Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető

Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető H-9600 Sárvár, Batthyány u.65. Telefon: (95)521-170 Fax: (95)521-172 E-mail: [email protected]

Szám: 36840/893-15/2015.ált.

Tárgy:

Bírság kiszabása veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. (FKN-495)

Ü. i.: Tel.: E-mail:

HATÁROZAT A Klorid Vegyi és Műanyagipari Zrt. (4150 Püspökladány, Községdűlő 1. adószám: 12624458-2-09; cégjegyzékszám: 09-10-000350, továbbiakban: Ügyfél) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 900.000,- Ft,- azaz kilencszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A bírság befizetése során hivatkozni kell a határozat számára (36840/893-15/2015.ált.), a bírság típusára (ADR bírság) és a bírságfizetésre kötelezett nevére. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak címzett, a hatóságomhoz benyújtandó, illetékköteles fellebbezéssel lehet élni. Az illeték mértéke a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- forintja után 400,- forint, de legalább 5.000,- forint. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással is megfizethető.

2

Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS A Klorid Vegyi és Műanyagipari Zrt. ügyfelet 900.000,- Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) 20.§-ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2015. augusztus 26.-án a 86-os számú főút 119-es km szelvénynél. Megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés alá vont, FKN-495 forgalmi rendszámú gépjárművel és FYT-604 forgalmi rendszámú pótkocsival végrehajtott veszélyes áru szállítási tevékenység, a 36840/893/2015.ált. számú jegyzőkönyvben és a VA02-2015-0045 számú ellenőrzési jegyzékben foglaltak szerint megsértette az ADR-ben meghatározott rendelkezéseket. Az ellenőrök az ellenőrzés helyszínén a következő hiányosságot találták/megállapítást tették: 1. A gépjárművön elhelyezett behajtható narancssárga tábla behajtott állapotban volt rögzítve. 2. A gépjármű rakterében a veszélyes és egyéb áru raklapokon, egyesítő csomagolásban, valamint a gépjármű platóján, a menetirány szerint jobb hátsó felében önmagukban álló kannákban kerültek elhelyezésre. A veszélyes és egyéb áruk sem rögzítő eszközzel, sem arra alkalmas anyaggal való térkitöltéssel nem voltak rögzítve. 3. A 3-as számmal jelölt raklapon elhelyezett UN 1791 H-lúg és a 6-os számmal jelölt raklapon elhelyezett UN 1791 Nátrium Hipo-klorit záró kupakja nem megfelelően volt rögzítve és az anyag szivárgott, melyet a helyszínre érkező Vas MKI KML egysége indikátor papírral beazonosított. A műanyag kannák töltési foka megfelelő. A hőmérséklet az ellenőrzés helyszínén és időpontjában a KML-ben rendszeresített Drager UCF 9000 hőkamerával mérve 20 Cº. 4. A raktér menetirány szerinti jobb hátsó oldalán elhelyezett 10-es jelű 3 db 20 l-es kannákban a KML Thermo Scientific First Defender RMX típusú mintavevője mérési eredménye alapján UN 1202 számú Diesel volt megtalálható. A műanyag kannákból mintavételezés történt. A műanyag kannák sem UN számmal, sem bárcával nem voltak megjelölve. 5. A 6-os számmal jelölt raklapon elhelyezett UN 1791 Nátrium Hipo-klorit egyesítő csomagolásán a veszélyt jelölő bárca csak a tetején volt elhelyezve, a 3-as számmal jelölt raklapon elhelyezett UN 1791 H-lúg küldeménydarabokon, valamint az egyesítő csomagoláson a veszélyt jelölő bárca és az UN szám nem volt elhelyezve. 6. A gépjármű fuvarokmányai nem helyesen tartalmazták az 1.1.3.6 szerinti szállított anyagok mennyiségét. A gépjárművön található veszélyes áruk mennyisége az 1.1.3.6. szerinti korlátozott mennyiség felett voltak. 7. Az ADR szerinti írásbeli utasítás nem a hatályos ADR-nek megfelelő adattartalmú volt.

