. A hulladékkezelés korszerűsítése keretében 2008-ban megkezdődik a szilárdhulladék-tároló rekultivációs programja, mivel a település bekapcsolódott a DunaTisza közi Nagytérségi Szilárdhulladék-kezelési programba, ezáltal a korábban használt szilárdhulladék-lerakó más célú hasznosítására dolgozott ki stratégiát az önkormányzat. A nagyközség közműhálózatának fejlettsége megfelelőnek mondható. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya kedvezőbb (94,3%), mint a hasonló népességkategóriájú városok országos átlaga (92,6%). A nagyközségben a lakások vezetékes ivóvízzel való ellátottsága 100%-osnak tekinthető, éppúgy, mint a lakások villamos energia-és gázellátottsága, valamint a hírközlő hálózat-, a telefon-és a kábeltelevíziós hálózat kiépítettsége is maximális (100%) Sülysápon. 21. táblázat: A közműhálózat kiépítettsége a nagyközségben Megnevezés
Kiépítettség Hossza (km)
Ivóvízhálózat
Bekötöttség
Aránya (%)
Db
Aránya (%)
79,67
94,3
2666
94,3
-
-
-
-
84,484
100
2827
100
Gázhálózat
79,67
94,3
2349
83,087
Telefonfővonalak
70,67
83,42
2310
100
70,484
83,42
2180
94,37
-
-
-
-
Szennyvízcsatorna Villamosenergia
Kábeltévé Szennyvíztisztító
66
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata Megnevezés
Kiépítettség Hossza (km)
Hulladékszállításba bevont lakások szá-
Bekötöttség
Aránya (%)
Db
Aránya (%)
77,547
91,79
2595
100
Csapadékvíz-elvezetés
42,242
50
-
100
Közvilágítás
26,536
31,41
888
100
ma
Forrás: Nagyközség önkormányzata
6.1. Vízellátás Sülysápon a jelenlegi igényeknek megfelelő körvezetékes vízellátó hálózat üzemel. A nagyközségi vízmű hat mélyfúrású kúttal rendelkezik, amelyek az Alsó–Tápió völgyében kerültek letelepítésre. A rendszer kiépítése 1988-ban kezdődött, az ivóvíz hálózat kiépítettsége 42,1 km hosszú és 100%-osnak tekinthető, 2666 lakás kapcsolódott a hálózatra, amely 94,3%-os bekötöttségi arányt mutat. A település átlagos vízfogyasztása 600-700 m3/nap között változik. A csúcsfogyasztás eléri az 1400 m3/nap vízmennyiséget. A vízszolgáltatást a Faluszolga Kft. biztosítja, amelynek ellátási területe Sülysáp nagyközség. Szükség esetén ezen a területen további kutak fúrásával bővíthető a kapacitás, hiszen a vízvezeték hálózat a jelenlegi igényeken túlmenően várhatóan csak korlátozottan képes többletigény kielégítésére. Az ipari üzemek is a községi hálózatról kapják az ivóvizet, így a fejlesztések, befektetések alkalmával kiemelt területként kezelendő a vízellátás a kapacitáshiányok elkerülése érdekében. A vízigényen belül a lakossági, az intézményi és gazdasági fogyasztókon kívül kiemelt jelentőséggel bír a tűzivíz-igény. A lakóterületeknél a mértékadó tűzszakasz 150-300 m2 (oltó-vízigény 600-900 liter/perc), míg az ipari gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területeknél úgy került felvételre a tűzszakasz, hogy az NÁ 150 mm-es körvezetékes hálózattal biztosítható. Ez utóbbi esetben a tűzszakasz 2001-2500 m2, míg az oltóvíz-igény 2700 l/min.
67
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
6.2. Szennyvíz-elvezetés A nagyközségben az infrastrukturális beruházások következő lépése a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. Ennek kivitelezése, tehát Sülysáp és a négy környező település (Mende, Kóka, Tápiószecső, Úri) kistérségi közös szennyvíztisztító telepének létesítése finanszírozási okok miatt (ISPA) és az időközben módosított vízjogi engedélyek következében határidő eltolással várat magára. A közös szennyvíztisztító telep Sülysápon létesül majd, 2000 m3/nap kapacitással. A szennyvíztisztító telep a 31-es út mellett, Tápiószecső felé, délre kijelölt területen lesz elhelyezve. Jelenleg zárt szennyvíztározókba gyűjtik a lakosok a szennyvizet, helyi vállalkozók szállítják a helyi leürítő helyre, amely külterületen fekszik.
6.3. Csapadékvíz-elvezetés A településen összegyülekező csapadékvizek természetes befogadója a Tápió, és mellékága az Alsó- Tápió. A csapadékvizet a településen az utak mentén kialakított nyílt árokhálózat vezeti le a befogadókba. Az esővíz-elvezetés szempontjából elsődleges a jelenlegi árokrendszer karbantartása. Szabályozásra került, hogy a csapadékvíz elvezetés terepszint alatti elvezetéssel kerülhet megvalósításra, valamint műszaki paramétereket és a karbantartás módját is rendeletben szabályozta az önkormányzat. Jelenleg a csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatos munkálatokat és a Tápió felszíni rendezését is a Tápió-Hajta Vízgazdálkodási Társulás végzi éppúgy, mint a meder kotrását, az árokpart kaszálását és az időközben kifejlődött cserjék kivágását. További tervek között szerepel záportározó kialakítása, amely az elmúlt időszak szélsőséges időjárási viszonyait szem előtt tartva, megvédi a területet az Alsó-Tápió felduzzadt vize által okozott károktól, ezáltal puffer szerepet betöltve egyfajta árvízvédelmi szereppel rendelkezik. A település a KMOP – 2007 – 3.3.1. „B” komponens „Belterületi csapadékvíz – elhelyezés és gyűjtés” pályázat benyújtásával igyekszik javítani, korszerűsíteni az eddig kialakított rendszert.
68
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
20. kép: Csapadékvíz elvezető építés
6.4. Gázellátás A településen a gázellátás fejlődött a legtöbbet az utóbbi időben, mivel az egész nagyközségben kiépült a középnyomású gázhálózat, üzemeltetője a Főváros Gázművek ZRt, amely Sülysápon önálló kirendeltséggel rendelkezik. A településen levő gáznyomás-szabályozótól indul a községi középnyomású elosztóhálózat, melynek kiépülése 1993-ban vette kezdetét. A gázhálózat kiépítettsége teljes körű, a rákötöttséget tekintve a lakások 83% van csatlakoztatva a rendszerre. Az új beépítések a hálózat bővítését kívánják meg, figyelembe véve az új lakóterületek, illetve az ipari, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági területek igényeit. Az ipari gazdasági területek továbbra is nagy-középnyomású hálózatot igényelnek, a lakóterületi beépítések továbbfejlesztését két elosztó-vezetékkel célszerű megoldani.
6.5. Villamosenergia-ellátás Sülysápon a villamosenergia-ellátás kis-és középfeszültségű hálózatai általában légvezetékes formában épültek ki, a földkábeles megoldás még kevésbé elterjedt a településen. A nagyközség villamosenergia-ellátása 100%-osnak tekinthető, már 1965-ben megkezdték a hálózat kiépítését, a nagyközségben még a zártkerti ingatlanok is teljes ellátásban részesülnek. Az elektromos hálózat üzemeltetője az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt Gyöngyösi Üzletigazgatósága, mely Nagykátán és Gyömrőn tart fenn telephelyet. Sülysápon az oszloptranszformátorok kialakításakor szem előtt tartották a későbbi kapacitás-bővítést, ezáltal könnyen megoldható nagyobb teljesít-
69
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata ményű transzformátor-bővítés. A közvilágítás a település teljes területén, még a külterületeken is maradéktalanul megoldott. A folyamatosan növekvő energiaigény előrevetíti, hogy a várható beépítés-fejlesztések esetén új leágazások, transzformátor állomások és kisfeszültségű hálózatszakaszok kiépítésére van szükség.
6.6. Hulladékkezelés A hulladék kezelését 2007. december 31-ig a nagyközség szerződéses úton, helyi vállalkozó bevonásával végezte, hiszen a település külterületén található Sülysáp hulladéktelepe, mely kielégítő körülmények mellett üzemelt, azonban az Európai Uniós szabályozással valóban összhangban levő hulladékgazdálkodási törvény előírásainak már nem tudott megfelelni. 2008. január 1-jétől a ceglédi székhelyű ÖKOVÍZ Kft. végzi a hulladékkezelési közszolgáltatást és a szelektív hulladékgyűjtő szigetek üzemeltetését. A cél az előző évi kihelyezett 60 hulladékgyűjtő megduplázása. Várhatóan 2008. áprilisától újra megváltozik egy kissé a közszolgáltatás a nagyközségben, ugyanis a Duna-Tisza közi Nagytérségi Regionális Települési Hulladék Gazdálkodási Rendszerének tagja a nagyközség. És ebben az együttműködésben 49 település vesz részt, a gesztor Cegléd városa, így 2008. áprilisától továbbra is heti egyszeri alkalommal gyűjtik össze a településen a hulladékot, azt azonban már a program keretében létesült új ceglédi lerakóba szállítják majd. Szintén ez év elejétől lépett hatályba a Sülysáp települési szilárd-hulladéklerakó rekultivációs terv, mely a felhagyott szeméttelep tájesztétikai helyreállítását tűzte ki céljául. A regionális rendszerbe történt bekapcsolódás együtt jár a szemétgyűjtés formájának változásával, egyrészt engedélyezett hulladékgyűjtőkbe történik a gyűjtés, másrészt lehetőség nyílik a szelektív-hulladékgyűjtésre is.
6.7. Hírközlés, kábeltelevíziós hálózat A vezetékes távközlési ellátást a Monortel Kft. biztosítja, ennek kiépülése (televízió és telefon) 1993-ben indult. A település a 29-es körzetszámon csatlakozik az országos, illetve a nemzetközi távhívó hálózathoz. Az egyéni távbeszélő fővonalak száma 1889, Sülysáp lakóit ezen túl tucatnyi nyilvános távbeszélő-állomás szolgálja. Az 1000 lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma 254, míg a hasonló népességkategóriájú városokban ez az érték csupán 247. A Monortel − a UPC csoport tagja − internet hálózatára rákötött intézmények és magán előfizetők száma folyamatosan emelkedik, ez a vállalkozás üzemelteti a település kábeltelevíziós hálózatát is. Szolgáltatásait folyamatosan bővítve igyekszik a cég minőségi szolgáltatásokkal az
70
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata ügyfelek igényeit kielégíteni. Sülysápnak nincs saját helyi műsorszolgáltatója. A helyi műsorszolgáltató szerepét az önkormányzati internetes weboldal (www.sulysap.hu) veszi át. Jól strukturált, informatív, rendszeresen frissített. A helyi lakosság tájékoztatását is kielégíti a külső érdeklődőknek az általános települési információkkal történő ellátása mellett.
21. kép: Mobilszolgáltató átjátszó tornya Sülysápon
Sülysápon valamennyi vezeték nélküli táv- és hírközlési szolgáltató hálózata (Pannon GSM, TMobile, Vodafone) megfelelő lefedettségű, így jó vételi lehetőséget tud biztosítani, mivel a település határában mindhárom mobilszolgáltató egy-egy átjátszó-torony telepítésével biztosítja a mobilhálózat zavartalan működését.
6.8. Közlekedés Sülysáp jelenleg is jó közlekedés-földrajzi helyzetben van, mert országos főútvonal, a 31. számú másodrendű főút és nemzetközi vasúti fővonal, a Budapest-Újszász-Békéscsaba-Lökösháza vonal mellett fekszik. Az M0-as gyorsforgalmi út megépítésével még könnyebben és gyorsabban megközelíthetővé válik a település. Emellett még szükséges egy, a község igazgatási területének északi részén haladó, ún. Tápió menti főút megépítésére, mely még közvetlenebb kapcsolatot biztosít a szomszédos településekkel, a kistérségi, regionális közúthálózatokkal. A településen áthaladó forgalom csillapítására két sebességmérő berendezés elhelyezésére kerül sor 2008 tavaszán (telepítési szerz. ikt. sz.: CISZ-27-016_K_Sülysáp), amelyekFYR-F8 típusú készülékek, felszerelésükre a Pesti utcában kerül sor. A közlekedési infrastruktúra további fejlesztését jelenti a 3105-31104. jelű utak csomópontjának korszerűsítése (ikt. sz. UV/102/2/2007, tervdokumentáció: KS-8/2005), valamint a Szent Imre és Losonci út közötti útszakasz korszerűsítése és parkolók építése (ikt. sz. UV/102/1/2007, tervdokumentáció KS-9/2007).
71
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
14. ábra: Sülysáp közlekedésföldrajzi helyzete
6.8.1. Külső közlekedési kapcsolatok A település fő közúti kapcsolatát a nagyközséget délről érintő 31. számú másodrendű főút jelenti. A budapesti agglomerációban fekvő, a fővárostól 40 km-re eső település fő közlekedési tengelyét jelenti a főútvonal, mely Jászberény – Füzesabony irányába is kitűnő összeköttetést biztosít. Sülysáp a Budapest-Szolnok vasútvonal mentén fekszik, egy állomás és egy megállóhely szolgálja ki az utasokat. Ennek a vasútvonalnak a felújítása, korszerűsítése 2002-ben fejeződött be, ennek keretében a peronok is új arculatot kaptak, az elővárosi közlekedési rendszer kívánalmainak megfelelően Sülysáp vasúton nagyon könnyen elérhető a fővárosból. Naponta 36 pár vonat biztosítja a településre történő eljutást, mindegyiknek a kiinduló állomása a Keleti pályaudvar, a menetidő átlagosan 40 perc. A vonatjáratok közül 14 végállomása Sülysáp, a többi szerelvény Szolnok, illetve Nagykáta végállomással közlekedik. A nagyközségből Budapestre hasonlóan kedvező a járatok sűrűsége, a vonatok végállomása szintén a Keleti pályaudvar.
72
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
22. kép: A sülysápi vasútállomás és a szőlőstelepi megálló A Volánbusz naponta induló 23 közvetlen járata biztosítja az összeköttetést a főváros és Sülysáp között. Budapest Stadion autóbusz állomásról a menetidő átlagosan 45 perc, és az ötödik megálló Sülysáp. Az autóbuszjáratok délkeleti irányban Jászberény, Jászapáti, Tápiószentmárton, Tóalmás, Szentlőrinckáta végállomásokkal közlekednek. A település rövidtávú tervei között szerepel a vasút környezetében a P+R parkoló kialakítása, továbbá a buszpályaudvar új burkolatának lefektetése, melyet pályázat útján kívánja megvalósítani.
6.8.2. Belső úthálózat Sülysáp nagyközség teljes úthálózatának hozza 84,5 km, melyből 52 km szilárd burkolatú, amelynek felújítása és arányának növelése folyamatos. Az állam tulajdonában 14 km úthossz van. Egy főútvonal halad át a település déli részén, ez a 31. sz. másodrendű főútvonal. Az utóbbi időben látványosan megsokszorozódott a főút és a településen belüli gyűjtőutak forgalma is. Szükséges lenne a települést északról érintő út megépítésére, ezzel biztosítva a követlen összeköttetést Dány és Zsámbok irányába és tehermentesítve a település fő közlekedési tengelyét. Kerékpárút kiépítése Kerékpárút kiépítése a rövidtávú célok között szerepel, egyrészt egy turisztikai célú, másrészt egy hivatásforgalmi célú kerékpárút megvalósítását is tervezi az önkormányzat. A Tápió-vidéki kerékpárút hálózat kiépítésére készült tanulmányterv, melynek alapján a „B” jelű nyomvonal SülysápMende-Úri-Kóka-Tápiósáp útvonalon haladva csatlakozik a Duna-Tisza kerékpárúthoz. A főúttal párhuzamosan fut majd Mende irányába, önálló kétirányú kerékpárútként.
