Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető

Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető H-9600 Sárvár, Batthyány u.65. Telefon: (95)521-170 Fax: (95)521-172 E-mail: [email protected]

Szám: 36840/379-3/2015.ált.

Tárgy:

Bírság kiszabása veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt.

Ü. i.: Tel.: E-mail:

HATÁROZAT <Ügyfél> (szül.: <ügyfél születési helye, ideje>, anyja <ügyfél lakcíme> továbbiakban: Ügyfél), mint a Kereskedelmi Kft. (székhelye: 9027 Győr, Martin Cégjegyzékszám: 08-09-009889) vezetője terhére a vonatkozó rendelkezések megsértése miatt

neve: <ügyfél anyja neve>, lakcím: Rába Járműalkatrész Gyártó és út 1., Adószám: 12721380-2-08, veszélyes áruk közúti szállítására

100.000,- Ft,- azaz egyszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A bírság befizetése során hivatkozni kell a határozat számára (36840/379-3/2015.ált.), a bírság típusára (ADR bírság) és a bírságfizetésre kötelezett nevére. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak címzett, a hatóságomhoz benyújtandó, illetékköteles fellebbezéssel lehet élni. Az illeték mértéke a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- forintja után 400,- forint, de legalább 5.000,- forint. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték

2 kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS <Ügyfél> ügyfelet, mint a Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. vezetőjét 100.000,- Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) 20.§-ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására, illetve a szállítás előkészítésére vonatkozó rendelkezések betartásának telephelyi ellenőrzését végezte 2015. március 17-én a Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. (továbbiakban: ellenőrzött vállalkozás) Sárvár, Ipartelep u. 6. szám alatti fióktelepén. Megállapítást nyert, hogy az ellenőrzött vállalkozás feladóként, illetve berakóként a veszélyes áru szállítást előkészítő tevékenysége során, a 36840/285-2/2015.ált. számú jegyzőkönyvben foglaltak szerint megsértette az ADR-ben meghatározott rendelkezéseket. Az ellenőrök az ellenőrzés helyszínén a következő hiányosságot találták/megállapítást tették: 1. A biztonsági tanácsadó által készített éves jelentések teljes körűen nem álltak rendelkezésre, az éves jelentéseket csak 2 évre visszamenőleg mutatták be. Megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságot a 36840/285-2/2015.ált. számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, rögzítették (továbbiakban: bizonyíték). Az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz mellékelt táblázat alapján az ellenőrzött vállalkozás 2013 és 2014 évben a következő veszélyes anyagok feladását végezte, berakásában működött közre:

A szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma: UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. 9 III (halogénmentes hűtő-kenő emulzió és oldat) UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG, M.N.N. 9 III (veszélyes anyagokkal szennyezett felitató anyag) UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG, M.N.N. 9 III (fémiszap) UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG, M.N.N. 9 III (göngyöleg)

Mennyisége 2014. / 2013. évben 204.700 kg/ 177.600 kg 8.920 kg/ 6.870 kg 22.280 kg/ 24.060 kg 264 kg/ 400 kg

Az ellenőrzési jegyzőkönyv 6. pontja alapján az ellenőrzött vállalkozás résztvevői besorolása: feladó, berakó, kirakó, címzett. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban. Ket.) 29. § (3) bekezdés a) pontja alapján az eljárás megindításáról az Ügyfelet 2015. március 24-én kelt, 36840/379-1/2015.ált. számú végzésemben

3 értesítettem, melyet az Ügyfél 2015. március 26-án vett át. Az eljárás megindításának napja 2015. március 24. Az ügyintézési határidőbe nem számított bele a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, mely 14 nap volt. 2015. március 24-én az eljárás megindításával iratbemutatásra hívtam fel az Ügyfelet:

