Siófok a Balaton szélesebb, keleti medencéjének közepén, a Sió-csatorna kifolyásánál fekszik. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező

Siófok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának környezetvédelmi nyilatkozata

KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT FELÜLVIZSGÁLATA

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA

2010. év

Siófok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának környezetvédelmi nyilatkozata Polgármesteri Előszó ........................................................................................................ 4 I. Siófok bemutatása ........................................................................................................ 5 1.

Siófok környezetvédelmi állapota ............................................................................. 6 1.1.

Általános klimatológiai viszonyok ....................................................................... 6

1.2.

Vizek, vízminőség-védelem ............................................................................... 6

1.2.1.

Felszíni vizek mennyiségi, minőségi viszonyai............................................... 6

1.2.2.

Felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi viszonyai ....................................... 7

1.2.3.

Vízhasználat.............................................................................................. 7

1.3.

1.3.1.

A talajviszonyok leírása .............................................................................. 7

1.3.2.

Területhasználat........................................................................................ 8

1.3.3.

Talajállapot változások, felszínmozgások ..................................................... 8

1.4.

2.

Talajviszonyok és földhasználat ......................................................................... 7

A környezeti, ökológiai állapot és természetvédelem ........................................... 9

1.4.1.

A táj élővilágának ismertetése .................................................................... 9

1.4.2.

Természetvédelem .................................................................................... 9

A települési környezet állapota ...............................................................................10 2.1.

Kommunális infrastruktúra ...............................................................................10

2.1.1.

Ivóvízellátás.............................................................................................10

2.1.2.

Szennyvíz-elvezetés,-tisztítás és csapadékvíz-elvezetés ................................11

2.1.3.

Hulladékgazdálkodás ................................................................................12

2.2.

Közlekedési infrastruktúra................................................................................12

2.2.1.

Forgalomszabályozás, útminőség ...............................................................13

2.3.

Épített környezet állapota ................................................................................15

2.4.

Gazdasági tevékenység ...................................................................................16

II. Siófok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala........................................................17 1.

Önkormányzat ......................................................................................................18

2.

A Polgármesteri Hivatal ..........................................................................................19 2.1.

Polgármesteri Hivatal feladat és hatáskörei .......................................................21

III. Az EMAS rendszer bevezetése ....................................................................................24 1.

Előzmény..............................................................................................................24

2.

Röviden az EMAS-ról..............................................................................................25

3.

Az EMAS rendszer bevezetése a polgármesteri hivatalban .........................................25

IV. A vezetési rendszer főbb pontjainak bemutatása...........................................................27 1.

Környezeti politika .................................................................................................27

2.

A hivatal szervezetében kiépített rendszer leírása .....................................................29

Siófok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának környezetvédelmi nyilatkozata 2.1.

Szerepek, felelősségi körök, hatáskör ...............................................................29

2.2.

Képzési igény feltárása ....................................................................................30

2.3.

Külső és belső kommunikáció ...........................................................................30

2.4.

Dokumentáció, a dokumentumok kezelése ........................................................31

2.5.

Működés szabályozása ....................................................................................32

2.6.

Környezeti tényezők azonosítása ......................................................................32

2.6.1.

A Polgármesteri Hivatal környezetre gyakorolt közvetlen hatása ...................36

2.6.2.

Jelentős tényezők azonosítása ...................................................................38

2.7.

Jogi és egyéb követelmények...........................................................................40

2.8.

Célok, előirányzatok és programok ...................................................................42

2.9.

Vészhelyzetekre reagálás .................................................................................54

2.10.

Figyelemmel kísérés és mérés ......................................................................54

2.11.

A megfelelőség és nem-megfelelőségek kiértékelése ......................................54

2.12.

Feljegyzések kezelése ..................................................................................54

2.13.

Belső audit ..................................................................................................54

2.14.

Vezetőségi átvizsgálás .................................................................................55


POLGÁRMESTERI ELŐSZÓ De gyönyörű! - szakad ki gyakran a mondat a Balaton partján sétálóból, amint tekintete egy rövid időre megnyugszik a tavon és környékén. Az öröklött természeti kincsért érzett felelősségnek is elégnek kellene lenni ahhoz, hogy környezettudatos életet éljünk városunkban. Az értékekkel azonban nem mindenki gazdálkodik egyformán, van aki félti, óvja és akadnak olyanok is akik pazarlóan bánnak vele. 1990 előtt a környezet értékeinek megőrzésével nem törődő, a tájat kirabló gazdálkodásnak súlyos következményei voltak. Algavirágzás, halpusztulások követték egymást. A szabad választások után megalakult önkormányzatok a környezet helyreállítását tartották legfontosabb céljuknak. Siófok városa nemzetközi mércével mérve is komoly sikereket ért el. Hatalmas összegeket fektettünk csatornázásba, zöldterületek létesítésébe, hulladékkezelésbe és más környezetvédelmi beruházásokba. Az áldozatvállalásnak meg lett az eredménye: sikerült stabilizálni a Balaton vízminőségét, 1997-ben az Entente Florale nevű európai környezetszépítő versenyen pedig arany éremmel jutalmaztak bennünket. Azóta is szinte számolatlan elismeréssel, díjjal jutalmazzák Siófok polgárainak közösségét környezete iránt tanúsított igényességéért. Munkánk jutalma azonban nem csak erkölcsi elismerésekben térült meg, hanem gazdasági értelemben is. A korábban hanyatló idegenforgalmunk három éve az egyre erősödő fellendülés jeleit mutatja. A beruházók érdeklődése megélénkült, a jó környezet munkahelyeket és jövedelmi lehetőséget teremt városunkban. Az új fejlődési szakasz, az újabb építkezések új veszélyeket jelenthetnek. Önkormányzatunk a természet védelme érdekében a fejlődést nem gátolni szeretné, hanem olyan keretek között tartani, hogy az a környezetet folyamatosan előnyére változtassa. Ezért is veszünk részt nagyon aktívan minden hazai és nemzetközi környezetvédelmi együttműködésben, alkalmazunk szívesen bevált módszereket. Az EMAS rendszer bevezetése a polgármesteri hivatalban ennek a munkának egy fontos lépése. A

város

életét

irányító

hivatalnak

élen

kell

járnia

a

környezettudatos

életmód

és

munkamódszerek alkalmazásában. Az itt dolgozóktól teljes joggal várhatjuk el a példamutatást, amely a város lakóinak iránymutatásul szolgálhat. A közvetlenül elérhető eredményeken túl a szemléletre gyakorolt hatás miatt is kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk a környezetirányítási és hitelesítési rendszernek, amely várhatóan a város polgáraira és a nyaralókra is hatással lesz.

Dr. Balázs Árpád

polgármester 4


I. SIÓFOK BEMUTATÁSA

Siófok a Balaton szélesebb, keleti medencéjének közepén, a Sió-csatorna kifolyásánál fekszik. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező hullámos fennsíkok, délről és nyugatról pedig a Balaton déli oldalára jellemző szelíd lejtésű dombsorok határolják. A város a déli Balaton part 70 km-es szakaszából 14 km-t foglal el. A város közigazgatási területe 12460 ha, amelyből iparterület 170 ha, lakóterület 1130 ha, mezőgazdasági terület 4150 ha, a Balaton víztükréből 7000 ha tartozik a város közigazgatási területéhez. A siófoki kistérségben 10 település helyezkedik el. A körzetben 38200 lakost tartanak nyilván, 22000 aktív keresővel. A régió lakosságának több mint fele, 24400 fő Siófokon él. A város életének meghatározó eleme az idegenforgalom. Nyári időszakban a városlakók száma 30-35 ezerrel is megnőhet, akár 80 ezer fős is lehet. Jelenleg Siófok Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja. Az ideérkező vendégek pihenését, kikapcsolódását a tó lágy vize mellett a látnivalók, a szervezett programok és a szívélyes vendéglátás szolgálja. Siófok természeti, környezeti adottságai kiválóak. A város és közvetlen térsége külföldön is széles körben ismert, megfelelő természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy hosszabb távon is dinamikusan, az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődő térség legyen.

5


1. SIÓFOK KÖRNYEZETVÉDELMI ÁLLAPOTA 1.1.

Általános klimatológiai viszonyok

A Balatonnak, mint sekély vizű tónak sajátos tulajdonsága, hogy az időjárás változásaira gyorsan reagál. A vízfelszín feletti levegő hőmérséklete nyáron alacsonyabb, télen – amíg a vízfelszín be nem fagy – általában magasabb, mint a környékre jellemző. Éghajlata a kontinentális és az óceáni közötti átmeneti vonásokat mutatja: kiegyensúlyozott, kellemes. Az évi 2100 óra körüli napfénytartammal Siófok térségének napsütése csak kevéssel marad el az ország napfényben leggazdagabb Duna-Tisza közi tájaitól. A Balaton vizének hőmérséklete igen kedvező, hiszen a sekély mélység következtében a tó gyorsan felmelegszik. Ugyancsak kis mélysége miatt tud az uralkodó északi/észak-nyugati szél erős, meredek hullámzást kelteni. Ha a tó befagy, a jég 20-30, de akár 60 cm-re is meghízhat. Átlagosan 600 mm az évi csapadék. Májusban a szárazföld erőteljes felmelegedésével a helyi záporokból és zivatarokból jelentős csapadék hull. Siófok levegőjének nedvességtartalma a Balatonnak köszönhetően szinte valamennyi évszakban nagyobb az országos átlagnál. Az időjárási frontokkal többnyire északias, a meleg beáramlással délies szélerősödések, szélviharok jelentkezhetnek. Szélcsend leginkább az őszi hónapokban fordul elő. 1.2.

Vizek, vízminőség-védelem

Siófok közigazgatási területén a Balaton vízfelülete, a Sió csatorna, a Cinege patak - melynek felduzzasztásával jöttek létre a Töreki halastavak -, a Sós-tó, a Békás-tó valamint kisebb vízfolyások (Csárdaréti-árok, Malom-árok) találhatók. 1.2.1. Felszíni vizek mennyiségi, minőségi viszonyai A Balaton vize vízminőségi jellemzői (minősítését az illetékes hatóság az MSZ 12749:93 nemzeti szabvány

szerint

végzi)

alapján

egyedülálló

az

egész

világon

kálcium-magnézium-

hidrokarbonátos jellege miatt. Az algák fotoszintézisét kísérő széndioxid elvonás következtében a biogén mészkiválás folyamatos, miáltal a víz állandóan zavarosnak tűnik, átlátszósága ritkán haladja meg az 1 métert. A Balaton vízminősége Siófok térségében üdülésre és ivóvízellátásra megfelel. Siófok közel 14 km hosszú partszakaszának Balatonba folyó élővize a Cinege-patak. Állandó jellegű vízfolyás, amely a Siófok-Széplaktól délre levő dombvidék vizeit gyűjti össze, és egy kiterjedt halastórendszeren, majd a Töreki-lápon áthaladva az ezüstparti kemping mellett érkezik a Balatonba.

6


A Sió csatorna a Közép-dunántúl vízfolyásainak, továbbá a Balatonnak, a Kis-Balatonnak és a Velencei-tónak a vizeit szállítja a Dunába. A Sió medre a belterületi szakaszon átlagosan 18 m széles, mindkét rézsűjén burkolt. A hidak környékén a mederszélesség 12 m-re is lecsökken, ill. a leeresztő zsilipnél eléri a 26 m-es szélességet is. A mederrézsű burkolata általában betonba rakott terméskő, ill. helyenként beton. Burkolatlan szakasza a 119+100 fkm szelvénytől a Balatonkiliti Duzzasztóig tart. A Sió vízforgalma, ill. lefolyási viszonyai a Siófoki Leeresztő Zsilip és Hajózsilip, a Balatonkiliti Duzzasztó, valamint a Sió Torkolati Mű által befolyásolhatók. 1.2.2. Felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi viszonyai A Siófok-Sóstó rétegkutak a felső pannont képviselő 180-200 m közötti vastagságú iszapos a rétegcsoportra települtek. Siófok önkormányzata a közelmúltban termálkutakat vásárolt a várostól mintegy 15 km-re, délre, Nagyberény közigazgatási területén. A termálvizet tartálykocsin szállítják a városba, ahol városi jóléti, illetve turisztikai igényeket elégít ki (a Vértes Konferencia és Wellness Hotelben és a Galérius Fürdőben). A hetente keletkező használt termálvíz mennyisége 4-5 m3, amelynek befogadója a szennyvízelvezető csatorna (az üzemeltető hozzájárulásával). 1.2.3. Vízhasználat Siófok város vízellátását tekintve a Dél-kelet Balatoni Regionális Vízmű rendszerhez tartozik és a keletkező szennyvizet a Siófoki szennyvíztisztító telep tisztítja meg. A rendszer fő ivóvíztermelői a Balaton vízre települő balatonszéplaki és siófoki (csak nyári üzem) felszíni vízművek. A Balaton térségében az ivóvíztermelés mennyiségét nagymértékben meghatározza az üdülési célú vízhasználat, mely csak az év néhány hónapjára (szezon) jellemző. A szezonális hónapokban (jún., júl., aug.) átlagosan mintegy 50 %-kal nagyobb vízigény jelentkezik, mint az év többi hónapjában. 1.3.