73
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
22. táblázat: A nagyközség úthálózatának jellemzői Összesből: Megnevezés
Összesen
Megoszlás
(km)
(%)
Megoszlás: összesből
Önkormány-
Állami
zati (km)
(km)
Önkormányzati
Állami
(%)
(%)
Teljes úthossz
84,484
100
70,084
14,400
83
17
Ebből: belterületi
55,238
65
55,238
10,400
65,3
12,3
52,38
62
52,380
10,400
61,9
12,3
Járda hossza
55,238
100
55,238
0
100
0
Ebből: kiépített
36,815
66,6
36.815
0
100
0
Belterületi szilárd burkolatú
Forrás: Nagyközség önkormányzata
6.8.3. Tömegközlekedés A település mérete, kiterjedése és az eltérő közlekedési igények hatására felmerült a helyi tömegközlekedés megszervezésének igénye. Ennek keretében a Volánbusz a tanítási napokon reggel hétkor, délután egykor és kettőkor járatot indít, amelyet iskolabuszként definiál. A járat összekapcsolja a tápiósülyi és tápiósápi településrészt, a két vasútállomás között közlekedik, több mint 6 km-t tesz meg. Menetideje 20 perc, a vonalon 10 megálló is segíti a helyi lakosok közlekedését. 23. táblázat: A nagyközségi önkormányzat pályázatai az infrastruktúra területén (2001-től) Támogatás éve 2001 2001
Forrás megnevezése Művelődési ház átalakítása (területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás) Idősek otthonának kialakítása (területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás)
Támogatás (e Ft) 15 620 692 Ft 10 580 544 Ft
74
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata Támogatás
Forrás megnevezése
éve 2002 2002 2002
Szent István Általános Iskola Tornaterem felújítása, vizesblokk kialakítása 2 db szociális bérlakás kialakítása (Széchényi Terv Lakásprogram Számítógépek és szerver számítógép beszerzése. (Önkormányzatok informatika infrastruktúrájának fejlesztése támogatása)
Támogatás (e Ft) 2 982 000 Ft 8 519 954 Ft 2 738 400 Ft
2002
III. sz. kútpár ivóvízbázis növelése
14 353 500 Ft
2002
Móra Ferenc Általános Iskola bővítése (TEKI)
21 875 000 Ft
2003 2003 2003 2004
Defibrillátor, gépkocsi (az alapellátás központi ügyeleti rendszerének fejlesztése III sz. Orvosi rendelő felújítása (TEKI) Móra Ferenc Általános Iskola magas tető ráépítés, tornaterem felújítás (TEKI) Védőnői szolgálatok épületének átalakítása, felújítása
1 500 000 Ft 10 000 000 Ft 20 000 000 Ft 17 980 000 Ft 2006-ra:,5 000 000 Ft;
2006
Szent István Általános Iskola bővítése Sülysápon
2007-re:, 5 000 000 Ft; 2008-ra: 4 000 000 Ft
2007
Sülysáp „Tápiósüly” ravatalozó építése
13 080 617 Ft
Forrás: a nagyközség önkormányzata
23. kép: A felújított ravatalozó épülete
75
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
7. A nagyközség intézményei Napjainkban Sülysápon az alapfokú ellátás jól kiépült, megfelelő infrastruktúrával minőségi szolgáltatást nyújt, ennek keretében. az alapfokú oktatást három általános iskola biztosítja, 42 osztályteremben. A 2006/2007-es tanévben az általános iskolai tanulók száma 767, a bejáró tanulók száma 5. Az őket oktató főállású pedagógusok létszáma 55, tehát az egy pedagógusra jutó tanulólétszám 14. A településen egy összevont óvoda is működik négy tagóvodával, az óvodába beíratott gyermekek száma 263, akiknek nevelését, oktatását 23 óvodapedagógus segíti. A közművelődés területén a település rendelkezik művelődési központtal és nagyközségi könyvtárral egyaránt, amely intézmények az alapját képezik a lakosság kulturális igényeinek kiszolgálásának. Sülysápon három háziorvos és két gyermekorvos biztosítja az alapfokú egészségügyi ellátást. Középszintű ellátás tekintetében elmondható, hogy központi ügyelet és védőnői szolgálat működik a településen, valamint két rendelőben három fogorvos fogadja a betegeket, emellett állatorvos is folytat rendelést a Sülysápon Középfokú oktatás is folyik a nagyközségben egy gimnázium kihelyezett esti tagozata hét főállású középiskolai pedagógussal négy osztályteremben. 24. táblázat: A nagyközség önkormányzati intézményeinek összefoglaló adatai Alapí-
Foglalkoztatottak
Intézménynek helyt adó épület
tás éve
száma (fő)
alapterülete
Polgármesteri Hivatal
1990
400 m2
Összevont Napköziotthonos Óvoda
1951
Sápi Tagóvoda
1974
Szőlőstelepi Tagóvoda
1978
Keresztény Csoport
1992
Móra Ferenc Általános Iskola
1972
20fő 73 gyerek 6+1 óvónő 4 technikai dolgozó 1 óvodatitkár 72 gyerek 6 óvónő 4 technikai dolgozó 75 gyerek 6 óvónő 4 technikai dolgozó 50 gyerek 4 óvónő 3 technikai dolgozó 37 fő pedagógus 13 fő technikai dolgozó
Szőlőstelepi Tagiskola
1991
Megnevezés
Központi Konyha
350m2
350 m2
247 m2
144 m2
2917 m2 (melegkonyhával együtt) 1256 m2
8fő
76
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
Megnevezés
Szent István Általános Iskola
Budakalász Gimnázium Sülysápi Tagintézménye Wass Albert Művelődési Központ
Alapí-
Foglalkoztatottak
Intézménynek helyt adó épület
tás éve
száma (fő)
alapterülete
1996
2005 1960
232 tanuló 17 fő pedagógus 1 könyvtáros 1 iskolatitkár 4 fő technikai dolgozó 118 tanuló 11 pedagógus 4 fő
1098 m2
706 m2
Idősek Napközi Otthona
Kb 1900
4 fő
146 m2
Védőnői Körzet 1-2 . számú
Kb 1910
2fő
324 m2
Védőnői Körzet 3. számú Forrás: Nagyközség önkormányzata
Kb 1910
1 fő
282 m2
7.1. Az intézményhálózat kialakulása és fejlődése A településen a Historia Domus szerint 1777. óta működik iskola, akkor kántortanító vezetésével, a Mária Terézia által meghirdetett Ratio Educationis hatására indult el az oktatás, mely kötelezővé tette az elemi iskola elvégzését. Az első világháborút követően 1930-ban levente kiképzőközpont működött a községben. A jelenlegi intézményhálózat mai formája a II. világháborút követően alakult ki. A település fejlődésében szerepet játszott az intézményhálózat fejlődése, mely mindvégig igyekezett lépést tartani a népességszám növekedésével. Az intézményhálózat és különösképpen az oktatási intézmények kialakulása kapcsán le kell szögeznünk, hogy miközben a legtöbb településen és országosan is csökken a népesség, az agglomerációs települések lakossága, különösen Budapest környékén dinamikusan növekszik. Ez a jelenség természetesen rányomta a bélyegét a település intézményhálózatának változására, alakulására is. A népességszám növekedésével párhuzamosan a tanulói létszám is folyamatos emelkedést mutatott, ezáltal szükség volt az intézményi infrastruktúra fejlesztésére is. Egyrészt a minőség javítása érdekében szükségesség vált a tornaterem felújítása, ezt követően újabb tantermek kialakítására került sor több alkalommal. Folyamatos az óvodáknak helyet adó épületek felújítása, korszerűsítése, továbbá a település oktatási intézkedési tervének keretein belül bölcsőde építése, pedagógiai szakszolgálat létrehozása, a mikrotérséget szolgáló alapfokú művészetoktatási iskola kialakítása, a tanult idegen nyelveknek (angol, német) megfelelő testvériskola felkutatása és középiskola letelepítése szerepel a jövő tervek között. Az intézmény-korszerűsítéshez kapcsolódóan az önkormányzati intézmények fűtésrendszerének alternatív energiaforrások felhasználásával történő modernizálása éppúgy a megvalósítandó célok között szerepel, mint a községháza felújítása. 77
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
7.2. Oktatási intézmények 25. táblázat: Az oktatási intézmények összefoglaló adatai Óvodai ellátás Oktatási intéz-
Férőhely
Beírt gyer-
mény megne-
száma
mekek száma
vezése
fő
fő
Pedagógusok
Bejáró gyermekek Száma (fő)
száma
Aránya (%)
fő
Összevont Napköziotthonos
73
4
5. 47
7
72
0
0
6
75
0
0
6
50
0
0
4
Óvoda Sápi (2. számú) Tagóvoda Szőlősnyaralói (3.
285
számú) Tagóvoda Keresztény Csoport (4. számú Tagóvoda)
Általános iskolai oktatás Oktatási intéz-
Tanulók
Más településről bejáró tanu-
Pedagógusok
Tantermek
mény megne-
száma
lók
száma
száma
vezése
fő
fő
db
Móra Ferenc Általános Iskola Szent István Általános Iskola Szőlőstelepi Tagiskola
Száma (fő)
Aránya (%)
536
6
1, 11
37
30
232
0
0
17
11
161
2
1, 24
12
10
4,74
11
-
Középfokú oktatás Budakalász Gimnázium Sülysápi
Tagintéz-
118
56
mény Forrás: Nagyközség intézményei
78
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
7.2.1. Óvodák Összevont Napközi Otthonos Óvoda Az önkormányzat által fenntartott, összevont intézmény négy tagóvodában 11 csoporttal működik, jelenleg 263 kisgyermek nevelését fejlesztését biztosítja 23 óvodapedagógus és 16 technikai dolgozó. A központi óvoda 1951-ben kezdte meg működését, előtte ápolónő-képzőként funkcionált, ezáltal folyamatos átalakításra volt szükség, hogy megfeleljen az óvodai funkcióknak. Három osztott csoportban 73 gyermekről gondoskodik hét óvónő, négy technikai dolgozó és egy óvodai titkár. A Sápi Tagóvoda korábban a Sőtér-kastélyban működött, 1974-ben költözött mai helyére, 1997-ben jelentős átalakításon és fejlesztésen esett át az intézmény. A 72 gyermek három osztott csoportban gazdagíthatja tudását hat óvónő és négy technikai dolgozó közreműködésével. A Szőlősnyaralói Tagóvodába 75 kisgyermek jár, ezáltal ez a legnagyobb a tagóvodák között, nevelésükről, ellátásukról itt is hat óvodapedagógus gondoskodik a négy technikai dolgozó mellett. Ez az intézmény 1978 óta működik, kezdetben két csoporttal rendelkezett, majd 1998ban építettek hozzá még egy csoportszobát a növekvő igények hatására, és korszerűsítették a már eddig meglevő épületrészt. A Keresztény Csoport 1992-ben indult egy csoporttal a korábbi iskola napközis épületében, 1993-tól a központi óvoda épületében is rendelkeznek egy csoporttal. 50 gyermek fejlesztését, nevelését négy óvónő és három technikai dolgozó igyekszik változatossá tenni. Az Összevont Napközi Otthonos Óvoda célja olyan gyermekek nevelése, akik érzelmileg gazdagok, a településükhöz kötődnek, környezetükben tájékozódnak, nyitottak, érdeklődők, önmagukat értékelni tudók, másokat elfogadók, együttműködök. Az intézmény alaptevékenysége az iskoláskort megelőző intézményes óvodai nevelés, a 3 éves vagy idősebb, de nem tanköteles gyermekek előírt nevelési program szerinti, intézményekben folyó nevelése, képzése, nem fogyatékos gyermekek óvodai nevelése, óvodáskorú gyermekek intézményes nevelése, gondozása és általános iskolai tanulmányokra való felkészítése.
79
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
24. kép: Az óvoda udvara
Az alaptevékenységek mellett a középső- és nagycsoportos óvodások részére úszásoktatást szervez az intézmény, melyet autóbusz segítségével valósítanak meg. Heti egy-egy alkalommal logopédus, illetve pszichológus segíti a rászoruló gyermekek fejlesztését. Emellett lehetőség nyílik néptánc oktatáson, foglalkozáson való részvételre. Az Összevont Napköziotthonos Óvoda alapvető feladata a Sülysáp nagyközségben élő, illetve tartózkodó 3-7 éves gyermekek óvodai ellátása. Négy gyermek jár naponta a környező településekről a sülysápi központi óvodába (Kókáról, Tápiószecsőről, Tápióságról).
7.2.2. Általános iskolák 7.2.1.1. Móra Ferenc Általános Iskola Az iskola alapításának éve nem ismert, annyi bizonyos, hogy az 1. számú Általános Iskola néven működő intézmény 1972-ig a település négy különböző pontján folytatta az oktatást, szőlősnyaralói tagiskolája összevont csoportokban működött a kastély épületében. Az oktatási intézmény 1972-ben új épületbe költözött, ekkor került mai helyére, míg a tagiskola 1992-ben kapott új helyet. Az 1. számú Általános Iskola előbb 1992-ben, majd 1993-ban is két osztályteremmel bővült. 1997-ben vette fel a Móra Ferenc Általános Iskola nevet. 2003-ban újabb három tantermet avattak és egy könyvtárral is bővült az intézmény, majd 2005-ben sor került a tornaterem korszerűsítésére és a tetőtér beépítésére a növekvő igények hatására. Jelenleg 536 tanulóval rendelkezik az iskola, közülük hat tanuló a környező településekről érkezik. 37 pedagógus és 13 technikai dolgozó igyekszik 30 tanteremben a megfelelő színvonalú oktatás feltételeit megteremteni. A tanulók közül 56 gyermek veszi igénybe a napközit, illetve 103 gyermek étkezik az intézményhez tartozó központi konyhán. A szőlősnyaralói tagintézményben 80
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata 161 tanuló folytatja tanulmányait 12 tanár közreműködésével. A napközis tanulók száma 79, és 33 gyermek veszi igénybe az étkezési lehetőséget.
25. kép: A központi iskola és tagintézménye Az intézmény alaptevékenysége az alapfokú általános iskolai oktatás, a tanköteles korú gyerekek számára. Ide tartoznak az iskolai oktatásban valamilyen okból részt venni nem tudók oktatása is. Az alaptevékenységen túl angol és német nyelvszakköröket, kézműves szakköröket szerveznek, sportolási lehetőséget biztosítanak a mozogni vágyó fiatalok számára kézilabda szakkör formájában, a zene iránt érdeklődőket énekkar és zeneoktatás (furulya) várja, valamint lehetőség kínálkozik a számítástechnikai szakkörön való részvételre is. A tornateremben emellett heti három alkalommal taekwando edzés várja az érdeklődő fiatalokat. Sülysáp nagyközség sülyi és szőlősi részén igyekszik az intézmény az alapfokú általános iskolai oktatás feltételeit biztosítani, emellett nyolc tanuló Kókáról, Tóalmásról, Tápiószecsőről, Mendéről jár az intézménybe, valamint az iskola biztosítja a Budakalász Gimnázium Sülysápi Tagintézménye számára a helyet és az infrastrukturális feltételeket az oktatáshoz. A szülők és pedagógusok 1997-ben létrehozták a Móra Ferenc Iskoláért Alapítványt mely a kultúrát, a sportot és a szabadidős tevékenységeket hivatott támogatni. Az iskola a nevelő és oktató munka keretében személyiségfejlesztő, közösségfejlesztő feladatokat vállal, mely szervezett tevékenységi rendszer- és program szerint történik. Az intézmény legfontosabb funkciói közt szerepel az alapvető anyanyelvi képzés, természettudományos képzés, az idegen nyelvek oktatása (német és angol), számítástechnika, környezettudatosságra való nevelés stb. Nagy hangsúlyt fektet az intézmény a problémamegoldó gondolkodás kialakítására, az információk értelmezésének és feldolgozásának módszertanára, annak alkalmazására a diákok körében. A pedagógiai program fontos eleme a személyiségfejlesztés (kompetenciák, önmegvalósítás, önképzés). Hangsúlyt fektet továbbá az iskolai élet, a tehetség, a képesség kibontakoztatására, a tanulási nehézségek enyhítésére is. Az intézmény napközis foglalkoztatást, szak-
81
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata köröket szervez. Tanulmányi versenyekkel igyekszik lehetőséget kínálni a tehetséges diákok kibontakozása, a valódi tehetségek felismerése céljából. Alapvető tevékenységként tartja számon az iskola a tanulmányi kirándulások és táborok szervezését, múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozásokat. Továbbá biztosítja a hit- és vallásoktatást, az egészségügyi ellátást valamint a gyermek- és ifjúságvédelemre is igen nagy figyelmet fordít. 7.2.1.2. Szent István Általános Iskola Az iskola jogelődjébe 1924-ben nevezték ki az első tanár-igazgatót a községben. 1931-ben az irgalmas rend kezébe került az intézmény irányítása, a korszerűsítés és infrastruktúra-fejlesztés keretében 1946-1947-ben kialakították az elektromos hálózatot az iskolában, majd 1948-ban államosították az intézményt a tápiósápi Római Katolikus Elemi Népiskola helyett tápiósápi Állami Általános Iskola néven működött tovább szakrendszerű oktatással. Az 1970-es település-egyesítéssel 2. számú Általános Iskola néven folytatta tevékenységét. 1996-ban új épületbe költözött az oktatási intézmény, 1997-től pedig Szent István Általános Iskola néven várja az iskolaköteles tanulókat. 2004-től a Szent István Díj és Szent István Oklevél kerül kiosztásra minden évben, ezt a kitüntetést a nevelőtestület alapította és ítéli oda az arra érdemes tanulónak. 2007-ben az infrastruktúra bővítésére került sor, új épületszárnyat adtak át, ezzel az intézmény várhatóan elérte végleges állapotát.
