Jegyzıkönyv: Készült Sásd Város Önkormányzati Képviselıtestületének, mint Fegyelmi Tanácsnak 2009. június 3. napján megtartott ülésérıl. Az ülés helye:
Sásd Város Polgármesteri Hivatala tanácskozóterme 7370. Sásd, Rákóczi F. u. 41.
Jelen vannak:
Székely Szilárd polgármester, Rabb Gyızıné alpolgármester, Hausmann Mária, Pál Csaba, Dr. Földi-Deutsch Eszter, Skoda Dénes, Keresztes Richárd, Dr. Jusztinger János, Szíjártó Csaba, Galambosné Wágner Éva, Jusztinger Krisztina és Kiskároly János képviselık, Dr. Kajdon Béla jegyzı és Tollár Mónika jegyzıkönyvvezetı.
Igazolatlan távollét nem volt. Székely Szilárd polgármester köszöntötte a képviselıtestület tagjait és a megjelent vendégeket. Megállapította, hogy a 12 fı képviselıtestületi tagból mindenki megjelent, így az ülés határozatképes és azt megnyitotta. Javasolta a képviselıtestületnek, hogy a meghívóban közölt napirendi pontot tárgyalják meg. A képviselıtestület az alábbi napirendi pont megtárgyalása mellett döntött: 1./
Nagyné Mayer Ágnes Mővelıdési Központ és Könyvtár igazgatója ellen indult fegyelmi eljárás lezárása Elıadó: Székely Szilárd polgármester
Székely Szilárd polgármester elmondta, hogy a mai ülésre szóló meghívó zárt ülésre szól, ezért megkérdezte Nagyné Mayer Ágnest érintettet hozzájárul-e a nyilvános üléshez. Nagyné Mayer Ágnes a kérdésre válaszolva elmondta, hogy hozzájárul a nyilvános üléshez. Napirend tárgyalása: 1./
Nagyné Mayer Ágnes Mővelıdési Központ és Könyvtár igazgatója ellen indult fegyelmi eljárás lezárása Elıadó: Székely Szilárd polgármester
Írásbeli elıterjesztés a jegyzıkönyv mellékleteként csatolva. Székely Szilárd polgármester, a Fegyelmi Tanács levezetı elnöke megkérte Dr. Kajdon Béla jegyzı urat arra, hogy ismertesse az eljárás menetét. Dr. Kajdon Béla jegyzı elsıként kiemelte, hogy a képviselıtestület 2007. október 26. napján Nagyné Mayer Ágnes ellen indított fegyelmi ügyében megállapította, hogy a bizonyítási eljárás befejezıdött. Ez azt jelenti, hogy a bizonyítási eljárás végérvényesen lezárult, új bizonyítási eljárást elindítani már nem lehet és nem lehet új bizonyítékot sem már ebben az ügyben mérlegelés tárgyában behozni.
A másik dolog amiben a testület kötve van, megint a törvényre hivatkozva, a vizsgálóbiztosi javaslatról kell elsı körben mindenképpen dönteni, tehát nem lehet más, ugyanis ezt a törvény írja elı, ı pedig a javaslatát megtette, mégpedig a javaslat az, amit a polgármesteri elıterjesztésben szerepel. Amennyiben elsı körben a szavazás minısített többséget nem kap és azért van minısített többség, mert magasabb vezetırıl van szó, ezért az önkormányzati törvény szerint is minısített többséggel kell döntést hozni, ez minimum 7:5, vagy ennél magasabb arányú. Elsı körben ha nincs minısített többség, akkor lehet újabb körben újabb javaslatot tenni a fegyelmi eljárásra vonatkoztatva. Ennek az eljárásnak nem része a kártérítési felelısség kérdése. Ugyanis a törvény értelmében a kártérítési eljárás, külön eljárás. Itt errıl ma a testület nem dönthet. Viszont amennyiben a fegyelmi ügyben döntést hoznak, ezután majd a fegyelmi után a kártérítésre vissza kell térni, de az már nem a fegyelmi eljárás és nem a fegyelmi döntés részeként. Az SZMSZ 22.§. (11) bekezdése alapján szavazategyenlıség esetén új szavazást kell elrendelni bármilyen módon is szavaznak. Szavazni lehet kézfeltartással, névszerinti szavazással és titkosan. Valamennyire igaz, hogy szavazategyenlıség esetén újból megnyitja a vitát a polgármester és azt követıen lezárja és újból lehet egyszer szavazni. Tehát egyszer meg lehet ismételni a szavazást, másodszor nem lehet, azt követıen pedig, ha még mindig szavazategyenlıség van, akkor 14 napon belül újból ülést kell tartani. Még egyszer elmondta, hogy a bizonyítási eljárás lezárult, ebben már újabb bizonyítékokat felvenni nem lehet, arról kell dönteni, ami rendelkezésre áll. Fontos dolog, hogy az a felfüggesztı pont, ami történt annak idején 2007-ben, megszőnt, hiszen megkapták az ügyészségtıl a jogerıs értesítıt Nagyné Mayer Ágnes ügyében, az ügyészségi határozat jogerıssé vált május 24-én. Ennek figyelembevételével a testületnek döntenie kell. Ugyanis akkor a döntéshozatali eljárást is megszakította a fegyelmi eljárás felfüggesztésével. A testületnek most valamilyen döntést hoznia kell. Székely Szilárd polgármester a jegyzı úr megállapította, hogy a fegyelmi eljárás felfüggesztése megszőnt a Kjt. 47. §. alapján, miután az ügyészség határozata jogerıre emelkedett. Az elsı szakaszban mindenki hozzászólhat, a második szakaszban döntést fognak hozni a fegyelmi eljárással kapcsolatosan. Skoda Dénes képviselı a jegyzı úr egyértelmően kijelentette, hogy 2007. október 26-án a testület kimondta, hogy a bizonyítási eljárás befejezıdött, új bizonyításra nincs lehetıség, megkérdezte, hogy az ı anyagukba hogyan kerülhetett egy igazságügyi szakértıi vélemény, ami 2009. április 14-i dátummal van ellátva. Ha befejezıdött a bizonyítás, akkor ez hogyan van? Rabb Gyızıné alpolgármester kérte a fegyelmi tanácsot, hogy a döntést titkos szavazással hozzák meg. Dr. Jusztinger János képviselı a vizsgálóbiztos javaslatára és a polgármester úr által tett elıterjesztéshez az alábbiakat mondta el: „2007. novemberében hozott határozatunkkal a Nagyné Mayer Ágnes ellen indított fegyelmi eljárást, egyben a közalkalmazottat az állásából, az volt a testület többségi véleménye, hogy csak akkor hozhatnak megalapozott döntést a vizsgálóbiztos által javasolt legsúlyosabb fegyelmi büntetést a közalkalmazotti státusz megszüntetése tekintetében, ha a fegyelmi tanács bizonyosságot szerez arról, hogy a büntetı feljelentésben leirt gyanú bizonyítást nyert a büntetıeljárás során.
