Sellyei-szigetvári kistérség

Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya Sellyei Turisztikai és Szolgáltató Iroda 7960 Sellye, Dózsa Gy. u. 1. e-mail: [email protected] [email protected] telefon: 73/580-900 Nyitva tartás: H-CS: 7.30-16, P: 7.30-13, SZ: 10-16 (telefonos egyeztetés szükséges) Szigetvári Turisztikai Iroda Vigadó Kulturális Központ 7900 Szigetvár, József A. u. 9. e-mail: [email protected] telefon: (73) 414-715, (20) 350-9332 Nyitvatartás: H-P: 9-17 óra, SZ: 9-14 óra

A Dráva mellék nagyjából Berementıl Barcsig terjed, a Dráva és a déli országhatár mellett elterülı sík vidék. Magyarországon itt érvényesül a legerıteljesebben a mediterrán éghajlati hatás, azaz enyhe a tél, korai a tavasz, csapadékos az ısz. Szigetvár környéke a Zselicség déli része, mely Baranya megyéhez tartozik. A megye legnyugatibb pontja. A Zselic, mint tájegység egészen a Mecsek nyúlványáig a Bükkösdi patakig tart. A Zselic területén egyaránt érvényesülnek a Dél-Dunántúl domináns klímahatásai, és sokfelé megfigyelhetı a legeltetı állattartás múltra utaló maradványai, a ligeterdık. Az intenzív mővelésbıl kimaradt részek bıvelkednek a természeti értékekben. Az Ormánság legnagyobb települése Sellye. Az Ormánság a Dráva bal partján fekvı, jellegzetes néprajzi tájegység, a Siklóstól Sellyéig terjedı vidéket nevezik így. Az egyik legrészletesebben kutatott néprajzi, földrajzi kistájunk. A Dráva szabályzása elıtt meghatározó sajátossága az alacsony térszín, a vízjárta, mocsaras, „Sárország” jelleg volt. Ez a mocsaras, lápos terület védelmet nyújtott a lakosságnak a hódítók elıl. Mivel a török hódoltság alatt is kevesebb volt a pusztítás, nem voltak betelepítések ezen a vidéken, egészen a közelmúltig színtiszta magyarlakta vidék volt. Sajnos az „egyke” szemlélet elterjedése miatt az ıslakosság mára már szinte nagyrészt kihalt. A roma lakosság aránya országos szinten is kiemelkedı. Az Ormánság jellegzetes településformája az egyutcás falu, egymással szembe nézı elıkertes házak vonalával. A környéken elterjedt a sajátos építkezési forma, a talpas ház. Ajánlás:

SELLYEI-SZIGETVÁRI KISTÉRSÉG

Sellyei-szigetvári kistérség

Azoknak a diákoknak és tanároknak ajánljuk, akik érdeklıdnek a végvári harcok és a törökmagyar kapcsolatok alakulásának megismerésére, fogékonyak a roma problémák iránt, kíváncsisággal fordulnak a néprajz és a szépirodalom felé.

Szigetvár Közigazgatási rangja: város (népesség: 11.262 fı)