26. kép: A Szent István Általános Iskola beltéri környezete Jelenleg 232 tanulót lát el az iskola 17 pedagógussal, egy könyvtárossal, egy iskolatitkárral és négy technikai dolgozóval 11 tanteremben. A normál tantervű osztályok mellett sajátos nevelési igényű gyerekek ellátását és oktatását is biztosítja az általános iskola Az intézményben működő könyvtár a településrész közkönyvtári feladatait is ellátja önálló könyvtárhelyiségben, emellett még tornateremmel is rendelkezik a jól felszerelt, korszerű épület.
82
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata Alapvető feladata az önkormányzat által kijelölt felvételi körzet (sápi rész) általános iskolai oktatása, sajátos nevelési igényű tanulók ellátása, akiknél a beiskolázási körzet Sülysáp egésze. Az iskolai kereteken belül szakköri formában tömegsport (alsós, felsős) sportkör számítástechnika és háztartási ismereteket oktatunk. Helyet biztosít az intézmény művészeti oktatásnak, nyelv- és számítástechnikai oktatásnak, nép- és modern tánccsoportoknak, sportolási lehetőségek közül az ökölvívás és a kempo emelendő ki. Ezeket a környékben élők éppúgy keresik, mint a helyiek, így egyfajta kulturális centrumként vállalja az iskola ezeket a feladatokat. A tantestület folyamatos innovációs erőfeszítéseinek eredménye, hogy tantárgyi struktúra és az iskolában folyó tartalmi munka korszerűnek mondható. Az egyik legfontosabb alapelv, hogy nem az óraszámok emelése javítja munkájuk hatékonyságát, hanem a tanulócsoportok létszámának optimális csökkentése. Így került sor az idegen nyelvek, a számítástechnika és a technika órák bontására, a felzárkóztató csoport működésének megszervezésére, a 8. évfolyam nívócsoportos oktatására magyar nyelv és irodalom valamint matematika tantárgyakból. Sajátos nevelési igényű tanulóik ellátása önálló tanulócsoportokban, de a többi osztállyal együtt, az iskolai közösségbe integrálva történik. Az intézmény pedagógiai alapelvei között szerepel a sajátos légkör megteremtése, a személyiség-fejlesztése, valamint a fiatalok korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése (mint legfontosabb feladat), valamint – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatos részvétel lakóhelyük életében. Az intézmény által vállalt feladatok a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, közösségfejlesztéssel, beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése, a tehetség, képesség kibontakoztatása, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának, a szociális hátrányok enyhítése, valamint iskolai egészségnevelési és iskolai környezeti nevelési program.
7.2.3. Középfokú oktatási intézmény A Budakalász Gimnázium Sülysápi Tagintézmény a Dolgozók Esti Gimnáziuma keretében folytatja az oktatást 2005 óta a Móra Ferenc Általános Iskola által biztosított infrastrukturális keretek között. Az oktatás három évfolyamon négy tanulócsoportban történik. A jelenlegi létszám 118 fő. A hallgatók közül a következő községekről járnak az intézménybe: Sülysáp, Kóka, Dány, Mende, Gyömrő, Tápiószecső, Tápióbicske, Szentmártonkáta, Úri.
83
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
7.3. Kulturális intézmények 7.3.1. Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtár Az intézményt 1960-ban alapították, a lakosság kulturális ismeretinek bővítése céljából. 2000-ben korszerűsítették az addigra állagában, megjelenésében kevésbé korszerű kulturális intézményt. 2004-ben került sor a Nagyközségi Könyvtár és a Művelődési Ház összevonására, ettől fogva Sülysáp Nagyközség Összevont Közművelődési Intézményeként működött, míg 2005-ben felvette a Wass Albert Művelődési központ nevet. Az intézmény látja el a település helytörténeti kiállításának gondozását is, valamint 2006-tól a nagyközségben megjelenő Sülysápi Hírforrás című önkormányzati havilap kiadója is. A művelődési központ önkormányzati fenntartású intézmény, jelenleg négy főállású alkalmazottal, egy intézményvezető-művelődésszervezővel, egy könyvtárossal, egy tárlatvezetővel és egy takarítóval látja el feladatait. Az intézmény állami feladatként ellátandó alaptevékenysége a nyilvános könyvtári ellátás és a közművelődési tevékenység feltételeinek biztosítása, emellett szabadidős tevékenységeket, tanfolyamokat és szakköröket szervez a művelődési központ. Többek között kiállítások szervezését, amatőr alkotó klubok támogatását, táncrendezvények szervezését és lebonyolítását, ismeretterjesztő előadássorozatok szervezését, szórakoztató műsorok organizálását végzi a művelődési központ. Emellett könyvtári és levéltári szolgáltatás, sajtótermékek kiadása, épületrész bérbeadása és másolás is tartozik tevékenységi körébe. Az eseménynaptárra tekintve is szembetűnő a művelődési központ által folytatott tevékenységek sokszínűsége, igyekeznek minden korosztály számára szórakozási, művelődési, tájékozódási lehetőséget biztosítani. A településen működő számos civil szervezet összejövetelei mellett, tanfolyamok (számítógép-kezelői, gyakorlati Internet, grafikai ismeretek, digitális fényképezés, nyelvoktatás), intézményi összejövetelek, fesztiválok, koncertek, színházi előadások, jótékonysági estek, versenyek, kiállítások is helyet kapnak az intézményben.
7.3.2. Nagyközségi Könyvtár A Sülysáp Nagyközségi Könyvtár 2004 óta a művelődési központtal közös intézmény, fenntartója az önkormányzat. A könyvári alapfeladatok közé tartozik a községben folyó oktató, kutató, közművelődési és minden egyéb tevékenység információs igényeinek kielégítése, a szakirodalomról való teljes körű tájékoztatás, a szakirodalmi dokumentációs ellátás biztosítása, a könyvtárak kö-
84
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata zötti dokumentum- és információcserében való részvétel, gyűjteményfejlesztés, gondozás, rendelkezésre bocsátás, a lakosság szakirodalom-és tananyagszükségletének kielégítése. A minőségi szolgáltatás-nyújtás érdekében a könyvtári alkalmazott (könyvtáros) folyamatosan továbbképzi magát. A könyvtár tevékenysége sokrétű: Gyűjteményszervezés: a gyűjtőkört a könyvtár tervszerűen fejleszti, feltárja, megőrzi, és rendelkezésre bocsátja a községi olvasóknak, intézményeknek a hazai és külföldi szakirodalmat dokumentumtípustól függetlenül. Gyűjtőkörébe tartoznak
Általános művek
Filozófiai, pszichológiai művek
Vallási és teológiai kiadványok
Társadalomtudományi művek
Matematikai és természettudományi művek
Alkalmazott tudományok
Művészet. Szórakozás. Sport
Nyelv és irodalom
Régészet, Földrajz, Életrajz, Történelem.
A könyvtár gyűjti:
a magyar nyelvű kézi- és segédkönyveket, válogatással az angol, francia, német, olasz, spanyol, latin nyelvűeket,
gyűjti a magyar nyelvű könyvtári szakirodalmat,
a teljesség igényével gyűjti a helyi lakosok által készített szakdolgozatokat,
válogatással gyűjti a községi érdeklődés jellegének megfelelő magyar nyelvű és angol, francia, német nyelvű szakirodalmat,
válogatással gyűjti a főiskolai, egyetemi, általános iskolai jegyzeteket és tankönyveket, módszertani kiadványokat,
válogatással gyűjti a magyar nyelvű szépirodalmat,
válogatással gyűjti a nem hagyományos dokumentumokat.
A könyvtárban különböző szakrészlegek működnek, így a központi könyvtár, folyóirattár, médiatár, kutató-és olvasóterem, szakdolgozattár. A dokumentumok eltérő típusai is fellelhetőek az intézményben: könyvek, hanglemezek, CD lemezek, CD-ROM-ok, itt olvashatók újságok, maga-
85
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata zinok, folyóiratok (Heti Válasz, Magyar Nemzet, Népszabadság, Expressz, Nők Lapja, Családi Lap, Autó-Motor). 26. táblázat: A nagyközség könyvtári állományának jellemző adatai Könyvtár
Könyvek
Olvasók
megnevezése
száma
száma
Nagyközségi 21 962 Könyvtár Móra Ferenc Általános 8805 Iskola Könyvtára Szent István Általános 17 264 Iskola Könyvtára Összesen 48 031 Forrás: Nagyközség intézményei
Személyes használók száma
Kölcsönzők száma
Kikölcsönzött
Helyben
kötetek szá-
használók
ma
száma
4028
2534
1494
2553
1189
348
388
3892
7381
462
370
4968
2675
5369
1521
4746
7890
8061
15 303
3172
Sülysáp lakóinak olvasási igényét a településen található könyvtárak széleskörűen hivatottak kielégíteni, hiszen a központi könyvtárban közel 22 ezer könyvből válogathat a négyezer beiratkozott olvasó, ami azt jelenti, hogy a lakosság fele eltérő gyakorisággal, de látogatja a település könyvtárát. Ezen felül az általános iskolák könyvállománya 12 ezer darabos gyűjteményükkel igyekeznek az iskolások, a fiatalok és tanáraik igényeinek megfelelni. A iskolai könyvtárak beiratkozott tagjainak száma 718 fő, ami azt tükrözi, hogy csaknem megközelíti az általános iskolások összlétszámát.
7.3.3. Múzeum, galéria 1996-ban adták át a Helytörténeti Gyűjteményt, melyben a település és környéke hagyományait őrző tárgyi emlékeket állították ki. Jelenlegi két termét további hárommal bővíti a fenntartó, az önkormányzat. A közel 800 darabos gyűjtemény helytörténeti, néprajzi, irodalmi, agrártörténetiipari elemekkel várja a látogatókat.
86
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
7.4. Az egészségügyi ellátás intézményei 7.4.1. Egészségügyi alapellátás 27. táblázat: A nagyközség egészségügyi alapellátásának összefoglaló adatai Ellátási forma
Orvosok
Betegforgalom
Ellátott települések
száma
(fő/év)
megnevezése
Felnőtt háziorvosi ellátás
3
27298
Sülysáp
Gyermek háziorvosi ellátás
2
16532
Úri, Tápiószecső, Mende, Kóka, Gyömrő, Maglód, Tóalmás, Budapest
Fogászati ellátás
3
9783
Gomba, Kóka, Mende, Sülysáp, Tápiószecső
Forrás: Nagyközség intézményei
A településen három háziorvos látja el a felnőtt lakosságot három különböző helyen fenntartott rendelőben. Az I. számú háziorvosi rendelőt dr. Tiba Marianna működteti, a II. számú rendelőt dr. Fábián Gábor Péter vezeti, mely 1977-ben készült el. 1 orvossal és egy főállású asszisztenssel dolgozik a praxisban 2487 főt ellátva. A mindennapi ellátáson felül évente legalább két alkalommal „kampányszerű” szűrővizsgálatot is végeznek. Területi ellátási kötelezettsége a II. számú körzetet öleli fel, mely Tápiósüly egy részét és Szőlőstelepet jelenti. A III. számú háziorvosi rendelőben dr. Bori Andreával találkoznak a gyógyulni vágyók. Sülysáp népességszámának növekedésével lépést tartva újabb felnőtt háziorvosi rendelő létrehozását tervezi a nagyközség vezetése a szőlősnyaralói településrészen, ezzel kívánja a lakossági igényekhez igazítva közelebb vinni a lakossághoz az egészségügyi alapellátást. A településen két gyermekorvos is praktizál. Egyikük dr. Balog Erzsébet, aki 1999-ben hozta létre a Dr. Balog és Társa Egészségügyi Szolgáltató Betéti Társaságot és 2001-ben praxist vásárolt Sülysápon, házi gyermekorvosi, óvodai és iskolai egészségügyi tevékenységet folytat. A rendelő működésére a polgármesteri hivatal bérmentesen adja használatba az épületet, valamint az ellátáshoz szükséges felszerelést, berendezést, eszközöket. A gyermekorvosi rendelő 75 m2 alapterületű és a következő helyiségekből áll: rendelő, elkülönítő, váróterem, 4 db WC, babakocsi tároló. A betéti társaság két alkalmazottal működik, egy asszisztensnő és egy takarítónő, valamint a Polgármesteri Hivatal állományában levő három védőnő segíti a tanácsadásokat és az iskolaegészségügyi tevékenységet. 1124 beteget lát el a gyermekorvos, a sülysápi lakosokon kívül a
87
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata praxisba 242 beteg más településről érkezik, Úriból 130 beteg, Tápiószecsőről 71 beteg, Mendéről 18 beteg, Kókáról 13 beteg, Gyömrőről négy beteg, Maglódról négy beteg, Tóalmásról egy beteg, Budapestről egy beteg veszi igénybe a szolgáltatásokat. A másik gyermekorvosi praxis 1997-ben alakult, dr. Borbély Judit Mária vezetésével. Egy asszisztensnő és egy takarítónő segíti a doktornő munkáját. 1008 beteg kerül ellátásra, ebből 197 másik településről érkezik: Tápiószecsőről 31 beteg, Úriból 126 beteg, Kókáról 11 fő, Mendéről 14 fő, Tóalmásról három fő, Tápióságról három beteg, Budapestről három fő. Az ambuláns ellátások száma 743 volt az elmúlt év során. A védőnői szolgálat három körzetben folytatja tevékenységét, az első körzetben 579 lakost látnak el, hét várandós anyát, 187 hat évesnél fiatalabb gyermeket, 385 általános iskolást. A második körzetben 421 lakos kerül ellátásra, 24 várandós anya, 248 hat éves kornál fiatalabb gyermek és 149 iskoláskorú. A harmadik körzetben 393 az ellátottak száma, közülük 10 várandós anya, 157 hat éves kornál fiatalabb gyermek és 226 iskoláskorú gyermek. A két felújított épületben a szakmai minimum feltételeknek megfelelően felszerelt védőnői tanácsadóban fogadják az ellátottakat a védőnők, speciális tevékenységként a felnőtt a lakosság részére szűrővizsgálatokat is végeznek, illetve Baba-Mama Klubot szerveznek. A fogászati ellátást három fogorvos biztosítja két rendelőben: dr. Kerekes Sándor, dr. Nagy Nóra és dr. Glonek Ibolya, utóbbi kettő iskolafogászati ellátást is biztosít. A G-DENT 2000 Bt-t 2000-ben alapította dr. Glonek Ibolya, aki fogászati és iskolafogászati alaptevékenységet folytat egy asszinsztens közreműködésével. Az ellátottak száma 3805 fő, közülük 18 év alatti 775 fő, 19-60 év közötti 2296 fő és 60 év feletti 734 fő. Egy felújított épületben folyik a rendelés, melyben egy rendelőhelység, háziorvossal közös váró, mosdó helység (beteg női, férfi, mozgáskorlátozott, személyzeti), személyzeti konyha, öltöző foglal helyet. Az épület infrastruktúrája megfelelő, vízzel, gázzal, villannyal és telefonnal ellátott. Dr. Kerekes Sándor 1973 óta praktizál fogszakorvosként a településen, 1995 óta betéti társaság formájában működteti vállalkozását a Dentaform Kft. keretein belül, az OEP által finanszírozott területi ellátási kötelezettséggel bíró rendelést, és magánrendelést is ellátva. A korlátolt felelősségű társaságban négy fogszakorvos, három szakképzett asszisztensnő és egy dentálhigiénikus várja a pácienseket. Az éves betegforgalom 3500-4000 beteg, akik Sülysáp mellett Kóka, Tápiószecső, Úri, esetenként Gomba és Mende településekről is érkeznek a gyermek-és ifjúsági fogászati rendelésre, a felnőtt vegyes-, valamint a fogszabályozó szakrendelésre. A megnövekedett igények szükségessé tették az önkormányzat által biztosított rendelő helyett, egy nagyobb, korszerűbb rendelő kialakítását a Fő út 6. szám alatt, amely megfelel az Európai Unió által támasztott minőségbiztosítási követelményeknek.
