Sietünk sehová (szövegkönyv)
1. KÉP: EGY EMBERÉLET (mozgásszínház) Szereposztás:
mindenki EGY ember
A végén: Évi: Ennyi? Mindenki: (Részletek József Attila Altatójából) Lehunyja kék szemét az ég, lehunyja sok szemét a ház, dunna alatt alszik a rét aludj el szépen, kis Balázs. … A távolságot, mint üveg golyót, megkapod, óriás leszel, csak hunyd le kis szemed, aludj el szépen, kis Balázs. Tüzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász! Látod, elalszik anyuka. Aludj el szépen, kis Balázs. Évi: Amikor én kislány voltam, hercegnő szerettem volna lenni. Hangok: Én pókember. Színésznő. (Mindenki egyszerre meséli, hogy mi szeretett volna lenni gyerekkorában.) Ivett: És arra emlékeztek, hogy az oviudvaron például azt játszottuk, hogy oroszlánok vagyunk??? (Mindenki egyszerre meséli, hogy milyen szerepjátékokat játszott az oviban.) Szilvi: Vagy napraforgók!
2. KÉP: NAPRAFORGÓK (mozgásszínház) Szereposztás: Aki napraforgó szeretne lenni:
Szilvi
Napraforgók:
mindenki
A végén: Mindenki: Peace, happiness, love, napraforgóóó!
2
3. KÉP: TRANSFORMEREK Szereposztás: Jó transformer, Optimus Prime (aki transformer szeretne lenni):
Ádám
A Viktória-Show műsorvezetője:
Viki
Viki asszisztense:
Kriszti
Kriszti lótifuti titkárnője:
Zsu
Sminkesek:
Lilla, Edina
Kamerások:
Zsuzsi, Évi, Ivett
Transformer-wash reklám háziasszony szereplői:
Évi, Ivett
Gonosz Álcák:
Szilvi, Gábor, Viktor
Kriszti
Jó, gyerekek, mindenki a helyére, mindjárt kezdünk! Jaj. Évi, a közönségről vegyél vágóképeket, Ivett, tiéd a színpad, Zsuzsi, totálképet vegyél. Zsuzsika, készítsd fel a közönséget, jó? Jaj.
Zsu
(Kriszti idegeskedésével párhuzamosan járkál a közönség között, mindenkinek ismételgeti a következő mondatokat – közben a sminkesek sminkelik a nézőket, a kamerások járkálnak, vesznek a kamerával, általános készülődés.) Figyelem, mindjárt kezdünk, életük nagy napja jött el, bekerültek a Viktóriashowba, mosolyogjanak, nagy nevetéseket kérek, smiling, csíz, csak pozitívan, nem integetünk ki haza a nagyinak a kamerába, stb.
Kriszti
(ide-oda toporog, izgul) Jaj, kamerák, hang, fény, jaj. Jó, sminkesek, jaj, Zsuzsika (Zsunak), szörnyen nézek ki, mondtam, hogy figyelmeztessen, csajok, Lillukám, még egy kis valamit dobjál már fel rám, Zsuzsika, gyere, szóval kamerák, fény, hang, smink, közönség bent van…
Viki
És én is bent vagyok már… (Közben megjött)
Kriszti
(Zsunak) Jaj, megjött!
Kriszti
Jaj, szia Viki, minden kész, kamera, hang, fény, smink, közönség bent van, indulhatunk…
Viki
Krisztike! És mondom én is bent vagyok már…
Kriszti
Jaj, a taps… (Zsunak) Zsuzsika, a tapsot elfelejtetted…
Zsu
(közönségnek) Amikor bejön Viktória, és Krisztike így csinál…
3
Kriszti
(Zsunak) Ne most, már késő!... Már bent van. (Vikinek) Viki, természetesen betanítottuk a tapsot is, mindjárt csinálunk egy próbát, csak ez a káosz, a kamerák, a hang, a fény, a smink, és…
Viki
Krisztike! Nem érdekel! Most kilépek, aztán visszalépek, és működjön, értve?! (ki)
Kriszti
Zsuzsika, most!