SZIGETVÁRI KIS

Zrínyi Vár A jelenleg is látható vár ıse ugyanitt, az Almás-patak szigetén állt, melyet a terület akkori birtokosa Szigeti Anthimiust (Oszvald) építtetett. A 15. század elején három emeletes tégla toronnyal bıvítették, mely a lovagvár alapjául szolgált. Többször gazdát cserélt, a mohácsi csata (1526) után a várost és a több épületbıl álló várat megerısítették, és növelték a védelmi rendszert azzal is, hogy az Almás patakot tóvá duzzasztották, és így víz vette körül a szigetet. 1543-tól királyi vár lett, melynek kapitánya Zrínyi Miklós volt 1561-tıl. 1566. augusztus 5-tıl szeptember 8-ig védte a várat I. Szulejmán (Kanuni) szultán több, mint 50 ezer katonájával szemben. A végcél nem a „vakondtúrás” (ahogy a szultán nevezte Szigetvárat), hanem Bécs elfoglalása volt. A szultán csapatai hatalmas túlerıben voltak, amikor a várvédık (kb. 2.500 magyar és horvát katona) reménytelennek látták a küzdelmet, mert már a belsı erıdítések égtek és elfogyott az ivóvíz, és a külsı vár már török kézen volt, Zrínyi vezetésével kitörtek a várból, s kézi tusában vesztették életüket. A védık nem tudhatták, hogy a szultán már két napja halott, a török vezérek titokban tartották. Ezt a hısies küzdelmet örökíti meg a várvédı hıs kapitány dédunokája, a költı Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem címő eposzában (1651). A ma is látható várat a törökök már 1566-ban közvetlenül az elfoglalás után elkezdték építeni. Többek között hatalmas bástyákat emeltek, és három hét alatt felépítették a máig megmaradt dzsámit is, amit Szulejmán szultán emlékére emeltek, aki a gyızelem elıtt két nappal meghalt a vár alatt. A törökök terjeszkedésével Szigetvárnak egyre nagyobb katonai és közigazgatási szerep jutott. A környéken itt tartott legtovább a török uralom, 1689-ben is csak a várvédık kiéheztetésével

SZIGETVÁRI KISTÉRSÉG

A város Pécstıl közúton, vasúton 36 km-re, Kaposvártól közúton 40 km-re található. A kutatók a keltákat leigázó rómaiak Limosa nevő települését feltételezik a környéken, de a régészeti leletek alapján egy biztos, hogy az Almás patak mocsarával akkor övezett területen már éltek kelták, késıbb rómaiak. A honfoglalás korában Botond törzse élt errefelé, illetve késıbb az itt élı szerzetesrend tevékenységének köszönhetı a terület fejlıdése, városias jellegének kialakulása a 15. századra. A szerzetesek segítették az itt élıket a korszerő földmővelés és kézmőves tevékenységek elsajátításában, gyakorlásában. A premontrei apátság monostorában iskolát is mőködtettek. A város nevét szinte mindenki összekapcsolja Zrínyi Miklós várkapitány, horvát bán, dunántúli fıkapitány 1566-os hısi helytállásával. A település népessége a török hódoltság alatt jelentısen csökkent és csak a török kiőzése után, a 18. században népesült be újra fıként németek, horvátok, bunyevácok, sokácok, szlovének telepedtek le, az akkor már romos vár körül. Zselici Tájvédelmi Körzet területei mellett a szigetvári várkert – történelmi emlékhelyként – helyi védettséget élvez.

és szabad elvonulásuk árán foglalhatták el Vecchi ezredes csapatai. A 18. század közepére megváltozott haditechnikai viszonyok miatt Szigetvár elvesztette hadászati jelentıségét. Késıbb a vár egy részét elbontották, de a vaskos falak és bástyák közül sok még ma is látható, melynek mai arculata az 1966-os feltárások és helyreállítások során alakult ki.

Zrínyi Miklós Múzeum A vártörténeti győjtemény a várban lévı Andrássy kastély földszinti termeiben és a vele egybeépült Szulejmán szultán dzsámijában kapott helyet. A múzeum legjelentısebb látnivalója maga a vár. A vár legnevezetesebb ostroma, amirıl a kiállítás is megemlékezik, Zrínyi Miklós nevéhez főzıdik, aki 33 napon át védte a várat Szulejmán szultán túlerejével szemben, majd mikor a vár lángba borult, és a lıportorony is fölrobbant, akkor maradék embereivel az ellenségre támadt (1566. szeptember 8.). A vártörténeti kiállításon megismerhetı a várvédı családfája. Török és magyar fegyverek, ágyúgolyók idézik az ostromot, a metszetek pedig az akkori katonák és fıurak ruházatát. Végezetül Konrád Ignácnak a Szigeti veszedelemhez készült illusztrációi láthatók. Vár u. 19. Nyitva tartás: márc.1-nov. 30. K-V: 9-16.30-ig Tel: 73/311-442

