1999. november
"Segítőkéz" Lelkisegély Telefonszolgálat, Debrecen 1
Tartalom: Bevezetés Az elmúlt hónapok statisztikája A zöld szám finanszírozása Rövid hírek, információk Programok Kiképzés 30 éves évforduló Egy kis pszichológia... Olvasom, hogy... Könyvajánlat Idézetek
Bevezetés Kedves Ügyelőtársak! Bizonyára tudjátok, hogy a szeptemberi közgyűlésen támadt nézeteltérések orvoslására szupervizorunk, Debrecenyi Károly István felajánlott az érintetteknek egy "mini-szupervíziót". Ennek a fejleményeiről majd a legközelebbi szupervízión beszámolunk (december 3-án). Egy tanulságról viszont már most szeretnék szólni. A számomra (tehát a számomra) a legfontosabb üzenet az volt, hogy miért is kerülhettünk ilyen szituációba. Az indulatok mindig valamit pótolnak. Itt most valószínűleg az érveket. Az olyan érveket, amelyek mögött információk vannak. Régóta fel-felmerül problémának, hogyan is lehetne elfogadható mennyiségű stábot tartani, de úgy, hogy jusson időnk mindenre: szupervízióra, esetkonzultációra (mostantól így fogjuk hívni!), szervezeti kérdésekre és természetesen egymásra is. 5-6 év alatt pár lehetőséget kipróbáltunk, de ehhez a havi két alkalomhoz mindig visszatértünk. Érthető, hiszen nem lehet a szabadidőnket túlterhelni. Károly István vetette fel azt az ötletet, hogy az esetkonzultációkra elegendő lehet másfél óra, s ezt a stábot lehetne párosítani egy aktuális témákról szóló egy órás megbeszéléssel. Lenne havonta egy óránk arra, hogy meg tudjunk beszélni aktualitásokat, amit természetesen bárki felvethet. Ezt én nem nevezném szervezeti stábnak. A szervezeti stábok alkalmával általában mindig az volt a jellemző, hogy a három-négy hónap alatt felgyűlt témákat gyorsan le kellett "darálni". Nekem ez mindig nehéz feladat volt, mert ügyelnem kellett, hogy semmit ki ne hagyjunk, de az időkeretekben maradjunk. Így arra soha nem futotta, hogy kötetlenebbül megbeszéljünk olyan dolgokat, amelyeknél esetleg ez lett volna az igény. Felejtsük el a szervezeti stábot! Marad az évi két közgyűlés (januárban és szeptemberben) a határozatokra, s valóban havonta egyszer egy órát beszélgessünk a dolgainkról. És hogy ez az egy óra tényleg beszélgetés legyen - ne pedig beszámoló -, ezért lesz-van ez az infó nevű valami. Szeretném minden hónapban összeírni azokat a történéseket, amelyekről tudnia kellene a stábtagoknak. Ezzel rengeteget időt spórolunk meg a találkozásaink alkalmával. Szeretném viszont, ha ezeket az információkat el is olvasnátok, hogy a megbeszéléseinken valóban időt tudjunk megspórolni. Szeretném, ha minden esetkonzultációs megbeszélés előtt jelentkezni tudnék ilyen formában információkkal (azt viszont nem tudom ígérni, hogy mindig mindenki kap saját példányt ebből az infóból). Nos, találkozunk november 22-én, hétfőn esetkonzultáción, ill. utána a beszélgetésen. Már most lehet gondolkodni, miről is legyen szó. Mindenkinek jó ügyeletet! Debrecen, 1999. november 15.
Rénes László titkár
1999. november "Segítőkéz" Lelkisegély Telefonszolgálat, Debrecen
Az elmúlt hónapok statisztikája Az elmúlt hónapokban újra a régi hívók aránya emelkedett a nőknél és a férfiaknál is. Egy-két krónikus Hívó továbbra is vezeti a "top-listát", de szerencsére számuk tényleg nem sok. Inkább most több a visszahívó, ill. régebbi krónikusok is jelentkeztek a közelmúltban. Szeretném azért felhívni a figyelmeteket, hogy oda kell figyelnünk arra, hogy ebben az évben nagyon szűkös az anyagi keret a hívásainkra (de erről rögtön külön is lesz szó).
október 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
szeptember augusztus július június
Hecc
Üres
augusztus
140
Egyéb Informáci ó
szeptember
120
október
100
A nyári időszakban sem csökkent igazán, inkább csak a májusi dömpinghez képest volt valamelyest kevesebb.
80 60 40 20 0
új nők régi nők
új férfiak
régi férfiak
A nem érdemi hívásoknál változatlanul sok a hecchívás.
Jelentős csökkenés csak az üres, ismeretlen hívásoknál tapasztalható.
Decemberben egy kicsit részletesebb elemzéssel fogunk jelentkezni.