Zsu/ Kriszti (közönségnek) Amikor én így csinálok (jel), akkor mindenki nagyon tapsolni kezd, na így, még egyszer, most… Viki
(vissza – valószínűleg vagy semmi taps nem lesz, vagy csak gyéren, de ha erős, Viki akkor is lecseszi őket) Ez maguknak taps?! Mindent nekem kell csinálnom… Na ide figyeljenek. Amikor én bejövök, és Krisztike így csinál (jel), és utána a műsor alatt bármikor, amikor Krisztike így csinál (jel), maguk frenetikus tapsviharban törnek ki, megértve?!?! Na, akkor most kipróbáljuk, jó? (jel, taps) Mi ez??? Mi ez?!?! Nem temetésen vagyunk, hanem a Viktóriashowban: Őrült emberek őrült álmai. Azért fizetünk maguknak óránként x-ezer forintot, hogy még a kis tenyerüket se tudják összeverni, és ne tudjanak vigyorogni, mint a töklámpa?! Ez ilyen bonyolult? Megőrülök. Krisztike így (jel), és maguk nem csak hogy frenetikus tapsviharban törnek ki, de tombolnak, ujjonganak, őrjöngenek, fütyülnek, dobognak. Na még egyszer kipróbáljuk. (a kollégáknak a színpadon) Segítsetek már. (még egy próba, mindenki biztatja, vezényli a közönséget) Köszönöm. Gyerekek, kezdünk, mindenki a helyére! (Zsuzsi, Lilla, Edina leülnek a nézőtér első lépcsőjén. Kamerák mozgásban, a közönséget veszik.) Krisztike, ki a mai vendég?
Kriszti
Egy transzformer.
Viki
Kicsoda?
Kriszti
Egy transzformer. Azt mondta a telefonba, hogy ilyen átváltozós izé, robot, azt hiszem, kamionná változik, meg ilyenek.
Viki
Kamionná változik?
Kriszti
Hát igen… De nem értettem mindent, nagyon be volt rekedve. És hogy valami fontos üzenetet akar mondani az emberiségnek.
Viki
Jó, a rizsa nem érdekel, csinál egy-két ilyen kamionos trükköt, aztán reklám. De hol van?
Kriszti
Nem tudom, nem kért taxit, azt mondta, már itt lesz.
Viki
Hol itt?
4
Kriszti
Mindjárt utána nézek.
Ádám
(„átváltozva” megjelenik, hang)
Kriszti
Ááááá!!! (Viki mögé bújik) Viki, azt hiszem, ő az! (Befut az asztal alá)
Viki
Azt a kurva…!!! Kamera, hang, fény! (Kamerások Ádám köré gyűlnek)
Ádám
I am Optimus Prime, and I brought the mankind a very important message, that…
Viki
Hát ez szenzációs! Ez tényleg kamion lesz! (Ádámnak) Várjon még egy kicsit! Kamera, hang, fény! (a nézőknek, a kamerába) Kedves nézőink, újra itt a Viktória-show, őrült emberek, őrült álmok! Bemutatom Önöknek mai őrült emberünket, transzformer urat, aki néha kamion! Krisztike, taps! (jel, taps) Transformer úr, hogy változik kamionná?
Ádám
I am Optimus Prime, and I brought the mankind a very important message, that…
Viki
Fölöttébb érdekes… Csak nem értem. Transformer úr messziről jött, nagyon meg van fázva. Nem kér egy mentolos cukrot?
Ádám
No! I am Optimus Prime, and I brought the mankind…
Viki
Nagyszerű! Megkérjük Krisztikét, hogy talán segítsen fordítani, Transzformer úr egy aranyos külföldi. Krisztike!
Kriszti
(az asztal alól) I am Krisztina Tóth, de nem spíking külföldiül…
Ádám
Sorry, (mozgás, hang), bocsánat, most találtam meg a magyar modulomat (mozgás, hang) és az emberi hangomat. Optimus Prime vagyok, és egy nagyon fontos üzenetet hoztam az emberiségnek, hogy...
Viki
Igen, ez most nem fontos, talán majd adáson kívül… Azt hallottuk, hogy az Ön hobbija az, Optimus Prime úr, hogy néha kamion.
Ádám
Erre most nincs idő! Egy nagyon fontos üzenetet…
Viki
Igen, ez érdekes… Megmutatná nekünk végre, hogy lesz kamion?
Ádám
Hagyjon már a kamionnal! Egy nagyon fontos üzenetet hoztam az emberiségnek, hogy nagy veszély fenyeget, mert…
Viki
Köszönjük az érdekes bemutatkozást! (lenyomja egy székre) Készüljetek elő a reklámhoz! Krisztike, taps! (jel, taps)
Ádám
De nekem el kell mondanom az üzenetemet az emberiségnek!