Talajviszonyok és földhasználat

1.3.1. A talajviszonyok leírása Jellemző talajtípus a löszös üledéken kialakult száraz termőhely-viszonyokat tükröző mészlepedékes csernozjom, de előfordulnak a csernozjom barna erdőtalajok is. Közepes humusztartalmú, a szántott rétegben kisebb mérvű kilúgozás figyelhető meg. A talaj szerkezete kitűnően morzsás, középkötött vályog,melynek a víztartó képessége igen jó. A természetes

7


vegetáció a mezőségi volt. A település mélyebb fekvésű területein, ahol a felszín és a talajvizek miatt nedvesebb viszonyok vannak, réti talajok keletkeztek. 1.3.2. Területhasználat Siófok város közigazgatási területe 12460 ha (124,6 km2), ebből a Balaton vízfelülete 70000 ha (70 km2). A szárazföldi terület 30 %-a belterület. A Balaton déli vízgyűjtőjén a mezőgazdasági termelés a jellemző, ezen belül számottevő területen történik erdőgazdálkodás és növénytermesztés (pl. gabona, kukorica, napraforgó). Az állatállomány csökkenésével a takarmánynövények termesztése a szántóföldi növényekkel szemben háttérbe szorult. A privatizációt követően kis területű szántó tulajdonok alakultak ki, amelyek egy részét bérbe adják, más részét tulajdonosaik nem hasznosítják, parlag területek. A Balaton parthoz közeli úgynevezett öntés területen erősen meszes homoktalajok alakultak ki, ahol a fagyzugosság miatt csak a kertekben találhatók különféle gyümölcsfák. A parttól távolabbi területeken (löszös üledékeken) különféle gyümölcsök termesztése folyik nagy- és kisüzemben (kajszi-őszibarack). A szőlőművelés, ill. a kisüzemi szőlők a lejtős szabdalt területeken helyezkednek el. A minőségi turizmus igényének megfelelően több telephelyen foglalkoznak lótenyésztéssel és az ehhez kapcsolódó sportlovagoltatással. Siófok város közigazgatási területén összesen 714,3 ha üzemtervezett erdőt tart nyilván az Állami Erdészeti Szolgálat Kaposvári Igazgatósága, amely 5,8 %-os erdősültségnek felel meg. A területen megkutatott, az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásban szereplő nyersanyag készlet nem található. 1.3.3. Talajállapot változások, felszínmozgások Talajdegradációs folyamatok természeti okok miatt, vagy sokoldalú emberi beavatkozás közvetlen vagy közvetett hatásaiként egyaránt bekövetkezhetnek. A talajhasználat okozta káros hatások kivédése, megelőzése, megszüntetése, vagy bizonyos ésszerű tűrési határig történő mérséklése tehát lényegesen több mint talajvédelem: a környezetvédelem egészének megkülönböztetett fontosságú része. A település területén a talajt két fő veszély fenyegeti: a különböző talajdegradációs folyamatok és a talaj szennyeződése. A talajszennyeződés, természetidegen anyagok talajba juttatása pedig kizárólag emberi tevékenység következménye. Siófok közigazgatási területén elsősorban az eróziós folyamatok okoznak talajpusztulást, a defláció (szél okozta talajpusztulás) nem számottevő. Az erózió nemcsak a Balaton vízminőségére jelent veszélyt – a felszíni vizekkel elmozduló talaj foszfortartalma a Balatonba jutva eutrofizációt 8


eredményez -, a talaj minőségében is negatív irányú változások lépnek fel. A csapadékvíz elvezetés gondos tervezésével jelentősen csökkenthető, megelőzhető a káros jelenségek kialakulása. 1.4.

A környezeti, ökológiai állapot és természetvédelem

1.4.1. A táj élővilágának ismertetése A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetében a táj, a természeti és a települési környezet minőségének védelme, a jelentős gazdasági potenciált képviselő üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez szükséges környezeti feltételek megőrzése és javítása, a térség kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térség megfelelően szabályozott területhasználata elengedhetetlen feltételek az ökológiai állapot egyensúlyának megőrzéséhez. Az éghajlat mérséklődésével, a növényzet számára kedvező klíma alakult ki, amely a szubmediterrán fajok elterjedésének kedvezett Siófok és térsége területén (megjelent a cser tölgy, molyhos tölgy, ezüsthárs, bükk, a gyertyánfa), ami a mai vegetáció növénytársulását is jellemzi. A szakszerű erdőművelés bevezetésével az erdők faállománya, annak összetétele megváltozott. Az eredeti erdei növénytársulásokon kívül az ősi táj növénykultúráján kívül még igen sok növénytársulás található a térségben. Vízi, réti zárt növénytársulások a dombok közé beékelődött völgyek talpi részén, patak partok, halastavak mentén találhatók, ahol a talajvízszint egész éven át magas. A legjellegzetesebbek és egyben a legváltozatosabbak a kaszálórétek különféle asszociációi. Mezőgazdasági jelentősége nagy lenne, ha az állattenyésztés hasonlóan jelentős volna, mint a múltban. A rétek két fő típusa közül az alacsonyabb fekvésű patakok, tavak mentén, az ún. nedves kaszálók réti-csenkeszekkel találhatók. A társulásokban a fűfélék és az évelő lágyszárú fajok uralkodnak. Az ősi erdei vegetációt egy-két évszázados bükk, fenyőóriás, tölgy képviselik. A település állatvilágára a balkáni és mediterrán faunafajok gazdag jelenléte jellemző. A halaknál a halastavakon meghatározó a Balaton állatvilága, de megjelentek betelepült idegen fajok mint a törpeharcsa, naphal. A kétéltűek közül a kecskebéka, nagy gőte, valamint a hüllők közül a törékeny gyík emelhető ki. A madárvilág képviselői közül költ itt a védett mezei pacsirta, a héjja és még sok egyéb más madárfaj. Az emlősök közül megemlíthető a védett ürge stabil populációja. 1.4.2. Természetvédelem A természetvédelem az élő és élettelen természeti értékek és azok rendszereinek megóvását célozza. Egyik fő célja a biológiai sokféleség megőrzése, amelynek alapja a természetes és természetközeli élőhelyek működőképes állapotban történő megóvása. 9


A település közigazgatási területén a Töreki-láp mentén található kijelölt természetvédelmi terület (292 ha, amelyből 142 ha erdő és 36 ha tó felület, valamint a Szabadi magaspart). A városban számos védett kertet, faegyedet tartanak nyílván. Az állandó és nem háborgatott növényzettel borított területek a természetes élővilág fontos élőhelyei (erdők, erdősávok életközösségei, gyepterületek, nádasok vagy halastavak). -

A Balaton menti nádasok védett növénye a gyilkos csomorika. Maga a tó fontos madárgyülekezőhely is, ezért a téli időszakban Ramsari Terület (a vizes élőhelyekvédelmét biztosító Ramsari Egyezmény által megjelölt terület).

-

Siófok partszakaszának Balatonba folyó élővize a Cinege-patak, amely a Siófok-Széplaktól délre levő dombvidék vizeit gyűjti össze, és egy kiterjedt halastórendszeren, majd a Törekilápon áthaladva az ezüstparti kemping mellett érkezik a Balatonba. A patakra telepített 10 db, összesen 36 hektár területű völgyzárógátas halastavat, az ezt követő 49 hektáros nádastavat és a vízgyűjtő jelentős részét képező területet (nádas, erdő, gyep művelési ágban) Siófok Város Önkormányzata 1992-ben a 17/1992. (V. 21.) sz. határozatával védetté nyilvánította.

Ezenkívül Siófok közelében egy új védettségi kategória is kijelölésre került, nevezetesen PSCI (Propose Sides of Community Importance) területek. Ezek a területek az EU természetvédelmi jogrendszerének részét képezik, az egyes tagországok által kijelölt közösségi jelentőségű területek: 0138, 0140-0147. hrsz-ú területek. 2. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA Siófok vonzó település. A Balatonnak köszönhetően a város gazdasági életében kiemelt szerepet kap a turizmus. Siófok közlekedési, kommunális és infrastrukturális ellátottsága mind országos összehasonlításban, mind a Balatoni térségen belül kiemelkedőnek számít. A város a Balaton déli partjának közúti, vasúti és hajózási csomópontja, a Siófok-Kiliti nemzetközi polgári repülőtér terveink szerint - a légi elérhetőséget is biztosítja. Az M7-es autópálya a város egyik fő közlekedési kapcsolata. A város kiterjedt belső úthálózattal (hossza több mint 200 km) is rendelkezik. Siófok oktatási intézményekkel jól ellátott. A város bölcsödével, 7 óvodával 4 általános iskolával, művészeti iskolával, 3 középiskolával, és főiskolai intézettel rendelkezik. 2.1.

Kommunális infrastruktúra

2.1.1. Ivóvízellátás A Balaton térséget ellátó állami tulajdonban lévő víziközmű rendszereket a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. üzemelteti. Siófokon két jelentős létesítmény biztosítja a város, illetve a városkörnyék vízellátását, a szennyvizek ártalmatlanítását. A Balaton-széplaki felszíni vízmű, a Balatonvilágos 10


és Balatonszemes közötti terület legjelentősebb ivóvízbázisa, melynek kapacitása 32000 m3 naponta. A siófoki szennyvíztisztító telep Balatonvilágostól Balatonszárszóig gyűjti össze a szennyvizeket, és gondoskodik azok tisztításáról (kapacitássa: 32500 m3/nap). A városban lévő lakások, üdülők, nyaralók száma hozzávetőlegesen 18000 db. Ezek 98 %-ában van vezetékes ivóvíz ellátás, a szennyvízhálózatra az ingatlanok 80 %-a csatlakozott, a vezetékes gázellátás 78 %-ban, az elektromos áramellátás 99 %-ban megoldott. Települési ivóvíz törzshálózat hossza: 200,0 km; a vízbekötések száma: 12168 db. 2.1.2. Szennyvízelvezetés, -tisztítás és csapadékvíz-elvezetés Az üdülőkörzetben keletkező, alapvetően kommunális szennyvizek elvezetése és tisztítása, a tó vízminőség-védelme szempontjából, az egyik legjelentősebb feladat. E követelmény szem előtt tartásával az országos átlaghoz képest jóval magasabb szintű szennyvízelvezető rendszerek, szennyvíztisztítási technológiák épültek ki, amelyek biztosítani tudják a tó vízminőségének megóvását szolgáló környezetvédelmi követelményeket. Siófok csatornázott területeiről összegyűjtött szennyvizek a meglévő szennyvízelvezető rendszeren keresztül a siófoki 32500 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telepre kerülnek. A szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének befogadója a Sió-csatorna, így a Balaton vízminőségére a telep kibocsátása nincs hatással. A telep 2 fő egységre osztható, egyik rész 12500 m3/nap kapacitású, a másik rész 2x10000 m3/nap kapacitású. Siófok településen a területi adottságok miatt a szennyvizek továbbítását 56 db szennyvízátemelő végzi. Azokon a területeken, ahol a csatornahálózat kiépítésre került, de az ingatlanok tulajdonosai nem kötöttek rá a hálózatra, illetve ahol nem épült ki a közcsatorna a keletkező szennyvizek ártalmatlanítására, közműpótló „technikákat” vesznek igénybe a fogyasztók. A csatornahálózatba bekötött lakások, ingatlanok száma: 10102 db. Csatornázott utcákban elhelyezkedő, de bekötéssel nem rendelkező ingatlanok száma: 350 db, ellátatlan ingatlanok száma: 1890 db. A csatornahálózat jelenleg is kiépítés alatt van, a tervezett csatornázási program megvalósításával a város szennyvíz elvezetése a jelenlegi 82 %-ról 95-96 %-ra emelhető. A csapadékvíz-elvezető hálózatból 51,3 km zárt csapadékcsatorna, 85,3 km nyílt szelvényű árok, amelyből 36 km rendelkezik burkolattal. A meglévő rendszerek karbantartása, fenntartási munkavégzése évente két esetben történik, amelyből az egyik az üdülési idényt megelőző időszakra esik.

11


2.1.3. Hulladékgazdálkodás A településen keletkező szilárd kommunális hulladék gyűjtése és szervezett elszállítása gyakorlatilag a teljes területen megoldott. A kommunális hulladék gyűjtését Siófok teljes területén és a környező településeken az AVE Zöldfok Zrt. végzi. Az AVE Zöldfok Zrt. tulajdonában lévő 9,4 ha nagyságú területen működő a hulladéklerakó telep 2007. november 30-án bezárt. A siófoki lakosság által termelt hulladékot ideiglenesen az AVE Zöldfok Zrt. zamárdi hulladéklerakó telepe fogadta be 2009. június 15-ig. Ezt követően a hulladékok beszállítása az EU támogatást nyert „Dél-balatoni Sió-völgyi települési szilárd hulladékkezelési rendszer” című ISPA projektnek – melynek része a bezárt Balatonszabadi hulladéklerakó rekultivációja is - köszönhetően Som közigazgatási területén egy új, korszerű EU követelményeknek megfelelő hulladékkezelő telepen valósul meg. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés a 2000-2004. év között Siófok Város szelektív hulladékgyűjtésének középtávú fejlesztési terve szerint valósult meg a hulladékok szelektív gyűjtése. Ennek keretében 2002. év végéig 47 db hulladékgyűjtő sziget került kialakításra. 20032004-ben további 48 db, amelyek biztosítják a másodnyersanyagnak számító papír, üveg, műanyag, biológiailag lebomló zöldhulladék elkülönített gyűjtését. A 2007. évtől elkezdődött a házhoz menő papírhulladék gyűjtése, 2008-tól a házhoz menő műanyaghulladék-gyűjtés is, melyek 2009-től fokozatosan felváltották a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket a város teljes területén. A nem lakossági hulladékok gyűjtése - mint az iskolák, egyéb intézmények, közületek, vállalkozások - egyedi megállapodások, szerződések alapján történik szelektíven. Az AVE Zöldfok Zrt. siófoki kertészeti telepének egy részén 2010 januárjában az ISPA projekt keretében egy hulladékudvar került kialakításra, amelynek része egy veszélyes hulladékok átvételét biztosító veszélyes hulladék gyűjtőhely kialakítása is. Számottevő mennyiségű termelési hulladék keletkezésével járó tevékenységet a településen nem folytatnak. A keletkezett veszélyes hulladékot a termelők telephelyen belül kialakított gyűjtőhelyen, rövid idejű gyűjtés után belföldi átvevőnek adják további kezelés céljából. 2.2.

