Segédlet termésgyűjtemény készítéséhez Általánosan A termésgyűjteményben csak az alábbi listán található száraz termések lehetnek. A gyűjteménynek nyolc termést kell tartalmaznia a növények nevének, a termések típusának és a készítő nevének feltüntetésével. A nyolc termés között kötelezően szerepelnie kell az akác hüvely termésének, a csörgőfa tok termésének és a bálványfa lependék termésének, a többi öt termés a listából szabadon választható. A termések maguktól is lehullanak a földre, akár onnan is begyűjthetők. Ha a fáról szeded le, vigyázz, hogy ne okozz felesleges sérülést a fának! (Ne ágastól szedd le a termést!) • Bálványfa
lependék termés
park
• Búza
szemtermés
bolt
• Bükkfa
makktermés
erdő
• Csörgőfa
felfújt tok termés
park
• Fehér akác
hüvely termés
park
• Gyertyán
makkocska termés
erdő
• Hársfa
tok termés
park, erdő
• Hólyagfa
felfújt tok termés
erdő
• Juharfa
ikerlependék termés
park, erdő
• Kőrisfa
lependék termés
park, erdő
• Kukorica
szemtermés
bolt
• Lepényfa
hüvely termés
park
• Napraforgó
kaszat termés
bolt
• Platánfa
makkocskás terméságazat
park
• Szilfa
lependék termés
park
• Szivarfa
toktermés
park
• Tölgyfa
makk termés
erdő, park
• Vadgesztenye
tok termés
park
Forrás: David More, Alastair Fitter: Fák, Fürkész könyvek, Gondolat kiadó, 1990 Simon Tibor, Csapody Vera: Kis növényhatározó, Tankönyvkiadó, 1986 Simon Tibor, Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti tankönyvkiadó, 1998 http://www.aeszveszprem.t-online.hu/Fafajok/Fafajindex.htm http://mek.oszk.hu/00500/00544/html/zarva/tartalom.htm http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b159/ch15s11.html (erdőtársulások) http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b159/ch22s21.html (bükkfa virágúak) http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b159/ch22s26.html (hüvelyesek) http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b159/ch22s30.html (szappanfavirágúak)
1
TERMÉSEK
fehér akác lepényfa hüvelytermés
búza
szivarfa
kukorica szemtermés
hárs tok
juhar ikerlependék
kőris
szil lependék
bálványfa
platánfa makkocskás term.ág.
gyertyán makkocska
bükk
tölgy
vadgesztenye
csörgőfa
hólyagfa felfújt tok
2
makk
napraforgó kaszat
Amiket a városi parkokban megtalálsz, vagy akár egy villamos megállót lesétálva az Üllői úton A fehér akác észak-amerikai fafaj. Magyarországra 1710-ben kerül parkfának. Őshonos, természetszerű elegyes erdeinkben nemkívánatos fafaj. Itt a gyors és agresszív terjedése okozhat károkat, különösen a fiatal erdőkben, ahol a lassan növő főfafajokat
(tölgyek,
bükk)
gyorsan
felülnövi,
kiszorítja.
Nitrogéngyűjtő baktériumaival túltáplálja a talajt. Levelei páratlanul szárnyaltak. Fehér, mézelő
virágai
ehetők,
áprilisban-májusban
nyílnak.
Barna
termései
hüvely
laposak. Első ránézésre összetéveszthető a japánakáccal (vagy pagodafával), de ennek sötétebb zöldek és keskenyebbek a levelei.
Sárgásfehér
virágai
július-augusztusban
nyílnak.Termése éretten is zöld hüvelyű, húsos, befűzött. Mivel jól tűri a várost, nagyon gyakori. A
lepényfa
töviscsomók
is
észak-amerikai
találhatók.
Levelei
fa.