5
Viki
Jaj, valaki vakarja már le rólam ezt az idegesítő izét! Zsuzsika! Beszél összevissza és nem akar kamion lenni! Adjatok neki mentolos cukrot, sminkeljétek ki, bánom is én! (Edina, Lilla, Zsu „küzd” Ádámmal, leültetik, sminkelik, ő közben beszélni akarna.) A reklám után folytatódik a Viktória-show Optimus Prime transzformer úrral, aki néha kamion! Reklám! (Reklám)
Reklám Évi, Ivett
Tralalala, Transzformer-waaasshh!
Évi
Sokáig szomorú volt az életem, mert az eleven gyerekeim minden nap meghenteregtek valamiben a játszótéren: sárban, kutyaszarban, libafosban, és nem tudtam semmivel kimosni a ruháikat. De most itt a…
Évi, Ivett
Tralalala Transzformer-waaasshh!,
Évi
… és az élet csupa napfény és boldogság! Ivett, te miért vagy olyan szomorú?
Ivett
Jaj, ne is mondd. Pistike beleesett a pöcegödörbe, és azóta sem jön ki…
Évi
A folt a ruhájából! (nevet) De ez is valami?! Az én Évikém a múlt héten a betonkeverőbe esett bele! De vége minden háztartási depressziónak, mert itt van a …
Évi, Ivett
Tralalala Transzformer-waaasshh!
Viki
És a reklám után máris újra itt a Viktória show a folytatással!
Álcák
(„átváltozva” megjelennek, hang, mozgás.)
Viki
Úristen, mi ez?
Ádám
Ezek a gonosz álcák! Ott jön a tank! (kezd átváltozni. Edina, Lilla, Zsu kiszaladnak a nézőtér mögé.)
Viki
Szenzációs! Kamera, hang, fény! Vegyetek egy közelit a tankról! És ez?
Ádám
A harci repülő! Ott meg a cat-woman!
Viki
Zseniális! Vegyétek a repülőt meg a macskát is! Kedves nézők, négy harci transformer a stúdióban, csak Önöknek, csak a Viktória-showban!!! Krisztike, taps! (jel, taps)
Álcák
We will kill you! (szemben Ádámmal)
Ádám
(visszavált transformer hangra) Megvédem az emberiséget!
Viki
Kedves repülő úr, csinálna egy trükköt a nézőknek?
6
Gábor
Go!
Viktor
I will kill you. (Viktor elindul.)
Viki
Óriási! Kedves tank úr, a családja is ott ül most a tévé előtt?
Gábor
I will kill you! (Gábor, Ádám egymással szemben, elindulnak, Ádám kiüti Gábort)
Viki
Szenzációs! Ezek mindjárt megölik egymást élő adásban! Kedves tank úr, mit üzen a feleségének?
(Gábor lelövi Vikit.) Ádám
Thanks a lot.
Gábor
Nice to meet you. (Ádám Gáborra görbíti a tank csövét) No!
Ádám
Ó, yes!!! (Ádám lelövi Gábort)
(Harc. Csak a transformerek a színpadon) Ádám
(az Álcák pusztulása után) Megvédtem az emberiséget! Krisztike! Elmondhatnám végre az üzenetemet?
Kriszti
(az asztal alól) Igen, csak gyorsan, és utána végre húzzon már haza, mert mindjárt vége a műsoridőnek, én meg azt hiszem, bekakiltam!
Ádám
Azt üzenem az emberiségnek, hogy mi, transzformerek és emberek valaha egy család voltunk, és együtt játszottunk. De ha ezt elfelejtjük, a gonosz Álcák elpusztítanak mindenkit! (Leveszi a sisakot.) Szóval: Ne felejtsetek el játszani!