Közlekedési infrastruktúra

Siófok fontos vasúti és közúti közlekedési csomópont. Vízi úton az északi parttal van összeköttetése. A város területén lévő repülőtér jelenleg még nem üzemel. Az autóbuszközlekedés szintén jelentősen befolyásolja a levegő minőségét és a zajszennyezés nagyságát. Egyrészt a helyi, helyközi és távolsági autóbuszok a személygépkocsik „kiváltásával” javítják a város levegőminőségét, másrészt (főleg a kirándulóbuszok) helyigényükkel terhelik az egyébként 12


is parkolási gondokkal küzdő várost. Siófok egésze szempontjából többféle forgalmi réteg van, amelyek számára egymástól lényegesen eltérő közlekedési pályák tartoznak. Az egyik réteg a távolsági, átmenő személy és tehergépkocsi forgalom, amelynek nincs helye a város sűrűbben lakott területein, sőt lehetőség szerint ezt a forgalmat a város testétől távol kell vezetni. A másik nagy közúti közlekedési réteg a város belső területein áthaladó, a külső területekről és a környező településekből érkező forgalom. A harmadik forgalmi réteget azok alkotják, akik a város területén kívülről érkezve keresik fel a város belső területeit. Az ő számukra biztosítani kell a belvárosba, és a parti üdülő, fürdő és szórakozóhelyekre történő eljutást. Itt azonban a város azzal a sajátossággal kell, hogy szembenézzen, hogy a nyári szezon időszakában a parkolási igények lényegesen meghaladják a kapacitásokat. Ebből súlyos környezeti károk származnak a jelen helyzetben. A vendégek ugyanis keresik a kényelmes eljutási lehetőségeket a nevezett helyszínekre, ugyanakkor a parkolás erősen korlátozott. A saját személygépkocsival történő eljutást kiváltó, belváros körüli nagykapacitású, többszintes pakológarázsok hiányoznak, miképpen a város belső területeit feltáró nagykapacitású, sűrűn közlekedő környezetbarát tömegközlekedési eszközök. Végezetül a negyedik forgalmi réteg a város belső területein lakó és üdülő emberek belvárosi, vagy ahhoz közeli célpontú utazásai. Erre a célra a belső úthálózat szolgál, ami a fentiekben említetteknek megfelelően, meglehetősen szűkös. Az erre a célra szolgáló utcák rendszere Siófokon – különösen a régi 7-es út és a part közötti területen - adott, de az utak terhelhetősége, szélessége és a burkolatok állapota, teherbíró képessége nem mindenütt megfelelő. Így az elérhető átlagsebességek alacsonyak, a gyakori ki- és behajtások és kanyarodások növelik az emissziót. A település üdülőterületi jellegéből adódó turistavonzó hatása jelentős közúti forgalmat okoz. A Balaton part egészének zajterhelését a közlekedés és az éjszakai szórakozóhelyek, diszkók határozzák meg. A partközeli település átmenő forgalmának jórészét levezeti az M7 autópálya, ami a település határát érinti, közlekedési zajterhelést okozva. A 7. sz. főút Siófokon átkelő szakasza jelentős mértékben terheli a település lakott területét. A tapasztalatok szerint az üdülési szezonon kívüli időszakban a közlekedési zajkibocsátásban érdemi változás nem történik. Tovább növeli a terület zajterhelését a part vonalát követő vasúti pálya közlekedési zajkibocsátása, valamint a rakodással, tolatással kapcsolatos zajhatás. Siófok belterületén az üzemeltető által elvégzett vasúti forgalomszervezési intézkedések hatására a zajterhelés néhány dB-t csökkent. 2.2.1. Forgalomszabályozás, útminőség A különszintű kereszteződések – az autópálya csomópont és átjárók kivételével – teljesen hiányoznak a városból. Ehelyütt említeni kell a különszintű vasúti átjárók közlekedésbiztonsági kérdéseit is. A forgalom szabályozására a jelzőlámpás forgalomirányítás és a körforgalmi 13


csomópont jellemző. Az összehangolás, a sebességajánlás és a nyári időszakban az alternatív útvonalakat bemutató változtatható jelzésképű tájékoztató és szabályozó rendszer mindenképpen segíthet a torlódások mérséklésében és ezzel az emisszió csökkentésében. A burkolatok állapota a főutakon is csak egyes szakaszokon megfelelő, míg jelentős hosszban teherbírása és felületének épsége nem elégíti ki a forgalmi követelményeket. A mellékutak vonalvezetése, keresztmetszete és burkolatállapota sem minden esetben felel meg a - különösen a nyári idegenforgalom időszakában - megnövekedett jármű és kerékpáros forgalomnak. Kerékpáros-, gyalogos közlekedés A település az országos kerékpárút törzshálózat fejlesztéseit tekintve kedvező helyzetben van. A kerékpárút-hálózat fő részei a kelet-nyugat irányú, az észak-dél irányú fővonalak, a „Balatoni Bringakörút” siófoki szakasza, és a Sió-csatorna mellet kiépített regionális kerékpárút. A településen a gyalogos közlekedés járdán vagy alacsony forgalmú utcák útburkolatán került kialakításra. A parti sétányok védelmét, a parti gyalogostengely folytatásának lehetőségét meg kell tartani. Szakértői vélemények alapján egy kerékpáros-barátabb hálózat (pl.: kerékpárparkolóhelyek, kölcsönzési rendszer bevezetése) a személygépkocsi forgalmat csökkenthetné. Vasúti közlekedés 1861. évben indult meg a rendszeres vasúti forgalom. A főbb vasútvonalak közül a BudapestSzékesfehérvár-Nagykanizsa-i vonal mintegy a tó közvetlen partján haladva, személy, gyors, Inter-City vonatpárokkal szolgál. Jelentős a nemzetközi átmenő és célforgalom szerepe is a településen. A vasúti forgalom által okozott környezetterhelés – különösen a nyári időszak nagyobb vonatforgalma esetén - jelentős. A vasút keltette zaj nagyon zavaró tényező az üdülőforgalom számára. A vasúti pálya áthelyezése, kihelyezése a belvárosból hosszabb távon sem valószínű, mert a jelenlegi helyzeten változtatni az adott nyomvonal mellett lényegében nem lehet. A vasútvonal villamosítása jelentősen javított a zajterhelésen, de elsősorban a károsanyag kibocsátáson. Vízi közlekedés A belvízi hajózás az idegenforgalmi szezonban turisztikai célokat is szolgál, míg a személyhajózás szempontjából a leggyorsabb közlekedési eszköz a Balaton északi és déli partja között. A menetrendszerű hajójárat sűrűsége a mindenkori igényekhez és az időjáráshoz igazodva április közepétől október közepéig biztosítja az átkelést az utasok számára. A hajóállomás a meglévő és várható forgalmi igényeknek megfelel, bár korszerűsítésre szorul. Jelenleg a Balatonon jelentős a vitorláshajó és egyéb, a vizisportokat szolgáló hajóállomány, azonban 14


nemzetközi összehasonlításban a vízfelület egységére jutó hajószám rendkívül alacsony. Ehhez kapcsolódik az üzemanyagtöltés és a parkolás problematikája. Légi közlekedés A Siófok-Kiliti repülőtér Ságvár község határában Siófok központjától közel 5 km-re található. Elsősorban a magánrepülőgépek fogadását látja el, határátlépési és vámügyi szolgáltatásokkal, a sportrepülés céljait is szolgálja, de a légirendészet bázisa is. Típusa: nyilvános, nem kereskedelmi, ideiglenes nemzetközi repülőtér. Létesítményei: utasforgalmi épület, sportrepülőhangár, fedett gépállóhely. 2007. év végén Siófok Város Önkormányzata a repülőteret távlati légiközlekedés felhasználása céljából megvásárolta, de a pontos tervek még nem véglegesek. 2.3.

Épített környezet állapota

A 12460 ha közigazgatási területű település szerkezetét tekintve meghatározó jelentőségű: - a vízparti fekvés - a kedvező klimatikus adottságok - az üdülésnek megfelelő nyaralóház építések (fürdőkultúra terjedésével) - valamint a közlekedési tengelyek miatt jelentkező átmenő forgalom (vasút és a 7.sz., 65.sz.főút). A vasút és a 7. sz. főút szerkezetileg elválasztó szerepet tölt be, amely mára a parti sáv védővonalává is vált. A város közigazgatási területe alapvetően öt egymástól karakteresen elkülönülő területrészre osztható, amelyek a következők: - vasút és a Balaton-part közötti sáv, - vasút és az M7-es út közötti terület, - Kiliti városrész, - Töreki városrész, - a maradék szárazföldi terület. A vasút és a Balaton-part közötti sáv a siófoki vízpart legjelentősebb területe, ahol a hajóállomás és az üdülőközpontok kerületek kialakításra – üdülőszállók, kempingek, üdülőtáborok egységei, valamint hétvégi házas területek. A vasút és az M7-es út közötti sáv a városközpont és a település intézményeinek, kiszolgáló létesítményeinek, ipari – gazdasági egységeinek a helyszíne. A Kiliti városrész Siófok déli területnövekedésével alakult ki. Töreki városrész a nagytelkes lakóövezet, valamint a védett lápvidék területe. A maradék szárazföldi területek a mezőgazdasági, az erdő, a közlekedési és egyéb területek együttese. Siófokon a közhasznú zöldterület nagysága 90 ha, amelyből 6 ha közpark. A városban ezen kívül 22 db játszótér található. A tisztított közterületek nagysága: 431.600 m2. A városban több műemlék is megtalálható.

15


2.4.

Gazdasági tevékenység

Siófok gazdasági életében meghatározó az idegenforgalom, valamint az annak hátterét biztosító kereskedelmi, vendéglátó ipari, építőipari és közszolgáltatási tevékenységek. A gazdasági rendszerváltás leginkább a kereskedelemben és idegenforgalomban éreztette kedvező hatását a városban. A magánvállalkozások túlnyomó többsége ebben a szektorban tevékenykedik. A város Budapest után a legjelentősebb turisztikai központ, az ország "Nyári Fővárosa", a Balaton idegenforgalmi

központja.

Az

idegenforgalmi

szezonban

Siófok

lakossága

mintegy

megnégyszereződik. Itt található Magyarország legnagyobb szállodája, a Hotel Ezüstpart, 5 épületben közel 2400 férőhellyel. Siófokon mintegy 2500 magánszemély foglalkozik fizetővendéglátással, ügyfélkörük 70 %-a külföldi vendég. Az elmúlt években magas színvonalú wellness központok épültek (Hotel Azúr, Hotel Residence, Galerius Fürdőközpont, stb.) Az idegenforgalom és szolgáltatói szektor túlsúlya mellett az ipari tevékenységet is említenünk kell, például a MOL Nyrt. több évtizede működik Siófokon. Az átszervezések következtében elveszítettük az olajszállítási, földgáz kereskedelmi és tárolási, a vállalati központi szerepet, de az önállósult Földgázszállítási Zrt. központja azonban városunkban maradt. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. központja Siófokon van. A vállalat tevékenységi területe a Dunántúl 5 megyéjében mintegy 350 településre terjed ki. Az E-ON Áramszolgáltató Zrt. Siófoki Üzemigazgatóságának szolgáltatási területe a Balaton déli partját foglalja magában. A Balatoni Hajózási Zrt. 24 személyhajóval és 4 komppal végzi tevékenységét a Balaton egész területén. Siófok város legnagyobb adózója a Sió Eckes Kft., amely cég gyümölcs- és zöldségfeldolgozással foglalkozik (pl.:ivólevek, konzervek előállítása). Az ipari jellegű létesítmények üzemeltetéséből származó zajterhelés a lakosságnak csak kisebb részét érinti, de hatása területileg szintén koncentráltan jelentkezik. A külterületi, illetve az iparterületi létesítmények a telepítési körülményeknél fogva általában nem okoznak zajvédelmi problémát. Ezzel szemben a lakó- és üdülőterületen, vagy annak közelében található létesítmények lakossági panaszt válthatnak ki, hasonlóan a szezonálisan működő éjszakai szórakozóhelyekhez, amelyek sokszor zavarják a pihenni vágyó lakókat, üdülőket.

16


II. SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA

1990. október óta Magyarországon a települések és szabadon választott vezetőik teljesen új gazdasági és társadalmi környezetbe kerültek. A korábbi, felülről vezérelt tanácsi rendszer helyett önkormányzatok alakultak. Siófokon az önkormányzat képviselő-testülete 11 tagú, melyből 8-an egyéni választókörzetből, 3-an pedig listán kerültek be, plusz egy tag a polgármester, akit közvetlenül választottak meg a polgárok. A képviselő-testület működését 5 szakbizottság segíti. A bizottságok tagjai választott képviselők, illetve külső tagok.

17


Adatlap Szervezet: Az EMAS-ban résztvevő egységek: Cím:

Siófok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala A Polgármesteri Hivatal teljes szervezete Siófok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8600 Siófok, Fő tér 1.

Hivatalos honlap:

www.siofok.hu

Polgármester:

Dr. Balázs Árpád

Telephelyek száma:

Jegyző:

Dr. Pavlek Tünde

Alkalmazottak száma:

Csikós-Ferenczffy Réka

1 (3825m2) 126 fő

Telefonszám: 84/504-196

EMAS vezető: környezetvédelmi ügyintéző

E-mail:

[email protected]

Dr. Gruber Johanna EMAS munkacsoport

Dr. Melnyák Viktória

tagjai:

Magoriné Csató Anita Szücs Attila Tevékenység:

Önkormányzat

TEÁOR szerinti besorolás/NACE kód:

84.11 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

Egyéb adatok: Regisztrációs szám:

HU-000017

Hitelesítés ideje:

2008. február 28-29.