Zrínyi Miklós szobra A költı, hadvezér és politikus, a 17. századi magyar barokk irodalom legkiemelkedıbb alakja volt. Fı mővében a 15 részbıl álló Szigeti veszedelem címő hısi eposzban dédapjának a Szigetvár hıs várkapitányának állít emléket. Zrínyi Miklós fıként katonának és nem költınek tartotta magát. Költészetének alapeszméje a magyarok erkölcsi erejének, összetartásának erısítése. Deák Ferenc tér

Szulejmán szultán dzsámija A várfalon belül tetı védi I. Szulejmán (Kanuni) szultán dzsámijának maradványát. A téglalap alaprajzú dzsámi Mekka felé nézı oldalán látható az imafülke, az úgynevezett mihrab, de megtaláljuk a szószéket, és a napjainkban újra helyreállított karzatot is. A dzsámit „L” alakban folyosó veszi körül, melyen szintén láthatunk egy imafülkét. Az épülethez csatlakozó minaret lábazata négyzet alakú, mely szabályos sokszögbe megy át. A körerkélyre régen 100-nál több csigalépcsı vezetett fel, de a 18. században leomlott a minaret egy része, valószínő villámcsapás miatt. Így most csak 35 tölgyfa lépcsı emlékeztet a múltra.

Török-Ház A magyarországi török építészet egyetlen fennmaradt lakóépülete, mely fénykorában karavánszeráj volt, szállást biztosítva az átutazóknak. Ma múzeumi kiállítóhely. Szigetvár, Bástya u. 3. Tel.: 06/73-311-407 Nyitva: V.1-tıl IX. 3-ig 10-12-ig, és 14-16-ig.

SZIGETV

Római katolikus plébánia templom A török idıben az óváros központjába 1589-ben épített Ali pasa dzsámiját alakították át keresztény templommá, 1788-ban. Belsı terének négyzetes alaprajza ırzi a magyarországi török imaházak építészeti szokásának emlékét. Átépítés során eltüntették az imafülkét, elbontották Ali basa sírkápolnáját. Az épületet idıvel kibıvítették elıcsarnokkal, szentéllyel, belül megépítették a karzatot, és a homlokzat elıtti barokk tornyot. A templom freskóján láthatjuk Zrínyi kirohanását, és Szigetvár visszafoglalását a töröktıl, - Dorfmeister István 1789-bıl származó munkája, ı festette a fıoltár képet is. A templomot ha zárva találjuk, kérésre kinyitják. Tel: 06/73-311-814 Zrínyi tér 9.

Magyar-Török Barátság Park

1994-ben a török állam által – legnagyobb uralkodójuk születésének 500. évfordulója alkalmából - kialakított Magyar-Török Barátság Parkban egymás mellett láthatjuk Szulejmán szultán és Zrínyi Miklós nagy mérető portréit, azon a helyen, ahol egykor az 1566. évi ostrom idején a szultán sátra állt. A két szobrot Metin Jurdanur török szobrászmővész készítette. 1997-ben Törökországban is emeltek Zrínyi Miklós emlékére szobrot. Az emlékhely jó példa arra a történelmi megbékélésre, amely a magyarság és a törökség között kialakult, elismerve egymás hısiességét egymás elleni csatáiban, és a késıbbi török segítséget a Rákóczi szabadságharc, illetve az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emigrációba kényszerülı politikusainak, katonáinak befogadását. A várostól északi irányban néhány kilométerre található. 6. és 10. évf. anyanyelv és irodalom (szépirodalom, irodalomtörténet), 6. 10. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve hadtörténeti témákkal, török-magyar kapcsolatokkal foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