A határozatban rögzítették azt is, hogy mivel a vizsgálóbiztosi jelentés a károkozást csak valószínősítette – a testület csak akkor tud megfontolt döntést hozni, ha a büntetıeljárás során bizonyítást nyer, hogy az igazgatónı az önkormányzatnak kárt okozott. Lényeges volt e károkozás tényének bizonyítása már csak azért is, mert a büntetı feljelentés kiterjedt hőtlen kezelésre és sikkasztásra is, mely bőncselekmények lényeges tényállási eleme a károkozás. A büntetıeljárás jogerısen lezárult, az eljárás alá vont gyanúsított(ak) számára úgy gondolom a lehetı legkedvezıbb módon: másfélév nyomozás után az ügyészség még olyan mértékben sem tartotta súlyosnak, társadalomra veszélyesnek Nagyné Mayer Ágnes kötelezettségszegését, hogy vádat emeljen ellene. Az ügyészi álláspont szerint az igazgatónıvel szemben a Büntetı Törvénykönyv szerint alkalmazható legenyhébb büntetés kiszabása vagy egyáltalán más intézkedés alkalmazása is szükségtelen, ezért az eljárást megszüntették. A büntetıeljárás során a feljelentésben foglalt bőncselekmények közül csak a legenyhébb vétséget, a számvitel rendjének megsértését találta megvalósultnak a nyomozóhatóság, azonban e cselekményt is – a számos enyhítı körülményre valamint a szabálytalanul kezelt pénzösszeg csekély voltára tekintettel – csak olyan mértékben találta veszélyesnek a társadalomra az ügyész, ami miatt szükségtelen a büntetıeljárást tovább folytatni, vádat emelni, büntetést kiszabni. Az alkalmazott megrovással csupán a rosszallását fejezte ki az ügyész: megjegyzem, mást nagyon nem is tehetett, a másfél év és az államnak okozott 337 ezer forint bőnügyi költség miatt valamilyen szankciót alkalmaznia kellett, de hangsúlyozom ez a lehetı legenyhébb szankció, nem a Btk. szerint alkalmazható büntetési nem, még erkölcsi bizonyítványt is kap, büntetlen elıéletőnek minısül a megrovásban részesített. Az elmondottakra figyelemmel döbbenten olvastam Polgármester Úrnak az elmúlt heti fegyelmi tanácsülésre kiküldött elıterjesztését. Ebben ugyanis Polgármester Úr – megvalósulva és bizonyítottnak látva a feljelentésben leirt valamennyi bőncselekményt – sıt, saját elhatározása alapján, a fegyelmi tanács véleményének kikérése és felhatalmazása nélkül az önkormányzat költségére tett megbízás alapján egy könyvvizsgáló céggel készíttetett szakértıi véleményre alapozva 1,6 millió Ft károkozást is bizonyítottnak tekintve – a lehetı legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását, a közalkalmazotti státusz megszüntetését javasolja a fegyelmi tanácsnak. Polgármester Úr ez irányú elıterjesztése minden alapot nélkülöz. Sajnos azt kell mondanom, hogy az ügy elızményeire tekintettel meg sem lepett a javaslata. Jóllehet saját személyes véleményem az, hogy ez az egész, immár több mint másfél éve folyó eljárás nem egyéb egy politikai boszorkányüldözésnél és legfıbb célja a 2006-os polgármester-választásra visszavezethetı politikai ellentétekbıl fakadó megtorlás, nem szeretném belekeverni egy szigorúan a vonatkozó jogszabályok alapján megítélendı ügybe a politikát, éppen ezért a jogszabályi keretek maximális figyelembevételével, szem elıtt tartva minden enyhítı körülményt és a 2007. novemberében hozott határozatunkba foglalt állásfoglalásunkat – miszerint a joghoz nem értı dilettánsok lévén kötjük magunkat a büntetıeljárás végeredményéhez – próbálom azt levezetni a tisztelt Fegyelmi Tanácsnak, hogy a javaslat miért nem helytálló és annak végrehajtása milyen hátrányos következményekkel járhat Sásd Város Önkormányzatára. Egyrészt Nagyné Mayer Ágnes álláspontom szerint is fegyelmi vétséget követett el, hiszen nem a vonatkozó – gondolok itt elsısorban a 2006-tól hatályos pénzkezelési szabályzatra – elıírásoknak megfelelıen kezelte, könyvelte az általa vezetett intézmény bevételeit. A Kjt. 45 .§-ában a fegyelmi vétséget elkövetı közalkalmazottal szemben többféle alkalmazható szankciót is említ a megrovástól az elbocsátásig terjedıen. A Polgármester Úr által javasolt fegyelmi büntetés a kiszabható legsúlyosabb a közalkalmazottra nézve.
