SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9600 Sárvár, Várkerület 2. Pf. 78. Fax.: 95/320-230, Tel.:95/ 523-100

MEGHÍVÓ Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2015. április 23-án /csütörtökön/ 16.00 órai kezdettel a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal nagytermében /Sárvár, Várkerület 3. II.em./ ülést tart, amelyre meghívom. Napirend előtt: A polgármester beszámol a két ülés között történt jelentősebb eseményekről, tett intézkedésekről. N A P I R E N D: 1. Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2014. évi költségvetési gazdálkodásáról. Előadó: Kondora István polgármester 2. Beszámoló a 2014. évi belső ellenőrzési tevékenységről. Előadó: Ódorné Molnár Mónika belső ellenőr 3. Beszámoló a Sárvári Csicsergő Óvoda 2010-2015. évi munkájáról. Előadó: Stieber Józsefné óvodavezető 4. A Vármelléki Óvoda Alapító Okiratának módosítása. Előadó: Máhr Tivadar alpolgármester 5. Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok ellátásáról. Előadó: dr. Kapuy Adrienn irodavezető 6. Integrált Településfejlesztési Stratégia jóváhagyása. Előadó: Kondora István polgármester 7. Önkormányzati rendeletalkotás a környezetvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet módosításáról (első olvasat). Előadó: Kampel Oszkár bizottsági elnök 8. Önkormányzati rendeletalkotás a közterület használatáról és a városkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosításáról. Előadó: Máhr Tivadar alpolgármester

9. Önkormányzati rendeletalkotás az elővásárlási joggal nem terhelt önkormányzati tulajdonú bérlakások elidegenítéséről szóló önkormányzati rendelet módosításáról. Előadó: Kondora István polgármester 10. Az S-Palace Kft. tulajdonosi hozzájárulás iránti kérelmének elbírálása a Sárvár Sylvester János u. 11. számú (180 hrsz-ú) ingatlanon felépülő vendéglátó épület közterületbe benyúló épületrészével kapcsolatban. Előadó: Kampel Oszkár bizottsági elnök 11. A Nemzeti Víziközmű Nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatszolgáltatás felelőséről szóló megállapodás jóváhagyása. Előadó: dr. Bankits László irodavezető 12. Sárvár, Nádasdy u. 29. szám (1504/1 hrsz) és a Nádasdy u. 31. szám (1503 hrsz) alatti ingatlanok telekhatár rendezésével kapcsolatos döntések. Előadó: Kondora István polgármester 13. Sárvár 0262-hrsz-ú ingatlan anyaggödörként nyilvántartott részének értékesítése. Előadó: Kondora István polgármester 14. Hozzájárulás a behajthatatlan követelésnek minősülő lakbér és vízdíj tartozások leírásához. (Az előterjesztés részét képező kimutatás a zárt ülés anyagai között található.) Előadó: Kondora István polgármester 15. Egyebek: - Tájékoztató Sárvár Város Önkormányzata pénzügyi helyzetéről (szóbeli előterjesztés). Előadó: Kondora István polgármester Napirend után: Kérdések, bejelentések. Zárt ülésen kerül tárgyalásra: 1. A Sárvári Járásbíróság bírósági ülnökeinek megválasztása. Előadó: Sütő Károly aljegyző

Sárvár, 2015. április 17.

/: Kondora István :/ polgármester

Beszámoló a képviselő-testület 2015. március 27-ei ülése óta történt jelentősebb eseményekről

A sárvári Spirit Hotelt választották a 2014-es év legjobb ötcsillagos konferencia szállodájának Magyarországon, amely ezzel immár másodszorra nyerte el az Aranynap-díjat. Elkészült Sárvár mobilalkalmazása! Ez egy újabb lépés, mérföldkő a Sárvári TDM fejlesztései közül, mely segítséget nyújt a potenciális illetve a már itt lévő vendégek számára, hogy a modern technika eszközeivel minél több információt kaphassanak Sárvárról. Március 30-a és április 3-a között 38. alkalommal rendezte meg Sárváron az Írók Szakszervezete és az Írók Alapítványa, a Sárvári Tinódi Gimnázium és Sárvár Város Önkormányzata a magyar nyelvű Kárpát-medencei diákírók, diákköltők irodalmi pályázatának táborát. Kínai papírsárkányok népesítették be a Posta teret április 1-jén, és táncra is perdültek a viharos szélben. Nagy hagyományai vannak a sárvári Tinódi gimnáziumban a diáknapnak, amelynek nyitányaként Hevér Mihályné igazgatónő átadta az iskola kulcsait a diákoknak. Az idén Ázsia és a Kelet köré szerveződtek a programok. Április 8-án került megrendezésre a Roma Kultúra Világnapja alkalmából szervezett ünnepség a Sárvári Nádasdy- vár aulájában. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - pályázat alapján -, Sárvár Város Önkormányzata részére „Fogyasztóbarát Település” címet adományozott, melynek ünnepélyes átadására április 9. került sor a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Széchenyi termében. Sárváron ötödik alkalommal, április 11-12-én országos keresztrejtvény fejtő verseny került megrendezésre több kategóriában, egyéni és csapatversenyben. Április 15-én került sor a „Közösségi közlekedés feltételrendszereinek fejlesztése Sárváron és a környező településeken” című projekt sajtótájékoztatóval egybekötött zárórendezvényére. A már hagyományosnak nevezhető Tavaszi Nagytakarítást idén április 16-án, csütörtökön Rábasömjénben, április 17-én, pénteken pedig Sárvár hat városrészében szervezi meg az önkormányzat. „A gyermeknevelés örömei és buktatói” című előadássorozat keretében április 21-én 17 órakor A család lelki egészsége címmel tart előadást Csáky Helga Katalin pszichológus a Nádasdy-vár Házasságkötő termében. Április 25-26-án kerül megrendezésre a Városi Sportnap a "Mozdulj Sárvár!" egészséges életmódot, sportot népszerűsítő programsorozat keretében. Az április 25-i programok:12/24 órás futóverseny a Nádasdy-vár körül, kosárlabda a Tinódi Gimnázium tornacsarnokában, labdarúgás az SFC sportpályán, birkózás a Nádasdy Iskola tornacsarnokában, asztalitenisz a Barabás Szakközépiskola csarnokában, tenisz a Csónakázó-tónál a szabadidőparkban, úszóverseny a Fürdőn, várparkban tájfutás, tekeverseny a Fülöp Tekézőben, a város körül kerékpártúra, Táncgála a Tánc Világnapja alkalmából a Kossuth téren. 26-án az íjászat és petanque kerül megrendezésre a várparkban.

Tájékoztatom a Képviselő-testületet, hogy a szabadságolási ütemtervnek megfelelően 2015. április 1-2-3-án szabadságon voltam. Sárvár, 2015. április 16. Kondora István sk.

1./ Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSÁRÓL Sárvár város Önkormányzata 2014. évi költségvetéséről szóló 2/2014.(II.17.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott, évközben a 12/2014.(V.26.) számú, 19/2014.(XII.1.) és 2/2015.(II.16.) számú rendeletekkel módosított 2014. évi költségvetési előirányzatok teljesítéséről és gazdálkodásról az alábbi beszámolót terjesztem elő: 2014. évi gazdálkodásunkat 4.665.449 e Ft bevétellel, 3.866.282 e Ft kiadással 799.166 e Ft költségvetési maradvánnyal zártuk.

1. Bevételi források és azok teljesítésének részletezése 2014. évi összbevételeinket az eredeti előirányzatokhoz képest 30,4 %-kal, 1.087.906 e Ft-tal teljesítettük túl, míg a módosított előirányzattól mindössze 0,6 %-kal maradt el a teljesítés. A 2014. évi költségvetési bevételeink összetétele az alábbiak szerint alakult: működési célú állami támogatásból származik bevételeink 28,1 %-a, felhalmozási célú támogatásból 14,4 %-a, közhatalmi bevételből 42,7 %-a, működési bevételből 12,6 %-a, felhalmozási bevételből 0,6 %-a, működési és felhalmozási célra átvett pénzeszközből bevételeink 1,6 %-a. I. Az államtól – a feladat finanszírozási rendszer keretében – általános működtetésre, köznevelési, szociális és gyermekjóléti feladatokra, valamint kulturális feladatokra kapott támogatás összege: 734.383 e Ft-ot. E bevételi kört bővítik az egyéb működési célú támogatások, melyek közül jelentős az OEP finanszírozás, ( 76.966 e Ft, ) a közfoglalkoztatottak támogatása, a választások lebonyolítására biztosított források. II. A felhalmozási célú támogatások összege 449.788 e Ft. Ezek közül a legnagyobb összegű, az önkormányzatok gazdálkodását hosszú távon kedvezően befolyásoló bevétel : az önkormányzatok adósságának átvállalásából 2014. évre jutó 217.196 e Ft, mely forrás jóváírását követően megállapíthatjuk, hogy az önkormányzatnak hitelei, kötvényei nincsenek. A Nádasdy Ferenc Múzeum állandó kiállításának létrehozásához nyújtott 21.000 e Ft pályázati támogatás, a Vármelléki Óvoda felújításának pályázati támogatása 118.391 e Ft, a közösségi közlekedés fejlesztési projekt támogatása 63.842 e Ft, az előző évről áthúzódó Kertváros déli része csapadékvíz elvezetése projekt 28.606 e Ft forrást jelentett. III. Közhatalmi bevételek: Az önkormányzat gazdálkodásában kiemelkedő szerepe van a közhatalmi bevételeknek, melyek összege a tervhez képest lényegesen kedvezőbben (121%) alakult. Az iparűzési adó jelenti az önkormányzat legnagyobb saját bevételét. A megfontolt, óvatos költségvetési tervezést, gazdálkodást szem előtt tartva az előző évivel csaknem azonos összegű bevételt prognosztizáltunk, hiszen nagyságrendje miatt e bevétel kiesése felboríthatja a költségvetésünk egyensúlyát. A városunkban működő cégek, vállalkozások gazdálkodásának köszönhetően 227,9 millió Ft többlet-adóbevételünk keletkezett ezen adónemnél. Az átengedett központi adók a tervezettnek megfelelően alakultak. Az idegenforgalmi adóból származó bevételeink 12.352 e Ft-tal, 8,8 %-kal haladták meg a tervezett forrást, ami köszönhető a város marketing tevékenységének, a 2012-ben elnyert gyógyhely minősítésnek, melyek továbbra is biztosították városunk iránti érdeklődést.

IV. Működési bevételek: Az intézményi működési bevételekből a módosított előirányzatnál 0,8%-kal kevesebb folyt be. Az intézmények térítési díjai, a bérleti- és lakbérbevételek, továbbá az intézményi ellátásokért fizetett térítési díjak a tervezettnek megfelelően alakultak. A megtakarításaink lekötésével – a kamatlábak folyamatos csökkenése miatt – a tervezettnél kevesebb, összességében 31.710 e Ft kamatbevétel járult hozzá a gazdálkodásunkhoz. V. Felhalmozási bevételek: A költségvetésben tervezett ingatlanértékesítéseket, kereslet hiányában csak részben tudtunk realizálni. VI. Működési célú átvett pénzeszközökből származó bevételeink között a kamatmentes szociális és temetési kölcsön törlesztéséből származó bevételek, a Sárvár Távhő Kft. részére nyújtott tagi kölcsön 22.000 e Ft összegű visszatérülése szerepel. Az intézmények költségvetésében 1.014 e Ft összegben jelentkezett működési célú átvett pénzeszköz. VII. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök a beszámolási időszakban mind az első lakáshoz jutók támogatásra kiadott kölcsönök visszatérülése, mind a lakosságtól szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötés céljából átvett pénzeszközök 99,7 %-ban teljesültek. VIII. Finanszírozási bevételek E bevételek körébe tartoznak az önkormányzat és az intézmények közötti pénzmaradvány átvételek is, ezek azonban tényleges bevételt nem jelentenek. A 2014. évi költségvetési gazdálkodás során az áthúzódó beruházások, a tervezett kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása érdekében összességében 1.487.048 e Ft költségvetési maradványt használtunk fel, melyből 150 millió Ft az elkülönített költségvetési maradvány, 1.337.048 e Ft az előző évi költségvetési maradvány. Az intézmények költségvetési maradvány felhasználása 20.857 e Ft. A 2015. évi gazdálkodáshoz államháztartáson belüli megelőlegezésként 20.772 e Ft-ban részesültünk, melyet a számviteli szabályok értelmében a finanszírozási bevételek között kell kimutatni. Bevételeink forrásonkénti összetételét az 1. számú mellékletben mutatjuk be. Költségvetési szervenkénti alakulásáról a 2. számú, működési bevételek szerinti bontásban 2/a. számú, felhalmozási bevételek szerinti bontásban 2/b. számú, finanszírozási bevételek szerinti bontásban 2/c. számú, kötelező, önként vállalt, állami ( államigazgatási ) feladatok szerinti bontásban a 2/d. számú kimutatásokban adunk számot. 2.

Kiadások alakulása

2014. évi összkiadásaink 8,1%-kal, 288.739 millió Ft-tal magasabbak az eredeti előirányzatnál. A módosított előirányzathoz viszonyítva a teljesítés 82,4%-os. A 2014. évi költségvetési kiadásaink összetétele az alábbiak szerint alakult: működési kiadások 58,2 %, felhalmozási kiadások 35,8 % finanszírozási kiadások 6,0 % arányt jelentenek. 2/1. Működési kiadások Működtetési feladataink ellátására 2,2 milliárd Ft-ot, az összkiadásaink 58,2 %-át fordítottuk.

A személyi juttatásoknál a közalkalmazotti és köztisztviselői törvény előírásaiból eredő kötelezettségeknek eleget tettünk. Valamennyi kötelező juttatást biztosítottuk a dolgozóink részére. A pedagógus életpálya modell bevezetésével az óvodákban foglalkoztatott óvodapedagógusok béremeléséhez szükséges többlettámogatást megkaptuk. A 2014. évi bérkompenzáció miatti többletkiadásokra kapott 13,9 millió Ft-ot az adott feladatokra, célokra felhasználtuk. Néhány intézményünknél a személyi juttatás megtakarításaink jelentős részét üzemeltetésre, intézményfenntartásra kellett átcsoportosítanunk, így jutalmazásra, a kiemelkedő munkavégzés elismerésére csupán személyi juttatásaink 0,2 %-át fordíthattuk. Takarékos gazdálkodással, a feladatok hatékonyabb megszervezésével, a legkedvezőbb megvalósítási lehetőségek kiválasztásával elértük, hogy a dologi kiadásaink a módosított kiadási szint alatt maradjanak. Mind a készletbeszerzésnél, mind pedig a szolgáltatások igénybevételénél keletkezett maradvány, ami segítséget nyújthat a 2015. évi feladataink megvalósításához. A dologi kiadásokra fordított összegek 8,9 %-át készletbeszerzésekre, 61,1 %-át szolgáltatások igénybevételére, 0,8 %-át kiküldetés, reklám, propaganda kiadásokra, 29,2 %-át Áfa kiadásokra és befizetési kötelezettségekre, egyéb dologi kiadásokra használtuk fel. A pénzbeli és természetbeli szociális és gyermekjóléti ellátásokra, a lakásfenntartás feladataira, a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokra kapott támogatások, valamint az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére igényelt hozzájárulások az elmúlt években elégségesek voltak a rendszeres és eseti segélyek, támogatások és egyéb szociális jellegű kifizetések finanszírozására. A tényleges felhasználás a tervezettnél 13,7 %-al alacsonyabb, annak ellenére, hogy a fentieken túlmenően 17 millió Ft-ot adtunk a távhő- és az egyedi fűtésű lakások fűtési támogatására, illetve 668 e Ft iskolakezdési támogatást is folyósítottunk, valamint 1,8 millió Ft vissza nem térítendő lakásszerzési támogatást nyújtottunk. Az önkormányzati kiadások kiemelt előirányzatonkénti, költségvetési szervenkénti alakulását a 4. számú, működési kiadások szerinti bontását a 4.a. számú, felhalmozási kiadásokat a 4.b. számú, finanszírozási kiadásokat a 4.c. számú, a kiadások kötelező, önként vállalt, állami ( államigazgatási ) feladatok szerinti bontását a 4. d. számú melléklet tükrözi. Az egyéb működési és felhalmozási kiadásokról az 5. számú, a társadalom-, szociálpolitikai és egyéb társadalombiztosítási juttatásokról pedig a 6. számú táblázat számol be.

2/2. Fejlesztési feladatok Fejlesztési céljaink megvalósítására 1.384 millió Ft-ot használtunk fel, melyből a beruházásaink értéke 541 millió Ft, a felújításoké 560 millió Ft, az egyéb felhalmozási kiadásoké 283 millió Ft volt. Európai uniós és egyéb pályázatokkal megvalósuló fejlesztések Az előző évről áthúzódó Kertváros déli része csapadék-víz elvezetésre benyújtott pályázatunkhoz kapcsolódóan - melyhez a megítélt támogatás 222.5 millió Ft volt, az elszámolható összes költség 90%-a - a beszámolási időszakban 30 millió Ft-ot fizettünk ki. 2014. évben sikeresen megvalósult a Vármelléki Óvoda felújítása. Az elnyert támogatás összege 120 millió Ft. Ezen összegből 118 millió Ft felhasználásával, valamint - a pályázatban el nem számolható kiadásokra - saját forrásból összesen 147 millió forintot

fordítottunk az intézmény korszerűsítésére. A projekt kivitelezése a beszámolási időszakban megtörtént, a végleges pénzügyi elszámolás és lezárás ez évben valósul meg. A konzorciumi formában zajló közösségi közlekedés fejlesztésére összességében több mint 200 millió Ft támogatást nyertünk el, melyből az önkormányzati gazdálkodás keretében 83,2 millió Ft összegű felújítás valósul meg. E feladatra beruházási jogcímen 52.328 e Ft-ot fizettünk ki a beszámolási időszakban. Sárvár város közvilágításának energetikai korszerűsítése pályázat elkészítésére 14.351 e Ft-ot fizettünk ki. Jelenleg már ismert, hogy sikeresen pályáztunk, ( a projekt 100 %-ban támogatott ) így ezen kifizetés 2015. évben visszatérül. Az uniós források bevonásával megvalósuló projektek adatairól a 18. sz. kimutatás ad tájékoztatást. Saját forrásból megvalósuló fejlesztések A saját forrásból finanszírozott beruházások köre: -

Posta tér megépítése, köztemető építése, Hegyközségben: Celli út, Sótonyi u., Iskola u., Kilátó utcák szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, Alkotmány úti Csónakázó-tó melletti garázssor szilárd burkolattal történő kiépítése, Vásártér átépítése, parkoló kiépítése, Iskola u. aszfaltszőnyegezése, Dévai u. járdaépítés, közvilágítás bővítése, Kodály Z. utca sportpálya védőháló építése, Laktanya u. játszótér kerítés építése, Városgazdálkodás részére teherszállító gépjármű beszerzése

A felújítási kiadások köre: -

Útfelújítások, ezen belül kiemelve a Baross Gábor u, Kassa u., Arany J. u. burkolat felújítása Csapadék-víz elvezetési munkák Bartók Béla u. csapadékvíz elvezetése Kertváros járda felújítások Ady u. Móricz Zs. u. környező közterületek rendezése, Hunyadi u. közterület burkolat javítása, kisposta melletti járda felújítás Rábasömjéni Kultúrház felújítása, Széchenyi u. 7. sz. alatti épület tető és homlokzat felújítása

Az intézmények eszközeinek cseréjére, korszerűsítésére, pótlására, felújítására 52 millió Ft-ot fordítottak. Pénzügyi befektetésként Sárvári Média Kft. törzstőkéjét 2,5 millió Ft-tal emeltük meg. A felhalmozási kiadások alakulását a 7.számú melléklet tartalmazza. A felújítási kiadások

előirányzatait és teljesítését pedig a 8. számú kimutatásban mutatjuk be. A működési és felhalmozási bevételek és kiadások mérlegét közgazdasági tagolásban a 9. sz. melléklet részletezi. 2/3. Hiteltörlesztés, adósságszolgálat 2014. évben lezárult az önkormányzatok teljes mértékű adósság átvállalása. 2014. december 31-én sem hitel, sem kötvény állományunk nem volt. 3. A vagyon alakulása Az önkormányzat vagyona 2014. évben az alábbi vagyon elemek szerint a következőképpen alakult:

Megnevezés

előző év

tárgyév

Változás %-a

ESZKÖZÖK Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Koncesszióba, vagyonkez.a.e. Nemzeti vagyonba tartozó Befektetett eszközök összesen Készletek Értékpapírok Nemzeti vagyonba tartozó forgeszközök Pénzeszközök Követelések Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen

FORRÁSOK Saját tőke Kötelezettségek Egyéb sajátos forrás elszámolások Passzív időbeli elhatárolások Források összesen:

3.860 11.698.502 2.759.766

8.297 12.364.925 2.762.266

214,9 105,7 100,1

14.462.128

15.135.488

104,7

2.629

7.956

302,6

2.629

7.956

302,6

1.941.673 433.221 7.653

1.165.333 640.338 10.384

60,0 147,8 135,7

16.847.304

34.315 16.993.814

100,9

15.620.476

16.519.175

105,8

1.223.460

150.091

12,3

3.368

3.445

102,3

321.103 16.847.304

16.993.814

100,9

Az államháztartási számvitel 2014. január 01-től érvényben lévő előírásai alapján a 2013. december 31-i vagyonmérleg átrendezése az új szabályoknak megfelelően, un. rendező mérleg készítésével 2014. márciusában megtörtént. A legszembetűnőbb változás: az államháztartáson belüli szervezetnek koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök

nyilvántartása az átvevő szervezet vagyonmérlegében történik. ( Esetünkben érintette a két szakközépiskola vagyonát. ) Az összesített önkormányzati vagyon alakulását a 11 a., az intézményenkénti megoszlását a 11.b. melléklet tartalmazza. 11.c. melléklet a vagyon forgalom képtelen, korlátozottan forgalom képes, üzleti vagyon szerinti besorolását, az eszközök elhasználódottságát mutatja be. ( a 11.a. mellékletbe tartozó, az önkormányzat és intézményei teljes vagyonának tételes felsorolását tartalmazó kimutatás terjedelme miatt a kiküldött anyagban nem szerepel. Megtekinthető a Gazdasági és Városfejlesztési Irodán.) 4. Közvetett támogatások A helyi adókról szóló önkormányzati rendelet alapján a 2014. évben biztosított helyi iparűzési adó adóalap mentesség az 1,5 millió Ft-ot meg nem haladó vállalkozási szintű adóalappal rendelkező vállalkozásokat 5.169 e Ft összegben érintette. Gépjárműadóban a 2014. évben a gépjárműadóról szóló 1991. LXXXII. törvény alapján 1.070 e Ft adóelengedés történt, a jogszabályi adókedvezmények összege pedig 5.652 e Ft. Méltányossági eljárás keretében engedélyezett fizetési halasztás összege 1.558 e Ft, az engedélyezett részletfizetés összege 190.494 e Ft, az elengedett adó összege pedig 790 e Ft volt. A lakásépítéshez, lakásfelújításhoz adott kölcsönökből az önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint gyermekkedvezmény címén 550 e Ft-ot engedtünk el. Összegzés: A bevételeink elsősorban az adó- és hozambevételek kedvező alakulása miatti többletforrások és a meglevő tartalékaink lehetővé tették, hogy a 2014. évben megvalósuljanak a költségvetésben tervezett feladatok, biztosított legyen az intézmények működtetése, folytatódjanak a megkezdett beruházások és felújítások, illetve új pályázatok benyújtásával és saját források igénybevételével megteremtődjenek a további fejlesztések lehetőségei. Gazdálkodásunkat finanszírozási gondok nem nehezítették. A kiskincstári rendszerből adódó koncentrált pénzkezelés következtében a Városgazdálkodás gazdálkodási körébe tartozó intézményeknél likviditási gondok nem jelentkeztek, de év közben szigorú takarékossági intézkedések ellenére is szükségessé vált az intézményfinanszírozás előirányzatának kiegészítése. A tervezett beruházásaink és felújításaink döntő többségét sikerült megvalósítanunk, illetve a kivitelezés ütemének megfelelően megkezdenünk, és előkészítenünk új pályázati lehetőségeket. Elláttuk az igazgatási, kommunális és városüzemeltetési feladatainkat, biztosítottuk az intézmények működőképességét, valamint további tartalékot képeztünk az előttünk álló nagy volumenű, a város további fejlődését szolgáló beruházásokhoz. A 2014. évi költségvetés elfogadásakor megfogalmazott célkitűzések – működőképesség megtartása, a megkezdett, illetve tervezett fejlesztések kivitelezése, lehetőségek szerint új tartalékok képzése – az éves gazdálkodás során megvalósult. Sárvár, 2015. március 31.

(: Kondora István:)

Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének …../2015. (IV. …..) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének végrehajtásáról

Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Az önkormányzat 2014. évi költségvetésének teljesítése 1.§ A képviselő-testület az önkormányzat 2014. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót 1.) 2.641.090 2.250.404 495.682 1.384.106 1.528.677 231.772 799.166

e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft

723.713 e Ft

működési bevétellel, működési kiadással, felhalmozási bevétellel, felhalmozási kiadással finanszírozási bevétellel, finanszírozási kiadással, költségvetési maradvánnyal, ebből szabad maradvánnyal

állapítja meg. Költségvetési bevételek 2.§ (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2014. évi összesített bevételi főösszegét - ezen belül: - működési bevételek összegét - felhalmozási bevételek összegét - pénzforgalom nélküli bevételeket - finanszírozási bevételeket állapítja meg.

4.665.449 2.641.090 495.682 591.191 -

e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban,

(2) A képviselő-testület a költségvetési bevételek forrásonkénti részletezését az 1. melléklet szerint határozza meg. (3) A teljesített bevételeket költségvetési szervenkénti bontásban a 2., a működési bevételek teljesítését a 2.a, a felhalmozási bevételek teljesítését pedig a 2.b, a finanszírozási

bevételeket a 2.c, bevételek kötelező, önként vállalt, állami ( államigazgatási feladatok ) szerinti teljesülését a 2.d, az intézmények önkormányzati támogatását a 3. mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

Költségvetési kiadások 3.§ (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2014. évi összesített kiadási főösszegét - ezen belül: - működési kiadások összegét - felhalmozási kiadások összegét - finanszírozási kiadásokat állapítja meg.

3.866.282 2.250.404 1.384.106 231.772

e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban,

(2) A képviselő-testület a költségvetési kiadások teljesítését költségvetési szervenként és kiemelt előirányzatonként a csatolt 4., a működési kiadások teljesítését a 4.a, a felhalmozási kiadások teljesítését pedig a 4.b, a kiadások kötelező, önként vállalt állami ( államigazgatási ) feladatok szerinti teljesülését a 4.d, számú melléklet alapján határozza meg. (3) Az egyéb működési és felhalmozási kiadások 2014. évi alakulását feladatonként az 5. melléklet szerint állapítja meg. (4) Az önkormányzat által teljesített 2014. évi társadalom-, szociálpolitikai és egyéb társadalombiztosítási juttatásokat jogcímenként a 6. melléklet szerint határozza meg. (5) A beruházási kiadásokat a 7. mellékletben részletezetett jogcímenként 540.773 e Ft-ban, ezen belül a pénzügyi befektetések kiadásait 2.500 e Ft-ban határozza meg. (6) A felújítási kiadásokat a 8. melléklet szerinti jogcímenként 560.333 e Ft összegben állapítja meg. 4.§ A teljesített működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztató jelleggel, mérlegszerűen, közgazdasági tagolásban a 9., a pénzeszközök alakulását a 10. melléklet szerint határozza meg. Az önkormányzat vagyona 5.§ (1) Az önkormányzat 2014. december 31-i állapot szerinti vagyonát a 11. sz. melléklet – a mérlegben, valamint a vagyonleltárakban szereplő adatok - alapján 16.993.814 e Ft-ban állapítja meg.

(2) A vagyon intézményenkénti alakulását a 11.a. mellékletben részletezett mérlegadatok alapján, 11.b. az önkormányzat 2014. évi vagyon kimutatását , 11.c-f. mellékletek a befektetett eszközvagyon összetételét, az eszközcsoportok átlagos elhasználódottsági fokát határozzák meg.

6.§ Az önkormányzat részesedéseinek, pénzügyi befektetéseinek, rövid lejáratú betéteinek 2014. december 31-i állományát és összetételét a 12. melléklet alapján állapítja meg. Pénzmaradvány 7.§ (1)

A képviselő-testület az önkormányzat költségvetési maradványát 799.166 e Ft-ban, szabad maradványát 723.713 e Ft-ban a 13.a. számú melléklet szerint határozza meg.

(2)

A költségvetési pénzmaradványt, a felhasználható pénzmaradványt, illetve ebből a személyi juttatások maradványát költségvetési intézményenként a 13.b. melléklet szerint állapítja meg.

(3) A pénzmaradványok felhasználása a 2015. évi költségvetésről szóló 3/2015. (II.16.) számú rendelet módosítását követően, az ott meghatározott kiadási előirányzatok terhére történhet meg.

Az önkormányzat hitel- és kötvényállománya és kötelezettségei 8.§ (1) Az önkormányzatnak 2014. december 31-én hitel, kötvény állománya nem volt. (2) Az önkormányzat kezességvállalásainak 2014. december 31-i állapotát a 14.c., a több éves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban a 14.d. mellékletben részletezettek alapján állapítja meg.

Költségvetési létszámkeret 9.§ A képviselő-testület az önkormányzat 2014. évi összesített záró létszámát 261 főben, a 2014. évi átlagos statisztikai létszámot 288 főben állapítja meg a 15. melléklet szerint.

Egyéb rendelkezések 10.§ Képviselő-testület a közvetett támogatásokat, azok jellege, mértéke, összege, illetőleg kedvezményezettje szerinti részletezettséggel a 16. számú melléklet szerint határozza meg.

11.§ A képviselő-testület az önkormányzatnál 2014. évben különféle juttatásokra, támogatásokra kifizetett 12.596 e Ft összeget a 17. számú melléklet szerinti részletezéssel határozza meg. 12.§. Az Európai uniós támogatásokkal megvalósuló projektek teljesítéseit a 18. melléklet szerint állapítja meg. 13.§ A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Stabilitási tv.) végrehajtására kiadott 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet szerinti saját bevételek, valamint a Stabilitási tv. szerinti adósságot keletkeztető ügyletek 2014. évi alakulását a 19. melléklet szerint határozza meg.

14.§ Az önkormányzat 2014.évi eredmény kimutatását a 20. sz. melléklet szerint állapítja meg.

Záró rendelkezések 15.§. Ezen önkormányzati rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Sárvár, 2015. április ……

/: Kondora István :/ polgármester

/: Dr. Szijártó Valéria: / jegyző

Indokolás Az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról szóló …./2015. (IV…..) önkormányzati rendelethez Általános indokolás A helyi önkormányzatok 2014. évi zárszámadásának elkészítésével kapcsolatos előírásokat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet, valamint a 4/2013. évi államháztartás számviteléről szóló Kormányrendelet tartalmazza. Az előírások szerint az önkormányzat gazdálkodásáról készített zárszámadási rendelettervezetet a költségvetési évet követő negyedik hónap végéig kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. A zárszámadási rendelettervezet a jogszabályok által meghatározott szerkezetben készült. Részletes indokolás 1.§. Az önkormányzat 2014. évi teljesített bevételeinek és kiadásainak, valamint a tárgyévi költségvetési maradvány főösszegét mutatja be. 2.§. Az önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételeinek összetételét, valamint a bevételeket bemutató mellékleteket határozza meg. 3.§. Az önkormányzat 2014. évi költségvetési kiadásainak összetételét, valamint a kiadásokat bemutató mellékleteket határozza meg. 4.§. Az önkormányzat költségvetési közgazdasági tagolású költségvetési mérlegét és a pénzeszközök 2014. évi alakulását tartalmazza. 5-6.§. Az önkormányzat 2014. december 31-i állapot szerinti vagyonának főösszegét és az azt alátámasztó mellékleteket fogalmazza meg. 7.§. Az önkormányzat 2014. évi pénzmaradványát, annak intézményenkénti részletezését, valamint felhasználási szabályát határozza meg. 8.§. Az önkormányzat 2014. évi hitel- és kötvényállományával, kezesség vállalásával, valamint többéves kihatással járó kötelezettségvállalásait mutatja meg. 9.§. A 2014. évi jóváhagyott létszámkeretet és teljesítését mutatja be. 10-11.§. Az önkormányzat által nyújtott közvetett támogatásokat, különféle juttatásokra kifizetett összeget és az azokat bemutató mellékleteket határozza meg.

12.§ Az Európai uniós támogatásokkal megvalósuló projektek teljesítését, valamint az azt bemutató mellékletet határozza meg. 13.§. A Stabilitási tv. által meghatározott adósságot keletkeztető ügyletek, valamint a törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint bevételek 2014. évi alakulását tartalmazza. 14.§. Az önkormányzat eredmény kimutatását határozza meg. 15.§. A rendelet hatályba lépéséről rendelkezik. Sárvár, 2015. április 03. /: Dr. Szijártó Valéria:/ sk. jegyző

Előzetes hatásvizsgálat Az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról szóló …/2015. (IV…..) önkormányzati rendelethez Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. évi zárszámadási rendelet tervezetében (továbbiakban: rendelet-tervezet) foglaltak várható hatásai - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 17. §. (2) bekezdésében foglalt elvárások tükrében – az alábbiak szerint összegezhetők: 1. Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások: I. társadalmi hatásai: a költségvetési rendelet alapján végrehajtott gazdálkodás az állampolgárok számára nyomon követhető, átfogó képet ad az önkormányzat pénzügyi helyzetéről, végrehajtott feladatokról, fejlesztésekről. II. gazdasági hatásai: a rendelet-tervezetnek gazdasági hatása nincs. III. költségvetési hatásai: a költségvetés zárszámadásakor számot ad az önkormányzat a tervezett és teljesített feladatokról, azok végrehajtásáról. 2. Környezeti, egészségi hatások: A rendelet-tervezetnek környezeti és egészségügyi hatásai nincsenek. 3. A jogszabály adminisztratív terheket befolyásoló hatásai A 2014. évi zárszámadásról szóló rendelet-tervezet – a jogszabályokban meghatározott feladatokon túl – adminisztratív többletterhet nem jelent. 4. A rendelet megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A zárszámadási rendelettervezetet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. §. (1) bekezdése alapján az adott költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig kötelező a képviselő-testület elé terjeszteni. A rendeletalkotás elmaradásának várható következménye az államháztartásról szóló törvényben, valamint annak végrehajtási rendeletében foglaltak megsértése. Ennek elmaradása mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértést von maga után, mely esetben Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 132. §. (1) bekezdés a./ pontja alapján a Kormányhivatal törvényességi felhívással élhet, valamint kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását. 5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A rendelet-tervezet elfogadása, az új rendelet a jelenlegi szabályozáshoz képest többlet személyi, szervezeti és tárgyi feltételt nem igényel. A rendelet alkalmazásához szükséges személyi állomány rendelkezésre áll. Sárvár, 2015. április 3. /: Dr. Szijártó Valéria:/ sk. jegyző

TERVEZET Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár város Önkormányzat Képviselő-testülete részére a 2014. évi éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatáról Elvégeztük Sárvár Város Önkormányzata mellékelt 2014. évi éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatát, amely 2014. december 31-i fordulónapra elkészített mérlegből – melyben az eszközök és források egyező főösszege 16.993.814 e Ft -, az ezen időpontra végződő évre vonatkozó eredménykimutatásból – amelyben a mérleg szerinti eredmény összege 898.699 e Ft-, maradványkimutatásából- amelyben az összes maradvány értéke 799.166 e Ft–, a 2014. év teljesített költségvetési bevételek (összege 5.771.103 e Ft), a teljesített költségvetési kiadások (összege 4.971.936 e Ft) részletezéséből, valamint költségkimutatásokból, adatszolgáltatásokból áll. Az éves költségvetési beszámolónak az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I.11) Kormányrendeletben, a számviteli törvényben foglaltak és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek szerint történő elkészítése és valós bemutatása, illetve előterjesztése az Önkormányzat polgármesterének felelőssége. Ez a felelősség magában foglalja az akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításoktól mentes pénzügyi kimutatások elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzés kialakítását, bevezetését, fenntartását, megfelelő számviteli politika kiválasztását és alkalmazását, valamint az adott körülmények között ésszerű számviteli becslések elkészítését. A könyvvizsgáló felelőssége az éves költségvetési beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, továbbá az éves költségvetési beszámoló mérlegében kimutatott eszközök értékadatai az önkormányzati ingatlankataszter nyilvántartásban, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő értékadatokkal való egyezőségének vizsgálata, továbbá a zárszámadási rendelettervezet és az éves költségvetési beszámoló összhangjának megítélése A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon érvényes – törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fentiek megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint, hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzük és végezzük el, hogy kellő bizonyosságot szerezzünk arról, hogy az éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat. Az elvégzett könyvvizsgálat magában foglalta olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékokat szerezni az éves beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve az éves beszámoló, akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításai kockázatának felmérését is, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló az éves beszámoló vezetés általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzést azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy az Önkormányzat belső ellenőrzésének hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon.