Törzsén
elágazó
egyszeresen
(vagy
mimózaszerűen, kétszeresen) párosan szárnyaltak. Hosszú csavarodó
barna
hüvelyterméseiről,
már
messziről
felismerhető. A juhar nemzetséget több faj alkotja. A termésgyűjteményben nem kell megadni, pontosan melyik fajról van szó, elég a (nemzetség) juhar megnevezés. A nyolc darabos gyűjteményben akárhány juharfajt teszel, az csak egynek számít. (Szorgalmi feladatként természetesen gyűjthetsz több juharfajt is, érdemes ebben az esetben a leveleket lepréselve a termés mellé helyezni.) A korai juhar levelei fényszöldek, mélyen ötosztatúak, öblösen karéjosak, finoman kihegyesedők. Párosával összenőtt, hosszúszárnyú, ún. ikerlependék termései 150 fokos szögben állnal, szétesve, pörögve messze szállnak. Nevét a kora tavasszal tömegesen megjelenő pompás sárgás-zöld virágzatáról kapta. Kedvelt parkfa, utcasorfa, de az utcák száraz levegőjét nehezen tűri.
3
A
hegyi
juhar
a
szurdokerdők
jellemző fája. Levelei ötosztatúak, finoman karéjosak vagy fogazottak, sötétzöldek,
a
besülyedő
erektől
ráncos felszínűek. Termése csüngő fürtökben érik ezért sok helyen fürtös juharnak is nevezik. A tatár juhar levelei ép, tojásdadhosszúkás, korai juhar
hegyi juhar
hegyesedő,
karéjos-fűrészes
szélű.
gyengén, A
termés
szárnyai hegyesszögben állnak, ősszel vöröslők. Városi parkokban igénytelensége miatt a mezei juharnak sok változatát, különösen gömb koronájú változatát ültetik. Nevében a „mezei” szó nem csak azt jelenti, hogy közönséges, szinte mindenütt előfordul, hanem arra is utal, hogy a legelők gyakori fái. Igen szapora, pionír jellegű fafaj. A nyírrel, rezgőnyárral együtt
a
felhagyott
erdőterületeken
megjelenő erdő első fái. Levelei mélyen ötosztatúak,
alul
pelyhesek;
ősszel
aranysárga színt öltenek. Ikerlependék termésének
szárnyai
csaknem
egyvonalban, 180 fokos szögben állnak. A kőrislevelű juhar vagy más néven zöldjuhar
észak-amerikai
mezei juhar
kőrislevelű juhar
fafaj,
Európába 1688-ban került. Jól tűri a légszennyezést. levele szárnyasan összetett. Ikerlependék szárnyai sarlósan összehajlók. A szil nemzetséget több faj alkotja. A termésgyűjteményben nem kell megadni, pontosan melyik fajról van szó, elég a (nemzetség) szil megnevezés. A nyolc darabos gyűjteményben akárhány szilfajt teszel, az csak egynek számít. A leggyakoribb szilfaj a mezei szil. Erdőkben ritka vendég. Számos változatát nemesítették ki a kertészek, ezeket sor és díszfaként ültetik. Levelei részaránytalanok. Az ovális lependék közepében található a kis makkocska. 4
A hárs nemzetséget több faj alkotja. A termésgyűjteményben nem kell megadni, pontosan melyik fajról van szó,
elég
megnevezés.
a
(nemzetség) A
nyolc
hárs
darabos
gyűjteményben akárhány hársfa fajt teszel, az csak egynek számít. A hársak virágai a hosszúkás, épszélű fellevélhez csatlakoznak, kellemes ilatúak. A levelek „szív” alakúak. A kislevelű hárs levelei ritkán nagyobbak 7 cm-nél, az érzugokban
kislevelű hárs
nagylevelű hárs
barnás-vörhenyes szőrpamat van. Terméseik simák, gömbösek,, a bibeszál maradványaképp kis hegyes szálban végződnek. Megérve a kis fellevélszárnyon forogva, a széllel messzire jutnak. A nagylevelű hárs levelei elérhetik a 15 cm-t, az érzugokban fehéres szőrpamat van, az ereken elálló szőrők találhatók.. Termése erősen bordás. Az ezüsthárs levele fonákán fehéren-ezüstösen molyhos, az érzugokban nincs szőrpamat. A kőris nemzetséget több faj alkotja. A termésgyűjteményben nem kell megadni, pontosan melyik fajról van szó,
elég
megnevezés.