A zöld szám finanszírozása Már több stábon is, külön leírva is többször közöltem veletek, hogy a MATÁV által nyújtott finanszírozás a tavalyi hívás-átlagunkhoz lett méretezve, így ezt a kiugró emelkedést képtelenség ebből a keretből finanszírozni. Ezért nagyon fontos, hogy minél kevesebb összeggel lépjük át a keretünket, amit talán még a LESZ ki tud gazdálkodni a "közös kalapból". Ma már úgy tűnik, hogy a legtöbb Szolgálat hozzánk hasonlóan lényegesen több hívást fogad, mint tavaly, amiből következik, hogy sokan túlléptük a keretünket, így nincs miből kipótolni. Nem tudom ma még, hogyan fog alakulni a helyzet. November 23-án lesz Budapesten vezetőségi ülés; ezen fog kiderülni, mi is várható. Szolgálatvezetőnk szerint a fenntartónk, a VESZ nem fogja a telefonszámlát állni, mert neki sincs miből. Az önkormányzattól még a jogosan járó pénzeket sem kapja meg, vagy nem időben, stb. Az év végére tehát a fenntartónak is inkább a deficittel kell megküzdenie, ami nem teszi lehetővé plusz, nem várt kiadások kifizetését. Bezárjuk a "boltot" karácsonyra? Remélem nem. Valamilyen megoldás csak lesz. Az viszont továbbra is érvényben van, hogy 30-40 percet csak nagyon indokolt esetben lehet beszélgetni (ennél többet csak krízis esetén).
Rövid hírek, információk • 1999. október 25-én esetkonzultáció előtt megválasztottuk az új csoportvezetőt és helyettesét: Vezendi Kati lett a csoportvezető, Boricsné Dóri a helyettese. Jó munkát! • Mint láthatjátok, lassan gyarapodunk bútorokkal, eszközökkel. Megérkezett az üveges szekrény is, amibe a Szolgálat könyvei kerülnek. Itt láthatók, de a könyvek sorozatos eltűnése miatt zárva lesznek. A szolgálat átadásakor kérhetitek ki a könyveket, s így tudni fogjuk, hogy ki vitte el. Telefonon előre is el lehet kérni a könyveket pl. a hétvégén ügyelőknek. • Szolgálatvezetőnk november 10-én, szerdán az Alföld TV-ben képviselte a Szolgálatunkat. A beszélgetésben többek között terveinkről, a 30 éves jubileumunkról adott számot.
2
1999. november "Segítőkéz" Lelkisegély Telefonszolgálat, Debrecen • Titkárunk november 11-én, csütörtökön a Szóla Rádióban a TELEMÖSZ két vezetőjével vett részt egy egy órás beszélgetésen. Itt a két Szolgálatnál működő kiképzési normák, tematikák különbségeiről, hasonlóságairól esett a legtöbb szó, ill. a működő stáb karbantartásának, szakmai fejlődésének a lehetőségeiről. • Egerben a Lelkisegély Telefonszolgálat 10 éves. November 6-án tartottak ünnepi találkozót, melyen a titkárunk képviselte a Szolgálatunkat. A nagyon barátságos programból emlékezetesek maradnak Cserhalmi Magda és Bakó Tihamér előadásai. Bakó Tihamér minden Szolgálatnak dedikálva ajándékozott a frissen megjelent könyvéből egy-egy példányt (ez már a negyedik könyve, s a témája a szupervízió).
Programok 1999. november 22. hétfő 1999. december 3.
18oo - 1930 1945 - 2045
péntek
esetkonzultáció megbeszélés 17 - 20
szupervízió 1999. december 13.
hétfő
20 - 21 18 - 2130
egyéni szupervízió1 1999. év utolsó stábja!2
Kiképzés Szeptemberben először a Naplóban hirdettük meg a kiképzést a TELEMÖSZ-szel közösen, mivel náluk is most indul be kiképzés. Sajnos, csak 12 jelentkező érkezett az újságcikkekre.3 Októberben a Pedagógusok Szakszervezetének vittünk felhívásokat, ill. a Pedagógus Művelődési Házban egy klubfoglalkozáson Bárándi Lászlónéval, a MÖSZ irodavezetőjével végeztünk "tagtoborzást". Ezekre az erőfeszítésekre mindössze újabb három jelentkezés érkezett.4 Ilyen kevés jelentkező még soha nem volt. A legtöbb - 1996-ban - 80 fő felett volt! Először Bihariné Marika mint grafológus az önéletrajzokat megvizsgálta.5 A jelentkezők közül 14 főt hívtunk be egyéni interjúra. Közülük négyen nem jöttek el; a megjelent 10 főből egy jelentkezőt nem tartottunk alkalmasnak. A 9 főt értesítettük, hogy alkalmasnak találjuk. Az egyéni interjút a következők végezték: Vezendi Kati, Lovász Ilona, Bihariné Marika, Boricsné Dóri, Penczné Marcsi, Kozmáné Bori, Stadler Zsuzsa, Kovács Eszter Rénes László. Köszönjük a munkátokat! A probléma az, hogy ilyen kevés emberrel nem igen lehet csoportot indítani. Szolgálatvezetőnk ötlete, hogy a tavaly jelentkezettek közül kellene behívni egyéni interjúra azokat, akiket nem alkalmatlanság miatt tanácsoltunk el. Emlékezetem szerint a kb. 60 jelentkezőből megközelítőleg húszan voltak ilyenek. A következő alkalommal ezt is megvitathatjuk. 1
Kérlek benneteket, hogy előre iratkozzatok fel egyéni szupervízióra (Az üzenőfüzetben, Károly István neve alatt lehet jelezni). 2 Minél hamarabb el kellene döntenünk, hogy mit akarunk csinálni ezen a stábon. 3 A TELEMÖSZ pedig 11 levelet kapott. 4 A MÖSZ-höz talán még 1 jelentkező futott be. 5 Decemberben megismertetjük veletek azokat a szempontokat, amiket Marika az íráselemzéseknél fontosnak tartott.