A könyvvizsgálat magában foglalta továbbá az alkalmazott számviteli alapelvek és a gazdálkodásért felelősök lényegesebb számviteli becsléseinek, valamint az éves költségvetési beszámoló bemutatásának értékelését. Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói záradék (vélemény) megadásához.

Záradék/Vélemény: A könyvvizsgálat során Sárvár Város Önkormányzata 2014. évi éves költségvetési beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy az éves költségvetési beszámolót a számviteli törvényben, továbbá a vonatkozó kormányrendeletben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményünk szerint az éves költségvetési beszámoló az Önkormányzat 2014. évi költségvetése teljesítéséről, a 2014. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint a működés eredményéről megbízható és valós képet ad. Az önkormányzati ingatlankataszter nyilvántartásban, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő értékadatok az éves költségvetési beszámoló adataival összhangban vannak.


Horváth Márta bejegyzett könyvvizsgáló kamarai tagsági száma: 002302 költségvetési minősítés száma: KM002450 kamarai nyilvántartási száma: 002770 9600 Sárvár, Rákóczi u. 13/H.

Horváth Márta ügyvezető Kliring Kft bejegyzett könyvvizsgáló társaság kamarai nyilvántartási száma: 000746 költségvetési minősítés száma: KM002249 8500 Pápa, Mozsár u. 14.

TERVEZET Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testület részére Sárvár Város Önkormányzata 2014. évi költségvetése végrehajtásáról szóló rendelettervezet vizsgálatáról Elvégeztük Sárvár Város Önkormányzata 2014. évi költségvetése végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelettervezetének vizsgálatát, amelyben a bevételek főösszege 4.665.449 e Ft, a kiadások főösszege 3.866.282 e Ft. A zárszámadási rendelettervezet előterjesztése az Önkormányzat polgármestere, jóváhagyása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A könyvvizsgálat feladata, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a rendelettervezet véleményezése. A vélemény kialakításához szükséges vizsgálatokat a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján, a zárszámadási rendelettervezet összeállítására vonatkozó jogszabályi előírásokra figyelemmel, továbbá az éves költségvetési beszámolóval összhangban végeztük el. Az éves költségvetési beszámoló bevételi főösszege: Ebből: Központi irányító szervi támogatás: Nettósított bevételi főösszeg

5.771.103 e Ft

Az éves költségvetési beszámoló kiadási főösszege: Ebből Központi irányító szervi támogatás Nettósított kiadási főösszeg

4.971.936 e Ft

1.105.654 e Ft 4.665.449 e Ft

1.105.654 e Ft 3.866.282 e Ft

Az éves költségvetési beszámoló és a zárszámadási rendelettervezet közötti összhang a halmozódások kiszűrésével biztosított. Meggyőződésünk, hogy munkánk megfelelő alapot nyújtott a könyvvizsgálói véleményünk kialakításához. Könyvvizsgálói vélemény: Véleményünk szerint Sárvár Város Önkormányzata 2014. évi költségvetése végrehajtásáról, a 2014 zárszámadásról szóló rendelettervezet a jogszabályi előírásoknak megfelel, rendeletalkotásra alkalmas.


Horváth Márta bejegyzett könyvvizsgáló kamarai tagsági száma: 002302 költségvetési minősítés száma: KM002450 9600 Sárvár, Rákóczi u. 13/H.

Horváth Márta ügyvezető Kliring Kft bejegyzett könyvvizsgáló társaság kamarai nyilvántartási száma: 000746 költségvetési minősítés száma: KM002249 8500 Pápa, Mozsár u. 14.

TERVEZET

Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata 2014. évi Éves költségvetési beszámolójáról

Készült: 2015. április

Klíring Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság 8500 Pápa, Mozsár u. 14. Pf. 230. Tel: 89 510-180, fax: 89 510-189 9600 Sárvár, Rákóczi u. 13/h. kamarai tagsági száma: 000746 költségvetési minősítés száma: KM002249

Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzat Képviselő-testülete részére a 2014. évi éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatáról

Elvégeztük Sárvár Város Önkormányzata mellékelt 2014. évi éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatát, amely 2014. december 31-i fordulónapra elkészített mérlegből – melyben az eszközök és források egyező főösszege 16.993.814 e Ft -, az ezen időpontra végződő évre vonatkozó eredménykimutatásból – amelyben a mérleg szerinti eredmény összege 898.699 e Ft-, maradványkimutatásából- amelyben az összes maradvány értéke 799.166 e Ft–, a 2014. év teljesített költségvetési bevételek (összege 5.771.103 e Ft), a teljesített költségvetési kiadások (összege 4.971.936 e Ft) részletezéséből, valamint költségkimutatásokból, adatszolgáltatásokból áll. Az éves költségvetési beszámolónak az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I.11) Kormányrendeletben, a számviteli törvényben foglaltak és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek szerint történő elkészítése és valós bemutatása, illetve előterjesztése az Önkormányzat polgármesterének felelőssége. Ez a felelősség magában foglalja az akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításoktól mentes pénzügyi kimutatások elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzés kialakítását, bevezetését, fenntartását, megfelelő számviteli politika kiválasztását és alkalmazását, valamint az adott körülmények között ésszerű számviteli becslések elkészítését. A könyvvizsgáló felelőssége az éves költségvetési beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, továbbá az éves költségvetési beszámoló mérlegében kimutatott eszközök értékadatai az önkormányzati ingatlankataszter nyilvántartásban, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő értékadatokkal való egyezőségének vizsgálata, továbbá a zárszámadási rendelettervezet és az éves költségvetési beszámoló összhangjának megítélése A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon érvényes – törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fentiek megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint, hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzük és végezzük el, hogy kellő bizonyosságot szerezzünk arról, hogy az egyszerűsített összevont éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat. Az elvégzett könyvvizsgálat magában foglalta olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékokat szerezni az éves beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve az éves beszámoló, akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításai kockázatának felmérését is, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló az éves beszámoló vezetés általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzést azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy az Önkormányzat belső ellenőrzésének hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon.

A könyvvizsgálat magában foglalta továbbá az alkalmazott számviteli alapelvek és a gazdálkodásért felelősök lényegesebb számviteli becsléseinek, valamint az éves költsétgvetési beszámoló bemutatásának értékelését. Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói záradék (vélemény) megadásához.

Záradék/Vélemény: A könyvvizsgálat során Sárvár Város Önkormányzata 2014. évi éves költségvetési beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy az éves költségvetési beszámolót a számviteli törvényben, továbbá a vonatkozó kormányrendeletben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményünk szerint az éves költségvetési beszámoló az Önkormányzat 2014. évi költségvetése teljesítéséről, a 2014. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint a működés eredményéről megbízható és valós képet ad. Az önkormányzati ingatlankataszter nyilvántartásban, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő értékadatok az éves költségvetési beszámoló adataival összhangban vannak.


Horváth Márta bejegyzett könyvvizsgáló kamarai tagsági száma: 002302 költségvetési minősítés száma: KM002450 9600 Sárvár, Rákóczi u. 13/H. KM002249

Horváth Márta ügyvezető Kliring Kft bejegyzett könyvvizsgáló társaság kamarai nyilvántartási száma: 000746 költségvetési minősítés száma: 8500 Pápa, Mozsár u. 14.

Könyvvizsgálati kiegészítések Sárvár Város Önkormányzatának 2014. évi éves költségvetési beszámolójáról készült könyvvizsgálói jelentéshez

2. Általános információk 2.1. A megbízás és teljesítése Sárvár Város Önkormányzata részére a Sárvár Város Önkormányzata és a Klíring Szolgáltató és Tanácsadó Kft. között 2000. december 18-án megkötött szerződés alapján végeztük el a könyvvizsgálatot. A 2014. évi könyvvizsgálati feladatokat folyamatos könyvvizsgálati tevékenység keretében láttuk el. A 2014. évi éves beszámoló véleményezése előtt az Önkormányzatnál, az Önkormányzat egyes intézményeinél (Városgazdálkodás) átfogó vizsgálatot végeztünk, illetve egyes kiemelt területek vizsgálatát hajtottuk végre, amelyek tapasztalatait az érintett intézményvezetőkkel és a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaival megvitattuk. Az ellenőrzéseket intézményenként a helyszínen végeztük el. Az intézmények általános szabályozottságának áttekintése után az egyes területek ellenőrzését szúrópróbaszerűen végeztük el. Vizsgálat tárgyát képezte: - a költségvetés készítés rendszere, dokumentáltsága - a mérlegben megjelenő vagyonelemek nyilvántartása, leltárral való alátámasztottsága, a kataszteri adatokkal való egyezősége - a költségvetési bevételek és kiadások bizonylatolásának szabályszerűsége - a költségvetési támogatások számbavételének, elszámolásának vizsgálata analitikus és főkönyvi könyvelés kapcsolata - a pénzügyi folyamatok, pénzgazdálkodás - a számviteli és adószabályok alkalmazásának vizsgálata Az éves költségvetési beszámoló véleményezését megelőzte a 2014. évi éves költségvetés véleményezése.

2.2. Áttekintés Sárvár Város Önkormányzatáról 2.2.1. Jogi viszonyok Az önkormányzat neve: Székhelye: Alapítás időpontja: Törzsszáma:

Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. 1990. október 24. 420967

Az Önkormányzat feladatai közé tartozik az önkormányzatokról szóló törvény értelmében: • településfejlesztés, településrendezés

• • • • • • • • • • • • • • • • • • •

településüzemeltetés egészségügyi alapellátás, egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások környezet-egészségügy óvodai ellátás kulturális szolgáltatás (könyvtár, filmszínház, kulturális örökség védelme, helyi közművelődés) szociális gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások lakás és helyiséggazdálkodás a hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás helyi adóval, gazdaságszervezéssel, és a turizmussal kapcsolatos feladatok kistermelők, őstermelők számára értékesítési lehetőségeinek biztosítása sport, ifjúsági ügyek nemzetiségi ügyek közreműködés a település közbiztonságának biztosításában helyi közösségi közlekedés biztosítása hulladékgazdálkodás távhőszolgáltatás Közös Önkormányzati Hivatal működtetése

Költségvetési év: 2014. január 01. - 2014. december 31. Az irányító szerv: Sárvár Város Önkormányzat Képviselőtestülete Bizottságai: 1. Humán Erőforrás Bizottság 2. Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság 4. Jogi és Ügyrendi Bizottság Intézmények száma: 2014. január 01-én: 9, 2014. december 31-én: 9 Ebből év elején 3 önállóan működő és gazdálkodó, 6 önálló működő. A helyi önkormányzatokról szóló 2011.CLXXXIX. Törvény 2013. január 1-jétől hatályos 81§-a alapján Sárvár város, Porpác és Sitke községek Közös Önkormányzati Hivatalt alapítottak 2013.03.01-jén. Ezzel az időponttal a Sárvári Polgármesteri Hivatal megszűnt. Az alapító okiratot Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete 36/2013 (II.14) határozatával, Porpác Község Önkormányzata Képviselő testülete 3/2013 (II.12) határozatával, Sitke Község Önkormányzata Képviselő testülete 10/2013 (II.11) határozatával hagyta jóvá. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján 2013. január 1-től az állam gondoskodik a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. A Kormány az állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartói jogai és kötelezettségei gyakorlására 2013. januára 1-jei hatállyal a Klebersberg Intézményfenntartó Központot (KIK) jelölte ki. A jogszabályi változásnak megfelelően a Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola és a Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon a KIK ingyenes vagyonkezelésébe került (Vagyonkezelési Szerződés), a Nádasdy Tamás Általános Iskola, a Gárdonyi Géza Általános Iskola, valamint a Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola

működését biztosító vagyonelemek a KIK ingyenes használatába kerültek (Használati Szerződés).

Az Önkormányzat címrendjét az alábbiak szerint állapította meg: 1. Sárvár Város Önkormányzata 2. Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal 3. Városgazdálkodás 4. Városi Bölcsőde 5. Gondozási és Családsegítő Központ 6. Vármelléki Óvoda 7. Petőfi úti Óvoda 8. Nádasdy-Vár Művelődési Központ és Könyvtár 9. Nádasdy Ferenc Múzeum

2.2.2. Gazdasági viszonyok Az Önkormányzat 2014. évi működésének legfontosabb eseményei: Az államháztartási számvitel 2014. január 01-től érvényben lévő előírásai alapján a 2013. december 31-i vagyonmérleg átrendezése az új szabályoknak megfelelően, un. rendező mérleg készítésével 2014. márciusában megtörtént. A legszembetűnőbb változás: az államháztartáson belüli szervezetnek koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök nyilvántartása az átvevő szervezet vagyonmérlegében történik. ( Esetükben érintette a két szakközépiskola vagyonát. ) A Sárvár Város Önkormányzata mérleg főösszege az előző évi mérlegből készített rendező mérleghez viszonyítva 0,9 %-kal nőtt. Ez abszolút értékében 146.510 e Ft-os növekedést jelent. A mérleg főösszegének növekedés egyenlegét eszközoldalon döntően a befektetett eszközök 673.360 e Ft értékű növekedése, a pénzeszközök 776.340 e Ft értékű csökkenése, a követelések 207.117 e Ft értékű növekedése, továbbá a 2014-től hatályos államháztartási számviteli előírások szerint eszközként kimutatott aktív időbeli elhatárolások értéke 34.315 e Ft összege eredményezte.

Az eszközállomány legnagyobb hányadát (56,92 %-át) kitevő ingatlanok állománya a felvezetett vagyonkataszteri értékadatok és a számviteli nyilvántartások összehasonlításra kerültek. A kataszteri nyilvántartás és a számviteli nyilvántartás közötti eltérés levezetésre került. A földhivatali nyilvántartás és a kataszteri nyilvántartás adatainak rendszeres egyeztetése megtörtént, mind az analitikus, mind pedig a kataszteri nyilvántartás adatai naprakészek. Szükséges ugyanakkor, hogy a földhivatali nyilvántartásokkal folyamatosan egyeztessék az Önkormányzat munkatársai az ingatlanvagyont, mivel a földhivatalai nyilvántartások (tulajdoni lapok) bizonyítják az Önkormányzat jogosultságát az egyes ingatlanok felett. Az Önkormányzat a 2008. évben 7.632 e CHF fejlesztési célú kötvényt bocsátott ki. A kibocsátott kötvény 2012. év végén fennálló kötelezettsége 1,6 milliárd Ft volt. A 2013. évi központi költségvetésről szóló 2012.évi CCIV. Törvény 72 § (1) bekezdése és 74§ (5) bekezdése szerint a Magyar Állam és az Önkormányzat 2013.06.27-én tartozásátvállalási szerződést kötött, amely keretében 3038e CHF-al, összességében 731.644 eFt -tal csökkent a kötvényállomány. 2013. évben a kötvényre 52.458eFt került törlesztésre. A 2013 december 31-én fennálló kötelezettség 870.568 e Ft, amely 2014-ben teljes körűen átvállalásra került.

Ezzel lezárult az Önkormányzat teljes mértékű adósság átvállalása, 2014. december 31-én sem hitel-, sem kötvénytartozásból kötelezettség állománya nem volt. Az Önkormányzatnál folyamatban van és áthúzódik 2015-re a Kertvárosi déli csapadékvízelvezető rendszerének kiépítése, 2014 évi beruházási értéke 29.917 e Ft. Ezen kívül 2014-ben sikeresen megvalósult a Vármelléki Óvoda felújítása. Az elnyert támogatás összege 120 millió Ft. Ezen összegből 118 millió Ft felhasználásával, valamint - a pályázatban el nem számolható kiadásokra - saját forrásból összesen 147 millió forintot fordítottak az intézmény korszerűsítésére. A projekt kivitelezése a beszámolási időszakban megtörtént, a végleges pénzügyi elszámolás és lezárás 2015-ben valósul meg. A konzorciumi formában zajló közösségi közlekedés fejlesztésére összességében több mint 200 millió Ft támogatást nyertek el, melyből az önkormányzati gazdálkodás keretében 83,2 millió Ft összegű felújítás valósul meg. E feladatra beruházási jogcímen 2014-ben 52.328 e Ft teljesült, 2015-ben a beruházás folytatódik. 2014-ben folyó további beruházások közül kiemelkedő a Posta tér átalakítása 175.056 e Ft, a Deák Ferenc és a Sylvester J. utcák közlekedési területeinek kiépítése 68.352 e Ft, a SárvárHegyközségben új köztemető kialakítása 13.693 e Ft összegben, az Alkotmány úti, a Dévai utcai és a Iskola utca burkolatának építése és a Vásártér átépítése mindösszesen 50.205 e Ft értékben, a Sárvár-Hegyközségben a Celli út, Sótonyi, Iskola és Kilátó utcák, valamint a Ostffyasszonyfai-Sótonyi, Újhegy és Pohárszárogató utca szennyvíz-csatornázása összesen 53.682 e Ft értékben. A 2014. évben végzett felújítási munkák között jelentősek az utak, járdák felújítási munkái (106.889 e Ft) és a csapadékvíz elvezetési munkák (47.520 e Ft). Az Önkormányzat eszközeinek, vagyonának forrását, illetve a forrásokon belüli arányokat az alábbi táblázat szemlélteti: 2013 (rendező mérleg) adatok e Ft-ban Saját tőke Kötelezettségek Egyéb sajátos forrásoldali elszámolások Passziv időbeli elhatárolások Források összesen

Megoszlási viszonyszám %ban

2014 adatok e Ft-ban

Megoszlási viszonyszám %ban

15620476

92,72

16519175

97,21

1223460

7,26

150091

0,88

3368

0,02

3445

0,02

0

0

321103

1,89

16847304

100

16993814

100

A saját tőke aránya a forrásokon belül abszolút összegében 898.699 e Ft-tal növekedett. A kötelezettségek jelentősen, 87,73 %-kal (1.073 millió Ft-tal) csökkentek. A Városgazdálkodás, valamint a kiskincstári rendszer már évek óta jól működik, a létrehozásuk céljának megfelelően lája el funkcióját. Az Önkormányzat költségvetését hitel nélkül köteles megtervezni. Amennyiben folyó évi

hiánya keletkezik, arra az előző évek tartalékából kell fedezetet teremtenie. Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteivel kapcsolatban figyelembe kell vennie a stabilitási törvény által megfogalmazott, a működés szempontjából fontos előírásokat. Az Önkormányzat hiány nélkül, jelentős maradvánnyal tudta zárni a költségvetési évet. 3. Az Önkormányzat vagyoni, pénzügyi helyzete a 2014. december 31-i éves költségvetési beszámolója alapján

3.1. Általános megállapítások 3.1.1. A számviteli rendről Az államháztartási számvitelről szóló 4/2013 (I.11) Kormányrendelet, a 2000. évi C. számviteli törvény, és az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet illetve annak mellékletei alapján végzik számviteli tevékenységüket. Az államháztartási számvitel új előírásainak megfelelően elkészítették, illetve aktualizálták szabályzataikat. Az intézményi főkönyvi- és analitikus nyilvántartások általában rendezettek, nyomon követhetőek. Az Önkormányzat rendeletben szabályozta a leltározás elvégzésének szükségességét. Ez alapján az intézményhálózatban a leltározást 2 évente kötelező tényleges tételes mennyiségi leltárfelvétellel elvégezni. Mivel a 36/2013 (IX.13) NGM rendelet szerint 2013 évben teljes körű leltározást kellett végrehajtani, így 2014-ben mindenre kiterjedő tételes mennyiségi leltárt nem vettek fel. 3.1.2. A belső ellenőrzésről A belső ellenőrzés éves összefoglaló ellenőrzési jelentését a 370/2011. (XII. 31.) sz. kormányrendeletnek megfelelően a tárgyévet követően a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg terjesztik a képviselő-testület elé. E szerint a belső ellenőrzés összesen 12 ellenőrzést hajtott végre. Ebből: 5 db intézményvizsgálat, 3 soron kívüli és 4 terven felüli ellenőrzés. A belső ellenőrzés ellenőrzéseinek főbb területei: - feladat alapú állami támogatás elszámolásának ellenőrzése (normatívák) - intézményi gazdálkodás vizsgálata - választások pénzügyi elszámolásának ellenőrzése. Az állami támogatások igénylése, felhasználása és elszámolása kapcsán az önkormányzati belső ellenőrzések megtörténtek.

3.1.3. A számviteli beszámoló elkészítéséről A Városgazdálkodásnál elkészítették az önállóan működő intézmények egyedi éves költségvetési beszámolóit leltárakkal alátámasztva. A Közös Önkormányzat Hivatalnál és az Önkormányzatnál szintén külön-külön elkészítették az egyedi beszámolókat és leltárakat. Az elvégzendő munkát nehezítette, hogy 2014. január 1-től a számviteli előírások

nagymértékben és több alkalommal jelentősen változtak, amely miatt a 2013. évi rendező mérleg elfogadására nagy késedelemmel került sor, a könyvelést jelentős késéssel tudták elkezdeni. A Magyar Közigazgatásfejlesztési Zrt által készített POLISZ SYSTEM Integrált Önkormányzati Rendszerbe történt alkalmazása, paraméterezése, kezelése jelentős többletfeladatot jelentett az értintett kollégáknak. A beszámoló elkészítése során a nyitó adatoknál az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltoztatásával kapcsolatos feladatokról szóló, 36/2013 (IX.13) NGM rendelet szerint készített rendező mérleg adataira figyelemmel voltak. A könyvvizsgálat során a következetesség és az összehasonlíthatóság számviteli elvét követve a rendező mérleg adatait tekintjük az előző év adatainak, a változásokat ehhez viszonyítva vizsgáljuk.

3.2. A Sárvár Város Önkormányzat 2014. évi éves költségvetési beszámolójáról 3.2.1. Az mérlegről A Sárvár Város Önkormányzat 2014. december 31-i fordulónapra készített mérlegének főösszege - az eszközök és források egyeztetett értékeként – 16.993.814 e Ft. A mérleg főösszegének növekedése az előző év alapján készített rendező mérleghez viszonyítva 146.510 e Ft, 0,9 %-os. 3.2.1.1. Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök mérleg szerinti állományának értéke 15.135.488 e Ft. Az előző évhez viszonyítva 673.360 e Ft-tal, 5 %-kal növekedett. A befektetett eszközök összetevői: Immateriális javak: Tárgyi eszközök: Befektetett pénzügyi eszközök: 3.2.1.1.1. Immateriális javak értéke:

8.297 e Ft 12.364.925 e Ft 2.762.266 e Ft 8.297 e Ft

Az előző évhez képest az immateriális javak értéke nettó értéken 4.437 e Ft-tal, 115 %-kal növekedett. A nettó érték növekedését jelentős mennyiségű operációs rendszer beszerzése, illetve az előző években állományba állított szoftverfejlesztés értékcsökkenésének elszámolása eredményezte. Az immateriális javak - könyvérték alapján számított adatokat figyelembe véve – 80 %-a az Önkormányzatnál, 20 %-a a Városgazdálkodásnál található. Az immateriális javak mérleg szerinti értéke egyeztetéses leltárral alátámasztott, amelyek helyességét a könyvvizsgálataink alkalmával szúrópróbaszerűen - az analitikus nyilvántartásból készült leltár és az analitikus nyilvántartás összehasonlításával - ellenőriztük.

3.2.1.1.2. Tárgyi eszközök értéke: Ebből

12.364.925 e Ft adatok e Ft-ban

Tárgyi eszközök

Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Gépek, berendezések, felszerelések, járművek Beruházások, felújítások Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

Előző évi adat

Tárgyévi adat

Változás az előző évhez képest e Ftban

Változás az előző évihez képest %ban

8762528

9673173

910645

110

154993

154073

-920

-1

511830

268528

-243302

-48

2269151

2269151

0

0

A tárgyi eszközök állománya az előző évhez viszonyítva 666.423 e Ft-tal, 6 %-kal növekedett. Az egyenleget az értékcsökkenés elszámolása, és számos aktivált, és elkezdett beruházás 2014 évi kiadásainak értéke eredményezte. A beszámolóban szereplő eszközértéket az intézményi beszámolókhoz csatolt leltárak támasztják alá. 3.2.1.1.3. Befektetett pénzügyi eszközök mérleg szerinti értéke: 2.762.266 e Ft Állománya az előző évhez viszonyítva 2500 e Ft-tal, 0,1 %-kal növekedett. Adatok e Ft-ban

Előző évi állomány Tárgyévi állomány

változás az előző évhez képest e Ft-ban %-ban

Részesedések

2759766

+ 2500

2762266

+ 0,1

A befektetett pénzügyi eszközök teljes egészében az Önkormányzat beszámolójában kerültek kimutatásra. A befektetett pénzügyi eszközökben tartós részesedések vannak. Az állomány változását a Sárvári Média Nonprofit Kft törzstőkéjének 2500eFt-os emelése adta. A részesedések értékelése az Önkormányzatnál rendelkezésre álló 2013. évi beszámolók alapján dokumentált. Megállapítottuk, hogy a részesedések tekintetében értékvesztést nem kell elszámolni. 3.2.1.2.Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök A forgóeszközök mérleg szerinti állományának értéke 7.956 e Ft. Az előző évhez viszonyítva 5.327 e Ft-tal, 203 %-kal nőtt az állománya. A forgóeszközök összetevői: Készletek:

7.956 e Ft

A készletek növekedése az Önkormányzat által megvásárolt, fel nem használ és készletre vett építési anyagok értékéből adódik. A 2014. december 31-i készletek állományából 61 % (4.845 e Ft) található meg az Önkormányzatnál. 3.2.1.3. Pénzeszközök mérleg szerinti értéke 1.165.333 e Ft.

A pénzeszközök állományának értéke az előző évhez viszonyítva 776.340 e Ft-tal (40 %-kal) csökkent. A pénzállományból 1.127.342 e Ft (97,5 %) az Önkormányzat beszámolójában szerepel. A mérlegsor összetétele: Pénztárak: 1324 e Ft Forintszámlák: 1.160.564 e Ft Idegen pénzeszközök: 3.445 e Ft Könyvvizsgálataink során szúrópróbaszerűen ellenőriztük a pénztári pénzkészleteket, illetve az utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés megtörténtét. Megállapítottuk, hogy az intézményeknél a pénzmozgások megfelelően bizonylatoltak. A pénzeszközök állományát az intézményi beszámolók mögött szereplő pénztári rovancsok és a decemberi utolsó bankszámlakivonatok támasztják alá.

3.2.1.4 Követelések

mérleg szerinti értéke: 640.338 e Ft

A beszámolóban kimutatott mérlegérték az előző évhez viszonyított könyvértéken 207.117 e Ft-tal, 48 %-kal nőtt. Megjegyzendő az a jelentős szerzkezeti válatozás, hogy az államháztartási számviteli szabályok megváltozása miatt a korábban befektetett eszközök között kimutatott tartósan adott kölcsönök állományát 2014-től a követelések között kell kimutatni. A mérlegsor összetétele: Költségvetési évben esedékes követelések 249.938 e Ft Költségvetési évet követően esedékes követelések 323.493 e Ft Követelés jellegű sajátos elszámolások 66.907 e Ft A követelések 26%-át adják a helyi adókból származó követelések (165.397 e Ft), a felhalmozási célú visszafizetendő támogatások -adott kölcsönök- (295.342 e Ft) 46,1 %-ot tesznek ki. Az adott előlegek a mérlegsor 10%-át adják (66.907eFt). A követelések állománya tartalmazza az adott lakásvásárlási támogatások és a munkáltatói kölcsönök, valamint az önkormányzati cégek részére tartósan adott kölcsönök összegét is. A kölcsönökre a hatályos jogszabályok és a belső szabályozás szerint az értékvesztés elszámolása megtörtént. Az itt kimutatott érték a 2014-ben még nem esedékes részleteket tartalmazza. A kötelezetteket a fennálló tartozásállományukról értesítették. A tárgyévet követően esedékes követelések között kell kimutatni továbbá a Hegyközségi és Katalin utcai szennyviz-csatorna hozzájárulás és az önkormányzati bérlakás-értékesítések vételárából még fennálló és 2014-ben még nem esedékes részleteit is. Az értékvesztés elszámolása a hatályos jogszabályok és a belső szabályozás szerint megtörtént. A bruttó érték tételes analitikus kimutatással alátámasztott. A követelések 99,7 %-a (638.268 e Ft) az Önkormányzatnál jelenik meg. 3.2.1.5. Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások mérleg szerinti értéke 10.384 e Ft Az előző évi állományhoz viszonyítva a növekedés 2.731 e Ft, 36 %-os. A beszámolóban kimutatott értékből az Önkormányzatnál 46 % (4.788 e Ft), a Hivatalnál

17% (1.768 e Ft),a Városgazdálkodásnál és intézményeinél 37 % ( 3.828 e Ft) jelenik meg. Jellemzően itt kerültek kimutatásra a személyi jellegű juttatásokhoz kapcsolódó speciális számviteli elszámolások, valamint a MÁK által biztosított forgótőke értéke. A vizsgált intézményeknél a beszámolóban szereplő értéket az alapbizonylatok felhasználásával készített tételes kimutatás támasztja alá. 3.2.1.6 Aktív időbeli elhatárolások mérleg szerinti értéke: 34.315 e Ft Először 2014-ben szerepel aktív időbeli elhatárolás a mérlegben, így az előző évhez történő változást vizsgálni nem tudjuk. Az új államháztartási számviteli szabályok alapján itt kerülnek kimutatásra azon eredményszemléletű bevételek, amelyek pénzügyileg 2015-ben jelennek meg, azok a 2015-ös költségvetés részei, de közgazdasági tartalmát tekintve 2014. évi teljesítéshez kapcsolódnak. Jellemzően a decemberre járó finanszírozási bevételek kerültek itt kimutatásra. A aktív időbeli elhatárolások 87%-a a Városgazdálkodásnál és intézményeinél jelenik meg.

3.2.1.7. Saját tőke A Sárvár Város Önkormányzata egyszerűsített beszámolójának mérlegében a saját tőke összege 16.519.175 e Ft. Előző évhez viszonyítva 898.699 e Ft-tal, 6 %-kal növekedett, amely a tárgyévi mérleg szerinti eredmény összegével egyezik. A saját tőke összetevői: Nemzeti vagyon induláskori értéke Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai Felhalmozási eredmény Eszközök értékhelyesbítésének forrása Mérleg szerinti eredmény

14.893.217 e Ft 1.938.305 e Ft -3.480.197 e Ft 2.269.151 e Ft 898.699 e Ft

2014. január 1-jétől az új államháztartási számvitelről szóló 4/2013 (I.11) Kormányrendelet előírásainak megfelelően mind elnevezésében, mind tartalmában változtak a tőkeelemek a fentiekben felsoroltaknak megfelelően. A rendezéseket a 2013 évi zárszámadási beszámolókból a rendező mérlegben elvégezték. bemutatásra került az Az intézményi beszámolókhoz kapcsolódóan a saját tőke önkormányzati rendelet 11/a számú mellékletén. A saját tőke egy intézmény esetében negatív előjelű. Az mérlegében a saját tőke aránya az összes forráson belül 97 %-os részt képvisel. 3.2.1.8.Kötelezettségek A kötelezettségek mérleg szerinti állománya 150.091 e Ft. Az előző évhez viszonyítva 1.073.369 e Ft-tal, 88 %-kal csökkent. A mérlegsor összetétele: Költségvetési évben esedékes kötelezettségek Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások

7.112 e Ft 59.838 e Ft 83.141 e Ft

A költségvetési évben esedékes kötelezettségeket szállítói tartozás adja 7.112eFt értékben. A költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek mérleg szerinti állományának jelentős csökkenését (982.239 e Ft) elsősorban a 2014. év során végrehajtott adósságkonszolidáció eredményezte. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettség az Önkormányzat (mint intézmény) beszámolójában jelenik meg. A kötelezettség jellegű sajátos elszámolások túlnyomóan kapott előlegekből (82.630 e Ft) adódnak. A beszámolóban szereplő összeg szerződésekkel és az analitikus kimutatásokból készített összesítővel alátámasztott.

3.2.1.9. Egyéb sajátos forrásoldali elszámolások A mérleg szerinti értéke 3.445 e Ft. Állománya az előző évhez viszonyítva 77 e Ft-tal, 2 %kal növekedett. Az összeg az idegen pénzeszközök forrásoldali megjelenését tartalmazza.

3.2.1.10. Passzív időbeli elhatárolások mérleg szerinti értéke: 321.103 e Ft Először 2014-ben szerepel passzív időbeli elhatárolás a mérlegben, így az előző évhez történő változást vizsgálni nem tudjuk. Az új államháztartási számviteli szabályok alapján itt kerülnek kimutatásra azon eredményszemléletű kiadások, amelyek pénzügyileg 2015-ben jelennek meg, azok a 2015-ös költségvetés részei, de közgazdasági tartalmát tekintve 2014. évi teljesítéshez kapcsolódnak. Jellemzően a decemberre járó személyi juttatások és járulékai, továbbá a beruházási támogatásokhoz kapcsolódó halasztott bevételek kerültek itt kimutatásra. A aktív időbeli elhatárolások 71%-a (229.360 e Ft) a Városgazdálkodásnál és intézményeinél, 23 %-a (72.649) az Önkormányzatnál és 6%-a ( 19.094 e Ft) a Hivatalnál jelenik meg.

3.2.2. Az eredménykimutatásról Az eredménykimutatás adatai 2014-től az Önkormányzat eredmény szemléletű bevételeit és kiadásait tartalmazza, annak pénzügyi teljesítésétől függetlenül. Az eredménykimutatásban megjelenő tételek közgazdasági adattartalmát tekintve 2014 évhez rendelhető tételek, adatai nem azonosak a pénzügyileg teljesített költségvetési bevételekkel és kiadásokkal. A kimutatás először a 2014 évi éves beszámolóhoz készül, így előző időszaki adatok nem kerültek feltüntetésre, a változásokat vizsgálni nem tudjuk. Főbb eredmény sorok Megnevezés A) Tevékenységek eredménye B) Pénzügyi műveletek eredménye C) Szokásos eredmény D) Rendkívüli eredmény E) Mérleg szerinti eredmény

adatok ezer Ft-ban

2014 évi adatok -318 441 -86 009 -404 450 1 303 149 898 699

Az önkormányzat tevékenységének eredményeként kimutatott 318.441 e Ft-os veszteség gyakorlatilag az elszámolt értékcsökkenési leírás nagyságrendjének felel meg, amely 329.004 e Ft. Az eddigiek során a pénzforgalmi szemléletű kimutatásokban az értékcsökkenési leírás nem szerepelt, amely az Önkormányzat eszközeinek visszapótlási fedezetét jelentené. Ez a veszteség azt mutatja, hogy a bevételek és a kiadások a folyó évi tevékenység tekintetében egyensúlyban vannak, de már a visszapótlásokra nem nyújtanak fedezetet. A pénzügyi műveletek 86.009 e Ft-os veszteségét a piaci kamatok miatt jelentős mértékben lecsökkent kamatbevétel, valamint a 2014. évre áthúzódó hitel és kötvényadóssághoz kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség eredményezte. A rendkívüli eredmény nagyságrendjét meghatározza az adósságkonszolidáció során kapott állami támogatás összege. Mindezek eredményeként a mérleg szerinti eredményt az egyedi és egyszeri állami támogatások jelentősen eltérítik a valós gazdálkodás eredményességétől.

A költségvetési jelentésről 3.2.3. A költségvetési kiadásokról A kiadások főbb összetevői és azok alakulása Eredeti Módosított Megnevezés előirányzat e Ft

Költségvetési kiadások összesen Ebből: a., Működési kiadások b., Felhalmozási kiadások c., Finanszírozási kiadások

előirányzat e Ft

Teljesítés e Ft

Teljesítés %-a

Abszolút eltérés e Ftban

teljesítés és módosított előirányzat összehasonlítása

4.580.051

5.821.729 4.971.936

85

- 452.624

2.058.325

2.478.924 2.250.404

91

-228520

1.480.218

1.936.511 1.384.106

71

-552.405

1.041.508

1.406.294 1.337.426

95

-68.868

3.2.3.1. Működési kiadások Összetevői Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások Összesen

Teljesített kiadások 766.429 e Ft 212.556 e Ft 1.114.672 e Ft 63.601 e Ft 93.146 e Ft 2.250.404 e Ft

3.2.3.1.1. Személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Személyi juttatások teljesítése: 766.429 e Ft, az eredeti előirányzatot 86.938 e Ft-tal lépi túl, míg a módosított előirányzattól 11.044 e Ft-tal, 1 %-kal marad el.

A munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó teljesítése 212.556 e Ft, 25.303 e Ft-tal lépi túl az eredeti előirányzatot, míg a módosított előirányzattól 1.333 e Ft-tal, 1%-kal marad el. Az átlagos statisztikai állományi létszám 2014. december 31-én 288 fő volt. Engedélyezett létszámkeret 261 fő. A személyi juttatásoknál a közalkalmazotti és köztisztviselői törvény előírásaiból eredő kötelezettségeknek eleget tettek. Valamennyi kötelező juttatást biztosítottak a dolgozók részére. A pedagógus életpálya modell bevezetésével az óvodákban foglalkoztatott óvodapedagógusok béremeléséhez szükséges többlettámogatást megkapták. A 2014. évi bérkompenzáció miatti többletkiadásokra kapott 13,9 millió Ft-ot az adott feladatokra, célokra felhasználták. Néhány intézménynél a személyi juttatás megtakarítás jelentős részét üzemeltetésre, intézményfenntartásra kellett átcsoportosítani, így jutalmazásra, a kiemelkedő munkavégzés elismerésére csupán személyi juttatásaink 0,2 %-át fordíthatták. A bérek, egyéb személyi jellegű kifizetések és járulékok elszámolása és számfejtése az Önkormányzat és intézményeinek adatszolgáltatásai alapján teljes körűen az Államkincstár szolgáltatásának igénybevételével történik. A személyi jellegű kifizetések egyeztetésére az Államkincstárral külön rendelet született, amelynek betartása 2013-tól biztosítja a pontos elszámolást. 3.2.3.1.2. Dologi kiadások Eredeti előirányzat: 841.764 e Ft. Az 1.114.672 e Ft -os teljesítés az eredeti előirányzatot 272.908 e Ft-tal 32 %-kal lépi túl, a módosított előirányzattól 50.509 e Ft-tal, 4 %-kal marad el. adatok ezer Ft-ban Ebből Eredeti Módosított Teljesítés Teljesítés %-a Abszolút előirányzat előirányzat módosított eltérés Ft-ban előirányzathoz képest Készletbeszerzés 95.591 103.992 98.876 95 -5.116 Kommunikációs 16.763 19.997 19.313 97 -684 szolgált Szolgáltatási 554.841 692.489 661.514 96 -30.975 kiadás Kiküldetés, 5.095 9.987 9.804 98 -183 reklám, reprez. Különféle egyéb 169.474 338.716 325.165 96 -13.551 dologi kiad. Takarékos gazdálkodással, a feladatok hatékonyabb megszervezésével, a legkedvezőbb megvalósítási lehetőségek kiválasztásával elérték, hogy a dologi kiadások a módosított kiadási szint alatt maradjanak. Mind a készletbeszerzésnél, mind pedig a szolgáltatások igénybevételénél keletkezett maradvány, ami segítséget nyújthat a 2015. évi feladatok megvalósításához. A dologi kiadásokra fordított összegek 8,9 %-át készletbeszerzésekre, 61,1 %-át szolgáltatások igénybevételére, 0,8 %-át kiküldetés, reklám, propaganda kiadásokra, 29,2 %-át Áfa kiadásokra és befizetési kötelezettségekre, egyéb dologi kiadásokra használták fel.

A dologi kiadások elszámolása mind a pénztári kifizetések, mind a banki kifizetések tekintetében szabályozottak. Könyvvizsgálataink alkalmával a pénztári és banki tételek szúrópróbaszerű ellenőrzésével vizsgáltuk a dologi kiadások elszámolásának szabályszerűségét. Továbbra is figyelemmel kell kísérni az alaptevékenység és az azzal összefüggő bevételekhez kapcsolódó költségek számbavételét, az önköltségek kiszámítását és azok értékelését. 3.2.3.1.3. Ellátottak pénzbeli juttatásai Eredeti előirányzat: 80.040 e Ft. A 63.601 e Ft -os teljesítés az eredeti előirányzattól 16.439 e Ft-tal 21 %-kal, a módosított előirányzattól 7.334 e Ft-tal, 10 %-kal marad el. A pénzbeli és természetbeli szociális és gyermekjóléti ellátásokra, a lakásfenntartás feladataira, a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokra kapott támogatások, valamint az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére igényelt hozzájárulások az elmúlt években elégségesek voltak a rendszeres és eseti segélyek, támogatások és egyéb szociális jellegű kifizetések finanszírozására. A tényleges felhasználás a tervezettnél alacsonyabb, annak ellenére, hogy a fentieken túlmenően 17 millió Ft-ot adtak a távhő- és az egyedi fűtésű lakások fűtési támogatására, illetve 668 e Ft iskolakezdési támogatást is folyósítottak, valamint 1,8 millió Ft vissza nem térítendő lakásszerzési támogatást is nyújtottak 3.2.3.1.4. Egyéb működési célú kiadások Eredeti előirányzat: 269.777 e Ft. A 93.146 e Ft -os teljesítés az eredeti előirányzattól 176.631 e Ft-tal 65 %-kal, a módosított előirányzattól 158.300 e Ft-tal, 63 %-kal marad el. Ennek legnagyobb tételét az eredeti előirányzat szerint 162.162eFt összegű, a módosított előirányzat szerint 158.137 eFt összegű tervezett tartalék képezte. A tényleges teljesítés során a tartalékok meghatározott célra nevesítésre kerültek, és jelen soron a tartalék teljesítése 0 Ft. Intézmények működési támogatására 17 millió, társadalmi szervek, sportegyesületek, egyházak, városi rendezvények támogatására 71 millió Ft-ot fordítottak. A kiadások elszámolása mind a pénztári kifizetések, mind a banki kifizetések tekintetében szabályszerűen töréntek. 3.2.3.2. Felhalmozási kiadások Összetevői Összetevői

Beruházások Felújítások Egyéb felhalmozási célú kiadások Összesen

adatok ezer Ft-ban Eredeti előirányzat

950.887 401.804 127.527

Módosított előirányzat

1.039.799 600.849 295.863

Teljesítés

540.773 560.333 283.000

1.384.106

Teljesítés %-a Abszolút módosított eltérés Ftelőirányzathoz ban képest 52 -499.026 93 -40.516 96 -12.863

A tárgyévi beruházási kiadásokat a rendelet tervezet 7. sz. melléklete, a felújítási kiadásokat a 8. sz. melléklet részletesen tartalmazza. Az uniós források bevonásával megvalósuló projektek adatairól a 18. sz. kimutatás ad tájékoztatást. A felhalmozási célú kiadásokat intézményekre lebontva a rendelettervezet 4.b. sz. melléklete tartalmazza. Ebből látható, hogy a felhalmozási kiadások 96 %-a a Sárvár Város Önkormányzatánál szerepel. Az unios források felhasználásával megvalósult beruházások: Az előző évről áthúzódó Kertváros déli része csapadék-víz elvezetésre benyújtott pályázathoz a beszámolási időszakban 30 millió Ft-ot fizettek ki. 2014. évben megvalósult a Vármelléki Óvoda felújítása. Az elnyert támogatásból (120 millió Ft ) 118 millió Ft felhasználásával, valamint saját forrásból összesen 147 millió forintot fordítottak az intézmény korszerűsítésére. A konzorciumi formában zajló közösségi közlekedés fejlesztésére összességében több mint 200 millió Ft támogatást nyertek el, melyből az önkormányzati gazdálkodás keretében 83,2 millió Ft összegű felújítás valósul meg. E feladatra beruházási jogcímen 52.328 e Ft merült fel 2014-ben. Sárvár város közvilágításának energetikai korszerűsítése pályázat elkészítésére 14.351 e Ft-ot fizettek ki. Jelenleg már ismert, hogy sikeresen pályáztak, ( a projekt 100 %-ban támogatott ) így ezen kifizetés 2015. évben visszatérül. A saját forrásból finanszírozott beruházások közül kiemelkedő: -

Posta tér megépítése (182.600 e Ft), köztemető építése (13.589 e Ft), Hegyközségben: Celli út, Sótonyi u., Iskola u., Kilátó utcák szennyvízcsatorna hálózat kiépítése (45.937 e Ft) Alkotmány úti Csónakázó-tó melletti garázssor szilárd burkolattal történő kiépítése (30.316e Ft), Vásártér átépítése, parkoló kiépítése (12.529 e Ft) Deák Ferenc utca és Sylvesterr J. utca közlekedési terület építése (68.352 e Ft) közvilágítás bővítése (16.564 e Ft), Városgazdálkodás részére teherszállító gépjármű beszerzése (6.958 e Ft)

A felújítási kiadások köre: -

Útfelújítások, ezen belül kiemelve a Baross Gábor u, Kassa u., Arany J. u. burkolat felújítása (összesen: 219.322 e Ft) Csapadék-víz elvezetési munkák (52.582 e Ft) Rábasömjéni Kultúrház felújítása 84.507 e Ft)

Az intézmények eszközeinek cseréjére, korszerűsítésére, pótlására, felújítására 52 millió Ft-ot fordítottak. Pénzügyi befektetésként Sárvári Média Kft. törzstőkéjét 2,5 millió Ft-tal emelték meg.

3.2.3.3. Finanszírozási kiadások

Összetétele Eredeti előirányzat

Hiteltörlesztés Áh. kívülre Belföldi értékpapírok kiadásai Központi, Irányító szervi támogatások Összesen

adatok e Ft-ban Teljesítés %-a Abszolút módosított eltérés Ftelőirányzathoz ban képest 100 0

Módosított előirányzat

Teljesítés

15.000

136.732

136.732

24.000

119.040

95.040

80

-24.000

1.002.508

1.129.750

1.105.654

98

-24.096

1.337.426

A finanszírozási kiadásokat a rendelet tervezet 4.c. sz. melléklete tartalmazza, melyből látható, hogy a finanszírozási kiadások 100 %-a a Sárvár Város Önkormányzatánál szerepel. Az irányító szervi támogatások a Sárvár Város Önkormányzatánál kiadásként, az intézményeinél bevételként szerepel, így a rendelet tervezet adatai ezen adatokat kiszűrve, nettósítva tartalmazzák a finanszírozási kiadások adatait. A kiadások a tárgyévi hitel és kötvény törlesztési kötelezettség teljesítését tartalmazzák, amelyet követően 2014-ben lezárult az önkormányzatok teljes mértékű adósság átvállalása, ezzel Sárvár Város Önkormányzatának december 31-vel kötvény és hitel állománya nincs.

3.2.4. Költségvetési bevételekről A bevételek főbb összetevői és azok alakulása Megnevezés

Költségvetési bevétek összesen Ebből a., Működési bevételek b., Felhalmozási bevételek c., Finanszírozási bevételek

Eredeti előirányz at e Ft 4.580.051

Módosított előirányzat e Ft 5.821.729

Teljesítés e Ft

Teljesítés %-a

Abszolút eltérés e Ft-ban

5.771.103

99

-50.626

2.342.230

2.646.373

2.641.090

99,8

-5.283

291.200

516.929

495.682

96

-21.247

1.946.621

2.658.427

2.634.331

99

-24.096

teljesítés és módosított előirányzat összehasonlítása

A bevételek költségvetési szervenkénti alakulását a rendelet tervezet 2. sz. melléklete tartalmazza. Az Önkormányzat által intézmény finanszírozás címén átadott összegeket a melléklet már kiszűrte, az adatokat nettósítva tartalmazza a melléklet. A beszámoló részét képező Bevételek és Kiadások bevallását tartalmazó 01-04 űrlapok az egymás közötti elszámolások összegeit (1.105.654 e Ft) , és az előző évi maradványok igénybevételét (1.507.905 e Ft) az Államkincstár bevallási útmutatója alapján tartalmazzák, így a rendelet

tervezet és a beszámolóban kimutatott adatok között ezen eltérés mutatható ki. 3.2.4.1 Működési bevételek Összetevői Megnevezés

Működési támogatások államháztartáson belülről Közhatalmi bevételek Működési bevételek Működési célú átvett pénzeszközök Összesen

adatok ezer Ft-ban Teljesítés %-a Abszolút a módosított eltérés előirányzathoz e Ft-ban képest

Eredeti előirányzat e Ft

Módosított előirányza t e Ft

Teljesítés e Ft

805.064

883.688

880.696

99,6

-2.992

1.107.800 428.554 812

1.340.255 400.018 22412

1.340.210 396.793 23.391

99,99 99,2 104,4

-45 -3.225 979

2.641.090

A működési bevételek költségvetési szervenkénti alakulását a rendelet tervezet 2. a. sz. melléklete tartalmazza, amelyből látható, hogy a működési bevételek 87 %-a Sárvár Város Önkormányzatánál, 12 %-a a Városgazdálkodásnál, és 1%-a a Hivatalnál keletkezett. 3.2.4.1.1. Működési támogatások államháztartáson belülről Alakulása e Ft-ban Módosított előirányzat Önkormányzatok működési támogatásai 734.383 Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről 149.305 Összesen 883.668

Teljesítés 734.383 146.313 880.696

Ezen tételek esetében az eredeti előirányzathoz viszonyítva 75.632 e Ft-tal ( 9 %-kal) több, a módosított előirányzathoz viszonyítva 2.972 e Ft-tal (0,3 %–kal) realizáltak kevesebb bevételt. A bevételek 85%-a Sárvár Város Önkormányzatánál jelentkeztek. Az államtól – a feladat finanszírozási rendszer keretében – mindösszesen 734.383 e Ft támogatást kaptak, amelyből általános működtetésre 50.360 e Ft, köznevelési feladatokra 282.146 e Ft, szociális és gyermekjóléti feladatokra 119.440 e Ft, valamint kulturális feladatokra 42.107 e Ft, működési célú központosított előirányzatokra 220.381eFt, és helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásaira 19.949 e Ft a kapott támogatás összege. E bevételi kört bővítik az egyéb működési célú támogatások, melyek közül jelentős az OEP finanszírozás, ( 76.966 e Ft, ) a közfoglalkoztatottak támogatása, a választások lebonyolítására biztosított források. Az állami feladatfinanszírozási támogatásokat a belső ellenőrzés vizsgálta, a könyvvizsgálat alkalmával támaszkodtunk ezen vizsgálatok jegyzőkönyveire. 3.2.4.1.2. Közhatalmi bevételek

Tartalma e Ft-ban Jövedelemadók Értékesítési és forgalmi adók Gépjárműadók Egyéb áruhasználati és szolgáltatási adók Egyéb közhatalmi bevételek Összesen

Eredeti előirányzat 0 910.000 48.000 144.000 5.800 1.107.800

Teljesítés 16 1.137.897 45.657 154.668 1.972 1.340.210

Az Önkormányzat sajátos működési bevételei az eredeti tervszint fölött alakultak, a módosított előirányzattal pedig szinte megegyezőek. Az önkormányzat gazdálkodásában kiemelkedő szerepe van a közhatalmi bevételeknek, melyek összege a tervhez képest lényegesen kedvezőbben (121%) alakult. Az értékesítési és forgalmi adók 100%-át kitevő helyi iparűzési adó jelenti az önkormányzat legnagyobb saját bevételét. A megfontolt, óvatos költségvetési tervezést, gazdálkodást szem előtt tartva az előző évivel csaknem azonos összegű bevételt prognosztizáltak. A városban működő cégek, vállalkozások gazdálkodásának köszönhetően 227,9 millió Ft többlet-adóbevétel keletkezett ezen adónemnél (a módosított előirányzattal a teljesítés összege megegyezik). Az átengedett központi adók a tervezettől 5 %-kal maradtak el. Az idegenforgalmi adóból származó bevételeink 12.352 e Ft-tal, 8,8 %-kal haladták meg a tervezett forrást, ami köszönhető a város marketing tevékenységének, a 2012-ben elnyert gyógyhely minősítésnek, melyek továbbra is biztosították város iránti érdeklődést. A bírságok, pótlékok bevétele az eredeti előirányzathoz viszonyítva 3.828 e Ft-tal, míg a módosított előirányzathoz viszonyítva 45 eFt-tal maradtak el. 3.2.4.1.3. Működési bevételek A működési bevételek 100%-át az intézményi működési bevételek teszik ki. Az eredeti előirányzat 428.554 e Ft, módosított előirányzat 400.018 e Ft, teljesítés 396.793 e Ft. A teljesítés a tervezett kürül alakul, az eredeti előirányzattól 31.761 e Ft-tal (7%-kal), a módosított előirányzattól 3.225 e Ft-tal (1%-kal) maradt el. A működési bevételek között kerültek kimutatásra az áru és készletértékesítés bevételei (469 e Ft) , a nyújtott szolgáltatások ellenértékei (153.958 e Ft), a közvetített szolgáltatások bevételei (49.049 e Ft), a tulajdonosi bevételek (4.210 e Ft), a ellátási díjak (59.973 e Ft), a kiszámlázott ÁFA (50.453 e Ft), az ÁFA visszatérítés (41.570 e Ft) , a kamatbevételek (32.462 e Ft), egyéb pénzügyi bevételek (33 e Ft) és a kapott kártérítések, kötbérek (4.616 e Ft). A szolgáltatások ellenértékének nagy részét az önkormányzati ingatlanok, tárgyi eszközök bérbeadásából származó bevétel teszi ki. Az eredeti előirányzathoz képest a szolgáltatások ellenértéke 37.599 e Ft (32,3 %) növekedést, míg a módosított előirányzathoz képest 34.558 e Ft (18 %) elmaradást mutatott. A kiszámlázott áfa teljesítése csaknem kétszerese az eredeti előirányzatnak (31.914 e Ft), míg az áfa visszatérítés az eredeti előirányzat (81.844 e Ft) 50%-ában teljesült. A megtakarítások lekötésével – a kamatlábak folyamatos csökkenése miatt – a tervezettnél kevesebb kamatbevétel járult hozzá a gazdálkodáshoz, az eredeti előirányzat mintegy 50%-a teljesült.

3.2.4.1.4. Működési célú átvett pénzeszközök A működési célú átvett pénzeszközök teljesítése 23.391 e Ft, az eredeti előirányzat 812 e Ft, módosított előirányzat 22.417 e Ft. A teljesítés az eredeti előirányzatot 22.579 e Ft-tal, a módosított előirányzatot 974 e Ft-tal (4%-kal) haladja meg. Ezen bevételeink között a kamatmentes szociális és temetési kölcsön törlesztéséből származó bevételek (377 e Ft), a Sárvár Távhő Kft. részére nyújtott tagi kölcsön 22.000 e Ft összegű visszatérülése szerepel. Az intézmények költségvetésében 1.014 e Ft összegben jelentkezett működési célú átvett pénzeszköz. 3.2.4.2. Felhalmozási bevételek Összetevői Megnevezés Eredeti előirányzat e Ft

Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Felhalmozási bevételek Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Összesen



Teljesítés e Ft

231.969

470.918

449.788

96

-21.130

40.000 19.231

20.430 25.581

20.387 25.507

99,8 99,7

-43 -74

495.682

A felhalmozási bevételek költségvetési szervenkénti alakulását a rendelet tervezet 2. b. sz. melléklete tartalmazza, amelyből látható, hogy a működési bevételek 99.99 %-a Sárvár Város Önkormányzatánál, 0,01%-a a Hivatalnál keletkezett. 3.2.4.2.1. Felhalmozási támogatások államháztartáson belülről A felhalmozási célú támogatások államháztartáson belüli bevétel eredeti előirányzata 231.969 e Ft, módosított előirányzata 470.918 e Ft, teljesítése 449.788 e Ft, amely a módosított előirányzattól 21.130 e Ft-tal (4,5%-kal) marad el. Itt jelenik meg többek között a 2014. évi adósság konszolidáció során kapott fejlesztési támogatás 217.196 e Ft értékben, továbbá a Kertváros déli része csapadékvíz elvezetéséhez (28.606 e Ft), a Vármelléki Óvoda felújításához (118.391 e Ft) a közösségi közlekedés fejlesztéséhez (63.842e Ft) kapott pályázati támogatások. 3.2.4.2.2. Felhalmozási bevételek Eredeti előirányzat: 40.000 e Ft Módosított előirányzat: 20.430 e Ft Teljesítése: 20.387 e Ft, amely az eredeti előirányzat 51%-a, a módosított előirányzat csaknem 100%-a. A költségvetésben tervezett ingatlanértékesítéseket kereslet hiányában csak részben tudták realizálni.

3.2.4.2.3. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Eredeti előirányzat: 19.231 e Ft Módosított előirányzat: 25.581 e Ft Teljesítés: 25.507 e Ft, amely az eredeti előirányzatot 6.276 e Ft-tal (33%-kal) haladja meg, a módosított előirányzattól 74 e Ft-tal, 0,3%-kal marad el. A beszámolási időszakban az első lakáshoz jutók támogatásra kiadott kölcsönök visszatérülése (13.063 e Ft) , és a lakosságtól szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötés céljából átvett pénzeszközök (12.444 e Ft) jelentek itt meg. 3.2.4.3. Finanszírozási bevételek Összetevői Megnevezés

Maradvány igénybevétele Államháztartáson belüli megelőlegezések Központi irányító szervi támogatás Összesen


Eredeti előirányzat e Ft


Teljesítés e Ft

944.113

1.507.905

1.507.905

100

0

0

20.772

20.772

100

0

1.002.508

1.129.750

1.105.654

98

-24096

2.634.331

E bevételek körébe tartoznak az önkormányzat és az intézmények közötti pénzmaradvány átvételek is, ezek azonban tényleges bevételt nem jelentenek. A 2014. évi költségvetési gazdálkodás során az áthúzódó beruházások, a tervezett kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása érdekében összességében Sárvár Város Önkormányzata 1.487.048 e Ft költségvetési maradványt használt fel, melyből 150 millió Ft az elkülönített költségvetési maradvány, 1.337.048 e Ft az előző évi költségvetési maradvány. Az intézmények költségvetési maradvány felhasználása 20.857 e Ft. A 2015. évi gazdálkodáshoz államháztartáson belüli megelőlegezésként 20.772 e Ft-ban részesültek, melyet a számviteli szabályok értelmében a finanszírozási bevételek között kell kimutatni. Az intézmények finanszírozására Sárvár Város Önkormányzata 1.105.654 e Ft-ot fordított, amely az intézményeknél finanszírozási célú bevételként, az Önkormányzatnál finanszírozási célú kiadásként jelentkezik az éves beszámolóban. 3.2.5. A maradványkimutatásról A maradványt az Önkormányzat alaptevékenységéből származó teljesített bevételek és kiadások különbsége adja. Az Önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem végzett. Levezetése: Alaptevékenység költségvetési bevételei Alaptevékenység költségvetési kiadásai Alaptevékenység költségvetési egyenlege

e Ft 3.136.772 -3.634.511 -497.739

Alaptevékenység finanszírozási bevételei Alaptevékenység finanszírozási kiadásai Alaptevékenység finanszírozási egyenlege Alaptevékenység maradványa

2.634.331 -1.337.426 1.296.905 799.166

Ebből: Sárvár Város Önkormányzatánál Közös Önkormányzati Hivatalnál Városgazdálkodásnál és intézményeinél

753.230 e Ft 4.338 e Ft 41.598 e Ft

A maradványból - kötelezettséggel terhelt - szabad maradvány

75.453 e Ft 723.713 e Ft

A maradvány intézményenkénti levezetését a rendelettervezet 13/b. sz. melléklete tartalmazza, amelyből látható, hogy egyik intézmény esetén sem negatív a maradvány. Az Önkormányzat költsgévetési szabad maradványa azt mutatja azt, hogy pénzügyileg az elkövetkező évekre is lehetőséget biztosít további beruházások végrehajtására. Ennek pénzben kifejezett értéke is rendelkezésre áll, amit a mérlgeben kimutatott pénzeszközök nagyságrendje 1.165.333 e Ft értékben mutat. Az Önkormányzat gazdálkodása éves szinten stabilitást mutat, átmenetileg sincsenek forráshiányos időszakok. Az előző évi maradványokat és pénzeszközöket a város fejlesztésére, beruházásokra fordítják. Az Önkormányzat által a 2014 évi költségvetésben elfogadott célok teljesültek, biztosítani tudták az intézmények rentábilis működését, a tervezett beruházások megvalósultak és gondoskodtak a további évek fejlesztési tartalékairól is. 3.2.6. A kiegészítő mellékletről Az államháztartásró szóló 4/2013. (I.11.) kormányrendelet szerint az éves költségvetési beszámolónak része a kiegészítő melléklet. A kiegészítő mellékletben szerepeltetendő tételeket a kormányrendelet részletesen felsorolja. Ezen elkészítendő táblázatok és szöveges indoklások egy részét tartalmazza az Önkormányzat Államkincstárhoz továbbítot éves költségvetési beszámolója. Ennek részét képezik a beszámolóban megjelenő és költségkimutatások és tájékoztató adatok. Mindezek figyelembevételével a beszámolóhoz is csatolni szükséges a kormányrendelet által előírt (számszerű és szöveges) mellékleteket. Az Önkormányzat ezen kötelezettségének oly módon tett eleget, hogy egyrészt a rendelettervezet mellékleteiként felsorakoztatta a kiegészítő mellékletnek is részét képező adatokat, másrészt pedig szöveges előterjesztésében utalt azon körülményekre és adatokra, amelyek a kiegészítő melléklet szöveges részét kell hogy képezzék.


Horváth Márta bejegyzett könyvvizsgáló kamarai tagsági száma: 002302 költségvetési minősítés száma: KM002450 9600 Sárvár, Rákóczi u. 13/H. KM002249

Horváth Márta ügyvezető Kliring Kft bejegyzett könyvvizsgáló társaság kamarai nyilvántartási száma: 000746 költségvetési minősítés száma: 8500 Pápa, Mozsár u. 14.

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SÁRVÁRI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL GAZDASÁGI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI IRODA 9600 Sárvár, Várkerület 2. TÁJÉKOZTATÁS

Az önkormányzat 2014. évi költségvetési gazdálkodásáról szóló önkormányzati rendeletalkotáshoz kapcsolódó bizottsági döntésekről

Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága az előterjesztést megtárgyalta és a következő határozatot hozta:

105/2015./IV.9./ számú bizottsági határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek, hogy az önkormányzat 2014. évi költségvetési gazdálkodásáról szóló önkormányzati rendelettervezetet az előterjesztés szerinti tartalommal fogadja el.

Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Humán Erőforrás Bizottsága az előterjesztést megtárgyalta és a következő határozatot hozta:

46/2015. (IV.09.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága javasolja az önkormányzat 2014. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztését és a tervezettel megegyező tartalmú rendelet megalkotását.

Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Jogi és Ügyrendi Bizottsága az előterjesztést megtárgyalta és a következő határozatot hozta:

28/2015. (IV.09.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi és Ügyrendi Bizottsága javasolja az önkormányzat 2014. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztését és a tervezettel megegyező tartalmú rendelet megalkotását. Sárvár, 2015. április 13.

/:Dr. Bankits László:/ Irodavezető

2./ Napirendi pont

Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal

Éves ellenőrzési jelentés 2014.

A beszámolót készítette: Sárvár, 2015. április 2.

A beszámolót jóváhagyta: Sárvár, 2015. április 2.

………………………………………. Ódorné Molnár Mónika, belső ellenőr

………………………………………. Dr. Szijártó Valéria, jegyző

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A költségvetési szervek belső ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Bkr.) tartalmazza. Az éves jelentés összeállítása a jogszabályok szerint történt. Jelen beszámoló a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal, a költségvetési intézmények és Sitke, és Porpác Község Önkormányzatának 2014. évi függetlenített belső ellenőrzési tevékenységét foglalja össze. 2014-ben a belső ellenőr személyében változás nem történt. Az éves ellenőrzési jelentés a jogszabályi előírások változásainak megfelelően átdolgozott Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott útmutató figyelembevételével került összeállításra. A belső kontrollrendszer szabályozása és működése megfelel a jogszabályok, az SZMSZ, és a belső szabályzatok előírásainak. 2015-ben továbbra is szeretnénk biztosítani folyamatos belső ellenőrzési munkát. Terveink szerint alapvetően támogató, a vezetést segítő ellenőrzési rendszert működtetünk, s meghatározó célunk az, hogy az esetleges szabálytalanságok feltárása mellett az ellenőrzési tevékenységgel hatékonyan segítsük az intézmények és a belső szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, a működés törvényességének biztosítását. Ennek érdekében: - biztosítjuk a szakmai képzéseken, továbbképzéseken való részvételt a belső ellenőr számára, - biztosítjuk a megfelelő szakmai segédanyagok beszerzését. Ahhoz, hogy a gazdálkodásunk a működésben, pénzügyi irányítási rendszerben minél alacsonyabb kockázati tényezőként jelenjen meg a belső kontroll környezet (vezetők, alkalmazottak belső kontrollokhoz való viszonya, etikai értékek, stílus) erősítése indokolt. A rendszer kialakításában és működtetésében nem lehet eléggé hangsúlyozni a vezetők felelősségét. Választ kell keresni a belső kontroll rendszer erős vagy gyenge pontjaira, és hogy összességében miként segítsék a vezető munkáját, a működés eredményességét. A FEUVE fejlesztésével kapcsolatos megoldásra váró legfontosabb feladatok: Megvalósítandó feladatok a FEUVE-rendszer területén vannak, elsősorban a kockázatkezelési rendszer gyakorlati működtetése terén. Szükséges, hogy a szabályozási feladatok mellett, ténylegesen a gyakorlatban is működjék a kockázatkezelés rendje. Ehhez a feladathoz jó módszertani segítséget ad a Minisztérium által kidolgozott segédlet.

T A R TA LO M J EG Y ZÉK I.

A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA ÖNÉRTÉKELÉS ALAPJÁN 4

I./1. Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése I/1/a. A tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése

4

I/1/b. Az ellenőrzések során büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma és rövid összefoglalása

5

I./2. A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása II/2/a. A belső ellenőrzési egység(ek) humánerőforrás-ellátottsága II/2/b. A belső ellenőrzési egység és a belső ellenőrök szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása II/2/c. Összeférhetetlenségi esetek II/2/d. A belső ellenőri jogokkal kapcsolatos esetleges korlátozások bemutatása II/2/e. A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó tényezők II/2/f. Az ellenőrzések nyilvántartása II/2/g. Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok I/3. A tanácsadó tevékenység bemutatása II.

4

A BELSŐ KONTROLLRENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN

5 5 6 6 6 6 6 6 6

8

II/1. A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok

8

II/2. A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése

10

III. AZ INTÉZKEDÉSI TERVEK MEGVALÓSÍTÁSA

11

I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása

önértékelés alapján (bkr.48.§ aa pont) I/1. Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése (Bkr.48.§ aa) pont) I/1/a. A tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése A 2014. évi ellenőrzési terv a Bkr. vonatkozó előírásainak megfelelő kockázatelemzés alapján került összeállításra. A tevékenységek kockázati besorolása megtörtént. Mérlegelve az egyes tényezők hatásait alakult ki az a sorrend, amely alapján kijelölésre kerültek az ellenőrizendő területek. A 20143. évre tervezett ellenőrzések száma 9 volt 198 revizori napra tervezve, ebből a soron kívüli vizsgálatokra 38 napot hagytunk. A végrehajtott ellenőrzések számát és időigényét az alábbi táblázat mutatja. Tervben szerepelt ell. db nap Polgármesteri Hivatalnál végzett ellenőrzések Sitke község Önkormányzatánál Költségvetési szerveknél végzett ellenőrzések Gazdasági sz.-nél végzett ellenőrzések Egyéb ellenőrzések Egyéb feladatok Összesen

1

5

4

95

Soron kívül

Terven felüli

db

ell. nap

db

ell. nap

3

35

1

28

4

63

0

0

1

5

0

0

4

95

0

0

3 12

35 198

0

0

0

5

100

Összes ellenőrzés ell. db nap

3

35

3 4

35 63

Elmaradt ellenőrzések

-

-

Összesen 4 db ellenőrzés maradt el, ennek oka, hogy az egyéb feladatokra több időt kellett szánni. Elmaradt ellenőrzés: A Városgazdálkodás és a hozzá tartozó intézményekben a beszerzések lebonyolításának, és a piac működtetésének vizsgálata Sárvár Távhő Kft. kintlévőségeinek vizsgálata Személyi juttatások és járulékaik tervezése és teljesítése az óvodákban A gépjárműadó kivetésének, valamint az adónem ügyintézése szabályszerűségének ellenőrzése Soron kívüli ellenőrzések Soron kívüli ellenőrzés 3 db volt (nem befejezett): Az országgyűlési választás (Sárvár, Sitke, Porpác) pénzügyi elszámolásának ellenőrzése

-

-

A 2014. évi Európai Parlament tagjainak választásának pénzügyi elszámolásának ellenőrzése A 2014. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek (Sárvár, Sitke, Porpác) választásának pénzügyi ellenőrzése Terven felüli ellenőrzések Terven felüli ellenőrzés 1 db volt. A 2011-2012. évi céljelleggel juttatott támogatások felhasználásának szabályszerűségi ellenőrzése I/1/b. Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás, vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma és rövid összefoglalása Jogellenes magatartás (büntető, szabálysértési, kártérítési, fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény) nem merült fel.

I/2. A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása (Bkr.48.§ ab) pont) I/2/a. A belső ellenőrzési egység humánerőforrás ellátottsága Kapacitás ellátottság: a belső ellenőrzés személyi feltétele biztosított, 1 fő végezte a Polgármesteri Hivatal, az intézmények, és Sitke és Porpác község önkormányzatánál a belső ellenőrzést. A belső ellenőr képzettségi szintje és gyakorlata: a belső ellenőr megfelel a jogszabályban előírt képzettségi és gyakorlati követelményeknek.

-

A belső ellenőr képzései: Szakmai képzés: A Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt szervezésében a könyvviteli szolgáltatást végzők részére tartott továbbképzésen, Idegen nyelvi képzés: Nem volt. Informatikai képzés: Nem volt Egyéb képzés: Önképzés A belső ellenőr regisztrációja: a belső ellenőr szerepel a Nemzetgazdasági Minisztérium belső ellenőrzést végző személyek nyilvántartásában. Ódorné Molnár Mónika regisztrációs szám: 5112961

I/2/b. A belső ellenőrzési egység és a belső ellenőrök szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása (Bkr.18-19.§-a alapján)

A belső ellenőrzési egység szervezeten belüli elhelyezkedése: a belső ellenőrzés funkcionális függetlensége biztosított. - szervezeti szempontból: a belső ellenőrzés közvetlenül a jegyző alárendeltségébe tartozik. - feladatköri szempontból: a belső ellenőr az ellenőrzésen kívül más tevékenységben nem vesz részt. 2014. évben összeférhetetlenség nem állt fenn a belső ellenőrzést végző személlyel kapcsolatban. A belső ellenőr tevékenységének tervezése során önállóan járt el. Az ellenőrzés során valamilyen dokumentációhoz és/vagy ellenőrzötthöz való hozzáférés akadályai: a dokumentációkhoz, iratokhoz, és az ellenőrzötthöz való hozzáférés akadálya nem merült fel. I/2/c Összeférhetetlenségi esetek (Bkr. 20.§-a alapján) Összeférhetetlenségi eset a 2014. évi belső ellenőrzés során nem merült fel. I/2/d A belső ellenőri jogokkal kapcsolatos esetleges korlátozások bemutatása -

a belső ellenőr az intézmények minden helyiségébe jogosult volt belépni, figyelemmel az biztonsági előírásokra, és a munkarendre, a munka elvégzéséhez kapcsolódó minden iratba betekinthetett, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíthetett. A Hivatal és az intézmények vezetőitől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérhetett I/2/e A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó tényezők: Az ellenőrzések végrehajtását akadályozó tényező nem merült fel. I/2/f Az ellenőrzések nyilvántartása: A belső ellenőrzési dokumentumok nyilvántartásának szabályait az Önkormányzat Belső Ellenőrzési Kézikönyve tartalmazza. A szabályzatnak megfelelően az ellenőrzési dokumentumok iktatásra kerülnek. I/2/g Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok: A belső ellenőrzés alapvető céljául tűzte ki, hogy az Önkormányzati Hivatal és az intézmények gazdálkodásának szabályszerűségét, és eredményességét növelje

I/3. A tanácsadó tevékenység bemutatása (Bkr. 48.§ aac) pont) A jogszabályi környezet folyamatos változása és a szervezeti változások a kockázati tényezők növekedése indokolta, hogy a vezetés a felmerülő kérdések megoldásához igénybe vegye a belső ellenőrzés tanácsadói kapacitását.