3 A gépjárművezető és kísérője a szivárgást a kannák zárókupakjának meghúzásával megszüntette. A műanyag kannákat vízzel lemosták. A rögzítési hiányosságot megszüntették, melyről digitális fényképfelvétel készült. Megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságokat a 36840/893/2015.ált. számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, a VA02-2015-0045 számú ellenőrzési jegyzékben, 1 db videó felvételen (00034) és 83 db fényképfelvételen (számuk: DSCN0679-DSCN0761) rögzítették (továbbiakban: bizonyítékok). Az ellenőrök a jegyzék, a jegyzőkönyv és az ellenőrzés során készített fényképfelvételek alapján a következő veszélyes árukat találták a gépjárművön az ellenőrzés helyszínén: A szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma: UN 1789 KLÓR-HIDROGÉNSAV (SÓSAV) 8 III. UN 1791 HIPOKLORIT-OLDAT 8 III. (150g/l) UN 1791 HIPOKLORIT-OLDAT 8 III. (90g/l) UN 1202 GÁZOLAJ 3 III. UN 1090 ACETON 3 II.

Mennyisége 550 liter (20x20 l + 3x50 l) 350 liter (7x50 l) 600 liter (30x 20 l) 60 liter (3x 20 l) 25 liter (5x 5 l)

A fuvarokmányok a következő veszélyes árukat tartalmazták: A szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma:

Mennyisége

UN 1789 KLÓR-HIDROGÉNSAV (SÓSAV) 8 III.

550 liter

UN 1791 HIPOKLORIT-OLDAT 8 III.

350 liter

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban. Ket.) 29. § (3) bekezdés a) pontja alapján az eljárás megindításáról az Ügyfelet 2015. augusztus 27.-én kelt, 36840/893-2/2015.ált. számú végzésemben értesítettem, melyet az Ügyfél 2015. szeptember 01.-én vett át. Az eljárás megindításának napja 2015. augusztus 26. Az eljárást 2015. október 29-én 21 nappal meghosszabbítottam. Az ügyintézési határidőbe nem számított bele a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, továbbá a jogsegély időtartama, mely összesen 93 nap volt. 2015. szeptember 11.-én nyilatkozattételre és iratbemutatásra hívtam fel az <szállító neve>-t (továbbiakban: szállító): A nyilatkozattételre történő felhívás az alábbiakra terjedt ki: 1. A <szállító neve>., (továbbiakban: szállító), FKN-495 forgalmi rendszámú tehergépkocsival és FYT-604 forgalmi rendszámú pótkocsival 2015. augusztus 26.-án végzett szállítása esetében (továbbiakban: ellenőrzött szállítás), a szállítás megkezdése előtt meggyőződött-e a Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: ADR) 1.4.2.2.1 f) pontjának megfelelően arról, hogy az előírt narancssárga tábla elhelyezésre került-e?