88
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata A központi ügyelet 1984-ben jött létre Sülysáp, Mende és Úri községek orvosi ellátására. Kezdetben az Országos Mentőszolgálat látta el az ügyeletet, majd háziorvosok kezébe került. Finanszírozása részben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, részben a helyi önkormányzatok által történik népességszám arányosan. A körzetbe 15 200 lakos tartozik, ebből 8238 sülysápi illetőségű. A betegek ellátását egy orvos, egy ápoló és egy gépkocsivezető végzi, az ügyeleten hat-nyolc orvos, három ápoló és két gépkocsivezető végzi a tevékenységét. Az ügyelet központja kezdetektől fogva Sülysáp volt. 2006-ban felújításra és átalakításra került az ügyelet, mely az összevont háziorvosi ügyeletből központi ügyeletté alakult, ezáltal magasabb szintű szolgáltatást tudnak biztosítani a beteg részére, a mai kor követelményeinek megfelelő rendelő helyiségekkel és műszerparkkal. A nagyközségben gyógyszertár is működik, mely általános és városi szintű gyógyszer felszereltségű gyógyszerkészlet mellett, egyéb gyógytermékek és gyógyászati segédeszközök széles választékával igyekszik a betegek rendelkezésére állni. A megnövekedett lakosságszám szükségessé teszi egy további gyógyszertár kialakítását, a Vasút utcában, ahol 174 m2 alapterületű helyiség várja majd a betegeket (építési eng. sz.: 1595-7/2007). A településen az állategészségügyi ellátás is biztosított. A környező településeken is dr. Ágoston István állatorvos látja el ezt a feladatot.
7.5. A szociális ellátás intézményei Az Estikék Idősek Ápoló-Gondozó Otthona Az alapítványi fenntartású intézmény egy átlagos szintű ápolást, gondozást nyújtó idősek otthona, jelenleg 75 engedélyezett gondozotti létszámmal, és amely intézménnyel Sülysáp Nagyközség Önkormányzatának határozatlan időre szóló ellátási szerződése van. Az Estikék Idősek Ápoló-Gondozó Otthona elsősorban súlyosan beteg, önellátásra nem, vagy csak korlátozottan képes, napi minimum négy óra ápolást igénylő gondozottaknak nyújt elhelyezést. Az intézmény az időskori dementiában (elbutulásban), alzheimer- és parkinson kórban szenvedő vagy agyi történéseken átesett betegek számára nyújt kiemelkedő szakmai ellátást. Az otthont 2005-ben alapították, eredetileg 30 fő emelt szintű és 20 fő átlagos szintű gondozottra volt engedélyezve, mely létszám folyamatosan bővítésre került az igények növekedésével.
89
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
27. kép: Az Estikék Idősek Otthonának főbejárata és étkezője Az Estikék Idősek Otthona 5000 m2 alapterületű, parkosított területen fekszik, családi házakkal övezett csendes telken, a nagyközség központjában, jól elzártan az utca forgalmától. Maga az épület 900 m2 alapterületű, kétszintes. Az épület beépített területe 1900 m2. 36 lakószoba, szintenként társalgók, nővérszobák, raktárak, mosoda, két ebédlő és egy századagos konyha tartozik az létesítményhez. Jól kiépített infrastruktúrával rendelkezik. 20 alkalmazottal folytatja tevékenységét az idősek otthona, a főállású alkalmazottak munkáját önkéntesek is segítik. Az intézmény ellátási területe rendkívül tágnak mondható, hiszen Budapestre, Pest megyére, sőt az egész országra kiterjed. A gondozottak fele érkezett Sülysápról és közvetlen környezetéből, Kókáról, Úriból, Mendéről, Tápiószecsőről, másik fele pest megyei (Gyömrő, Üllő, Vecsés), illetve az ország más részéről való.
Gondozási Központ Az intézményt 1980-ban alapították, elődje az 1975-ben létrehozott Idősek Napközis Otthona. 1987-ben Öregek Napközi Otthona Gondozási Központtá alakult. Előbb 1996-ban költözött új helyre az intézmény, legutóbb pedig 2002-ben. Az otthon három ellátási formát nyújt: idősek napközi otthona, szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás tartozik a fő profiljukba. Fenntartója Sülysáp Nagyközség Önkormányzata. Két házi gondozó, egy intézményvezető és az idősek klubjának vezetője látja el a gondozási központhoz kapcsolódó feladatokat. Az ellátottakat tekintve 44 fő az idősek klubjának tagja, 15 fő vesz részt a szociális étkeztetésben, továbbá 13 házi gondozott igényel ellátást. Ennek az intézménynek az ellátási területe kizárólag a nagyközség területére szorítkozik.
90
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2007. december 31.-ig a Monori Többcélú Kistérségi Társulás keretében létrejött szervezet látta el a családsegítő és gyermekjóléti feladatokat a nagyközségben, amelynek ellátási területéhez Csévharaszt, Gomba, Mende, Monor, Monorierdő, Nyáregyháza, Péteri, Pilis és Sülysáp települések tartoztak. A nagyközség kistérségi átsorolásával egyidejűleg a tóalmási székhelyű Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat látja el az intézményi feladatokat a nagykátai kistérségen belül, ezáltal ellátási területe: Kóka, Dány, Szentmártonkáta, Szentlőrinckáta, Tóalmás, Úri, Mende és Sülysáp
7.6. Közbiztonság 7.6.1. Rendőrség
28. kép: A rendőrség épülete Sülysápon
Sülysápon 1989-en került felállításra rendőrállomás, majd 1994-ben rendőrőrssé fejlesztették. 2003-ban egy felújított épületbe költözött az őrs, melyhez két szolgálati lakás is tartozik. Jelenleg 16 hivatásos rendőr és egy közalkalmazott teljesít szolgálatot, két nyomozó igyekszik felderíteni az illetékességi területen történt bűnügyeket, a felderítési arány 80%. A rendőrőrs illetékességi területe 109,36 km2, ez a terület három községet fed le, Sülysápot, Mendét és Úri községet, az összlakosság meghaladja a 15 000 főt. A területen áthalad a 31. számú főútvonal, valamint a Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lökösháza vasútvonal.
91
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
7.6.2. Polgárőrség A közbiztonság további erősítését segíti a nagyközségben működő polgárőrség is, mely 2006-ban jött létre. Jelenleg 20 fő látja el a polgárőri feladatkört a településen. A fő cél a település közbiztonságának, a lakosság nyugalmának biztosítása, a helyi rendészeti szervek munkájának segítése. A szervezet 2006. szeptember 12-e óta az OPSZ (Országos Polgárőr Szövetség) rendes tagja.
7.6.3. Bogdán Flórián Önkéntes Tűzoltó Egyesület A szervezet 1925 óta folyamatosan működik. 55 fő taggal tevékenykedik jelenleg az egylet. Fő feladata a mentő tűzvédelem, az ármentesítési feladatok elvégzése és a prevenciós tevékenység. Az önkéntes tűzoltó egylet fenntartója a nagyközség önkormányzata. Pályázati forrásból folyamatban van az infrastruktúra fejlesztése, szertár építésébe fogott a szervezet. A gépkocsi parkot tekintve két tűzoltó járműnek van birtokában az egylet, emellett két Honda 1100/l.m, két NDK 800/l.m és 52 mélyszívó segíti a munkát. A munkaruha, védőfelszerelés is rendkívül fontos a tűzoltó egylet munkájában, jól ellátott szervezetnek tekinthető, hiszen 20 gyakorlóruha, 10 védőruha és sisak segíti a sikeres munkavégzést. Az önkéntes tűzoltó egylet szükség esetén természetesen a környező településeken működő társait is segíti.
8. Sülysáp szellemi, kulturális, hit- és sportélete 8.1. A társadalmi és a kulturális élet műhelyei, civil szerveződések Sülysápon viszonylag nagy számban képviseltetik magukat az alapítványok, egyesületek (összesen 20), amelyek széles palettájából választhatnak a helyiek, és lehetnek azoknak tevékeny tagjai. Az egyesületek minden korosztály számára kínálnak lehetőséget a kulturális és művelődési igényeik kielégítésére.
92
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata 28. táblázat: Civil szervezetek Sülysápon Ssz.
Civil szervezet, egyesület meg-
Alakulás
nevezése
éve
1.
Szent István Általános Iskola Alapítványa
1997
2.
Tápiómenti Ökölvívó Egylet
2007
3.
Tápiósülyi Kisboldogasszony Egyházközösség
Újraalapítás 1728
5.
Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtár
1960
6.
Gondozási Központ
1980
7. 8.
Sülysápi Nyugdíjas Hagyományőrző Pávakör Barátság Nyugdíjas Klub
1992 1977
9.
Bogdán Flórián Önkéntes Tűzoltó Egylet
1925
10.
”Sülysápért” Közalapítvány
1992
11.
Községi Sportkör
1922
12.
Sülysápi Amatőr Csillagász Egyesület
2005
13.
Tápiómenti Taekwon-do szakosztály
1986
14.
Estikék Idősek Otthona
2005
15.
Sülysápi Polgárőrség Kht.
2006
16.
Gyermekszív Nagycsaládos Egyesület
2001
17.
Egészséges és Erkölcsös Ifjúságért Alapítvány
1991
Fő tevékenységi kör szerinti besorolás Sülysápi Szent István Általános Iskola tanulóinak szervezett kulturális, sport és szabadidőprogramok támogatása Ökölvívó edzések, versenyeztetés Hitéleti tevékenység, ifjúsági foglalkoztatások, szeretetszolgálat, énekkari, kulturális tevékenységek Nyilvános könyvtári ellátás, közművelődési tevékenység feltételeinek biztosítása Idősek napközi otthona, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás A község hagyományos népi kultúrájának megőrzése, ápolása Társadalmi munka Mentő tűzoltás, ármentesítési feladat, felvilágosító, megelőző munka Civil szervezetek segítése, környezetvédelmi programok szervezése, lakosság egészségvédelme, kulturális programok támogatása Sporttevékenységek Csillagászati ismeretek terjesztése a monori és a nagykátai kistérségben Edzőtáborokon való részvétel, bemutatók kivitelezése, a Magyar Válogatott szakmai munkájában való részvétel A maguk önellátására részben vagy egészében nem képes idős emberek ápolása, gondozása A település közbiztonságának, a lakosság nyugalmának biztosítása Adományszervezés, családok támogatása Az ifjúság egészségi, erkölcsi, vallási, családi és értékteremtő közösségi nevelésével
Tagok létszáma 5 20 3500
367 74 60 210 55
7 150 15
41 75 fő gondozott, 20 fő alkalmazott + önkéntesek 30 60 család 5 tag + kb 150 önkéntes
93
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
Ssz.
Civil szervezet, egyesület meg-
Alakulás
Fő tevékenységi kör szerinti
nevezése
éve
besorolás A településrész természet-; és környezetvédelmét, valamint az itt élő emberek, csoportok, közösségek képviseletét.
Tagok létszáma
18.
Falu Érdekvédelmi Közösség
1995
19.
Tápió Természetvédelmi Egyesület
2007
20.
Tápiómenti Kisbárka Egyesület
2000
21.
Baptista Gyülekezet Evangéliumi Pünkösdi Gyülekezet Tápiósápi Szent István Egyházközösség
1903
A Tápió-vidék természeti értékeinek megóvása és védelme Sérült gyerekek és szüleik segítése, táboroztatás, közösségi programok Egyházi tevékenység
1912
Egyházi tevékenység
65
1749
Egyházi tevékenység
1800
22. 23.
Kb. 20
10 Kb 250 16
Összesen: kb. 6995 Forrás: A nagyközség önkormányzata
Sülysápon összesen 22 szervezet működik, melyből 9 egyesületi keretek közt, szám szerint 4 alapítványi módon. További 2 civil szerveződés, egy közhasznú társaság, 2 gyülekezet és 2 egyházközség gyakorolja tevékenységét. A szellemi- és kulturális élet gyakorlását, megteremtésének alapját Sülysáp két általános iskolájának intézménye biztosítja.
8.1.1. Sülysápi egyesületek Sülysápi Nyugdíjas Hagyományőrző Pávakör Az egyesületet 1992-ben alapították, 2006 áprilisától önálló szervezetként működik, melynek fenntartója Sülysáp Nagyközség Önkormányzata. Tagok száma 60 fő, alaptevékenysége a község hagyományos népi kultúrájának megőrzése, ápolása és továbbadása a fiatalok részére. Az alaptevékenységet a helyi népdalok, népviseletek és népszokások bemutatásával képviseli a helyi, illetve más községek rendezvényein. Önálló helyiséggel nem rendelkezik, tevékenységét a Wass Albert Művelődési Központban biztosított helyiségben végzi. Barátság Nyugdíjas Klub A klub 1997-ben kezdte meg működését, jelenleg az Életet az Éveknek Országos Szövetségének tagjaként működik, mely rendezvényeket szervez, ahol a nyugdíjas klub aktívan tevékenykedik.
94
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata Működésének kereteit tekintve önálló jogi személyiségként, civil szervezeti formában működik, önkormányzat által fenntartott formában 210 taggal. Tagjaik társadalmi munkában végzik a tevékenységünket, az alaptevékenységen túl klubfoglalkozásokat szerveznek, speciális összejövetelek (pl. Pince Klub – tulajdonosa az önkormányzat), községi ünnepségeken való fellépések, a tüdőszűréseken történő aktív segítségnyújtás is hozzátartozik tevékenységéhez, valamint községen kívüli fellépések organizálását is a szervezet végzi. Ellátott települések: Sülysáp mellett Úriból 15 fő, Tápiószecsőről hat fő jár a klub-foglalkozásokra. Sülysápi Amatőrcsillagász Egyesület Az egyesület 2005. január 15-én alakult, nem minden előzmény nélkül. Sülysápon már 1978 óta folyik csillagászati élet. Az egyesület működésének célja a csillagászat, mint tudományág iránti érdeklődés minél több emberben – főleg a diákokban – történő felkeltése és a környezetszennyezés egyik fajtájának, a fényszennyezés káros hatásainak minél szélesebb körben történő ismertetése. Az egyesület már megalakulásakor főcélként jelölte meg egy bemutató csillagvizsgáló felépítését. Terveiket pályázatok, adományok és támogatásokból befolyt anyagi javakból, valamint rengeteg társadalmi munkából szeretnék megvalósítani. E célok megvalósítása érdekében az egyesület a következő tevékenységet tűzte ki maga elé: •
Tudományos tevékenység, kutatás: a csillagászat különböző területeit érintő, tudományos igényű távcsöves megfigyelések folyamatos végzése; a kapott adatok, eredmények feldolgozása és továbbítása adatgyűjtő központok felé; fényszennyezéstől viszonylag mentes, könnyen megközelíthető megfigyelési hely biztosítása a tagság részére.