Következő hitelesítés ideje:

2011. február 28. Akkreditálási száma:

Hitelesítő:

HU-V-0003

Ferjancsik Zsombor Akkreditálásra vonatkozó területe:

84.11

1. ÖNKORMÁNYZAT Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladatok és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselőtestületet a polgármester képviseli és vezeti. A képviselőtestület a hatásköreiben elvégzendő feladatainak elvégzésére bizottságokat hoz létre, amely bizottságok - feladatkörükben - előkészítik a képviselőtestület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását; ellenőrzi a képviselőtestület hivatalának a képviselőtestület döntéseinek az előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját. A képviselőtestület döntési jogot adhat bizottságainak, a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának. Siófok oktatási intézményekkel jól ellátott. A város bölcsödével, 5 óvodával, 4 általános iskolával, művészeti iskolával, 3 középiskolával, és főiskolai intézettel (Kodolányi János Főiskola Siófoki Turisztikai Intézete) rendelkezik. Siófok Város Önkormányzata a középiskolák feletti tulajdonjogát megtartotta, de fenntartásának jogát - a Siófok Város Önkormányzata Siófok Város Kollégiuma kivételével - átadta a Somogy Megyei Önkormányzatnak.

18


2. A POLGÁRMESTERI HIVATAL A polgármesteri hivatal jogi személy, önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat költségvetése határozza meg a működéséhez szükséges előirányzatokat, működési és fenntartási költségeit. Az egységes hivatalon belül a következő szervezeti egységek működnek:

•

Polgármesteri Kabinet

•

Közigazgatási Osztály - Okmányiroda és Központi Iktató - Hatósági Csoport - Városi Gyámhivatal - Közterület Felügyelet

•

Közgazdasági Osztály - Pénzügyi Csoport - Számviteli Csoport - Adóhivatal - Vagyongazdálkodási és Jogi Csoport

•

Műszaki Osztály - Építésügyi Hatósági Csoport - Városüzemeltetési Csoport - Beruházási és Közbeszerzési Csoport

•

Belső Ellenőrzés

A hivatal hiearchikus felépítését az 1. ábra mutatja.

19


1.ábra: Siófok Város Polgármesteri Hivatalának szervezeti felépítése

Jegyző

Aljegyző

Közigazgatási Osztály

Polgármesteri Kabinet

Polgármester

Közgazdasági Osztály

Műszaki Osztály

Belső ellenőrzés

Okmányiroda és Központi Iktató

Számviteli Csoport

Építéshatósági Csoport

Hatósági Csoport

Adóhivatal

Városüzemeltetési Csoport

Városi Gyámhivatal

Vagyongazdálkodási és Jogi Csoport

Beruházási és Közbeszerzési Csoport

Közterület Felügyelet

Pénzügyi Csoport

20


2.1. Polgármesteri Hivatal feladat és hatáskörei A képviselőtestület egységes hivatalt hozott létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatainak ellátására. A Polgármesteri Hivatal jogi személy, önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat költségvetése határozza meg a működéséhez szükséges előirányzatokat, működési és fenntartási költségeket. A hivatalt a jegyző vezeti, feladatai: vezeti a képviselőtestület hivatalát (a polgármesteri hivatalt), gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, és gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselőinek tekintetében; döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; tanácskozási joggal részt vesz a képviselőtestület, a képviselőtestület bizottságának ülésén; szervezi az önkormányzati hivatal jogpropaganda tevékenységét; - rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat

munkáját

érintő

jogszabályok

változásairól;

a

polgármesteri

hivatal

közreműködésével előkészíti és törvényességi szempontból véleményezi a képviselőtestület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket; tájékoztatja a képviselőtestületet a hivatal munkájáról, a központi államigazgatási feladatok ellátásáról; gondoskodik arról, hogy a polgármesteri hivatalban az információáramlás megfelelő legyen; ellátja az igazgatási munka korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat; gondoskodik a polgármesteri hivatal ügyrendjének karbantartásáról; gondoskodik az önkormányzat Ügyirat-kezelési Szabályzatának naprakészségéről. Az egységes hivatalon belül működő szervezeti egységek feladatai: - Polgármesteri Kabinet feladatai: az önkormányzat és a polgármesterei hivatal részére koordinációs, jogi, szakértői, protokolláris, szervező és adminisztratív feladatok végzése; a hivatalvezetés által megjelölt stratégiai jelentőségű ügyeket készíti elő és végrehajtásukban közreműködik. Közoktatási, sport és közművelődési feladatok ellátása, városi protokoll és nemzetközi kapcsolatok segítése, a városi kulturális és sportrendezvények szervezésében való közreműködés, kapcsolattartás és pályáztatások lefolytatása vagy segítése a város közművelődési, közoktatási, sport, karitatív és egyéb civil szervezetei számára, műalkotás művészi értékéről szakvélemény beszerzése, közgyűjteményi feladatok ellátása, nem önkormányzati épületen lévő művészeti alkotás védelem, szakbizottsági döntés-előkészítés. Kapcsolattartás az önkormányzati tulajdonú társaságokkal.

21


- Közigazgatási Osztály csoportjainak feladatai: rendszeres szociális segély megállapítása, megszüntetése,

köztemetés

engedélyezése,

rendszeres

gyermekvédelmi

támogatás

és

jogosultságának felülvizsgálata, marhalevél kiállítása, mozgóárusítás engedélyezése, az üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység engedélyezése és megtiltása, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó egységekben, piacokon ellenőrzés végzése, a piac és vásár fenntartójának nyilvántartásba vétele. A háziorvosi körzetek területének, a háziorvosok és fogorvosok nevének és képesítési adatainak közszemlére tétele, bölcsőde működési engedélyének kiadása, a képviselőtestület hatáskörébe tartozó szociális kérelmek elbírálásának előkészítése, a Gyet. és az ápolási díj után a Tb-t megillető járulékok megfizetéséről gondoskodás, nyilvántartás, közgyógyellátási igazolványi ügyintézés, csecsemőotthoni elhelyezésre szoruló gyermek szociális körülményeinek kivizsgálása, a gondozási díj megállapítása, I. fokú szabálysértési hatóságként való eljárás, hagyatéki eljárással kapcsolatos feladatok ellátása, menekülteket Támogató Alappal kapcsolatos feladatok ellátása. Személyi adat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátása, útlevéllel kapcsolatos feladatok ellátása, ügyiratkezeléssel kapcsolatos feladatok ellátása, ügyiratforgalmi és hatósági adatszolgáltatás ellátása, választók nyilvántartásának összeállítása, választópolgárok értesítése, a polgármesteri hivatal belső információs feladatainak koordinálása. Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal képviselete jogi és vagyoni ügyekben a bíróságok és egyéb szervezetek előtt. -

Műszaki

Osztály

állagmegóvásának,

csoportjainak

felújításának

és

feladatai: beruházási

önkormányzati munkáinak

hasznosítású szervezése,

ingatlanok

útépítések

és

közműépítések lebonyolítása, intézményi fejlesztések, beruházási programok lebonyolítása. Az építésügyi szabályok megtartásának ellenőrzése, telekalakítással kapcsolatos hatáskörök, építési és bontási engedélyezéssel kapcsolatos hatáskörök, helyi építéshatósági jogkörben ellátandó feladatok, meghatározott illetékességi területen kiemelt építéshatósági jogkörben ellátandó feladatok, hatáskörébe nem tartozó építményekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokban szakhatósági nyilatkozat kiadása, szabálytalan építkezések esetében hatósági eljárás lefolytatása, építésügyi ellenőrzési hatáskörök, a városkép befolyásolása érdekében biztosított hatáskörök ingatlanokon lévő zöldfelületek karbantartásának elrendelése. A helyi jelentőségű természeti értékek őrzése, bemutatása, földművelésügyi hatáskörök, állategészségügyi hatáskörök, vadkárrendezéssel kapcsolatos eljárás lefolytatása, közterület-használattal kapcsolatos hatáskörök, közvilágítási feladatok ellátása, természetvédelmi jogkör gyakorlása, zajkibocsátási határérték megállapítása, működő légszennyező forrás esetén a környezetvédelmi jogkör gyakorlása, nádas, növényi hulladék, valamint tarlóégetés engedélyezése, közlekedési hatósági feladatok ellátása, 22


helyi közösségi közlekedés menetrendjének jóváhagyása, közút megrongálásának kijavíttatása, sebesség és súlykorlátozás elrendelése, vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlása, helyi vízkárelhárítás műszaki feladatainak ellátása, közműves ivóvíz ellátással és szennyvízelvezetéssel összefüggő feladatok ellátása, köztemetők felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátása, települési folyékony hulladékok leeresztő helyen történő elhelyezésének engedélyezése, köztisztasággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése, települési szilárd hulladék elhelyezésére, ár- és belvízvédekezéssel kapcsolatos károk el- és helyreállítása, zajt, rezgést okozó tevékenység korlátozása, légszennyező tevékenység korlátozása, ebek kötelező védőoltásának megszervezése, növényvédelmi feladatok ellátása, út elbontása, közútkezelési feladatok elmaradása miatt okozott kár megtérítése, közúti jelzés elhelyezése, fenntartása, közút forgalmi rendjének kialakítása, közvilágítási berendezések létesítése, üzemeltetése. - Közgazdasági Osztály csoportjainak feladatai: az önkormányzat vagyonának nyilvántartása, következő évi költségvetési koncepció és rendelettervezet előkészítése, az elfogadott költségvetésről a Kormány tájékoztatása, költségvetés végrehajtása során az előirányzatok teljesülésének nyilvántartása, éves zárszámadásra és normatív hozzájárulásokra vonatkozó elszámolás előkészítése, főkönyvvezetés, költségvetési szervek pénzellátásáról gondoskodás, költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzésének ellátása, saját és intézményi számviteli rend kialakítása. Helyi adókról szóló rendelet előkészítése, bevallások feldolgozása, fizetési határozatok kivetése, befizetések könyvelése, illetve azok elmaradása esetén a hátralékok beszedése, behajtása.

Valamennyi osztály feladata a statisztikai adatszolgáltatás és a személyes adatok védelmével és közérdekű adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátása.

23


III. AZ EMAS RENDSZER BEVEZETÉSE 1. ELŐZMÉNY A városias területek fontos szerepet játszanak az EU fenntartható fejlődési stratégiája sikerében. Ezeken a területeken találkoznak leginkább a környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi kérdések. Európa polgárainak négyötöde városias területen él, életük minőségét közvetlenül befolyásolja a környezet állapota. A városias környezet igényessége az újraindított lisszaboni stratégia azon prioritásához is hozzájárul, hogy „a befektetések és a munkavállalás számára Európát vonzóbbá kell tennünk”. Mindezen célokat felismerve 2005. évben elindult egy a Balti Városok Szövetsége által koordinált, úgynevezett Managing Urban Europe-25 (MUE-25 – Európai Városfejlesztés – 25) projekt. A MUE-25 európai projekt a városok környezetvédelmi irányítási rendszeréhez (EMS) fűződik. A MUE-25 a környezeti minőség javítását és az európai városok fenntarthatóságának megvalósítását segíti elő a városokkal való gyakorlatban is megvalósuló együttműködésével úgy, hogy a már meglévő környezeti irányítási rendszer alkalmazásához hatékonyabb működési keretet biztosít. A MUE-25 projektben összesen 23 partner vesz részt (14 önkormányzat – közöttük Siófok önkormányzata is - és 9 partnerszervezet), a projekt témája pedig: a környezetvédelmi irányítási rendszerek megvalósítása helyi közigazgatási (városi önkormányzati) egységeknél (EMS Environmental Management Systems). A projekt célja, hogy a régió önkormányzatainak tevékenységében és az önkormányzat tulajdonában lévő illetve az általuk működtetett közszolgáltatásokban a környezetközpontú irányítási rendszerek segítsék a megelőző környezetvédelmi stratégia megvalósítását. A korszerű menedzsment eszközök támogatják továbbá a környezetvédelemmel kapcsolatos projekttervezést, illetve a projektek megvalósulásának nyomon követését. A környezetvédelmi vezetési rendszerek (EMAS, MSZ EN ISO 14001) nem helyettesítik a szervezetek környezeti teljesítményét meghatározó kötelező jellegű szabályozókat, de ugyanakkor elősegíthetik a hatóságok és a szervezetek közötti kapcsolat kedvező alakulását. Ezen vezetési rendszerek által megkövetelt nyíltság - a külső és belső kommunikáció csatornáin keresztül - javítja a hitelesített szervezet és a vele kapcsolatban álló csoportok, szervezetek (pl. beszállítók, vevők, zöld szervezetek, lakosság, szakmai szervezetek) viszonyát. Egy jól működő környezetvédelmi vezetési rendszerrel a szervezet környezeti teljesítménye javulni fog, működése hatékonyabbá válik. A vezetési rendszer segítségével a nemkívánatos kibocsátások csökkenthetők a felhasználás visszafogásával és a hatékonyság növelésével. Ezenkívül a vezetési rendszer segít feltárni azon területeket, ahol lehetséges a hatékonyság javítása, és ezt nem csak a rendszerek bevezetésekor, hanem a 24