Tárgy Eredmény Jogszabályok áttekintése – belső ellenőrzési Megvalósult teendők kapcsán Szervezeti változások kezelése – belső Megvalósult szabályzatok aktualizálása

II. A belső kontrollrendszer működésének értékelése ellenőrzési tapasztalatok alapján (Bkr. 48.§ b) pont) II/1. A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok (Bkr. 48.§ bb) pont) Vizsgálat címe Az önkormányzati intézmények normatíva elszámolásának ellenőrzése Sitke Község Önkormányzata normatíva elszámolásának ellenőrzése A Gondozási és Családsegítő Központnál az OEP szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése

Az intézményi alkalmazottak kinevezésének, besorolásának vizsgálata a Városi Bölcsődénél

A céljelleggel nyújtott

Megállapítás Az intézmények vezetik a normatív állami támogatás elszámolásához szükséges alapbizonylatokat A szociális étkeztetést a jogszabályoknak megfelelően működteti az önkormányzat Az Ügyeleti ellátás: - működési bevételei: 733 996 Ft, - Támogatás értékű működési bevétel TB alaptól 45 901 600 Ft, - Személyi juttatások: 11 642 348 Ft, - Munkaadókat terhelő járulékok 2 954 753 Ft, - Dologi kiadások 26 830 730 Ft - minden dolgozó esetében a kinevezések a személyi anyagokban megtalálhatóak - az intézmény valamennyi dolgozójának kinevezése tartalmazza a szükséges tartalmi elemeket - a megállapodások nem rendelkeznek az

Következtetés A jogosultságokat alátámasztó iratok, nyilatkozatok rendben voltak

Javaslat

A Gondozási és Családsegítő Központnál a központi ügyelet és a védőnői szolgálat működése a jogszabályi követelményeknek megfelelő. A finanszírozási feltételek adottak, az OEP által folyósított finanszírozás biztosítja a működéshez szükséges feltételeket. A Városi Bölcsődénél az intézményi alkalmazottak kinevezése és besorolása a jogszabályoknak megfelelően, szabályszerűen történik

- az Önkormányzat által nyújtott

- az elszámolás végrehajtásához

támogatások rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése

ellenőrzésre való jogosultságról, valamint jogvita esetén az illetékességről

Kiegészítő támogatás iránti kérelmek

A Petőfi úti óvoda 7.494.335 Ft-t igényelt

Az országgyűlési választás pénzügyi elszámolásának ellenőrzése

- a HVI-nál a normatívák szerinti felhasználás érvényesült

A 2014. évi Európai Parlament tagjainak választásának pénzügyi elszámolásának ellenőrzése

- a Helyi Választási Iroda vezetője külön szabályzatot adott ki a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzési jog szabályozására

A 2014. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának pénzügyi ellenőrzése

- A választásra felhasznált pénzeszközök dokumentáltsága, különös tekintettel a bizonylatok tartalmi

támogatások felosztása, pályázat kiírása alapján történő elosztása, a támogatási összeg folyósítása, valamint a támogatás felhasználásáról történt elszámolás során betartották a vonatkozó jogszabályi előírásokat.

kerüljön kiadásra elszámoló lap - a támogatott szervek által benyújtott elszámolások felülvizsgálatát a Humánpolitikai Iroda minden esetben végezze el - a támogatásokról és a számadási kötelezettség teljesítéséről a Humánpolitikai Iroda/Gazdasági és Városfejlesztési Iroda vezessen nyilvántartást A benyújtott kérelmet átvizsgálva 3.264.832 Ft kiegészítő támogatás elfogadását javasoltam

A normatívák felhasználása településenként a 38/2013. (XII.30.) KIM rendelet előírásai szerint történt meg a rendelet mellékletében előírt tartalmú elszámoló munkalapon Megtörtént a kötelezettségvállalásra, annak ellenjegyzésére, a szakmai teljesítés megtörténtének igazolására, valamint az érvényesítésre, az utalványozásra, és ellenjegyzésére jogosult személyek kijelölése A választás lebonyolításával kapcsolatos események számviteli elszámolása alapbizonylatokkal

és alaki követelményeire a kiadott szabályozásnak megfelelően történt

megfelelően alátámasztottak.

II/2. A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése (Bkr. 48.§ bb) pont) Kontrollkörnyezet: Az Önkormányzat hatályos SZMSZ-e tartalmazza a szervezeti felépítést, az egyes szervezeti egységek feladat- és hatáskörét, a szervezeti ábrát, illetve a jogszabályban előírt további kötelező elemeket. Az SZMSZ alapján a szervezeti struktúra egyértelmű, a munkaköri leírásokkal és a belső szabályzókkal összhangban áll, a felelősségi körök, hatásköri viszonyok és feladatok a fenti dokumentumok alapján egyértelműek. A működéshez, gazdálkodáshoz szükséges szabályzatok rendelkezésre állnak. A hatályos SZMSZ melléklete a „Szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje”, mely a jogszabályi előírásoknak megfelel. Kockázatkezelési rendszer Az Önkormányzat hatályos „Kockázatkezelési szabályzata” alapján működteti a kockázatkezelési rendszerét.

-

Kontrolltevékenységek A hivatal és valamennyi intézménye valamennyi tevékenységére vonatkozóan biztosítva van a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés. Az alábbi feladatok elkülönítése biztosított: pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése, a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága, a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése, a gazdasági események elszámolása, kontrollja. A belső szabályzatokban a felelősségi köröket meghatározták. Információs és kommunikációs rendszer A kialakított információs és kommunikációs rendszer – vezetői utasítások, értekezletek, munkamegbeszélések, szabályzatok stb. – alkalmas arra, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes kollégákhoz illetve a szervezeti egységhez. Nyomon követési rendszer (monitoring) Megfelelően működik az Önkormányzat tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszer, mely az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll.

III. Az intézkedési tervek megvalósítása (bkr. 48.§ c) pont) 2014. évben az ellenőrzési jelentésekben tett javaslatok alapján a kért intézkedési tervek elkészültek.

Sárvár Város Önkormányzata Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal 9600 Sárvár, Várkerület 2.

Tájékoztató A „2014. év belső ellenőrzéseiről szóló beszámoló” elfogadására készített előterjesztés bizottsági döntéseiről

• A Jogi és Ügyrendi Bizottság 29/2015. (IV.09.) számú határozatában javasolja a képviselő testületnek a 2014. évi belső ellenőrzési tevékenységről szóló beszámoló tudomásul vételét. • Humán Erőforrás Bizottság 48/2015. (IV.09.) számú határozatával javasolja a 2014. évi belső ellenőrzési tevékenységről szóló beszámoló képviselő-testület elé terjesztését és elfogadását az előterjesztéssel megegyező tartalommal. • A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság 107/2015. (IV.9.) számú határozatával javasolja a képviselő testületnek a 2014. évi belső ellenőrzési tevékenységről szóló beszámoló elfogadását.


/: Dr. Szijártó Valéria :/ Jegyző

3./ Napirendi pont

HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Sárvári Csicsergő Óvoda 2010/2015 évi munkájáról szóló beszámolót elfogadja.

Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester

Sárvár, 2015. március 31.

/ : Kondora István : /sk. polgármester

SÁRVÁRI CSICSERGŐ ÓVODA

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM BENEDEK ELEK PEDAGÓGIAI KAR BÁZISÓVODÁJA

9600. Sárvár Petőfi u. 21. OM 036451 E-mail: [email protected] Honlap: petofiovodasarvar.hu

2010 - 2015

BESZÁMOLÓ


Készítette: Stieber Józsefné óvodavezető

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS

1.1. Törvényi Szabályozások

2. ÓVODAVEZETŐI ÉRTÉKELÉS

2.1. Helyzetelemzés, célmeghatározás, humánerőforrások, infrastruktúra 2.1.1. Az óvoda adatai 2.1.2. Célmeghatározás 2.1.3. A múltról - 2005. előtti időszak 2.1.4. Vezető lettem: 2005 - 2010 közötti évek 2.1.5. A 2. vezetői ciklus eredményei: 2010 - 2015

2.1.5.1. Feltételrendszer: Személyi feltételek / Tárgyi feltételek 2.1.5.2. Szakmai tevékenység: a vegyes életkorú csoportszervezés, magas szintű nevelő munka, minőségirányítás, tehetséggondozás, logopédia, fejlesztőpedagógia, integrált nevelés, gyermekvédelem, továbbképzések, a pedagógiai munkát segítők 2.1.5.3 Gazdálkodás, költségvetés felhasználás-konkrét eredmények 2.1.5.4. Beruházások, eszközfejlesztés, felújítások 2.1.5.5. Balesetvédelem 2.1.5.6. Kapcsolatok 2.1.5.7. Intézményi ellenőrzés

2.2. Fakultatív vallásoktatás 2.3. Brunszvik Alapítvány

3.

ÖSSZEGZÉS / SIKERKRITÉRIUMOK

4.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

TISZTELT KÉPVISELŐ TESTÜLET! 1. BEVEZETÉS „Számomra talán a legfontosabb az, hogy az ember, ha valamibe belekezd, azt fejezze is be. Ne elégedjen meg részsikerekkel, hanem próbálja meg úgy megoldani, ahogy annak idején megálmodta”

Németh Miklós olimpiai bajnok

2010. augusztus 1 - 2015. augusztus 31-ig. Sárvár Város Önkormányzatától megbízást kaptam a Petőfi Úti Óvoda vezetésére, immár 2. alkalommal. 2015. márciusától óvodánk neve megváltozott. Az új név: Sárvári Csicsergő Óvoda. Rövid, közép és hosszú távú elképzeléseim megvalósításánál arra törekedtem ezen időszak alatt, hogy a folytonosság biztosított legyen a múlt és a 2010-2015-ös évek között.

1.1.

Irányadó jogforrások • A munka törvénykönyvéről szóló 2011. évi I. törvény • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény. • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. • A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi

XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő

végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet. • A pedagógus –továbbképzésről, a pedagógus –szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet • A

pedagógiai

szolgáltatásokat

–szakmai ellátó

szolgáltatásokról,

intézményekről

és

a a

pedagógiai-szakmai pedagógiai

–szakmai

szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI-rendelet. • A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet

• A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet • Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17. Korm. rendelet.

2. ÓVODAVEZETŐI ÉRTÉKELÉS 2.1.

Helyzetelemzés, célmeghatározás, humánerőforrások, infrastruktúra

2.1. 1. Az óvoda adatai Elnevezés:

Sárvári Csicsergő Óvoda

Székhelye:

Sárvár, Petőfi út 21.

Alapítója:

Sárvár Város Önkormányzata 9600. Sárvár, Várkerület 2-3.

Fenntartója:

Sárvár Város Önkormányzata (9600. Sárvár, Várkerület 2-3.),

Csoportok száma: 10 Telephelye: •

9600. Sárvár, Bocskai u. 1-3.

2.1. 2. Célmeghatározás „ Amikor az ember határozott cél felé tart nagyon fontos, hogy az útnak is szenteljen figyelmet.” Paulo Koelho

Vezetői feladataim megfogalmazásánál és céljaim kitűzésénél igyekeztem figyelembe venni az eddig szerzett tapasztalatokat, az elért eredményeket, valamint a fejlesztésre váró feladatokat. Munkámban mindig az eredményre építettem, ezzel szerettem volna elérni a további szakmai fejlődést, a gazdasági szinten tartást, esetleg a fejlődést. Azoknak az alapvető szakmai, pedagógiai elveknek, értékeknek a megvalósítását tűztem ki, amelyeket a nevelőtestület, a fenntartó és a szülők elvártak intézményünktől. Mint vezető arra törekedtem, hogy óvodánk továbbra is olyan többfunkciós intézmény maradjon, amely: gyermekközpontú, érzelmi biztonságot nyújt, otthonos, derűs és szeretetteljes, a játékot, mint alaptevékenységet, a nevelés minden területén, mint módszert alkalmaz, az óvodáskorú gyermek egyéni sajátosságaihoz igazodik, segíti az egyéni képességek kibontakozását a tehetséggondozást, érvényesíti a humanisztikus szemléletet, a másság elfogadását, olyan óvodai légkört tud biztosítani, amelyben a gyermek-szülő és óvodapedagógus egymással, közösen alkotó módon tud együttműködni, kulturált, esztétikus környezetet biztosít a feladatok megoldásához.

2.1. 3. A múltról / 2005. előtti időszak

Óvodánk egy központi és egy telephellyel működő intézmény. A központi óvoda Sárvár város Petőfi lakótelepén épült 1980-ban. Jelenleg 7 csoporttal működik. A Bocskai úti telephelyünk Kertvárosi környezetben, 3 csoporttal működik és 1950ben épült. Óvodánkban 1992-től a csoportok vegyes életkorúak és a napirend folyamatos szervezésű. A napirendnek ez a formája optimálisan igazodik a gyermekek egyéni adottságaihoz és fejlődési tempójához. 1993-tól óvodánk a Vas Megyei Pedagógiai Intézet Szakmai és Szakszolgálat megszűnéséig közel 15 évig, ének-zene bázisóvoda volt. 1 évig, 2004/2005, mint fejlesztő bázisóvoda is működött. Mint ének-zene bázisóvoda fontos szerepet töltött be a gyermekek tehetséggondozásában és Vas megye óvónőinek zenei továbbképzésében. Az intézmény nevelőtestületének tagjai 1993-ban óvónőkórust alakítottak. A fenntartó már ebben az időszakban biztosított intézményünk részére, speciális eszközöket. PL. a tehetséggondozáshoz /ének-zene/ illetve nevelési programunk sajátosságából fakadó speciális eszközöket. /zeneterápia, logopédia, mozgásterápia/ 2.1.4. Vezető lettem: 2005 - 2010 közötti évek 2005. Ünnepi év /évfordulók: A központi óvoda 25 , a Bocskai Úti telephely 55 éves. Első beltéri szobor: Pintér László: Kislány babával. Kondor János: Az én óvodám - dombormű. Első oviolimpia. Első könyv az óvodáról: Huszonöt éves a Petőfi Úti Óvoda. Kondor János: Emlékplakett. Balogh József versajándékai: Kislány bohócbabával, Időezüst. 2006. Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése az óvodában. Saját gyűjtőszigete van mindkét az óvodának. Hasznos elemgyűjtés. Karitatív tevékenységek bevezetése: Kupakgyűjtés beteg gyermekek megtámogatására. 2008. Megnövelt idő a mindennapos testnevelésben. 5 percről 30 percre. 2009. Kapcsolatfelvétel testvéróvodákkal: Szivárványóvoda Budapest, Ausztria, Szlovénia. Pályázat: Magyar Ifjúsági Vöröskereszthez. Óvodamarketing –bevezetett új programok: Magyar népmese napja, Zene világnapja, Idősek világnapja(nyugdíjas dolgozóink köszöntése, Állatok világnapja, Termésünnep/őszi nyílt nap, Adventi nyílt nap, „Adventi fény vers közelben” Versünnep, Zenei napok minden évszakban, Nemzetközi oviolimpia. Tehetséggondozás: Bekapcsolódás országos rendezvényekbe, „Ügyes kezek” program bevezetése. Zeneóvoda folyamatosság. Környezettudatos szemlélet kialakítása: mozgásprogramok, előadások, állapotfelmérések gyermekeknek, szülőknek, dolgozóknak.

1.4.5. A 2. vezetői ciklus eredményei: 2010 - 2015 Bázisóvoda: Előzmény: 2009-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszthez Bázisóvodai cím elnyerésére pályázatot nyújtottam be az óvoda széles körű egészségfejlesztő tevékenységei nyomán. A pályázatot a bíráló bizottság elfogadta, így 2010. aug. 30-án Habsburg György a Magyar Vöröskereszt akkori elnöke felavatta óvodánkat a Vöröskereszt Bázisóvodájának az országban 14.-ként, Vas megyében elsőként. Azóta minden évben Bázisnapot szervezünk a Vöröskereszt Világnapjához kapcsolódva neves előadókkal. E programunk időközben regionálissá vált, így az ország különböző pontjairól érkeznek hozzánk vendégek. Az 5. 2015. május 8-án lesz, melyre az „Egy Csepp Figyelem Alapítvány szakemberei érkeznek óvodánkba és az alapító Erős Antónia. A program keretében megismerkedhetnek a résztvevők a Bevállalók oktatóprogrammal.

II. Nemzetközi 8. Oviolimpia 2013. Előzmény:

Az elsőt 2005-ben szerveztük, azóta minden évben a mozgás fontosságára

irányítjuk rá a figyelmet. A nemzetközi ovi-olimpiának, melynek fővédnöke Dr. Hegedűs Csaba, - s melyet az olimpiákat követő évben és annak mintájára valósítunk meg - , a médiában közzé tett nyilatkozata szerint világviszonylatban is az elsők között van. A meghívottak között

tisztelhetjük olimpikonjainkat. ( Dr. Hegedűs Csaba, Pars

Krisztián, Hatos Gábor, Ligeti Dániel) 2013-ban Sárvár Testvérvárosaiból érkeztek óvodás csapatok. A kísérők között köszönthettük az őket elkísérő városi vezetőket, nevelőket és a szülőket.

Szoboravatás 2013. május 25. és újabb versajándék. Ekkor lepleztük le Balogh József mellszobrát,

Pintér László fafaragó alkotását. E szép

gyermeknapon újabb versajándékkal is gazdagodott intézményünk, Devecseri László: Fába vésett költemény című versét ajándékozta óvodánknak. Így már óvodánk 3 szobor és 4 vers ajándékozottja.

Felújítás 2013. Megújult óvodánk minden igényt kielégít az Önkormányzat pályázati támogatásnak köszönhetően. Megtörtént a nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés, hőszigetelés. Új színt kapott az épület.

Könyvkiadás: 2013. Ezek is mi vagyunk! A sárvári Petőfi Úti Óvoda krónikája - Megjelent Szülőföld Kiadó gondozásában, a CÉG-HISTÓRIA sorozatban.

Megújult II. bejárat. 2014. 2. „ Erdei rendelő” avatása Ágh Péter országgyűlési képviselő jelenlétével. Itt irányítjuk rá figyelmet a Vöröskereszt 7 alapelvére, melyet óvodánk is vall, mint Bázisóvoda: 1. Emberiesség 2. Pártatlanság 3. Semlegesség4. Függetlenség 5. Önkéntesség 6. Egység7. Egyetemesség.

Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Bázisóvodája cím birtokosa óvodánk 2014. Magas szintű szakmai munkánk elismerése.

Új nevet kapott az óvoda: Sárvári Csicsergő Óvoda 2015. Az óvodánkba érkezőt Pintér László fafaragó Csicsergő nevet viselő szobra fogadja, ami ötletül szolgált óvodánk nevének megválasztásában.

1. 4. 5.1. Feltételrendszer

Személyi feltételek

Óvodai nevelésünk célja, hogy az óvodába járó gyermekek biztonságban és egészséges környezetben, életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő óvodai életrend szerint éljenek, melyben képességeik kibontakozásához maximálisan hozzájárulunk. Nevelésünk iránytűje a szeretet. Munkánk eredménye: a társadalmilag hasznos és értékes neveltséget, készséget, jártasságot és tudást birtokló gyermekek. Az óvoda nevelésminőségét és eredményességét alapvetően az óvoda személyi feltétele határozza meg. Ezért erre különösen figyelmet fordítunk. Kollektívánk összetétele stabil, az óvodapedagógusok és az őket segítő alkalmazottak részbeni állandósága egyaránt biztonságot jelent. Humán tényezők: • • •

Az óvoda jelenlegi gyermeklétszáma: 202 fő (2014. okt. 1 statisztikai adat) 2014 /2015 nevelési év végére várható létszám: 220 fő Óvodánk alkalmazotti köre: 40 fő Ebből: 20 fő óvodapedagógus 1 fő óvodavezető: szakvizsgázott közoktatás vezető, ének-zene szakos általános iskolai tanár 1 fő vezető óvodapedagógus, szakvizsgázott: 4 fő, közülük: fejlesztő pedagógus: 3 fő, gyermektánc az óvodában: 1 fő

A nevelőtestület stabil. A belső viszonyok nyugodtak, jellemző az egymás iránti tolerancia, az aktivitás, a feladatra orientáltság. Sokat fejlődött az összóvodai nézőpontú szemlélet. Az alkotó légkör a meghatározó, a hangulat kiegyensúlyozott. Egyéb munkakörben alkalmazottak száma: • Pedagógiai asszisztens: 3 fő • Dajka: 10 fő • Óvodai étkeztetés: 6 fő (1 fő: élelmezésvezető, 1 fő szakácsnő, 4 fő konyhalány) • Intézményi működtetés: 2 fő. 2014. nov. 30-val 1 fő óvodapedagógus áthelyezését kérte a megyeszékhely egyik óvodájába. Személyét azóta eseti helyettesítéssel, csoportösszevonással pótoljuk. 2015. március 2. hetétől a csoportban újabb személyi változás történt. A 2 fő óvodapedagógus hiányát belső helyettesítéssel hosszútávon nagyon nehéz megoldani. További hosszabbtávú hiányzás várható a központi óvodában is. A Munkaügyi hivataltól kapott tájékoztatás szerint nincs álláskereső óvodapedagógus.

Az elmúlt 5 évben gyakran okozott gondot az intézmény működésében a magas fokú hiányzás, melyre előre felkészülni nem lehet. (betegség) Ezekben a nehéz időszakokban mindig számíthattam kollégáim önzetlen helyettesítésére.

Összességében a (nehézségek ellenére) nevelőtestület szakmai munkájának jó a színvonala, jelenlegi összetétele biztosítékot kínál a magasabb szintű nevelő-oktató munkához.

Gyermeklétszám alakulása:

Csoportok száma: 10

Statisztikai adatok (okt. 1.)

2010 / 2011

2011 / 2012

2012 / 2013

2013 / 2014

2014 / 2015

265

260

262

217

202

Kihasználtság az Alapító Okirat szerint 106%

106%

104%

86%

80%

Étkezéssel kapcsolatos adatok okt. 1. statisztikai adat

év

térítési díj köteles 100%

térítési díj köteles 50% nagycsaládos tartósan beteg

egyéb: (pl.:nem étkező, lisztérzékeny,)

összesen

SNI

térítési díj fizetése alól mentesül

2010

204

27

5

-

27

2

265

2011

191

35

10

-

24

-

260

2012

176

34

14

1

35

2

262

2013

154

28

10

1

23

1

2017

2014

138 29 8 4 27 0 Megjegyzés: az SNI gyermekek térítési díjfizetése az alábbiak szerint történik: 1 fő 100%., 1 fő nagycsaládos, 2 fő tartósan beteg.

202

Sárvár Város Önkormányzata a térítési díjak fizetésénél a gyermekeket képviselő törvényes képviselőnek jelentős támogatást nyújt azzal, hogy a az étkezéssel járó rezsiköltséget átvállalja.

Tárgyi feltételek A megfelelő személyi feltételek biztosítása mellett a tárgyi feltételek javítására a lehetőségekhez mérten nagy hangsúlyt fektetünk, mert ez is jelentősen befolyásolja pedagógiai célkitűzéseink megvalósulását. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy kellemes, egészséges és biztonságos belső és külső környezetben töltsék el a gyermekek és a felnőttek az óvodában töltött időt. Az intézmény komfortja, a csoportszobák, a kiszolgáló helységek és az udvar esztétikája, karbantartottsága jó feltételeket teremt a nevelőmunkához.

A csoportszobák otthonos, harmonikus hangulatot árasztanak, tükrözik Pedagógiai Programunk sajátosságait, az óvodapedagógusok igényességét, a csoportok attitűdjeit. Udvarunk játszóhelyei, játékai lehetőséget nyújtanak a mozgásfejlesztésre, tartalmas játékra, munkatevékenységre.

Játszótéri eszközeink az UNIÓS elvárásoknak megfelelnek,

minősítettek. Folyamatos karbantartásuk a karbantartó feladata. Az udvari játékkészletünket folyamatosan bővítjük a fenntartónak, támogatóknak (szülők, szponzorok) köszönhetően. Az elmúlt években azonban nagyon elhasználódtak, fejlesztésük mindkét óvodában indokolt. Óvodai nevelőmunkánk eszközrendszerének fejlesztésére célzottan törekszünk. Programunk előnye, hogy viszonylag kevés anyagi ráfordítás mellett is folytatható. Az alapellátáshoz szükséges felszerelések, szakmai eszközök mennyiségi és minőségi pótlása, bővítése elengedhetetlen. A költségvetés nyújtotta lehetőségeinket a pályázatoknak, a Brunszvik Alapítvány anyagi támogatását felhasználva egészítjük ki.

1. 5. 2.

Szakmai tevékenység

Az óvoda szerkezeti felépítéséről Óvodánk valamennyi csoportjában a csoportok vegyes szervezésűek.

A vegyes életkorú csoportszervezés előnyei Óvodánk programjában megfogalmaztuk és vállaltuk a vegyes csoportok szervezését minden tanévben. Tettük ezt azért, mert nevelőtestületünk, ahogy ezt az alapprogram is egyértelműen megfogalmazta, a gyerek „mindenek felett álló” érdekéről van szó. Miért jó a vegyes csoport a kisgyereknek? A 3-6-7 év közötti életkor a fejlődés jól körülhatárolt időszaka. Ekkor alakulnak ki a képességek és készségek, amelyek megalapozzák a szervezett ismeretszerzéshez szükséges testi, szellemi és szociális feltételeket. Az óvodáskorban domináns játéktevékenység teszi lehetővé mindezeknek a képességeknek a kialakulását. A kisgyerekeknek a vegyes életkorú csoport természetes közeg. Otthon is testvérek veszik körül, a tágabb környezetében is - a rokon gyerekek, a szomszéd játszópajtások is többnyire különböző korúak. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a vegyes csoportban hamarabb és kevesebb zökkenővel illeszkednek be az újonnan érkezők. Mivel különböző korú gyerekek vannak együtt, nem egyszerre kell átélniük a szülőtől való elszakadás traumáját. A „régi” óvodások, akik már átélték ugyanezeket a nehézségeket, megértő segítői lesznek az újonnan beilleszkedőknek. Ez nagy könnyebbség a szülőnek is, akit ugyancsak megvisel az első hosszabb elszakadás a gyermekétől. Az óvónőknek is több idejük jut a megértő figyelemre, amelyet kevesebb gyerek között kell megosztaniuk. A vegyes csoportban semmiféle megrázkódtatást nem jelent a gyereknek, ha nem megy még iskolába, nem kell átélnie, hogy a többség elmegy, és ő marad, illetve „ismétli” a nagycsoportot. Jó dolog az is, hogy a testvérek együtt maradhatnak, nem kell elválasztani őket. A testvérek egymást erősíthetik, egymás támaszai lehetnek, ugyanakkor új szerepekben, új helyzetekben ismerik meg egymást. A vegyes csoportban nagyobb lehetőség nyílik a szociális tanulásra. A különböző életkorúak együtt neveléséből származó előnyöket az óvónő ki tudja használni. Külön megbízásokat adhat a nagyoknak, míg a kicsik részvétele a feladat megoldásában elősegíti a gyerekek felelősségvállalását és a kölcsönös alkalmazkodást a különféle igényekhez.

Magas szintű nevelő munkánk alapja

a) a saját készítésű Pedagógiai Program és annak melléklete: a DOMINÓ egészségfejlesztő program. b) Tehetséggondozás c) Logopédia, fejlesztőpedagógia, integrált nevelés d) Gyermekvédelemi tevékenység e) Továbbképzések f) A pedagógiai munkát segítők személye.

Mindenkori nevelési céljaink: •

a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak és

•

eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele.

További céljaink voltak az elmúlt 5 évben: -

Minden év szeptemberében felkészültünk az új gyermekek fogadására, a beszoktatás szép és izgalmas feladatára. Óvodánk a jól bevált, szülőkkel előre megbeszélt, egyeztetett, folyamatos beszoktatást végezte. Igazodva a szülői igényekhez. A beszoktatás lebonyolítása körültekintő szervezést igényelt.

-

Nyugodt, kiegyensúlyozott, derűs, a másságot elfogadó óvodai légkört teremtettünk

meg,

Programjainkban,

melyben

a

csoportok

tevékenységeinkben,

a

arculatát csoport

kihangsúlyoztuk.

arculatában.

2014.

szeptemberétől néphagyományőrző, egészségfejlesztő és zöld csoportok várják a gyermekeket. -

Fontos számunkra a harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása.

-

Prevenciós szemlélettel, a tanulási zavarok megelőzésére törekszünk.

-

Az eredményeket regisztráljuk a Fejlődési naplóban, melyet a 2014/2015 évben megújítottunk. .

-

Biztosítjuk a játék, a játékos tanulás elsődlegességét.

Ezeket a célokat valamennyi csoport a saját arculatának megfelelően, a módszertani önállóság biztosításával valósítja meg a gyermekek szükségleteit szem előtt tartva.

Minőségirányításunk filozófiája: Alapvető érték a partnerközpontúság. Mottónk: „Számunkra a minőség annyit jelent: Mint jók között a legjobbá válni és a legjobbnak maradni.” A partnerközpontúság egy olyan szemlélet, amely segíti a nevelési intézmény, és a partnerei közötti kölcsönös elkötelezettség kialakítását. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodahasználók értsék és átlássák a történéseket, ezért szükséges: az állandó kommunikáció, a folyamatos kapcsolattartás. Elkötelezettek vagyunk a szakmai munka és az intézményi működés színvonalának folyamatos fejlesztése iránt. Tehetséggondozás •

Ügyes kezek programunkat 2005-ben vezettük be a nagycsoportosoknak: Részt vettünk több országos rajzpályázaton, sikerrel.. A csoportjukban már megismert eszközhasználat, munkafogás mellett cél a magasabb szinten való gyakorolás, új, színes technikákkal való ismerkedés. Változatos anyagok és eszközök biztosításával segítjük

kreativitásuk

kibontakozását.

Kapcsolatot

ápolunk

Koncz

János

Zeneművészeti és Művészeti Iskola pedagógusaival. Kiállításaink alkalmával értékelik óvodásaink munkáját. •

Zeneóvoda

- néptánc:

cél volt a folyamatosság biztosítása, a zeneóvodában

Korosztályi megkötés nincs. 1993-ban alakult az első zeneóvodás csoport. Felszabadult játékukra, igényes műsoraikra hamar felfigyeltek a városban, de a megyében is. A tehetséggondozó foglalkozásokon kortól függetlenül vehetnek részt a gyermekek.

Elsősorban Békefi Antal által gyűjtött Vas megyei folklór

gyöngyszemeivel,

népi

dalos

játékaival,

mondókáival,

vasi

népszokásokkal

ismerkednek meg az évkörhöz kapcsolódva a néphagyomány szerint. A „ zene lelki táplálék „ ahogy Kodály Zoltán fogalmaz. A ma emberének, gyermekének e rohanó világunkban erre egyre inkább szüksége van. Karácsony tájékán, Pünkösdkor, kiegészülve a hittanosokkal.

A Városi Néptánc Gálán rendszeresen fellépnek

néptáncosaink. A zeneóvoda 2013-ban ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját a Nádasdy Ferenc Múzeum Dísztermében. •

Mozgás:

2014/2015 nevelési évben szerveztük meg első alkalommal. A

megvalósításba bekapcsolódott pedagógiai asszisztens is.

Logopédia,

Óvodánkban a Pedagógiai Szakszolgálat logopédusa végzi a gyermekek a beszédhibáinak szűrését és javítását 2013. októberétől, valamint szakértői javaslatok alapján fejleszti a beszédet, az anyanyelvet. Szinte napi kapcsolatban van az óvodapedagógusokkal. Az egyre emelkedő SNI gyermekek ellátásáról is gondoskodik, megbízás alapján. Logopédiai ellátásban részesülő gyermekek száma / okt. 1 statisztikai adat 2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

265

260

262

217

202

38 fő

34 fő

35 fő

33 fő

34 fő

Fejlesztőpedagógia

Óvodánkban 3 fő fejlesztőpedagógus látja el a feladatot, a Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleménye és útmutatásai alapján. Abban az esetben, ha a felvétel idején az óvoda részére jelzés érkezik - bölcsőde, szülő - , a fejlesztésre váró gyermekek fejlesztő pedagógus csoportjába kerülnek.

Az integrált nevelés: / napi gyakorlatának feltételei:

Óvodánk nyitott a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására az Alapító Okiratban megfogalmazottak szerint. Egyéni fejlesztési terv biztosítja az SNI gyermekek hiányzó vagy sérült funkciójának helyre állítását, pótlását a szakvéleményben megfogalmazott javaslatok tükrében. Ebben a folyamatban az óvodapedagógus, a fejlesztő-óvodapedagógus, a logopédus-gyógypedagógus team munkában dolgozik, a csoportban és a fejlesztő foglalkozásokon az egyéni bánásmód dominál. Elsődleges tevékenység a játék, célunk a játékba integráltan jelenjen meg a terápiás tevékenység, a tanulási képességek, a sérült funkciók fejlesztése.

A SNI gyermekek létszáma / okt. 1 statisztikai adat 2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

265

260

262

217

202

-

2 fő

3 fő

2 fő

4 fő

-

0,4 %

0,4 %

0,5 %

2%

Az SNI gyermekek száma emelkedést mutat. Jelenleg: 6. fő SNI gyermek fejlesztését végzik a szakemberek óvodánkban. Diagnózis/statisztika-számítás: receptív beszédzavar / +1 fő, beszéd és nyelvi-fejlődési zavar / +1 fő, kifejező (expreszív) és értő beszéd zavara / +1 fő, egyéb pszichés fejlődési zavar (gyermekkori autizmus) / +2 fő, egyéb pszichés fejlődési zavar / +1 fő, mentális retardáció / + 1 fő.

Gyermekvédelmi tevékenység

A gyermekvédelem kiemelt helyet foglal el a csoportok munkájában. Az óvodában 2 fő intézményi szinten látja el a gyermekvédelmi feladatokat, a csoporton belül minden óvodapedagógus feladata. Ezek konkrétan: A gyermekeket veszélyeztető tényezők megelőzése, feltárása, megszűntetése. Korai beilleszkedési, tanulási nehézségek korrekciója, prevenciója. Szükség

esetén

intézkedés

kezdeményezése

a

jegyzőnél,

gyámhatóságnál,

gyermekjóléti szolgálat segítségével.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: -

Különleges bánásmódot igénylő gyermekek • SNI gyermekek • Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek • Különösen tehetséges gyermekek

-

Veszélyeztetett gyermekek

-

Hátrányos helyzetű gyermekek

-

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek.

A nyári időszakban is figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett, HH és HHH gyermekek óvodába járását, próbáljuk ezt akkor is rendszeressé tenni. Óvodánkban a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megoszlása:

Okt. 1. statisztika

2010 / 2011

2011 / 2012

2012 / 2013

2013 / 2014

2014 / 2015

létszám

265

260

262

217

202

veszélyeztetett

3

6

8

3

5

HH

27

34

52

3

4

HHH

1

4

9

-

-

Továbbképzések 2010 • Mentálhigiénés alapfokú továbbképzés pedagógusoknak • Az érzelmi és értelmi intelligencia megújult szerepe a viselkedés szabályozásában • A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása – óvodai programcsomag • Kommunikációs ismeretek, Professzionális kommunikáció • Képességfejlesztő zenei játékok, élményszerű zenehallgatás • Alapfokú munkahelyi elsősegélynyújtó továbbképzés 2011 • Szakvizsga: gyermektánc az óvodában szakterület • ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetők részére • A jövő záloga a gyermekek – esélyegyenlőség a nevelésben (4 fő) • Fiatal, tehetséges óvodapedagógusok tehetségműhelye (3 fő) 2012 2013 • Szakvizsga: pedagógus fejlesztő, differenciáló pedagógia területen • Tehetséges szülő-tehetséges pedagógus, tehetséges kor-társcsoport 2014 • Ének-zenei tantárgyi koncentráció /anyanyelv, matematika, rajz, mozgás/, a zenei írássalolvasással kapcsolatos lehetőségek, és a zenehallgatási szemelvények változatos, részletes elemzése, tanórai felhasználása • Gyermekjátékok az emberi élet jeles napi szokásaiból. Gyermeklakodalmas • Elsősegély tanfolyam 2015 •

Mit tehetek érted? A befogadó (inkluzív nevelés é gyermekekért)

•

Alma és fája – a külső világ, és ami benne van: környezeti nevelés az óvodában

•

Másképpen fejlődő gyermekek óvodai nevelése: az óvodás gyermekek körében előforduló pszichés zavarok felismerése és korrekciója. Figyelemzavar és hiperaktivitás kezelése, az együttnevelés lehetőségei

•

Család – pedagógiai – prevenció: családpedagógiai módszertani ismeretek. A családpedagógiai, a prevenciós és a problémamegoldást célzó pedagógus-család konzultáció szemlélete és módszerei

Társadalmi szerepvállalás óvodánk dolgozói részéről

Sárvári Vonósok, Sárvári Oratórikus Kórus, Sárvári Oratórikus Kórus Gyermekkara, Sárvári Nyugdíjas Egyesület Kórusa, Senior Néptáncegyüttes, Mária Rádió, Egyházi Kórus, Pedagógus Szakszervezet, Sitkei Citerazenekar, Kemenesmagasi Népi együttes, Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottság / Bizottsági tag.

Közösségi szolgálat 2013 / 2014 . nevelési évtől óvodánk is helyet ad közösségi szolgálat teljesítésére. Napjainkig 13 diák választotta óvodánkat.

2.1.5.3. Gazdálkodás, költségvetés felhasználás konkrét eredmények

Mint vezetőnek a legnagyobb kihívást minden évben a költségvetés megtervezése, annak megvalósítása, a célszerű gazdálkodás biztosítása jelentette. Igyekeztem mindig tudatosan és tervszerűen gazdálkodni, ha nehezen is, de mindig sikerült megvalósítani a bevétel és kiadási oldal azonosságát.