Egyéb programok:

SZIGETV

Kirándulás Három közeli kirándulást érdemes tenni Szigetvárról, ezek a helyek szinte a városhoz tartoznak - Zsibóti szılıhegy: Érdemes felkirándulni ide, mert itt szétnézve jól láthatjuk, hogy stratégiailag miért volt jelentıs Szigetvár, és ha itt idézzük fel a harcokat, a „Szigeti veszedelmet”, akkor talán a tanulók jobban el tudják képzelni a tanultakat. - Domolos-puszta: Szép kiránduló környezete és az itt található Igmándy-kúria és Polák-kastély miatt megéri a kitérıt. - Turbék-puszta: Az itt található római katolikus templom a török türbe (sírépület) felhasználásával épült 1770-ben. Szulejmán szultán halála után a hagyományok szerint bebalzsamozott testét Konstantinápolyba szállították, de belsı szerveit ide temették, a fia által emeltetett nyolcszöglető sírépítménybe – ez abban az idıben a törököknek fontos zarándokhelyévé vált. A jelenlegi tornyos templomot kıkerítés övezi, kálvária stációkkal. Zrínyi napok Szeptemberben: kiállítások, hangversenyek, vásár, stb. Részletesebben: http://www.zrinyinap.hu/ oldalon.

Szigetvár Gyógyfürdı Amennyiben belefér a kirándulás programjába, érdemes felkeresni az európai színvonalú gyógyfürdıt, mely a város kiváló minıségő gyógyvizére települt. A város központjában találjuk, a fürdı épülete már önmagában is impozáns. 7900 Szigetvár, Tinódi u. 1/1. Tel.: (+36) 73/510-485, 73/510-486 http://www.szigetvarigyogyfurdo.hu/

Lenzl's Panzió Összes férıhely: 36 fı Cím: 7900 Szigetvár, József Attila u. 63. Tel: (20) 380-0669 T/F: (73) 413-045 Zrínyi Miklós Kollégium 7900, Szigetvár, Szent István ltp. 3. Tel: 73/ 312-927 Hotel Oroszlán Összes férıhely: 69 fı Cím: 7900 Szigetvár, Zrínyi tér 2. Tel: (73) 310-116 Fax: (73) 510-382

SZIGET

Kisváros Vendéglı Szigetvár, József A. u. 81. 73/312-514 www.kisvarosvendeglo.fw.hu Kumilla Étterem Szigetvár, Olay Lajos u. 6. 73/312-150 Szeráj Étterem Szigetvár, Kossuth tér 3. 73/510-107 www.szerajpanzio.hu A városban kiváló pékségek mőködnek, ahol még vasárnap este is friss kenyeret és péksüteményt lehet vásárolni.

A Szigetvári Turisztikai Iroda székhelye a Vigadó Kulturális Központ földszintjén található. Vigadó Kulturális Központ 7900 Szigetvár, József A. u. 9. Nyitva tartás: hétfıtıl péntekig: 9-17 óráig, szombaton: 9-14 óráig. e-mail: [email protected] telefon: (73) 414-715 (20) 350-9332

Szigetvár Város Önkormányzata Képviselı-testülete Elérhetıség: 7900 Szigetvár, Zrínyi tér 1. Tel: 73/514-300, Fax: 73/311-923 Paizs József polgármester

SELLYE Közigazgatási rangja: város (népesség: 3070 fı)