•
Nevelés és oktatás: a megfigyelések folyamatosságának biztosítása végett az amatőrcsillagász utánpótlás kinevelése, elméleti és gyakorlati képzése; iskolák és kulturális intézmények részére ismeretterjesztő előadások és távcsöves bemutatók tartása.
•
Környezetvédelem: a közvélemény és a döntéshozók figyelmének felhívása a fényszenynyezés problémájára, mint a környezetszennyezés egyik válfajára, ami a csillagászatot is sújtó zavaró tényező; javaslatok tétele ennek csökkentésére, megelőzésére.
•
Kulturális örökség megóvása: a csillagos égbolt az egész emberiség öröksége; ennek látványa egyetemes emberi jog, ezért megóvását tudatosítani kell a közvéleménnyel, továbbá koordinálni kell a fényszennyezés elleni tevékenységet elsősorban helyi, de nemzetközi szinten is.
Feladatai elsődlegesen Sülysápon vagy környékén könnyen megközelíthető, fényszennyezéstől viszonylag mentes helyen egy észlelő bázis kialakítása és fenntartása, ahol a tagság kistávcsöves 95
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata megfigyelési tevékenysége folyamatosan biztosítható. Emellett az észlelőbázison egy fix felállítású távcső telepítése és a hozzátartozó infrastruktúra megteremtése, a csillagászatot és a fényszennyezés elleni tevékenységet népszerűsítő akciók szervezése, a tagság és az utánpótlás elméleti és gyakorlati képzése, valamint kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás hazai és nemzetközi társszervezetekkel.
Gyermekszív Nagycsaládos Egyesület Sülysáp 2001-ben 13 család részvételével alakultak. Mára 60-ra emelkedett a családok száma. A Középmagyarországi régióhoz tartozik az egyesület a környező települések nagycsaládosaival együtt (Kóka 60 család, Mende 20 család, Tápiószecső 20 család, Pusztaszentistván 5 család). A régiós ügyeket az önkormányzat intézi, pl.: adomány osztás szervezése (2006-ban 15-16 alkalommal). A szervezet részt vesz az országos egyesület rendezvényein, Inárcsi régiós nap, Keszthelyen az országos találkozón.
Tápió Természetvédelmi Egyesület Non-profit egyesületként alakult 2007-ben. Munkájukat önkéntesként végzik, tevékenysége rendkívül széleskörű:
a természetvédelem valamennyi szakterületének gyakorlati művelése, társadalmi előmozdítása, népszerűsítése;
az ifjúság széles körben való bevonása a környezet- és természetvédelembe, környezettudatos szemléletük kialakítása;
hazánk természeti értékeinek minél alaposabb megismerése és a szerzett tudásanyag rendszerezése, feldolgozása;
természetvédelmi javaslatok kidolgozása és az illetékes szervekhez terjesztése;
együttműködés az állami és önkormányzati természetvédelmi szervekkel;
a tudományos kutatások magas szintű művelése;
kapcsolatok létesítése és fenntartása a hazai és külföldi civil természetvédelmi szervekkel;
a természetvédelemre vonatkozó rendelkezések megtartásának társadalmi ellenőrzése.
Fontos célkitűzése az ifjúság körében az egészséges életmódra való nevelés elősegítése is. Az egyesület az összes tevékenységét a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve szervezi
96
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata és végzi. Kiemelt célja a fenntartható fejlődés szemléletének népszerűsítése, a helyi közösségek ilyen irányú kezdeményezéseinek felkarolása. Céljaik megvalósításában, programjaik lebonyolításában szoros együttműködésben dolgoznak más, a Tápió-vidéken meghatározó szerepet betöltő hivatásos és civil szervezetekkel. Hivatalosan országos egyesületként működik a szervezet, de elsődlegesen a Tápió-vidék településein tevékenykedik. Már a megalakulás évében számos programmal és akcióval várták az érdeklődőket a szervezet tagjai, melyekkel a környezettudatos gondolkodást igyekeznek szélesebb körben népszerűsíteni, ilyen programok voltak:
gyurgyalagtelep-rekonstrunkció Egreskátán;
műfészkek kihelyezése réti és parlagi sas számára;
békamentési akció Farmoson;
halfaunisztikai kutatások;
gólyafészek állítás Tápiószecsőn;
részvétel a madárvárta munkájában (vonuláskutatás, CES) Farmoson;
részvétel a tóalmási külterület takarítási akcióban;
III. Tápió-vidéki Gólya RoadShow szervezése, lebonyolítása;
Tápió-vidéki szemétszedési akció szervezése, koordinálása.
Falu Érdekvédelmi Közösség A FÉK, vagyis a Falu Érdekvédelmi Közösség 1995-ben alakult a tápiósápi területrészen. Elnöke Papp András, tagjai pedig az aktívan a falu érdekében tenni akarók. Az egyesület célja, hogy a főleg tápiósülyi központú községben egyensúlyt teremtsen kulturális, hagyományőrző, sport és más viszonylatokban. Mindezek mellett kiemelt feladatának tekinti a szervezet a településrész természet-; és környezetvédelmét, valamint az itt élő emberek, csoportok, közösségek képviseletét. A FÉK céljainak megvalósítását más civil szervezetekkel karöltve végezte és kívánja a jövőben is véghez vinni, hisz az összefogásban, társulásban rejlik a település előremozdulása minden téren. Ennek az eszmének eleget téve szervezte, rendezte a FÉK sok éven át a tápiósápi Majálist a Hevesy-park és a focipálya környékén, melyen mindig sok vendég, a községrész apraja-nagyja jelen volt. A közösség nevéhez fűződik számos indítvány és közhasznú gyűjtés megrendezése is. Ilyenek voltak az épülő sápi iskola finanszírozása céljából árult téglajegyek, a falurészen megrendezett szemétszüret, a „sápi rendelőhöz gyógyszerpontot” indítvány ötlete és még sok más építő irányú 97
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata ötlet és cselekedet. A FÉK 2007-ben felfrissülve, újult erővel kezdett új munkába. A régi tagokon kívül fiatalok és lelkes idősebbek is csatlakoztak a kis csapathoz. Jelenleg 30 fő körüli a létszámuk. A Közösség (a Wass Albert Művelődési Központtal együttműködve) nagy sikerrel megszervezte a Sülysápi Tavaszi Fesztivál tápiósápi falurészének a programjait. A sikeres Tavaszi Fesztivál után nyáron építettek egy fahidat a Tápió fölé a sápi iskola és a Hevesy-park közé, mely szintén önkormányzati pénzügyi támogatással valósult meg. Az ősszel felélesztettek egy szép régi hagyományt, a Szüreti Vígasságot, szüreti felvonulással és szüreti bállal. A jövőben is hasonló nagyszabású tervekkel rendelkeznek, hisz Sülysáp él és igényli a törődést. Csapatukat olyan emberek alkotják, akik örömüket lelik a nagyközség pezsgésében és fejlődésében.
Tápiómenti Kisbárka Egyesület A Tápiómenti Bárka Közösség tagjai az egyesület alapítói, akik 2000 augusztusában szervezték meg az első találkozót az „Egészséges és Erkölcsös Ifjúságért Alapítvány” tulajdonában lévő tápiószentmártoni táborhelyen. Tevékenységük keretében havonta egy alkalommal találkoznak a tápiósülyi plébánián, a gyerekekkel és szüleikkel. A gyermekcsoport tagjainak többsége enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, de vannak köztünk mozgássérültek és súlyos halmozottan sérült gyermekek is. A találkozókon képzett szakemberek irányításával folyik a gyermekek foglalkoztatása, előre tervezett program szerint, emellett táborokban és kirándulásokon, közösségi programokon vehetnek részt az egyesület tagjai. A Tápiómenti Kisbárka Egyesület jelenleg bejegyzés alatt álló civil szervezet. 15-20 önkéntes segít a programok megvalósításában, minden ellenszolgáltatás nélkül. Az anyagi hátteret adományokból és pályázatokból igyekszik megteremteni. Éves szinten 250 fő vesz részt a közösség által szervezett különböző programokon. Tevékenységi körük kiterjed a nagykátai, a gödöllői és a monori kistérségre. Résztvevőik a következő településekről érkeznek: Sülysáp, Mende, Úri, Tápiószecső, Tápiószentmárton, Szentmártonkáta, Kóka, Gomba. Távolabbi céljuk, hogy fogyatékosokat ellátó nappali intézményt hoznak létre.
98
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
8.1.2. Alapítványok Sülysápi Szent István Általános Iskola Alapítványa Működésének legfontosabb célja a sülysápi Szent István Ált. Isk. tanulói részére szervezett kulturális, sport, szabadidős programok támogatása. Az alapítványt 1997-ben hívták életre, 2002 óta támogatható a jövedelemadó 1%-val. Az alapítvány kezelője az alapítók által létrehozott kuratórium, melynek tagjai a következők: Fábryné Salvári Katalin (elnök), Kecser György (titkár), Földiné Tóth Emese, Gábris Annamária, Motolai Józsefné.
Sülysápért Közalapítvány Az alapítvány célja a településen működő nevelési-oktatási intézmények személyi és tárgyi feltételeinek folyamatos javítása, a nevelési-oktatási létesítmények bővítése, fejlesztése. Az intézmények keretein belül iskolai testnevelési és tömegsport céljára használható, és cél a jelenleg is ilyen kapacitásokkal rendelkező létesítmények fejlesztése, színvonaluk javítása. További célkitűzés a lakosság egészségvédelme, mentálhigiénés állapotok fejlesztése; tömegsport rendezvények szervezése, támogatása, a helybeli kulturális programok, rendezvények támogatása, a közszolgálati információ terjesztése, a településen működő civil szervezetek segítése, a környezetvédelmi programok segítése, népszerűsítése. Egészséges és Erkölcsös Ifjúságért Alapítvány Az Egészséges és Erkölcsös Ifjúságért Alapítvány – az alapító okiratában foglalt célkitűzésének megfelelően – 1991-es alapítása óta folyamatosan foglalkozik az ifjúság egészségi, erkölcsi, vallási, családi és értékteremtő közösségi nevelésével a Váci Egyházmegye területén. Programjai valamint célcsoportja a 6-25 éves korú gyerekek és fiatalok, akik számára hat ún. ifjúsági régiót hoztak létre. A régiókat 10-12 egymáshoz közeli település alkotja, elnevezéseiket pedig a rajtuk átfolyó vízfolyásokról kapták. Így született a Tápió menti, a Tisza menti, a Galga menti, az Ipoly menti, a Dél-Duna menti és az Észak-Duna menti Ifjúsági Régió. Programjaikon évente mintegy 700-800 fiatal vesz részt, 150 önkéntessel dolgoznak együtt az ifjúsági régiókban. Mivel munkájuk és céljaik egyik lényeges szempontja az is, hogy a fiatalok aktívan és önállóan dolgozzanak közösségeikben, igyekszenek minél szélesebb körben bevonni
99
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata őket a programok szervezésébe és lebonyolításába, illetve lehetőség szerint támogatják önálló kezdeményezéseiket is.
8.2. Hitélet Sülysápon a legnagyobb számban a katolikus vallás hívei vannak jelen. A nagyközségben két egyházközség működik, a sülyi Kisboldogasszony, és a sápi Szent István plébánia. Mindkét plébániát, továbbá Úrit és Mendét is a tápiósülyi plébános, dr. Szegedi László atya látja el.
8.2.1. Tápiósülyi Kisboldogasszony Egyházközség A középkori plébánia alapításának éve ismeretlen. A török hódoltság után 1728-ban alapították újra az egyházközséget. A plébánia a Római Katolikus Egyház szervezetében, annak tagjaként áll fent, a váci püspökséghez tartozik, fenntartói a hívek, illetve a püspökség. Jelenleg kb. 8000 hívő tartozik a plébánosi jogkörhöz. Két főállású, és 15 mellékállású alkalmazottja van a plébániai együttesnek. Hitéleti alaptevékenységen túl öntevékeny ifjúsági foglalkoztatások, sérült gyerekek közössége, szeretet szolgálat, óvodai foglalkozás, énekkar és egyéb kulturális tevékenységek állnak a hívek rendelkezésére.
8.2.2. Tápiósápi Szent István Egyházközség A Tápiósápi Római Katolikus Templomot Sőtér Gábor földesúr kezdte el építeni 1748-ban, védőszentül Szent István királyt választotta. A földesúr 1752-ben meghalt, így özvegye, Urbáni Ágnes fejeztette be építését 1759-ben. A Sőtér család Pest vármegye nemesi családjai közé tartozott. A családtagokat, Tamást, Ferencet, Antalt, Mihályt és Gábort Szent-Lőrincz-kátai birtokosoknak hirdették ki 1692-ben. Sőtér Ferenc 1689-től 1702-ig Pest vármegye alispánja volt. Sőtér Gábort 1733-ban táblabírónak, majd 1738-tól főszolgabírónak nevezték ki. A templom jellegét tekintve szabadon álló, keletelt, egyhajós, középtornyos, barokk stílusjegyeket magán hordozó templom. A téglalap alaprajzú hajó egy-egy hevederrel választott négy csehsüveg boltozattal van fedve. A főoltáron az ismeretlen szerzőtől származó XVIII. századi oltárkép: Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A rokokó mellékoltárok festményei Szent Luciát, Szent Alajost (ez utóbbi kettőt sajnos ellopták) és Szent József halálát ábrázolják.
100
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
29. kép: A Szent István templom
8.2.3. Evangéliumi Pünkösdi Közösség Sülysápi Gyülekezete Gyülekezetük alapításának pontos éve ismeretlen. Valószínűleg 1912-ben indult a pünkösdi miszszió Tápiósülyben. 1936-ban az Országos Közösség (egyház) időseket gondozó intézményt működtetett a községben saját ingatlanján, 12 gondozottal. Az intézményt az akkori egyházpolitikai helyzet miatt nem sokáig tudta fenntartani. Fontos állomása volt a gyülekezetnek a mostani templom építése, amelynek ünnepélyes átadása 1984 őszén volt. Az Evangéliumi Püspöki Közösség protestáns jellegű keresztény egyház, tagja az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetségének. A gyülekezet fenntartója a gyülekezet tagsága, mely egy fő állású lelkészt foglalkoztat. A gyülekezetnek jelenleg nincs körzeti tevékenysége, viszont lelkipásztora az Evangéliumi Pünkösdi Közösségben négy pünkösdi gyülekezet (sülysápi, isaszegi, kókai, ceglédi) országos képviselője.
8.2.4. Baptista Gyülekezet A község életének 1903 óta részese a Baptista Gyülekezet. Kezdetben élénk hitéleti munkájával járult hozzá ahhoz, hogy a falu baptista lakosai gyakorolhassák vallásukat. Amikor a többi egyház is ugyanezt tette, gyülekezeti életük befelé fordulóvá vált és belső növekedésre serkentette tagjait. 101
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata Gyülekezetük önmagát tartja fenn, a Magyarországi Baptista Gyülekezet Szövetségének tagja, társgyülekezete a Szentmártonkátai Baptista Gyülekezet.
8.3. Sülysáp sportélete A sportolás feltételeinek megteremtése is fontos feladat a település számára. Az általános iskolák tornatermei és sportcsarnoka, valamint a sportpályák igyekeznek a sportolni vágyók igényeinek megfelelni. Az általános iskolák közül a Móra Ferenc Általános Iskola 162 m2-es tornaterme és hozzá tartozó két 25 m2-es öltöző, a Szőlőstelepi Tagiskola 648 m2-es sportcsarnoka a két 36 m2es öltöző és a Szent István Általános Iskola 80,83 m2-es tornaterme és két 29,92 m2-es öltöző biztosítja az egyesületek és sportkör számára az infrastrukturális feltételeket. Rendelkezik továbbá a nagyközség két aszfaltozott sportpályával, melyek 1035 és 924 m2 területűek, illetve két füves 13 500 m2–es sportpálya is a lakosság rendelkezésére áll.