3
1999. november "Segítőkéz" Lelkisegély Telefonszolgálat, Debrecen Szomorú, de ebben az évben már semmiképpen sem tudjuk a képzést elindítani, csak 2000. januárjától. Januárban úgy gondolom, hogy nem ártana még meghirdetni a kiképzést, de most már nemcsak a Naplóban, hanem máshol is ( pl. az ingyenes Debrecen újságban, a HFK Hírlánc c. lapjában, a Közösségi Adattár Adattári Hírek c. hírlevelében, stb.). Reményeim szerint január végén legalább 18 fővel indulhat a kiképzés!
30 éves évforduló A legutóbbi közgyűlésen beszámoltam arról, hogy 2000-ben mi mindent szeretnénk megvalósítani. Ezekből a legnagyobb feladat a Szolgálat 30 éves jubileumának a megünneplése. Az ünneplés több alkalmat jelent: • a Lelkisegély Telefonszolgálatoknak, • a régi ügyelőknek, • a városnak, a nyilvánosságnak. A telefonszolgálatoknak egy "kibővített" regionális találkozót szervezünk 2000. április 1516-án (szombat-vasárnap). Ebben az évben pályázat útján erre az eseményre a Szociális és Családügyi Minisztériumtól 360 ezer Ft-ot kaptunk. Az összköltség elérheti az 1 millió Ft-ot is, amit az ideutazók részvételi díja és a pályázati pénz fog fedezni. Kb. 130-140 fő vendéget várunk. A Református Kollégium nagyon pozitívan fogadta a kérésünket, hogy ott tarthassuk a találkozót. A szállás ügyében viszont az a helyzet, hogy a Kollégium még a saját vendégeit is a Főnix Hotelben szállásolja el. Így viszont a szálloda kedvezményt nyújt nekik. Ez a kedvezmény a mi vendégeinkre is érvényes lesz. Persze, az 1.300 Ft-
os árral sem tűnik olcsónak, de ma már a kollégiumi szállások is ezer Ft körül mozognak. A többi költséget még most fogjuk egyeztetni. Előadóknak felkértük Buda Bélát, Buza Domonkost és Almásy Marittát. Varga Gábor alelnököt is fel fogjuk kérni. Még egy előadóra lesz lehetőség, a személyére a stáb tehetne javaslatokat. 2000. május 13-án tartjuk a Telefonos napot, s egyúttal a városnak, a nyilvánosságnak is megemlékezünk a jubileumunkról. Célszerű lenne ennek a napnak az estjére tenni a régi ügyelőkkel való közös rendezvényt. A finanszírozásához a Polgármesteri Hivatal segítségét fogjuk kérni. Ezeknek a programoknak a megtervezését, a kivitelezésnek a megvalósítását legkésőbb 2000. januárjában el kell kezdeni. Célszerű lenne pár olyan embernek elkezdenie januárban együttműködni, akik szívesen részt vállalnának a szervezési munkában. Később viszont az egész stábnak ki kell vennie a részét a munkából. 2000. januárjában közgyűlésen vissza fogunk térni erre a feladatra.
Egy kis pszichológia... A legutóbb, november 12-én tartott szupervíziónkon érintettük a gyászt, gyászolást, vagyis a gyászmunkát. Most ehhez a témához elevenítünk fel egy kis elméletet: A gyászmunka Hagyni kell a gyász folyamatát végigfutni, sőt ezt elő kell segíteni. Engedni kell és bátorítani, hogy foglalkozzék az elvesztett emberrel, viselje a gyász jeleit, és hajtsa végre azokat a gyászrituálékat, amelyeket a társadalom neki kínál. Foglalkozzék a halott emlékével. (Buda Béla, 1982.) Engedjük, sőt ösztönözzük őket beszélni. Tapasztalati tény, vizsgálatok is mutatják, hogy ahol a hozzátartozók aktívan részt vesznek a haldoklás folyamatában, és ahol erről beszélnek, és érzelmet "cserélnek", ott a gyász lefolyása lényegesen könnyebb, és kevesebb feszültség származik belőle. (Buda Béla, 1982.) Nagyon nehéz, ha a hozzátartozókban föltámad a lelkiismeret-furdalás. Mindaz, ami rosszat az elhalt életében vele szemben elkövettünk, vagy az elmulasztott segítség, illetve szeretet. A gyászoló az ezek feletti bánat őrlődését egyedül alig lesz képes feloldani. A gyász egyik feladata az lesz, hogy ezt a bűntudatot is feldolgozza a veszteséggel együtt. (Buda Béla, 1982.) 6 A gyász fázisai:
6
Szenti Tibor: A halál (Nővérek továbbképzése Csongrád megyében, Szeged-Hódmezővásárhely, 1994.)