Kiss Géza Ormánsági Múzeum és Skanzen Kiss Géza, Kákics református papjának munkássága ismertette meg, emelte be a köztudatba ezt a vidéket, róla, az Ormánság kiváló ismerıjérıl, néprajzkutatójáról nevezték el a múzeumot, szobrát megnézhetjük a bejárat elıtt. A múzeum anyagának nagy része tárgyi emlék errıl a vidékrıl. Kiemelkedıen érdekes a viseletet bemutató anyag: szıttesek, fıkötık, és a sokszor megcsodált tilángli (tüll) kendık. Egyes ruhadarabok viselésének módját fényképek idézik fel. A termeket végiglátogatva képeket kapunk a gazdálkodás, (győjtögetés, halászat, földmővelés, állattenyésztés) múltjának jellemzı eszközeirıl, de megismerhetjük a tájra jellemzı építkezést és lakáskultúrát is. Önálló termet szenteltek a kiállítás rendezıi egy, ma már lassan kihalófélben lévı szakma, a kötélverés jellemzı, ötletes célszerszámainak, tárgyainak (Lendvai Jenı sellyei kötélverı hagyatékából). A múzeum udvarán állították fel a Gyöngyfáról áttelepített

SELLYEI KISTÉRSÉG

A város Szigetvártól 20 km-re délre található. A település az Ormánság központjának számít, de története régészeti leletek alapján a 6000 éves lengyeli kultúráig vezethetı vissza. A római korszaknak is vannak emlékei, ebbıl az idıbıl különbözı pénz-leleteket találtak. Az elsı írásos okirat, mely a nevét említi 1292-bıl származik. Az 1332-es pápai tizedlajstrom már mezıvárosról, mint egy hatalmas uradalom székhelyérıl ír. Ekkor már Sellye lakosságát palánkvár védte, vásártartási joggal rendelkezett, Mátyás király korában pedig birtok-, és egyházközpont volt. 1532-ben a törökök a nem túl erıs védelmet adó palánkvárat és a Ferenc rendiek kolostorát elfoglalják, felégetik. 1551-ben a török bírósági kerületként az egész térség centruma lesz, de 1689-ben a török kiőzésekor a város jelentıs része elpusztul. A település az 1700-as évektıl a Batthyány család birtoka, majd az 1800-as években a Draskovich család birtokába kerül, ebben az idıben dinamikusan fejlıdı ipari központtá válik, például itt épült az elsı dunai gızhajó. A szabadságharc idejébıl is találunk emléket itt: Süttı Ignác pápai várkapitány és bajtársai itt haltak hısi halált a Dráva vonalának védésekor, hamvaik itt nyugszanak a sellyei temetıben. A település alapszerkezetét az „S” alakú fıutca adja. Az „S” alak középsı szakasza két dombot köt össze, az egyiken a református templom, a másikon a Draskovich kastély áll. II. Józseftıl városi rangot kapott a település, 1955 után járási székhely, 1970 júniusától nagyközség, 1997 júliusától ismét város.

Ezen a környéken gyakran találkozhatunk a talpasház fogalmával. Biztos, hogy felkelti a tanulók érdekelıdését az építése és célszerősége, ha elmeséljük, hogy hogy is készült. Téglalap alakban négy talpgerendát helyeztek a földre. A sarkokra függıleges oszlopok kerültek, ezek tartották a koszorúgerendákat. A talpgerendák és koszorúgerendák közé karókat állítottak, közeit vesszıvel fonták be, a vesszıfalat sárral tapasztották, és ez nyers állapotban simítható, faragható volt. Az építészeti különlegesség abban állt, hogy szükség esetén a ház megemelhetıvé, a talpgerendák alá helyezett görgıkkel pedig vontathatóvá vált. Állandó kiállításai: Ormánság népmővészete; Kötélgyártó szerszámok; és a Skanzen Talpasház kapcsán itt a múzeumkertben tapasztalatokon alapuló beszélgetést kezdeményezhetünk az ember környezethez való alkalmazkodásáról, gyakorlatiasságáról, a kialakult tárgyi kultúra célszerőségérıl. Köztársaság tér 6. Tel: 73/480 245 Nyitva tartás: téli: (október 1-tıl április 1-ig) kedd-szombat: 10-14; nyári: ( április 1-tıl október 1-ig) kedd-szombat: 10-16;