Igaz, a törvény nem határoz meg semmilyen sorrendet, hierarchiát az alkalmazható fegyelmi büntetések között, azaz elvben akár a legenyhébb fokú fegyelmi vétség elkövetése esetén is kiszabható a legsúlyosabb szankció, mégis ahhoz, hogy objektív döntést hozhassunk és a legmegfelelıbb büntetést tudjuk kiszabni, számos körülményt kell figyelembe vennünk. Nyilván az, akit csak a személyes bosszú vezérel, mindezt nem tudja higgadtan átgondolni, tegyük hát ezt meg mi helyette. Mindenekelıtt válasszuk szét a közalkalmazott fegyelmi felelısségét a kártérítési felelısségétıl. Míg ugyanis a fegyelmi felelısség többfajta szankciót ismer (mint láttuk a megrovástól az elbocsátásig terjedıen) a kártérítési felelısség érvényesítése csak egyet, a kár megtérítésére való kötelezést. Ez utóbbit, mivel a jogerıs ügyészi határozat alapján nem bizonyított, hogy kárt okozott volna az önkormányzatnak a szabálytalan pénzkezeléssel a közalkalmazott, úgy gondolom ki is vehetjük a vizsgálódási körbıl. Még akkor is, ha a Polgármester Úr – bízom benne, hogy csak figyelmetlenségbıl, nem kellı körültekintésbıl – az elıterjesztésében e két kategóriát meglehetısen összemossa, sıt a jogerıs határozatban tett megállapítások ellenére továbbra is ragaszkodva saját – általam tévesnek tartott – álláspontjához, miszerint károkozás történt, egy újabb büntetı feljelentést is tett Nagyné Mayer Ágnes ellen. Sıt még arra is volt energiája, hogy ezt a feljelentést elıterjesztéséhez csatolja, jóllehet nyilvánvaló, hogy az új feljelentés alapján esetlegesen induló új eljárás már nem lehet tárgya és semmilyen befolyásoló tényezıje a ma meghozandó fegyelmi döntésnek. Maradva tehát a tényeknél: jogerıs ügyészi határozat mondja ki, nem bizonyított, hogy a szabálytalan pénzkezeléssel Nagyné Mayer Ágnes kárt okozott az önkormányzatnak. Ami nem bizonyítható, az a jog világában nem létezik. Meggyızıdésem, hogy de facto, ténylegesen sem érte kár az önkormányzatot, nem csak azért, mert a büntetıügyben kirendelt igazságügyi adó- és járulékszakértı megállapításai szerint 2005-2006-2007. évre nem lehet összegszerő és bizonylattal alátámasztott megállapítást tenni arra, hogy az átvételi elismervényeken beszedett bevételek nem kerültek elszámolásra a hivatal felé, hanem azért sem, mert ezek a rendezvények, tanfolyamok ténylegesen is megvalósultak a lehetı legnagyobb rendben, az igazgatónı által vezetett intézmény 2007-ben a Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség Nívó Díját is megkapta. Az elkövetett fegyelmi vétséget, annak alacsony súlya miatt az ügyészség sem tartotta érdemesnek még a legenyhébb büntetés kiszabására sem, a büntetı eljárást megszüntették. Ugyan semmilyen jogszabály nem írja elı számunkra, hogy igazodnunk kellene a büntetıeljárás végeredményéhez, de saját 2007-es határozatunkhoz mégiscsak tartani illene magunkat: ott pedig a büntetıeljárás végeredményétıl tettük függıvé a fegyelmi döntést, a legsúlyosabb, a vizsgálóbiztos által javasolt büntetés tekintetében. Már csak azért sem szabhatjuk ki a legsúlyosabb fegyelmi büntetést, de fontos figyelembe venni jó néhány enyhítı körülményt is: egyrészt Nagyné Mayer Ágnes évekig példásan végezte munkáját az intézmény élén: Sásd Városért Díjban is részesült, az intézmény pedig Nívó Díjat kapott. A Kjt. miniszteri indoklása alapján a fegyelmi büntetés kiszabásánál igen fontos a közalkalmazott korábbi (a kötelezettségszegés elkövetése elıtti) magatartásának vizsgálata. A kommentár szerint enyhítı körülményként értékelendı a kiválóan végzett munka, különösen akkor, ha a közalkalmazott elsı alkalommal követ el fegyelemsértést. A már az egyenlı mércénél tartunk: a megrovásban részesített egyik közalkalmazott, akinek a munkaviszonyát épp megszüntetni készülünk, munkaköri leírás nélkül kellett dolgozzon, úgy gondolom, hogy ezt ugyancsak enyhítı körülményként szolgál.