működtetés későbbi fázisaiban is megkövetelik. A rendszer elvárja, hogy növekedjen a szervezeti tagok (vezetés és alkalmazottak) környezeti tudatossága, az alkalmazottak szervezet iránti elkötelezettsége, és ezáltal is javítja a környezeti teljesítményt. Segíti továbbá a szervezetet a környezetvédelmi előírások betartásában, a megfelelés folyamatos figyelemmel kísérésében. Az előbbiekben leírt környezetvédelmi program és ahhoz kapcsolódóan felmerült hitelesített környezetvédelmi vezetési rendszerek előnyeit felismerve ragadta meg Siófok városának közfeladatait ellátó polgármesteri hivatal annak lehetőségét, hogy a MUE-25 nevű program keretében a közfeladatok hatékonyabb ellátása céljából kiépítse hivatali szervezetébe az EMAS környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert. 2. RÖVIDEN AZ EMAS-RÓL Az EMAS a Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer, angol megnevezése EcoManagement and Audit Scheme, egyike az önkéntes részvételen alapuló környezetvédelmi vezetési rendszereknek az Európai Unióban, és az Európai Gazdasági Övezetben (Norvégia, Izland, Liechtenstein). Célja, hogy támogassa a szervezetek környezetvédelmi teljesítmény értékelését és fejlesztését, valamint tájékoztassa a nyilvánosságot magáról a szervezetről és a szervezet környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javításáról. 3. AZ EMAS RENDSZER BEVEZETÉSE A POLGÁRMESTERI HIVATALBAN Siófok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2007. során kialakította az EMAS szerinti környezetközpontú irányítási rendszerét. A rendszer kiépítését a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET) segítette az ún. EMAS Egyszerűen program keretében. A programban résztvevő szervezetként szakembereink négy, havonta megrendezendő csoportos képzésen vettek részt, amelyek az EMAS bevezetésének négy fő lépését – tervezés, bevezetés, ellenőrzés és javítás – dolgozták fel (lásd: 2. ábra). A képzések között lévő időszak alkalmas volt arra, hogy a képzésen elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazzuk, vagyis kiépítsük a rendszert és javítsuk a felmerülő hibákat. A rendszer bevezetését a KÖVET szakértői a hivatalban is segítették. Az ökotérképezés módszerével mértük föl a Polgármesteri Hivatal közvetlen környezeti problémáit és a környezeti teljesítmény változását. A hivatal közszolgálati tevékenysége során kifejtett, ill. okozott közvetett környezeti hatásokat és problémákat pedig egy alkalommal az osztályvezető és más érintett kollégák részvételével megrendezett ötletbörze során vettünk száma, állapítottunk meg.

25


2. ábra:

A környezetirányítási rendszer lépései az EMAS egyszerűen módszer tükrében:

TERVEZÉS

JAVÍTÁS

Vezetőségi átvizsgálás Külső kommunikáció, jelentés

Környezeti politika Környezeti tényezők Jogi és egyéb követelmények Célok, előirányzatok és programok

Tanúsítás, nyilvántartásba vétel

VÉGREHAJTÁS ELLENŐRZÉS

Figyelemmel kísérés és mérés A megfelelőség kiértékelése Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység, megelőzés Feljegyzések

Erőforrások, szerepek, felelősségi körök, hatáskör

Felkészültség, képzés és tudatosság

KIR belső audit

26

Kommunikáció KIR dokumentáció Dokumentumkezelés A működés szabályozása Felkészülés és vészhelyzetekre

reagálás

a


IV. A VEZETÉSI RENDSZER FŐBB PONTJAINAK BEMUTATÁSA 1. KÖRNYEZETI POLITIKA A környezeti politikát 2007 márciusában készítettük el és évente vizsgáljuk felül, minden munkatárs véleményét kikérve. Aktuális környezeti politikánkat a Polgármesteri Hivatal frekventáltabb pontjain helyeztük el /1.fénykép/, a dolgozók felé ismertettük és Siófok városának internetes honlapján (címe: www.siofok.hu) is elérhetővé tettük /2. fénykép/. (A környezeti politika teljes szövege a következő - 28. - oldalon olvasható.)

1. fénykép

2. fénykép

27


28


2. A HIVATAL SZERVEZETÉBEN KIÉPÍTETT RENDSZER LEÍRÁSA 2.1.

Szerepek, felelősségi körök, hatáskörök

A Polgármesteri Hivatalon belül egy öt fős munkacsoportot hoztunk létre, akik a rendszer kiépítését végezték és működéséért felelnek. A munkacsoport vezetését a környezetvédelmi ügyintéző/környezeti megbízott végzi. Munkacsoporttagok: Csikós-Ferenczffy Réka (környezetvédelmi ügyintéző, Műszaki Osztály) Dr. Gruber Johanna (jogi ügyintéző, Polgármesteri Kabinet) Dr. Melnyák Viktória (jogi ügyintéző, Polgármesteri Kabinet) Magoriné Csató Anita (pénzügyi ügyintéző , Közgazdasági Osztály) Szücs Attila (építéshatósági ügyintéző, Műszaki Osztály) A rendszerhez kapcsolódó feladatok elosztását felelősségi mátrixba rögzítettük (lásd: 1.táblázat). 1. táblázat: Felelősségi mátrix A

környezetközpontú

irányítási

rendszer

feladatainak felelősei

Jegyző

Környezeti

Munkacsoport-

megbízott

tagok

Munkatársak

Tervezés 4.2 Környezeti politika

F

V

T

T

4.3.1 Kezdeti környezeti állapotfelmérés

T

V

T

T

4.3.2 Jogszabályi megfelelés

T

V

T

T

4.3.3 Célok és előirányzatok

F

V

T

T

4.4.1 Szervezeti felépítés és felelősség

F

T

T

T

4.4.2 Képzési szükségletek azonosítása és képzés

F

V

T

T

4.4.3 Külső és belső környezeti kommunikáció

F

V

V

T

4.4.4 A rendszer dokumentációja

T

V

T

T

4.4.5 Dokumentumok kezelése

T

V

V

T

4.4.6 A működés szabályozása

T

V

T

T

4.4.7 Felkészülés és reagálás a vészhelyzetekre

T

V

T

T

4.5.1 Figyelemmel kísérés és mérés

T

V

V

T

4.5.2 A megfelelőség kiértékelése

T

V

V

T

4.5.3 Helyesbítő és megelőző tevékenységek

T

V

T

T

4.5.4 Feljegyzések

T

V

V

T

4.5.5 Belső audit

F

V

T

T

4.6 Felülvizsgálat

F/V

V

T

T

Környezeti nyilatkozat

F

V

T

T

Bevezetés és működtetés

Ellenőrzés és helyesbítő tevékenység

Vezetőség átvizsgálás

F – döntésért felelős személy, V – megvalósítást vezető személy, T – tájékoztatott személyek

29


2.2.

Képzési igény feltárása

Tevékenységünkből adódóan minden munkatársunk folyamatosan mélyítheti ismereteit környezetvédelmi

területen.

A

munkatársak

képzési

igényéről

az

évente

ismétlődő

ökotérképezéshez kapcsolódó környezeti időjárás-jelentés elnevezésű kérdőív kitöltetése alkalmával nyerünk információt. Fontosnak tartjuk, hogy minden alkalmazottunk részt vegyen az általunk tartott képzéseken. A környezeti programjainkat a munkacsoport tagokkal közös megbeszélésen ismerteti a környezeti vezető, és miután azok elfogadásra kerültek, és a szükséges ismeretekkel ellátja a munkatársakat. Az elfogadásra került programokat a „környezeti tényezők” sablonra vezetjük rá. 2.3.

Külső és belső kommunikáció

A munkatársak bevonása a KIR-be a különböző eszközök rendszeres és mindenkire kiterjedő használata során történik, pl. ökotérképezések alkalmával, kérdőívek (időjárás-jelentések) segítségével /3. fénykép/, munkacsoport megbeszéléseken /4. fénykép/.

3. fénykép

30


4. fénykép

Környezeti céljaink és programjaink nyilvánosak, a hivatalban minden dolgozó számára a hozzáférhető közös meghajtón. Sőt Siófok város honlapján is megtalálható, hogy a lakosság, üdülők

és

különböző

szervezetek,

vállalkozások

is

értesüljenek

környezetirányítási

rendszerünkről, környezeti prioritásainkról, programjainkról. A környezeti nyilatkozat megjelentetése évente történik elektronikus formában. A nyilatkozatot közzé tesszük a város honlapján is. A külső és belső kommunikációért a jegyző, a környezeti megbízott és a munkacsoporttagok is felelősek (pl. információkérés, külső kapcsolattartás, adatszolgáltatások). A hivatal támogatja a környezetvédelmet szolgáló pozitív tevékenységet (pl: a hivatal portájánál elemgyűjtő van elhelyezve, amit az azt kihelyező cég ürít rendszeresen). A Siófoki Hírek című kiadványunkban beszámolunk az éppen aktuális környezeti pályázatban való részvételünkről, környezetvédelemmel kapcsolatos eseményekről és azok előnyeiről (pl. Illegális hulladéklerakók felszámolása pályázat, Autómentes nap, Biodiverzitás versenyben való részvétel). 2.4.

Dokumentáció, a dokumentumok kezelése

A vonatkozó dokumentumok a környezeti megbízottaknál találhatók egy iratrendezőben, illetve az elektronikus formátumúak a központi szerveren. A környezeti megbízott végzi a dokumentumok kezelését és időszakonkénti felülvizsgálatát. A különböző dokumentumok dátummal és sorszámmal vannak ellátva és időrendi, illetve logikai sorrendbe vannak rendezve. A papír alapú dokumentumok megőrzési ideje 3 év, az elektronikus dokumentumoké

korlátlan.

A

dokumentumok 31

felülvizsgálata

félévente

történik.

A


dokumentumokat a jegyző hagyja jóvá és írja alá, a megfelelő dokumentumok rendelkezésre állásáról és az elavultak begyűjtéséről a környezeti megbízott és a munkacsoporttagok gondoskodnak. Az elfogadott dokumentáció egy példánya kinyomtatva és aláírva is rendelkezésre kell állnia. 2.5.

Működés szabályozása

A KIR a siófoki polgármesteri hivatal teljes területe és tevékenysége során alkalmazandó. A hivatal nagysága és a munkatárs számossága miatt a rendszer működése a munkacsoporttagok hatékony munkáját és a dolgozók aktív közreműködését igényli. A jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatos műveletekre az eljárásokat a környezeti megbízott dolgozza ki, és a megbeszéléseken ismerteti a munkacsoporttagokkal és azután a munkatársakkal. Az utasítások betartását a munkacsoporttagok ellenőrzik, kisebb nem-megfelelés esetén figyelmeztetik munkatársukat, komolyabb nem-megfelelőség esetén szólnak a környezeti megbízottnak. A jogszabályoknak való megfelelést az éves belső audit és a féléves felülvizsgálatok alkalmával ellenőrizzük. A munkacsoport tagok közül a két jogász kolléganő követi nyomon és értelmezi a jogszabályi változásokat a Környezetvédelmi Lemeztörvénytár CD alapján, és ő gyűjti a mellékelt összefoglalót is. A hivatal közvetlen környezetre gyakorolt hatásaihoz kapcsolódó jogszabályi követelmények nyilvántartása is náluk történik. A programokat és célokat félévente felülvizsgáljuk, és amelyek megvalósultak azokat zöld színű kiemeléssel jelöljük. A KIR általános feladataihoz rendelt felelősségi köröket a felelősségi mátrixban határozzuk meg. Az egyes környezeti programok felelőseit az egyes ökotérképekre jegyezzük fel. 2.6.

Környezeti tényezők azonosítása

A polgármesteri hivatal környezeti hatása két csoportba sorolható: közvetlen és közvetett hatások. Az irodai tevékenységből fakadó közvetlen hatások a természeti erőforrások felhasználása, hulladék keletkezése, légszennyezés, esetleges havária okozása révén jutnak érvényre (összefoglalva lásd a 2. táblázatban). A közvetett hatások mértéke néha ennél lényegesen nagyobb, mind időben, mind térben, mind pedig a hatás nagyságának tekintetében. A hivatal közszolgálati tevékenységének végzésével befolyással van a közszolgáltatást ellátó cégek működésére, közvetve azok környezet-terhelésére. A közreműködés a szabályozási tervek kimunkálásában, szennyvíz- és hulladék-kezelési nagyberuházásokban, természetvédelmi akciókban jelentős befolyásra nyújt lehetőséget. 32


2.táblázat: a hivatal tevékenysége során felhasznált a környezeti hatást kifejtő anyagok, eszközök 2009. év

2010. év

2200 kg

2292,5 kg

3689

437 kg

435 kg

718,6 kg

441,24

251 db

246 db

230 db

177 db

124 db

1492 kg

1481 kg

1486 kg

1551 kg

1260 kg

Boríték

205000 db

213000 db

220000 db

226000 db

92120 db

Papír Számítógépek

1707e lap

1620e lap

1440e lap

1487e lap

1400 e lap

1400+ 144 620 db 1476 e lap

93 db

117 db

133 db

133 db

13 db

71 db

93 db

129 db

133 db

133 db

2 db

59 db

95 db

105 db

121 db

120 db

6 db

10 db

1 db

2 db

2 db

2 db

0 db

0 db

5 db

11 db

11db

13 db

6 db

5 db

13 db

15 db

15db

15 db

2 db

4 db

Laminálógép

3db

3 db

3 db

3 db

0 db

3 db

Írógép

1 db

1 db

1 db

1 db

0 db

0 db

Faxgép

5 db

5 db

5 db

5 db

0 db

0 db

Projektor

0 db

0 db

1 db

1 db

0 db

0 db

Légkondícionáló berendezé

40 db

1 db

2 db

9 db

0 db

3 db

Ügyiratforgalom

85420 db

86235 db

100577 db

103851 db

Repülőút

4764 km

3608 km

2766 km

7450 km

48137 db 7791,2 km 5220 km

7558 l+8873l

13854l+8 508,56l

12380,2 3 l+8868, 84 l

15 kg 12560kg+3 4510kg+

1720 kg (számítóg épcserék miatt) 12605kg+ 34500kg

0 kg

+15kg

2008. év 2005. év

2006. év

2007. év

Takarítószerek

2220 kg

2230 kg

2210 kg

Takarító eszközök

438 kg

437 kg

Fénymásoló és tintapatronok

250 db

Kéztörlő, Toalett papír

Monitorok Nyomtatók Szünetmentes tápegység Notebook Fénymásoló

Felhasznált üzemanyag (gázolaj+benzin)

Veszélyes hulladék

7496 l+9785 7695 l+9856 l l

0 kg 19 kg 13030kg+34 12870kg+34 Hulladék (papír+ 540kg+ 550kg+ vegyes+műanya g) 0 kg 0 kg

33

94672

11285+7 740 liter

28 kg 3566+34 6625kg 540+50 +34320 kg kg+75kg 28 kg

Siófok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának környezetvédelmi nyilatkozata Kiadványok

5 kg

5 kg

4 kg

4 kg

4 kg

10398 kg

Körny. véd. célú pályázatok, programok

3 db

1 db

0 db

1 db

1 db

456461 kW h

669850 kWh

408800 kWh

440035 kWh

2 db 536200 kWh

178351 kWh 188379 kWh

186599 kWh

194465 kWh

202039, 0 kWh

218296 kWh

1160 m3

1180 m3

948 m3

798 m3

Földgázfogyasztá s 676458 kWh Villamosenergiafogyasztás Vizfogyasztás (keletkező szennyvíz menny.)