30. kép: A nagyközség sportcsarnoka
8.3.1. Községi Sportkör Sülysáp A sportkör jogelődjeit 1922-ben alapították, mely vonatkozik a tápiósápi és tápiósülyi egyesületre egyaránt. A két község egyesülését követte a két sportkör egyesülése is. A sportkör 1990. szeptember 13.-án névváltoztatáson esett át. Ekkor vette fel a Községi Sportkör Sülysáp (KSK) nevet. Önálló egyesületként működik, több szakosztállyal, melyek vezetői megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek, ezek a következők: o Labdarúgó szakosztály, melynek vezetője: László Ferenc, több csapattal rendelkezik /felnőtt I, – II, ifjúsági, serdülő, 4 kölyök és öregfiúk csapat/
102
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
31. kép: Sportpályák Sülysápon
o Kézilabda szakosztály, vezetője: Papp László, több csapattal rendelkezik, melyek főként a helyi általános iskolák leányaira épülnek o Taekwondo szakosztály, Fülpesi Tibor vezetésével, több magyar és európai arany, ezüst és bronzéremmel rendelkeznek. Fülpesi Tibor a szakosztály vezetése mellett a válogatott szövetségi kapitánya is. Minden szakosztályt a sportolók fejlődésének biztosítása céljából szakképzett edzők irányítanak. Amatőr alapon biztosított a sportolás lehetősége, sem a vezetők, sem az edzők, sem a játékosok nem kapnak térítést tevékenységükért. A felnőttek és az ifjúságiak tagdíjat fizetnek. További források pályabevételekből, szurkolói támogatásból és nem utolsó sorban önkormányzati támogatásból állnak. Éves költségvetésük 5 millió Ft. Működésükhöz két labdarúgópálya és az ezekhez kapcsolódó öltözők – melyek az önkormányzat tulajdonai – állnak rendelkezésükre. A kézilabda szakosztály rendelkezésére áll a községi tornacsarnok, míg a taekwon-do szakosztály a Móra Ferenc Általános Iskola tornatermében folytatja edzéseit.
8.3.2. Tápiómente Ökölvívó Egylet A sportegyesületként működő szervezet tevékenysége az ökölvívó edzések és a versenyzők versenyeztetése egyesületi keretek között. 2007 októberében alapították. Fenntartói az önkormányzat, valamint helyi vállalkozások, magánszemélyek. Három edzőt, 25 versenyzőt és 25 amatőr (hobbi) ökölvívót foglalkoztat. Speciális tevékenységként hátrányos helyzetű fiatalokkal is foglalkoznak. Ellátott települések: Sülysáp, Kóka, Tápiószecső, Mende, Úri és Dány.
103
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
8.3.3. Sülysáp Szabadidő SE Az egyesület 1985-ben alakult civil szerveződésként 61 fő részvételével. Célja a nem versenyszerű sport, tömegsport népszerűsítése és az egészséges életmódhoz szükséges mozgás feltételeinek biztosítása. Fennállásának ideje alatt kezdeti programjaik között a kispályás labdarúgás mellett kirándulások és túrázási tevékenységek szerepeltek, valamint rövid időre gazdái voltak a helyi taekwondo csapatnak is. Az utóbbi időkben a fentiek mellett a tenisz sport településen való népszerűsítése is célkitűzésként és tevékenységként szerepel. Az egyesület megalakulásakor a település futballpályáját használhatták, mára saját sportlétesítményt építettek, amit egyesületi tagságtól függetlenül bárki igénybe vehet. Az egyesület önfenntartó, bevételeik tagdíjakból és pályázati támogatásokból állnak, ezekből igyekszik fenntartani és üzemeltetni létesítményeit. Szervezetük élén elnök áll, munkáját három főből álló ellenőrző bizottság és szintén háromfős fegyelmi bizottság segíti. A jelenlegi taglétszám mellett körülbelül 100 fő veszi rendszeresen igénybe szolgáltatásukat, akik számára egy salakos és egy füves kispálya, valamint az öltöző helység áll rendelkezésre, ahol az öltözködési, tisztálkodási lehetőségek biztosítottak.
8.4. Sülysáp rendezvényei A nagyközségben a széleskörű tevékenységet folytató egyesületeknek és alapítványoknak köszönhetően meglehetősen színes rendezvények várják az érdeklődőket. Ezek egy része a nagy állami és egyházi ünnepekhez kötődnek, másik részük a civil szervezetek és a település intézményei által szervezett programok. A különböző egyesületi bálok, kiállítások, színházi előadások, versenyek, tavaszi fesztivál, koncertek gazdagítják Sülysáp kulturális kínálatát. 29. táblázat: A nagyközség rendezvényei 2007-ben Hónap
Esemény
Január
Cirkuszi előadás
Február
Iskolai és nyugdíjas bál
Március
Karaoke party
Április
Batyus bál, borkóstoló, zeneiskolai vizsgakoncert, óvodásbál
Május
Sülysápi Tavaszi Fesztivál
104
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata Hónap
Esemény
Június
Színjátszókör előadásai
Július
Kézművestábor
Augusztus
Vonat-fotós kiállítás
Szeptember
Koncertek, szüreti bál
Október
János vitéz színházi előadása
November
Sakkverseny, Erzsébet-és Katalin napi bál
December
Községi karácsony és jótékonysági est, csillagász vetélkedő Forrás: nagyközség önkormányzata
Tavaszi Fesztivál A Sülysápi Tavaszi Fesztivál immáron hagyományosan tavaszi rendezvény, ahol számos, főként helybeli csoport, egyén műsorával ismerkedhetnek meg az érdeklődök. A szórakoztató programokon (lovaglás, kézművesség, hagyományőrzés, koncert, színházi előadás, utcabál stb.) túl az egészség is a figyelem középpontjába kerül: a Tavaszi Fesztivál keretein belül futónapon is részt vehetnek a lakosok. Sülysáp sajátos településszerkezetét kihasználva minden településrészen kínálnak hasznos időtöltési lehetőségeket. A Sülysápi Tavaszi Fesztivál minden év pünkösdjén kerül megrendezésre.
Kézműves tábor A rendezvény napközis, nyári táborként, Bódi Éva fazekasmester vezetésével várja az érdeklődőket, ahol számos kézműves foglalkozáson vehetnek részt gyerekek. A tábor egy hetes, a foglalkozások minden nap 9-15 óráig tartanak.
105
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
9. A nagyközség önkormányzata 9.1. Az önkormányzat hivatalának működése, felépítése Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sülysáp Nagyközség Önkormányzata Címe: 2241 Sülysáp, Szent István tér 1. Telefonszám: 29/435-001 és 29/435-003 Honlap: www.sulysap.hu Sülysáp Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalában 23 főt foglalkoztatnak. Vezető beosztásban a polgármester, a jegyző látja el a napi feladatokat és biztosítja az önkormányzat hatékony, zökkenőmentes működését. Az önkormányzat hivatalában négy irodán folyik a közügyek intézése: •
Beruházási-, építési és műszaki Iroda
•
Igazgatási Iroda
•
Gazdasági Iroda
•
Szervezési Iroda
A személyi állományt tekintve a beruházási-, építési és műszaki irodán egy-egy beruházási- és műszaki előadó, valamint egy fő építéshatósági előadó látja el a napi feladatokat. Az igazgatási irodán hat fő segíti az önkormányzat működését: egy gyámügyi előadó, egy szociális előadó, egy birtokvédelmi és szociális előadó, egy anyakönyvi-és népesség-nyilvántartási ügyintéző, egy szabálysértési-és hagyatéki előadó, valamint egy közterület felügyelő. A gazdasági iroda feladatellátásában öt fő vesz részt: egy könyvelő, egy adóügyi ügyintéző, egy pénztáros, valamint két fő pénzügyi előadó. A szervezési irodán öt fő tevékenykedik, egy fő pályázati előadó, egy fő humán erőforrás előadó, egy fő rendszergazda, valamint két fő testületi ügyintéző. Az önkormányzat hivatal a napi hatékony működésében két hivatalsegéd is részt vesz. Az önkormányzat alkalmazottai két nagy egységet alkotnak: 1. Polgármesteri Hivatal (önálló) 2. Intézmények (részben önálló gazdasági egységek): óvodák, iskolák, művelődési ház-és könyvtár helytörténeti gyűjteménnyel, idősek napközis otthona, védőnői szolgálat,
106
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata A polgármesteri hivatal a kor sajátosságainak megfelelő technikai felszereltséggel rendelkezik. Valamennyi hivatali alkalmazott munkáját hálózatba kötött számítógép segíti internet elérhetőséggel, melyekhez nyomtatók illetve fénymásolók csatlakoznak. A munka megkönnyítésére szolgál továbbá a saját vezetékes telefonvonal is, mellyel szintén rendelkezik mindegyik önkormányzati dolgozó. Ezen felül szkenner, iratmegsemmisítő és fax is hozzájárul a hatékony munkavégzéshez, illetve a kényelmet szolgálja a tanácsteremben üzemelő légkondicionáló berendezés is. A szervezeti irodák feladatai: Az igazgatási iroda feladata rendkívül sokrétű, ellátja az intézményvezetők és hivatali dolgozók személyzeti-és munkaügyeit, foglalkozik egészségügyi és szociális igazgatással, anyakönyvi-és állampolgári ügyekkel, az állampolgárok személyi adatainak-és lakcímnyilvántartással, gyermekvédelmi-és gyámügyi igazgatással, lakásügyekkel, hagyatékkal, szabálysértéssel, ipari és kereskedelmi igazgatással, földművelésügyi-, állat-és növényegészségügyi igazgatással. A beruházási-, építési és műszaki iroda építéshatósági ügyintézéssel, közlekedési-, vízügyi-és hírközlési igazgatással járul hozzá az önkormányzat hatékony működéséhez. A gazdasági iroda adóügyekkel, számlázással, könyveléssel, költségvetéshez kapcsolódó feladatokkal foglalkozik. A szervezési iroda a képviselőtestületi munkát segíti, továbbá munkaügyi és számítástechnikai rendszergazda feladatokat lát el, de itt történik az önkormányzat pályázatainak előkészítése is. A községgazdálkodási iroda az intézmények, közterületek karban-és fenntartásával, köztisztasági feladatok ellátásával és piacfelügyelettel gondoskodik a lakosság igényeinek kielégítéséről.
9.2. Az önkormányzati képviselőtestület bizottságai és tevékenységi körük Sülysáp Nagyközség Önkormányzatában a képviselőtestületi tagok száma 13 fő, közülük egy fő főállású polgármester. A polgármester munkáját a jegyző (Gulyásné dr. Gál Ilona) és az alpolgármester segíti. 30. táblázat: A választott képviselőtestület összetétele 2007-ben Név
Betöltött tisztség
Horinka László
Polgármester
Cseri Péter
Alpolgármester
Csanádi Gábor Ferenc
Képviselő-bizottság elnök
Dr. Papp Ágostonné
Képviselő-bizottság elnök
107
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata Név
Betöltött tisztség
Farkas Ferenc
Képviselő
Farkas Gáborné
Képviselő
Katus Norbert
Képviselő
Kecser István
Képviselő-bizottság elnök
Kiss Tamás
Képviselő-bizottság elnök
Lányi György
Képviselő
László Ferenc
Képviselő
Lukács István
Képviselő-bizottság elnök
Szücsi Csaba
Képviselő
Zemen József
Képviselő
A jegyző a polgármesteri hivatal vezetője, feladatai közé tartozik az önkormányzat működésével összefüggő feladatok ellátása, az önkormányzati intézményekkel kapcsolatos tevékenységek felügyelete, a bizottsági feladatok koordinálása, tevékenységük felügyelete, valamennyi intézkedés előkészítése és végrehajtásuk ellenőrzése. A képviselőtestület havi rendszerességgel, minden hónap harmadik hétfőjén tartja rendes üléseit, ezeken felül a különösen fontos ügyeket rendkívüli ülésen tárgyalja a testület, továbbá lakossági fórumon, közmeghallgatáson van lehetősége a település lakosságának a véleménynyilvánításra, az igények megfogalmazására, javaslatok tételére. A polgármesteri hivatal feladata egyebek között a képviselőtestület munkájának előkészítése, a döntéshozatalra szánt ügyek szakmai előkészítése, a bizottságok munkájának segítése. A képviselőtestület munkájának segítése céljából öt bizottságot hozott létre: •
Pénzügyi Bizottság
•
Oktatási, Művelődési és Sport Bizottság
•
Egészségügyi és Szociális Bizottság
•
Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
•
Ügyrendi Bizottság
Valamennyi bizottság képviselő és külső bizottsági tagokból áll, akik maguk közül választanak elnököt, kivéve az ügyrendi bizottságot, akinek elnöke és belső (képviselő) tagjai vannak. A bizottsági elnök feladata egyebek között az általa vezetett bizottság összehívása, a bizottsági ülések vezetése, a bizottság munkájához szükséges dokumentumok, anyagok összegyűjtése, a javaslatok előkészítése, képviselőtestület elé terjesztése és végrehajtásának ellenőrzése. 108
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata A bizottságok általános feladatai a képviselőtestületi döntések előkészítése, előterjesztések készítése, emellett javaslatot tehetnek kitüntetések adományozására, gondoskodnak a lakosság tájékoztatásáról, javaslatot tesznek a képviselőtestület munkatervére. A Pénzügyi Bizottság tagjainak száma öt fő, közülük három fő képviselő és két fő nem képviselő, elnöke Kiss Tamás. Tagjai: Csanádi Gábor, Kecser István, Mányi Zoltán, Gálfi Jánosné. A bizottság feladatai közé tartozik: •
Részt vesz a képviselőtestület pénzügyi, igazgatási döntéseinek előkészítésében.
•
Közreműködik a helyi költségvetési és az átmeneti gazdálkodást szabályozó rendelek, valamint a zárszámadás előkészítésében.
•
Véleményezi az éves költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyoni helyzet alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
•
Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
•
Véleményezi a vállalkozásban való önkormányzati részvételt célzó testületi előterjesztéseket.
•
Ellenőrzi a költségvetés végrehajtását.
•
Véleményezi a pénzeszközök átcsoportosítására, a pénzmaradvány és a tartalék felhasználásra vonatkozó előterjesztéseket.
•
Ellátja az önkormányzati vagyon hasznosításával kapcsolatos feladatokat.
•
Részt vesz a helyi adókról szóló rendelet kidolgozásában.
Az Ügyrendi Bizottság három taggal működik, valamennyien képviselők. A bizottság elnöke Csanádi Gábor, tagjai László Ferenc és Lányi György. A bizottság feladatkörei a következők: •
Közreműködik az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatainak elkészítésében
•
Folyamatosan figyelemmel kíséri a Szerkezeti és Működési Szabályzatok hatályosulását. Szükség esetén javaslatot tesz azok kiegészítésére, módosítására.
•
Közreműködik az önkormányzati rendeletek előkészítésében
•
Évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát és javaslatot tesz azok módosítására, kiegészítésére vagy hatályon kívül helyezésére
•
Részt vesz a hivatal szervezeti tagozódásának kialakításában, javaslatot tesz a hivatal munka-és félfogadási rendjére
109
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata •
Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a hivatal hatósági tevékenységét
•
Véleményezi az önkormányzat által kötött szerződéseket, megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok megvalósulását
•
Javaslatot tesz a polgármester bérének és jutalmának megállapítására
•
Ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, ellenőrzésével és vizsgálatával kapcsolatos feladatokat
•
A képviselőtestület az Ügyrendi Bizottságra ruházta át az önkormányzati biztos kijelölésének feladatát.
Az Oktatási, Művelődési és Sport Bizottság öt taggal rendelkezik, közülük három fő képviselő és két fő nem képviselő. A bizottság elnöke Lukács István, a bizottság tagjai Farkas Gáborné, Katus Norbert, Németh Jánosné és Benyó Katalin. A bizottság széleskörű feladatokat lát el: •
Részt vesz a képviselőtestület oktatási, művelődési és sport jellegű döntéseinek előkészítésében.
•
Figyelemmel kíséri az oktatási, művelődés és sport intézmények működését, javaslatot dolgoz ki azok racionalizálására.