A 2007-es határozatunkra, az elıbb említett számos enyhítı körülményre és amiket nem mondhattam el és az ügyészség által jogerısen megállapított cselekmény társadalomra veszélyességének csekély fokára tekintettel eltúlzottnak, aránytalannak és annak politikai indítéka és megtorló célja miatt a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítására alapot adónak tartom Polgármester Úr javaslatát a legsúlyosabb szankció kiszabására. A Kjt. kommentár alapján az elbocsátás mint fegyelmi büntetés kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha egyáltalán nincs remény arra, hogy a közalkalmazott magatartása a jövıben kedvezıen megváltozik vagy az elkövetett kötelezettségszegés súlya miatt a közalkalmazotti jogviszony fenntartása nem indokolt. Errıl esetünkben szerintem szó sincs. Dr. Bodnár István ügyvéd elmondta, hogy ezekben a kérdésekben nem foglal állást, hiszen részletes ismertetést halhatott a testület képviselı úrtól, aki részletesen, önszorgalomból utánanézett különbözı dolgoknak. Amit kért figyelembe venni, hogy az eljárás megszüntethetı, ennek a cselekménynek a társadalomra való veszélyessége minimális, az is egyértelmően megállapítható, hogy nemcsak a Nagyné Mayer Ágnes volt érintett ezekben az ügyekben, rajta kívül más érintettek is. Egyértelmően rögzíthetı, hogy fegyelmi eljárás csak vele szemben van folyamatban. Úgy gondolta, hogy önmagába véve már a fegyelmi eljárás is, ami már igen régóta tart vele szemben, igen komoly szankció volt, amit neki el kellett szenvednie, illetve azt, hogy a korábbi határozat miatt az állásából azonnali hatállyal felfüggesztésre került és csak távolléti díjban részesült, ez önmagába véve is rendkívüli mértékben komoly joghátrányt okozott neki mintegy elırehozott büntetésként. Minden körülményt figyelembe véve, gondolt itt a jóhiszemő eljárásra, a nem megfelelı felügyelet és irányítás jelenlétére és lényegében arra, hogy kár nem történt, illetve, hogy lehetett volna ezt az apró adminisztratív hibát egyéb úton is kezelni és akkor nem kellett volna ilyen terjedelmes eljárásokban bocsátkozni. Indítványozta a Tisztelt Fegyelmi Tanácsnak, hogy a fegyelmi eljárást megszüntetni szíveskedjék az összes enyhítı körülményt figyelembe véve, amennyiben ez bármilyen okból nem lenne járható, akkor másodlagos indítványként a legenyhébb megrovást indítványozza alkalmazni. Bízik a Tanács bölcsességében és bízik abban, hogy objektíven ítélik meg ezt az ügyet. Mindenkinek azt javasolta és kívánta, hogy képzelje magát az érintett helyzetébe és abban az esetben saját magával szemben milyen döntést hozna, hiszen apróbb hibákat mindenki követhet el a munkája során. Ennek súlyával kérte meghozni a bölcs döntést. Dr. Földi-Deutsch Eszter képviselı javasolta, hogy a döntést névszerinti szavazással hozzák meg. Skoda Dénes képviselı Dr. Jusztinger János képviselı úr hozzászólásával egyetért. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyelmi eljárás során a vizsgálóbiztos úr nagyon fiatalember és a vezetésben egy-két évet töltött el, reméli, hogy soha nem kerül olyan helyzetbe, hogy olyan fegyelmi tanács elé kerüljön, aki a fegyelmi eljárás során eszébe sem jut, hogy a fegyelmi alá vont embernek az enyhítı körülményeit figyelembe véve egyetlen mondattal elıterjesztette, hogy az eljárás alá vont személyt el kell bocsátani, hogy milyen enyhítı körülményei vannak. Képviselı társa ezt felsorolta az imént. A maga részérıl is azt javasolta, hogy ne legyen titkos szavazás, ismerje meg Sásd város valamennyi lakója azt, hogy milyen képviselık ülnek a Tanácsba, felmerik-e vállalni a döntést és nem kell itt titkosan szavazni, mindenki vállalja a döntésének a következményeit.
Hausmann Mária képviselı nem érti képviselı társát abban, hogy miért beszél itt politikai indíttatásról akkor, amikor egyik képviselıtársuk MDF-es, a másik képviselıtársuk SZDSZ-s, a többi MSZP-s, van független is, nem érti ezen említését. A pénzügyi iroda vezetıje és a polgármester úr háromszor is kérte, hogy az érintett számoljon el, mindig ilyen-olyan okokkal, kifogásokkal kihúzta ez alól. Nem érti miért kell ilyen kifogásokat említeni. Dr. Bodnár István ügyvéd nem hiszi, hogy ez a lényeges szála ennek az ügynek, ez csak egy mellékes dolog, szerinte ezt hagyhatják, tehát ezzel nem nagyon kellene foglalkozni. Az ügy érdemével kellene foglalkozni, hiszen ez a lényeges. Azzal kapcsolatban, hogy nem számolt el, véleménye szerint Nagyné Mayer Ágnes mindennel elszámolt, anyaggal, eszközzel. Lényegében ez egy gyanú volt legfeljebb, ami felmerülhetett vele szemben, de azon kívül semmit nem tudnak mondani, hiszen évekig nyomozott benne az ügyészség. Dr. Jusztinger János képviselı megköszönte Hausmann Mária képviselı társának, hogy felvázolta részére a testület politikai összetételét, ebben az ügyben nem tapasztalja ezt a fajta megosztottságot. Akkor még rosszabb a helyzet, a testület tagjainak többsége szemellenzısen áll egy személyes bosszúból fakadó döntés mögé. Továbbra is azt kérte mindenkitıl, hogy próbáljon meg átgondolt, objektív döntést hozni, fıként azért, mert ezek komoly károkat okozhatnak az önkormányzatnak, amelyért a képviselı felelısséggel tartozik. Polgármester úrtól két alkalommal is kért egy kimutatást és most sem kapta meg írásban a meghívóhoz csatolva a kimutatást arról, hogy mennyibe került ez az ügy eddig Sásd Város Önkormányzatának. Véleménye szerint ez kb. már 6-7 mFt. Nem beszélve egy jogellenes munkaviszony megszüntetése esetén a közalkalmazottnak fizetendı kártérítésrıl és egyéb juttatásokról. Jusztinger Krisztina képviselı véleménye szerint egyáltalán nem elhanyagolható, hogy beszámolt vagy nem számolt be, mert ha éveken