1164 m3

1169 m3

*Megjegyzés: A hivatali autóút nem tartalmazza a hivatal dolgozóinak munkába járással megtett km mennyiségét. A dolgozók 51%-a gépkocsival, 33%-a gyalogosan vagy kerékpárral jár be a hivatalba, 16% valamilyen tömegközlekedési eszközt vesz igénybe a hivatalba járása során.

Közvetlen környezeti hatásokra vonatkozó diagramok:

Éves vízfogyasztás és annak fajlagos értéke

A vízfogyasztás az elmúlt években csökkent, amely egyrészt a dolgozók környezettudatos magatartása (tájékoztató és víztakarékos felhasználásra ösztönző e-mailek) valamint a mosdók kulcsossá tétele révén valósult meg, megakadályozva ezzel az idegenek bejárását.

34


Éves áramfogyasztás és annak fajlagos értéke

A villamosenergia-fogyasztás növekedése abból adódik, hogy az informatikai rendszer korszerűsítése 2009 óta folyamatos és több irodába kerültek informatikai berendezések, ahol korábban nem voltak (számítógép, másológép).

Éves földgázfogyasztás (távhő) és annak fajlagos értéke)

A földgázfogyasztás(távhő) ingadozását okozhatja, hogy nem megoldott az irodákban a fűtés egyedi szabályozása, az épület fűtés korszerűsítése a jövő évben várható.

35


2.6.1. A Polgármesteri Hivatal környezetre gyakorolt közvetlen hatása A környezeti teljesítmény javítása érdekében az első és legfontosabb feladat szembesíteni magunkat a környezeti problémákkal, a változtatás lehetőségeivel és szükségességével. Ennek egyik eszköze az ökotérképezés, amely mintegy tükröt tart a szervezet elé, segítő szándékkal mutatva rá a környezetvédelmi hiányosságokra. A módszer haszna abban rejlik, hogy egyszerű, olcsó, kevés időt vesz igénybe, mégis pontosan azonosítani tudja azokat a területeket, ahol fejlesztésre van szükség. Jó eszköz arra is, hogy a munkatársakban tudatosítsuk a környezeti problémákat, és hogy bevonjuk őket a javításokba, amik az ő munkakörülményeiket is egészségesebbé, kellemesebbé teszik. Az ökotérképezés során a vállalat belső embere és/vagy egy külső megbízott a telephely helyszíni bejárása során rendre felméri a vízhez, talajhoz, energiához, hulladékhoz, levegőhöz, kockázatokhoz fűződő jó és rossz gyakorlatokat, a felmerülő problémákat és a javítás lehetőségeit. Az ökotérképezést kiegészíti egy kérdőív, melyet a kollegák töltenek ki. Véleményük, ötleteik rendszerint komoly segítséget jelentenek a problémák megtalálásában és megoldásában. A kérdőíveket összesítve kiderül, hogy mely területeket ítélik ők problémásnak, így ezeken a területeken érdemes javítási megoldásokat keresni. A feltárt problémákat és a javasolt intézkedéseket azok megvalósíthatósága, környezeti és gazdasági haszna szerint értékeljük, aminek eredménye egy prioritási lista (lásd: 3. táblázat). A lista élén a könnyen megvalósítható, jelentős gazdasági és/vagy környezeti haszonnal járó intézkedések állnak, melyekkel a vállalatnak érdemes környezeti teljesítményének javítását elkezdenie, míg a lista végén a nehezebben megvalósítható javaslatok vannak, melyeket a hosszabb távú tervek közé lehet beilleszteni.

3. táblázat: A polgármesteri hivatal ökotérképezése során feltárt közvetlen környezeti problémák Terület

Energia

Helyiség

Probléma

Intézkedési javaslat

Irodák, Tes-

Bekapcsolva hagyott

Tudatformálás, emlékeztető

tületi terem

monitorok

matricák kihelyezése

CRT monitorok nagyobb

CRT monitorok LCD-re

Energia, Kockázatok

Irodák

fogyasztása és sugárzása cserélése

36

Megvalósít Környeze

Gazdaság Össze-

-hatóság

ti haszon

i haszon

sen

5

4

4

13

4

4

4

12

Siófok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának környezetvédelmi nyilatkozata Terület

Hulladék

Helyiség

Irodák


Gazdaság Össze-

-hatóság

ti haszon

i haszon

sen

4

4

4

12

3

4

4

11

Nem környezetbarát,

Takarítószerek

veszélyes anyagnak

környezetbarátra cserélése, 3

5

3

11

minősülő takarítószerek

ahol csak lehetséges

4

4

3

11

3

4

4

11

technológiával készült papír 4

4

3

11

4

5

3

12

3

4

3

10

3

4

4

11

3

4

3

10

Probléma

Nyomtatók tonerei nem újratöltöttek

Egyszer használatos Hulladék

Irodák

tollak, nem környezetbarát irodaszerek

Víz, levegő Mindenhol

A nyomtatók nem Hulladék

Irodák

alkalmasak kétoldalas nyomtatásra A kikapcsolt elektromos

Energia

Irodák

eszközök is fogyasztanak energiát

Intézkedési javaslat

Újratöltött tonerek használatának megvizsgálása Irodaszerek beszerzésének átgondolása, környezetbarát beszállítók felkutatása, ügyfeleknek helyhez kötött toll

Nyomtatók cseréjekor legyen szempont a kétoldalas nyomtatási funkció Kikapcsolható elosztók beszerelése Újrahasznosított papír,

Hulladék

Irodák

Nem újrahasznosított papír használata

vagy környezetbarát

használatának megvizsgálása Gépjárműhasználat racionalizálása

Levegő

Utazás

Üzemanyagfogyasztás csökkentése ÖKO-driving oktatás

Levegő

Utazás

A hivatal dolgozói

Kerékpározás,

túlnyomórészt

tömegközlekedés

gépjárművel érkeznek

népszerűsítése,

munkahelyükre

kerékpártároló bővítése

Szelektív gyűjtés kiterjesztése: gyűjtőpont Hulladék

Mindenhol

Szelektív hulladékgyűjtés

kihelyezése az

csak a papírra terjed ki

Önkormányzat bejáratához, mellé tábla, hogy az Önkormányzat támogatja a

37

Siófok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának környezetvédelmi nyilatkozata Terület

Helyiség

Probléma


Gazdaság Össze-

-hatóság

ti haszon

i haszon

sen

Tudatformálás

3

2

3

8

Mozgásérzékelős világítás

3

2

2

7

1

3

2

6

1

3

2

6

Intézkedési javaslat szelektív gyűjtést

I.-II. em. Energia

mosdó, irattár

Energia

Irodák

Energia

Irodák

Elvétve égve hagyott világítás

Hűtés kialakítása

Irodahelyiségek hűtésének

gazdaságtalan

átalakítása

Fűtés kialakítása elavult,

Fűtési rendszer

korszerűtlen

korszerűsítése

2.6.2. Jelentős tényezők azonosítása A környezeti tényezők azonosítása évente történik, egyrészt az ökotérképezés módszerével (közvetlen tényezők és hatásaik), másrészt a tevékenységeink hatásainak (közvetett tényezők és hatásaik) értékelésével. Az így feltárt problémákat sorrendbe állítjuk három szempont szerint: megvalósíthatóságok, környezeti haszon, gazdasági haszon. Ezen túl környezeti tényezőinket egy mátrixban értékeljük 1-3 értékkel, az adott szempont jelentősége alapján (lásd a 4. táblázatban). Az értékelési szempontok a következők: - Anyag- és energiaáram - Jogszabályi megfelelés - Környezeti hatások - Aktuális gyakorlat a hivatalnál - Dolgozói vélemény

38


4. táblázat: A tevékenységhez kapcsolódó közvetlen (kl.) és közvetett (kt.) tényezők Jogsza-

Menynyiség

bályi

Hatások

Gyakor-

Dolgozói

lat

vélemény

megfelelés

Összesen

x1

x2

x3

x1

x1

3

2

3

2

2

20

3

2

3

2

2

20

3

2

3

2

2

20

3

1

3

2

3

19

2

1

3

2

3

18

3

1

3

2

2

18

3

1

3

2

2

18

3

1

3

2

1

17

pályázatok bekérése

3

1

2

2

3

16

városüzemeltetés (kt.) – tudatformálás

3

1

3

1

2

15

intézmények fenntartása (kt.)

3

1

2

2

2

15

1

2

2

1

1

13

1

2

2

1

1

13

2

1

1

2

3

12

1

2

1

2

2

12

1

1

1

1

1

8

városüzemeltetés (kt.) – vízminőség-védelem, szennyvízkezelés-csatornázottság városüzemeltetés (kt.) - szelektív gyűjtők hulladékgyűjtése városüzemeltetés (kt.) – települési környezetfejlesztés, természetvédelem energia felhasználás (kl.) - Irodai berendezések használata, világítás, fűtés légszennyező anyagok kibocsátása (kl.) Külföldi utazás (repülőutak), belföldi utazás (autóhasználat), postázás városüzemeltetés (kt.) - közvilágítás energiafelhasználása városüzemeltetés (kt.) - légszennyező anyagok kibocsátása (környezetbarát közlekedési mód használata, út-és járdaépítés/javtás) pályázatok kiírása (kt.) - környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele papír, mint anyagfelhasználás (kl.) - irodai papírfelhasználás, postázás, anyagok és

veszélyes hulladék keletkezése (kl.) - irodai berendezések használata, világítás, elemek használata, autóhasználat elektronikai hulladék keletkezése (kl.) - irodai berendezések használata, selejtezése erőforrás felhasználás (kl.) - irodai eszközök beszerzése kommunális hulladék keletkezése (kl.) - irodai tevékenység, rendezvények vízfelhasználás (kl.) - irodai tevékenység, autómosás

39


2.7.

Jogi és egyéb követelmények

- A hivatal működéséhez közvetlenül kapcsolódó jogszabályok: 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1129/B/2004. AB határozat a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 11. § (1) bekezdése, valamint Vízvár Község Önkormányzatának a talajterhelési díjról szóló 11/2004. (VIII. 25.) számú rendelete 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról 220/2004. (VII.21.) Korm. R. a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 219/2004. (VII.21.) Korm. R. a felszín alatti vizek védelméről 38/1995. (IV.5.) Korm. R. a közműves ivóvízellátásról és közműves szennyvízelvezetésről 21/2002. KöVIM rendelet a viziközművek üzemeltetéséről 110/E/2008. AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatáról a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. számú melléklet E) pontja 18. és 19. alpontjával összefüggésben 1072/B/2001. AB határozat a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. számú melléklete E) pontjában foglalt rendelkezések alkotmányellenességének vizsgálatáról 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 18/1996. (VI:13.) KHVM r. a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről 45/2003. (XII. 29.) PM rendelet az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvényben megjelölt vámtarifaszámok alkalmazásáról 2003. évi LXXXVIII. törvény az energiaadóról 949/B/2000. AB határozat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 26. § (1), (2), (3) és (4) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálatáról 393/B/2001. AB határozat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 26. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról 105/B/2001. AB határozat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 23. § b) és d) pontjai,

27.

§

(3)

bekezdésének

d)

pontja,

alkotmányellenességének vizsgálatáról 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról

40

valamint

28.