Draskovich-kastély és arborétum A kastélyt a Batthyány család építtette a 18. század elején barokk stílusban. Ez az egyemeletes manzárdtetıs épület, ma mőemlékvédelem alatt áll. Nászajándékként került a kastély és az uradalom a Draskovich család birtokába a 19. század elején. A kastélyban jelenleg kollégium van (FVM Mezıgazdasági Szakiskola és Kollégium), de érdemes sétát tenni a 17 holdas parkjában, melyben megismerkedhetünk nagyon sok örökzöld, s más idetelepített, érdekes fafajjal (430 félével). A park természeti értékei miatt védett arborétum. A kastélykert közterület, szabadon látogatható. Sellye, Köztársaság tér 7. Nyitva tartás: bejelentkezéssel 73/480-235 (Nyáron az ide érkezı diákoknak szálláslehetıséget biztosít.) 5. 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 10. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve természet-, és környezetvédelem témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

SELLYEI KISTÉRSÉG

haranglábat, mely 1890-ben készült. Továbbá itt látható a csányoszrói talpasház másolata (ez ugyan 1968-ban épült, de hagyományos technikával) – melynek hagyományos a beosztása, szoba, konyha, kamra. Természetesen helyet kaptak a ház mellett a favázas építkezés emlékeit ırzı gazdasági épületek is. A porta kerítésénél állították fel a Zalátáról átköltöztetett búzáskamrát, ennek az is érdekessége, hogy a fiatal házasoknak ez volt a lakóhelye a nagycsaládok idején. Egy másik, lassan kihalófélben lévı, illetve nagyon átalakuló mesterség hagyományos szerszámait is megismerhetjük, Fábián Ödön kovácsmester drávacsehi mőhelyének megtekintésekor (az eredeti másolata).

A régi, felújított parókia maximum 30 fı részére ifjúsági szállást biztosít. Felszereltsége: 2 db WC, 2 db zuhanyzó, felszerelt konyha, fızési lehetıséggel. Az udvar területén sátorozásra is van mód. Lehetıség van ebéd igénylésére is a közeli étteremben.

7960 Sellye, Domb u. 11. Tel: 73/480-309 Mobil: 30/399-8561 E-mail: [email protected]

Egyéb programok: Ormánsági Napok A település rendezi - közel húsz éve – az Ormánsági Napokat, májusban. A két nap során a programok egy része a helyieknek, más része az idelátogatóknak szól, népmővészeti vásár, játszóház, néptánc elıadások, stb. Amennyiben ebben az idıben járunk ott diákjainkkal, érdemes bepillantani ebbe a jó hangulatú, ormánsági hagyományokat is ırzı rendezvénybe. Dinnyefesztivál Színes, derős program szeptemberben, ha egybeesik kirándulásunkkal, föltétlen látogassunk el a rendezvényre. Szervezı: Mővelıdési Központ, és az Ormánság Fejlesztı Társulás. Tel.: 06/73-480-245 Városi Termálfürdı Séta során megnézhetjük a fürdı területén lévı csónakázótavat, de ha kedvez az idıjárás, strandolhatunk is a gyerekekkel, hisz van egy 26-30 °C-os gyermekmedence, és egy 20-26 °C-os sport- és tanmedence. És természetesen mozgás igény kielégítéséhez játszótér és labdapályák. A Termálfürdı üzemeltetıje: Multi-Tetı Kft - Tari József e-mail: [email protected] honlap: www.sellyestrand.eu tel.: 06/73/480-006 A strand nyitva tartása: május 10-tıl szeptember 30-ig, minden nap 10-tıl 22 óráig.

Sellye Város Polgármesteri Hivatala: Postacím: Sellye, Dózsa György utca 1. Tel/Fax: (73) 580-900 E-mail: [email protected]

SELLYEI KISTÉRSÉG

A gyülekezeti házban a Baranyai Református Egyházmegye Egyházmővészeti Múzeumának kiállítása tekinthetı meg.