4 2. A szállító, az ellenőrzött szállítás esetében meggyőződött-e az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjának megfelelően arról, hogy a rakománynak van-e hiányossága, nem szivárog és a rakomány berakása, árukezelése megfelelő-e? 3. A szállító, az ellenőrzött szállítás esetében meggyőződött-e az ADR 1.4.2.2.1 b) pontjának megfelelően arról, hogy a feladó, a szállítandó veszélyes árura vonatkoztatva, az ADR által előírt minden információt megadott-e, az előírt okmányok a szállítóegységen vannake és a fuvarokmányai helyesen tartalmazták-e az 1.1.3.6 szerinti szállított anyagok mennyiségét? 4. A szállító, az ellenőrzött szállítás esetében meggyőződött-e az ADR 5.4.3.4 pontjának megfelelően arról, hogy az előírt írásbeli utasítás a hatályos ADR-nek megfelelő adattartalmú volt-e? 5. A szállító nyilatkozzon arról, hogy a veszélyes áru szállításra történő előkészítését, csomagolását, azok jelölését, valamint a gépjárműre történő berakodást mely szervezet végezte? 6. Az UN 1202 Diesel veszélyes áru küldemény, csomagoló eszközbe történő töltését, valamint annak feladását mely szervezet végezte? Az iratbemutatásra történő felhívás az alábbiakra terjedt ki: 1. A fenti, nyilatkozatokat alátámasztó dokumentációra. 2. A fenti, 6. pontban leírt veszélyes áru fuvarokmányára. A szállító 2015. szeptember 29.-én postára adott, 2015. október 05.-én beérkezett levelével nyilatkozattételi kötelezettségének eleget tett. A beküldött iratában a következő nyilatkozatot tette: „A Klorid Zrt. (mint megbízónk) feladása mellett veszélyes árut szállítottunk dunántúli megrendelőknek, a jármű szerelvényt elől-hátul narancssárga táblával jelölve. Győrben történő lerakodást követően a gépjármű vezető a jármű szerelvényen maradt áru mennyiségére való tekintettel a narancssárga táblát behajtotta. A járművön maradt veszélyes árú és mennyisége: UN 1789 Klór-hidrogénsav (sósav)8 III 550l; UN 1791 Hipoklorid oldat 8 III 350l; UN 1090 Aceton 3 II (3x25l) 75l; A veszélyes áruk összes tömege a szállítóegységen 975l. A fentiek alapján az ADR 1.1.3.6. szerint a járművezető helyesen járt el. A 60l gázolaj az ADR 1.1.3.3. alapján mentességgel szállítható. Berakodás során meggyőződtünk a küldemény darabok szivárgás mentességéről, ugyanakkor a töltést követően a raklapos egyesített csomagolásokat lemossák, a lúg és víz keveréke a ballonok oldalán megtapad, a raklap pedig magába szívja a betöltött lúg maradékát, melyet ellenőrzéskor Önök ki tudtak mutatni. Továbbá a járművezető a győri lerakodást követően ellenőrizte a járművön maradt nátrium-hipoklorit ballonokat, mivel hajlamos a gázképződés okozta túlnyomásra, a zárszerkezet meglazításakor a kigőzölés valamint a kupakra tapadt folyadékcseppek a ballonok oldalára kerültek a túlnyomás kiegyenlítődése folytán. Szivárgás esetén a rakfelületre is folyt volna az addig megtett 400 km során, ezért a veszélyes anyag szivárgása véleményünk szerint nem valósult meg. Szállítóként a feladótól megkaptunk minden információt a veszélyes árura vonatkozóan, továbbá a kitöltött fuvarokmányt, segítve a járművezetőt a narancssárga tábla használatában. A veszélyes áru szállítására történő előkészítését, csomagolását, jelölését a feladó Klorid Zrt. végzi. A gépjárműre való felrakodását közösen a feladóval hajtjuk végre. A dízel olajat a telephelyünkön (<szállító neve>. telephely) raktuk fel a járműszerelvényre a Klorid Zrt. telephelyén történt rakodást követően. A 60l dízel olaj az ADR 1.1.3.3. mentesség alapján nem lett a fuvarokmányra felvezetve.”

5

2015. szeptember 11.-én nyilatkozattételre és iratbemutatásra hívtam fel az ügyfelet, mint feladót: A nyilatkozattételre történő felhívás az alábbiakra terjedt ki: 1. A Klorid Vegyi és Műanyagipari Zrt. (továbbiakban: feladó), a <szállító neve>., (továbbiakban: szállító), FKN-495 forgalmi rendszámú tehergépkocsival és FYT-604 forgalmi rendszámú pótkocsival 2015. augusztus 26.-án végzett szállítása esetében (továbbiakban: ellenőrzött szállítás), nyilatkozzon arról, hogy a szállítás megkezdése előtt meggyőződött-e a Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: ADR) megfelelően, az előírt narancssárga tábla elhelyezéséről? 2. A feladó, az ellenőrzött szállítás esetében meggyőződött-e az ADR 1.4.3.1.1 b) pontjának megfelelően arról, hogy a rakománynak van-e hiányossága, nem szivárog és a rakomány berakása, árukezelése megfelelő-e? 3. A feladó, az ellenőrzött szállítás esetében meggyőződött-e arról, hogy a szállítandó veszélyes árura vonatkoztatva, az ADR által előírt minden információt megadott-e a szállítónak, az előírt okmányok a szállítóegységen vannak-e és a fuvarokmányai helyesen tartalmazták-e az 1.1.3.6 szerinti szállított anyagok mennyiségét? 4. A feladó nyilatkozzon arról, hogy a veszélyes áru szállításra történő előkészítését, csomagolását, azok jelölését, valamint a gépjárműre történő berakodást mely szervezet végezte? 5. Az UN 1202 Diesel veszélyes áru küldemény, csomagoló eszközbe történő töltését, valamint annak feladását mely szervezet végezte? Az iratbemutatásra történő felhívás az alábbiakra terjedt ki: 1. A fenti, nyilatkozatokat alátámasztó dokumentációra. 2. A fenti, 6. pontban leírt veszélyes áru fuvarokmányára. Az ügyfél 2015. szeptember 29.-én postára adott, 2015. október 02.-án beérkezett levelével nyilatkozattételi kötelezettségének eleget tett. A beküldött iratában a következő nyilatkozatot tette: „A <szállító neve>. (mint szállítónk) elől-hátul narancssárga táblával jelölve veszélyes árut szállított dunántúli megrendelőinknek. Győrben történő lerakodást követően a gépjármű vezető a jármű szerelvényen maradt áru mennyiségére való tekintettel a narancssárga táblát behajtotta. A járművön maradt veszélyes árú és mennyisége: UN 1789 Klór-hidrogénsav (sósav)8 III 550l; UN 1791 Hipoklorid oldat 8 III 350l; UN 1090 Aceton 3 II (3x25l) 75l; A veszélyes áruk összes tömege a szállítóegységen 975l. A fentiek alapján az ADR 1.1.3.6. szerint a járművezető helyesen járt el. A 60l gázolaj az ADR 1.1.3.3. alapján mentességgel szállítható. Berakodás során meggyőződtünk a küldemény darabok szivárgás mentességéről, ugyanakkor a töltést követően a raklapos egyesített csomagolásokat lemossuk, a lúg és víz keverékes a ballonok oldalán megtapad, a raklap pedig magába szívja a betöltött lúg maradékát, melyet ellenőrzéskor Önök ki tudtak mutatni. Továbbá a járművezető lerakodást követően ellenőrizte a járművön maradt nátrium-hipoklorit ballonokat, mivel hajlamos a gázképződés okozta túlnyomásra, a zárszerkezet meglazításakor a kigőzölés valamint a kupakra tapadt folyadékcseppek a ballonok oldalára kerültek a túlnyomás kiegyenlítődése folytán. Szivárgás