egyidejűleg

nyilatkozattételre

és

A nyilatkozattételre történő felhívás az alábbiakra terjedt ki: 1. A Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. rendelkezik-e az ADR 1.8.3.3. bekezdése által előírt éves jelentésekkel 2010, 2011, 2012 évek vonatkozásában? 2. A Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. vállalkozás vezetőjének személyes adataira (név, születési név, anyja neve, születés helye, ideje, lakcíme). Az iratbemutatásra történő felhívás az alábbiakra terjedt ki: 1. A nyilatkozattétel 1. pontjában leírt éves jelentések megléte esetén, a 2010, 2011 és 2012 évekre vonatkozó jelentések – vállalkozás vezetője által hitelesített – másolatára. 2. A nyilatkozattétel 2. pontjában leírt adatok alátámasztására a cégkivonat, aláírási címpéldány – vállalkozás vezetője által hitelesített – másolatára. Az ügyfél 2015. március 30-án postára adott (2015. április 07-én beérkezett) iratával tett eleget nyilatkozattételi, iratbemutatási kötelezettségének. Az ügyfél hatóságom kérdéseire a következő nyilatkozatot tette: 1. „A Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. nem rendelkezik az ADR 1.8.3.3. bekezdése által előírt éves jelentésekről 2010, 2011, 2012 évre vonatkozólag” 2. „A Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. vezetőjének személyes adatai: − név: <ügyfél neve>; -születési név: <ügyfél születési neve>; -anyja neve: <ügyfél anyja neve> − születési helye, ideje: <ügyfél születési helye, ideje>; − lakcíme: <ügyfél lakcíme> Az ügyfél nyilatkozatához éves jelentést nem csatolt, melléklete azonban a Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. cégkivonatának – a vállalkozás vezetője által hitelesített – másolatát. A cégkivonat a nyilatkozatban leírt adatokat alátámasztja. A bizonyítékokat, az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzött dokumentumokról készült másolatokat, az ügyfél által tett nyilatkozatot, benyújtott dokumentumokat megvizsgáltam, és a következő döntést hoztam: Az eljárás során a bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy az ellenőrzött vállalkozás a veszélyes áru szállítás folyamatában feladóként, berakóként, kirakóként és címzettként vesz részt. Az eljárás során megállapított szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél – mint az ellenőrzött vállalkozás vezetője - tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy az ellenőrzött vállalkozás rendelkezik biztonsági tanácsadóval (Environton Kft.) személyében. Ezzel az ellenőrzött vállalkozás eleget tesz az ADR 1.8.3.1. bekezdésében és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet (továbbiakban: R1) 1.§ 5. és 6. pontjában, valamint a 2.§ (1) és (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének. Megállapítottam, hogy az ellenőrzött vállalkozás éves jelentéssel csak két évre visszamenőleg rendelkezik. 2010. 2011. és 2012. évre vonatkozó éves jelentés nem áll rendelkezésre.

4 Megállapítottam, hogy az Ügyfél által vezetett, ellenőrzött vállalkozás megsértette az ADR 1.8.3.3.. bekezdését mely szerint „(…) Az éves jelentéseket öt évig meg kell őrizni, és a hatóság kérésére be kell mutatni. (…)” Továbbá megsértette az R1 4.§ (3) bekezdését, mely szerint: „Az éves jelentést a tárgyévet követő év május 31-éig kell elkészíteni. A jelentést öt évig kell megőrizni, és az ellenőrzésre jogosult hatóság kérésére be kell mutatni.” A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban R2) 5. számú melléklet 5. táblázat 5. sorszámon „az éves jelentés hiánya” bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetőként a vállalkozás vezetőjét nevesíti. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint az ellenőrzött vállalkozás vezetője tehető felelőssé. A Kkt. 20. § (4) bekezdése alapján „Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki.” A fenti hiányosságot az R2 5. számú melléklet 5. táblázat 5. pontjában nevesíti, mint az éves jelentés hiánya mulasztást. Az R2 6.§-hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 5. táblázat 5. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 100.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni. Az R2 13.§ (2) bekezdése alapján: „Ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében és az annak alapján indult közigazgatási eljárásban a 2–11. §-ban meghatározott több – a hatóság hatáskörébe tartozó – szabályszegést állapít meg, akkor a bírság kiszabására irányuló eljárást ugyanazon szabályszegővel szemben egy eljárásban kell lefolytatni. A bírság mértéke az egyes szabályszegések miatt megállapított bírságok összege, amely azonban nem haladhatja meg a megállapított legsúlyosabb szabályszegés miatt kiszabható bírság háromszorosát, de legfeljebb a 2 200 000 forintot, járművezető esetén a másfélszeresét, de legfeljebb a 800 000 forintot.” A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a hiányosság miatt az Ügyfelet a rendelkező részben leírtaknak megfelelően 100.000,- Ft összegű bírsággal sújtottam. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 3. § (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144.§-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98.§-ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11) Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdésében, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendeletben, valamint az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendeletben és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul.

5 A Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 4/A. § a) pontja, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Korm. rendelet 3.§ (5) bekezdése valamint az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékessége a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-án, valamint ugyanezen rendelet 1. mellékletén alapul. Sárvár, 2015. április 16.

kirendeltségvezető

Készült: 2 pld 1 példány: 5 oldal Kapja: 1. Irattár 2. Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. <ügyfél neve> S.K. (9027 Győr, Martin út 1.)