7
4. KÉP: VÍZCSEPPEK Szereposztás: Aki vízcsepp szeretne lenni:
Zsuzsi
Vízcseppek:
mindenki
Zsuzsi: (cseppeknek) Gyerekek, gyertek gyorsan! Jól van, álljatok ide, minden rendben lesz. (kifelé) Mindjárt kezdünk! (cseppeknek) Tudjátok, amikor azt mondom, víz, lefekszetek a földre. (kifelé) Ami engem érdekel, az a... VÍZ! Első pillantásra nincs benne semmi különös. Mert mit lehet a vízzel csinálni? Megihatjuk. Fürödhetünk benne. Pedig ha közelebb megyünk, rájöhetünk, hogy a víz teli van izgalmas titkokkal. (A cseppek vízhangokat adnak ki.) Ugye? Hangok! És ha még közelebbről megnézzük, rájöhetünk, hogy miből áll a víz. Na miből? Hát... vízcseppekből! Ha én vízcsepp lennék, azt szeretném a vízcsepplétben, hogy sosem lennék egyedül. A többi csepp természetes módon beborítana, nekem nyomódnának, teljes testfelületükkel tapadnának a testemhez. Egy csepp persze egy a sok közül, ám együtt képesek sodró áradatot, óceánt vagy akár egy pohár vizet is alkotni. A vízcseppek imádják a csapatmunkát. Szeretnek együtt megélni dolgokat, mókázni, viháncolni. (A cseppek viháncolnak.) (cseppeknek) Na, gyerekek, cssss! (kifelé) De azt sem bánják, ha egy megszeretett vízcsepp elsodródik mellőlük. Mert mindannyian rokonok. De micsoda fantasztikus kalandokon mehet át egy csepp. Egy csepp lehet harmat, könny, jégvirág, hópehely. De bármikor beépülhet egy ember, egy fa, akár egy napraforgó testébe is. (cseppeknek) Gyerekek, most vízcseppek vagyunk! De amit a legjobban csodálok bennük, az az, hogy bármely cseppsorsban megtalálják az örömüket. Ha évszázadokon keresztül rendre sósan mossák a tengerpartot, eszükbe sem jut, hogy az unalmas lenne. Vagy ott a csiganyál! Ugye, ott is együtt vannak. Az is mekkora tapasztalat. Még a szennyvízcsatornában is tudják élvezni, ahogy sikongatva nekiütődnek a moszatos falnak. De most mutassuk meg a zsebkendőset! Cseppek: Ha-ha-ha-hapci!
8
Ám a legnagyobb kedvencem, a párolgás. Kezdetben egy edényben, langyos fürdőben gyülekezünk. Aztán ahogy forrósodik a helyzet, egyre inkább mocorgunk, toporgunk, kapkodjuk a talpunkat. És a végén megindul a forradalom! Aki a felszínhez ér, elnémulva testet vált. Emelkedünk fölfelé, és a magasban egy tágas felhőben együtt elszórtan lebegünk, és ránk süt a nap. A fény átszűrődik üvegtestemen és megcsillogtatja a túlsó oldalamat is. Fantasztikus lenne a fényt ennyire befogadni.
9
5. KÉP: FIRENZEI DIVATTERVEZŐ Szereposztás: Aki divattervező szeretne lenni:
Viki
Egy falnak támaszkodó nő, később manöken:
Kriszti
Reneszánsz szobor szökőkúttal, később manöken:
Edina
A kávéházas lány, később manöken:
Zsu
Járókelők, hangok, manökenek:
mindenki más
Viki: Ha én bármi lehetnék, divattervező lennék. Firenzében. Világhírű lennék – de ez nem érdekelne. A jelenségek érdekelnének: a színek, a hangok, a formák, az illatok, a tárgyak tapintása. Úgy alkotnék fejben, hogy kreatívan csinálnám egyfolytában a varázslatos, nagy büdös semmit! Meg-megállva andalognék például egy firenzei utcán. És észrevétlenül hallgatóznék. Lazán, lustán léteznék bele a világba, de nyitott érzékekkel, mint egy látszólag álmos cica, akiről viszont senki nem tudja, hogy valójában titokban vadászik. Egy falnak támaszkodó, várakozó nő. Egy reneszánsz szobor szökőkúttal. Egy kis kávézó asztala az utcán. Amikor így kiszemelnék egy-két zsákmányt, visszalopóznék, behúnynám a szemem, és hagynám, hogy az egész testemet átjárják a belső hangok és képek. Kriszti: (dúdol) Többiek: (dúdolnak) Viki: Mélyvörös selyem, elomló, búgó, sejtelmes. Edina: S-s-s-psz-ááá. Többiek: S-s-s-psz-ááá. Viki: Átlátszó taft, melynek színe azúr! Zsu: Presszó, arrivederci amore! Többiek: Presszó, arrivederci amore! Viki: Tipegő, fecsegő fodrok, pántok, szalagok! És amikor jóllaknék a vadászaton, akkor még napokig kitöltenének a hangok és a képek. Lustálkodnék, élvezkednék, pergetném a fejemben a kisfilmeket.