4
1999. november "Segítőkéz" Lelkisegély Telefonszolgálat, Debrecen
fázisok
Lindeman
l.
megrázkódtatás, sokk sóvárgás, keresés szétesés, felbomlás újraszerveződés, megnyugvás -
2. 3. 4.
5.
Verena Kast elutasítás
Yorick Spiegel sokk fázisa
felszakadó érzelmek bűntudat
kontrollált fázis regresszív fázis keresés és adaptív elválás fázis
új viszony a világgal és önmagával
A Yorick Spiegel szerint az első fázis, a sokk fázisa néhány napig is eltarthat. A második, a kontroll fázis a temetés végéig, a rokonok, ismerősök távozásáig, olyan 3-7 napig tart. A következő, a regressziós fázis, a múlt feldolgozásának és a jövő felé irányultságának egy rettentő nehéz küzdelme. A gyászoló újból magára marad, ambivalens érzelmek között vívódik. Ilyenkor tud a legtöbbet segíteni egy értő kívülálló. A legvégén az adaptációs fázis a viszonylag legkönnyebb, ami az élet újrakezdésének az ideje, s általában 6-12 hónapig tart.7 A patológiás gyász A patológiás gyász fennállhat: • szimbiózis esetén, • váratlan halálesetnél, • ambivalens érzelmek a halott és a gyászoló között (nincs lehetőség ezeknek a tisztázására). Verena Kast patológiás típusai: • megtapadás a gyász valamelyik stádiumában, • elfojtott düh, • örökös bűntudat, • leválásra való képtelenség. Parkes a patológiás gyászt megélő gyászolók két típusát különbözteti meg: • gátolt típus: • nem éli meg a gyászt, • prolongált típus: • időben eltolja gyászt.
Legközelebb a betegek, ill. a haldoklók lelkiállapotáról, viselkedéséről szeretnénk közölni néhány tudnivalót.
Olvasom, hogy...
Olvasom, hogy
a különböző nonprofit szervezetek mintegy 300 milliárd Ft-ból gazdálkodnak évente. Ennek csak a 20 százalékát nyerik állami támogatásból, kb. 60 % a saját bevételük, amit nonprofit módon megtermelnek (a fennmaradó rész pedig adományokból származik). Ebben az a szép, hogy maga a kormány
7
Szenti Tibor: i.m.
5
1999. november "Segítőkéz" Lelkisegély Telefonszolgálat, Debrecen képviselője ismeri ezt el. A külföldi példák azt mutatják, hogy mindenütt jobban szeretik és megbecsülik "államilag" a nonprofit szférát. Még a liberalizmus "fellegvárában", az USA-ban is több állami támogatás dukál. Nálunk a politikai-ideológiai berendezkedés inkább csak a politikai csatározásoknak ad színteret, de a gyakorlati életben nincs jelentősége. Az egymást váltó kormányok éppen olyan módon irányítanak, amit akkor előnyösnek éreznek. Bármilyen politikai elkötelezettséget követő kormány csak úgy tud működni, ha egyensúlyt képes teremteni. Így lehetséges, hogy minden irányzatban van jó és rossz, előnyös és előnytelen, de akkor működik jól, ha a rossz és előnytelen kérdések kompenzálódnak egyaránt a gazdaságnak is, és a lakosságnak is. Eddig leginkább azt tapasztaltuk, hogy egy-egy kormány politikai síkon vállal egy-egy ideológiát, de abból a gyakorlatban csak azt alkalmazza, amely számára előnyös, s minden másban "random" módon irányít. Sok példát lehetne erre hozni. Most itt az adandó példa, a nonprofit szféra támogatása. A németországi politikai-társadalmigazdasági berendezkedést, ilyen-olyan módon, minden kormányunk követőnek vélte. Már, ami éppen tetsző volt. Nonprofit ügyben csak ezt a grafikont kell megnézni, hogy az alapvető különbséget láthassuk.