keresztül beszámolt volna, akkor ez már elıbb utóbb kiderült volna, hogy valami nem jó az intézménynél. Többszöri felszólításra sem tette meg a beszámolóját és szerinte, ha határidıre mindig beszámolt volna, akkor ez nem fordulhatott volna elı. Az irodavezetı és az intézményvezetı között annyi a különbség, hogy az egyik fél az ítélet ellen panasszal élt, a másik fél pedig nem. Nagyné Mayer Ágnes elıször is Jusztinger Krisztina képviselı megszólítására reagálva elmondta, hogy ıneki egyetlen egyszer kellett volna beszámolni, úgy hiszi, hogy annak idején pontosan elmondta a testületnek, hogy az miért nem történt meg. Egyeztetett a polgármester úrral, erre engedélyt kapott, hiszen a szabadsága idején hívták össze a Kulturális, Közoktatási és Sport Bizottságot, ebben az esetben a bizottság elnöke adta meg az engedélyt, hogy ne jöjjön haza a szabadságáról. İ azt gondolta, hogy ez így rendben van. Egyéb esetrıl nem tud. Nagyon hosszú volt az elmúlt 19 hónap, ebben az idıszakban volt ideje elgondolkodni azon, hogy itt a fegyelmi tárgyalás során valóban egy 27 éves munkaviszony után mindössze ezeket a negatív dolgokat tudták felsorolni és mindaz, ami enyhítı körülmény lett volna, azokat a pozitív dolgokat, azokat a sikereket, vagy azokat az önkormányzatnak, intézménynek hozott pozitív dolgokat, azokat nem. Gondolt itt arra, amióta intézményvezetı volt azóta igyekezett mindig minden feladatot úgy megoldani, hogy a legkevesebbe kerüljön az önkormányzatnak. Amikor lehetıség nyílt arra, hogy például polgári szolgálatosokat foglalkoztassanak, akkor ı ezt választotta, hiszen ez került a legkevesebbe az önkormányzatnak. Olyan munkákra alkalmazta ıket, amelyekért más intézmények pénzeket fizettek ki.
Ezen kívül 4 olyan dolgozónak, fiatalnak biztosított állást úgy, hogy kölcsönadási szerzıdéssel voltak az intézményben, az önkormányzatnak semmi pénzébe nem került. Úgy gondolja, hogy az az 1.600 eFt, ami most felmerült, amirıl ı még nem tudja, hogy mirıl van szó, azért négy dolgozó minimum 1 éves, vagy 1,5 éves munkabére ennél sokkal több. 2005-ig maga írta egyedül a pályázatokat az intézményben, ezt követıen voltak segítıi. Sokat dolgozott annak idején a pályázatokon. Nem utolsó sorban ezeken a bizonyos rendezvényeken, ahol jó kapcsolatokat sikerült kialakítani a városban élı vállalkozókkal, akik hajlandóak voltak támogatni a rendezvényeiket. İ ezt mindig megköszönte és nem a saját zsebébe tette, hanem a várost gazdagította ezzel. Nagyon sajnálja, hogy ez úgy tőnik és úgy tőnt az elmúlt idıszakban, hogy ı akart meggazdagodni ebbıl a szponzori támogatásokból. Ezt kikérte magának. Kiskároly János képviselı a Siklósi Városi Ügyészség határozatával kapcsolatban elmondta, hogy a számviteli rend megsértésének vétsége megismert dolog, a két gyanúsított megrovásban részesült, ez van a rendelkezı részben. Az indokolásban azonban néhány dolog neki nem nagyon tetszett, kétséget ébresztett benne, az átvételi elismervények megsemmisítése tényként szerepel az indokolási részben. Ez egy büntetı eljárás, mint gyakorlott könyvelı, tudja, hogy a közigazgatási eljárások alá tartozó, például egy APEH vizsgálat kapcsán bizonylat megsemmisítés történik, ott nagyon komoly eljárásnak van kitéve az érintett. Ami a sorok közül kiolvasható, ugyancsak az ügyészi határozat indokolási részében a szponzorok részére saját pénzbıl való visszafizetésrıl van szó, amikor Nagyné Mayer Ágnes a támogatásként adott pénzt a saját pénzébıl visszafizette. Azon csodálkozik e tekintetben, hogy a nyomozóhatóság nem mondta meg, hogy hány ilyen szponzori visszafizetés történt, egyénenként vagy összesítve, mikor lettek visszafizetve. Álláspontjuk szerint a szponzorok kapott pénz nem a saját pénze, hanem az önkormányzat pénze. Gondosan elkerülte képviselıtársa figyelmét az ügyészi határozat utolsó mondata, ami úgy szól, hogy cselekménye bőncselekménynek minısül. Amiket Nagyné Mayer Ágnes elmondott a korábbi évek munkájául, azokkal mindenki azonosulni tud, de ezek is tények. Sajnos ez a bőncselekménynek minısülı elkövetése, ez az utolsó mondat, ez megmásíthatatlan. Dr. Jusztinger János képviselı valóban bőncselekménynek minısül, ami miatt megrovásban részesítették, tudni kell, hogy a bőncselekmény fogalmának 3 eleme van, ebbıl kettıt maradéktalanul teljesít a cselekmény. Egyrészt tényállás szerő volt, ez a Btk-ban le van írva, amit csinált, másrészt jogellenes is volt, harmadrészt a társadalomra veszélyesnek kell lennie ahhoz, hogy ez tényleg olyan bőncselekmény legyen, ami miatt vádat is emelt volna az ügyész. Ha igazán bőncselekmény lett volna, akkor vádat emelt volna az ügyész. Az ügyész leírta, hogy a társadalomra a cselekmény veszélyessége csak csekély fokú, annyira csekély fokú, hogy nem szükséges ellene vádat emelni. Dr. Bodnár István ügyvéd vannak olyan törvényi tényállások a Btk-ban, hogy lehet minden évben elkövetnek anélkül, hogy tudnák hibát. Vannak olyan csekély súlyú cselekmények, amit ha rosszul ír alá egy adatlapot, már elköveti. Valóban nagyon csekély súlyú cselekmény, ez büntetıjogilag nulla. Ezt a hatóság megtette, a fegyelmi felelısségre vonás kérdésében kell állást foglalni. Az a kitérı, ami a szponzori pénzek visszafizetésével kapcsolatos, az nem kell hogy félrevigye a gondolatmenetet, tehát amennyiben nem bevételezi az önkormányzat, ebben a helyzetben Nagyné Mayer Ágnes nincs abban a helyzetben, hogy ezt a bevételezési folyamatot elısegítse, akkor egyetlen egy lehetısége marad, hogy az egyébként már elköltött pénzt a saját pénzébıl visszafizesse, pótolja, az eredeti állapotot állítja helyre. Ez egy kényszer pályán lévı helyzetben van, ennek semmilyen büntetı jellege nincs.