6 esetén a rakfelületre is folyt volna az addig megtett 400 km során, ezért a veszélyes anyag szivárgása véleményünk szerint nem valósult meg. Feladóként átadtunk minden információt a veszélyes árura vonatkozóan, továbbá a fuvarokmányt mi töltjük ki segítve a fuvarozót a narancssárga tábla használatában. A veszélyes áru szállítására történő előkészítését, csomagolását, jelölését mi végezzük. A gépjárműre való felrakodását közösen a szállítóval hajtjuk végre. A dízel olajat a szállító a telephelyén rakta a járműre. A dokumentumokba történő betekintés alkalmával tájékoztattuk T. Címet, hogy a 10% alatti (90 g/l H-lúg) klórtartalmú nátrium-hipoklorit oldat nem veszélyes áru, ennek biztonsági adatlapját a „150g/l-es” oldat adatlapjával együtt mellékeljük.” A feladó nyilatkozatának megfelelően megküldte a 90g/l töménységű nátrium-hipoklorit oldat 2014. szeptember 2-i keltezésű biztonsági adatlapját, mely a 14. szakaszban „az ADR szerint nem veszélyes anyag” jelölést tartalmazza. Megállapítottam ugyanakkor, hogy a feladó ugyanezen anyagra 2011.07.25-i keltezéssel kiállított biztonsági adatlapja a 14. pontban UN1791 UN számmal veszélyes áruként azonosította az oldatot. A tényállás tisztázására 2015. október 07-én belföldi jogsegélyt kértem a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúszoboszlói Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályától (továbbiakban: népegészségügyi hatóság), mint a biztonsági adatlapok elbírálására jogosult hatóságtól. A népegészségügyi hatóság 2015. október 29-én beérkezett jogsegélye alapján a 90 g/l töménységű nátrium-hipoklorit oldat biztonsági adatlapjának 14. pontjában szerepelni kell az ADR szerinti veszélyes árut azonosító adatoknak. Jogszabálysértő, ha a biztonsági adatlap erre vonatkozó adatot nem tartalmaz. Az ügyfél és a szállító nyilatkozata alapján az eljárás során felmerült a jármű személyzetének felelőssége is, ezért 2015. november 02-án nyilatkozattételre hívtam fel a gépjárművezetőt és a kísérőt. A nyilatkozattételre történő felhívás az alábbiakra terjedt ki: 1. A <szállító neve>., (továbbiakban: szállító), FKN-495 forgalmi rendszámú tehergépkocsival és FYT-604 forgalmi rendszámú pótkocsival 2015. augusztus 26.-án végzett szállítása esetében (továbbiakban: ellenőrzött szállítás), a szállítás megkezdése előtt meggyőződött-e a Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: ADR) 1.4.2.2.1 c) pontjának megfelelően arról, hogy a rakománynak van-e hiányossága, nem szivárog és a rakomány berakása, árukezelése megfelelő-e? 2. A szállító „UN 1791 Hipoklorit oldat 8, II.” (7x50 l), valamint a „H-lúg Nátriumhipoklorit 90” (30x25 kg) megnevezésű anyagokkal kapcsolatban hatóságomhoz megküldött nyilatkozata szerint, (miszerint „Berakodás során meggyőződtünk a küldemény darabok szivárgás mentességéről, ugyanakkor a töltést követően a raklapos egyesített csomagolásokat lemossák, a lúg és víz keveréke a ballonok oldalán megtapad, a raklap pedig magába szívja a betöltött lúg maradékát, melyet ellenőrzéskor Önök ki tudtak mutatni. Továbbá a járművezető a győri lerakodást követően ellenőrizte a járművön maradt nátrium-hipoklorit ballonokat, mivel hajlamos a gázképződés okozta túlnyomásra, a zárszerkezet meglazításakor a kigőzölés valamint a kupakra tapadt folyadékcseppek a ballonok oldalára kerültek a túlnyomás kiegyenlítődése folytán.”) a gépjárművezető lazította meg a kupakokat. Ennek megfelelően nyilatkozzon arról, hogy a kupakok meglazítását ki végezte, hogyan és milyen módon történt?