10
Míg egyszer csak ruha lenne belőlük. (elindul a divatbemutató) A divatbemutatón pedig már csak hátradőlnék egy sarokban, és nézném a ruhákat, mint egy moziban. Egy-egy bemutató után későn érnék haza. Nem tudnék elaludni, még mennének a fejemben a hangok, a képek. Presszó, arrivederci amore! Aztán egyszer csak arra döbbennék rá, hogy hatalmas csönd van. Nem tudnám, mióta. És sötét. És én ott ülnék még sokáig egyedül, belebambulva a süket éjszakába, és néha talán csendesen elsírnám magam…
11
6. KÉP: TÁNC A BUSZMEGÁLLÓBAN Szereposztás: Aki táncosnő szeretne lenni:
Edina
Buszra várók:
mindenki
Edina: Nekem mindenem a tánc! Ott is táncot látok, ahol valójában nincs is. Például, amikor reggel leveszem a hálóingem. Táriraram, táriraram. Vagy például egy buszmegállóban! (Innentől mozgásszínház)
12
7. KÉP: VÁLASZTÁSI BESZÉD MADAGASZKÁRON Szereposztás: A politikus:
Gábor
Sminkes:
Lilla
Kérdezők a közönségből:
Viktor, Ivett
Gábor: Hol a faszomba van a sminkes? (A sminkes sminkeli, Gábor mobilon telefonál) "Helló, mindjárt ott vagyok ... Bocs, csak buszoztam ... Buszoztam, bazmeg. Álltam egy buszmegállóban, ÉN!, egy buszmegállóban, bazmeg, egy tucat idiótával ... Igen. Utoljára 13 éves koromban buszoztam egyszer életemben, hetedikben… Egy ilyen buszozás kurva nagy kibaszott trauma ... Mi van? ... Hülye vagy? Persze, hogy nem beszélek az adócsalási botrányról, normális vagy te?! Vadmarha ... Egyébként meg milyen adócsalás, milyen botrány? Semmi ilyesmiről nem tud senki semmit, igaz? ... Na jó, csá, intézd el az asszonyt, holnap golfozunk! Csá!" (választási beszéd) Drága Madagaszkár, drága madagaszkári honfitársaim! A jövőről fogok beszélni hozzátok. A jövőnkről. A jövőmről. A jövődről, a jövőjéről, a jövőjükről, én, te, ő, mi, ti, ők, és én, és én, és én. Hagy mondjam el először Önöknek, nektek, hogy én Madagaszkárral kelek, Madagaszkárral fekszem, Madagaszkárral lélegzem, Madagaszkár jár a fejemben és dobog a szívemben fogmosás közben, amikor sétáltatom a gyerekeimet, amikor szorulásom van és amikor elvágom az ujjamat konzervnyitás közben. Madagaszkár az életem. Madagaszkár én vagyok. A nagy madagaszkári költőt idézem. Mindjárt eszembe jut. Ó, majomkenyérfák, szülő asszonyok, tenger zúgása, sivatagi homok, hazámat siratják e sorok. Nehéz megszólalni a költő szép és számomra teljességgel érthetetlen szavai után, könnyekben fulladozva. De én meg fogok szólalni. Juszt is, csakazértis, minden áron!!! Mert nekem beszélnem kell. Szólnom, suttognom, kiabálnom, dadognom, dalolnom, énekelnem, szónokolnom, vitáznom, érvelnem, biztatnom, győzködnöm, szavalnom, visítanom, fröcsögnöm, mellé-, alá-, fölé-, mögébeszélnem, átbeszélnem, megbeszélnem, kibeszélnem, bebeszélnem, szétbeszélnem, elbeszélnem, lebeszélnem, rábeszélnem. Mindegy, hogy mit, csak beszélnem. Sokat, mélyértelműen, dallamosan, búgóan, szívbe markolóan, csavarosan, cikkcakkban, rézsút és hasmánt, lehengerlően és összevissza, de legfőképpen szépen – ahogy a csillag megy az égen. Mert csillag süt le minden madagaszkári emberre, legyen az szegény, gazdag, kövér, sovány, kicsi, nagy, közepes, okos, hülye, lúdtalpas, szájszagú, sárga, fekete, lila, bézsszínű vagy cinóbervörös, hazug vagy igaz – mindenkinek én vagyok a vigasz. Én ott vagyok minden félrecsúszott nyakkendőben, minden álomban, vágyképben, elrontott életben, elsózott paprikáskrumpliban. Én értetek vagyok, mert ti értem vagytok, mert én vagyok, akkor is, ha ti nem vagytok, akkor is, ha nem vesztek észre, akkor is, ha észrevesztek, akkor is ha értetek, akkor is ha nem értetek – én értetek vagyok, mert ti értem vagytok.