a
(nemzetség) A
kőris
gyűjteményben
akárhány kőrisfajt teszel, az csak egynek számít. Leggyakoribb kőrisfajok a magas és a virágos kőris.
magas kőris
virágos kőris
Nemcsak parkokba, hanem elegyes erdőkben is találkozhatsz kőrisekkel. Leveleik páratlanul összetettek. Lependék termése keskeny. A vadgesztenye fényesbarna magja szúrós zöld burokban fejlődik. Sajnos az aknázó moly gyakran tönkreteszi ezt a szép díszfát. 5
A bálványfa kínai eredetű, jól tűri a városi körülményeket, igénytelen fa. Levelei fél méternél
is
hosszabbak,
összetettek.
A
magvak a lependék termés közepén fejlődnek, sokáig
zöldek,
majd
rózsásak
vagy
élénkpirosak.
A szivarfa Észak-Amerikából származik. Levelei szív alakúak. A téli kopasz fákon feltűnő, hoszú csüngő termései a „szivarok” vékony, hártyásszárnyú magvak tömegét rejtik. (A tok megtört végén meggyújtva szivarszerűen ég el.) A tél során felpattanó tokok a szél útjára engedik hártyásszárnyú, repítőszőrős magvaikat.
A csörgőfának páratlanul szárnyalt fűrészesszeldelt levelei vannak. Felfújt három részes toktermései a szélben zörgő hangot adnak. A termés kezdetben zöld, éretten vöröses barna. Kínai eredetű, a 16. században került Európába.
Leggyakoribb
a
közönséges
vagy
juharlevelű
platán,
de
találkozhatunk keleti platánnal is. Kérge általában sárga, barna és szürke árnyalatoktól mozaikos, de akadnak már teljesen lehámlott csaknem fehérszürke, sima törzsűek is. Levelei hegyes csúcsúak, 35 osztatúak. A termős virágcsoportokból nagy, gömbös terméscsoportok fejlődnek, melyek ősszel a szél útján terjedő, repítőszőrős kis résztermésekre hullnak szét.
6
Vidéki rokonoknál vagy boltokban fellelhető termések A napraforgó nagy tányér alakú virágzatában érik be a kaszat termés, mely nem más, mint a közkedvelt „szotyi”.
A kukorica virágai egyivarúak. A porzós virágok a növény szárának csúcsán „címert” alkotnak. A termős virágok, a burokleveles torzsavirágzatok oldalt helyezkednek el. A torzsavirágzat végén selymes szálak kötegeiként jelennek meg a hosszú bibeszálak ez a „bajusz”. A szemtermések a vastag torzsán 6-12 sorban állnak. (A termésgyűjteménybe nem kell egy egész torzsa, elég néhány szem szemtermés.)
A búza a kalászos füvek közé tartozik. Szemtermése van. A búza csíra vitaminokban gazdag, egészséges táplálék érdemes kipróbálni a csíráztatását és félrerakni pár szemet a termésgyűjteményhez.
(A
vetőmagok
nem
alkalmasak
csíráztatásra, a készen kapható búzacsíra nem jó a termésgyűjteménybe!)
7
Amiket inkább az erdei séta alkalmával érdemes keresned A gyertyán ritkábban parkokban is előfordul. Mint a tölgyesek és a bükkösök elegyfája általánosan elterjedt. Levelei feltűnően eresek és élükön kétszeresen fogasak. Nagy háromkaréjos felleveleik védelmében fejlődnek az apró termések. A makkocskák a fellevelek „szárnyán” pörögve,
a
széltől
sodorva
terjednek.
A
termésgyűjteménybe a jellegzetes fellevéllel együtt rakd be!