§

(1)

bekezdése


98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 126/2003. (VIII.15.) Korm. R. a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről 16/2002. (IV.10.) EüM r. a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 2/2007. (II. 9.) SZMM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról 1993. évi XCIII törvény a munkavédelemről - A hivatal működéséhez közvetve kapcsolódó (közszolgálati tevékenységére vonatkozó) országos szintű környezetvédelmi jogszabályokat azok nagy száma miatt a nyilatkozatban nem soroljuk fel, hanem megjegyezzük azt, hogy: A Polgármesteri Hivatalra vonatkozó jogszabályi és egyéb követelmények meghatározását a környezeti megbízott követi nyomon és értelmezi a jogszabályi változásokat a Complex Jogtár+ alapján, és ő gyűjti a mellékelt összefoglalót is. A jogszabályoknak való megfelelést a belső audit és a féléves felülvizsgálat alkalmával ellenőrizzük. Az eddigi ellenőrzések során a Polgármesteri Hivatal működése kapcsán jogszabályi meg nem felelés nem volt. - A hivatal működéséhez közvetve kapcsolódó helyi önkormányzati környezetvédelmi rendeletek: Siófok Város Önkormányzata 22/2006. (IX. 8.) sz. rendelete az állattartásról Siófok Város Önkormányzata 39/2005.(X. 28.) sz. rendelete a siófoki Balaton-meder használatának egyes helyi szabályairól Siófok Város Önkormányzata 22/2005.(IV.29.) sz. rendelete a helyi építészeti és történeti értékek védelméről Siófok Város Önkormányzata 29/2004. (IX.30.) sz. rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Siófok Város Önkormányzata 35/2004.(XII.17.) sz. rendelete az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékosságot célzó felújításának támogatásáról Siófok Város Önkormányzata 26/2004. (VIII.13.) sz. rendelete a talajterhelési díjról Siófok Város Önkormányzata 19/2004.(VI.30.) sz. rendelettel módosított 31/1994.(VIII.18.) sz. rendelete a Töreki halastavak és térsége természetvédelmi területté nyilvánításáról 41


23/2009 (VI.30.) sz. rendelet a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapításáról Siófok Város Önkormányzata 29/2003.(VIII.29.) számú rendelete Siófok város zöldfelületeinek használatáról és védelméről Siófok Város Önkormányzata 24/2010.(XII.17.) számú rendelete a köztisztaságról 2.8.

Célok, előirányzatok és programok

Környezetvédelmi stratégiánkat a környezeti politikánkban fogalmazzuk meg. Célokat, előirányzatokat és programokat az ökotérképezés során azonosított problémákra és a jelentős tényezőkre készítünk. A problémákat, célokat, programokat, határidőket és felelősöket dokumentáljuk. Közvetlen célokat és programokat fogalmazunk meg a polgármesteri hivatal szervezetének környezetközpontú működése érdekében és közvetett célokat és programokat a közfeladatok ellátása során végzett tevékenységeink környezetünk védelme és minőségi javulása céljából. A közvetlen és közvetett környezeti hatás okozta környezeti problémák megoldására természetesen a kitűzött feladatokat, ill. programokat is két csoportba kell sorolnunk. Továbbá figyelembe kell venni, hogy az egyes osztályok tevékenységét ellátó feladatai során a közvetlen vagy a közvetett feladatok megoldásában tud dominánsan szerepet vállalni. A polgármesteri hivatal által ellátandó közszolgálati feladatok szerint így a polgármesteri hivatalban működő csoportok közül a Beruházási és Közbeszerzési, a Városüzemeltetési, Építésügyi Hatósági a közvetlen és közvetett feladatok végrehajtásában is jelentős szerepet tud vállalni, míg más osztályok elsősorban csak a közvetlen feladatokban tudják kivenni a részüket. Néhány konkrét példát említve: - A Beruházási és Közbeszerzési Csoport az építéseket megelőzően már a tervezési fázisban előtérbe helyezi a környezethatékony műszaki megoldások alkalmazását, a kivitelezésre vonatkozó

pályázati

környezetvédelemre

kiírások és

összeállításánál

lehetőséget

biztosít

különösen

alternatív

nagy

hangsúlyt

környezethatékony

fektet

a

technológiák

bevezetésére, támogatja a bontott anyagok (pl.: aszfalt) újrahasznosítását, burkolatépítések során előtérbe helyezi a visszabontható és újrahasználható térkőburkolatok alkalmazását, fokozott figyelmet szentel a csapadékvíz tisztítására és kezelésére pl.: olaj- és iszapfogó műtárgyak csapadékvíz-elvezető rendszerbe való beépítésével. - A Városüzemeltetési Csoport tevékenységének minden területén alkalmazza és szem előtt tartja a környezet védelmét, így a lomtalanítási akció során évről-évre arra törekszik, hogy egyre több embert von be az akcióba. Természetesen e szempontot a helyi jelentőségű természeti értékek őrzése érdekében; az állategészségügyi, természetvédelmi hatáskörének alkalmazásakor; vadkárrendezéssel kapcsolatos eljárás lefolytatásakor; közterület-használattal kapcsolatos 42


hatáskörök alkalmazásakor is figyelembe veszi. Ezen kívül a közvilágítási feladatok ellátása során: az energiatakarékos megoldások alkalmazása (pl.: feszültségszabályozó beépítése); zajkibocsátási határértékek betartatása, ill. zajt, rezgést okozó tevékenység korlátozásakor; működő légszennyező forrás esetén a környezetvédelmi jogkör gyakorlása; nádas, növényi hulladék, valamint tarlóégetés engedélyezése/tiltása esetén. Továbbá a közlekedési hatósági feladatok ellátása során: az útcsatlakozás létesítéséhez történő hozzájárulás, helyi közlekedés menetrendjének jóváhagyása, közút megrongálásának kijavíttatása, közlekedés résztevőinek figyelmeztetése, sebesség és súlykorlátozás elrendelése alkalmával,, a közút forgalmi rendjének kialakításakor, felülvizsgálatakor. A környezetvédelmi szempontok érvénysülnek a helyi vízkárelhárítás műszaki feladatainak, közműves ivóvízellátással és szennyvízelvezetéssel összefüggő feladatok ellátásakor, települési folyékony hulladékok leeresztő helyen történő elhelyezésének

engedélyezése, köztisztasággal

ellenőrzésekor;

közterületek

tisztántartásáról

kapcsolatos gondoskodás,

kötelezettségek települési

teljesítésének

szilárd

hulladék

elhelyezésére; védelemre tervezett természeti területen veszélyeztető tevékenység megtiltása, helyi védelem alatt álló természeti értéket veszélyeztető tevékenység megtiltása, közlekedés és tartózkodás korlátozása; ebek kötelező védőoltásának megszervezése; növényvédelmi feladatok ellátása, fenntartása során. - Az Építésügyi Hatósági Csoport a hatósági engedélyek kiadása előtt a beruházások, építkezések, stb. terveit - A jogszabályoknak előírtak szerint – környezetvédelmi, természetvédelmi, kertészeti, közlekedési, vízvédelmi szempontból az illetékes munkatársakkal véleményeztetik. - A Polgármesteri Kabinet illetékes munkatársa előkészíti és szorgalmazza a szakbizottság és Képviselőtestület környezeti nevelési célú döntéseit. Az önkormányzat fenntartásában lévő Baross Gábor szakközépiskolában támogatja a környezetvédelmi szakközépiskolai képzést. Az önkormányzat a közművelődési pályázati keretének terhére támogatja a Nők a Balatonért Egyesületet, amelynek alapító okiratába foglalt egyik kiemelt célja a környezet védelme. A következő két táblázatban a 2010. évi közvetlen (5. táblázat) majd pedig a közvetett (6. táblázat) környezetvédelmi programokat soroljuk fel.

43

Siófok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának környezetvédelmi nyilatkozata 5. táblázat: A Polgármesteri Hivatal működését érintő környezetvédelmi programok (közvetlen célok és programok) Probléma

Régi

Tevékenység

(2010 év)

Hatások

Cél

Várható

Célelőirányzat

Program

Célindikátor

Határidő

Felelős

környezeti előnyök

monitorok

cseréje

újakra,

laptopok

cseréje Irodai munka

új

Tényező

Indikátor

erőforrások Energiafelhasználás

kimerülése,

asztali

légszennyezés

Tudatformálás,

Energiafelhasználás

Energiafogyasztás

csökkentése

2011.04.01.

mérése

számítógépekre CsikósFerenczffy

Elavult

fűtési

rendszer

erőforrások Irodai munka


218296kWh

kimerülése, légszennyezés

Energiapazarlás megszüntetése

Réka

Energiafelhasználás Fűtés csökkentése 10 %- korszerűsítése kal.

Energia felhaszná2012.12.31.

lás csökkentése

(Napelem pályázat)

Tudatformálás,

Túl sok elektromos eszköz használata

erőforrások Irodai munka


kimerülése, légszennyezés

központosított Energiapazarlás

teafőzés,mikrohasz

megszüntetése

nálat,otthonról hozott

készülékek

megtiltása.

44

2011.04.01.

Kocsis Tibor


Probléma

Tevékenység

A gépjárműhasználat

Tényező

Légszennyező Utazás

optimalizálása

anyagok kibocsátása

Indikátor

Hatások

(2010. év)

10143 l gázolaj és

légszennyezés

8882 l

Irodai munka

papír arányának

Irodai munka

tönzésének hiánya

Tevékenység

Nem környezet-

módon történő munkába járás

csökkentése

sek összeszervezése

Hulladék keletkezése

hulladéklerakók

csökkentése és

Nyomtatók

telítődése,

nagyobb arányú

alapértelmezettként

területfoglalás

„újrapapír”

2 oldalasra állítása

1476 e lap

használata

Környezettudatos

barát járművel, ill.

előadás,helyszínelé

benzin

növelése

Probléma

Légszennyezés

Papírfelhasználás

papírhasználat,

gondolkodás ösz-

Célindikátor

Öko-driving

Nagy mennyiségű

környezetbarát

Cél

Célelőirányzat

Javuló a

Kibocsátások

környezeti

csökkenése

Tényező

teljesítmény Indikátor (2010. év)

Hatások

Légszennyező Utazás

Tudatformálás

anyagok kibocsátása

légszennyezés

Cél

Légszennyezés csökkentése

A határidőre meg nem valósult programokat pirossal jelezzük.

45

Várható Program

Öko-driving oktatás megszervezése

„Helyszínelési naptár” vezetése

környezeti

Csikós2011.12.31.

2011.06.01.

Ferenczffy Réka

levegőszennyezés

Dr.

csökkentése

Melnyák Viktória

Környezetbarát papírbeszerzés arányának növelése

hulladékmennyisé 2011.06.30.

Isó Károly

(40%)

Környezetvédelmi

környezettudatos

tájékoztató e-

nevelése

mailek küldése.

Célindikátor

Felelős

előnyök

Munkatársak

Célelőirányzat

Határidő

g és levegőszennyezés csökkentése

Csikósfolyamatos

Ferenczffy Réka

környezettudatos gondolkozás Várható

Program

Határidő

Felelős

környezeti előnyök

Környezetbarát jár-

A polgármesteri

művel (pl.kerékpár-

hivatal előtti kerék-

ral) történő mun-

pártároló bővítése

kába járás

és lefedése.

ösztönzése.

„Autómentes Nap”

Csikós2012.06.31.

Ferenczffy Réka

levegőszennyezés csökkentése

Siófok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának környezetvédelmi nyilatkozata 6. táblázat: A Polgármesteri Hivatal működéséhez kapcsolódó környezetvédelmi programok (közvetett célok és programok)

Levegőtisztaság-VÉDELEM

Ssz.

1.

2.

Program,

2010. évi helyzet,

Megvalósítás

tervezett intézkedés


időpontja

Elkerülő út kiépítése a 67-es

A légszennyezési

körfogalmi csomóponttól a Marosi

adatokban mutatkozó

útig Kele u. végéig

Önkormányzatra Célindikátor

Következmény

2011-2012.

Járműforgalom csökken

A légszennyezési

I.szakasz

(jármű/nap),

adatokban mutatkozó káros

káros anyag csökkenés,

levegőszennyezés és

anyag csökkenés,

porterhelés csökkenése

zajterhelés csökken (%)

porterhelés csökkenése

Kerékpártárolók telepítése

A városközpontot

(Szabadság tér)

levegőminőségének

terhelődő várható költség (eFt)

Felelős,

2010. év végi

közreműködő

állapot

önkormányzat2

Terv a teljes szakaszra elkészült,

Kerékpáros közlekedés A légszennyezési adatokban önkormányzat2

2011.

elősegítése

javulása

Terv elkészült

mutatkozó káros anyag és zaj-csökkenés, porterhelés csökkenése

3.

A gépjárműközlekedés-mentes

Városközponti parkoló

városközpont kialakítása

bővítése, átépítése

2011-2012.

Levegőszennyezettség

önkormányzat2

Terv elkészült

zajkibocsátás és

Sió u. - Sorház u. sarka

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

Ssz.

4.

Program,

2010. évi helyzet,

Megvalósítás



időpontja

A városban forgalomlassító

körforgalmak kiépítése

2012.

Önkormányzatra terhelődő várha-

Felelős,

Célindikátor

Következmény

Kisebb balesetveszély,

Javul a

önkormányzat,

intézkedések bevezetése

energiatakarékosság

közlekedés

Somogy Megyei

Sió u.-Mártírok u.

(lámpák helyett)

biztonsága,

Közútkezelő Kht.

tó költség (eFt)

46

közreműködő

2010. év végi állapot

Terv elkészült

Siófok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának környezetvédelmi nyilatkozata környezetbarát megoldás 5.

A település zöldterületeinek

Szabadság tér,

2011.

20.000

A zöldfelületek területe Javul a környezet önkormányzat2 2

bővítése parkosítással, zöldsávok

nő (3000-4000 m )

kialakításával.

6.

állapota, a levegőminősége

Fő u. Ny-i szakasza

2011

A gépjárműközlekedés-mentes

Kerékpárút építése a Fő

2010.

városközpont kialakítása

utcán

(Mélygarázs lehajtó tetején)

Kivitelezés folyamatban

Szabadság téren átmenő


30.000

Kerékpárút hossza nő

Levegőminőség

(800 m)

javulása, lakosság

önkormányzat1

Elkészült

egészségi állapota

2011.


javul

kerékpárút

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELEME

Ssz.

7.

Program,

2010. évi helyzet,

Megvalósítás



időpontja

Töreki Természetvédelmi Területen

Zöldfelület-növelés

2011-2012.