13
Általam vagytok. Én talállak ki benneteket. Én adok nektek munkát, értelmet, jövőt, intimbetétet, fogselymet, rémálmot és reményt. Nem ígérhetek semmit. Nyolc millió új munkahelyet fogok teremteni az én Madagaszkáromban, gomba nő minden lábujj között az én Madagaszkáromban, minden faluban tíz egyetemre jut majd negyven gyár, nyolcvan cég, három gatyamadzag és fejenként három és fél beteljesületlen álom az én Madagaszkáromban. De nem ígérhetek semmit, csak nyolcmillió új munkahelyet, de ezt még én sem hiszem el. De ti bízzatok a jövőben. A jövő szép lesz, a jövő csodás lesz: mindenkinek lesz vécépapírja, igaz, hogy nem lesz már mit kiszarni, de vécépapír az lesz! Mindenki megnézhet a hiradóban engem, és mindenki finghat büdöset a saját lakásában. De ezért keményen meg kell dolgozni. A jövő el fog jönni, de még nem most. Pár évig még ki kell dolgozni a beleteket. Pár évtizedig még összeteheti a kezét, aki egyáltalán talál bármilyen munkát. Csak fél évszázadig még ki kell bírni. Ha takonykaparóként, ha küszöbrágóként, ha felhőkovácsként – de ki kell bírni és dolgozni kell, Madagaszkárért. Hogyan jutott idáig Madagaszkár, kérdezik tőlem naponta öreg bácsik, kedves nénik, térdemen lovagló gyerekek és tenyerem nyaldosó kutyusok. És én megmondom nekik is, nektek is: egy biztos: valakik valamit elloptak. De nem mi! Hanem a giliszták, a verebek, a samponok és az ásványvizes kupakok, akik mindent elrontottak, eladtak, kidobtak, összeköpdöstek, lefostak és újrafestettek. Gyűlölöm az ásványvizes kupakokat és ti is gyűlöljétek őket, mert miattuk akad meg a lift két emelet között és miattuk nőtt ma reggel egy pattanásom. Higgyetek a jövőben, mert a jövő én vagyok, és nem kell megértenetek, amiről most beszéltem, csak szavazzatok rám. Mert Madagaszkár az életem. Madagaszkár én vagyok. Köszönöm, honfitársaim. Ha van kérdésetek, a legnagyobb örömmel válaszolok, mert én értetek vagyok. Viktor: Én végzős főiskolás vagyok, és az egész évfolyamom vagy munkanélküli lesz, vagy csapos egy kocsmában. Mi az a nyolc millió munkahely, amit ígér? Gábor: Igen, várom a kérdéseket. Ivett: Mi szeretett volna lenni gyerekkorában? Gábor: Tessék? Ivett: Mi szeretett volna lenni gyerekkorában? Gábor: Igen. Ez egy nagyon emberi kérdés, lemegyek az én népem közé, hogy emberien megválaszoljam. Mint ember az embernek. Igen. Természetesen én is voltam gyerek. Miután megszülettem, csecsemő voltam, aztán egyszer csak gyerek lettem. Szeretem a gyerekeket, szerettem gyereknek lenni, szerettem az apukámat, az anyukámat, a nagymamámat, a nagypapámat, a nagynénémet és bármilyen hihetetlen, én is ember vagyok, tehát akkor legnagyobb valószínűséggel gyereknek is kellett legyek, tehát… (lelökik az asztalról)
14
8. KÉP: UTCAZENE Szereposztás: Aki utcazenész szeretne lenni:
Ivett
Utcazenészek (Szuszogó Love Band):
Ivett, Kriszti, Szilvi
Járókelők, kórus:
mindenki más
Nem sietunk sehová (dal, PG Csoport) Ivett: S ahogy a szívunk van a szánkon, úgy az életunk egy ágon egyensúlyozik és folyton dolgozik, s ha majd a csillagokból nézek, szemem egy apróságra téved, — a rohanó világ az, semmi más, egy lobbanás. Mindenki: Nem sietunk sehová, nem rohanunk sehová, mit ér az élet, ha nincs benne csak rohanás? Az élet az nem ilyen, s ha éppen ma semmilyen, azért az a hibás, kinek az élet csak rohanás! Tudd meg, hogy nem jut azzal sehová a lélek, kivel csak ide-oda rohangál az élet, meg se tudja ismerni magát, s az életet, amin fut át! Szabadságasszony ott áll a sarkon, haját kibontva „fújjajaszél”, jaj, úgy szeretnék szemébe nézni és átölelni mindent, ami
15
szép! S ahogy a szívünk van a szánkon, úgy az életünk egy ágon egyensúlyozik és folyton dolgozik, s ha majd a csillagokból nézek, szemem egy apróságra téved, — a rohanó világ az, semmi más, egy lobbanás. Gábor: Gyerekek, nem lehetne egy kicsit halkabban?! Mindenki: NEM sietunk sehová, nem rohanunk sehová, mit ér az élet, ha nincs benne csak rohanás? Az élet az nem ilyen, s ha éppen ma semmilyen, azért az a hibás, kinek az élet csak rohanás!