2010

2011

2012

2013

2014

2015

1.

bevételek összesen

129 630

124 403

133 819

132 284

163 276

152 069

2.

kiadások összesen

129 630

124 403

133 819

132 284

160 113

152 069

Megjegyzés: A 2014. évi többlet feladattal terhelt. A 2015.év tervezett adat.

PÁLYÁZATOK AZ ÓVODA NEVÉBEN ÉV

2010

2011

TÉMA

ELNYERT TÁMOGATÁS

Civil szervezetek működésnek támogatására

160 000

Az óvodában adódó konfliktusok kezelése

különdíj

A múlt örökségével alakítsuk a jelent

45 000

Petőfi Úti Óvoda alapításának 30, és a Bocskai Úti Telephely fennállásának 60. évfordulójának megünneplése

40 000

A kis vöröskeresztes ahol tud segít

40 000

A mi kiskertünk

30 000 40 000

2013

Az agresszív gyermek Nemzetközi oviolimpia Nemzetközi oviolimpia

80 000 40 000

2014

Vöröskereszt Pedagógiai Nap

20 000

2012

PÁLYÁZATOK A BRUNSVIK ALAPÍTVÁNY NEVÉBEN ÉV 2010 2011 2012 2013 2014

TÉMA ELNYERT TÁMOGATÁS Civil szervezetek működésének támogatása 70 400 Rajzeszközök 10 000 Nemzetközi oviolimpia 30 000 II. „Orvosi rendelő „ (2. bejárat) 30 000 Vöröskereszt Pedagógiai Nap 20 000 Rajzeszközök 20 000

A teljesség igény nélkül az elmúlt években támogatta óvodánkat a TESCO, Jótékonysági malacsütéssel a Katavics Kft, rendezvényeinket Tóth Árpád vállalkozó.

Kitűntetések és Emlékérem

KANIZSA ORSOLYA

ÉV

NÉV

2010

Gaál Sándorné

2011

Tóthné Kapocsi Zsófia

2012

Békefi Béláné

2013

Polgár Lászlóné

2014

Vinczéné Győrfi Krisztina

2011

Stieber Józsefné

2014

Tóthné Kapocsi Zsófia

EMLÉKÉREM

BARABÁS GYÖRGY EMLÉKÉREM

2.1.5.4. Beruházások, eszközfejlesztés, felújítások KÖZPONTI ÓVODA Udvari játékokkal gazdagodott a központi óvodában a Süni, a Margaréta és a Csiri-biri csoport. Udvari paddal és asztallal a Szivárvány, a Hüvelykpiciny, Margaréta és a Méhecske csoport. 2010.

BOCSKAI ÚTI TELEPHELY Teljes tetőszerkezet. Kiegyenlítő tartály Udvari játékok: homokozó, pad asztallal. Az óvoda épületének színezése. KÖZPONTI ÓVODA Udvari játékokkal gazdagodott a központi óvodában a

2011.

Szivárványcsoport, napvitorlával a Hüvelykpiciny és a Margaréta csoport, csúszdával a Méhecske csoport. BOCSKAI ÚTI TELEPHELY Udvari játékok: csúzda, pad asztallal. KÖZPONTI ÓVODA Megújult festéssel a Szivárvány, a Süni, a Hüvelykpiciny: • csoportszoba • a mosdó, az öltöző

2012.

• az udvaron a kerékpártároló/tető. BOCSKAI ÚTI TELEPHELY Festés: konyha, iroda KÖZPONTI ÓVODA Nyílászárók cseréje, fűtés korszerűsítés, hőszigetelés. 2013.

Megújult a: • főbejárat/ festés, boltív • a versajándékok a falfestéssel. KÖZPONTI ÓVODA Megújult a:

2014.

• •

a 2. bejárat/festés, boltív

a Szivárvány csoport mosdója

• festéssel a konyha.

2.1.5.5. Balesetvédelem Az intézmény tárgyi feltételei jók. Nagy gondot fordítunk a gyermekek által használt helyiségek és eszközök épségére, ezzel is igyekszünk minimálisra csökkenteni a balesetek bekövetkezésének lehetőségét. A gyermekek figyelmét rendszeresen felhívjuk a veszélyekre, és koruknak megfelelően igyekszünk megtanítani az elhárítás módját. Gyermekeink sokat mozognak a szabadban. Udvari játékaink karbantartását folyamatosan végezi karbantartónk, az elavultakat lehetőségeinkhez mérten cseréljük.

2.1.5.6. Kapcsolatok: Szülők, intézmények, szakmai és civil szervezetek, fenntartó Óvodánkban Óvodaszék működik. Tagjai: Dr. Szabó Gyula – Önkormányzati képviselő, Stieber Józsefné – óvodavezető , Tóthné Kapocsi Zsófia – vezető-helyettes, Tóth Csonka Csilla vezető-helyettes A Sárvári Csicsergő Óvoda szülői képviseletben: Wechterné Lakatos Ágnes és a Bocskai Úti Telephely szülői képviseletben: Vargáné Horváth Krisztina. Az óvoda Szülői Munkaközössége, a csoportokban választott szülők képviselőiből áll. A nevelési év folyamán több alkalommal kérjük ki véleményüket a törvényi előírásoknak megfelelően :éves munkaterv, az éves programjainkról. Kapcsolatainkat minden téren korrektség jellemez. A szülőkkel törekszünk a gyermekek életkorához, szükségleteihez megfelelő programokat szervezni, melyeken a szülők is szívesen részt vesznek és segítenek a szervezésben, előkészítésben és a lebonyolításban is. Folyamatos, sokoldalú kapcsolattartásra törekszünk: •

a város társintézményével, a környező települések hasonló adottságú óvodáival, a város iskoláinak vezetőivel és a nevelőtestületeivel,

•

a társadalmi szervezetek, a civil szervezetek, helyi csoportok, és egyesületek rendezvényein gyermekeink köszöntő műsorokkal lépnek fel, így az aktualitásnak megfelelően támogatjuk egymás munkáját.

•

a gyermek és ifjúságvédelem keretein belül kapcsolódó intézményekkel folyamatos a kapcsolat.

•

a gyermekorvosi szolgálaton belül a védőnők rendszeresen végeznek szűrő és ellenőrző vizsgálatokat minden csoportban és a gyermekvédelmi tevékenységet is segítik.

•

A fenntartóval a kapcsolatunk törvényes kereteket betartó, egymás munkáját kölcsönösen támogató, korrekt információkra épül.

2.1.5.7. Intézményi ellenőrzés

Az intézményben rendszeresen ellenőrzést végez Sárvár Város Önkormányzata meghatározott szempontok szerint, Sárvári Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer–ellenőrző Hivatala, Sárvári Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Hivatal.

2.2. Fakultatív hit és vallásoktatás Óvodánkban a szülők igénye szerint szervezzük meg a hit és vallásoktatást. Az óvoda biztosítja a tárgyi, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Ennek megfelelően intézményünkben: Római katolikus, evangélikus és református hit és vallásoktatásban részesülnek óvodásaink mindkét intézményünkben.

2.3. Brunszvik Alapítvány

Dr. Erdősi Attiláné a Petőfi Úti Óvoda és Bocskai Úti Telephelye részére alapította. Az alapítvány célja: a nevelés színvonalának emelése, skálájának szélesítése, és az ezeket szolgáló eszközök beszerzése. Esztétikus, gyermekbarát környezet kialakításának elősegítése, játékállomány bővítése. Támogatóink: az óvodába járó gyermekek szülei, óvodánk dolgozói, vállalkozók, magánszemélyek, egyéb támogatók. Alapítványunk vagyonát pályázatok segítségével gyarapítják óvodánk dolgozói. A kuratórium elnöke koordinálja az adó 1 %-ból befolyt összeg felhasználását.

Bevételek az adó 1 %-ból 2010

2011

2012

2013

2014

486 147

345 242

303 264

277 490

237 658

3. ÖSSZEGZÉS / SIKERKRITÉRIUMOK

Jövőkép

A fenntartói és társadalmi elvárásokhoz, a szülői igényekhez és az óvodai dolgozók felkészültségéhez igazodva alakítjuk ki jövőképünket.

Az elmúlt öt évben mindig arra törekedtem, hogy az elindított változtatások következetes folytatása és a meglévő lehetőségek jobb kihasználása, ezzel a megnövekedett igényekhez való sikeresebb alkalmazkodás jellemezze mindennapi tevékenységeinket.

Ahogy GOETHE írja: „ Semmit sem szabad visszakívánnunk, ami elmúlt, Csak az örökké új van, amely a múlt kibővített elemeiből formálódik, Mert az igazi vágy mindig alkotó újat, jobbat teremt. „

Vezetői munkámban is igyekeztem a valódi értékközvetítést képviselni, amely hosszabb távon fizetődik ki igazán. Akkor, amikor a mai gyermekek a következő generációt fogják alkotni.

A kitűzött célok és feladatok megvalósításához egyaránt szükséges volt óvodavezetés és a nevelőtestület egysége, az alkalmazotti közösség ,valamint az intézményvezető és a fenntartó példamutató kapcsolata.

„ Szentnek kell tartanunk a gyermek érintetlen lelkét, hogy amit abba ültetünk minden próbát kiálljon! Ha rosszat ültetünk bele, megmételyezzük egész életre… s ha jó magot ültetünk bele, egész életében virágzik.” Kodály Zoltán

4. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton szeretném megköszönni Kondora István Polgármester Úrnak, Dr. Szijártó Valéria Jegyzőnőnek, Máhr Tivadar Alpolgármester Úrnak és a Képviselő Testület valamennyi tagjának a bizalmat, a pozitív hozzáállást, a kitartó biztatást, amiben az első pillanattól kezdve részesítettek.

Szeretném megköszönni az 5 év alatt nyújtott segítő támogatást a Polgármesteri Hivatal valamennyi dolgozójának, a Városgazdálkodás vezetőjének, helyettesének és valamennyi dolgozójának a támogató közreműködést.

Köszönettel tartozom minden kollégámnak, akik segítőkészen, konstruktívan álltak hozzá problémáimhoz, ötleteimhez, munkáimhoz, s akiktől mindig sok jó szót, elismerést kaptam.

Végül, de nem utolsó sorban köszönettel tartozom a szülőknek, a társintézmények vezetőinek és munkatársainak, s óvodánk valamennyi támogatójának.

„ Miként a Nap nem vár imákra és varázsigékre, hanem egyszerűen világít, és általános szeretetnek örvend, úgy Te se várjál jó tetteidért hangos tetszést és elismerést, hanem tedd, amit teszel, saját ösztönzésedből, és téged is szeretni fognak, mint a Napot. „ Cicero


Stieber Józsefné óvodavezető

Jegyzőkönyv Az élelmezési tevékenység ellenőrzése a Sárvári Csicsergő (Petőfi Úti) Óvodában I.

Az ellenőrzésre az éves ellenőrzési program alapján kerül sor. Az ellenőrzött időszak: 2014. január 1. – 2014. december 31. Az ellenőrzést végezte: Ódorné Molnár Mónika belső ellenőr Az ellenőrzés időtartama: 2015. március 16 - 2015. április 3. Az ellenőrzés célja: • Az intézményben az élelmezési tevékenység szervezése, bonyolítása megfelelt-e az előírt követelményeknek Az ellenőrzés jogszabályi alapja az Államháztartásról szóló 2011.évi CXCV.tv. valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Kormányrendelet.

II. Megállapítások

1. A Petőfi Úti óvoda konyhájának 1992. szeptember 24.-óta nem változott a kapacitási lehetősége, 350 adag étel előállítását engedélyezte az ÁNTSZ 1405-2/1992. sz. határozata. Az óvodában a 2013/2014. nevelési évben 221 fő gyermeket, a 2014/2015. nevelési évben pedig 206 fő gyermeket írattak be, már ezen számokból is kitűnik, hogy szükségtelen a működési engedélyben meghatározott adagszám. A konyha kihasználtságának vizsgálata során is szembe tűnő az alacsony érték (1.sz. melléklet). A kapacitás kihasználás adatai szerint nem indokolt a 350 adagos konyha.

A kapacitás kihasználás az összes étkező (gyermek, alkalmazott, vendég) esetében 2014-ben egyetlen hónapban, májusban érte el a 70%-ot, éves szinten átlagosan 61,72% volt.

Kihasználtság %

80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 1

2

3

4

5

6 7 hónapok

8

9

10

11

12

Ha csak a gyermekek lennének étkeztetve, a számok még alacsonyabb értékeket közvetítenek. Kihasználtság % 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

hónapok

2. Az élelmezés önköltsége 2014. április 1-ig a gyermekek esetében 295 Ft volt, a felnőtteknek 178 Ft. 2014. április 1-től 2015. április 1-ig a gyermek 303 Ft, a felnőtt183 Ft volt egy élelmezési napra számítva. (ÁFA nélküli összeg) Az előző évhez viszonyítva a tényleges önköltség csak az élelmiszerek ára és az energiaköltségek miatt növekedett. 3. Az intézmény törekszik arra, hogy az élelmiszereket a legkedvezőbb feltételeket biztosító szállítótól vásárolja. A vásárolt mennyiség részaránya a húsból, zöldségből és egyéb termékekből igazodik a 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet előírásaihoz.

Például a nyersanyag-kiszabati előírások egy adagra/fő Nyersanyag

Hús

Zöldségek (friss, fagyasztott, konzerv)

4-6 éves korcsoport Hidegétkeztetéshez 20-30g Színhús: 60-80g Darált hús: 40-50g Levesekhez: 30-50g Raguhoz: 40-60g Nyersen salátákhoz: 60-90g Nyersen hidegétkeztetéshez: 30-70g Levesekhez: 50-80g Főzelékhez, köretekhez:130-180g

4. A szállítóktól történt vásárlásokat a számla alapján a raktári nyilvántartásba anyagféleségenként bevételezték.(2.sz. melléklet) 5.

A konyhán alkalmazott elszámolási és bizonylatolási rendszer a tulajdon védelmére alkalmas. Az élelmezési kalkulációban az anyagkiszabás által megállapított élelmiszerek felhasználását bizonylatokon rögzítették. Az intézményvezető a vezetői ellenőrzést az étlap, beszállítók ellenőrzésén és a zárások egyeztetésén keresztül oldja meg szúrópróbaszerűen. Írásban azonban ezeknek az ellenőrzéseknek nincs nyoma, feljegyzés nem készül.

6. A tényleges készletek és a raktári nyilvántartás között a vizsgálat nem tárt fel eltérést, éves szinten is normán belüli. Sajnos azonban a ténylegestől való lehetséges eltérés mértéke nincs szabályozva. Az élelmezési szabályzat elavult, hiányos nem tér ki fontos feladatokra. A régi szabályzatban leírt 2 évente indokolt felülvizsgálat nem történik meg. 7. Élelmezési anyagkiszabást, kalkulációt készítenek, melyben feltüntetik egy napra vonatkozóan az étkezést igénybe vevők életkora és száma alapján meghatározott adagszámban elkészítendő ételek és italok előállításához szükséges nyersanyagok tételes, mennyiségi felsorolását. (3.sz.melléklet) 8. A felhasználható keret és az élelmiszerek tényleges értéke közötti különbséget, normától való eltérést nem határozták meg, erre az élelmezési szabályzatban nincs utalás. 9. A norma betartását havi, illetve éves szinten biztosították. 10. Az étrend összeállításánál biztosítani kell, hogy a) a változatossági mutató az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap melegétkezéseinek vonatkozásában ne legyen kisebb 60-nál, és b) az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal forduljon elő.

Változatossági mutató (37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet 2.melléklet)

V=levesf + húsf + főzelékf +köretf

* 100

Levese + húse + főzeléke + körete Ahol V= változatossági mutató, f= féleségek száma: nyersanyag és ételkészítési technológiák kombinációját tekintve, e= előfordulások száma Az óvodában a húsféleségek és a levesféleségek változatosságát a novemberi étrend alapján elemeztem. A változatossági mutató mindkét esetben nagyon jó volt, 93%, illetve 100 %. 11. A térítési díjat a tényleges önköltség alapján állapították meg. Térítési díj =Önköltség * ÁFA 385 Ft = 303 Ft *1,27 12. A térítési díjak befizetéséről az előírt számlát kiállították, az igénybevételről analitikus nyilvántartást vezettek.

III. Következtetések, javaslatok

A közétkeztetésben 2002. január 1-től kötelező a HACCP rendszer alkalmazása (80/1999. (XII.28.) GM-EüM-FVM rendelet), melyet évente-két évente meg kell újítani. Az intézményben a HACCP megújításra szorul, amely a fenntartó részéről költségvetési forrást igényel. • Sajnos az óvodákban is egyre több gyermeknek lenne szüksége diétás ételek fogyasztására betegség miatt. A 37/2014.(IV.30.) EMMI rendelet 16.§ (5)-(6) pontja szerint: „Diétás étrendet és diétás étlapot kizárólag dietetikus szakképesítéssel rendelkező szakember tervezhet, diétás étlapot pedig ilyen szakember felügyeletével lehet összeállítani. A Közétkeztető gondoskodik arról, hogy a diétás étel készítését a) diétás szakács szakmai képesítéssel rendelkező személy végezze, vagy b) dietetikus szakképesítéssel rendelkező szakember felügyelje.” Az intézményben nincs ilyen szakképzettségű dolgozó, ezért a diétás ételek fogyasztására kötelezett gyermekek ellátása nem megoldott. Az óvoda próbál megoldást találni, tárgyalásokat folytat egy (nem gyermek étkeztetéssel foglalkozó) intézménnyel. Azonban mivel sem a másik óvodában, sem a bölcsődében nem megoldott ez a kérdést javaslom, hogy ez a három intézmény együtt próbáljon megoldást találni, fontos lenne a költségek elemzése a lehetőségek kidolgozása során. • Mivel 1992. óta nem változott a működési engedélyben a 350 adagos konyha besorolása, javaslom, a gyermeklétszám csökkenéséhez igazodva a konyhai kapacitás csökkentését is.

• Javaslom, hogy a vezetői ellenőrzések legyenek dokumentálva, rövid feljegyzés készítésével. • Az élelmezési szabályzatot újra gondolva, az intézmény adottságaira figyelemmel még a nevelési év végéig készítsék el. Az intézményvezető 20 napon belül készítsen intézkedési tervet.


…………………….. belső ellenőr Záradék: Az ellenőrzési jelentés tartalmát megismertem, egy példányát átvettem. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm.rendelet 42.§ (2) bekezdése értelmében 8 munkanapon belül nyilatkozom, hogy -

észrevételt kívánok tenni, és azt a jelentés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül megküldöm az ellenőrzést végző szervnek, személynek; észrevételt nem kívánok tenni.

A határidő elmulasztását egyetértésnek tekintjük, a nemleges választ is jelezni kell határidőn belül. Az észrevételek megküldésével egy időben lehetősége van a 43.§ (1) bekezdés szerinti egyeztető megbeszélés kezdeményezésére. Az intézkedési terv elkészítésének határideje - az intézkedések végrehajtásáért felelős személyek és a vonatkozó határidők megjelölésével - a lezárt jelentés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül.


…………………………….. Intézmény vezetője

1. sz. melléklet Összes étkező (a felnőttekkel együtt) hónap étk.nap tényl.étk. átlag kihasználtság % január 22 4 904 222,91 63,69 február 20 4 755 237,75 67,93 március 21 5 030 239,52 68,44 április 20 4 708 235,40 67,26 május 19 4 679 246,26 70,36 június 19 3 791 199,53 57,01 július 14 1 957 139,79 39,94 augusztus 5 397 79,40 22,69 szeptember 22 4 968 225,82 64,52 október 22 4 450 202,27 57,79 november 19 4 106 216,11 61,74 december 15 3 350 223,33 63,81 összesen 218 47 095 216,03 61,72

Csak gyerekek hónap január február március április május június július augusztus szeptember október november december összesen

étk.nap tényl.étk. 22 4 051 20 3 921 21 4 121 20 3 872 19 3 823 19 3 041 14 1 454 5 236 22 3 998 22 3 524 19 3 300 15 2 726 218 38 067

átlag 184,14 196,05 196,24 193,60 201,21 160,05 103,86 47,20 181,73 160,18 173,68 181,73 174,62

kihasználtság % 52,61 56,01 56,07 55,31 57,49 45,73 29,67 13,49 51,92 45,77 49,62 51,92 49,89

2. sz. melléklet

3. sz. melléklet

4.sz.melléklet A 45-48. hét étlapján a húsféleségek változatosságát vizsgálva: Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Húsféleségek

Előfordulásuk száma

Sertéspörkölt Sült csirkecomb filé Bakonyi csirkeragu Sertésvagdalt Főtt darált sertéshús Halpaprikás Csirkemáj-rizottó Zöldséges marharagu Fokhagymás sertéssült Töltött csirkecomb Sertéssült Lecsós csirkemell filé Tárkonyos citromos halfilé Összesen:

2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 14

A 45-48. hét étlapján a levesféleségek változatosságát vizsgálva: Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Levesféleségek Karalábéleves Tarhonyaleves Zöldségleves Zöldborsóleves Daragombócleves Almaleves Húsleves cérnametélttel Rizsleves Gombaleves Tojásleves Magyaros burgonyaleves Paradicsomleves ABC leves Sárgaborsókrémleves Tavaszileves Csirkehúsgombóc leves Összesen

Előfordulásuk száma 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 16

Sárvár Város Önkormányzata Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Humánpolitikai Iroda 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Tel.: 95/523-160 ___________________________________________________________________________

Tájékoztató a Sárvári Csicsergő Óvoda 2010-2015. évi munkájáról szóló beszámoló elfogadásáról

Humán Erőforrás Bizottság 47/2015. (IV.09.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek, hogy a Sárvári Csicsergő Óvoda 2010-2015. évi munkájáról szóló beszámolót fogadja el.

Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság 106/2015. (IV.9.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek, hogy a Sárvári Csicsergő Óvoda 2010-2015. évi munkájáról szóló beszámolót a melléklet szerinti tartalommal fogadja el.

Sárvár, 2015. április 15. Erdős Katalin sk. irodavezető

4./ Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS a Vármelléki Óvoda Alapító Okiratának módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 74. § (1) bekezdése szerint az állam gondoskodik – az óvodai nevelés kivételével – a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 6. pontja értelmében helyi önkormányzat feladata a helyi közfeladatok körében gondoskodni az óvodai ellátásról. Sárvár város e feladatának a Sárvári Csicsergő Óvoda és a Vármelléki Óvoda fenntartásával és működtetésével tesz eleget. Sárvár Város Önkormányzata fenntartásában lévő Vármelléki Óvoda tekintetében, annak érdekében, hogy az intézmény neve megfeleljen a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: rendelet) rendelkezéseinek, szükségessé vált az óvoda nevének megváltoztatása. A rendelet 123. §-a a köznevelési intézmény hivatalos nevét az alábbiak szerint szabályozza: (1) A köznevelési intézmény a működése során kizárólag olyan nevet használhat, amely megfelel az e rendeletben meghatározottaknak és – a (2) bekezdés e) pontját kivéve –szerepel a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában. (2) A köznevelési intézmény a) hivatalos nevet, b) többcélú intézmény esetében a hivatalos névből képzett rövid nevet, c) tagintézmény esetében a hivatalos név vagy a rövid név feltüntetésével képzett tagintézményi nevet, d) az a)–c) pont szerinti nevet nemzetiségi vagy idegen nyelven, e) rövidített nevet használhat. (3) A köznevelési intézmény hivatalos neve az az egyedi, megkülönböztetésre alkalmas és az ellátott feladatokat tükröző, jogszabály szerinti megnevezésekből álló elnevezés, amely kifejezi azt a tevékenységet, amelyre az adott köznevelési intézményt létrehozták. A köznevelési intézmény jogszabály szerinti megnevezése: óvoda. A rendelet 125. §-a az intézmény egyedi elnevezését is szabályozza: (1) Egyedi elnevezésként bármilyen megnevezés adható, ha az nem megtévesztő vagy a használatát más jogszabály nem tiltja. Az egyedi elnevezés a köznevelési intézmény hivatalos nevében az ellátott feladatokat tükröző jogszabály szerinti megnevezések előtt áll, és elősegíti a köznevelési intézmény azonosítását és más, azonos vagy hasonló tevékenységet folytató intézménytől való megkülönböztetését. (2) Egyedi elnevezésként a) kiemelkedő tevékenysége alapján ismert személy neve, b) tárgynév, c) földrajzi név,

d) feladatellátási hely szerinti település neve, e) közterület neve, f) fenntartó neve, g) mese-, mitológiai szereplő, irodalmi alak neve, h) kifejezés vagy mozaikszó adható. Figyelemmel a fentiekre Sárvár Város Önkormányzata fenntartásában működő Vármelléki Óvoda elnevezését az alábbiak szerint javaslom módosítani: Sárvári Vármelléki Óvoda Az önkormányzat a Nyugat-Dunántúli Operatív Program keretében 120 millió forint pályázati támogatást nyert a Vármelléki Óvoda átépítésére, felújításra. A beruházásnak köszönhetően egy új tornaszobával bővült az épület, és a korábbi 8 helyett 9 csoportszoba biztosítja a gyermekek elhelyezését. A projekt keretében megtörtént az épület akadálymentesítése és energetikai felújítása is. A nyolc csoportszoba kilencre bővülhetett a hátsó épületre történt emeletráépítés révén. Az eddig hiányzó tornaszoba is kialakításra került. Az energetikai beruházás részeként megtörtént a fűtéskorszerűsítés, az épület külső szigetelése és sor került a nyílászárók cseréjére is. Az akadálymentesítést külön feljáró, parkoló és lift is szolgálja. Fentiekre tekintettel, a feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon esetében is - az ingatlan hasznos alapterületének változása miatt – szükségessé vált az óvoda alapító okiratának módosítása. Ezen átalakításoknak köszönhetően a 9600 Sárvár, Várkerület 17/A. telephelyen működő egy csoportszoba helyet kapott a 9600 Sárvár, Várkerület 11. szám alatt található székhely épületében, ezért a 9600 Sárvár, Várkerület 17/A. szám alatti épület – funkciójának megszűnésére tekintettel – kikerülne az alapító okiratból, mint feladatellátási hely. Az Nkt. 4. § 11.pontja értelmében intézményátszervezés minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat, szakmai alapdokumentum 21. § (3) bekezdés c)–j) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve a jogszabályváltozásból eredő módosítást és az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges. Az Nkt. 21. § (3) bekezdés alapján: A köznevelési intézmény alapító okirata, szakmai alapdokumentuma tartalmazza a) az alapító és a fenntartó, a működtető nevét és székhelyét, b) az intézmény – külön jogszabályban meghatározott – hivatalos nevét, c) az intézmény típusát, d) az intézmény feladatellátási helyét, da) székhelyét, db) tagintézményét, dc) telephelyét, e) alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését, f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, g) iskolatípusonként az évfolyamok számát, h) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,

i) szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, szakközépiskola esetén az ágazatokat, j) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát, k) az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat. Az Nkt. 84. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fenntartó tanítási évben, továbbá – a júliusaugusztus hónapok kivételével – nevelési évben óvodát nem szervezhet át. Ugyan ezen szakasz (7) bekezdés d) pontja alapján a fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével kapcsolatban. Mint a fentiekből látható a telephely megszüntetése intézményátszervezésnek minősül. Az Nkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja alapján a fenntartó e törvényben foglalt keretek között – az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény kivételével – dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, nevének megállapításáról, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, fenntartói jogának átadásáról. Ugyanezen szakasz (3)-(5) bekezdése értelmében a fenntartó a köznevelési intézmény átszervezésével, nevének megállapításával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közössége, az óvodaszék, a szülői szervezet véleményét. A vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére. A véleményezési joggal rendelkezőknek kialakították véleményüket az óvoda átszervezésével, nevének megállapításával kapcsolatban, az erről készült jegyzőkönyvek az előterjesztéshez mellékletként csatolásra kerültek. Ezen felül a Vármelléki Óvoda esetében a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának kialakított rendszerében kismértékű módosítás indokolt: A szakértői bizottság és az óvodavezető jelzése alapján bizonyos sajátos nevelési igényeket – az Nkt. 47. §-ában foglaltaknak megfelelően - specifikálni, részletesebben kifejteni szükséges. A pontosítás az óvodavezető, és a szakértői bizottság véleményének figyelembevételével történt. A módosítás alapvető tartalmi változást az intézmény ellátási struktúrájában nem jelent, inkább az intézmény és az SNI-ellátásban részt vevő szakmai partnerek mindennapi munkáját segítő, adminisztratív pontosításról van szó. 2014. január 1-jei hatállyal módosult az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), és hatályba lépett a kormányzati funkciók,

államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rend). Az NGM rend. 2.§ (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv ellátott közfeladatait, szakmai alaptevékenységeit kormányzati funkciókba kell sorolni (funkciószámmal és megnevezéssel), és az alapító okiratában fel kell tüntetni. A költségvetési szerv alaptevékenységét besoroló szakágazati rend tekintetében, amennyiben az NGM rend. 5. melléklete alapján megváltozott a költségvetési szerv besorolása, ezt a módosulást is át kell vezetni az alapító okiraton. Az Ávr. 180. § (2) bekezdése szerint a költségvetési szerv irányító szerve 2014. február 28-ig köteles gondoskodni az költségvetési szerv alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolására vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatok alapító okiratban történő módosításáról. Önkormányzatunk e kötelezettségének az ugyanezen szakasz (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint – a MÁK által közzétett formanyomtatványt alkalmazva – már eleget tett, ugyanakkor a hivatkozott jogszabályhely alapján az így benyújtott formanyomtatványban szereplő módosítás adatait az alapító okirat soron következő módosításakor az egységes szerkezetbe foglalt okiraton át kell vezetni. A módosított Áht.-ban illetve Ávr.-ben megszűnt továbbá a költségvetési szervek gazdálkodási besorolása, ezért – figyelemmel az Ávr. 181. §-ára – az intézmény alapító okiratából törölni kell a gazdálkodási besorolással összefüggő rendelkezéseket. A nemzetgazdasági miniszter a 43/2014. (XII.30.) NGM rendelettel módosította a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendeletet, amely módosítás 2015. január 1-jén lépett hatályba. A módosítás értelmében a „096010 Óvodai intézményi étkeztetés” és kormányzati funkció helyébe „096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben” „096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben” kormányzati funkció került, és ezen módosítást szükséges az alapító okiraton átvezetni. Az Áht. 8/A. § (2) bekezdése értelmében az alapító okiratot és annak módosítását az alapító szerv adja ki a kincstár által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával. A módosító okirat, valamint a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat e formanyomtatvány alkalmazásával készült. Javaslom a Képviselő–testületnek, hogy a Vármelléki Óvoda Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot a javasolt módosítással, illetve kiegészítéssel hagyja jóvá, és adja ki az egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratot. A Képviselő-testület hatalmazza fel a polgármestert a Módosító okiratban foglalt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat aláírására. I. HATÁROZATI JAVASLAT: Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete: 1. A Vármelléki Óvoda 48/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az 1. melléklet szerinti tartalommal hagyja jóvá, a Vármelléki Óvoda Alapító Okiratát egységes szerkezetben a 2. melléklet szerinti tartalommal adja ki.

A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a Módosító okiratban foglalt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat aláírására. Határidő: azonnal, hatálybalépés tekintetében 2015. július 1. Felelős: Kondora István polgármester Dr. Dolnyik Gézáné intézményvezető Sárvár, 2015. március 31. Kondora István sk.

Okirat száma: 2457-3/2015

Módosító okirat A Vármelléki Óvoda Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete által 2013. június 18. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (2) bekezdése alapján – Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete /2015. (IV. .) számú határozatára figyelemmel –a következők szerint módosítom: 1. Az alapító okirat 1.1. pontjában – mely a módosított okirat 1.1. pontja alatt szerepel - a „Vármelléki Óvoda” helyébe a „Sárvári Vármelléki Óvoda” szöveg lép. 2. Az alapító okirat 1.2. pontja helyébe – mely a módosított okirat 1.2. pontja alatt szerepel - a következő rendelkezés lép:

„1.2 A költségvetési szerv székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület 11. 1.2.1. telephelye: telephely megnevezése

telephely címe 9600 Sárvár, Szatmár utca 20 .”

1

3. Az alapító okirat 2.2. pontja helyébe – mely a módosított okiratban a 4.4 pont alatt szerepel - a következő rendelkezés lép: „4.4 A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:

1

kormányzati funkciószám 091110

2

091120

3 4 5

091140 096015 096025

kormányzati funkció megnevezése Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működési feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben”

4. Az alapító okirat 2.3. a/pontja helyébe – mely a módosított okiratban a 4.3 pont alatt szerepel - a következő rendelkezés lép:

„Sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.”

5. Az alapító okirat 3.2. és 3.3. pontjai helyébe – mely a módosított okiratban a 6.4. pontja alatt szerepel - a következő rendelkezés lép: „6.4.A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon:

ingatlan címe

ingatlan helyrajzi száma

sárvári 1349 sárvári 2 9600 Sárvár, Szatmár utca 20. 1105/5 9671 Sitke, Petőfi Sándor utca sitkei 3 29. 33 1 9600 Sárvár, Várkerület 11.

ingatlan hasznos alapterül ete (m2) 1343,81 2100 210

vagyon feletti rendelkezés joga vagy a vagyon használati joga Sárvár város Önkormányzata Sárvár város Önkormányzata Sitke Község Önkormányzata

az ingatlan funkciója , célja óvoda óvoda óvoda”

6. Az alapító okirat 4.2. pontja helyébe – mely a módosított okiratban a 5.2. pontja alatt szerepel - a következő rendelkezés lép:

„5.2. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: foglalkoztatási jogviszony 1 2 3

közalkalmazotti jogviszony megbízási jogviszony közfoglalkoztatási jogviszony

jogviszonyt szabályozó jogszabály a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény”

7. Az alapító okirat záró rendelkezése - mely a módosított okiratban a 7. pontja alatt szerepel – helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. Záró rendelkezés Jelen alapító okiratot 2015. július 1. napjától kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a költségvetési szerv 2013. június 18. napján kelt alapító okiratát visszavonom.” Jelen módosító okiratot 2015. július 1. napjától kell alkalmazni.

Kelt: Sárvár, 2015. április

/:Kondora István:/ polgármester

/:dr. Szijártó Valéria:/ jegyző

Okirat száma: 2457-4/2015.

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (2) bekezdése alapján a Sárvári Vármelléki Óvoda alapító okiratát a következők szerint adom ki:

1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 1.1.

A költségvetési szerv megnevezése: Sárvári Vármelléki Óvoda

1.2 A költségvetési szerv székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület 11. 1.2.2. telephelye: telephely megnevezése 1

telephely címe 9600 Sárvár, Szatmár utca 20 .

2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1.

A költségvetési szerv alapításának dátuma: 2004.01.01.

2.2.

A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv

2.2.1. megnevezése: Sárvár Város Önkormányzata 2.2.2. székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület utca 2. 2.3.

1

A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szervének megnevezése Vármelléki Óvoda

székhelye 9600 Sárvár, Várkerület 11.

3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.1.

A költségvetési szerv irányító szervének/felügyeleti szervének

3.1.1. megnevezése: Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete 3.1.2. székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület utca 2.

4. A költségvetési szerv tevékenysége 4.1.

A költségvetési szerv közfeladata:

A nevelési oktatási intézmény a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § (1) bek. a) és r) pontjaiban meghatározott feladata: óvodai nevelés és a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése. 4.2. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása:

1

szakágazat száma 851020

szakágazat megnevezése Óvodai nevelés

4.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége:

4.3.1. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (1) bek. alapján az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden a felvételi körzetben található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. 4.3.2. Az intézmény fentieken túl: A. Főzőkonyhát működtet, amellyel biztosítja az óvodások, a felnőttek munkahelyi étkeztetését, valamint a munkahelyi vendéglátást. B. Óvodai fejlesztő programot szervez. C. Egyéb oktatást kiegészítő tevékenységet lát el: a fenntartó egyetértésével pályázatokon való részvétel, együttműködés az intézményt segítő alapítványokkal. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: 4.4.

1

kormányzati funkciószám 091110

2

091120

3 4 5

091140 096015 096025

kormányzati funkció megnevezése Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működési feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

4.5. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe:

Az intézmény alapfeladatát Bögöt, Porpác és Sitke Községek vonatkozásában Sárvár Város Önkormányzata, valamint Bögöt, Porpác és Sitke Községek Önkormányzata között létrejött feladat-ellátási szerződés alapján látja el. A felvételi körzethatárokat rugalmasan kell értelmezni az óvodák feltöltöttségére való tekintettel. A nem Sárváron, Bögötön, Porpácon és Sitkén élő óvodáskorú gyermekeket csak a fenntartó engedélyével lehet felvenni.