•
Véleményezi a feladatkörébe tartozó intézmények alapítására, összevonására, megszüntetésére vonatkozó javaslatokat.
•
Közreműködik az önkormányzati közművelődési feladatok végrehajtásában.
•
Ellenőrzi a nagyközségben folyó közművelődési munkát.
•
Figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetét.
•
Közreműködik a képviselőtestület négy évre szóló munkaprogramjának előkészítésében, illetve annak végrehajtásában.
•
Ellenőrzi a gyermekétkeztetés helyzetét.
•
Szervezi az állami és a nagyközségi ünnepek helyi megrendezését.
•
Javaslatot tesz a képviselőtestületnek a helyi kitüntetések odaítélésére és a civil szervezetek, önszerveződő közösségek anyagi támogatására.
•
Együttműködik a képviselőtestület többi állandó bizottságával, valamint rendszeres kapcsolatot tart fenn a nevelési-, oktatási intézmények vezetőivel és a sportegyesületek vezetőivel.
Az Egészségügyi és Szociális Bizottság hét taggal rendelkezik, közülük négy fő képviselő, három fő nem képviselő. A bizottság elnöke dr. Papp Ágostonné, a bizottság tagjai Zemen Jó-
110
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata zsef, Szücsi Csaba, Lányi György, Szanyi Jánosné, Lakatos Jánosné, dr. Gebauer Béláné. A bizottság munkája sokoldalú: •
Részt vesz a képviselőtestület egészségügyi és szociális jellegű döntéseinek előkészítésében.
•
Figyelemmel kíséri az egészségügyi, valamint a szociális intézmények működését, javaslatot dolgoz ki azok racionalizálására.
•
Véleményezi a feladatkörébe tartozó intézmények alapítására, összevonására, megszüntetésére vonatkozó javaslatokat.
•
Közreműködik az önkormányzati egészségügyi, szociális feladatok végrehajtásában.
•
Ellenőrzi a nagyközségben folyó egészségügyi szociális munkát.
•
Közreműködik a képviselőtestület munkaprogramjának kidolgozásában.
•
Figyelemmel kíséri az idősek, betegek, csökkent munkaképességűek helyzetét.
•
Figyelemmel kíséri a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat és az Idősek Napközi Otthonának munkáját.
•
Ellenőrzi a segélyezési gyakorlatot, valamint a gyermekétkeztetés helyzetét.
•
Közreműködik a szociális háló kiépítésében.
•
Figyelemmel kíséri a nagyközségben folyó egészségvédelmi tevékenységet, az időskorúak helyzetét, a gyermek-és ifjúságvédelem helyzetét.
A Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság öt taggal rendelkezik, közülük három tag képviselő, két tag nem képviselő. A bizottság elnöki posztját Kecser István tölti be, a bizottság tagjai Farkas Ferenc, Lányi György, Salvári György és Hostyinszky Ákos. A bizottság feladatkörei a következők: •
Részt vesz a képviselőtestület településfejlesztési és környezetvédelmi döntéseinek előkészítésében.
•
Elemzi a nagyközség kiaknázható gazdasági adottságait.
•
Ellátja az önkormányzati vagyon hasznosításával kapcsolatos feladatokat és véleményezi a rövid-és hosszú távú gazdasági programot.
•
Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a lakosság igényeinek kielégítését, különös tekintettel az áruellátásra, a lakásépítésre, a kommunális szolgáltatásokra, valamint az egészséges környezet kialakítására vonatkozóan.
•
Ellenőrzi a fejlesztési feladatok végrehajtását, az intézmények karbantartási, felújítási tevékenységét.
111
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata •
Részt vesz a környezetvédelmi feladatok ellátásában, a képviselőtestület munkaprogramjának előkészítésében.
•
Koordinálja, segíti a nagyközségben működő környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket, csoportokat.
9.3. A település jelképei Sülysáp címere A címer alsó része zöld színű dombon kék mezőben a templom ezüst színű, a kontúrok feketék. A felső része zöld, amiben a két pecsétlenyomat (bal oldalon kalász csokor, jobb oldalon rózsa csokor) színe arany a kontúrok feketék. A címert a Tápió patak folyamatos, ezüst színű hullámvonallal választja ketté, a hullámvonal alulról felfelé indul. A címer jelképrendszerében a pajzsderék hullámos ezüst pólyája a Tápiót jelképezi. A pajzstalp címerképe a település legrégebbi, legértékesebb kultúrkincse, a sülyi katolikus templom. A pajzsfő címerképei az 1700-as években használt községi pecsétek motívumaira épülnek. A rózsaág Tápiósáp, a búzacsokor Tápiósüly régi pecsétjén szerepelt. A pajzstalp kettős halma a település domborzati viszonyait szimbolizálja. Sülysáp Nagyközség zászlaja A zászló két színből áll: felső része kék, alsó része fehér, a zászló középvonalán helyezkedik el a címerkép, a címerkép Tápiót jelképező hullámvonala kerül a két szín találkozására. A zászló mérete: 90 cm X 180 cm. A betűk színe arany
9.4. Önkormányzati nyilvántartások A település önkormányzata törvényi kötelezettségeinek eleget téve és saját munkájának megkönynyítése céljából számos nyilvántartást vezet, melyek zöme korszerű, számítógépes adatbázison alapul. Segítségükkel rövid idő alatt pontos információkat tud az önkormányzat közölni az illeté-
112
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata kességi területén végbemenő változásokról. A nyilvántartási rendszer alkalmas a városi jogálláshoz kapcsolódó adminisztratív tevékenységek teljes körű ellátására is.
9.5. Önkormányzati tájékoztatás Az önkormányzat a lakossági tájékoztatást több csatornán keresztül igyekszik megoldani: •
A Sülysápi Hírforrás című önkormányzati havilapon keresztül
•
Térségi televízió keresztül (Gemini és Pátria TV)
•
Plakátok által
•
Internet által (www.sulysap.hu, www.sulysap.lap.hu, www.tapiovidek.hu)
A tájékoztatásban a lakosságnak is meghatározó szerepe van, hiszen részvételével, észrevételeivel, ötleteivel nagymértékben megkönnyíti, segíti az önkormányzat munkáját, a helyi rendeletalkotást, az infrastrukturális fejlesztések kivitelezését. A közmeghallgatások alkalmával felmerülő problémák által innovatív ötleteikkel, meglátásaikkal segítik a nagyközség fejlődését, térségi szerepének erősödését.
9.6. Önkormányzati társulások Sülysáp 2007. szeptemberétől a Nagykátai kistérség tagja, további 15 településsel együtt. Ezek a települések: Farmos, Kóka, Mende, Nagykáta, Pánd, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tóalmás, és Úri.
Tápiómenti Területfejlesztési Társulás 1996-ban alakult a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás, amely a megelőző évek sikeres térségi gáz- és telefonhálózat fejlesztési együttműködésre alapozva elkezdte a területi sajátosságok, a fejlesztésben megnyilvánuló érdekkülönbségek feltárását és a térség összehangolt fejlesztését. A megalakulás célja a térségi együttműködés előmozdítása, a települések fejlesztésének kölcsönös érdekeltségen alapuló koordinálása. Elsődleges célként a térségi szennyvízkezelési beruházás előkészítése és lebonyolítása fogalmazódott meg, továbbá pályázatok benyújtása fejlesztési programok kidolgozásához, illetve a végrehajtáshoz, amely elvezethet a települések társadalmi-gazdasági 113
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata felemelkedéséhez. A társulás tagjai: Bénye, Farmos, Gomba, Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószentmárton, Tápiószele, Tápiószőlős, Tóalmás, Úri.
Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás 2004. június 3-án jött létre abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok együttműködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és szolgáltatást. A kistérségi társulás, más többcélú kistérségi társulásokkal ellentétben nem a már meglévő területfejlesztési társulást alakította át egy új szervezeti formává, hanem egy teljesen új társulást hozott létre. Az új társulás létrejöttének oka az a tény, hogy az 1996-ban alakult és kiváló szakmai munkát végző Tápiómenti Területfejlesztési Társulásnak olyan folyamatban lévő Európai Uniós projektjei voltak/vannak, melyek zavartalan működése-koordinálása érdekében nagy hiba lett volna. az átalakulás. 2005. áprilisában (előbb Tápiószele, majd Kóka községek csatlakozásával) a társulás teljes körűvé vált, így a vállalt közfeladatokat – gyermekjóléti-, pedagógiai szakszolgálat-, belső ellenőrzés feladatellátását, területfejlesztési feladatokat – szervező tevékenysége útján már a statisztikai kistérség egészére kiterjedően tudja ellátni. A társulás életében mérföldkövet jelentett 2006. szeptember 1-je, amikor is önálló költségvetési szervként létrehozott egy munkaszervezetet, Többcélú Kistérségi Iroda néven három főállású alkalmazottal.
9.7. Sülysáp tervellátottsága A település tervellátottsága teljesnek mondható. A Településfejlesztési és Rendezési Koncepció legújabb változata 2004-ben került elfogadásra, a településszerkezeti tervet és a helyi építési szabályzatot a képviselőtestület 2005-ben hagyta jóvá. Rendelkezik továbbá a nagyközség ágazati tervekkel is a többcélú kistérségi társulással való együttműködése kapcsán: 1999-ben került kidolgozásra és elfogadásra a Tápiómenti Területfejlesztési Koncepció és a Tápiómenti Turisztikai Program. 2003-ban a többcélú kistérségi társulás által a Tápiómenti Környezetvédelmi Program is hatályba lépett. Ezek közös célokat és prioritásokat fogalmaznak meg és segítik a település fejlő-
114
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata dési irányainak meghatározását. Az önkormányzat rendelkezik továbbá gazdasági programmal és az oktatási területre vonatkozó, 2013-ig vázolt intézkedési tervvel.
9.8. Önkormányzati elismerések, kitüntetések Önkormányzat 2001-ben rendeletbe foglalta a helyi elismerések alapítását, így a Sülysáp díszpolgára cím és a „Sülysápért” plakett minden évben történő adományozását. A Sülysáp díszpolgára cím az önkormányzat által kiosztható legnagyobb helyi elismerés. Annak adományozható, aki a politikai, gazdasági, tudományos, kulturális élet területén kiemelkedőt alkotott, illetve aki Sülysáp községért kiemelkedően tevékenykedett, a község lakóinak érdekében maradandót alkotott. A díszpolgári cím adományozásáról a képviselőtestület kétharmados többséggel határoz. Az ezzel a kitüntetéssel rendelkezőkről az önkormányzat köteles névkönyvet vezetni, valamint a helyi sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A címmel együtt jogok is megilletik annak tulajdonosát, többek között részt vehet a képviselőtestület nyílt ülésein és a bizottsági üléseken, meghívást kap a képviselőtestület által szervezett rendezvényekre, eseményekre. Sülysáp díszpolgára kitüntető címet kapta a településért végzett kiemelkedő tevékenységéért 1993ban Szabó András nyugalmazott kanonok, 1994-ben dr. Gáspár László1997-ben Lukács Sándor tűzoltóparancsnok, 1998-ban Krecsák Jánosné óvónő, 2001-ben Szóró József Sülysápért Közalapítvány kuratóriumának elnöke, 2003-ban dr. Katona István segédpüspök és Kapás József, 2006ban dr. Papp Ágoston háziorvos. A „Sülysápért” Plakett bármely területen kiemelkedő tevékenység elismerésére szolgál. Adományozása a képviselőtestület tagjainak ajánlásával történik, kiosztására nemzeti ünnepek, községi rendezvények alkalmával van lehetőség. A kitüntetettek névsorát a helyi sajtóban, illetve a hirdetőtáblán kell az önkormányzatnak közzé tenni. A plakettet a nagyközségben végzett áldozatos munkájáért 2001-ben Stumpf István volt kancellária miniszter, 2002-be a Barátság Nyugdíjas Klub, 2003-ban dr. Papp Ágoston háziorvos, Bacskay Ottóné sápi védőnő, Tengelyi Zsuzsanna gyermekorvos, 2004-ben Salvári Györgyné körzeti ápoló, 2007-ben pedig Zakar József tűzoltó parancsnok kapta.
115
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
9.9. Az önkormányzat gazdálkodása 9.9.1. Az önkormányzat költségvetésének bevételi és kiadási oldala Sülysápon az általános, országos tendenciához hasonlóan, az államháztartás feltételrendszereinek megfelelően alakult a költségvetés bevételi és kiadási oldala. A keretek egyre szűkösebbé válnak, ezáltal komoly kihívást jelent az önkormányzat alkalmazottainak és a képviselőtestületnek az igények és a lehetőségek egyensúlyba hozása. Az önkormányzat bevételei 2007-es normatív támogatás csökkenése következtében az előző évihez képest kisebb mértékben növekedett, hiszen a normatív támogatások és egyéb támogatások az önkormányzat költségvetési bevételeinek egyharmadát adják. 15. ábra: Az önkormányzat költségvetési bevételei 1998-2006 között 1000 900
758
Bevétel (millió Ft)
800 700
795
925
560 498
600 500
884
438
380
400
394
300 200 100 0 98 19
99 19
00 20
01 20
02 20
03 20
04 20
05 20
06 20
Év
Forrás: a nagyközség önkormányzata
Sülysáp nagyközség bevételei 1999 óta folyamatos növekedést mutatnak, köszönhetően a központi támogatásoknak, a lakossági hozzájárulásoknak és az önkormányzat hatékony gazdálkodásának, melyek segítségével a szükséges forrásokhoz hozzájut a település. A normatív támogatáson túlmenően a nagyközség céltámogatásban, céljellegű decentralizált támogatásban és területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatásban is részesült az elmúlt tíz évben, mely főként az infrastruktúra-fejlesztéshez biztosított állami forrást az önkormányzati önrész mellett. A központi támogatások mértéke évről évre változik, hiszen az állami költségvetés éves kapacitása befolyásolja a fejlesztésekre és támogatásokra fordítható összegek mértékét. 116
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata A település bevétele a korábban említett normatív és egyéb támogatásokon felül saját bevételből, átengedett bevételből, valamint felhalmozási-és tőkejellegű bevételekből tevődik össze. Jól látszik tehát, hogy az önkormányzat a több lábon állás stratégiájával igyekszik hatékony gazdálkodást folytatni. A központi támogatások mértékének változását jól szemlélteti a következő ábra, melyből kitűnik a központi forrásból érkező támogatások drasztikus visszaesése az elmúlt évben. Ennek ellenére az önkormányzat gazdálkodása kiegyensúlyozott maradt és az ebből fakadó bevételkiesést sikerült pótolni. 16. ábra: Az önkormányzat részére érkező központi támogatás 1999-2006 között
Központi tám. (millió Ft)
450
369
400 350 300
420
391
335
254
250 200
162
150 100
178
197
50
20 06
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
20 00
19 99
0
Év Forrás: a nagyközség önkormányzata
31. táblázat: A költségvetés bevételi oldala részletes bontásban 1999-2005 között
Tárgyév
Összes bevétel
Bevételek (E Ft-ban) Saját folyó bevételek Átengedett bevételek Felhalmozási ebből: és tőkejelleebből: összes Helyi összes gű bevételek SZJA adók 45077 18599 102686 98563 4817
Hitel bevételek
1999
343496
0
2000
382572
61942
29556
119226
113567
5382
0
2001
426652
61376
31339
142802
137584
1987
0
2002
502702
72016
36199
163739
157606
3642
0
2003
749670
97786
56111
252750
237022
6251
0
2004
771146
98339
38353
304351
276797
4779
0
2005
800930
99485
37528
283248
249423
1537
0
Forrás: www.kozinfo.hu
117
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata A költségvetés kiadási oldalát tekintve is rendkívüli változatosság figyelhető meg. Az országos tendenciákhoz viszonyítva pozitív irányban tér el. A településnek nincs szüksége hitelre a kiadásai fedezésére, sőt gazdálkodásában egyensúly tapasztalható a bevételi és kiadási oldal figyelembe vételével. Kiadásainak egy része az egészségügyi és szociális feladatok ellátására irányul, nagy öszszegeket fordít a nagyközség az oktatási feladatok ellátására, illetve szórakoztató, kulturális és sport kiadásai is figyelemre méltóak. Mindezek ismeretében szembetűnő, hogy a település gazdaságában nyoma sincs a veszteséges működtetésnek. Az önkormányzat a képviselőtestülettel és a lakossággal együttműködve folytatja az eredményes gazdálkodást, folyamatosan figyelembe véve a nagyközség lakóinak igényeit. 32. táblázat: A költségvetés kiadási oldala részletes bontásban 1999-2006 között
Tárgyév
Összes kiadás
összes
Kiadások (E FT-ban) Folyó kiadások Dologi Felhalmozási ebből: Tb. és és egyéb és tőkejelleSzemélyi munkaadói folyó gű kiadások juttatások járulékok kiadások
Hitel viszszafizetés
1999
366759
241877
121553
51585
68739
53392
0
2000
326562
251755
125582
51101
75072
21202
0
2001
440855
288776
156601
60709
71466
46068
0
2002
551482
356793
205052
73010
78731
77491
0
2003
734569
470499
267202
91204
112093
192491
0
2004
717828
518187
268000
89532
160655
99208
0
2005
819740
641845
318812
108962
214071
90395
0
Forrás: www.kozinfo.hu
33. táblázat: Az önkormányzat kiadásai ágazati bontásban 1999-2006 között
Tárgyév 1999
Kiadások ágazati bontásban (E Ft-ban) Egészségügyi és szociális Szórakoztató, Szennyvíz és ellátás Oktatás kulturális, hulladékkezelés, ebből: szosport köztisztaság összes ciális ellátás 22142 5017 135544 4483 1800
2000
18788
4080
141896
4661
2350
2001
18258
4717
169630
10045
2560
2002
23011
7202
216578
6452
2960
2003
29568
7858
295185
9316
3886
118
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
Tárgyév 2004
Kiadások ágazati bontásban (E Ft-ban) Egészségügyi és szociális Szórakoztató, Szennyvíz és ellátás Oktatás kulturális, hulladékkezelés, ebből: szosport köztisztaság összes ciális ellátás 32091 7998 308190 10396 6983
2005
36575
9602
363608
13261
9910
Forrás: www.kozinfo.hu
Sülysáp kiadásainak egy részét fejlesztésre, felújításra fordítja minden évben, ennek mértékét befolyásolja az állami költségvetésből fejlesztési célra fordítható pénzállomány. A település hitelfelvétel nélkül, a pályázati önrész akadálytalan teljesítésével bővítette oktatási-, műszaki-, egészségügyi- és kulturális infrastruktúráját és vette fel a harcot a természettel, hiszen partfalak megerősítésére és felszíni vízrendezésre is nagy összeget fordított az elmúlt években. Látszik tehát, hogy a nagyközség igyekszik élhetőbbé tenni a települési környezetet és beruházásaival hozzájárulni a városias arculat, a térségi szerep erősödéséhez.