7 Felhívásomra nyilatkozat sem a gépjárművezetőtől, sem a kísérőtől nem érkezett, így ezekben a kérdésekben a rendelkezésemre álló adatok alapján döntöttem. A bizonyítékokat, az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzött dokumentumokról készült hiteles másolatokat, az eljárás résztvevőinek nyilatkozatait, a benyújtott dokumentumokat megvizsgáltam, és a következő döntést hoztam: Az eljárás során a bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a veszélyes áru feladója az Ügyfél volt. Megállapítottam, hogy a gépjárművön található veszélyes áruk mennyisége az 1.1.3.6. szerinti korlátozott mennyiséget meghaladták az alábbiak szerint: A 60 liter UN 1202 GÁZOLAJ 3 III. a szállítójármű tartalék üzemanyaga, így az ADR 1.1.3.3. a) pontja alapján szállításához az ADR előírásait nem kell alkalmazni. A 90 g/l töménységű nátrium-hipoklorit oldat azonban a népegészségügyi hatóság jogsegélye alapján UN 1791 UN számmal veszélyes áruként került besorolásra. A veszélyes áruk az alábbiak szerint összegezhető: A szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma: UN 1789 KLÓR-HIDROGÉNSAV (SÓSAV) 8 III. UN 1791 HIPOKLORIT-OLDAT 8 III. (150g/l) UN 1791 HIPOKLORIT-OLDAT 8 III. (90g/l) UN 1202 GÁZOLAJ 3 III. UN 1090 ACETON 3 II. ÖSSZESEN:

Mennyisége 550 liter (20x20 l + 3x50 l) 350 liter (7x50 l) 600 liter (30x 20 l) 60 liter (3x 20 l) 25 liter (5x 5 l) 1.585 l

ADR 1.1.3.6 szerinti mentesség szempontjából számított mennyiség

550 350 600 0 75 1.575

1. Megállapítottam, hogy az ellenőrzés időpontjában a járművön elhelyezett, behajtható narancssárga tábla behajtott állapotban volt. (DSCN0680 és DSCN0684 sz. képek) Megállapítottam, hogy a hiányosság sérti az ADR 5.3.2.1.1. pontját mely szerint: „A veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap alakú táblát kell elhelyezni, amelyek megfelelnek az 5.3.2.2.1 pontnak. Az egyik táblát a szállítóegység elejére, a másikat a hátuljára, a jármű hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni. A tábláknak jól láthatóknak kell lenniük.” Megállapítottam, hogy a feladás helyéről a jármű nyitott narancssárga táblával indult el, így a feladó közvetlen felelőssége kizárható. Megállapítottam továbbá, hogy a szállító rendelkezésére álló adatok (fuvarokmány, küldeménydarabok jelölése) alapján a Győrben végzett lerakodás után a szállított veszélyes áru ADR 1.1.3.6. szerint számított értéke 975re csökkent. Az ADR 1.1.3.6.4. pont alapján a narancssárga tábla hiányáért a szállító így nem vonható felelősségre, mivel az ADR 1.4.2.2.2. pont alapján megbízhat a többi résztvevőtől kapott információban. A jogsértés közvetve az ügyfél mulasztása miatt következett be, mivel a 90 g/l töménységű nátrium-hipoklorit oldatot sem a fuvarokmányokon, sem a csomagoláson nem jelölte veszélyes áruként. Az ügyfél felelősségét jelen indokolás 5. pontjában részletezem.