70 60 50 40 30 20 10 0
Németország USA Magyarország
Állami támogatás
Magánado mányok
Saját bevételek
Könyvajánlat Az idén is volt országos találkozó. Kedves és figyelmes házigazdáink minden résztvevőnek több szakmai könyvecskét is ajándékoztak. Ezek közül az egyikből idéznénk pár gondolatot. Ez a könyv nem kisebb "témával", mint a halállal foglalkozik. Az általunk kiválasztott gondolatok a halálszemléletünket, a halállal való kapcsolatunkat taglalja: A halálról világos képet szerezni, igazából azt A halálfélelmet indukálhatja még sok minden. jelenti, az életet helyesen megérteni. (Richard Példák: Steinpach) • önsajnálat., A halálhoz többféle magatartással viszonyulhatunk: • aggodalom az itthagyottak sorsa miatt, • tagadó, • az elszakadás a környezettől, emberektől, • elutasító, • az itthagyott tárgyi, szellemi, érzelmi értékek • halálvággyal, miatt érzett fájdalom. • elfogadó, A halálfélelem elsősorban az önmagunkkal való szembesüléstől való félelem. Az igazság pillanata. • megszokó módon. (Kunt Ernő, 1981.) (Marie de Hennezel, 1989.) A halálhoz való viszony még érzékenyebb, még A halál közelsége zavaróbb az élő számára, mint sajátosabb része a személyiségnek, mint a maga a halál. nemiséghez való kapcsolat. (Kunt Ernő, 1981.) A saját élményeink, tapasztalataink is csak a Különös kettőség övezi a halállal való félelmeinket erősítik. Ma a humánus elmúláshoz kapcsolatunkat. Az egyik a teljes közömbösség, sőt szükséges legfontosabb láncszemek hiányoznak. még a gondolatnak is az elhessegetése, a másik Amikor valaki hosszadalmas betegségben szenved, pedig a félelem és a rettegés. többnyire kórházba adják. A haldokló szeretteitől "Non mortem timemus, sed cogitationem mortis", elszakítva, az orvosi technika minden vagyis: nem a haláltól félünk, hanem a halál segítőeszközétől körülvéve, a modern kórház gondolatától. Az európai jellegű kultúrákban szinte személytelen környezetében, és ugyanakkor mindenki fél a haláltól. félelmetes magányban búcsúzik a világtól. (Juszt A halálfélelem három forrásból táplálkozik: László, 1981.) A kórházi ápolószemélyzet nem • a magányból, tudja, és nem is tudhatja betölteni a hozzátartozók • a fájdalomból, szerepét a beteg körül. A gyógyító tevékenység a • a bizonytalanságtól való félelemből. betegségre irányul, és nem a betegre. (Kunt Ernő, 1981.)
6
1999. november
"Segítőkéz" Lelkisegély Telefonszolgálat, Debrecen 7 Szenti Tibor: A halál (Nővérek továbbképzése Csongrád megyében, Szeged-Hódmezővásárhely, 1994.) Akiket érdekel a globalizációval járó problémák és kérdések, azoknak három könyvet is tudunk ajánlani. Először egy olyan könyvből idézünk, amely gondolatai első olvasatra kissé meghökkentőek: megszerzett és alkalmazott tudás, az ész, az ötlet Kibontakozóban van a társadalom és a gazdaság hozza a pénzt). Így leértékelődnek még a szembenállásának világtörténelmi konfliktusa. A szakmunkák is, és meghatározott szakú diplomás globalizálódás következtében felszámolódnak az végzettségek felértékelődnek. életminőség javításának (biztosításának) korábbi A tudásintenzív iparágak nélkül nem ment volna a intézményei. Nincs pénz oktatásra, egészségügyre, globalizálódás: hiszen ők hozták játékba a az infrastruktúra fejlesztésére, és persze a kultúra is pénztechnika új vívmányait, a komputer és megsínyli a változásokat. Ez a társadalmat információfeldolgozás új lehetőségeit. A kettő - a alapjaiban rendíti meg. tudásipar és a globális gazdaság - egymásból él. A gazdaságnak más érdekei vannak, mint a Korábban a termelést a tőke és munka aránya, különböző berendezkedésű társadalmaknak. valamint a felhasznált nyersanyag határozta meg. Egyelőre nincs olyan nemzetközi intézmény, ami Ma e három tényező mellé - vagy egyik-másik ezt a folyamatot képes lenne kanalizálni, ami helyett - a tudástőke lépett. Az igazán fizető gondoskodna a minimális tőkefejlődési szabályok foglalkozásokhoz elit egyetem szükséges, de azt betartásáról. csak a felső egyötöd tagjai képesek megfizetni. A munkanélküliség robbanása annak köszönhető, Ebből a versenyből már a felső középosztály is hogy a munkaerő ma már globális piacon versenyez. kimarad. Bourdieu már a 60-as években megírta, A jövedelmek átcsoportosulása is megindult, a hogy a társadalmi egyenlőtlenség mobilis hányad a nyerő, a statikus veszít. Mivel a újratermelődésében az iskolarendszer játssza a tőke és a pénz mobilis lett, a veszteséget a legfőbb szerepet. De ő még nem volt tanúja az munkaerőpiacnak kell lenyelnie. egyetemi képzés költségrobbanásának. A tőkeexpanzió és versenyképesség fenntartásának A globalizálódás az államok, kormányok legfontosabb szempontja - a technológia fejlesztése hagyományos szerepét átírta. Eszközeit (adók, után - a költségcsökkentés. S a munkaerő - költség. pénztömeg-gazdálkodás, kamatláb-politika) teljesen A munkanélküliség azonban nemcsak gazdasági és erőtlenné tették. A monetáris politika pénztömegpolitikai jelenség. A II. világháború utáni rendszer gazdálkodása az elektronikus pénz feltalálásával egész szerkezetét