Önkormányzatra terhelődő várha-

Felelős,

Célindikátor

Következmény

Nő a települési

Javul a városrész

és a Szabadi magasparton (helyi

zöldfelület nagysága,

környezetvédelmi

Szabadi magasparton 20

védettségű) őshonos fafajok

őshonos fafajok

állapota

db gesztenye,10 db

telepítése

egyedszámának

(levegőminőség

nyírfa,3 db hárs telepítése

növelése

javulása,

tó költség (eFt) 1000


közreműködő önkormányzat2

Részben megvalósult.

tájképmegőrzés) KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS – VÍZELLÁTÁS, CSATORNÁZOTTSÁG

Ssz.

Program,

2010. évi helyzet,

Megvalósítás



időpontja

Önkormányzatra terhelődő várható költség (eFt)

47

Célindikátor

Következmény

Felelős,

2010. év végi

indikátor

közreműködő

állapot

Siófok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának környezetvédelmi nyilatkozata Fő u. 8.

9.

Csapadékvíz-elvezető rendszer kapacitásának bővítése (500>800), új hálózat kiépítése

A szennyvízcsatorna-hálózat bővítése, ellátatlan területeken kiépítése

Déli városrész, Jázmin u. Szegfű u., Kiss J. altábornagy u., Bethlen G. u.

2011.

Korszerű csapadék- Javul a felszíni víz önkormányzat1, elvezetés, csökken csatornahálózat hossza nő (300 m) a Balaton terhelése

2011.

Szennyvízcsatorna hossza nő (350 m)

2009. 11. 30.

Nőnek a csatornázott területek, önkormányzat1, javul a Balaton vízmin., talajvéd.

Megvalósult

Tervezés megtörtént

Megvalósult

KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS – ENERGIAGAZDÁLKODÁS

Ssz.

10.

Program,

2010. évi helyzet,

Megvalósítás



időpontja

Panelprogram (az állami

15 db társasház

folyamatos

támogatásra pályázó társasházak

támogatása

Önkormányzatra terhelődő várható

Célindikátor

költség (eFt) 130.000

Hőszigetelés,

Következmény

Felelős,

2010. év végi

indikátor

közreműködő

állapot

Fosszilis

önkormányzat1

Részben megvalósult

önkormányzat1

KEOP pályázat + új

nyílászárók cseréje, energiafogyasztás

önkormányzati támogatása 1/3

fűtési rendszerek

részben)

Korszerűsítése,

csökkentése

megújuló energiaforrások alkalmazása) 11.

Közvilágítás korszerűsítése

2012.

,

energiatakarékossági céllal

Környezetbarát és

Elektromos

költséghatékony

energia-

közúthálózati

közvilágítási rendszer

megtakarítás

fejlesztéseknél

kialakítása

48

Siófok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának környezetvédelmi nyilatkozata KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS – KÖRNYEZETTUDATOSSÁG KIALAKÍTÁSA

Ssz.

12.

Program,

2010. évi helyzet,

Megvalósítás



időpontja

Az óvodákban és iskolákban a

A szelektív hulladék-

folyamatos

gyerekek játékos nevelése a környezetvédelemre

Önkormányzatra terhelődő várható

Célindikátor

költség (eFt)

Következmény

Felelős,

indikátor

közreműködő

önkormányzat1, Részben megvalósult.


Az önkormányzat

Óvodai, iskolai

A lakosság

gyűjtés gyakorlatának

részéről nem igényel

foglalkozáson a

környezeti

óvoda, iskola,

34 db szelektív

elsajátítása az óvodák-

költséget.

szelektív

felelőssége nő a

civil szervezetek

kukásautó (játék)

ban és általános

hulladékgyűjtés

környezettudatos

iskolákban.

elsajátítása.

magatartás kiala-

óvodáknak.

kítása.

13.

A 2011-2012. évi útépítések

Az útépítésnél a bontott

megvalósítására irányuló közbeszerzési pályázatokban

folyamatosan

A keletkező

anyagok

részéről nem igényel

hulladékok

lerakással történő

újrahasznosítási

költséget.

mennyiségének

ártalmatlanításának

csökkentése

csökkenése

környezetvédelmi célú szempontok mértékének figyelembe érvényesítése

Az építési hulladékok önkormányzat1

Az önkormányzat

vétele a bírálat során.

1:

önkormányzat közvetlen önkormányzati feladatok, amelyeket az önkormányzat szervezeteinek kell megoldaniuk önkormányzat2: a város és más gazdálkodó szervezetek, illetve a lakosság bevonásával megoldandó feladatok, amelyekhez szükséges az önkormányzat szervezési intézkedése önkormányzat3: államigazgatási (nem helyi szervek) által megoldható, illetőleg elősegíthető feladatok, amelyek megoldását az önkormányzatnak szorgalmaznia célszerű

A meg nem valósultakat pirossal jelezzük.

49

Folyamatosan


A környezetvédelem terén elért eddigi eredmények: 1. Siófok Város Települési Környezetvédelmi Programja 2009-2014: a Környezetvédelmi Program felülvizsgálata és a feladatterv aktualizálása 2009-ben megtörtént. Jelen Környezetvédelmi Nyilatkozatban foglalt célok, programok összhangban állnak a környezetvédelmi programban szereplő feladatokkal is. 2. Siófok Város Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálata a 2010-es évben vált esedékessé, amelybe már beépítésre kerültek a legújabb jogszabályi és EU-s követelmények, fejlesztési stratégiák is. 3. „Illegális hulladéklerakók felszámolása” pályázat: a Vidékfejlesztési Minisztérium (és jogelődje a Környezetvédelmi és Vízügyi minisztérium) támogatásával valósult meg a város területén 8 helyszínen az illegális hulladéklerakások megszüntetése, a megtisztított területek növényesítése. Tájékoztató táblák kerültek kihelyezésre 4 helyszínen, amelyen felhívjuk a figyelmet a siófoki Hulladékudvar és a városban működő szelektív gyűjtőjárat igénybe vételére, Az óvodások és kisiskolások ÖKO Játék program keretében ismerkedhettek a szelektív gyűjtéssel és a hulladékok hasznosításával. A környezettudatos nevelés elősegítésére minden óvodai csoport kapott egy-egy játék szelektív gyűjtős kukásautót, Kiadásra került még egy tájékoztató brossúra is, melynek célja az illegális hulladéklerakások visszaszorítása. A jelentős illegális hulladékmennyiség miatt a Sió-part melletti biciklis útra 3 db kerékpáros hulladékgyűjtő került kihelyezésre kísérleti jelleggel, ami Magyarországon egyedülálló. 4. Autómentes Nap: Siófok Város Önkormányzata 2010-ben csatlakozott az Európai Mobilitási

Hét

keretében

megrendezett

„Autómentes

Nap”

kezdeményezéshez.

Kerékpáros versennyel és KRESZ teszttel próbáltuk színesíteni a programot. Az érdeklődők ingyenesen vehették igénybe a szakszervizek által biztosított kerékpáros átvizsgálást és gyorsszervizt. A kerékpáros szemétszedésben részt vettek Siófok Város polgármestere és képviselő-testületi tagok is, a kisiskolásoknak pedig kerékpár túrát szerveztünk a Töreki Természetvédelmi Területre. Az ÖKO piac termékei egész nap kaphatóak voltak a Fő téren, melyek iránt nagy érdeklődés mutatkozott. „Bringára fel” mozgalmat hirdettünk a Hivatal dolgozói és még két siófoki cég dolgozói között, amely keretében egy 60.000 Ft-os kerékpár utalványt nyert a legnagyobb arányban részt vett cég dolgozója. 5. Biodiverzitás verseny: Városunk a tavalyi évben 3. helyezést ért el kategóriájában a Magyarországi települések közül a „biológiai sokféleség” megőrzésére meghirdetett versenyben. 50


A megvalósult programok képekben:

Világítótestek cseréje

Kerékpáros hulladékgyűjtő, új kerékpárút

51


„Illegális hulladéklerakók felszámolása” pályázat Ilyen volt

Ilyen lett

Szelektív kukásautó és ÖKO játék program

Kerékpársávok

52


Szelektív hulladékgyűjtés

53


2.9.

Vészhelyzetekre reagálás

A lehetséges vészhelyzeteket a „Kockázatok” ökotérképen azonosítottuk, az ökotérképezések során felülvizsgáljuk. Az eredményt kockázatértékelésben összesítjük és programokat dolgozunk ki a kockázatok csökkentésére. 2.10. Figyelemmel kísérés és mérés Az Ellenőrzés sablon elnevezésű „nyomtatványunk” tartalmazza, hogy miket és milyen rendszerességgel mérünk. A környezeti vezető és a belső auditor a féléves felülvizsgálat és a belső audit keretében ellenőrzi a rendszerrel kapcsolatos adatokat. 2.11. A megfelelőség és nem megfelelőségek kiértékelése A jogi és egyéb követelményeknek való megfelelés kiértékelése félévente történik az Ellenőrzés sablon segítségével. Nem-megfelelőség észlelése esetén az azt észlelő munkatárs szól a környezeti megbízottnak, aki a helyesbítő tevékenységet elvégzi. A további nem-megfelelőség elkerülése érdekében a környezeti megbízott a munkacsoporttagok bevonásával változtat az adott gyakorlaton. A helyesbítő tevékenység eredményességének vizsgálata a félévenkénti felülvizsgálati bejárások során történik. A nem-megfelelőségeket a környezeti megbízott dokumentálja. 2.12. Feljegyzések kezelése A KIR-hez kapcsolódó feljegyzéseket a feljegyzés sablonon a környezeti megbízott gyűjti és rendszerezi. A papír alapú feljegyzések egy iratrendezőben vannak a környezeti megbízottnál, az elektronikus formátumúak pedig a központi szerveren. 2.13. Belső audit A belső auditot a vezetőségi átvizsgálás előtt végzik a környezeti megbízott és a belső auditor. A belső audit minden területre és minden rendszerelemre kiterjed. Az audit programot az Ellenőrzés sablon tartalmazza.

54


2.14. Vezetőségi átvizsgálás A féléves felülvizsgálatot és a belső audit eredményét az éves vezetőségi átvizsgálás alkalmával értékeljük ki. A célok teljesülését évente vizsgáljuk meg, az egyes ökotérképek segítségével. A hatásköröket és felelősségeket szintén felülvizsgáljuk, és az esetleges változásokat megjelenítjük a felelősségi mátrixban. A vezetői átvizsgálás hagyja jóvá a környezeti nyilatkozatban megjelenő információkat. 2.15. Alapmutatók EMAS III. alapján Az EMAS III. rendelet alapján a szervezet alapmutatóit az alábbi területekre kell meghatározni: −Energiahatékonyság −Anyagfelhasználás −Víz −Hulladék −Biológiai sokféleség −Kibocsátások Mivel a Polgármesteri Hivatalban termelési tevékenység nem folyik, ezért a szervezet teljes éves kibocsátási mutatóját (“B”) a dolgozók létszámára vonatkoztatva adtuk meg. 6.táblázat Alapmutatók

Energiahatékonyság

Anyagfelhasználás Víz Hulladék Biológiai sokféleség (beépített terület)

Kibocsátás

"A" szám Földgáz: 1930 GJ Villamos energia: 785,86 GJ Benzin: 233,33 GJ Diesel: 392,153 GJ Összesen: 3341,343 GJ

"B" szám

"R" szám

126

26,52 GJ

Papír: 7,38 tonna 798 m3 Papír+vegyes+műanyag: 38,156 t Veszélyes : 0,028 t Összesen: 38,2 t

126 126

0,058 tonna/fő 6,3 m3/fő

126

0,3 t/fő

1812 m2

126

14,4 m2/fő

Autó: 87627 kg CO2 Repülő: 1921 kg CO2 Villamos energia: 123 883 kg CO2 Távhő: 8579 kg CO2 Összesen: 222 010 kg CO2

126

1762 kg CO2

*A táblázatban szereplő CO2 kibocsátásra vonatkozó értékek az alábbi internetes oldalakon található módszerek alapján lettek kiszámolva: www.carbonarium.com, www.emkas.hu

55


A KÖRNYEZETVÉDELMI HITELESÍTŐ NYILATKOZATA A HITELESÍTÉSRŐL ÉS AZ ÉRVÉNYESÍTÉSRŐL Ferjancsik Zsombor EMAS környezetvédelmi hitelesítői nyilvántartási szám: HU-V-0003/2010 akkreditált vagy engedélyezett a következő hatáskörben: 75.11 Általános Közigazgatás (NACEkód: 84.11) kijelenti, hogy hitelesítette, hogy a szervezet

frissített környezetvédelmi

nyilatkozatában(*) szereplő egész szervezet Siófok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, amelynek a nyilvántartási száma : HU-000017 teljesíti-e a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet valamennyi előírását. E nyilatkozat aláírásával igazolom, hogy: – A hitelesítés és az érvényesítés végrehajtása teljességében megfelel a 1221/2009/EK rendelet előírásainak, – a hitelesítés és az érvényesítés eredménye megerősíti, hogy semmi nem utal arra, hogy a szervezet ne teljesítené a környezettel kapcsolatos hatályos jogi előírásokat, – a Siófok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala frissített környezetvédelmi nyilatkozatának (*) adatai és információi megbízható, hiteles és helyes képet adnak Siófok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala összes tevékenységéről, a környezetvédelmi nyilatkozatban meghatározott alkalmazási körön belül. Ezen okmány nem egyenértékű az EMAS keretében való nyilvántartásba vétellel. Az EMAS keretében történő nyilvántartásba vételt kizárólag a(z) 1221/2009/EK rendelet szerint illetékes testületek végezhetnek. Ezen okmány nem használható fel önálló nyilvános közleményként.

Kelt 2011/06/06. Ferjancsik Zsombor

56

Siófok a Balaton szélesebb, keleti medencéjének közepén, a Sió-csatorna kifolyásánál fekszik. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező

Recommend Documents