8 2. Megállapítottam, hogy a veszélyes és egyéb áruk sem rögzítő eszközzel, sem arra alkalmas anyaggal való térkitöltéssel nem voltak rögzítve. A jármű rakterének az utastér felé eső részén található UN 1789 Klór-hidrogénsav (sósav), 8, III. raklapon, fóliával egybecsomagolt veszélyes áru került elhelyezésre. A raklapon található áru oldalirányú elmozdulás ellen nem volt rögzítve. (DSCN0701-DSCN0705 sz. képek) A jármű rakterének hátsó részén egyéb, nem veszélyes áru került elhelyezésre, a képeken 2-es számmal megjelölt raklapra csomagolt nem veszélyes áru tetején került elhelyezésre az UN 1090 aceton 3 II. veszélyes áru. A veszélyes áru rögzítése nem volt megfelelő, az 5 literes kannákat csak a köréjük tekercselt fólia tartotta, ami csomagoló- és nem rögzítő eszköz. Megállapítottam, hogy a hiányosság sérti az ADR 7.5.7.1 bekezdését, mely szerint „a járművet, ill. a konténert – ahol szükséges – a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldemény darabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldemény darab helyzetét meg változtatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehézgépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldemény darabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon.” A fent leírt hiányossággal megvalósult a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban R1) 5. számú melléklet 1. táblázat 10. sorszámon rögzített, „a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartására” tényállás. A bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét az R1 5. számú melléklet 1. táblázat 10. sora nevesíti a berakó és szállító vállalkozások körében. Megállapítottam, hogy a feltárt hiányosság szemrevételezéssel észlelhető volt. A szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint „szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;” Az ADR 1.4.2.2.3. pontja alapján: “Ha a fuvarozó/szállító az 1.4.2.2.1 pont alapján az ADR előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt addig nem továbbíthatja, míg az előírások nem teljesülnek.” A szállító részt vett a rakodásban, a szállítást megkezdte. Ennek ténye bizonyítja, hogy a hiányosságért az ügyfelet felelősség nem terheli, mivel a feladó hibája esetén a szállítás nem lett volna megkezdhető, továbbá a szállító nyilatkozata alapján a feladást követően a gépjárművezető Győr településen a járművön lévő áru egy részét lerakta. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért a szállító tehető felelőssé. A szállító felelősségét külön határozatban bírálom el. 3. Megállapítottam, hogy a jármű rakterében lévő 3-as számmal jelölt raklapon (DSCN0716 sz. kép) elhelyezett UN 1791 HIPOKLORIT-OLDAT 8 III. (90g/l) és a 6-os számmal jelölt raklapon (DSCN0710) elhelyezett UN 1791 HIPOKLORIT-OLDAT 8 III. (150g/l) veszélyes áru záró kupakja nem megfelelően volt rögzítve és az anyag szivárgott, melyet a