5. A költségvetési szerv szervezete és működése 5.1. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje:

A köznevelési intézmény vezetőjét Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő–testülete pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. /X. 8./ Korm. rendelet 5. §- a, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § (1) és (7) bekezdése, 83.§ (2) – (4) bekezdése alapján öt évre bízza meg. 5.2. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya:

foglalkoztatási jogviszony 1 2 3

közalkalmazotti jogviszony megbízási jogviszony közfoglalkoztatási jogviszony

jogviszonyt szabályozó jogszabály a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény

5.3. A költségvetési szerv szervezeti felépítése és működése:

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelő- testület fogadja el és módosítja. A módosítás a szükséges változásoknak megfelelően folyamatosan történik. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és annak módosításai azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A fenntartó ellenőrzi az intézmény Szervezeti és Működési Szabályát.

6. A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések 6.1. A köznevelési intézmény fenntartójának

6.1.1. megnevezése: Sárvár Város Önkormányzata 6.1.2. székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület utca 2. 6.2. A köznevelési intézmény

6.2.1. típusa: óvoda

6.2.2. alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: óvodai nevelés, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése 6.2.3. gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Az intézmény gazdálkodásával összefüggő feladatokat – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. /XII. 31./ Korm. rendelet 10. §. /4/ bekezdése alapján kötendő munkamegosztási megállapodásban rögzített módon – a Városgazdálkodás – Sárvár (9600 Sárvár, Széchenyi utca 7.) látja el. 6.3. A köznevelési intézmény tagintézménye:

1

tagintézmény megnevezése Sárvári Vármelléki Óvoda Sitkei Tagóvodája

tagintézmény címe 9671 Sitke, Petőfi Sándor utca 29.

6.4. A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám a

köznevelési intézmény 6.4.1. székhelyén: 300 fő 6.4.2. tagintézményében:

1

tagintézmény megnevezése Sárvári Vármelléki Óvoda Sitkei Tagóvodája

maximális gyermek-, tanulólétszám 30

6.5. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon:

ingatlan címe

ingatlan ingatlan helyrajzi hasznos száma alapterülete (m2)

sárvári 1349 sárvári 2 9600 Sárvár, Szatmár utca 20. 1105/5 9671 Sitke, Petőfi Sándor utca sitkei 3 29. 33 1 9600 Sárvár, Várkerület 11.

1343,81 2100 210

vagyon feletti rendelkezés joga vagy a vagyon használati joga Sárvár város Önkormányzata Sárvár város Önkormányzata Sitke Község Önkormányzata

az ingatlan funkciója, célja óvoda óvoda óvoda”

7. Záró rendelkezés Jelen alapító okiratot 2015. július 1. napjától kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a költségvetési szerv 2013. június 18. napján kelt alapító okiratát visszavonom.

Kelt: Sárvár, 2015. április

/:Kondora István:/ polgármester

/:dr. Szijártó Valéria:/ jegyző

Sárvár Város Önkormányzata Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Humánpolitikai Iroda 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Tel.: 95/523-160 ___________________________________________________________________________

Tájékoztató a Vármelléki Óvoda Alapító Okiratának módosításáról

Humán Erőforrás Bizottság 50/2015. (IV.09.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek, hogy a Vármelléki Óvoda 48/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az 1. melléklet szerinti tartalommal hagyja jóvá, a Vármelléki Óvoda Alapító Okiratát egységes szerkezetben a 2. melléklet szerinti tartalommal adja ki. A képviselő-testület hatalmazza fel a polgármestert a Módosító Okiratban foglalt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat aláírására. Jogi és Ügyrendi Bizottság 33/2015. (IV.09.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi és Ügyrendi Bizottsága javasolja a képviselő-testületnek, hogy a Vármelléki Óvoda 48/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító Okiratot a határozati javaslat 1. melléklete szerinti tartalommal hagyja jóvá, a Vármelléki Óvoda Alapító Okiratát egységes szerkezetben a határozati javaslat 2. melléklete szerinti tartalommal adja ki. A képviselő-testület hatalmazza fel a polgármestert a Módosító Okiratban foglalt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat aláírására.

Sárvár, 2015. április 15. Erdős Katalin sk. irodavezető

5./ Napirendi pont Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Iroda 9600 Sárvár, Várkerület u. 2. Telefon: 95/523-130

ELŐTERJESZTÉS Tisztelt Képviselő-testület! Átfogó értékelés Sárvár Város Önkormányzata 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 96. § (6) bekezdése szerint a települési önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-ig átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. Az átfogó értékelés tartalmi követelményeit a 149/1997. (IX.10.) Korm. rend. (továbbiakban: Gyer.) 10. számú melléklete tartalmazza. A gyermekvédelem rendszere több alrendszerből tevődik össze, mely kettős funkcióval bír. Egyrészt a pénzbeli és természetbeni ellátásokon, továbbá a gyermekjóléti alapellátásokon keresztül segíti a gyermekek családban történő nevelkedését, másrészt a gyermekvédelmi szakellátás útján otthont nyújt a családjukból kiemelt gyermekek számára. A gyermekek fizikai és szellemi érettségük hiánya következtében fokozott védelmet igényelnek. Kiemelt feladat a gyermekek harmonikus testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését mindenekelőtt saját családjukban biztosítani, illetve az onnan kiemelt gyermekek otthonukba történő visszahelyezését elősegíteni. Természetesen ezen célok megvalósítása során a hatósági és egyéb gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételén túl a szülők is kiemelt szereppel bírnak. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat, amely a különleges védelemre szoruló gyermekek érdekeit óvja szükség esetén hatósági eszközökkel is. Önkormányzatunk gazdasági, anyagi lehetőségeihez képest különös figyelmet fordít a mindennapi megélhetést szolgáló szociális és gyermekvédelmi ellátásoknak a támogatásra rászorulók részére történő biztosítására. 1. Sárvár demográfiai mutatói Állandó lakosság összesen 2014. december 31-én: 14.932 fő. 1. táblázat: A sárvári lakosság nemek szerinti összetétele 2008-2014. év férfi (fő) nő (fő) összesen (fő) 2014. 7 199 7 733 14 932 2013. 7 207 7 804 15 011 2012. 7 261 7 834 15 095 2011. 7 321 7 880 15 201 2010. 7 383 7 930 15 313 2009. 7 437 7 978 15 415 2008. 7 433 8 006 15 439

Forrás: KSH.

1. diagram: A sárvári lakosság számának alakulása 2008-2014.

lakosság számának alakulása 15 500 15 439 15 415 15 400

15 313

15 300

15 201

15 200

15 095

15 100 15 000

15 011 14 932

lakosság száma (fő)

14 900 14 800 14 700 14 600 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.

Forrás: KSH. 2. táblázat: A sárvári lakosság korosztályonkénti megoszlása 2008-2014. 0-18 éves (fő) 19-60 éves 61-100 éves év (fő) (fő) férfi nő férfi nő férfi nő 2014. 1 291 1 199 4 482 4 522 1 426 2 012 2013. 1 303 1 207 4 555 4 656 1 349 1 941 2012. 1 332 1 232 4 594 4 719 1 335 1 883 2011. 1 380 1 274 4 692 4 843 1 249 1 763 2010. 1 412 1 314 4 763 4 882 1 208 1 734 2009. 1 432 1 348 4 834 4 920 1 171 1 710 2008. 1 435 1 384 4 854 4 942 1 144 1 680 Forrás: KSH. 3. táblázat: A sárvári 0-18 éves korosztály megoszlása 2008-2014. 0-3 éves (fő) 4-6 éves (fő) 7-14 éves (fő) 15-18 éves év (fő) férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2014. 260 231 225 205 539 508 267 255 2013. 248 225 228 210 533 499 294 273 2012. 253 233 235 223 519 484 325 292 2011. 290 261 206 199 527 501 357 313 2010. 290 271 211 171 543 532 368 340 2009. 289 262 202 189 582 548 359 349 2008. 277 267 202 188 614 585 342 344 Forrás: KSH. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása

A Gyvt. 14. § (2) bekezdése szerint a gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A Gyvt. 16. § (1) bekezdés a), b) pontja alapján a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő-testülete és a gyámhatóság gyakorolja. 2. 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása a jegyző hatáskörébe tartozik. A Gyvt. 19. § (1) bekezdése alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult az e törvényben meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, természetbeni támogatásnak, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelem elutasítására a 2014. évben nem került sor. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot megállapító határozatban a 2-5 év közti életkorú gyermekek esetében a jegyző tájékoztatást nyújtott az óvodáztatási támogatás igénylésének lehetőségéről, feltételeiről és módjáról. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény első alkalommal történő megállapításakor – erre irányuló kérelem esetén – a határozat egy példányát meg kellett küldeni a kérelemben megjelölt, a gyermek étkeztetését biztosító intézmény számára. 4. táblázat: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek adatai 20082014. rendszeres családok gyermekvédelmi száma év kedvezményben részesülők száma 2014. 319 158 2013. 290 142 2012. 278 145 2011. 274 143 2010. 349 182 2009. 272 131 2008. 239 101 Forrás: A Hatósági Iroda nyilvántartása. A táblázat alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült gyermekek száma a 2013. évről a 2014. évre 29 fővel növekedett. 2. diagram: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek és az érintett családok számának alakulása 2008-2014. 400 349 350

319 290

300

278

274

272 239

250 200

182 158

142

145

143

családok száma

131

150

101

100 50 0 2014.

2013.

2012.

2011.

2010.

2009.

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma

2008.

Forrás: Hatósági Iroda nyilvántartása. A Gyvt. 20/A. § alapján a települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, akinek a jogosultsága tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. A támogatás esetenkénti összege a 2014. évben gyermekenként 5 800 Ft volt. 2014. augusztus hónapban természetbeni támogatásként 124 család 228 kiskorú és 15 nagykorú gyermeke, míg november hónapban természetbeni támogatásként 96 család 186 kiskorú és 12 nagykorú gyermeke részesült a fenti támogatásban, azaz a 2014. évben összesen e jogcímen 441 fő esetében 2.557.800 Ft támogatás került folyósításra. 2.2. Óvodáztatási támogatás A Gyvt. 20/C. §-a alapján az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. A gyámhatóság az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát – kérelmére – annak a szülőnek állapítja meg, a) akinek gyermeke halmozottan hátrányos helyzetű, és b) akinek gyermeke legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig (tárgyév augusztus 31-ig), amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint rendszeresen jár óvodába. A Gyvt. alapján halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakókörülmény) legalább kettő fennáll. A gyámhatóság az óvodáztatási támogatást első alkalommal, ha az óvodáztatási támogatásra való jogosultság jogerős megállapítására a) az előző év december 5-e és a tárgyév június 4-e között kerül sor, a tárgyév június hónapjában, b) a tárgyév június 5-e és a tárgyév december 4-e között kerül sor, a tárgyév december hónapjában folyósítja. Az első alkalmat követően a települési önkormányzat jegyzője a gyermek óvodai nevelési jogviszonyának fennállásáig június és december hónapban további óvodáztatási támogatást folyósít a szülőnek, ha a) a gyermek továbbra is halmozottan hátrányos helyzetűnek minűsül, és b) a szülő a gyermek külön jogszabály szerinti rendszeres óvodába járásáról gondoskodik. A Gyvt. alapján az óvodáztatási támogatás feltételeiről a potenciálisan érintett jogosulti kör számára, meghatározott életkorú gyermekek esetében – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása során – a jegyző előzetes tájékoztatást nyújtott.

A támogatás összege gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követően esetenként és gyermekenként tízezer forint. A támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek Gyvt. 67/A. §-a szerinti halmozottan hátrányos helyzetének az első alkalommal folyósított óvodáztatási támogatás esetén a kérelem benyújtásának időpontjában, a további óvodáztatási támogatás esetén a tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév május 5-én, a tárgyév december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév november 5-én fenn kell állnia. A 2014. év júniusában 5 gyermek részére 50.000 Ft, decemberben 2 gyermek részére 20.000 Ft óvodáztatási támogatás került kiutalásra. 2.3. Önkormányzati segély 2014. január 1. napjától a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt. Az Ör. 15. § (2) bekezdés alapján a polgármester a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapíthat meg. Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. Az önkormányzati segély megállapításánál figyelembe vehető, az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, egyedül élő esetén a 200%-át, a gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetén a 200%-át. Az önkormányzati segélyt a rászorultsághoz igazodóan esetenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200%-áig terjedő összegben lehet kérelemre és hivatalból is megállapítani.

5. táblázat: Önkormányzati segélyben részesült gyermekek adatai 2014. év 2014.

Önkormányzati segélyben részesült gyermekek száma (fő)

248

Esetek száma (eset)

648

Éves előirányzat (Ft)

10.000.000

Felhasznált összeg (Ft)

2.937.000

6. táblázat: Önkormányzati segélyben részesült gyermekek adatai esetszám alapján 2014. Alkalmak Esetek száma: 648 eset száma 85 gyermek 85 eset 1 alkalom 35 gyermek 70 eset 2 alkalom 30 gyermek 90 eset 3 alkalom 89 gyermek 356 eset 4 alkalom 7 gyermek 35 eset 5 alkalom 2 gyermek 12 eset 6 alkalom Forrás: Hatósági Iroda nyilvántartása. A 2014. évben a gyermekek jogán megállapított önkormányzati segély mértéke esetenként 4 000 – 16 000 Ft közötti, a folyósított összeg mindösszesen 2.937.000 Ft volt. 2.4. Tanévkezdési támogatás A Gyvt. felhatalmazása alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. Az Ör. 18/A. §-a alapján a polgármester tanévkezdési támogatásban részesíti a tárgyév szeptember hónapban általános iskolai tanulmányokat kezdő vagy folytató általános iskolai tanulói jogviszonyban álló gyermeket, feltéve, hogy a családban az 1 főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj minimum legkisebb összegének 250 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő esetében a 300 %-át nem haladja meg. A támogatás mértéke gyermekenként, tanévenként 4 000 Ft. A támogatás célja, hogy az önkormányzat a gyermeket gondozó család számára a tanévkezdéssel szükségszerűen együtt járó többletkiadásokhoz szociális és gyermekvédelmi szempontból segítséget támogatást nyújtson. A 2014. évben 167 gyermek részesült tanévkezdési támogatásban, összesen 668.000 Ft összegben. 2.5. A gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok A Gyvt. 151. § (5) bekezdése szerint gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, ac) 1–8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)–ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként (a továbbiakban: normatív kedvezmény) kell biztosítani. A 2014. évben a gyermekétkeztetés során normatív kedvezményben összesen 471 gyermek részesült.

Ebből 28 bölcsődés (ebből 50 %-os kedvezményben három- vagy többgyermekes család gyermekeként 10 fő, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekként 2 fő, 100 %-os kedvezményben 16 fő részesült), 206 óvodás, 237 általános iskolai tanuló volt. A Petőfi Úti Óvodában összesen 100 gyermek (ebből 50 %-os kedvezményben három- vagy többgyermekes család gyermekeként 50, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekként 10, 100 %-os kedvezményben 40 esetben), a Vármelléki Óvodában 106 gyermek (ebből 50 %-os kedvezményben három- vagy többgyermekes család gyermekeként 56, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekként 8, 100 %-os kedvezményben 42 esetben) részesült normatív kedvezményben. A Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskolában 95 fő (ebből 50 %-os kedvezményben háromvagy többgyermekes család gyermekeként 33, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekként 11, 100 %-os kedvezményben 51 esetben) részesült normatív kedvezményben. A Sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskolában 96 fő (ebből 50 %-os kedvezményben háromvagy többgyermekes család gyermekeként 42, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekként 9, 100 %-os kedvezményben 45 esetben) részesült normatív kedvezményben. A Szent László Katolikus Általános Iskolában összesen 46 fő (ebből 50 %-os kedvezményben három- vagy többgyermekes család gyermekeként 34, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek nem volt, 100 %-os kedvezményben 12 esetben) részesült normatív kedvezményben. A normatív kedvezményben részesült gyermekek száma az előző időszak adataihoz képest (541 fő) csökkent. 7. táblázat: A normatív kedvezményben részesülők adatai 2014. (1) Intézmény neve

(2) 50 %-os normatív kedvezményben részesülők (eset)

(2)-ből:

(2)-ből:

(3)

(4)

Nagycsaládos (eset)

Tartós beteg (eset)

100 %-os normatív kedvezményben részesülők (eset)

Összesen (fő)

Városi Bölcsőde

12

10

2

16

28

Petőfi Úti Óvoda

60

50

10

40

100

Vármelléki Óvoda

64

56

8

42

106

Szent László Katolikus Általános Iskola Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola Sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskola

34

34

-

12

46

44

33

11

51

95

51

42

9

45

96

Forrás: az intézmények és a Városgazdálkodás Sárvár adatszolgáltatása E támogatás jelentős segítséget nyújt a rászoruló családok mindennapi kiadásainak fedezéséhez, hiszen a családok havi bevételéből jelentős részt tesz ki az élelmezési költségek megfizetése. A támogatás igénybevétele mellett a gyermekek napközbeni élelmezése, meleg

étellel való táplálása kedvezményesen, vagy térítésmentesen biztosított volt a tárgyidőszak során.

3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások a Gyvt. 15. § (2) bekezdése szerint: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. Az önkormányzat képviselő-testülete a gyermekjóléti alapellátások (Gyvt. 38-42. §) keretében gyermekjóléti szolgálatot működtet, a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása érdekében bölcsődét tart fenn. 3.1. Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális, személyes, szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését (Gyvt. 39. § (1)). A gyermekjóléti szolgáltatás gyermekjóléti szolgálat működtetésével biztosított. A gyermekjóléti szolgálat szervezeti kerete: A Gondozási és Családsegítő Központnak szakmailag önálló egysége. Személyi feltételek: A Gyermekjóléti Szolgálat heti 40 órában 3 fő szakképzett családgondozóval látja el feladatait. A családgondozók az alábbi képesítéssel rendelkeznek: 2 fő családgondozó, 1 fő vezető. A szolgáltatás célja, hogy a rászoruló gyermekek és családjaik a lakóhelyükön kaphassák meg azt a támogatást és segítséget, mely a gyermekek jólétéhez szükséges. A gyermekjóléti szolgáltatás a szociális munka módszereivel gondozási, koordinációs feladatokat lát el. A gyermekjóléti szolgáltatásban dolgozó családgondozók legjobb tudásuk szerint az etikai elvek, normák betartásával járulnak hozzá a gyermekek jólétét szolgáló módszerek kialakításához és megvalósításához. Munkájuk során a hatósági szerepkört elkerülve, és a kompetencia határokat betartva, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet, valamint a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII.17.) Korm. rendelet alapján végzik. A gyermekjóléti szolgálat szakmai munkája 3.1.1. Szolgáltatási feladatok:

a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, c) alapellátásban való gondozás d) védelembe vételi javaslat készítése e) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási – nevelési tervét, f) védelembevétel keretében való gondozás g) helyettes szülő keresése, h) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatainak ellátását, i) felkérésre környezettanulmányt készítése, j) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, k) felkérésre vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit.

3.1.2. Észlelő, jelzőrendszer működtetése A Gyermekjóléti Szolgálat veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszert működtet. Tagjai: védőnői szolgálat, házi gyermekorvosok, városi bölcsőde, családsegítő szolgálat, városban működő oktatási-nevelési intézmények gyermek és ifjúságvédelmi felelősei, rendőrség, nevelési tanácsadó, egyház, hivatásos pártfogó, járásbíróság. A jelzőrendszer tagjai kötelesek írásban jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálat felé, ha a gyermek veszélyeztetettségét észlelik. A szolgálat folyamatosan kapcsolatot tart a jelzőrendszer tagjaival esetmegbeszélések, esetkonferenciák, szakmaközi megbeszélések formájában. A megbeszéléseken feltárják a veszélyeztetettséget előidéző okokat és ezek megoldására közösen tesznek javaslatot. A gyermekjóléti szolgálat fontos feladata, az intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. A jelzőrendszer tagjai kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése érdekében.

8. táblázat: A Gyermekjóléti Szolgálathoz érkező jelzések 2014. Honnan jött a jelzés? Esetek száma: egészségügyi szolgáltató

5

állampolgár

11

köznevelés intézmények

13

gyámhivatal

10

rendőrség

8

Összesen:

47

Forrás: Gondozási és Családsegítő Központ.

3.1.3. Alapellátásban történő gondozás Önkéntességi alapon létrejövő családgondozás az alapellátás. A szülők és gyermekeik szabad akaratukból szerződéskötés után veszik igénybe ezt az ellátási formát. Az alapellátásba vételre az észlelő-jelzőrendszer jelzései, önként jelentkezés, illetve a szolgálat tudomására jutott családok esetében kerül sor. Az alapellátásban való gondozás az elfogadás után mindkét fél részére kötelező. Az alapellátás célja, hogy a szülőkkel, a gyermekekkel együttműködve megpróbálják megszüntetni a veszélyeztetettséget fenntartó okokat. Az alapellátásban való gondozás során feltárásra kerül a család diszfunkciós működése. A családgondozó és a család (szülők, gyermekek együttesen az elkészült gondozási tervben foglaltak alapján) együttesen próbálnak megoldást találni a felmerült problémákra. Optimális esetben az alapellátásban való gondozás fél év időtartamig tart, amikor megtörténik a felülvizsgálat és közösen döntenek az érintett felek arról, hogy befejeződjék a gondozás, vagy tovább folytatódjék az alapellátás vagy a védelembevétel kezdeményezésére kerüljön sor. 3.1.4. Védelembe vétel keretében való gondozás Védelembe vételre akkor kerül sor, ha a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátás önkéntes igénybe vételével megszüntetni nem lehet, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben védelembe vétellel biztosítható. Szükség esetén a családgondozó megteszi a gyermek védelembe vételére irányuló javaslatát. Ezt követően a gyámhivatali ügyintéző tárgyalást tart. A tárgyaláson az ügyintéző ismerteti a védelembe vétel okát és tényét, valamint felkéri a családgondozót, hogy jogerőre emelkedést követően 15 napon belül készítse el a gondozási-nevelési tervet védelembevétel esetén. A védelembe vétel megtörténtével megkezdődik a családgondozás. Az alapellátásban nyújtott családgondozástól annyiban különbözik ez a gondozási forma, hogy a szülő kötelezve van a gyámhivatali határozat által arra, hogy a gyermekét veszélyeztető tényezőket megszüntesse. Az intenzív családgondozás felülvizsgálatára egy év múlva kerül sor. Amennyiben ezen idő alatt nem történik jelentős javulás, egyéb gyermekvédelmi intézkedést kell kezdeményezni. 3.1.5. Átmeneti nevelésben lévő gyermekek vérszerinti családjában végzett családgondozás A 2014-es év során 6 család vonatkozásában került sor családgondozásra, amely 12 gyermeket érintett, akik gyermekotthonban, illetve nevelő szülőnél nevelkednek. A gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást végez a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján. A nevelésbe vétel időtartama alatt folyamatosan kapcsolatot tartanak a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat, illetve a TEGYESZÁ családgondozójával. A Szolgálat nagy erőfeszítést tesz a szülő és gyermek kapcsolatának rendezésében. A hatékony munka során a családgondozóknak sikerült elérnie egy eset kivételével, hogy a szülő tőle elvárható módon mindent megtegyen annak érdekében, hogy a gyermekével való érzelmi kapcsolat fennmaradjon. A gondozott eseteket tekintve egy családnál van remény arra, hogy a szülő alkalmassá váljon gyermekei visszafogadására, családban történő nevelésüknek biztosítására. 3.1.6. Helyettes szülői ellátás szervezése Fontos feladatnak a tartja a gyermekjóléti szolgálat, hogy helyettes szülői feladatok ellátására alkalmas személyt találjon, ennek érdekében széles körben tájékoztatja a lakosságot a sárvári

újságban megjelenő hirdetés, valamint szórólap formájában. 3.1.7. Várandós anyák védelme 2014-ben a szolgálat 3 válsághelyzetben lévő kiskorú várandós anyát gondozott. Segítették őket születendő gyermekeik családi jogállásának tisztázásában, illetve a gyermek után járó támogatások megigénylésében. E tekintetben szoros együttműködés jellemzi a családgondozást a Védőnői Szolgálattal. Fontos a folyamatos kontroll és a közös családlátogatások. 9. táblázat: A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenysége 2014. Alapellátásban való gondozás

Védelembevétel keretében való gondozás

Gyermek 78 15 Család 44 13 Forrás: Gondozási és Családsegítő Központ.

Nevelésbe vett

12 6

összesen

105 63

3.1.8. A Gyermekjóléti Szolgálat egyéb tevékenységei 3.1.8.A. ruhagyűjtés 3.1.8.B. adományok felkutatása, eljuttatása a rászorulóknak Karácsony előttt 45 gyermekes család kapott nagy értéká élelmiszer csomagot helyi vállalkozók felajánlásából. 3.1.8.C. Nyári ingyenes étkeztetés A nyár folyamán az előző évekhez hasonlóan, ismét lehetőség volt 9 héten keresztül, két turnusban, összesen 65 gyermek számára ingyenes étkeztetésre. 3.1.8.D. kézműves foglalkozások A szolgálat szabadidős tevékenységként havi rendszerességgel kézműves foglalkozást szervez. Programjaik többek között a néphagyományokra épülnek, ünnepekhez kötődnek, ehhez kapcsolják a különböző kreatív tevékenységi köröket. A gyermekek az ünnepekre saját kézzel készített meglepetéseket, ajándékokat készítenek. A foglalkozásokhoz szükséges alapanyagok biztosítása céljából minden év elején pályázatot nyújtanak be alapítványokhoz. A foglalkozások célja a gyermekek kreativitásának fejlesztésén túl a kellemesen eltöltött, tartalommal megtöltött szabadidős tevékenységek. 3.1.8.E. Nyári játszóház Szünidei gyermekfelügyelet keretében nyári játszóház szervezése a szolgálat ellátási területén, elsősorban 1-5. osztályos gyermekek részére. A játszóházban játék lehetőségek, emlékezet-, figyelem- és gondolkodást fejlesztő játékok, kézműves foglalkozások sporttevékenységek közül választhatnak a gyermekek. A nyár folyamán 62 gyermek nyári felügyeletét biztosította a szolgálat. Számos érdekes és motiváló foglalkozással tették lehetővé, hogy a gondjainkra bízott gyermekek jól érezhessék magukat, és élményekkel térjenek haza. A kézműves foglalkozások, sport tevékenységek, előadások mellett nagy teret engedtek a szabad játéknak, hogy önfeledt élvezhessék a nyarat, a vakációt. Előző évek hagyományainak megfelelően kirándulni is elvitték a gyermekeket, a büki

Napsugár játszó parkban töltöttek egy napot. 3.1.8.F. Gyermekjóléti szolgálat gondozásában lévő gyermekek részére szervezett programok A gyermekjóléti szolgálat gondozásában lévő, 25 gyermekeket egy Fertő tó és Sopron környéki kirándulásra vitték el. A nyár folyamán a közösségi szolgálatot teljesítő 8 diák 10 tanulót korrepetáltak.

3.1.9. A gyermekjóléti szolgálat által jelzett problémák A statisztikai adatok alapján 2014-ben első helyet foglalnak el a családok életében a gyermekneveléssel kapcsolatos problémák. Ezt követi az anyagi nehézség, családi konfliktusok. Ilyenkor elsősorban a szülők között folynak viták, de gyakran a gyermekek válnak másodlagos áldozatokká. Korunk társadalmának szintén gyakori problémája a drog- és alkoholfogyasztás egyre nagyobb számban való előfordulása. Ennek kiszűrése és megelőzése érdekében a szolgálat havi rendszerességgel részt vesz a Rendőrség által koordinált prevenciós ellenőrzésekben, melynek célja a 18. életévüket be nem töltött személyek alkohol-, és drogfogyasztásának visszaszorítása. Több alkalommal tapasztalták, hogy fiatalkorúak éjszakába nyúlóan tartózkodnak felügyelet nélkül szórakozóhelyen, illetve szeszes italt fogyasztanak. December hónapban két fiatalkorú került gondozásba az ellenőrzés következtében. A szociális munkában alapvető érték az együttműködés. Ez a gyakorlatban akként valósul meg, hogy az újonnan felmerülő eseteket team munka formájában megtárgyalják, majd a gyermekjóléti szolgálat vezetője, mint szakmai vezető a család gondozására kijelöli a felelős személyt. Minden hét első napján a gyermekjóléti szolgálat eseti megbeszélést tart, melynek során a folyamatban lévő ügyek részletes ismertetése és megbeszélése történik. Ennek alkalmával a családgondozók ismertetik az általuk gondozott családok aktuális helyzetét. Az egyes esetek megfelelő kezelésére és koordinációjára a munkatársak közös összedolgozása és a vélemények, tapasztalatok cseréje által keresnek megoldást találni, melynek célja a gyermek mindenekfelett álló érdekének megvalósítása. A gyermekjóléti szolgálatnak nagy szüksége lenne egy olyan átmeneti lakhatást biztosító lakásra ahol a gyermekes családok 30 maximum 60 napig lakhatnának a gyermekjóléti szolgálat szigorú felügyelete mellett. 3.2. Gyermekek napközbeni ellátása (bölcsődei ellátás) A bölcsődék működését a Gyvt. és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet határozza meg. A sárvári Városi Bölcsőde működési köre Sárvár város közigazgatási területe. A sárvári Városi Bölcsődében a férőhelyek száma 66 fő. Csoportszobák száma 5. 2014-ben a lehetséges gondozási napok száma 14.586 nap, a teljesített gondozási napok száma 10.050 nap volt. A nyitvatartási napok száma 221 nap volt. A bölcsődébe jelentkezett, de fel nem vett gyermek a tavalyi évben nem volt. A bölcsődét igénybevevő gyermekek száma a 2014. évben összesen 101 fő volt. Óvodába 48 fő távozott. 2014. május 31-én 65 fő volt a beíratott kisgyermekek száma. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 16 gyermek részesült. Tartósan beteg gyermek 2 fő, 3 vagy több gyermekes család gyermeke 10 fő volt.

Sárvár Város Önkormányzata a 2014. évben 18 millió Ft támogatást nyújtott a bölcsőde működéséhez. A gondozási díj a tavalyi évben 210 Ft/fő/hó volt, ebből 1.360.520 Ft bevétele származott az intézménynek. A Bölcsőde alapítványa a bölcsődét játékokkal és mesekönyvekkel támogatta. Az intézményben a gyermekek étkeztetését saját konyhával látják el. 2014-ban az étkezési térítési díj mértéke 438 Ft/fő/nap volt. A tartósan beteg gyermek 2 fő, 3 vagy több gyermekes család gyermeke 10 fő 50% kedvezményben részesültek. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek (16 fő) 100% normatív kedvezményben részesültek. A bölcsőde személyi és tárgyi feltételei: A bölcsődében 21 dolgozó biztosítja a szakmai munka feltételeit: 1 fő bölcsődevezető, 6 fő szakgondozónő, 6 fő kisgyermeknevelő, 1 fő gazdasági ügyintéző, 1 fő szakácsnő, 2 fő konyhalány, 4 fő technikai dolgozó. A bölcsődében a kisgyermeknevelők szakképzettek, 5 fő közülük felsőfokú szakképesítéssel, 1 fő diplomával rendelkezik. A kisgyermeknevelők folyamatosan vesznek részt továbbképzéseken, így teljesítve az előírt kredit pontok megszerzését. A bölcsőde pavilon jellegű, három egységben öt csoportszoba működik. A bölcsőde tárgyi feltételei: a szobák méretei megfelelnek az előírtaknak, eleget tesznek 4m2/fő alapterületnek. A szobákból ráccsal ellátott üveg ablakú ajtó nyílik a fürdőszobába, itt foglal helyet a 2 db kisméretű WC, 2 db mosdó, 2db pelenkázó, 2db gyermekfürösztő zuhanyozótálca. Gyerekmagasságban, jellel ellátott falon vannak a törülközők, fésűk, fogmosó poharak és fogkefék. A kisgyermeknevelők sokat fáradoznak, hogy otthonos, barátságos környezetet alakítsanak ki a kicsik számára. Ehhez kellékeket, eszközöket a bölcsőde biztosít. A szobák padlózata linóleummal van borítva, melyre színes, vidám, hőszigetelt szőnyegek vannak terítve. A világítás természetes fénnyel valósul meg. Az ablak mellvéd magassága 0,8 m. Előttük a radiátorok faburkolattal ellátottak. Ezen az oldalon, az ablakok folytatásában lévő dupla ajtón közvetlenül a játszóudvarra lehet jutni. A falat körben 1,30 m magasan mosható faburkolat borítja. A bútorzat balesetmentesen, a gyerekek életkorának megfelelően van elhelyezve. A szobák az adott életkornak megfelelően vannak felszerelve játékkészlettel, új, korszerű bútorzattal. A játékok egy része nyitott polcokon, fajtánként csoportosítva, a gyerekek számára elérhető helyen találhatóak. A játékkészletet folyamatosan cserélik, frissítik. A kisgyermekek életkoruknak megfelelő, korszerű, egészséges élelmezésben részesülnek. A korszerű táplálkozási elveknek és konyhatechnikai eljárásoknak, a korosztály élelmezési-, és nyersanyagnormáinak figyelembe vételével a bölcsődevezető, az élelmezésvezető közösen állítják össze az étlapot. Az étrend tervezésekor figyelembe veszik, hogy az ajánlott napi energia és tápanyag tartalom 75%-a a bölcsődében biztosítva legyen. Mindig törekednek arra, hogy az étrend változatos, idényszerű, ízvilágban összehangolt, és az önálló étkezésre nevelés szempontjából is kielégítő legyen. A bölcsőde mosókonyháján ágyneműhuzatot, textilpelenkákat, asztalterítőket, előkéket, felnőtt törülközőket és a konyhai dolgozók ruházatát tisztítják.