Mindezt összefoglalva kérte, hogy a fegyelmi kérdésben döntsön a Tanács és javasolta elsısorban megszüntetni Nagyné Mayer Ágnes ellen indított fegyelmi eljárást. Hermann Eszter sásdi lakos nem gondolta, hogy a mai ülésen hozzászól az elhangzottakhoz, de teljes mértékben egyetért azzal, hogy a testület névszerinti szavazás mellett döntsön, igen is vállalja fel mindenki a döntését, véleményét. Kíváncsiak a sásdiak arra, hogy mi fog majd történni, mi lesz ennek az egésznek a végeredménye. Bármi is lesz a vége, tudni fogják, hogy kit miért kell majd számon kérni. „Gondosan elkerülte…..” címő mondat borzasztó. Össze vissza vádolnak mindenkit mindennel, ez az egész egy vicc, ki lesz majd a következı. A munkahelyén azt hallja: ki lesz a következı? Arra kért minden képviselıt, hogy gondolja át, hogy mi lenne, ha ugyanez történne vele? Itt vannak jó néhányan, egy ember sorsáról van szó, aki úgy gondolja, felmutatott valamit, lehet érezni vele így is, úgy is. De egyszer mindenki gondolja végig, mi volt ez a 19 hónap számára, mivel vádolják és mi van az egész mögött. Nem tudja ki jár az utcán, ki kivel beszélget, de néha nem ártana megállni és beszélni a lakossággal, hogy kinek mi a véleménye ezzel kapcsolatban. Nem sok köze van hozzá, de szeretné, ha névszerinti szavazással döntenének ez ügyben. Székely Szilárd polgármester az ügyvéd úrnak volt egy vicces megjegyzése, hogy nem bevételezte a pénzt, az intézményvezetı bevételi pénztárbizonylatot állított ki. Dr. Jusztinger János képviselı a politikát feszegette, ezt nyugodtan ki lehet hagyni. Tudomása van arról, hogy Nagyné Mayer Ágnes járt Páva Zoltánnál. Képviselıtársa rossz nyomon jár, politikai ügyet nyomoz, mert nincs mögötte semmilyen politika. A „bosszú”-val kapcsolatban elmondta, ezt nem érti. Neki Nagyné Mayer Ágnes még nem ártott, tehát ez nem helyén való, hogy ı bármiért is bosszút állna. Nem bosszúálló típusú ember, ezt a személyes megszólítást kikérte magának. Senkin nem állt soha bosszút, nem is kíván senkin bosszút állni. Ez egy törvényes eljárás, nem a polgármester döntött róla, hanem a testület megszavazta egy kivételével, 10 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tehát a többség megszavazta, hogy induljon belsı ellenıri vizsgálat. „Ami nem bizonyítható a jog világában, az nem létezik”. Lehet, hogy egy csomó dolog nem bizonyítható a jog világában, viszont egy csomó dolgot tudnak bizonyítani a maguk számára. A vizsgálat onnan indult és az volt a célja, hogy az általuk ismeretlen összegekkel számoljon el a rendezvényszervezı. Ez fontos dolog. A várost ez is érdekelte. Személyesen hallotta, hogy sásdi lakos azzal dicsekedett, hogy valaki annyi pénzt keres, amennyit akar. Ez nagyon kellemetlen dolog volt rá nézve, ıt nézték hülyének miatta. Nem tett semmilyen eljárást, annyit kért, hogy számoljon el ezekkel a dolgokkal, mert ez így tisztességes. Fel sem merült volna a bosszúnak a gyanúja, se a törvénytelenség gyanúja, se a sikkasztás, se a számviteli rend megsértésének a gyanúja, ha azokkal az összegekkel, amelyeket a mai napig nem ismernek, hogy mi történt velük. Azt tudják, hogy a vállalkozók odaadták a város számára, hogy a város tartson belıle rendezvényt, utána azt már nem tudják, hogy a város rendezvényt tartott-e belıle. Ezt az elszámolást egyszerő módon elvégezhette volna, feltüntetve a bevételeket és kiadásokat a rendezvénnyel kapcsolatban. Oda kellett volna adni a pénztárbizonylatokat, a kiadásokkal pedig szembeállítani a számlákat. Ez miatt eljárás indult. Az eljárás alá vont intézményvezetı elismerte, hogy megsemmisítette ezeket a bizonylatokat, ezek után döntött úgy a testület, hogy fegyelmi eljárást folytat el, pontosabban belsı ellenırzés után döntöttek úgy, hogy fegyelmi határozatot kell hozni. Bármi bármit gondol a városban ki mer állni a városban azért, ha valaki elszámol a pénzekkel, akár ellenében is, ha nem számol el a pénzekkel. Mindig ki lehet állni valaki mellett, ha valakinek igaza van és számszerősíteni tudja, el tud számolni a pénzekkel.