16
9. KÉP: PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ Szereposztás: 18 éves lány:
Ivett
Pályaválasztási tanácsadó:
Évi
Cselló:
Kriszti
Ivett (telefonál): Igen, anyu… Még nem… Zenéltünk… Az utcán… Jaj, anyu… Igen, el fogok menni… Még nem, most érek oda… Szia, anyu. Évi (telefonál): Igen, bevittem őket… Nem. Ezt nem én fogom nekik megmondani! … Ivett: Jónapot. Évi:
Jónapot. (telefonál) Ezt nem most fogjuk megbeszélni, jó? Szia.
Évi
Jónapot. Foglaljon helyet. Miben segíthetek?
Ivett Tanácsot szeretnék kérni. Évi
Ezért vagyok itt. Ez egy pályaválasztási tanácsadó.
Ivett Beszélhetek őszintén? Évi
Ezért vagyok itt. Mi a probléma?
Ivett A szüleim azt akarják, hogy a közgázon tanuljak tovább. Évi
Igen, és?
Ivett De nekem ezt egyetlen porcikám sem kívánja. Én valami mást akarok. Évi
Mit?
Ivett Nem tudom. Valami mást. Évi
Nézze, kislány, nem azért ülök itt, hogy a gondolatait kitaláljam. Mi az a más?
Ivett Nem tudom… Évi
Kérem, ne raboljuk egymás idejét…
Ivett Elmondom, csak egy kis időt kérek… Ez itt egy tanácsadó, igaz? Évi
Igen. De nem vagyok pszichológus. Pályaválasztási tanácsadó vagyok.
Ivett Értem…
17
Évi
Na jó, mondjad.
Ivett Én… Én verseket írok. Én… Én nem akarok közgazdász lenni! Én szabad akarok lenni, én fel akarok rúgni mindent, én másképp akarok élni, mint a szüleim, nekem álmaim vannak! Évi
Jó, jó, jó, lassan. Tehát a szüleid azt akarják, hogy a Közgazdasági Egyetemre jelentkezzél.
Ivett Igen, de én ezt nem akarom! Évi
Csönd, most én kérdezek. Milyenek a jegyeid?
Ivett Jók, de ez most miért fontos? Évi
Egy pályaválasztási tanácsadóban vagyunk, oké? Szóval jók a jegyeid. Elég jók a Közgazdasági Egyetemre?
Ivett Azt hiszem, igen. De ez engem nem érdekel! Évi
Hát akkor mi érdekel?
Ivett Hogy tegnap szeretkeztünk a barátommal, és közben Kispált hallgattunk. Hogy utána József Attilát olvastam neki. Hogy utána mezítláb rohangáltunk éjszaka a játszótéren a homokban. Hogy többet akarok az élettől, mint az anyám, aki megfőz, elmosogat, kitakarít, kivasal, aztán meg beviszi a sört az apámnak, és együtt bámulják a Mónikashowt a tévében. Évi
Hagyjuk a privát szférát. A szülei a Közgazdasági Egyetemre akarják küldeni. Maga nem akar oda menni. Akkor hol akar továbbtanulni?
Ivett Nem tudom. Ezért vagyok itt. Évi
Mi az, ami érdekli?
Ivett A versek. A szabadság. A játék. Az őrület. A csillagok és a végtelenség. Évi
Na, ácsi. Ez itt egy pályaválasztási tanácsadó. Mi szeretne lenni, ha nem közgazdász?
Ivett Nem tudom! Maga szerint miért lennék itt, ha tudnám? Évi
Jól van. Kezdjük előlről. Milyen tárgyak érdeklik?
Ivett Mi az, hogy milyen tárgyak? Az élet érdekel, az, hogy pezseg a vérem, hogy mi van a szomszéd városban, hogy fogjam a gitárom, és zenéljek egy utcasarkon, hogy beüljek egy kocsmába, és valakivel beszélgessek egy József Attila versről, hogy valakinek elmondhassam, hogy mi az, ami fáj, hogy mi az, ami jó, hogy mi az, amitől nem tudok aludni, hogy el kellene innen menni messzire, hogy szétrobban a mellkasom.