9 helyszínre érkező Vas MKI KML egysége indikátor papírral beazonosított (DSCN0736DSCN0744). A műanyag kannák töltési foka megfelelő volt. A ADR 4.1.1.1 bekezdése alapján „a veszélyes árukat olyan, jó minőségű csomagolóeszközbe (IBC-be, nagycsomagolásba), kell csomagolni, amely elég erős ahhoz, hogy ellenálljon azoknak az igénybevételeknek, ütődéseknek, amelyeknek rendes körülmények között a szállítás során, a szállítóeszközök közötti átrakás, a szállítóeszközből a raktárba való berakodás során ki van téve, illetve amelyek akkor léphetnek fel, amikor további kézi vagy gépi árukezelés céljából a rakodólapról vagy az egyesítőcsomagolásból eltávolítják. A csomagolóeszközöket (IBC-ket, nagycsomagolásokat), úgy kell gyártani és lezárni, hogy a szállításra kész küldeménydaraboknál elkerülhető legyen a tartalom bármilyen szivárgása vagy kiszóródása. Ez a szokásos szállítási körülmények között különösen a rezgésekből, illetve a hőmérséklet, a páratartalom vagy a nyomás változásából adódhat (pl. a tengerszint feletti magasság változásának eredményeként). A csomagolóeszközöket (az IBC-ket és a nagycsomagolásokat) a gyártó előírásai szerint kell lezárni. Veszélyes anyagnak nem szabad a csomagolóeszköz (IBC, nagycsomagolás) külsejére tapadnia. Ezek az előírások egyaránt érvényesek az új, az ismételten felhasznált, az átalakított, ill. a felújított csomagoló eszközökre, az új, az ismételten felhasznált, a javított, ill. az átalakított IBCkre, valamint az új, az ismételten felhasznált, ill. az átalakított nagycsomagolásokra.” A fent leírt hiányossággal megvalósult az R1 5. számú melléklet 1. táblázat 2. sorszámon rögzített, „Veszélyes anyagok szivárgása” tényállás. A bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét az R1 5. számú melléklet 1. táblázat 2. sora nevesíti a feladó, csomagoló, berakó, töltő, szállító vállalkozások és a járművezető, járműkísérő körében. A beérkezett nyilatkozatok alapján a szivárgás a csomagolóeszközök szállítási folyamat során történt megnyitásának eredménye. Tehát a feladó, csomagoló, berakó felelőssége kizárható, töltő pedig nem vett részt a szállítási folyamatban. A szállító nyilatkozata alapján nem bizonyítható, hogy a jármű személyzete munkáltatói utasításra, vagy saját elhatározásból nyitotta meg az edények kupakját. A jármű személyzet a tényállás tisztázására irányuló felhívásom ellenére nyilatkozatot nem tett, így a járműszemélyzet felelőssége nem bizonyítható. Megállapítottam azonban, hogy a feltárt hiányosság szemrevételezéssel észlelhető volt. A szállító felelősségét az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja határozza meg. „szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;”. Az eljárás során megállapítottam, hogy a szabálytalanságért a szállító tehető felelőssé. A szállító felelősségét külön határozatban bírálom el. 4. Megállapítottam, hogy a raktér menetirány szerinti jobb hátsó oldalán elhelyezett, a képeken (DSCN0747 sz. kép) 10-es jelű 3 db 20 l-es kannákban szállított UN 1202 GÁZOLAJ 3 III. a szállítójármű tartalék üzemanyaga, így az ADR 1.1.3.3. a) pontja alapján szállításához az ADR előírásait nem kell alkalmazni. A gázolaj szállítása jogszabályt nem sértett. 5. Megállapítottam, hogy a képeken 3-as számmal jelölt UN 1791 HIPOKLORIT-OLDAT 8 III. (90g/l) veszélyes áru csomagolásán UN szám és veszélyt jelölő bárca nem volt elhelyezve. (DSCN0695 és DSCN0716 sz. képek) Megállapítottam, hogy a hiányosság sérti Az ADR 5.2.1.1. bekezdését, mely szerint: „Hacsak az ADR-ben nincs másként előírva, minden küldeménydarabon jól látható

10 módon és tartósan fel kell tüntetni a benne levő veszélyes áru UN számát, amely elé az „UN” betűket kell írni.” A hiányosság sérti továbbá az ADR 5.2.2.1.1 pontját, mely szerint: „A 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt minden anyagnál vagy tárgynál az 5 oszlopban megadott bárcá(ka)t kell elhelyezni, kivéve, ha a 6 oszlopban valamely különleges előírás másként rendelkezik.” Megállapítottam, hogy a hiányosságért az ügyfél a felelős, aki egyben a termék gyártója is. A termék biztonsági adatlapján jogszabály ellenesen sorolta a terméket ADR hatálya alá nem tartozónak, és ennek következtében nem látta el jelölésekkel, és nem szerepeltette a fuvarokmányokban veszélyes áruként. Az ügyfél megsértette az ADR 1.4.2.1.1.pontját, mely szerint „A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra –az 1.4.1 szakasz figyelembevételével –különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADR-rel összhangban van besorolva és az ADR szerint szállítható.” A hiányosság miatt nem volt a szállítónak megfelelő információja a szállított veszélyes áru valós mennyiségéről, és ezért szállította narancssárga tábla nélkül a szállítmányt. A fent leírt hiányossággal megvalósult az R1 5. számú melléklet 1. táblázat 16. sorszámon rögzített, „A szállított anyagra vonatkozó információk (pl. UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport) hiánya, ami miatt nem lehetséges megállapítani, hogy fennáll-e egyéb, I. kockázati kategóriájú szabálytalanság.” tényállás. A bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét az R1 5. számú melléklet 1. táblázat 16. sora nevesíti a feladó és szállító vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért az Ügyfél, mint feladó tehető felelőssé. A Kkt. 20. § (4) bekezdése alapján „Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki.” A fenti hiányosságot az R1 5. számú melléklet I. kockázati kategória 16. pontjában nevesíti, mint a szállított anyagra vonatkozó információk (pl. UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport) hiánya, ami miatt nem lehetséges megállapítani, hogy fennáll-e egyéb, I. kockázati kategóriájú szabálytalanság mulasztást. Az R1 6.§-hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 1. táblázat 16. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 800.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni. 6. Megállapítottam, hogy a jármű fuvarokmányai hiányosan tartalmazták a szállított veszélyes áru mennyiségét. Az okmányokból hiányzott 600 liter UN 1791 HIPOKLORITOLDAT 8 III. (90g/l) veszélyes áru és 25 liter UN 1090 ACETON 3 II. A hiányosság sérti az ADR5.4.1.1.1 pontját, mely szerint: „A fuvarokmány(ok)nak minden szállítandó anyagra vagy tárgyra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmazniuk: az UN számot, amely elé az „UN” betűket kell írni; a helyes szállítási megnevezést, amint azt a 3.1.2 szakasz meghatározza, szükség esetén (lásd a 3.1.2.8.1 pontot) a zárójelbe tett műszaki megnevezéssel kiegészítve (…)” Megállapítottam, hogy a hiányosságért a feladó a felelős, aki egyben a termék gyártója is. A fuvarokmányokat a feladó állította ki. Az UN 1791 HIPOKLORIT-OLDAT 8 III. (90g/l) feltüntetésének elmulasztásáért jelen indokolásom 5. pontjában leírt szankcióval sújtottam az ügyfelet. Mivel az okmányokban a veszélyes áruk között nem szerepelt az UN 1090 ACETON 3 II. veszélyes áru megvalósult az R1 5. számú melléklet 3. táblázat 2. sorszámon rögzített,