A pénzügyi irodán is ha valaki nem számol el a pénzekkel, elviszi, beszedi és nem érkezik be, eljárást kell ellene lefolytatni. Ebben az ügyben is ez történt. A fegyelmi eljárásnak is pusztán ez a tárgya, semmi más. Hallotta az intézményvezetıtıl a szakmai érdemeket. Ezek mind szakmai elismerések. Senki nem vonta kétségbe az eljárás folyamán az intézményvezetınek, az eljárás alá vontnak a szakmai munkásságát. Ezt mindenki a mai napig elismeri, pusztán a pénzösszegek elszámolásának kérdését vizsgálta. Bárki bármikor bármilyen nagy szakmai munkásság után, megtévedhet, megbotolhat. Ugyanakkor úgy látja, hogy lehetıséget kapott az intézményvezetı arra, hogy az eljárás folyamán bármikor benyújtsa az elszámolását. Erre még sem került sor. Még a belsı ellenırzési vizsgálat során sem. Tehát egyáltalán nem került sor erre. 6-7 mFt többletköltséget elköltöttek vagy nem költöttek el, ami szükséges költség volt. Amíg valaki nem számol el egy általuk ismeretlen összeggel, ami lehet többszázezer forint is, ı kíváncsi volt, hogy mennyirıl van szó, hiszen az összeg bizonytalan. Senki nem tudta pontosan, hogy a támogatók mennyit adtak. Úgy érzi, hogy ezt tudni kell, ez a város közügye. Ha valaki rábízza a város alkalmazottjára a pénzét, hogy azt a város céljára használja fel, akkor el kell tudni számolni vele. Az ÁSZ is ellenırizheti, ı is elindíthatja ugyanúgy ezt az eljárást. Ne kezelje senki sem érzelmileg ezt az ügyet, mindenki vizsgálja meg magában, mi van azokkal az összegekkel, amelyet az elszámolással keresnek. 2007. januárjában a testületi ülésen érvényes munkatervet fogadtak el, ahol betervezték a Mővelıdési Központ és Könyvtár tevékenységérıl szóló beszámolót, ez szakmai beszámoló lett volna. Ez a szakmai beszámoló, amit félreértelmezett az intézményvezetı asszony, azt mondta, hogy a Kulturális Bizottság elnöke haladékot adott erre, a szakmai beszámoló elmaradása nagyon fontos dolog, pénzügyi kérdéseket nem vet fel, csak szakmai kérdéseket vet fel. Ennek elmaradásáról tájékoztatta ıt és a bizottsági elnököt, aki elmondta, hogy haladéktalanul meg kell tartania. A pénzügyi elszámolást viszont a rendezvény megtartását követıen le kell adni. Erre külön felszólítást tettek. A munkatervet megkapta az intézményvezetı, a beszámolóra felhívták a figyelmét. Tartottak egy bizottsági ülést augusztus 8-án, ott valóban nem adta le a beszámolóját az intézményvezetı, ez tényként megállapításra került. A Pénzügyi Bizottság hiányolta a pénzügyi elszámolást. Több hónap eltelt a rendezvények megtartása óta, megkérdezték elszámolásra került-e. 2,5 hónap alatt nem sikerült prezentálni ezt a dolgot. Nem hiszi, hogy diplomás, felnıtt gyakorlattal rendelkezı ember számára ez problémát jelentett volna. Erre nem lehet azt mondani, hogy nem tudta, hiszen kérte tıle. Tudomása volt az intézményvezetınek arról, hogy errıl el kell számolni. Ennek ellenére nem kezelte komolyan ezt a kérdést. Ennek alapján a Pénzügyi Bizottság és a testület úgy döntött, hogy belsı ellenırzést folytasson le. A belsı ellenırök visszajöttek, elég súlyos megállapításokat tettek és mégis mindenki úgy tesz, mintha az a jelentés nem létezne, nem olvasták volna. A belsı ellenırök megdöbbentek, hogy a bizonylati fegyelmet oly módon sértették meg, hogy a bizonylatokat megsemmisítették. Ennek az okára a mai napig nem kapott választ senki. Az, hogy „nem tudom, nem emlékszem”, ami a meghallgatási jegyzıkönyvbe szerepel, ezek nem adnak magyarázatot semmire. Ezek után a testület fegyelmi eljárást folytatott el, a mulasztásokért az intézményvezetıje mennyiben felelıs. Fegyelmi biztost neveztek ki, aki eljárt ebben az ügyben. A fegyelmi biztosra akkor is elhangzottak megjegyzések, most is elhangzott személyes megjegyzés. Egyetért Skoda Dénes képviselı megjegyzésével is, soha senki ne kerüljön fegyelmi bizottság elé. A szakmai érdemei soha nem fogják a kötelezettségei alól felmenteni, akármilyen sok szakmai érdeme lesz.