A
bükk
a
hegyekben
400-1200méter
között
egyeduralkodó, a tölgy és fenyőerdő szintje között találjuk. Kérge világítóan szürke és sima. Levelei kissé hullámos szélűek, pillás (finom szőr) élűek. A lombkorona jó zár, ezért aljnövényzete csak a lombfakadás előtt gazdag. A lágytövises
termés
felnyílásakor
az
elhajló
négy
kupacslevél közül válnak szabaddá a parányi, fényesbarna, háromélű, csúcsos makkok. A makk héjától megfosztva ehető.
Egy
kupacsban
2-3
makk
található.
A
termésgyűjteménybe a kupaccsal együtt kell berakni. A tölgyek nemzetségét több faj alkotja. A termésgyűjteményben nem kell megadni, pontosan melyik fajról van szó, elég a (nemzetség) tölgy megnevezés. A nyolc darabos gyűjteményben akárhány tölgyfajt teszel, az csak egynek számít. (Szorgalmi feladatként természetesen gyűjthetsz több tölgyfajt is, érdemes ebben az esetben a leveleket lepréselve a termés mellé helyezni.) Az uralkodó tölgyfaj a kocsányostölgy, a kocsánytalan tölgy és a csertölgy. A kocsányos tölgy kérge sötétszüre, mélyen bordázott, levelei rövid nyelűk, mélyen karéjosak, válluknál jellemzően „fülecskések”, levélválluk cimpás. Termései – a makkok – hosszú nyélen, „kocsányon” pikkelyes csészeszerű kupacsban fejlődnek.
8
A kocsánytalan tölgy levél válla a hosszú levélnyélre futó, míg a kocsányos tölgyé cimpás. A kocsánytalan tölgynél (mint a neve
is
nehezen
mutatja)
a
termés
észrevehető
rövid
kocsányon ül. Kérge repedései folyamatosabb lefutásúak, mint az elöző fajnál. kocsányos tölgy
kocsánytalan tölgy
A
csertölgy
törzse
mély
bordáktól szántott, jellemzők rá a vörösbarna bordaközi csíkok. Az első évben csak hosszúkás pikkelylevelektől védett makkkezdemények fejlődnek, melyek a második évben érnek hosszú kupacspikkelyektől
borzas,
nagykupacsú, 2-4 cm hosszú cser tölgy
molyhos tölgy
A molyhos tölgy kis- vagy közepes termetű fa. Nevét a hajtásai és a levelei fonákjának molyhosságáről kapta. Kérge keresztirányban is repedezik, morzsolható. A makkok tojásdad alakúak, alig egy centiméteresek. Mivel makkja ehető, nagy éhinségek idején a bakonyi falvak népe gyakran fogyasztotta. A tölgyfák parkok díszei is lehetnek, így akár ott is találkozhatsz velük. A hólyagfa üde, árnyas erdők cserjeszintjében él. Levele összetett. Felfújt
tokterméséről
könnyen
felismerhető.
hólyagfának is nevezik. 9
Mogyorós
fényesbarna makká.
Latin névmutató és tartalomjegyzék • Bálványfa
Ailanthus altissima
6
• Búza
Triticum aestivum
7
• Bükkfa
Fagus
8
• Csörgőfa
Koelreuteria paniculata
6
• Fehér akác
Robina pseudo-acacia
3
• Gyertyán
Carpinus betulus
8
• Hársfa
Tilia
5
• Hólyagfa
Staphylea pinnata
9
• Juharfa
Acer
4
• Kőrisfa
Fraxinus
5
• Kukorica
Zea mays
7
• Lepényfa
Gleditsia triacanthos
3
• Napraforgó
Helianthus annuus
7
• Platánfa
Platanus
6
• Szilfa
Ulmus
4
• Szivarfa
Catalpa bignonioides
6
• Tölgyfa
Quercus
9
• Vadgesztenye
Aesculus hippocastanum
5
10