11 „Az okmányokban valamely információ hiányzik” tényállás. A bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért az R1 5. számú melléklet 3. táblázat 2. sora alapján a feladó tehető felelőssé. A Kkt. 20. § (4) bekezdése alapján „Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki.” A fenti hiányosságot az R1 5. számú melléklet III. kockázati kategória 2. pontjában nevesíti, mint az okmányokban valamely információ hiányzik mulasztást. Az R1 6.§hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 3. táblázat 2. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 100.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni. 7. Megállapítottam, hogy a jármű személyzetének rendelkezésére álló írásbeli utasítás fejlécén „ADR_2011” felirat szerepel, ugyanakkor tartalmilag teljesen megfelel a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény (továbbiakban: 2013-as ADR) 5.4.3.4. bekezdésében meghatározott írásbeli utasítás tartalmi követelményeinek. Megállapítottam, hogy a 2013-as ADR-nek megfelelő tartalmú írásbeli utasítás alkalmazása nem jogsértő, mivel az ADR 1.6.1.35 bekezdése alapján: „Az ADR 2014. december 31-ig érvényes követelményeinek megfelelő írásbeli utasítás, amely nem felel meg az 5.4.3 szakasz 2015. január 1-től érvényes követelményeinek, 2017. június 30-ig tovább használható.” Az R1 13.§ (2) bekezdése alapján: „Ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében és az annak alapján indult közigazgatási eljárásban a 2–11. §-ban meghatározott több – a hatóság hatáskörébe tartozó – szabályszegést állapít meg, akkor a bírság kiszabására irányuló eljárást ugyanazon szabályszegővel szemben egy eljárásban kell lefolytatni. A bírság mértéke az egyes szabályszegések miatt megállapított bírságok összege, amely azonban nem haladhatja meg a megállapított legsúlyosabb szabályszegés miatt kiszabható bírság háromszorosát, de legfeljebb a 2 200 000 forintot, járművezető esetén a másfélszeresét, de legfeljebb a 800 000 forintot.” A hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján a felsorolt hiányosságok miatt az Ügyfelet a rendelkező részben leírtaknak megfelelően 900.000,- Ft összegű bírsággal sújtottam. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 3. § (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144.§-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98.§-ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11) Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdésében, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm.

12 rendeletben, valamint az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendeletben és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 4/A. § a) pontja, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Korm. rendelet 3.§ (5) bekezdése valamint az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékessége a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-án, valamint ugyanezen rendelet 1. mellékletén alapul. Sárvár, 2015. december 22.

kirendeltségvezető

Készült: 2 pld 1 példány: 12 oldal Kapja: 1. Irattár 2. Klorid Vegyi és Műanyagipari Zrt. (4150 Püspökladány, Községdűlő 1)