A képviselıtestület a fegyelmi biztos javaslatára nem tartotta elsıre szükségesnek, kíváncsi volt történt-e károkozás az önkormányzat számára, illetve történt-e bőncselekmény. Ez fontos dolog volt, a kettı szorosan összefügg, senki ne legyen olyan laikus, nagyon jól tudják, logikusan megértik, a számviteli rend megsértése nagyon komoly bőncselekmény. Ugyanis ha valaki eltünteti a bizonylatokat, akkor az alapján már nem képes elszámolni ezekkel a pénzeszközökkel. A feljelentést a Komlói Rendırség Bőnügyi Osztályához tette meg az önkormányzat által megbízott ügyvéd. İk átadták a VPOP-nek hatáskör hiányában, ezután a Siklósi Városi Ügyészséghez került. A VPOP kirendelt az ügyben igazságügyi adó- és járulékszakértıt. Megtette a saját megállapítását, hogy károkozásra nem tud eredményt kihozni, illetve olyan megállapításokat tett, hogy ki lehet ebben felelıs, az ı végzettségét nem alapozza meg teljesen. Ezek után a siklósi ügyészség megvizsgálta az esetet, meghozta a határozatát, lezárta az ügyet, az eljárás alá vont személy pedig elismerte a bőncselekmény elkövetését. Megállapította másnak is a bőncselekmény elkövetését, viszont ı nem ismerte el és panaszt tett ellene. Az ügyészség azzal is indokolta, hogy az idı múlása miatt csekély súlyú a számviteli rend megsértése, valóban hiszen 5 év múlva elévül és már majdnem eltelt kettı év. A csekély súlyú megállapítás abból adódott, hogy nem volt számszerősíthetı a kár, miután nem volt fellelhetı az összes dokumentum. Itt azért megint csak kiemelhetı az intézményvezetı felelısségét, hiszen személyesen ı semmisítette meg a dokumentumokat. Ezáltal csak egy csekély súlyú bőncselekményben lehetett elmarasztalni. Ezek nagyon összefüggı dolgok, amikor látni kell majd akkor, amikor mindenki meghozza a döntését, hogy ilyen közalkalmazott a köz érdekében tud-e dolgozni, elıfordulhat-e vele máskor is ilyen eset, vagy célszerő azt mondani, hogy óvják meg a tisztességét a városnak és az önkormányzatnak is azzal, a vétlenségnek is vannak különbözı okai, vannak szándékos vétlenségek. Úgy érzi, hogy ebben az ügyben, a szándékosság a bizonylatok megsemmisítésénél megtörtént. Ha más nem, akkor a gondatlanság. A gondatlanságból elkövetett kárért a Kjt. szerint az intézményvezetı teljes mértékben felel. Itt a kárt még nem látják, de gondolkodott már, hogy mennyi lehet a kár összege és gondolkodni fog a késıbbiekben is, hiszen ez kötelességük és a testület határozata kötelezett rá. Dr. Kajdon Béla jegyzı elmondta, hogy az SZMSZ egyértelmően fogalmaz, volt hozzászólás, volt vita és a Fegyelmi Tanács eljárására vonatkozó közalkalmazotti törvény is egyértelmően szabályozza, mely szerint a Fegyelmi Tanács elnöke és a polgármester a végén a szavazás elıtt köteles összefoglalni az elhangzottakat és a vitát, onnantól fogva már nincs hozzászólás, nincs vita, csak szavazás van. Nem lehet már újabb vitát nyitni, ezt kategorikusan megállapítja a törvény és az SZMSZ-ük is. Dr. Bodnár István ügyvéd elmondta, hogy a jegyzı úr ellen korábban elfogultsági kifogást tettek. Székely Szilárd polgármester ügyvéd urat figyelmeztette, hogy nem adott szót. Kérte, amennyiben ezt nem veszi figyelembe, megkéri, hogy hagyja el az üléstermet. Eddig megtehette a hozzászólását bárki. Dr. Bodnár István ügyvéd elmondta, hogy alapvetı demokratikus szabály, hogy az új körülményhez hozzá lehetne szólni. Székely Szilárd polgármester a legutolsó javaslat a névszerinti szavazásra irányult. Megkérdezte, hogy ki szavaz név szerint?
Sásd Város Önkormányzat Képviselıtestülete 6 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül – nem hozott döntést, mely szerint a döntést nem névszerinti szavazással hozzák meg. Székely Szilárd polgármester a korábbi javaslat a titkos szavazásra irányult. Megkérdezte, hogy ki szavaz titkosan? Sásd Város Önkormányzat Képviselıtestülete 6 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül – nem hozott döntést, mely szerint a döntést nem titkos szavazással hozzák meg. Székely Szilárd polgármester megállapította, hogy a szavazást kézfelemeléssel fogják megtenni. Javasolta a képviselıtestületnek, hogy Nagyné Mayer Ágnes fegyelmi büntetéseként a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással történı megszüntetésével értsen egyet. Kérte a testületet, hogy szavazzanak. Sásd Város Önkormányzat Képviselıtestülete 6 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal, 1 tartózkodással –minısített többség hiányában nem hozott döntést. Dr. Kajdon Béla jegyzı miután nincs minısített többség, ennek következtében az elbocsátásra nem kerülhet sor. Most újabb javaslatot lehet tenni a büntetés megállapításaként. Dr. Jusztinger János képviselı kérte az eljárás alá vontat, hogy kérje a zárt ülés elrendelését. Nagyné Mayer Ágnes kérte a testületet, hogy rendelje el a zárt ülést. Székely Szilárd polgármester javasolta a képviselıtestületnek a zárt ülés elrendelését. A képviselıtestület a javaslattal egyhangúlag egyetértett. Miután kérdés, javaslat nem hangzott el, Székely Szilárd polgármester mindenkinek megköszönte a megjelenést, a testület zárt ülés keretében folytatta tovább ülésezését.
Kmft.
Székely Szilárd polgármester
Dr. Kajdon Béla jegyzı