A bölcsődét szép, tágas játszóudvar övezi, eleget téve a 10m2/fő alapterületi előírásnak, biztosítva ezzel a gyermekek szabad levegőn való játszását, mozgását. Az udvart fémkerítés övezi, melynek magassága 2,00 m, a függőleges pálcatávolság 7 cm, az előírásoknak megfelelő. Belülről még sövény is véd a por és a zaj ellen. Minden játszóudvarhoz tartozik terasz, homokozó, füves terület, és a gyerekek életkorának megfelelő kerti játék. A homokozó szélvédett, félárnyékos helyen, jól megközelíthető helyen van. Bőséges homokozójátékkal (vödör, szita, lapát, formák) játszhatnak a gyerekek. A technikai személyzet a homokozót naponta átlapátolja, és locsolja, homokját évente cseréli. A füves terület a játszókertben mindenhol sík. A bölcsődében folyamatosan igyekeznek újabb udvari játékokat beszerezni, illetve a meglévőket karbantartani. A régi fém játékok mellett, van már néhány új EU szabványnak megfelelő játék is. Egyéb mozgásfejlesztő játékok (kismotorok, háromkerekű biciklik, rollerok, csúszda, labdák) bőséges mennyiségben állnak rendelkezésre. A bölcsőde célja, hogy a szülőkkel szorosan együttműködjön a közös nevelési elvárások megvalósításáért, minden feltételt megteremtve a gyermekek testi és pszichés fejlődéséért. Fontosnak érzik, hogy a gyermekek a szüleiktől távol jó hangulatban, aktívan, vidáman töltsék az időt. Az intézmény szeretetteljes, biztonságérzetet nyújtó, érzelmekben gazdag bölcsődei életet teremt a gyermekek számára. A nevelés családias, derűs, nyugodt légkörben folyik, biztosítva a gyermekek fizikai, szellemi és lelki fejlődését. A gondozási műveletek célja, hogy a kisgyermekek testi, lelki és biológiai szükségleteinek az ellátásával jó közérzetet biztosítsanak. Érzelmi fejlődésük érdekében derűs, nyugodt légkört teremtsenek, törekedve a kisgyermek és kisgyermeknevelők közötti szeretetteljes viszony kialakítására. Megteremtik a gyermekek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségét. Ügyességüket nyomdázás, gyurmázás, festés és egyéb kreatív tevékenységek keretében fejlesztik. Beszédfejlődésüket mondókákkal, énekekkel, mesékkel, bábozással mozdítják elő. A kisgyermekek hétköznapjait nagyon sok ünnep színesíti és a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt fektetnek. A bölcsődében a következő alkalmakat ünnepelik meg: farsang, húsvét, madarak és fák napja, anyák napja, gyermeknap, ballagás, Mikulás, karácsonyvárás, és a három éves születésnapok. Az édesanyákat minden évben a gyerekek saját készítésű ajándékkal és verssel, énekkel lepik meg. Kedvelik a szülők a kézműves délutánjaikat, melyek ünnepekhez kötődnek, együtt alkot a család a kisgyermeknevelőkkel. Igen bensőséges, meghitt hangulatúak ezek a közös délutánok, szívesen jönnek testvérek, nagyszülők is. Az ünnepre készülődés mindig izgalmas várakozással telik a gyermekek számára, élményt nyújt, megszínesíti napjaikat. A 3. életévüket betöltött gyermekek az új nevelési év kezdetén bölcsődés társaikkal együtt kerülnek óvodai csoportokba. A már ismerős és kialakult társkapcsolataik révén beilleszkedésük az új közösségbe harmonikusabb, kapcsolataikat pozitív töltés jellemzi. Az óvodáskor elérésekor egészséges, boldog, a közösséghez jól alkalmazkodó gyerekeket

búcsúztatnak. A legtöbben már önállóak, egyedül mosnak kezet, segítenek a terítésben, rendrakásban, de a legtöbb időt játékkal és pihenéssel töltik. A Városi Bölcsőde hatékonyan látja el feladatát, a helyi igényeket megfelelően tudják kielégíteni. A rászoruló családok gyermekei számára biztosítani tudják a fejlődésükhöz szükséges feltételeket. A jelenlegi 66 férőhely, valamint személyi, tárgyi feltételeik ezt garantálják. A bölcsőde épületének állagát igyekeznek óvni, karbantartani, de valószínűleg a teljes felújítás hozza majd el a várt eredményt. 3.3. Gyermekek átmeneti gondozása Az átmeneti gondozás keretében azon gyermekek teljeskörű ellátását (életkorának és egészségi állapotának megfelelő étkeztetés, ruházattal való ellátás, mentálhigiénés és egészségügyi ellátás, gondozás, nevelés, lakhatás) kell biztosítani, akiket szüleik átmenetileg családjukban nevelni nem tudnak, de körülményeik nem igénylik a hatósági beavatkozást. A gyermekek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában, illetve családok átmeneti otthonában. Sárváron – lakosságszáma alapján – a Gyvt. helyettes szülő működtetését is előírja. Ezidáig a gyermekjóléti szolgálatnak nem volt lehetősége helyettes szülői ellátás megszervezésére potenciális jelentkező hiányában. A gyermekekkel foglalkozó intézményekben folyamatosan plakát formájában helyettes szülőket keresnek, illetve a Sárvári Hírlapban került hirdetés feladásra, amire nem volt jelentkező. Az elmúlt évben nem volt igény erre a szolgáltatási formára. 4. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása 4.1.Szakmai ellenőrzés tapasztalatai A Gondozási és Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálatánál 2014. szeptember 9. napján a Vas Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala, mint működést ellenőrző szerv helyszíni vizsgálattal ellenőrzést végzett, melynek a célja annak a megállapítása volt, hogy a szolgáltató a jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően működik-e. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben megállapításra került, hogy „valamennyi családgondozó szakirányú végzettséggel rendelkezik. Az intézményvezető és a gyermekjóléti szolgálat szakmai vezetője szociális szakvizsgával rendelkezik.”. „A gyermekjóléti szolgálat működéséhez a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak, azok megfelelnek 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet előírásainak és a működési engedélyben foglaltaknak. A gyámhivatali ellenőrzés azt mutatja, hogy a gyermekjóléti szolgálat szakmai munkája jó színvonalú. Az intézményvezető és a szolgálatvezető a hatékony munka érdekében jó kapcsolatra törekszik a gyámhatóságokkal és a társintézményekkel. Valamennyi munkatárs felkészült, elkötelezett szakember, akik a jogszabályok betartásával, de mindenkor a gyermekek érdekeit szem előtt tartva, nagy empátiával végzik tevékenységüket.” 4.2. A felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai A tárgyidőszakban a Vas Megyei Főügyészség vizsgálatára gyermekvédelmi ügyekben nem került sor.

5. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása, valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 301/2004. (XII.16.) számú határozatával elfogadta Sárvár Város Önkormányzata Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Programját, amely változatlan tartalommal jelenleg is hatályos. A program célja hogy az életminőséget javító közbiztonság megteremtése érdekében a közrend megóvásában, a bűnmegelőzésben és bűnüldözésben részt vevők közötti párbeszédet elősegítse, és megfelelő keretet biztosítson a közös feladatok eredményes ellátására. 5.1. A közbiztonság helyi eszközrendszere A nem bűnüldözési hatáskörök esetében a közterület-felügyelet feladata az önkormányzati rendeletek kikényszerítésével kapcsolatos teendők ellátása. Sárvár Város Önkormányzata közalapítványt hozott létre, hogy segítse a város közbiztonságának további megszilárdulását, a közbiztonság területén működő szervezetek munkájának eredményességét. A Sárvári Polgárőr Egyesület civil szervezetként jelentősen hozzájárul közterületi jelenlétével a város kedvező közbiztonsági helyzetének fenntartásában. Tevékenységük kiterjed a helyi rendőrséggel való közös járőrszolgálatra, az önkormányzati rendezvények biztosítására, az országos bűnmegelőzési feladatok helyi végrehajtására. A város közoktatási intézményeiben működnek a különböző korosztályi bűnmegelőzési felvilágosító programok. A rendőrség koordinálásával évek óta sikeresen működik a D.A.D.A. Program. A személyiségfejlesztő és kortárssegítő programok oktatási rendszerbe integrálása évtizedes múltra tekint vissza Sárváron. Sárváron két közterületi térfigyelő rendszer működik. Az egyik a város négy frekventált pontjára kihelyezett körkamerás zárt videó rendszer, a másik pedig az országosan is ritkaságnak számító, a város be- és kijárati útszakaszain elhelyezett rendszámfelismerő rendszer. A lakosság személy- és vagyonbiztonságában jelentős szerepet játszik a tűzoltóság, melynek munkája szervesen beletartozik a város köznyugalmába. 5.2. A közbiztonsági program stratégiai pontjai a következők: 1. Drogmegelőzés. A drogstratégia összhangban a nemzetközi elvárásokkal és a nemzeti drogstratégiával a drogproblémát átfogóan, a függőséget kiváltó szer, illetve magatartás legális voltától függetlenül kezeli. Magában foglalja mind a legális, mind az illegális szerek fogyasztása okozta egészségbeli, szociális és társadalmi károsodások megelőzését, kezelését és visszaszorítását. 2. Közlekedésbiztonság. A közlekedésbiztonság terén tájékoztató és figyelemfelhívó akciók sorával erősítendő a városban lakók közlekedési magatartási morálja. A megelőzés a „látható rendőrséggel” lehetséges, ennek van csupán visszatartó ereje. A közlekedésbiztonság tekintetében a gyermekbalesetek megelőzése kiemelten fontos. 3. Család-, gyermek-és ifjúságvédelem A Gondozási és Családsegítő Központ alapszolgáltatásai közé tartozik a hivatalos

ügyintézéshez való tanácsadás, továbbá az egyéni, családi élethelyzeti - lelki problémák megoldásában is segítséget ad. A tapasztalatok szerint a családon belüli erőszak áldozatává vált személyek kérnek ugyan segítséget, de gyakran még az érdemi intézkedés előtt meggondolják magukat és elzárkóznak a további együttműködéstől. A Sárvári Városi Rendőrkapitányság tájékoztatása alapján a 2014. évben 3 sárvári illetőségű fiatalkorú elkövetővel szemben 3 esetben lopás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. Továbbá 1 sárvári lakóhellyel rendelkező fiatalkorú személlyel szemben garázdaság vétségének, 1 sárvári lakóhellyel rendelkező fiatalkorú személlyel szemben információs rendszer vagy adat megsértése vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. A fiatalkorú elkövetők a vagyon elleni bűncselekményeket jellemzően a sárvári TESCO áruház sérelmére követték el. A 2014. évben a Sárvári Városi Rendőrkapitányság tudomására csupán egy esetben jutott olyan bűncselekmény, melynek sértettje magánszemély volt. A vagyon elleni bűncselekmények elkövetésének az oka a jobb anyagi helyzet megteremtése volt. Az elkövetők közül egy olyan fiatalkorú személy volt, aki korábban már több bűncselekmény elkövetésével is megalapozottan volt gyanúsítható.


Dr. Kapuy Adrienn s. k. irodavezető

HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Önkormányzat 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról készült átfogó értékelést az előterjesztés szerinti tartalommal elfogadja. Felelős: Kondora István polgármester Határidő: azonnal (Az értékelésnek a Vas Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához történő továbbításával kapcsolatban)

Tájékoztató Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Sárvár Város Önkormányzata 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló átfogó értékeléssel kapcsolatos bizottsági véleményről Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága a mellékelt előterjesztést megtárgyalta és az 51/2015. (IV.09.) számú bizottsági határozatával egyhangúlag javasolja a Képviselő-testületnek, hogy a Sárvár Város Önkormányzata 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló átfogó értékelést az előterjesztés szerinti tartalommal fogadja el. Sárvár, 2015. április 14. Dr. Kapuy Adrienn s. k. irodavezető

6./ Napirendi pont - AZ ELŐTERJESZTÉS KÜLÖN KERÜLT FELTÖLTÉSRE A NYILVÁNOS ANYAGOK KÖZÉ! SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SÁRVÁRI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL GAZDASÁGI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI IRODA 9600 Sárvár, Várkerület 2. TÁJÉKOZTATÁS

az Integrált Településfejlesztési Stratégia jóváhagyásáról szóló előterjesztéshez kapcsolódó bizottsági döntésekről Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága az előterjesztést megtárgyalta és a következő határozatot hozta:

108/2015./IV.9./ számú bizottsági határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégiát a határozat melléklete szerinti tartalommal hagyja jóvá.

Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Humán Erőforrás Bizottsága az előterjesztést megtárgyalta és a következő határozatot hozta:

49/2015. (IV.09.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek, hogy a „Sárvár város Integrált Településfejlesztési Stratégiáját” jelen határozat mellékletét képező tartalommal fogadja el. Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Jogi és Ügyrendi Bizottsága az előterjesztést megtárgyalta és a következő határozatot hozta:

30/2015. (IV.09.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi és Ügyrendi Bizottsága javasolja a képviselő-testületnek, hogy „Sárvár város Integrált Településfejlesztési Stratégiáját” a határozati javaslat mellékletét képező tartalommal fogadja el. Sárvár, 2015. április 13. /:Dr. Bankits László:/ Irodavezető

7./ Napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS Önkormányzati rendeletalkotás a környezetvédelem helyi szabályozásáról szóló 2/1999. (I.28.) önkormányzati rendelet módosításáról (Első olvasat) Tisztelt Képviselő-testület! Az előterjesztésben részletezett indokok miatt módosítani javasolom a környezetvédelem helyi szabályozásáról szóló 2/1999. (I.28.) önkormányzati rendeletet. Általános indokolás: I. Avar és kerti hulladék égetése A környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: törvény) 46. § (1) alapján „A települési önkormányzat … a környezet védelme érdekében… c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz;”. A törvény 48. § (4) bekezdése az alábbi rendelkezést tartalmazza: „A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik: b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása, …”. A jogalkotási hatáskört alacsonyabb szintű jogszabályok szűkítik: A levegő védelméről 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. §-a az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: (1) E § rendelkezéseitől jogszabály eltérően rendelkezhet. (2) Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad. (3) Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) a következő rendelkezéseket tartalmazza: „ 225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos. … 226. § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet….” A Katasztrófavédelem (tűzvédelmi hatóság) tájékoztatása alapján az irányított égetésnek nem minősülő külterületen történő égetés engedélyezése nem tartozik a Katasztrófavédelem hatáskörébe („Amennyiben külterületen a szabadtéri égetést jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolja … és az égetésre speciális

feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, ezen rendelkezéseket kell alkalmazni és nem kell a tevékenységet irányított égetésként engedélyeztetni. Ebben az esetben bejelentési kötelezettség van a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság fele”). Fenti jogszabályhelyek rendelkezései és azok összevetése alapján az Önkormányzatnak jogalkotási felhatalmazása van a belterületen történő égetés, továbbá a külterületi, irányított égetésnek nem minősülő égetés szabályozására, mely jogszabály a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseivel nem lehet ellentétes. Mivel az avar és kerti hulladék esetenként történő égetésére az ingatlantulajdonosok, használók, tényleges birtokosok részéről igény merül fel, és az égetést az említett jogszabályok – ha más jogszabály, pl. önkormányzati rendelet sem engedi meg – fő szabály szerint tiltják, ezért indokolt e tárgyban a önkormányzati rendelet megalkotása. A rendelet célja az avar és a kerti hulladék égetésének időbeli korlátozással történő engedése azzal, hogy ezen hulladékok ártalmatlanításáról elsősorban komposztálás útján kell gondoskodni. A rendelet előírásainak megsértése esetére önálló szankció megállapítása nem szükséges, tekintettel arra, hogy ilyen esetben a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelet 7.§-a alapján a Katasztrófavédelem tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Ugyancsak bírságot szabhat ki a környezetvédelmi hatóság a levegő védelméről 306/2010. (XII. 23.) Korm. Rendelet34.§-a alapján.

II. Kerti munkavégzést szolgáló zajkeltő gépi berendezések használatának szabályozása

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben határozhatja meg „d) az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit;…”. Az idézett törvényi rendelkezés alapján a közösségi együttélés alapvető szabályainak keretében az önkormányzatnak lehetősége van a kerti munkavégzést szolgáló zajkeltő gépi berendezések használatát a szükségesség és arányosság követelménye figyelembevételével korlátozni, úgy, hogy az egyébként indokolt, zajjal járó kerti munkák elvégzésére olyan időpontokban ne kerülhessen sor, amelyek a helyi társadalmi viszonyok, helyben kialakult elfogadott normák, szabályok alapján általában a pihenést szolgálják.

A szabályozás lényege: A magántulajdonú ingatlanok használata során a közösségi együttélés kialakult alapvető szabályaira figyelemmel tilos a kerti munkavégzést szolgáló zajkeltő gépi berendezések (így különösen: fűnyíró gép, sövénynyírógép, fűkasza, robotkapa, lombszívó, lombfújó, motorfűrész, gépi körfűrész, szalagfűrész stb.) használata a rendelettervezetben meghatározásra kerülő időpontokban. A rendelet előírásainak megsértése esetére önálló szankció megállapítása – a jogkövető magatartás elősegítése érdekében – szükséges. Ennek alapján a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A.§ (1a) bekezdésében meghatározott, legfeljebb 200.000,- Ft összegű közigazgatási bírsághoz képest 50.000,- Ft-ig terjedő közigazgatási bírság kiszabását teszi lehetővé a rendelettervezet. A közigazgatási bírság kiszabása a cselekmény összes körülményének mérlegelése – különös tekintettel a cselekmény súlyára, a megvalósító személyi körülményeire – alapján mellőzhető, figyelmeztetés alkalmazható. A Törvény 48. § (3) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: „(3) A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot [46. § (1) bekezdés b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre megküldi. A környezetvédelmi igazgatási szerv szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot.” Erre tekintettel javasolom, hogy a módosító rendelet kettő fordulóban kerüljön tárgyalásra. Első olvasatban a képviselő-testület határozza meg az égetés rendeletben megállapítani javasolt feltételeit. Ezt követően kerüljön megküldése véleményezésre a rendelettervezetet a fenti jogszabályhely alapján a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség részére, továbbá célszerűnek tartom, hogy törvényességi szempontból a Vas Megyei Kormányhivatal, tűzvédelmi szakmai szempontból pedig a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság véleménye is kikérésre kerüljön. Második olvasatban, várhatóan a következő testületi ülésen, az említett szervek véleménye ismeretében a kerülhet sor a véglegesített rendelettervezet alapján a rendelet megalkotására. Részletes indokolás: Az 1.§ a rendeletmódosítás hatályát határozza meg. A 2.§ értelmező rendelkezéseket tartalmaz. A 3.§ az avar és kerti hulladék égetésének szabályait részletezi. A 4.§ a kerti munkavégzést szolgáló zajkeltő gépi berendezések használatának szabályozását tartalmazza. A 5.§ hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz. Várható hatások: Az avar és kerti hulladék égetése szabályainak megalkotásával az Önkormányzat megteremti az égetés rendezett, de időben korlátozott elvégzésének lehetőségét, összhangban a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseivel. A Kerti munkavégzést szolgáló zajkeltő gépi berendezések használatának szabályozásával

elfogadásra kerülő korlátozás megfelel a közösségi együttélés kialakult alapvető szabályainak, elősegítve a tiltott időszakokban a zavartalan pihenést. Fentiek alapján javasolom a Tisztelt Képviselő-testületnek a mellékelt módosító rendelet-tervezet véleményezését.

Határozati Javaslat Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezetvédelem helyi szabályozásáról szóló 2/1999. (I.28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezetet első olvasatban megtárgyalta, az avar és kerti hulladék égetésének, valamint a kerti munkavégzést szolgáló zajkeltő gépi berendezések használatának szabályait a határozathoz mellékelt tervezetnek megfelelő tartalommal tervezi megállapítani. A Képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy a rendelettervezetet a környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LIII. törvény 48.§ (3) bekezdése és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. Törvény 19.§ (1) bekezdése alapján a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek küldje meg véleményezésre, továbbá a rendelettervezetet törvényességi szempontból a Vas Megyei Kormányhivatallal, tűzvédelmi szakmai szempontból pedig a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is véleményeztesse.

Határidő: véleményezésre megküldésre: azonnal Felelős: dr. Szijártó Valéria jegyző Sárvár, 2015. március 31.

/ : Kondora István : / Polgármester

Melléklet a …/2015. (… . … .) számú képviselő-testületi határozathoz „

ELSŐ OLVASATBAN TÁRGYALT TERVEZET Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének … /2015.(… . … .) önkormányzati rendelete a környezetvédelem helyi szabályozásáról szóló 2/1999. (I.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Sárvár város Önkormányzata Önkormányzatának Képviselő-testülete jelen rendelet 1.-3.§-a, valamint 5.§-a vonatkozásában a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48.§ (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség véleményének kikérésével, jelen rendelet 1.§-a, valamint 4.5.§-a vonatkozásában Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8 § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Értelmező rendelkezések 1.§ A környezetvédelem helyi szabályozásáról szóló 2/1999. (I.28.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) 1.§-a az alábbi (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A 10.§, 10/A.§, 10/B.§ és 11.§ rendelkezései vonatkozásában a rendelet területi hatálya Sárvár város közigazgatási területén a) a belterületi ingatlanokra, b) a volt zártkerti külterületi ingatlanokra, és c) a külterületen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet 29.§ (4) bekezdésében meghatározott, mezőgazdasági területen elhelyezett lakóépülettel rendelkező ingatlanokra terjed ki. (1b) A 10.§, 10/A.§, 10/B.§ és 11.§ rendelkezései vonatkozásában a rendelet személyi hatálya az (1a) bekezdésben meghatározott ingatlanok mindenkori tényleges birtokosaira terjed ki.”

2.§ Az Ör. az alábbi 1/A.§-sal egészül ki: „1/A.§

E rendelet alkalmazásában: a) Avar: az ingatlan talaján összegyűlő, elhalt növényi részekből álló réteg. b) Kerti hulladék: az ingatlanon végzett zöldterület gondozási, kertészeti, gyümölcs termesztési, zöldség termesztési munkálatok során keletkezett hulladékká vált növényi maradványok, szövetek, így különösen a fű, lehullott lomb, levél, gyökérmaradvány, szár, levél, nyesedék. c) Az ingatlan tényleges birtokosa a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:2. §ában meghatározott személy. 3.§ Az Ör. 10.§-a és a megelőző cím helyébe az alábbi rendelkezés lép, továbbá az Ör. az alábbi 10/A. és 10/B. §-sal egészül ki: „ Az avar és kerti hulladék égetésének szabályai 10.§ A város területén az avar és kerti hulladékot elsősorban hasznosítani, komposztálni kell.

10/A.§ Tilos az avar és a kerti hulladék égetése a) a január 1. és február utolsó napja közötti időszakban, a május 1-jétől szeptember 30áig terjedő időszakban, a december 1. és december 31. közötti időszakban, b) az a) pontban nem említett időszakban munkaszüneti napon, pihenőnapon, c) amennyiben az nyers, vagy megázott, d) szeles, párás, ködös, esős időben.

10/B.§ (1) Az ingatlanon az ott keletkezett avar és kerti hulladék égethető el a 4. § és e § (2)-(7) bekezdései szabályainak, továbbá a tűzvédelmi, levegővédelmi jogszabályi és hatósági előírások betartásával. (2) Az avar és kerti hulladék nyílttéri égetését október 1. és november 30., valamint március 1. és április 30. közötti időszakban, hétfői és pénteki napokon, 08.00 órától 18.00 óráig lehet végezni. (3) Avar és kerti hulladék égetését az ingatlan mindenkori birtokosa, vagy az általa megbízott cselekvőképes személy végezheti. (4) Nyílttéri égetés során a meteorológiai viszonyokra figyelemmel kell lenni. Égetni csak a tűzvédelmi előírások betartásával lehet végezni. (5) A tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha a tűzre már nincs szükség, a tüzet azonnal el kell oltani. A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója

köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetve eloltható. (6) Az avart és kerti hulladékot égetni a tűz gyújtójának folyamatos felügyelete mellett és csak olyan helyen és területen szabad, ahol az égetés és annak hősugárzása a személyi és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz, tűz-vagy robbanásveszélyt nem jelent. (7) A füstképződés csökkentése érdekében a nem komposztálható avart és kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell.”

4.§ Az Ör. 11.§- és 12.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ 11.§ (1) A magántulajdonú ingatlanok használata során a közösségi együttélés kialakult alapvető szabályaira figyelemmel tilos a kerti munkavégzést szolgáló zajkeltő gépi berendezések (így különösen: fűnyíró gép, sövénynyírógép, fűkasza, robotkapa, lombszívó, lombfújó, motorfűrész, gépi körfűrész, szalagfűrész stb.) használata az alábbi időpontokban: a) munkaszüneti napon, pihenőnapon …órától …óráig terjedő időszakban, b) az a) pontban nem említett napokon …órától …óráig terjedő időszakban. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabály megsértése esetén az elkövetővel szemben százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki. (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szabály megszegése esetén a cselekmény összes körülményének mérlegelése – különös tekintettel a cselekmény súlyára, a megvalósító személyi körülményeire – alapján a közigazgatási bírság kiszabása mellőzhető, figyelmeztetés alkalmazható. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabály megszegésével kapcsolatos elsőfokú hatáskört a jegyző gyakorolja. (5) A (1) bekezdésben meghatározott szabály alkalmazása érdekében lefolytatott eljárások során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

12. § (1) Nem állapítható meg a 11. § (1) bekezdésben foglalt szabály megszegése, amennyiben a tevékenység vagy mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, továbbá magasabb szintű jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását írja elő. (2) A 11. § (1) bekezdésben foglalt szabály megszegése miatt indult eljárás kizárólag hivatalból lefolytatott eljárás. Nem tekinthető kérelemre indult eljárásnak abban az esetben

sem, ha a hivatalbóli eljárást megalapozó bejelentést más hatóság, természetes személy, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet teszi. (3) A 11. § (1) bekezdésben foglalt szabály megszegőjével szemben közigazgatási hatósági eljárás a) a cselekmény elkövetésétől számított 60 napon belül, vagy b) a jogellenes állapot észlelésétől számított 60 napon belül indítható meg. (4) A (3) bekezdésben foglalt határidőn túl a közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztójával, megszegőjével szemben eljárás nem indítható. (5) A kiszabott közigazgatási bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül átutalással, vagy postai utalványon kell megfizetni.”

5.§ Záró rendelkezések (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ör. 13.§-a és 14.§-a, valamint 1. számú melléklete.

Sárvár, … év …….hó … nap

Kondora István Polgármester

A rendelet a mai napon kihirdetésre került. Sárvár, … év …….hó … nap

dr. Szijártó Valéria Jegyző ”

dr. Szijártó Valéria Jegyző


a helyi környezet védelméről szóló 2/1999. (I.28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendeletalkotáshoz kapcsolódó bizottsági döntésekről Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága az előterjesztést megtárgyalta és a következő határozatot hozta:

110/2015./IV.9./ számú bizottsági határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek az alábbi határozat elfogadását: „Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezetvédelem helyi szabályozásáról szóló 2/1999. (I.28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezetet első olvasatban megtárgyalta, az avar és kerti hulladék égetésének, valamint a kerti munkavégzést szolgáló zajkeltő gépi berendezések használatának szabályait a határozathoz mellékelt tervezetnek megfelelő tartalommal, javasolja megállapítani, azzal a módosítással, hogy az önkormányzati rendeletnek a módosított rendelet tervezet 3. §-ával kiegészített 10/B. § (2). bekezdésben meghatározott, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó 2 x 2 hónapos időtartamtól/időszaktól eltérően 2 x 1 hónapos időtartamban/időszakban javasolja megállapítani.” Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Jogi és Ügyrendi Bizottsága az előterjesztést megtárgyalta és a következő határozatot hozta: 32/2015. (IV.09.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi és Ügyrendi Bizottsága javasolja a képviselő-testületnek, hogy a környezetvédelem helyi szabályozásáról szóló 2/1999. (I.28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezetet első olvasatban tárgyalja meg, az avar és kerti hulladék égetésének, valamint a kerti munkavégzést szolgáló zajkeltő gépi berendezések használatának szabályait a határozathoz mellékelt tervezetnek megfelelő tartalommal tervezze megállapítani azzal, hogy a kerti munkavégzést szolgáló zajkeltő gépi berendezések használata vasárnap egész nap legyen tilos. A képviselő-testület kérje fel a jegyzőt, hogy a rendelettervezetet a környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LIII. törvény 48.§ (3) bekezdése és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. Törvény 19.§ (1) bekezdése alapján a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek küldje meg véleményezésre, továbbá a rendelettervezetet törvényességi szempontból a Vas Megyei Kormányhivatallal, tűzvédelmi szakmai szempontból pedig a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is véleményeztesse. Sárvár, 2015. április 13. /:Dr. Bankits László:/ Irodavezető

8./ Napirendi pont SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE HELYBEN ELŐTERJESZTÉS Rendeletalkotás a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 22/2001. (V.17.) rendelet módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Az indokolásban ismertetésre kerülő okokra tekintettel kérem, hogy a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 22/2001.(V.17.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) módosításáról szóló rendelet-tervezetet megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen. Általános indokolás 1. Az Ör. 6/B.§ (1) bekezdése jelenleg hatályos szabályozása kategorikusan tiltja a közterület-használati engedély kiadását a Batthyány utcában az utca mindkét oldalán a számozás kezdetétől a körforgalomig terjedő járdaszakaszokon, a járókővel újonnan lerakott járdafelületre. („Közterület-használati engedély a Batthyány utcában az utca mindkét oldalán a számozás kezdetétől a körforgalomig terjedő járdaszakaszokon, a járókővel újonnan lerakott járdafelületre nem adható ki. A korlátozás a fenti járdaszakaszok mentén lévő épületek homlokzatán elhelyezhető reklámokra, reklámhordozókra, valamint a Simon Júdás vásár időtartamára nem vonatkozik. Az év december 27. napjától december 31. napjáig terjedő időszakra a szilveszteri ünnephez kötődő árucikkek árusítása a szükséges engedéllyel rendelkezők részére engedélyezhető a Batthyány utca díszburkolatos szakaszán.) A tiltás eredeti célja a főutca egységes városképe és a biztonságos gyalogos közlekedés feltételeinek megteremtése volt. Javasolom, hogy a Posta térre és a Kossuth térre vonatkozó szabályok, melyek szűk körben (vendéglátó-ipari előkert, a Kossuth tér esetében 4 m2-t meg nem haladó méretű önálló hirdetőberendezés, reklámtábla, fényreklám) engedik a rendeltetéstől eltérő célú közterület-használatot, a Batthyány utca díszburkolatos szakaszára is kerüljenek kiterjesztésre. A javasolt szabályozás során kizárólag a vendéglátó-ipari előkert, és 4 m2-t meg nem haladó méretű önálló hirdetőberendezés, reklámtábla, fényreklám elhelyezése lenne engedélyezhető.

2. Az Ör. 5.§ (2) bekezdése a közterület-használati engedéllyel kapcsolatos eljárást a polgármester hatáskörébe utalja. („A közterület használati engedélyt a polgármester adja ki.”) Indokolt az elmúlt évek során kialakult gyakorlat – mely szerint az idegenforgalmilag kiemelt jelentőségű területeken (Csónakázó-tó környéke, Kossuth tér, Posta tér, Batthyány u., Rákóczi u.) a vendéglátó ipari előkert létesítésére, valamint új hirdető- vagy reklámtábla kihelyezésére vonatkozó kérelem elbírálása esetén egy adott közterületre az engedély első ízben történő kiadására a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság előzetes hozzájárulása birtokában került sor – rendeleti szinten kerüljön rögzítésre. Az előzetes hozzájárulás szükségességének indoka, hogy a városképet jelentősen befolyásoló, hosszabb időszakot lefedő közterület-használat engedélyezésének feltételeit a szakbizottság határozhassa meg.

Részletes indokolás

Az 1. § az általános indokolásban részletezett két rendelkezést tartalmazza. A 2. § a hatálybalépésről rendelkezik.

Várható hatások A Batthyány u. díszburkolatos szakaszán a korlátozott közterület-használat engedése megfelel a város más, idegenforgalmilag frekventált területein kialakult szabályozásnak. Egyes közterület-használati engedélyek kiadásának előfeltételeként meghatározott, a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság hatáskörébe tartozó előzetes hozzájárulás a városképi szempontok maradéktalan érvényesülését segíti elő.

Javasolom a Tisztelt Képviselő-testületnek a mellékelt rendelettervezet megvitatását és elfogadását.


Kondora István polgármester

Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének …/2015.(IV. … .) önkormányzati rendelete a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 22/2001. (V.17.) önkormányzati rendelet módosításáról Tervezet Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény 54.§ (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.§ (1) A közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 22/2001. (V.17.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) 6/B.§ (1) bekezdésének „A korlátozás a fenti járdaszakaszok mentén lévő épületek homlokzatán elhelyezhető reklámokra, reklámhordozókra, valamint a Simon Júdás vásár időtartamára nem vonatkozik.” szövegrésze helyébe az alábbi szöveg lép, „… A korlátozás a fenti járdaszakaszok mentén lévő épületek homlokzatán elhelyezhető reklámokra, reklámhordozókra, az 1. melléklet 8., valamint 23. pontjában meghatározott tárgyú közterület-használtra, valamint a Simon Júdás vásár időtartamára nem vonatkozik. …” (2) Az Ör. 6/B.§- a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Jelen §. (1), (2), (4), (5) és (8) bekezdésében meghatározott területeken a rendelet melléklete 8. és 23. pontja tárgyában első alkalommal benyújtott közterület-használati engedély kiadásának feltétele, hogy Sárvár város Önkormányzata Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága a közterület-használati engedély kiadásához előzetesen hozzájárul.” 2.§

(1) (2)

Jelen rendelet 2015. május 1. napján lép hatályba. Jelen rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

Sárvár, 2015. ………….….

/: Kondora István :/ sk. polgármester

/: Dr. Szijártó Valéria :/ sk. jegyző


a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendeletalkotáshoz kapcsolódó bizottsági döntésekről Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága az előterjesztést megtárgyalta és a következő határozatot hozta:

109/2015./IV.9./ számú bizottsági határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek, hogy a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló önkormányzati rendeletet az előterjesztés szerinti tartalommal módosítsa.

Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Jogi és Ügyrendi Bizottsága az előterjesztést megtárgyalta és a következő határozatot hozta:

31/2015. (IV.09.) számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi és Ügyrendi Bizottsága javasolja a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztését és a tervezettel megegyező tartalmú rendelet megalkotását.

Sárvár, 2015. április 13. /:Dr. Bankits László:/ Irodavezető

9./ Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS Önkormányzati rendeletalkotás az elővásárlási joggal nem terhelt önkormányzati tulajdonú bérlakások elidegenítéséről szóló 13/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról

Tisztelt Képviselő-testület!

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az általános és részletes indokolásban ismertetésre kerülő okokra tekintettel, az elővásárlási joggal nem terhelt önkormányzati tulajdonú bérlakások elidegenítéséről szóló 13/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelet módosítására vonatkozó, előterjesztéshez mellékelt rendelet-tervezetet megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen.

Általános indokolás

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (3) bekezdése szerint: „Az önkormányzat rendeletében határozza meg az e törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások eladásának feltételeit.” Sárvár város Önkormányzata kifejezetten a lakások elidegenítése tárgyában 2014. júniusában fogadta el a fent említett önkormányzati rendeletet (továbbiakban: Ör.). Az értékesítésre kijelölt, elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakások felsorolását az Ör. 1. számú melléklete tartalmazza, melynek módosításával van lehetősége a Képviselő-testületnek az értékesítésre kijelölendő lakásokról döntést hozni. A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, Sárvár, 1339/2/A/9 hrsz-ú, természetben a Sárvár, Alkotmány u. 53. II. emelet 9. szám alatti, korábban bérlakásként funkcionáló, e célra állapotánál fogva már nem alkalmas ingatlan 2014. április 19. napjától kezdődően üresen áll. Ennek alapján javasolom, hogy a rendelet mellékletében kerüljön értékesítésre kijelölésre az említett ingatlan.

Részletes indokolás

Az 1. § az Ör. mellékeltének módosításáról, kiegészítéséről rendelkezik. A 2. § a rendelet hatálybalépéséről rendelkezik.

Várható hatások

Az általános indokolásban említett ingatlan értékesítésre történő kijelölésével az Önkormányzat egy, a kihasználatlansága miatt jelenleg csak fenntartási kötelezettségekkel terhelt, jelentős felújításra szoruló bérlakás elidegenítésének lehetőségét teremti meg. Az értékesítések révén konkrét intézkedések tehetőek Sárvár város Önkormányzata 2015. évi kötlségvetésében tervezett ingatlanértékesítésből származó bevételek elérése érdekében. Az értékesítés a rendeletben meghatározott feltételekkel történhet.


/ : Kondora István : / polgármester

Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete …/2015. (… . … .) önkormányzati rendelete az elővásárlási joggal nem terhelt önkormányzati tulajdonú bérlakások elidegenítéséről szóló 13/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az elővásárlási joggal nem terhelt önkormányzati tulajdonú bérlakások elidegenítéséről szóló 13/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelet 1. melléklete jelen rendelet melléklete szerint módosul.

Záró rendelkezések 2. § E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. Sárvár, 2015. ……… hó … . nap


Dr. Szijártó Valéria jegyző

A rendelet a mai napon kihirdetésre került.

Sárvár, 2015. ……… hó … . nap

Dr. Szijártó Valéria jegyző

Melléklet a …/2015.(… . … .) önkormányzati rendelethez A 13/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelet 1. mellékletének táblázata az alábbi 8. sorral egészül ki:

“Értékesítésre kijelölt, elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakások

A B Lakás címe Lakás helyrajzi száma 8. Sárvár, Alkotmány u. 53. II. emelet 9. 1339/2/A/9 “

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SÁRVÁRI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL GAZDASÁGI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI IRODA 9600 Sárvár, Várkerület 2.

TÁJÉKOZTATÁS

az elővásárlási joggal nem terhelt önkormányzati tulajdonú bérlakások elidegenítéséről szóló 13/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendeletalkotással kapcsolatos bizottsági döntésről

Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési Közbeszerzési Bizottsága az előterjesztést megtárgyalta és a következő határozatot hozta:

és

114/2015./IV.9./ számú bizottsági határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek, hogy, az elővásárlási joggal nem terhelt önkormányzati tulajdonú bérlakások elidegenítéséről szóló 13/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelet módosítására vonatkozó, rendelet-tervezetet az előterjesztésnek megfelelő tartalommal fogadja el.


10./ Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS Sárvár, Sylvester J. u. 11. szám (180 hrsz) alatt épülő vendéglátó épület közterület fölé benyúló részéhez tulajdonosi hozzájárulás

Az S-Palace Kft (9600 Sárvár, Deák F. u. 6.) képviseletében Simon Szilárd ügyvezető azzal a kérelemmel fordult Sárvár város Önkormányzatához , hogy a Sárvár, Sylvester J. u. 11. sz. (180 hrsz) alatti ingatlanra tervezett vendéglátó épület építési engedélyezéséhez a Sárvár, Sylvester J. u. (182 hrsz) közterület fölé benyúló épületrészhez adja tulajdonosi hozzájárulását. A 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) 40.§ (1) bek. c pontja, illetve (4) bekezdése az épületrész benyúlásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: „ Az építési telek közterület vagy magánút felöli határvonalán építményt csak úgy szabad elhelyezni, hogy annak része, szerkezeti eleme a közterület, illetőleg a magánút területébe csak a következők szerint nyúlhat be: a terepszinttől mért 3,0 m és a közúti űrszelvény- magasság (4,70 m) között – egyéb hatósági előírás hiányában – az űrszelvény szélétől legalább 1,0 m-re elmaradva építményrész (kiugrás).” „ A közterület felett vagy alatt építmény, építményrész a közterület tulajdonosának, kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el, ha az a közterület, illetőleg annak két oldalán fekvő építmények rendeltetésszerű használatát nem zavarja, biztonságát nem veszélyezteti.” Sárvár város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló módosított 16/2005. /V.19./ számú önkormányzati rendelete 27. § (4) bekezdése szerint: „a) az építési teleken elhelyezendő építmény bármely része , illetve hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett a közterület fölé legfeljebb 1,5 m-re és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékig nyúlhat be b) épületrész kinyúlása közterület fölé - kivéve az ereszt, az előtetőt és az áttört korlátú erkélyt – 12 m-nél keskenyebb utcákon nem engedélyezhető, 12 m-nél szélesebb utcákon legfeljebb 0,6 méter lehet. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át” Az épület D-i homlokzatán a mellékelt földszinti alaprajzon pirossal jelölt területen az épületrész 62 cm-t nyúlik a közterületbe, magassága a homlokzati terv szerint a 3 métert meghaladja. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza az épület utcai homlokzatának 10 %-a. A Sylvestr J. utca szabályozási szélessége 12 m, de ezen a szakaszon az épület már a térrel érintkezik. Kérelmező által benyújtott tervdokumentáció fenti előírásokat kielégíti. A homlokzati megjelenés előnyösen befolyásolja a Posta tér utcaképét. Fentiek alapján javasolom a Tisztelt Képviselő-testületnek, hogy adjon tulajdonosi hozzájárulást a Sárvár, 182 hrsz-ú (Sárvár, Sylvester J. utca) önkormányzati tulajdonú közterület vonatkozásában az S-Palace Kft részére a Sárvár, Sylvester J. u. 11. számú (180hrsz) ingatlanra tervezett vendéglátó épület közterület fölé benyúló épületrészéhez a benyújtott műszaki tervek alapján.