átgyúrja. A szociális állam és a gyengült (a mai világpénzforgalom 80%-a már nem demokrácia közötti szövetség törik szét (Beck, állami ellenőrzés mellett forog a föld körül). Az 1996). adózási rendszert akkor alakították ki, mikor a tőke Ez a fajta teljesítményorientáltság, a társadalmi még nem volt mobilis. Ez a régi rendszer lassan tényezők tökéletes kirekesztése válsághoz vezet. összeomlik, ha az állami kiadásokat nincs miből E probléma másik vetülete a társadalom jövedelmi finanszírozni. polarizálódásának felgyorsulása. A felső réteg A kiköltöző vállalatok duplán hárítják át a kisebb lett (5% rendelkezik a jövedelmek 80%-a költségeket az államra: a kormányzat elesik az felett), nagyobb lett az alsó, a szegénységzóna adóktól, plusz neki kell fizetnie az itthon maradt (30%), és a középosztály egyelőre stagnál. Az munkanélkülieket (és azt az infrastruktúrát angolszász országokban másfélszeresen nagyobbak fenntartani, amit használ az adót nem fizető is). a jövedelmi különbségek, az egyenlőtlenség két Egyelőre még a feketeüzlet tanul az újirányba szakítja szét a társadalmat: a gazdagok kapitalizmus trükkjeiből. Azonban egy idő után gazdagabbak, a szegények szegényebbek lesznek. A fordított irányba is alakulhat: hogyan kell a globális GDP és a bérek fejlődése 1985-ig nagyjából játszmát bonyolítani némileg agresszívebb párhuzamosan haladt, eztán a bérek maradnak a már eszközökkel. elért szinten, a GDP tovább emelkedik. A modern Egyre többen foglalkoznak a pénzmenekítéssel: az demokráciák egyik alapja a jövedelmi különbségek IMF szerint legalább 2000 milliárd dollár viszonylagos kiegyenlítettsége volt. utolérhetetlen bankszámlákon fekszik, kikerülve az A globális fejlődés egybeesett a gazdasági struktúra állami adózást. A leggyorsabban fejlődő pénzügyi radikális átalakulásával, a tudásintenzív iparágak, szolgáltatásról van szó, mert az évi növekedési szolgáltatások, tevékenységek kaptak vezető üteme eléri a 25%-ot. A fehér, szürke és fekete pénz szerepet (ahol nem a fizikai munka, hanem a
1999. november "Segítőkéz" Lelkisegély Telefonszolgálat, Debrecen aztán összekeveredik, és mikor újra belép a hozzá, kábítószerből jött-e, vagy csak egyszerűen az pénzpiacra, az isten se ismer már rá: vér tapad-e államot akarták-e vele becsapni. Almási Miklós: Üveggolyók - Az ezredvég globális játszmái (Helikon, Bp. 1998.) Soros György a globális nyitott társadalomról, mint lehetőségről írt könyvet. ezt meg is tegye. Ez a társadalmi konfliktusok Elemezi a globális integráció hasznos oldalát. csiráját hordozza magában. Ilyen kedvező lehetőségek például: - Minden társadalomnak szüksége van közös - a nemzetközi munkamegosztás, a komparatív értékekre. A piaci értékek erre alkalmatlanok. A előnyök kihasználása, piacon túl a társadalomnak további intézményekre - az innováció nemzetközi terjedése, is szüksége van, amelyekkel elérheti a társadalmi - és egyéb nemzetközi mozgások (javak, tőke, célokat, pl. politikai szabadságot, társadalmi munkaerő, eszmék, amely pl. a választás igazságosságot, stb. szabadságát erősíti). A könyv szerint csak a nyitott társadalom keretei A globális kapitalista rendszer hibáit is megnevezi: között lehet a jelentkező problémákra megoldást - Az előnyök nem egyenlően oszlanak el. találni. A nyitott társadalom jellemzői: A tőke jobb helyzetben van, mint a munka, a - az a társadalom, amely nyitott a tökéletesítése pénztőke jobb helyzetben van, mint az ipari tőke. számára, Centrum és a periféria között mélyül az - a szabadság legmagasabb foka, társadalmi egyenlőtlenség. igazságosság mellett, - A pénzpiacok ingatagsága miatt súlyos gazdasági - az emberi jogok tisztelete, és társadalmi zavarok keletkezhetnek. A laissez - a törvények uralma, faire piacirányítás veszélyeket rejt magában. - a hatalom megosztása, - Nem a verseny a cél, hanem a felülkerekedés, - és piacgazdaság jellemzi. ezért a piaci verseny nem mindenkinek előnyös. A nyitott társadalom elismeri, de nem idealizálja a - A globalizáció súlyosan megrendítette az államnak piacot, más értékeket is fontosnak tart. azt a képességét, hogy gondoskodjék az Soros megállapítja, hogy jelenleg még nincsenek állampolgárok jólétéről, mivel a tőke sokkal megfelelő nemzetközi intézmények az egyéni könnyebben ki tud bújni az adózás alól, mint a szabadságjogok, az emberi jogok és a környezet munka. A tőkére kivetett adók csökkentek, addig a védelmére, a társadalmi igazságosság munkára nehezebb adóterhek nőttek. Közben a előmozdítására, a béke megőrzésére. szociális ellátásokat is megnyirbálják. Az intézmények nagy részében az államok a saját A globalizáció viszont növeli az állammal szembeni érdekeiket a közjó elébe helyezik. igényt, hogy gondoskodjék a szociális biztonságról, miközben csökkenti az állam lehetőségeit arra, hogy Soros György: A globális kapitalizmus válsága - Veszélyben a nyílt társadalom (Scolar, Bp. 1999.) A következő bemutatandó könyvünknek a hangneme eléggé radikális, de az idézetek bizonyítják, hogy empátiával szól a globalizáció "veszteseiről": társadalom számára, a piacgazdaságnak Nem válságról, hanem mutációról van szó, "hasznosnak" mutatkozik (a profit szempontjából méghozzá nem egy társadalom, hanem egy egész hasznot hozó). A többséget itt helyben leigázták és civilizáció durva mutációjáról. A kifosztották, mégis milyen zavaróak: kullancsok, "munkanélkülieket" még mindig annak a tolakodó fráterek. Azért könyörögnek, amit korszaknak a kritériumai szerint ítélik meg, amikor hajdanában lepocskondiáztak. Milyen édes érzés bővében voltunk az állásoknak. Őket hibáztatják kegyet gyakorolni, bérhez, álláshoz juttatni néhány azért, mert elvesztették az állásukat, és álnok kéregetőt, akik nem botlanak, mert túlságosan is ígéretekkel hitegetik őket, azt sugallván, hogy majd félnek, hogy elveszthetik ritka, becses, ingatag helyreáll a bőség, ha helyrebillen a kisiklott szerzeményeiket, és akkor újból csatlakozhatnak a konjunktúra. Ők maguk érzik át a leghevesebben, "nyomorultak" pudvás seregéhez. hogy nem illenek bele társadalomba, noha éppen Ki kell-e az embernek érdemelnie az életet, az ők a legjellegzetesebb termékei. Azzal vádolják élethez való jogot? Van-e haszna az olyan életnek, magukat, aminek az áldozatai, magukévá teszik a amely nem hajt hasznot a profitnak? Látnunk kell, látásmódot, amely szerint bűnösök. A szégyent, a hogy az emberi lények nagy része haszontalannak méltatlanság érzetét váltják ki belőlük, és innen ítéltetett. Nem középszerűnek, hanem egyenes út vezet a megalázkodáshoz. Nincs fölöslegesnek, és ennélfogva kártékonynak. gyöngítőbb, bénítóbb érzés a szégyennél, a szégyen Minden a profit függvényeképpen szerveződik, akadályoz meg minden ellenállást. mindenről a profit nevében intézkednek, minden a Az élethez való jogot egy jelentéktelen kisebbség profit nevében akadályozódik meg és idéződik elő. tartja fenn magának. Az emberiség maradék része csak akkor "érdemli meg" az életet, ha a
8
1999. november "Segítőkéz" Lelkisegély Telefonszolgálat, Debrecen felelőssége és nem áll ellenőrzés alatt. A Az első hely a profité, amelynek függvényében magángazdaság nemzetek fölötti hálózatai egyre minden létrejött. jobban uralják az államhatalmakat, amelyek Senki nem harcol, de a mindenható piacgazdaság egyáltalán nem ellenőrzik őket, inkább ők harciasabban követel teret magának és saját ellenőrzik és formálják át lassanként az államokat. logikájának, amely lassan már nem ütközik A külvárosokban, a megsemmisítés lappangó semmilyen más logikába. mesterműveiben szabadul meg a társadalom A hatalom gyakorlói szép lassan visszahúzódnak azoktól, akikre már nincs szüksége. Nem egy légmentesen elzárt ezoterikus övezetbe. Nincs önszántukból kerültek ebbe a helyzetbe, nem is ők semmi valóságos kapcsolata a "munka világával", hozták létre, és egyáltalán nem ők választották. fel sem használja. A két világ között szakadék Rejtett fájdalom fortyog bennük, amely egyszerre tátong. Annak a kisebbségnek, amely kiépítette harag és teljes csüggedés. Megfosztották őket a magának a gazdaságot és kezében tartja a hatalmat, kultúra értékeitől és a műveltségtől. Az általuk már nincs többé szüksége az emberi lények nagy okozott pusztítás nagyon jól látható, de vajon többségére. Az emberek nagy részének léte látszik-e az is, amit elszenvednek? Az agressziójuk fölöslegessé vált, mert már nem hoz hasznot, sőt épp azoknak a malmára hajtja a vizet, akik ki épp ellenkezőleg, sokba kerül, túl sokba. akarják taszítani őket, immár - úgymond Valószínűleg eltűnik a munka, pedig a társadalom "jogosan". Ugyanakkor mindenki elvárja, hogy még ma is a munkán alapul, és tőle függ az tisztes állampolgárként viselkedjenek, mintha rájuk élőlények életben maradása, de a munka eltűnése is feladatokkal teli és jogokkal védett polgári élet nem zavarja a piacgazdaság urait. Számukra a várna. Pedig tőlük meg van vonva minden esély, pénzforgalom a fontos, a gazdasági játékok, hiányoznak a perspektívák és a polgári erkölcs emellett minden más dolog háttérbe szorul. Szédítő munkához kötődő szabályai, no meg a reklámok iramban fejlődik a magánhatalom, ez nagyrészt a által bálványozott árucikkek is. És ezeket a kommunikáció fejlődésének és az azonnali hiányokat egyszerűen képtelenek legális információcsere hálózatainak az eredménye. eszközökkel betölteni. Szédítő iramban fogyatkoznak az értékek, Ők már előre kudarcot vallottak, és ezért nem is amelyeket a törvényekre fittyet hányva amúgy is lehet róluk azt állítani, hogy a társadalom mögött kedve szerint sajátíthat ki, manipulálhat, és kullognak, hanem épp ellenkezőleg, még meg is világméretűvé tett közegében könnyedén meg is előzik őt. Valószínűleg ők képviselik azt a jövőt, kerülhet. A magánhatalomnak az államokkal sem amely a földlakók nagy részére vár, ha nem tudnak kell túl sokat foglalkoznia, lévén azok sokszor szembenézni azzal a ténnyel, hogy egy gyökértelen amúgy is szinte teljesen fegyvertelenek. Így a társadalomban élnek. magánhatalom vígan tör előre, nincs politikai Forrester, Viviane: Gazdasági horror (Kossuth, Bp. 1998.)