Kiadásból fejlesztés (millió Ft)
17. ábra: A kiadásból fejlesztésre, felújításra fordított összeg 1999-2006 között 191
200 180 160 140 120 100 80 60
119 97
90 69
46
53 21
40 20 0 99 19
00 20
01 20
02 20
03 20
04 20
05 20
06 20
Év
Forrás: a nagyközség önkormányzata
Az önkormányzat által a kiadásokból felújításra és fejlesztésre fordított összeg csaknem minden évben meghaladta a 10%-os arányt, a vizsgált időszakban az esetek csaknem felében megközelítette, sőt meghaladta a 20%-ot is. Szembetűnő tehát a település fejlődése és település népességének igénye az innovatív Sülysáp iránt. 119
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
9.9.2. Sülysáp önkormányzatának adópolitikája Sülysáp a helyi önkormányzatokról szóló 1990. év LXV. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény általi felhatalmazás alapján az önkormányzat illetékességi területén 2007. január 1-jétől a helyi adók közül az építményadót, a telekadót és a helyi iparűzési adót alkalmazza. Az építményadót az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épületre, épületrészre kell alkalmazni. Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete, mértéke négyzetméterenként 50 Ft. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. A telekadó a beépítetlen belterületi földrészlet (telek), vagy beépítetlen belterületi földrészlet, melyen használatbavételi engedéllyel nem rendelkező építmény van. Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe, az adó éves mértéke a földterület minden négyzetmétere után 20 Ft. Mentes a telekadó alól az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt, az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú földrészlet, a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helységek, valamint a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló telek. Az épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó biztonsági terület, a magánszemély tulajdonában álló, lakóházzal beépített telek is adómentességet élvez. A telekadó fizetésére kötelezett helyi lakosnak 50% adókedvezmény adható. A kedvezmény csak egy telek vonatkozásában vehető igénybe. Teljes adómentességet kap az építményadó megfizetése alól az egyedülálló nyugdíjas helyi lakos, akinek az igazol jövedelme az adóévet megelőző év folyamán nem haladta meg a mindenkori havi öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. Helyi adókedvezmény állapítható meg Sülysáp helyi lakosainak, valamint a helyi lakosokat foglalkoztató vállalkozásoknak az építményadó és telekadó vonatkozásában, illetve adókedvezmény illeti meg a szemétdíj elmaradással nem rendelkező adóalanyokat. Adókedvezmény állapít-
120
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata ható meg annak az adóalanynak, akinek a tulajdonában álló telek, illetőleg az építménye és a hozzá tartozó telek rendezett. Nem jogosult adókedvezményre az, akinek az adóév első napján hátralékos köztartozása van: ingatlan vételár hátraléka, lakbértartozása, egyéb bérleti díj tartozása, étkezési díj tartozása (óvoda, napközi), közterület használati díj tartozás, az önkormányzat általi termék értékesítés vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó tartozása, az önkormányzattal kötött bármiféle szerződés teljesítésében elmaradás, szemétszállítási díj hátraléka, illetve a kötelező szemétszállítási szolgáltatás igénybevételének mellőzése, megtagadása. Nem jogosult továbbá adókedvezményre az az adóalany, akit építési bírsággal, környezetvédelmi bírsággal, köztisztasági szabálysértés miatt pénzbírsággal vagy növényvédelmi bírsággal sújtottak. Azokat az építményadó fizetésére kötelezett magánszemélyeket, akik a szemétszállítási díjat a szolgáltatónak határidőben és hiánytalanul befizették, 50% építményadó kedvezmény illeti meg, mely a szolgáltató kimutatása alapján automatikusan jóváírásra kerül. A helyi iparűzési adó, mint adófajta már 1999. óta bevételi forrása az önkormányzatnak, mely a 18/2005. önkormányzati rendelet alapján az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén 1,7%, egyéb tevékenység esetén 1500 Ft/nap. Az adó alapja az értékesített termék, illetve végzett szolgáltatás nettó árbevétele csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység, az adóalany e minőségben végzett nyereség, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az adókötelezettséget nem befolyásolhatja az, hogy az adóalany az adóköteles tevékenységet a székhelyén, a telephelyén vagy azon kívül végzi. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenysége abban az esetben, ha az önkormányzat illetékességi területén, az ott székhellyel vagy telephellyel nem rendelkező vállalkozó piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, építőipari, valamint nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, illetve természeti erőforrást tár fel, kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább egy hónap, de három hónapot nem halad meg. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Az adókötelezettség a vállalkozói tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjától szűnik meg. Korábban gépjárműadó-és idegenforgalmi adóbevétel is gyarapította az önkormányzat bevételeit, Előbbi a 12/2005 (XII. 16.) rendelettel, utóbbi a 9/1991. (XII. 17.) rendelettel került hatályon kívül helyezésre. A gépjárműadó 2004-ben, a korábbi rendelet 3/2004 (I. 26.) módosításával lépett ismét hatályba, mértéke minden megkezdett száz kilogramm után 1200 forint. A motorke-
121
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata rékpár, lakó-pótkocsi, a lakóautó és a sátras utánfutó adója legalább 5000 Ft/év, az ideiglenes rendszámtáblával rendelkező gépjármű esetében, amennyiben „E” betűjelű, akkor 8000 Ft, tehergépkocsi esetében 40 000 Ft az adó mértéke; „P” jelű ideiglenes rendszámtáblával rendelkező gépjárműre 20 000 Ft a kivetett adó összege. 34. táblázat: A helyi adók fajtái és mértéke Helyi adó megnevezése Építményadó – lakás /
Helyi adó mértéke 50 Ft/m2
2007.01.01 Építményadó – nem lakás
50 Ft/m2
célját szolgáló építményre / 2007.01.01 Telekadó / 2007.01.01
20 Ft/m2
Helyi iparűzési adó nettó
1,7%
árbevétel szerint / 2007.01.01 Helyi iparűzési adó napi
1500 Ft/nap
átalány szerint / 2007.03.01 Forrás: www.kozinfo.hu
9.9.3. Sülysáp nagyközség vagyongazdálkodása Sülysáp Nagyközség Önkormányzata a 2006. évi vagyonkimutatás alapján mintegy 2,3 MD forintnyi befektetett eszközzel rendelkezett, ez a mérleg főösszegének 93%-a. Ebből a tárgyi eszközök értéke (ingatlanok és vagyoni eredetű jogok) 2,1 MD forintot jelentettek.. A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes eszközök aránya közel 1,5 MD forint értékű. A forgóeszközök értéke közel 170 millió Ft, melynek 75%-a a pénzeszköz. A forgalomképes és korlátozottan forgalomképes föld-és épület értéke meghaladja az 500 millió Ft-ot, ugyanakkor 1,6 MD forint értékű forgalomképtelen épület-és építmény is a nagyközség tulajdonát képezi.
122
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
35. táblázat: Sülysáp önkormányzatának egyszerűsített mérlege (adatok E Ft-ban) 2003 Immateriális javak
2004
2005
2006
326
2958
2491
3120
2 107 951
2 150 580
2 184 419
2194313
Befektetett pénzügyi eszközök
95 749
128 618
97 864
21 656
Üzemeltetésre átadott eszközök
49 140
46 503
43 887
41 250
2 253 166
2 328 659
2 328 661
2 2603 39
1521
1367
1257
2459
21 837
37 959
48 511
34 592
-
-
-
-
49 517
97 809
58 142
128 550
5325
12 047
19 656
3910
78 200
149 182
127 566
169 511
2 331 366
2 477 841
2 456 227
2 429850
57 460
57 460
57 460
57 460
2 207 803
2 279 457
2 319 404
2 229 226
-
-
Saját tőke összesen
2 265 263
2 336 917
2 376 864
2 286 686
Költségvetési tartalék
23 509
76 827
58 017
111 799
-
-
23 509
76 827
525
-
10 736
31 068
1565
10 704
31 333
33 029
19 781
20 661
42 594
64 097
21 346
31 365
2 331 366
2 477 841
2 456 227
2 429 850
Tárgyi eszközök
Befektetett eszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Egyéb aktív pénzügyi elszámolások Forgóeszközök összesen Eszközök összesen Induló tőke Tőkeváltozások Értékelési tartalék
Vállalkozási tartalék Tartalékok összesen Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Egyéb passzív pénzügyi elszámolások Kötelezettségek összesen Források összesen
58 017
111 799 -
Forrás: Nagyközség önkormányzata
123
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata
10. Sülysáp térségi szerepe Sülysáp egy Magyarországon jellegzetes településtípust testesít meg rendkívül karakteresen. A XIX. század második felében viharos gyorsasággal fejlődésnek indult főváros a XX. században elérte azt a méretkategóriát, ahol a nagyvárosi létből fakadó problémák sokak számára vonzóvá tette a peremterületekre való kiköltözést. Ez a folyamat eredményezte a korábban két településből álló nagyközség összeolvadást, hiszen fokozatosan kialakításra kerültek azok a kertvárosias jellegű lakónegyedek, amelyek a két településmagot fizikailag is összekapcsolják. A lakosság igényeinek ellátására szolgáltató és kereskedelmi egységek létesültek a településen, a közintézmény hálózat fejlesztésére került sor. A szuburbanizáció első hulláma az 1990-es évek elején okozott nagymértékű népességnövekedést, felgyorsult a település fejlődése, ennek hatására a lakosság kiszolgálására további infrastrukturális fejlesztésekre, intézmények bővítésére és újak létesítésére volt szükség. Mindezen szuburbán hatások nem – az agglomerációban egyébként előforduló – fejletlen, rurális infrastruktúrát, települési társadalomszerkezetet, épített környezetet, gazdaságot stb. alakították át gyökeresen, hanem egy korábban már megindult alföldi típusú fejlődés eredményeképpen megerősödött község további prosperálásához hoztak új adalékokat. Ugyanakkor, noha a lakófunkció kétségtelenül a nagyközség legfontosabb szerepkörévé vált, Sülysáp történelmileg és földrajzilag meghatározott központi szerepet tölt be a Tápió-vidék északnyugati részén. Sokkal több, mint egyszerű alvótelepülés, egyértelműen birtokol központi szerepköröket, és egyértelműen kapcsolódik hozzá a térség településeinek egy jól lehatárolható köre. A központi funkciók közül első helyen a gazdaságiakat kell kiemelni. Sülysáp prosperáló iparral és kereskedelemmel rendelkezik, amelynek széles alapjait a versenyképes helyi kis- és középvállalkozások adják. Ezek a vállalkozások egyre több sülysápi lakos, és egyre több, a környező településeken élő munkavállaló foglalkoztatását képesek megoldani. Budapest vonzása természetesen ezen a téren is nagyon erős, de a térségi jelleg az 1990-t követő mélypont után ebben a tekintetben egyértelműen erősödőben van a helyi gazdaság fejlődésével. A munkavállalók elsősorban Kóka, Mende, Tápióság, Tápiószecső, Tóalmás, Tápióság, Úri községekből érkeznek Sülysápra A vállalkozásokat nem csak foglalkoztatási szempontból kell kiemelni. A településen működő gazdasági társaságok széles körű kapcsolatrendszerrel rendelkeznek nemcsak a kistérség, a régió és a főváros tekintetében, hanem országos és nemzetközi viszonylatban egyaránt. Ugyancsak számottevő a település kereskedelmi-szolgáltató szerepe. Az urbanizáció elmúlt másfél évtizedének eredménye, hogy megerősödött az a kereskedelmi szféra, amely biztosítja a leggyako124
Sülysáp Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata ribb, de nem mindennapi szolgáltatások széles körét is, elsősorban a sülysápiaknak, de a környező települések lakói számára is. Ez elsősorban a különböző üzleti szolgáltatások (pénzügyi-, biztosítási, ingatlanforgalmazás, építőipari kivitelezés stb.) területén nyilvánul meg, ennek a szférának szintén van térbeli jelentősége, amely jelentős mértékben fokozódik majd, amikor a nagyközség határában épülő hipermarket 2008 májusában megnyitja kapuját. 18. ábra: Sülysáp vonzáskörzete
Forrás: saját szerkesztés
A gazdaságin túl Sülysáp intézményi vonzáskörzete sem elhanyagolható, hiszen az oktatási, alapfokú egészségügyi és kulturális intézmények a környező települések lakóinak igényeit is kielégítik, biztosítva számukra a közoktatási, közművelődési és egészségügyi szolgáltatások igénybevételének lehetőségét az alapfokot meghaladó színvonalon. A település oktatási színvonalának fejlődésére utal, hogy 2005-től egy kihelyezett gimnáziumban is folyik az oktatás, elsősorban persze a helyi lakosság igényeit kiszolgálva. Az intézményi szféra jelentősége inkább abban áll, hogy városias életfeltételeket, az urbánus életmód lehetőségét biztosítja a helyi lakosság számára. Sülysáp növekvő népességszámának, a lakosság növekvő igényeinek hatására előtérbe kerülnek a városias elemek, a dinamikusan fejlődő település városi arculatának kialakulása már a rendszerváltás óta tartó folyamat. Fejlett helyi társadalma, a gazdaság nagyarányú fejlődése és a folyamatosan kiépülő közműhálózata városainkhoz teszi hasonlatossá a települést.
125