HATÁROZATI JAVASLAT: Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testülete tulajdonosi hozzájárulást ad a Sárvár, 182 hrsz-ú (Sárvár, Sylvester J. utca)) önkormányzati tulajdonú közterület vonatkozásában az S-Palace Kft részére a Sárvár, Sylvester J. u. 11. számú (180 hrsz) ingatlanra tervezett vendéglátó épület közterület fölé benyúló épületrészéhez a benyújtott műszaki tervek alapján.

Határidő: közlésre azonnal Felelős: Kondora István polgármester




TÁJÉKOZTATÁS a Sárvár, Sylvester J. u. 11. szám (180 hrsz) alatt épülő vendéglátó épület közterület fölé benyúló részéhez tulajdonosi hozzájáruláshoz kapcsolódó bizottsági döntésről


és

113/2015./IV.9./ számú bizottsági határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek az alábbi határozat elfogadását: „Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testülete tulajdonosi hozzájárulást ad a Sárvár, 182 hrsz-ú (Sárvár, Sylvester J. utca)) önkormányzati tulajdonú közterület vonatkozásában az S Palace Kft részére a Sárvár, Sylvester J. u. 11. számú (180 hrsz) ingatlanra tervezett vendéglátó épület közterület fölé benyúló épületrészéhez a benyújtott műszaki tervek alapján.”


11./ Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS A Nemzeti Víziközmű Nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatszolgáltatás felelőséről szóló megállapodásról Tisztelt Képviselő-testület! Sárvár város Önkormányzata hatályos bérleti-üzemeltetési szerződésekkel rendelkezik az alábbi ivóvíz- és szennyvíz ellátási rendszerek vonatkozásában, amelynek alapján a víziközmű-rendszerek üzemeltetését a Vas megyei Víz- és Csatornamű Zrt. (Vasivíz Zrt.) végzi. Ivóvíz- és szennyvíz ellátási rendszerek: • S039 Sárvár szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszer (Sárvár Város és Rábapaty Község tulajdonában lévő víziközmű létesítmények) • V062 Sárvár ivóvízellátási rendszer üzemeltetésére (Sárvár Város és Csénye Község tulajdonában lévő víziközmű létesítmények) • V061 Sárvár–Lánkapuszta ivóvízellátási rendszer üzemeltetésére (Sárvár Város tulajdonában lévő víziközmű létesítmények) • V060 Jákfa ivóvízellátási rendszer üzemeltetésére (Sárvár Város, Jákfa Község és Rábapaty Község tulajdonában lévő víziközmű létesítmények) A víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) 649/2015. számú határozatával a Víziközmű-rendszerekre vonatkozóan a Víziközmű-szolgáltatónak működési engedélyt adott. A Vksztv. 61/B. §-a a következő rendelkezéseket tartalmazza: „ (1) A víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos kiemelt jelentőségű adatok teljessége, a víziközmű-vagyon védelme, valamint a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos állami feladatok megalapozottsága érdekében a Hivatal Nemzeti Víziközmű Nyilvántartást (a továbbiakban: Nyilvántartás) vezet. (2) A Nyilvántartás a víziközművekre, az ellátásért felelősökre és a víziközmű-szolgáltatókra vonatkozó alrendszerekből áll. (3) A víziközmű nyilvántartása az egyes víziközmű-rendszerekre nézve tartalmazza: a) a víziközmű-rendszer megnevezését és a Hivatal által képzett azonosító kódját, b) a víziközmű-szolgáltatási ágazat megnevezését és a víziközmű-rendszer 2. § 23. pont szerinti besorolását, c) a víziközművel ellátott települések nevét, a felhasználók számosságát kifejező, a víziközműszolgáltatói működési engedélyben a Hivatal által megállapított felhasználói egyenértéket, d) a víziközmű tulajdonosainak nevét és tulajdoni részesedését, e) a víziközmű működésében érintett ellátásért felelős(ök) nevét, ha a működésben több ellátásért felelős is érdekelt, azt is, hogy a képviseletüket ki látja el, f) a víziközművet üzemeltető víziközmű-szolgáltató nevét. (4) Az ellátásért felelősök nyilvántartása az egyes ellátásért felelősökre nézve tartalmazza: a) a tulajdonába tartozó víziközmű-rendszerek megnevezését, amelyekre a Hivatal víziközműszolgáltatói működési engedélyt adott, b) a víziközmű-rendszerek Hivatal által képzett azonosító kódjait. (5) A víziközmű-szolgáltatók nyilvántartása az egyes víziközmű-szolgáltatókra nézve

tartalmazza: a) a víziközmű-szolgáltató tulajdonosi szerkezetét (ideértve különösen a tulajdonosok nevét és tulajdoni részesedését), b) a működési engedély kiadásáról rendelkező határozat számát, c) a működtetett víziközmű-rendszerek Hivatal által képzett azonosító kódjait és az ezekre vonatkozó üzemeltetési jogviszony (ide értve a közérdekű üzemeltetői jogviszonyt is) típusát. …. (7) Eltérő megállapodás hiányában a (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatokat az ellátásért felelős, az (5) bekezdésben meghatározott adatokat a víziközmű-szolgáltató szolgáltatja a Hivatal részére. …” A Vksztv. 87/A. § (2) bekezdése alapján megállapodásban szükséges rögzíteni, hogy Víziközmű-rendszer vonatkozásában a Nyilvántartáshoz a Vksztv. 61/B. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott adatszolgáltatást a Hivatal felé, a Hivatal által meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően határidőre és hiánytalanul a Víziközműszolgáltató teljesíti. A Vasivíz ZRt. által megküldött megállapodás tervezet alapján a teljes körű adatszolgáltatást a ZRt., mint a fenti rendszerek vonatkozásában a Víziközmű-szolgáltató teljesítené a Hivatal felé. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a megállapodás tervezetet jóváhagyni, annak aláírására felhatalmazni szíveskedjen.

HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete a Nemzeti Víziközmű Nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatszolgáltatás felelőséről szóló - jelen határozat mellékletét képező megállapodást jóváhagyja, egyidejűleg felhatalmazza a polgármester a megállapodás aláírására.

Határidő: Felelős:

aláírásra és közlésre Kondora István polgármester


/ : Kondora István : / Polgármester

melléklet a …/2015. (IV. … .) számú képviselő-testületi határozathoz:

Az előterjesztés további mellékletei: Megállapodás tervezet kísérőlevele

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SÁRVÁRI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL GAZDASÁGI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI IRODA 9600 Sárvár, Várkerület 2. TÁJÉKOZTATÁS a Nemzeti Víziközmű Nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatszolgáltatás felelőséről szóló megállapodásról szóló előterjesztéshez kapcsolódó bizottsági döntésről


és

112/2015./IV.9./ számú bizottsági határozat

Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek, hogy a Nemzeti Víziközmű Nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatszolgáltatás felelőséről szóló - jelen határozat mellékletét képező - megállapodást hagyja jóvá, egyidejűleg hatalmazza fel a polgármestert a megállapodás aláírására.


12./ Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS Sárvár, Nádasdy u. 29. sz. (1504/1 hrsz) és a Nádasdy u. 31. sz. (1503 hrsz) alatti ingatlanok telekhatár rendezésével kapcsolatos döntésekről Tisztelt Képviselő-testület! Sárvár város Önkormányzata kizárólagos tulajdonosa a Sárvár, Nádasdy u. 29. sz. (1504/1 hrsz) alatti beépítetlen terület megjelölésű ingatlannak. A Képviselő-testület 2015. januári ülésén Sárvár város építési szabályzatáról szóló 16/2005. (V.19.) önkormányzati rendelete, és a mellékletét képező szabályozási terv módosításával az ingatlan egy részét a Nádasdy F. utca közlekedési területeként, egy részét zöldterületként, egy részét pedig kisvárosi lakóterületként szabályozta. A lakóterületként szabályozott rész méreténél fogva önálló építési teleknek nem minősül. Az 1503 hrsz-ú, Sárvár, Nádasdy u. 31. szám alatti, a kérelmezők tulajdonát képező ingatlan egy része a kialakult állapot szerint ténylegesen a Nádasdy u. járdájához tartozik. Az említett rendeletmódosítással rendezésre került továbbá ez a kérdéskör is, lehetőség nyílik telekhatár rendezéssel, hogy az említett telekrész a közlekedési területnek minősülő Nádasdy utcai (1541hrsz) járdához csatolásra kerüljön. Az ingatlannal határos 1503 hrsz-ú ingatlan tulajdonosai - Tímár Szabolcs és felesége – a mellékelt vételi ajánlattal fordultak az önkormányzathoz, mely szerint az 1504 hrsz-ú ingatlanból az ingatlanukkal határos telekrészt 4.500 Ft/m2 áron megvásárolnák telek kiegészítésként. Egyidejűleg jelezték, hogy a tulajdonukban lévő 1503 hrsz-ú ingatlanból az önkormányzat által jelenleg is járdaként használt területrészt elidegenítenék az önkormányzat részére. Az említett, javasolt telekhatár rendezéseket az előterjesztéshez mellékelt változási vázrajzok mutatják. Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2013. (II.18.) önkormányzati rendelete (továbbiakban:Ör.) alapján az ingatlan forgalomképes, továbbá a 6.§ (1) bekezdése alapján versenyeztetés mellőzésével értékesíthető az ingatlan. Az Ör. 16. § c) pontja alapján az ingatlan értékesítésre történő kijelölése – értékhatártól függetlenül –a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Az Ör. 14.§ (1) bekezdése értelmében az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vonatkozó döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét ingatlan és ingó vagyon esetén a vagyonnyilvántartás szerinti értéken és névértéken, vagy a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság döntése esetén forgalmi értékbecslés alapján, vagy a Képviselő-testületnek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságára figyelemmel minősített többségi határozattal hozott egyedi döntésével megállapított értéken kell meghatározni. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14.§ (4) bekezdése alapján az ingatlan vonatkozásában az államot elővásárlási jog abban az esetben illeti meg, amennyiben a vételár eléri az ötmillió forintot.

Fentiek alapján nincs akadálya annak, hogy a kérelemben megjelölt ingatlanrész értékesítésre kerüljön, illetve az önkormányzat a járdaként használt ingatlanrészt megvásárolja. HATÁROZATI JAVASLAT: 1. Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2013. (II.18.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Ör.) 16.§ c) pontja alapján az ingatlan-nyilvántartásban jelenleg a Sárvár, 1504/1 hrsz-ú beépítetlen megnevezésű ingatlannak az előterjesztéshez mellékelt változási vázrajzon 1. számmal megjelölt területű ingatlanrészét értékesítésre kijelöli. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az ingatlannak a határozat mellékletét képező változási vázrajz szerinti megosztása érdekében minden további szükséges intézkedést, megtegyen, hatósági eljárást megindítson, ezek keretében minden szükséges jognyilatkozatot megtegyen. A képviselő-testület az ingatlanrészt – figyelemmel arra, hogy önálló telek kialakítására nem alkalmas, csak telek kiegészítésként értékesíthető – Tímár Szabolcs és felesége részére 4.500 Ft/ m2 vételáron értékesíti. Vevő viseli a tulajdonjog átruházással kapcsolatos valamennyi költséget (pl.: ügyvédi, ingatlan-nyilvántartási költségek) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a határozatnak megfelelő adásvételi szerződés aláírására és minden szükséges jognyilatkozat megtételére. A képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy gondoskodjon arról, hogy a tulajdonos változás ingatlan nyilvántartási átvezetését követő Ör. módosításakor az ingatlan területének változása kerüljön átvezetésre az Ör-ben és a vagyon kataszerben. 2. Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete az ingatlan-nyilvántartásban a Sárvár, 1503. hrsz alatti lakóház, udvar megnevezésű, Tímár Szabolcs és Tímárné Nagy Csilla (9600 Sárvár, Nádasdy u. 31. sz.) tulajdonát képező ingatlannak, az előterjesztéshez mellékelt vázrajzon 2. számmal megjelölt területű ingatlanrészére 4.500 Ft/m2 vételáron vételi ajánlatot tesz. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a vételi ajánlat elfogadása esetén az ingatlannak a határozat mellékletét képező változási vázrajz szerinti megosztása érdekében lefolytatásra kerülő hatósági eljárás keretében minden szükséges jognyilatkozatot megtegyen. A képviselő-testület a vételi ajánlat elfogadása esetére felhatalmazza a polgármestert a változási vázrajznak megfelelő adásvételi szerződés aláírására és az adásvételhez, ingatlannyilvántartási eljáráshoz kapcsolódó minden szükséges jognyilatkozat megtételére. A képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy gondoskodjon arról, hogy a tulajdonos változás ingatlan nyilvántartási átvezetését követő Ör. módosításakor az ingatlan területének változása kerüljön átvezetésre az Ör-ben és a vagyon kataszerben. Felelős: Kondora István polgármester Határidő: azonnal Sárvár, 2015-04-02.


Szabályozási terv részlete


TÁJÉKOZTATÁS

a Sárvár, Nádasdy u. 29. sz. (1504/1 hrsz) és a Nádasdy u. 31. sz. (1503 hrsz) alatti ingatlanok telekhatár rendezésével kapcsolatos döntésekről szóló előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági döntésről

Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága az előterjesztést megtárgyalta és a következő határozatot hozta:

115/2015./IV.9./ számú bizottsági határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek az alábbi határozat elfogadását: „1. Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2013. (II.18.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Ör.) 16.§ c) pontja alapján az ingatlan-nyilvántartásban jelenleg a Sárvár, 1504/1 hrsz-ú beépítetlen megnevezésű ingatlannak az előterjesztéshez mellékelt változási vázrajzon 1. számmal megjelölt területű ingatlanrészét értékesítésre kijelöli. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az ingatlannak a határozat mellékletét képező változási vázrajz szerinti megosztása érdekében minden további szükséges intézkedést, megtegyen, hatósági eljárást megindítson, ezek keretében minden szükséges jognyilatkozatot megtegyen. A képviselő-testület az ingatlanrészt – figyelemmel arra, hogy önálló telek kialakítására nem alkalmas, csak telek kiegészítésként értékesíthető – Tímár Szabolcs és felesége részére 4.500 Ft/ m2 vételáron értékesíti. Vevő viseli a tulajdonjog átruházással kapcsolatos valamennyi költséget (pl.: ügyvédi, ingatlannyilvántartási költségek) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a határozatnak megfelelő adásvételi szerződés aláírására és minden szükséges jognyilatkozat megtételére. A képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy gondoskodjon arról, hogy a tulajdonos változás ingatlan nyilvántartási átvezetését követő Ör. módosításakor az ingatlan területének változása kerüljön átvezetésre az Ör-ben és a vagyon kataszerben.

2. Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete az ingatlan-nyilvántartásban a Sárvár, 1503. hrsz alatti lakóház, udvar megnevezésű, Tímár Szabolcs és Tímárné Nagy Csilla (9600 Sárvár, Nádasdy u. 31. sz.) tulajdonát képező ingatlannak, az előterjesztéshez mellékelt vázrajzon 2. számmal megjelölt területű ingatlanrészére 4.500 Ft/m2 vételáron vételi ajánlatot tesz. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a vételi ajánlat elfogadása esetén az ingatlannak a határozat mellékletét képező változási vázrajz szerinti megosztása érdekében lefolytatásra kerülő hatósági eljárás keretében minden szükséges jognyilatkozatot megtegyen. A képviselő-testület a vételi ajánlat elfogadása esetére felhatalmazza a polgármestert a változási vázrajznak megfelelő adásvételi szerződés aláírására és az adásvételhez, ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz kapcsolódó minden szükséges jognyilatkozat megtételére. A képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy gondoskodjon arról, hogy a tulajdonos változás ingatlan nyilvántartási átvezetését követő Ör. módosításakor az ingatlan területének változása kerüljön átvezetésre az Ör-ben és a vagyon kataszerben.”


13./ Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS A Sárvár 0262 hrsz-ú ingatlan anyaggödörként nyilvántartott részének értékesítése Tisztelt Képviselő-testület! A TIA 2002 Kft. az előterjesztéshez mellékelt kérelemmel fordult Sárvár város Önkormányzatához, melyben a külterületi, jelenleg 0262 hrsz-ú 10 ha 7582 m2 alapterületű ingatlan „b” jelű kivett anyaggödör megnevezésű 8 ha 9489 m2 alapterületű részére tett vételi ajánlatot. A kérelmében megjelölt 0262 hrsz-ú 10 ha 7582 m2 alapterületű ingatlan 1 ha 8093 m2 erdő művelési ágú és 8 ha 9489 m2 kivett anyaggödör megnevezésű részből áll. A fent nevezett ingatlan vonatkozásában elkészített igazságügyi szakértői vélemény az „a” jelű erdő művelési ágú 1 ha 8093 m2 alapterületű részlet forgalmi értékét 2.450.000,- Ft, míg a „b” jelű kivett anyaggödör megnevezésű 8 ha 9489 m2 alapterületű részlet forgalmi értékét 12.200.000,- Ft értéken állapította meg. Az ingatlan tervezett megosztását, az előterjesztéshez mellékelt változási vázrajz mutatja. Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2013. (II.18.) önkormányzati rendeletének (továbbiakban: Vagyonrendelet) 6.§ (1) bekezdése alapján versenyeztetés mellőzésével értékesíthető az ingatlan. A Vagyonrendelet 16. § c) pontja alapján az ingatlan értékesítésre történő kijelölése – értékhatártól függetlenül - a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) 14 § (4) bekezdése alapján az államot elővásárlási jog illeti meg. Az Nvt. 5. § (5) bekezdése alapján: „(5) A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű, b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész, c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés, továbbá d) a Balatoni Hajózási Zrt.-ben fennálló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló társasági részesedés.” Az Nvt. 5. § (6) bekezdése szerint: „A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés az (5) bekezdés a)–c) pontja szerinti nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.” A vételi ajánlattal érintett ingatlan a Vagyonrendelet 4. § (2) bekezdése alapján a 2. számú melléklete szerint Sárvár város Önkormányzata korlátozottan forgalomképes vagyonát képezi. A Vagyonrendelet 4. § (4) bekezdése szerint a korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítésének korlátja a közfeladat ellátásáig tart. Az eredeti korlátozott forgalomképességet meghatározó közfeladat ellátásának funkcióját már nem tölti be az ingatlan, ezért elidegeníthető. Sárvár város Szabályozási terve alapján Sárvár város Önkormányzatának érdekét az érintett ingatlan elidegenítése nem sérti. Figyelemmel arra, hogy a külterületi 0262 hrsz-ú ingatlan „b” jelű ingatlanrésze kivett anyaggödör megnevezésű, ezért a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földtörvény) rendelkezései nem vonatkoznak rá.

Fentiek alapján nincs akadálya annak, hogy amennyiben a Tisztelt Képviselő-testület úgy dönt a fent nevezett ingatlanrész értékesítésre kerüljön a kérelmező részére. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a határozati javaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen.

HATÁROZATI JAVASLAT 1) Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete megállapítja, hogy a külterületi, jelenleg 0262 hrsz-ú ingatlan, mint önkormányzati vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy közhatalom gyakorlását nem szolgálja, ezért korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítése nem áll fenn. Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete a Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2013. (II.18.) önkormányzati rendelete 16. § c) pontja alapján a jelenleg a 0262 hrsz-ú 10 ha 7582 m2 alapterületű ingatlan „b” jelű kivett anyaggödör megnevezésű 8 ha 9489 m2 alapterületű részét értékesítésre kijelöli, ennek érdekében felhatalmazza a polgármestert, hogy az ingatlannak a határozat mellékletét képező változási vázrajz szerinti megosztása érdekében minden szükséges intézkedést megtegyen, hatósági eljárást megindítson és ezek keretében minden szükséges jognyilatkozatot megtegyen. 2) A Képviselő-testület elhatározza továbbá, hogy a külterületi, jelenleg 0262 hrsz-ú ingatlan első pont szerinti megosztását követően kialakuló ingatlanok közül a - várhatóan - 0262/2 hrsz-ú 8 ha 9489 m2 alapterületű anyaggödör megnevezésű ingatlant értékesíti a TIA 2002 Kft. (9600 Sárvár, Sótonyi u. 7/B., képviseli: Inokai László ügyvezető) részére 136 Ft/m2 mindösszesen az ingatlanforgalmi értékbecslés által – a szakmai szabályok szerint kerekített módon - meghatározott 12.200.000,- Ft vételáron. Sárvár város Önkormányzata Képviselőtestülete felhatalmazza a polgármestert, hogy a 0262 hrsz-ú ingatlannak a határozathoz mellékelt változási vázrajz szerinti megosztását követően kialakult – várhatóan - 0262/2 hrszú ingatlanra vonatkozó adásvétel érdekében minden szükséges intézkedést, jognyilatkozatot megtegyen, az adásvételi szerződést aláírja. Az adásvétel feltétele, hogy azzal a vevő vállalja, hogy az ingatlanon található elszáradt fákat Sárvár város Önkormányzata rendelkezésére bocsátja oly módon, hogy azokat méterre vágva elhelyezi a megosztást követően kialakuló – várhatóan - 0262/1 hrsz-ú erdő megnevezésű ingatlannak az Önkormányzat által kijelölt területén. 3) A Képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy a Sárvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2013. (II.18.) önkormányzati rendelete soron következő módosításakor gondoskodjon arról, hogy a rendeletből és ezzel egyidejűleg az önkormányzat vagyonkimutatásából-nyilvántartásából is törlésre kerüljön az ingatlan. Határidő: Felelős:

azonnal Kondora István polgármester

Sárvár, 2015. április 1. / : Kondora István : / Polgármester

Mellékletek az előterjesztéshez:

É R T É K B E C S L É S Sárvár 0262 hrszámú külterület

Készítette:

Gyürüs Ferenc okl. ép. mérnök igazságügyi építési és ingatlanforgalmi szakértő 9700 Szombathely, Dolgozók útja 85 Tel/fax: 94-500-228; Mobil:+36-30-9393064

-2-

3.

Megbízás célja: Telek forgalmi értékbecslése .

2. Értékbecslés tárgya: Sárvár Város Önkormányzata tulajdonát képező ingatlan forgalmi értékbecslése.

2.1 Közgazgatási helye: Sárvár 0262 hrsszámú ingatlan

2.2 Alkalmazott módszer: Összehasonlító adatokon alapuló piaci forgalmi értékbecslés.

3.

Az ingatlan értékének meghatározásakor az alábbi elengedhetetlen szempontok szükséges figyelembe venni:

- A vizsgált ingatlan rendeltetése, - A hely, a település jellege, - Az ingatlan földrajzi, területen belüli elhelyezkedése, - Az építmény műszaki adatai, - Infrastruktúra, közmű ellátottság, - Összehasonlító adatok.

3.1 Értékbecslés ideje, a helyszíni szemle időpontja:

20 15 má rcius 23 .

-3-

4. Az értékbecslés módszere:

A Valós Piaci Érték az a becsült összeg amelyen várható, hogy a vagyontárgy egy érdekelt vevő és egy érdekelt eladó között gazdát cserél, miközben mindkét fél kénykényszertől mentesen a jogegyelőség alapján jár el,és mindkét fél kellőképpen tudatában van az összes vonatkozó ténynek A Valós Piaci Értéknek a meghatározásakor abból indulok ki, hogy az elaeladó nak szándékában áll a vagyontárgy megtartása jelenlegi helyén,mig a vevőnek szándékában áll a terület megtartása. A „ nyílt piaci érték” feltételezi, hogy - rendelkezésre áll egy értékesíteni hajlandó eladó, egy különleges érdekeltséggel nem bíró komoly szándékú vevő, - jogügylet indokolt hosszúságú idő alatt zajlott le, - ezen idő alatt az érték állandó marad, - az értékesítés szabad piacon történik

Az értékelésnél figyelembe vettem: - a korszerűségi és esztétikai szempontokat, - a kivitelezési színvonalat, minőséget, beleértve a felhasznált anyagokat, szerkezeteket is, - a forgalmi értéket befolyásoló értéknövelő és értékcsökkentő tényezőket, ( telepítési adottságok, megközelítés lehetősége, útviszonyok, igénybevételi és bővítési lehetőség), - a helyszíni szemle során szerzett tapasztalatokat, - közmű ellátottság, infrastruktúra, összehasonlító adatok, élettartam, innováció és inflációs ráta Lehetséges az érték megállapítása újraelőállítási ( pótlási ) költségszámítással, illetve jövödelem szemlélettel, amikor a jövödelem megközelítés a

-4-

vagyontárgy értékét azon nettó bevételek tőkésítésére alapozza, amelynek a vagyontárgy bérbeadásakor keletkeznének, vagy amely a jövödelmet a vagyon, illetve a vagyonértékü jog biztosít A jövödelem szemlélet elsősorban az üresen álló és más célra is alkalmas ingatlanok, vagy termelő berendezések értékének megközelítésére alkalmas módszer. Az értékelés a 25/1997 ( VIII. 11 ) PM rendeletben megfogalmazott módszertani elvek továbbá az Európai Értékelési Szabványoknak ( EVS 2003 ) valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenitésükre vonatkozó szabályokról szóló 1993 évi LXXVIII. Törvény és előírások maximális betartásával történik figyelemmel a 2007 évi CXXIII Törvényben foglaltakra is.

•

Az ingatlan adatai: ( 2015. 01. 21. )

5.1.Telekkönyvi adatok: Helyrajzi szám: 0262 Művelési ág: kivett erdő anyaggödör Földrészlet területe:

1 ha 8093 m2 8 ha 9489 m2 10 ha 7582 m2

Tulajdonosok: Sárvár Város Önkormányzata

1/1 tul. hányad

-5-

5.2.Az ingatlan övezeti besorolása: Az ingatlan a HÉSZ szerint beépítésre nem szánt terület egészségügyi- túrisztikai erdőterület.

5.3.A település története: A Rába mentén elhelyezkedő kisváros Nyugat-Dunántúl egyik legjelegjelentősebb idegenforgalmat vonzó települése. Nevét egy régi vár – ról kapta, melynek helye Gyöngyös mellett ma is látható, jelenleg Óvárnak nevezik. A mai álló Nádasdy vár előzményei is az Árpád korra mennek vissza. Kiépítése a Kanizsai és a Nádasdy családhoz köthe tő. Az ország egyik legjelentősebb műemléke. A Nádasdyak birtoklása idején jelentős kulturális centrummá vált nyomdával iskolával rendelkezett. A vár későbbi tulajdonosa a bajor királyi család tagjai voltak Parkja természetvédel mi terület, arborétum. Klasziciszta stilusu műemléke az evangélikus templom. Sárvár katolikus temlomának titulusa Szent László király az egykori külön települést alkotó Sár temp lomáé Szent Miklós Rábasömjén templomáé Szent Márk Utóbbi Árpád kori eredetü Lakóssága: 16.500 körüli A város az ország nyugati felében a Rába folyó mellett fekszik, a megyeszékhelytől 27 km, Budapesttől 230 km távolságra. A város mellett keleti irányban a 84-es számú északi irányban a 87-es számú főútvonal halad el, s a várost északról elkerülő úton találkozik a két főútvonal. Jelentős a lakósság foglalkoztatottsága. A városba fejlett ipar települt, de nagyon fejlett a gyógytúrizmus

5.4 Településen belüli elhelyezkedés: Az ingatlan a település D-Ny-i szélén helyezkedik el. Környezete idegenforgalmi létesítményekkel beépített.

-6-

Az ingatlan a Vadkerti úton keresztül közelíthető meg.

5.5 A terület megjelenés: A terület beépítetlen zöld terület. Közvetlenül a város kiemelt idegenforgalmi létesítménye a Gyógyfürdő déli oldalán a Csónakázótóhoz és a Spirit Hotelhez vezető út mellett helyezkedik el.

6. Ingatlan összehasonlítása: Az összehasonlítást képező ingatlanok mindegyike beépítetlen terület. Környezeti hatásuk, kelendőségük megegyezik az értékelt ingatlannal. Jelenleg az ingatlanforgalom alacsony, kicsi a kereslet, nagy a kínálat. Ennek következtében az ingatlanok nyomott áron cserélnek tulajdonost. Az ingatlan adottságai miatt önálló ingatlanként értékesíteni nehézkes, de az idegenforgalmi terület közelsége valamint a zöld terület jellege miatt jelentős értéket képvisel.

6.1. Összehasonlító adatok: Kemenessömjén fenyő erdő

19000 m2

2.400.000.- Ft

Nagysimonyi akácos

15444 m2

1.800.000.- Ft

-7-

Kemenespálfa részben erdős terület

11409 m2

Fajlagos átlagár:

1.900.000.- Ft

136.- Ft/m2

6.2. Módosító tényezők: A vizsgált ingatlan külterületi besorolású, de közvetlenül a belterület határán található a SPIRIT HOTEL-hez vezető Vadkerti u. melletti kiépített járdával szomszédos ingatlan. Vegyes művelési ágú,de nem gondozott, elhanyagolt. A hatályos HÉSZ szerint 100.000 m2 alatti terület nem építhető be.

6.3. Az ingatlan értéke:

Terület:

10 ha 7582 m2

Érték = terület x fajlagos ár Erdő érték: 18093 x 136 = 2.461.328.- Ft Anyaggödör érték: 89489 x 136 = 12.170.504.- Ft Az ingatlan értéke:

7.

14.631.832.- Ft

Az ingatlan forgalmi értéke: 14.650.000.- Ft azaz Tizennégymillió-hatszázötvenezer forint.

-8-

A forgalmi értéken belül az erdő művelési ág forgalmi értéke: 2.450.000.- Ft azaz Kettőmillió-négyszázötvenezer forint.

A forgalmi értéken belül az anyaggödör művelési ág forgalmi értéke 12.200.000.- Ft azaz Tizenkettőmillió-kettőszázezer forint.

Az értékbecslés 180 napig érvényes!

Szombathely, 2015. március 25.

Melléklet a Határozati javaslathoz:


a Sárvár 0262 hrsz-ú ingatlan anyaggödörként nyilvántartott részének értékesítéséről szóló előterjesztéshez kapcsolódó bizottsági döntésről Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága az előterjesztést megtárgyalta és a következő határozatot hozta:

111/2015./IV.9./ számú bizottsági határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek az alábbi határozat elfogadását: „1) Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete megállapítja, hogy a külterületi, jelenleg 0262 hrsz-ú ingatlan, mint önkormányzati vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy közhatalom gyakorlását nem szolgálja, ezért korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítése nem áll fenn. Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete a Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2013. (II.18.) önkormányzati rendelete 16. § c) pontja alapján a jelenleg a 0262 hrsz-ú 10 ha 7582 m2 alapterületű ingatlan „b” jelű kivett anyaggödör megnevezésű 8 ha 9489 m2 alapterületű részét értékesítésre kijelöli, ennek érdekében felhatalmazza a polgármestert, hogy az ingatlannak a határozat mellékletét képező változási vázrajz szerinti megosztása érdekében minden szükséges intézkedést megtegyen, hatósági eljárást megindítson és ezek keretében minden szükséges jognyilatkozatot megtegyen. 2) A Képviselő-testület elhatározza továbbá, hogy a külterületi, jelenleg 0262 hrsz-ú ingatlan első pont szerinti megosztását követően kialakuló ingatlanok közül a - várhatóan - 0262/2 hrsz-ú 8 ha 9489 m2 alapterületű anyaggödör megnevezésű ingatlant értékesíti a TIA 2002 Kft. (9600 Sárvár, Sótonyi u. 7/B., képviseli: Inokai László ügyvezető) részére 136 Ft/m2 mindösszesen az ingatlanforgalmi értékbecslés által – a szakmai szabályok szerint kerekített módon - meghatározott 12.200.000,- Ft vételáron. Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert, hogy a 0262 hrsz-ú ingatlannak a határozathoz mellékelt változási vázrajz szerinti megosztását követően kialakult – várhatóan - 0262/2 hrsz-ú ingatlanra vonatkozó adásvétel érdekében minden szükséges intézkedést, jognyilatkozatot megtegyen, az adásvételi szerződést aláírja. Az adásvétel feltétele, hogy azzal a vevő vállalja, hogy az ingatlanon található elszáradt fákat Sárvár város Önkormányzata rendelkezésére bocsátja oly módon, hogy azokat méterre vágva elhelyezi a megosztást követően kialakuló – várhatóan - 0262/1 hrsz-ú erdő megnevezésű ingatlannak az Önkormányzat által kijelölt területén. 3) A Képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy a Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2013. (II.18.) önkormányzati rendelete soron következő módosításakor gondoskodjon arról, hogy a rendeletből és ezzel egyidejűleg az önkormányzat vagyonkimutatásából-nyilvántartásából is törlésre kerüljön az ingatlan.” Sárvár, 2015. április 13. /:Dr. Bankits László:/ Irodavezető

14./ Napirendi pont

Hozzájárulás a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, behajthatatlan követelésnek minősülő lakbér és vízdíjtartozások leírásához

Határozati Javaslat A)

Határozati javaslat

Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2013. (II.18.) önkormányzati rendelet 17.§ (1) bekezdés c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva a Városgazdálkodás Sárvár kérelmére hozzájárul a jelen határozat mellékelte szerinti, 7.590.800,- Ft összegű behajthatatlan követelésnek minősülő lakbértartozás és 63.700,- Ft összegű behajthatatlan követelésnek minősülő vízdíj tartozás, mindösszesen 7.654.500.- Ft összegű behajthatatlan követelés számviteli szabályok szerint történő leírásához. A Képviselő-testület deklarálja, hogy a behajthatatlan követelés leírása az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet 43.§ (2) bekezdése alapján nem minősül a követelés elengedésének. VAGY: B)

Határozati javaslat

Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2013. (II.18.) önkormányzati rendelet 17.§ (1) bekezdés c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva a nem járul hozzá a Városgazdálkodás Sárvár kérelmére a jelen határozat mellékelte szerinti, 7.590.800,- Ft összegű behajthatatlan követelésnek minősülő lakbértartozás és 63.700,- Ft összegű behajthatatlan követelésnek minősülő vízdíj tartozás, mindösszesen 7.654.500.- Ft összegű behajthatatlan követelés számviteli szabályok szerint történő leírásához. Sárvár, 2015. április 3. Határidő: közlésre azonnal Felelős: Fitosné Kanta Valéria intézményvezető Dr. Szijártó Valéria jegyző

A TÁBLÁZATOS KIMUTATÁS KÜLÖN ÁLLOMÁNYKÉNT KERÜLT FELTÖLTÉSRE A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ZÁRT ANYAGAI KÖZÉ!

Az előterjesztés további mellékletei:

Városgazdálkodás Sárvár kérelme:


TÁJÉKOZTATÁS

a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, behajthatatlan követelésnek minősülő lakbér és vízdíj tartozások leírásához történő hozzájárulással kapcsolatos bizottsági döntésről


és

94/2015./IV.9./ számú bizottsági határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek az alábbi határozat elfogadását: „Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2013. (II.18.) önkormányzati rendelet 17.§ (1) bekezdés c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva a Városgazdálkodás Sárvár kérelmére hozzájárul a jelen határozat mellékelte szerinti, 7.590.800,- Ft összegű behajthatatlan követelésnek minősülő lakbértartozás és 63.700,- Ft összegű behajthatatlan követelésnek minősülő vízdíj tartozás, mindösszesen 7.654.500.- Ft összegű behajthatatlan követelés számviteli szabályok szerint történő leírásához. A Képviselő-testület deklarálja, hogy a behajthatatlan követelés leírása az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet 43.§ (2) bekezdése alapján nem minősül a követelés elengedésének. „


SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Recommend Documents