Idézetek A csak azonnali saját haszonnal törődő magatartásnak a megerősödésével fogyni-pusztulni kezd a most-én-segítek-mert-máskor-nekem-segítenek közösségi tudata, a közösség kohéziója, az emberi együttélés érzelmi-etikai tartaléka.8 Nincs más bűn, mint szándékosan ártani másnak, értékeket pusztítani és nem segíteni ott, ahol segíteni tudnánk.9 Azoknak a módszereknek legtöbbje, amelyek segítségével az emberek szeretetre méltóvá akarnak válni, megegyezik azokkal, amelyekkel sikeressé akarnak válni.10 Az emberek túlnyomó többségében igen nagy képesség van a kooperációra; ez a képesség "társadalmi kincs", mint amilyen a természeti kincs is. Ezt is ki lehet zsákmányolni. Bizonyos ponton túl a kooperatív készség tartalékai kimerülnek - főleg, ha fölösleges dolgokra használtatjuk -, és a megmegújuló kooperációs igényekre, már az indokolt igényekre is, közöny, majd egyre inkább agresszió 8
Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák (Magvető, Bp. 1979.) Alexy E. (Életművészet, Budapest, 1920.) 10 Fromm, Erich: A szeretet művészete (1956.) 9
9
1999. november "Segítőkéz" Lelkisegély Telefonszolgálat, Debrecen
vagy legjobb esetben is csak kényszerű, ímmel-ámmal vállalt, alacsony hatékonyságú kooperáció válaszol. Ez pedig másoknál is közönyt, s agressziót szül, megindul a közösség érzelmi-etikai-emberi tartalékainak teljes pusztulása, beteljesedik a "közösség tragédiája".11 Tanuljunk meg saját döntéseket hozni, kövessük el a saját hibáinkat, de tanuljunk a tévedéseinkből, és próbálkozzunk újra. Ha csak ülünk a fotelben, és hagyjuk, hogy a házastársunk irányítsa az életünket, neki egyre nagyobb lesz az önbizalma, míg jómagunk egyre kevésbé leszünk magabiztosak.12 A bohócok Kedveljük őket, mert szabadok. A bohóc a maga együgyűségében az egyetlen olyan embertípus, amelyik sohasem képes érvényesíteni, másokra ráerőszakolni a maga önző akaratát. Ezzel az egyik legkövetkezetesebben érvényesülő ok-okozati láncolatból, az egymással versengő emberi törekvések láncolatából, a másokat megkárosító önzés "eredendő bűnéből" maradnak ki. Ártatlanok. A maguk esetlenségében folyton-folyvást kicsetlenek-botlanak a racionális cselekvés logikájából. Ide-oda bukdácsolnak a racionális és az irracionális, a lehetséges és a lehetetlen, a meghatározott és a véletlen között.13 A viselkedésük alapján ítélik meg önmagukat, ami mindig súlyos hiba. Az ember soha nem azonos a cselekedeteivel. Ha kudarcot vallunk egy feladattal, hát kudarcot vallottunk egy feladattal - ennyi az egész, semmi több. Mint személyiség senki soha nem tehetségtelen azért, mert alul maradt egy népszerűségi versenyen, vagy mert esetleg elutasítják barátai.14 Az életen nem lehet makulátlan fehér palástban végigsétálni. Önmagunkhoz kell hűnek lennünk. Emberi mértékek szerint kell ítélni, akár rólunk van szó, akár másokról. Senkinek sem kell tökéletesnek lennie. Bőven elég a törekvés arra.15 semmi sincsen jól úgy ahogyan van de boldog vagyok mert harcolok hogy jól legyen minden és a harc lombját egyszer majd megsüti a napfény ebben hiszek16 Olyan az életünk mint öregek szeme. S mint a köd az előtt, aki ködben járkál, úgy száll előttünk a holnapok függönye: sohse libben föl, csak hátrál, egyre hátrál.17
infó I. évfolyam, 1. szám. Lezárva: 1999. november 15-én, Debrecen. 11
Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák (Magvető, Bp. 1979.) Hauck, Paul: Mitől jó a házasság? (Park, Bp. 1990.) 13 Hankiss Elemér: Az emberi kaland (Helikon, Bp. 1998.) 14 Hauck, Paul: Mitől jó a házasság? (Park, Bp. 1990.) 15 Popper Péter 16 Radnóti Miklós, 1931. 17 Babits Mihály 12
10
1999. november "Segítőkéz" Lelkisegély Telefonszolgálat, Debrecen Rénes László
11