18
Évi
Kislány, ez egy pályaválasztási tanácsadó. Utoljára kérdezem, mi az, ami érdekli?
Ivett A versek érdekelnek! A kaland, az élet, az ismeretlen, a csoda, a játék, a szabadság! De mi a faszért mondom is el mindezt magának, amikor ugyanolyan mint az anyám, meg az apám, oda se figyel rám, valami adatokat vár, meg jegyeket, meg hogy nevezzek meg egy iskolát, vagy mit tudom én, mit! Évi
Na jó, most már elég! Oké? Sok mindent eltűrök, de ezt nem! Oké? Nem azért ülök itt, hogy mindenki az asztalra hányjon, oké? Egy egyszerű hivatalnok vagyok egy kis szar város kis szar pályaválasztási tanácsadójában, azért, hogy képzési lehetőségeket ajánljak, nem azért, hogy az én fejemre szarjon az anyjáé helyett!
Ivett Bocsánat… Évi
Na ide figyeljen, kislány. Ha jó jegyei vannak, felejtse el azokat a verseket, oké? Meg József Attilát, meg a csillagokat, oké? Hallgasson a szüleire, vigye el szépen a kis fenekét arra a felvételire, végezze el a közgázt, szerezzen egy állást egy bankban, és keresse halomra magát, oké? Maga előtt ott áll az élet! 18 éves! Felejtse el a hülyeségeit, és hallgasson a szüleire. Az élet nem egy József Attila vers. Nem a kopogtatás nélkül, meg a húsz esztendőm hatalom, meg ilyen baromságok. Fogja be a kis száját, tanuljon, keressen sok pénzt, és örüljön, hogy jó jegyei vannak, mint majom a farkának, oké?
Ivett Bocsánat… Évi
Nézzen meg engem! Nézz rám! Amikor én 18 éves voltam, én is szeretkeztem, meg verseltem, meg szartam az anyámra, az apámra, a jegyeimre, meg az egész felnőtt életre. Szabad akartam lenni. Kurvára megkaptam a nagy szabadságot. Itt ülök ebben a rohadt irodában, és naphosszat idióta kamaszokat hallgatok, akiknek fogalmuk sincs, hogy mit akarnak. A férjem mással baszik, tartásdíjat nem fizet, a gyerekeim hisztisek, az idegeim szanaszéjjel vannak, és akkor jössz itt nekem valami versekkel. Nézd, ha igazi tanácsot akarsz: menj haza, tanulj a matek érettségire, menj a közgázra és felejts el minden mást, oké? Legyen egy jó állásod, legyen pénzed, és ne foglalkozz semmi mással!
Ivett Bocsánat… Én csak akarok valamit az élettől. Köszönöm.
19
10. KÉP: NA MÉG EGYSZER! (mozgásszínház) Szereposztás:
mindenki EGY ember
20
11. KÉP: FINÁLÉ Hány méter a szeretet (dal, PG Csoport) Tiriraramtiriraramtirirarariram Tiriraramtiriraramtirirarariram Tiriraramtiriraramtirirarariram Tiriraramtiriraramtirirarariram Megnőttek a fák a ház előtt, a legkisebb ágnak is lombja nőt, megöregedtek az állatok, de régen voltam nálatok. Apa pihen a fák alatt,álmában gyermekként szalad, Anya elteszi a befőttet, ezek a gyerekek milyen gyorsan felnőttek. Ref: Hány méter a szeretet, s ha mérhető ki méri meg? Hány méter a szeretet, ami mindenhol mindennél édesebb? 2x Tiriraramtiriraramtirirarariram Tiriraramtiriraramtirirarariram Tiriraramtiriraramtirirarariram Tiriraramtiriraramtirirarariram Megnőttek a fák a ház előtt, a legkisebb ágnak is lombja nőt, megöregedtek az állatok, de régen voltam nálatok. Apa pihen a fák alatt, álmában gyermekként szalad, Anya elteszi a befőttet, ezek a gyerekek milyen gyorsan felnőttek. Ref: Hány méter a szeretet, s ha mérhető ki méri meg? Hány méter a szeretet, ami mindenhol mindennél édesebb? 2x Hány méter a szeretet, Hány méter a szeretet, Hány méter a szeretet, Hány méter a szeretet, Hány méter a szeretet, Hány méter a szeretet, Hány méter a szeretet, Hány méter a szeretem?? Tirirarammmmmm
21
